1. dia - V�degylet Egyes�let | Protect the future

Document Sample
1. dia - V�degylet Egyes�let | Protect the future Powered By Docstoc
					Az állam és a gazdasági
        fejlődés

      Gedeon Péter
                       Tartalom
• A nemzetek gazdagsága
  – Adatok
  – Intézmények
  – Az állami szerepvállalás paradoxona
• A modern kapitalizmus változatai
  – Iparpolitika
     • A modern kapitalizmus három típusa
     • A globalizáció hatása az állam gazdasági szerepére
  – Jóléti állam
     • A jóléti állam három típusa
     • A globalizáció hatása a jóléti állam típusaira
• Konklúzió helyett: néhány tanulság
Világgazdasági növekedés (GDP/fő)




Forrás: Charles I. Jones, Growth and Ideas. 2004
                                             Levels of Per-Capita GDP 1000-2001


30000




25000



                                                                                                             Western Europe
20000                                                                                                        Western offshoots
                                                                                                             Japan
                                                                                                             West
                                                                                                             Asia (excluding Japan)
15000
                                                                                                             Latin America
                                                                                                             E. Europe & f. USSR
                                                                                                             Africa
10000                                                                                                        Rest
                                                                                                             World



5000




   0
        1000       1500         1820       1870          1913         1950        1973        2001
        Forrás:Maddison, Angus, Growth and interaction in the world economy: the roots of modernity. 2005, p. 7
        Gazdag versus szegény nemzetek


• "...in a zero transaction cost world, increases in
  the stock of knowledge and its application (both
  physical and human capital) provide a key to the
  potential well-being of human beings in
  societies. What was left out of the analysis was
  why the potential was not realized, and why
  there is such an enormous gap between the rich
  countries and the poor countries when the
  technology is, for the most part, available to
  everyone.„ Douglass C. North
      A nemzetek gazdagságának feltétele: a kapitalista gazdasági
                  intézmények létrejötte és védelme

•   A nemzetek gazdagságának alapja:
     – Az árucsere személytelen mechanizmusának létrejötte
          • Ez a feltétele a specializációból és munkamegosztásból származó hasznok
            kiaknázásának
     – A magántulajdon kialakulása
          • A tulajdonjogok másokat kizáró jellege teremti meg azokat a közvetlen személyes
            ösztönzőket, amelyek a tulajdonosokat a hatékonyság és termelékenység fokozásában
            teszik érdekeltté
     – A magántulajdon és az árucsere intézményeinek működését az állam garantálja
          • Az állam a fizikai erőszak monopóliuma révén képes kikényszeríteni a szerződések
            betartását és a tulajdonjogok sérthetetlenségét
               – E feladatok magán, nem-állami ellátásának tranzakciós költségei igen magasak lennének
               – Az állam méretgazdaságossági előnnyel rendelkezik minden más megoldással szemben
     – A gazdasági fejlődés dilemmája: „If we cannot do without the state, we cannot do
       with it either. How does one get the state to behave like an impartial third party?”
       (North)
          • Az a nemzet lesz gazdaságilag sikeres, amely képes az államra támaszkodni a
            növekedést megalapozó gazdasági intézmények védelmében, és egyúttal képes
            megakadályozni az államot abban, hogy ezen túlmenően is beavatkozzon a gazdasági
            folyamatokba
  A sikeres gazdasági fejlődés feltétele az éjjeliőr
                     állam?

• A gazdasági fejlődés politikai feltétele:
    – Erős állam, amely visszahúzódik a gazdaságból és megteremti a
      magántulajdon és a piaci koordináció működéséhez szükséges
      magánszférát
        • Az állam védi a magántulajdont és kikényszeríti a szerződések betartását,
          de nem avatkozik be a gazdaság folyamataiba
• Az elmélet jól magyarázza a kapitalista és a tradicionális
  társadalmak gazdasági dinamikájának különbségét, de kérdés, hogy
  alkalmazható-e a kapitalizmuson belüli gazdasági fejlődési
  különbségek magyarázatára
    – Az a kapitalista gazdaság lehet-e csak sikeres, amelyben az állam
      szerepe a gazdasági tevékenység játékszabályainak betartására
      korlátozódik?
        • Ha igen, akkor azoknak az országoknak kell fejlődniük a leggyorsabban,
          amelyekben az állam beavatkozása a legkisebb, és a piac szerepe a
          legnagyobb
        • „France and Germany were not just catching up in spite of having very
          different institutions from the USA but because of them.” (Amable)
    Average annual percentage increase in domestic production (constant
    prices), 1954-1981

