Documents
Resources
Learning Center
Upload
Plans & pricing Sign in
Sign Out

A GDP adatok megbízhatósága

VIEWS: 1 PAGES: 30

									Az államháztartás statisztikai
        elszámolása különös
tekintettel a PPP projektekre


 Bedekovics István, KSH
 2006. november 2.
Az előadás szerkezete
 Az államháztartás statisztikai
  fogalma, elszámolása
 Az EDP jelentés
 A PPP projektek statisztikai
  története
 A statisztikai elszámolás elvei
 Hazai tapasztalatok


                                    2
A költségvetési hiány és az
államadósság alakulása
                  2002     2003     2004     2005     2006 PM
                                                      előrejelzés
 Költségvetési    1415,9   1196,3   1097,9   1434,0   2006,7
 hiány, md Ft
 A GDP            8,2      6,3      5,3      6,5      8,6
 százalékában
 A GDP            9,0      7,2      6,5      7,8      10,1
 százalékában
 mnnypénztárak
 nélkül

 Államadósság a   55,6     58,0     59,3     61,6     68,4
 GDP
 százalékában



                                                                    3
4
A költségvetési hiány és az
államadósság alakulása az Európai
Unióban
   A legmagasabb költségvetési hiány 2005-ben:
    Magyarország 6,5%(7,8), Portugália 6,0%,
    Görögország 5,2%, Olaszország 4,1%
   9 ország volt a 3%-os küszöb felett
   15 országban javult, 9 országban romlott, 1
    országban változatlan a ráta 2004-hez
    viszonyítva
   A legmagasabb államadósság 2005-ben:
    Görögország 107,5%, Olaszország 106,6%,
    Belgium 93,2%, Málta 74,2%
   9 ország volt a 60%-os küszöb felett
   12 ország mindkét mutatója a küszöbérték alatt
    van
                                                 5
Az államháztartás
statisztikai fogalma
   Jogi államháztartás – ÁHT 1.§ 1. bek.
   Statisztikai államháztartás – nemzeti jövedelem
    és vagyon újraelosztása és/vagy nem piaci
    termelők
        nem-piaci termelés fogalma – 50%-os
        szabály
        besorolt vállalatok: ÁPV Rt, NA Rt, Állami
        médiák, MTI, MÜPA, ÁAK Rt (2006-tól)
        non-profit intézmények: mintegy 180
        szervezet
        magánnyugdíj-pénztárak (2007 márciusig)

                                                      6
Elszámolási elvek
elszámolási konzisztencia
        eredményszemléletű elszámolás
        időtényezővel korrigált pénzforgalmi elszámolás
gazdasági konzisztencia
        „Ha a gazdasági műveletek oly módon kerülnek
   számbavételre a hivatalos elszámolásokban, hogy a jog
   szerinti elszámolás ellentmond a gazdasági műveletek
   valós gazdasági tartalmának, akkor a nemzeti számlák a
   valós gazdasági tartalom elszámolását részesítik
   előnyben.”
speciális tranzakciók:
                privatizáció
                PPP



                                                            7
Az államháztartással kapcsolatos
statisztikai jogszabályok
 Magyarországon nincs, csak a
  Statisztikáról szóló 1993. évi tv.
 ÁHT, költségvetési törvény
 EU: ESA 95 (2223/96 Tanácsi
  Rendelet
 ESA kézikönyv a kormányzati
  hiányról és az államadósságról
 EDP jogszabályok

                                       8
EDP jelentés
   Évente kétszer (március és szeptember végén)
    kell az Eurostatnak benyújtani
   Részletes adatok az államháztartás hiányáról és
    az államadósságról
   A 2005. decemberi jogszabály alapján részletes
    háttéradatok szolgáltatása (többek között
    részletes lista a PPP projektekről)
   Többhetes ellenőrzési procedúra (Eurostat)
   Rendszeres és rendkívüli helyszíni ellenőrzés
    (Eurostat)

