Docstoc

Jelenkori irodalomtudományi iskolák - BTK - Modern Irodalom

Document Sample
Jelenkori irodalomtudományi iskolák - BTK - Modern Irodalom Powered By Docstoc
					Prof. Dr. Orbán Jolán
PTE, BTK
Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék
orbanjolan@gmail.com

Jelenkori irodalomtudományi iskolák -- a strukturalizmustól a posztkolonializmusig
Előadás, kedd, 8-9.30 E 540

Kód: MRNB1302

Az előadás célja a jelenkori irodalomtudományi iskolák – a posztstrukturalizmus, a
dekonstrukció, a hermeneutika, a feminizmus, az újhistorizmus, a kulturális kritika, a
kulturális antropológia, a posztkolonializmus -- nyelvfelfogásának, irodalom-felfogásának,
történelemfelfogásának, kultúrafelfogásának, szövegelméletének, olvasáselméletének és
szövegelemzési eljárásainak történeti és szisztematikus vizsgálata.


                                        Tematika

Február

              07     Jelenkori irodalomtudományi iskolák – a strukturalizmustól a
                     posztkolonializmusig

              14     A szerző, a szubjektum, a hatalom posztstrukturalista kritikai –
                     Barthes, Foucault, Lacan, Derrida
                     Jacques Lacan: “Rövid előadás a francia rádióban”, Thalassa , 1993/2.
                     Roland Barthes, „A szerző halála”, A szöveg öröme, Bp., Osiris, 1996.
                     M. Foucault, Mi a szerző?, Világosság, 1981/7.
                     Jacques Derrida, „Jól enni márpedig muszáj“, avagy a
                     szubjektumszámítás. Beszélgetés (Jean-Luc Nancyval), Testes könyv, II.
                     Szeged, Ictus, 1997. 291-326.


              21     A textualitás, az intertextualitás és a hipertext posztstrukturalista
                     elmélete és gyakorlata – Barthes, Kristeva, Genette, Landow
                     Roland Barthes, S/Z, Bp., Osiris, 1997.
                     Kristeva, „A szeretet eretnetikája”, Helikon, 1994/4. 491-509.
                     G. Genette, Transztextualitás, Helikon, 1996/1-2. 82-91.
                     George P. Landow, Hypertextuális Derrida, posztsrukturalista Nelson?
                     http://www.artpool.hu/hypermedia/landow.html

              28   A szövegírás és szövegolvasás dekonstruktív elmélete és gyakorlata –
                     Jacques Derrida
                    J. Derrida, Grammatológia, Bécs, Budapest, Szombathely, Életünk,
                    1991.
                    J. Derrida, A disszemináció, Pécs, Jelenkor, 1998.
                    Jacques Derrida, “Sibbolet”, im. 376-381.
                    Bókay-Vilcsek-Szamosi-Sári (szerk.), A posztmodern
                    irodalomtudomány kialakulása, Bp., Osiris, 2002.
               George P. Landow, Hypertextuális Derrida, posztsrukturalista Nelson?
               http://www.artpool.hu/hypermedia/landow.html

Március

          06   Az olvasás alakzatai – Paul de Man
               Paul de Man, Az olvasás (Proust), Bacsó Béla (szerk), Kép, fenomén,
               valóság, Bp. Kijárat, 1997, 321-338.
               Paul de Man, "A temporalitás retorikája", Thomka Beáta (szerk) Az
               irodalom elméletei 1. Pécs: Jelenkor Kiadó, 1996, 5-60.
               Paul de Man, "Ellenszegülés az elméletnek", Szöveg és interpretáció
               1990, 97-113.

          13   A filozófiai hermeneutika igazságai és módszerei – H-G. Gadamer
               Hans-Georg Gadamer, Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika
               vázlata, Budapest, Gondolat, 1984.
               H.G. Gadamer, "Szöveg és interpretáció", Szöveg és interpretáció,
               Budapest, Cserépfalvi, 1991, 17-42.
               Hans-Georg Gadamer, "Értelem és az értelem elrejtése Paul Celan
               költészetében (1975)" (ford. Schein Gábor), Pannonhalmi Szemle, 1993
               I/1, 68-76

          20   Az irodalmi hermeneutika provokatív kérdései és válaszai –
               H-R. Jauss
               H. R. Jauss, "Az irodalomtörténet mint az irodalomtudomány
               provokációja", Helikon, 1980/1-2.
               H. R. Jauß, "Az irodalmi hermeneutika elhatárolásához",
               Helikon,1981/2-3.
               H-R. Jauss, „A költői szöveg az olvasás horizontváltásában“,
               Recepcióelmélet -- esztétikai tapasztalat -- irodalmi hermeneutika,
               Kulcsár-Szabó Zoltán (szerk.), Budapest, Osiris, 1997. 320-342.


