Tdk Iso 9001 Certificate A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának

Document Sample
Tdk Iso 9001 Certificate A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának Powered By Docstoc
					               A Pécsi Tudományegyetem


Szervezeti és Működési Szabályzatának 9. számú melléklete


   A Pécsi Tudományegyetem intézményfejlesztési terve




                       Pécs 2006
              ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 6 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                        APPEAR HERE.




                                                                        TARTALOMJEGYZÉK
1      A Pécsi Tudományegyetem bemutatása .......................................................................................... 7
    1.1 A Pécsi Tudományegyetem története, eddigi tevékenységének értékelése ........................................... 7
       1.1.1          Az Egyetem története .......................................................................................................................................... 7
       1.1.2          A PTE pozíciói ...................................................................................................................................................... 8
       1.1.3          Kihívások, problémák ......................................................................................................................................... 8
       1.1.4          A 2000. évi Intézményfejlesztési Terv teljesülése............................................................................................ 9
    1.2 A felsőoktatási intézményt jellemző legfontosabb adatok, társadalmi, gazdasági, munkaerő-piaci
    környezetének bemutatása.................................................................................................................... 13
       1.2.1          Az intézményt jellemző adatok értékelése ..................................................................................................... 13
       1.2.2          A külső feltételek alakulása .............................................................................................................................. 13
       1.2.3          Külső értékelések- felsőoktatási rangsorok 2006 .......................................................................................... 14
    1.3 Az intézmény középtávon elérendő helyzetének, céljainak összefoglaló megfogalmazása ................ 17
       1.3.1     A PTE missziója ................................................................................................................................................. 17
       1.3.2     Integrált célrendszer bemutatása (célfa) ........................................................................................................ 18
       1.3.3     Infrastruktúra-fejlesztési koncepció, kiemelt fejlesztési programok ........................................................ 18
       1.3.4     Képzésfejlesztés................................................................................................................................................... 19
          1.3.4.1      Minőségi oktatás, tehetséggondozás..................................................................................................... 19
          1.3.4.2      Tömegoktatás, piacképesség, kapcsolat a munkaerőpiaccal és a gazdasággal ............................ 19
          1.3.4.3      Az oktatási folyamat hatékony és gazdaságos megszervezése......................................................... 19
          1.3.4.4      Kapacitásunk növelése ........................................................................................................................... 20
       1.3.5     Kutatásfejlesztés ................................................................................................................................................. 21
       1.3.6     Szolgáltatásfejlesztés .......................................................................................................................................... 21
          1.3.6.1      Egészségügyi szolgáltatás ....................................................................................................................... 21
          1.3.6.2      Szakértői, kulturális, tudástranszfer szolgáltatások fejlesztése....................................................... 22
          1.3.6.3      Belső szolgáltatások fejlesztése.............................................................................................................. 22
       1.3.7     Szervezetfejlesztés .............................................................................................................................................. 22
2      Az intézményfejlesztés főbb területeinek bemutatása ................................................................... 23
    2.1 A képzési szerkezet átalakítása ..................................................................................................... 23
       2.1.1     Hagyományos képzések kifutó rendszerben történő megszüntetésének időbeli ütemezése ................. 23
       2.1.2     Alapképzési szakstruktúra kialakulása, indítások ütemezése.................................................................... 24
       2.1.3     Mesterképzési szakstruktúra kialakítása, indításának ütemezése ............................................................ 25
       2.1.4     Átjárás a képzési szintek között, befogadás az MSc/MA képzésekre, párhuzamos képzésben,
       vendéghallgatói jogviszonyban való részvétel szabályozása........................................................................................ 27
          2.1.4.1        Átjárás a képzési szintek között, befogadás az MSc/MA képzésekre ............................................ 27
          2.1.4.2        Párhuzamos képzésben, vendéghallgatói jogviszonyban való részvétel szabályozása ............... 28
       2.1.5     Mobilitás támogatása, külföldi képzésben, részképzésben való részvétel elősegítése, intézményi
       gyakorlata............................................................................................................................................................................. 29
          2.1.5.1        Egyetemünk Socrates/Erasmus stratégiája........................................................................................ 29
          2.1.5.2        Az Erasmus mobilitási tevékenységek összefoglalása....................................................................... 31
          2.1.5.3        CEEPUS II. (Közép-Európai Felsőoktatási csereprogram)............................................................ 31
          2.1.5.4        Mobilitási programok Európán kívüli országok egyetemeivel ....................................................... 32
       2.1.6     Felsőfokú szakképzés keretében indított és indítandó képzések jellemzői. Kapcsolatok a
       munkaerőpiac és a gyakorlati képzés kereteit biztosító gazdálkodó szervezetekkel, illeszkedés a felsőoktatás
       további szintjeihez............................................................................................................................................................... 32
       2.1.7     Kiegészítő jellegű képzések indítása, beiskolázási és marketing stratégiák bemutatása. ...................... 34
          2.1.7.1        Kiegészítő képzések................................................................................................................................. 34
          2.1.7.2        Intézményi beiskolázási és marketing stratégia................................................................................. 34
       2.1.8     Idegen nyelvű kurzusok meghirdetése, külföldiek részvételi lehetőségeinek bemutatása..................... 35
          2.1.8.1        Idegen nyelvű képzések marketingfeladatai ...................................................................................... 35
          2.1.8.2        Idegen nyelvű képzések indítása, fenntartása .................................................................................... 36
    2.2 Esélyegyenlőség, tehetséggondozás.............................................................................................. 37
       2.2.1          Esélyegyenlőség................................................................................................................................................... 37
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 6 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

      2.2.1.1     A kisebbségek, a határon túli magyar és a szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók
      támogatása .................................................................................................................................................................... 37
      2.2.1.2     Fogyatékossággal élő hallgatók támogatása ....................................................................................... 37
   2.2.2     Tehetséggondozás............................................................................................................................................... 38
      2.2.2.1     Tehetséggondozás középiskolás diákoknak ....................................................................................... 38
      2.2.2.2     Tehetséggondozás hallgatók számára ................................................................................................. 39
      2.2.2.3     Doktoranduszok tehetséggondozása.................................................................................................... 40
2.3 Doktori képzés folytatása, továbbfejlesztése .................................................................................. 41
   2.3.1          A doktori képzés rendszerének átalakítása ................................................................................................... 43
   2.3.2          A doktorjelölti jogviszonyban levők számára biztosított lehetőségek bemutatása ................................. 43
2.4 Az élethosszig tartó tanulás intézményi „szolgáltató” rendszerének kialakítása ............................... 44
   2.4.1     A felsőoktatás kulcsszerepe az egész életen át tartó tanulás megvalósításában ...................................... 44
   2.4.2     A célcsoportok feltárási lehetőségei, igény felmérés a képzésben érdekeltek és a foglalkoztatók
   oldaláról, képzési programok kidolgozása ..................................................................................................................... 46
      2.4.2.1      Végzős hallgatók elégedettség vizsgálata............................................................................................. 46
      2.4.2.2      Végzősök pályakövetésének tervezett módszerei .............................................................................. 46
   2.4.3     Képzési rendszer működési stratégiái, szakképzettségek megszerzésének lehetőségei, diplomás
   átképzés munkaerőpiaci hátterének bemutatása.......................................................................................................... 47
2.5 Oktatási szolgáltató funkciók külső érdeklődők számára ................................................................ 47
2.6 Kutatás-fejlesztést támogató stratégia és intézményi gyakorlat ....................................................... 48
   2.6.1     Az intézményi kutatás-fejlesztés teljesítményeinek bemutatása................................................................ 48
   2.6.2     Az intézményi innovációs szervezetek tevékenységének bemutatása „üzleti” forgalmi alakulás
   elemzése, prognózisok készítése........................................................................................................................................ 48
      2.6.2.1      A Tudáshasznosítási és Technológiai Transzfer Központ ............................................................... 49
      2.6.2.2      Természet- és Műszaki Tudományi Tudásközpont létrehozása .................................................... 52
      2.6.2.3      Meglévő innovációs szervezetek fenntartása...................................................................................... 53
      2.6.2.4      Inkubátorház hálózat kialakítása......................................................................................................... 53
      2.6.2.5      Kreatív Kutatási és Kísérleti Központ (K4) létrehozása .................................................................. 54
      2.6.2.6      Egészségtudományi szolgáltatóház kialakítása.................................................................................. 54
      2.6.2.7      Dél-Dunántúli Egészségipari Versenyképességi Pólus és Tudásközpont...................................... 55
   2.6.3     Intézményi kutatás-fejlesztési ösztönzési rendszer kialakítása, a hallgatók és doktoranduszok
   bevonásának mértéke, felmutatható eredmények e tekintetben. ............................................................................... 55
   2.6.4     Tudományos teljesítmények bemutatása az intézményben, összehasonlítás hazai és nemzetközi
   vonatkozásban. .................................................................................................................................................................... 55
2.7 Helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és
társadalomalakító programokban ........................................................................................................ 56
   2.7.1     Helyi, regionális és országos felsőoktatási kapcsolatok................................................................................ 56
      2.7.1.1      Fellépés egy egységes, összehangolt Dél-dunántúli Felsőoktatási Régió kiépítése, működtetése
      érdekében 56
      2.7.1.2      Stratégiai szövetségek ............................................................................................................................. 57
   2.7.2     Az Egyetem és a gazdaság kapcsolatának erősítése a képzésben .............................................................. 57
      2.7.2.1      Erőteljesebb általános igazodás a munkaerőpiachoz ....................................................................... 57
      2.7.2.2      A szak-szerkezet igazítása a régió társadalmi-gazdasági fejlődési folyamataihoz....................... 58
      2.7.2.3      Speciális képzési profilok felvállalása a munkaerőpiac sajátos igényei alapján .......................... 58
      2.7.2.4      Munkaerő-piaci tudás-közvetítés ......................................................................................................... 58
   2.7.3     Az Egyetem innovációs, gazdasági és gazdaságot támogató szerepének erősítése ................................. 59
      2.7.3.1      Egy független szakmai, gazdaságfejlesztő intézményi szerepkör felvállalása .............................. 59
      2.7.3.2      Az egyetemi kutatások összehangolása a gazdaság igényeivel ........................................................ 60
      2.7.3.3      Egyetemi inkubátor, gazdasági, vállalkozásfejlesztési szolgáltatások............................................ 60
   2.7.4     Aktív részvétel az EKF és a Versenyképességi pólus programok megvalósításában ............................ 61
      2.7.4.1      Európa Kulturális Fővárosa 2010 program....................................................................................... 61
      2.7.4.2      Versenyképességi Pólus.......................................................................................................................... 62
   2.7.5     Kezdeményező részvétel koordinációs, partnerségi szervezetek munkájában ....................................... 63
   2.7.6     Pécsi Tudományegyetem támogatói köre és a társadalmi szenátus.......................................................... 63
2.8 Nemzetközi kapcsolatok .............................................................................................................. 64
   2.8.1          A bilaterális szerződésekre vonatkozó új koncepció kidolgozása és érvényesítése ................................. 65


                                                                                       3
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 6 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

      2.8.1.1      Kiemelt kétoldalú kapcsolatok ............................................................................................................. 65
      2.8.1.2      Aktív kétoldalú szerződések .................................................................................................................. 65
      2.8.1.3      Szoros együttműködés Európán kívüli egyetemekkel...................................................................... 66
   2.8.2     A Pécsi Tudományegyetem részvétele nagy nemzetközi szervezetekben ................................................ 66
   2.8.3     Nemzetközi együttműködésekből következő konferenciák pécsi megrendezése.................................... 66
   2.8.4     Szakmai rendezvények...................................................................................................................................... 66
   2.8.5     Külföldi hallgatók beiskolázásával kapcsolatos hallgatótoborzó tevékenység ........................................ 66
   2.8.6     Nemzetközi mobilitási programok intézményi szintű koordinációja ....................................................... 67
   2.8.7     Európai Kulturális Főváros Egyetemeinek Szövetsége megalakítása ...................................................... 67
2.9 Intézményi szervezet, menedzsment stratégia kialakítása................................................................ 68
   2.9.1     Az intézmény demokratikus testületeinek működtetése ............................................................................. 68
   2.9.2     A menedzsmentet segítő szervezetek bemutatása, eredményorientált működtetés gyakorlatának
   kialakítása............................................................................................................................................................................. 69
      2.9.2.1         Szervezetfejlesztés ................................................................................................................................... 70
      2.9.2.2         Klinikák kiszervezése ............................................................................................................................. 70
      2.9.2.3         Központi szervezeti egységek és más szervezeti egységek kapcsolata............................................ 71
      2.9.2.4         Projekt-, mátrix szervezet...................................................................................................................... 71
      2.9.2.5         Költségcsökkentés ................................................................................................................................... 71
      2.9.2.6         Szolgáltatási színvonal növelése ............................................................................................................ 71
   2.9.3     Integrált működés gyakorlata, kari erőforrások felmérése, átcsoportosításának gyakorlata az
   oktatási szerkezetváltás elősegítése érdekében .............................................................................................................. 72
      2.9.3.1         Programigazgatóságok létrehozása ..................................................................................................... 72
      2.9.3.2         A szervezeti határok megbontása......................................................................................................... 72
      2.9.3.3         Az oktatásmódszertan megújítása ....................................................................................................... 73
      2.9.3.4         Tudatos és hatékony humán erőforrás gazdálkodás ........................................................................ 73
   2.9.4     Intézményi beiskolázási stratégia hazai és külföldi hallgatók vonatkozásában ...................................... 74
      2.9.4.1         Alkalmazkodás a munkaerő piaci folyamatokhoz, kormányzati szándékokhoz ........................ 78
      2.9.4.2         Képzési kapacitások kihasználása: EU-s együttműködések, új célpiacok.................................... 78
      2.9.4.3         Aktív beiskolázási tevékenység: toborzás, információ-nyújtás ....................................................... 78
      2.9.4.4         További célpiacok felkutatása, ex-campus képzések ........................................................................ 78
      2.9.4.5         Versenytársak képzési-beiskolázási portfoliójának elemzése ......................................................... 79
   2.9.5     Szabályzatalkotó tevékenység .......................................................................................................................... 82
      2.9.5.1         Folyamatszabályozás alapú szabályzatalkotás .................................................................................. 82
      2.9.5.2         Elektronikus szabályzat rendszer ........................................................................................................ 82
   2.9.6     Az intézményi PR tevékenység bemutatása, továbbfejlesztése, a munkáltatókkal, a társadalom
   szereplőivel való kapcsolattartás gyakorlata.................................................................................................................. 82
      2.9.6.1         A Pécsi Tudományegyetem identitásának kialakítása ..................................................................... 83
      2.9.6.2         A nem az alapkompetenciába tartozó tevékenységek marketingje ............................................... 83
      2.9.6.3         Célcsoportos PR aktivitás ...................................................................................................................... 83
2.10 Minőségfejlesztési program kidolgozása, a minőségbiztosítási rendszer kialakítása, működtetése és
fejlesztése bemutatása, visszahatás a képzési és funkcionális tevékenységre.............................................. 85
   2.10.1         A minőségirányítási szervezet és rendszer bemutatása ............................................................................... 85
   2.10.2         A minőségirányítási rendszer fejlesztése ........................................................................................................ 87
   2.10.3         A rendszerfejlesztés módszertani feladatai.................................................................................................... 89
   2.10.4         A rendszer működésének visszahatása a tevékenységre ............................................................................. 89
2.11 Humán stratégia jellemzői, a foglalkoztatási terv kidolgozása, foglalkoztatási követelményrendszer.. 91
   2.11.1         Munkaerő- és kompetenciatervezés................................................................................................................ 91
   2.11.2         Karrier menedzsment rendszer....................................................................................................................... 92
   2.11.3         Teljesítmény menedzsment rendszer.............................................................................................................. 93
   2.11.4         Foglalkoztatási szint........................................................................................................................................... 94
2.12 Intézményi gazdálkodás korszerűsítése ......................................................................................... 95
   2.12.1 Belső erőforrás allokációs rendszer kialakítása ............................................................................................ 95
   2.12.2 A gazdálkodást segítő információs rendszer teljes körű kifejlesztése, rendszerbeállítás bemutatása,
   kapcsolata döntéshozókkal és a szervezeti egységekkel. .............................................................................................. 96
   2.12.3 Bevételszerzési stratégiák bemutatása, érdekeltségi rendszer a bevételek megszerzésénél és
   visszaforgatásánál. .............................................................................................................................................................. 97
   2.12.4 Saját cégek alapítási szabályainak kidolgozása, cégalapítás lehetőségei a versenyszféra szereplőivel
   való együttműködésben. .................................................................................................................................................... 97

                                                                                         4
              ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 6 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                        APPEAR HERE.

       2.12.5 Az intézményi gazdálkodás szabályozási és kontrolling rendszerének bemutatása, beavatkozási
       lehetőségek és érdekeltségi rendszerek működtetése.................................................................................................... 97
       2.12.6 Az intézményi pályázati tevékenységéhez kapcsolódóan a saját forrás biztosításának lehetőségei,
       felhasználási gyakorlatának bemutatása. ....................................................................................................................... 98
       2.12.7 Hatékonyság-értékelési módszerek bevezetése ............................................................................................. 98
    2.13 Infrastruktúra-fejlesztési és felújítási program............................................................................... 99
       2.13.1 Az intézményi infrastruktúra ellátottságának bemutatása, az állapotok jellemzése ............................. 99
       2.13.2 Az ingatlanfejlesztési és felújítási program bemutatása, a képzési rendszer átalakításával való
       összhangjának elemzése................................................................................................................................................... 103
          2.13.2.1     Pécs Keleti Campus fejlesztése............................................................................................................ 103
          2.13.2.2     Nyugati Campus.................................................................................................................................... 103
          2.13.2.3     IGYFK Szekszárd fejlesztés................................................................................................................ 104
          2.13.2.4     Klinikák (integrált egészségügyi infrastruktúra) ............................................................................ 104
          2.13.2.5     Kollégiumok ........................................................................................................................................... 104
          2.13.2.6     Egyéb fejlesztések.................................................................................................................................. 105
       2.13.3 Forrásbevonási koncepció a fejlesztési és felújítási PPP és saját erős programok megvalósításához105
          2.13.3.1     PPP konstrukcióban megvalósítandó tanulmányi infrastruktúra fejlesztések.......................... 105
          2.13.3.2     PPP konstrukcióban megvalósítandó kollégiumfejlesztés ............................................................. 106
          2.13.3.3     Az UMFT forrásaiból tervezett fejlesztések ..................................................................................... 106
       2.13.4 Az intézményi beruházások koncepció szintű terveinek bemutatása, üzleti tervek kidolgozása, főbb
       paramétereinek kidolgozása ........................................................................................................................................... 107
          2.13.4.1     Modern központi igazgatás infrastrukturális hátterének kialakítása Pécs keleti Campuson. 107
          2.13.4.2     Pécs keleti campus fejlesztése, könyvtári centralizáció................................................................... 107
          2.13.4.3     Művészeti képzés minőségi fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtése ..
                        .................................................................................................................................................................. 108
          2.13.4.4     Pécs keleti campus sport és wellness infrastruktúra fejlesztés ...................................................... 108
          2.13.4.5     Pécsi integrált egészségügyi ellátó infrastruktúra fejlesztése......................................................... 108
          2.13.4.6     Regionális természet- és műszaki tudományi tudásközpont létrehozása - Természet- és
          műszaki tudomány az életminőség szolgálatában ................................................................................................. 109
          2.13.4.7     Egészségtudományi szolgáltatóház kialakítása a Pécs, az Életminőség Pólusa programhoz
          kapcsolódva .................................................................................................................................................................. 109
          2.13.4.8     Dél-Dunántúli Egészségipari Versenyképességi Pólus és Tudásközpont létrehozása .............. 110
          2.13.4.9     Inkubátorház hálózat kialakítása....................................................................................................... 110
          2.13.4.10 Tanszálló – Konferencia - Sport és rekreációs Központ kialakítása Szekszárdon.................... 110
          2.13.4.11 Az ÁOK épületegyütteseinek felújítása............................................................................................. 111
          2.13.4.12 Szántó épületegyüttes felújítása .......................................................................................................... 111
       2.13.5 Az intézmény infrastrukturális beruházásainak megvalósulása utáni működtetés költségtervének és
       fedezeti forrásainak bemutatása .................................................................................................................................... 111
    2.14 Oktatói, dolgozói, hallgatói életminőség javítására irányuló fejlesztések ....................................... 113
       2.14.1 A munkahelyi infrastruktúra javításának programja .............................................................................. 113
          2.14.1.1  A munkahelyi informatikai infrastruktúra javítása....................................................................... 113
       2.14.2 Hallgatói infrastruktúra javításának programja ....................................................................................... 113
          2.14.2.1  Hallgatói Szolgáltató Központ kialakítása........................................................................................ 113
       2.14.3 Hallgatói lakhatási feltételek fejlesztése........................................................................................................ 114
          2.14.3.1  Kaposvári Kollégium............................................................................................................................ 114
          2.14.3.2  Zalaegerszegi Kollégium...................................................................................................................... 114
          2.14.3.3  Szekszárdi Kollégium ........................................................................................................................... 115
          2.14.3.4  UNIV Kollégium (Pécs)........................................................................................................................ 115
          2.14.3.5  Boszorkány úti Kollégium ( Pécs) ...................................................................................................... 115
          2.14.3.6  Márton Áron Szakkollégium (Pécs) .................................................................................................. 115
          2.14.3.7  Szombathelyi Kollégium ...................................................................................................................... 115
          2.14.3.8  Szántó Kollégium (Pécs) ...................................................................................................................... 115
          2.14.3.9  Balassa Kollégium (Pécs) ..................................................................................................................... 116
          2.14.3.10 Jakabhegyi úti Kollégium (Pécs) ........................................................................................................ 116
       2.14.4 Sport és kulturális célú infrastruktúra-fejlesztési program ..................................................................... 116
          2.14.4.1  Sport célú ingatlanfejlesztés ................................................................................................................ 116
          2.14.4.2  Kulturális infrastruktúra fejlesztés.................................................................................................... 116
3      Az intézményi fejlesztéssel kapcsolatos monitoring tevékenység bemutatása ......................... 117


                                                                                            5
              ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 6 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                        APPEAR HERE.

    3.1 A fejlesztési projektek indikátorainak meghatározása .................................................................. 117
        3.1.1         Képzési portfolió átalakítása minden szegmensben fejlesztési program................................................ 117
        3.1.2         Hallgatói mobilitás támogatása fejlesztési program .................................................................................. 117
        3.1.3         Esélyegyenlőség, tehetséggondozás fejlesztési program ............................................................................ 117
        3.1.4         Doktori képzés fejlesztése fejlesztési program .......Error! Bookmark not defined.Hiba! A könyvjelző nem
        létezik.
        3.1.5         Kutatás-fejlesztés és innováció fejlesztése fejlesztési program ................................................................. 118
        3.1.6         Részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban fejlesztési program .......... 118
        3.1.7         Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése............................................................................................................... 118
        3.1.8         A menedzsmentet segítő szervezetek fejlesztése fejlesztési program ...................................................... 119
        3.1.9         Integrált működés támogatása fejlesztési program ................................................................................... 119
        3.1.10        Vezetői információs rendszer fejlesztési programja fejlesztési program ............................................... 120
        3.1.11        Az intézményi PR tevékenység fejlesztése fejlesztési program ................................................................ 120
        3.1.12        Minőségfejlesztési program fejlesztési program......................................................................................... 120
        3.1.13        Stratégiai Humánerőforrás Menedzsment program fejlesztési program ............................................. 120
        3.1.14        Intézményi gazdálkodás korszerűsítése fejlesztési program .................................................................... 121
        3.1.15        Infrastruktúra-fejlesztési és felújítási program fejlesztési program ....................................................... 121
    3.2 Monitoring tevékenység kiterjesztése a fejlesztési modulokra, értékelési technikák, statisztikák
    készítése .......................................................................................................................................... 122
    3.3 A szenátus és gazdasági tanács feladatrendszere az ellenőrzésben. ............................................... 122
4       Az intézményfejlesztés kommunikációs technikája .................................................................... 123
    4.1 Az intézményi testületek és fórumok közreműködése .................................................................... 123
    4.2 A hallgatói és oktatói tájékoztatási kötelezettség .......................................................................... 123
    4.3 Megjelenés a helyi, regionális, országos és nemzetközi információs rendszerekben ........................ 123
5       Mellékletek ...................................................................................................................................... 124
    5.1 Rövidítések jegyzéke ................................................................................................................. 124
    5.2 Az intézményt jellemző alapadatok ............................................................................................. 126
        5.2.1         Hallgatói létszámadatok.................................................................................................................................. 126
        5.2.2         Oktatói létszámadatok .................................................................................................................................... 127
        5.2.3         Dolgozói adatok ................................................................................................................................................ 127
        5.2.4         K+F adatok ....................................................................................................................................................... 128
        5.2.5         Infrastrukturális adatok ................................................................................................................................. 128
        5.2.6         Gazdálkodási adatok ....................................................................................................................................... 129
    5.3 Az informatikai fejlesztések stratégiai terve ................................................................................. 130
        5.3.1     Az informatikai rendszer bemutatása .......................................................................................................... 130
           5.3.1.1      Informatikai gerinchálózat és a szervezeti egységek lokális hálózatai ......................................... 130
           5.3.1.2      Informatikai laboratóriumok ............................................................................................................. 132
           5.3.1.3      Központi és szervezeti szintű szolgáltatások, biztonsági megoldások .......................................... 132
           5.3.1.4      Intézmény működését támogató információs rendszerek ............................................................. 133
           5.3.1.5      Intézményi telefonrendszer ................................................................................................................. 134
           5.3.1.6      Az informatikai infrastruktúra üzemeltetése, működtetése.......................................................... 134
        5.3.2     Fejlesztési program .......................................................................................................................................... 135
           5.3.2.1      Gerinchálózat......................................................................................................................................... 135
           5.3.2.2      Lokális hálózatok .................................................................................................................................. 135
           5.3.2.3      Informatikai laboratóriumok ............................................................................................................. 135
           5.3.2.4      Központi szolgáltatások, biztonsági megoldások............................................................................. 135
           5.3.2.5      Intézmény működését támogató információs rendszerek ............................................................. 135
           5.3.2.6      Intézményi telefonrendszer ................................................................................................................. 136
           5.3.2.7      Szervezet ................................................................................................................................................. 136
    5.4 A Pécsi Tudományegyetem Oktatás-, Kutatás- És Beruházás-fejlesztési Koncepciója az Új
    Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódóan................................................................................. 137
    5.5 Az IFT készítése ........................................................................................................................ 153


                                                                                          6
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 1 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.



1 A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BEMUTATÁSA
1.1   A Pécsi Tudományegyetem története, eddigi tevékenységének értékelése

1.1.1 Az Egyetem története
A közép-európai egyetemek alapítása során Nagy Lajos király 1367-ben Pécsett hozta létre az
első magyar egyetemet, így a magyar felsőoktatás történetének kezdetét is ettől az időponttól
számítjuk. „Pécs a tudomány magvainak terjesztésére különösen alkalmas” – olvashatjuk az
egyetem 1367-es alapító oklevelében.
Fennmaradásának idejéről nincsenek biztos források. A történeti kutatások valószínűsítik,
hogy már a 15. századra az egyetem helyett külön jogi és külön teológiai főiskola létezett
Pécsett. 1785-ben II. József császár Pécsre helyeztette a Győrött működő Királyi Akadémiát,
amely azonban 1802-ben visszakerült eredeti székhelyére. 1833-ban Szepessy Ignác püspök a
városi tanács segítségével létrehozta a pécsi akadémiát, amely jogi és bölcseleti karral
tevékenykedett.
1921. június 15-én a magyar nemzetgyűlés elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely a
korábban Pozsonyban működő Erzsébet Tudományegyetemet Pécsre helyezte. 1923-tól a
világháborúig terjedő időszakban a pécsi egyetem töretlenül fejlődő, markáns szellemi
műhelynek bizonyult, ahol jogi, orvosi, bölcsészeti és hittudományi képzés folyt. A háború
(amely alatt 1941-ben a bölcsészeti kar átkerült Kolozsvárra) és az azt követő évtized
politikai nyomása mérhetetlenül beszűkítette a lehetőségeket. 1951-től az orvosi kar önállóvá
válásával a Pécsi Tudományegyetem egykarúvá lett, kizárólag jogászképzés folyt. A Pécsi
Orvostudományi Egyetemen mintegy tíz év munka után, 1966. augusztus 20-án adták át az
úgynevezett 400-ágyas klinikai tömböt, amely öt egységnek adott helyet. Az egyetem kilenc
további klinikája a város hét különböző pontján maradt. 1975-ben szerveződött meg a
Közgazdaságtudományi       Kar,    amely     korábban     (1970-től)    a    Marx     Károly
Közgazdaságtudományi Egyetem Kihelyezett Tagozataként működött Pécsett. 1982-ben
integrálódott a Tanárképző Kar, a volt Pécsi Tanárképző Főiskola oktatói gárdájával, az
intézmény felveszi a Janus Pannonius Tudományegyetem nevet. A négykarú egyetem 1992-
ben jött létre, amikor a jelentős változásokon átment Tanárképző Kar helyén önálló
Bölcsészettudományi és Természettudományi Kar alakult. 1990-ben alakult meg a POTE-n
az Egészségügyi Főiskolai Kar. A Janus Pannonius Tudományegyetem 1995-ben a Pollack
Mihály Műszaki Főiskolai Karral bővült, majd 1996. január elsején megalakult az egyetem
hatodik kara, a Művészeti Kar. Az integrációk sora 2000. január elsején zárult, amikor a
Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés
Gyula Pedagógiai Főiskola egyesülésével létrejött az egységes Pécsi Tudományegyetem.
2004-ben műszaki karunk egyetemi karrá vált, majd 2005-ben megalakult a tizedik kar, a
Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, idén egyetemi karrá alakult az
Egészségügyi Főiskolai Kar.
Intézményünk, a Pécsi Tudományegyetem tíz karán a legváltozatosabb képzések és szakok
biztosítják a jövő széles látókörű és jól felkészült szakembereinek magas szintű oktatását a
felsőfokú szakképzésektől az alapképzéseken, másoddiplomás képzéseken át, a doktori
iskolákig.




                                             7
            ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                      APPEAR HERE.

1.1.2 A PTE pozíciói
Intézményünk közel harmincötezres hallgatói létszámával, közel kétezer oktatójával és majd
minden tudásterületet lefedő oktatási kínálatával a legnagyobb felsőoktatási intézmény
hazánkban. Egyetemünk hatása, tevékenységi köre messze túlnő Pécs határain, Szekszárdon
önálló karunk, Kaposváron, Szombathelyen és Zalaegerszegen jelentős létszámú programunk
működik. Az intézmény hatóköre országhatáron túlnő, kiterjedt nemzetközi
kapcsolatrendszerünk segítette elő a külföldi hallgatók számának jelentős növekedését az
elmúlt években.
A Pécsi Tudományegyetem pozíciói kedvezően alakultak a felsőoktatási piac számos
szegmensében az elmúlt években. Beiskolázási adatok alapján sorrendváltozás következett be
a piaci részesedésben, egyetemünk a 2005-2006-os tanévre közel 35 ezres hallgatói
létszámával az első helyezett lett. Jelenleg az ország hallgatóinak hozzávetőleg 9%-a
látogatja intézményünket.
A 2006-2007-es tanév jelentkezéseit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 14%-os csökkenés
következett be a felsőoktatásba jelentkezők számában. A PTE1 piaci részesedése ezzel
szemben növekszik, a jelentkezések száma 7%-kal nőtt, a jelentkezők száma pedig mindössze
0,3%-kal csökkent az előző évhez képest. A jelentkezők számát tovább vizsgálva
megállapíthatjuk, hogy az intézmények között a második helyet foglaljuk el, az elmúlt két
évben a különbség fokozatosan csökkent. A felvett hallgatói létszám tekintetében
megtartottuk vezető szerepünket, a legtöbb hallgatót a mi intézményünk vette fel.
A PTE pozícióit tovább erősíti az a tény, hogy a legnagyobb piaci részesedés elérését a
hatékonyság növekedése kíséri néhány minőséget kifejező paraméter javulása mellett.
Egyrészt a hallgatói létszám nagyobb %-os ütemben növekedett az oktatói létszámnál,
másrészt az MTA doktorok %-os növekedése a PTE-n magasabb volt az országos átlagnál.
Részesedésünk a PhD hallgatók képzésében eddig is igen jelentős volt, ami tovább
növekedett az új akadémiai évben.
Mindezekből következik, hogy a PTE erős pozíciókkal rendelkezik hazánk felsőoktatási
rendszerében. Ennek megtartása igen fontos feladat, mind a mennyiségi mind a minőségi
elvárásokat illetően.
Egyetemünk mind a tíz karán aktív kutatómunka folyik. Alapkutatások és alkalmazott
kutatások folynak az élettelen természettudományok, az élő természettudományok, a
társadalomtudományok, a mérnöki tudományok és a bölcsészettudományok területén,
valamint a művészeti ágazatok területén. Az egyetem nyolc karán összesen 20 doktori iskola
működik. Részesedésünk a PhD hallgatók képzésében eddig is igen jelentős volt, ami tovább
növekedett az idei akadémiai évben.
Oktatási tevékenysége mellett, Egyetemünk fontos feladata a betegellátás biztosítása. 25
klinikán folyik a betegellátás, számos területen országos reputációt kiváltva. Több klinikánk
élszereplője a fogyasztói megelégedettségi statisztikáknak, amit igen kevés egyetem mondhat
el magáról.

1.1.3 Kihívások, problémák
A Pécsi Tudományegyetem fejlődése során napjainkra olyan ponthoz ért, amikor a
megváltozott környezet kihívásai és a belső problémák nagyon komolyak.
Az oktatás területén:

1
    A dokumentumban szereplő rövidítések jelentését a mellékletek között, az 5.1 fejezetben mutatjuk be


                                                        8
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

Bár az ÁOK és a KTK nagyon sikeres idegen nyelvű képzések vannak (a külföldi hallgatók
egynegyede a PTE-n tanul), az idegen nyelvű képzés lehetőségét a karok többsége nem
használja ki. A meglevő potenciálok, belső kooperációk, integrációk előnyei nem teljes
mértékben kihasználtak. Kompetenciák több helyen tisztázatlanok. Országos szinten
jelentősen csökkenő államilag finanszírozott hallgatói létszám. Versenytársak megerősödése;
Lobby-erő elégtelensége. Oktatás-módszertani és -szervezési technológiai háttér
elégtelensége. Szétaprózódott, rossz hatékonysággal működő infrastruktúra.
A kutatás területén:
Kutatói kritikus tömeg hiánya; Kutatóközpontok hiánya; Minőségi eredmények
kiaknázatlansága; Az EU kutatási térségbe történő bekapcsolódás nehézkes volta; A kutatási
projektszervezet menedzselési nehézségei; Szétaprózódott, rossz hatékonysággal működő
infrastruktúra; Innovációs készség hiánya; Az ipari háttér hiánya a régióban.
A gyógyítás területén:
Betegellátás tulajdonviszonyainak, finanszírozási struktúrájának közeljövőben történő
átalakulása; Felzárkózás szükségessége a felgyorsult nemzetközi fejlődés követelményeihez.
A tudástranszfer területén:
Nem hatékony a város-régió-egyetem kapcsolat; Hiányos, eseti jellegű az Egyetem és a
gazdaság közötti kapcsolat; Depresszív gazdasági régió; Koncentrált egyetemi
transzferszervezetek hiánya.
Belső szolgáltatások területén:
Információhiány; Párhuzamosságok; Nem hatékony szervezetek; Nehézkes döntési
mechanizmusok
Stratégiai emberi erőforrás menedzsment területén:
Alkalmazási jogviszonyok problémái; Korszerűtlen szemlélet, stratégia hiánya.

1.1.4 A 2000. évi Intézményfejlesztési Terv teljesülése
Az elmúlt évek integrációs és egyetemfejlesztési tevékenységét a 2000-ben elkészített és
elfogadott IFT fejlesztési programjai és a szűkös anyagi források (nem kaphattunk
jelentősebb támogatást a programok megvalósítására) határozták meg. A forráshiány miatt
leginkább azon programok megvalósulása ütközött nehézségbe, melyek belső
érdeksérelemmel jártak. Ezek alapján az elmúlt időszakról az alábbi fejlesztésközpontú
összefoglaló adható.
F.1.   Képzésfejlesztési stratégia megvalósítása. Program elemei:
   A képzési szintek arányának átstrukturálását az egyetem stratégiai céljainak megfelelően.
    – csaknem minden karon beindultak a felsőfokú szakképzések. Különösen a nappalis
    képzés szegmensében ért el a PTE sikereket, itt a tervezetnél 14%-kal több hallgatót
    sikerült beiskolázni, több, mint 10-szeresre emelve a szakképzési hallgatói létszámot.
   A rövid, de megfelelő színvonalú kurzusok kialakítása – több egység (KTK, PMMK,
    INYT) a piaci lehetőségekre jól reagálva számos rövid kurzust indított.
   A doktori iskolák fokozatos fejlesztése – sikeres fejlesztések eredményeként, mint a
    doktori és mester képzések számát, mint a beiskolázott doktoranduszokat tekintve
    sikerült felülmúlni az IFT-ben foglaltakat.



                                              9
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

   A gyakorlatorientált képzés követelményeinek tanrendi beépítése.– E téren nem volt
    változás tapasztalható.
   A fenntartható fejlődés szemléletének érvényesítési tervét. – E téren nem volt változás
    tapasztalható.
   A piacképes szakok fejlesztési és a nem piacképes szakok leépítési programjainak
    időzítése – számos új piacképes képzés indult meg.
F.2. Tantárgy-konszolidáció megvalósítása. A program lényege: 22 előre kijelölt alap és
műveltségi tárgyak kompetencia alapú, összevont oktatása. Több kísérlet ellenére (általános
pilot beindítása, informatikai képzési egyeztetések) nem valósult meg.
F.3. Hallgatói mobilitás és átjárhatóság. A program lényege: a belső kreditelszámolás
rendjének kialakítása és tantervi változtatások a moduláris oktatás bevezetése érdekében. E
téren a kreditrendszer általános bevezetése és a belső elszámolási rend kidolgozása valósult
meg.
F.4. A hiányzó ÁOK-tanszékek létrehozása. A program lényege: a gyógyszerész képzés
fejlesztése a MAB előírásoknak. Megvalósult, bár a szükséges infrastruktúrát bérlemény
formájában sikerült csak biztosítani.
F.5. Az informatikai képzés fejlesztése. A program lényege: informatikai háttér
fejlesztése, az informatikai képzés hallgatói és oktatói létszámának emelése, támogatás a
képzések fejlesztésének központi támogatása, Karközi Informatikai Koordinációs Központ
életre hívása. Az informatikai háttér folyamatos fejlesztése, az informatikai képzéssel
foglalkozó karok közötti egyeztető fórumok kialakításra kerültek. Sikeres volt az
Informatika Éve program.
F.6. Áthallgatás – értelmiségképzés. A program lényege: minden hallgatóknak a képzés
kreditszámának 10%-át kitevő munkamennyiséget más kar által felajánlott tantárgyból kell
megszereznie. Nem valósult meg.
F.7. A továbbképzés fejlesztése. A program lényege:                 távoktatási   formákkal
továbbképzések megvalósítása. Lényegében nem valósult meg.
                           B.     Kutatás-fejlesztési programok
F.8. Tudományszervezés fejlesztése. A program lényege: egyetemi kutatási tevékenység
támogatása és koordinálása érdekében adminisztratív háttér létrehozása. Megvalósult.
F.9. Természettudományos kutatási kooperáció. Csak nagyon kis részben valósult meg
(Az ÁOK, a PMMFK és a TTK közös kutatási projekteket indít környezetvédelemmel,
hulladékhasznosítással, környezeti károk helyreállításával, rekultivációval kapcsolatos
témákban). Elmaradt elemek: közös nagyműszer-park, Egyetemi Állatház,
természettudományi kutatóközpont létrehozásának előkészítése.
F.10. Hazai és nemzetközi pályázati forrásokból való részesedés jelentős növelése. A
program lényege: a forrásbevonás növelése érdekében pályázatfigyelési tevékenység,
pályázati web-oldal működtetése, K+F irodahálózat létrehozása. Lényegében megvalósult, a
pályázati bevételeket sikerült folyamatosan növelni.
F.11. A társadalmi beágyazottság előmozdítása, az alkalmazott kutatás növelése. A program
lényege: az alkalmazott kutatás arányának növelése, részvétel a gazdasági fejlesztésekkel
foglakozó testületek munkájában, környezetvédelmi kutatások indítása, európai fejlesztési
programokhoz csatlakozás. Lényegében megvalósult.



                                            10
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

F.12. Dél-Dunántúli Kooperációs Kutatási Központ. A program lényege: a DDKKK
létrehozása, működtetése, innovációs tevékenység. Megvalósult.
F.13. Kutatói életpálya. A program lényege: megteremteni a kutatói életpálya minden
egyes lépcsőjén a mester, illetve a fiatal kutató, oktató motiválását. Jórészt megvalósult.
Sajnos forráshiány miatt a tudományos támogatási rendszer jelenleg nem működik.
F.14. Akadémiai doktori utánpótlás biztosítása. A program lényege: az MTA doktori cím
megszerzésének motiválása. Megvalósult.
F.15. A szellemi tulajdonra vonatkozó szabályrendszer létrehozása. A program lényege: az
egyetem szellemi tulajdonának védelme és hasznosítása érdekében szabályrendszer
kialakítása. Késéssel, de mostanra megvalósult.
F.16. Egyetemi és kari szerződéstárak létrehozása. A program lényege: a szerződésekkel
kapcsolatos törvényességi kontroll és adminisztrációs feladatok elvégzése érdekében a
szerződéstárak hálózatának létrehozása. Csak részlegesen valósult meg.
F.18. A szellemi vagyon nyilvántartása. A program lényege: az egyetemen létrejövő
szellemi termékek nyilvántartása az elkészült szabályzat alapján. Folyamatban van.
                          C.     Szolgáltatás-fejlesztési programok
F.19. Hallgatói adminisztráció és szolgáltató rendszer átalakítása. A program lényege:
egységes hallgatói adminisztrációs és szolgáltató rendszer kialakítása. Részben megvalósult.
(ETR)
F.20. A szolgáltatáshoz kapcsolódó számítástechnikai infrastruktúra fejlesztése. A program
lényege: a belső szolgáltatásokat szolgáló informatikai infrastruktúra kialakítása. Lényegében
megvalósult.
F.21. Könyvtár és Egyetemi Információs Központ kialakítása. A program lényege: a
„Lovarda” épületének helyén Egyetemi Információs Központ létrehozása és a könyvtári
fejlesztés megvalósítása. Lényegében nem valósult meg. Egyedül a közgazdasági és jogi
szakkönyvtár kialakítására került sor.
F.22. Kollégiumfejlesztés. A program lényege: kollégiumi férőhelyek bővítése.
Lényegében nem valósult meg. Egyedül a Hotel Hunyor épületének megvásárlása
kapcsolódhat ide, valamint a Laterum kollégium 4 szintjén, 300 férőhely kialakítása
fejeződött be. A Boszorkány kollégium PPP keretében fog megújulni, jelenleg a
közbeszerzési eljárás zajlik.
F.23. Sportfejlesztés. A program lényege: a kollégiumfejlesztéshez kapcsolódóan a sport-
infrastruktúra bővítése és a meglévő sportlétesítmények felújítása. Nem valósult meg.
F.24. Egyetemi Kiadó kialakítása. A program lényege: központi egyetemi jegyzetkiadó
létrehozása. Nem valósult meg.
F.25. A nyitott egyetem programjának megvalósítása. A program lényege: az UNIV TV-n
keresztüli ismeretterjesztő műsor sugárzása. Megvalósult.
F.26. Egészségügyi szolgáltatás fejlesztése. A program lényege: Az akác utcai klinikai
tömb (Honvéd Kórház) területén Traumatológiai és Sürgősségi Ellátó Centrum beindítása.
Megvalósult.
F.27. Művészeti aktivitás erősítése. A program lényege: a Liszt terem fenntartása/kiváltása
intermediális stúdiók létrehozása. Részben megvalósult.
                           D.      Szervezetfejlesztési programok


                                             11
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

F.28. A szolgáltató egyetemi struktúra kialakítása. A program lényege: a központi igazgatás
átstrukturálása. Nem valósult meg.
F.29. A Vezetői Információs Rendszer kialakítása. A program lényege: egységes központi
gazdasági vezetői információs rendszer létrehozása.. Nem valósult meg.
F.30. Tanszéki konszolidáció. A program lényege: a kis méretű tanszékek összevonása.
Csak részben valósult meg (intézetesítés).
F.31. Az új belső allokációs rendszer kialakítása. A program lényege: a szolgáltatások
költségalapú belső elszámolási rendszerének kialakítása. Lényegében megvalósult..
F.32. Magánforrások bevonásának erősítése. A program lényege: külső források bevonása a
költségtérítéses képzések, pályázati tevékenység, kutatási, kulturális, sport és művelődési
szolgáltatások, szponzorkeresési tevékenység által. Lényegében megvalósult.
F.33. Marketing-fejlesztési programok. A program lényege: egyetemi marketing
tevékenységek erősítse az egységes arculat kialakítása, forrásszerzés, az öregdiák kapcsolati
rendszer kiépítése illetve a táncoló egyetem program megvalósításán keresztül. Megvalósult.
F.34. Az IFT megismertetése. A program lényege: az IFT belső és külső kommunikációja.
Részben megvalósult.
F.35. Monitoring és kontrolling. A program lényege: egységes követési rendszer
kialakítása. Részben megvalósult.
F.36. Egységes egyetemi minőségbiztosítási rendszer kialakítása. A program lényege: az
ISO szabványszerinti minőségbiztosítási rendszer általános bevezetése az egyetemen.
Részben megvalósult.
A részben, illetve nem megvalósított programok jelentős részével a jelen fejlesztési terv
keretében – igazodva a megváltozott környezethez – ismételten foglalkozni kívánunk.
Hiszünk abban, hogy az jelenlegi nagyobb környezeti fenyegetettség általánosan felismerése
megalapozza a hatékonyság növelés és racionalizálás végrehajtását.




                                             12
            ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                      APPEAR HERE.


1.2      A felsőoktatási intézményt jellemző legfontosabb adatok, társadalmi,
         gazdasági, munkaerő-piaci környezetének bemutatása

1.2.1 Az intézményt jellemző adatok értékelése2
A Pécsi Tudományegyetem 2000. évi integrációja óta eltelt időszak során jelentős
mennyiségi és minőségi fejlődésen, növekedésen ment át. A Karok száma a FEEK
létrehozásával 10-re emelkedett, továbbá a két főiskolai kar egyetemi karrá fejlődött, így jött
létre az ETK és a PMMK.
Jelentős, több mint 20%-os hallgatói létszámnövekedést értünk el, melynek eredményeként
jelenleg a PTE a legnagyobb hazai felsőoktatási intézmény. A hallgatói létszám bővülése a
levelező tagozatos létszám emelkedéséből fakadt.
A hallgatói létszám bővülésénél kisebb arányban nőtt az oktatói létszám, ami a hatékonyság
javulását mutatja, ugyanakkor az oktatói állományváltozás jelentős minőségi javulást is
mutat, hiszen a részmunkaidős (lejáró) oktatók létszáma csökkent, a vezető oktatók létszáma
az általános létszámnövekménynél nagyobb mértékben nőtt, csakúgy mint a minősítettek
létszáma. Szerencsés módon – szintén a minőségi mutatókat javítandó – a kutatók létszámát
jelentős mértékben sikerült növelnünk.
A feladatok növekedésével az összdolgozói létszám is emelkedett.
Az ingatlanok területe csak csekély mértékben nőtt.
A bevételek megkétszereződtek.

1.2.2 A külső feltételek alakulása
Egyetemünk sorsának alakulása számos ponton függ azon környezet állapotától, ahova
beágyazódik. Bár részesedése csökkenő, mégis egyetemünk legnagyobb megrendelője az
állam. A demográfiai helyzet, a háztartások jövedelmének alakulása pedig közvetlenül
hatással van az oktatási szolgáltatásaink iránti keresletre. Tekintettel arra, hogy az egyetem
előtt komoly fejlesztési feladatok állnak, a kamatlábak, a forint árfolyamának alakulása
hatással lesznek beruházási és üzemeltetési költségeinkre. A 2006 ősszén elindult bolognai
rendszer alapvető hatással lesz oktatási szerkezetünkre, és valószínűleg alapvetően
befolyásolja bevételeink alakulását.
Az új felsőoktatási törvény alapvetően érinti oktatási termékeink kínálati szerkezetét, és
várhatóan puhítja a főiskolák és egyetemek közötti elkülönülést. Egyetemünk karainak
megbízhatóan kell pozícionálni magukat, hogy markánsan különbözzenek a mai értelemben
vett főiskolai intézményektől. Ennek módja színvonalas, hallgatókat vonzó mester szakok
kidolgozása, továbbá kiválóságot biztosító kutatási eredmények elérése. Az új felsőoktatási
törvény értelmében át kellett alakítani az egyetem irányítási struktúráját is, melynek csak
egyik vetülete volt a Gazdasági Tanács létrehozása.
A demográfiai létszám csökkenése, a felsőoktatásban bizonyos területeken létrejött
kapacitásfelesleg növeli az intézmények közötti versenyt, azonban ez elsősorban a
költségtérítéses képzésekre érvényes. Az egyetem vezetésének közre kell működni abban,
hogy világossá tegye a felsőoktatás irányítói számára: az új felsőoktatási törvény akkor tölti
be igazán küldetését, ha az állami megrendelések minden képzési területen a minőség
figyelembe vételével történnek.

2
    Az egyetem alapadatait összefoglaló táblázatokat a Mellékletek között az 5.2 fejezetben mutatjuk be.


                                                        13
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

Jelenleg küszöbön áll a betegellátás reformja. A betegellátás javítása forrásbevonást igényel
az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásaiból és emellett lakossági oldalról, és gyökeres
irányítási reformokat állami oldalról.
A globalizáció, individualizáció, az információs és kommunikációs technológiák forradalma,
valamint a tudásalapú társadalom hatása mellett a demográfiai apály, a finanszírozás
bizonytalansága, a Bolognai-folyamatból adódó kihívások erőteljesen befolyásolják
intézményünk működését, jövőbeli elképzeléseit. A magyar felsőoktatás átalakulása
következtében számos új lehetőség nyílik meg, ugyanakkor igen fontos kérdések ma még
kiszámíthatatlanok, tervezhetetlenek.
A felsőoktatási piac alapvetően kínálati típusúvá vált, az elmúlt években tapasztalható
hallgatói létszámnövekedés a mennyiség és minőség problematikáját vetette fel, mely közel
változatlan infrastruktúrával következett be. Jóval több, gyengébb képességű fiatal is bekerült
a rendszerbe, ezáltal nőtt a lemorzsolódási arány, az átlagéletkor, valamint meghosszabbodott
a tanulmányi idő.
A fentiekkel összhangban hosszú távú cél intézményünk minőségközpontú működése. Ezzel
összefüggésben egyre inkább előtérbe került a gazdaságilag racionálisabb és
költséghatékonyabb működtetés, mely kapcsán 2001-től egyetemi szinten foglalkozunk a
támogatásszervezéssel, valamint az öregdiák szervezet létrehozásával. Összességében az
üzleti szempontok érvényesülése intézményünkben is erősebbé vált, mint valaha.
A felsőoktatás szervezete is megváltozott, az integráció következtében nagy létszámú
intézmény jött létre. Ebből következően a belső működés is átalakult. A döntési szintek lefelé
tolódtak el, a menedzsment funkciói megváltoztak. Az elmúlt években a hazai
felsőoktatásban egyedülálló módon üzleti tervet készítünk.
Átalakult a diplomások iránti kereslet is, megállapíthatjuk, hogy a felsőoktatási diploma
egyre inkább előfeltétele, nem pedig jelentős versenyelőnyt nyújtó tényezője lesz az
elhelyezkedésnek, előrejutásnak. A munkaerőpiac nemzetközi jellegéből fakadóan is megnő
az igény a képzések és átképzések iránt. Emellett módosulnak a munkaadók elvárásai,
rugalmas és gyakorlatorientált tudást várnak el a munkavállalóktól. Jelentős különbségeket
tapasztalhatunk a munkaerő-piaci igények és a hallgatók oldaláról megnyilvánuló igények
között, az eltérés csökkenését segíti elő a munkaerő-piaci információk szisztematikus
elemzése. A munkaadói megkérdezések mellett egyre fontosabbá vált a végzős és végzett
hallgatók megkérdezése, véleményük összegzése.
A jövőben törvényi szabályozás alapján a felsőoktatási intézmények látják el a pályakövetés
feladatait, figyelemmel kísérik a náluk végzettek munkaerő-piaci helyzetét. Intézményünkben
évek óta végzünk felméréseket a felvételizők, a végzett hallgatók körében, jelenleg a
munkaadók igényeit felmérő módszertan kidolgozását készítjük elő.
A felmérések szerint a pályakezdők foglalkoztatásának egyértelműen nagyobb a
valószínűsége a nagyobb vállalkozásoknál, de a pályakezdők aránya a diplomás létszámon
belül a közepes vállalkozásoknál a legmagasabb. Várhatóan tovább csökken a jogászok, a
közgazdászok és a tanárok iránti kereslet. A vállalati szféra és a felsőoktatási intézmények
közötti szálak szorosabbra fűzése különösen fontos, hiszen a piac szakmai elvárásainak és a
lehetőségeinek, trendjeinek megismerése segítheti a végzősök elhelyezkedési esélyeit.

