Docstoc

Túl a GDP-n_ a makrogazdasági teljesítmény_ a j_vedelem és a

Document Sample
Túl a GDP-n_ a makrogazdasági teljesítmény_ a j_vedelem és a Powered By Docstoc
					Túl a GDP-n: a makrogazdasági teljesítmény,
a jövedelem és a rendelkezésre álló források
                mérőszámai

                   Oblath Gábor
     MTA-KRTK KTI és ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék
            Kérdések és kifejtendő állítások
•   Jó-e a GDP - mint az aggregált jólét mutatója?
     – NEM; ki kell egészíteni a nemzeti számlák rendszerén (NSZR) kívüli mutatókkal
•   Jó-e a GDP - mint a makrogazdasági teljesítmény összevont mutatója?
     – IGEN (fenntartásokkal és kiegészítésekkel à makrogazdasági stabilitás és közgazdasági
       fenntarthatóság)
•   Kellően árnyalt képet ad-e a GDP a makrogazdasági teljesítményről, jövedelemről,
    nemzetgazdasági forrásokról?
     – NEM
•   Fel kell-e találni a NSZR-en kívüli új mutatókat a GDP-n alapuló makrogazdasági
    kép árnyalásához?
     – NEM: a kiegészítő mutatók rendelkezésre állnak, illetve előállíthatók a NSZR-en belüli
       adatokból
•   Ha a kiegészítő mutatók nem állnak készen rendelkezésre, az elemzőnek érdemes-
    e fáradságot fordítania a kiszámításukra?
     – IGEN (Ha nem számolja ki, nem tudhatja meg, hogy érdemes volt-e kiszámolni; de ha kb.
       a GDP-hez jut vissza, akkor is megéri az utat végigjárni)
•   Ha mindent kiszámított, tudja-e milyen állapotban van a gazdaság?
     – NEM: a „puha” indikátorokat (pl. befektetési környezeti, bizalmi indexeket) is vizsgálnia
       kell
                        Fő témák
• A Stiglitz-bizottság jelentéséről (jó-e a GDP?)
• Miért kellenek a NSZR-en kívüli mutatók a jólét (környezet,
  fenntarthatóság) méréséhez - röviden
• Mit mutatnak az NSZR-en belüli, a GDP-t kiegészítő mutatók a
  makrogazdasági teljesítményről (jövedelemről, forrásokról,
  egyensúlyról) – részletesebben
   – A kiegészítő mutatók tartalma
   – Magyarországra vonatkozó időbeni összehasonlítások
   – Nemzetközi összehasonlítások
• Mit jelezhetnek a NSZR-en kívüli mutatók a bizalomról és a
  gazdasági tevékenységek alapját jelentő intézményekről? –
  röviden
• Néhány tanulság
    Kiindulópont: szemelvények a Stiglitz-bizottság
               2009. évi jelentéséből*/
•    „Az a mód, ahogyan a statisztikai adatokat bemutatják vagy használják,
     torz képet adhat a gazdasági jelenségek irányzatairól.”
•    „…nagy hangsúlyt kap a GDP, holott a nettó nemzeti összterméknek (ami
