6-TÉTEL by shuifanglj

VIEWS: 24 PAGES: 7

									                                                      6. TÉTEL
    A) Elemezze a piacot (fogalmát, fajtáit és kategóriáinak kölcsönhatását) mint alapvető
    gazdaságszabályozó mechanizmust és az állam gazdasági szerepét a magántulajdoni
    vegyesgazdaságban!

    PIAC: a tényleges és potenciális vevők és eladók összessége, és a közöttük lévő üzleti kapcsolat. A piac
    szabályozó tevékenységét a kereslet, a kínálat és az ár egymásra hatásával fejti ki.
    Típusai:
         Fogyasztói piac: végső felhasználásra történő vásárlás. A fogyasztók személyes és háztartási célból
            vásárolnak. A fogyasztási cikkek, és a kisebb, kis értékű termelőeszközök piaca. A vásárlói döntés
            többtényezős, befolyásolják kulturális- és társadalmi tényezők, személyes jellemzők. A vásárlói
            döntés folyamata: problémafelmerülés→ információgyűjtés→ alternatívák→ döntés→ kiválasztás→
            vásárlás→ vásárlás utáni magatartás.
         Termelő piac: a gazdálkodó szervezetek alkotják. Más termékek előállítására alkalmas termékeket,
            szolgáltatásokat vásárolnak. Jellemzői: a döntéseket informálódás előzi meg. Szakképzett eladók
            állnak szemben. A vevők száma kisebb, de nagy tételben vásárolnak. A döntéseket racionalitás
            jellemzi.
         Viszonteladók piaca: azok az egyének és szervezetek, akik a termékeket továbbértékesítésre
            vásárolják. Ezáltal összekapcsolják a termelőt a fogyasztóval.
         Kormányzati piac: az állami költségvetési pénzből gazdálkodók vásárlói piaca. Közösségi
            szükségletek kielégítésére vásárolnak. Nagy összegű legtöbbször hosszabb távú a szervezetek
            hatásköre, a beszerzések bonyolítása és ellenőrzése tekintetében. Szabályozza az eljárásokat, ami
            lehet nyílt, meghívásos és nyilvános.
    Piacok csoportosítása az eladók oldaláról:
         tökéletes verseny: sok vevő és eladó találkozik. Korlátok nélkül bárki részt vehet a piacon. Az árakat
            egyik fél sem tudja befolyásolni.
         monopolisztikus verseny: sok eladója és vevője van, de különböző termékcsoportok, különböző árak
            alkalmazásával vannak jelen. Jellemző a konkurencia harc, igyekeznek piaci célcsoportokat,
            monopol pozíciót kialakítani.
         oligopólium: néhány eladó van a piacon, és sok vevő. A piacra lépésnek korlátjai vannak. A cégek
            ellenőrizni tudják egymást. Az oligopóliumot óvatos piaci magatartás jellemzi.
         monopólium: az a piaci szituáció, amikor egyetlen eladó uralja a piacot, és ő határozza meg az
            árakat.

    A mgaántulajdon megjelenése a munkamegosztással párosulva az árugazdaság kialakulásához vezetett. Az
    árugazdaság a pénz segítségével folytatott árucsere. A különböző tulajdonviszonyok és gazdasági folyamatok
    megvalósulásának formája a gazdasági koordinációs mechanizmus. A piaci koordináció a magántulajdonnak,
    a büroktratikus koordináció pedig az állami tulajdonnak megfelelő adekvát mozgásform.


    A piac a javak és szolgáltatások realizálásának színtere: a tényleges és a lehetséges vevők, illetve eladók
    közötti cserekapcsolatok intézményesített rendszere, ahol eladások és vételek történnek. A piac fő
    kategóriái: a kereslet, a kínálat az ár, a jövedelem és a verseny. A piaci főszereplők: a vevő és az eladó. A
    vevő, mint a kereslet képviselője rendelkezik a vásárlóerővel, az eladó, mint a kínálat képviselője
    meghatározott árualappal lép a piacra. A termelési tényezők piaca származékos kereslet, ami azt jelenti, hogy
    valamennyi termelési tényező iránti kereslet meghatározza a tényezővel termelt termékek iránti keresletet.


           A kereslet rugalmassága megmutatja, hogy adott termék kereslete hogyan változik a termék
    keresletét meghatározó tényező változására.

           A kínálat rugalmassága pedig a kínálat változása és a kínálatot meghatározó tényezők változása
    közötti összefüggés.


