Docstoc

Az internetes szolg醠tat醩ok 閟 eze

Document Sample
Az internetes szolg醠tat醩ok 閟 eze Powered By Docstoc
					Az internetes szolgáltatások és ezek jellemzői. Az internetes szolgáltatások használatának, használatba vételének szabályai. Példák
interneten keresztül igénybe vehető szolgáltatásokra (pl. online kereskedelem).

-   WWW (World Wide Web): Az Internet leglátványosabb, és így a legnépszerűbb szolgáltatása. Lehetővé teszi, hogy az Internettel
    kapcsolatban álló gépek gazdái közzé tegyék a másokkal megosztani kívánt információikat. Közintézmények, cégek, magánemberek
    mutatják be magukat, reklámoznak, hirdetnek, vagy csak egyszerűen információt közölnek. A WWW ehhez egységes grafikus
    felületet biztosít. Az egyes oldalak tartalmazhatnak szöveget, képet, animációkat, hangokat. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a WWW
    nem régi keletű szolgáltatás, hiszen a multimédiás információk átviteléhez, megjelenítéséhez gyors eszközökre, gépekre van szükség.
    Az információk a világ bármely részéről, bárhonnét elérhetők, sok esetben talán nem is tudjuk, hogy egy adott oldal melyik
    kontinensről érkezik. A web-oldalak és a köztük lévő kapcsolatok alkotják az információhálót, azaz a web-et. Elérése un.
    böngészőprogrammal történik (részletesen lásd később).
-   E-mail (electronic mail): Az Internet legkorábban népszerűvé vált szolgáltatása. Erőforrásigénye nem nagy, így az első otthoni
    számítógépekkel is elérhető volt. Funkcióját tekintve megegyezik a hagyományos, postai úton lebonyolított levelezéssel, azonban
    annál jóval gyorsabb, és több lehetőséget kínál (pl. csatolt fájlok). A levelezés az erre a célra szolgáló program segítségével
    bonyolítható le. A levél címzésére az e-mail cím szolgál, pl.: kisfeco@mail.matavnet.hu. A cím első része a felhasználót, a „kukac”
    utáni rész pedig a szolgáltatót azonosítja. Az elektronikus levelezéssel szinte egyidősek a levelezési listák, amelyek az információk
    megosztását segítik elő az azonos érdeklődésű, tevékenységű emberek körében. Például a sulinet iskolai hálózatait üzemeltető tanárok
    levelezési listáján bárki felvetheti problémáját, melyre a lista tagjai reagálhatnak, megoldási javaslatokat küldhetnek. Így nem kell egy
    olyan probléma megfejtésével napokat eltölteni, amire valaki egyszer már „kiizzadta” a megoldást. A levelezésről később
    részletesebben lesz még szó.
-   FTP (File Transfer Protocol): Fájlok hálózaton történő átvitelét támogató eljárás. Lehetővé teszi programok, dokumentumok, adatok
    letöltését az Internet-kiszolgálótól a saját gépünkre. Olyan, mint egy hálózaton keresztül történő másolás, ahol a forrás és a cél akár
    több ezer km-re is lehet egymástól. Vannak kimondottan FTP-zést támogató programok, de megoldható böngészőprogrammal is.
    Ekkor az Internet címet nem HTTP://, hanem FTP:// bevezetővel kell megadnunk. Ezután – ha van megfelelő azonosítónk és
    jelszavunk – tallózhatunk a kiszolgáló publikussá tett könyvtárai és fájljai között, majd a kijelölteket le is tölthetjük. Így juthatunk
    hozzá ingyenes programokhoz, „friss” víruskeresőkhöz, leírásokhoz, hardveregységek illesztőprogramjaihoz. A letöltött fájlok szinte
    mindig tömörtettek, hiszen a kisebb fájlméret rövidebb letöltési időt eredményez. A letöltés ideje függ még az adatátviteli
    sebességtől, ami optimális esetben (ISDN vonal, csúcsidőn kívül) akár 10-20 KB/sec is lehet. Vigyázzunk azonban, hogy mit töltünk
    le. A szerzői jogvédelem alá eső szoftverek illetéktelen használata törvényellenes. A másik veszélyforrást a letöltött állományokban
    esetlegesen megbúvó vírusok jelentik.
-   Telnet: Olyan hálózati program, amely lehetővé teszi, hogy távoli számítógépek szolgáltatásai igénybe vehessük. A felhasználó
    bejelentkezés után elindíthat pl. olyan programot a távoli (mondjuk munkahelyi) gépen, amely a saját gépén nem létezik. Persze
    ehhez a tevékenységhez is megfelelő jogosultságok szükségesek.
-   IRC (Internet Relay Chat): Nem más, mint csevegés az Interneten, ezért főleg fiatalok körében közkedvelt. Különböző csatornákra
    jelentkezhetünk be, ahol választhatunk magunknak „beszélgetőtársat”. A „csevegés” valós időben zajlik, a képernyőnkön láthatjuk az
    általunk és a partnerünk által beírt szöveget egyaránt. Ennek speciális esete, amikor valamilyen játékot (pl. sakkot) játszunk a
    hálózaton keresztül.