1.2.3 Külső értékelések- felsőoktatási rangsorok 2006
Az intézmény külső értékelése kapcsán kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a független
szakértők által összeállított felsőoktatási rangsoroknak. Az eredményeket, melyek a


                                              14
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

különböző célcsoportok számára tájékoztató, iránymutató jellegűek, a központi és kari
menedzsment is felhasználja munkája során.
A legfrissebb, 2006-ban kiadott rangsorok összefoglalását az alábbiakban közöljük:
A Heti válasz felsőoktatási rangsort egy összesített index alapján állították össze, mely
során hat elemi mutatószám egyszerű számtani átlagát határozták meg. A rangsor a
közgazdasági és üzleti , a jogi, az idegenforgalmi, vendéglátó-ipari és a kommunikáció
képzési területekre terjed ki. A rangsor intézményeket értékel, mely mögött természetesen
karok, szakok húzódnak meg.
Az elemzések esetében vizsgált mutatószámok 1-5-ig terjedő értékeket vehetnek fel a
következő kategóriákban: Túljelentkezés, Nagyvállalatok igényei, Fejvadászok véleménye,
OTDK-eredmények, Diák-tanár arány, Oktatók összetétele.
A közgazdasági és üzleti karok kategóriában a Közgazdaságtudományi Kar alig lemaradva az
első helyezettől, a második helyet foglalja el. A vállalatok és a fejvadászok szinte ugyanolyan
minőségűre értékelik a két intézmény képzését. A jogi karok vonatkozásában az Állam-és
Jogtudományi Kar az összesített rangsor szerint a hatodik, a fejvadászok és a vállalatok
véleménye szerint pedig a harmadik legjobban eladható képzést nyújtja. Kommunikációs
képzés jelenleg 15 intézményben zajlik, a szakok elemzésekor a Pécsi Tudományegyetem a
második helyen áll. Kommunikációs szakunk a vállalatok és a fejvadászok értékelése alapján
a második és a negyedik helyet foglalja el a rangsorban. Megjegyezzük, hogy a
kommunikáció szak még fiatal tudományterület, ezért a vállalatok és fejvadászok véleménye
az intézményi megítéléssel mutat szoros kapcsolatot.
Az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) felsőoktatási rangsora, a Felvi-
rangsor, melyet a HVG-vel közösen megjelentetett "Diploma 2007" HVG különszám
tartalmaz. A kötet a hagyományoknak megfelelően az összes magyar felsőoktatási
intézményt, 10 szakterületet, a legnépszerűbb 9 alapszakot rangsorolja többek között a
hallgatói vélemények alapján, de az intézmények, karok számos egzakt adatát is bemutatja.
A rangsorok a következő adatbázisokon alapulnak:
      az intézmények saját információszolgáltatásán alapuló, oktatási és kulturális
       minisztériumi (OKM) adatok;
      az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) jelentkezési és felvételi
       adatai, illetve intézményi adatgyűjtése;
      reprezentatív szociológiai kutatások az egyetemi-főiskolai hallgatók, oktatók, illetve a
       munkaadók körében;
      egyéb nyilvános információforrások a felsőoktatás és kutatás-fejlesztés köréből.
A rangsor nem intézményeket, hanem karokat és szakokat elemez, mely során a már több
évtizede oktató, klasszikus nagy tudományegyetemek mellett (Eötvös Loránd
Tudományegyetem,      Szegedi      Tudományegyetem,        Debreceni    Egyetem, Pécsi
Tudományegyetem) a hallgatói minőségi mutatók alapján csak a Budapesti Corvinus
Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdálkodástudományi Egyetem és a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem tudott bekerülni valamely karával az első 15 intézmény közé.
A Pécsi Tudományegyetem a kari összesített rangsorban – ahol 158 kart került értékelésre –
az első tíz helyen két karral képviselteti magát, a 9. és a 10. helyet az Általános
Orvostudományi Kar és a Bölcsészettudományi Kar foglalja el. További három karunk, a
Közgazdaságtudományi Kar, a Természettudományi Kar és az Állam-és Jogtudományi Kar
található az első 60 kar között. Az első 100 kar között szerepel további két karunk, a

                                              15
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar és a Pollack Mihály Műszaki Kar, majd
jelentősen lemaradva, a rangsor utolsó harmadában helyezkedik az Illyés Gyula Főiskolai
Kar, az Egészségtudományi Kar és a Művészeti Kar.
Képzési területenként elemezve a rangsort, megállapíthatjuk, hogy a bölcsész képzési
területen az összrangsorban a közel negyven kar között a Bölcsészettudományi Kar a
harmadik helyet foglalja el, a társadalomtudományi képzések esetében pedig az ötödik helyen
áll. A pedagógiai területen az Illyés Gyula Főiskolai Kar képzései a középmezőnyben
helyezkednek el. A gazdaságtudományi képzési területet elemezve, az összesített rangsorban
a Közgazdaságtudományi Kar ebben a rangsorban is második helyezést ért el, mely
közgazdász képzésünk elismerését mutatja. A jogi képzések esetében az Állam-és
Jogtudományi Kar, hasonlóan a másik rangsorhoz, az összesített rangsorban itt is a hatodik,
de meg kell említenünk, hogy az oktatók kiválósága területen az első a jogi karok között. A
műszaki képzések tekintetében műszaki karunk a középmezőnyben helyezkedik el, de a
legkedveltebb karok kategóriában harmadik helyezést ért el. Az orvosi képzések rangsorát
elemezve, az összesített rangsor szerint orvos karunk a hatodik helyen áll. Az orvos szakokat
külön vizsgálva kedvezőbb képet kapunk, kiemelendő, hogy a kar a hallgatói elégedettség
tekintetében első helyezést ért el. Természettudományi képzésünk rangját mutatja, hogy a
képzési területen az összesített rangsorban Természettudományi Karunk a második helyen
áll, emellett a második legkedveltebb karként is szerepel.




                                             16
           ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                     APPEAR HERE.


1.3       Az intézmény középtávon elérendő helyzetének, céljainak összefoglaló
          megfogalmazása

1.3.1 A PTE missziója
  „Heritage and Knowledge Serving the Region. – Örökség és tudás a Régió szolgálatában”
          A PTE több, mint hat évszázados örökségére alapozva tudással és képzéssel szolgálja
           a szűkebb és tágabb régió felemelkedését.
          A PTE, mint az értelmiségi képzést megvalósító intézmény az európai és nemzeti
           kulturális örökség továbbfejlesztésének, a társadalmi integráció növelésének, a
           korszerű tudás és szemlélet hiteles közvetítésének feladatát tűzi célul.
          A PTE széles képzési portfolióban végez minőségi felsőoktatást alap-, mester- és
           doktori szinten, rugalmas képzési formákban, szolgálva az élethosszig tartó tanulás
           társadalmi programját.
          A PTE alap- és alkalmazott kutatások helyszíne, az orvos-, egészség- és
           természettudományok területén kiválósági tudományos központ létrehozását célozza.
          A PTE felhalmozott tudástőkéjével támogatja a régió és az ország gazdaságának,
           társadalmának fejlődését, különösen a gyógyítás, műszaki tudományok, gazdálkodás,
           művészet és kultúra területén.
Célunk, hogy európai színvonalú, a gazdasággal szoros, strukturált kapcsolatokat fenntartó, a
regionális gazdaság fejlődésére mérhető hatást gyakorló, egymással együttműködő
intézményekbe koncentrált, egyes szakterületeken európai szinten is kiemelkedő eredmények
elérésére legyünk képesek. Bízzunk abban, hogy a PTE képes olyan erős kisugárzó hatást
mutató szellemi központtá válni, melynek centruma Magyarország Dél-Dunántúli Régiójában
található, hatóköre azonban túlmutat a régió- és országhatárokon, ami a legfelső szintű
oktatás, kutatás, alkotás és gyógyítás eredményeinek értő közvetítője, a társadalom szellemi
kihívásainak érzékelő és azokra reagáló pontja, amely a mindig megújulni képes szinergikus
gondolkodású szakemberek képzésének, foglalkoztatásának tényleges és virtuális tere, ahol a
tudás, a megismerés öröme és átadása mellett érték a tolerancia, a szolidaritás, az
összetartozás és a közös erő, ahová egy életen át ható kötődés fűzi az oktatókat, a hallgatókat,
a dolgozókat.
A Dél-Dunántúl a régió gazdasága jelenleg nem alkalmas arra, hogy pénzügyi forrásokkal és
különböző időtávú K+F megrendelésekkel táplálja az egyetemeket, hanem az egyetemi
szellemi bázisnak kell felvállalnia azt a felelősséget, hogy a belső adottságaik, a régió
gazdaságának ismerete, az országos és globális fejlődési tendenciák és a pályázati
lehetőségek ismeretében innovációs folyamatokat generáljanak és segítsék a gazdasági
szereplők piaci és szakmai kultúrájának fejlődését. Az egyetem és a gazdaság
kapcsolatrendszerének hatékonnyá tétele terén a legnagyobb eredmény azon innovációs
láncok kidolgozásától és megvalósításától várható, amelyek megalapozott kutatási
eredményekre épülnek, de elvezetnek a konkrét termék- vagy szolgáltatásfejlesztésig és
annak piaci bevezetéséig.
Ugyanakkor céljaink eléréséhez szükség van az egyetem működésének átalakítására és az
infrastrukturális háttér továbbfejlesztésére, modernizációjára. Jelen dokumentumban kívánjuk
rögzíteni, ezt a fejlődési utat, kitérve annak képzési, kutatási, szolgáltatási és szervezeti
aspektusaira.



                                               17
         ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                   APPEAR HERE.

1.3.2 Integrált célrendszer bemutatása (célfa)
      Pécsi Tudományegyetem, mint a szűkebb és tágabb régió felemelkedését szolgáló
                        képzési-, tudás- és szolgáltató központ

        Az oktatás                       Kutatás és                   Szolgáltatások                   Infrastrukturális
      színvonalának                  kutatáshasznosítás                 fejlesztése                   ellátottság javítása
         emelése                          erősítése

  Külső és        Bologna-                          Egészségügyi              Régió –      Kulturális,
    belső         konform                            szolgáltató            Egyetem –      gazdasági
 kooperáció       struktúra                           rendszer                 Város          külső
  erősítése      kialakítása                         átalakítása,           kapcsolat-       szolgál-
                                                    modernizációja           rendszer        tatások
                                                                              javítása     fejlesztése

                 Kritikus           Bekapcsoló-      Nagy            Egyetem-
                 kutatói             dás az EU      kutatási         gazdaság
                  tömeg               kutatási     projektek         kapcsolat
                 elérése               térbe       megvalósí-         javítása
                                                      tása

                                                                         Bologna-        Kutatóközpontok         Kollégiumi
                                                                         konform           létrehozása           férőhelyek
                                                                         előadók                                  bővítése
                                                                       létrehozása



1.3.3 Infrastruktúra-fejlesztési koncepció, kiemelt fejlesztési programok
Az Egyetem az elkövetkező években történő beruházásait, fejlesztéseit az Új Magyarország
Fejlesztési Terv keretében megjelent irányokhoz, lehetőségekhez kívánja igazítani. A
legfontosabb célokhoz rendelt fejlesztéseket az alábbi ábrában tudjuk összefoglalni.
     A Pécsi Tudományegyetem, mint a szűkebb és tágabb régió felemelkedését szolgáló
                        képzési-, tudás- és szolgáltató központ
   Európa Kulturális             Egészséges         Tudáshasznosítás,                 Képzési- és           Integrált belső
    Fővárosa 2010                társadalom       egyetemi szolgáltatás-             alapkutatási              működés,
        Projekt                programjának         fejlesztés a Régiós             infrastruktúra             működési
   megvalósítása a             támogatása az          vállalkozás- és             fejlesztés a Régió         hatékonyság-
      Várossal és               egészségügyi       gazdaságfejlesztése             humánerőforrás               növelés,
       Megyével                  szolgáltatás         támogatásának                szükségletének             információ-
    együttműködve                  javítása              érdekében               fedezése érdekében         menedzsment

  Kulturális Belváros           Integrált           Tudáshasznosítási            Képzési ingatlanok           Információs
     létrehozása              egészségügyi         Központ kialakítása             felújítása PPP               Központ
                               szolgáltató                                        konstrukcióban               Kialakítása
     Dél-Dunántúli             központok
   Tudásközpont és          kialakítása Város     Természet- és műszaki tudományi felsőoktatási
  Regionális Könyvtár           – Megye -                   infrastruktúra fejlesztése:                          Modern
      létrehozása           Egyetem együtt-        Nature Science Building létrehozása, ingatlan                 Központi
    Közös könyvtári            működéssel                       felújítás, átalakítás                           Igazgatás
     depozitórium                                                                                           infrastrukturális
                                                                                                               hátterének
      létrehozása               Gyógyszálló       Vállalkozás-fejlesztési                                      biztosítása
                                 létesítése            inkubátorház
  Regionális Koncert-                                   létrehozása            Kollégiumok felújítása
    és Konferencia                                                              PPP konstrukcióban             Hallgatói
  Központ kialakítása           Wellness és
                                rekreációs         Csatlakozás Pécs, az                                       Szolgáltató
                                 központ           Életminőség Pólusa                                          Központ
   Zsolnay-projekt              kialakítása            programhoz                                             Kialakítása


  6-os út fejlesztése,                              Film-, Színház- és Kommunikációs Központ
   belvárosi alagút                                                 létrehozása
      kialakítása




                                                         18
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

1.3.4 Képzésfejlesztés
A PTE Intézményfejlesztési Tervének képzési komponense a küldetési nyilatkozatból
következően az alábbi általános, minden képzési feladat kapcsán jelentkező célokra épül.

1.3.4.1        Minőségi oktatás, tehetséggondozás

A PTE gazdag tradíciójára, erős szakmai-tudományos hátterére alapozva elsősorban a magas
szintű, minőségi oktatás fejlesztésében érdekelt. Ezért kulcsfeladat, hogy az egyetem által
kínált minden szakon mielőbb mesterképzés induljon, szaporodjon és erősödjön a doktori
képzés. A képzések indítása, az oktatás a szakmai kompetenciák leghatékonyabb, szakmailag
a legmagasabb szintű képzési helyhez kötésével történik.
A kiemelkedően tehetséges hallgatók, a tehetséggondozás minden szakmai szempontból
elkötelezett képzésnek fontos eleme. PTE az egyetem minden graduális (alapképzési és
mesterképzési) szintjére érvényes külön program-irányt (úgynevezett kiválósági
programokat) alakít ki a legtehetségesebb hallgatók kiemelkedő támogatása érdekében.

1.3.4.2       Tömegoktatás, piacképesség, kapcsolat a munkaerőpiaccal és a
          gazdasággal

A felsőoktatással kapcsolatos elvárások miatt és a más szempontú finanszírozási források
elérése érdekében az egyetem minden olyan alapképzési területen képzést indít, amelyre az
intézmény szakmai kompetenciája kiterjed. Ezen képzések esetében kulcskérdés a
munkaerőpiac elvárásai.

1.3.4.3        Az oktatási folyamat hatékony és gazdaságos megszervezése

A hagyományos oktatási tevékenység átalakítása az oktatási menedzsment jelentős
átalakítását kívánja, és javítani akarja az oktatási adminisztráció, szolgáltatások elérhetőségét,
színvonalát.
Átfogóbb feladatok részletezése:
1) A minőségi szempontból meghatározott kompetenciák kijelölése
A minőségi, hatékony és gazdaságos oktatási folyamatszervezés érdekében a teljes képzési
folyamatra vonatkozó kompetenciaszervező és kontrolláló mechanizmusokat alakítunk ki.
Ennek célja az, hogy az adott szakterület szakmai szempontból meghatározó oktatási
egységei és oktatói lássák el, vagy legalább kontrollálják az adott oktatási területet, hogy
visszaszoruljon szakterületek fragmentálódása.
a) Szakkompetencia – Az indításra kerülő alapképzési, mesterképzési szakok
kompetenciáját a megfelelő rendeletek rögzítik. A szak-kompetenciákat a PTE az illetékes
karon belül tartja, de a karok konszenzusos megegyezésére bízza azt, ha ennek időszakos
vagy tartós átalakításában egyetértenek. A több kar kompetenciáját érintő képzések indítási
feltételeit az egyetemi szabályzás szerint kell biztosítani.
b) Tantárgyi kompetencia – Szabályozzuk a tantárgyi kompetenciát. Ennek hátterében az
áll, hogy bizonyos tantárgyak oktatási kapacitása több karon is megvan. Ennek feltárására az
akkreditációs dokumentumokban megkívánt tantárgyi leírások alapján meghatározzuk azokat
a tárgyakat, amelyeket egyetemünk többszörösen meghirdet. Célunk ezen tárgyak
oktatásának koncentrálása, a több helyen oktatott témák koordinálása. Olyan egyetemi szintű


                                               19
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

döntésképes fórumot (Egyetemi Kredit Bizottságot) hozunk létre, amely az egyes oktatási
egységek közötti tantárgy-kompetencia kérdések kapcsán döntés tud hozni.
2) Új oktatási szervezeti keretek létrehozása
A hatékonyabb és színvonalasabb oktatási tevékenység érdekében megteremtjük a
jelentősebb méretű, több karon is folyó, hasonló vagy azonos képzések szervezeti
összekapcsolását. Ezt – az adott területtől függően – lehet olyan formában kialakítani, amely
meghagyja a karok adott terület feletti személyi és gazdasági döntését, és lehet olyan
formákat is kialakítani, amelyek egyetemi szintű koncentrációt és szervezetet kívánnak.
A következő fejlesztési javaslatok kidolgozása és megvalósítása kezdődhet meg:
a) Egységes, egyetemi szintű nyelviskola és vizsgaközpont létrehozása
A felsőoktatásban az idegen nyelvi alapképzés kritérium-követelmény, a felsőoktatás az adott
diplomához a nyelvtudást (meghatározott vizsga letételét) kívánja meg. Ugyanakkor a
felsőoktatási intézménynek biztosítani kell a szaknyelvi képzést és lehetőséget kell adni a
diákoknak arra, hogy nyelvtudásukat a megkívánt szint felett is fejlesszék. Ezekre a részben
piaci jellegű nyelvtanítási és vizsgáztatási feladatokra (a kari ilyen jellegű egységek
összevonásával) hozza létre az egyetem központi nyelviskoláját és vizsgahelyét. A Központ
formája: rektorközvetlen egyetemi intézet.
b) Egységes neveléstudományi és tanárképzési háttér létrehozása
A tanárképzés akkreditációja megkívánja, hogy a PTE megfelelő kompetenciájú olyan
szervezeti keretet alakítson ki, amely szervezi, képviseli az összes tanárképzési szak tanári
képesítésével kapcsolatos feladatát. A PTE – más egyetemek gyakorlatától eltérően – nem
kívánja önálló karba szervezni ezt a munkát, hanem erős akkreditációs és minőségbiztosítási
jogosultságokkal rendelkező karközi szakgazdát, Tanárképzési Koordinációs Központot hoz
létre.
c) Az egyetemi testnevelési programok, szolgáltatások egységes rendszerbe vonása
d) Szakmai szempontból színvonalas, az országos oktatási piacon vonzó (valamilyen
formában) egyetemi megszervezett több szintű kooperációban megvalósuló informatika
képzés és képzés-irányítás kialakítása. Ennek a karok informatikai programjai fölé helyett
szervezeti formának kellene az informatika területén elmaradt (karonként lehetetlen)
fejlesztést koordinálni, a mesterképzés szakindításait előkészíteni. A létrehozandó karközi
szervezeti keret akkreditációs(tantárgyfejlesztési) és minőségbiztosítási jogosultságokkal
rendelkezik. Formája: koordinációs központ.
3) Az oktatás adminisztrációjának és irányítási hátterének a fejlesztése, megújítása
a) Hallgatói Szolgáltató Központ létrehozása
b) Az Egységes Tanulmányi Rendszer új változatának indítása és új szolgáltatások
megkezdése. Az ETR központi irányításának erősítése.
c) Hatékony, egyetemi szintű e-learning felület kialakítása

1.3.4.4        Kapacitásunk növelése

Az Egyetem célja meglévő kapacitásának lehető legjobb kihasználása, sőt terveink és
lehetőségeink szerint jelenlegi kereteinket és így pozícióinkat szeretnénk növelni esetleges
további integrációkkal (Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet átvétele), és új képzési területen



                                               20
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

(agrár) történő megjelenéssel. Hiszen az egyetem finanszírozhatóságának alapvető
komponense a méret, a hallgatói létszám, a szakok sokfélesége.
A PTE arra törekszik, hogy belső fejlesztéssel, kapacitás-létszámának növelésével és más
felsőoktatási intézményekkel való együttműködéssel növelje méretét és szolgáltatásainak
spektrumát.

1.3.5 Kutatásfejlesztés
A megkülönböztethető kompetencia nyerésének legfontosabb eszköze a tudományos
teljesítmények kiválósága. A kutatás kiváló eredményei az oktatás minőségének javulását
eredményezik. Az egyetemi vezetés talán legfontosabb feladata a tudományos teljesítmények
növelésének elősegítése.
A Pécsi Tudományegyetem vezetése felismerte és felvállalta azon szerepköröket, melyet az
egyetemi tudásbázisnak ma a Régióban be kell töltenie. Célunk a Régió tudásbázisaként az
innováció-orientált, tudásalapú gazdaság fejlesztése, a helyi tudásbázisok és innovatív
vállalkozók számára az optimális tudásáramlást biztosító környezet megteremtése, az
innovációs tevékenységek fejlesztése.
Szerepvállalásunk az innovációs tevékenységben a kutatás mellett kiterjed az innováció- és
vállalkozás-menedzseléshez értő szakemberek képzésére, valamint az innovációs projekteket
támogató egyéb szolgáltatások nyújtására, melynek szakmai bázisát az egyetemi oktatók,
kutatók széles köre jelenti.
A hatékony tudásmenedzsmentet, tudásáramlást, technológia transzfert hivatott biztosítani a
kialakításra kerülő Tudáshasznosítási és Technológiai Transzfer Központ.
Kiemelt célunk az egyetemi kutatás kritikus tömegének megteremtése. Ezt egyrészről a
meglévő erőforrások centralizálásával, másrészt kutatási ösztöndíjak alapításával és
működtetésével kívánjuk megvalósítani.
A K+F tevékenység infrastrukturális támogatását a Természet- és Műszaki Tudományi
Tudásközpont létrehozásával, a meglévő innovációs szervezetek fenntartásával, Inkubátorház
hálózat kialakításával, Kreatív Kutatási és Kísérleti Központ (K4) létrehozásával,
Egészségtudományi szolgáltatóház kialakításával és a Dél-Dunántúli Egészségipari
Versenyképességi Pólus és Tudásközpont létrehozásával fogjuk megoldani. Ezen új
intézmények teremtik meg az egyetemi tudáspotenciál kihasználásának lehetőségét, a
kutatási bevételek hosszú távú jelentős emelkedését és a régió intenzív tudásközpontú
gazdaságfejlesztését.

1.3.6 Szolgáltatásfejlesztés

1.3.6.1        Egészségügyi szolgáltatás

A Pécsi Tudományegyetem legfontosabb szolgáltató tevékenysége a klinikákon folyó
egészségügyi szolgáltatás. A Dél-Dunántúli régióban az egyetemi klinikák képviselik egyedül
a betegellátás legmagasabb, progresszív szintjét. Több szakterületen csak egyetemünkön
történik ellátás, pl. szívsebészet, transzplantáció stb. A klinikai orvostudomány kutatási
bázisát is itt találjuk. Országos és nemzetközi összehasonlításban is a kihívásoknak megfelelő
betegellátási és tudományos eredmények megalapozzák a vezető szerepet a régió
egészségpolitikájának formálásában.



                                             21
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

Az egészségügyi ellátás jelentős átalakítása áll előttünk, melyben az egyetemi klinikákra
vezető szerep jut. Több évtizedes versengés és dezintegrált működés után stratégiai
jelentőségű megállapodás jött létre a Város, a Megye és az Egyetem között, melynek
eredményeként nagyívű koncepció került kidolgozásra az egészségügyi szolgáltató rendszer
támogatására, modernizációjára. Az UMFT TIOP keretében kiemelt programként szerepel a
debreceni, szegedi és pécsi egészségügyi fejlesztés. A program végrehajtásával a városban
lévő intézmények jelentős integrálása (26 telephely összevonásával 4 szolgáltató központ
kialakítása), a párhuzamosságok teljes körű felszámolása és általános konszolidáció fog
megvalósulni.
A szolgáltatási átalakulással párhuzamosan szervezeti átalakítást is tervezünk, 2008-tól a
klinikák önálló gazdasági társaságba lesznek kiszervezve, ezzel is véglegesen és
megnyugtatóan rendezve az oktatási és gyógyítási terület elkülönülését.

1.3.6.2        Szakértői, kulturális, tudástranszfer szolgáltatások fejlesztése

Az egyeztem kiemelt célja a régiós gazdasági életben minél reprezentatívabb részvétel
megvalósítása. Célunk a kulturális potenciál kihasználása (Kulturális szolgáltatás
Világörökségi fejlesztés, Építőművészeti fejlesztés), új együttműködési politika kialakítása a
hatékony és eredményes kooperációért (EKF2010 együttműködési megállapodás, aktív
részvétel a „Pécs, az életminőség pólusa” projektben, Regionális Innovációs Stratégia
továbbfejlesztése, központi kapcsolattartó, projektfejlesztő, menedzselő egység létrehozása),
profitábilis tudástranszfer szervezeti háttér kialakítása (inkubátorház-hálózat a karokhoz
kapcsolva, hallgatók gyakorlati kiajánlása, információgyűjtés és szolgáltatások), Innovációs
tevékenység.

1.3.6.3        Belső szolgáltatások fejlesztése

Jelentősen javítani kívánjuk az infrastrukturális hátteret új kutatóközpontok létrehozásával, a
képzési területek bővítésével, modernizációjával, a kollégiumok fejlesztésével.
Új szolgáltatásokkal, belső átalakításokkal, szervezeti fejlesztéssel kívánjuk javítani az
információ áramlását, hatékony adminisztrációt, egyes stratégiai területek fejlesztését.

1.3.7 Szervezetfejlesztés
A képzés és kutatás, külső és belső szolgáltatások minőségi ellátása érdekében számos
szervezeti átalakítást tervezünk.




                                              22
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

2 AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS FŐBB TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA
2.1   A képzési szerkezet átalakítása

2.1.1 Hagyományos képzések kifutó rendszerben történő megszüntetésének
       időbeli ütemezése
Az ÁJK-n egységes, osztatlan jogászképzés fennmarad. A ciklusokra bontott, osztott
igazságügyi igazgatási alapképzés 2006. szeptember 1-ével indult felmenő rendszerben, az
igazságügyi ügyintéző főiskolai szintű képzés 2009-ben szűnik meg (fut ki).
Az ÁOK-n a nem kredites rendszer folyamatosan megszüntetése zajlik: szakjainkon a
kreditrendszer a 4. évfolyamig „ért el”. A 2007/2008 tanévre a fogorvosi és gyógyszerész
szakon a képzés teljes egészében a kreditrendszer keretében, az orvostanhallgatóknak csak a
6. (szigorló) éve zajlik a hagyományos formában. Mindhárom szakunk lineáris, egységes
marad, így átállásra nincs szükség.
A BTK hagyományos szakjai kifutó rendszerben szűnnek meg (tervek szerint 2008-ban),
amint a mesterszakok beindulnak.
Az ETK hagyományos képzéseinek többsége az új rendszerben is létezik, legfeljebb az eddig
egymástól elkülönülő szakok a bolognai rendszerben egy alapszak több szakirányává váltak.
Az egyedüli megszűnő képzés az egészségtanár szak, helyébe a rekreációszervezés és
egészségfejlesztés alapszak lép, amely azonban nem tanárképes szak.
A FEEK hagyományos szakjai (művelődésszervező, személyügyi szervező, humán szervező,
informatikus könyvtáros) a 2009-2010-es tanévi folyamatosan, kifutó rendszerben szűnnek
meg.
Az IGYFK-n a kifutó főiskolai szintű képzések közül az általános szociális munkás és a
kommunikáció-magyar szakok 2009-ben; a gazdálkodási, a német nemzetiségi
óvodapedagógus, az óvodapedagógus és a tanító szakok 2008-ban szűnnek meg.
A KTK-n a közgazdász gazdálkodási szak 2008-ban, az okleveles közgazdász gazdálkodási
szak 2010-ben szűnik meg.

A MK Vizuális Művészeti Intézetében a felsőoktatási törvény alapján a művészeti és a
művészetközvetítő képzési területen 2007-től csak az új képzési rendszerben hirdethető meg
képzés. A szobrászművész és a festőművész képzés továbbra is osztatlan marad. A vizuális
nevelőtanár szakot a 2007/2008-as tanévben az eddigi formában már nem hirdetjük meg. Az
utolsó évfolyam várható kifutása a 2010/2011-es tanév. A Zeneművészeti Intézetben a
hagyományos szakok megszűnése a BA (2007) és MA (2008) szakok beindulása után
folyamatos: a főiskolai szakok a 2009/2010-es tanévtől, az egyetemi szakok, kiegészítő
képzések 2010/2011-es tanévtől szűnnek meg.
A PMMK-n az építőmérnök (f) 2007-ben; az építészmérnök, a gépészmérnök, a
környezetmérnök, a mérnök informatikus, a településmérnök (f), és a villamosmérnök szakok
2008-ban; a műszaki szakoktató, az építő egyetemi és a mérnök tanár szakok 2009-ben; a
településmérnök (e) 2010-ben; az építész szak pedig 2011-ben szűnik meg. A korábbi
osztatlan képzés az építész szakon (művészképzés) marad fenn.

A TTK a hagyományos képzéseket törvényi előírás alapján a 2006/2007-es tanévtől
kezdődően már nem indítja, azonban a „rendszerben lévő” hallgatóknak kötelességük
biztosítani a képzést, azaz a tantárgyak meghirdetését, vizsgalehetőséget, bizonyos esetekben


                                             23
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

pedig a gyakorlatok, laboratóriumi foglalkozások megtartását. Ezek alapján a hagyományos
képzések várhatóan még 5-6 évig üzemelnek.

2.1.2 Alapképzési szakstruktúra kialakulása, indítások ütemezése
Az alapképzési szakstruktúra átalakítása a Bologna-rendszerhez igazított, a képzési területet
koordináló kompetenciaközpontok a képzési programigazgatóságok feladata lesz. A
programigazgatóságok megteremtése lehetőséget nyit a jelenlegi struktúrában átfedéseket
jelentő területek összehangolására, integrációjára, az erőforrások hatékonyabb kihasználására,
a szükséges akkreditációs erő házon belüli összegyűjtésére.
A képzések indításának legfontosabb célja a kapacitások maximális kihasználása, a piaci
hatásokra, igényekre történő reagálás, az elsorvadó képzések pótlása, az új idegen nyelvű
képzések beindítása.
A fenti célokat figyelembe véve az Egyetem folyamatosan felülvizsgálja és alakítja képzési
portfolióját, hogy az a lehető legjobban kiszolgálja a hallgatói elvárásokat és a munkáltatói
igényeket.
Jelenleg az alábbi alapképzési BA/BSc portfolió kialakítása látszik szükségesnek. A felsorolt
képzések jelentős része meg is indult a 2006-07-es tanévvel.
   -   Egységes, osztatlan jogászképzés, igazságügyi igazgatási alapképzés, gazdaság- és
       társadalomigazgatási manager alapképzés
   -   anglisztika, germanisztika, kommunikáció és médiatudomány, magyar, néprajz, ókori
       nyelvek és kultúrák (klassz.fil.), pedagógia, politológia, pszichológia (angol nyelven
       is), romanisztika (francia, olasz, spanyol), romológia, szabad bölcsészet, szlavisztika
       (horvát, orosz), szociális munka, szociálpedagógia, társadalmi tanulmányok,
       történelem.
   -   Egységes, osztatlan általános orvos, fogorvos és gyógyszerész képzés
   -   ápolás és betegellátás (ápoló, (angol nyelven is) gyógytornász, (angol nyelven is)
       dietetikus, mentőtiszt, szülésznő szakirány); egészségügyi gondozás és prevenció
       (védőnő,     népegészségügyi     ellenőr    szakirány);    egészségügyi     szervező
       (egészségbiztosítás, egészségügyi ügyvitelszervező szakirány); orvosi laboratóriumi
       és képalkotó diagnosztikai analitikus (orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus,
       képalkotó diagnosztikai analitikus, orvosi kutatólaboratóriumi analitikus szakirány);
       rekreációszervezés és egészségfejlesztés (egészségfejlesztés, rekreációszervezés
       szakirány); szociális munka. Egyetemi kiegészítő alapképzési szakok: okleveles ápoló
       (későbbiekben Ápolás és betegellátás mesterszak ápoló szakirány), okleveles védőnő
       (későbbiekben Népegészségügyi felügyelő mesterszak egészségfejlesztő védőnő
       szakirány)
   -   andragógia, emberi erőforrások, informatikus könyvtáros
   -   kommunikáció- és médiatudomány, magyar, óvodapedagógus nemzetiségi (német)
       óvodapedagógus szakiránnyal, szociális munka, tanító nemzetiségi (német) tanító
       szakiránnyal, turizmus-vendéglátás.
   -   Alkalmazott közgazdaságtan, Gazdálkodási és menedzsment (angol nyelven is),
       Marketing és kereskedelem, Pénzügy és számvitel, Gazdaságinformatikus
   -   Előadóművészet, alkotóművészet és muzikológia, művészetterápia, médiatervező,
       előadóművészet egyházzene orgona szakirány, ének-zene népzene szakirány,


                                             24
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

       alkotóművészet és muzikológia zenei médiaművész szakirány, Ipari formatervezési
       szak
   -   anyagmérnök, építészmérnök, építőmérnök, gépészmérnök, környezetmérnök,
       mérnök informatikus, műszaki szakoktató, villamosmérnök; építész művészképzés
   -   Biológia, fizika, földrajz, kémia, környezettan, matematika, programtervező
       informatikus, sportszervező, testnevelő-edző. anyagmérnök, rekreáció, turizmus-
       vendéglátás, informatikus könyvtáros, gazdasági informatikus, természetvédelmi
       mérnök, kertészmérnök, kert és tájépítés.

2.1.3 Mesterképzési szakstruktúra kialakítása, indításának ütemezése
Kialakított bachelor képzésekre építve a lehető legszélesebb körben kívánunk master
képzéseket beindítani. A master képzések kialakítása szintén a programigazgatóságok
feladata. A jelenleg ismert hallgatói és munkaerő-piaci igények alapján az alábbi
mesterképzések MA/MSc beindítását tervezzük.
   -   okleveles közigazgatási szakértő
   -   Bio-informatikus, egészségügyi manager, orvos-biológiai labor-technikus.
   -   angol irodalom és kultúra,
   -   germanisztika (Német / nemzetiségi német szakos bölcsész, Német / nemzetiségi
       német szakos tanár, Német általános fordító, Germanisztikai (német/ nemzetiségi
       német) nyelvi és kulturális szakmenedzser szakirány),
   -   kommunikáció és médiatudomány,
   -   magyar,
   -   néprajz (Néprajz szakos bölcsész / muzeológus / tanár; Folklorisztika szakos bölcsész
       / muzeológus / tanár; Kulturális antropológia szakos bölcsész / muzeológus / tanár);
   -   ókori nyelvek és kultúrák (klasszika-filológia; latin, latin tanári),
   -   pedagógia (Neveléstudomány (pedagógia) szakos tanár, Neveléstudomány
       (pedagógia) szakos bölcsész – oktatáskutató történeti, komparatisztikai szakirány,
       Tanítók, óvodapedagógusok mester szintű képzése),
   -   pszichológia, romanisztika (Francia / olasz / spanyol nyelv és irodalom szakos tanár,
       Francia / olasz / spanyol nyelv és irodalom szakos bölcsész, Frankofón irodalom és
       művelődéstörténet szakos bölcsész, Francia / olasz /spanyol általános fordító és
       terminológus, Francia / olasz / spanyol tolmács, Ibero-amerika szakos bölcsész),
   -   romológia szakos tanár,
   -   szabad bölcsészet (Filmelmélet és filmtörténet szakirány tervezett MA képzései: a
       film, filozófia és megismeréstudomány (angol nyelven is: film theory, philosophy and
       cognition), filmkritika és kortárs filmtörténet, esztétika, digitális filmkészítés,
       Kommunikáció és médiatudomány szakirány),
   -   szlavisztika orosz/
   -   horvát szakirány,
   -   történelem,
   -   politológia,


                                               25
     ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                               APPEAR HERE.

-   szociális munka,
-   szociológia/társadalmi tanulmányok (szociológus, társadalmi tanulmányok tanár)
-   népegészségügyi felügyelő (epidemiológia szakirány, népegészségügy szakirány,
    környezet- és munkaegészségügyi szakirány, egészségfejlesztő védőnő szakirány),
-   humán táplálkozástudomány
-   fizioterápia
-   képalkotó diagnosztika,
-   egészségügyi szociális munkás,
-   okleveles egészségügyi szervező
-   Rekreáció, egészségfejlesztés
-   andragógia mesterszak,
-   kulturális mediátor mesterszak,
-   emberi erőforrás fejlesztő és tanácsadó mesterszak,
-   informatikus könyvtáros mesterszak.
-   Közgazdasági elemző mesterszak (2010)
-   Marketing mesterszak (2008)
-   Pénzügyi mesterszak (2008)
-   Vezetés és szervezés (angol nyelven is) mesterszak (2008)
-   Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterszak (2010)
-   Regionális- és környezet-gazdaságtan mesterszak (2010)
-   művész, művésztanár és tanár
-   festőművész és szobrászművész egységes osztatlan mesterképzések
-   grafikusművész egységes osztatlan mesterképzés indítása – 2009. szeptember.
-   a vizuális és környezetkultúra-tanár mesterszak indítása – 2010. szeptember.
-   alkotóművészet és muzikológia (elektronikus zeneszerző, hangtervező -2011;
    Médiatervező- 2012 )
-   Művészetterápia
-   integrált médiaművész
-   Ipari formatervezési szak
-   építőmérnöki és építészmérnöki szak (2007-08.),
-   mérnöktanár (2008.),
-   létesítménymérnök
-   építész
-   Biológia, fizika, földrajz, kémia, környezettan, matematika, programtervező
    informatikus, sportszervező, testnevelő-edző, anyagmérnök, rekreáció, turizmus-



                                          26
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

       vendéglátás, informatikus könyvtáros, gazdasági informatikus, természetvédelmi
       mérnök, kertészmérnök, kert és tájépítés.

2.1.4 Átjárás a képzési szintek között, befogadás az MSc/MA képzésekre,
        párhuzamos képzésben, vendéghallgatói jogviszonyban való részvétel
        szabályozása.
A Master képzés feltétele a Bachelor (vagy azzal egyenértékű) diploma. Továbbra is
probléma a mesterszakhoz a bemenetként előírandó alapképzési szakok listája, hiszen
jelenleg ezek nem ismertek. Bármely megvalósuló szabályzás esetén a lehető legliberálisabb
gyakorlatot szándékozunk megvalósítani, mivel véleményünk szerint a változatos bemenetek
megengedése lehetőséget nyit a képzéseink számára. A széles bemenetnek megfelelően a
szintkiegyenlítést széles körben támogatni fogjuk.

2.1.4.1        Átjárás a képzési szintek között, befogadás az MSc/MA képzésekre

A képzési szintek közötti átjárás kérdéskörét a 2006-ban elkészült és lefogadott egyetemi
Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendezi.
A Szabályzat vonatkozó rész kimondja, hogy a hallgató kérheti átvételét másik felsőoktatási
intézménybe. Más felsőoktatási intézmény hallgatója, illetve az Egyetemen belül a hallgató
más karról, szakról, szintről, illetve munkarendről átvételét kérheti. Az a hallgató vehető át,
aki azonos képzési területre, illetve szakcsoportba kéri átvételét, és/vagy egy érettségi
követelmény/vizsgatárgy megegyezik, az új szak érettségi követelmény/vizsgatárgyával és,
aki azon a szakon, amelyen tanulmányait megkezdte, két tanulmányi félévben (vagy annak
megfelelő oktatási időszakban) legalább 30 kötelező, szakterületi kreditet szerzett, és akinek
hallgatói jogviszonya elbocsátás vagy fegyelmi úton való kizárás miatt nem szűnt meg,
illetve a kötelező elbocsátás vagy kizárás feltételei sem állnak fenn az átvétel időpontjában.
Átvételi ügyekben az illetékes Tanulmányi Bizottság jár el, amely további feltételeket
állapíthat meg. Az átvételről szóló kérelmet az illetékes Tanulmányi Bizottsághoz címezve a
tanulmányi osztályhoz kell benyújtani, az adott félévre történő beiratkozáshoz legkésőbb a
félév kezdetét megelőző 30 nappal. Az átvételi kérelmek elbírálása minden esetben a félév
első hetében történik. A kérelemhez be kell nyújtani a leckekönyv hitelesített másolatát,
továbbá annak a felsőoktatási intézménynek az adott szak(ok)ra vonatkozó ajánlott tantervét
és tantárgyleírásait, ahol a hallgató jogviszonya fennáll.
Amennyiben a hallgató eddigi tanulmányainak befogadását is kéri, a kérelemhez csatolnia
kell az erre vonatkozó külön kérelmét, amelyet a tanulmányi osztály továbbít a Kredit
Átvételi Bizottság részére, amely a kérelmet az általános szabályok szerint külön bírálja el.
Az átvételi határozatban rendelkezni kell a határozat hatályáról, és a hallgatóra vonatkozó
ajánlott tantervről. Az átvételt nyert hallgató költségtérítéses formában folytatja tanulmányait.
Miután az Egyetemmel hallgatói jogviszonyt létesített az Egyetem többi költségtérítéses
hallgatójával megegyező módon kérheti a térítési és juttatási szabályzat szerint államilag
finanszírozott képzésben megüresedett helyre történő áthelyezését. Az Egyetem hallgatói a
Kredit Átvételi Bizottságtól kérhetik a más magyarországi vagy külföldi felsőoktatási
intézményben teljesített tanulmányaik képzésük részeként történő elismerését. Egy adott
ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kredittel elismert tanulmányi
teljesítményt – ha annak előfeltétele fennáll – bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott
tanulmányok során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási
intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az
elismerés – tantárgyi program alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló


                                               27
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

ismeretek összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett ismeretek
legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. Ha a tantervben előírt követelményeket a
hallgató már korábban elsajátította, és ezt hitelt érdemlő módon igazolja, azokat nem kell
ismételten teljesítenie, hanem kérheti azok elismertetését a Kredit Átvételi Bizottságtól.
A hallgató az Egyetemen folytatott tanulmányai megkezdése előtt végzett felsőoktatási
tanulmányainak elismerését a tárgyfelvételi időszak végéig kérheti. A Kredit Átvételi
Bizottság dönt arról, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény rendelkezései
alapján kiadott bizonyítványokat, illetve okleveleket a hallgató jelen képzésében milyen
feltételek mellett, hány kredittel számítja be. Az ismeretek összevetését kérelemre el kell
végezni, függetlenül attól, hogy a hallgató a korábbi oklevél megszerzéséért folytatott
tanulmányai során kreditrendszerű képzésben vagy nem kreditrendszerű képzésben vett részt.
A tanulmányok elismerése kreditérték megállapítással, és az érdemjegy elfogadásával
történik. Az elismert tanulmányi teljesítmény kreditértéke megegyezik annak a tantervi
követelménynek a kreditértékével, amelyet teljesítettnek minősítenek, a megszerzett
érdemjegy azonban a tantárgyak elismerésekor nem módosítható.
Az Egyetemen a karok előzetes megállapodás alapján kölcsönösen elismerhetik a
meghirdetett tantárgyak, kurzusok kreditértékét. A hallgató kérheti egyéni tanulmányi
megállapodás megkötését, amelyet az Egyetem nevében a kar oktatásért felelős
vezetőhelyettese ír alá a Kredit Átvételi Bizottság állásfoglalása alapján. Az egyéni
tanulmányi megállapodás kitér a másik felsőoktatási intézményben elvégzendő tantervi
egységekre, tematikájukra, valamint arra, hogy a képzési tervben szereplő tantervi egységek
közül mely(ek) teljesítését, milyen kreditértékkel ismeri el az Egyetem. A tanulmányi
megállapodás keretében felmerülő tanulmányi költségeket az Egyetem nem biztosítja, kivéve,
ha a kar saját forrása terhére hozott döntése ettől eltérően rendelkezik. A hallgató az egyéni
tanulmányi megállapodás megkötését a megelőző félév szorgalmi időszakának végéig
kezdeményezheti. Abban a félévben, amelyre a megállapodás szól, a vizsgaidőszak utolsó
napjáig köteles a hallgató leadni a teljesítésről szóló igazolást. Az azon igazolt tantervi
egységek az érintett félév tanulmányaiba számítanak. Azokat a tanulmányokat, amelyeket a
hallgató a hallgatóval kötött egyéni tanulmányi megállapodás vagy intézményközi szerződés
keretében végzett és amelyeket, az ezeket meghatározó szerződés tartalmaz, kötelező
elismerni. A kreditek általános érvényű, kölcsönös elismeréséről kötendő intézményközi
szerződést a rektor csak az Oktatási és Kredit Bizottság egyetértésével a Szenátus
felhatalmazása alapján köthet.

2.1.4.2        Párhuzamos képzésben, vendéghallgatói jogviszonyban való részvétel
          szabályozása

A hallgatói jogviszonyt és annak speciális fajtáit szintén a 2006-ban a elkészült TVSZ
szabályozza. A szabályzat rögzíti, hogy az Egyetem hallgatója a hallgatói jogviszony
létrejöttét követően más belföldi vagy külföldi felsőoktatási intézménnyel további
(párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesíthet másik oklevél vagy bizonyítvány megszerzése
céljából. A hallgatónak a párhuzamos jogviszonyt, annak létesítését követő 8 napon belül a
tanulmányi osztályon be kell jelentenie.
Más felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgató párhuzamos
jogviszonyt létesíthet az Egyetemmel az érvényes felvételi döntést követően, másik oklevél
vagy bizonyítvány megszerzése céljából. A hallgató a más felsőoktatási intézménnyel már
fennálló hallgatói jogviszonyát, továbbá államilag finanszírozott képzés esetében a
finanszírozott féléveinek számát az első beiratkozás alkalmával köteles bejelenteni a
tanulmányi osztálynak.

                                             28
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

A hallgató – mindkét esetben – a párhuzamos tanulmányok befogadását és a hozzátartozó
kreditpontok elismerését a Kredit Átvételi Bizottságtól kérheti.
Az Egyetem hallgatója a hallgatói jogviszony létrejöttét követően más felsőoktatási
intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében a tanulmányaihoz kapcsolódó
résztanulmányokat folytathat. Más felsőoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszony
akkor létesíthető, ha ahhoz az Egyetem hozzájárul. A hozzájárulást az Egyetem akkor
tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja
beszámítani a hallgató tanulmányaiba.
Az Egyetem hallgatója a hozzájárulást azon szak szerint illetékes Kredit Átvételi Bizottságtól
kérheti, amely szakra a tanulmányok beszámítását kéri. A hozzájárulási kérelemhez csatolni
kell a felvenni kívánt tantárgyak, kurzusok leírását, kreditértékét. A kérelmet legkésőbb a
vendéghallgatói jogviszony létesítését megelőzően legalább 15 munkanappal be kell nyújtani.
Más felsőoktatási intézmény hallgatója vendéghallgatói jogviszony keretében a
tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytathat az Egyetemen. Vendéghallgatói
jogviszony akkor létesíthető, ha ahhoz az a felsőoktatási intézmény, amellyel a hallgató
hallgatói jogviszonyban áll, hozzájárul. A vendéghallgatói jogviszony létesítésére irányuló
kérelmet, – csatolva azon felsőoktatási intézmény hozzájárulási nyilatkozatát, amellyel
hallgatói jogviszonyban áll – az oktatási rektorhelyetteshez kell benyújtani, aki meghatározza
a döntés meghozatalára illetékes alapkart. Amennyiben a vendéghallgatói jogviszony
létesítésére a felsőoktatási intézmények közti megállapodás alapján kerül sor, a kérelmet az
illetékes dékánhoz kell benyújtani.
A vendéghallgatói jogviszonyt engedélyező határozatban rendelkezni kell a határozat
érvényességi idejéről, a vendéghallgató által folytatott résztanulmányok köréről, a hallgató
finanszírozási körülményeiről. A vendéghallgatói jogviszony létesítésére a beiratkozási
időszakban kerülhet sor, a jogviszony az Egyetemre történő beiratkozás napjával jön létre. A
beiratkozáskor a tanulmányi osztály a vendéghallgatóról törzslapot állít ki.

2.1.5 Mobilitás támogatása, külföldi képzésben, részképzésben való részvétel
      elősegítése, intézményi gyakorlata.

2.1.5.1        Egyetemünk Socrates/Erasmus stratégiája

Intézményi stratégia a nemzetközi együttműködésekkel, illetve a hallgatói és oktatói
mobilitásokkal kapcsolatban
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) a legjobb nemzetközi gyakorlatokra és intenzív
nemzetközi együttműködésre nyitott, modern, dinamikusan szerveződő, regionális
jelentőségű oktató-kutató egyetem. Egyetemünk a hagyományos képzési tartalmak és
minőségek megtartása, valamint a közép-európai kulturális értékek újrateremtése mellett, a
legkülönbözőbben adaptálható, magas kimeneteli minőségeket biztosító képzési formákat és
tartalmakat honosít meg. A PTE 1998 óta vesz részt a Socrates/Erasmus mobilitási
programban, a részvételünk egyre növekvő intenzitást mutat. Kiemelt feladatként kezeljük
azt, hogy oktatóink és hallgatóink számára minden lehetőséget biztosítsunk ahhoz, hogy
tudásukat nemzetközi környezetben kibővítsék illetve megmérettessék. Intézményi
stratégiánk része mind több oktatónkat és hallgatónkat bevonni a mobilitási programokba,
továbbá növekvő számú külföldi oktatót és hallgatót fogadni a Pécsi Tudományegyetemen.
Partnerintézmények – Socrates/Erasmus



                                             29
           ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                     APPEAR HERE.

A nemzetközi kapcsolatok területén a PTE legfőbb célja kapcsolatainak áttekintése és
újraértékelése, figyelembe véve a magyar és nemzetközi együttműködési trendek és
stratégiák harmonizációját, valamint a nemzeti és európai külpolitikai irányvonalakat. A PTE
elsőrendű partnereiként hasonló szerkezetű, multidiszciplináris oktatási és kutatási kínálattal
rendelkező intézményeket keres. A bilaterális kapcsolatok értékelésekor a ténylegesen
megvalósult szakmai programokat és mobilitást kell figyelembe venni. Új szerződések
megkötésekor az elsődleges szempont, hogy több tudományterületen, konkrét és
megvalósítható ötletekkel lehessen megtölteni az együttműködést. Bizonyos
tudományterületeken és témákban azonban a külföldi kapcsolat leszűkíthető egy karra, illetve
tanszékre az adott egység fejlődése érdekében. Nyelvi kompetenciák szerepe igen fontos a
partneregyetemekkel való együttműködések kiépítésekor. A PTE hallgatói főleg angol és
német nyelvből rendelkeznek nyelvvizsgával, vagy megfelelő nyelvtudással ahhoz, hogy
külföldön tanuljanak, ezért főleg a német és angol nyelvterületeken való új kapcsolatok
kialakításán dolgozik az egyetem. Hallgatóink még nem elegendő létszámban beszélnek
franciául, olaszul, spanyolul ahhoz, hogy ezeket a célországokat válasszák, ezekben a déli
országokban ugyanis az oktatás sok esetben kizárólag az adott ország nyelvén történik.
Erasmus bilaterális szerződések a Pécsi Tudományegyetemen a 2005/2006-os tanévben
             Szerződések országok szerint
Ausztria                                              12
Belgium                                               12
Dánia                                                 6
Finnország                                            27
Franciaország                                         27
Németország                                           48
Görögország                                           2
Olaszország                                           23
Hollandia                                             14
Portugália                                            7
Spanyolország                                         13
Svédország                                            7
Egyesült Királyság                                    15
Norvégia                                              5
Bulgária                                              1
Csehország                                            8
Litvánia                                              2
Lengyelország                                         5
Románia                                               10
Szlovákia                                             4
Szlovénia                                             2


                                              30
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

Törökország                                          8
                                                     258

2.1.5.2        Az Erasmus mobilitási tevékenységek összefoglalása

Az egyetem vezetése fontosnak tartja, hogy a hallgatók minél nagyobb létszámban tudjanak
legalább egy félévet külföldön tanulni. Egyetemünk középtávú célja az, hogy az idegen
nyelven oktatott kurzusokat az alapképzésbe is integráljuk. A magas szintű nemzetközi
oktatás emeli egyetemünk oktatási színvonalát és megerősíti intézményünk nemzetközi
jellegét és hírnevét. A PTE egyik fő prioritásának tekinti az oktatók továbbképzését is. Az
oktatói mobilitás területén cél, hogy azon oktatók, akik a Bilaterális Szerződéseket létre
hozták és a kapcsolatokat ápolják, időközönként felkereshessék a partnerintézményt. A PTE
előtérbe helyezi azon szerződéseit, amelyek mind a hallgatói, mind az oktatói vonalon
megvalósítják a ki- és beutazást. A már évek óta jól működő egyetemekkel pedig még
szélesebb több tudományterületre kiterjedő szerződések kötését kezdeményezi az egyetem.

