Slajd 1

Document Sample
Slajd 1 Powered By Docstoc
					Retorika 2
Retorikai alakzatok, figurák
         Fonológiai alakzatok
Íme, itt a költeményem.
Ez a második sora.
K betűkkel szól keményen
címe: Költőnk és Kora”.
 (József Attila)




   Homeoprophoron – alliteráció (ugyanannak
    a mássalhangzónak az ismétlése)
   Nehezen kiejthető szavak: dysprophoron

   Idegen szavak (absztrakt)
   Szóösszetételek (mindketten, harcrakész)
   Aphaeresis, egy hang vagy szó elhagyása a
    szó elején (például 's= és)

   Synizesis: két hang összeolvadása (fúziója)
    dauer 'dajer'
    aero 'éro'
   Transmutatio: hangok sorrendjének
    megváltozása

 Jön az ebéd, csörög tányér, kalán
(Arany János)
         Szintaktikai alakzatok

   Anaphora: a mondat elejének ismétlődése

Puszta, puszta, te vagy a szabadság képe
(Petőfi Sándor)
Epiphora
A mondat, sor végének ismétlése

Kinn a fagy közelít,
Öröm, gond közelít,
Karácsony közelít.
(Babits Mihály)
   Paranomasia: pszeudoetimologikus
    szójáték

   a) Ilyen eset még nem esett a magyar ember házán...
   (Arany János)

   b) Volt nők miatt egy pár bajom
   S egy párbajom.
   (Kosztolányi Dezső)

   c) Homonima
   szám – szám
   Polysindeton: kötőszók ismétlése

Most tél van és csend és hó és halál.
(Vörösmarty Mihály)
Epitheton: állandó jelző
sötét erdő, vörös rózsa

Ellipszis: hiányos mondat
Tűz!
Transmutatio: a jelzők szintaktikai cseréje.
A jelző nem az előtt a szó előtt áll, amelyhez
 logikailag tartozik.

Egy kirakatban lila dalra kelt
Egy nyakkendő.
(Tóth Árpád)
Szemantikai alakzatok: trópusok
 Tropus    latin kifejezés, a szó jelentésének
    átváltoztatása.
   Egy szónak többféle jelentése lehet.
   A szemantikai alakzatok jellemzője, hogy a
    szavak szótári jelentése és a közvetett (indirekt)
    jelentése között különbség és hasonlóság is
    van. (például ez az ember egy oroszlán)
   Jellegzetes képviselői ezeknek az alakzatoknak
    a metafora, metonimia és a szinekdoché.
   Metafora (átvitel)

Köznapi metafora (szőlőszem, egér, kocsi)

Katakrézis: egy fogalomra nincs
 megfelelőszó, ezért alkalmazzák a már
 meglévőt.
A hegy lába, háta, gerince
A szék lába
   A metonimia (szóváltás)

Két szó jelentésének összefüggése
 1. ok-okozat

 2. ember-tárgy

 3. minőség-tárgy

 4. anyag-tárgy

 5. konkrét dolog-fogalom
   1. Fekszik a hűvösben (árnyékban)
   2. A Ford a bejárat előtt állt.
   Kafkát olvasok.
   3. Késik a pesti gyors.
   Hármas asztal fizet.
   4. Nincs egy vasam se.
   5. Alszik az egész város.
Szinekdoché
Hasonlít a metonímiához, de a szavak között
 nem kvalitatív, hanem kvantitatív kapcsolat
 van.

   Fajtái:
   1, egész helyett rész
   2, sok helyett egy
   3, faj helyett nem
   1. vad – szarvas elfutott
   2. Brüsszel – Európai Unió döntött
   3. A horvát, magyar, török nép
 Az  irónia:
 Arisztotelész szerint a komolyságot
  nevetéssel, a nevetést pedig komolysággal
  kell nevetségessé tenni.

 Az irónia a humor jellegzetes formái közé
 tartozik. Fontos eleme a túlzás és az
 ellentét.
 Azirónia használója az ellenkezőjét mondja
 annak, amit gondol vagy érez.

Például
 Hát ezt jól megcsináltuk! (de ez nem igaz)
 Hát ez nagyszerű! (de nem az)
 Finomirónia
Háromszor iszik a magyar, mikor jókedve
 van, mikor rosszkedve van és mikor
 szomjas.

Dicséret vs. kritika
 Hát ez egy tényleg nagyon okos ember! (de
  nagyon buta)
 Dissimulatio: avélemény eltitkolás
 Simulatio: az azonos vélemény színlelése
             Mondatalakzat
 Paradoxonolyan, ami a szokásos
 véleménnyel ellentétes.

 Fázott,mégis izzadt.
 Olyan csúnya, mintha már szép lenne.


 Oxymoron    – antitézis
 A jó rosszabb.
 Allegória   (mást mondani)

 metaforikus beszéd, konkrét átvitt jelentés
 hajó – köztársaság, az állam allegóriája
 mérleg – igazság
 tenger – a nép, forradalom

				
DOCUMENT INFO