     számításba veszi [=nem tartalmazza] az értékcsökkenés hatását) sokkal
     lényegesebbnek kellene lennie.”
•    „Nem arról van szó, hogy a GDP mint olyan rossz, csak rosszul használják.”
•    „A GDP főként a piaci termelést méri, és mint ilyen, valóban hasznos.
     Gyakran azonban úgy kezelik, mintha a gazdasági jólét mérőeszköze
     lenne.”
•    „Az anyagi helyzettel sokkal közelebbi kapcsolatban áll a nettó nemzeti
     jövedelem.”
•    „A termelés akkor is nőhet, amikor a jövedelem csökken, és megfordítva”
*/ Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress
http://www.stiglitz-sen-fitoussi.fr/documents/rapport_anglais.pdf
   Miért kellenek a NSZR-en („GDP-n”) kívüli
  mutatók a jólét (környezet stb.) méréséhez?
• Mert a NSZR nem a jólétet (a környezet állapotát, a
  jövedelemelosztást stb.-t) méri
• Hanem: (Edmond Malinvaud)
   National accounts are “the presentation, in a rigorous
   accounting framework, of all the quantitative information
   relating to the nation’s economic activity”.
   (De: Samuelson híres példája: feleségül veszi a takarítónőt)
• Mi mindennel lehet/érdemes kiegészíteni? Jó példa:
  KSH
A társadalmi haladás mutatószámrendszere
                    Forrás: KSH
         http://www.ksh.hu/thm/tablak.html
      A GDP-n túli, de a NSZR-en belüli mutatók alapján
           megválaszolható, alapvető kérdések
    (amortizáció, explicit és implicit külföldi transzferek és egyensúlyhiányok)
•    A GDP a hazai bruttó (amortizációt tartalmazó) termelés (=belföldön
     megtermelt jövedelem) mutatója
•    További fontos kérdések (I. források)
      – Hogyan alakult a nettó (az amortizáció feletti beruházásokat tartalmazó) hazai
        termelés?
      – Hogyan alakult a bruttó/nettó nemzeti (rendelkezésre álló) jövedelem (à
        „explicit” külföldi jövedelem-transzferek hatása)
          • DE: visszaforgatott jövedelem!
      – Hogyan alakult a tőketranszferekkel korrigált nemzeti jövedelem (EU-
        alapokból származó beruházási pénzek) – „nemzeti források”
      – Növekedési ütemek: hogyan változott a hazai, ill. nemzeti (bruttó/nettó)
        reáljövedelem - a cserearány-változás mennyivel növelte (csökkentette) az
        ország forrásait (à„implicit” jövedelemtranszfer hatása)
•     Még további fontos kérdések (II. a makrogazdasági egyensúlyhiányok
     fenntarthatósága)
      – Külső egyensúly és nettó külföldi adósságráta alakulása
      – Államháztartási egyensúly és az államadósság-ráta alakulása
               A GDP-t kiegészítő alapmutatók