Internetes szolgáltatások:
   Online kereskedelem, on-line boltok (eBay, Amazon): otthonról lehet válogatni a termékek között, annak tulajdonságait, árát meg
       lehet nézni, és meg is lehet rendelni, házhozszállítással
   Menetrendek: volán (menetrendek.hu), vasút (elvira)
   Telefonkönyv
   Flash játékok
   E-adóbevallás
   E-felvételi

Az elektronikus levelezés folyamatának ismerete. A felhasználók azonosítása. A különböző levelezőprogramok közös és néhány
egyedi jellemzője. Egy levelezőprogram használatának ismerete. A levelezés használatához szükséges beállítások ismerete. A
levelezéssel kapcsolatos funkciók (írás, fogadás, válasz, továbbküldés, törlés, mentés, nyomtatás). A beérkezett levelek kezelése.

Manapság szinte minden e-mail közvetlenül az internethez kapcsolódó gépekre érkezik, DNS, MX record és SMTP segítségével. Nagyon
kevés mail kiszolgáló engedélyezi az útdefiniálást (routing), sem automatikusat, sem pedig kézit, az ezzel való visszaélések miatt. (Lásd:
Spam.)
A modern internetes e-mail cím egy karaktersorozat a következő formában: kjanos@cegneve.com. Az első rész, a személy
felhasználóneve, a második annak a számítógépnek a neve, amelyiken az adott személynek e-mail postafiókja van.

Az elektronikus levelezéshez olyan szerverekre van szükség, amelyek levelek küldésével, fogadásával és a címzetthez történő
eljuttatásával foglalkoznak. A megírt levél megérkezik az egyéni kiszolgáló mail szerveréhez, majd további szervereken keresztül érkezik
meg a címzett szerveréhez.
A levelek küldésével kapcsolatos feladatokat a mail szervereken lévő SMTP protokoll végzi. Hogy a levelet bárhonnan fel tudjuk venni,
szükség van egy POP3 protokollra is, de egyre elterjedtebb az IMAP is.
   Közös jellemzők:
      Címzett (To): ide a címzett e-mail címe kerül, kitöltése kötelező
                 o Két részből áll: felhasznalonev@domain
                          felhasználónév: A címzett postafiókjának neve. A nevet szabadon lehet választani a postafiók
                             megnyitásakor, nem kötelező a tulajdonos nevéből származtatni, bármilyen egyedi karaktersorozat lehet.
                             Lehetőleg ne tartalmazzon szóközt, pontot a végén, és ékezetet se. A z írásjelek használata korlátozott:
                             kötőjel, pont aláhúzás lehet benne, kérdőjel, csillag, törtvonal nem. Nem kezdődhet számmal sem.
                          @ a felhasználónév után következik./@ = alt+64/
                          domain: a felhasználó szolgáltatójának a neve. Ha egy levélnek több címzettje van, akkor az e-mail címeket
                             pontosvesszővel választjuk el egymástól.
      Másolat (CC = Carbon Copy): annak az e-mail címe kerül ide, aki másolatot kap a levélből. Ebbe a mezőbe több nevet is
          írhatunk, de a mezőt nem kötelező kitölteni, tehát van, hogy nem is latjuk.
      Titkos másolat (BCC = Blind Carbon Copy): Ide azoknak az e-mail címe kerül, akik szinten kapnak másolatot a levélből, de a
          címzett ezt nem latja, míg a Másolatot kapók nevet igen. Ebbe a mezőbe több nevet is írhatunk, de ezt a mezőt sem kötelező
          kitölteni.
      Tárgy (Subject): levél tárgynak rövid (tımondatos) megfogalmazása, kitölteni nem kötelező, de illik, e nélkül is célba ér a
          levelünk.
      Dátum (Date): Ez a mező tartalmazza a levél elküldésének dátumát. Ezt a mezőt a levelezőrendszer automatikusan odailleszti a
          levélhez.
      Szövegtörzs: maga a levél szövege. Ez tartalmazza az általunk megirt szöveget. A Szövegtörzs része az Aláírás. A legtöbb
          levelező program lehetővé teszi az aláírás fájl létrehozását. Ebben a kis fájlban, rögzíthetjük aláírásunkat, amely a nevünkön,
          mtitulusunkon kívül a legfontosabb adatainkat tartalmazhatja, automatikusan odakerül minden elküldött levél végére, így ezt
          nem kell minden alkalommal begépelnünk.
      Melléklet vagy Csatolás (Attachment): levélhez csatolt állományok kerülnek ebbe a mezőbe, amely bármilyen bináris állomány
          lehet, pl. dokumentum, kép futtatható program.