          27    A nemi különbözőség kulturális poétikája, politikája és etikája—
               Spivak, Butler, Nussbaum
               Gayatri Ch. Spivak, "Szóra bírható-e az alárendelt?", In. Helikon, 1996.
               4. 450-451.
               Gayatri Ch. Spivak, Három nőíró szövege és az imperializmus kritikája
               (1985), In. Bókay-Vilcsek-Szamosi-Sári (szerk.), 663-678.
               Judith Butler, Jelentős testek. A “Szexus” diszkurzív korlátairól. Új
               mandátum Kiadó, 2005.


Április

          03   Szünet
        10    Az újhistorizmus kulturális poétikája, politikája és ördögűző
              praktikái – Louis A. Montrose és Stephen Greenblatt
              Stephen Greenblatt, "A kultúra poétikája", Helikon, 1998. 1-2. 44-57.
              Stephen Greenblatt, “Mi az irodalomtörténet?, In. Kisantal Tamás
              (szerk.), Narratívák 8. Elbeszélés, kultúra, történelem. Budapest,
              Kijárat, 2009. 109-133.
              Louis A. Montrose, "A reneszánsz mint hivatás. A kultúra poétikája és
              politikája", Helikon, 1998. 1-2. 110-132.

        17.   A neokolonializmus, a posztkolonializmus és az önkolonializmus
              mint írásmód és olvasásmód – E. W. Said, H. K. Bhabha, A.
              Kjosszev
              Homi K. Bhahba: “A Másik kérdése: sztereótípia, diszkimináció és a
              kolonializmus diszkurzusa (1983), In. Bókay-Vilcsek-Szamosi-Sári
              (szerk), 630-644.
              Edward W. Said – Christoph Burgmer, „Bevezetés a posztkoloniális
              diskurzusba“ (1998), Im. 602-614.
              E. W. Said, “Joseph Conrad és az imperializmus”, Bókay-Vilcsek-
              Szamosi-Sári (szerk.), A posztmodern irodalomtudomány kialakulása,
              Bp., Osiris, 2002. 678-681. ford. Rohonyi Borbála

        24    Kritikai kultúrakutatás, kulturális materializmus – Williams,
              Sinfield, Hall
              Raymond Williams, A kultúra elemzése (1965), “A kultúra”, In. Bókay-
              Vilcsek-Szamosi-Sári (szerk.), A posztmodern irodalomtudomány
              kialakulása, Budapest, Osiris, 2002. 385-392, 392-396.
              Alan Sinfield, „A kulturális termelés elmélete”, In. Helikon, 2005. 1-2.
              59-73.
              Stuart Hall, „A kritikai kultúrakutatás két paradigmája”, In. Helikon,
              2005. 26-46.
              Vincent B. Leitch-Mitchell R. Lewis, “Kritikai kultúrakutatás az
              Egyesült Államokban”, In. Helikon, 2005. 1-2. 102-114.


Május
        01    Szünet

        08    Újmédia, újnyelv, újfilozófia? – Kittler, Manovich, Hansen
              Friedrich A. Kittler: Optikai médiumok. Ráció, Budapest, 2005.
              Lev Manovich, „Mi a digitális mozi?”, In. Kiss Gábor Zoltán (szerk.),
              Narratívák 10. A narrációtól az attrakcióig, Budapest, Kijárat, 2011.
              159-181.
              Mark Hansen, „Test és kép között: miért „új” az újmédia-művészet”,
              Im. 181-198.
Prof. Dr. Orbán Jolán
PTE, BTK
Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék
orbanjolan@gmail.com

Jelenkori irodalomtudományi iskolák -- a strukturalizmustól a posztkolonializmusig
Előadás, kedd, 8-9.30 E 540