                                                  9
Az EDP jelentés összeállítása
Magyarországon
   Három intézmény vesz részt benne: KSH,
    MNB, PM
   KSH: államháztartási hiány
   MNB: államadósság
   PM: prognózis
   A három intézmény együttműködését egy
    megállapodás szabályozza
   Munkacsoport a három intézmény
    szakértőiből, amely rendszeresen ülésezik
    módszertani kérdések megvitatására

                                           10
Publikálás
   Eurostat: sajtóközlemény kb. három héttel a
    beadás után a főbb mutatókból
   Eurostat honlap fejlesztése: 2006 május - külön
    rész a kormányzati statisztikáról – folyamatosan
    bővül a tartalom
   Az összes tagország legutóbbi 4 jelentése
    hozzáférhető
   Magyarország: 2006 októberig az Eurostat
    sajtóközlemény magyar változatát publikáltuk
   2006 októbertől a KSH is publikálja a teljes
    jelentést

                                                  11
    A PPP projektek
    statisztikai története
 ESA95
 EDP kézikönyv
 Eurostat sajtóközlemény 2004
  február
 Módszertani útmutató – a
  kormányzati hiányról és
  államadósságról szóló EU kézikönyv
  kiegészítő fejezete 2004 október

                                   12
    A KSH tevékenysége a PPP
    projektekkel kapcsolatban


 Előzetes állásfoglalás kiadása
 Közvetlenül, jogszabály alapján:
  felsőoktatás-fejlesztési program
 Közvetve, a PPP Tárcaközi Bizottság
  tagjaként


                                    13
PPP Tárcaközi Bizottság
 A 2093/2003 (V.29)
  kormányhatározat alapján a
  Kormány hozta létre
 Feladata: PPP projekttervek
  véleményezése, a projektek
  megvalósulásának nyomon követése
 Tagjai: GKM(elnök), PM, IRM,
  Miniszterelnöki Hivatal, KSH
                                14
PPP TB működése
   Eddig közel 100 projekttervet véleményezett
   Túlnyomó többségük előkészítés alatt illetve
    közbeszerzési szakaszban tart
   OM és NSH projektek, börtönprojektek, Nemzeti
    Múzeum mélygarázs, Erkel Színház, autópályák,
    MTV székház, Kongresszusi központ, Ferihegyi
    vasút
   Jelenleg a kötelezettségvállalás éves összege
    mintegy 54 milliárd Ft, a költségvetés kiadási
    főösszegének 0,7%-a



                                                15
PPP projektek előnyei
   közcélú feladatok ellátására lehet általa megoldást találni
    úgy, hogy a költségvetési deficit nem növekszik (a
    költségvetési hiány csak az adott évben fizetendő
    szolgáltatási díjjal nő);
   a magánszféra bevonásával a beruházás hatékonyabban
    valósítható meg, mint állami beruházásként;
   az állam kockázata ilyen megoldásoknál alacsonyabb, mint
    az állami beruházásoknál;
   az állam az igénybe vett szolgáltatással arányos díjat fizet
    (minőség, mennyiség), így a várható kiadások jól
    tervezhetőek
   „PPP used to describe arrangements where the public
    sector contracts to purchase quality services on a long-
    term basis as to take advantage of private sector
    management skills incentivised by having private finance
    at risk.” HM Treasury, UK 2000

                                                             16
PPP projektek kockázatai
   a projekt nem megfelelő definiálása esetén a projektet az
    Eurostat átminősíti, így az azonnali hiánynövelő tényezővé válik
    (a projekt az ESA’95 szerint rejtett állami hitelfelvételnek
    bizonyul, és a beruházás teljes összege megjelenik az állami
    kiadások között);
   a közbeszerzés során a PPP specifikus szakmai tapasztalatok
    hiánya miatt az állami érdekérvényesítés nem elég erős, így
    végsősoron a megvalósítás nem lesz hatékonyabb, mint állami
    beruházásként lenne;
   a kockázatok pontatlan definiálása és megosztása miatt az állami
    kockázatvállalás nagyobb lesz a szükségesnél;
   a szolgáltatási díjra vonatkozó tárgyalásoknál a PPP specifikus
    szakmai tapasztalatok hiánya miatt az állami érdekérvényesítés
    nem elég erős, így végsősoron az állam többet fizet a
    szükségesnél;
   a monitoring és a visszacsatolások hiánya miatt az állam
    számára optimális megoldástól való eltérés nem, vagy csak
    lassan kerül korrigálásra