9



8



7



6



5



4



3



2



1



0
        Japan        West Germany    France       United States   United Kingdom


    Forrás: OECD
Average annual percentage increase in real GDP, 1989-1992

4,0



3,5



3,0



2,5



2,0



1,5



1,0



0,5



0,0
       Japan       Germany       France     United States   United Kingdom




Forrás: OECD
Average annual percentage increase in real GDP, 1993-2006

3,5




3,0




2,5




2,0




1,5




1,0




0,5




0,0
        Japan       Germany      France     United States   United Kingdom




Forrás: OECD
    A gazdasági fejlettség alternatív útjai

• A gazdasági fejlődés a kapitalizmus
  intézményeihez kötődik, de a kapitalizmus eltérő
  változatai egyaránt sikeres növekedési pályát
  futhatnak be
  – Nemcsak az a változat lehet sikeres, amelyben az
    állam szerepe viszonylag a legkisebb
• A lehetséges állami beavatkozás két fontos
  területe
  – Iparpolitika
  – Jóléti állam
A modern kapitalizmus változatai




        USA     Németország   Japán
        UK                    Francaország
                                              Iparpolitika
•   Mi az iparpolitika?
     –   Az állam szelektív beavatkozása a piaci erőforrás allokáció folyamataiba
           •   Az állam választja ki a verseny győzteseit és veszteseit
•   Érvek az állami iparpolitika ellen
     –   Információs probléma
           •   A szükséges és elégséges információval a piaci szereplők rendelkeznek, az állam csaka szétszórt
               információ aggregálása révén juthat tudáshoz a gazdaságról
     –   Járadékvadászat
           •   Az állam beavatkozása szükségképen eltorzul az erős gazadsági érdekcsoportok érdekérvényesítése
               nyomán
                  –   Az elosztási koalícióként működő érdekcsoportok nem a termelés növelésében, hanem az állami döntések
                      befolyásolásából szerzett többlet nyereségben érdekeltek, erőfeszítéseiket ez utóbbira összpontosítják
•   Érvek az állami iparpolitika mellett
     –   Információs probléma
           •   A piaci szereplők sem jól informáltak
                  –   ‘”Most fundamentally, market prices cannot reveal the profitability of resource allocations that do not yet exist.”
                      (Rodrik)
           •   Spillovers in self-discovery
                  –   Az innovációk felfedezői nem sajátíthaják el a siker teljes hasznát, de állniuk kell a bukás összes költségét
           •   Az állam az élenjáró gazdaságokra tekintve megtanulhatja, melyek a jó iparpolitikai prioritások
     –   Járadékvadászat
           •   Az állam képes lehet arra, hogy a piaci szereplőknek juttatott járadékot e szereplők valós
               teljesítményhez kösse, és szükség esetén visszavonja
                  –   „The trick for the government is not to pick winners, but to know when it has a loser.” (Rodrik)
         A sikeres iparpolitika intézményi feltételei
•   Beágyazott autonómia “embedded autonomy” (Evans)
     –   az állami bürokrácia és az üzleti világ közötti kapcsolatok hálója
          • Csökkenti az információs problémát
     – Az állam autonómiája
          • Csökkenti a járadékvadászat veszélyét
     – Kapcsolati háló autonómia nélkül: kiszolgáltatja az államot érdekcsoportoknak
     – Autonómia kapcsolati háló nélkül: elmélyíti az információs problémát
•   A beágyazott autonómia intézményi feltételei
     – Centralizált állam
          • Állami bürokrácia, amely képes autonóm prioritások megfogalmazására
     – Centralizált társadalom (centralizált üzleti érdekcsoportok)
          • Üzleti szereplők, akik partnerei lehetnek az államnak
•   Útfüggőség: a beágyazott autonómia történeti feltételei
     – Központosított állam (feudalizmus öröksége)
     – Megkésett iparosítás
     – Az állam által vezérelt gazdaság modellje nem másolható tetszés szerint
          • Angolszász országok: USA nem felel meg egyik történeti feltételnek sem, UK, nem felel
            meg a második történeti feltételnek
     – Megfordítva: a piac által vezérelt gazdaság modellje sem másolható tetszés
       szerint
          • Japán, Franciaország, Németország:a pénzügyi intézmények, az állam, az
            érdekcsoportok intézményesülési módjai eltérő variánsokat eredményeznek
        Az iparpolitika jövője
• Belső tényezők
  – Aláása-e a sikeres iparpolitika saját
    intézményi alapjait?
     • Az állami iparpolitika által vezérelt sikeres
       felzárkozás eredményeként megerősödnek azok a
       magángazdasági szereplők (vállalatok), amelyek
       képesek az önfinanszírozásra
• Külső tényezők
  – Aláássa-e a globalizáció az iparpolitika
    intézményi alapjait?
                    A globalizáció hatása az állam gazdasági szerepére