Szakirodalom

Kézikönyvek:
Bókay Antal, Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban, Budapest, Osiris, 1997.
Bókay Antal, Bevezetés az irodalomtudományba, Budapest, Osiris, 2006.
Terry Eagleton, A fenomenológiától a pszichoanalízisig, Bp., Helikon, 2000.
Vincent B. Leitch, Az amerikai irodalomkritika a harmincas évektől a nyolcvanas évekig,
Pécs, JPTE, 1992.
Jefferson--Robey (szerk), Bevezetés a modern irodalomelméletbe, Budapest, Osiris, 1995.
Vilcsek Béla, Az irodalomtudomány "provokációja", Budapest, Eötvös Kiadó-Balassi Kiadó,
1995.

Szöveggyűjtemények:
Bókay-Vilcsek-Szamosi-Sári (szerk.), A posztmodern irodalomtudomány kialakulása, Bp.,
Osiris, 2002.

Tanulmánykötetek
Bacsó Béla (szerk.), Filozófiai hermeneutika, Budapest, 1990.
Bacsó Béla (szerk), Szöveg és interpretáció, Budapest, Cserépfalvi, 1991.
Bonyhai Gábor (szerk), A strukturalizmus vita I-II, Budapest, Akadémia Kiadó, 1977.
Fábinyi Tibor (szerk.): A hermeneutika elmélete I, II Ikonológia és mûértelmezés, Szeged,
1987.
Hankiss Elemér (szerk), Strukturalizmus, I-II, Budapest, Európa.
Odorics Ferenc (szerk), Testes Könyv, I-II, Szeged, Ictus, 1996-1997.
Thomka Beáta (szerk), Az irodalom elméletei I-IV. Pécs: Jelenkor, 1995-97.
Thomka Beáta (szerk), Narratívák, I-III, Budapest, Kijárat, 1998. 1999. 2000.

Tematikus folyóiratszámok
Athenaeum, Az európai tradíció az amerikai filozófiában, 1994/2, II
     Helikon, 1968/1 (Strukturalizmus)
     Helikon, 1980/2-3(Recepcióesztétika)
     Helikon, 1981/2-3 (Hermeneutika)
     Helikon, 1994/1-2 (Az amerikai dekonstrukció)
     Helikon, 1994/4 (Feminista nézőpont az irodalomtudományban)
     Helikon, 1996/1-2 (Intertextualitás)
     Helikon, 1996/4 (A posztkoloniális művelődéselmélet)
     Helikon, 1998/1-2 (Az újhistorizmus)
     Helikon, 1999/4 (Kulturális antropológia és irodalomtudomány)
     Helikon, 2005/1-2. (A kritikai kultúrakutatás)
     Helikon, 2010/4 (A szerző poétikája)
Literatura, 1991/4 (Hermeneutika és dekonstrukció)
Magyar Lettre Internationale, 37, 38, 39 (kulturális kritika, posztkolonializmus)
Replika, 1995/17-18 (Kulturális kritika)
Tanulmányok

Posztrukturalizmus

Elmélet

Roland Barthes, A műtől a szöveg felé, Pompeji, 1991/3.
Roland Barthes, A szerző halála, A szöveg öröme, Bp., Osiris, 1996.
Roland Barthes, A szöveg öröme, Bp., Osiris, 1996.
M. Foucault, Mi a szerző?, Világosság, 1981/7.
Jacques Lacan, “Rövid előadás a francia rádióban”, Thalassa , 1993/2.
George P. Landow, Hypertextuális Derrida, posztsrukturalista Nelson?
http://www.artpool.hu/hypermedia/landow.html
G. Genette, Transztextualitás, Helikon, 1996/1-2. 82-91.
Kristeva, „A szeretet eretnetikája”, Helikon, 1994/4. 491-509.
Julia Kristeva, A szövegstrukturálás problémája, Helikon, 1996/1-2. 14-22.
Julia Kristeva, A szövegnek nevezett produktivitás, Enigma/16. 45-55.

Értelmezés

Roland Barthes, S/Z, Bp., Osiris, 1997.
Michel Foucault, A fantasztikus könyvtár, Nagyvilág, 1993. 1-2. 124-136.
M. Riffaterre, Az intertextus nyoma, Helikon, 1996/1-2.67-82.