                                                           1
                                                       6. TÉTEL
            A kereslet árrugalmassága az ár változása és ennek okán a kereslet változása közötti összefüggés.

            A kínálat árrugalmassága az ár változása és ennek okán a kínálat változása közötti összefüggés.

            A kereslet jövedelemrugalmassága a jövedelem változása és ennek hatására valamelyik cikk vagy
     cikkek keresletének változása közötti összefüggés.

            A kínálat jövedelemrugalmassága a jövedelem változása és ennek hatására valamelyik cikk vagy
     cikkek kínálatának változása közötti összefüggés.


     Az állam gazdasági szerepe a modern piacgazdaságban:
     Az állam gazdasági szerepe 3 területen mutatkozik meg:
1.           az állami gazdaságpolitika és megvalósítását szolgáló eszköztára:

o                     a nemzetgazdaság stabilitásának biztosítása,

o                     az erőforrások elosztásának befolyásolása,

o                     a jövedelemelosztás szabályozása.

2.           a nemzetgazdaság zavartalan működéséhez és fejlődéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése.

3.           A vállalati szférában a piacon való részvétel saját vállalataival.

     Az állami gazdaságpolitika kétféle lehet:

     1.   a gazdasági életet serkentő (expanzív) gazdaságpolitika,
     2.   a gazdasági életet visszafogó (restriktív) gazdaságpolitika

     B) Beszéljen részletesen a kötvényről és a részvényről! Értelmezze a névérték és az árfolyam közti
     különbséget! Fogalmazza meg az értékpapírokkal kapcsolatos pénzügyi döntések lényegét!

     KÖTVÉNY: olyan értékpapír, amenylnek kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben
     megjelölt pénzösszeget, annak előre meghatározott kamatát a kötvény jogosultjának akott időben és módon
     megfizeti. Lejárattal bíró, hitelviszonyt kifejező értékpapír.
     Adós: kötvény kibocsátója.
     Hitelező: a kötvény jogosultja.
     Névérték: a kötvényen megjelölt pénzösszeg.
     Névleges kamatláb: a kötvényen megjelölt kamatláb.
     Futamidő: kibocsátás napja és a névérték visszafizetésének napja közötti idő.
     Kibocsátása: a kibocsátás célja pénztőke gyűjtése. Kibocsátó az a személy, aki az értékpapírban
     megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja. Kötvényt kibocsáthat:
          Állam
          Központi költségvetési szerv
          Helyi önkormányzat
          Hitelintézet
          Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági szervezet
          Jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe.
     Forgalomba hozatal: lehet nyilvános (nincs korlátozva a vevői kör) és zártkörűen (a vevői kör korlátozott,
     előre meghatározott személyek, szervezetek vásárolhatják meg.).

                                                             2
                                                 6. TÉTEL
Kötvény fajtái:
~ hozam szerint
     Fix kamatozású (Névértéke után a futamidő teljes hosszára évente azonos mértékű kamatot fizetnek. A
        kamatot kibocsátáskor rögzítik.)
     Változó kamatozású (Kibocsátója az áltaános kamtszint változásának megfelelően változó mértékű
        kamatot fizet.)
     Örökjáradék kötvény (Nincs lejárata. Kibocsátója a papír jogosultjának határozatlan időtartamban,
        előre meghatározott időperiódusonként növekvő összegű fizetéseket teljesít.)
     Elemi kötvény (Kibocsátója kötelezettséget vállal a névérték visszafizetésére, de a kötvénytartozás
        után nem fizet kamatot.
~ kockázat szerint
     Visszahívható (A kibocsátónak jogot biztosít ahhoz, hogy a kötvényt határozott visszahívási
        árfolyamon a lejárat előtt megvásárolja.)
     Visszaváltható (A jogosultnak lehetőséget ad arra, hogy a futamidőn belül beváltsa kötvényét, ha az
        azonos kockázatú befektetések pénzpiaci kamatlába kedvezőbben alakul a kötvény névleges
        kamatlábánál.)
     Meghosszabbítható (A kötvény tulajdonosa a futamidőt meghosszabbíthatja.)
     Előre sorolt (a kötvényesnek garanciát biztosít arra, hogy ha a cég a hitelezők követelését
        kiegyenlíteni nem tudja, akkor a fizetőképessége határán belül az előre sorolt kötvény jogosultjának
        teljesít fizetést.)
     Hátra sorolt
     Átváltható (Tulajdonosa jogosult a kötvényt bármikor részvényre cserélni.)
     Zálogjoggal fedezett (A kibocsátó kötelezettséget vállal arra, hogy a jogosultnak a névértéket
        visszatörleszti, és a még vissza nem törlesztett névérték után kamatot fizet.)
     Fedezetlen ( Biztosíték nélkül bocsátották ki, vagy biztosítékkal bocsátották ki, de a futamidő alatt a
        biztosíték elvesztette értékét.)
     Bóvli kötvény (a nemzetközi hitelminősítő intézetek a kötvényeket, a kibocsátóikat pénzügyi mutatóik
        alapján minősítik. A mutatók a következők:
        ~ tőkeáttételi mutató: kifejezi, hogy a kötvény kibocsátó cég tőkeszekezetében milyen arányban
        szerepel az idegen tőke. Minél nagyobb az idegen tőke, annál nagyobb a cég eladósodottsága.
        ~ kamatfedezeti mutató: kifejezi, hogy a cég kamatfizetés és adózás előtti nyeresége milyen
        mértékben finanszírozza a kamatkötelezettségeket.
        ~ eszközarányos nyereségmutató: az eszköz jövedelem-termelő képességét fejezi ki.
        ~ likviditási mutató: kifejezi, hogy a kibocsátó a rövid lejáratú eszközeiből képes-e teljesíteni rövid
        lejáratú fizetési kötelezettségeit.

