In memoriam Edward Elgar ELGAR CHANSON DE NUIT op 15 No 1

Document Sample
In memoriam Edward Elgar ELGAR CHANSON DE NUIT op 15 No 1 Powered By Docstoc
					     In memoriam Edward Elgar,                                                           ELGAR: CHANSON DE NUIT op. 15. No. 1
                                                                                           CHANSON DE MATIN op. 15. No. 2
                                                                                                          (Éji dal, Reggeli dal)
    születésének 150. évfordulója alkalmából.
                                                                               1901-ben komponálta Elgar két rövid darabját. A ma felcsendülő zenekari
Edward Elgar 1857. június 2-án született, 1934. február 23-án húnyt el.        változaton kívül mindkét darabnak létezik hegedűszólós változata is, sőt
Angol zeneszerző, 1900 és 1920 között a legjelentősebb brit                    egyes életrajzírók szerint ezek az eredetiek. A zeneszerző nagyon szerette
zeneszerzőként aposztrofálták és nagy tiszteletnek örvend ma is.               a vidéki életet, a csendet, a természet közelségét. Ezt a temészetélményt
Jelentőségét fokozza és kiemeli az a körülmény, hogy Nagy-Britanniában,        fogalmazza meg két szöveg nélküli dalában. Az első alaphangja csendes,
ebben a hatalmas országban, amely a tudomány és a művészetek terén             tempója lassú, de a dal közepén szenvedélyessé válik, mintha kínzó álmok
annyi nagy alkotót adott, amelynek zenei intézményei mindig is példát          törnének rá az alvóra. A második dal valóban olyan, mint egy harmatos,
adtak az egész világnak, ahol évszázados hagyományokat ápoló,                  napsugaras tavaszi reggel, csupa öröm, csupa derű, az élményt semmi
nagyszerű kóruskultúra él, a barokk Henry Purcell óta nem született igazán     nem zavarja meg.
jelentős zeneszerző, olyan, aki hazája határain túl is tudott volna valami         Elgar kiadója feljegyezte, hogy a zeneszerző eszmét cserélt vele a két
örökérvényűt mondani a világnak.                                               miniatür címéről. A dalok karakteréhez jobban illett a francia cím, mint
     Ezt a hiányt töltötte be a XIX. század végén és a századfordulón Elgar.   ugyanaz angolul — vélte Elgar — de nem szerette a francia címeket. Némi
     Breadheath-ben született, apja zongorahangoló, zenemű kereskedő és        tétovázás után végül mégis meghagyta az eredetileg tervezett, francia
templomi orgonista volt. Hegedülni, zongorázni tanult és jogi tanulmányokat    elnevezéseket.
folytatott, az ügyvédi praxissal azonban hamar felhagyott. Húsz éves
korától kezdve tanult zeneszerzést, első nyilvános bemutatójára                       ELGAR: GORDONKAVERSENY, e-moll, op. 85.
Birmigham-ben került sor, ahol 1883-ban Intermezzo c. zenekari művét                        I. Adagio; Moderato II. Lento III. Adagio IV. Allegro
előadták. 1899-ben készült Enigma-.variációk c. műve, amely ma is
legtöbbet játszott és nagyon kedvelt darabja. 1900-ban komponálta              A zeneszerző 1918-19 telén komponálta e művét, mely azóta egyik
Gerontius álma c. nagyszabású oratóriumát, amelyet Anglián kívül kevéssé       legtöbbet játszott darabja. Keletkezésében nyilvánvaló szerepet játszott az
ismernek, ott viszont hatalmas becsben tartják.                                éppen akkor befejeződött I. világháború, amely igen mélyen érintette a
     E művek komoly elismerést hoztak Elgar számára, 2004-ben a király         hazáját nagyon szerető, humanista gondolkodású zeneszerzőt. Egyik
lovaggá ütötte, díszdoktorrá választotta az Oxfordi és a Yale Egyetem.         életrajzírója, M.Hurd azt írja, ez a mű „tele van szomorúsággal és
1908-ban bemutatott I. szimfóniáját még abban az évben több, mint              sajnálattal”, a zeneszerző maga pedig a mű jelentését firtató kérdésre azt
százszor adták elő, Európa számos városában. Hasonlóan nagy sikert ért         válaszolta: az ember viszonyulása az élethez.