Dekonstrukció

Elmélet

Jacques Derrida, "A struktúra, a jel és a játék az embertudományok diskurzusában"
(ford. Gyimesi Timea), Helikon, Az amerikai dekonstrukció, 1994-1-2, 21-36.
Paul de Man, "A temporalitás retorikája", Thomka Beáta (szerk) Az irodalom elméletei 1.
Pécs: Jelenkor Kiadó, 1996, 5-60.
Paul de Man, "Ellenszegülés az elméletnek", Szöveg és interpretáció
1990, 97-113.
G. H. Hartman, A kritika (f)elismerési fázisa, Helikon, Az amerikai dekonstrukció, 1994/1-2,
48-58;
J. Hillis Miller, A dekonstruktorok dekonstruálása, Helikon, Az amerikai dekonstrukció,
1994/1-2. 77-91.

Értelmezés

Jacques Derrida, “Sibbolet”, Bókay-Vilcsek-Szamosi-Sári (szerk.), A posztmodern
irodalomtudomány kialakulása, Bp., Osiris, 2002. 376-381.
Paul de Man, Az olvasás (Proust), Bacsó Béla (szerk), Kép, fenomén, valóság, Bp. Kijárat,
1997, 321-338.
Barbara Johnson, A kritikai különbözés: BartheS/BalZac, Helikon, Az amerikai
dekonstrukció, 1994, 1-2, 140-149.
J.Hillis Miller, "A kritikus mint házigazda", Filozófiai figyelő, 1987/ 3-4, 101-126
     Hermeneutika

Elmélet

H.G.Gadamer, "A hermeneutikai tapasztalat elméletének alapvonalai", Igazság és módszer,
Budapest, Gondolat, 1984, 191-296.
H.G. Gadamer, "Szöveg és interpretáció", Szöveg és interpretáció, Budapest, Cserépfalvi,
1991, 17-42.
H. R. Jauss, "Az irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja", Helikon, 1980/1-
2.
H. R. Jauß, "Az irodalmi hermeneutika elhatárolásához", Helikon,1981/2-3.
Kulcsár Szabó Ernő, "A szöveg mint hermeneutikai probléma", Literatura, 1991/2.

Értelmezés

Hans-Georg Gadamer, "Értelem és az értelem elrejtése Paul Celan költészetében, (1975)"
(ford. Schein Gábor), Pannonhalmi Szemle, 1993 I/1, 68-76
Hans-Georg Gadamer, "Fenomenológiai és szemantikai közelítések Celan költésztéhez",
(ford. Schein Gábor), Enigma, 1994/3, 33-40.
Hans-Georg Gadamer, „Ki vagyok Én és ki vagy Te? (Kommentár Paul Celan verseinek
Atemkristall című ciklusához) (1973, részletek)“, Bókay-Vilcsek-Szamosi-Sári (szerk.), A
posztmodern irodalomtudomány kialakulása, Bp., Osiris, 2002. 245-265. ford. Sándorfi
Edina.
H-R. Jauss, „A költői szöveg az olvasás horizontváltásában“, Recepcióelmélet -- esztétikai
tapasztalat -- irodalmi hermeneutika, Kulcsár-Szabó Zoltán (szerk.), Budapest, Osiris, 1997.
320-342.

Feminizmus

Elmélet

H. Cixous, „A medúza nevetése“, Kiss A.A. – Kovács, S. – Odorics F. (szerk), Testes könyv,
II. Szeged, Ictus, 1997. 357-381.
Luce Irigaray, „A diskurzus hatalma, a nőiség alárendeltsége (1977), Bókay-Vilcsek-
Szamosi-Sári (szerk.), A posztmodern irodalomtudomány kialakulása, Bp., Osiris, 2002. 483-
491.
Julia Kristeva, „A nők ideje“, Kiss A.A. – Kovács, S. – Odorics F. (szerk), Testes könyv, II.
Szeged, Ictus, 1997. 327-357.
Judith Butler, „Jelentős testek” (1993), Bókay-Vilcsek-Szamosi-Sári (szerk.), A posztmodern
irodalomtudomány kialakulása, Bp., Osiris, 2002. 538-560. ford. Sári László.
Shoshana Felman, „A nők és az őrültség: a kritika téveszméje“, Kiss A.A. – Kovács, S. –
Odorics F. (szerk), Testes könyv, Szeged, Ictus, 1997. 381-407.
Rita Felski, “A modernség mítoszai”, Kalligram, 2002/2. 9-16. ford. Horváth Györgyi.
E. Showalter, “A feminista irodalomtudmány a vadonban”, Helikon, 1994/4.