                                                                 17
A PPP beruházások két
változata
 A magánpartner egy teljesen új
  eszközt hoz létre
 Az állami partner egy már meglévő
  eszközt ad át a magánpartnernek,
  aki azt lényegesen felújítja




                                      18
 A statisztikai elszámolás
elvei
 A kockázatok viselése
 A szerződő partner
  szektorbesorolása:
       Magán vagy állami piaci vállalat (50%-
        os kritérium)
   Az eszközök besorolása



                                             19
Elsődleges elemzés:
A kockázatok fajtái

  Építésikockázat
  Rendelkezésre állási kockázat

  Keresleti kockázat




                                   20
A kockázatok viselése
Alapszabály:
A kockázatok közül az építési
  kockázatot és a másik kettő közül
  legalább az egyiket a
  magánpartnernek kell viselni
Egy adott kockázattípust akkor visel a
  magánpartner, ha az odatartozó
  kockázati elemek döntő részét viseli
                                     21
Építési kockázat(1)
 Építési többletköltségek
 Késve teljesítés
 Hibás tervezés
 Szabványok figyelmen kívül hagyása
 Műszaki hiányosságok
 Alvállalkozó hibás teljesítése
 Finanszírozási kockázat

                                  22
Építési kockázat(2)
 A szolgáltatási díjfizetést csak a
  beruházás elkészülte után lehet
  megkezdeni
 A szerződésnek tartalmaznia kell a
  beruházó hibájából fakadó
  késedelem esetén alkalmazott
  szankciókat
 A beruházási többletköltségek a
  szolgáltatási díjban nem jelenhetnek
  meg
                                    23
Rendelkezésre állási
kockázat
   Rendelkezésre állási díjstruktúra a
    futamidő teljes hosszára rögzített
   Rendelkezésre állási díj a futamidő során
    reálértékben konstans
   A szolgáltatási színvonal romlása
    automatikus szankcionálást von maga
    után
   Monitoring rendszer: a díjlevonás arányos
    a színvonal csökkenéssel


                                           24
Keresleti kockázat
 A közcélú igénybevétel aránya
  legalább 50%
 A díjfizetés a közcélú igénybevétellel
  arányos
 Szabad kapacitás hasznosításból
  származó bevételeknek
  összhangban kell lenni a díjfizetéssel

                                      25
26
Másodlagos elemzés
   Akkor fontos, ha a kockázatvállalás
    szerint nem egyértelmű a megítélés
   A legfontosabb kritérium, hogy mi lesz az
    eszközzel a szerződés lejártakor
   Az állami partnernek csak opciója lehet a
    megvásárlásra
   A szerződés lejártakor az ár nem lehet
    sem túl magas, sem túl alacsony


                                           27
    Speciális esetek
   Az állam 100%-os állami tulajdonú
    vállalattal szerződik
       Nem kizáró ok, de fontos, hogy piaci
        alapon szerződjenek
   Állami garanciák
       Csak a beváltáskor érdekes – az eszköz
        általában átsorolódik


                                               28
Hazai tapasztalatok
   Jogi és intézményi háttér nem rendezett
   Magánpartnerek és bankok nem értik az
    ügylet specifikumait
   Szolgáltatási díj elemekre bontása –
    költségtérítés - nincs tényleges
    gazdálkodás
   Devizahitel a finanszírozáshoz –
    árfolyam- és kamatkockázat
   Szolgáltatási díjfizetés technikája

                                              29
Bedekovics István
 istvan.bedekovics@ksh.hu
 KSH, 1024 Bp. Keleti Károly u. 5-7




                                       30

								
To top