el 1910-ben keletkezett Hegedűversenyével is.                                       A Csellóverseny megtartja, de meglehetősen szabadon kezeli az
     Az első világháború nagyon megrendítette, az első években alig            elődöktől kapott versenymű formát. Négy tételes, az első kettő szünet
komponált. 1920-ban meghalt a felesége, ezt a veszteséget soha nem             nélkül követi egymást. Az első tétel méltóságteljesen, a szólóhangszer
tudta kiheverni, visszavonultan élt és nem komponált többet.                   recitativo-szerű monológjával kezdődik, ez vezeti be a tulajdonképpeni
     Zenéje a romantika útját követi, Wagner, Schumann, Liszt, C.Franck és     tételt, amely 12/8-os, ringató lüktetésű, szabályos szonátaforma, a ringató
főleg Brahms hatását lehet felfedezni műveiben. Mélyen elkötelezett hazafi     mozgáson belül különböző karakterű témákkal. Újabb rövid recitativo vezet
volt, ez a vonás sok művéből kicsendül, például a Pomp and                     át a második tételhez, amely gyors, virtuóz scherzo. Egy angol elemző
Circumstances (Fény és pompa) című indulóinak sorozatából.                     koboldok táncához hasonlítja.
                                                                                    A harmadik tétel rövid, mindössze 60 ütem. Lassú, mély érzelmeket
                                                                               kifejező, lírai zene, mely a tétel közepén drámaivá sűrűsödik. A negyedik
                                                                               tétel is recitativo-szerűen kezdődik, fokozatosan bontakozik ki a
                                                                               rondóformájú tétel szilajon táncos karakterű főtémája. A tétel vége előtt

2                                                                                                                                                       3
még egyszer lelassul a zene, a gordonka elgondolkodó, mélyen érzelmes           HANGVERSENYÜNK KÖZREMŰKÖDŐI
 monológot játszik, majd idézi az első tétel ünnepélyes bevezetését, mielőtt    PERÉNYI MIKLÓS
néhány gyors akkord lezárná a versenyművet.                                     gordonkaművész 1948-ban született. Rendkívüli tehetsége már egészen kis
A Csellóversenyt 1919-ben mutatták be a londoni Queen’s Hallban, Felix          gyermekkorában feltűnt, 7 éves korában felvették a Liszt Ferenc
Salmond volt a szólista, a szerző vezényelt. Méltatói a zeneirodalom —          Zeneművészeti Főiskolára, ahol Zsámboki Miklós és Banda Ede voltak a
meglehetősen csekély számú — gordonkaversenyeinek sorában előkelő               tanárai. 1960-tól 1962-ig a római Santa Cecilia Akadémián tanult a világhírű
helyre teszik a művet, Dvořák hasonló művével egy sorban. Megjegyzik,           gordonkaművésznél, Enrico Mainardi-nál. 1957-ben adta első koncertjét,
hogy Elgar nagy tisztelettel viseltetett Dvořák        iránt, annak angliai     1964-ben második díjat nyert a budapesti Nemzetközi Casals
vendégszereplése alkalmával 1884-ban és 1886-ban hegedült Dvořák                Gordonkaversenyen. Később több alkalommal vett részt Pablo Casals
vezénylete alatt a zenekarban.                                                  mesterkurzusain. A Zeneművészeti Főiskola professzora, Liszt díjas,
                                                                                kétszeres Kossuth díjas, érdemes és kiváló művész, kitűntették a Bartók-
            DVOŘÁK: VIII. SZIMFÓNIA, G-dúr, op. 88                              Pászthory díjjal is. A világ minden táján vendégszerepel, korunk egyik
           I. Allegro con brio II. Adagio III. Allegretto grazioso              legnagyobb gordonkaművészeként tartják számon világszerte. 2007-ben
                      IV. Finale. Allegro ma non troppo                         Prima Primissima díjat kapott.

Antonin Dvořák (1841-1904) zenetörténeti jelentősége az, hogy európai
rangra emelte és közkinccsé tette hazájának nemzeti zenéjét, ezzel
                                                                                TAKÁCS-NAGY GÁBOR
folytatta és beteljesítette azt a korszakalkotó munkát, amit elődje , Smetana   1956-ban született, a nevét viselő vonósnégyes révén vált világhírűvé.
