A TÍZPARANCSOLATRÓL

Document Sample
A TÍZPARANCSOLATRÓL Powered By Docstoc
					A TÍZPARANCSOLATRÓL - Interjú Tatár György filozófussal, az ELTE-
BTK, Filozófia Intézet, Általános Filozófia Tanszék tanárával

Közeledik a határideje a Tízparancsolat témakörében meghirdetett meghívásos
drámapályázatnak, amit a Nemzeti Színház kezdeményezett tavaly augusztusban a Biblia éve
kapcsán. A felkért szerzők (Rakovszky Zsuzsa, Bereményi Géza, Esterházy Péter, Darvasi
László, Garaczi László, Háy János, Lőrinczy Attila, Vinnai András, Visky András és Závada
Pál) március végéig kell, hogy benyújtsák az elkészült műveket. Ennek előkészítéseképpen
indítunk el a témában egy interjú-sorozatot.
Először Tatár György, vallástörténésszel beszélgettünk a Tízparancsolatról, azon belül is
annak történetéről, nyelvi megfogalmazásáról, a tizes számról, értelmezéséről, használatáról
és érvényességéről.

A linkre kattintva teljes terjedelmében meghallgathatja az interjút.
Az alábbi szöveg az interjú rövidített, szerkesztett változata.

TATÁR GYÖRGY:
- Mindenekelőtt azt mondhatom a Tízparancsolat történetéről, hogy nem tudunk róla semmit.
Az Ószövetségben két helyen fordul elő, egyszer Mózes II. könyvében, másodszor pedig az
V. könyvben. Nem tökéletesen egyformák: a szombattal összefüggő parancsolatban például
különböznek. Az Exodus-beli, tehát a Mózes II. könyvében lévő Tízparancsolatban a
szombat kifejezetten úgy szerepel, hogy a hat napon keresztül tartó teremtés után a hetedik
napon Isten megpihent, és ennek emlékére kell megszentelni a hetedik napot. Ezzel szemben
az V. könyv ezt meg sem említi. Arra hivatkozik, hogy „mert Egyiptomban rabszolgák
voltatok és az Úr szabadított ki”, ennek emlékére kell szombaton teljes munkaszünetet
tartani. Fontos dolog az is, hogy a két változat egy szót sem áldoz arra, hogy pontosan mit is
ért munkán, vagyis mi az, amit nem szabad csinálni. Egyébként a munkatilalom, az ünneplés
parancsa kiterjed még a háziállatokra is, valamint a rabszolgára, a szolgára, és mindenkire
„aki kapudon belül van”.
A Tízparancsolat előtörténetéről sincs tudomásunk. Hasonló tízparancsolatszerű, összegző,
tőmondatokból álló parancssorozatot egyáltalán nem ismerünk az ókori keleten. A
Tízparancsolat kifejezés a Bibliában egyetlenegyszer sem fordul elő, hanem szó szerint így
áll: a tíz szó. Pedig a törvénykezési részeknél gyakran használja a parancs szót. Tehát itt is
mondhatná, de nem mondja. Keresztény fordításban általában úgy utalnak rá, hogy a tíz ige.
Szó szerint ezt jelenti a Tízparancsolat megnevezése.
A bibliai szöveg írott keletkezése idején a parancsolatok nincsenek megszámozva, csak
említik őket, mint a tíz mondás; de sem a fejezetek, sem a versek nincsenek beszámozva.
Spáciumok vannak a kézirattekercsekben. A tízes számnak nincs jelentősége. Ezzel szemben
a hetvenes és a negyvenes számnak van jelentősége, de valószínűleg egyszerűen csak a kerek
mivoltuk miatt.
Számomra az a legfontosabb a Tízparancsolatban, hogy az első parancsolattal, amikor Isten a
Sinai-on megszólal, tulajdonképpen leteszi a névjegyét, legalábbis én így hívom. Szó szerint
az hangzik el, hogy: „Én vagyok, az Úr, a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptomnak
földjéről…” Vagyis: Senki mással nem vagyok összetéveszthető. Elvileg más is beszélhetne,
de itt most én beszélek. Picit félrevezető a magyar fordítás, mert mi az Úr szó elé névelőt
teszünk, de ott valójában a Tetragrammaton áll. Én vagyok JHVH, a te istened. A
