MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM

Document Sample
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM Powered By Docstoc
					MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM




   MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM




              2006.
MKE Minőségfejlesztési program                                                                                                      2.

                                           TARTALOMJEGYZÉK


 TARTALOMJEGYZÉK .............................................................................................. 2
1.         Bevezető ......................................................................................................... 4
2.         Az intézmény működésének folyamatai, kölcsönhatásuk ......................... 1
3.         Vezetési folyamatok....................................................................................... 5
 3.1.         Küldetésnyilatkozat ....................................................................................... 5
 3.2.         Stratégiaképzés, célmeghatározás ............................................................... 6
     3.2.1.       Helyzetelemzés .................................................................................................. 6
     3.2.2.       Stratégiai célok .................................................................................................. 7
     3.2.3.       A stratégiák megvalósítása-fejlesztési programok segítségével ......................... 8
     3.2.4.       A szervezet célkövetése és a stratégiai akciók értékelési rendszere .................. 8
 3.3.   Az egyetem minőségfejlesztési programjának készítése, bevezetése,
 közzététele, értékelése ............................................................................................. 9
     3.3.1.       Minőségfejlesztési program készítése ................................................................ 9
     3.3.2.       Minőségfejlesztési program lebontása operatív feladatokra ............................... 9
     3.3.3.       A tervezés megvalósulásának értékelése .......................................................... 9
     3.3.4.       Az egyetem minőségfejlesztési programjának közzététele, értékelése..............10
 3.4.         Operatív irányítás elemei .............................................................................10
     3.4.1.       Szervezeti struktúra ..........................................................................................10
     3.4.2.       Változások menedzselése.................................................................................10
 3.5.         Belső kommunikáció és információrögzítés .................................................10
     3.5.1.       Belső kommunikáció formái ..............................................................................10
     3.5.2.  Stratégia,     célok,        fejlesztések            kommunikálása,                 belső         elfogadtatása,
     kezdeményezések ............................................................................................................11
 3.6.         Dokumentálás követelményei ......................................................................11
     3.6.1.       Előíró dokumentumok kezelése ........................................................................11
     3.6.2.       Minőségirányítási feljegyzések kezelése ...........................................................13
     3.6.3.       A jogszabályok, szabványok kezelése ..............................................................13
 3.7.         Erőforrások biztosítása és fejlesztése ..........................................................13
     3.7.1.       Humánerőforrás ................................................................................................13
     3.7.2.       Munkatársak vezetői értékelése, karriertervezés ...............................................16
     3.7.3.       Pénzügyi és tárgyi erőforrások ..........................................................................16
 3.8.         Ígérvények a szolgáltatások igénybevételéhez ............................................20
     3.8.1.       Leendő hallgatók, hallgatók ...............................................................................21
     3.8.2.       Munkaerőpiac ...................................................................................................21
MKE Minőségfejlesztési program                                                                                                      3.

     3.8.3.       Finanszírozó szervek ........................................................................................22
     3.8.4.       Más oktatási intézmények .................................................................................23
     3.8.5.       Pályáztató szolgáltatási tevékenységre .............................................................23
     3.8.6.       Szolgáltatást, tárgyi erőforrásokat igénybe vevők..............................................24
4.        Alapfolyamatok ............................................................................................ 25
 4.1.         A képzési folyamatok tervezése és fejlesztése ............................................25
     4.1.1.       Szaklétesítés.....................................................................................................25
     4.1.2.       Szakindítás .......................................................................................................25
     4.1.3.       Szakirány indítása .............................................................................................26
     4.1.4.       Szakirányú továbbképzési szakok indítása .......................................................26
     4.1.5.       Tantervtervezés ................................................................................................26
     4.1.6.       Tantárgytervezés ..............................................................................................27
     4.1.7.       A képzési struktúra elemeinek fejlesztése .........................................................27
 4.2.         Oktatási folyamat végrehajtása, követése ....................................................28
     4.2.1.       Operatív tervezési feladatok ..............................................................................28
 4.3.         Oktatási folyamat .........................................................................................29
     4.3.1.       Félévközi folyamatok .........................................................................................29
5.        Ellenőrzési, mérési, nyomon követési és értékelési folyamatok ............. 30
 5.1.         Kulcsfontosságú eredmények mérési módja, mutató rendszer működtetése
              30
     5.1.1.       A minőségmutatók körének meghatározása......................................................31
     5.1.2.       A kulcsfontosságú eredménymutatók tartalma ..................................................31
     5.1.3.       A mutatók értékelése ........................................................................................31
 5.2.   A hallgatói vélemények alapján az oktatók és az egyetemi folyamatok
 értékelésének rendje................................................................................................32
 5.3.         Hallgatók, munkatársak és egyéb partnerek észrevételeinek fogadása .......32
     5.3.1.       A nemmegfelelőségek észrevétele és közvetlen kezelése ................................32
6.        A folyamatok és érintettek érdekében tett beavatkozások ...................... 33
 6.1.         Észrevételekből, felmérésekből következő intézkedések meghatározása ...33
 6.2.         A helyesbítő tevékenység ............................................................................33
 6.3.         A megelőző tevékenység .............................................................................33
MKE Minőségfejlesztési program                                                        4.


1. BEVEZETŐ

A Magyar Képzőművészeti Egyetem első jogelődje az 1871-ben alapított Országos
Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde. Alapító és meghatározó
mesterei voltak többek között: Keleti Gusztáv, Székely Bertalan, Izsó Miklós, Stróbl
Alajos, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Lyka
Károly, Vaszary János, Csók István, Rudnay Gyula, Szőnyi István, Barcsay Jenő,
Bernáth                  Aurél,                  Somogyi                    József.

A magyar felsőoktatásban egyedülállóan az MKE a képzőművészet teljes
spektrumában folyik alkotóművész, valamint képzőművész tanárképzés. Az
egyetemen akkreditált képzési szakokon; festőművész, szobrászművész,
képgrafikus művész, tervezőgrafikus művész, intermédia művész, látványtervező
művész, restaurátor művész és képzőművész tanári képzés folyik. A
programorientált képzési modell mellett az egyetem megtartja a hagyományos
mester-tanítvány kapcsolaton alapuló képzési formát. Az MKE, az egyetemi
alapképzés fejlesztése mellett, küldetésének tekinti a tehetségkutató, előkészítő,
posztszekunder programok, valamint a képzőművészeti elitképzés jellegéből adódó
posztgraduális     programok,   mint      doktoriskola,   szakirányú      továbbképzés,
tanártovábbképzés, tehetséggondozó és egyéb programok folyamatos fejlesztését.
Az intézmény küldetésének sarkalatos pontja a folyamatos, mindenre kiterjedő
minőségbiztosítás. Az MKE, hagyományainak megfelelően, küldetésének tekinti a
művészeti és tudományos kutatások folyamatos fejlesztését. A kutató-
oktatótestületet a hazai művészeti élet kiválóságai közül építi, a tanári előmenetelhez
DLA         és        Dr      habil        fokozatszerzést          tesz       lehetővé.

A kutatóhelyek hálózata, a szakok sajátosságából adódóan kiterjed valamennyi
oktatási egységre. Az MKE része a Lyka Károly Könyvtár és Levéltár. Lévén
országos képzőművészeti nyilvános szakkönyvtár, olvasótermei, számítógépes
kabinetje, művészeti adatbázisai, egyedülálló szakkönyvgyűjteménye, katalógus és
folyóirattára a hallgatókon és oktatókon kívül külső érdeklődők is használhatják. A
könyvtár kezeli az egyetem több tízezres műtárgyvagyonát. Az egyetem kiemelt
kutatóhelye a Somogyi József Művésztelep és Konferencia Központ - Tihany.
Műemléki védettségű építészeti és táji környezet kitűnő lehetőséget teremt a
természet, a Világörökség részét képező kultúrtáj művészi elemzésére.

Az intézmény szellemi arculatát az egyetemes és a magyar művészet régi és új
értékeinek szabad kifejezése, vizuális kultúránk ápolása, természeti környezetünk és
kulturális örökségünk védelme jellemzi. A Magyar Képzőművészeti Egyetem
tudásbázisát elérhetővé teszi a magyar, a regionális és az európai kulturális térben.
Az MKE mint nemzeti oktatási és kulturális intézmény fontos szerepet vállal a
magyar szellemi életben kiállításai, kiadványai és hallgatói követőrendszere által is.
Az MKE kapcsolatokat tart fenn hazai és külföldi társintézményekkel; egyetemekkel,
akadémiákkal, kutatóintézetekkel, múzeumokkal, kiállítási intézményekkel,
képzőművészeti szervezetekkel. Tanár- és hallgatócseréket, kiállításokat, közös
képzési, kutatási programokat szervez, művésztelepeket, szimpóziumokat,
konferenciákat rendez.
   MKE Minőségfejlesztési program                                                            5.

   2. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FOLYAMATAI, KÖLCSÖNHATÁSUK

                              Kapcsolattartás a fenntartó
                                     szervekkel
                                  Stratégiai tervezés
                                  Minőségtervek
                                  Előíró
                                   folyamatszabályozás
                                  Erőforrás biztosítás

Támogató tevékenységek             Fő tevékenységek
                              Alapképzés:         Művészeti és
      Ígérvények,                                kutatómunka
                            képzési struktúra                              Folyamatos
       szerződések           tervezése,         tervezés,                   fejlesztés
       szabályozása
                            tantervkészítés,  projekt-
      Alvállalkozók        félévtervezés,      menedzselés,
       értékelése           nyomon követés,  egyetemi
                                                 összesítés
                            tudásmérés                                     Helyesbítő és
      Gazdasági
                                                                              megelőző
       folyamatok                                                           tevékenység
       irányítása

      Karbantartás
                                  Minőségmutatók
                                  Területi felülvizsgálatok
      Első
                                  Törvényileg                                 Vezetői
       adminisztráció,                                                      felülvizsgálat
                                   meghatározott
       adat- és
                                   értékelések
       iratkezelés
                                  Reklamációkezelés
                                  Önértékelések
                                                                    Háromkörös
                                                                     értékelő és
                                                                 fejlesztő módszer




   3. VEZETÉSI FOLYAMATOK

   3.1. Küldetésnyilatkozat
   Az egyetem Küldetésnyilatkozata az intézmény hosszú távú, az aktuális
   intézményvezetéstől független oktatási, művészeti alkotótevékenység, kutatás-
   fejlesztési, illetve szolgáltatási feladatait rögzíti. A Küldetésnyilatkozatban a
   fejlesztési elképzelések megvalósulásával kialakuló szervezeti rendszer és annak
   működése jelenik meg kb. 10 éves távlatban.
   A Magyar Képzőművészeti Egyetem küldetése, hogy a képzőművészetet, annak
   oktatását önálló hivatásként választó hallgatóknak biztosítsa a szükséges, magas
   szintű ismeretek elsajátítását, egyéniségük szabad kifejlődését, a felelős
   értelmiségivé válás lehetőségét. Az ezt szolgáló oktató, kutató és alkotómunka
   illeszkedik a magyar és az európai kultúra hagyományaihoz és értelmezi a művészi
   jelenségeket.
   Az egyetem az Európai Egyetemek Magna Chartájának és a magyar Felsőoktatási
MKE Minőségfejlesztési program                                                    6.