Kötvény kamatlába:
       Nominális: kifejezi, hogy a kibocsátó a kötvényesnek mekkora hozamot ígér.
       Kamatláb-egyenértékes: a periódusonként fel nem vett kamat nem kamatozik.
       Effektív: ha éven belül többször fizetnek kamatot, és az esedékes, fel nem vett kamat kamatozik, akkor
          az éves hozamot az effektív kamatláb határozza meg.
Kötvény árfolyama: a pénzben kifejezett érték, amelyen az újonnan kibocsátott kötvényt forgalomba hozzák,
ill. az értékpapír piacon már kint lévő kötvényt forgalmazzák. A kötvény árfolyamát befolyásoló tényezők:
       Névleges kamat: = piaci kamat
       Nettó árfolyam: az az ár, amelyet a vevő akkor fizet a kötvényért, ha azt a megelőző kamatfizetés
          napját követő napon veszi meg.
       Bruttó árfolyam: az az ár, amelyet a kötvényért akkor kell fizetni, ha a kötvényt két kamatfizetés
          között veszik meg.
       Csökkenő árfolyam: piaci kamat > névleges kamat.
       Növekvő árfolyam: piaci kamat < névleges kamat.
Kamatrugalmasság: kifejezi, hogy a kamatláb 1%-os változása hány %-kal módosítja az árfolyamot.
Kiszámítása: (tárgyidőszaki árfolyam / névérték) -1 / (tárgyidőszaki piaci kamatláb / névleges kamatláb)-1.
Névleges hozam: évenkénti kamathozam / névérték.
Egyszerű hozam: névleges hozam / árfolyamérték.

Ha a névérték = árfolyamérték, akkor névleges hozam % = egyszerű hozam %

                                                      3
                                                  6. TÉTEL
Ha a névérték > árfolyamérték, akkor névleges hozam % < egyszerű hozam %
Ha a névérték < árfolyamérték, akkor névleges hozam % > egyszerű hozam %.

RÉSZVÉNY: forgalmazásra szánt lejárat nélküli értékpapír, amely kifejezi a személynek az Rt alaptőkéjéhez
való hozzájárulását.
Névérték: a részvényen feltüntetett érték, amely kifejezi az Rt alaptőkéjéből az egy részvényre jutó hányadot.
Részvényes: a részvény birtokosa. Felelőssége korlátolt. Kockázata a szolgáltatott vagyoni hozzájárulás
erejéig terjed.
Részvénytípusok:
     Névre szóló
     Bemutatóra szóló.
Részvényfajták:
~ törzsrészvény (Rt által kibocsátott mindazon részvény, amely nem minősül elsőbbségi, dolgozói, kamatozó
részvénynek. Tulajdonosának osztalékát állapítják meg utoljára.)
~ elsőbbségi részvény (Névre szóló, a törzsrészvényessel szemben meghatározott előnyt biztosít.)
     Osztalékelsőbbségi részvény (A részvényesek között felosztható adózott eredméynből kedvezőbb
         mértékben jogosít osztalékra.)
     Likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget biztosító részvény (Az Rt megszűnésekor a felosztásra
         kerülő vagyonból tulajdonosa minden más részvényest megelőzően jut hozzá.)
     Szavazati joggal összefüggő elsőbbséget biztosító részvény (Többszörös szavazati jog, ill. vétójog.)
     ZRt-nél a részvényeire elővásárlási jogot biztosító részvény
     Osztalékelsőbbségi és likvidációs elsőbbségi jogot egyesítő részvény.
Dolgozói részvény: az Rt saját munkavállalói részére bocsátja ki. Lehet ingyenes és kedvezményes árú.
Kamatozó részvény: tulajdonosát megilleti a részvényen feltüntetett kamat.