megkezdett. .Pályája kezdetén zenekari muzsikusként ismerte meg                 1977-ben megnyerték a rendkívül rangos Evian-i (Franciaország), majd
Smetanát, aki hamar felismerte tehetségét és segített abban, hogy műveit a      1979-ben, Angliában a Portsmouth-i Nemzetközi Vonósnégyes Versenyt.
nyilvánosság megismerje. Sokat segített Dvořák előrejutásában Brahms is,        Ezek a győzelmek indították el a vonósnégyes nemzetközi karrierjét, amely
aki saját kiadójának figyelmébe ajánlotta fiatalabb cseh pályatársát. 1890-     oda vezetett, hogy ösztöndíjat kaptak az Egyesült Államokba, Colorado-ba
ben a prágai konzervatórium tanára lett, 1892-től 1895-ig a New York-i          és ott is telepedtek le. Takács-Nagy Gábor 1992-ben kivált az együttesből
Konzervatórium igazgatója volt (amerikai tartózkodásának állít emléket IX.,     és visszaköltözött Európába, a kvartett azonban továbbra is megtartotta az
Az Újvilágból c. szimfóniája), hazatérése után pedig a prágai                   ő nevét. Azóta Svájcban él, a genfi Zeneakadémia tanára, emellett a világ
konzervatórium igazgatója volt élete végéig.                                    számos helyén vezet kamarazenei mesterkurzusokat. Visszatért
     Kilenc szimfóniát komponált, ezekben — mint sok más művében —              Magyarországra is. 1992-től 2001-ig rendszeresen vendégszerepelt a
cseh-morva népi dallamokat, illetve azok szellemében fogant saját témáit        Budapesti Fesztiválzenekarban, mint koncertmester, valamint új
dolgozza fel mesteri módon. 1889-ben, egy nehéz időszak lezárása után           vonósnégyesben is játszik, melynek Intermezzo a neve, Tuska Zoltán,
komponálta nyolcadik szimfóniáját. Mint jónéhány más pályatársánál, az ő        Papp Sándor és Perényi Miklós a partnerei.
művén is nyomot hagyott a hely, ahol a komponálás idején tartózkodott, a             2002 óta vezényel, először Svájcban, a Sion-i Fesztiválon, ahol évek
nyugalom és természeti szépségek. Az első tétel karakterét a természettel       óta tanít, állt Varga Tibor zenekarának élén. Karmester-tanára Karl Anton
való boldog találkozás határozza meg. A második tétel elégikus, múltba          Rickenbacher, aki Magyarországon is járt már vendégkarmesterként. A
tekintő zene. Egy ősi vár látomása ihlette, amelynek láttán felrémlik a dicső   MÁV Szimfonikus Zenekar a 2005-2006-os évadban felkérte, hogy
múlt ünnepélyessége. A harmadik tétel scherzo. Nem olyan szilaj, feszes         művészeti tanácsadóként irányítsa a vonósok műhelymunkáját,
ritmusú tánc, mint a korábbi szimfóniákban, vagy a Szláv táncokban, de az       egyszersmind legyen a zenekar új, kamarazenekari sorozatának művészeti
izgalmasan „többértelmű” ritmus ebben a tételben is jelen van. (A hármas        vezetője. Ezek a hangversenyek, melyek a jelen hangversenyévadban is
ütemű zenében hosszasan páros ütemű motívumok szólalnak meg.) A                 folytatódnak, a MÁV Szimfonikusok Festetics bérletsorozata és
negyedik tétel harsány, vidám trombita-fanfárral kezdődik, mintha               Márványtermi sorozata keretében, igen sikeresek és pozitív kritikai
valamilyen nagy ünnep kezdetéről adna hírt. A tétel folytatásában               visszhangot váltottak ki.
szellemes variációkat hallunk, a dallamok, ritmusok, hangszínek olyan
változatosságát, amely mindvégig ébren tartja feszült figyelmünket                                                            Az ismertetést írta: Fenyő Gábor

4                                                                                                                                                           5