2.1.5.3        CEEPUS II. (Közép-Európai Felsőoktatási csereprogram)

A program célja, hogy lehetővé tegye a részt vevő országok felsőoktatási intézményei
(egyetemek, főiskolák) számára vendégtanárok fogadását, diákcseréket, nyelvi és szakmai
kurzusokon, nyári egyetemeken, valamint hallgatói szakmai kirándulásokon való közös
részvételt, ezzel elősegítve a közép-európai értelmiség szakmai kapcsolatainak erősítését és
bővítését. A Pécsi Tudományegyetem 1996 óta vesz részt a programban. 2002/2003-as
tanévben a H-76-os Dr. Kilár Ferenc által koordinált hálózat nyerte meg a Miniszteri Díjat.
A PTE részvétele az utóbbi 3 akadémiai évben a CEEPUS programban
Hálózat száma 2004/2005        Kar                            Tanszék
H-76-03/04                     Természettudományi  Kar, Szervetlen Kémia Tanszék és
                               Általános Orvostudományi Központi             Kutató
                               Kar                      Laboratórium
SK-128-03/04                   Természettudományi Kar         Matematika Tanszék
Hálózat száma 2005/2006        Kar                            Tanszék
CII-HR-45-01-0506              Általános   Orvostudományi Laboratóriumi           Medicina
                               Kar                        Intézet
CII-PL-04-01-0506              Természettudományi Kar         Analitikai Kémiai Tanszék
CII-HU-05-01-0506              Állam-és Jogtudományi Kar
Hálózat száma 2006/2007        Kar                            Tanszék
CII-HR-0045-02-0607            Általános   Orvostudományi Laboratóriumi           Medicina
                               Kar                        Intézet
CII-PL-0004—02-0607            Természettudományi Kar         Analitikai Kémiai Tanszék
CII-HU-0010-01-0607            Természettudományi  Kar, Szervetlen Kémia Tanszék és
                               Általános Orvostudományi Központi             Kutató
                               Kar                      Laboratórium
CII-HU-0028-01-0607            Pollack Mihály Műszaki Kar     Matematika Tanszék


                                            31
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

Egyetemünk stratégiai célja mind több Kar bevonásával aktívabb részvételt elérni a CEEPUS
programban.

2.1.5.4        Mobilitási programok Európán kívüli országok egyetemeivel

Amerikai egyetemek
A 2006/2007-es tanévben tandíjmentes tanulmányi lehetőséget biztosító hallgatócsere
programot indítottunk a San Diego Universityvel és a State University of New York (Albany)
intézménnyel.
Ázsiai egyetemek
Szintén tandíjmentes hallgatócserét biztosító egyetemközi szerződést kötöttünk a japán Akita
Intenational University-vel.
Középtávú célunk ezen említett partnerkapcsolatok ápolása mellett új, hasonló tartalmú
bilaterális szerződések megkötése más jelentős amerikai és ázsiai egyetemekkel.

2.1.6 Felsőfokú szakképzés keretében indított és indítandó képzések jellemzői.
       Kapcsolatok a munkaerőpiac és a gyakorlati képzés kereteit biztosító
       gazdálkodó szervezetekkel, illeszkedés a felsőoktatás további szintjeihez.
A kormányzati törekvésekből az látszik, hogy a felsőfokú szakképzések arányát az ország
igényei és a demográfiai tények miatt jelentősen növelni kívánják. Ez csökkenti a
finanszírozási terheket (kevesebb hallgató évet kell finanszírozni), a felszabaduló forrásokat a
kevesebb hallgatóval működő, de jóval igényesebb kétciklusú képzésre lehetne fordítani. A
felsőfokú szakképzés finanszírozására bevonható az egyre bővülő szakképzési alap és a
regionális források (beleértve a regionális EU támogatásokat) is.
Célunk a rövid ciklusú képzések hatékony és eredményes koordinációja. Ezek a képzések
különösen alkalmasak arra, hogy kövesség a piac igényeinek változásait, különösen fontos
szempont e képzések indításánál a munkáltatók, a gazdasági szereplők véleménye. Mindezek
érdekében a felsőfokú szakképzések egységes és magas minőségű oktatásszervezési
koordinációját, alapítását, indítását egy önálló, integráltan működő FSZ Központ fogja
ellátni, míg az oktatási feladatokat a képzésekhez kapcsolódó kurzusokat szolgáltató kari
kompetenciaközpontok látják el.
Az FSZ Központ kiemelt feladata a munkaerő-piaci szervezetekkel történő kapcsolattartás, a
vonatkozó igény-felmérésekre, piaci lehetőségekre történő gyors és hatékony reagálás, a
lehetséges együttműködések feltárása, megszervezése, összehangolása.
A Rövid ciklusú képzések esetében külön fontosságú a BA/Bsc kapcsolódás rendezése, az
egyes szakképzés elismert és elfogadott, kreditekben elszámolt bemenete lesz a kapcsolódó
bachelor képzésnek. A szakképzések hallgatói körét egyben az érettségizetteken túl
kiterjesztjük a BA/Bsc képzésekben résztvevőkkel, végzettekkel az így megvalósuló duális
képzés, illetve továbbképzési jellegű szakképzés az aktuális piaci igényekkel korreláló
gyakorlati ismereteket tud biztosítani a bachelor diplomával elhelyezkedni kívánóknak.
Jelenleg tervezett, illetve elindított rövid ciklusú képzések:
   -   jogi asszisztens .
   -   Titkárságvezető.
   -   intézményi kommunikátor,


                                                32
     ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                               APPEAR HERE.

-   sajtótechnikus,
-   titkárságvezető.
-   Sportkommunikátor
-   Televízióműsor-gyártó,
-   Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó
-   roma közösségi gondozó,
-   egészségügyi informatikai asszisztens,
-   társadalombiztosítási szakelőadó
-   egészségfejlesztő mentálhigiénikus, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, ifjúsági
    védőnő
-   idegenforgalmi szakmenedzser,
-   ifjúságsegítő,
-   informatikai statisztikus,
-   gazdasági tervező,
-   moderátor,
-   vállalkozási szakügyintéző,
-   vendéglátó szakmenedzser,
-   kis- és középvállalkozási menedzser.
-   Stúdiókerámia (2010)
-   gépipari mérnökasszisztens,
-   hulladékgazdálkodási technológus,
-   médiatechnológus-asszisztens,
-   televízióműsor-gyártó,
-   műszaki informatikus asszisztens
-   villamos mérnökasszisztens
-   hulladékgazdálkodási technológus
-   idegenforgalmi szakmenedzser
-   szőlész-borász,
-   távérzékelési technikus,
-   terület és településfejlesztési FSZ.




                                           33
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

2.1.7 Kiegészítő jellegű képzések indítása, beiskolázási és marketing stratégiák
      bemutatása.

2.1.7.1        Kiegészítő képzések

A kiegészítő képzéseink (szakirányú továbbképzések) kapcsán is az FSZ képzéseknél tett
megállapításaink a mérvadóak. Ezek a szintén rövid ciklusú képzések indításánál,
működtetésénél a piaci (hallgatói, munkaerő-piaci) igények a meghatározóak.

2.1.7.2        Intézményi beiskolázási és marketing stratégia

A felsőoktatás iránti évtizedes óriási érdeklődés korábban szükségtelenné tette azt, hogy az
intézmények az egyszerű információ szolgáltatáson túl bármit is tegyenek jövendő hallgatói
gárdájuk megszerzéséért. Az elmúlt néhány évben azonban gyökeres változás indult el, mely a
beiskolázási stratégiát, a hatékony marketinget az intézmény központi kérdésévé teszi.
1) A felvételi megszűnésével a felsőoktatási piac nyitottabbá vált, a jövendő diákok oly módon
tudnak pontjaik alapján választani, mint ahogy a gazdasági élet más területein.
2) A demográfiai apály elérte a felsőoktatást, a csökkenő jelentkezési számok döntően a levelező
tagozatra történő jelentkezésekből adódnak.
3) Az új felsőoktatási törvény egyértelműen a jelentkezések arányában osztja el a normatív
hallgatói helyeket, ezért az egyetem finanszírozásában meghatározó összeg, a hallgatói létszám a
felvételre jelentkezés arányszámától függ.
4) Környezetünkben (Veszprém, Kaposvár, Szombathely) a PTE képzési területeivel párhuzamos
képzések alakultak ki, feltehető, hogy ezek a jövőben tovább sokasodnak. A PTE éppen múltja
minősége és szakmai sokfélesége miatt előnyös helyzetben van, ezt feltétlenül tudatosítani kell a
potenciális jelentkezőkben, és természetesen tanáraikban.
Ezen háttér miatt az egyetem vezetésének és a témában dolgozó szakembereinek jelentős többlet-
energiát kell a beiskolázási marketingre fordítani. Egyeztetnünk kell a kari és egyetemi
beiskolázási stratégiákat, elemezni, értelmezni kell a marketing szempontjából fontos
személyeket, szervezeteket és hasznosítanunk kell a PTE helyzetéből, múltjából eredő
lehetőségeinket. Mindez olyan többlet-költségeket kíván, amelyek azonban az intézmény legjobb
befektetései lehetnek.
A tervezett és koordinált beiskolázási tevékenység alkalmazása közvetlen hatással lehet a
jelentkezők számának és összetételének alakulására, intézményünk hosszú távú stabil
működésére, valamint vonzerejére, hírnevére.
Egyik legfontosabb feladatnak a személyi háttér biztosítását, a központi és kari felvételi felelősök
kijelölését tekintjük, valamint a kari és központi feladatok koordinálását, együttműködési
területük kijelölését.
Emellett hatékony információs és kommunikációs eszköztár kidolgozása javasolt, mely hosszú
távon megalapozza az egyetem jelenlétét a felsőoktatási piacon.
A marketingmunka egyik kiemelt területe a marketing információs rendszer. Olyan rendszert
érdemes kiépíteni, amely képes a környezetből származó információk fogadására és a hatások
kezelésére is.
Az elmúlt évek tapasztalatai és az immár két éve folyó felvételizők megkérdezés is azt
bizonyítják, hogy jelenleg, a hallgatói létszámot tekintve piacvezető Pécsi Tudományegyetem
vonzereje, jó megítélése segítheti a karokat is a beiskolázási tevékenységük során. Ezért fokozott

                                                34
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

jelentőséggel bír a koordinált marketingmunka, a kari aktivitások összehangolása, az egységes
arculat, stílusirány meghatározása és betartása az egységek részéről. A következő év várható
változásai további kihívások elé állítják intézményünket. Nagyon fontos egyrészt a képzés
minősége, másrészt a végzés után a diploma munkaerő-piaci értéke, ez az emberek tudatában
sokszor ugyanazt jelenti. Az intézményi hírnév mint döntésbefolyásoló tényező szintén a
munkaerő-piaci elfogadottságot segíti elő. Az információforrások két csoportját kell kiemelnünk.
Jelentős egyrészt a nyomtatott kiadványokban és a honlapon szereplő információk mennyisége és
főként minősége. Másrészt a személyes találkozások, az események területén az interaktivitás. A
döntéshozók és befolyásolók tekintetében fontos a hitelesség, emellett a baráti szálak, kötődések
érzelmi oldalát kell hangsúlyoznunk.
A fenti feladatok kiinduló pontja a PTE meglevő oktatási kínálata, valamint az a vezérelv, hogy
jelen helyzetben az oktatási programok (a szűken vett termékek) kidolgozása döntően a karokra,
tanszékekre hárul, a központi marketing segíteni tudja ezt a tevékenységet információkkal,
tanácsokkal, de helyettük a fejlesztő munkát átvállalni nem tudja. Márpedig, ha nincsenek
piacképes szakok, hosszú távon a beiskolázási tevékenység fejlesztésének sem lesz jelentősége. A
központi marketing feladata a beiskolázási munka koordinációja, az irányok meghatározása,
megfelelő információs háttér, tanácsadás biztosítása az egységek számára, valamint célcsoport-
orientált eszközrendszer kidolgozása, hatékony központi eszközök működtetése

2.1.8 Idegen nyelvű kurzusok meghirdetése, külföldiek részvételi lehetőségeinek
       bemutatása.
Az idegen nyelvű kurzusok kidolgozása, bemutatása az elmúlt évek demográfiai és
finanszírozási változásainak hatására került előtérbe. Kommunikációs céljaink, hogy a
potenciális hallgatók halljanak Magyarországról, Pécsről, a Pécsi Tudományegyetemről.
Ismerjék meg a PTE képzéseit, a nyitott mobilitási lehetőségeket, a megszerezhető diplomák,
egyéb bizonyítványok jellemzőit, valamint a PTE egyéb szolgáltatásait, a külföldi
hallgatókkal kapcsolatos orientációs tevékenységet, stb. Pozitív kép alakuljon ki a Pécsi
Tudományegyetemen való tanulás lehetőségéről, minél több hallgató döntsön úgy, hogy
tanulmányait hosszabb-rövidebb időre intézményünk keretei között folytatja.
A kommunikációban a hagyomány és fiatalság, a történelem és mediterrán életérzés, a
hagyomány és kreativitás, valamint a magas színvonalú oktató/kutató munka stb. jelenik meg.

2.1.8.1        Idegen nyelvű képzések marketingfeladatai

Első feladat a megfelelő háttér információk összegyűjtése. A tevékenység elindításakor
helyzetfelmérést kell végezni, mely kiterjed a nemzetközi kapcsolatainkra.
A Pécsi Tudományegyetemen 2006. év elején megalakult a Hallgatótoborzó Munkabizottság
a külügyi és az oktatási rektor helyettesek vezetésével. A Munkabizottság első feladata az
eddigi Kari szintű hallgatótoborzó tevékenységek tapasztalatainak bemutatása volt, valamint
a kari idegen nyelvű képzésekre vonatkozó tervek megismertetése más karokkal. Ezt
követően, ezen információkat felhasználva kialakításra került egy egyetemi szintű
hallgatótoborzó stratégia, melynek részeként a Munkabizottság meghatározta az adott évre
vonatkozó célpiacokat . A célpiacokon való megjelenésünk kettős célt szolgál: egyrészt a
meglévő idegen nyelvű képzések megismertetése a potenciális hallgatókkal, másrészt
piackutatás az adott piacra jellemző képzési igények felméréséről. Év végén a
Munkabizottság értékeli a célpiacokkal kapcsolatban összegyűlt tapasztalatokat, és döntést
hoz arról, hogy a rákövetkező év során ezeken illetve más célpiacokon érdemes tovább



                                               35
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

folytatni a hallgatótoborzó tevékenységet. A képzésekkel kapcsolatban felmerült igényeket
pedig továbbítja az Egyetemvezetés, valamint az érintett Karok számára.
A marketing információk gyűjtése, elemzése az alábbi területeken szükséges:

Belső információs adatbázis kialakítása
   •   Jelentkezők adatainak összegyűjtése, elemzése. A nálunk tanuló illetve tanult
       hallgatók számára alumniszervezet létrehozása.
   •   Külföldi kapcsolatok összegyűjtése, regisztráció.
   •   Intézményi szintű hallgatótoborzó munkabizottság működése, az eddig külön-külön
       dolgozó karok tapasztalatainak cseréje.
Külső információs adatbázis felállítása
   •   Más egyetemek beiskolázási marketing információi, tapasztalatai.
   •   Nemzetközi oktatási piac tanulmányozása alapján idegen nyelvű program- és
       kurzuskínálat kidolgozása
   •   A leendő hallgatók felé elérési útvonalak feltárása. (Pl.: külföldi társegyetemekkel
       megállapodások bizonyos kurzusok elismeréséről).
Felhasználható kommunikációs eszközök:
Eddig is több kommunikációs eszközt alkalmaztunk, ezen területek hatékonyságának
átgondolása, rendszerbe foglalása javasolt a kari és központi aktivitások koordinálása mellett.
A médiajelenlét, a célzott kiadványok mellett a kapcsolattartás igen fontos eszköze a
nemzetközi kiállításokon való jelenlét, ahol a külföldi hallgatók számára nyújtott
képzéseinket mutathatjuk be. Ezzel szorosan összefügg, hogy az egyetem képviseletében
eljáró oktatók, dolgozók, hallgatók egységes stílust képviseljenek, ezek a jegyek
azonosíthatók legyenek. Ide kapcsoljuk a lehetséges stratégiai szövetséges partnerek
feltérképezését,    a     kapcsolatépítést    a    konzulátusokkal, nagykövetségekkel,
Külügyminisztériummal. Igen fontos kommunikációs eszköz Egyetemünk angol nyelvű
honlapja, mely részletesen bemutatja az idegen nyelvű képzéseinket.

2.1.8.2        Idegen nyelvű képzések indítása, fenntartása

A kapacitásaink, geopolitikai helyzetünk kihasználásában, a hazai rossz demográfiai
tendenciák eliminálásban kiemelt szerepet szánunk képzéseink idegen nyelven történő
beindításának, sőt esetlegesen külföldi kihelyezett képzések beindításának.
E területen nagyon jó tapasztalatokkal és eredményekkel rendelkezünk. Az ÁOK az angol és
német nyelvű orvosképzéssel, illetve a KTK a BABA programmal (angol nyelvű
közgazdasági képzés) már jelentős sikereket ért el a külföldi hallgatók toporzásában,
felvételében, képzésében.
Jelenleg a fenti képzések megtartásán túl tervezzük új idegen nyelvű képzések beindítását: német
nyelvű fogorvos képzés, angol nyelvű gyógyszerész képzés (2007), Behavioral psychology.
Mindezen túl kiemelten kívánjuk támogatni az idegen nyelven megtartott kurzusok arányának
növelését. Az ETK az Ápolás és betegellátás alapszakon ápoló és gyógytornász szakirányban,
valamint az Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapszak képalkotó
diagnosztika szakirányában tervez angol és német nyelvű képzést elindítani.



                                              36
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.


2.2 Esélyegyenlőség, tehetséggondozás
A hallgatókkal kapcsolatos feladatainkat az alábbi területeken fogalmaztuk meg az Európai
Szociális Alap (ESZA) támogatásával megvalósított HEFOP-3.3.1-P.2004-09-0128/1.0
számú A működési folyamatok mintaszerű újraszervezése az integrált vidéki nagyegyetemek
minőségközpontú működésének támogatása érdekében című projekt keretében:
   1. Tájékoztatás (médiatér, oktatási ügyek, intézményi szolgáltatások)
   2. Tanácsadás (mobilitási, tanulmányi, jogi)
   3. Oktatási esélyegyenlőség megteremtése (kisebbségek, határon túli magyar hallgatók,
      fogyatékossággal élő hallgatók)
   4. Karriermenedzsment
   5. Hallgatói közösségek gondozása
   6. Tehetséggondozó programok, tevékenységek kidolgozása
   7. Hallgatói térítések és juttatások rendszere
   8. Alumni kapcsolatok kezelése
Az Egyetem vonzerőfejlesztésében kiemelt szerepet szánunk a hallgatói szolgáltatások
színvonalának emelésében. Ezen a területen különös figyelmet szentelünk az esélyegyenlőség
és a tehetséggondozás támogatásának.

2.2.1 Esélyegyenlőség
Az oktatási esélyegyenlőség megteremtését két kiemelt terület támogatásával valósítjuk meg.
Egyrészről a kisebbségek, a határon túli magyar és a szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók
támogatásával, másrészt a fogyatékossággal élő hallgatók támogatásával.

2.2.1.1        A kisebbségek, a határon túli magyar és a szociálisan hátrányos
          helyzetű hallgatók támogatása

A támogatási rendszer a hallgatói térítések és juttatások rendszerének részeként pályázati
alapon kívánja támogatni a rászorultakat. A támogatásnak két fő fajtáját határoztuk meg: az
anyagi jellegű támogatásokat (díjkedvezmények, szociális és lakhatási támogatások) és a
tárgyi jellegű támogatásokat (bónok juttatása, taneszköz, segédeszköz kölcsönzés).

2.2.1.2        Fogyatékossággal élő hallgatók támogatása

A fogyatékossággal élő hallgatók támogatására az Egyetemen már működik az ún. Támogató
Szolgálat, melynek vezetésére a Fogyatékos ügyi koordinátor került kijelölésre. A szolgálat a
hallgatók igényei alapján máris többféle módon nyújt segítséget: speciális járművel segítik a
városon belüli közlekedést, továbbá számos programot is szervezetek. Az elmúlt évek
ingatlanfejlesztési, felújítási munkák során kiemelt figyelmet fordítottunk az
akadálymentesítésre.
Már egy éve működik a Pécsi Tudományegyetem Támogató Szolgálata, mely az első, és
mindeddig egyetlen egyetemi fenntartású intézmény Magyarországon. A szolgálatot az
Egyetem Szenátusa hozta létre a Rektori Hivatal részeként a fogyatékkal élő hallgatók és
oktatók életvitelének könnyítésére. A megvalósításhoz a PTE 15 millió forintot, valamint egy
kerekesszékes szállításra is alkalmas mikrobuszt biztosított.

                                             37
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

Az Egyetem egyre több hallgatója vállalja fogyatékosságát, és veszi igénybe a
szolgáltatásokat. A speciális képzési igényű hallgatók száma 1999 óta 13-ról 120-ra nőtt.
A speciális képzési igényű hallgatók segítését 1999 óta végzi az egyetem fogyatékos-ügyi
koordinátora, Adonyiné dr. Gábori Mária. A 2005 augusztusában indult, négy szakemberből
álló Támogató Szolgálat ingyenes szolgáltatásokkal igyekszik megteremteni a speciális
igényű hallgatók és oktatók esélyegyenlőségét. Akadálymentesített mikrobusz könnyíti meg a
diákoknak az oktatási helyszínek megközelítését. A szállító szolgáltatás tette lehetővé többek
számára, hogy nappali tagozatossá váljanak. Ez azért is különösen nagy jelentőségű, mert az
ép és képességeikben korlátozott diákok gyakori találkozása, egymás megismerése a
kölcsönös előítéletek csökkenését eredményezi. Az egyetemi kurzusok oktatói fokozott
figyelemmel fordulnak a fogyatékosságuk miatt törvényes jogaikat érvényesítő, segítségért
forduló tanítványaik felé.
A tanév során a speciális képzési igényű hallgatók többsége elsősorban tanulmányaihoz
igényel támogatást: órai jegyzetek feldolgozásához, másolásához, könyvtárhasználathoz,
írásbeli feladatokhoz és nyelvtanuláshoz. Emellett a szolgálat munkatársai több hallgatónak is
folyamatos segítséget nyújtanak otthoni életvitelükben. Az előzőekből kitűnik, hogy a
Támogató Szolgálat működése nem korlátozódik a szorgalmi időszakra.
Ez év szeptemberétől önkéntes végzős jogász hallgató segíti jogi tanácsaival a diákokat. A
2006/2007 tanév őszi szemeszterétől a Szolgálat a PTE BTK Szociális Munka és
Szociálpolitika Tanszéke egyetemi hallgatóinak gyakorlóhelye lett.
A jelenlegi működést egészíti ki a kidolgozott támogatási rendszer, mely szintén a hallgatói
térítések és juttatások rendszerének részeként pályázati alapon kívánja támogatni a
rászorultakat. A támogatásnak négy fő fajtáját határoztuk meg: az anyagi jellegű
támogatásokat (díjkedvezmények, szociális és lakhatási támogatások), a tárgyi jellegű
támogatásokat (bónok juttatása, taneszköz, segédeszköz kölcsönzés, környezeti és általános
tárgyi feltételek javítása), a tutorálást (hallgatói segítő hálózat kialakítása, oktatói segítők
kiválasztása) és az egyéni tanulmányi kedvezményeket.

2.2.2 Tehetséggondozás
A kutatási-alkotási tevékenység célja a belső utánpótlás biztosítása, a tehetséggondozás
erősítése. A cél a tehetséges középiskolai diákoktól a doktori fokozatig egységes ívű
életpálya kínálata a legtehetségesebb fiataloknak. A kidolgozott ajánlati területeket a karok
speciális kínálatuk és helyzetük alapján lehetőségeik szerint ajánlják a fiataloknak.

2.2.2.1        Tehetséggondozás középiskolás diákoknak

Kiemelt feladatként célunk a tehetséges középiskolások intézményünkbe vonzása, ezért olyan
programokat, tanár-diák kapcsolatot alakítunk ki, mely segíti a tehetséges fiatalokat a tudásuk
gyarapításában, az érdeklődési körüknek megfelelő gyakorlati tapasztaltok elsajátításában.
Első körben a pécsi és a régió középiskolái felé nyitunk, számukra ajánljuk fel a
tehetséggondozó programjainkat az alábbi területeken.
   -   Középiskolás diákok bekapcsolása a tanszéki aktivitásokba (pl. „külső” szakkörök,
       fakultációk, tanszéki kutatások, szakmai gyakorlatok).
   -   Tehetségek Klubja program létrehozása, ahol színvonalas, ugyanakkor a középiskolai
       korosztályt megfogó előadásokat tartanak egyetemi oktatók klub jelleggel, azonos
       időpontokban interaktív jelleggel. A klubtagokat hírlevelekben tájékoztatjuk a
       táborokról, a szakmai hétvégékről, a programokról.

                                              38
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

   -   A középiskolákkal közösen FSZ képzések alapítása és indítása.
   -   Tanszéki szakmai nyílt napok szervezése, ahol a diákok beleláthatnak a tantervekbe,
       tematikákba, a kurzusokon folyó és a tanszékeken folyó munkába.
   -   Új típusú együttműködés kialakítását tervezzük gyakorló középiskoláinkkal is. Kari
       együttműködéssel pl. doktorandusok, oktatók segítségével szakköri jellegű oktatási
       programokat hozunk létre a középiskolákban.
   -   Versenyekre felkészítés segítése (diákok hozzásegítése szakirodalomhoz,
       könyvtárakhoz, felkészítés versenytechnikákra, részvétel versenyek zsűrijében).
   -   A tehetséggondozást segíti a középiskola tanárok számára kifejezetten szakmai alapú
       pedagógus továbbképzések szervezése, valamint a leendő középiskolai szakvezető
       tanárok közös felkészítése, kiválasztása, közös szakmai projektek (pályázatok,
       segédanyagok készítése).
   -   A kari hallgatói önkormányzatok és a középiskolai diákszervezetek kapcsolódási
       pontjainak kialakítása (pályázatok, médiumok).
   -   A középiskolások szakmai érdeklődéséhez kapcsolódóan tehetséggondozó, fejlesztő
       táborok szervezése

2.2.2.2        Tehetséggondozás hallgatók számára

Célunk a tehetséges hallgatók tudományos támogatása, szakmai fejlődésének elősegítése. Az
egyetemi korosztály tehetséges tagjainak kiemelése, potenciálisan a doktori képzésben
majdan résztvevő hallgatók felkészítése. A meglevő TDK és szakkollégiumi rendszer
fejlesztése. Ennek főbb területei:
   -   Tanítási gyakorlatok területén szakmai, szaktanszéki támogatás, rendszeres
       szaktanszéki és didaktikai kapcsolódás, „tantárgygondozás) és annak kiterjesztése
       valamennyi olyan szervezeti egységre, ahol tanári oklevél is szerezhető.
   -   Évenkénti rendszeres „tanítási verseny” szervezése adott kar hallgatói számára.
   -   Hallgatók bevonása a középiskolás diákok tehetséggondozásába (versenyekre
       felkészítés, szakkörtartás).
   -   Hallgatók bevonása egyéb, oktatáson kívüli tevékenységekbe (pl. felvételi ügyekben
       tájékoztatás, középiskolai diákmédiumok szakmai segítése).
   -   Egyéni munka tutorok vezetésével, akik segítik őket a tudományos
       tevékenységükben, szakmai kapcsolatok kialakításában, pályázatírásban.
   -   Karriertanácsadás a központi és a különböző kari specialitásokat figyelembe vevő
       karrier irodákban.
   -   A tudományos diákköri tevékenység egyetemünkön kiemelt jelentőséggel bír, számos
       TDK munka készül, és rendszeresen szervezünk konferenciákat.
   -   Tanulmányutak szervezése, mely kiemelt jelentőségű a külföldi kapcsolatépítés
       szempontjából.
   -   Ösztöndíjak létesítése - kutatói ösztöndíjak, pályázatok a legjobb tanulmányi
       eredményeket elért hallgatók számára.
   -   Tervezzük, hogy minden karon elindítsuk a szakkollégiumi munkát, mely segíti a
       tehetséges fiatalok szakmai fejlődését.

                                             39
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

   -   Az amerikai és angol egyetemeken is elterjedt tehetség-gondozó, fejlesztő program az
       un. „honours program”, mely a diplomához kötve jelzi a hallgató extra-teljesítményét,
       melyet ösztöndíjrendszerrel is támogatni kívánunk.

2.2.2.3        Doktoranduszok tehetséggondozása

Célunk az egyetemi oktató és kutató elitképzés fejlesztésével hozzájárulni a hazai és
tudományos elit kineveléséhez, valamint a PTE oktatói és kutatói utánpótlásának biztosítása.
   -   Pályázatok és ösztöndíjak felajánlása a tehetséges hallgatóknak.
   -   Konferenciák szervezése a doktori képzésen résztvevő hallgatók számára.
   -   A doktori iskolák szakmai kiadványaikban publikációs lehetőségek felajánlása.
   -   Külföldi tanulmányutak szervezése, támogatási lehetőségek kidolgozása.
   -   Az abszolutóriumot letevő hallgatók szakmai és gyakorlati segítése, támogatása a
       2000-2002 között már sikerrel alkalmazott egyetemi predoktori ösztöndíjrendszer
       visszaállításával.




                                             40
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.


2.3 Doktori képzés folytatása, továbbfejlesztése
Elengedhetetlen a bolognai képzési struktúra, s az azt megalapozó küldetésnyilatkozatban
meghatározott távlati célok megvalósítása kapcsán a Bachelor - Master képzési struktúrán túl
a legmagasabb képzési forma, a PhD képzés megújításáról való gondolkodás.
Annál is inkább, mert a kialakulóban lévő nagy európai versenyben az egyetemek, karok
rangját a magas szintű oktatás mellett a rangos tudományos kutatói munka egyre inkább
meghatározza, illetve biztosítja nemzetközi szinten is. Magas szintű tudományos munka
folyamatosan pedig csak úgy végezhető, ha mindig van utánpótlás az oktatói és a kutatói
körben. Az utánpótlás biztosításának és a fiatalok tudományos fokozat szerzésének jelenleg a
PhD képzés az egyetlen és kizárólagos terepe és lehetősége. Ez a megközelítés és felismerés
kell, hogy meghatározza jelenlegi és jövőbeli tevékenységünket és felelősségünket a fiatalok,
az egyetem és a karok céljainak a megvalósulása és a fejlődés érdekében.
A Pécsi Tudományegyetemen hasonlóan az összes többi egyetemhez, valamennyi egyetemi
karon folyik PhD képzés (kivéve FEEK, itt a doktori iskola megalapításán fáradoznak), mely
egyébként ez a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB), illetve az Oktatási Minisztérium
által előírtan az egyetemi karok alapításának és működésének elengedhetetlen feltétele.
A MAB 2001 óta programok akkreditálásával nem foglalkozik. A 2001-es akkreditációs
ellenőrzés során ugyanis arra a megállapításra jutott, hogy a képzés szempontjából „kritikus
tömegnek” számító egység nagyobb az egyes programoknál és ezért létrehozta a Doktori
Iskolákat, amelyek lényegében több programból álló szervezeti egységek. Ettől kezdve a
MAB már csak a Doktori Iskolák működésével és a velük szemben támasztott minőségi és
személyi követelményekkel, valamint azok akkreditációjával foglalkozik. Ily módon a
programok létrehozását és a működésük figyelemmel kísérését átadta a Karoknak, illetve, az
azok által létrehozott testületnek (Doktori Tanács). Ezzel jelentősen megnövekedett a Karok
felelősséges egyben döntés előkészítői munkája is. Mindez arra kell hogy ösztönözze a Karok
vezetőt, hogy minél több arra érdemes tudományterületen indítsanak doktori képzéseket, azok
akkreditációs folyamatai, személyi és szakmai színvonalát folyamatosan monitorozzák, s a
megnövekedett hallgatói létszám ellenére magas színvonalú oktatási és kutatási feltételeket
biztosítson a képzésben résztvevők számára. Ugyanakkor elengedhetetlen az arról való
gondolkozás is, hogy az adott Karon tudományos fokozatot szerzett posztdoktorok, milyen
módon integrálhatók a Kar BA illetve MA képzésében oktatóként, illetve a kutatási
projektekben kutatóként, illetve hogyan vonhatók be a képzésbe a doktori iskolák vezetői
utánpótlásának szándékával.
A PTE Állam- és Jogtudományi Karán 1993 óta folyik szervezett-iskolarendszerű képzés, kb.
100 fő részvételével. A szervezett képzés megindulásától kezdve valamennyi doktorandusz
számára követelmény volt – az abszolutórium megszerzésének 3 éves időszakán belül –
idegen nyelven tartott előadássorozaton való részvétel is. Ez az abszolutórium
megszerzésének jelenleg is feltétele. A Doktori Iskola Tanácsa kezdettől fogva kiemelt
figyelmet fordított a doktoranduszok külföldi képzésen történő részvételére is. Ennek
időtartamát 1 év, azaz két szemeszter erejéig beszámította a képzésbe. Az ilyen külföldi
utazásokat – külön szabályzatban írt elvek alapulvételével – anyagilag is támogatta, illetve
támogatja. Az egyes szemeszterek előadás-tematikáját a Doktori Tanács fogadja el. A
témaválasztásnál irányadó főbb szempontok: Az Európai Uniós tagságból adódó kihívások.
(Az intézményi, szervezeti, működési rendet érintő elvárások, s az azokra adható válaszok).A
működő tagállamok tapasztalatainak szisztematikus számbavétele: a működés zavarainak a
bemutatása. A jogharmonizáció időszerű problémáinak a bemutatása. Az Európai Unió és a
magyar intézményrendszer kompatibilitásának időszerű problémái. Az okok felkutatása, a


                                             41
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

lehetséges megoldási formák és módok bemutatása. A piacgazdaság kiépítésének teendői,
kihívások a jogalkotóval szemben. A jogi és a politikai kultúra alakításának időszerű teendői.
Az ÁOK doktori képzései nagy népszerűek, mind az ösztöndíjas, mind a egyéni felkészülő
formában. Továbbfejlődésének elsődleges legfontosabb feltétele az ösztöndíjak növelése és a
tudományos támogatások bővítése.
A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán jelenleg (2006) 6 akkreditált doktori
iskola működik. Újabb és újabb önálló programok kerülnek egyetemi szinten akkreditálásra,
melyek a MAB által minden formai és szakmai szempontból elfogadott iskolák oktatási,
kutatási, tudományos tevékenységét erősítik, sok esetben az inter- és multidiszciplinaritásra,
mint korszerű tudományos gondolkodásmódra támaszkodva.
A PTE ETK Egészségtudományi Doktori Iskoláját a MAB 2005. októberében az
Egészségtudományok tudományágban akkreditálta és 2006 februárjában indította el, a
jelenlegi hallgatói létszám 61 fő. A programvezetők közt a nemzetközi tudományos életben
akadémikusok, MTA doktorok vesznek részt, kutatói együttműködésük az
egészségtudományokban széleskörű. Ennek következtében a Pécsi Tudományegyetem
Egészségtudományi Karán folyó oktatási és kutatási tevékenység, illetve a Karon dolgozó
kutatók, az Általános Orvostudományi Kar néhány, a határterületeken tevékenykedő
kutatójával kiegészülve, megfelelő szakmai hátteret tud biztosítani egy egészségtudományi
doktori iskola működtetéséhez. Az Egészségtudományi Doktori iskola elméleti és gyakorlati
alapképzést kíván nyújtani elsősorban az egészségügy területén dolgozó egyetemi diplomával
rendelkező (okleveles ápolók, okleveles védőnők, orvosok, biológiai, klinikai biokémikusok,
klinikai vegyészek és gyógyszerészek, stb.) doktorjelöltek számára. Az oktatás során
megismerteti a jelölttel az egészségtudományi kutatások alapelveit, különös tekintettel az
epidemiológiai, biostatisztikai, szociológiai, biológiai, élettani-kórélettani és klinikai
kutatások módszertanára és az eredmények gyakorlatban történő alkalmazására.
Egyedülálló módon a KTK-n két PhD-iskola működik, melyek egyikének angol nyelvű
programja is van. Mindkettő feladatának tekinti az utánpótlás-nevelést. Büszkék vagyunk
arra, hogy az új belépők nagy része „saját nevelés”, ami már hallgatói korban kezdődik. Igen
jól szerepelünk az OTDK versenyeken. Az előmenetel minden fázisában élünk az ösztönzési
rendszer elemeivel. A doktori iskoláinkban folyó képzést a kívánatosnál heterogénebbnek
tekintjük, aminek az is a következménye, hogy a kutatási tevékenység sem mindig
koncentrálódik a Kari súlypontokra.
A Művészeti Kar mesteriskolájában az Erasmus Programon keresztül lehetőséget nyújtanak
doktorandusz hallgatók részére is külföldi részképzésre. A Képzőművészeti Doktori Iskola
mellett meg kívánjuk alakítani a Zenei Doktori Iskolát.
A PMMK-n jelenleg DLA-képzés (építőművész mesterképzés) folyik, az építész szakon. A
már évek óta országos hírű DLA képzés keretében a hallgatók városi szintű
nagyberuházásokban való közreműködéssel (Pl. Világörökség – Cella Septichora)
szerezhetnek gyakorlatot. A képzés egyre inkább gyakorlatias műhelymunkává alakul. A
közelmúltban került benyújtásra a MAB-hoz egy előakkreditációs kérelem a
„Multistrukturális rendszerek modellezése, szimulációja és fejlesztése” műszaki tudományi
doktori iskola megalapítására. A Doktori (PhD) Iskola a Pollack Mihály Műszaki Kar
szerkezetének, a felmérhető igényeknek megfelelően multidiszciplináris jelleggel kíván
működni. Tevékenységét a következő tudományágakban tervezi: Építőmérnöki tudományok,
Informatikai tudományok. A Doktori Iskola létrehozásakor és működtetésekor e
tudományágak szintetizálása elengedhetetlenül szükséges.



                                             42
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

A TTK jelenlegi doktori iskolái: biológia, fizika, földrajz és kémia doktori iskolák. A doktori
iskolák számát növelni szeretnénk. Az egyetemen több karon (TTK, KTK, PMMK)
együttesen rendelkezésre áll a megfelelő minősítésű és létszámú oktatógárda a Matematika
Doktori Iskola indításához. A közreműködő karok és az egyetem együttes előnyére válik
majd ennek működtetése. Tervezzük továbbá a Környezettudományi Doktori Iskola
létrehozását.

2.3.1 A doktori képzés rendszerének átalakítása
A doktori és mester képzések területén tervezünk olyan irányú képzésfejlesztést, mely
hozzásegít a legmagasabb szintű tudományos képzés gyakorlatiasságának emeléséhez és a
PTE-re jellemző saját doktori/mester iskola arculat kialakításához.
Célunk, hogy a doktorandusz hallgatók számára a műveltségi tantárgyakhoz hasonló, minden
doktori és mester képzésben résztvevő hallgatónak egységesen meghirdetett kurzusok
indítása. Ezek terveink az alábbiak lesznek:
   -   Kutatáshasznosítási képzés
   -   Szabadalmi ismeretek
   -   Projekt menedzsment ismeretek
   -   Pályázati ismeretek

2.3.2 A doktorjelölti jogviszonyban levők számára biztosított lehetőségek
       bemutatása
A doktorandusz hallgatók számára biztosított támogatásoknak két alapvető formáját kívánjuk
intézményesen bevezetni. Egyrészt visszaállítjuk az egyetemen 2000 és 2002 között már
működött Bihari Ottó Kutatói Ösztöndíjat és a Donhoffer Szilárd Predoktori Támogatást.
Másrészt kiemelt figyelmet fordítunk a PhD hallgatók kutatási projektekbe történő bevonására.
A Bihari Ottó Kutatói Ösztöndíj célja a PhD vagy DLA fokozat megszerzésének támogatása az
egyetemen dolgozó oktatók, kutatók számára. Az ösztöndíjra pályázhatnak az egyetem teljes
közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatói, kutatói, akik hivatalosan (regisztrált
módon) részt vesznek PhD vagy DLA képzésében, és vállalják, hogy a PhD, DLA fokozat
megszerzését követő 3 éven belül közalkalmazotti jogviszonyukat lemondással nem szüntetik
meg. A pályázó vállalja, hogy a pályázat benyújtásától számított 1 éven belül elkészíti
értekezését, és a fokozatszerzésre irányuló eljárás megindítására szolgáló kérelmét benyújtja.
A Donhoffer Szilárd Predoktori Támogatás célja az állami, vagy más ösztöndíjas PhD/DLA
hallgatók fokozatszerzésének támogatása. Az egyetem tudományos utánpótlásának
biztosítása érdekében – a legkiválóbb hallgatók számára – az Egyetem legfeljebb egy éves
időtartamú predoktori támogatást hoz létre. Az egyetem doktori iskoláiban regisztrált,
hallgatói jogviszonyú állami, vagy magán-ösztöndíjas hallgatók, a hároméves ösztöndíj
lejártakor, az abszolutórium elnyerésekor nyújthatják be pályázatukat. Csak az pályázhat, aki
közalkalmazotti vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll a pályázat
benyújtásakor. A támogatás elnyeréséhez az egyetem valamely szervezeti egységétől
nyilatkozat megszerzése szükséges, melyben e szervezeti egység nyilatkozik arról, hogy a
támogatást kérő predoktort a fokozatszerzést követően oktatóként vagy kutatóként alkalmazni
kívánja. A pályázó vállalja, hogy a pályázat benyújtásától számított egy éven belül elkészíti
értekezését és a fokozatszerzésre irányuló eljárás megindítására szolgáló kérelmét benyújtja
az illetékes kari Doktori Tanácshoz. Amennyiben a pályázó a határidő lejártáig ezen
feltételeknek nem tesz eleget, a támogatás összegét vissza kell térítenie.

                                              43
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.


2.4   Az élethosszig tartó tanulás intézményi „szolgáltató” rendszerének
      kialakítása

2.4.1 A felsőoktatás kulcsszerepe az egész életen át tartó tanulás
        megvalósításában
Az Európai Bizottság Oktatás és képzés 2010 címmel 2003 végén kiadott nyilatkozata kritikus
hangvétellel viszonyult a 2000 tavaszán elfogadott lisszaboni stratégiához, és annak sikerességét,
azaz a 2010-ig kitűzött célok megvalósítását az oktatás és képzés tényleges fejlesztéséhez kötötte.
Ugyanakkor az Európai Bizottság számos fórumon és programon keresztül (pl. Socrates –
Grundtvig, Erasmus; Leonardo da Vinci; kutatási keretprogramok) ösztönzi az egyetemek
markánsabb szerepvállalását, támaszkodva azon nemzetközi dokumentumokra, melyek
rámutatnak a felsőoktatás szerepére az egész életen át tartó tanulás fejlesztésében.
Az Oktatás és képzés 2010 című dokumentum, valamint az eddig publikált részjelentések jelzik,
hogy elindult a kooperáció az oktatási és képzési rendszerek céljainak megvalósítása érdekében
az OECD-vel, az UNESCO-val és az Európa Tanáccsal, továbbá számos európai szintű civil
szervezettel (NGO) együttműködésben új szakpolitikai intézkedések meghozatalára, az e-
learning és az idegennyelv-ismeret fejlesztése érdekében, valamint az európai felsőoktatási
rendszerek vonzóbbá tételére, viszont az eredmények nem megnyugtatóak. A nyilatkozat utal a
2001-ben létrehozott, az oktatási-képzési rendszerek konkrét célkitűzéseinek megvalósításához
szükséges eszközöket, a legjobb gyakorlatot (best practice) kutató munkacsoportok
tevékenységére, melyek hangsúlyozzák a nemzeti stratégiák támogatásának és
együttműködésének fontosságát. Ebben a tudás Európájának megvalósítását a felsőoktatás
markáns szerepvállalásához kötik, hangsúlyozva az 1999-es bolognai nyilatkozat jelentőségét.
Felértékelődik az egyetemek minősítő és vizsgáztató szerepe, az oktatási és képzési reformok
felvállalása, a minőségbiztosítás alkalmazása, valamint a diplomák kölcsönös elismerése.
Ennek szerves része az együttműködés hagyományos formáin túlmutató monitoring rendszer
bevezetése az egyes tagországok felsőoktatásának fejlődése vizsgálatának céljából, valamint
a felsőoktatás szerepének megerősítése a nemzeti egész életen át tartó tanulási stratégiákban.
Az egységes európai felsőoktatási térség megvalósításában fontos szerepet kap a
felnőttoktatók képzésének fejlesztése, korszerűsítése is. A lisszaboni célkitűzések a bolognai
nyilatkozatban meghatározott célokon túlmutatnak, és jelentősebb társadalmi, gazdasági
szerepvállalásra, innovációra, kooperációra, továbbá színvonalas kutatás-fejlesztésre
ösztönzik a felsőoktatás intézményeit. Különösen fontos az oktatók és a kutatók képzése,
továbbá a számukra elengedhetetlen mobilitási programok tartalmas működtetése nemcsak
európai, de Európán túlmutató kapcsolatok fejlesztésével.
Ehhez szükséges tisztázni a felsőoktatás finanszírozásának, az intézményrendszer
funkcionális és képzési korszerűsítésének, a karrierfejlesztésnek, továbbá a munka világával
kialakított hálózatok fejlesztésének kérdéseit. Az Európai Bizottság világosan képviseli azt az
álláspontot, hogy a felsőoktatásnak az egész életen át tartó tanulás megvalósításában fel kell
vállalnia egy olyan szerepet, melynek része az oktatás, a képzés és a kutatások minőségének
fejlesztése nyitott kooperációban, innovációs szemlélettel.
Ennek bizonyítéka, hogy a 2002 elején Brüsszelben megrendezett lifelong learning képzési
fórum (CEPROFS Seminar 2002) – mely az egyetemek szerepvállalását kutatta a lifelong
learning gondolat megvalósításában – a következő jegyekkel jellemezte az egész életen át
tartó tanulást biztosító felsőoktatási intézményeket:



                                                44
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

tanulóközpontúság; különös tekintettel a formális és az informális terekben (pl munkahely)
megjelenő tudások, ismeretek és tapasztalatok közelítésére, mely maga is hozzájárulhat a
tanulási eredményességhez
   -   az oktatók elkötelezettsége az oktatás tartalmi és infrastrukturális megújításában;
   -   új egyetemi humánerőforrás-gazdálkodás;
   -   az egész életen át tartó tanulás eszméjének tükröződése az egyetem küldetési
       nyilatkozatában;
   -   rugalmasság;
   -   innováció;
   -   a korábban megszerzett tudás elismertethetősége (Accreditation of Prior Experimental
       Learning - APEL);
   -   a tanulói részvétel növelése;
   -   nyitott képzési és távoktatási módszerek és eszközök alkalmazása;
   -   fenntartható fejlődés;
   -   az oktatók folyamatos szakmai és módszertani továbbképzése, kompetenciafejlesztés.
   -   folyamatos hálózatépítés és kooperáció az ún. „külső” partnerekkel, mint például a
       kamarák, vállalatok, vállalkozások, nem kormányzati szervezetek (alapítványok,
       egyesületek stb.), szakszervezetek, helyi önkormányzatok.
A tapasztalatcsere és a felsőoktatás egész életen át tartó tanulást támogató stratégiáját formáló
nemzeti konzultáció szükségességére a Magyar Egyetemi Lifelong Learning Hálózat
(MELLEARN) hívja fel a figyelmet oly módon, hogy a felsőoktatásnak az egész életen át tartó
tanulás fejlesztésében, megvalósításában megjeleníthető szerepét erősíti kutatási tevékenyégével,
stratégiai ajánlásaival. E hálózatnak aktív szereplője a Pécsi Tudományegyetem.
Az Európai Egyetemek Szövetségének (EUA) TRENDEK 2003 című dokumentuma
megfogalmazta a felsőoktatás európai szintű stratégiai tényezőit, különös tekintettel az egész
életen át tartó tanulás megvalósításában játszott felsőoktatási szerepekre.
A dokumentum egyértelműen utal a következőkre:
   -   A felsőoktatási intézményeknek kulcsszerepük van abban, hogy az egész életen át tartó
       tanulás koncepciója által a folyamatos oktatás (continuing education), valamint a
       felnőttoktatás (adult education) szerepét felértékelő diskurzusok valódi tartalmat
       kapjanak, azokban a felnőttoktatás és -képzés minőségi fejlesztése, az oktatók
       felkészültségének emelése legyen a meghatározó a hozzáférés, a tanulás hatékonyságának
       növelése, a tanulóközpontú értékelés gyakorlásának folytatása mellett;
   -   Az egész életen át tartó tanulási stratégiák megalkotásába be kell vonni a felsőoktatás
       intézményeit;
   -   A legtöbb európai és nemzeti törekvés az egész életen át tartó tanulás megvalósításában
       elhanyagolják a felsőoktatást, nem használják ki annak innovációs lehetőségeit;
   -   A legtöbb közép-európai ország felsőoktatási intézményének stratégiájában, nem
       jelenik meg az egész életen át tartó tanulás ügye;
   -   Az egész életen át tartó tanulás gondolata felerősítette a felsőoktatás kooperációs
       szerepét a piaci tényezőkkel, viszont az akadémikus értelmiség részéről ez a
       partnerség számos kritikát is kiváltott;

                                               45
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

    -   Még azokban az országokban is, ahol a további képzések, az egész életen át tartó tanulás
        ügye fontos (pl. Egyesült Királyság, Franciaország, Finnország), a felsőoktatási
        intézmények jelentős részében a további oktatás, a továbbképzés és a felnőttoktatás nem
        kap egyenrangú megítélést a felsőoktatás egyéb kari, kutatói bázisaival.
A felsőoktatás felnőttoktatási és folyamatos képzési szerepét számos további kutatás részletezi.
A Pécsi Tudományegyetemen a jelzett célok megvalósításához köthető az egyetem karai által
folytatott oktatási és képzési szerkezetváltás 2004-től a Bologna-folyamathoz kapcsolódóan,
különös tekintettel kétszintű képzési keretrendszer bevezetésére, valamint a felsőfokú
szakképzésben és a szakirányú képzésekben folytatott kari szintű fejlesztésekre. A PTE a
munkaerő-piaci képzés helyi szereplőivel folyamatosan konzultál a képzési szükségletekről a
megyei szakképzési tanácsban. Az Európai Unió által is finanszírozott karrier-fejlesztési
modell pedig hozzájárul a diplomások elhelyezkedésének támogatásához, a képzések
munkaerő-piaci értékének monitoring vizsgálatához, elemzéséhez.
A FEEK központi szerepe van az egész életen át tartó tanulást támogató szakemberek
kiképzésének megteremtésében azzal, hogy egy 16 felsőoktatási intézményt tömörítő
országos konzorcium vezetőjeként kezdeményezte és végigvitte az andragógia alapszak
létesítését és indításának engedélyezését. A FEEK andragógiai konzorciumban betöltött
vezető szerepe annak elismerése, hogy a kar a felnőttképzés kutatásának, fejlesztésének,
oktatásának egyik legfontosabb szereplője, ezzel a kompetenciájával egyetemi szinten – de
országosan is - az élethosszig tartó tanulás módszertani központja lehet.
Az egész életen át tartó tanulás stratégiai tényezőként, valamint oktatási és képzési
felfogásként egyszerre jelentkezik az Európai Unióban, ezért kapcsolódik a nemzeti szintű
fejlesztésekhez, beépül az egyetemek és főiskolák stratégiáiba is.
A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar a témát érintő
helyi és regionális foglalkoztatási és társadalmi folyamatokat érintő tanulási tevékenységek
vizsgálata érdekében létrehozta a Regionális Lifelong Learning Kutatóközpontot, mely
európai uniós kutatási és fejlesztési projektekben elemzi a témát. A PTE részt vesz azokban
az európai és nemzeti felsőoktatási szervezetekben, melyek az egész életen át tartó tanulásnak
a felsőoktatás közreműködésével történő fejlesztését célozzák (EUCEN, MELLearN).

2.4.2 A célcsoportok feltárási lehetőségei, igény felmérés a képzésben érdekeltek
      és a foglalkoztatók oldaláról, képzési programok kidolgozása

2.4.2.1         Végzős hallgatók elégedettség vizsgálata

Egyetemünkön az elmúlt években kidolgoztuk a végzős diákok elégedettségének vizsgálati
lehetőségeit. Standard önkitöltős kérdőív segítségével kar, szak és tagozat szerinti bontásban. A
megkérdezés főbb témakörei a következők: az intézményi és a karra vonatkozó általános
kérdések, a tanulmányaikkal és a hallgatói élettel kapcsolatos információk, valamint az
elhelyezkedésükre vonatkozó kérdések. Az eredményeket nemcsak a képzési kínálat
kialakításakor használjuk fel, hanem az adminisztráció és a szolgáltatások fejlesztése kapcsán is.