Törvénynek megfelelő autonóm intézmény. Ennek biztosítéka az intézményi
önkormányzat.
Az egyetem küldetésének része a kiemelkedő kulturális értéket képviselő Andrássy
úti és Bajza utcai műemléképületeinek, egyéb művészeti gyakorlóhelyeinek,
műtermeinek, kutatóhelyeinek, köz- és szakműhelyeinek, kiállítótermeinek és
előadótermeinek fenntartása. E létesítményekben biztosítja a művészhallgatók
tanulmányi        munkáját,         az          eredmény            bemutatását.

Mecénásokkal együtt vállalja hallgatói pályázatok szervezését, egyéb támogatókkal
tanulmányi és felhasználási szerződések kötését és lebonyolítását. Együttműködik
alapítványokkal   a    kiemelkedő      teljesítményű   hallgatók   elismerésében,
támogatásában.

Az intézmény Küldetésnyilatkozatának         megfogalmazása   a   rektor   feladata,
elfogadása a Szenátus hatásköre.

3.2. Stratégiaképzés, célmeghatározás
A stratégiatervezés folyamatának lépései:
   a)   Helyzetelemzés;
   b)   Stratégiai célok megfogalmazása;
   c)   Párhuzamos stratégiai célok kidolgozása;
   d)   A párhuzamos stratégiai célok értékelése;
   e)   Döntés, a megfelelő célrendszer meghatározásáról;
   f)   A stratégiák megvalósítása  fejlesztési programok;
   g)   A fejlesztési programok megvalósítása;
   h)   A megvalósítás ellenőrzése és visszacsatolás.

3.2.1. Helyzetelemzés
A stratégiai tervezés előkészítő lépése a helyzetelemzés. Valamennyi tervezésnél
meg kell határozni az előkészítésért felelős személyt.
A helyzetelemzés két területe:
       Külső környezet elemzése;
       Belső erőforrások és képességek vizsgálata.
A külső környezet elemei:
       Általános környezet: általános gazdasági helyzet, a jogi szabályozás, a
        társadalmi kultúra, a technológiai fejlődés iránya;
       Kompetitív környezet: a felsőfokú oktatási intézmények részére meghatározó
        tényezők úgy, mint a tanulók, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a MAB
        és a többi partner igényei, a társadalmi hatások;
       EU követelmények.
A belső erőforrások és képességek számba vétele:
       pénzügyi, tárgyi, emberi, szervezeti, szakmai, innovációs erőforrások és az
        intézményi hírnév vizsgálata,
       erős és gyenge pontok meghatározása,
MKE Minőségfejlesztési program                                                       7.

      az MKE által kínált oktatási kínálat elemzése,
      az intézményi kultúra és a motivációs rendszer vizsgálata.

3.2.2. Stratégiai célok
A stratégiai célok kifejezik az MKE vezetésének szándékait, meghatározva, mit kell
elérni hosszú távon. A feladatok meghatározzák, mit kell tenni bizonyos időtartam
alatt, hogy a kitűzött célok elérhetők legyenek.
A stratégiai célkitűzések meghatározásánál a folyamatosan rendelkezésre álló, az
OKM és a MAB számára készített célmeghatározás formai kereteit használjuk.
Az OKM ajánlása szerinti stratégiai területek:
      képzésfejlesztés,
      művészeti alkotótevékenység/ kutatás-fejlesztés,
      szolgáltatások fejlesztése,
      szervezetfejlesztés.
A stratégiai célok kitűzésének folyamata:
      A rektor az általa fontosnak tartott személyek bevonásával meghatározza az
       egyetemi célok stratégiai prioritásait. E prioritásokat ismerteti a szenátus
       ülésén, és megvitatásuk után jóváhagyatja azokat.
      A szervezeti egységek vezetői – munkaköri leírásukkal összhangban,
       bevonva munkatársaikat – a rektor által meghatározott célokat lebontják saját
       szervezetük valamennyi szintjére. A célok lebontását írásos anyagként a
       Szenátus tárgyalja, szükség szerint módosítást rendel el, illetve jóvá hagy.
Minden stratégiai célkitűzés megvalósítási modelljét előre ki kell dolgozni, felelőseit
szervezeti egységenként hozzárendelni.
Az Intézményfejlesztési tervet az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott
Kézikönyv a Felsőoktatási Intézmények Fejlesztési Tervéhez című dokumentum
alapján kell elkészíteni. Felelős a rektor.
Az Intézményfejlesztési terv tartalma:
      átfogó intézményi önértékelés,
      Küldetésnyilatkozat (hosszú távú célkitűzések),
      stratégiai tervek (középtávú célkitűzések),
      a stratégia tervekre építhető fejlesztési programok, a programok
       megvalósulásához kapcsolódó beruházási tervek (Cselekvési terv),
      a programok megvalósulását nyomon követő ellenőrzési-értékelési tervek.

3.2.2.1 Párhuzamos stratégiai célok kidolgozása
Amennyiben a helyzetelemzésből vagy az egyetem érdekeiből következően egy
adott cél párhuzamos megvalósításának több útja is elképzelhető, célszerű
alternatívák kidolgozása. Az alternatívák kidolgozásának szükségességét a
szervezeti egységek vezetői döntik el, szükség esetén a rektorral együttműködve.
MKE Minőségfejlesztési program                                                    8.

3.2.2.2 A párhuzamos stratégiai célok értékelése
A párhuzamos célok értékelése a célkitűzés szintjétől függően általában
csoportmunkában történik az érintett vezetők (az egyetemi szinten legtöbbször a
rektor, az egyes egységek esetében az egységvezető) irányításával. Az értékelés
főbb szempontjai:
      elérhető előnyök, várható veszélyek,
      a belső fogadókészség.

3.2.2.3 Döntés a megfelelő cél meghatározásáról
A stratégia elfogadásának szempontjai:
      a stratégia ne tartalmazzon egymást kölcsönösen kizáró célokat;
      a stratégia vegye figyelembe a környezeti változásokat;
      mennyiben biztosít előnyöket más intézményekkel szemben;
      a megvalósíthatóság mennyire épít az egyéni és szervezeti képességekre, a
       problémamegoldó képességre.
A stratégia döntés előtti átvizsgálása a rektor hatásköre, a stratégia elfogadása és
hatályba léptetése a szenátus hatásköre.

3.2.3. A stratégiák megvalósítása-fejlesztési programok segítségével
A fejlesztési programok évenként készülnek, a felelősök, a pontos tartalom, a
megfelelőségi kritériumok, a rész- és véghatáridők, az igénybe vehető erőforrások
meghatározásával. A projekttervet a rektor előterjesztése alapján a szenátus fogad
el.

3.2.4. A szervezet célkövetése és a stratégiai akciók értékelési rendszere

3.2.4.1 A fejlesztési programok megvalósítása
A fejlesztési programok tervezete szerint a felelősök gondoskodnak a tevékenységek
megvalósításáról, nyomon követéséről, és meghatározott mértékig felelősek az
erőforrások felhasználásáért. Szükség esetén módosításokat kezdeményezhetnek,
mely a módosítások szintjétől függően egy magasabb beosztású vezető által, vagy
ha a célok egészét érinti, a cél meghatározója által kerülhet elfogadásra.

3.2.4.2 A megvalósítás ellenőrzése, visszacsatolás
A fejlesztési programok nyomon követése során a felelősök intézkednek a
korrekciók megtételére vonatkozóan. A stratégiai célkitűzések megvalósulásának
szervezett körülmények között történő átvizsgálása, a szenátus által, évente
történik. Az ülésen a felelősök beszámolnak az addigi tevékenységről, a beszámolót
a szenátus megvitatja, majd meghozza a szükséges intézkedéseket a további
teendőkkel kapcsolatban. Az ülésről feljegyzés készül.
MKE Minőségfejlesztési program                                                    9.

3.3. Az egyetem minőségfejlesztési programjának készítése, bevezetése,
     közzététele, értékelése

3.3.1. Minőségfejlesztési program készítése
Az egyetemi stratégia célkitűzéseinek figyelembe vételével kell meghatározni az
Minőségfejlesztési programot. A Minőségfejlesztési program előkészítése az ezzel
megbízott munkacsoport feladata. A munkacsoportban igény szerint külső szakértőt
is alkalmazni lehet. A Minőségfejlesztési programot a szenátus hagyja jóvá.
A Minőségfejlesztési program szabályozza az egyetem működésének folyamatát
összhangban az egyetem belső szabályzataival, illetve a jogszabályi előírásokkal.

3.3.2. Minőségfejlesztési program lebontása operatív feladatokra
Az egyetem stratégiai céljainak minőségügyi vonatkozásaihoz és a
Minőségfejlesztési program megvalósításának biztosításához éves szintű operatív
tervet kell meghatározni. Ehhez a szervezeti egységek szintjén kell meghatározni az
adott évre kitűzött operatív tevékenységeket.
A Minőségfejlesztési program által meghatározott tevékenységeknek megfelelő
intézkedéseket kell tennie a mutatók célértékeinek javítása, valamint az aktuális
intézményi sajátos célok megvalósítása érdekében (külső és belső hatások).

3.3.3. A tervezés megvalósulásának értékelése
A Minőségfejlesztési program kidolgozását végző munkacsoport évente előzetes
értékelést készít a Minőségfejlesztési program éves működéssel kapcsolatosan,
értékelve a minőségügyi rendszer működésének hatékonyságát és mérlegelve a
szolgáltatási folyamat fejlesztési lehetőségeit (emberei erőforrás, eszközök, stb.).
Az értékelés főbb témái:
      Az előző évben megfogalmazott minőségi célok (eredménymutatók)
       megvalósulásának értékelése.
      A hallgatói felmérésekből származó adatok értékelése és a szükséges
       beavatkozások.
      Az érvényben       lévő    egyetemi szabályozások felülvizsgálata és
       összehangolása.
      A eredménymutatók célértékeinek felülvizsgálata.
      Partnerek észrevételei az egyetem működésével kapcsolatosan.
      Az új minőségi célok és éves tervek elkészítése.
Az értékelési folyamat kiegészül az éppen aktuális MAB önértékelési rendszerből
származtatott szempontokkal, melynek alapján az egyes vezetői és működési
területekre önértékelést kell végezni, hogy az egyetem akkreditálhatósága minden
időszakban biztosítható legyen.
Az éves értékelések alapján a munkacsoport felülvizsgálja az érvényes
Minőségfejlesztési programot. Az átvizsgálás alapja a kitűzött célok elérésének
hatékonysága, szükség szerinti módosítások, lehetőség szerint adatok alapján,
lehetőséget teremtve az értékelés és a fejlesztések jobbítására.
A Minőségfejlesztési program átvizsgálásáról jegyzőkönyv készül, melyben szükség
esetén módosításokat, fejlesztéseket határoznak meg. A javaslatok alapján történik a
MKE Minőségfejlesztési program                                                   10.

Minőségfejlesztési program módosítása (3.3.1. pont), illetve az éves feladatok
meghatározása (3.3.2. pont).

3.3.4. Az egyetem minőségfejlesztési programjának közzététele, értékelése
A Minőségfejlesztési program és az éves átvizsgálás megállapításai, a hozott
intézkedések nyilvánosságra hozatala a belső kommunikációs csatornákon keresztül
történik.