ÉRTÉKPAPÍROKKAL KAPCSOLATOS DÖNTÉSEK:
      Minden befektető alapvető elvárása, hogy a befektetett pénzösszeget hozammal növelten kapja vissza.
A legnagyobb biztosnágot az állampapírok jeletntik, mert ezek kamatainak a visszafizetéséért az állam
garanciát vállal. A befektetés előtt mérlegelni kell, hogy mennyi ideig állnak rendelkezésre szabad
pénzeszközök, mert ez határozza meg a szóba jöhető értékpapírok lejáratát.
      Meghatározó szempont az is, hogy az egyes értékpapírok milyen hozamot ígérnek. Figyelembe kell
venni, hogy a lejáró értékpapírok újra leköthetőek-e. A másodlagos piac megléte azért fontos, mert ott lehet
bármikor eladni az értékpapírt.

C) Ismertesse az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének
szabályait! Sorolja fel a váltókkal és kötvényekkel kapcsolatos elszámolásokat, valamint hatásukat a
vállalkozás vagyonára és eredményére!

Az értékpapír hitelviszonyt, ill. tulajdoni részesedést jelentő (tagsági jogokat megtestesítő) okirat. Vásárlási,
befektetési céltól függően az értékpapírok nyilvántartás szerinti értékét a
     Befektetett eszközök, ill. a
     Forgóeszközök
között kell kimutatni.
Az értékpapírokat
     Befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni – legalább 1 éven túl – szolgálják a vállalkozás
        tevékenységét
     Forgóeszközként kell kimutatni, ha forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként szolgálják a
        vállalkozási tevékenységet. Ezek az ún. rövid lejáratú értékpapírok.
Rövid lejáratú értékpapírok közé tartoznak:
     Az eladásra vársárolt kötvények
     A visszavásárolt saját részvények, üzletrészek
     Az eladásra vásárolt részvények és
     Az egyéb értékpapírok.
A mérlegben:
             1. részesedés kapcsolt vállalkozásban
             2. egyéb tartós részesedés

                                                       4
                                                 6. TÉTEL
              3. saját részvények, saját üzletrészek
              4. forgatási célú hiteliszont megtestesítő értékpapírok
bontásban kerülnek kimutatásra.
Lehetnek: vásárolt, visszavásárolt, térítés nélkül átvett, ill. alapításkor (tőkeemeléskor)vagyoni
hozzájárulásként átvett értékpapírok.
Értékelésük:
      bekerülési értéken
      beszerzési áron (vételáron, ill. korrigált vételáron)
      visszavásárlási áron
      létesítő, ill. egyéb okiratban meghatározott értéken
történik.
Bekerülési értéket növelő tételként a forgóeszközök között kimutatott hitelviszont megtestesítő értékpapírok
és a tulajdoni részesedést jelentő befektetések beszerzésével kapcsolatban felmerült fizetett (elszámolt)
bizományi díj, a vásárolt vételi opció díja.
       Az ügylet lezárásakor az opciós díjat
      a bekerülési értéket növelő (a bekerülési értékbe beszámító) tételek közé (T 18, 37 – K 367), vagy
      a forgóeszközök között kimutatott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő
         befektetés bekerülési értéke meghatározható a beszerzéshez kapcsolódóan fizetett (elszámolt)
         bizományi díj, a vásárolt vételi opció díja nélkül is; ez esetben a pénzügyi műveletek egyéb
         ráfordításai terhére (T 8776 – K36) kell elszámolni.
Amennyiben a forgóeszközök között kimutatott, hitelviszont megtestesítő értékpapír beszerzéséhez
kapcsolódóan fizetett (elszámolt) bizományi díj, vásárolt vételi opció díja a bekerülési (beszerzési) értékbe
nem lett figyelembe véve és az jelentős összegű és várhatóan megtérül az értékpapír beváltásakor,
értékesítésekor, akkor annak összegét időbelileg el lehet határolni (T392 – K8776).
       A névérték alatt vett, hitelviszonyt megtestesítő ún. diszkont értékpapírok névértéke és kibocsátási
értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti évre, időarányosan járó összegét aktív AIE-vel
kamatbevételként kell elszámolni mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, ill. a
könyvekből nem vezetik ki.
       A hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapírok bekerülési értéke nem tartalmazhatja a vételár
részté képező kamat összegét. A beszerzés könyvelése: T37, 9743 – K384.
       Értékvesztés:
      A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél értékvesztést kell elszámolni,
         a befeketés KSZÉ-je közötti különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és
         jelentős összegű.
      A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál értékvesztést kell elszámolni,
         ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír KSZÉ-je és kamat nélküli piaci értéke közötti különbözet
         veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős.
Értékvesztés visszaírása
Amennyiben a befektetés, ill. az értékpapír mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb,
mint a befektetés, ill. az értékpapír KSZÉ-je, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással
csökkenteni kell.
Az értékvesztés visszaírásával a KSZÉ nem haladhatja meg a bekerülési értéket.
Az értékvesztést a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell kimutatni (T874 – K37) csökkentve azt a
korábban leírt értékvesztésnek visszaírt összegével (T37 – K874).
Értékelésük a mérlegben:
      A tulajdoni részesedét jelentő befektetést, továbbá
      A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
a bekerülési értéken, ill. a már elszmolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével
növelt KSZÉ-n kell kimutatni.