2.4.2.2         Végzősök pályakövetésének tervezett módszerei

A végzős hallgatók követését két módon, a munkáltatók és a végzett hallgatók elemzésével
képzeljük el.
       Munkáltatói oldal vizsgálata


                                                 46
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

Az egyetemi rangsorok kialakítása kapcsán fontos szempont a munkaerő-piaci szereplők
megkérdezése. Az összegyűjtött és publikált véleményeket, adatokat felhasználva alakítjuk
ki, pontosítjuk a munkáltatói oldal elemzésének módszerét. Véleményünk szerint a típusos
intézményekre kell egyetemi szinten összpontosítani, melyek listáját pl. a karok véleménye,
az állásbörzék tapasztalatai, cégek megkeresése, a levelező PhD hallgatók munkahelyeinek
vizsgálata alapján állíthatunk össze. A partnerek azonosítását követően, postán vagy e-mail-
en eljuttatott standard kérdőívet kérdezünk le a munkáltatók menedzsmentje, HR vezetői
körében. A stratégiai, kiemelt partnerek esetében mélyinterjúk készítése is javasolt, majd
azonosításuk és tapasztalataik összegzése után szakembereiket tanácsadóként bevonjuk a kari
képzési portfolió kialakításába. Általában az e körhöz tartozó partnerek gyakran a munkaerő
toborzás folyamatába ágyazottan alakítják ki az egyetemmel kötendő megállapodásokat, és
kifejezetten olyan témakörű projekteket, olyan tudományággal kapcsolatok programokat
támogatnak, amelyek a vállalati profilhoz erősen illeszkednek.
      Végzett hallgatók
A végzett hallgatók megkérdezése a végzést követően két évvel indokolt először.
Összeállítottunk egy a végzett hallgatóknak szóló alapkérdőívet, melyet a karok az adott szak
specifikumainak figyelembe vételével bővíthetnek. A kérdőívet végzős adatbázisunk alapján e-
mail-en, illetve postai úton juttatjuk el a hallgatókhoz. Terveink szerint a hallgatók 10%-ának
elérése már megfelelő eredményt hozhat. A minta reprezentativitását kvóták alapján, kar és
tagozat szerinti bontásban biztosítjuk. Az adatok összehasonlíthatóságát ismételt
megkérdezéssel érhetjük el, ezáltal láthatóvá válik a végzett hallgató szakmai életútja,
előmenetele, munkaerő-piaci megfelelése, valamint a szakmai továbbképzések iránti igénye is.
Nehézséget jelenthet, hogy hazai öregdiák szervezetek még kevésbé fejlettek, mint a nyugati,
vagy amerikai körök, ahol a társadalmi közösség aktív részét képzik ezek a baráti társaságok. A
végzettek aktiválása az érzelmi kötődésen túlmenően kihívást jelent az intézmények számára.

2.4.3 Képzési rendszer működési stratégiái, szakképzettségek megszerzésének
         lehetőségei, diplomás átképzés munkaerőpiaci hátterének bemutatása.
Az eddigiekben bemutatottak is alátámasztják, hogy az egyetem nagy figyelmet szentel a
munkaerő piac képzési igényeinek kiszolgálására. Már az bachelor és master képzéseinket
fejlesztésénél is figyelembe kívánjuk venni a piaci elvárásokat, míg a rövid ciklusú képzéseink
(FSZ, Szakirányú továbbképzés, diplomát nem adó képzések) területén kifejezetten a munkaerő-
piaci igények, megrendelések a képzések fejlesztésének mozgatórugói.

2.5 Oktatási szolgáltató funkciók külső érdeklődők számára
Hallgatói jogviszony nélküli – diplomát nem adó – képzések esetén kiemelt helyen kívánunk
foglakozni az idegen nyelvi képzéssel, mely a létrehozandó egyetemi nyelviskola
legfontosabb feladata lesz.
Az idegen nyelvi képzés mellett több karon van jó gyakorlata a külső érdeklődők számára tartott
oktatási szolgáltatásnak, melyeket a jövőben is fenn kívánunk tartani. Ilyenek a szakvizsgák
szervezése, szakmai továbbképzések folytatása, tanfolyamok, személyiségfejlesztő tréningek,
szakmai tanácskozások tartása, szervezése.
Mindezek mellett az egyetem fontos tudás és kultúraközvetítő intézményként a már több éve
sikeresen működő Nyitott Egyetem ismeretterjesztő műsorával jelentkezik a város és a régió
televíziós műsorában.




                                              47
            ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                      APPEAR HERE.


2.6       Kutatás-fejlesztést támogató stratégia és intézményi gyakorlat

2.6.1 Az intézményi kutatás-fejlesztés teljesítményeinek bemutatása
A Pécsi Tudományegyetem legszélesebb kutatási portfolióval rendelkezik a hazai
felsőoktatásban. 6 tudományterület 39 tudományágában közel ezer kutatási témával
foglalkoznak kutatóink, oktatóink, hallgatóink. Ezek elsősorban alapkutatási témák,
ugyanakkor az elmúlt években megerősödött az alkalmazott kutatási, K+F+I témák is.
Az alapkutatási tevékenységet jól jellemzi a magas színvonalú, nemzetközileg is jelentős
elismertségű oktatói-kutatói publikációs tevékenység, az oktatói-kutatói fokozatszerzés
elmúlt évekbeli kiemelkedően magas aránya, a doktori iskolák, tudományos diákkörök
sikeres működése.
A kutatásfejlesztési és innovációs tevékenység jelentőségének, arányának javulását jelzik a
K+F bevételek jelentős emelkedése, a gazdasági-ipari kapcsolatok erősödése. Az egyetem
kiemelten kezeli az innovációs tevékenységet, tagja a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs
Ügynökség Hálózatnak, a főbb kutatási területek eredményeinek hasznosulása érdekében
Kutatáshasznosítási és Technológia Transzfer Irodát és az ún. Innopontokat üzemelteti,
alapítója és tagja a régió legeredményesebb kutatáshasznosító szervezetének a DDKKK-nak,
továbbá létrehozta a Mediret gyógyszertudományi regionális tudásközpontot.
E pozitív eredmények ellenére is elmondhatjuk, hogy az egyetem tudományos potenciálja sok
területen kiaknázatlan, a történelmi okok miatt alacsony kutató létszám és a szétaprózódott
kutatási erőforrások további jelentős fejlesztéseket igényelnek.

2.6.2 Az intézményi innovációs szervezetek tevékenységének bemutatása „üzleti”
        forgalmi alakulás elemzése, prognózisok készítése.
A Dél-dunántúli Régió erőssége a felsőoktatási-kutatási bázisok jelenléte. A Pécsi
Tudományegyetem tíz karán mintegy 2000 kutató és 1000 PhD hallgató, fiatal kutató vesz
részt kutatás-fejlesztési projektekben, nemzetközi együttműködésekben.
A Tudásbázis fogalma a Pécsi Tudományegyetem esetében a következőket jelenti:
Kutatási kapacitások:
          kutatóhelyek
          magasan kvalifikált, nemzetközileg is elismert kutatók, PhD iskolák
          speciális kutató műszerek
          akkreditált laborok
          klinikai bázis
          hazai és nemzetközi együttműködések, kapcsolatrendszer (EU6, EU7 projektek,
           partnerség, kutatói hálózatokban való részvétel, stb.)
Oktatási kapacitások:
          felsőoktatási intézmény, akkreditált képzőhely
          képzési struktúra (BSc., MSc., AFSZ, posztgraduális képzések, PhD programok)
          magasan kvalifikált, nemzetközileg is elismert oktatók
          oktatásszervezési gyakorlat


                                                48
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

      rövid távú, kompetencia alapú képzések
Szolgáltatási kapacitások:
      egyéb szaktudás (pl. üzleti, jogi, műszaki, emberi-erőforrás fejlesztés, pedagógia,
       idegen nyelv, kultúra, szociológia, stb. területeken)
      hallgatók, PhD hallgatók bevonása
A Tudásbázis a képzési és oktatási kapacitásokon túl bizonyos szakértői munkákat is
felvállalhat, hisz a szakemberbázis rendelkezésre áll az oktató-kutató kollégák személyében.
További lehetőséget jelent, hogy „rendelkezésre állnak” a hallgatók, akik szakmai gyakorlat
gyanánt bevonhatók a szakértői szolgáltatások piaci alapon történő nyújtásába, vagy kutatási
projektekbe, természetesen a témavezető egyetemi oktatók, kutatók felügyelete mellett.
Stratégiai cél:
A Régió Tudásbázisaként az innováció-orientált, tudásalapú gazdaság fejlesztése, a helyi
tudásbázisok és innovatív vállalkozók számára az optimális tudásáramlást biztosító környezet
megteremtése, az innovációs tevékenységek fejlesztése. A fogyó hallgatói létszám és a
felsőoktatás alulfinanszírozásának ellensúlyozása a kutatási tevékenység és gazdasági
igények közelítésével, a kutatási együttműködések, valamint szolgáltatások kiajánlásával,
mely a Pécsi Tudományegyetem bevételeit növeli
Operatív célok:
      A hatékony tudáshasznosítás és technológia transzfer feltételeinek megteremtése
      A Pécsi Tudományegyetemen keletkező szellemi alkotások jogi oltalma
      A Pécsi Tudományegyetem polgárainak (oktatók, kutatók, hallgatók, munkatársak)
       szemlélet-formálása
      A Pécsi Tudományegyetem Tudásbázisának megismertetése a gazdasági szereplőkkel
Az innovációs céljaink elérése érdekében egyrészt létrehozzuk a Tudáshasznosítási és
Technológiai Transzfer Központot, valamint a Természettudományi Tudásközpontot,
inkubátorház hálózatot alakítunk ki, aktív szereplője leszünk a Pécs, az Életminőség Pólusa
alkalmazott kutatási programjainak.

2.6.2.1           A Tudáshasznosítási és Technológiai Transzfer Központ

A modern központi igazgatás részekét életre hívott központ feladatai:
      A Pécsi Tudományegyetem innovációs és kutatási potenciáljának rendszeres
       felmérése, adatbázis fejlesztése, karbantartása
      A Pécsi Tudományegyetemen keletkező szellemi termékek felkutatása, a szellemi
       termék portfolió kialakítása, menedzselése (szükséges iparjogvédelmi eljárások
       lebonyolítása, hasznosítás, innováció menedzsment)
      Innovációs projektgenerálás, partnerség-építés
      Hasznosítási szerződések kötése hazai és külföldi partnerekkel
      Adott szellemi termékek hasznosítása kapcsán alapított Spin-off vállalatok
       felügyelete
      Inkubátor, technológiai park felügyelete



                                             49
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

      A gazdasági szféra innovációs szükségleteinek felmérése, közvetítése a kutatói
       szféra felé
      Innovációs marketing tevékenység, a kutatás-fejlesztési és innovációs szolgáltatások
       kiajánlása, vállalati kapcsolatépítés
      Képzések, fórumok keretében ismeretterjesztés mind a kutatói szféra, mind a
       gazdasági szféra szereplői számára
      Részvétel nemzetközi és hazai szakmai szervezetek, hálózatok munkájában
I. A Tudáshasznosítási és Technológiai Transzfer Központ szervezeti kereteinek kialakítása
Szükség van az innováció menedzsment, technológia transzfer tevékenységekkel kapcsolatos
döntés-előkészítő, szakmai felügyelő szervezetre. Ezt a funkciót jelenleg a PTE Innovációs
Bizottsága látja el (a Szenátus állandó bizottságaként, kari alapon szerveződve).
A finanszírozás részben költségvetési keretből, valamint saját bevételekből oldható meg.
Jelenleg a PTE Innovációs Alap biztosít forrást. A szellemi alkotások hasznosításból
származó bevételek 20%-a szintén az Innovációs Alapba folyik be, így ez a keret
folyamatosan növekszik.


       Általános
                                Klinikák          PTE Kutatáshasznosítás
  Orvostudományi Kar
                                                 Technológia Transzfer
        Élettudományi InnoPont
                                                                           Polláck Mihály
                                                                            Műszaki Kar
   Egészség-
 tudományi Kar          Kutatáshasznosítási Iroda           Természettudományi
                            (Rektori Hivatal)                 és Technológiai
                                                                 InnoPont

                                                                     Természettudományi
                                                                            Kar
               Társadalomtudományi
                     InnoPont
                                           Bölcsészettudományi           Illyés Gyula
 Művészeti Kar                                     Kar                  Főiskolai Kar
    Állam- és    Közgazdaságtudományi                       Felnőttképzési és
Jogtudományi Kar         Kar                         Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar
A Tudáshasznosítási és Technológiai Transzfer Központ elhelyezése a Pécsi
Tudományegyetem szervezeti struktúrájában a következő elvek mentén célszerű:
Önálló, független, központi szervezeti egység, mely rendelkezik azon jogosítványokkal,
miszerint



                                            50
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

      felügyeli a kutatáshasznosítás, szellemi termék portfolió menedzselésével járó
       gazdasági-pénzügyi folyamatokat
      integrálja a Pécsi Tudományegyetem szervezetében működő egyéb technológia-
       transzferrel, innováció menedzsmenttel, inkubációval foglalkozó szervezeteket (pl.
       DDKKK)
      tekintettel a PTE tíz karán folyó kutatási tevékenységek sokrétűségére, kiépíti és
       működteti a hálózatos formában működő InnoPontok rendszerét
      felügyeli a PTE által létrehozott Spin-off cégek működését
      inkubátor, technológiai park létrehozására alkalmas
A PTE 2005. október 28-ával hatályba lépett Szabályzata a szellemi tulajdon védelméről és
kezeléséről kimondja, hogy ”4. §. Az Egyetemen folyó tudományos munka eredményeként
létrejövő szellemi alkotáshoz kapcsolódó valamennyi vagyoni jog – jogszabály, vagy
szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az Egyetemet illeti meg.”
A szabályzat hatálya alá tartozó személyek ezért kötelesek szellemi alkotásaikat az Egyetem
számára felajánlani. A Szenátus állandó bizottságaként működő Innovációs Bizottság
(javaslata alapján a rektor) 30 napon belül dönt arról, hogy a szolgálati szellemi alkotásra
igényt tart-e, vagy hogy az alkalmazotti szellemi alkotást hasznosítani kívánja-e. A
hasznosítás történhet licenc szerződés keretében, találmány átruházás révén, a szellemi
alkotás Spin-off cégbe való apportálásával vagy PTE-n belüli hasznosítás útján.
A meglévő Szabályzat mellett a következők biztosítására van szükség:
      Minden kutatási, hasznosítási és szolgáltatási szerződés a Tudáshasznosítási és
       Technológiai Transzfer Központon keresztül kerüljön megkötésre; így biztosítható a
       szerződések megfelelő jogi-szakmai előkészítése, központi nyilvántartása,
       dokumentálása, valamint a teljesítés, pénzügyi bevételek követése.
A Tudáshasznosítási és Technológiai Transzfer Központ a tematikus alapon kialakított
InnoPontok szakembereivel dolgozik szoros együttműködésben. Fontos, hogy a munkatársak
innovációs menedzsment, üzleti, jogi ismeretekkel rendelkezzenek. Ugyancsak
elengedhetetlen az angol nyelv tárgyalóképes ismerete, üzleti, jogi szaknyelv ismerete.
Mind a Tudáshasznosítási és Technológiai Transzfer Központ, mind az InnoPontok
tekintetében törekedni kell olyan munkakörnyezet kialakítására, mely alkalmas a partnerekkel
való egyeztetések, munkamegbeszélések bonyolítására, megfelelő diszkréció mellett, hisz
mind a kutatói, mind a vállalati szféra részéről ez elvárásként jelentkezik. Ugyancsak meg
kell teremteni mind az elektronikus, mind a papír alapú dokumentációk biztonságos
őrzésének feltételeit (szerződések, szabadalmi bejelentők, stb.).
II. A tudásmenedzsmentet támogató információs rendszer kialakítása
A technológia transzfer munka alapját jelentő kutatási és innovációs kínálat ismerete, a
szellemi termék portfolió kialakítása szükséges. A fejlesztés eredményeként rendelkezésre
fog állni egy felmérési és értékelési módszertan, valamint a kutatóhelyek adatait és
besorolását tartalmazó adatbázis. A felmérést újra és újra el kell végezni, az információkat
aktualizálni szükséges. Az adatbázishoz különböző hozzáférési szinteket kell biztosítanunk a
Tudáshasznosítási és Technológiai Transzfer Központ munkatársai, az InnoPontok
munkatársai, a kutatók, valamint a nyilvánosság számára.
2005. január 1-től működünk együtt a Régió meghatározó innováció menedzsmenttel
foglalkozó szervezeteivel a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat


                                            51
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

kertében. A Hálózat komplex Tudásmenedzsment Rendszert hozott létre (a PTE
szakembereinek közreműködésével), mely egy tudás portálból, valamint a hálózati tagok
számára intraneten elérhet adatbázisból áll. Az adatbázis szintjei: szakértői, ügyfél, cég,
projekt modulok.
III. Marketing eszközök létrehozása
Az innovációs tevékenység fokozása érdekében mind az Egyetemen belül, mind kifelé
szükséges marketing tevékenységet folytatni. Célunk a kutatói, oktatói szféra, valamint a
gazdasági élet szereplőinek információkkal történő ellátása, valamint szemlélet-formálása.
Ugyancsak fontos a Pécsi Tudományegyetem, mint kutatóegyetem, tudásbázis image-építése.
A Pécsi Tudományegyetem honlapjához kapcsolódóan szükséges a Tudományhasznosítás és
Technológiai Transzfer Központ saját tudásportáljának kialakítása, ezen belül különböző
hozzáférési szintek definiálása: a Tudományhasznosítási és Technológiai Transzfer Központ
munkatársai, a PTE Innovációs Bizottság tagjai, a PTE kutatói, oktatói, valamint a gazdasági
szféra szereplői, külső szereplők számára.
A Portál tartalma:
      A PTE Tudásbázis bemutatása
      A tudáshasznosításhoz,     innovációs     munkához   szükséges   szakmai    és   jogi
       dokumentumok
      Képzési anyagok, e-learning tananyagok
      Adatbázisok (szellemi termék nyilvántartás, kutatási és innovációs potenciál
       adatbázis)
Az információ-áramlás és image-építés hatékony eszköze a két évenként a PTE innovációs és
kutatási potenciálját bemutató kiadvány megjelentetése magyar és angol nyelven.
Rendezvényekhez, képzésekhez, egyéb aktualitásokhoz kapcsolódóan természetesen további
kiadványok megjelentetése szükséges.
A Tudásbázisban kutató-oktató kollégák alap- és aktuális információkkal való ellátása, rövid
képzések keretében a Tudáshasznosítási és Technológiai Transzfer Központ feladata.
Ugyancsak célszerű e-learning alapú önképzésre alkalmas tananyagok fejlesztése, melyek az
intraneten keresztül érhetőek el.
Párhuzamosan a potenciális partnerek, vállalkozói szféra, cégvezetők számára is nyújtunk
képzéseket elsősorban az innováció menedzsment technológia transzfer, egyetemi
együttműködési formák témakörökben.

2.6.2.2        Természet- és Műszaki Tudományi Tudásközpont létrehozása

A TMTTK jelenléte biztosítja majd a kutatói potenciál, ill. ennek műszeres háttere megfelelő
koncentrálását, a kritikus tömeg elérését. A tervezett tudásközponti beruházás legfontosabb
eleme a műszerközpont felszerelése, a műszerbeszerzések és üzembeállításuk. Ez
biztosíthatja egyedül a nagy nemzetközi és hazai kutatási projektek egyetemre hozását, az
azokban történő aktív, többször vezető részvételt, a mind kifelé, mind befelé irányuló
nemzetközi kutatói mozgásokat, az EU kutatási térségbe való sokoldalú kapcsolódást,
egyszóval: a természettudományi kutatások hosszú távú fenntarthatóságát, a jelenleg
szétszórtan jelentkező minőségi eredmények kiaknázását.
A magas színvonalú oktatás alapja a nemzetközileg versenyképes kutatás. Ennek hatékonyan,
magas kihasználtsággal üzemeltethető laboratóriumi hátterét egy centralizált, közös

                                            52
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

használatban álló laboratóriumrendszer biztosíthatja. Ez kiszolgálná az egyetem egységeinek
mérési feladatainak döntő hányadát. A közös laborrendszer tervezetten szolgálná ki a
kutatómunkát, biztosítaná a hallgatók magas színvonalú képzési hátterét, mérési
szolgáltatások nyújtását tenné lehetővé. Egyedülálló lehetőséget adna a vezető nemzetközi
projektekbe való aktív bekapcsolódásra és nem csak visszafogott részvételre. Ez a
természettudományos laborkomplexum a régió egésze számára mérési, kutatási,
továbbképzési terepet adna. Olyan kitörési pont, amely nélkül a további években sem lehet a
Dél-Dunántúl e területen jelentkező hátrányát ledolgozni a többi régióhoz képest.
A Természet- és Műszaki Tudományi Tudásközpont (TMTTK) projekt magja a
természettudományos laboratórium rendszer. Ez az egy egységként irányított és működtetett,
fizikailag is döntően koncentrált műszerpark jeleni a tudásbázis hosszabb távon fenntartható
jelenlétének és növekedésének alapját. A projektben kialakítandó és felújítandó épületek
évekre megfelelő környezetet biztosítanak, ám önmagukban elégtelenek a fenntartható
működéshez, a megújuló növekedéshez. A modern, magas kihasználtsággal üzemeltetett
műszerpark biztosít egyedülálló lehetőséget a nemzetközi, döntően európai kutatási
projektekben való aktív közreműködéshez, a sokoldalú (tehát nem csak Magyarországról
kifelé irányuló) humán erőforrás mozgásokhoz, a magas hozzáadott értéket képviselő
termékek megjelenéséhez.
A ma és a közeljövő természettudománya csak – és egyre inkább – interdiszciplináris
megközelítéssel kezelhető. A biofizika, biokémia, biofizikai kémia, fizikai kémia,
femtobiológia, nanotechnológia stb. kifejezések mögött a korábban viszonylag szeparált
tudományterületek teljes összeolvadása rejtőzik. Egy-egy mérőrendszer az élő- és élettelen
természettudományok különböző területein dolgozó kutatók számára szolgáltat adatokat
vizsgált rendszerükről. A minimálisan szükséges, de mégis professzionális személyzettel
működtetett laboratóriumrendszer a hazai és nemzetközi pályázatokban történő széleskörű
bekapcsolódás következtében lesz képes kitermelni saját megújításának, fenntarthatóságának
költségeit.

2.6.2.3        Meglévő innovációs szervezetek fenntartása

A PTE jelenleg két jelentős innovációs szervezeti egységgel rendelkezik a DDKKK-val és a
MEDIRET-tel.
A Dél-Dunántúli Kooperációs Kutatási Központ az egyetemi Spin-off tevékenység
legfontosabb inkubációs helyszíneként működik, jó ipari-gazdasági kapcsolatokkal
rendelkezik, fenntartása, továbbfejlesztése, tapasztalatainak átvitele más (újabb) innovációs
szervezetekre elemi érdek, ugyanakkor rendezni kell a DDKKK hosszú távú üzemeltetésének
módját, valamint pontos helyét az egyetemi struktúrában.
A kiemelten magas színvonalú gyógyszer- és orvostudományi kutatási eredmények
felhasználására, strukturált továbbfejlesztésére jött létre a MEDIRET nevű regionális
egyetemi tudásközpont. A jelenleg projektszerűen, támogatásból működő szervezet
támogatási időszak utáni fenntartása jó megalapozója lehet az e téren folytatott alkalmazott
kutatási elképzeléseinknek.

2.6.2.4        Inkubátorház hálózat kialakítása

A Pécs, az Életminőség Pólusa program keretében megfogalmazásra került az egyetem, mint
tudásbázishoz kapcsolódó inkubációs szervezetek, intézmények szükségessége. A létrehozni
kívánt inkubátorház hálózat az innovatív kis- és középvállalkozásoknak (főképp Spin-off

                                             53
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

cégeknek) tudna hathatós segítséget nyújtani. Egyben fontos hidat képezne az egyetem és
gazdasági szféra között.
Számos pozitív nyugati példával rendelkezünk, ahol a PTE nagyságú és jelentőségű
felsőoktatási intézmények struktúrájának fontos részét képezik az inkubációs
kutatóközpontok.
Az inkubátorház hálózat létrehozása egyben jó alapot, infrastrukturális hátteret teremt az
egyetemi egységek és a gazdaság szereplői együttműködésével lefolytatandó kutatási
projektek végrehajtásához.

2.6.2.5        Kreatív Kutatási és Kísérleti Központ (K4) létrehozása

A Központ kiemelt célja művészi eszközökkel hozzájárulni a Régió vállalkozásainak piaci
sikereihez (formatervezés, marketing), egyedi jelleget, művészi megjelenést adva a
termékeknek. Hosszútávon ez jelentheti a Központ működésének pénzügyi stabilitását. A
Központ szakmai program célja egy jól definiált, hazánkban új művészeti-kutatási feladatkör
Pécsre telepítése.
A művészeti innováció azt jelenti, hogy széleskörű kutatást kell végezni a napjainkban
megjelent új anyagok és technológiák művészi alkalmazásának lehetőségeiről, határairól,
azoknak a befogadókra gyakorolt hatásairól.
A Központ működése a következő négy művészeti területet fogja át:
      Szobrászat
      Festészet; grafika
      Mediális művészet
      Művészet terápia
Jövőkép: A Központ az alkotóművészet– és egyidejűleg a Régió - fejlődésének egyik motorja
lesz, amely
      alap és alkalmazott művészeti kutatásaival állandó innovációs késztetést jelent az
       alkotóművészeknek és a vállalkozásoknak,
      szorosan kapcsolódik az Európa Kulturális Fővárosa projekthez, de működése 2010
       után is fenntartható lesz,
      művészeti, kutatási, és        innovációs    tevékenységét    hazai    és   nemzetközi
       együttműködésben végzi,
      a művészeti kutatási témáinak jelentős része a régió igényeit szolgálja,
      a fenntartható fejlődés elveinek és a művészet öntörvényeinek megfelelően az embert,
       a környezetet és a technológiát együtt, harmonikus egységben kezeli.

2.6.2.6        Egészségtudományi szolgáltatóház kialakítása

Az egyetemi egészségtudományi innováció legfontosabb kereteként szeretnénk életre hívni
egy többcélú egészség-szolgáltatóházat, a projekt keretében tanmedencét, tankonyhát,
demonstrációs oktató termeket, klubhelyiségeket tervezünk kialakítani. Terveink szerint
orvosi segédeszközök gyártását szolgáló műhely és labor kialakítására is itt nyílna lehetőség,
ahol az ETK Fizioterápiás Intézet oktatói, kutatói az innovációs gyártási folyamatokban
vesznek majd részt (műanyag törzsfűzők gyártásátfejlesztése, egészséges gyermekcipők

                                              54
            ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                      APPEAR HERE.

gyártásátfejlesztése). A tevékenység indoklásaként szolgál, hogy a tartósan beteg,
fogyatékkal élő emberek igényei a gyógyászati segédeszközökkel szembeni állandóan
változnak, de a kisebb gyártó cégek nem tudják önállóan finanszírozni a K+F tevékenységet.

2.6.2.7             Dél-Dunántúli Egészségipari Versenyképességi Pólus és Tudásközpont

A projekt célja az egészségipari versenyképességi pólus megalapozása az orvostudományokhoz
kapcsolódó alkalmazott kutatási központ létrehozása, mely az egészségiparhoz kapcsolódó
innovációs és kutatáshasznosítási tevékenység régiós központja kíván lenni.

2.6.3 Intézményi kutatás-fejlesztési ösztönzési rendszer kialakítása, a hallgatók és
        doktoranduszok bevonásának mértéke, felmutatható eredmények e
        tekintetben.
Mint azt a Doktori képzés folytatása, továbbfejlesztése című fejezet részeként3 bemutattuk az
egyetemen már korábban is – sajnos csak rövid ideig – működött egy kutatás- és fokozattámogatási
rendszer, melynek részeként predoktori ösztöndíjat és fokozattámogatási díjat alapítottunk az
doktorandusz hallgatók részére. Az egyetem vissza kívánja állítani ezt a nagyon jónak minősített
rendszert. Terveink között szerepel további tudományos ösztöndíj alapítása, mely elsősorban
kiemelkedő tudományos eredményt külföldön elért kutatók számára biztosítana támogatást, hogy
így tudjuk biztosítani a kutatói kritikus tömeg létrejöttét a stratégiailag kiemelt területeken.
A PhD hallgatók számára már eddigiekben is nagyon fontos lehetőséget jelentett a
fokozatszerzésben az állami ösztöndíjas időszak utáni predoktori alkalmazás, melyre
elsősorban kutatási projektek, pályázatok megvalósítása adott lehetőséget. Ezek a kutatási
projektek amellett, hogy a hallgatók megélhetését biztosítja, jó lehetőséget nyújt a
tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásában történő tapasztalat szerzésre is.

2.6.4 Tudományos teljesítmények bemutatása az intézményben, összehasonlítás
        hazai és nemzetközi vonatkozásban.
Az Egyetem tudományos teljesítmény szempontjából a hazai felsőoktatási élmezőnybe
tartozik. Az oktatói minősítettség arányát, a doktori és mesteriskolák számát, a
doktoranduszok létszámát tekintve a legelsők között vagyunk, ugyanakkor a K+F források
megszerzése tekintetében elmaradunk a többi nagyegyetem mögött, különösen, ha a
nemzetközi pályázati bevételeket és a megbízásos K+F tevékenységet tekintjük.
Mindezek mellett elmondhatjuk, hogy néhány kiemelkedő területen nemzetközileg elismert
eredményekkel rendelkezünk. Ezt támasztja alá a jelentős számú nemzetközileg is
kiemelkedő reputációjú, magas impakt faktorú egyetemi publikáció, számos lezárult és még
futó sikeres K+F projekt.




3
    Lásd 2.3.2 fejezet


                                              55
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.


2.7   Helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a
      helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban
A felsőoktatási intézményeknek egyszerre kell megküzdenünk a nemzetköziesedés és a
régióba ágyazottság feladataival.
A felsőoktatás regionális kutatása sajátos szemléletmód, amely a felsőoktatási intézményt és
régióját együtt, egységként fogja fel. A régiók felismerték, hogy a humán erőforrások átfogó
fejlesztése nélkül nem képesek az adottságaikon javítani. A tudásalapú társadalomban a
versenyképesség kulcstényezője tehát az emberi tudás, a szakképzett és mobil munkaerő,
mely jelentős hatással van a regionális versenypotenciálra is. A tudás- és ismeretközlés
hálózata vizsgálatunk szempontjából jelentőséggel bír, ezen belül is a rendszer kiemelt
szereplője a felsőoktatás.
Gyakran hangzik el az a mondat, hogy a felsőfokú intézményeknek régiójuk tudományos-
szellemi központjává válnak, és képesnek kell lenniük, hogy a jövő Magyarországának
szakmai igényeit kielégítsék. Abban a régióban kell működniük, amelyben létrejöttek, a
kommunikációs és információs csatornák, a kapcsolatrendszer működtetése a vállalkozások,
közigazgatás szereplőivel megkerülhetetlen. A felsőoktatási intézmény a régió gazdasági,
tudományos, civil és önkormányzati szerveivel együttműködve innovációs parkot,
technológiai központot, inkubációs házat, tudásközpontot hozhat létre. A tudásközpont célja
az innováció-orientált, tudásalapú gazdaság fejlesztése, a helyi tudásforrások és innovatív
vállalkozók számára az optimális tudásáramlást biztosító környezet megteremtése.
A régiók gazdasági versenyképességét jelentősen javíthatja a vidéki felsőoktatási
intézmények regionális tudásközpont szerepének kialakítása, amely csökkentené a
diplomások elvándorlási hajlandóságát a vidéki településekről.
A Pécsi Tudományegyetemnek kimutatható település- és térségfejlesztő hatása is van. Az
egyetem regionális vezető szerepét a magas szintű kutató és alkotó munka garantálja. Az
együttműködés vonatkozik a régió önkormányzataira, munkaadóira és egyéb oktatási
intézményeire, valamint a kutató- és fejlesztő intézményekre is. A hatás közvetlenül
érvényesül egyrészt a regionális piacon jelentkező hallgatói, oktatói, munkatársi keresletben,
valamint a munkaerő kínálatban, amely csökkenti a diplomások elvándorlási hajlandóságát.
Ennek során a régió munkaerő-piaca megfelelő összetételű és minőségű képzett
munkavállalóhoz jut. Emellett közvetett hatásként a szellemi erőforrások, K+F kapacitások,
gazdasági, életmód, szolgáltatások fejlődése is jelentős.

2.7.1 Helyi, regionális és országos felsőoktatási kapcsolatok
Célunk a PTE hallgatói bázisának hosszú távú stabilizálása és a képzés hatékonyságának
javítása, nemzetközi láthatóságának növelése a felsőoktatás erőteljesebb regionális
integrálása és országos együttműködési rendszerekbe való bekapcsolódás révén.

2.7.1.1         Fellépés egy egységes, összehangolt Dél-dunántúli Felsőoktatási Régió
          kiépítése, működtetése érdekében

A Dél-Dunántúlon két állami egyetem is működik, részben azonos szak-kínálattal. Ez adott
esetben olyan versenyt indukál, amely nem erősíti a régiót, és nem jó egyik intézménynek
sem. Szétforgácsolja, megosztja az erőket, párhuzamos és ezért csak drágán fenntartható
kapacitások kifejlesztését indukálja. Ezért lenne célszerű a regionális szintű egyeztetés,
együttműködés.


                                             56
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

Feladatok:
A) Egyeztetett szakfejlesztés, program-fejlesztés szükséges annak érdekében, hogy ne
legyen párhuzamosság. Viszont fedjünk le minden képzési igényt, minden bolognai szakon és
minden bolognai képzési ciklusban, minden időrendben (teljes és részidős képzések) legyen a
Dél-Dunántúlon megfelelő színvonalú képzési kínálat.
B) Érdemi integráció, együttműködés a képzések tartalmában, a doktori programokban,
adott esetben a felnőttképzési program-kínálatban is.

2.7.1.2        Stratégiai szövetségek

A PTE egyértelműen a minőség mellett kötelezte el magát. Fontos feladatának tekinti a BA-
képzések megfelelő színvonalú megoldását, ezen túl karainak többségében kifejezetten a
magasabb szakmai minőséget igénylő és jelentő Master-képzések színvonalas kialakítására és
megvalósítására kíván összpontosítani. Ennek alapján
A) Érdekelt az oktatás minőségét alapul vevő intézmény-szelekcióban, a képzés
hatékonyságának, színvonalának megfelelő szak- és (államilag finanszírozott) hallgatói
létszám-differenciálásban.
B) Lehetségesnek tart olyan stratégiai szövetségeket egyes szakokon belül, amelynek
keretében (akár kölcsönös kapacitás-átcsoportosítással is) a PTE-vel szövetséges főiskolákat
támogatjuk a BA-képzés felfuttatásában azzal, hogy a PTE látja el ezen szakoknál az MA-
szintű képzést. Ez elsősorban olyan szakokon lehet célszerű, ahol a PTE adott kara elismerten
országos vezető pozícióval rendelkezik.

2.7.2 Az Egyetem és a gazdaság kapcsolatának erősítése a képzésben
Az Egyetemnek képzési kínálatát úgy kell alakítania, hogy abban vegye figyelembe a
gazdaság, a munkaerőpiac igényeit.

2.7.2.1        Erőteljesebb általános igazodás a munkaerőpiachoz

Az Egyetemnek egyik oldalról értelemszerűen figyelnie kell az input oldalon jelentkező
társadalmi igényre, másrészt ugyancsak evidens módon követnie kell saját szakmai normáit
és elveit, de muszáj mérlegelnie a kibocsátással szemben a „fogyasztók” (vagyis a leendő
munkáltatók, cégek és intézmények) elvárásait. Amilyen mértékben az egyetemi képzés
megfelel ezeknek a szempontoknak, javul a gazdaság munkaerő-ellátottsága, ezen keresztül
javul a versenyképessége és teljesítménye is. Ez tehát fontos társadalmi-gazdasági elvárás az
Egyetemmel szemben, amelynek „illik” és köteles is megfelelnie. Másrészt a felsőoktatásban
is mind több szaknál éleződik a verseny a felsőoktatási intézmények között. Ebben a
versenyben mind fontosabb szelekciós tényező lesz a gazdaság igényeinek való megfelelés, a
munkáltatók által kialakított rangsorolás.
Feladatunk a kapcsolat erősítése a gazdasági kamarákkal, szakmai és munkáltatói
szövetségekkel annak érdekében, hogy közvetlen jelzést kapjunk a gazdaság elvárásairól és
visszajelzést a hallgatók „beválásáról. A tapasztalatok alapján felülvizsgáljuk a képzési
rendszereket (tárgystruktúrákat, tartalmakat) abból a szempontból, hogy azok egyenként és
összességében hogyan biztosítják a gazdaság által megfogalmazott kompetencia-
követelmények teljesítését. Kiemelt cél a gyakorlati ismeretek, gyakorlati
alkalmazási/megoldási készségek és képességek fejlesztése a képzés rendszerében, további a
gyakorlati szakemberek intenzív bevonása a képzésbe.


                                             57
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

2.7.2.2        A szak-szerkezet igazítása a régió társadalmi-gazdasági fejlődési
          folyamataihoz

Piacorientált képzési portfoliót kell az Egyetemnek összeállítania és kínálnia. A képzési
rendszerek kibocsátása és a gazdaság munkaerőigénye között jelenleg is érezhető a
különbség, és ez alól minden bizonnyal a PTE sem kivétel. Még erőteljesebb a váltás,
igazodás kényszere és a feladat nagysága akkor, ha figyelembe vesszük a város, a megye, a
régió előtt álló jelentős gazdaságfejlesztési feladatot (fordulatot). Mind az EKF, mind a
Pólus, vagy a Regionális Innovációs Stratégia is új, dinamikusan változó mennyiségű és
struktúrájú képzési igényt generál a régióban. Az egészség-, környezet- és kulturális iparnak
is megvannak a gyökerei a városban és a régióban, mégis alapvetően átalakuló
munkaerőigényt fogalmaz meg egyrészt a következő évek több tízmillárdos beruházása,
másrészt ezt követően az új intézmények, vállalkozások működése.
Az egyetemnek a maga szakmai tudásával segítenie, támogatnia kell a munkaerő-piaci
előrejelzések, prognózisok, a pályakövetés szervezeti és módszertani elmeinek kidolgozását
A képzési rendszer igazítása a Pólus speciális fejlesztési céljaihoz: A régió növekedési
pólusai kijelölik azokat az irányokat, amelyekben a felsőoktatásnak is kiemelkedőnek kell
lennie, európai összehasonlításban is. Az ehhez szükséges szellemi alapok (humán biológiai,
állattudományi, terület- és településfejlesztési, közgazdasági, jogi háttér) rendelkezésre áll, ez
jelenti az intézkedés realitását is. Ilyen lehet a fejlesztés szakaszában az építőipar, intézmény-
és létesítmény-menedzsment, a megvalósítás fázisában az egészség-, környezet- és kultúra-
ipar emberi erőforrás igényeinek kielégítése (műszaki, innovációs szakemberek,
egészségügyi és egészségipari szakemberek, wellness-, kultúra-menedzserek stb.).

2.7.2.3         Speciális képzési profilok felvállalása a munkaerőpiac sajátos igényei
          alapján

A képzési rendszerekben (elsősorban a szakképzésben, de a közoktatásban általában is)
jelenleg is vannak speciális, nem kellően kielégített szakember-szükségek, amelyek nem
feltétlen váltak az eddigiekben az egyetem képzési portfoliójának szerves részeivé, de az
Egyetemnek mégis fel kell vállalnia az ezekre való felkészítést. Ilyenek lehetnek:
      Pályaválasztási tanácsadó, pályaválasztásra felkészítő tanár
      Hátrányokkal küzdő gyerekek helytállását segítő, a hátrányok leküzdésében
       támogatást nyújtani tudó tanárok felkészítése
Szakmai hozzájárulást kell nyújtanunk a szakképzés, OKJ-s képzések modulrendszerű
kialakításában, fejlesztésében a TISZK-ekkel, regionális képző központokkal, gazdasági
kamarákkal, munkaadói érdekképviseletekkel együttműködve.

2.7.2.4        Munkaerő-piaci tudás-közvetítés

Az Egyetem saját régiójával szembeni felelőssége és küldetése annak elősegítése, hogy ne
csak a pályakezdő diplomások rendelkezzenek megfelelő tudással, hanem – az életen át tartó
tanulás szellemének, feladatának és követelményének megfelelően – a munka világában, a
munkavégzéssel párhuzamosan is biztosítható legyen a tudás folyamatos szinten tartása,
aktualizálása, speciális területeken annak elmélyítése, a változó munkaerőpiaci-szakmai
kihívásoknak való megfelelés, esetenként a szakmaváltás is. Ezért rendkívül fontos feladata a
megfelelő kínálat kialakítása, mind képzések tartalmában, mind azok formájában,
módszertani kérdéseinek megoldásában.

                                               58
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

Ehhez kapcsolódó feladatok lehetnek (csak példaszerűen, a teljesség igénye nélkül):
       A PTE-nek a jövőben az eddiginél nagyobb szerepet kell vállalnia a munkaerő-piaci
        (rövid ciklusú) képzési igények kielégítésében.
       Pályázatíró képzések, tréningek, projekt-menedzsment
       Menedzser-klub
       Regionális e-Learning és felnőtt-képzési központ
       Hálózatos regionális képzési rendszer központja
       Műhely-munkák keretében az azonos szakmai közegben mozgó szakemberek
        közvetlen és rendszeres kapcsolatának, együttműködésének szervezése, a technikai
        újdonságok, az innovációk, a „best practice”-ok folyamatos megismerése és
        megismertetése.
       A”Tanuló önkormányzat, tanuló régió” project erőteljes támogatása

2.7.3   Az Egyetem innovációs, gazdasági és gazdaságot támogató szerepének
       erősítése
A PTE-nek erősítenie kell kapcsolatát a gazdasággal, aktívabb szerepet kell vállalnia a
gazdaság támogatásában, a fejlesztési, innovációs feladatok megoldásában. Ez egyúttal az
Egyetemnek is elemi érdeke, mert lehetővé teszi szellemi, megújító kapacitásainak üzleti
hasznosítását.
A régió humán fejlesztési stratégiája is azt fogalmazza meg, hogy a Dél-Dunántúl esetében
nem a régió gazdasága táplálja pénzügyi forrásokkal és különböző időtávú K+F
megrendelésekkel az egyetemeket, hanem fordítva: az egyetemi szellemi bázisnak kell
felvállalnia azt a felelősséget, hogy a belső adottságaik, a régió gazdaságának ismerete, az
országos és globális fejlődési tendenciák és a pályázati lehetőségek ismeretében innovációs
folyamatokat generáljanak és segítsék a gazdasági szereplők piaci és szakmai kultúrájának
fejlődését.
Ez mély összehangoltságot és folyamatos együttműködést igényel a regionális
programozásban, intézményfejlesztésben érintett szervezetekkel és a gazdaság szereplőivel,
kiváltképp az őket képviselő kamarákkal. Az egyetem szempontjából ez azzal az előnnyel
járhat, hogy kiemelkedő fontosságú gazdasági szereplővé válik, amely köré kiépül az
innováció-orientált gazdaság, a gazdaság lényeges előnye pedig az lehet, hogy közvetlen
kapcsolatai aktivizálásával juthat innovációs versenyképességi előnyökhöz.
Az egyetemek és a gazdaság kapcsolatrendszerének hatékonnyá tétele terén a legnagyobb
eredmény azon innovációs láncok kidolgozásától és megvalósításától várható, amelyek
megalapozott kutatási eredményekre épülnek, de elvezetnek a konkrét termék- vagy
szolgáltatásfejlesztésig és annak piaci bevezetéséig. Ehhez a gazdaságszervezés oldaláról
effektív befektetés-előkészítési és –szervezési tevékenység kifejtésére (intézményfejlesztésre)
is szükség van.

2.7.3.1         Egy független szakmai, gazdaságfejlesztő intézményi szerepkör
          felvállalása

Az Egyetem számára különleges lehetőséget, egyúttal feladatot és felelősséget is jelent az,
hogy ágazatok, szakmák, hivatalok, szövetségek, vállalatok felett álló, pártatlanság és
ugyanakkor szakmai szempontból vitathatatlan felkészültséggel rendelkező szervezet. Ezért


                                              59
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

olyan sajátos funkciókat képes felvállalni, amelyek a résztvevők esetleges érzékenysége,
érdekellentéte, különállása miatt egyébként nem lenne megoldható. Ez a különleges és
kiemelt státusz a gazdaság fontos, központi szereplőjévé teheti az egyetemet és/vagy egyes
karokat, szervezeti egységeket.
Ilyen jellegű szerepkör lehet:
      A gazdaság, az önkormányzatok és a K+F+I szféra szereplői közötti szakmai
       párbeszéd fórumainak kialakítása és működtetése. A kutatóhelyek és a régió vállalatai
       közötti szoros együttműködésre, új termékek, technológiák, módszerek és
       alkalmazások kifejlesztésére, kipróbálására alkalmas innovációs környezet
       megteremtése.
      Egységes, átfogó adatbázisok, információs rendszerek összeállítása, kezelése, adatok
       feldolgozása
      Elemző, értékelő, stratégiai tanulmányok készítése
      Prognózisok, előrejelzések összeállítása
      Hálózatos együttműködési rendszerek generálása, működtetése (menedzselése). A
       régióban működő kutatóhelyek és vállalkozások közötti technológia-transzfer
       felgyorsítása és fokozása.

2.7.3.2        Az egyetemi kutatások összehangolása a gazdaság igényeivel

Az egyetem egyértelműen igen jelentős kutatói infrastruktúrával és szellemi háttérrel,
kapacitással rendelkezik, de talán nem túlzás azt állítani, hogy ez lényegében inkább önnön
elképzelései, akadémiai jellegű igényei alapján formálódott, és csak kevéssé a társadalmi-
gazdasági szféra igényei mentén alakult. Alapvető és közös feladat, hogy az egyetemi
innovációs, fejlesztő munkákat a korábbiaknál nagyobb intenzitással fordítsuk az olyan
kérdések megoldása felé, amelyeket a gazdaság vet fel.
Ehhez természetesen önmagában „kevés” az egyetem, vagyis feltétlen kellenek hozzá maguk
a gazdaság szereplői, szervezetei is, de az egyetemnek sokkal nyitottabbnak,
fogadókészebbnek, készségesebbnek, „vevőorientáltabbnak” kell lennie.
Lehetséges kitörési pontok:
      A gazdaság szereplői által támogatott közös tanszékek és közös kutatói helyek
       létrehozása
      Vállalkozások és a felsőoktatási kutatóhelyek együttműködése, közös programok,
       pályázatok, fejlesztések
      Kutatói mobilitás, tehetséggondozás
      Spin-off cégek létrehozása,
      Kutatási szolgáltatások

2.7.3.3        Egyetemi inkubátor, gazdasági, vállalkozásfejlesztési szolgáltatások

Az egyetem szakmai potenciáljához szervesen hozzá tartozik egy jól felkészült, nemcsak
oktatói-kutatói, hanem szakértői-tanácsadói hálózat. Ennek hasznosítása az egyetem számára
küldetés is, vállalkozás is, a vállalkozói szféra számára pedig a vállalkozások létesítését,
megerősítését, a gondok orvoslását lehetővé tevő szolgáltatás. Az Egyetemnek ezen a


                                             60
            ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                      APPEAR HERE.

területen mindenképpen sokkal aktívabban kell fellépnie a gazdaság irányában, kialakítva,
intézményesítve gazdaságfejlesztő szolgáltatásait.
Ennek területei lehetnek:
          Mentor-programok, amelyek elsősorban a felsőoktatási intézmények vezető
           oktatóinak és általuk irányított hallgatói tanácsadói csoportoknak a bevonását jelenti a
           vállalatok akut problémáinak, fejlesztési feladatainak megoldásába
          Professzionális vállalkozási (vállalat-alapítási, vezetési, növekedési, marketing,
           pénzügyi, logisztikai, műszaki, innovációs stb.) szakértői támogatás, tanácsadás
          Pályázati felkészítés (pályázatírási ismeretek) és projekt-menedzsment képzés
          Valódi egyetemi inkubátor-ház létesítése, működtetése

2.7.4 Aktív részvétel az EKF és a Versenyképességi pólus programok
        megvalósításában
A PTE-nek mint szellemi bázisnak, a város és megye meghatározó súlyú foglalkoztatójának
és intézményi szereplőjének egyaránt jelentős szerep jut; illetve más oldalról jelentős szerepet
kell önmagától is vállalnia ezen programok kialakításában, megvalósításában.

2.7.4.1             Európa Kulturális Fővárosa 2010 program

Az Egyetem kiemelt szerepet vállal az EKF2010 program megvalósításában. Jelenleg az
előkészítés időszakában részletes megállapodás jött létre a program 3 fő megvalósítója a Pécs
Város Önkormányzata, a Baranya Megyei Önkormányzat és a Pécsi Tudományegyetem
között, a program kapcsán tervezett együttműködésről, együttes fejlesztésekről, szakmai
tartalmakról.
Az Egyetem külön projektbizottság létrehozásával támogatja az EKF program tartalmi
előkészítését, ennek keretében az Egyetemnek nemzetközileg látható, EKF-hez illeszkedő
programok, konferenciák, kiállítások, workshopok, könyvbemutatók szervezésével,
rendezésével kell és lehet részt vennie. Az EKF évében az egyetem fiatal oktatóira,
hallgatóira minden bizonnyal jelentős hostess, kulturális menedzser, szervező szerep vár.
Az EKF 2010 keretében több nagy létszámú rendezvény kerül megszervezésre, ahol laikus
segítők közreműködésére is szükség lehet a rendezvény egészségügyi biztosítása során. Az
egészségügyi hatóságok és egészségügyi biztosítását végző szervezetek hatékony működését
jól képesek kiegészíteni a felkészített elsősegélynyújtók, akik képzésére vállalkozik a PTE
Egészségtudományi Kar. Az Egyetemnek – szakmai felkészültsége és presztízse okán is –
sokféle rendezvénnyel kell készülnie a 2010-es esztendőre. Ez is kiemelt feladata a fenti
bizottságnak.
Az Egyetem aktív részese és önálló projektelemmel rendelkezik a legtöbb beruházási
projektben. Így egyetemi ingatlanon fog felépülni a Dél Dunántúli Tudásközpont és
Regionális Könyvtár, melynek részeként jön létre az egyetemi társadalomtudományi
forrásközpont és a speciális Bologna-előadótermek. A Zsolnay Kulturális Negyedben
valósítjuk meg a Művészeti Kar ingatlanfejlesztéseit, a kulturális belváros létrehozásához
szorosan kapcsolódik az új egyetemi igazgatási központ létrehozása és a keleti campusra
tervezett sport és wellness központ kialakítása.4


4
    Ezeket a projekteket a 2.13 és 2.14 fejezetekben részletezzük.


                                                         61
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

Az EKF projekt eredményeként létrejött új kulturális és közművelődési infrastruktúra 2010
utáni hasznosításában, fenntartásában is fontos szerepet tud és akar vállalni egyetemünk.

2.7.4.2        Versenyképességi Pólus

A PTE különböző karainak szakértői kezdettől fogva aktív szerepet játszottak a Pólus-
stratégia megfogalmazásában, illetve az egyes iparok, az ezekhez tartozó projekt-ötletek
kialakításában. Az Egyetemnek ugyanilyen jelentős, bátran mondhatjuk, hogy meghatározó
szerepe van és lesz mindhárom iparban, elsősorban azért, mert a Versenyképességi Pólus
meghatározó alap-szintje az innováció, a kutatás, ami értelemszerűen elsősorban az egyetem
szellemi bázisára épül.
A jelenlegi (még formálódó) projekt-tervek szerint az egyetem a következő projektekben
érdekelt:
      Egészségipar
            o Kutatás
            o Egészségipari Innovációs Központ
            o Innováció, inkubáció
            o Biotechnológiai Innovációs Bázis
            o Pannon Inkubátorház
            o Gyógyítás
            o Mozgásszervi Központ
            o Meddőségi Centrum
            o Fogyatékkal élőkhöz kapcsolódó fejlesztések
            o Pécsi Parasport Centrum
      Környezetipar
            o Kutatás, innováció, inkubáció
            o Dél-Dunántúli Környezetipari Park és Kutatóközpont
            o Pécs idegenforgalom
            o Karolina Ökopark
      Kulturális ipar
            o Kutatás
            o Kreatív Kutatási és Kísérleti Központ
            o Nemzetközi Művészeti Kutatóbázis
            o Innováció, inkubáció
            o Kulturális inkubátorház
            o Pécs idegenforgalom
            o A Balokány rehabilitációja
            o Külfejtési szénbánya átalakítása műalkotássá


                                              62
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

           o Turizmus
           o Miniatűr témapark a Dél-dunántúli régió és környéke bemutatására

2.7.5 Kezdeményező részvétel koordinációs, partnerségi szervezetek munkájában
A város, a megye, a régió fejlődése alapvetően a lokális szereplők összefogásán, egyeztetett
fellépésén múlik. Az Egyetem fontos feladata hogy társadalmi és szakmai súlyával segítse elő
a partnerségi rendszerek lokális és regionális létrejöttét és működtetését.
Jelenleg ilyen szervezet a Baranya Paktum, illetve a Baranya megyei Szakképzési Tanács.
A jövő ma tervezhető folyamataiban egyre több hasonló partnerségi szervezet jön majd létre
kistérségi szinten is. Másik oldalról a fejlődés szükségszerű útja lesz a régió-szintű
koordinációs, kooperációs és partnerségi szervezetek felállása. Az Egyetem feladata és
lehetősége, hogy ezekben kezdeményező és alakító szerepet töltsön be, aktív szakmai
szerepet vállaljon minden regionális kooperatív fejlesztő fórumon, szervezetben.