Értelmezés
Jolanta Jastrzebska, “Archaizálás és intertextualitás, Csokonai Lili Tizenhét hattúk”, ITK,
1991/1. 48-61.
Hódosy Annamária, “Száll a hattyú ... Csokonai Lili és az intertextualitás”, Tiszatáj, 1993/10.
57-69.
Horváth Györgyi, “Tapasztalás, hitelesség, referencialitás, -- A Psychét és a Csokonai Lilit
ért kritikákról”, Literatura, 1998/4. 417-428.
Ineke Molenkamp-Wiltnik, “A női perspektíva szerepe Weöres Sándor és Esterházy Péter
műveiben”, Jelenkor, 1994/6. 533-543.

Újhistorizmus

     Elmélet

Kis Atilla Attila, “Hatalom, szubjektum, genealógia: az irodalom kulturális poétikája az
újhistoricizmusban”, Helikon, 1998/1-2 (Az újhistorizmus), 1-11.
Kiss Gábor Zoltán, "Ördögűzés-kritika. Az újhistorizmus a kritikai csatamezőn" Literatura,
1998/2.
Stephen Greenblatt, “A kultúra poétikája”, Helikon, 1998/1-2, 44-58.
Stephen Greenblatt, „A társadalmi energia áramlása”, Testes könyv I, Szeged, Iktus, 1996.
355-372.
Hayden White, „A történelmi szöveg mint irodalmi műalkotás”, Testes könyv I, Szeged, Iktus,
1996. 333-355.
Hayden White, „Megjegyzés az újhistoricizmushoz”, Helikon, 1998/1-2. 34-44.
L. A. Montrose, “A reneszánsz mint hivatás. A kultúra poétikája és politikája”, Helikon,
1998/1-2. 110-133.

     Értelmezés

     S. Greenblatt, “Shakespeare és az ördögűzők”, Helikon, 1998/1-2. 85-110.
     J. Fineman, “Shakespeare füle”, Helikon, 1998/1-2. 141-149.
     L. Jardin, „’Mit ringyózza?’ Desdemona esete és a rágalmazás“, Helikon, 1998/1-2.
     149-175.

     Kulturális kritika, kulturális materializmus, kulturális antropológia


Elmélet

James Clifford, „Az etnográfiai allegóriáról“, Thomka Beáta (szerk.), Narratívák 3.,
Budapest, Kijárat, 1999. 151-181.
James Clifford, „Műgyűjtés és kultúragyűjtés“, Bókay-Vilcsek-Szamosi-Sári (szerk.), A
posztmodern irodalomtudomány kialakulása, Bp., Osiris, 2002. 434-450. ford. Bocsor Péter
Clifford Geertz, „Jelen lenni: Az antropológia és az írás helyszíne“, Az értelmezés hatalma,
Bp., Osiris, 1994. 352-369.
Clifford Geertz, „Kultúrák“, Magyar Lettre Internationale, 38. 28-32.
Kovács Tímea, „A kultúra narratívái, narratívák a kultúráról“, Thomka Beáta (szerk.),
Narratívák 3. Budapest, Kijárat, 1999. 7-15.
During Simon, „A kritikai kultúrakutatás történetéről“, Replika, 1995. 17-18.
      Raymond Williams, “A kultúra elemzése” (1865), Bókay-Vilcsek-Szamosi-Sári
      (szerk.),
      A posztmodern irodalomtudomány kialakulása, Bp., Osiris, 2002. 385-392. ford.
      Pásztor Péter
Raymond Williams, “Kultúra” (1983), Bókay-Vilcsek-Szamosi-Sári (szerk.), A posztmodern
irodalomtudomány kialakulása, Bp., Osiris, 2002. 392-410.
Sári B. László, „A kultúra demokratizálása”, Helikon, 2005. 1-2. (A kritikai kultúrakutatás),
3-25.


Értelmezés

     Alan Sinfield, “Hadszínterek: Caesar és a vandálok (megjelenés előtt)”, ford. Kiss
     Gábor.