    Globalization Ratio: Comparative Growth in The Volume of World Trade and GDP, 1500–2001
    (annual average compound growth rates)
9



8



7



6



5                                                                                                               World Trade
                                                                                                                World GDP
                                                                                                                Col. 1/Col. 2
4



3



2



1



0
    1500–1820        1820–70        1870–1913        1913–50         1950–73        1973–2001      1820–2001



    Forrás: Maddison, Angus, Growth and interaction in the world economy: the roots of modernity. 2005, p. 22
                A globalizáció hatása az állam gazdasági szerepére




Forrás: Hines [2006] p. 332
                   A globalizáció hatása az állam gazdasági szerepére




Forrás: Hines [2006] p. 337
   A globalizáció hatása az állam gazdasági szerepére

• Két ellentétes álláspont:
   – A globalizáció csökkenti a nemzetállamok mozgásterét és
     konvergenciát kényszerít ki a piac által vezérelt modellhez
       • A tőkemozgások előtti nemzeti korlátok leomlása megnöveli az
         üzleti élet szereplőinek alkuerejét
           – A tőke mobilitása nagyobb, mint a munkáé: felbomlik a korábbi
             modellek mögött álló társadalmi konszenzus
           – Az állam beavatkozását korlátozza az, hogy a tőke lábbal szavazhat
       • Következmény: az állam visszahúzódik a gazdaságból
   – A globalizáció változásra kényszeríti az állam által vezérelt
     gazdaság modelljét, de nem vezet konvergenciához
       • Az iparpolitika nem megszűnik, hanem átalakul
           – A közvetlen szektorális beavatkozást felváltja a keretfeltételek
             biztosítása
                » Kutatás-fejlesztés, vállalatok közötti kooperáció, új vállalkozások
                  támogatása, versenypolitika, stb.
      A globalizáció hatása az állam gazdasági szerepére




Forrás: Schmidt [2003] p. 548
                    Jóléti állam
• A jóléti állam az ipari társadalom piaci
  kockázatainak mérséklését szolgálja
   – a jóléti rendszer három pillére
      • a piac
      • a család
      • az állam
• A jóléti rendszerekben a három pillér szerepe és
  kapcsolata eltérő lehet
   – Ha valamelyik pillérrel kudarcot vallanak, a kezeletlen
     problémát
      • ráterhelik a két másik pillérre,
      • vagy ennek hiányában sokasodnak a megoldatlan szociális
        problémák.
                                 A jóléti állam három típusa




Forrás: Esping-Andersen [1990]
                            Social spending 1980-2001 ((% GDP )

35




30




25




20
                                                                                                           1980
                                                                                                           2001
15




10




5




0
        France           Germany           Japan           Sweden        United Kingdom    United States



     Forrás: OECD Social Expenditure Database. Social expenditure includes health, social services, and
         unemployment and pension benefits, but not education
                Percentage of population in poverty, 2000 or late1990s
18



16



14



12



10



8



6



4



2



0
          USA              UK               Germany      France          Sweden




     Forrás: Gatti and Glyn [2006] p. 308
  A jóléti állam típusai és a gazdasági növekedés
• Neoliberális tétel: kevesebb jóléti állam nagyobb, több
  jóléti állam kisebb gazdasági növekedést jelent
   – ok: állami jóléti terhek növekedése, a piaci szereplők
     jövedelmeinek nagyobb arányú elvonása
       • csökkenti az ösztönzést a teljesítmény növelésére
       • meghamisítja a piaci árjelzéseket és ezzel rontja a hatékonyságot
   – Ez az összefüggés empirikusan nem bizonyított
• Elméleti ellenérv: a jóléti államnak nemcsak negatív,
  hanem pozitív – részben extern - gazdasági hatásai is
  vannak
   – Beruházás a humán tőkébe
   – Társadalmi stabilitás növelése, mint a gazdasági stabilitás
     feltétele
   – Anticiklikus gazdasági hatás – szociális transzferek csillapítják a
     kereslet-csökkenést
        A jóléti állam típusai és a gazdasági növekedés




Forrás: OECD [2002]
Az új jóléti kihívás
                             Az új jóléti kihívás




Forrás: Mau [2004] p. 8


•   Következtetés:
     – A jóléti államnak zsugorodnia kell
     – Az univerzális és a korporatív jóléti állam konvergál a reziduális jóléti
       államhoz
                                 Az új jóléti kihívás