2.7.6 Pécsi Tudományegyetem támogatói köre és a társadalmi szenátus
A Társadalmi Szenátus az egyetem támogatóinak olyan fóruma, amelyben prominens
személyiségek, projekttámogató cégek vezetői vesznek részt. A korábbi ilyen szerveződés
működése kapcsán kiderült, hogy túl széles körű tagság nem tud eredményes lenni, így
limitálni szükséges a létszámot. Olyan ütőképes grémium létrehozása a cél, amely az
egyetemet érintő döntések meghozatalának előkészítésében kompetens véleményt tud alkotni
és adott esetben képes lobbi-tevékenységet is kifejteni az egyetem érdekében. Így nemcsak a
gazdasági, hanem a közszféra vezetői köréből is érdemes partnereket jelölni. Egy állami
felsőoktatási intézmény szorosan kapcsolódik a kormányzati igazgatáshoz – elsősorban az
irányító minisztériumok révén. Végzett hallgatónk kerülnek vezetői, miniszteri pozíciókba,
tehát előnyt kovácsolhatunk e kapcsolatok aktivizálásából.
A Pécsi Tudományegyetem támogatói körébe mindazok cégek képviselői bekerülnek, akik
támogatást nyújtanak az egyetemi célok megvalósításához, illetve azok a karok által javasolt
személyek, cégek, intézmények, akik véleménykérésre, támogatásra felkérhetők. Ezen
széleskörű társaságból választ a rektor max. 25 főt, és kér fel a Pécsi Tudományegyetem
Társadalmi Szenátus tagjának.




                                            63
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.


2.8 Nemzetközi kapcsolatok
A Pécsi Tudományegyetem, mint regionálisan kiemelkedő oktató-kutató egyetem, a
nemzetközi külvilággal dinamikus és mindenképpen két irányban működő kapcsolatokat és
kapcsolatrendszert alakított ki tudatosan eddig is és létesít továbbra is. Az egyik „kétirány” a
hallgatók és oktatók mobilitásának rendszerében kerül értelmezésre: kimenő és bejövő
hallgatókról és oktatókról beszélhetünk. Ugyanakkor nem csak kívülről érkező oktatási-
kutatási ingerekre érzékeny egyetemünk, hanem mi magunk is komoly vonzáskörzetet
mondhatunk magunkénak: ez a „kétirányúság” másik értelmezése. Az idegen nyelvű
képzéseink egyre növekvő részt biztosítanak oktatási kapacitásunk számára, és a
kutatóhelyeink is egyre nagyobb számban tudnak nemzetközi kutatói munkaerőt alkalmazni a
nemzetközi léptékű kutatási projektek révén. Stratégiai célunk tehát a nemzetközi hallgatók
idevonzása, valamint nemzetközi kutatóhelyek kialakítása, amelyek révén nemzetközi
kutatógárdát tudunk egyetemünk kutatási projektjei számára idevonzani. Stratégiai
fontosságú számunkra, hogy a nemzetközi munkaerő piac mércéi szerint is versenyképes
oktatási-kutatási kapacitással rendelkezzünk, amely kritikus tömeget biztosít középtávon
egyetemünk oktatási-kutatási hatékonysága számára.
Nyilvánvaló az a tény, hogy oktatásunknak az utóbbi tíz évben egyértelműen és
visszavonhatatlanul nemzetközivé válása, valamint a kutatás nemzetközi természete
szervesen összefonódnak napjainkban. Oktatóink-kutatóink a saját képzésük során jelentős
külföldi tapasztalatokra tesznek szert, hiszen ösztöndíjasként már diákkorban, majd
tanársegédként vagy tudományos segédmunkatársként külföldi képzések részeseivé válnak.
Rájuk támaszkodik az oktatási és kutatásfejlesztési rendszer abban, hogy egyetemünk
felvállalhassa a nemzetközi hallgatók magas színvonalú, európai szintű képzését. Oktatásunk
nemzetközivé válásával teremthetjük meg a nemzetközileg elismert és kiemelkedő minőséget
biztosító utánpótlásunkat. Stratégiai célkitűzésünk tehát a kutató egyetem státuszának elérése
és fenntartása, valamint kiválósági központok kiépítése, működtetése. Ezek azok a feltételek,
amelyek a nemzetközileg elismert és keresett minőségi oktatás és képzés feltételeit
biztosítják.
Mind az intézményközi, mind pedig a hálózati nemzetközi kapcsolatok a fenti célok
érdekében szerveződnek. A kiváló oktatási termékeinket, az Európai Felsőoktatási Térben
piacképes képzéseinket egyre magasabb szinten kell előállítanunk. Versenyképes kutatási
eredményeinket, valamint azok alkalmazhatósági feltételeit pedig az Európai Kutatási Térhez
igazodva kell kialakítanunk. A nemzetközi kapcsolatok szervezése és koordinálása ezeknek a
paramétereknek a figyelembe vételével történik.
Egyetemünk nemzetközi kapcsolatainak szerkezete a mai napra racionálisan és tervezetten
alakult ki. Legfontosabb partnereinket a regionális fejlesztés, az európai együttműködés és a
tengerentúli és ázsiai, kiemelkedő fontosságú együttműködések megvalósíthatósági
szempontjai szerint választjuk meg. Ennek érdekében működnek aktív kétoldalú, azaz
intézményközi közvetlen kapcsolatok, amelyek mellett azonban nagy figyelmet fordítunk az
együttműködési hálózatokban rejlő szinergikus eredményekre is. Nemzetközi képzési
mintáink között kiemelkednek azok, amelyek közös képzéseket tudnak megvalósítani.
A külügyi stratégiákra vonatkozó elképzeléseket, irányokat és terveket az Egyetem vezetése a
PTE Üzleti Tervével összhangban alakította ki, amelyek az Egyetem középtávú fejlesztési
irányainak meghatározásához elengedhetetlenül szükségesek.
A Pécsi Tudományegyetem a legjobb nemzetközi gyakorlatokra és intenzív nemzetközi
együttműködésre nyitott, modern, dinamikusan szerveződő, regionális jelentőségű oktató-
kutató egyetem. Egyetemünk a hagyományos képzési tartalmak és minőségek megtartása,

                                              64
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

valamint a közép-európai kulturális értékek újratermelése mellett, a legkülönbözőbben
adaptálható, magas kimeneteli minőségeket biztosító képzési formákat és tartalmakat honosít
meg.
Nemzetközi kapcsolataink építését és fejlesztését prioritásaink mentén tervezzük meg,
amelyek fontos szerephez jutnak
      a közösségi (EU) programokban és pályázatokban,
      a regionális jelentőségű egyetemi szövetségekben,
      a kritikus képzési-kutatási potenciált biztosító nemzetközi egyetemi hálózatokban és
      a célirányos kétoldalú egyetemközi együttműködésekben kifejtett részvételünkben.
A közösségi programokban az eddigi részvételünket erősíteni kívánjuk, ugyanakkor nagy
erőfeszítéseket teszünk az EU, illetve a különböző országok, illetve egyetemek és
alapítványok által elérhető pályázatok sikeres megpályázása irányába is.
A Pécsi Tudományegyetem külügyi stratégiájában kiemelkedő fontosságú a kiemelt
bilaterális kapcsolatok koncepciójának érvényesítése, valamint a PTE oktatási-kutatási
szolgáltatásainak erőteljesebb nemzetköziesítése.

2.8.1 A bilaterális szerződésekre vonatkozó új koncepció kidolgozása és
        érvényesítése
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján szükségessé vált felülvizsgálni és új alapokra helyezni
egyetemünk kétoldalú szerződéses kapcsolatait. Az új stratégia az alábbi koncepció szerint
sorolja be partnerkapcsolatainkat:

2.8.1.1        Kiemelt kétoldalú kapcsolatok

E körbe azok az európai egyetemek tartoznak, melyek földrajzi közelségük, hasonló oktatási
szerkezetük és a partneregyetem pozitív elkötelezettsége révén a leghatékonyabb és
legszorosabb kapcsolatok kiépítésére alkalmasak.
Az alábbi partnerintézményekkel évi 20 napos, oktatócserére vonatkozó megállapodás
biztosítja azt, hogy oktatóink, kutatóink a társegyetemekkel szoros munkakapcsolatot
alakítsanak ki, egymás tudományos tevékenységét megismerjék: Masaryk Egyetem Brno,
Karl-Franzens Universität Graz, Konstantin a Filozófus Egyetem Nyitra, Babes-Bólyai
Egyetem Kolozsvár, Jagelló Egyetem Krakkó, Újvidéki Egyetem, Zágrábi Egyetem

2.8.1.2        Aktív kétoldalú szerződések

Ezen együttműködési forma célja serkenteni és életben tartani a meglévő kétoldalú
kapcsolatok szakmai tartalmát. A központi támogatás a személyes kapcsolatfelvételen, illetve
kapcsolattartáson alapuló közös kutatások, pályázások lehetőségeinek kiaknázása.
Évi 2 millió forintos támogatási keretet kívánunk erre a célra fordítani, amelynek egyik része
oktatóink utazási költségeihez való hozzájárulást, a másik része a beérkező oktatót
szállásköltségét hivatott fedezni. A támogatás elnyeréséhez az oktatóinknak pályázatot kell
benyújtani, mely pályázat szakmai elbírálás alá esik.
Az alábbi partnerintézmények tartoznak e kategóriába: Marosvásárhelyi Orvostudományi és
Gyógyszerészeti Kar, Puskin Orosz Nyelvi Intézet Moszkva, Izsevszki Orvosi és Műszaki
Kar, Udmurt Állami Egyetem, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Velencei

                                             65
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

Egyetem, Maribori Egyetem, Philipps-Universität Marburg, Dumlupinar Egyetem, Tuzlai
Egyetem, Sorbonne Nouvelle Egyetem Párizs, Pierre Mendes France Egyetem Grenoble,
Lyon III Egyetem, Bayreuthi Egyetem, Josip Juraj Strossmayer Egyetem Eszék, Louvaini
Katolikus Egyetem Belgium.

2.8.1.3        Szoros együttműködés Európán kívüli egyetemekkel

Az alábbi Európán kívüli partneregyetemeinkkel speciális, hallgatócserére vonatkozó
megállapodás biztosítja azt, hogy bizonyos számú hallgatók kölcsönös tandíjmentességben
részesülve részt vegyenek a társintézmény képzésében.
Partneregyetemek: San Diego USA, University of Arizona USA, SUNY – University at
Albany USA, St. Louise Medical School USA, Akita Egyetem, Japán

2.8.2 A Pécsi Tudományegyetem részvétele nagy nemzetközi szervezetekben
Továbbra is fontosnak tartjuk Egyetemünk részvételét nagy európai felsőoktatási
szervezetekben, az aktív jelenlétünkkel bekapcsolódunk és folyamatos részesei vagyunk a
nemzetközi felsőoktatási fórumoknak. A PTE Rektori Vezetése számos európai és Európán
kívüli nemzetközi szervezet elnökségének a tagja.
A PTE fontos szerepet tölt be az alábbi szervezetekben : Alpok-Adria Rektori Konferencia,
Dunai Rektorok Konferenciája, Quadriga Europaea, European Association of International
Education, European University Association. Az AUDEM nemzetközi szervezet európai
irodája a Pécsi Tudományegyetemen működik.

2.8.3 Nemzetközi együttműködésekből következő konferenciák pécsi
       megrendezése
A nemzetközi kapcsolataink rendkívül hasznos kiindulópontot nyújtanak ahhoz, hogy
oktatóinkat-kutatóinkat partnerintézményeink oktatóival és kutatóival közös tudományos
tevékenység indítására ösztönözzük. Ehhez elengedhetetlenül fontos az, hogy nemzetközi
tudományos konferenciák színhelyévé tegyük a Pécsi Tudományegyetemet.
Számos nemzetközi tudományos konferencia megszervezésével járulunk hozzá a 2007-es
Európa Kulturális Főváros ’Oktatás és tanulás éve’ és a 2008-as „Egészség és környezet éve”
rendezvénysorozat sikeréhez is.

2.8.4 Szakmai rendezvények
A jövőben továbbra is kiemelt szerepet kap egyetemünk nemzetközi stratégiájában olyan
szakmai rendezvények előkészítése és lebonyolítása, melyek egyetemközi oktatási és
nemzetközi programok kidolgozását hivatottak szolgálni. A tervezett szakmai rendezvények a
Quadriga Europea szövetség ülései, Joint-Europian Master’s Degree programok előkészítései.
A Graz-Steiermarki kapcsolatok fejlesztése, az Újvidéki, Izsevszki és Dumlupinar
együttműködés szintén meghatározó akadémiai és egyetempolitikai szempontból.

2.8.5 Külföldi hallgatók beiskolázásával kapcsolatos hallgatótoborzó tevékenység
Kiterjedt nemzetközi kapcsolataink kitűnő lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy segítséget
nyújtsunk a Karok számára abban, hogy térítésköteles idegen nyelvű kurzusaikra és
programjaikra tudatos marketing stratégiával hallgatót toborozzunk.



                                            66
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

2.8.6 Nemzetközi mobilitási programok intézményi szintű koordinációja
Továbbra is kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy Egyetemünk aktív részese legyen az európai
mobilitási programoknak, rövid távú stratégiai tervünk az intézményi koordináció és a
kiemelkedően jó partnerkapcsolataink révén erősíteni szerepünket e programokban, még több
Erasmus hallgatót fogadni, továbbá a Karok aktivitását növelni a CEEPUS és a Leonardo
pályázati lehetőségek vonatkozásában.

2.8.7 Európai Kulturális Főváros Egyetemeinek Szövetsége megalakítása
Célunk Pécs város 2010-es nyertes pozíciójának kihasználása egyetempolitikai céljaink
megvalósítására, nemzetközi ismertségünket növelni, egyetemünket még nemzetközibbé
tenni.
Az Európa Kulturális Főváros programban való egyetemi részvételünk egyik fontos eleme
egy új nemzetközi egyetemi szövetség, a University Network of the European Capitals of
Culture megalakítása. A UNECC iroda székhelye a Pécsi Tudományegyetemen van.
Elképzeléseink értelmében az együttműködések az alábbi területeken valósulhatnak meg:
Oktatás – konferenciák szervezése a tagokat érintő tudományos témákban
Kutatás – közös kutatási projektek megvalósítása, kutatói hálózatépítés
Mobilitás – Erasmus szerződéses kapcsolatok kiépítése a hallgatói és oktatói mobilitás
céljából, különös tekintettel az Európai Kulturális Főváros projektek lebonyolításának
megismerése érdekében
Kultúra – tagegyetemek kulturális tevékenységeire vonatkozó közös rendezvények
szervezése
Egyetemünk nemzetközi kapcsolatainak és tevékenységeinek sikeréhez elengedhetetlennek
tartjuk, hogy a városi és megyei önkormányzat, valamint a Dél-Dunántúli Régió fejlesztési
intézményeinek külügyi terveivel összhangban, valamint az ő céljaik összehangolt
végrehajtásával valósítsuk meg mi is nemzetközi együttműködéseinket.




                                             67
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.


2.9   Intézményi szervezet, menedzsment stratégia kialakítása

2.9.1 Az intézmény demokratikus testületeinek működtetése
A Pécsi Tudományegyetem demokratikus testületei a Szenátus, a Szenátus állandó és
ideiglenes bizottságai, a Gazdasági Tanács, a Rektori Tanács, a Dékánok Tanácsa, a
Tudományos Tanács, kari szinten pedig Kari Tanács, Kari Tanulmányi Bizottság és Kari
Kreditátviteli Bizottság működik.
A Szenátus az Egyetem döntési, véleményező, javaslattevő és ellenőrzési jogkörrel
rendelkező 38 fős testülete, elnöke a rektor. A Szenátus választott tagjai karonként 2-2 fő
oktató, kutató, a Koordinációs Központ képviselője, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat
Választmánya által választott 12 hallgató, akik által minden egyes kar és a doktori képzésben
résztvevő hallgatók képviselete is biztosítva van, az egyéb munkakörben foglalkoztatott
közalkalmazottak két képviselője és a reprezentatív szakszervezetek két képviselője. A
Szenátus ülésein állandó és eseti meghívottak is részt vesznek.
A karok oktató, kutató képviselőinek megválasztása során választók és választhatók az
Egyetemmel teljes vagy részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatói vagy
kutatói munkakörben az adott karon foglalkoztatottak.
A tagok jelölése és választása az alábbiak szerint történik.
A rektor által felkért 3 tagú választási bizottság készíti el és hitelesíti a jelölési lapokat,
amelyeket a kiosztástól számított 8 napon belül a jelölési joggal rendelkező személyek,
legfeljebb három név megjelölésével, a választási bizottsághoz eljuttatnak. Eredményes a
titkos jelölés, ha a szavazati joggal rendelkezők legalább 25%-a érvényes jelölést juttat el a
bizottsághoz. Érvénytelen jelölés esetén 5 munkanappal később meg kell ismételni az
eljárást.
A választás karonként összehívott választói értekezleten történik. A jelölési lapok
összesítésével elkészített szavazólapon a legtöbb jelölést kapott három jelölt szerepel. Az
értekezlet határozatképességéhez a választásra jogosultak legalább 25%-a kell hogy jelen
legyen. Titkos szavazással megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a legtöbb
érvényes szavazatot kapta, szavazategyenlőség esetén pedig új szavazást kell tartani az első
fordulóban két legtöbb szavazatot kapott jelölt személyéről. A választás eredményét
jegyzőkönyvben kell rögzíteni, a jelölés vagy választás törvényességét illetően 3
munkanapon belül kifogás emelhető.
A kar második oktató tagja kinevezésének időpontjától a kari vezető szenátor, aki a dékáni
pályázatok rangsorolásáról hozott kari tanácsi döntéssel első helyre rangsorolt személy.
A szenátorok megbízatása három évre, a Szenátus hallgató tagjainak megbízatása egy évre
szól.
A Szenátus saját működését elősegítő szervezési, oktatási, kutatási, gazdasági és egyéb
kérdések elemzésére, javaslatok kidolgozására, döntések előkészítésére, végrehajtásuk
ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
A Pécsi Tudományegyetemen működő állandó bizottságok a Beruházási és Fejlesztési
Bizottság, a Gazdasági Bizottság, a Könyvtári Bizottság, a Közoktatási Bizottság, a
Minőségfejlesztési Bizottság, a Munkahelyi Állatkísérleti Bizottság, a Tudományos és
Kutatásfejlesztési Bizottság, az Oktatási és Kredit Bizottság, a Tanárképzési Bizottság, a
Sportbizottság, az Innovációs Bizottság, az Egyetemi Diákotthoni Előkészítő Bizottság, az



                                               68
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

Egyetemi Doktori és Habilitációs Bizottság, a Jogi és Igazgatási Bizottság és a Közbeszerzési
Bizottság.
A Gazdasági Tanács az Egyetem feladatainak végrehajtása megalapozásában, a
rendelkezésére bocsátott források, eszközök, a közpénz, a közvagyon hatékony és felelős
használatát segítő gazdasági, stratégiai döntéseket előkészítő és végrehajtásuk ellenőrzésében
részt vevő, a fenntartói döntések előkészítésében közreműködő 9 tagú testület. A Tanácsnak
hivatalból tagja a rektor és a gazdasági főigazgató, delegálás alapján pedig a Szenátus
ill. az oktatási miniszter által delegált 3-3 tag és a Szenátus által az Egyetemi Hallgatói
Önkormányzat javaslatára delegált tag. A delegált tagok megbízatása öt évre szól és egy
alkalommal meghosszabbítható.
A Gazdasági Tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a Magyar Államkincstár
meghívottja, a Koordinációs Központ elnöke, a Közalkalmazotti Tanács elnöke és a hallgatók
egy képviselője.
A Tanács első ülésén legalább öt támogató szavazattal választja meg tagjai közül az elnököt.
A Rektori Tanács a Szenátus és a rektor munkáját segítő, véleményező, javaslattevő és
döntés-előkészítő testület. A Rektori Tanács tagjai a rektor, a rektorhelyettesek, a gazdasági
főigazgató, a dékánok, a rektori hivatalvezető, a vezető jogtanácsos, a Koordinációs Központ
elnöke, a klinikai főigazgató, a PTE Könyvtár főigazgatója, a Közalkalmazotti Tanács
elnöke, és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke.
A Dékánok Tanácsa javaslattevő, konzultatív testület, amely közreműködik a Szenátus és a
Rektori Tanács üléseinek előkészítésében.
A Tudományos Tanács irányítja az Egyetem kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiájának
kialakítását és megvalósítását, ellenőrzi annak végrehajtását.
A Doktori Tanács irányítja az Egyetem doktori és mester iskoláinak, a PhD és DLA képzés
stratégiájának kialakítását és megvalósítását, ellenőrzi annak végrehajtását.
A karok döntési, véleményező, javaslattevő és ellenőrzési jogkörrel rendelkező vezető
testületei a Kari Tanácsok. Megválasztására, szervezetére, összetételére, működésére
vonatkozó szabályokat a karok szervezeti és működési szabályzataiban kell rögzíteni.
A Pécsi Tudományegyetem bármely hallgatója Kari Tanulmányi Bizottsághoz fordulhat,
amennyiben megítélése szerint valamely tanulmányi és vizsgaügyének intézése nem
jogszabály vagy a szabályzat előírásai szerint történt. A hat tagú Bizottság elnökét és oktató
tagjait a Kari Tanács választja, hallgató tagjait a hallgatók delegálják úgy, hogy az 50%-os
hallgatói részvétel szavazati joggal biztosított legyen.
Az átjárhatóság koordinálására, valamint az ismeretanyagok egyenértékűségének vizsgálatára
képzési területenként vagy szakonként különböző Kari Kreditátviteli Bizottságok működnek.
A legalább négy fős Bizottság tagjait a Kari Tanács választja, az 50%-os hallgatói részvételt
szavazati joggal itt is biztosítani kell.
A Pécsi Tudományegyetemen az egyetemi polgárok érdekeinek védelmét biztosítandó
Intézményi Érdekegyeztető Tanács és Közalkalmazotti Tanács működik.

2.9.2   A menedzsmentet segítő szervezetek bemutatása, eredményorientált
       működtetés gyakorlatának kialakítása.
Az Egyetem és annak szervezeti egységei menedzsmentjét több szervezeti egység támogatja.
Funkcionális szervezeti egységek: Rektori Hivatal, a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság,
Belső Ellenőrzés, Egyetemi Informatikai Szolgáltató Központ.

                                             69
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

Tanácsadó testületek, bizottságok: Gazdasági Tanács, a Szenátus bizottságai (állandó és
ideiglenes), Rektori Tanács, Dékánok Tanácsa, Tudományos Tanács.
A funkcionális szervezeti egységeknél, mint költségcentrumoknál a hatékony működtetés,
költségek csökkentését, a szolgáltatási színvonal emelését tűztük ki célul. Ennek érdekében
az alábbi átszervezéseket, költségcsökkentő programokat hajtjuk végre:

2.9.2.1        Szervezetfejlesztés

A Folyamatszervezési Osztály munkája alapján a jelenleg meglévő osztályok közötti
munkamegosztást megváltoztatjuk annak érdekében, hogy a bizonylatok a lehető
legkevesebbet mozogjanak, az osztály vezetője lehetőség szerint teljes folyamat felett
diszponáljon. A szervezés előfeltételeként a GMF folyamatait újraszervezzük,
dokumentáljuk. A befejezés tervezett határideje: 2007. év vége.
Több szervezet összevonásával 2007. év végéig kialakítunk egy olyan szervezeti egységet,
amely a humán erőforrás gazdálkodással (ide értve a személyi juttatások kezelését is)
kapcsolatos minden kérdésben kompetenciával rendelkezik.
Kialakítunk egy szervezeti egységet, amely feladata az Egyetem vagyon-, különösen
épületgazdálkodásának szervezése, lebonyolítása. Ennek keretében 2007. szeptembertől a
nagy előadók tekintetében megvalósítjuk a központi teremgazdálkodást.
Nagy figyelmet fordítunk a kiszervezéssel elérhető megtakarítások felmérésére. Ennek
keretében megvizsgáljuk különösen a műszaki szolgáltatások átalakításának lehetőségeit.
Felmérjük, hogy külső vállalkozó, vagy akár az Egyetem által alakított cég képes-e
hatékonyabban ellátni e feladatokat.
A Rektori Hivatal és a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság hatékonyabb munkavégzése
érdekében a két terület közötti kapcsolatot szorosabbá tesszük. Ennek több lehetőségét
vizsgáljuk jelenleg: munkatársak rotációja, folyamatszervezés, prezentációk a végzett
munkáról.
A fentieken túl új feladatok megjelenésével szükség van néhány új központi egység
átalakítására, létrehozására. Ilyen többek között a munkaügyi feladatokon túl a személyügyi
feladatokat és a humán erőforrás menedzsmentet is koordinálni képes, átalakított,
felfejlesztett Humán Erőforrás Gazdálkodási Osztály létrehozása, a stratégiai fejlesztésekkel,
kiemelt projektekkel, pályázatokkal foglalkozó Stratégiai és Működésfejlesztési Csoport
kialakítása.

2.9.2.2        Klinikák kiszervezése

A vonatkozó kormányhatározat értelmében a Klinikákat 2008. január 1-jei dátummal
gazdasági társaságba ki kell szervezni. Ez az átszervezés e területet is alapjaiban érinti, mivel
2000-ben tényleges integráció valósított meg a PTE. Az átszervezés során fel kell mérni,
hogy a PTE-en maradó szolgáltatási igényeket milyen létszámú és összetételű szervezettel
lehet megvalósítani, majd a cél eléréséhez szükséges lépéseket meg kell tenni. Különösen
nagy munkát, de kisebb változást jelent a vagyon megosztása; amely feladatot nehézségében
lényegesen meghaladja a humán erőforrással kapcsolatos kérdések lebonyolítása.




                                               70
            ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                      APPEAR HERE.

2.9.2.3             Központi szervezeti egységek és más szervezeti egységek kapcsolata

A hallgatók és az oktatók magasabb színvonalú kiszolgálása érdekében megvizsgáljuk annak
lehetőségét, hogy mi az optimális arány a központi és a decentralizált szervezeti egységek
közötti munkamegosztásban. A vizsgálat kitér különösen a Központi tanulmányi és
szolgáltatói iroda megvalósításának lehetőségére. A munka során az alábbi fő jellemzők
mentén tekintjük át a feladatot: munkaszervezés, munkáltatói jogok gyakorlása, fizikai
elérhetőség szükséglete.

2.9.2.4             Projekt-, mátrix szervezet

Az elmúlt években jelentős mértékben megnőtt azon feladatok száma, amelyet vagy
projektként kellet kezelni, vagy olyan jellegű feladat volt, amely több területen dolgozó
munkatárs együttműködésére volt szükség. Annak érdekében, hogy ezen feladatok megoldása
egyszerűbbé váljon kialakítjuk az ilyen szervezésű munkavégzés kultúráját.

2.9.2.5             Költségcsökkentés

Jelentős költségcsökkentést várunk a fejlesztési tevékenységek összehangolásától. Az elmúlt
időszak több, folyamatszervezésre, gazdasági rendszer bevezetésre, szervezetfejlesztésre
irányuló projektet hajtottunk végre. Mindegyik projekt önálló költségvetéssel, eltérő
sikerességgel valósult meg. Egyértelmű, hogy ezek a projektek nem függetlenek teljes
mértékben egymástól, de a kapcsolatot sokkal szorosabbá kellett volna tenni. Ennek elérésére
egy komplex cél-, fejlesztési program-, projekt-, monitoring rendszert vezetünk be. A GMF-
en belül ez 2007-ben megtörténik, és e pilot projekt tapasztalatai alapján kerül bevezetésre az
Egyetem más egységeinél is. A rendszer biztosítja a cél-fejlesztési program-projekt-
monitoring struktúra koherenciáját. Alapelveit az EFQM, Balanced Scorecard, több
minőségirányítási rendszerből alakítjuk ki. A bevezetéssel a forrásokat a célok hatékony
megvalósítására tudjuk koncentrálni.
A GMF-en belül az osztályoknál, az osztályvezetőnél költségmegtakarítási motivációs
rendszert alakítunk ki 2007-ben, amelyet 2008-as pénzügyi évben vezetünk be.

2.9.2.6             Szolgáltatási színvonal növelése

A jogszabályok adta kereteken belül a lehető legszélesebb körben bevezetjük az elektronikus
adminisztrációt.
A Gazdasági és Műszaki Főigazgatóságon tanúsított ISO Minőségirányítási Rendszert is
felhasználva a terület minden szervezeti egységénél lépéseket teszünk a szolgáltatói
szemlélet, a profizmus kialakítására.
A szolgáltatási színvonal más irányú belső fejlesztését szolgálja az egyetemi innovációs
hálózat továbbépítése, a Tudáshasznosítási és Technológiai Transzfer Központ létrehozása.5
Az informatika és az informatikai szolgáltatás fejlesztése stratégiai jelentőségű feladatunk.
Célunk a modern infrastruktúra kialakításával párhuzamosan, az üzleti szférát jellemző
modern szolgáltató szemlélet kialakítása e területen.6

5
    Lásd 2.6.2 fejezet
6
    Lásd 2.12.1 fejezet


                                                 71
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

2.9.3 Integrált működés gyakorlata, kari erőforrások felmérése, átcsoportosításának
        gyakorlata az oktatási szerkezetváltás elősegítése érdekében
A Pécsi Tudományegyetem 10 Karból álló szervezet, amely a MAB által meghatározott
képzési területek (agrárképzés kivételével) mindegyikén folytat képzéseket. Ez a tény a
működés integrációjának megvalósítását igényli, az új felsőoktatási törvény szellemével
összhangban is. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy az integráció irányába tett lépések
komoly elhatározást és bátorságot igényelnek az egyetemi vezetés (általában a felső vezetés)
részéről, másrészt erőteljes ellenállásra lehet számítani az érintett szervezeti egységek (karok,
intézetek, akár tanszékek) részéről. Mindez visszaigazolódott az előző Intézményfejlesztési
Terv esetében, annak I. főfejezetében foglalt fejlesztések megvalósulása ezen a területen
hozta a legkevesebb pozitív változást, eredményt.
A magyar felsőoktatási rendszer működésében és – nem utolsó sorban – környezetében, a
közelmúltban végbement, folyamatban lévő, valamint várható változások most már valóban
lépéskényszerbe hozzák a Pécsi Tudományegyetemet az intézményi szervezet átalakítása és
az ezt szolgáló menedzsment stratégia megvalósítása terén.

2.9.3.1        Programigazgatóságok létrehozása

A képzési területek szerinti hallgatói – különösen a felvételi – létszám tervezésének
gyakorlata szükségessé teszi a kari szervezeti határokon átnyúló, egyetemi szintű
Programigazgatóságok        létrehozását   és    azok    folyamatos     működtetését.    A
Programigazgatóság koordinatív szervezet, amely pontosan ismeri egyrészt az egyes karok
képzési kapacitásait, másrészt a képzések iránti társadalmi igényt, és ezen ismeretek
birtokában dinamikusan gazdálkodik a képzési területhez tartozó hallgatói létszámmal. A
Programigazgatóságok működésének részletes kidolgozása a közeljövő sürgető feladata. A
Pécsi Tudományegyetemnek azonnali hatállyal alkalmazkodnia kell a felsőoktatási létszámot
és annak belső struktúráját (államilag finanszírozott – költségtérítéses hallgatók aránya,
képzési területek preferenciái) alapvetően módosító kormányzati szándékokhoz, amelynek
egyes elemei a Brüsszelnek benyújtott konvergencia-programnak is tételes részét képezik.

2.9.3.2        A szervezeti határok megbontása

A merevnek tekintett szervezeti határok relativizálása más tekintetben is indokolt. Igényli ezt
többek között: az inter- és multi-diszciplináris képzések számának gyarapodása,
           a Bologna és más Európai Uniós alapelvekben megfogalmazódó közös
            (értelmiségi, kulturális) dimenziók megjelenítése az oktatás tartalmában, az egyes
            szakok képesítési és kimeneti követelményeiben,
           az egyes karok közötti indokolatlan verseny elburjánzásának megakadályozására
            irányuló racionális szándék.
A merev szervezeti határok megbontása az integráció irányába számos esélyt kínál a Pécsi
Tudományegyetem számára. Nem halogatható tovább
      A korábbi IFT F.2. pontjában szerepeltetett tantárgy-konszolidáció megkezdése.
E program lényege: az előre kijelölt alap- és műveltségi tárgyak kompetenciaalapú, összevont
oktatása. A tárgyak száma és a kompetenciák felosztása újbóli vizsgálat tárgya lehet, de
ennek elhúzódása nem akadályozhatja meg a projekt megvalósulását.




                                               72
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

      A központi teremgazdálkodást és más (akár a gyógyítást vagy kutatást) szolgáló nagy
       értékű eszközök centralizált felhasználásának beindítása.
A feladat először reális kapacitáskihasználtság vizsgálatok elvégzését, végezetül pedig a
megbízható kontrolling rendszer kidolgozását igényli. A tervezés alatt álló telephelyen, és
telephelyek közötti mozgások, a klinikák tervezett kiszervezése, az Európa Kulturális
Fővárosa programhoz való kapcsolódás, az UMFT keretében tervezett beruházások
aktuálisan jó kereteket teremthet a facility management – mint a fizikai erőforrások integrált
működtetése – beindításához a Pécsi Tudományegyetemen.
      A képzési programok, tantervek közös tervezése.
Túl a BA/BSc szakok indításának folyamatán, az egyetem olyan tapasztalatokhoz jutott,
amelyek hasznosítása a meginduló mesterképzési (MA/MSc) szakok tervezésében
elementáris érdek. De hasonló a helyzet az FSz, és a szakirányú továbbképzési programok
tervezésében, indításában is. Az integrált működés elveinek és gyakorlatának előtérbe
kerülése csökkenti a karok közötti konfliktusok kialakulásának veszélyét, a párhuzamosan,
vagy egymással nagy átfedésben indított képzési programok számát, és végső soron: az
erőforrások (oktatói kapacitások) pazarló felhasználását.
      Az átoktatás rendszerének újragondolása és újraszabályozása.
A képzési területek szerint megvalósuló hallgatói létszámtervezés újragondolásra készteti az
egyetemvezetést az átoktatás ügyében. Az átoktatást a képzési kompetenciák
meghatározásával és a közös programok (közös oktatás) rendszerbe illesztésével együttesen
szükséges újragondolni. A szakmai kompetenciák és az érdekeltség (szervezeti, egyéni)
szembekerülése csak az integrált működés keretei között lesz elkerülhető. Az átoktatás ebben
az értelmezésben nem elsősorban pénzügyi kérdés, hanem minőség, kompetencia és közösen
kialakuló érték. Erre az alapképzési programok létesítése, indítása kapcsán már születtek jó
példák (ilyen a turizmus, a sportszervező szak és mások). A PTE, mint integrált nagy
egyetem, képes további, valós szinergiákat felmutató, a szerkezetváltást elősegítő képzési
programokat (akár tömegesen) kidolgozni és működtetni.

2.9.3.3        Az oktatásmódszertan megújítása

Az egyes szervezeti egységek (karok, intézetek, távoktatási központ) által kidolgozott, az
oktatás módszertanát támogató eljárások, technikák adatbank-szerű kezelése az integrált
működés részét képezi. Ezen cél eléréséhez vezető út jól ismert módszerekkel támogatható.
(Oktatói továbbképzések, konferenciák, workshopok szervezése, az internet-intranet
felületeinek kihasználása, távoktatási keretrendszerek telepítése az ETR-en belül, vagy azon
kívül stb.) A Pécsi Tudományegyetemen számos, de elszigetelt kiváló eredmény lelhető fel e
téren is, de az integrált működés szolgálatába állítani vajmi kevés módon sikerült ezeket az
utóbbi években. A közös programtervezés és a Programigazgatóságok működése már
önmagában is a siker reményével kecsegtet.

2.9.3.4        Tudatos és hatékony humán erőforrás gazdálkodás

A személyi erőforrásokkal való racionális gazdálkodás a teljesítményértékelési rendszerek
kidolgozását és folyamatos alkalmazását kívánja.
Jelenleg az oktatási szervezetekben, gyógyításban valamint a központi igazgatásban és
adminisztrációban az emberi erőforrás menedzsmentnek ez a stratégiai jellegű funkciója nem
– vagy csak elvétve – működik. A kialakítandó teljesítményértékelési rendszerek


                                             73
            ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                      APPEAR HERE.

természetesen magukon hordozzák a tevékenységre, a karra vonatkozó sajátosságokat. De
mindenképpen közös bennük, hogy
          valamilyen elvárt normativitást (óraszám, képzett pontszám stb.) tartalmaznak,
           összhangban az FTv rendelkezéseivel,
          minőségi munkavégzésre és jobb teljesítményre ösztönöznek,
          a javadalmazásra vonatkozó szerződéses elemeket tartalmaznak.
Jó példa lehet a PTE egyik karán a főállású oktatók komplex értékelésére kidolgozott
rendszer. Ez három alappilléren: az oktatói munkán, a kutatói munkán és az adminisztratív-
menedzsment munkán nyugszik. Hasonló, vagy más rendszerek kidolgozása és működtetése
az egyetemvezetés részéről, az integrativitás elérése érdekében, támogatandó és tervezett. 7

2.9.4 Intézményi beiskolázási stratégia hazai és külföldi hallgatók vonatkozásában
A képzési struktúra menedzselése a PTE szempontjából létfontosságú, hiszen a bevételek
igen nagy hányadát e tevékenység adja. A felsőoktatási versenypiac kialakulása és az
élethossziglani tanulási koncepció kiteljesedése óta ez már nem egy statikus, a hagyományok
alapján művelhető probléma, hanem napi reagálást követelő menedzselési feladat. A PTE
hatalmas létszámával, 10 karával „sumo” stratégiát próbál érvényesíteni az OM és a
regionális-országos képzési piac irányában, miközben mások (n.b. a PTE egyes, kisebb
szervezeti egységei is!) „judo” akciókkal szereznek ideiglenes, de jól jövedelmező előnyöket
új képzésekkel, rések kitöltésével, rövid továbbképzésekkel, külföldi kapcsolatokkal.
A PTE, mint „regionális egyetem” beiskolázási stratégiája röviden megfogalmazható:
„A regionális szerepkörű állami egyetem számára biztosított kormányzati feltételek között
maximalizálni kell a képzési munka (mint főfolyamat) jövedelmezőségét, miközben - a
megrendelőkkel (szülők, diákok, munkáltatók) kiépített kapcsolatokat felhasználva -
figyelembe vesszük és pro-aktívan befolyásolni igyekszünk a régió gazdasága által igényelt
felsőfokú szakemberek iránti munkaerő-piaci igényeket.”
Beiskolázási döntéseink különböző korlátozó feltételek figyelembe vételével hozhatóak meg:
a/ A PTE számára biztosított (maximált) állami támogatású beiskolázási létszám;
b/ Az egyes képzési területek működtetéséhez szükséges infrastruktúra (emberi erőforrások,
oktatási helyiségek, laborok, műszerezettség, stb.: „kapacitás” );
c/ A (spontán, bár befolyásolható) jelentkezési létszámok adott mértéke és trendje;
d/ A környező munkaerő-piaci helyzet, a munkaadók érdek-érvényesítése a régióban.
e/ Az egyes piaci szegmensekben működő regionális, vagy országos versenytársak
beiskolázási stratégiája és taktikája.
Amint látható, a beiskolázási elvek szintjén az egyetemtől „nem kérhető számon” munkaerő-
piaci igények mindenek fölötti kiszolgálása, hiszen amennyiben ennek ellentmond akár a
kormányzati beiskolázás-politika, akár a spontán jelentkezők szak- és tagozat-választási
szándéka, akkor az Egyetem nyilván e feltételek mentén fog beiskolázási portfoliót és
létszámokat kialakítani.




7
    Lásd 2.11 fejezet


                                               74
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

Természetesen vannak közvetlen befolyásoló tényezők: a nagyvállalati, iparági támogatás,
vagy kérés esetén elindított továbbképzés, szakképzés, rövid képzés azonban egyelőre csak
kivételes „szolgáltatás” a PTE-n.
A beiskolázási stratégia – mint minden ilyen tervezési dokumentum – az alábbiakat szem
előtt kell tartsa:
      Fenntartható, hosszabb távú célokat kell megfogalmaznunk és érvényre juttatnunk
      A célok a versenytársakétól különbözőek, megkülönböztethetőek, magas értékűek s
       lehetőleg egyediek legyenek: legyen „érdekes” a pécsi képzések rendszere.
      A stratégia mondja ki, hogy a PTE - meghatározott munkatervet követve -
       megszabadul olyan ”termékektől”, amelyek nem illenek bele a fenti képbe,
       fenntartásuk pénzügyileg, vagy az image szempontjából káros
      A beiskolázási portfolió elemeit nem lehet „alulról összehordani”. A PTE rövid időn
       belül ki kell alakítsa a koordinatív beiskolázási tervezés formáit, hogy létező és
       induló alapszakokra megfelelő mesterszakok, kiegészítő továbbképzések épüljenek, s
       mindez többféle képzési formában legyen elérhető. Ahol hiány van, „vegyünk meg”
       intézményt, képzési egységet, emberi kapacitást. Ahol „felesleg” van, építsük azt le.
      A képzési és beiskolázási stratégiát folyamatosan karbantartjuk, a körülményeket
       évente elemezzük, az Egyetem, s nem a kisebb egységek szintjén. A Szenátus
       döntéshozó szerepét alá fogja támasztani egy tervezői szintű szakértői „beiskolázási
       munkacsoport”, amelyben a Karok vezetői egyezségre kell jussanak hosszabb távú
       döntéseik meghozatala előtt.
       Az elfogadott stratégiát minden szinten megismertetjük, értelmezzük, s nem engedjük
       meg, hogy a beiskolázási célkitűzések rendszere a helyei szinteken erodálódjon,
       kisebb csoport-, vagy egyéni érdekek mentén.
      A beiskolázási stratégia verseny-stratégia. A PTE versenyezni fog állami
       erőforrásokért (akkreditációk, támogatott létszámok, kiemelt beruházások, kutató-
       egyetemi cím, pályázatok, stb.) – versenyezni pedig csak következetes stratégia
       hátterével lehet.
      A stratégiát beágyazzuk a regionális fejlesztési stratégiákba, Pécs Város fejlesztési
       terveibe, mega-projektjeibe, s természetesen az UMFT hosszabb távú célrendszerébe,
       a régiót érintő projektjeibe. A PTE jelenleg „magas értékű, megfelelő minőségű”
       emberi erőforrást ad a régiónak és az országnak: a jövő társadalmának legfontosabb
       erőforrását.
A beiskolázási célkitűzések rendszere
A fentiek alapján az IFT e szegmensében az alábbi célkitűzések fogalmazhatók meg:
   a) A PTE képzési portfolióját és beiskolázási stratégiáját, az ezzel kapcsolatos operatív
      munkát az elkövetkező 2-3 évben fokozatosan központi, koordinatív döntési
      rendszerré alakítjuk át, csökkentve a Karok autonóm döntési kompetenciáját. A
      létrehozandó döntés-előkészítő, tervezési munkacsoport rendszeres munkája
      munkaerő-piaci és gazdálkodási (fedezet-alapú) megfontolásokon fog alapulni, s csak
      igen kis mértékben javasolhat „presztízsnövelési” céllal szakokat, beiskolázást,
      gyenge jövedelmezőségű, vagy veszteséges képzési erőforrás-felhasználást.
      Indoklás:
      A szétszabdalt döntési kompetencia, az ad hoc kari képzési kezdeményezések rövid
      távú optimalizálásra törekszenek, miközben a következmények (infrastruktúra és

                                            75
    ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                              APPEAR HERE.

   emberi erőforrás-fejlesztés) hosszú távon rossz hatékonyságot eredményeznek.
   Jelenleg beiskolázási döntéseket a Szenátus hoz, amely nem köteles figyelembe venni
   az előkészítő szakmai bizottságok véleményét. Ez a döntéshozatal szétforgácsolt,
   lassú, rossz célrendszerre alapoz, s így előnyhöz juttatja versenytársainkat.
b) „Érték-teremtő stratégiát vevői preferenciákra kell építeni.” A PTE újrafogalmazott
   Küldetésnyilatkozatából levezetjük: hol vannak és milyen létszámúak az új képzési
   célcsoportok, mit kívánnak tőlünk, s ebben kik a várható versenytársak. A
   beiskolázási portfoliót elismerten szélessé tesszük (szakok, tartalom, képzési formák,
   finanszírozás) az „országos hatáskörű, regionális egyetem” küldetésének
   megfelelően.
   Azok a képzések, amelyek iránt nincs kellő színvonalú érdekeltség és/vagy fedezetük
   2-3 éven keresztül negatív, nem fogják meghaladni a beiskolázási létszám 10%-át, s
   kezelésük      egyetemi      szinten,    fokozott     ellenőrzéssel    fog    történni.
   Indoklás:
   A felsőoktatási létszámok mesterséges felfuttatása időszakában a pécsi Egyetem
   hagyománya, szellemi rangja és oktatási tapasztalata miatt elsődlegesen a minőségi,
   kutatás-orientált felsőoktatásban volt érdekelt, s ráadásul erős társadalomtudományi
   túlsúllyal alakította beiskolázási portfolióját. Ez a helyzet átalakult, sok területen
   megszűnt: helyette a munkaerő-piaci igények (jövőbeli álláslehetőségek) bemutatása,
   az információ-terjesztő beiskolázási munka, valamint a széles képzési portfolió
   (tartalomban, minőségben, formában) kell jellemezze a PTE munkáját. A piac
   bizonytalanságai ellenére (hektikus állami szabályozás, gyorsan változó gazdasági
   környezet, stb.) el kell érni, hogy a PTE markáns portfolióját időt állóan tudja
   prezentálni: ehhez segítséget kell nyújtson az UMFT hosszú távú iparfejlesztési,
   munkaerő-piaci koncepciónak rendszere.
c) Az új Bologna-struktúra képzési területei eltérnek a hagyományosan kialakult kari
   szervezet felépítésétől. A következő 2-3 évben a PTE a tényleges beiskolázások és az
   elvégzett fedezet-számítások függvényében újragondolja a Karok kompetenciáit, s a
   szükséges szervezeti változásokat végrehajtja. Döntést fogunk hozni a két hiányzó
   Bologna-terület (agrár- és katonai) kiszolgálásáról. Mindez egy kb. 5-6 évre szóló
   szervezeti változást, majd a struktúra merevítését és kihasználását jelenti.
   Indoklás:
   A következő években jelentősen megváltoznak a beiskolázási feltételek: egyes szakok
   megszűnnek, kifutó évfolyamok elfogynak, új, korszerű szakok jelennek meg alap- és
   mester-szinten. A PTE jelenleg igen sok energiát fordít arra, hogy 2-3 kar
   összefogásával akkreditáljon és működtessen ilyen új, prosperáló szakokat – ez a
   munka igen rossz hatékonyságú. Egyes tömeges képzések – például a felsőfokú
   szakképzés, egyes kisképzések, e-learning alapú továbbképzések – nem annyira
   tartalmi, hanem inkább módszertani kihívást jelentenek: elképzelhető ezek közös,
   hatékony képzés-menedzselő intézmény alá történő egyesítése. Mások - a piaci
   verseny miatt - gyors akkreditációt, kapacitások átcsoportosítását igénylik, ami ismét
   a rugalmasabb emberi erőforrás-gazdálkodás mellett, a merev kari elkülönülés ellen
   szól.
d) A PTE oktatói portfoliója országosan magas szinten minősített, egyes karokon messze
   magasabb az átlagoknál. Ezt a relatíve „drága” oktatógárdát a tömegképzések felé
   elmozduló beiskolázás nem tudja fenntartani. Így rövidebb távú feladatunk magasabb
   fedezetű képzések (mesterszakok átlagosnál nagyobb aránya, fizető alap- és
   felnőttképzések, külföldiek képzése, stb.) megtalálása és arányuk növelése. Meg kell
   tiltani azt, hogy a magasan minősített, de nem „kihasznált” oktatógárda másod-

                                         76
    ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                              APPEAR HERE.

   harmad állásokban képzési erőforrásokat és minőségi garanciát adjon versenytárs
   intézményeknek, s ezzel a PTE költségén kitermelt tudástőkét jogszerűtlenül
   értékesítse.
   A beiskolázási helyzet lassú megváltozásával ugyanakkor az oktatógárda összetételét
   és minőségi szintjét a jelenleginél sokkal rugalmasabb emberi erőforrás-
   gazdálkodással, atipikus munkavégzéssel, tiszta munkajogi viszonyok között kell
   menedzselni. El kell érnünk, hogy akár 2-3 évre ki lehessen lépni a PTE kereteiből,
   szakmai munkavégzés után vissza lehessen térni, s – vica versa - ugyanezt vállalati-
   gyakorlati szakemberek, kutatók számára is lehetővé kell tenni.
   Indoklás:
   Jelenleg a PTE pozitívnak ítéli meg a „legnagyobb egyetem” rangját, a folyamatosan
   növekvő létszámot. Ez megtévesztő és hamis paraméter, hiszen akár a fedezet
   (nyereségesség), akár a jó elhelyezkedési lehetőségek adatai sokkal fontosabbak
   kellene legyenek. A magas minősítés elérése 10-15 évbe kerül, jó fejlődési
   körülmények biztosítását igényli, azaz a „docens beruházás” egyetemi ráfordításai jól
   számszerűsíthetők. Ha ez az oktatógárda nem flexibilis, nem mozdítható el magasabb
   fedezetű képzésekbe, s megengedjük, hogy egyetemi ellentételezés (vagy más
   következmények) nélkül ebbe nem (vagy kevesebbet) befektető (hazai, külföldi)
   intézményekben termeljen bevételt, akkor ezzel folyamatosan rontjuk a PTE képzési
   költségvetésének helyzetét. Ha pedig a regionális szerepkörű tömegképzés növekvő
   feladatait a PTE – például az oktatógárda összetétele és hagyományai okán - nem
   vállalja fel, akkor társintézmények erős versenypozíciót fognak kiépíteni (e
   lehetőségeket kihasználva) Pécsett és a régióban.
e) Világos rész-stratégiát alakítunk ki a külföldi hallgatók, a nem-anyanyelvű képzések,
   a magyarul tanuló külföldi állampolgárok képzése terén, felhasználva a mintegy tíz
   éves tapasztalatokat. Kijelöljük azokat a kompetens területeket, ahol intenzív közös
   diplomakiadás, tömeges idegen nyelvű oktatás beiskolázása 2-3 éven belül
   megteremthető, s ezzel a létszámok átléphetik a gazdaságossági küszöbértékeket.
   A piaci vizsgálatok és a versenytárs-elemzés kell alátámassza a jelentős
   költségkihatású fejlesztési munkálatokat.
   Indoklás:
   A magyar felsőoktatás kiépített kapacitásai nagyobbak, mint a prognosztizálható
   belföldi igény. Az elmozdulás az élethossziglani képzések mellett a külföldi
   beiskolázás növelése lehet, amennyiben a kapacitásokat fenn kívánjuk tartani. Az
   előny az, hogy a külföldi „Magyarországra” jön, tehát a területi elhelyezkedés
   kevésbé számít. A hátrány a magyar nyelvi környezet, a színvonalas képzési
   kapacitások kiépítésének költsége, a fenntartás-üzemeltetés nehézségei (oktatók,
   tananyagok, kollégiumok, stb.).
   A PTE jelenleg néhány százas orvosi és száz fő alatti gazdasági beiskolázást tud
   felmutatni, s ez a gazdaságosság alsó határán mozog. Ki kell jelölnünk azokat a
   további célterületeket (néhány piacképes szak, nyelv, beiskolázási piac, képzési
   forma), amelyekben az EU tagság, a várható igény, a meglévő kompetencia, a
   minőség igazolni tudja a befektetéseket. Ezek 5-10 éves projektek kell legyenek,
   gondos tervezéssel.
   A döntések után megfelelő szervezeti és infrastrukturális rendszert kell építeni,
   lehetőleg központosított, hatékony, integratív módon.




                                        77
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

Az alábbiakban néhány kiegészítő területen részletezzük a szükséges szervezeti változások
irányát, bemutatjuk a megváltoztatni szükséges folyamatokat.