Egyedi jellemzők:
Outlook: Sajnos, a beépített automatikus funkciók, valamint a biztonsági funkciók figyelmen kívül hagyása (melyek egy tapasztalatlan
felhasználót megzavarhatnának), sok e-mail vírust vonzott magával, tipikusan a felhasználó számítógépén végrehajtott e-mail-
mellékleteket.
Thunderbird: tölthetünk le hozzá skineket.
Pegasus Mail: "Pishing" elleni védelem.

Beállítások:
     POP3 és SMTP beállítások
     Fiókok
     Levelek fogadása és küldése

Üzenetek és postafiókok
Az üzenetek, számítógépek között, az SMTP (angolul: Simple Mail Transfer Protocol) típusú kapcsolat és a Sendmailhez hasonló
programok segítségével kerülnek továbbításra. A felhasználók üzeneteiket POP, illetve IMAP típusú kapcsolatok segítségével töltik le a
kiszolgálókról. Nagyobb vállalati rendszereknél előfordulnak ettől eltérő típusú megoldások is, mint például a Lotus Notes vagy a
Microsoft Exchange.

Az üzenetek vagy a kiszolgálón, vagy az ügyfelen (általában a felhasználói oldalt értjük ez alatt) tárolódnak. A szabványos postafiók-
formátumok a Maildir és az mbox. Természetesen vannak ettől eltérő postafiók formátumok, melyek közötti üzenetátvitel csak „átalakító”
programok segítségével oldható meg. (Példa: A rendszer postafiókrendszere PA, míg B rendszer postafiókrendszere „PB”; ahhoz, hogy
PA és PB között közvetlenül kicserélhető lehessen a postafiókok tartalma, ezeket olyan formátumúvá kell konvertálni egy harmadik
programmal, melyet mindkettő megért.)

Az e-mail-tartalom kódolása
Az e-mail alapvetően csak 7-bites ASCII szöveg (128-féle betű, szám, illetve jel) átvitelére alkalmas. Vannak ugyan e-mail rendszerek,
melyek 8-bites kódolást (256-féle betű, szám, illetve jel) is megengednek, azonban ez nem garantált. Ezért az e-mailt továbbfejlesztették a
MIME szabvánnyal, amely segítségével lehetőség nyílik bináris adatok (képek, hangok stb.) és HTML továbbítására mellékletekként.

Az elektronikus levél felépítése, az egyes részek funkciója. Állományok kezelése az elektronikus levelezésben (csatolás, csatolt
állomány mentése).
Az internetes e-mail üzenetek tipikusan két fő részből állnak:
Fejléc (header) – az üzenet rövid tartalma, a küldő címe, a fogadó címe, egyéb információk az e-mailről;
Törzs (body) – maga az üzenet, általában a végén egy aláírással.

A fejlécek általában tartalmazzák az alábbi négy mezőt:
Feladó (from) – a feladó e-mail címe;
Címzett (to) – a fogadó e-mail címe;
Tárgy (subject) – a levél rövid leírása;
Dátum (date) – a helyi idő és dátum, amikor az üzenetet elküldték.