        Részesedés kapcsolt vállalkozásban
Itt kell kimutatni a kapcsolt vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő, nem részesedés, nem osztalék,
nem hosszú távú befektetés céljából, hanem forgatási célból, általában árfolyamnyereség elérése érdekében
vásárolt befektetéseket (részvényeket, üzletrészeket, vagyoni betéteket). Kapcsolt vállalkozásnak minősül:
      Anyavállalat
      Leányvállalat

                                                      5
                                                   6. TÉTEL
      Közöt vezetésű vállalkozás
      Társult vállalkozás.
          Egyéb részesedés
Forgatási célból vásárolt befektetés, amely nem tartozik a kapcsolt vállalkozásban lévő részesedések közé.
       Saját részvények, részesedések
A részvényes a részvény megvásárlásával a pénzét véglegesen az Rt rendelkezésére bocsátja. A Kft-k rlőre
meghatározott összgű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul. A társasági szerződésben
kerül meghatározásra a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek a mértéke. A törzstőke az egyes tagok
törzsbetéteinek összegéből áll.
A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész
testesíti meg. Minden tagnak csak egy üzletrésze van, de egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet.
       A saját részvény, saját üzetlrész az Rt, ill. a Kft által visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentő saját
befektetés (részvény, üzletrész), amelynek a visszavásárlási értékét a forgóeszközök között kell kimutatni. Az
ezzel kapcsolatos döntések a közgyűlés, a taggyűlés hatáskörébe tartoznak. Saját részvényt, saját üzletrészt
visszavásárolni csak akkor lehet, ha a névértékre vagy a visszavásárlási értékre a jegyzett tőkén felüli szabad
rendelkezésű saját tőke fedezetet nyújt.
A visszavásárolt saját részvények, ill. saját üzletrészek együttes névértéke nem haladhatja meg az Rt
alaptőkéjének 10%-át, ill a Kft törzstőkéjének 1/3-át.
       Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
Forgatási célból, kamatbevétel, ill. árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be, továbbá azokat,
amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak. (pl. kötvény, kincstárjegy, pénztárjegy, letéti jegy,
közraktárjegy, záloglevél stb.)

VÁLTÓK: váltókövetelések bizonylata maga az értékpapír. Számviteli szabályok szerint külön kell
nyilvántartani a belföldi(341 külföldi váltóköveteléseket( 346).
A váltó egy hitelezési forma ,azaz a névértéke tartalmazza a követelés összegét és a hitelezés időtartamára
eső kamatot. Számvitel szempontjából a kettőt külön kell kezelni.
A kapott idegen váltó összegéből (341) a Belföldi követelések számlán csak a követelés összegét szabad
nyilvántartani a rá jutó kamatot kamatbevételként kell könyvelni.
A vevőkkel szembeni követelés kiegyenlítése T 341 Belföldi váltókövetelés
                                                       K 311 Belföldi követelések
A vevőkkel szembeni követelés átalakul váltóköveteléssé.
A váltó forgatása: A vállalkozás a nála lévő váltóval fizet a szállítónak ezzel egyenlíti ki kötelezettségét. A
váltóérték és a kiváltott tartozás nem egyezik meg a 3682 számla közbeiktatásával először átvezetjük a
váltóértéket majd kiegyenlítjük a szállítókat és különbséget a megfelelő eredményszámlára vezetjük
Váltó leszámítolása: váltóbirtokos a váltót lejárata előtt pénzintézetnél beválthatja .
Arra az időszakra kap kamatot amíg birtokában volt a váltó a bank által meghatározott kamattal. A
váltókövetelés a követelés kamat nélküli összege, a kamat bevételt csökkenti a bankköltség
Váltó beváltása: -kor növekedik a bankszámlapénzünk és a kamatbevételünk, csökkennek a
váltóköveteléseink.
T 384 Elszámolási betétszámla/ névérték/
       K 974 Kapott kamat
       K 341 Belföldi váltókövetelés/eredeti követés/
Év végi teendő a váltókkal: mérlegkészítéskor ki kell mutatni az adott időszakra esedékes kamatot aktív
időbeli elhatárolásként.
                             -2-