           - Amortizáció à NDP



            elsődleges külföldi jövedelemtranszferek
            (bérek, profitok, kamatok) à GNI +
GDP
             másodlagos külföldi jövedelemtranszferek             Kombinált
            (egyoldalú folyó átutalások) à GNDI +                 mutatók
             [külföldi tőketranszferek à GNDI+K]


            + cserearány-változás miatti
            nyereség/veszteség à RGDI




      „Implicit” jövedelemtranszfer hatása              „Explicit” jövedelmi és
                                                        tőketranszferek hatása
      Miért érdekesek/fontosak a kiegészítő mutatók?
                                           A növekedés „reál”-
           - Amortizáció à NDP             fenntarthatósága
                                           (pl.: van-e, mekkora a
                                            nettó beruházás?)

            elsődleges külföldi jövedelemtranszferek           a) a belföldi felh.-al
            (bérek, profitok, kamatok) à GNI +                 összehasonlítva:
GDP                                                            külső egyensúly-
             másodlagos külföldi jövedelemtranszferek          hiányok mértéke,
            (egyoldalú folyó átutalások) à GNDI +              fenntarthatósága
                                                               b) hazai források
          [egyoldalú külföldi tőketranszferek à GNDI+K]        terjedelme, változása




            + cserearány-változás miatti
                                                   A GDP az erőfeszítést
            nyereség/veszteség à RGDI
                                                   (ráfordítást), az RGDI
                                                   az eredményt (jövedelmet)
                                                   mutatja
 Mit mutatnak a kiegészítő/kombinált mutatók
  Magyarországról közép és hosszabb távon?
  A GDP-hez viszonyított relatív szintek és növekedési ütemek
• GDP-arányos szintek:
                                 Amortizáció nélkül
   –   NDP
                                 Jövedelem
   –   GNI, GNDI, GNDI+K
                                                  Tőketranszfer
   –   NNI, NNDI, NNDI+K
   –   GNI+REIg; GNDI+K+REIg, NNDI+K+REIg              Visszaforgatott jövedelem
• Növekedési ütemek
   –   GDP
   –   RGDI; RNDI
   –   RGNDI+K; RNNDI+K
   –   RGNDI+K+REIg; RNNDI+K+REIg
                                             Cserearány-változással korrigálva
A makrogazdasági jövedelem (források) bruttó
   mutatói Magyarországon (1995-2011):
             szintek a GDP %-ában
A makrogazdasági jövedelem (források) nettó
        mutatói Magyarországon:
             szintek a GDP %-ában
Változatlan áron mért növekedési ütemek (évi
            átlagos %-os változás)
A GDP + a cserearány-változás hatásával
korrigált évi átlagos volumenváltozások
Az, hogy 2001-ig vagy 2002-2006-ban volt-e gyorsabb a
 növekedés, nemcsak a mutatón, hanem a kezdő éven
             (1996 vagy 1997) is múlik…
     Az EU-tőketranszfer (K) hatása a reál-források
    bővülésére: évi kb. 0,3%-pont 2004-2011 között
(látszólag csekély, de évi 30% többlet a GNDI növekedése fölött!)
 Mit mutatnak a kiegészítő mutatók Magyarországról
          nemzetközi összehasonlításban?

• Relatív szintek
• Európai felzárkózás és fenntarthatóság
GDP/fő 2005 évi árakon és PPP-n (EU15=100)
(GNDI+K)/fő 2005 évi árkon és PPP-n
           (EU15=100)
      Felzárkózás és makrogazdasági fenntarthatóság:
a GDP/fő (EU15=100) és GDP-arányos bruttó államadósság és
                   nettó külföldi adósság




 A 2006-ig tartó gyors hazai
 GDP-növekedés fenntarthatatlan
 adósság-növekedéseken alapult
Az áttekintett mutatók a múltról szólnak –
 mivel kell kiegészíteni, hogy a jelenről, illetve a jövőről is képet kapjunk?


• Jelen, közeljövő: „puha” indikátorok: à
  – Üzleti/befektetési környezet
  – Várakozások
• Középtáv:
  – Idősor-elemzés
  – Termelési függvény becslése
  à „no policy change” szenáriók
Egy felmérés eredményei
1. A gazdaságpolitika kiszámíthatósága
2. Üzleti hangulat alakulása
3. A tavalyi és 2012-re tervezett beruházások változása
       Összefoglalás, tanulságok (I)
• A GDP megkerülhetetlen, de a makrogazdasági
  folyamatok megértéséhez ki kell egészíteni
  – makro-fenntarthatósági (az egyensúlyhiányokat jelző)
  – nettó szemléletű és
  – háromféle jövedelmi típusú mutatóval
     • Explicit jövedelem-transzferek
     • Visszaforgatott jövedelmek
     • Implicit jövedelem-transzferek (cserearány-hatás), továbbá
  – a felhasználható forrásokra vonatkozó
    mutatókkal
        Összefoglalás, tanulságok (II)
                    Hazai tapasztaltok
• Az egyes periódusok megítélése erősen függ attól, hogy a
  GDP-t, vagy az alternatív mutatókat tekintjük mércének, pl.
   – 1990-es évek második fele vs. 2000-es évek első fele
   – a 2009. évi visszaesés mértéke
• A gazdasági folyamatok árnyalt megítéléséhez nem
  elegendő a GDP
• A GDP-t kiegészítő mutatók nem jelezték egyértelműen a
  2000-es évek első felét jellemző hazai folyamatok
  fenntarthatatlanságát (főleg a NDP és származékai)
• Azt, hogy a kiegészítő mutatók jobb helyzetet jeleznek 2010
  -2011-re, mint a GDP, a „puha” indikátorok fényében kell
  értelmezni
• A „puha” bizalmi indexek baljós irányzatokra utalnak

				
DOCUMENT INFO
Shared By:
Categories:
Tags:
Stats:
views:0
posted:7/30/2013
language:Hungarian
pages:28