A címzett (to) mező nem feltétlenül tartalmazza a címzett e-mail címét. Az információ, amely a fejlécben megjelenik, érdemben hasonlít a
postai levél címzéséhez. Az aktuális információt, hogy kinek volt címezve az e-mail, a postát kezelő számítógép (levélkiszolgáló; mail-
server) eltávolítja, miután az e-mailt „behelyezi” a megfelelő postafiókba.

A fejléc ezenkívül az alábbi mezőket tartalmazhatja még:
Másolat (Cc) – angolul carbon copy. A név az írógépek korszakából származik, amikor is indigóval készítették a másolatokat;
Rejtett másolat (Bcc) – angolul blind carbon copy – a Bcc-ben szereplő címzettek nem látszanak, tehát ha a rejtett másolatot küldünk A-
nak és B-nek, akkor A nem fogja tudni, hogy B is megkapta ugyanazt a levelet;
Válaszcím (Reply-To) – általában a feladó e-mail címe található meg itt, de egyes levelezőprogramok megengedik eltérő e-mail cím
megadását is;
Megérkezés (Received) – a postát kezelő számítógépek (levélkiszolgálók) jegyzik be magukat ebbe a listába, ez alapján tehát
visszakövethető, milyen úton jutott el az e-mail a feladótól a címzettig;
Content-Type – az üzenet típusát tartalmazza, az úgynevezett MIME definíció alapján.

A levelező programok további szolgáltatásai (levelezési címek tárolása, csoportosítása, visszajelzések). Az e-mail cím szerkezete.
Levelezési lista használata. A levelezéssel kapcsolatos problémák (kódolás, mailer daemon). A levélküldés tipikus hibaüzenetei,
ezek jelentése és a problémák kezelése.
Szolgáltatások:
     Levelezési címek tárolása: nincs szükség arra, hogy folyamatosan fejben tartsuk és begépeljük a címzettek e-mail címét. A
         levelezési címeket név szerint tárolhatja a program, és megadhatunk jóformán minden adatot a mobilszámtól kezdve a gyerekek
         nevéig. A címeket csoportokba is lehet szedni, például: „Osztálytársak”, „Munkahely”, „Hivatalos” stb.
     Visszajelzések: kérhetünk értesítést (visszajelzést), hogy a címzett átvette-e (lementette, olvasta) az általunk küldött levelet. Ez
         nagyon hasznos lehet.

Az e-mail alapvetően csak 7-bites ASCII szöveg (128-féle betű, szám, illetve jel) átvitelére alkalmas. Vannak ugyan e-mail rendszerek,
melyek 8-bites kódolást (256-féle betű, szám, illetve jel) is megengednek, azonban ez nem garantált. Ezért az e-mailt továbbfejlesztették a
MIME szabvánnyal, amely segítségével lehetőség nyílik bináris adatok (képek, hangok stb.) és HTML továbbítására mellékletekként.

Mailer daemon: A levelet egy gép generálja, nem élő személy. Ez a levél arról tájékoztatja a feladót, hogy a küldés során valamilyen hiba
lépett fel. A hiba okát pedig mindig pontosan beleírja, de legtöbbször angolul. Íme néhány példa (zárójelben angolul):
     Nem létezik a címzett postafiókja (User is unknow vagy User is not my local receipients list)
     Tele van a címzett postafiókja (User is over quota vagy Sorry, mailbox is full))
     Nem tudta a levelet kézbesíteni, de tovább próbálkozik

Hibaüzenetek:


Állományátvitel lehetőségei az interneten. Az FTP szolgáltatás jellemzői, problémái.
Az FTP szerverhez való csatlakozás módjai (névvel és név nélkül). A fájlátviteli módok (kódolás). Egy FTP segédprogram
használatának ismerete. Állományok le- és feltöltése az internetre. Az FTP tipikus hibaüzenetei, ezek oka és a problémák kezelése.
File Transfer Protocol, vagy rövid nevén FTP TCP/IP hálózatokon – mint amilyen az internet is – történő állományátvitelre szolgáló
szabvány.
Gyakran van szükség arra, hogy valamilyen állományt hálózaton keresztül töltsünk le saját gépünkre, vagy egy állományt mások számára
hozzáférhetővé tegyünk. Erre alkalmas az FTP, ami lehetővé teszi a különböző operációs rendszerű gépek között is az információcserét. A
világon nagy mennyiségű információforrás áll rendelkezésre, melyek letöltése ilyen módon megvalósítható. A hozzáférési jog alapján
kétféle kapcsolattípus létezik:
      letöltés, vagy feltöltés nyilvánosan hozzáférhető állományokból vagy állományokba,
      letöltés, vagy feltöltés olyan gépről, ahol azonosítóval rendelkezünk.