Posztkolonializmus

     Elmélet

Bényei Tamás, “A posztkoloniális irodalom”, Helikon, 1996/4. 520-528.
      Homi K. Bhabha, “A posztkolonialitás és a posztmodern”, Helikon, 1996/4. 484-511.
Homi K. Bhabha, „A Másik kérdése: szereotípia, diszkrimináció és a kolonializmus
diskurzusa (1983)”, Bókay-Vilcsek-Szamosi-Sári (szerk.), A posztmodern irodalomtudomány
kialakulása, Bp., Osiris, 2002. 630-644.
Franz Fanon, “Feketének lenni (1986, válogatás)”, Bókay-Vilcsek-Szamosi-Sári (szerk.), A
posztmodern irodalomtudomány kialakulása, Bp., Osiris, 2002. 614-630.
Alekszander Kjosszev, Megjegyzések az önkolonializáló kultúrákról, Magyar Lettre
      Internationale, 2000. 37. 7-11.
E. W. Said – Ch. Burgmer, “Bevezetés a posztkoliniális diskurzusba (1998)”, Bókay-Vilcsek-
Szamosi-Sári (szerk.), A posztmodern irodalomtudomány kialakulása, Bp., Osiris, 2002. 602-
614. ford. Farkas Zsolt.
Robert C. Young, “A gyarmatosítás és a vágy gépezete (1995)”, Bókay-Vilcsek-Szamosi-Sári
(szerk.), A posztmodern irodalomtudomány kialakulása, Bp., Osiris, 2002. 644-663.

     Értelmezés

G. Ch. Spivak, “Három nőíró szövege és az imperializmus kritikája (1985)”, Bókay-Vilcsek-
Szamosi-Sári (szerk.), A posztmodern irodalomtudomány kialakulása, Bp., Osiris, 2002. 663-
678. ford. Gyuris Norbert.
E. W. Said, “Joseph Conrad és az imperializmus”, Bókay-Vilcsek-Szamosi-Sári (szerk.), A
posztmodern irodalomtudomány kialakulása, Bp., Osiris, 2002. 678-681. ford. Rohonyi
Borbála.
Ajánlott szakirodalom


Angyalosi Gergely, "Az intertextualitás kalandja", Helikon, 1996/1-2.
Angyalosi Gergely, Roland Barthes, A semleges próféta, Budapest, Osiris, 1996.
Bacsó Béla, A megértés művészete - a művészet megértése, JAK füzetek, 1989.
Jonathan Culler, Dekonstrukció, Osiris, 1997.
Bagi Zsolt, "Nyelvfenomenológia a posztstrukturalizmus után", Kálmán C. György és Orbán
Jolán (szerk), Irodalom, nyelv, kultúra, Pécs, Jelenkor, 1998. 99-133.
Böhm Gábor, "Irodalom, filozófia, nyelv(használat)", Kálmán C. György és Orbán Jolán
(szerk), Irodalom, nyelv, kultúra, Pécs, Jelenkor, 1998. 33-65.
J. D. Caputo, Hermeneutika a Lét és idú után, Athenaeum, Az európai tradíció az amerikai
filozófiban, 1994/2, II, 127-160.
J. Derrida, Grammatológia, Bp. Életünk, 1991.
J. Derrida, A disszemináció, Pécs, Jelenkor, 1998.
J. Derrida, A másik egynyelvűsége, Pécs, Jelenkor, 1998.
Dupcsik Csaba, Falak és faltörők, 2000. 7-8.
Paul de Man, "Szemiológia és retorika", Szöveg és interpretáció, 1990, 115-127
Paul de Man, "A trópusok retorikája (Nietzsche)", Helikon, Az amerikai dekonstrukció,
1994/1-2, 36-48
Paul de Man, "A vakság retorikája: Jacques Derrida Rousseau-olvasata", im. 109-140
Hans-George Gadamer, "Kora romantika, hermeneutika, dekonstruktivizmus", Athenaeum,
1991, 1.füzet (53-67)
Martin Heidegger: Lét és idő, Budapest, Gondolat, 1989.
G. H. Hartman, Előszó, Helikon, Az amerikai dekonstrukció, 1994/1-2, 17-21;
Helikon, Az amerikai dekonstrukció, 1994/1-2
Barbara Johnson, A kritikai különbözés: BartheS/BalZac, Helikon, Az amerikai
dekonstrukció, 1994, 1-2, 140-149.
Kádár Judit, "Feminista nézőpont az irodalomtudományban, Helikon1994/4.407-416.
Kiss Gábor Zoltán, "Az újhistorizmus etikája: módszertan vagy politika?", Kálmán C. - Orbán
(szerk), Irodalom, nyelv, kultúra, Pécs, Jelenkor, 1998. 133-159.
Kovács Sándor, "Mi a dekonstrukció és miért mondanak olyan szörnyű dolgokat róla",
      Kovács Tímea, „Kulturális antropológia és irodalomtudomány”, Helikon, 1999.
Christopher Norris, "Dekonstrukció, megnevezés és szükségszerûség: néhány logikai
lehetőség", Helikon, Az amerikai irodalomkritika, 1994, 1-2, 149-164.
Nyíri Kristóf- Kondor Zsuzsanna, A kultúra fogalmának és tartalmának változása Cicerótól
Carey-ig, www.uniworld.hu
Orbán Jolán, Derrida írás-fordulata, Pécs: Jelenkor, 1994
Richard E. Palmer, "Gadamer és Derrida mint Paul Celan értelmezői", Athenaeum,
1994/II, 2, 301-320.
Paul Ricoeur, "A szöveg világa és az olvasó világa", Thomka (szerk), Narratívák 2,1998.9-
43.
Rozsnyai Bálint, "Az elméletellenes elmélet: a dekonstrukció Amerikában"
Filozófiai figyelő, 1987/ 3-4, 67-82; "A józan ész elviselhetetlen könnyedsége", Helikon, Az
amerikai dekonstrukció, 1994/1-2, 165-174
Szőnyi György Endre, Az újhistoricizmus és a mai amerikai Shakespeare-kutatás, Helikon,
1998/1-2. 11-34.
Varga Zoltán, "Bizonyos értelemben irodalom, Roland Barthes kései írásairól", Jelenkor,
1998, február, 203-214.
Prof. Dr. Orbán Jolán
PTE, BTK
Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék
orbanjolan@gmail.com