Tízparancsolatban és a törvénykezési részekben az Úr mindvégig tegezi és egyes számban
szólítja meg a népet.
A nyelvi megfogalmazást illetően nem állíthatom, hogy a magyar fordítás félrevisz az
eredetihez képest, de nagyon fontos annak a tudatosítása, hogy nem felszólító módban
vannak a mondatok, hanem sima tagadó imperfektumban. Tehát, nem azt mondja, hogy ne
lopj, hanem azt mondja szó szerint, hogy nem lopsz. Mivel imperfektumban van, ez egyszerre
jelenthet jelen és jövő időt, vagyis egyszerre mondja azt, hogy nem lopsz, és nem fogsz lopni.
Nyelvtani értelemben nincs idődimenziója. Az erről kialakult tudományos konszenzus szerint
a ne lopj tulajdonképpen primér módon az emberrablásra vonatkozott, amikor szabad embert
tettek rabszolgává. Ezt halállal büntették.
Szöveg szerint az áll a Tízparancsolatban, hogy ne gyilkolj, ezt nagyon fontosnak tartom.
Mózes, amikor leballag a hegyről a kőtáblákkal a hóna alatt, látja a cirkuszt, amit a nép
rendez Áron vezetésével az aranyborjú körül, és nem csak összetöri a kőtáblákat, hanem ölni
kezd. Kétségtelen, hogy a fordítások itt félrevezetőek. A szöveg szerint a Tízparancsolatban
szó szerint az áll, hogy ne gyilkolj. Mózes pedig a bibliai szöveg szerint ölni kezd, nem
gyilkolni. Így nem kevesebbet állít a szöveg, mint hogy a gyilkolás tilalmának védelmében
lehet ölni. Egyébként is furcsa és értelmezhetetlen lenne az ölés általános és univerzális
tilalma egy ókori népnél. Ráadásul, akik a Tízparancsolatot épp a Sinai-részbe szerkesztették
bele, tisztában voltak azzal, hogy a nép innen egyenesen Kánaán elfoglalására indul, hiszen
ez a célja. Valószínűtlen feltevés lett volna, hogy ott mindent lehet, csak ölni nem. Fontos
megjegyezni, hogy a gyilkosságért halálbüntetés jár a mózesi törvények szerint.
A következő parancsolat, hogy „Ne legyenek neked idegen isteneid én előttem”. Nem
világos, hogy a kifejezés pontosan azt jelenti-e, hogy én előttem, vagy a színem előtt, vagy
velem szemben. A kifejezés még jelent idegen isteneket, vagy más isteneket. Nagyon nehéz
pontosan értelmezni, hogy akkoriban mit érthettek ez alatt. Azt szokás mondani, hogy így
kezdődött a monoteizmus. Ha ezen azt értjük, hogy összesen egy isten van, a többiek
effektíve nem léteznek, akkor azt kell mondanom, hogy valószínűleg az Ószövetség régebbi
rétegeiben egyáltalán nem gondolták így. Nem is úgy van megfogalmazva. Félreérthetetlenül
nem ontológiai gondolat ez, azt jelentheti inkább: „neked nem lehet más istened, csak én”.
Tulajdonképpen a Tízparancsolat nem egyéb, mint a szövetségkötés záloga. Ennek
maradéktalan elfogadásával lesz Izrael népe Isten kizárólagos tulajdona, abban az
értelemben, ahogy egy vazallus a hűbérúr tulajdona.
A Tízparancsolat után óriási törvény- és rendelkezéstömeg következik. Egyetlen ilyen nagy
hagyománytömeg sincs a Bibliában másutt. Mózes V. könyve azért ismétli el a
Tízparancsolatot, mert a fikció szerint sokkal régebbi keletkezésű, és mivel tulajdonképpen
Mózes végrendelete, így újra elmondja az egész történetet elölről. Valamikor a szentély
fennállása idején hétévente kultikusan újrakötötték a szövetséget, és ott kvázi újrajátszották a
Sinai-i kinyilatkoztatást. Tehát, ünnepi körülmények között, papi szájból elhangzott a
Tízparancsolat, és ezt kultikusan olyan aktus zárta le, ami nagyon hasonlít a többi külpolitikai
szerződésre az ókori keleten: egy sor átkot, és egy sor áldást soroltak fel. Mi fogja érni
azokat, akik ezt a szövetséget megsértik, és itt következett egy átoksorozat; illetve milyen