3.4. Operatív irányítás elemei

3.4.1. Szervezeti struktúra
Az egyetem szervezeti felépítését az MKE Szervezeti felépítése című dokumentum
tartalmazza. A szervezet a hatályos Felsőoktatási törvény rendelkezései alapján van
kialakítva, illetve annak változásait folyamatosan követi.
Az egyetem minőségügyi rendszerének fenntartása az egyetemen működtetett
minőségügyi rendszer teljes körű felügyelete, fenntartása; a minőségügyi rendszer
működésével kapcsolatos javító intézkedések kezdeményezése, végrehajtása a
rektor feladata. A rektor hatásköre alá tartozik Koordinációs kapcsolatok, a döntési
és érdekegyeztető mechanizmusok működtetése
Az MKE vezetése a döntési és érdekegyeztető mechanizmusok működtetését,
összhangban a jogszabályi kötelezettségekkel a Szervezeti és Működési Rend és
annak mellékleteiben határozta meg.
A döntési mechanizmusok kialakításánál cél, hogy minden egyes döntés a kérdéses
szinten megszülessen, és csak esetleges közvetlen vezetői összeférhetetlenség,
befolyásoltság felmerülésekor kerüljön a kérdéses terület a következő döntési
szintre.

3.4.2. Változások menedzselése
A változások kezelésével kapcsolatos felelősségeket az egyetem Szervezeti és
Működési Rendje szabályozza.

3.5. Belső kommunikáció és információrögzítés

3.5.1. Belső kommunikáció formái
Az MKE vezetése a jogszabályi követelményeknek megfelelően különböző testületek
és fórumok működtetésével többirányú kommunikációt biztosít. A testületek és
fórumok működését a Szervezeti és Működési Rend szabályozza:
      Szenátus
      Gazdasági Tanács
      Intézeti értekezlet
      Tanszéki értekezlet
      A Szenátus által létrehozott tanácsok
      Az egyetem állandó és eseti bizottságai
      Szervezeti egységek dolgozói közössége
      Hallgatói önkormányzat
MKE Minőségfejlesztési program                                                   11.

A Szervezeti és Működési Rend előírásokat tartalmaz a testületek, fórumok
működésére vonatkozóan. Az előírások meghatározzák a működési rendet, az
ülések gyakoriságát, a határozathozatalok rendjét és azok eljuttatását az érintettek
részére.
A felsorolt testületek, fórumok munkájában az érintettek a szabályozás szerinti
formában vesznek részt, és közvetlenül, illetve közvetetett módon (közlemény,
jegyzőkönyv, nyomtatott kiadvány, stb. formájában) értesülnek az ott történtekről.
A belső kapcsolattartásnak fontos részei a személyes, telefonos megbeszélések,
értekezletek, tanácsok, számítógépes hálózat, levelezés.
A szervezeti egységek belső értekezletei, amelyek révén az érintettek közvetlenül
kapnak információkat a vezetőktől, és viszont. Az értekezletek gyakoriságát a
vezetők határozzák meg, figyelembe véve a működés sajátosságait. Az
értekezletekről emlékeztető készül, melyet az érintettek megkapnak illetve részükre
hozzáférhető.
A széleskörű tájékoztatás érdekében a MKE nyomtatott kiadványokkal támogatja az
érintettek információkkal történő ellátottságát, ezek a következők:
      időszakos kiadványok (pl. évkönyvek, saját rendezésű kiállítások kiadványai,
       stb.)
      hivatalos kiadványok, szóróanyagok (pl. hallgatói információs kiadvány).
A belső kommunikációt támogatják továbbá:
      az egyetemi honlap,
      NEPTUN,
      hirdetőtáblák.

3.5.2. Stratégia, célok, fejlesztések kommunikálása, belső elfogadtatása,
       kezdeményezések
A belső kommunikációs csatornákat felhasználva – intraneten – történik az érintett
munkatársak tájékoztatása a stratégia, a célok és a fejlesztések megismertetésére. A
tájékoztatás a Rektori ill. a Rektor-helyettesi hivatal vezetőinek feladata.
A    munkatársaknak   észrevételeket, fejlesztési javaslataikat, módosítási
kezdeményezéseiket a Rektori ill. a Rektor-helyettesi hivatalhoz kell eljuttatniuk
intraneten keresztül.

3.6. Dokumentálás követelményei

3.6.1. Előíró dokumentumok kezelése

3.6.1.1 Előíró dokumentumok készítése, feladatkörök
Az egyetem működéséhez szükséges dokumentumok, szabályozások körét a rektor
határozza meg a jogszabályi előírások figyelembe vételével.
A dokumentumok kidolgozása egységes formában történik, mely illeszkedik az
egyetem arculatához, az erre meghatározott és egységes formátumhoz. Az
egységes forma elősegíti az azonosíthatóságot és a felhasználhatóságot, a
szabályozandó területek pontos rögzítését és a dokumentumok használatának
hatékonyságát.
MKE Minőségfejlesztési program                                                    12.

Valamennyi dokumentum rendelkezik a következőkkel:
      cím, megnevezés
      a készítő neve, aláírása (kivétel elektronikus feljegyzés), dátum
      az ellenőrzést, jóváhagyást végző neve, dátum
      a dokumentum lényegi része (tartalma), egyértelmű, jól olvasható világos
       szövegezésben.
Az egyetem egészét érintő dokumentumok elkészítésével a munkatársakat a rektor
bízza meg, a szervezeti egységek szintjén készülő dokumentumokat a szervezeti
egység vezetője bízza meg.

3.6.1.2 A dokumentumok ellenőrzése, jóváhagyása
A dokumentum, szabályozás tervezetét a megbízott munkatárs eljuttatja
ellenőrzésre a jogásznak, aki ellenőrzi azt az egyetem többi dokumentációjával és a
jogszabályi előírásokkal való összhang szempontjából. Az ellenőrzött anyagot a
jogász az egyetem egészére vonatkozó szabályozás esetén benyújtja a szenátus
elé, a szervezeti egység hatáskörében működő szabályozás esetén pedig a
szervezeti egység vezetőjének, jóváhagyásra.

3.6.1.3 Előíró dokumentumok közzététele
Az egyetem belső előíró dokumentumai az erre a célra kialakított intranetes
honlapon, belső dedikált számítógépekről érhető el. Csak a honlapon szereplő
dokumentumok tekinthetők érvényesnek, mert a honlapra csak a szenátus
jóváhagyása után kerülhetnek fel az előíró dokumentumok. Az intranetről
kinyomtatott dokumentumok tájékoztató jellegű szabályozásnak minősülnek.

3.6.1.4 Előíró dokumentumok módosítása, visszavonása
Az   egyetem      minden       munkatársa     kezdeményezheti      a   szabályozások
megváltoztatását. A módosítási javaslatot a jogásznak vagy a szervezeti egység
vezetőjének kell eljuttatni írásos formában, levélben vagy intraneten keresztül.
A dokumentumok módosítására csak a dokumentum készítőjének, vagy az ezzel
külön megbízott munkatársnak van jogosultsága. Valamennyi írásban érkezett
észrevételre írásos formában (levél, e-mail), érdemi választ kap a véleményező 30
naptári napon belül. Az egyetem a folyamataiban bekövetkező változás, valamint a
jogszabályok változása esetén a jogász kezdeményezi az érintett dokumentumok
felülvizsgálatát, módosítását.
A dokumentumok változásáról a jogász értesíti a felhasználókat, melyben ismerteti a
változás okát, célját és gyakorlati vonatkozásait.
A dokumentumokat elkészítésük után és felhasználásuk során legalább évente felül
kell vizsgálni abból a szempontból, hogy az egyetem minőségügyi céljainak és a
jogszabályok követelményeinek továbbra is megfelelnek-e.

3.6.1.5 Előíró dokumentumok megőrzése
Az elektronikusan tárolt adatok rendszeres mentéséről és az adatbázisok alternatív
rögzítéséről, tárolásáról, valamint az adatokat tartalmazó, dátumazonosítóval ellátott
digitális adathordozók tárolásáról a rendszergazda gondoskodik minden
változáskor.
MKE Minőségfejlesztési program                                                   13.

A kiadott dokumentum eredeti példányát archiválni kell. Megőrzési idő az
érvénytelenítést követő 10 év.

3.6.2. Minőségirányítási feljegyzések kezelése
Az egyetem munkatársai az érvényes feljegyzéseket papír alapon, olvashatóan,
archiválható módon készíti, vagy számítógépen vezeti.       A feljegyzések írott
változatát, nyomtatott példányát rendezett formában, gyűjtődossziékban, illetve a
számítógépes hálózaton tárolják.
Amennyiben egy feljegyzésnek előírt formája van, a formanyomtatványt, elektronikus
feljegyzésmintát, sablont előíró dokumentumként kell kezelni (3.6.1. pont).
Az oktatási folyamatokra vonatkozó feljegyzések megőrzési idejét az 1995.LXVI.
Levéltári törvény (módosított), a 40/1998 (III.6.) A minisztériumok és országos
hatáskörű államigazgatási szervek iratkezelési mintaszabályzata és az egyetem
Iratkezelési szabályzata határozza meg.
A kitöltött feljegyzések eredeti példányát a gazdálkodási egységek gyűjtik össze, és
biztonságos környezeti feltételek között, az egyetem Iratkezelési szabályzatában
meghatározott szempontok szerint rendszerezve tárolják, archiválják és biztosítják,
hogy a feljegyzések – az előírt megőrzési időn belül – betekintés céljából
visszakereshetők legyenek. A megőrzési idő lejáratát követőn a feljegyzés tárolását
végző személy gondoskodik a feljegyzés előírásszerű megsemmisítéséről.
A feljegyzések megőrzését végző egyetemi közalkalmazott – jogosult igény esetén –
köteles a feljegyzésekbe való betekintést biztosítani.
A megfelelő megőrzési idők lejárta után a minőségügyi feljegyzések és
dokumentumok selejtezése az Iratkezelési szabályzat szerint történik.

3.6.3. A jogszabályok, szabványok kezelése
Az oktatási folyamatot, illetve az egyetem működését szabályozó törvényi
rendelkezések gyűjtése, figyelése és naprakészen tartása a jogász feladata. Azon
jogszabályok, melyek szélesebb kört érintenek, az Intranetre kerülnek.
A szabványok kezelése önálló egységenként történik. A rendelkezésre álló
szabványok jelentős része oktatási segédletként alkalmazott, így nem feltétlenül
érvényes. Amennyiben tevékenységet meghatározó szabvány (pl. vállalkozói
tevékenység esetén) kerül felhasználásra, a felhasználó feladata annak
érvényességének ellenőrzése.

3.7. Erőforrások biztosítása és fejlesztése

3.7.1. Humánerőforrás

3.7.1.1 Humánpolitikai fejlesztési terv
A humánerőforrás igény meghatározása a szervezeti egységek feladata. A
szervezeti egységek vezetői az adott terület humánerőforrás igényét előzetesen a
szükségesség alapján értékelve tárják fel. A humánerőforrás igényeket egyetemi
szinten a Rektor-helyettesi hivatal összesíti.
Az egyetem humánpolitikai céljait, és azok megvalósításához szükséges operatív
programokat a Humánpolitikai fejlesztési terv dokumentálja. Ez egy évre tervezi meg
MKE Minőségfejlesztési program                                                  14.

a tennivalókat, melyet a rektor és a jogász a szervezeti egységek vezetőinek
bevonásával készít, s a szenátus hagy jóvá.
A Humánpolitikai fejlesztési terv kialakításánál a következő tartalmi elemekre kell
kitérni:
      humánerőforrás fejlesztési költségterv,
      képzés (továbbképzési tervek),
      utánpótlás nevelés vezetői posztokra,
      oktatói korfa, minősített oktatók aránya,
      szabad státuszokra felveendő szakemberek megnyerése,
      motivációs elvek,
      kitüntetések, elismerések,
      munkahelyi környezet,
      művészei alkotó tevékenység/publikálási teljesítmény,
      stb.
A Humánpolitikai fejlesztési tervek a meghatározott feladatokat prioritás
szempontjából is értékelik. Az MKE humánerőforrás igényének pénzügyi
finanszírozásáról a költségvetési terv elkészítésekor a gazdasági főigazgató
gondoskodik, a szenátus döntése alapján tájékoztatja az egységek vezetőit.