Azt a folyamatot, amikor egy távoli számítógépről fájlt mentünk a saját számítógépünk háttértárára, letöltésnek nevezzük; feltöltésnek
nevezzük, ha a folyamat fordított irányban zajlik, és mi töltünk fájlt mások gépére.

Az FTP kapcsolat ügyfél/kiszolgáló alapú, vagyis szükség van egy kiszolgáló- (=szerver) és egy ügyfélprogramra (=kliens). Elterjedt
protokoll, a legtöbb modern operációs rendszerhez létezik FTP-szerver és kliens program, sok webböngésző is képes FTP-kliensként
működni.
Az FTP protokoll nem támogat titkosított autentikációt (felhasználó-azonosítást), így nem megbízható hálózaton való használata
veszélyese lehet.
Manapság az FTP kezdi elveszíteni a jelentőségét a peer-to-peer protokollokkal szemben, ugyanis bár az FTP protokollt fájlok letöltésére
tervezték, a szervert nagyon leterheli, ha nagy méretű fájlt egyszerre sok kliens felé kell kiszolgálnia, ilyen feladatokra a fájlcserélő
programok által használt eljárás sokkal alkalmasabb.

Egy böngészőprogram használatának ismerete. A böngészőprogram használatával kapcsolatos fogalmak ismerete (kezdőoldal,
cache, cookie). Webcím szerkezete. Navigálás a különböző weboldalakon, a sűrűn látogatott oldalak címének rögzítése, képek
megjelenítése, weboldal mentése. A weboldal nyomtatása A böngészés tipikus hibaüzenetei, ezek oka és a hiba kezelésének
lehetőségei.
Webböngészőnek vagy böngészőnek (angolul browser) nevezzük azon programokat, melyekkel az interneten található tartalmakat –
legtöbbször weblapokat – lehet megtekinteni, illetve az Interneten át elérhető szolgáltatásokat használni.
A webböngészők a webszerverekkel HTTP protokollon keresztül kommunikálnak. A HTTP segítségével a böngészők adatokat küldhetnek
a webszervereknek, valamint weblapokat tölthetnek le róluk. A leggyakrabban használt HTTP szabvány a HTTP/1.1, melynek teljes
leírása az RFC 2616 alatt található meg.
A lapokat a böngésző az URL segítségével találja meg, mely a lap címét jelöli. Az URL a címhez tartozó protokollal kezdődik, például a
http: a HTTP protokoll jelölése. Sok böngésző több más protokollt is támogat, mint például az ftp: az FTP, a gopher: a Gopher, a https:
pedig a HTTPS protokollhoz.
Kezdőoldal: a böngésző indításakor betöltött alapértelmezett kezdő oldal, ami lehet egy Internetes hivatkozás vagy akár egy gépünkön
tárolt weboldal is.
Cache: szoftverek által használt gyorsítótárak tipikus példái a webböngészők által használt „virtuális” gyorsítótárak: amikor
böngészőnkkel néhány weboldalt „visszalapozunk”, akkor azok a böngészőprogram által a merevlemezen fenntartott területről jönnek elő,
ott tárolódnak (például a Microsoft Windows XP operációs rendszerek Internet Explorer böngészői esetében ez a
gyökérkönyvtár\Documents and Settings\Felhasználónév\Local Settings\Temporary Internet Files nevű mappa. Ez azért jó, mert egy
távoli webhelyről általában sokkal lassabban lehet egy weblapot letölteni, mint a merevlemezről.
Cookie: A HTTP-süti (általában egyszerűen süti, illetve cookie) egy információcsomag, amelyet a szerver küld a böngészőnek, majd a
böngésző visszaküld a szervernek minden, a szerver felé irányított kérés alkalmával. A legtöbb böngésző egyszerű szöveges fájlban vagy
fájlokban tárolja a sütik tartalmát, hogy azok a böngésző kikapcsolása és újraindítása után is elérhetőek maradjanak.