Jelenkori irodalomtudományi iskolák -- a strukturalizmustól a posztkolonializmusig
Előadás, kedd, 8-9.30 E 540


A vizsga időpontja:


A vizsga anyaga: az előadások anyaga és a bibliográfiában megadott szakirodalom

A vizsga három részből áll:

1. Két tétel kidolgozása
2. Egy irodalomelméleti szöveg részletének kritikai olvasata
3. Egy adott szépirodalmi szöveg elemzése egy adott irodalomelméleti iskola szövegelemzési
eljárásai alapján

A tételek az alább felsorolt tételek közül valók.
Az elméleti szöveg részletét a bibliográfiában megadott szövegek egyike tartalmazza.
A szépirodalmi szöveget valamint a szövegelemzés szempontjait a vizsgáztató adja meg.


Tételek

1. A szerző, a szubjektum, a hatalom posztstrukturalista kritikai – Barthes, Foucault, Lacan,
        Derrida
2. A textualitás, az intertextualitás és a hipertext posztstrukturalista elmélete és gyakorlata –
Barthes, Kristeva, Genette, Landow
3. A szövegírás és szövegolvasás dekonstruktív elmélete és gyakorlata – Jacques Derrida
4. Az olvasás alakzatai – Paul de Man
5. A filozófiai hermeneutika igazságai és módszerei – H-G. Gadamer
6. Az irodalmi hermeneutika provokatív kérdései és válaszai – H-R. Jauss
7. A nemi különbözőség kulturális poétikája, politikája és etikája— Spivak, Butler, Nussbaum
8. Az újhistorizmus kulturális poétikája, politikája és ördögűző praktikái – Louis A.
Montrose és Stephen Greenblatt
9. A neokolonializmus, a posztkolonializmus és az önkolonializmus mint írásmód és
olvasásmód – E. W. Said, H. K. Bhabha, A. Kjosszev
10. Kritikai kultúrakutatás, kulturális materializmus – Williams, Sinfield, Hall
11. Újmédia, újnyelv, újfilozófia? – Kittler, Manovich, Hansen

				
DOCUMENT INFO
Shared By:
Categories:
Tags:
Stats:
views:31
posted:3/21/2013
language:Hungarian
pages:11