3.7.1.2 Nyilvántartási feladatok
A Gazdasági Hivatalhoz tartozó Munkaügyi Csoport az oktatási feladatokat ellátó
munkatársakról nyilvántartást vezet.

3.7.1.3 A munkakörökhöz előírt követelmények meghatározása
Az egyetemen alkalmazott valamennyi státuszra vonatkozóan a MKE Foglalkoztatási
követelményrendszere tartalmazza a kinevezési követelmények tételes elvárásait. A
követelményrendszerben rögzítettek:
      az alkalmazási (kinevezési) feltételek,
      az adott munkakörrel kapcsolatos alkalmassági követelmények és
      az előmenetellel kapcsolatos követelmények.
A kinevezések és megbízások minden esetben dokumentáltak. Az archiválás a
Rektori Hivatal iratkezeléssel megbízott dolgozójának a feladata.
Munkakörrel    kapcsolatos       feladatok      rögzítése     a     Foglalkoztatási
követelményrendszerben, illetve munkaköri leírásokban történik.
Az egyetem munkatársainak feladatkörébe nem tartozó feladatok ellátására
munkatársait szerződéses alapon, megbízások kiadásával kéri fel. A megbízások
dokumentáltak. A feladatkörbe tartozó feladatellátás esetében megbízás nem adható
ki.
Az MKE oktatóinak, tanárainak, félévi feladatainak meghatározása a féléves
terhelések információi alapján történik.
MKE Minőségfejlesztési program                                                       15.

3.7.1.4 Külső óraadók követelményrendszere, kiválasztása
A külső óraadói igény előzetes meghatározása – éves szinten – a költségvetési és
pénzügyi tervezés részeként történik. A külső óraadói igény finom tervezése
félévenként történik a tanszakvezetők irányításával. A külső óraadói igény
meghatározásánál figyelemmel kell lenni
      az éves tervezésnél rögzített költségkeretekre,
      a tanszéki munkatársak előírt óraterhelésére és
      az intézmény oktatási potenciáljára, az oktatandó tananyag specialitásaira.
Külső óraadók felkeresése a tanszéki munkatársak feladata. A kiválasztáshoz az
előző évek alkalmazási tapasztalati, valamint az óraadással kapcsolatos
követelmények nyújtanak segítséget.
Külső   óraadók   alkalmazásához        a    követelményeket     a    Foglalkoztatási
követelményrendszer határozza meg.

3.7.1.5 Vezetői és szakmai megbízások betöltésével kapcsolatosan megfogalmazott
        elvárások
A vezetői beosztásokhoz kapcsolódó követelményrendszer, valamint ezen
munkakörök betöltésével kapcsolatos eljárások rendjét a Foglalkoztatási
követelményrendszer rögzíti.
Valamennyi szakmai megbízáshoz, mely az oktatói feladatokon kívül jelenik meg
(vezetői és szakmai megbízások), a Megbízással együtt, annak mellékleteként a
feladattal járó elvárásokat és hatásköröket írásban rögzített formában kell átadni.
Vezetői megbízások esetében a betöltött státusszal járó feladatok és hatáskörök az
SZMSZ-ben, illetve annak mellékleteiben kerülnek meghatározásra. Az ezekben nem
rögzített esetekben a szenátus határozza meg a feltételeket.

3.7.1.6 Munkatársak folyamatos fejlesztése
Az egyetem munkatársai számára folyamatosan biztosítja a szakmai feladatokhoz
szükséges fejlesztés és fejlődés lehetőségét.
Az egyetem munkatársait folyamatosan, tervszerűen továbbképzi, illetve képezteti,
ha
      nem rendelkeznek az adott munkakörre előírt végzettséggel,
      a tervszerű utánpótlás biztosítása szükségessé teszi,
      megváltoznak a külső szabályozások,
      lényegesen változnak a belső technikai, technológiai feltételek.
      a dolgozó maga kívánja tovább képezni magát – ehhez azonban a
       munkáltatói jogokat gyakorló közvetlen vezető hozzájárulása szükséges.

3.7.1.7 Oktatatók hallgatói véleményezése
Az egyetemen folyó oktatói tevékenység hallgatói értékelése az Oktatók hallgatói
véleményezése elnevezésű szabályzat rendelkezései szerint történik.
MKE Minőségfejlesztési program                                                      16.

3.7.2. Munkatársak vezetői értékelése, karriertervezés

3.7.2.1 Teljesítményarányos értékelés
Az egyetem vezetése a humánerőforrás-kezelés lényeges elemének tekinti a
munkatársi teljesítmények vezetői elismerését, mely az egyetem Foglalkoztatási
követelményrendszerében előírtak szerint történik.
A feladatteljesítések vezetői értékelésének alapinformációi, a munkatársi
önértékelésekből, a hallgatói értékelések megállapításaiból és az elmúlt év vezető
értékelésének adataiból állnak. Munkahelyi vezetői értékelés ezek eredményeinek
együttes vizsgálatából áll.

3.7.2.2 Külső óraadók értékelése
Az adott félévben alkalmazott külső óraadók a félév végén értékelésre kerülnek. Az
értékelésen az érintett tanszék munkatársai vesznek részt, a megbeszélést az
érintett tanszék vezetője irányítja. Az értékelés főbb szempontjai:
      Az órák teljesítése
      Rendelkezésre állás, problémára való reagálás, rugalmasság
      Hallgatói visszajelzések, értékelések
      A külső óraadók bevonása az adott tantárgyfejlesztési tevékenységbe, az
       együttműködési hajlandóság
Az érintett egység külső oktatói értékeléseit a feljegyzések részeként meg kell őrizni.
Az értékelés alapján a tanszékvezető dönt a külső óraadó további alkalmazásáról.
A HÖK közreműködésével meghatározandók az óraadásra nem javasolt (formális
hibák nem teljesítése alapján) és a javasolt óraadók listája. A heti 10 órát tartó külső
óraadókra alkalmazni kell a hallgatók oktatói véleményezését.

3.7.2.3 Vezetői és szakmai megbízások betöltésével kapcsolatos értékelések
A vezetői megbízások értékelése a megbízó vagy az általa kijelölt személy feladata.
A vezetői és szakmai megbízások betöltőinek értékelése kinevezésük időszakossága
miatt korlátozott mértékű. Értékelésüket a megbízási ciklus végén történő
újraválasztásuk vagy új személy megválasztása során célszerű végrehajtani. Az
értékelést azonban minden rendszeres pénzügyi javadalmazással (a megbízási
ciklus határpontjain és végén) és nem meghatározott idejű megbízás esetén el kell
végezni.

3.7.3. Pénzügyi és tárgyi erőforrások

3.7.3.1 Előzetes tervezés
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által megadott, adott évre vonatkozó
sarokszámok a költség-főösszeg főbb kiadási keretszámait tartalmazzák, melyről a
gazdasági főigazgató tájékoztatást kap.
Az egyetem előzetes terveként az éves forráselosztását, az Éves költségvetési tervet
legkésőbb április 30-ig kell elkészíteni, melyet a szenátus döntése hagyja jóvá.
A gazdasági főigazgató által meghatározott Éves gazdasági stratégiát a
költségvetési év előtt legalább egy hónappal a soron következő szenátusi ülésre
készíti elő megvitatható állapotúra. Az Éves gazdasági stratégiát a Gazdasági
MKE Minőségfejlesztési program                                                                   17.

Tanács írásos véleménnyel látja el. Ennek az Éves gazdálkodási stratégiának
tartalmaznia kell:
      az egyetem gazdasági céljait,
      a biztos, egyértelműen előre tervezhető költségeket,
      a szervezeti egységek számára prognosztizált gazdasági kereteket.
A szervezeti egységek vezetőinek felelőssége a megelőző év tapasztalatai és a
következő év előre kalkulálható adatai (hallgatói és oktatói létszámok, személyi
juttatások, stb.) alapján az irányításuk alá eső területek működtetéséhez szükséges
gazdasági erőforrások felmérése, tervezése. Mindezt egységes formátumban a
gazdasági főigazgatónak juttatják el.

3.7.3.2 Éves költségvetési tervezés
Az előzetes tervezések összesítése és a valós gazdálkodási keretek költségvetési
kinyilatkoztatása alapján előterjesztett Költségvetési előirányzatokról a szenátus
dönt. A szenátus által jóváhagyott költségvetés előirányzatokról a gazdasági
főigazgató értesíti a szervezeti egységek vezetőit.

3.7.3.3 A működés forrásául szolgáló bevételek
Az egyetem működéséhez forrásul szolgáló bevételek megkülönböztethetőek az
időben megjelenése és tervezhetősége szempontjából:
      rendszeres, előirányzat szintjén előre tervezhető és
      eseti, rendszeresen nem jelentkező, előre nem tervezhető bevételek.
    Forrás jellege                            Lehetséges források

                          Központi költségvetési támogatás (képzési és fenntartási normatíva)
                          Vállalkozási tevékenység keretében folytatott oktatási tevékenység
  Rendszeres,
                          Alaptevékenységen kívüli szolgáltatásból származó rendszeres
  éves szinten             bevételek
  megjelenő forrás
                          Szakképzési hozzájárulás
                          Egyéb

                          Állami programfinanszírozás
                          Alaptevékenységen kívüli szolgáltatásból származó eseti bevételek
  Eseti források          Alapítványi hozzájárulások
                          Pályázaton elnyerhető források
                          Egyéb


3.7.3.4 Tárgyi erőforrások allokációja
A tárgyi erőforrások a bevételezéseknek megfelelően az egyetem különböző
szervezeti egységeihez rendeltek.
A tárgyi erőforrások lehetnek:
      Ingatlanok
      Üzemeltetési, kezelési eszközök
MKE Minőségfejlesztési program                                                    18.