http://www.napfolt.hu/ttc/magyar/shop.html

a fájl megjelenítéséhez szükséges protokoll
azt a gépet azonosítja, amelyen az információ található: Az IP-cím (Internet Protocol-cím) egy egyedi hálózati azonosító, amelyet az
Internet Protocol segítségével kommunikáló számítógépek egymás azonosítására használnak. Minden, az internetre kapcsolt
számítógépnek van IP-címe, de egy-egy konkrét cím nem kötődik feltétlenül egy-egy géphez: egyes gépeknek több címe is lehet (ilyenkor
a különböző címek rendszerint a számítógép különböző hálózati eszközeit azonosítják), vagy több gép osztozhat egy címen (például NAT
vagy proxy használata esetén), vagy a gép IP-címe rendszeresen változhat (ez különösen a lakossági internetszolgáltatón keresztül
kapcsolódó otthoni számítógépekre jellemző)
a fájl elérési útvonala

Böngészés tipikus hibaüzenetei
ERROR 404: az oldal nem található  nincs kapcsolat, vagy nem létezik az oldal

A böngészőprogramok speciális funkciói, a funkciók bővítésének haszna és veszélyei (beépülők).
A modern böngészők kiegészítők révén képesek különböző programozási nyelveken írt kódokat, végrehajtani, ezáltal látványosabb
tartalmat jeleníthetnek meg; ilyenek a Flash, Java stb. nyelvek.

A legtöbb böngésző támogat valamilyen szkript nyelvet (JavaScript, VBScript, JScript...). Talán a JavaScript az egyik legelterjedtebb, de
ennek is több változata létezik, és a megvalósítása függ a használt operációs rendszertől, böngészőtől, sőt böngészőverziótól.

Információ keresése az interneten.
A keresőprogramokat más néven keresőgépeknek is nevezik. Két fő fajtájuk van. Az egyik kulcsszavakat - néhány minden szót -, keres a
weblapokon, és ezeket gyűjti össze nagy adatbázisokba. A másik taktika az, hogy szakemberek böngészik végig az újonnan megjelent
anyagokat, és tartalmukat tekintve a könyvtári szakkatalógusokhoz hasonlóan tematikusan besorolják az értékesnek ítélt oldalakat. A ma
legnagyobb adatállománnyal rendelkező program a Google, amelynek magyar nyelvű változata is létezik: www.google.hu

Keresési példa

A feladat legyen az, hogy kiselőadást kell tartani A magyar számítástechnika kezdete címmel és ehhez életrajzi adatokat és képeket is kell
keresni a világhálón. Ha a szókereső programot választjuk, először össze kel gyűjteni, milyen személyek, fogalmak és földrajzi helyek
kapcsolódnak a témához. Pl.: számítógép, Neumann János, Kalmár László, relé, számítástechnika-történet, fotó stb.

Elindítva a Google keresőt a böngészőben a cím alatti ablakba beírjuk a kiválasztott kulcsszavakat. Arra kell ügyelni, hogy a többtagú
kifejezések esetén idézőjelek közé kell tenni a keresett szókapcsolatokat. Különben például külön keresi a Kalmár, illetve a László
szavakat. A keresés indítása után megjelenik a találatok száma is. Jó a keresés maximum 50 web-lapig. Ennél több már nehezen
vizsgálható át.

Sok találat esetén szűkíteni kell a keresést. Rutinos kereső a részletes keresés lehetőséget választja, majd itt használja a keresési
műveleteket. Ezek olyan kulcsszavak, amelyek a keresett szavak közé írhatók:
AND ( ) A felsorolt elemek mindegyikét tartalmazó dokumentumokat keresi.
Or (
NOT ( - ) Kizárja azokat a dokumentumokat, amelyekben a NOT utáni elem szerepel.
NEAR ( ) Olyan oldalakat keres, amelyek egymástól tíz szónyi távolságnál nincsenek messzebb. A zárójelben szóköz van.
Tematikus keresők (katalógusok)

A tematikus keresők (katalógusok) közül legalább tíz magyar nyelvű is van. Az egyik a HuDir, amely igen népszerű, de az idővel szinte
kötelező linkellenőrzések nélkül a rendszer egyre kevésbé használható, ami majd a használhatatlanságát is okozza, mivel már most is 10%
fölött tartalmaz halott ugrópontokat.