2.9.4.1        Alkalmazkodás a munkaerő piaci folyamatokhoz, kormányzati
          szándékokhoz

Amint ezt fentebb leszögeztük, a PTE állami regionális egyetemként - képzési portfoliójának
fokozatos átstrukturálásával - ki fogja szolgálni a városi-regionális munkaerőpiac várható
szakember-igényeit. Ezen belül megvizsgáljuk a hiányzó alap- és mesterszakok,
továbbképzések lehetőségeit, hogy ne legyen olyan képzési terület és forma, amelynek hiánya
miatt a régió állampolgárának az ország más részébe kell utaznia tanulmányok elvégzésére.
AZ UMFT néhány kiemelt területe – műszaki fejlődés, magas hozzáadott értéket igénylő,
tudás-intenzív iparágak, információs társadalom új iparágai, az EU-alapú együttműködések,
élethossziglani tanulás, munkaerőpiacra való visszatérést jelentő átképzések, stb. – alapot kell
adjanak ahhoz, hogy milyen irányban tervezzünk új képzéseket,

2.9.4.2        Képzési kapacitások kihasználása: EU-s együttműködések, új célpiacok

A PTE képzési kapacitásainak két területe: oktatói humán-tőke és képzési infrastruktúra. Az
előbbi igen lassan, az utóbbi könnyebben változtatható. A fentebb vázolt célkitűzések arra
kell irányuljanak, hogy megtaláljuk azt az illesztési lehetőséget, beiskolázási portfoliót,
amely
      a humántőke minimális átalakításával kellő kihasználást biztosít: új képzési formák,
       távoktatás, eLearning, idegen nyelven történő oktatás, hazai és külföldi kihelyezett
       tagozatok (akár Kína!), kettős diplomakiadás EU társegyetemekkel – mindez segíthet
       abban, hogy legfontosabb erőforrásunkat, a felhalmozott tudástőkét megőrizhessük;
      s amely a jelenleg elkülönülten, részben átgondolatlanul fejlesztett képzési
       infrastruktúrát (kapacitás- és technológiai bőség és -hiány együttes jelenléte:
       tantermek, eszközpark, kollégiumok, egyéb kapacitások) egységesen kezelhetővé,
       hatékony, magas kihasználásúvá teszi.

2.9.4.3        Aktív beiskolázási tevékenység: toborzás, információ-nyújtás

A PTE-nek a legutóbbi időkig nem volt szüksége aktív beiskolázási munkára, hiszen részbeni
monopolhelyzete, elismert minősége, s a bőséges létszámokat biztosító kormányzati
intézkedések jó jelentkezési választékot biztosítottak. A helyzet 3-4 éve megváltozott, s ez
mára radikálisan új helyzetet teremt: az erős versenyben a PTE kialakította piac-megismerési
és piac-befolyásolási rendszereit, PR munkáját megújította, önálló szervezet és kari egységek
aktívan részt vesznek az informálási és felvilágosító munkában. A változatos csatornák elérik
a célpiacok egy részét, a visszacsatolás jó eredményességi mutatókat igazol. Hiányos
azonban a külföldi befolyásolás rendszere, s az új és új – Bologna! – szakok területén az
országos ismerethiány és tapasztalatlanság felszámolása folyamatos feladatot fog jelenteni
még évekig, hiszen a felvételi rendszer napirenden lévő változásait az érdeklődők elsősorban
a célba vett intézményen keresztül próbálják megismerni, megérteni és alkalmazni.

2.9.4.4        További célpiacok felkutatása, ex-campus képzések

Van két terület, amelyeken a beiskolázási munka új fókuszt kell kapjon.


                                              78
            ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                      APPEAR HERE.

Magyarország különleges helyzetű abban, hogy határainkon kívül jelentős magyar
nemzetiség él. Pécs környezetében a horvát és szerb terület közelsége jelent fontos célpiacot,
valamint hagyományosan kiterjedt az erdélyi kapcsolatrendszer (átoktatás, vendégtanárok,
mester- és PhD szintű beiskolázás). A kormányzati politika függvényében a társ-
szervezetekkel együtt alakítjuk ki a megfelelő formákat (ösztöndíj, a visszatérés támogatása,
helyben végzett, kihelyezett képzések, stb.). Nagyon fontos e képzési piac fedezetének
hosszabb távú biztosítása, egyetemi szinten egységes célrendszer megfogalmazása és
meghirdetése a Karok szintjén és a célpiacon egyaránt.
A nemzetközi gazdaság új, fellendülő területe az ún. BRIC országok (Brazília, Russia, India,
China) gazdasága és oktatási rendszere. Az elszigetelt próbálkozások egyesítése, új rész-
stratégia gyors kialakítása jelentős lehetőségeket hozhat: az elindult kínai képzések még nem
érik el a fedezeti pontot (többe kerül a felkészítés, szervezés, kapcsolattartás, mint amit a
néhány tucatnyi beiskolázott hallgató „hoz”); s szinte semmi sem történt amásik három
területen lezajló folyamatokra történő reagálás területén. A távolságok miatt a fejlett országok
egyetemei már 5-6 éve „kitelepültek” Indiába, Kínába, s jelenleg folyik a beözönlés az orosz
piacra. Ezek mind különbözőek, az inter-kulturális problémák jelentősek: szakértői szinten el
kell döntenünk, részt veszünk-e ebben a hatalmas felsőoktatási versenyben, s ha igen,
hogyan: alapképzés kihelyezésével, mesterképzés pécsi megvalósításában, PhD képzésében,
kisképzésekben, továbbképzésekben?

2.9.4.5             Versenytársak képzési-beiskolázási portfoliójának elemzése

A PTE sokáig nem egyáltalán foglalkozott régió- és országos versenytársakkal. Ez a - ma már
„elbizakodottnak” nevezhető – viselkedés oda vezetett, hogy a kisebb piaci résekbe
benyomultak más intézmények kihelyezett tagozatai, létrejöttek kis beruházással indítható
versenytárs intézmények a régióban. Ezek a képző szervezetek néhány év alatt „lerabolták”
nemcsak egyes fizetőképes, jó fedezetű szakok beiskolázási piacát, hanem – a joghézagokat
kihasználva – a PTE által kifejlesztett tudástőkét is. A homályos teljesítményű másodállások,
a képzési tartalmak jogosulatlan használata, egyes álságos akkreditációs eljárások végig
vitele, az „egyetem, „akadémia” megjelölések használata mind jelei annak, hogy a
kormányzati és szakmai felügyelet képtelen volt úrrá lenni az intézményrendszer
burjánzásának problémáin. Ma ott tartunk, hogy sürgős feladatként kell megjelölnünk a
környező intézményrendszer beiskolázási politikájának szakértői elemzését, megfelelő jogi és
más nyomás-gyakorló eszközök rendszerének felkutatását, intézkedések megtételét. A
tisztességes, törvényes versenypiaci működés megteremtése az Egyetem vezetésének, a
kormányzati szerveknek közös célja kell legyen.


2.9.4. 6 Az intézményi és a vezetői információs rendszer helyi fejlesztési programja8
Az Egyetem versenyképességének javítása érdekében a stratégiai cél az intézményi
szolgáltatások javítása. A felsőoktatási intézmények közötti differenciálódás az akadémiai
specifikumok mellett elsősorban a felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatások
eltérő minőségén fog alapulni.




8
    Beépítette a Szenátus 2008. január 24-ei ülésén elfogadott módosítás.


                                                        79
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

A szolgáltatási minőség javítása elképzelhetetlen a hatékonyság emelése nélkül. A működési
hatékonyság folyamatos értékelését és mérését a vezetői információs rendszer kiépítésével
valósítjuk meg.


A vezetői információs rendszer kiépítésének legfontosabb célja, hogy a jelenleg külön
plattformokon futó alkalmazások egységes, áttekinthető, naprakész és pontos rendszerben
kerüljenek integrálásra.


A vezetői információs rendszernek fontos része az OKM és a PTE között a 2008-2010
időszakra vonatkozó Fenntartói Megállapodás részeként rögzített mutatószámrendszer. A
mutatószámrendszert összegyetemi szinten alkalmazzuk. Az egyetemi szintű
mutatószámrendszer kari szintekre történő lebontása a kari fejlesztési tervek áttekintésekor
kerül meghatározásra, majd ezt követően a kari teljesítmények értékelésének részét képezi.
 Terület                      Mutató                     Értéke              Célérték
                                                        2007-ben
                                                                     2008        2009    2010
I. Oktatás   1. Részesedés a magyar felsőoktatási
             intézményekbe felvett
             - teljes idős
                   FSZ és alapképzéses                   7,6%      szinten marad       7,6%
                   Osztatlan és mesterképzéses
             - részidős                                   14%            javul           15%

                  FSZ és alapképzéses
                  mesterképzéses                          7%       szinten marad        7%
                  Ph.D és DLA képzéses                   15%            javul          15,5%
                 hallgatók között
                                                          15%            javul           16%
             2. Idegen nyelven folyó, diplomát adó        5 db              nő           7db
             képzési programok száma
             3. A teljes munkaidőben foglalkoztatott
             oktatók megoszlása
             - tudományos fokozattal rendelkezik         46,5%           javul           48%
             - mester- és doktorképzésben részt vesz      50%            javul           55%
             4. Az egy oktatóra jutó összes hallgató      18 fő     Kismértékben        18,2 fő
             száma                                                      nő
             5. A kiváló adottságú hallgatók               6db              nő           7 db
             fejlődésének          biztosítása
             (szakkollégiumok)
II.          1. Külföldön indexált        tudományos     300 db       5%-kal nő         315 db
Kutatás      publikációk száma
             2. Ph.D és DLA fokozatot szerzők száma      132 fő      10%-kal nő         145 fő



                                             80
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

             3. Az értékesített szellemi termékek
             - száma                                             6 db      jelentősen nő   15 db
             - bevétele                                        2,5 m Ft    jelentősen nő   15 m Ft
III.         1. Az egy
Gazdál-      - dolgozóra vetített tervezett éves bevétel       7,3 m Ft         nő         8 m Ft
kodás
             - oktatóra vetített tervezett éves oktatási
             bevétel                                           9,2 m Ft         nő         10 m Ft
             a költségvetésben
             2. A 60 napot meghaladó tartozási
             állomány éves
             - átlaga                                                       jelentősen
                                                               2100 m Ft                   900 mFt
                                                                             csökken
             - aránya a költségvetés összes bevételében           4%                         2%
IV.         1. A vezetői információs, kommunikációs             egyedi       integrált        1
Irányítási, rendszer integrációja                              alkalma-      rendszer
szervezési                                                       zások
hatékony-
            2. Több képzési terület számára oktatást             2 db       többszörös      5 db
ság
            nyújtó szervezetek száma
             3. A minőségfejlesztési rendszerek                  10 db          nő         11 db
             eredményeinek fenntartása (szervezeti
             ISO tanúsítvánnyal működő rendszerek)
             4.    Másokkal    (külső        partnerekkel,       6 db      jelentősen nő   10 db
             társaságokkal)   közösen         működtetek
             szervezetek száma
V.           1. Megjelenés az EU Felsőoktatási és
Nemzet-      Kutatási Térségben
közi és      - befelé     irányuló    hallgatói   mobilitás
regionális                                                      100 fő          nő         110 fő
             félévente
együtt-                                                         175 fő          nő         185 fő
működés      - kifelé irányuló hallgatói mobilitás félévente
             - külföldi partnerekkel folytatott oktatási,
             kutatási együttműködés (szerződések száma)          55 db          nő         60 db
             2. Az intézmény szerepe              a    régió
             kohéziójának erősítésében
             - működő EKF nagyprojektek száma                    0 db           nő            2
             - részesedés a programok összköltségéből             0%            nő          15%
             - Pólus klaszterekbe való bekapcsolódás           0 projekt        nő         6 projekt




                                                  81
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

2.9.5 Szabályzatalkotó tevékenység
Az elkövetkező időszakban jelentősen modernizálni kívánjuk az Egyetem szabályzatalkotó
tevékenységét. Ezt egyrészről a már korábban megemlített, az Európai Szociális Alap
(ESZA) támogatásával megvalósított HEFOP-3.3.1-P.2004-09-0128/1.0 számú A működési
folyamatok mintaszerű újraszervezése az integrált vidéki nagyegyetemek minőségközpontú
működésének támogatása érdekében című projekt eredményeként létrehozott működési
folyamat modell használatával megvalósítható folyamatszabályozás általánossá tételével,
másrészről az elektronikus szabályzatrendszer kialakításával szeretnénk megvalósítani.

2.9.5.1        Folyamatszabályozás alapú szabályzatalkotás

Az egyetem működési folyamatainak elkészült a teljes körű modellrendszere, a
modellrendszer megléte és folyamatos továbbfejlesztése lehetőséget kínál a működés és
működési minőségfejlesztés folyamatközpontú szabályozását. A folyamatközpontúság
legnagyobb előnye a pontos modellezhetőség (a szabályzat áttételes hatásait is tudjuk
előzetesen vizsgálni), egyértelmű szervezeti, tevékenységi és felelősségi kapcsolatok,
összefüggések meghatározása, egyszerűbb tájékoztatás, valamint a szabályozott folyamat
vizuális megjelenítése.

2.9.5.2        Elektronikus szabályzat rendszer

A korszerű információs rendszerek nyújtotta lehetőségeket a szabályzatalkotási folyamatokra
vonatkozóan is ki akarjuk használni, azaz e tevékenységet is informatikai alapokra kívánjuk
helyezni. Ez lehetővé teszi a folyamatos szabályzat karbantartást, a folyamatszabályozás
eredményeinek közvetlen felhasználását, csökkenti a papírhasználatot, hatékonyabbá teszi e
terület munkáját.

2.9.6 Az intézményi PR tevékenység bemutatása, továbbfejlesztése, a
       munkáltatókkal, a társadalom szereplőivel való kapcsolattartás gyakorlata.
A Pécsi Tudományegyetem helyzeténél fogva kettős stratégiát folytathat, szükséges mind a
tömegképzés és mind az elitképzés irányában teljesítményeket mutatni, ehhez azonban
következetes koncepciók és egyértelmű megvalósítás szükséges, különben nehezen
bizonyítható az intézmény versenyképessége.
A fentiekkel összhangban a Pécsi Tudományegyetem kommunikációjának legfontosabb
céljait az alábbiakban határozhatjuk meg:
   •   a Pécsi Tudományegyetem jó hírnevének kialakítása, az integrálódott egységek
       pozitív hagyományaira támaszkodva,
   •   az egyetem sokirányú kapcsolatainak ápolása programokkal, projektekkel, egységbe
       rendezett koncepció alapján,
   •   a kompetencia, a minőségi elemek kihangsúlyozása az egyetemmel kapcsolatos
       bizalom kiépítését célozva,
   •   az egyetem számára alternatív pénzforrások biztosítása, amivel egyrészt széleskörű
       publicitást hozhatunk létre, másrészt támogatható, értelmes projektek megvalósítását
       alapozhatjuk meg.




                                            82
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

2.9.6.1        A Pécsi Tudományegyetem identitásának kialakítása

Az eltérő területen dolgozó, eltérő hagyományokkal rendelkező szervezeti egységekből létre
kell hozni egy egységes megjelenésű, magatartású intézményt. Ennek szükségessége és
értelme belátható, hiszen az egyedi „piacra” lépési költségek jelentősek, az erre szánt
összegek koordinált felhasználása minden egység számára segítséget jelent. Ez nem azt
jelenti, hogy pl. a kari identitások nem fogalmazhatók meg, sőt erre szükség is van a szűkebb
szakma előtt való megjelenés során, de ezt a közös megjelenés támogatja.
Az egyetem meghatározott logo megjelenítésével mutatja meg magát. Az egységes
kommunikációs és vizuális arculat kialakítása nagy léptékű, sokféle részletre kiterjedő,
költséges munka. Az egységes arculati rendszer kialakítása a 2000. év második felére
befejeződött, jelenleg, az elmúlt hat év változásai miatt a rendszer továbbfejlesztésén
dolgozunk.
Elkülönítünk belső és külső kommunikációs elemeket, alapvetően a hallgatók, oktatók felé
történő kommunikáció jelenti a belső kommunikációt, míg a külső kapcsolatokhoz a végzett
hallgatók, a hatóságok, a munkaerőpiac, a sajtóképviselő, tudományos és céges partnerek
tartoznak.
Az egyetem külső és belső kommunikációjában arra kell törekedni, hogy a marketing
szemlélet és az egyetem stratégiájában meghatározott pozíció tudatosuljon az intézményen
belül, illetve az egyetem szűkebb és tágabb környezetében. A marketing kommunikáció
céljául azt kell kitűzni, hogy az egyetemhez való tartozás érzetét erősítse, kifelé pedig -
karonként differenciált, ugyanakkor a minőség központba állításával egységes arculatot
teremtsen.
A fenti célokat a folyamatos, szakmailag jól koordinált kommunikációval, a helyesen
megválasztott eszközökkel lehet elérni. Főbb feladatok: a PTE standard arculati rendszerének
továbbfejlesztése, illetve új elemek megvalósítása, egyetemi kiadványok frissítése,egyetemi
ajándéktárgyak gondozása, fejlesztése, projektek, események arculatának tervezése,
kiállítások egységes arculatának kidolgozása, központ hirdetések kezelése, koordinálása.

2.9.6.2        A nem az alapkompetenciába tartozó tevékenységek marketingje

Koncepcionális kérdés az, hogy miképpen illeszkedjék a nem alapkompetenciába tartozó
tevékenységek (diplomát nem nyújtó továbbképzés, esetleg vállalkozások, stb.) marketingje a
fő irányvonalhoz. Tekintettel arra, hogy az oktatás a marketing szempontjából olyan
szolgáltatásnak minősül, amelynek piaci megítélésében nagyon komoly szerepet játszanak a
bizalmon alapuló emocionális tényezők, ezért az egyetemnek ügyelnie kell arra, hogy csak
azokat a tevékenységeket fémjelezze az egyetem azonosan megjelenített logorendszerével,
amelyek minőségben igazodnak ehhez. A minőségben nem megfelelő, de szükségesnek ítélt
tevékenységeket pedig, az egyetemhez sokkal lazábban kötődő megjelenítési rendszerrel kell
piacra vinnie.

2.9.6.3        Célcsoportos PR aktivitás

Jelentkezések segítése, befolyásolása (középiskolai látogatások, nyílt napok, Felvételizők
Napja, Educatio, Felvételi tájékoztató kiadványok, honlap, kiállítások, szóróanyagok, stb.)
„Bejövő” hallgatók számára (gólyatáborokban információs csomag, beiratkozáskor imázs
csomag fogadó mappával, Iránytűvel)


                                             83
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

Végzős hallgatóknak identitás-csomag (nappali, posztgraduális, levelezős hallgatóknak
talár, gyűrű, PDK-belépés, kitűző)
Végzett hallgatókra irányuló programok (Pécsi Diplomások Köre, együttműködési
megállapodások, hírlevél, adatbázis, álláskeresés, találkozók szervezése, elektronikus
kapcsolattartás)
Oktatókra, dolgozókra irányuló programok (egyetemi bál, rektori kávészünet, egyetemi
telefonkönyv, egyetemi újság- UNIV Pécs, egyetemi televízió – UNIV TV, professzori
fogadás, oktatói tudományos pályázatok, egyetemi ajándéktárgyak rendszere)
Az irányító hatóságok, az állami szervezetek támogatásának elnyerésére irányuló
program (lobbitevékenység)
A városok (Pécs, Szekszárd), a régió vezetőire, területeire irányuló programok (közös
projektek, álladó kapcsolattartás, közös rendezvények, Nyitott Egyetem program egyetemi
televízió – UNIV TV, egyetemi újság- UNIV Pécs)
Sajtókapcsolatok (rendszeres kapcsolattartás, heti hírajánlók, sajtótájékoztatók, Sajtó
Szalonok, sajtófigyelés, sajtócímjegyzék, egyetemi médiakutatás, egyetemi médiakódex,
sajtókoordinátori hálózat, Felsőoktatási Sajtódíj)
Céges partnerek felé (Támogatásszervezési Iroda, együttműködési megállapodások
készítése, projektmegvalósítások követése, pályázatok kiírása, megvalósítás követése,
beszámolás, szakképzési támogatások koordinálása, kapcsolati regiszter készítése, központi
kampányokhoz, eseményekhez források biztosítása)




                                           84
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.


2.10 Minőségfejlesztési program kidolgozása, a minőségbiztosítási rendszer
     kialakítása, működtetése és fejlesztése bemutatása, visszahatás a
     képzési és funkcionális tevékenységre.
„Minőség: annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a
követelményeket. Használható olyan jelzőkkel, mint gyenge, jó vagy kiváló.”
A Pécsi Tudományegyetem fontos célkitűzése partnereink megelégedettségének biztosítása,
és ezzel együtt tevékenységünk folyamatos fenntartása és fejlesztése.
Az egyetem törekszik a felsőoktatási piacon elfoglalt helyének megtartására és lehetőség
szerint növekvő részesedés megszerzésére.
Ezek a célkitűzések csak akkor érhetők el, ha versenyképes, hibátlan oktatási és kutatási és
egyéb szolgáltatást nyújtunk partnereink számára a szerződésekben vállalt kötelezettségeink
maradéktalan betartásával.
Ezért rugalmasan alkalmazkodunk partnereink elvárásaihoz és igényeihez, feladatainkat
mindenkor magas színvonalon teljesítjük. Mindent megteszünk azért, hogy a velünk
kapcsolatba kerülő személyek és szervezetek feltétlen megbízható és korrekt partnert
találjanak bennünk.
A célkitűzések megvalósítása érdekében olyan eredményes minőségirányítási rendszert
kívánunk működtetni, amely garantálja szolgáltatásaink állandó, kifogástalan minőségét,
folyamatos fejlesztését, s ennek következtében partnereink megelégedettségét.
Az egyetem vezetősége felelősséget vállal azért, hogy minden szolgáltatási tevékenységét az
érvényes jogszabályi és hatósági előírásoknak megfelelően, ellenőrzött és felügyelt
körülmények között végezzünk. Ehhez biztosítja a szükséges erőforrásokat.
Minőségirányítási elképzeléseink megvalósítására az egyetem vezetősége kialakította a
minőségirányítási szervezetet, melynek feladata a rendszer fenntartása és fejlesztése.
Valamennyi munkatársunk felelős saját munkája minőségéért, a hibás szolgáltatások
megakadályozásáért, illetve a nem megfelelően végzett tevékenység megszüntetéséért.
Hosszú távú együttműködési kapcsolatot kívánunk kialakítani mindazokkal a
beszállítóinkkal, amelyek azonosulnak egyetemünk minőségi célkitűzéseivel. Elvárjuk tőlük,
hogy munkájukat a Pécsi Tudományegyetem minőségügyi követelményeinek megfelelően
végezzék, és folyamatosan fejlesszék, hiszen tevékenységi láncolatunk szerves részét
képezik.
A minőség fenntartása és fejlesztése érdekében az egyetem vezetősége minden szinten
támogatja és megköveteli a folyamatos képzést és önképzést.
Állandóan törekszünk szolgáltatásaink, szervezetünk és tevékenységeink fejlesztésére is.
Elvárjuk, hogy minden munkatársunk személyes tudásával és felelősségével járuljon hozzá a
fenti minőségpolitika megvalósításához és az egyetem sikeréhez.

2.10.1 A minőségirányítási szervezet és rendszer bemutatása

1. A Pécsi Tudományegyetem a Felsőoktatási Törvény előírásainak megfelelően
   Minőségfejlesztési Bizottságot és minőségirányítási rendszert működtet.




                                             85
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

2. A Minőségfejlesztési Bizottság az Egyetemi Szenátus albizottsága. Munkáját elnök és
   esetenként társelnök irányítja, titkár szervezi, további tagjai a karok minőségügyi
   megbízottai. (kari minőségügyi vezető)
   A bizottság elnökét (társelnökét) és tagjait az Egyetemi Szenátus nevezi ki négy év
   időtartamra.
   A Minőségfejlesztési Bizottság ügyrend szerint ülésezik. Évenként munkatervet és
   beszámoló jelentést készít. A munkatervet és a jelentést a Szenátus hagyja jóvá, illetve
   fogadja el határozat formájában.
3. A Pécsi Tudományegyetemen a minőségfejlesztési tevékenység operatív irányítását
   minőségügyi vezető (a bizottság elnöke vagy társelnöke) végzi.
   A minőségügyi vezető a területet felügyelő rektorhelyettes tanácsadója.
   Eredményes és hatékony tevékenységéhez a szükséges feltételeket és erőforrásokat az
   Egyetemi Szenátus biztosítja.
4. Minden karon működik 3–5 tagú minőségfejlesztési bizottság. Vezetője az egyetemi
   bizottság tagja, a kar minőségügyi vezetője. Munkájáról évenként beszámol a Kari
   Tanácsnak.
5. A Pécsi Tudományegyetem karonként, klinikánként és más szervezeti egységenként
   (például Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság) alapelveiben, rendszerében, felépítésének,
   fenntartásának és fejlesztésének módszereiben egységes, dokumentált minőségirányítási
   rendszert működtet.
   Ennek karbantartásáért, fejlesztéséért a minőségügyi vezető a felelős.
   A minőségirányítási rendszer minden eleme a Minőségirányítási Kézikönyvben
   irányelvek és dokumentált eljárások formájában rögzített.

   A Minőségirányítási Kézikönyv a minőségirányítási rendszer alapdokumentuma, amely a
   minőségpolitikára és a minőségcélokra épül.

   A kézikönyv illeszkedik az egyetemi szervezeti egység (kar, klinika, stb.) működését
   szabályozó dokumentumrendszerbe, kötődik a Szervezeti és Működési Szabályzathoz és
   annak mellékleteihez.

   A Minőségirányítási Kézikönyv az alábbi folyamatokat szabályozza:

      A minőségirányítási rendszerben és a főfolyamatokban keletkező dokumentumok és
       feljegyzések kezelése,

      A vezetőség felelősségi köre (elkötelezettség, partnerközpontúság, minőségpolitika,
       minőségtervezés, minőségcélok kitűzése, hatáskörök meghatározása, a belső
       kommunikáció biztosítása, a rendszer évenkénti átvizsgálása),

      Gazdálkodás az erőforrásokkal (emberi erőforrás, infrastruktúra, munkakörnyezet
       biztosítása, fenntartása és fejlesztése),

      A főtevékenység szabályozása (oktatás és kutatás, diagnosztika és gyógyítás,
       gazdasági és műszaki tevékenység, stb.),




                                             86
         ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                   APPEAR HERE.

       Mérés és elemzés (a partneri megelégedettség mérése, belső auditok végzése, a
        minőségirányítási rendszer, a főtevékenység folyamatainak és kimeneteinek
        figyelemmel kísérése, mérése),
       A nemmegfelelőségek (esetenként hibák) kezelése,
       Fejlesztés (helyesbítő és megelőző intézkedések adatelemzés alapján).
6. A szabályozás részleteit a szervezeti egységek minőségirányítási kézikönyve tartalmazza.
7. A minőségirányítási rendszer kielégíti az MSZ EN ISO 9001:2001 (Minőségirányítási
   rendszerek. Követelmények) szabvány előírásait, és alkalmas harmadik fél általi
   tanúsításra.
   Az Egyetemi Szenátus jóváhagyásával azért az ISO rendszert választottuk, mert:
       a szabvány elsősorban a szolgáltató szervezetek modellje, a korábbi állandóság és
        biztonság kissé eltúlzott ipari szempontjának helyét korszerűbb szemlélet vette át,
       a partnerek igényeire, a működési folyamatokra és a fejlesztésre koncentrál, ami a
        felsőoktatás ma már piacorientált világában akár a fennmaradás szempontjából is
        megkerülhetetlen az egyetem számára,
       ilyen értelemben javíthatja esélyeinket a hallgatókért és az erőforrásokért folytatott
        versenyben,
       eredményességre és hatékonyságra törekszik;
       a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a munkatársakra (bevonás a döntésekbe, team
        jellegű fejlesztés, motiválás, teljesítményértékelés, stb.),
       alapelve, hogy tanuljunk a hibáinkból,
       nem követel meg felesleges papírgyártást: a rendszerdokumentáció és a
        főtevékenységet szabályozó dokumentáció elektronikus formában, az egyetem és az
        adott szervezeti egység honlapján, megfelelő védelemmel ellátva megjeleníthető,
       fokozatosan is bevezethető,
       nem jár feltétlen tanúsítási kötelezettséggel, de arra is alkalmas,
       legegyszerűbb formájában is megfelel a jogszabályi előírásoknak,
       bizonyos szintig egységes, módot ad összehasonlításokra,
       az egyetem minden szervezeti egységéhez kitűnően illeszthető az érvényességi terület
        figyelembevételével.

2.10.2 A minőségirányítási rendszer fejlesztése
   1. Hét kar (ÁJK, BTK, ETK, FEEK, KTK, MK, és PMMK) tart fenn és fejleszt MSZ EN
      ISO 9001:2001 szabvány szerinti tanúsított minőségirányítási rendszert.
   2. Az ÁOK a minőségirányítási rendszert 2006 októberében vezette be, jelenleg a
      próbaműködés folyik, a tanúsításra 2007 februárjában kerül sor.
   3. A fennmaradó két kar (IGYFK és TTK) is rendelkezik rendszerdokumentációval, a
      továbblépés (a fenntartás módja és/vagy tanúsítás) vezetőségi döntés függvénye.
   4. Két klinika (Balesetsebészeti és Kézsebészeti Klinika és Onkoterápiás Intézet)
      rendelkezik tanúsított minőségirányítási rendszerrel.


                                                87
       ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                 APPEAR HERE.

5. További hat klinika rendszerépítése és bevezetése folyik. (I. sz. Belgyógyászati
   Klinika, Laboratóriumi Medicina Intézet, Orthopeadeiai Klinika, Radiológiai Klinika,
   Sebészeti Klinika, Szemészeti Klinika) A klinikákon a próbaműködést követően 2007
   első felének végén kerül sor a rendszer tanúsítására.
6. Az ÁOK OEC további klinikái esetében rendszerépítés, bevezetés és tanúsítás
   ütemezésére a kar vezetősége tervet készít a 2007 és 2010 közötti időszakra.
7. A Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság tanúsítása 2006 októberében megtörtént.
8. További szervezeti egységek (Rektori Hivatal, Egyetemi Könyvtár, stb.)
   minőségirányítási rendszerének elkészítésével, fenntartásával és tanúsításával
   kapcsolatos döntések az egyetemi vezetőség hatáskörébe tartoznak.
9. A korábban tanúsított szervezeti egységek rendszeres felelőssége a felügyeleti, illetve
   háromévenként a megújító auditra való felkészülés. (Utóbbi nem kötelező, vezetőségi
   döntés függvénye)
10. A rendszerfejlesztés tartalmilag az alábbi feladatokat jelenti:
     a minőségpolitika aktualizálása,
       a minőségcélok értékelése, újak kitűzése a következő évre,
       a dokumentáció (MIR dokumentumok, egyetemi és szervezeti egységek
        szabályzatai) megfelelőségének értékelése,
       a munkatársak minőségügyi képzésének megtervezése, végrehajtása és értékelése,
       a belső auditok megtervezése és végrehajtása,
       vezetőségi átvizsgálások végzése,
       a főfolyamatok (oktatás, kutatás, diagnosztika, gyógyítás, stb.) működésének
        értékelése,
       partner elégedettség vizsgálatok végzése, értékelése, panaszkezelés,
       önértékelés végzése,
       adatok alapján döntések, fejlesztési intézkedések meghatározása a
        minőségirányítási rendszerdokumentáció Helyesbítő tevékenységek és Megelőző
        tevékenységek című dokumentált eljárása szerint.

11. A Minőségfejlesztési Bizottság a rendszerfejlesztés terén a következő két lehetőséget
    vizsgálja meg és dolgoz ki tervet a szervezeti egységek számára 2007 és 2010 között:
     Az MSZ EN ISO 9004: 2001 szabvány szerinti működés szabályozása és
        bevezetése. Ez a jelenlegi rendszer kibővítését jelenti elsősorban az érdekelt felek
        szélesebb körére (munkatársak, végzett hallgatók, munkáltatók) vonatkozó
        követelmények meghatározásával, a partnerektől származó információk
        eredményesebb gyűjtésével és értékelésével, az önértékelés módszertanának
        fejlesztésével, az információáramlás eredményességének fokozásával és általában
        a működési folyamatok hatékonyságának javítási lehetőségével kapcsolatban.
       Integrált rendszer bevezetése. Az MSZ EN ISO 9001: 2001 Minőségirányítási
        rendszerek szabvány szerint dokumentáció kiegészítése az MSZ EN ISO
        14001:2005 Környezetközpontú irányítási rendszerek szabvány követelményeivel.
       Az integrált rendszer bevezetését az indokolja, hogy az egyetemnek egyre inkább
        célszerű ésszerű környezetkímélő működést elérni és ennek meglétét bizonyítani,


                                            88
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

           tevékenységének, termékeinek és szolgáltatásainak környezeti hatásait
           szabályozott keretek között tartani, a fenntartható fejlődést biztosítani egyre
           szigorúbb jogi környezetben.

2.10.3 A rendszerfejlesztés módszertani feladatai
    Az      „Útmutató      Minőségirányítási     Kézikönyv     használatához   a     Pécsi
       Tudományegyetem Karai számára” segédanyag átdolgozása és igény szerinti
       kiegészítése a környezetközpontú irányítási rendszerszabvány követelményeivel.
        Felelős: Minőségfejlesztési Bizottság. Határidő: 2008
       A szükséges képzések megtervezése, végrehajtása és értékelése.
        Felelős: Minőségfejlesztési Bizottság. Határidő: 2009
       A végzős hallgatók elégedettségét vizsgáló kérdőívek értékelése, a dokumentum
        véglegesítése és beépítése a dokumentációs rendszerekbe, a kérdezés rendszeressé
        tétele, az adatok felhasználása döntésekre, intézkedésekre.
        Felelős: Minőségfejlesztési Bizottság és Marketing Osztály. Határidő: 2008
       Az egyetem munkatársainak elégedettségét vizsgáló kérdőívek értékelése, a
        dokumentum véglegesítése és beépítése a dokumentációs rendszerekbe, a kérdezés
        rendszeressé tétele, az adatok felhasználása döntésekre, intézkedésekre.
        Felelős: Minőségfejlesztési Bizottság és Marketing Osztály. Határidő: 2008
       Módszertan kidolgozása a végzett diplomások szakmai életútjának követésére.
        Felelős: Minőségfejlesztési Bizottság és Marketing Osztály. Határidő: 2008
       Módszertan kidolgozása a végzett diplomások munkáltatóinak elégedettségi
        vizsgálatára.
        Felelős: Minőségfejlesztési Bizottság és Marketing Osztály. Határidő: 2008
       Karok esetében a MAB útmutatása alapján önértékelési kérdőív kidolgozása, az
        önértékelés rendszeres végzése, fejlesztési intézkedések meghatározása és értékelése.
        Felelős: Minőségfejlesztési Bizottság és kari vezetőség. Határidő: 2008

2.10.4 A rendszer működésének visszahatása a tevékenységre
   Az MSZ EN ISO 9001:2005 szabvány alapelveinek megfelelően:
   1.    Megvalósul az egymással összefüggő folyamatok rendszerként való azonosítása,
        tudatosítása és irányítása. A rendszerszemlélet hozzájárul ahhoz, hogy az egyes
        szervezeti egységek (az oktatásban karok) eredményesebben és hatékonyabban tudják
        elérni céljaikat. Minden folyamat csak egy helyen van szabályozva, a dokumentumok
        (pl. minőségpolitika, minőségcélok, SZMSZ, TVSZ, vonatkozó jogszabályok, stb.)
        érvényes változata elektronikus formában elérhető minden érdekelt fél számára az
        egyetem, illetve a szervezeti egység honlapján. Ebben a környezetben a munkatársak
        teljes mértékben részt vehetnek a szervezeti célok elérésében, képességeik jobban
        kihasználhatók.
   2. A korábban bemutatott módszerek és eszközök segítségével megismerhetők a
      partnerek (érdekelt felek) igényei, jobban teljesíthetők a követelmények, beleérve
      azok lehetőség szerinti felülmúlását is.


                                              89
     ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                               APPEAR HERE.

3.  A vezetőség döntéseit az összegyűjtött adatok és egyéb információk elemzésével
   megalapozottan tudja meghozni.
4. A rendszer állandó ellenőrzés alatt áll. Partner információk (kérések, panaszok),
   ellenőrzések, auditok és vezetőségi átvizsgálások során derül fény a folyamatok
   megfelelő szabályozottságára, a működés eredményességére.
5. A nemmegfelelőségek kezelése, a helyesbítő és megelőző tevékenység lehetővé teszi
   a folyamatos fejlesztést, az újabb célok kitűzését a minőségpolitikának megfelelően.




                                        90
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.


2.11 Humán stratégia jellemzői, a foglalkoztatási terv kidolgozása,
      foglalkoztatási követelményrendszer
Az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásával megvalósított HEFOP-3.3.1-P.2004-09-
0128/1.0 számú A működési folyamatok mintaszerű újraszervezése az integrált vidéki
nagyegyetemek minőségközpontú működésének támogatása érdekében című projekt
keretében részletes Stratégiai Humánerőforrás Menedzsment modellt dolgoztunk ki. A
modell részeként egységesítetten leírtuk
      A Munkaerő- és kompetenciatervezés folyamatait,
      A Karriermenedzsment rendszer kialakítása és működtetése folyamatait,
      Az Egyéni teljesítménymérési és -értékelési rendszer kialakítása és fejlesztése
       folyamatait.

    1.3 Stratégiai em berierőforrás-m enedzsm ent



                                          1.3.2
                  1.3.1                                          1.3.3
                                  Karriermenedzsment
              Munkaerő- és                                    Szervezeti
                                        rendszer
              kompetencia                                      kultúra
                                     kialakítása és
                tervezés                                       alakítás
                                     működtetése




                                                   1.3.5
                1.3.4. Egyéni telj.mérési
                                              Intézményközi
                 és -értékelési rendszer
                                                 mobilitás
                kialakítása és fejlesztése
                                                elősegítése




2.11.1 Munkaerő- és kompetenciatervezés
A folyamatrendszer működtetésével legfontosabb feladatunk és célunk a foglalkoztatás
tudatosságának javítása, a belső munkaerő igény és kompetencia kínálat dinamikus
egyensúlyának megteremtése.
A folyamatrendszer a működési feladatok ellátásához szükséges úgynevezett etalon
munkakörök meghatározásával indul. Meghatározásra kerülnek az egyes munkakörök
célja, feladatai és illetékessége, majd a tényleges munkaköröket az elméleti munkakörökhöz
kell igazítani (módosítás, megszűntetés, bevezetés). A folyamat fő felelőse az egyetemi
Humán Erőforrás Gazdálkodási Osztály.
A szükséges munkakörök tisztázása után a munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák
meghatározása után a munkavállalók képességeit, készségeit, szakmai tapasztalatát,
gyakorlatát kell összevetni az elvárttal, mely alapján az egységszintű igényt bemutató
kompetencia-térkép, illetve az egységszintű erőforrásleltár egybevetésével határozzuk meg
a tényleges erőforrás hiány vagy éppen erőforrás felesleg meglétét. A folyamat végrehajtása
az egyetemi Humán Erőforrás Gazdálkodási Osztály koordinálásával az egységvezető
feladata.



                                             91
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

Amennyiben eltérés mutatkozik az erőforrás kínálat és kereslet között különböző tudatos
humán erőforrás gazdálkodási feladatot hajtunk végre. Így az erőforráshiányt vagy belső
átképzéssel, vagy új munkaerő alkalmazásával, vagy vendégoktatók/kutatók meghívásával
oldjuk meg. Míg erőforrás többlet esetén a munkavállaló átképzésével, munkaviszonyának
módosításával, illetve végső esetben kiléptetésével oldjuk meg a problémát.

 1.3.1 Munkaerő- és kom petenciatervezés
                                                    1.3.1.2
                   1.3.1.1
                                                  Munkaerő- és
               Munkakörtervezés
                                               kompetenciatervezés




                                         1.3.1.2.1             1.3.1.2.2
                                      Igényfelmérés         Kínálatfelmérés




2.11.2 Karrier menedzsment rendszer
Az új felsőoktatási törvény szellemében a foglalkoztatottak karriertámogatása érdekében
egységes karriermenedzsment rendszert alakítottunk ki.


  1.3.2 Karrierm enedzsm ent rendszer kialakítása és m űködtetése



                                       1.3.2.1                          1.3.2.2
                            Karriermenedzs ment-rendszer      Karriermenedzs ment-rendszer
                               alapelveinek kialakítás a              működtetése




A folyamatrendszer a karriermenedzselés alapelveinek meghatározásával indul. Ennek
keretében meghatározásra kerül az egyes munkakörökhöz rendelt karrierút, és a karrierutak
támogatási lehetőségeit, módszereit kodifikáló karriermenedzsment kézikönyv.
A tényleges karriertámogatási rendszer figyelembe veszi a különböző foglalkoztatási
típusokat, így eltérő folyamatokat rögzítettünk a nem vezető oktatók (tanársegédek és
adjunktusok), a vezető oktatók, a kutatók, az óraadók, és az adminisztratív dolgozók részére.




                                                       92
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.




1.3.2.2 Karrierm enedzsm ent-rendszer m űködtetése

                 1.3.2.2.1                      1.3.2.2.2                               1.3.2.2.3
             Karriermen.-rs z.              Karriermen.-rs z.                Karriermenedzs ment-rendszer
         működtetés e tanársegédek        működtetés e docensek                   működtetés e óraadó
          és adjunktus ok esetén           és tanárok es etén                        oktatók es etén




                1.3.2.2.4                        1.3.2.2.5                                    1.3.2.2.6
     Karriermenedzs ment-rendszer            Karriermen.-rs z.                             Karrierpályázati
              működtetése                működtetés e adminis ztratív                         rendszer
             kutatók es etén                 dolgozók es etén                               működtetése




A folyamat a résztvevők (egyes esetekben kötelező jellegű, másoknál pályázatos formában
választjuk ki a résztvevőket) számára a Karriermenedzsment Kézikönyv felhasználásával
meghatározott egyéni karrierterv kidolgozásával indul, a karriertámogatás (képzés, külföldi
tapasztalatszerzés stb.) végrehajtásán keresztül az időszakos karrierértékelést követő
karrierdöntéssel (előléptetés, munkaviszony megszüntetése, karrierváltás) zárul, illetve indul
újra. A folyamat felelősei: mentorok, egységvezetők, munkáltatók.

2.11.3 Teljesítmény menedzsment rendszer
Az egyetemi minőségfejlesztés egyik legfontosabb elemeként az alkalmazással kapcsolatosan
a legfontosabb változást az egyéni teljesítmény pontos méréséhez és előre meghatározott
szempontú értékeléséhez kötött javadalmazás kialakítása jelenti.


1.3.4 Egyéni telj.mérési és -értékelési rsz. kial. és fejl.



               1.3.4.1                       1.3.4.2                               1.3.4.3
           Egyéni telj.men.            Javadalmazás i                              Egyéni
       alapelveinek kialakítása       politika kialakítás a             teljes ítménymenedzs ment




A rendszer alapját az általánosan meghatározott egyéni teljesítménycélok, a
teljesítménymenedzsment       rendszer   résztvevőinek    és    értékelési  területeinek
meghatározásából, valamint a minőségbiztosítási rendszer útmutatásaiból szerkesztett
teljesítményértékelési kézikönyv és értékelési űrlap jelentik. A folyamat fő felelőse a
Minőségfejlesztési Bizottság és a HEGO.
A rendszer legfontosabb részének az értékelési folyamatokat tekinthetjük. A folyamat fő
lépései: az adott időszakra vonatkozó teljesítménycélok meghatározása és rögzítése, a célok
teljesülésének vizsgálata, a teljesülés, illetve annak elmaradásának értékelése, ebből
következően javadalmazás(változtatás), továbbképzés, karrierváltás végrehajtása. A folyamat
felelősei: mentorok, egységvezetők, munkáltatók.


                                                 93
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.


     1.3.4.3 Egyéni teljesítménymenedzsment



                                    1.3.4.3.2                      1.3.4.3.3
         1.3.4.3.1                                                                              1.3.4.3.4
                            Az egyéni teljes ítm ény        Az egyéni ös ztönzés i,
  Idős zaki célkitűzés ek                                                              Szervezeti egys ég s zintű
                             mérés e, értékelése,           javad. s ém a kialakít.,
     meghatározása                                                                      teljes ítményértékelés
                                vis s zacs atolás            a javad. megállapít.




A teljesítményértékeléshez szorosan kapcsolódó terület a javadalmazáspolitikai rendszer,
mely jól tudja kezelni a törvényi változások folyamatos követését, javadalmazási lehetőségek
alakulását.



              1.3.4.2 Javadalm azási politika kialakítása


                                                               1.3.4.2.3
    1.3.4.2.1                  1.3.4.2.2
                                                               Alternatív                  1.3.4.2.4
 Javadalmazás i                Kollektív
                                                                juttatás i             Cafeteria-rends zer
   alapelvek                  s zerződés
                                                                 elemek                  működtetése
  kidolgozása                 megkötése
                                                               kezelése



A rendszeren keresztül valósítjuk meg a differenciált bérezést és a teljesítményalapú bérezést,
alternatív juttatások ideális használatát.

2.11.4 Foglalkoztatási szint
A foglalkoztatási szintet a hatékonyság és a minőség szempontja határozza meg. Ezek alapján
a foglalkoztatottak létszámának emelése csak néhány stratégiailag kiemelt területen
képzelhető el a minőségfejlesztési szempontok és az általános hatékonyság, integráció
javítása céljával. Ilyen területek például a működés menedzsment, az informatikai
szolgáltatás, tudás és szolgáltatásmenedzsment, alkalmazott kutatás, oktatásszervezés.
Tervezzük emellett a jelenlegi foglalkoztatási szint csökkentését egyrészt a párhuzamosságok
megszüntetésével, másrészt a működés lehetőség szerinti automatizálásával, harmadrészt
azon területek kiszervezésével, melynek külső ellátása nem jelent jelentős többlet terhet és
nem stratégiai feladatot látnak el.
Összességében a jelenlegi foglalkoztatási szint jelentős változásával nem számolunk az
elkövetkező időszakra, ugyanakkor a kapacitásokat a piaci igényekhez igazodva
folyamatosan követni és alakítani fogjuk a fenti erőforrás menedzsment modellre alapozva.




                                                       94
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.


2.12 Intézményi gazdálkodás korszerűsítése

2.12.1 Belső erőforrás allokációs rendszer kialakítása
A PTE bevételei a következő, egymástól elkülöníthető bevételekre oszlanak:
1. OEP finanszírozás, az egészségügyi szolgáltatásokért; továbbá a térítés ellenében nyújtott
    betegellátás;
2. költségvetési támogatás az oktatási szolgáltatásért és az ahhoz kapcsolódó kutatásért;
3. költségtérítéses képzés bevételei;
4. pályázati tevékenységből származó bevételek;
5. vállalkozói szférától származó megrendelések bevételei;
6. egyéb bevételek.
A bevételek felhasználásának szabadságfoka az egyes csoportok között jelentősen eltér.
Teljesítve a jogszabályi előírásokat (különösen ide értendő a Felsőoktatási Törvény, az
Államháztartási Törvény), a forrás biztosítójának előírásait (különösen pályázatok,
támogatások esetében) jelentős döntési szabadsága marad az Egyetemnek a következő
források felhasználásában:
     az OEP finanszírozás (más finanszírozási forrással nem keverhető; így szakterületen
         belül értve);
     a költségvetési támogatás jelentős részét kitevő oktatási-, tudományos-, és fenntartási
         normatíva;
     közoktatási normatíva;
     költségtérítéses képzések bevételei;
     vállalkozói szférától származó megrendelések bevételei.
Az optimális hatékonyság elérése érdekében az egyes forrásokra különböző belső allokációs
rendszert alakít ki az Egyetem.
Az oktatási-, tudományos-, és fenntartási normatíva allokációs rendszere
2008-ban bevezetendő rendszer alapelvei:
Az Egyetem szakítva az eddigi gyakorlattal belső normatívákat alakít ki. A rendszer fő céljai:
     biztosítsa a kijelölt területek fejlesztéséhez szükséges forrásokat,
     biztosítsa a gazdálkodásra befolyással bíró vezetők motivációját,
     a szolgáltató területek finanszírozása közelítse azok tényleges igénybevételét.
Ennek előkészítése céljából a 2007. év a benchmark éve lesz. Felkutatjuk a legjobb belföldi
és külföldi gyakorlatot, de összevetést végzünk Egyetemen belül is. A tapasztalatok alapján
oktatási, kutatási, művészeti, szolgáltató területeken mutatószámrendszert állítunk fel. A
célértékek elérését támogatja az allokációs rendszer. A normatívából külön forrást különítünk
el a fejlesztések, egyes szoros esetekben a támogatások fedezetére, azaz az Egyetemi politika,
stratégia megvalósítására.
A szolgáltató területek igénybevételéért díjakat állapít meg az Egyetem. Ezek a díjak az
egyes szolgáltatások költségét közelítik.
A fix költségnek tekinthető épületüzemeltetési kiadásokra a teljes normatívából biztosít
fedezetet az Egyetem.

Közoktatási normatíva


                                             95
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

A jelenlegi gyakorlat, azaz a normatívák pontos továbbosztásán nem tervez változtatást az
egyetem, mivel a tevékenység szempontjából meglehetősen homogén intézmények
finanszírozásában belső normatíva kialakításának jelentősége alacsony.

Költségtérítéses képzések és a vállalkozói szférából származó megrendelések bevételei
Az államilag finanszírozott hallgatói létszám és ennek következtében a finanszírozás
csökkenése miatt egyre nagyobb szerep hárul erre a bevételi forrásra. A bevétlek növelése
érdekében ezen a területen is fokozni kell a versenyképességet. E bevételeket terhelő
elvonások esetében 2008-tól szakít az Egyetem a fűnyíró elvvel. Az egyes képzések, nyújtott
szolgáltatások bevételének terhelése (a költségek megtérítésén túl) a következőket veszi
különösen figyelembe:
      a szolgáltatás megtérülési, jövedelmezőségi mutatói;
      motivációs szempontok;
      a bevétel felhasználása.
Amennyiben a gazdálkodó egység a bevételt befekteti, új termékek kifejlesztésére, bevétel
illetve hatékonyságnövelő fordítja, kedvezményt élvez.
A bevételek átcsoportosításából szintén képzésre kerül egy, az Egyetemi politika stratégia
végrehajtását támogató alap.

Egyéb megfontolások
Az Egyetem ösztönzi az egyéb bevételi források megszerzését is. Különös figyelemmel
fordulunk a pályázatok, az Innovációs Alap, a Szakképzési Alap terhére megszerezhető
bevételek és az azok segítségével elérhető fejlesztések felé.

2.12.2 A gazdálkodást segítő információs rendszer teljes körű kifejlesztése,
        rendszerbeállítás bemutatása, kapcsolata döntéshozókkal és a szervezeti
        egységekkel.
Az Egyetemen 2006. januárban bevezetésre került az SAP vállalatirányítási rendszer. Azonos
időponttal a személyi juttatásokat kezelő rendszer upgrade-je valósult meg, az országosan
legelterjedtebb Nexonbér rendszert használja az Egyetem. 2007. januártól bevezetésre kerül a
NexonHR rendszer, amely biztosítja a munkaerő-menedzseléshez szükséges alapvető
információkat. A hallgatók tanulmányi és pénzügyi ügyeinek támogatásához az ETR
rendszert használjuk. 2007-ben bevezetésre kerül egy facilities menedzsmentet támogató
szoftver és az Egyetem nyitott egy kutatástámogatási szoftver alkalmazása előtt is.
Célul tűztük ki, hogy 2008-ban a felsorolt rendszerek vezetői információs rendszerbe történő
integrálásával véglegesítsük az Egyetem döntés-előkészítési és információs rendszerét.
A rendszerek használóit, az információk egyetemi igénylőit négy célcsoportra osztottuk:
     egyetem vezetése;
     gazdálkodó szervezeti egység vezetése;
     keretgazdák;
     a rendszerek működtetői.
Mind a négy célcsoportot eltérő aggregáltságú információval látjuk el. Az első csoport
esetében kevésbé, de a másik három esetében erősen támaszkodunk az SAP közvetlen
igénybevételére.



                                            96
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

A gazdálkodó egységek és a központi adminisztráció közötti munkamegosztást
felülvizsgáljuk, és lehetőség szerint költséghatékonyabb megoldást alakítunk ki 2007-ben.

2.12.3 Bevételszerzési stratégiák bemutatása, érdekeltségi rendszer a bevételek
        megszerzésénél és visszaforgatásánál.
A bevételek megszerzését az abból történő átcsoportosítások meghatározásán keresztül
ösztönzi az Egyetem (lásd allokációs politika). A bevételszerzéssel kapcsolatban két szinten
két különböző motivációs rendszert működtetünk.
Egyetemi szint: a Rektori Hivatalhoz rendelt feladat a lehetséges támogatók felkutatása, az
Egyetem, mint vásárlóerő, piac nagyságát kihasználva kedvező szerződések megkötése. A
korábbi gyakorlattal szakítva – e körben – nem köt az Egyetem kizárólagos szerződést egy
termék vagy szolgáltatás esetében. A szerződéskötésben, a lehetőségek meghatározásában
résztvevő alkalmazottak e tevékenységet munkakörük részeként látják el.
A gazdálkodó egységek részére a központi adminisztráció további jelentős támogatást nyújt
az egyes bevételi források megszerzése körében felmerülő adminisztráció támogatásában,
különösen a pályázatfigyelés, a Szakképzési Alap és az Innovációs Alap területén.
A gazdálkodó egységek többféle motivációs eszközt alkalmaznak a bevételszerzésben.
Általános elmondható, hogy az egyes bevételtípusokkal az arra kijelölt, szakterületet kiválóan
ismerő munkatársak dolgoznak. E körben a korábban is létező forrásokon túl egyre nagyobb
teret hódít a nemzetközi együttműködés alapján megszerezhető források, különösen a
külföldi hallgatók képzése (Magyarországon és külföldön egyaránt), egyetemközi kooperáció
diploma kiadására.
Az Egyetem szellemi potenciáljában meglévő erőforrások jobb kihasználása érdekében
kialakítandó Innovációs Hálózat működtetéséből szintén a bevételek növelését várjuk.