      Gépek, berendezések, járművek
      Műszerek
      Prezentációs eszközök
      Irodai eszközök, szoftverek

3.7.3.5 Az alvállalkozókkal/beszállítókkal kötött szerződés
A beszerzés különböző eljárás szerint történik
     a Közbeszerzési Törvény hatálya alá eső és
     a Közbeszerzési Törvény hatálya alá nem eső – szabadkézi beszerzés –
      termékek és szolgáltatások esetén.
A Gazdálkodási Szabályzat tartalmazza a beszerzési folyamatok döntési és aláírási
jogköreit, valamint a folyamatok lépéseinek ábraszerű bemutatását a különböző
típusú termékek és szolgáltatások esetére:
      Szabadkézi beszerzés
      Közbeszerzés (közbeszerzési értékhatárt meghaladó, valamint a
       központosított közbeszerzés keretébe tartozó termék és szolgáltatás
       beszerzése).
A beszerzési igények vezetői jóváhagyását követően van módja az ajánlatkérés
elkészítésének. A készítő a beszerzési felelős vagy a beszerzésben érintett
munkatárs lehet. Az egyetem Gazdálkodási Szabályzatának előírásai alapján kerül
sor az ajánlatkérésre.
Az ajánlatkérések átvizsgálása önellenőrzéssel történik, melynek tartalmaznia kell - a
műszaki tartalom áttekintése mellett - a költségek ellenőrzését is.
Valamennyi beérkező ajánlat értékelését a bonyolító munkatárs végzi és javaslatot
tesz az ajánlatok közül a megrendelésre kiválasztottra. A beérkező ajánlatok
nyilvántartása és felelős őrzése a Rektori Hivatal adminisztrációjának feladata.
A szerződés tervezetet a beszerzési felelős vagy az érintett munkatárs készíti elő.
Az elkészült tervezet átvizsgálás nélkül nem hagyhatja el az egységet. Az
átvizsgálást a szervezeti egységek vezetői végzik, szükség szerint bevonva az
érintett felelőst.
A Szerződést/Megrendelést az érintett felelős küldi el határidőre. A határidőt a
szervezeti egység vezető, vagy a projekt jellege határozza meg.
A szerződések visszaigazolását követően az érintett munkatárs vagy a beszerzési
felelős archivál és értesíti a Gazdasági Hivatalt. A Gazdasági Hivatal a keret
rendelkezésre állását vizsgálja, és az eredményről tájékoztatja az érintetteket.
A teljesítést minden esetben az érintett munkatárs vagy a beszerzési felelős veszi
át úgy, hogy az átvételt dokumentálja. Az átvétel során figyelmet fordít, mind a
mennyiségi, mind a minőségi paraméterek, jellemzők szerződésben rögzített
teljesülésére, megvalósulására.
Amennyiben eltérést tapasztal a megkívánt teljesítéstől, minden esetben
jegyzőkönyv felvételével jelzi. Súlyosnak minősített esetben az átvételt meg is
tagadhatja.
MKE Minőségfejlesztési program                                                    19.

Az átvétel során nem megállapítható minőségi észrevételekkel kapcsolatban, ha a
Szerződés erre külön nem tér ki, rögzíteni kell egy üzembe-állítási időszakot. Ezen
időszakban jelentkező hibákért a szállító a felelős. A folyamat végrehajtását a
beszerzési felelős irányítja, szükség szerint bevonva a felhasználó belső
szakembereket.
Az eszközök beérkezése során az egyetem Gazdálkodási Szabályzata alapján az
eszközök központi állományba vételezésére kerül sor.
Ez egységenként a beszerzési felelős vagy az érintett munkatárs felelőssége.
A tárolási, vagyonmegőrzési, munka- és balesetvédelmi feladatok végrehajtásáért az
egységeket terheli a felelősség. Minden esetben meg kell felelni a gyártó által
meghatározott, előírt tárolási körülményeknek, valamint figyelembe kell venni a
vagyonvédelem biztosítását.
A szolgáltatások hosszabb időt átfogó teljesítése során folyamatos teljesítés
felügyelet terheli a megrendelőt. A teljesítés igazolójának a feladata és felelőssége,
hogy a megfelelő, rendelkezésre álló dokumentumokba (pl. Építési napló, Gépkönyv,
stb.) felügyeleti bejegyzést tegyen.

3.7.3.6 Az oktatástechnikai berendezések rendelkezésre állása
Az oktatástechnikai eszközök felügyelete a Leltárkészítési és Leltározási Szabályzat
szerint zajlik.
Az egyetem minden telephelyén és szervezeti egységénél valamennyi felhasznált
szoftverek kezelését és rendelkezésre állását írja le az Informatikai Szabályzat.
Az oktatás tárgyi feltételeit biztosító eszközök, gépek és berendezések gondozása,
ezek működőképességének fenntartása, biztosítása az egyes egységek
megbízottainak írásban rögzített feladata.
A tárgyi eszközök felhasználása a nyilvántartás szerinti szervezeti egységnél
történik. A tárolás és felhasználás során biztosítani kell
      a gyártó által meghatározott körülményeket,
      az alkalmazáshoz szükséges hozzáférhetőséget,
      az állagmegóvást, illetve a vagyon- és egészség védelemét.
Tárgyi erőforrások használatának betanítása különösen azokban az esetekben
indokolt, amikor az a személyi biztonságot, az eszköznek és az eszköz
környezetének védelmét szolgálja. Valamennyi beszerzett eszközzel kapcsolatban a
gazdasági főigazgató vagy az érintett szervezeti egység vezető nyilatkozik arról,
hogy azt ki jogosult kezelni. Az ő felelőssége a szükséges képzések és gyakorlatok
előírása, felügyelete és biztosítása. Mindennek nyilvántartását a szervezeti
egységnél eszközönként vezetett dokumentumon (számítógépes vagy kartonos
rendszer) kell végezni. Egyes eseteknél különleges üzembe helyezési elvárások is
lehetségesek, mint például műszaki átadás-átvétel, környezetvédelmi tanulmány, stb.
A megfelelő tárolási körülmények biztosításáért a szervezeti egységek vezetői a
felelősek. Az alkalmazás során a felhasználó kötelessége a rendeltetésszerű
használat, a Munkavédelmi Szabályzatban előírtak betartása.
Külső szervezet által biztosított tárgyi eszközök esetén az egyetem együttműködési
szerződést köt a használatra vonatkozóan. Az eszközök alkalmazása során az
állagmegóvás érdekében ugyanúgy kell eljárni, mint az egyetem egyéb
MKE Minőségfejlesztési program                                                   20.

berendezéseivel. A felhasználás és tárolás során bekövetkezett minden olyan hibát
(sérülés, tönkremenetel) dokumentálni kell, mely a megbízó érdekeit veszélyezteti,
és az érintett szervezeti egység vezetőjének fel kell vennie a kapcsolatot a
berendezés rendelkezésre bocsátójával.
A munkahelyi kockázat értékelésének rendszeres elvégeztetéséről és a szükség
szerinti intézkedések meghatározásáról az üzemeltetési osztály vezetője
gondoskodik.

3.7.3.7 Karbantartás és fejlesztés
Az egyetem fenntartáshoz kapcsolódó eszközeinek, gépeinek és berendezéseinek
gondozását az adott egységek megbízott dolgozói végzik. Minden egység
dokumentáltan tarja nyilván az ilyen gépeit, berendezéseit. A gondozás felügyelete
és a biztonságtechnikai felügyelet gondnok felelőssége.
A fejlesztések két szinten valósulnak meg:
      a szervezeti egységek gazdasági keretén belül megvalósuló fejlesztések,
      egyetemi szintű fejlesztések.
A tárgyi erőforrások fejlesztésére vonatkozó fejlesztési tervek összeállításáért a
szervezeti egység vezetők felelősek.
A tárgyi erőforrások fejlesztése
      a meglévő eszközök felhasználásának tapasztalatai valamint
      az új igények felmerülése alapján történik.
A fejlesztési stratégia meghatározásához legalább éves szinten értékelni kell a
működést befolyásoló eszközök esetén
      a kihasználtságot,
      a műszaki állapotot,
      a korszerűséget,
      stb.,
valamint az új eszközök iránti igény megalapozottságát.
Az elemzések és a rendelkezésre álló források egyeztetése alapján, szervezeti
egységenként meghatározott tárgyi erőforrás fejlesztési tervet kell összeállítani a
szervezeti egység vezetők jóváhagyásával. A fejlesztési tervek meghatározásának
a jóváhagyott Éves gazdasági stratégiával összhangban, a meghatározott keretek
figyelembevételével kell megtörténnie, a szervezeti egységek és az egyetem
szintjén.
A fejlesztési tervek egyetemi szintű összesítése a gazdasági főigazgató
felelőssége. A gazdasági főigazgató az összesítés alapján írásban tesz
javaslatokat a szenátusnak a fejlesztésekre vonatkozóan.

3.8. Ígérvények a szolgáltatások igénybevételéhez
Az egyetem a szabályozás során az alábbi partnercsoportokat emeli ki:
      Hallgatók (3.8.1. pont)
      Egyetemi dolgozók (3.7.1. pont)
      Munkaerőpiac (3.8.2. pont)
MKE Minőségfejlesztési program                                                    21.

      Finanszírozó szervek (3.8.3. pont)
      Más oktatási intézmények (3.8.4. pont)
      Pályáztató szolgáltatási tevékenységre (3.8.5. pont)
      Szolgáltatást, tárgyi erőforrást igénybevevő (3.8.6. pont)

3.8.1. Leendő hallgatók, hallgatók

3.8.1.1 Igényfelmérés, igények elemzése
Az egyetem a leendő hallgatói felé különféle fórumokon kommunikálja az
intézménybe kerülés feltételeit, az oktatási folyamat ismérveit, a tanulmányokat
támogató lehetőségeket:
       Hallgatói követelményrendszer (Felvételi Szabályzat)
       Felvételi Tájékoztató
       Személyes tájékoztatás
       Honlap
A felvett hallgatók felé tett ígérvényeinket:
       Hallgatói követelményrendszer (Tanulmányi és Vizsgaszabályzat)
       a Kollégiumi szabályzat
       az SZMSZ HÖK-re vonatkozó pontjai
       a tanterv
       a tantárgyi program
       a félévi követelmények tartalmazzák.
A már beiratkozott hallgatók igényeinek, elégedettségének mérése a háromkörös
mérés keretében (5.3. pont) a tanulmányok közben, a záróvizsga után és a
munkaerőpiacon való elhelyezkedést követően a karrier alakulására vonatkozóan
történik.

3.8.1.2 Szerződéskötés – beiratkozás
A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A jogviszony létrejöttét igazoló
közokirat a diákigazolvány.

3.8.1.3 Az ígérvények nyomon követése
Minden évfolyamra a beiratkozás idején aktuális tanterv szabályozza az oktatási
folyamatot, ezért ehhez képest kell vizsgálnunk az ígérvények teljesülését. A hallgató
életútja az egyetemen belül papíron vezetett nyilvántartással, illetve felmenő
rendszerben az NEPTUN rendszerben követhető.

3.8.2. Munkaerőpiac
Az egyetem célja, hogy végzettjei olyan számban és tudással kerüljenek a
munkaerőpiacra, mely művészeti értelmiségi hivatásuknak hosszútávon értelmet ad.
Ehhez szakmailag a legkorszerűbb, a gyakorlat és az elmélet megfelelő arányát, a
munkaerőpiac szempontjait figyelembe vevő oktatási folyamatot fejlesztünk ki.
MKE Minőségfejlesztési program                                                    22.

3.8.2.1 Igényfelmérés, igények elemzése
A különböző szakmai területek fejlődése, az azon a területen oktatók gyakorlati
tapasztalataiból, a külföldi szakmai területeken működő intézmények tematikáiból,
szakirodalmi tevékenységekből vonhatók be az egyetem oktatási területei közé.
A munkaerőpiac igényfelmérésére vonatkozóan a háromkörös mérés (5.3. pont)
azon kérdéseit használjuk, melyeket a munkát vállalt hallgatók, illetve a munkáltatóik
felé fogalmazunk meg.

3.8.2.2 A munkaerőpiac felé tett ígérvények
Az egyetem rendszeres tájékoztatást ad végzettjeiről, a végzettségek mögött rejlő
tudásról. Ezt a rendszeresen felülvizsgált kiadványain, honlapján és egyéb
intézmény-bemutatókon valósítja meg. Az így megjelenő ígérvények elkészítése,
rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása a rektor által megbízott munkatárs
feladata.