Váltóköveteléshez kapcsolódó gazdasági esemény.
Növekedés                                     Csökkenés
Vevőtől kapott váltó                              Értékvesztés
Devizás váltó árfolyamnyeresége              Kiegyenlítés
Visszaírás                                   leszámítoltatás
                                          Szállítóval szembeni tart teljesítésére adott váltó

KÖTVÉNYEK: 374 forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz tartoznak a
Kötvényekkel kapcsolatos gazdasági események


                                                        6
                                                6. TÉTEL
Növekedés                                                                  Csökkenés
Vásárlás                                                         Értékvesztés
Vagyoni hozzájárulásként ,átvett                                 vagyoni hozzájárulásként átadott
Követelések ellenében átvett                                     értékesítés/beváltás
*felszámolási eljárásnál                                         kötelezettség fejében átadás
*csődeljárásnál                                                  Átminősítés befektetési célúvá
*csereügylet esetében                                            Térítés nélküli átadás
Átminősítés                                                      Hiányzó megsemmisült
Visszaírás                                                       Árfolyamveszteség
Árfolyamnyereség                                                 Visszavásárolt saját részvény üzletrész
Visszavásárolt saját részvény üzlet
rész
ha a hitelviszonyt megtestesítő forgatási célú értékpapír bekerülési árában a kamat összegét is elismerték
azt a vételárból ki kell emelni így a tárgyévi eredményben csak az időarányos kamatbevétel szerepel.


D) Ismertesse a szövegszerkesztő funkcióit! Ismertesse a szöveg-bevitelt, módosításának lehetőségeit,
formázását! Beszéljen a táblázatkészítésről, formázásról, valamint a körlevélkészítés módjáról,
munkafázisairól!

A szövegszerkesztők szövegek bevitelére, szövegek formátumának kialakítására szolgáló szoftverek
(általános célú felhasználói programok). A két funkció arányának megfelelően a szövegszerkesztők fajtái:
      Programszerkesztők (minimális formázási lehetőség – NORTON EDTOR)
      Irodai szövegszerkesztők (szövegbevitel és a formázás közel azonos arányú – WORD)
      Kiadványszerkesztők (a formázásokon van a hangsúly – VENTURA).
Másolás, áthelyezés lépései vágólap használattal (ikonnal, gyorsbillentyűvel, menüből):
      Kijelölés
      Másolás, kivágás (vágólapra kerül)
      Beillesztés (vágólapra beillesztés)
Használhatjuk a vonszolásos technikát is, a kijelölt szövegrészt egérrel áthúzzuk a megfelelő helyre (control
gomb nyomása mellett, vagy anélkül)
Formázás:
      Oldal: tájolás, margók…
      Betű: félkövér, dőlt, aláhúzás, felső index…
      Bekezdés: bal – jobb oldali behúzás, térköz, sorköz
      Tabulátorok, szegélyezés, mintázat, felsorolás, számozás
Fájl műveletek: megnyitás, mentés, bezárás, nyomtatás.
Egyéb eszközök:
      Táblázatok: beszúrással (sorok, oszlopok számának megadásával vagy rajzolásával állíthatók elő.
         Cella felosztás, cellák egyesítése, igazítás a cellán belül, keretezés, mintázat…)
      Körlevél: azonos szöveg személyre szabott adatokkal való elkészítése. Adatforrás elkészítése
         (táblázatban a személyre szabott adatokkal). Törzs dokumentum megírása (beillesztve az egyedi
         adatokat tartalmazó mezőket) egyesítés.




                                                     7

								
To top