A másik a Gyalogló. Azt is jó tudni, hogy a keresők hálózatlefedési aránya közel sem teljes. Az ismert www.altavista.com 28%-os, a
www.lycos.com 3%-os. Viszont az utóbbi vegyes keresést is lehetővé tesz, tehát van szókeresője is. A legátfogóbb indexeléssel a HotBot
www.hotbot.com rendelkezik, de ez is csak 34%-os lefedettséget jelent

  A PageRank egy algoritmus, mely az internetes lapok között próbál népszerűségi sorrendet kialakítani. A legnagyobb PageRank-
értékkel bíró lapok kerülnek előre a listában. A Google Toolbar egy 1–10-es skálát használ az oldalak számozására. Ha egy oldalra sok
más lap is hivatkozik, nagyobb értéket kap. Így alakult ki a Google-bombing (Google-bombázás), melynek lényege, hogy egy lapra
hivatkozik több másik, ezáltal az előrébb kerül a PageRank rendszerben.

AlltheWeb - Hír, kép, audió és videó keresőfunkcióval ellátott keresőmotor.
AltaPuli - webkereső.
AltaVista - Az egyik legnépszerűbb kereső. Alig fordul elő, hogy ne adna valami választ.
Altavizsla - Az altavista magyarországi változata, az országon belüli oldalakon lehet vele keresni.
Cégbox.hu Szakmai kereső - Az oldalon lehetőség van az Interneten jelenlévő cégek, termékek, szolgáltatások keresésére. Címszó,
tevékenység, földrajzi hely szerint, valamint mindezek kombinációja szerint is lehet kutatni.
Excite - Állításuk szerint a legtöbb oldalt felölelő adatbázissal rendelkeznek.
Goliat.hu - Magyar Internetes adatbázis és gyors keresés. Magyar fejlesztésű technológia.
Google - A legnépszerűbb internetes kereső.
Heuréka - Magyar szabadszavas kereső a Hungary Network Kft. üzemeltetésében
HotBot - Internetes keresőrendszer, angol nyelven.

Tematikus keresés:
A keresés modul minden weboldal alapvető építő eleme
A tematikus keresés modul lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy konfigurálható keresési modellt állítson össze.
A tetszőleges tartalmi kategória elemek egymáshoz rendelésével meghatározhatók szűkített keresési panelek (pl: meghatározott tartalmi
könyvtárakban, képekben, fórum hozzászólásokban, címben, teljes szövegben). A keresési panelhez dátum szűrés is beállítható. A
keresésnél a megszokott logikai kapcsolatok (or, not, and) is értelmezésre kerülnek.


Tematikus keresõk:
A szisztematikus keresõk segítségével különbözõ tématerületeken lehet keresni. A WEB lapokat kategorizálták a könnyebb keresés
érdekében.

Manapság két alapvető keresési módszer létezik:


       A nyers erőre, számítógépes teljesítményre alapozó módszer. A lényege a következő: Erős és nagy tárolójú gépekben működő
        speciális programok (más néven robotok vagy pókok) folyamatosan olvassák a világháló szolgáltató gépein lévő lapokat, az
        ott talált adatokat tárolják, az előforduló szavakat szószedetekbe töltik. Ezt indexálásnak nevezzük. Kereséskor a megadott
        szavakat nagyon gyorsan megtalálják a sorba rendezett hatalmas indexben, ahonnan kiolvassák, hogy melyik lapokon fordult elő
        ez a szó. Néhány ilyen keresőgép: google stb…


Tematikus összerendezettség módszere. A lapokat emberek előzetesen kialakított, több szintű kategóriákba rendezik. A kereséskor
egyre szűkülő kategóriákból választva közelíthetünk a keresett témához. A gépi munkán alapuló robotos-pókos módszernél lassúbb.
Kevesebb lapot lehet így feldolgozni, vagy megtalálni, de a kapott eredmény pontosabb. Néhány ilyen kereső:
yahoo stb
A tematikus és a kulcsszavas keresés működésének ismertetése. A kétfajta keresési módszer alkalmazási területei és
összehasonlítása. Tematikus és kulcsszavas keresőrendszerek ismerete, használata információkeresésre.

Keresési feltételek megadása (egyszerű és összetett). A keresési feltételek szűkítése, speciális keresők. A keresés eredményének
kiértékelése. A keresési feladatok megoldása.

A távoli on-line adatbázisok használatának feltételei. Keresés az adatbázis adatai között.

				
DOCUMENT INFO
Shared By:
Categories:
Tags:
Stats:
views:26
posted:4/15/2010
language:Hungarian
pages:6