2.12.4 Saját cégek alapítási szabályainak kidolgozása, cégalapítás lehetőségei a
        versenyszféra szereplőivel való együttműködésben.
A saját cégek alapítására és gazdasági társaságokban való részesedés megszerzésére
vonatkozó szabályzatot még 2006-ban tárgyalja a Szenátus. A dokumentumban a tervek
szerint kiemelt helyen szerepel az egyes tevékenységek kiszervezése, amely az egyetemi
szolgáltatások rendszerének átalakításában nagy szerepet játszik. A versenyszférával való
együttműködést szorosabbá tesszük. Ezt a cél több úton valósítjuk meg, különösen:
városi, regionális kutatóközpontokban való részvétel, Spin-off cégek létrehozása. Egyedi
lehetőséget kínál az Európa Kulturális Fővárosa programban való részvétel. Amire az
egyetem munkabizottságot állított fel, mely programokat dolgoz ki.

2.12.5 Az intézményi gazdálkodás szabályozási és kontrolling rendszerének
        bemutatása, beavatkozási lehetőségek és érdekeltségi rendszerek
        működtetése.
A gazdálkodó egységeknél az Egyetemen belül – ha a hatékonyság, gazdaságosság másként
nem indokolja – decentralizált keretgazdálkodás folyik. A decentralizált keretgazdálkodás
során a gazdálkodó egység vezetője a Szenátus által meghatározott kiadásai (személyi
juttatás, járulékok, dologi kiadások, felhalmozási keretek, engedélyezett létszám), valamint az
egység saját bevételei felhasználásáról a központi jogszabályok és az Egyetemi szabályzatok
(különösen a Gazdálkodási Szabályzat), utasítások betartása mellett önállóan jogosult
dönteni.
Központi kezelésben lévő keretek:


                                              97
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

      az OKM által biztosított beruházási, felújítási, és a saját bevételből képzett felújítási
       keretek;
      a vagyongazdálkodás központosításával a központi kezelésben lévő keretek;
      az Egyetem éves Gazdasági Tervében elfogadott keretek,
      Kiemelt Egyetemi Projektek.
A Szenátus által elfogadott éves Gazdasági Terv alapján a gazdálkodó egység vezetője az
egységre vonatkozó gazdasági tervet (EGT) készít. Ebben a gazdálkodó egység a
sajátosságainak figyelembe vételével kereteit az egységen belül tovább bonthatja,
gazdálkodását saját hatáskörében szervezi. A gazdálkodó egységek EGT-jét a Gazdasági
Tanács véleményének kikérésével Szenátus hagyja jóvá. Amennyiben a Szenátus nem
fogadja el valamely egység EGT-jét, akkor az egység a Szenátus soron következő ülésére új
tervet köteles beterjeszteni. Amennyiben a Szenátus ezt sem fogadja el, a rektor kidolgoztatja
az egységre vonatkozó tervet, melynek végrehajtása a gazdálkodó egységre nézve kötelező.
Ha a gazdálkodó egység vezetése nem az EGT-ben foglaltaknak megfelelően hasznosítja
erőforrásait, a rektor felszólítására az egység vezetője intézkedési tervet dolgoz ki. Az
intézkedési tervet a Gazdasági Bizottság jóváhagyja, vagy elutasítja. Elutasítás esetén a rektor
tervet fogad el a gazdálkodó egységre vonatkozóan, melyet az egység vezetője köteles
megvalósítani.
Az Egyetem kontrolling rendszerét folyamatosan fejlesztjük, a gazdálkodás segítő
információs rendszerének fő elemeként a kontrollingot 2008-ban építjük ki teljesen. A
jelenlegi adatszolgáltató funkciót elemző, előrejelző funkcióval bővítjük még 2007-ben.
Általános cél, hogy a központi adminisztráció által nyújtott ezen szolgáltatás további
igényeket indukáljon, a szemlélet a mindennapi működésbe is beleivódjon.
Mutatószámrendszer kialakításával az egyes gazdálkodó egységek teljesítményét
pontosabban, a jellegzetességekhez illeszkedőbben mérjük.
A beavatkozási lehetőségeket, illetőleg automatizmusokat ezen mutatókhoz kötjük. A
beavatkozás különösen a gazdálkodási jogosítványok korlátozását, intézkedési terv kötelező
végrehajtását jelenti.
Az Egyetemen kialakított motivációs rendszer jelenleg a gazdálkodó egységek vezetőire
vonatkozik, de legkésőbb 2008-ban a szolgáltató egységek vezetőinél is hasonló rendszert
vezetünk be.

2.12.6 Az intézményi pályázati tevékenységéhez kapcsolódóan a saját forrás
        biztosításának lehetőségei, felhasználási gyakorlatának bemutatása.
A pályázatokhoz szükséges saját forrás megteremtése jellemzően a gazdálkodó egység
feladata. Abban az esetben, ha a pályázat érdemben nem köthető egységhez, de az illeszkedik
az Egyetem politikájához, stratégiájához központi forrás kerülhet megjelölésre. Az arra
lehetőséget adó pályázati bevételekből pályázati bevételből önrész alap kerül elkülönítésre.

2.12.7 Hatékonyság-értékelési módszerek bevezetése
A hatékonyság értékelést, -mérést a többször említett mutatószámrendszer bevezetésével
oldja meg az Egyetem. A végleges struktúra kialakítása 2008-ban, a vezetői információs
rendszer kiépítésével párhuzamosan történik meg.




                                              98
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.


2.13 Infrastruktúra-fejlesztési és felújítási program
A Pécsi Tudományegyetem a Dél-Dunántúl és egyben hazánk egyik legjelentősebb
intézménye.
Pécs jelenleg érvényben lévő településrendezési terve a város első számú fejlesztési céljának
a tudásigényes gazdaság erősítését, ezen belül az egyetemfejlesztési program támogatását
jelölte meg. Mind a város, mind az egyetem vezetői szükségesnek tartják az oktatási-kutatási
struktúra folyamatos korszerűsítését, az ingatlanállomány megújítását, bővítését.
A dokumentáció rögzíti „az egyetem a város erőssége, legversenyképesebb gazdasági
egysége, fejlesztése a várospolitika egyik központi stratégiai eleme kell, hogy legyen.”
Az előttünk álló időszak remélhetően a PTE egyik leglátványosabb, az ingatlanok állagának
minőségi javulását eredményező kor lesz.
Az oktatási és kollégiumi ingatlanok PPP konstrukcióban történő felújítása valamint az
UMFT keretében tervezett, részben az Európa Kulturális Fővárosa 2010 programhoz, részben
a Pécs, az Életminőség Pólusa, részben más egészségügyi szolgáltatás-, felsőoktatás-, kutatás-
és innováció-fejlesztési programhoz kapcsolódó ingatlan-beruházás eredményeként a
jelenlegi összességében rossznak nevezhető infrastrukturális helyzetünk hosszútávra
rendeződik, modernizálódik.

2.13.1 Az intézményi infrastruktúra ellátottságának bemutatása, az állapotok
       jellemzése
A PTE jelenleg hozzávetőleg 40 milliárd Ft állami vagyon kezelését látja el, telephelyeinek
száma 61 db, az épületek száma 286, az összes szintfelület nagysága 388452 m 2. Pécs
városán kívül oktatási egységekkel Szekszárdon (IGYFK), Kaposváron, Szombathelyen,
Zalaegerszegen (ETK), Orfűn (PMMK), míg Fonyódon, Balatonlellén és Szálkán üdülő és
pihenőépületek állnak a rekreáció és oktatás rendelkezésére.
                Gyakorló iskolák
                     5%                                                      Rekonstrukcióra
                                                                                 szorul
  Kollégiumok
                                                                                  76%
     15 %




                                   Oktatási helyiség
                                         53%

          Betegellátás
                                                            Felújított
             27%
                                                              24%




Az ingatlan portfoliónkra leromlott állapotuk mellett a szétaprózódottság, a hatékonytalanság
jellemző, az elmúlt években az ingatlanok felújítása, átalakítása a szükséges források

                                                       99
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

hiányában nem tudta követni sem a képzési struktúra változásából, sem a hallgatói létszám
felfutásából származó igényeket. E miatt egyetemünknek több épületet kell bérelnie, továbbá
az egyes szűk kapacitások akadályt jelentenek jelentősebb fejlesztéseknek, különösen az
egészségügyi és a kutatási tevékenységet tekintve.
Az egyetemi infrastruktúra átfogó, részletes elemzésére 2004-2005-ben került sor, a
dokumentáció kitért az egyetem és ezen belül a karok
      közvetlen oktatási, kutatási célú helységei
      közvetett, oktatáshoz, kutatáshoz kapcsolódó helységei
      egyéb működtetési célú helységei.
használatának elemzésére, az egy hallgatóra jutó oktatási területek vizsgálatára, a karok
férőhelyeinek időbeli kihasználtságára, intézményünk helység bérbevételének főbb
szerződéses adataira. Fenti adatok az elmúlt időszakban nem változtak.
Fenti számadatok közül fejlesztési szempontból az egy hallgatóra ill. dolgozóra
vonatkoztatott viszonyszámok a meghatározóak, míg
      az egy hallgatóra jutó oktatási célú terület egyetemi átlaga 3,35 m 2, a karok közötti
       szórás jelentős, az ÁJK 1,10 m2/fő értéktől az ÁOK 9,69 m2/főig terjed,
      az egyetem által bérbevett területek 8739 m2, melyből oktatásra, kutatásra 6054 m2
       (63%), míg működtetése 2610 m2 (31%) esik.




A fenti kép a PTE ingatlanjainak Pécsen belüli elhelyezkedését mutatja, szemléletesen
jelezve a telephelyek szétszórtságát, ezzel is előrevetítve a tömörítés a campusitás igényét és
szükségszerűségét.




                                             100
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.


                %                      5           10        15       20        25    építés éve



               2,0
    AJK                                                                              1935/2003

  AOK Okt      10,7
               24,9                                                                  1898/1985

  AOK Bet                                                                            1884/~1970
               2,6




 AOK Gazd                                                                                 ~1960
               5,0




    BTK                                                                              1912/1999
               3,0




  ETK Pécs                                                                           ~1950/1980
               5,8




   ETK M                                                                                     -
               5,5




   IGYFK                                                                             1923/1980
               2,0




    KTK                                                                              1914/2003
               2,3




     MK                                                                                   1891
               5,9




   PMMK                                                                                   1971
               5,0




    TTK                                                                              1912/1999
               2,8




   JÓLÉT                                                                                     -
               4,8




     Isk                                                                             1893-1996
               15,2




    Koll.                                                                            1930/1980
               2,5




   Szántó                                                                            1962/1989


                                                                   épített szintterület
  388452 m2 100%
                             meglévő
                                                                   felújított szintterület
Az előző ábra az egyes egységek összterületen belüli arányát szemlélteti. Figyelemreméltó
adatként értelmezendő, hogy az összes területből az oktatás illetve a betegellátás, a
közoktatás, a kollégiumok és a jóléti célú területek aránya 50-50%.
Ingatlanjaink állapota is jól leolvasható, hiszen összes épületszint terület 388.452 m2, ebből
betegellátás 106.000 m2, kollégiumok 59.000 m2 , gyakorló iskola 19.000 m2, felújított
szintterület 91.000 m2, rekonstrukcióra szorul 295.000 m2.
A rekonstrukció szükségességét támasztja alá ingatlanjaink építési, ill. jelentősebb felújítási
időpontja, mely 1884 évtől 2003-ig terjed, legtöbb létesítményünk építése ill. felújítása


                                             101
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

utoljára 30-40 évvel ezelőtt volt. Az 1988 és 2006 közötti beruházási és felújítási munkákat
az alábbiakban foglalhatjuk össze.
1./ Az Ifjúság u. 6. szám alatti A-jelű, TTK-BTK oktatási főépületének rekonstrukciója több
ütemben valósult meg. 1988-ban, a 0-dik ütemben a tervezés, előkészítés, közműbővítés,
mélyépítés, porta és telefonközpont építés készült 34 MFt értékben. 1989-1991-ig az 1.
ütemben épült a belső udvarban az új aula, könyvtár, étterem és hőközpont. Költsége: 328
MFt volt. 1991-1993-ig a II. ütemben a délnyugati szárny teljes újjáépítése zajlott 619 MFt
értékben. 1993-1995-ig a III. ütemben az északi szárny, benne a konyha rekonstrukciója folyt
563 MFt költséggel. 1995-1997-ig a főépületben megszűnt uszoda helyett a parkban, külön
épületként egy új tornaterem és uszoda épült meg 450 MFt értékben. 1997-1999-ig az A-
épület IV. ütemeként a délkeleti szárny rekonstrukciója folytatódott. Konferenciaterem,
tornatermek létesültek. Ez a befejező ütem 903 MFt-ba került.
Az Ifjúság u. 6. alatt összesen 14.021 m2-es régi épületrész került teljes felújításra és
korszerűsítésre. További 9.665 m2 új alapterület épült meg. Így a teljes rekonstrukció 23.686
m2-t érintett.
2./ A Rákóczi u. 80. szám alatti ÁJK-KTK oktatási főépületének rekonstrukciója is „lakott”
állapotban, az oktatás folyamatával együtt folyt. Az építkezést megelőzően egy „puffer”
épület megvétele, felújítása történt. Dohány u. 5. szám alatti volt Zipernovszky kollégiumot
1999-ben 100 MFt-ért megvásároltuk. Majd 2001-2002-ben 569 MFt-ért oktatási célra
felújítottuk és átalakítottuk. 1999-2000-ben külön épületként megépült egy 300 fős előadó a
Rákóczi úti telken 159 MFt költséggel. A főépület teljes rekonstrukciója 2001-2003-ig tartott
és 2611 MFt-ba került. Ez a legfelső szintekre tetőtér ráépítést is jelentett, 2276 m2
alapterület növekedéssel.
3./ A Szántó Kovács János u. 1. telephelyen szinte folyamatos építési és felújítási tevékenység
folyt. Az A-jelű és C-jelű kollégiumi szárnyakat összekötő D-jelű, új kollégiumi épületszárny
létesült a nyaktag emeleti részén 1997-1998-ban 116 MFt költséggel. A FEEK először a B-épület
V. emeletére, később a nyaktag földszinti északi részére is települt, kisebb felújításokkal. Majd a
volt konyha-étterem épületszárnyat újította fel oktatási célra. A 2000-2001-es munkák értéke 105
MFt volt. Folyamatosan, több ütemben beépítette a földszinti árkád déli részét. 2002-2005-ig 229
MFt-tal. Ez 944 m2 alapterület növekedést jelentett. 2006-ban folytatódik az árkádbeépítés, az új
bejárat és porta kialakítással, a belső udvar parkosításával, 58 MFt költséggel. A további
átalakítások a volt kultúrház (színházterem) épületére vonatkoznak.
4./ Szállás és kollégium férőhely érdekében tett épületvásárlások, felújítások, korszerűsítések:
1998-2000-ben a Damjanich u. 30. vendégházat korszerűsítettük 70 MFt-ért. 2001-ben
megvettük a Márton Áron Szakkollégiumot (Rácvárosi u. 70.) 143 MFT-ért. Az épület
átalakítására és korszerűsítésére 80 MFt-ot költöttünk 2001-ben. 2001-ben és 2002-ben
nővérszálló célra megvettük a Laterum Szálló (Hajnóczy József u. 37. B-épület) négy szintjét
386 MFt-ért. 2002-ben megvásároltuk a Hunyor Szállót (Jurisics Miklós u. 16.) 357 MFt-ért.
Felújítására 2003-2004-ben 57 MFt-ot költöttünk.
5./ Az oktatás célját szolgáló egyéb vásárlások és bővítések: az Egészségtudományi Kar
Zalaegerszegi Képzési Központ céljára megvásároltuk 1999-ben 117 MFt-ért a Landorhegyi
u. 23. ingatlant. Itt oktatási és kollégium célú alapterületet kaptunk, 2809 m2-en. A Berek u.
9. szám alatti volt általános iskolát Pécs városa 2001-ben térítés nélkül adta át. Az
Egészségtudományi Kar Pécsi Képzési Központ oktatási épület alakításának költsége 50 MFt
volt 2001-2002-ben. A II. Gyakorló Általános Iskola (Őz u. 2.) gimnáziumi oktatást vezetett
be, és az osztályok elhelyezésére 2002-2004-ben 480 m2-es épületszárny bővítést
valósítottunk meg, 84 MFt értékben.


                                               102
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

2.13.2 Az ingatlanfejlesztési és felújítási program bemutatása, a képzési rendszer
        átalakításával való összhangjának elemzése
Az egyetem ingatlanfejlesztési programjának két fontos célja van. Egyrészről az
ingatlanstruktúra lehető legjobb koncentrálásnak elérése, másrészt a megváltozott képzési
igényekhez, kutatásfejlesztési és szolgáltatási tervekhez szükséges minőségi infrastrukturális
háttér megteremtése.

2.13.2.1       Pécs Keleti Campus fejlesztése

Keleti Campus fejlesztésének célja az Európa Kulturális Főváros projekthez kapcsolódóan a
már felújított kari (ÁJK-KTK) épületek környezetének rendezése, a még hiányzó funkciók
pótlása, a város egyik központi terén – 48-as tér – modern igazgatási központ létrehozása,
parkoló felületek kialakítása.
A Campus további létesítményei:
      Részvétel a Dél-Dunántúli Tudásközpont és Regionális Könyvtár programban (2500
       m2 egyetemi funkció: társadalomtudományi könyvár és 2 db 250 fős, egybenyitható
       Bologna-előadóterem)
      Sport és wellness program – kapcsolódóan az Univ kollégium rekonstrukciójához
       sportcsarnok és wellness központ létrehozása
      Művészeti Kar új telephelyének kialakítása (~9500 m2) – kapcsolódóan az EKF
       Zsolnay Kulturális Negyed programjához
A fejlesztési terület további közterületi programjai:
      közlekedésfejlesztés (felüljáró/aluljárók építése)
      48-as tér, Búza tér térrendezése.

2.13.2.2        Nyugati Campus

Nyugati Campus a Szigeti út – Ifjúság útja – Rókus utca – Boszorkány utca térségére az
ÁOK-BTK-PMMK-TTK valamint ETK és FEEK területére terjed ki..
ÁOK: a Szigeti úti oktatási épületek rekonstrukciója, új (~1500 m2) oktatási célú termek
kialakítása, az állatház megújítása. A fejlesztés forrása: felújítási pénzeszközök + PPP
A kari program részét képezi a tervezett Fogorvosi Kar Dischka Gy. utcában történő
felújítása, cca 2000 m2-el történő bővítése, valamint a tervezett Gyógyszerészeti Kar Rókus
u. 2-ben történő további fejlesztése.
BTK: a meglévő épületek folyamatos felújítása, korszerűsítése, részvétel a Zsolnay
Kulturális Negyed programban: Film, Színház és Kommunikációs Központ
PMMK: a Boszorkány utcai telephely teljes rekonstrukciója cca 1500 m2-el történő bővítése
PPP program keretében folyamatban van. Folyamatos feladat a Rókus utcai ingatlan
felújítása. Ennek alternatívája a Rókus utcai telephelyből a Damjanich utcába költözés. Új
program a Pollack Science Building (Műszaki Tudásközpont) megvalósítása a Boszorkány
utcai telephelyen.
TTK: a közelmúltban felújított épületek folyamatos karbantartása, minőségének javítása
mellett a legjelentősebb fejlesztési feladat a Natura Science Building (Természettudományi



                                              103
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

Tudásközpont) létrehozása. A kar programjai között szerepel a testnevelés oktatás
infrastrukturális feltételeinek javítása.
ETK: a 2006-óta egyetemi kar központi telephelye a kertvárosi Berek utcában található,
ugyanakkor további szétszórtan elhelyezkedő (Rét utca, Vörösmarty u., Hajnóczy József u.)
létesítmények nehezítik az oktatási munkát. A kar fejlesztési célja egy korszerű mind az
elméleti, mind a gyakorlati képzést magas szinten biztosító cca 10.000 m2-es épületegyüttes
kialakítása. Az új telephely létrejöhet: a Berek utcai telephely bővítésével vagy felszabaduló
klinikai épületek átépítésével, A kar feladatai között szerepel a Kaposvári, Szombathelyi és
Zalaegerszegi Képzési Központok folyamatos felújítása.
FEEK: a kar Szántó Kovács János úti fejlesztését a Rektori Hivatal elköltözése biztosítja,
melynek során az oktatási terület cca 2000 m2-el bővül. A rekonstrukció során megújítandó a
PEK, kialakítandó az épületek előtti díszkert valamint parkoló.

2.13.2.3        IGYFK Szekszárd fejlesztés

A kar meglévő épületeinek folyamatos felújítása mellett új projektként kívánja megvalósítani
oktatási portfóliájának bővítését is biztosító „Tanszálló-konferencia-Sport és Rekreációs
Központ” projektjét, melyhez szükséges terület a kar jelenlegi telephelyén rendelkezésre áll.

2.13.2.4        Klinikák (integrált egészségügyi infrastruktúra)

Pécsi integrált egészségügyi ellátó infrastruktúra létrehozása.

2.13.2.5       Kollégiumok

A PTE egyik erősségét jelenti a 4200 férőhelyes kollégiumi kapacitás, melyből 3500 férőhely
Pécset, 700 férőhely a vidéki képzési központokban található.
A PTE és OM között 2005-ben aláírt megállapodás szellemében PPP konstrukcióban az
alábbi kollégiumok rekonstrukciója tervezett:
                                Kollégium                                       Férőhely
Pécs, Boszorkány úti Kollégium                                                     800
Pécs, UNIV Kollégium                                                               536
Pécs, Szántó K. J. utcai Kollégium                                                 840
Pécs, Balassa úti Kollégium                                                        350
Pécs, Jakabhegyi úti Kollégium                                                     580
Pécs, Márton Áron Kollégium                                                        100
Kaposvár Kollégium                                                                 168
Szekszárd Kollégium                                                                250
Szombathely Kollégium                                                              140
Zalaegerszeg Kollégium                                                             140
                          Kollégiumok összesen                                    3904



                                              104
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

A rekonstrukció célja a XXI. század igényeinek is megfelelő kollégiumi ellátás biztosítása, a
szobákhoz kapcsolódó egészségügyi helységek kialakítása, a tanulást és pihenést egyaránt
szolgáló épületen belüli informatikai hálózat kialakítása.
A program részét képezi a Szent Mór kollégium megszüntetésével kieső 240 férőhely pótlása,
mely a Szántó Kovács János utcai B épületben (120 fh), illetve az A és C épület tetőtér
kialakításával (120 fh) biztosítandó.

2.13.2.6        Egyéb fejlesztések

Balatonlellei üdülő felújítása szükséges, Fonyód üdülő funkcióváltással egyetemi
továbbképző központ felújítás, átalakítás cca 200 mFt.
Az agrárképzés fejlesztéséhez kapcsolódó elképzelések fontos feltétele a pécsi Szőlészeti és
Borászati Kutatóintézetének átvétele.

2.13.3 Forrásbevonási koncepció a fejlesztési és felújítási PPP és saját erős
        programok megvalósításához
A PTE elsősorban UMFT forrásokból kívánja megoldani fejlesztési tervet, ugyanakkor azon
területeken ahol nem áll rendelkezésre UMFT forrás szükséges a PPP konstrukcióban
megvalósítandó fejlesztés.
Az UMFT keretében tervezett projektek önerejét a bevont ingatlanfedezettel és más apportált
eszközökkel (nagyműszerek), továbbá ingatlanhasznosításból befolyó bevétellel (PEAC-
pálya pl. értékesítése), illetve magánbefektetők befektetésével kívánjuk előteremteni.

2.13.3.1         PPP konstrukcióban megvalósítandó tanulmányi infrastruktúra
           fejlesztések

2005-ben megállapodást írt alá a PTE és OM vezetése 12,4 milliárd Ft beruházási értékű
oktatásfejlesztési programról, mely három csomagban tervezte a megvalósítást.
I. csomag: Magasház projekt 4,4 milliárd Ft, részei: Magasház (3,2), Szántó felújítás (0,3),
BTK felújítás (0,1) tornacsarnok (0,3), parkolóház (0,5)
II. csomag Pollack projekt 3,2 milliárd Ft, megvalósítása a kivitelezés stádiumában van.
III. csomag: Kari projektek 4,8 milliárd Ft, részei: ÁOK rekonstrukció (2,4), ETK új épületek
(0,8), KTK új épületek (1,2), IGYFK új épületek (0,4)
2005-2006 évben különös tekintettel az Európa Kulturális Fővárosa programra, a Magasház
körüli tulajdonosi bizonytalanságokra, valamint egyéb pályázati lehetőségekre az oktatási
infrastruktúra fejlesztésben az alábbi szándékok fogalmazódtak meg:
       változatlan a Pollack projekt Boszorkány úti programja, a Rókus utcai telephely
        korszerűsítése felújítási keretből történik
       a Magasház projektből marad a Szántó rekonstrukció, valamint tornacsarnok építés
        0,6 Mrd Ft
       a kari csomagban változatlan az ÁOK rekonstrukció (2,4 Mrd Ft), a KTK fejlesztés
        tervezett értéke 0,5 Mrd Ft, ETK bővítés (1.5 Mrd)
A tervezett változások eredményeként az aláírt megállapodásból felhasználásra kerül 8,2 Mrd
Ft, további fejlesztésre rendelkezésre áll 4,2 Mrd Ft


                                             105
            ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                      APPEAR HERE.

A megvalósítás időbeni ütemezése szerint:
2006-2007: az előkészítésnek, a közbeszerzési pályázatok lebonyolításának, az engedélyezési
és kiviteli tervek készítésének időszaka, a feladatokban való részvétel nélkülözhetetlen,
szándékaink, igényeink érvényesítése itt történhet.
A 2006. év második felében már megindult a Pollack Mihály Műszaki Kar programjának
kivitelezése is. A többi kar rekonstrukciójának és bővítésének várható indítása 2007 vége.

2.13.3.2            PPP konstrukcióban megvalósítandó kollégiumfejlesztés

A PTE és OM között 2005-ben történt ennek a megállapodásnak az aláírása, mely a PTE
valamennyi kollégiumának PPP konstrukcióban történő felújítását célozta meg.
A Hallgatói lakhatási feltételek fejlesztése című fejezetben9 tételesen bemutatjuk az egyes
kollégiumok állapotát, a felújítási igényt.
A felújításra váró kollégiumok eredeti férőhelyszáma 4484 férőhely. A felújítást,
korszerűsítést követően különösen a négy férőhelyes szobák kapacitásának csökkentése,
vizesblokkok kialakítása miatt a férőhelyek száma 280-nal csökken, melyből 211 férőhely
pécsi, 69 férőhely vidéki. Fentiek miatt a felújításba bevont új kollégiumok férőhely
kapacitása 4204 db lesz, (A Szent Mór kollégium 240 férőhelyes kapacitás csökkenése a
Szántó oktatási programban kerül pótlásra.) az előirányzott nettó beruházási költség 6,124
milliárd Ft.
A megvalósítás ütemezése szerint
I. ütemben a Boszorkány kollégium (közbeszerzés folyamatban), a kaposvári kollégium,
szekszárdi kollégium és a zalaegerszegi kollégium,
II. ütemben az Univ kollégium, a Márton Áron kollégium és a Szombathely kollégium,
III. ütemben a Szántó kollégium, a Balassa kollégium és a Jakabhegyi kollégium
rekonstrukciója várható.
A felújítás tervezett befejezése 2009. év.

2.13.3.3            Az UMFT forrásaiból tervezett fejlesztések10

                                                                Finanszírozási források           Összesen
               Megvalósuló fejlesztés
                                                    ROP     TIOP    GOP TÁMOP Magán       Saját    (mFt)
Modern központi igazgatás infrastrukturális
hátterének kialakítása Pécs keleti Campuson
kapcsolódva az EKF projekt kulturális
belvárosának kialakításához                          400        300   600    150            400       1850
Pécs keleti campus fejlesztése, könyvtári
centralizáció, Bologna-előadóterem kialakítása az
EKF keretében kialakításra kerülő Dél-Dunántúli
Tudásközpont és Regionális Könyvtár részeként       1400                                    100       1500




9
    Lásd 2.14.3 fejezet
10
     Lásd 5.3 fejezet


                                                          106
           ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                     APPEAR HERE.

Művészeti képzés minőségi fenntartásához és
fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtése
Zsolnay Kulturális Negyedben kapcsolódva az
EKF2010 és a Pécs az életminőség Pólusa
projekthez                                            2500             450          150    250    3350
Pécs keleti campus sport és wellness infrastruktúra
fejlesztés                                             400                          500            900
Pécsi integrált egészségügyi ellátó infrastruktúra
fejlesztése                                                  35000                 7000   5000   47000
Regionális természet- és műszaki tudományi
tudásközpont létrehozása
Természet- és műszaki tudomány az életminőség
szolgálatában                                                  7000          150                  7150
Egészségtudományi szolgáltatóház kialakítása a
Pécs, az Életminőség Pólusa programhoz
kapcsolódva                                                           1200          300           1500
Dél-Dunántúli Egészségipari Versenyképességi
Pólus és Tudásközpont létrehozása                                     3000   200   1000           4200
Inkubátorház hálózat kialakítása                      2000                                 500    2500
Tanszálló – Konferencia - Sport és Rekreációs
Központ kialakítása Szekszárdon                       1800                                        1800
Összesen                                              8500   42300    5250   500   8950   6250   71750

2.13.4 Az intézményi beruházások koncepció szintű terveinek bemutatása, üzleti
       tervek kidolgozása, főbb paramétereinek kidolgozása

2.13.4.1         Modern központi igazgatás infrastrukturális hátterének kialakítása Pécs
           keleti Campuson

A projekt célja a tervezett Tudáshasznosítási és Technológiatranszfer Központ, a
Vállalkozás-fejlesztési Inkubációs Központ számára hely biztosítása, Vezetői Információs és
Informatikai Központ és Hallgatói Szolgáltatási Központ kialakítása, a központi igazgatás
centralizálása, modernizálása, a Rektori Hivatal méltó környezetbe helyezése, jelenlegi
alkalmatlan központi épület felszabadítása oktatási célokra történő átalakításra. Kapcsolódás
az Európa Kulturális Fővárosa projekthez az egységes kulturális belváros kialakításával. Az
ingatlanfejlesztésen túl tervezzük a programhoz kapcsolódó Vezetői Információs Rendszer
kiépítését, informatikai fejlesztést, hallgatói karrier és életútkövető rendszer létrehozását.
Tevékenységek: Vállalkozás-fejlesztési Inkubációs Központ és Vezetői Információs és
Informatikai Központ valamint a teljes integrált GMF a BMRFK jelenlegi székházában
történő elhelyezése (az épület megvásárlásával és átalakításával)(, a Rektori Hivatal
áthelyezése került a Szent Mór patinás épületébe, ugyanitt létrejött a Tudáshasznosítási
Központ és a Hallgatói Szolgáltatói Központ Megvalósítás ideje: 2008-2009.
Projekt illeszkedése: az egyetemi igazgatás javításával a projekt pozitív hatással van az
oktatásra. A program szorosan kapcsolódva az EKF projekt kulturális belvárosának
kialakításához.

2.13.4.2           Pécs keleti campus fejlesztése, könyvtári centralizáció

A projekt célja az EKF Dél-Dunántúli Tudásközpont és Regionális Könyvtár program
részeként egyetemi társadalomtudományi forrásközpont kialakítását valamint az integrált,


                                                         107
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

konszolidált képzést kiszolgáló nagyelőadók kialakítása. A projekt szorosan kapcsolódik az
Európa Kulturális Fővárosa 2010 projekthez.
Tevékenységek: Könyvtári terület kialakítása, megfelelő          informatikai infrastruktúra
kialakítása, 2*300 fős nagyelőadó terem kialakítása. A            PEAC pálya átadása az
építkezésekhez. ÁJK-KTK könyvtár (~1500m2) és a Központi         Könyvtár (~200m2) kijelölt
részeinek átköltöztetése a közös (városi-megyei-egyetemi         könyvtári depozitóriumba.
Megvalósítás ideje: 2008-2010.
Projekt illeszkedése: A program része az EKF 2010 Dél-Dunántúli Tudásközpont és
Regionális Könyvtár kialakítása projektnek

2.13.4.3         Művészeti képzés minőségi fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges
           feltételek megteremtése

A projekt célja a művészeti képzés szétaprózódott infrastruktúrájának egyesítése, a képzés-,
kutatás- és szolgáltatásfejlesztési célok megalapozását lehetővé tevő infrastrukturális
fejlesztések végrehajtása, ezen belül is Pécs városával együttműködve a Zsolnay Kulturális
Negyedben Campus kialakítása valamint Kreatív Kísérleti és Kutatási Központ, továbbá
Film-, Színház és Kommunikációs Központ létrehozása.
Tevékenységek: Integrált zenei, festészeti és szobrászati képzési campus létrejötte a Zsolnay
Kulturális Negyedben, a meglévő ingatlan felújítása, átalakítása, új épületrészek felépítése,
bérlemények feladása. Továbbá a Zsolnay gyár területén kerámia-kutatási és képzési központ
és művészeti inkubátorház, valamint a színháztudományi, kommunikációtudományi és
filmtudományi képzésre épülő városi szolgáltató központ (egyetemi színház, tv) létrehozása,
illetve egy ipari környezetben létrehozandó szobrászati és anyag-megmunkálási
kutatóközpont kialakítása. Megvalósítás ideje: 2007-2009.
Projekt illeszkedése: a művészeti képzés, kutatás és szolgáltatás fejlesztésével a program
illeszkedik az Új Magyarország Fejlesztési Terv két célkitűzéséhez a növekedéshez és a
foglalkoztatás bővüléséhez, a pólus programhoz, a regionális stratégiához és a lisszaboni
célokhoz, valamint pozitív hatással van a gazdasági növekedésre, a kultúrára, a társadalmi
tőke növekedésére és nemzetközi együttműködések bővülésére

2.13.4.4        Pécs keleti campus sport és wellness infrastruktúra fejlesztés

A projekt célja az EKF 2010 projekthez kapcsolódva közös sport és wellness ingatlan
fejlesztés megvalósítása a PTE pécsi keleti campusán. A wellness központot magántőke
bevonásával kívánjuk megvalósítani.
Tevékenységek: Sportcsarnok építés, wellness központ építés. Megvalósítás ideje: 2009.
Projekt illeszkedése: a sportolási és rekreációs lehetőségek növelésével a projekt pozitív
hatással van az egészségügyi állapotra.

2.13.4.5        Pécsi integrált egészségügyi ellátó infrastruktúra fejlesztése

A hazai egészségügyi szakellátás legmagasabb színvonalát az egyetemi klinikák jelentik. Az
klinikák fejlesztése az egészségügyi ellátás minőségi fejlesztésén túl az oktatást minőségének
javítását is szolgálja. A Város, a Megye és Egyetem között létrejött megállapodás
eredményeként tervezett közös beruházás megszűnteti az ellátó központok közötti
párhuzamosságokat, lehetővé teszi egy, a méretgazdaságosság és az erőforrás-allokáció

                                             108
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

szempontjait is figyelembe vevő, hatékony, koncentrált struktúra kialakítását. Az így
létrejövő intézményi struktúra magas színvonalú ellátást biztosít az oktatás és innováció
számára, valamint a független egészségturizmus fejlesztését is segíti.
A projekt célja a város, az egyetem és a megye együttműködésén alapuló integrált
egészségügyi szolgáltató infrastruktúrájának létrehozása, az erőforrások centralizálása,
párhuzamosságok megszüntetése. Tevékenységek: egységes klinikai központ létrehozása a
meglévő 26 telephely összevonásával 4 integrált alközpont létrehozása. A programhoz
kapcsolódik a magántőke bevonásával tervezett gyógyhotel létrehozása és egészségturisztikai
fejlesztés.
Megvalósítás ideje: 2007-2013.
Projekt illeszkedése: az egészségügyi ellátó rendszer korszerűsödésével, hatékonyságának
javításával a projekt pozitív hatással van az egészségi állapot és közegészségügy javulására,
illeszkedik a pólus programhoz és a regionális stratégiához.

2.13.4.6       Regionális természet- és műszaki tudományi tudásközpont létrehozása -
           Természet- és műszaki tudomány az életminőség szolgálatában

A projekt célja a TIOP Tudásközpontok fejlesztése a versenyképességi pólusokban kiemelt
nagyprojekthez kapcsolódva a PTE természet- és műszaki tudományi kutatási infrastruktúra
kialakítása. Ennek keretében jönne létre a Nature Science Building és a Pollack
Tudásközpont.
Tevékenységek: Természettudományi Tudásközpont kialakítása TTK, ÁOK, ETK
alapkutatási és alkalmazott kutatási infrastruktúra kialakítása, kutatói laborok központosítása,
valamint a Boszorkány úti tudásközpont létrehozása, gyakorlat- és piacorientált képzések
fejlesztése, a növekedési pólusok kibontakozását elősegítő kutatási és innovációs
infrastruktúra létrehozása, az innovációs forrásszerző tevékenység, iparjogvédelmi feladatok.
A programhoz kapcsolódva tervezzük kutatói, pre- és posztdoktori ösztöndíjrendszer
kialakítását és bevezetését.
Megvalósítás ideje: 2008-2010.
Projekt illeszkedése: a kutatási infrastruktúra, kutatási tevékenység javításával a projekt
illeszkedik az Új Magyarország Fejlesztési Terv két célkitűzéséhez a növekedéshez és a
foglalkoztatás bővüléséhez, a pólus programhoz, a regionális stratégiához és a lissaboni
célokhoz, valamint pozitív hatással van a gazdasági növekedésre, az innovációra, a társadalmi
tőke növekedésére és nemzetközi együttműködések bővülésére.

2.13.4.7        Egészségtudományi szolgáltatóház kialakítása a Pécs, az Életminőség
           Pólusa programhoz kapcsolódva

A projekt célja az egészségtudományi innováció legfontosabb keretét megteremteni a „Pécs,
az életminőség pólusa” keretében létrehozni kívánt „PANNON INKUBÁTORHÁZ” című
programban.
Tevékenységek: Egy többcélú egészség-szolgáltatóház létrehozása (tanmedence, tankonyha,
demonstrációs oktató termek, klubhelyiségek kialakítása). Megvalósítás ideje: 2009-2011.
Projekt illeszkedése: a kutatási infrastruktúra, kutatási tevékenység javításával a projekt
illeszkedik az Új Magyarország Fejlesztési Terv két célkitűzéséhez a növekedéshez és a
foglalkoztatás bővüléséhez, a pólus programhoz, a regionális stratégiához, valamint pozitív


                                              109
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

hatással van a gazdasági növekedésre, az innovációra, a társadalmi tőke növekedésére és
nemzetközi együttműködések bővülésére.

2.13.4.8         Dél-Dunántúli Egészségipari Versenyképességi Pólus és Tudásközpont
           létrehozása

A projekt célja az egészségipari versenyképességi pólus megalapozása a Tudásközpont
létrehozásával, mely az egészségiparhoz kapcsolódó innovációs és kutatáshasznosítási
tevékenység régiós központja kíván lenni.
Tevékenységek: Alkalmazott kutatási központ kialakítása. Megvalósítás ideje: 2010-2011.
Projekt illeszkedése: a kutatási infrastruktúra, kutatási tevékenység javításával a projekt
illeszkedik az Új Magyarország Fejlesztési Terv két célkitűzéséhez a növekedéshez és a
foglalkoztatás bővüléséhez, a pólus programhoz, a regionális stratégiához, valamint pozitív
hatással van a gazdasági növekedésre, az innovációra, a társadalmi tőke növekedésére és
nemzetközi együttműködések bővülésére.

2.13.4.9        Inkubátorház hálózat kialakítása

A projekt célja, hogy az egyetem vonzáskörzetében jöjjenek létre azok a vállalkozás-
fejlesztési központok, melyek lehetővé teszik az egyetemi tudásbázis nagy hatásfokú piacra
vitelét.
Tevékenységek: Inkubátorházak kialakítása. Spin-off cégek alapítása. Megvalósítás ideje: 2008-
2011.
Projekt illeszkedése: a kutatási infrastruktúra, kutatási tevékenység javításával a projekt
illeszkedik az Új Magyarország Fejlesztési Terv két célkitűzéséhez a növekedéshez és a
foglalkoztatás bővüléséhez, a pólus programhoz, a regionális stratégiához, valamint pozitív
hatással van a gazdasági növekedésre, az innovációra, a társadalmi tőke növekedésére és
nemzetközi együttműködések bővülésére.

2.13.4.10   Tanszálló – Konferencia - Sport és rekreációs Központ kialakítása
        Szekszárdon

A projekt célja a szekszárdi IGYFK számára egy 30 szobás, 60 férőhelyes első osztályú
tanszálló építése, mely kiegészül wellness és gyógyterápiás helységekkel, fedett
sportcsarnokkal. A projekt keretében létrejönne egy konferenciaközpont: egy 250 fős és egy
130 fős előadóterem, korszerű felszereltséggel. Tevékenységek: projektben megvalósuló
tanszálló egyrészt a turizmus-vendéglátás szakos főiskolai hallgatóink gyakorlati helyeként
működne, másrészt javítaná a város és a térség minőségi szállodai kapacitását. A tanszálló
kiegészülne rekreációs, wellness jellegű gyógyterápiás szolgáltatásokkal és sportolási
lehetőségeket nyújtó létesítményekkel (fedett sportcsarnok) is, amely szorosan kapcsolódik a
Főiskolai Kar jelenlegi építményeihez (uszoda, étterem). A beruházás másik nagyon fontos
meghatározó eleme a konferenciaközpont, mely mind a város, a megye, a főiskola nagy
hiányosságát pótolná, de innovatív szerepével kapcsolódna a térség kulturális, oktatási
színvonalának emeléséhez. Így komplexen válhatna teljessé az a szolgáltatás, amely egyben
biztosítaná a felújított intézmény kihasználtságát. Megvalósítás ideje: 2007-2009.
Projekt illeszkedése: a turisztikai képzés és szolgáltatás fejlesztésével a program illeszkedik
az Új Magyarország Fejlesztési Terv két célkitűzéséhez a növekedéshez és a foglalkoztatás


                                             110
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

bővüléséhez és a Bologna-folyamathoz, valamint pozitív hatással van a gazdasági
növekedésre.

2.13.4.11      Az ÁOK épületegyütteseinek felújítása

A projekt célja az Általános Orvostudományi Kar általános orvos, fogorvos és gyógyszerész
képzése és az ahhoz kapcsolódó kutatások fejlődéséhez szükséges infrastruktúra biztosítása.
Tevékenységek:
a Szigeti úti Központi Épület elkerülhetetlen építészeti, gépészeti és elektromos felújítása, s
ahhoz kapcsolódó új épületrész kialakítása a jelenlegi parkoló és oktató-kapacitás bővítése
érdekében;
a hallgatói szolgáltatásoknak teret adó új hallgatói Központ kialakítása a Honvéd utca 5. sz.
alatti telephelyen;
a gyógyszerész- és fogász szakok - közeljövőben karok - oktató- és kutatómunkájához
szükséges hely kialakítása a Rókus utcai és Dischka Győző utcai épületek megvásárlásával és
felújításával.
Megvalósítás ideje: 2007 – 2011


Projekt illeszkedése: A program tervezése során figyelembe vettük a Klinikai
rekonstrukciós program (NFT-II) terveit. A kutatóterületeink bővítését az egyetemi egységes
Természettudományos Kutató Intézet tervei között valósítanánk meg.

2.13.4.12      Szántó épületegyüttes felújítása

A projekt célja egyrészt oktatási, igazgatási helyiségek kialakítása a felszabaduló területeken,
valamint egy kulturális központ létrehozása a kihasználatlanul álló egyetemi klub épületében.
Tevékenységek: A felnőttképzés dél-dunántúli központjának fejlesztése a szükséges oktatási,
igazgatási helyiségek és vendégoktatói és fiatal kutatói szálláshelyek kialakítása a Rektori
Hivatal és a GMF volt helyiségeiből, továbbá Kulturális Központ létrehozása és parkoló
kialakítás.
Megvalósítás ideje: 2009-2010.
Projekt illeszkedése: a felnőttképzés feltételeinek javításával, a kulturális fejlesztéssel a
projekt illeszkedik az Új Magyarország Fejlesztési Terv két célkitűzéséhez a növekedéshez és
a foglalkoztatás bővüléséhez, és a Bologna-folyamathoz, pozitív hatással van a humán
erőforrás beruházásokra, a társadalmi kohézió és esélyegyenlőség javítására.

2.13.5 Az intézmény infrastrukturális beruházásainak megvalósulása utáni
        működtetés költségtervének és fedezeti forrásainak bemutatása
A tervezett fejlesztések jelentős része (különös tekintettel a PPP projektekre) a meglévő
infrastruktúra modernizálását szolgálják, ezek a fenntartásra pozitív hatást gyakorolnak, azaz
csökkentik a fajlagos költséget.
Az új infrastruktúra létrehozására irányuló fejlesztések egyrészt kiváltják a bérleményeket és
a bérleti költségeket, másrészt lehetőséget teremtenek bevételnövelő tevékenységekre (K+F,
innováció stb.)


                                              111
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

Az infrastruktúra modernizálása jelentősen hozzájárul az egyetem vonzerejének növeléséhez,
hallgatói bázisának fejlesztéséhez, ez a hallgatóktól származó bevétel (állami finanszírozás,
költségtérítés, kollégiumi díj) lesz a legfontosabb, hosszú távon biztos fedezeti forrás.




                                            112
             ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                       APPEAR HERE.


2.14 Oktatói, dolgozói, hallgatói életminőség javítására irányuló fejlesztések

2.14.1 A munkahelyi infrastruktúra javításának programja
A munkahelyi infrastruktúra javítását szolgálják az informatikai fejlesztések, az ingatlan
beruházások (ezeknél különösen a modern központi igazgatás létrehozása projekt).

2.14.1.1            A munkahelyi informatikai infrastruktúra javítása11

Az informatikai fejlesztési koncepció vonatkozó részei a hálózat fejlesztése, egységesítése, az
oktatói és adminisztrációs számítógép állomány fokozatos korszerűsítése, a WIFI vezeték
nélküli hálózat teljes körű kiépítése, a biztonságos authentikáció megvalósítása a
hálózathasználathoz, a távoktatás korszerű feltételeinek megteremtése, WEB szolgáltatás
egységes portál rendszerrel történő kialakítása a teljes egyetemen, központi levelező szerver
üzembeállítása, biztonságos szolgáltatásának kialakítása megszervezése központi tűzfal
üzembe állítása, szolgáltatásának kialakítása, az egységes authentikáció biztonságos
kialakítása, SAP szerverfarm tunningja, platform váltás, facility management kialakítása,
üzembeállítása, SAP elektronikus üzenetkezelő rendszer megvalósítása, ETR szerverfarm
erőforrás állományának cseréje, ETR-Coospace szolgáltatás erőforrás-állományának
korszerűsítése, valamint az intézményi telefonrendszer fejlesztése.

2.14.2 Hallgatói infrastruktúra javításának programja
A hallgatói infrastruktúra fejlesztését a kollégiumi és sport fejlesztéseken túl az alábbi
szegmensekben tervezzük:
      Informatikai laborok fejlesztése
      Munkaállomások modernizálása, számuk bővítése
      Vezeték nélküli hálózati elérés
      ETR fejlesztés
      ETR fejlesztés
      Hallgatói Szolgáltató Központ kialakítása
      Könyvtári fejlesztés
      Akadálymentesítés

2.14.2.1            Hallgatói Szolgáltató Központ kialakítása

A hallgatókkal, mint partnerekkel való kapcsolattartás új formáit kell kialakítanunk.
(Központi Hallgatói Szolgáltató Iroda, diák tanácsadás, végzett hallgatók karrierjének
követése, stb.). Ezek komplex létesítményi feltételeinek kialakítását tervezzük.
A Központi Hallgatói Szolgáltató Iroda fő feladata a hallgatók tanulmányi
adminisztrációjának intézése. Ezen belül a vonatkozó szabályzatok és ügyrendek alapján a
felvételre jelentkezők, a hallgatók és a végzettek személyi adatainak kezelése, felvételi és
tanulmányi eredményeinek nyilvántartása, az egyetem által kiadott igazolványok és

11
     Részletesen lásd 5.2 fejezet


                                                113
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

igazolások elkészítése, eljuttatása a kérelmezőhöz, adatszolgáltatás az egyetem szervezetei,
valamint más, jogszabályban erre feljogosított szervezet számára, közreműködés a hallgatói
juttatások és térítések ügyintézésében, valamint az egyetem tanulmányi adminisztrációjával
kapcsolatos oktatási és ellenőrzési tevékenységben. A Központi Hallgatói Szolgáltató Iroda
emellett nyilvántartaná az egyetemen kiadott valamennyi oklevelet.
A fő cél a hallgatók egységes, gyors, a minőségbiztosítás követelményeit is kielégítő
kiszolgálása. Ha véglegesen kiépül, korszerű informatikai háttér (pl. ETR) tenné lehetővé,
hogy a hallgatók szolgáltatásokat rendelhessenek meg az interneten, vagy telefonon keresztül,
s az ügyeiket az interneten nyomon követhessék. A dékáni hivatalok a korábbinál kisebb
létszámmal a karoknál maradó feladatok végrehajtását segítenék. Továbbra is a karok
lennének felelősek a tantervekért, a tantárgyak programjáért, követelményeiért, a tantárgyak
meghirdetéséért, a dékán által megbízottak készítenék el a kari órarendet. A Központi
Hallgatói Szolgáltató Irodán keresztül beadott kérelmek, és a Központi Hallgatói Szolgáltató
Iroda előkészítése alapján az egyéni hallgatói ügyekben szükséges döntéseket is a dékán,
dékánhelyettes, vagy megfelelő tanulmányi bizottság hozná, de a döntés rögzítése a hallgató
személyi anyagában, a hallgató értesítése a döntésről a Központi Hallgatói Szolgáltató Iroda
feladata. szomszédságában nyerhetne elhelyezést.
A Központi Hallgatói Szolgáltató Iroda koncepciójában, struktúrájában új egységkén lesz
jelen az egyetem szervezeti hierarchiájában, amely megfelel az Európai Unió elvárásainak,
megelőlegezi azt a munkatervet, ami a Bolognai folyamathoz kapcsolódik, és 2010-ig zajlik
majd le az EU országaiban. Egy olyan professzionális felszereltségű, nyugat európai színtű
ügyvitelt megvalósító, hallgató orientált központot hozunk létre, amely szellemiségében
követi a Pécsi Tudományegyetem évszázados hagyományait. A mindig megújulni képes
szinergikus gondolkodású szakemberek képzésének, foglalkoztatásának tényleges és virtuális
terét létrehozva, a tudás, a megismerés öröme és átadása mellett érték marad a tolerancia, a
szolidaritás, az összetartozás, és a közös erő. A Központi Hallgató Szolgáltató Iroda
referenciaként szolgál a jövőben vidéki egyetemeken létesítendő központok számára is.