3.8.2.3 Az ígérvények nyomon követése, intézkedések meghozatala, visszacsatolás
A kiadványokban, honlapon, tájékoztatókon megjelenő ígérvények nyomon követése
félévenkénti rendszeres felülvizsgálatával valósul meg. A rektor és a rektor-
helyettesek felelőssége, hogy azokat a munkaerő-piaci változásokat, melyek az
Intézmény Fejlesztési Tervet is érintik, a szenátus számára tárgyalható módon, ott
előterjesszék.
A rektor gondoskodik arról, hogy a megjelenési módok és az adattartalmak mindig
aktualizáltak legyenek.

3.8.3. Finanszírozó szervek

3.8.3.1 Igényfelmérés, igények elemzése
      Direkt igény kifejezése
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Felsőoktatási Jogi Szemlében, a
szakminisztériumi közlönyben és végrehajtási utasítások formájában közli elvárásait.
A folyóiratok és közlönyök figyelemmel kísérése a jogász és a rektor-helyettesek
feladata.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium kötelező jellegű elvárásai a Felsőoktatási
törvényben jelennek meg. A törvény módosításának figyelése a CD Jogtár és a
közlönyök átvizsgálásával naprakészen történik az egyetemen (3.6.3. pont).
      Direkt levelezés
Az egyetemhez a felettes szervektől beérkező leveleket a jogász és a rektor-
helyettesek kapják meg és az ő feladatuk az operatív intézkedések meghozatala a
rektor jóváhagyását követően. A dokumentumok nyilvántartása, archiválása az
Iratkezelési Szabályzata szerint történik.
      Ösztönző módon ható igény
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az általa preferált fejlesztési törekvésekre
pályázati alapot különít el, amely támogatás igénybevételéhez a pályázati kiírásban
szereplő követelményeknek kell megfelelnie az egyetemnek. A pályázati lehetőségek
MKE Minőségfejlesztési program                                                      23.

figyelése, a pályázatbenyújtás koordinálása a gazdasági főigazgató és a rektor-
helyettesek feladata.
      Oktatási stratégia
A minisztérium a szakmai munkával kapcsolatos stratégiáját a Felsőoktatási
Fejlesztési Programban és az Állami Felsőoktatási Stratégiában teszi közzé a
minisztérium honlapján, a különböző fórumokon és tájékoztatókon. Az egyetem
részéről a stratégiális elképzelések figyelése a főtitkár feladata.
      MAB elvárások
A     Magyar    Felsőoktatási    Akkreditációs    Bizottság    az     akkreditációs
követelményrendszerben, határozatokban, állásfoglalásokban, útmutatókban,
ajánlásokban fogalmazza meg elvárásait, amelyek honlapon, fórumokon,
tájékoztatókon vagy postai kiküldéssel válnak ismertté a felsőoktatási intézmények
számára. Ezek követése a főtitkár felelőssége.

3.8.3.2 Szerződéskötés
Az egyetem az összeállított Intézményfejlesztési tervét benyújtja az Oktatási és
Kulturális Minisztériumhoz, amely a minősítés és elfogadás után szerződést köt az
intézménnyel a konkrét megvalósításra. Az IFT benyújtása a szenátus jóváhagyása
után lehetséges. Az IFT megvalósítására kötött kötelezettségvállalást a rektor írja
alá, valamint a megvalósításért is ő felel.

3.8.3.3 Az ígérvények nyomon követése
Az Intézményfejlesztési terv megvalósulásának nyomon követése az OKM számára
készített éves jelentésben valósul meg.
Az MKE-n zajló minőségfejlesztési munka megvalósulásának                 követése    a
Minőségfejlesztési terv felülvizsgálatakor történik meg (3.3.3. pont).
A MAB elvárásainak való megfelelés átvizsgálása szintén éves jelentésben kerül
rögzítésre, melynek tartalmi, formai követelményeit a MAB kötelezően megadja. Az
éves jelentéshez a rektor bekéri az információt a tanszékekről, az így elkészült
anyagot a szenátus hagyja jóvá.

3.8.3.4 Intézkedések meghozatala, visszacsatolás
A finanszírozó szervekkel való kapcsolattartást, az igények figyelembe vételének
folyamatát a visszajelzések alapján fejleszti az egyetem.

3.8.4. Más oktatási intézmények
A külföldi felsőoktatási intézményekkel való kapcsolattartás a főtanszékvezetők
/tanszékvezetők /főtitkár feladata.

3.8.5. Pályáztató szolgáltatási tevékenységre

3.8.5.1 Igényfelmérés, igények elemzése
A különféle elképzelések megvalósítására az egyetem külső megbízások, felkérések
teljesítésének engedélyezésével biztosítja a fedezetet.
Az intézményen kívüli pályázati kiírások figyelemmel kísérése a gazdasági
főigazgató és az oktatók feladata. A különböző pályázatokban való részvételről,
MKE Minőségfejlesztési program                                                  24.

valamint a pályázandó szakterületekről a tanszékvezetők javaslatát figyelembe véve
a rektor dönt.
A pályázat összeállítását a pályázat elkészítésével megbízott munkatárs (pályázó)
koordinálja. A pályázó – szükség szerint bevonva a gazdasági főigazgatót –, a
kiírótól kapott információ alapján összeállítja az adott programra vonatkozó
költségtervet.
A pályázat véglegesítése előtt történik a folyamat első ellenőrzési szakasza,
amelynek során a tanszakvezetők /rektor /gazdasági főigazgató, a doktori iskola
vezetője (kiírástól függően) megvizsgálja, hogy a pályázat megfelel-e a kiírásban
foglaltaknak. A szükséges módosításokat az illetékes pályázó végzi.
A pályázat eljuttatása a kiíróhoz a rektor jóváhagyását és aláírását követően a
pályázó feladata. A pályázattal kapcsolatban a pályázó tartja a kapcsolatot a
kiíróval. Ha a pályázatot csak módosítással fogadják el, azaz a pályázott összegnél
kisebb mértékű a támogatottság, akkor a korrekciót a pályázó elvégzi.

3.8.5.2 Szerződéskötés
A pályázat elfogadása esetén a következő lépés a szerződéskötés előkészítése. A
szerződéstervezetet a pályázó/kiíró készíti, együttműködve az illetékes vezetővel
és a gazdasági főigazgatóval. A pályázó/kiíró gondoskodik, hogy az aláírt
példányok a másik félhez is eljussanak. A szerződésről másolatot kap a gazdasági
főigazgató, a tanszakvezetők, a doktori iskola vezetője.

3.8.5.3 Az ígérvények nyomon követése
A szakmai teljesítés és az elszámolás ellenőrzése a gazdasági főigazgató feladata.

3.8.6. Szolgáltatást, tárgyi erőforrásokat igénybe vevők

3.8.6.1 Igényfelmérés, igények elemzése
Az egyetem vállalkozási tevékenységének ill. az alaptevékenységen kívüli
tevékenységként értelmezhető az egyetem mindazon tevékenysége, amelyek kívül
esnek a Felsőoktatási törvényben továbbá az SZMSZ-ben meghatározott
alapfeladatokon és melyeket az egyetem külső megrendelésre ellenértékért végez. A
folyamat a partneri megkeresések megismerésével kezdődik. Ezek figyelemmel
kísérése, elemzése, a szabályzattal való összevetése az adott szervezeti egység
vezetőjének feladata.

3.8.6.2 Szerződéskötés
Az alapfeladatokon kívüli tevékenységet a rektorral kell engedélyeztetni. A
következő lépés a szerződéskötés előkészítése. A szerződéstervezetet a
témavezető készíti, az értékhatártól függően a gazdasági főigazgató ellenjegyzése
mellett a szabályzatban meghatározott illetékes aláírásával hagyja jóvá.

3.8.6.3 Az ígérvények nyomon követése
Az érvényes szerződés, valamint az esetleges szerződés módosítások egy
példányát a vállalási engedéllyel, illetve az engedély módosításokkal együtt a
gazdasági főigazgatónak kell megküldeni.
MKE Minőségfejlesztési program                                                     25.

3.8.6.4 Intézkedések meghozatala, visszacsatolás
A vállalkozási tevékenységből nyert tapasztalatokat, a partneri visszajelzéseket be
kell építeni az információs anyagokba, hogy az egyetem aktuális szolgáltatási
kínálata a folyamatos fejlesztés hatására mindinkább kiszolgálja a partneri igényeket.

4. ALAPFOLYAMATOK

4.1. A képzési folyamatok tervezése és fejlesztése
Az egyetem képzési folyamatainak tervezésének két szintje van: a meglévő szakok
és szakirányok folyamatos fejlesztése és a szakok alapítása és indítása. A
folyamatos fejlesztéshez figyelembe kell venni a többkörös mérésből visszacsatolt
információkat (5.3. pont), mely felmérések a munkaerő-piaci igényeket, a folyamatok
hatékonyságát és hatásosságát, valamint a hallatók elégedettségét rendszeresen
értékeli. Új szak vagy szakirány indítását a munkaerőpiac szükségleteinek felmérése
előzi meg.
A tananyag, a szakok és a szakirányok folyamatos fejlesztését évenként legalább
egyszer a Szakvezetők tanácsa ülése keretében kell elvégezni, a szakra vonatkozó
értékelések felhasználásával. Az értékelésről és a fejlesztési tervekről összefoglaló
készül, melyet a szakvezető évenként meghatározott rendben a szenátusnak
ismerteti, mely, amennyiben megfelelőnek tartja, elfogadja azt. (Ld. még 4.1.7.)
A rektor az érvényben lévő törvényi előírások és a szenátus állásfoglalása alapján
dönt az adott oktatási évben benyújtandó szaklétesítési és szakindítási
fejlesztésekről.
Az egyedi operatív oktatásfejlesztési feladatok végrehajtásával a rektor bízza meg a
kompetens munkatársakat. Az elvégzett feladatok rendszeres és módszeres
áttekintése az érintett munkatársak, a rektor, a rektor-helyettesek és a jogász
közreműködésével történik. A képzési szakok létesítését, indítását a rektor által
megbízott koordinátor hangolja össze.

4.1.1. Szaklétesítés
Új alap- és mesterképzési, valamint szakirányú továbbképzési szakok létrehozása a
képesítési követelményeket rögzítő kormányrendelet, illetve miniszteri rendelet és
MAB határozatok figyelembe vételével készülő Szaklétesítési kérelem történik.
A Szaklétesítési kérelem kidolgozása a tervezett szak létesítéséért felelős szervezeti
egység által kijelölt és a szenátus által megbízott felelős feladata. A Szaklétesítési
kérelem véleményezése a rektor-helyettesek feladata. A szak létesítésére irányuló
kérelmet – a szenátus jóváhagyó döntését követően – a rektor nyújthatja be.
Amennyiben a kérelmet elutasítják az erre kompetens szervek, a szenátus dönt a
további teendőkről (formai hiányosságok pótlása és újbóli benyújtás, vagy a
szakalapítás elvetése). Sikeres szakalapítás esetén követően a szak indítható.

4.1.2. Szakindítás
A Szakindítási kérelem kidolgozását a rektor jogosult elrendelni az egyetem
stratégiája és a szenátus állásfoglalása alapján. A kérelmet a tervezett szak
indításáért felelős szervezeti egység által kijelölt és a szenátus által megbízott
felelős készíti el a szenátus által rögzített ütemterv szerint. A Szakindítási kérelem
kidolgozása az érvényben lévő törvényi előírások figyelembe vételével történik.
MKE Minőségfejlesztési program                                                       26.