áldás éri azokat, akik ezt a szövetséget megőrzik, és itt jött egy áldássorozat.
A keresztény értelmezés a Tízparancsolatot erősen univerzalizálja, tisztán erkölcsi
törvényekké teszi, jóllehet az ószövetségi pozíciója az egész mindennapi élet praxisára
kiterjed, nemcsak az etikai körre érvényes. Annak az univerzalizációnak, ami bekövetkezett,
legszembetűnőbb része az apa és az anya tiszteletére vonatkozó parancsolat.
Tulajdonképpen a Tízparancsolat a maga általános módján az egész életet lefedte, de nagyon
fontos, hogy utána háromkötetnyi törvény és rendelkezés jön, amely belemegy a mindennapi
élet értelmezésébe. Ennek alkotmánya és vezérelve mégis a Tízparancsolat.
A Tízparancsolat nem büntető törvénykönyv. A bibliai gondolkozás eleve nem tesz
különbséget az erkölcsi törvény és a büntetőjogi törvénykezés között. Egyszerűen egy fából
faragottnak tartja őket, annál fogva, hogy isteni kinyilatkoztatás mindegyik. Lényeges dolog
a judaizmusban, hogy a beteg embertárs meglátogatása a kórházban ugyanúgy törvény, mint
az, hogy péntek este gyertyát kell gyújtani. Megfogható módon Pál leveleiben kezdődik az
erkölcsi törvények és a büntetőjogi törvények megkülönböztetése. Az ószövetségi
törvénykezés konkrét élethelyzetekben akarja megmondani, hogy abban mit kötelező tenni.
Törvény például az is, hogy szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Nem erkölcsi ajánlás,
hanem törvény.
Hogy a Tízparancsolat az európai életbe, az európai kultúra emberének a lelkébe bármilyen
szinten beépült volna, ennek szerintem a történelem olyan mértékben mond ellent, hogy
nyugodtan elhanyagolhatjuk. Ugyanakkor retorikailag kétségtelenül jelen van, mind a
politikai beszédekben, kiváltképp pedig az egyházi prédikációs szónoklatokban. Hosszú
távon el tudok képzelni olyan fordulatot, ami újra visszahozza a Tízparancsolatot
valamiképpen az európai kultúra szellemi vérkeringésébe, de az biztos, hogy pillanatnyilag
csak retorikailag van jelen.
A Tízparancsolat érvényességéről azt gondolom, hogy ugyanúgy nem érvényes ma, ahogy
nem volt érvényes akkor sem, mert nem más, mint egy sor parancs. Természetesen, mint
parancs örökre érvényes, de azért van megparancsolva, mert nem érvényes. Ez egészen ősi
vallási és erkölcsi kérdés. Egyszerűen arról van szó, hogy a fizikai értelemben vett valóság
arcáról semmilyen módon sem olvasható le jó és rossz különbsége, de még az sem, hogy
ilyesmi valójában létezik-e. Bejárhatjuk az egész univerzumot, nem fogunk olyasmit találni,
amiről leolvasható lenne, hogy van olyan, hogy jó vagy rossz, és hogy mondjuk ölni, lopni,
paráználkodni, stb. rossz lenne. Az érvényesség döntően azt jelenti, hogy a valóságban nem
így van, de így legyen. Ebben a legyen értelemben természetesen érvényes. De nem igazán
vethető föl az a kérdés, hogy az érvényessége ma különbözik-e az egykori érvényességétől.
Pontosan úgy érvényes, és nem érvényes, egyszerre. Ha kicsit is vallásosabb nyelven akarunk
fogalmazni, akkor ezt nevezzük kinyilatkoztatásnak. Tudniillik, hogy a valóságból nem
kiolvasható, nem kikövetkeztethető, következésképp bizonyos értelemben a valóságon
kívülről érkezik ez a parancs, azért, hogy befolyásolja a valóságot. Mert a valóság önmagát
nem tudja befolyásolni abba az irányba, hogy erkölcsösebb legyen.

Az interjút készítette és lejegyezte: Keszthelyi Kinga

				
DOCUMENT INFO
Shared By:
Categories:
Tags:
Stats:
views:0
posted:2/13/2013
language:Hungarian
pages:3
Joe Pine Joe Pine
About