2.14.3 Hallgatói lakhatási feltételek fejlesztése
A Pécsi Tudományegyetem jelenleg 4805 fő elhelyezésére szolgáló kollégiumi épületekkel
rendelkezik, melyek 13 különböző helyen - vidéken is - találhatók. Mindössze 2 db olyan
kollégiumunk van (300 fő, 149 fő) melyek műszaki állapota megfelelő, ezeket az elmúlt 2
évben vásároltuk.
A további 11 kollégium műszaki állapota és szolgáltatási színvonala elengedhetetlenné teszi a
felújításokat, illetve a korszerűsítéseket. A műszaki állapotokra jellemző, hogy a 20-40 éve
épült kollégiumok elektromos hálózata a számítógépes igényeket sem tudja kielégíteni.
Az alábbiakban részletesen ismertetjük felújítási, illetve korszerűsítési igényünket:

2.14.3.1       Kaposvári Kollégium

1982-ben épült 168 férőhellyel. Átalakítás nem, csak felújítás szükséges az elhasználódott
elektromos és gépészeti berendezések miatt. Tervezett felújítási költség: 168 M Ft

2.14.3.2       Zalaegerszegi Kollégium

1973-ban épült 163 férőhellyel. A 4 szintes épület felső 2 szintje a kollégium. A közös és
teljesen korszerűtlen vizesblokkok átalakítása szükséges szobánkénti megoldásra. A teljes


                                              114
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

elektromos és gépészeti hálózat cseréje, korszerűsítése kerül kivitelezésre. Tervezett felújítási
költség: 240 M Ft

2.14.3.3       Szekszárdi Kollégium

1986-ban épült 285 férőhellyel. A kollégium épületében a beépített zuhanyzók, WC-k, -
mosdók nagymértékben elhasználódtak, elavultak, az időszaki karbantartások csak a
meghibásodások elhárítására terjedtek ki. Állandósultak a túlterhelések az elektromos
hálózaton, a szobák világítása elavult világítótestekkel történik. A felújítás keretében indokolt
a teljes körű külső-belső festés vakolás) elvégzése. A lapostetős födém számos helyen sérült,
elöregedett ezért beázás-veszélyes. Indokolt a teljes tetőszigetelés felújítása. Tervezett
felújítási költség: 430 M Ft

2.14.3.4       UNIV Kollégium (Pécs)

1983-ban épült 536 férőhellyel. Elektromos és gépészeti hálózata teljesen elavult.
Számítógépes hálózat jelenleg nem alakítható ki, csak a felújítás után. Nyílászárók csak
cserével javíthatók. A fentiek alapján az épület teljes felújítását kívánjuk. A vizesblokkok
bővítése nem szükséges, mert 2 szobára jut egy blokk. Tervezett felújítás költsége: 536 M Ft

2.14.3.5       Boszorkány úti Kollégium ( Pécs)

1971-ben épült 868 férőhellyel. Műszaki állapotát tekintve a PTE legrosszabb állapotban lévő
kollégiuma. Folyamatos, balesetveszély elhárítási munkák biztosításával tudjuk üzemeltetni.
A közös vizesblokkok helyett a szobákhoz tartozó vizesblokkok kialakítását tervezzük.
Tervezett felújítási költség: 1200 M Ft

2.14.3.6       Márton Áron Szakkollégium (Pécs)

1982-ben épült 100 férőhellyel. A szobák saját mini vizesblokkal rendelkeznek. Az
elektromos hálózat és a gépészet felújítása elkerülhetetlen. Tervezett felújítási költsége: 100
M Ft

2.14.3.7       Szombathelyi Kollégium

1913-ban épült 151 férőhellyel. Korszerűsítés és átalakítás szükséges, mivel semmilyen
tekintetben nem felel meg a kollégiumi elvárásoknak. Tervezett felújítási költség: 230 M Ft

2.14.3.8       Szántó Kollégium (Pécs)

1962-ben épült 868 férőhellyel. Teljes rekonstrukció és korszerűsítő átalakítás szükséges. A
közös vizesblokkok megszüntetése után, minden szoba önálló vizesblokkal fog rendelkezni.
Elektromos és gépészeti hálózat szintén teljesen elavult, jelenleg elektromos fogyasztási
korlátozás mellett működik. Tervezett felújítási költsége: 1300 M Ft




                                              115
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

2.14.3.9       Balassa Kollégium (Pécs)

1971-ben épület 408 férőhellyel. Univáz szerkezetű épület a szintenkénti közös
vizesblokkokkal. Két szobához tartozó vizesblokk kialakítását tervezzük, de szükséges a
teljes rekonstrukció. Tervezett felújítási költség: 610 M Ft

2.14.3.10      Jakabhegyi úti Kollégium (Pécs)

1981-ben épült 637 férőhellyel. A jelenlegi állapot szerint szintenkénti központi vizesblokkok
állnak rendelkezésre, melyek korszerűtlenek és nem felelnek meg a hallgatói igényeknek.
Szobánkénti vizesblokkok kialakítását tervezzük, továbbá a teljesen leromlott műszaki állapot
miatt a teljes felújítás szükséges. Liftek korszerűsítése és az internetes hozzáférés biztosítása
nélkülözhetetlen. Tervezett felújítási költsége: 950 M Ft

2.14.4 Sport és kulturális célú infrastruktúra-fejlesztési program

2.14.4.1       Sport célú ingatlanfejlesztés

A Keleti Campus sport és wellness központ létrehozása
Nyugati Campus Ifjúság úti Sportcentrum bővítés

2.14.4.2       Kulturális infrastruktúra fejlesztés

Film-, Színház és Kommunikációs Központ kialakítása
Kreatív Kutatási és Kísérleti Központ (K4) létrehozása




                                              116
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

3 AZ INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS MONITORING
      TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA

3.1   A fejlesztési projektek indikátorainak meghatározása

3.1.1 Képzési portfolió átalakítása minden szegmensben fejlesztési program
Projektelemek:
            -     Alapképzési, mesterképzési szakstruktúra kialakítása
            -     Felsőfokú szakképzések kínálatának bővítése
            -     Rövid ciklusú képzések fejlesztése
            -     Élethosszig tartó tanulás programszerű támogatása
            -     Piacképes portfolió fejlesztése minden képzési szinten
Programfelelős Indikátor            Számítása                     Kezdő Záró          Határidő
                                                                  érték érték
oktatási           hallgatói      Felvett hallgatói létszám 75,6% 80%                 2010.
rektorhelyettes    kapacitás      egyenértéken                                        dec.
                   kihasználtsága /OM kapacitás keret

3.1.2 Hallgatói mobilitás támogatása fejlesztési program
Projektelemek:
            -     Erasmus program fejlesztése
            -     CEEPUS programban részvétel bővítése
            -     Európán kívüli együttműködési programok fejlesztése
Programfelelős          Indikátor                 Számítása           Kezdő   Záró     Határidő
                                                                      érték   érték
Tudományos          és Mobilitási programban Célidőponti              100%    115%     2010.
külkapcsolati          résztvevő     hallgatók érték     /bázis                        dec.
rektorhelyettes        létszámbővülése         időponti érték

3.1.3 Esélyegyenlőség, tehetséggondozás fejlesztési program
Projektelemek:
            -     Esélyegyenlőségi program
            -     Tehetséggondozási program
Programfelelős       Indikátor                        Számítása       Kezdő   Záró     Határidő
                                                                      érték   érték
oktatási             Esélyegyenlőségi         és Célidőponti          100%    115%     2010.
rektorhelyettes      tehetséggondozási           érték    /bázis                       dec.
                     programban        résztvevő időponti érték
                     hallgatók létszámbővülése
Programfelelős       Indikátor                        Számítása       Kezdő   Záró     Határidő


                                                117
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

                                                                   érték     érték
Kutatási           Doktori         képzésben Célidőponti            100%     110%    2010.
rektorhelyettes    résztvevők       hallgatók érték    /bázis                        dec.
                   létszámnövekedése          időponti érték

3.1.4 Kutatás-fejlesztés és innováció fejlesztése fejlesztési program
Projektelemek:
   -   A Tudáshasznosítási és Technológiai Transzfer Központ létrehozása
   -   Természet- és Műszaki Tudományi Tudásközpont létrehozása
   -   Meglévő innovációs szervezetek fenntartása
   -   Inkubátorház hálózat kialakítása
   -   Kreatív Kutatási és Kísérleti Központ (K4) létrehozása
   -   Egészségtudományi szolgáltatóház kialakítása
   -   Dél-Dunántúli Egészségipari Versenyképességi Pólus és Tudásközpont
Programfelelős      Indikátor               Számítása             Kezdő      Záró    Határidő
                                                                  érték      érték
Kutatási            Innovatív      termék Célidőponti érték        100%      200%    2010.
rektorhelyettes     értékesítésből        /bázis   időponti                          dec.
                    származó bevétel      érték

3.1.5 Részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban
       fejlesztési program
Projektelemek:
   -   Helyi, regionális és országos felsőoktatási kapcsolatok fejlesztése
   -   Az Egyetem és a gazdaság kapcsolatának erősítése a képzésben
   -   Az Egyetem innovációs, gazdasági és gazdaságot támogató szerepének erősítése
   -   Aktív részvétel az EKF és a Versenyképességi pólus programok megvalósításában
   -   Kezdeményező részvétel koordinációs, partnerségi szervezetek munkájában
Programfelelős Indikátor           Számítása                    Kezdő Záró           Határidő
                                                                érték érték
Általános         Részesedés a Egyetemi          fejlesztésre      0       15%       2010.
rektorhelyettes   programok       fordított forrás / Teljes                          dec
                  összköltségéből programköltség



3.1.6 Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése
Projektelemek:
   -   A bilaterális szerződésekre vonatkozó új koncepció kidolgozása és érvényesítése
   -   Kiemelt kétoldalú kapcsolatok fejlesztése


                                             118
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

   -   A Pécsi Tudományegyetem részvétele nagy nemzetközi szervezetekben
   -   Nemzetközi együttműködésekből következő konferenciák pécsi megrendezése
   -   Külföldi hallgatók      beiskolázásával      kapcsolatos    hallgatótoborzó   tevékenység
       fejlesztése
   -   Nemzetközi mobilitási programok intézményi szintű koordinációja
   -   Európai Kulturális Főváros Egyetemeinek Szövetsége megalakítása, működtetése
Programfelelős Indikátor          Számítása                        Kezdő Záró         Határidő
                                                                   érték érték
Tudományos        Külkapcsolati   Célidőponti érték /bázis         100%    130%       2010.
és                szerződések     időponti érték                                      dec.
külkapcsolati     számának
rektorhelyettes   változása

3.1.7 A menedzsmentet segítő szervezetek fejlesztése fejlesztési program
Projektelemek:
   -   Szervezetfejlesztés
   -   Klinikák kiszervezése
   -   Központi szervezeti egységek és más szervezeti egységek kapcsolata
   -   Projekt-, mátrix szervezetek működtetésének támogatása
   -   Költségcsökkentés
   -   Szolgáltatási színvonal növelése
Programfelelős Indikátor          Számítása                        Kezdő Záró         Határidő
                                                                   érték érték
Általános         A Központi Célidőponti érték /bázis              100%    130%       2010.
rektorhelyettes   Igazgatás    időponti érték                                         dec.
                  munkájával
                  kapcsolatos
                  elégedettség
                  növekedése

3.1.8 Integrált működés támogatása fejlesztési program
Projektelemek:
   -   Programigazgatóságok létrehozása
   -   A szervezeti határok megbontása
   -   Az oktatásmódszertan megújítása
Programfelelős Indikátor          Számítása                        Kezdő Záró         Határidő
                                                                   érték érték
Általános         Integrált       Integrált           működést       0     150        2010.
rektorhelyettes   működést        támogatására       létrehozott                      dec
                  támogató     új szervezetek         számának


                                              119
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

                  szervezetek      összege
                  száma

3.1.9 Vezetői információs rendszer fejlesztési programja fejlesztési program
Projektelemek:
   -   VIR moduljainak meghatározása
   -   Informatikai fejlesztés
   -   VIR bevezetés
Programfelelős Indikátor           Számítása                Kezdő Záró             Határidő
                                                            érték érték
Általános         Működő           -                          0      1             2010.
rektorhelyettes   vezetői                                                          dec
                  információs
                  rendszer

3.1.10 Az intézményi PR tevékenység fejlesztése fejlesztési program
Projektelemek:
   -   A Pécsi Tudományegyetem identitásának kialakítása
   -   A nem az alapkompetenciába tartozó tevékenységek marketingje
   -   Célcsoportos PR aktivitás
Programfelelős Indikátor           Számítása                Kezdő Záró             Határidő
                                                            érték érték
Marketing         Egyetemi         Kérdőív                    4,3    4,7           2010.
vezető            imázs                                                            dec
                  alakulása

3.1.11 Minőségfejlesztési program
Projektelemek:
   -   A minőségirányítási rendszer fejlesztése
Programfelelős       Indikátor                  Számítása      Kezdő       Záró     Határidő
                                                               érték       érték
Minőségirányítási    Az intézményminőség Célidőponti              100%     120%     2010.
vezető               mutatóinak alakulása érték      /bázis                         dec
                                          időponti érték

3.1.12 Stratégiai Humánerőforrás Menedzsment program fejlesztési program
Projektelemek:
   -   Munkaerő- és kompetenciatervezés fejlesztése
   -   Karrier menedzsment rendszer kialakítása
   -   Teljesítmény menedzsment rendszer létrehozása


                                               120
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

   -   Foglalkoztatás szabályozása
Programfelelős Indikátor            Számítása                     Kezdő Záró                Határidő
                                                                  érték érték
Általános         Működő            -                                 0      1              2009.
rektorhelyettes   SHRM                                                                      dec.
                  rendszer

3.1.13 Intézményi gazdálkodás korszerűsítése fejlesztési program
Projektelemek:
   -   Belső erőforrás allokációs rendszer kialakítása
   -   A gazdálkodást segítő információs rendszer teljes körű kifejlesztése, rendszerbeállítás
       bemutatása, kapcsolata döntéshozókkal és a szervezeti egységekkel.
   -   Bevételszerzési stratégiák bemutatása,          érdekeltségi       rendszer      a   bevételek
       megszerzésénél és visszaforgatásánál.
   -   Saját cégek alapítási szabályainak kidolgozása,             cégalapítás       lehetőségei       a
       versenyszféra szereplőivel való együttműködésben.
   -   Az intézményi gazdálkodás szabályozási és kontrolling rendszerének bemutatása,
       beavatkozási lehetőségek és érdekeltségi rendszerek működtetése.
   -   Az intézményi pályázati tevékenységéhez kapcsolódóan a saját forrás biztosításának
       lehetőségei, felhasználási gyakorlatának bemutatása.
   -   Hatékonyság-értékelési módszerek bevezetése
Programfelelős Indikátor                  Számítása                Kezdő Záró               Határidő
                                                                   érték érték
Gazdasági         A      gazdálkodás Célidőponti        érték      100%          120%       2010.
Főigazgató        hatékonyságjavulása /bázis időponti érték                                 dec

3.1.14 Infrastruktúra-fejlesztési és felújítási program fejlesztési program
Projektelemek:
   -   Pécs Keleti Campus fejlesztése
   -   Pécs Nyugati Campus fejlesztése
   -   IGYFK Szekszárd fejlesztés
   -   Klinikák (integrált egészségügyi infrastruktúra)
   -   Kollégiumok fejlesztése
   -   Egyéb ingatlanfejlesztések
Programfelelős Indikátor            Számítása                     Kezdő Záró                Határidő
                                                                  érték érték
Beruházási        Felújított        Felújított       ingatlanok   24%        50%            2010.
rektorhelyettes   ingatlanok        területe/összes terület                                 dec.
                  aránya



                                                121
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

3.2    Monitoring tevékenység kiterjesztése a fejlesztési modulokra, értékelési
       technikák, statisztikák készítése
A létrehozandó Stratégiai és Működésfejlesztési Csoport látja el az intézményfejlesztés
projektiroda szerepét. Ennek az egységnek feladata a fejlesztési programok végrehajtására
létrehozott projektszervezetek összefogása, munkájuk támogatása, továbbá a fejlesztések
megvalósulásának követése, a VIR részévé tett intézményfejlesztési adatbázis kezelése és
frissítése, az intézményfejlesztési indikátorok alakulásának nyomon követése, a fejlesztési
projektek alakulásáról előterjesztés készítése a Vezetői Értekezlet részére.
A mutatók folyamatos nyomon követése a mindenki részére rendelkezésre álló Vezetői
Információs Rendszeren keresztül történik, ezek értelmezése, a szükséges irányváltoztatások,
új mutatók bevezetése a Stratégiai és Működésfejlesztési Csoport feladata. Természetesen, az
egyes területek, az összegyetemi stratégia ismeretében felelősek a saját kompetenciájukba
tartozó mutatókat figyelemmel kísérni, az ezekből adódó szükséges beavatkozásokat
megtenni, vagy a szükséges változtatásokat az egyetemi vezetésnél eszközölni. A
meghatározott mutatók alakulását folyamatosan nyomon kell követni. A mutatókat külön ki
kell számítani a karokra vonatkozóan és összegyetemi szinten. A kétféle módon kiszámolt
adatok egyezősége esetén lehet a számolást hitelesnek minősíteni.
Az intézményfejlesztési feladatok alakulásáról önálló weblapot fogunk üzemeltetni, melyen
az aktuális statisztikák, kimutatások is elérhetőek lesznek.

3.3 A szenátus és gazdasági tanács feladatrendszere az ellenőrzésben.
A projektek alakulásáról, az indikátorok alakulásáról minden év utolsó Szenátusi Ülésére kell
előterjesztést készítenie a monitoring feladatokért felelős egységnek. A Szenátusi Ülést
megelőző GT ülés szintén megtárgyalja az előterjesztést.
A GT véleményét figyelembe véve, a Szenátusnak kell döntést hozni a fejlesztési projektek
előrehaladásával kapcsolatosan. A külső forrásokon alapuló fejlesztések esetében a Szenátus
feladata az esetleges forráselmaradás esetén döntést hozni a program elhalasztásáról, saját
finanszírozásáról, tartalmának csökkentéséről, módosításáról, alternatív megoldás
megvalósításáról. A saját erős fejlesztések forrásait az adott év gazdasági tervében előre kell
rögzíteni.




                                             122
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

4 AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNIKÁJA
4.1 Az intézményi testületek és fórumok közreműködése
A fejlesztés terveinek, folyamatának és elért eredményeinek kommunikácója az IFT egyik
legfontosabb feladata. Minden egyes programok megvalósítására önálló projektszervezet
hívunk életre, mely magába fogja tömöríteni az adott fejlesztés kapcsán érintett legfontosabb
személyeket, vezetőket.
A fejlesztésekről a projektszervezeten túl több csatornán keresztül fogjuk tájékoztatni a
szűkebb egyetemi és tágabb város és régiós polgárokat.

4.2 A hallgatói és oktatói tájékoztatási kötelezettség
A már jelzett weblapon kívül az Univ Pécs kétheti egyetemi lap fog rendszeres tájékoztatást
nyújt az egyetemi polgároknak az IFT-ről, a végrehajtásról. A 12000 példányos megjelenés
garanciát ad arra, hogy minden egyetemi polgár tájékozódjon a terv végrehajtásának
állásáról. Emellett a hallgatók számára az ETR-en keresztül friss híreket szolgáltatunk a terv
megvalósulásáról.
Protokoll rendezvényeinken, a Professzori Találkozón az egyetemi vezetés beszámol a terv
végrehajtásáról. A karokon szervezett rektori kávészünetek alkalmával lehetőséget
biztosítunk a munkatársaknak és a hallgatóknak, hogy az IFT végrehajtásával kapcsolatos
kérdéseiket feltegyék.
Emellett rendszeresen elektronikus hírlevélben tájékoztatjuk a dolgozókat a munkáról,
valamint e-mailen keresztül bárki felteheti a kérdéseit a témával kapcsolatban, ezáltal
biztosítjuk az interaktivitást, a visszacsatolást is.

4.3   Megjelenés a helyi, regionális, országos és nemzetközi információs
      rendszerekben
Sajtóközleményt juttatunk el a sajtóképviselők számára és sajtótájékoztatót szervezünk az
IFT-ről, valamint hírajánlók segítségével folyamatosan tájékozatjuk a sajtót az IFT
végrehajtásáról. Az egyetemi televízió adásaiban, melyet a régión kívül számos helyi
televízió is lead, rendszeresen jelentetünk meg híreket a fejlesztési programok
végrehajtásáról.
A helyi és regionális gazdasági szereplők számára pedig külön tájékoztató anyagot készítünk,
melyben felhívjuk a figyelmet az együttműködés területeire. Partnertalálkozókon, Társadalmi
Szenátusi Üléseken külön prezentációban tájékoztatjuk a megjelenteket a munkáról.
Emellett a hazai és külföldi partneregyetemeinket, egyetemi szövetségeket, szervezeteket
levélben tájékoztatjuk az eredményekről.




                                             123
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

5 MELLÉKLETEK
5.1 Rövidítések jegyzéke
PTE        Pécsi Tudományegyetem
OEKK         Orvostudományi és Egészségtudományi Koordinációs Központ
ÁJK          Állam- és Jogtudományi Kar
ÁOK          Általános Orvostudományi Kar
BTK          Bölcsészettudományi Kar
ETK          Egészségtudományi Kar
FEEK         Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar
IGYFK        Illyés Gyula Főiskolai Kar
KTK          Közgazdaságtudományi Kar
MK           Művészeti Kar
PMMK         Pollack Mihály Műszaki Kar
TTK          Természettudományi Kar
EISZK Egyetemi Informatikai Szolgáltató Központ
GMF          Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság
NKO          Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, a RH része
RH           Rektori Hivatal
INYT         Idegennyelvi Továbbképző Titkárság
HÖK          Hallgatói Önkormányzat
EHÖK Egyetemi Hallgatói Önkormányzat


OM           Oktatási Minisztérium
FTT          Felsőoktatási és Tudományos Tanács
MAB          Magyar Akkreditációs Bizottság


VIR          Vezetői Információs Rendszer
ETR          Egységes Tanulmányi Rendszer


e Ft         ezer forint
M Ft         millió forint


ÁHT          államháztartás
OEP          Országos Egészségbiztosítási Pénztár



                                          124
       ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                 APPEAR HERE.

OKJ         Országos Képzési Jegyzék
UMFT        Új Magyarország Fejlesztési Terv (=NFT2)
TIOP        Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program
DDOP        Dél-Dunántúli Operatív Program
GOP         Gazdaságfejlesztés Operatív Program
TÁMOP       Társadalmi Megújulás Operatív Program
EKF2010     Európa Kulturális Fővárosa 2010, Pécs




                                        125
         ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                   APPEAR HERE.


5.2   Az intézményt jellemző alapadatok

5.2.1 Hallgatói létszámadatok
 1.                           Mutatók                                2000.       2006.       2007.       2008.    2009.    2010
 1.   Hallgatói létszám                                               28770       34755       35117       34965    34635   34415
 2.   Nappali tagozatos hallgatói létszám összesen                    22477       17855       18930       19015    19225   19635
 1.   Nappali tagozatos felsőfokú szakképzés                             77         832        1141        1300     1500    1700
 2.   Nappali tagozatos főiskolai szintű képzés                        4952        5770        3965        4000     4000    4000
 3.   Nappali tagozatos egyetemi szintű képzés                         8637       10960        9134        9000     9000    9000
 4.   Alapképzés                                                                               3491        3500     3500    3600
 5.   Osztatlan képzés                                                                          903         900      900    1000
 6.   Nappali tagozatos szakirányú továbbképzés                        8637          17          15          15       15      15
 7.   Nappali tagozatos doktori képzés                                  174         276         281         300      310     320
 3.   Levelező tagozatos hallgatói létszám (fő)                       11852       16650       15968       15600    14900   14100
 1.   Levelező tagozatos felsőfokú szakképzés                            47         288         309         400      700     800
 2.   Levelező tagozatos főiskolai képzés                              4489        8702        6204        6000     5500    5000
 3.   Levelező tagozatos egyetemi képzés                               4738        5241        4257        4000     3500    3000
 4.   Alapképzés                                                                               2382        2300     2200    2100
 5.   Osztatlan képzés                                                                          306         300      300     300
 6.   Levelező tagozatos szakirányú továbbképzés                       1936        1566        1525        1600     1700    1800
 7.   Levelező tagozatos doktori képzés                                 642         853         985        1000     1000    1100
 4.   Távoktatási formájú hallgatói létszám (fő)                        162         158         118         200      310     430
 1.   Távoktatási formájú felsőfokú szakképzés                            0           0           0           0        0       0
 2.   Távoktatási formájú főiskolai képzés                              162         158         118         100      110     130
 3.   Távoktatási formájú egyetemi képzés                                 0           0           0           0        0       0
 4.   Távoktatási formájú szakirányú továbbképzés                                                           100      200     300
 5.   Távoktatási formájú doktori képzés                                     0        0           0           0        0       0
 5.   Esti tagozatos hallgatói létszám                                       0       92         101         150      200     250
 1.   Esti tagozatos felsőfokú szakképzés                                                                     0        0       0
 2.   Esti tagozatos főiskolai képzés                                        0           0           0        0        0       0
 3.   Esti tagozatos egyetemi képzés
 4.   Esti tagozatos szakirányú továbbképzés                              0          92         101         150      200     250
 5.   Esti tagozatos doktori képzés                                       0           0           0           0        0       0
 6.   Költségtérítéses hallgatók létszáma (fő)                        16115       17590       18082       17850    17510   16680
 1.   Nappali tagozatos diplomás képzés költségtérítéses               1185        2748        3922        3000     2500    2000
      hallgatói létszáma
 2.   Levelező tagozatos diplomás képzés költségtérítéses             11852       14592       13941       14500    14500   14000
      hallgatói létszáma
 3.   Távoktatási képzési formájú költségtérítéses hallgatói            162         158         118         200      310     430
      létszám
 4.   Esti tagozatos költségtérítéses hallgatói létszám                      0       92         101         150      200     250




                                                               126
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.

5.2.2 Oktatói létszámadatok
        Oktatói létszám státusz szerint           2000. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010.
1.    Egyetemi tanár                                139   161   161   161   161   161
2.    Egyetemi docens                               206   288   288   288   288   288
3.    Egyetemi adjunktus                            310   310   310   310   310   310
4.    Egyetemi tanársegéd                           285   330   330   330   330   330
5.    Főiskolai tanár                                35    35    35    35    35    35
6.    Főiskolai docens                               66    63    63    63    63    63
7.    Főiskolai adjunktus                            81    81    81    81    81    81
8.    Főiskolai tanársegéd                           34    77    77    77    77    77
9.    Nyelvtanár                                     42    47    47    47    47    47
10.   Lektor                                         12    12    12    12    12    12
11.   Testnevelő tanár                               13    13    13    13    13    13
12.   Kollégiumi tanár                                0     1     1     1     1     1
      Egyéb oktató (művésztanár, zenetanár
13.   mestertanár, műszaki oktató, gyakornok)            5     16       16      16      16     16
14.   Összes teljes munkaidejű oktató                 1228   1434     1434    1434    1434   1434
15.   Egyetemi tanár                                    29     13       13      13      13     13
16.   Egyetemi docens                                   26     22       22      22      22     22
17.   Egyetemi adjunktus                                36     27       27      27      27     27
18.   Egyetemi tanársegéd                               15     28       28      28      28     28
19.   Főiskolai tanár                                   14      6        6       6       6      6
20.   Főiskolai docens                                   9     12       12      12      12     12
21.   Főiskolai adjunktus                               17     16       16      16      16     16
22.   Főiskolai tanársegéd                              10      8        8       8       8      8
23.   Nyelvtanár                                         2      2        2       2       2      2
24.   Lektor                                             0      0        0       0       0      0
25.   Testnevelő tanár                                   1      1        1       1       1      1
26.   Kollégiumi tanár                                   0      0        0       0       0      0
      Egyéb oktató (művésztanár, zenetanár
27.   mestertanár, műszaki oktató, gyakornok)            1      0        0       0       0      0
28.   Összes nem teljes munkaidejű oktató              160    135      135     135     135    135
29.   ÖSSZES OKTATÓ                                   1388   1569     1569    1569    1569   1569


5.2.3 Dolgozói adatok
Kutatók és nem oktatói állományban lévő dolgozók 2000.        2006. 2007. 2008. 2009. 2010.
                                             Kutatók
1. Tudományos főmunkatárs                               14       23      25      27     30    32
2. Tudományos munkatárs                                 27       57      60      62     63    64
3. Tudományos segédmunkatárs                            26       52      52      60     70    80
4. Tudományos tanácsadó                                  4        3       3       3      4     4
5. Összes kutató                                        71      135     140     152    167   180
                                            Dolgozók
    Oktatást segítő felsőfokú végzettségű
6. munkatársak                                         411      503   500   500   500   500
7. Adminisztratív munkatársak                          850    1 087 1 080 1 070 1 060 1 040
8. Műszaki / fenntartási munkatársak                 1 097      978   978   970   970   960
    Szociális- kulturális- és sporttevékenység
9. munkatársak                                          69      108   108   108   100   100
10. Egyéb tevékenységet végző munkatársak            1 705    1 852 1 850 1 840 1 830 1 800
11. Összes dolgozó                                   4 132    4 528 4 516 4 488 4 460 4 400




                                                127
         ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                   APPEAR HERE.

5.2.4 K+F adatok
                                                                2000.     2006.       2007.   2008.    2009.       2010.
1 Az értékesíthető kutatási/ művészeti eredmények
  volumene tudományterületenként / MFt                              79          109     116      130        140       148
  Természettudományok                                               17           24      26       28         30        32
  Műszaki tudományok                                               3,8            6       7        7          8         8
  Orvostudományok                                                    5           20      22       30         36        40
  Társadalomtudományok                                              24           26      28       30         30        32
  Bölcsészettudományok                                              14           15      15       16         16        16
  Művészetek                                                        15           18      18       19         20        20
2 A tankönyvek és jegyzetek száma az intézmény
  kiadásában                                                      180           180     180      180        180       180
3 Az intézmény által kifejlesztett szabadalmak száma             0                2       5        5          7        10
4 A szerzői jogvédelmi tevékenységek alá eső szellemi
  termékek száma                                                   19            22      23       25         25           30


5.2.5 Infrastrukturális adatok
                                      Kiemelten kezelt funkciók területének fejlesztése
1. FELIR kód           Funkció           2000.          2006.           2007.         2008.      2009.            2010.

2.     11-      Oktatási helyiség      22 726,71    28 091,09 28 091,09 28 091,09 29 091,09                    31 391,09
                Oktatáshoz
3.     21-      kapcsolódó helyiség    22 933,39    23 223,78 23 223,78 23 223,78 24 223,78                    25 923,78
4.     23-      Könyvtár                 8 217,59       9 983,53    9 983,53          9 983,53   9 983,53      10 083,53
                Központi irodák és
5.     25-      hivatalok                9 684,65       9 625,06    9 625,06          9 625,06 11 625,06       14 625,06
6.     51-      Kollégium              53 333,65    60 825,15 60 825,15 60 825,15 60 825,15                    60 825,15
7.     52-      Pihenés, rekreáció       2 946,90       2 603,30    2 603,30          2 603,30   2 603,30         2 603,30
                Szolgálati és
8.     53-      vendéglakás              5 584,47       5 479,31    5 479,31          5 479,31   5 479,31         5 479,31
                Önálló kutatási
9.     56-      részleg                     166,9        166,90          166,90        166,90    5 166,90         7 666,90




                                                    128
           ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                     APPEAR HERE.

5.2.6 Gazdálkodási adatok
                         BEVÉTELEK (millió Ft)                          2000.   2006.   2007.   **2008.   2009.   2010.
                  1. Normatív képzési és fenntartási támogatás           5499 10934     11200    11500    12000   12500
                  2. Hallgatók, doktorandusok, jegyzetek tám.            1334 1869       2000     2200     2300    2400
    Működési és
                  *3. Normatív kutatási támogatás                          81
    felhalmozási
                  4. Felhalmozási célú támogatás (OM)                     436     0         0        0        0       0
     támogatás
                  5. OM Programfinanszírozás                               82   281       200      200      200     200
                  Működési és felhalmozási tám. összesen                 7432 13084     13400    13900    14500   15100
 Egyéb bevétel az 6. Kutatási és fejlesztési pályázatok, bev.             334 2000       2000      800      800    1000
                  7. OEP bevételek                                       8300 19500     20000
 államháztartáson
                  8. Tangazd. bev. az államháztartáson belül                0     0         0        0        0       0
        belül
                  9. Egyéb bevételek az államháztartáson belül           2216 2406       2500     2000     2000    3130
Összes bevétel az államháztartáson belül (1+2+3+4+5+6+7+8+9)
                                                                        18282 36990     37900    16700    17300   19230
                     10. Kut. és fejlesztési pályázatok és egyéb bev.     396   650       700      400      400     400
                     11. Államháztartáson kívüli felhal. pénzeszk.         38   239       240      250      200     200
                     12. Tárgyi eszközök és immateriális javak ért.        10     5         5        5        5       5
                     13. Ingatlan értékesítésből származó bevétel           3     0       500        0        0       0
  Egyéb bevétel az 14. Költségtérítéses és tandíjfizető hallg. befiz.    1962 4400       4500     4300     4000    3800
 államháztartáson 15. Kollégiumi térítési díj                             124   240       200      210      210     230
       kívül         16. Kollégium hasznosítási bevétel                    23    25        23       23       23      23
                     17. Alkalmazottak térítése                            31    45        60       40       45      45
                     18. Vállalkozási bevételek belső szolg.-ból            0     0         0        0        0       0
                     19. Vállalkozási bevételek külső szolg.-ból            0     0         0        0        0       0
                     20. Egyéb bevételek államháztartáson kívülről       1351   500       500      300      300     300
Összes bevétel az államháztartáson kívül
(10+11+12+13+14+15+16+17+18+19+20)                                       3938    6104    6728     5528     5183    5003
Versenyszerűen elérhető bevételek (6+9+10+11+12+13+14+15+16+
+17+18+19+20)                                                            6488 10510     11228     8328     7983    9133
                            Összes bevétel:                             22220 43094     44628    22228    22483   24233
* beépült 1. sorba
** 2008-tól klinikák nélkül




                                                            129
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.


5.3 Az informatikai fejlesztések stratégiai terve
Az információs társadalom küszöbén a felsőoktatás modernizációjának általános célkitűzései
csak korszerű infrastruktúrára épülő, fejlett információs rendszerekkel érhetők el. Ezért
intézményünk IFT programjában kiemelt figyelmet kíván fordítani az informatikai
fejlesztésekre; a korszerű technológiára alapozott informatikai infrastruktúrára, az intézmény
működését, irányítását hatékonyan támogató információs rendszerek és szolgáltatások
megteremtésére és végül de nem utolsó sorban annak a szervezetnek az átgondolt
kialakítására és humán erőforrás állományának megbecsülésére, amelyiktől a fentiekben
vázolt erőforrások hatékony működtetését, üzemeltetését várja.

5.3.1 Az informatikai rendszer bemutatása
Az intézmény informatikai infrastruktúrája az alábbi főbb területeket foglalja magába:
            a.   Informatikai gerinchálózat (UPNET)
            b.   Szervezeti egységek lokális hálózatai (LAN-ok)
            c.   Kari szervezetek informatikai laboratóriumai és oktatótermek
            d.   Központi szolgáltatásokat biztosító erőforrások
            e.   Kari szintű szolgáltatásokat biztosító erőforrások
            f.   Intézmény működését támogató információs rendszerek
            g.   Intézményi telefonrendszer

5.3.1.1          Informatikai gerinchálózat és a szervezeti egységek lokális hálózatai




Az ábra az egyetem Pécsi telephelyén működő gerinchálózatot és a rákapcsolódó lokális
hálózatok (felhőcskék) topológiáját mutatja. A gerinchálózaton az üzembiztonságot

                                              130
           ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                     APPEAR HERE.

jelentősen növelő körgyűrű, anyagi erőforrások hiánya miatt fizikailag nem épült ki A
gerinchálózati csomópontok betű és a LAN-ok sorszám alapján történő beazonosítása az 1.sz
melléklet segítségével elvégezhető.
Az ország különböző városaiban működő egyetemi kihelyezett tagozatok részben a T-COM
IP Komplex szolgáltatásának igénybevételével, részben a HBONE-on keresztül kapcsolódnak
az egyetemi gerinchálózathoz. Az 1.sz táblázat ezek felsorolását tartalmazza, a 2.sz ábra a
kapcsolat topológiáját mutatja.
      Jel    megnevezése                     Helye (cím)                        szolgáltató   sávszélesség
      50     Szombathelyi Képzési Központ    9700 Szombathely Jókai utca 14.    HBONE         2M
      51     Zalaegerszegi Képzési Központ   8900 Zalaegerszeg Landorhegyi út 33. HBONE       2M
      52     Kaposvári Képzési Központ       7400 Kaposvár Szent Imre u. 14/b   HBONE         34 M
      53     Illyés Gyula Főiskolai Kar      7100 Szekszárd Rákóczi út 1.       HBONE         34 M




Az UPNET pécsi gerince jelentős részben üvegszálas, kisebb részben mikrohullámú rádiós
kapcsolatokkal rendelkezik. A gerinchálózat központja a Pécs, Szántó Kovács János utcai
épületben van, itt kapcsolódik az egyetemi hálózat az Internet szolgáltatóként is működő
NIIF gerinchálózathoz a HBONE-hoz. A csomópont egyben az NIIF gerinchálózatának
regionális központja is.
A gerinchálózat felépítése a következő: a gerinchálózat a fő csomópontokból és az azokat
összekötő gerincvonalakból áll, a csomópontokhoz kapcsolódnak a lokális hálózatok.
A jelenlegi gerinchálózati eszközpark a Cisco Catalyst kapcsolócsaládjára épül. A legerősebb
központi tagja egy Catalyst 6500-as, amely a külső kijárat mellett a szomszédos gerinc


                                                      131
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

switchekhez kapcsolódik, ellátja a csomópont helyi alhálózatainak csatlakozását; de nagy
portsűrűségét jelentős helyi, elsősorban központi szolgáltatásokhoz kapcsolódó végpont
kiszolgálására is felhasználjuk. A gerinchálózat többi csomópontján Catalyst 4506-os ill. egy
helyen 4006-os sorozatú kapcsolók vannak.
A lokális hálózatok a különböző telephelyeken működő szervezeti egységek felügyeletében
működnek, az adott egység üzemelteti, fejleszti, az egység igényét hívatottak kielégíteni.
A gerinchálózatra kapcsolt lokális hálózatok száma az egyetem topológiai elhelyezkedése
miatt (41 telephely Pécsett, további 26 db az ország különböző városaiban) Pécsett 49 db,
ebből 41 db fogalmazódik meg mint egyetemi szervezetet kiszolgáló hálózat.
A PTE lokális hálózatainak kiépítettsége, műszaki jellemzője jelentősen különbözik. Ennek
elsődleges oka, hogy ezek a hálózatok a különböző szervezeti egységek kezelésében vannak,
saját anyagi erőforrásaikból üzemeltetik és fejlesztik. Az anyagi erőforrások eltérő volumene
a lokális hálózatok minőségében is visszatükröződik. A decentralizáltság nehezíti a
fejlesztések összehangolását, az erőforrások gazdaságos kihasználtságát, az egységes
szabályozás érvényesítését és végül de nem utolsó sorban az intézmény működését támogató
információs rendszerek szolgáltatásának azonos minőségben történő igénybevételét.

5.3.1.2        Informatikai laboratóriumok

Az informatikának, mint önálló, mint alkalmazott tudományterületnek a fontossága jól
tükröződik az egyetem képzési programjában. Az egyes szakmaterületek ismeretanyagának
elsajátítását általános célú és szakmaorientált informatikai laborok biztosítják. Ezek
kialakítása érdekében a szervezeti egységek eddig is jelentős erőfeszítéséket tettek,
üzemeltetésüket és fejlesztésüket az adott szervezeti egység saját anyagi erőforrásából
biztosítja.
A laboratóriumok erőforrás állomány eltérő, általános jellemzőjük, hogy az egyidejű
hozzáférést biztosító munkahelyek száma kevés és anyagi erőforrás hiányában a
munkaállomások korszerűsége sok kívánni valót hagy maga után.
Külön is kiemelendő, hogy a hallgatói állomány részére az érdeklődési körének megfelelő
általános célú informatikai laborok száma kevés, csak néhány kar telephelyén található. Ezen
laborok funkciói között a következőket kell figyelembe venni:
   -   Önkiszolgáló adminisztráció
   -   Egyéni feladatmegoldás
   -   Információkeresés az Internet ill intézményi adatbázisok segítségével
   -   Hagyományos információkeresés (könyv, folyóirat)
   -   Kiscsoportos feladatmegoldás
   -   Konferencia-előadás
A tanulóterek többcélúságát szem előtt tartva ezekben mindenképpen célszerű Wireless LAN
Access Point-okat telepíteni.

5.3.1.3        Központi és szervezeti szintű szolgáltatások, biztonsági megoldások

A szolgáltatásokat és a biztonsági megoldásokat illetően jól érzékelhető az intézmény
topológiai széttagoltságából adódó informatika infrastruktúra üzemeltetésének szervezeti


                                            132
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

szintű osztottsága. Eredményeként több szolgáltatás duplikálódik, illetve megoldásai nem
egységesek - a helyi adottságok függvényei - ami jelentősen nehezíti az értelmes megoldások
realizálását, az erőforrások gazdaságos kihasználását, az egységes szabályozás érvényesítését.
Hálózati szolgáltatásokat illetően központilag a címgazdálkodás, a DNS szolgáltatás, a
központi web szerver és adatbázis szerver szolgáltatás, valamint a központi információs
rendszerek szolgáltatás biztosítása működik. A web szolgáltatás portál rendszerrel történő
működtetése a homogenitás, a könnyebb kezelhetőség, a hatékonyság érdekében az
elkövetkezendő időszak feladatai között tervezett
Nincs központi levelező szerver, a kérdéskör szervezeti egység szinten kezelődik. Ez
értelemszerűen a biztonság érdekében szükséges védelmi mechanizmusokat is érinti.
Nem megoldott, de jelentős előrelépések történtek az egységes authentikáció megoldása
érdekében. Az értelmes továbblépést a szervezeti egységekre orientálódó szolgáltatási
szervezetek és mechanizmusok, valamint az anyagi erőforrások hiánya nehezítik. Jelenleg az
egyes alkalmazások többnyire még egyedi authentikációs megoldásokat alkalmaznak, a
hálózati hozzáférés többségében nyílt, ezért ellenőrizhetetlen. Ez problémát jelent a
felügyelet nélküli, vagy esetlegesen felügyelt hozzáférési pontokon, úgy mint hallgatói
laborok, kollégiumok, egyes tanszéki gépek és wireless hálózatok.
Nincs központi tűzfal, az egyes lokális hálózatokat saját tűzfal védi, ez az állapot a LAN-ok
közti kommunikációt feleslegesen nehezíti.
A hálózati forgalom mérésében és a hálózatmenedzsment szoftver alkalmazásában jelentős
előrelépés történt, ezek beszerzése és telepítése jelentős mértékben támogatja a biztonságos
üzemvitelt. Nem megoldott még a távoli hálózati végpontok out-of-band menedzselése és a
rádiós hálózatok egységes menedzselése sem. A központi WiFi szolgáltatás pilot projektje
jelenleg már működik, amely mintaértékű a szolgáltatás minősége, a központosított
authentikáció és a központosított menedzsment tekintetében.
A szerver kliens kapcsolatok kommunikációját nemzetközi hitelesítés felhasználásával
(Communication Certificate) kívánjuk biztonságosabbá tenni.
Az intézmény Informatikai Biztonsági Szabályzattal nem rendelkezik, adatvédelmi felelős
megbízására nem került sor.
A magyar akadémiai hálózaton is egyre jobban terjedő IPv6 protokoll az NIIF fejlesztési
programja következtében Pécsett is megjelent, a HBONE Regionális Központjában önálló
IPv6 végponti router került telepítésre. Az UPNET jelenlegi hálózati erőforrásai azonban még
nem teszik lehetővé az IPv6 hálózat gerinchálózaton történő kiterjesztését az
egyetemegységei részére. Az IPv6 hálózathoz jelenleg csatlakozó szervezeti egységek más
lehetőség híján IPv4 protokollba csomagolva tunneleznek az IPv6 hálózatok felé, ami hosszú
távon nem alkalmas megoldás minőségi szolgáltatásra.

5.3.1.4        Intézmény működését támogató információs rendszerek

Az intézmény gazdasági és pénzügyi feladatainak kezelését az SAP gazdasági információs
rendszer támogatja. A rendszer éles üzemű alkalmazására 2006 január 1.-vel került sor,
bevezetése mintegy másfél évet vett igénybe. A rendszer PC architektúrájú platformon,
Microsoft operációs rendszerrel, MS SQL adatbáziskezelővel működik. A hardver erőforrás
állománya 2004.-ben került beszerzésre, így műszaki paramétereit illetően ma már jelentős
fejlesztést igényel. Ez az igény a rendszer szolgáltatásait igénybe vevők számának



                                             133
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

növekedésével egyre hangsúlyozottabb formában fogalmazódik meg és megfontolás tárgyává
teszi a platformváltás szükségességét is.
A munkabér és munkaügyi feladatok kezelését az SAP ilyen jellegű szolgáltatási hiánya miatt
a NEXON Kft által fejlesztett BERENC információs rendszer végzi. Platformja szintén PC-s,
Microsoft op rendszerrel. A fent említett két rendszer kapcsolatát interfész szoftver biztosítja.
A hallgatókkal kapcsolatos kérdéseket az ETR információs rendszer kezeli. Bevezetésére
2001-ben került sor, szintén PC architektúrájú platformon Microsoft operációs rendszerrel és
adatbáziskezelővel. A szerverfarm (adatbázis-, applikációs-, és web szerverek) műszaki
paraméterei, valamint a rendszer biztosította szolgáltatások gyarapodása miatt a hardver
platform jelentős fejlesztést igényel.

5.3.1.5        Intézményi telefonrendszer

Az intézményi telefonrendszer bár egységes rendszerbe integrált, meglehetősen heterogén
képet mutat. Ennek elsődleges oka, hogy az integrált egyetem korábban önállóan működő
intézményei különböző típusú alközpontokat használtak, ezek egységesítése az integrációt
követően anyagi erőforrások hiányában nem történt meg.
Az Orvos Egészségügyi Centrum telephelyein működő alközpontok Bosch gyártmányúak és
a T-Com által biztosított bérleti konstrukcióban működnek. Igaz ez az ÁOK telephelyére is.
Ezen alközpontok egyetemi tulajdonú alközpontokkal történő kiváltása nem tervezett.
A pécsi telephelyeken működő további alközpontok egyetemi tulajdonban vannak és
zömében AT&T gyártmányú Definity (ilyen típusú központ látja el ezen alközpontok Master
funkcióját is) illetve Legend és Partner típusúak. A heterogenitás jelentősen nehezíti az
üzemviteli feladatok ellátását, akadálya a teljes rendszerre kiterjeszthető költségkímélő
szolgáltatási formák realizálásának pl.: a VoIP szolgáltatás biztosításának. Az erőforrások
homogenitásának biztosítása az üzemvitel egyszerűsítése és az egységes szolgáltatási
színvonal érdekében tervezett.

5.3.1.6        Az informatikai infrastruktúra üzemeltetése, működtetése.

Az infrastruktúra üzemeltetése, fejlesztése három szintre tagolódik. A minden egyetemi
szervezeti egységet érintő (központi jellegű) szolgáltatásokat az Egyetemi Informatikai
Szolgáltató Központ (EISZK) látja el. Rektorközvetlen szervezeti egység, felügyeletét az
informatikáért felelős rektorhelyettes látja el, működéséhez szükséges költségvetési keretet a
szervezeti egységek „adják” össze.
A szervezeti egységek informatikai infrastruktúráját a szervezeti egység állományába tartozó
informatikai csoport működteti és fejleszti. Felügyeletét az adott szervezeti egység vezetője
látja el, a működéshez, fejlesztéshez szükséges anyagi erőforrásokat az adott szervezeti
egység biztosítja. Ez a fajta konstrukció megfogalmazódik kari szinten és megfogalmazódhat
karon belül tanszéki, vagy intézeti szinten is.
Az üzemeltetésnek és fejlesztésnek a fenti formája a homogén infrastruktúra kialakítását, az
összehangolt fejlesztések megvalósítását nem támogatja. Sok esetben erőforrások
duplikálásához vezet ami nehezíti a gazdaságos kihasználást, az egységes szabályozás
megvalósítását.




                                              134
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

5.3.2     Fejlesztési program

5.3.2.1        Gerinchálózat

       A „K” jelű csomópontban üzemelő Catalyst 4006-os switch cseréje Catalyst 4506-ra
       A biztonságosabb működtetés érdekében a fizikai (külön nyomvonalon vezett) gyűrű
        topológia kialakítása a gerinchálózaton.
       A nem optikával gerincre kapcsolt telephelyek optikai kapcsolatának kiépítése

5.3.2.2        Lokális hálózatok

       Hálózati erőforrások homogenizációja a különböző LAN-okban, az egyenszilárdságú
        sávszélességre való törekvés szem előtt tartásával.
       Az oktatói és adminisztrációs számítógép állomány fokozatos korszerűsítése.
       WIFI vezetéknélküli hálózat teljes körű kiépítése
       A biztonságos authentikáció megvalósítása a hálózathasználathoz
       A távoktatás korszerű feltételeinek megteremtése
       Szervezeti egység szintű alkalmazások szolgáltatási feltételeinek megteremtése
       Biztonságos üzemvitelhez szükséges minőségű energia ellátás megteremtése
       Adatvédelemmel, adatbiztonsággal kapcsolatos szabályozások, azok érvényesítési
        feltételeinek kialakítása

5.3.2.3         Informatikai laboratóriumok

       Laboratóriumok erőforrás állományának korszerűsítése, állománygyarapítás
       Általános célú informatikai laborok (tudásközpontok) kialakítása
       WIFI vezetéknélküli hálózatok kialakítása
       Labor beléptető rendszerek kialakítása

5.3.2.4         Központi szolgáltatások, biztonsági megoldások

       Adatvédelmi felelős állományba léptetése
       Informatikai Biztonsági Szabályzat kidolgozása
       WEB szolgáltatás egységes portál rendszerrel történő kialakítása a teljes egyetemen
       Központi levelező szerver üzembeállítása, biztonságos szolgáltatásának kialakítása
        megszervezése (vírus, spam, stb)
       Központi tűzfal üzembe állítása, szolgáltatásának kialakítása
       Az egységes authentikáció biztonságos kialakítása ETR platformon, a teljes
        egyetemen, felhasználói adatbázisok összekapcsolása metadirectory-val.
       Hálózati végpontok out-of-band menedzselésének megvalósítása
       WIFI hálózatok menedzselésének megvalósítása
       Communication Certificate biztosítása
       IPv6 hálózat kialakítása a gerinchálózaton

5.3.2.5        Intézmény működését támogató információs rendszerek

       SAP szerverfarm tunningja
       SAP szerverfarm platform váltás
       SAP facility management kialakítása, üzembeállítása


                                            135
          ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                    APPEAR HERE.

      SAP elektronikus üzenetkezelő rendszer megvalósítása
      ETR szerverfarm erőforrás állományának cseréje
      ETR-Coospace szolgáltatás erőforrásállományának korszerűsítése

5.3.2.6        Intézményi telefonrendszer

      Saját tulajdonú telefon alközpontok homogenizációja, cseréje
      Definity alközpontok oprációs rendszerének upgrade-je
      ip alapú telefónia arányának növelése

5.3.2.7        Szervezet

A kialakításánál a HEFOP BPR projekt keretén belül kidolgozott feladatmegosztást kell
alapul venni (lásd 2.sz. melléklet). Ennek eredményeként a központosított feladatok
volumene jelentősen növekszik, a szervezeti egységeknél dolgozó informatikai csoportok
feladatköre csökken ( kifejezetten a helyi infrastruktúra üzemeltetésére koncentrálódik). A
központi feladatokat ellátó egység jelentős létszámfejlesztését végre kell hajtani!




                                            136
       ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                 APPEAR HERE.


5.4   A Pécsi Tudományegyetem Oktatás-, Kutatás- És Beruházás-fejlesztési
      Koncepciója az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódóan




                                     137
ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                          APPEAR HERE.




                             138
ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                          APPEAR HERE.




                             139
ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                          APPEAR HERE.




                             140
ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                          APPEAR HERE.




                             141
ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                          APPEAR HERE.




                             142
ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                          APPEAR HERE.




                             143
ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                          APPEAR HERE.




                             144
ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                          APPEAR HERE.




                             145
ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                          APPEAR HERE.




                             146
ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                          APPEAR HERE.




                             147
ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                          APPEAR HERE.




                             148
ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                          APPEAR HERE.




                             149
ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                          APPEAR HERE.




                             150
ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                          APPEAR HERE.




                             151
ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                          APPEAR HERE.




                             152
        ERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 2 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO
                                                                  APPEAR HERE.


5.5 Az IFT készítése
Jelen dokumentum az IFT Szerkesztő Bizottság közreműködésével jött létre. A kidolgozás
két fázisban valósult meg:
   1. 2006. június-2006.október: előkészítés
   2. 2006.október-2006.november: szövegezés
A Bizottság tagjai:
Dr. Bélyácz Iván                Egyetemi tanár                          KTK
Dr. Dobay Péter                 Egyetemi tanár                          KTK
Dr. Farkas Ferenc               Egyetemi tanár                          KTK
Légrádi Zsolt                   Főigazgató-helyettes                    GMF
Dr. Bókay Antal                 Rektorhelyettes                         RH
Dr. Komlósi László              Rektorhelyettes                         RH
Kuráth Gabriella                Osztályvezető                           RH MO
Czibók Balázs                   Osztályvezető                           RH TPO
Dr. Sipos Béla                  Rektorhelyettes                         RH
Dr. Balogh Zsolt                Dékánhelyettes                          ÁJK
Dr. Németh Péter                Dékán                                   ÁOK
Dr. Kelemen Gábor               Dékánhelyettes                          BTK
Dr. Lampek Kinga                Dékánhelyettes                          ETK
Dr. Nemeskéri Zsolt             Dékánhelyettes                          FEEK
Dr. Várady Zoltán               Főigazgató-helyettes                    IGYFK
Dr. Ulbert József               Dékánhelyettes                          KTK
Colin Foster                    Dékán                                   MK
Fodor István                                                            PMMK
Dr. Almási Gábor                Egyetemi docens                         TTK

További közreműködők:
Dr. Németh Balázs (FEEK) – 2.4.1 A felsőoktatás kulcsszerepe az egész életen át tartó
tanulás megvalósításában
Dr. László Gyula (KTK) – 2.7 Helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések,
részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban
Dr. Kovács Árpád – 2.10    Minőségfejlesztési program kidolgozása, a minőségbiztosítási
rendszer kialakítása, működtetése és fejlesztése bemutatása, visszahatás a képzési és
funkcionális tevékenységre
A karok vezetői.
Valamint Komlódiné Pozsgai Gyöngyi, Novák Sarolta, Kovács Emőke, Békés Borbála, Déri
Judit, Héráné Tóth Andrea és még sokan mások.




                                          153

				
DOCUMENT INFO
Shared By:
Categories:
Tags:
Stats:
views:117
posted:8/12/2011
language:Hungarian
pages:153
Description: Tdk Iso 9001 Certificate document sample