A szakindítás Tantervének és Tantárgyi programjainak szakmai és a képzés
személyi és tárgyi feltételeinek véleményezése a rektor-helyettesek feladata. A
véleményezést követően a kérelmet – a szenátus jóváhagyó döntését követően – a
rektor nyújthatja be.

4.1.3. Szakirány indítása
Új szakirány kidolgozásának előkészítését a rektor jogosult elrendelni az
oktatásfejlesztési stratégia, és a szenátus állásfoglalása alapján. A kérelmet a
tervezett szakirány indításáért felelős szervezeti egység által kijelölt és a szenátus
által megbízott szakirány felelős készíti elő a szenátus által rögzített ütemterv
szerint. A Szakirány indítási beadványnak tartalmaznia kell:
      a szakirány indítási kérelem indoklását,
      a szakirány tantervét és a tantárgyi programleírásokat,
      a képzés személyi feltételeit,
      a szakirány indításához szükséges tárgyi feltételeket.
A szakirány indítás Tantervének és Tantárgyi programjainak szakmai és a képzés
személyi és tárgyi feltételeinek véleményezése a rektor-helyettesek feladata. A
szakirány-indítás engedélyezése a szenátus hatásköre.
A szenátusi döntés alapján az Egyetem gondoskodik az új szakiránynak az
egyetemről szóló kötelező intézményismertető, valamint a PR anyagokban történő
megjelentetéséről.

4.1.4. Szakirányú továbbképzési szakok indítása
Szakirányú továbbképzés keretében csak a Magyar Akkreditációs Bizottság által
meghatározott tudományterület képzési profiljába illeszkedő szak indítható.
Az Oktatási Közlönyben való közzétételre irányuló kérelem kidolgozását a rektor
jogosult elrendelni az oktatásfejlesztési stratégia és a szenátus állásfoglalása
alapján. A kérelmet a tervezett szak indításáért felelős szervezeti egység által kijelölt
és a szenátus által megbízott felelős készíti el a szenátus által rögzített ütemterv
szerint. A Kérelem véleményezése a rektor-helyettesek feladata. Az Oktatási
Közlönyben való közzétételre irányuló kérelmet, a szenátus határozatát követően a
rektor nyújtja be.

4.1.5. Tantervtervezés
A tanterv tervezésének irányítása a megbízott koordinátor feladata. A tanterv
kialakításánál  figyelembe     kell  venni   az    adott   szak     képesítési
követelményrendszerében előírtakat. Az koordinátor a szakvezető bevonásával
felügyeli:
      az alap és szakmai tárgyak százalékos megoszlását,
      az óraszámkereteket,
      a kredit allokációt és
      a követelményeket (pl. szigorlatok számát, félévenkénti vizsgák maximális
       számát, stb.)
annak érdekében, hogy a tanterv megfeleljen a képesítési követelményeknek.
A tanterv formai követelményeit a koordinátor határozza meg.
MKE Minőségfejlesztési program                                                   27.

A tantervet a Szenátus hagyja jóvá, majd a jóváhagyást követően a rektor
beterjeszti azt az Országos Kreditbizottsághoz.

4.1.6. Tantárgytervezés
Új tantárgy indításakor a tanszékvezető kijelöli a tantárgyfelelőst, akinek feladata
a Tantárgyi program tervének összeállítása a Tantervben megadott keretszámok és
a Tantárgyi programok formai követelményeit meghatározó szabályozás alapján.
A Tantárgyi programnak tartalmazni kell:
      Tantárgy nevét, azonosító kódját
      A tantárgyat gondozó tanszék megnevezését
      Szakok megnevezését, melyeken a tárgyat oktatják
      Tantárgyfelelőst
      Tantárgyat oktató megnevezését
      Oktatási formát (előadás, interaktív foglalkozás, gyakorlat)
      Tanórák számát
      A tárgy (kurzus) felvételéhez szükséges előtanulmányokat, tantárgyakat
      A tantárgy kreditértékét
      A tantárgy számonkérési formáit
      A számonkérés minősítési rendjét
      Kötelező és ajánlott irodalmat
      A tárgy (kurzus) rövid tartalmi leírását
      A tantárgy hetekre lebontott tematikáját
A Tantárgyfelelős feladata a program koordinálása más tantárgyakkal, melynek
során
      Az aktuális Tantárgyi programok és/vagy adott tárgyak tantárgyfelelőseivel
       történő egyeztetés alapján beilleszti az adott tárgyat a meglévő oktatási
       rendbe. (Tananyagok közti átfedések elkerülése).
      Az aktuális Tantárgyi programokban nem szereplő, de témakörileg egy adott
       szakhoz/szakirányhoz tartozó, szükségesnek ítélt ismeretanyag választható
       tantárgyként való elindításáról történő egyeztetés a szakvezetővel.
Az elkészített Tantárgyi programtervet a tanszakvezető ellenőrzi, majd a
Szakvezetők Tanácsa elé terjeszti véleményezésre. A szenátus jogköre a Tantárgyi
program jóváhagyása.

4.1.7. A képzési struktúra elemeinek fejlesztése
A Szakvezetők tanácsán az oktatók félévente értékelik a szak és szakirányok
működését és hatékonyságát, melynek során figyelembe kell venni a tudásátadás
hatékonyságát, a hallgatói vélemények kiértékeléséből származó információkat, a
szakmai fórumokról és a munkáltatóktól kapott visszajelzéseket, valamint az oktatók
visszajelzéseit.
Az értékelés alapján a szakvezető meghatározza a szak fejlesztésével kapcsolatos
feladatokat, melyek vonatkozhatnak:
      a szak képzési koncepciójának változtatására,
MKE Minőségfejlesztési program                                                     28.

      a szakmai tantárgyak összetételének változtatására,
      a szakmai tárgyak közötti óraszámok változtatására (a szakalapítási
       dokumentum keretei között),
      a tudásátadás módszertanának változtatására,
      tananyag korszerűsítésére,
      az erőforrások fejlesztésére (emberi és tárgyi),
      tananyag korszerűsítésére,
      az előadások, interaktív foglalkozások és gyakorlatok egymásra épültsége.
A Szakvezetők tanácsa évente kitér az éppen aktuális MAB önértékelési rendszerből
származtatott további szempontokra is.
A Tantervet, Tantárgyi programokat érintő változásokat a szenátus elé kell
terjeszteni jóváhagyásra. A bekövetkezett változások bevezetése felmenő
rendszerben történik.

4.2. Oktatási folyamat végrehajtása, követése

4.2.1. Operatív tervezési feladatok

4.2.1.1 A tanév időbeosztása
A tanév időbeosztásához a rektor megadja az általános kereteket, melyet a
szenátus hagy jóvá.
A rektor a rektor-helyettesekkel határozza meg – a Hallgatói követelményrendszert
és a Tantervekben leírtakat figyelembe véve – a naptári napok alakulása alapján az
adott félév rendjét (szorgalmi időszak határai, szünetek), illetve annak kereteit. A
félév rendjének kihirdetése mind a hallgatók, mind az egyetem dolgozói számára a
biztonsággal elérhető belső kommunikációs csatornákon keresztül történik.

4.2.1.2 Félévtervezés
A Tanszékvezetők felelnek a félév megtervezéséért. A tervezési munkához
szükségük van a következő adatokra, információkra:
      hallgatók létszáma
      az adott félévben felveendő tantárgyak listája (tanterv, tantárgyi programok)
      elvárt oktatói terhelések (Foglalkoztatási követelményrendszer)
      tanév időbeosztása
      főállású oktatók száma, oktatási szakterülete
      külső óraadók száma, oktatási szakterülete
      termek, laborok száma, befogadóképessége
A Tanszékvezetők feladata az osztály teljes képzési folyamatának áttekintése, a
gyakorlati és elméleti tanárok (belső munkatársak és külső óraadók) kiválasztása.
Félévkezdésnél a Tanszékvezető a képzésben közreműködő oktatókkal, tanárokkal
egyeztetést tart.
MKE Minőségfejlesztési program                                                     29.

4.2.1.3 Órarend készítése, tárgyfelvétel
Az órarend készítése a Tanulmányi osztály munkatársainak feladata. Ehhez
rendszeresen egyeztetnek az osztályvezető tanárral, a külső óraadókkal. A termek
kiosztása az órák technikai feltételeit figyelembe véve történik, a mesterségórák saját
termeinek (osztályokhoz rendelten) megtartása mellett. Az órarend közzététele mind
a hallgatók, mind az egyetem dolgozói számára a belső kommunikációs
csatornákon keresztül történik. Az órarend módosítása annak közzététele és nyomon
követése a Tanulmány osztályon történik.
Hallgatók Neptun rendszerben történő tárgyfelvételét a Tanulmány osztály
munkatársai végzik az osztályvezető tanárokkal és hallgatókkal való egyeztetések
alapján.

4.2.1.4 Félév ütemezése
Minden oktató megtervezi a félévet, figyelembe véve az órarendet és a tanév
időbeosztását és a Tantárgyi programot. A tantárgyak féléves ütemezése a Tantárgyi
program félévre aktualizált változata. A félévre aktualizált Tantárgyi programokat a
Tanszékvezető nyomtatva dossziéban, vagy elektronikus formában összegyűjtve
őrzi meg.
A jóváhagyott tantárgyi programtól való eltérést a Tanszékvezetővel egyeztetni kell,
és a félévre aktualizált Tantárgyi programon egyértelműen jelölni kell.

4.3. Oktatási folyamat

4.3.1. Félévközi folyamatok
Az egyetem Hallgatói követelményrendszere tartalmazza a félévközi folyamatokkal
kapcsolatos feladatokat.
Az adott félévre szóló követelményeket (az egyes tantárgyakból a számonkérési
formákat, gyakorlati foglakozásokon való kötelező részvételt, a félév elismerésének,
a vizsgára bocsáthatóságnak a feltételeit, stb.) a félévre aktualizált Tantárgyi
program rögzíti. Ezt ismertetni kell a hallgatókkal, mely a faliújság igénybevételével,
illetve a Neptun rendszer segítségével történik. Ezen kívül, az oktató szóban is
tájékoztatást tart az első személyes találkozás alkalmával (első előadás, gyakorlat,
interaktív foglalkozás).
A szorgalmi időszak foglalkozásai a félévre aktualizált Tantárgyi program szerint
zajlanak. A meghirdetett gyakorlatok, elméleti órák, interaktív foglalkozások,
gyakorlatok, konzultációk és fogadóórák megtartásáért, szükség esetén egyedi
átütemezéssel, pótlással, helyettesítéssel az adott oktató a felelős.
A tantárgyat oktató személyt az oktatás tartalmi szempontból a tantárgy felelőse, a
tanszék vezetője a szakvezető, viszont az oktatás formai elemeinek biztosítása
szempontjából a rektor-helyettesek saját hatáskörükön belül ellenőrizik,
koordinálják és támogatják.

4.3.1.1 A képzési folyamat nyomon követése és ellenőrzése
A képzési folyamat nyomon követése elméleti képzésben katalógus segítségével
történik. Mesterségórák esetén a félév anyagának tartalmi módosítása esetén a
félévre aktualizált Tantárgyi programon kell jelölni a módosítást.
MKE Minőségfejlesztési program                                                    30.

A Tantárgyi program félévre aktualizált változtatásainak megőrzési ideje 10 év.

4.3.1.2 A hallgató számonkérése
A hallgatói ismeretek, készségek és képességek elsajátításának ellenőrzési rendjét a
Hallgatói követelményrendszer (Tanulmányi és vizsgaszabályzat) tartalmazza a
következő tartalmi elemekre vonatkozóan:
      a félévközi számonkérés,
      vizsgáztatás (vizsgarend tervezése, félévvégi vizsga),
      szakdolgozat készítés,
      záróvizsga.

5. ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, NYOMON KÖVETÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI FOLYAMATOK

5.1. Kulcsfontosságú eredmények mérési módja, mutató rendszer
     működtetése
Rendszeresen gyűjteni kell mindazokat az adatokat, amelyek a szolgáltatás kimeneti
minősége, a folyamatok hatékonysága, valamint a hallgatók elégedettsége
szempontjából fontosak. Az alkalmazott módszerek körét a rektor, rektorhelyettes,
a szakvezetők, a tanszékvezetők és a gazdasági főigazgató jelölik ki, valamint
felügyelik, illetve kiértékelik az adatotok gyűjtését, elemzését. Ennek megfelelően az
alábbi rendszeres elemzéseket kell elvégezni:
      az oktatási és azokat közvetlenül segítő folyamatokról gyűjtött adatok
       értékelése,
      minőségmutatók (a szabályozások hatékonyságát mérő objektív mutatók)
       elemzése,
      a külső óraadók minősítése,
      a művészeti alkotótevékenységről, kutatási folyamatokról rendelkezésre álló
       adatok értékelése,
      az oktatást segítő infrastruktúra fejlesztéséről szóló adatok értékelése,
      az oktatás hatékonyságának mérése.
Az adatok felvételezése és elemzése alapján fejlesztő, javító tevékenységeket
indítunk.
Ezek rendszerét az azt kialakító csoport évente felülvizsgálja, az eredményeket
beviszik a Minőségirányítási program felülvizsgálatára (3.3. pont).
Ha az egyetemi folyamatok hatékonyságának javítása érdekében a fentieken kívül
további vizsgálatokra, adatfeldolgozásra van szükség (véglegesen, vagy
időszakosan), akkor annak elrendelése, a gyűjtött adatok körének meghatározása, a
felelősök megbízása a rektor feladata.
A kijelölt adatgyűjtések eredményeinek értékelése alapján problémamegoldó
akciókat kell indítani a hibákat előidéző okok feltárásával, amelyek alapján
meghatározzuk a       lehetséges beavatkozási módokat. A          megvalósított
beavatkozásokat követően a hibajavítás eredményeit az eredeti adatgyűjtéssel
megegyező módon visszaellenőrizzük és értékeljük a beavatkozás hatásosságát (6.
pont).
MKE Minőségfejlesztési program                                                   31.

5.1.1. A minőségmutatók körének meghatározása
A rektor, a rektor-helyettesek, a szakvezetők, a gazdasági főigazgató és a
jogász, a Tanulmányi Hivatal vezetője alkotta csoport állapítja meg azt, hogy
melyek azok a mutatók, amelyeket gyűjteni és értékelni kell. A mutatók célértékeit az
egyetem vezetése határozza meg a stratégiában (3.2. pont) megfogalmazott
célkitűzések konkretizálása során. A célértékeket legalább évente egyszer
felülvizsgálják a Minőségfejlesztési program átvizsgálásakor.
A mutatók tartalmi és formai elemeit a Kulcsfontosságú eredménymutatók listája
című táblázat tartalmazza.

5.1.2. A kulcsfontosságú eredménymutatók tartalma
A mutatók rendszeres gyűjtése akkor indítható, ha a mutatók meghatározására
szolgáló táblázat (Kulcsfontosságú eredménymutatók listája) elfogadásra került és a
rektor jóváhagyta. A mutatók meghatározása a következő szempontok megadásával
történik:
      a mutató neve, célja,
      a mutató vezetéséért felelős személy,
      a gyűjtendő adatok köre, az adatgyűjtés módja,
      segédinformációk,
      kiértékelési időintervallum,
      az adatok kiértékelése, a mutató számítási módja,
      célérték meghatározása,
      a prezentáció módja,
      várható beavatkozások a mutató segítségével.
A mutatók vezetéséhez szükséges adatok gyűjtése a Kulcsfontosságú
eredménymutatók listájában megadott felelős feladata, kezelése dokumentált
módon, áttekinthető rend szerint történik.

5.1.3. A mutatók értékelése
A mutatókat az alábbi szempontok szerint kell elemezni:
      a célértékek szignifikáns teljesítése,
      a mutatók korábbi értékeihez viszonyított állandóság vagy változás (trend,
       szezonalítás),
      a külső beavatkozások hatása a vizsgált jellemzőkre,
      az egyes folyamatok sajátosságai alapján képzett szegmentálás szerinti
       összehasonlító értékelés,
      az esetleges segédmutatók értékelése,
      a mutatók egymással való kapcsolata és hatásai.
Az egyes mutatók kiértékelése a Kulcsfontosságú eredménymutatók listájában
megadott felelős. Minden évben a Minőségfejlesztési program átvizsgálása során
felülvizsgáljuk az előző évben megfogalmazott minőségi célok megvalósulását,
valamint a minőségmutatók célértékeit.
MKE Minőségfejlesztési program                                                      32.

5.2. A hallgatói vélemények alapján az oktatók és az egyetemi folyamatok
     értékelésének rendje
A hallgatói jogviszonyban lévő és a már végzett hallgatók az oktatók munkáját,
valamint a képzési és a képzést támogató folyamatokat rendszeresen értékelik. Az
értékelés célja:
       az oktatói munkával kapcsolatos hallgatói elégedettség fokozása,
       az oktatók ösztönzési rendszerének objektívabbá tétele,
       a rövid és hosszú távú hallgatói igények összehangolása,
       az oktatói teljesítményekre vonatkozó elvárások pontos és rugalmas
        megfogalmazása, az oktatói munka eredményességének javítása.


A rendszer fejlesztése egységes minőségügyi szemlélet keretei között három,
egymással hierarchikus rendben lévő szinten szabályozott. Ez a három szint
       a végzettek beválás-értékelésére,
       a képzés teljes oktatási ciklusára és
       az oktatás folyamatának fejlesztésére
terjed ki.
Az egyes fejlesztési szinteken megvalósuló adatgyűjtések értékelésének eredményei
alapul szolgálnak a felette álló szint(ek)en történő elemzéseknek.
Az oktatói rendszer értékelésére kétféle értékelő kérdőív kerül felhasználásra:
       aktív hallgatók ,
       végzettek értékelése több periódusban (egy, három stb. éve, oklevelét átvevő
        hallgatók körében).
Az oktatói értékelés rendjét az SZMSZ III. részét képező Foglalkoztatási
követelményrendszer szabályozza. Az értékelés eredményéből kap:
       az érintett oktató,
       az adott szervezeti egység dolgozóiról, valamint az intézeti statisztikákról az
        tanszékvezetők,
       a tanszéki statisztikákról a szenátus,
       a tanszéki statisztikákról és a beavatkozási tervekről a HÖK.
Az oktatói értékeléseket részben az oktatók fejlesztésére, részben az oktatási
feltételek javítására kell használni. Az egyes beavatkozási terveket a
tanszékvezetők írásos formában, személyre lebontottan készítik el.

5.3. Hallgatók, munkatársak és egyéb partnerek észrevételeinek fogadása

5.3.1. A nemmegfelelőségek észrevétele és közvetlen kezelése
A képzési és más egyetemi folyamatok (a képzést támogató és az
alaptevékenységen kívüli folyamatok) során felmerülhetnek dokumentált eltérések.
Ezek esetén célunk az eltérés minél gyorsabban történő kijavítása. Ezért minden
munkatársunk felelőssége, hogy a folyamatban általa észlelt eltérésre a lehető
leghamarabb reagáljon. A beavatkozásért felelős személy és a konkrét tennivaló az
eltérés tartalmától és jellegétől függ:
MKE Minőségfejlesztési program                                                     33.

   1. Az eltérés kockázata szerint mindenki felelős mérlegelni, hogy miként tegye
      meg a biztonságért szükséges lépéseket.
   Minden munkatársunknak feladata, hogy a hatáskörébe tartozó folyamatokban
      tapasztalt eltéréseket a lehető leghamarabb kijavítsa.
   Amennyiben az eltérés elhárítása, azaz a hibajavító tevékenységről a döntés
      meghozatala nem az azt észlelő munkatárs hatáskörébe tartozik, illetve a
      hatáskörén túl mutat, abban az esetben közvetlen felettesét, vagy az adott
      területért felelős személyt kell haladéktalanul értesíteni. Az értesített személy
      felelőssége a hibajavító tevékenységgel kapcsolatosan intézkedni.
Ha nem egyértelmű, hogy az észlelt eltérés kinek a hatáskörébe tartozik, vagy a 3.
pontban leírtaknak megfelelő eljárást követően a hibajavítás nem történt meg, akkor
az eltérések jelzésére, illetve javaslatok megtételére lehetőség van a rektornál.
Amennyiben az egyes észrevételekre, eltérésekre vonatkozó intézkedések
      több lépésből állnak,
      több felelőst érint vagy
      jelentős beruházást igényel,
akkor annak gyakorlati kivitelezhetősége érdekében a meghozott intézkedés elemeit
a projekttervben le kell bontani (konkrét feladatok, felelősök, határidők, erőforrások,
stb.). A projektterv vezetése az intézkedést meghozó felelős vagy az általa kijelölt
személy feladata.

6. A FOLYAMATOK ÉS ÉRINTETTEK ÉRDEKÉBEN TETT BEAVATKOZÁSOK

6.1. Észrevételekből, felmérésekből következő intézkedések meghatározása

6.2. A helyesbítő tevékenység
Az egyetem tevékenysége során felmerült eltérések okának kiküszöbölésére, hogy
elkerüljük ezek megismétlődését, helyesbítő tevékenységeket alkalmazunk. A
helyesbítő tevékenységek nagysága, kiterjedése arányban áll a felmerült nem
megfelelések bekövetkezett, vagy várható hatásaival, kockázatával és a várható
veszteségekkel.
A helyesbítő tevékenységek meghatározási és végrehajtási menete a legtöbbször az
érintett egységvezető, pénzügyi kérdést érintő esetekben a gazdasági főigazgató,
általános működési rend esetén a főtitkár utasítása szerint történik.

6.3. A megelőző tevékenység
A felmerült és dokumentált észrevételeket, eltéréseket, valamint a meghozott
intézkedéseket évenkénti gyakorisággal kiértékeljük az alábbi szempontok alapján:
      jelentős gazdasági kockázatot hordoznak (nagykockázatú eltérések),
      kiemelt jelentőségű vezetői irányelvekkel, valamint jogszabályi és belső
       szabályokkal ütköznek (stratégiai irányultságú eltérések),
      többször fordulnak elő (ismétlődő események).
Az elemzés eredményének tükrében, szükség esetén intézkedést határoznak meg.
A lehetséges veszteségek elkerülése céljából, a rendszeresen gyűjtött információk
alapján folyamatosan törekszünk olyan megelőző intézkedések kidolgozására,
MKE Minőségfejlesztési program                                             34.

mellyel célunk a tevékenységünk minőségének folyamatos fenntartása, illetve a
bekövetkező eltérések hatásának enyhítése. Ezért figyeljük:
      a rendszeresen előforduló eltéréseket,
      a hallgatói, oktatói és egyéb egyetemi dolgozói visszajelzéseket,
      a többkörös mérési rendszer aktuális eredmények értékeléseit.



Budapest, 2006. december 11.


                                              Kőnig Frigyes DLA, habil
                                                        rektor