Forrás: Adelantado and Cuevas [2006] p. 376
     Az új szociális kockázatok kezelésére javasolt programok
•   neoliberális
     – diagnózis:
          • a túlméretezett állam és a túlzott szabályozás felelős a társadalmi szegmentálódásért és a
            szegénység újratermelődéséért
     – terápia:
          • dereguláció
          • szolgáltatások piacosítása, privatizálása
          • Ha az államok hagyják szabadabban működni a piacokat, megszűnnek az egyéni
            kezdeményezés és a mobilitás útjában álló sorompók - növekszik a jólét
     – kritika:
          • duális társadalom fennmarad


•   szociáldemokrata “Harmadik út”
     – diagnózis:
          • a túlméretezett jóléti állam nem fenntartható
     – terápia:
          • az egyéni felelősség és a versenyképesebb jutalmazási rendszer vegyítése a közfelelősség
            hangsúlyozásával
          • ahelyett, hogy az emberi jólét biztosítása érdekében megszelídítjük, szabályozzuk, vagy
            marginalizáljuk a piacokat, az embereket kell képessé tenni arra, hogy a piacon jobban
            kielégíthessék a jóléttel kapcsolatos szükségleteiket
                  – kínálatorientált politika, amely megpróbálja felruházni az állampolgárokat az egyéni sikerhez szükséges
                    kellékekkel, így a harmadikutas politika középpontjában a képzés és az élethosszon át tartó tanulás áll
     – kritika:
          • a szegénység és a jövedelmi bizonytalanság minimalizálása előfeltétele a hatékony szociális
            beruházási stratégiának. Preventív beavatkozás szükséges
                  Az új jóléti kihívás

• a konvergens jóléti kihívások egymástól
  jelentősen különböző jóléti rendszerekben
  jelennek meg
  – az egyes rendszerek örökölt erősségeik és
    gyengeségeik függvényében eltérő képességekkel
    rendelkeznek az új kockázatokra adott hatékony
    válasz megadásához
     • A különböző jóléti rendszereknek a jóléti kihívásokra adott
       válasza különböző lesz
     • az univerzális és a korporatív jóléti állam nem konvergál a
       reziduális jóléti államhoz
        Univerzális jóléti állam
• A skandináv modellben a legnagyobb az állami
  bevételek és kiadások aránya
  – A modell sebezhetősége a magas adóteherben rejlik
     • De amit a skandinávok adókra költenek, azt az egyesült
       államokbeli állampolgároknak a saját zsebükből kell kifizetni
     • a széles körű középosztálybeli támogatásnak köszönhetően
       a modell fenn tudta tartani az adózási szintjét
  – a modell fennmaradása a gazdasági növekedéstől és
    a teljes foglalkoztatás megőrzésétől függ
     • Ha alacsony marad a gazdasági növekedés és tovább nőnek
       a piacra visszavezethető egyenlőtlenségek és dualizmusok,
       akkor az északi modell kemény próbának lesz kitéve
               Reziduális jóléti állam
•   A rászorultsági elv érvényesítése nem oldja meg a szegénység problémáját
     –   A juttatásokat nagy valószínűséggel alacsonyan állapítják meg
     –   számottevő lesz az ellátásból kimaradók aránya
     –   Fennmarad a jóléti függőség problémája
     –   A rugalmas munkaerőpiac felszívhatja a szabad munkaerő egy részét, de
         cserében nagyon alacsony béreket fizet
•   A magán jóléti programok ösztönzése jótékony hatással lehet a
    költségvetési egyensúlyra, de szociális dualizmushoz vezethet
     – az alacsonyabb jövedelmű háztartások tagjait e modell másodrendű jóléti
       állampolgárokká fokozza le
     – A családoknak nyújtott szolgáltatásokba irányított átfogó és nagyarányú
       befektetések nélkül nem szűnik meg a segélyezést elsősorban szükségessé tevő
       alacsony bérek csapdája
•   Az állampolgárok piaci megoldások felé fordulásával arányosan jelentősen
    csökken az állam bevételnövelő kapacitása és a hatékony állami
    szociálpolitika lehetősége
     – Ha a jóléti állam egyre kevesebb ellátást nyújt a középosztálynak, annak tagjai
       nem lesznek hajlandóak továbbra is magas adókat fizetni, egyszerűen már csak
       azért sem, mert többet kell magánbiztosításra költeniük. Így a modellnek
       korlátozott politikai lehetőségei vannak a jövő nyomasztó szociális problémáinak
       kezelésére.
                  Korporatív jóléti állam
•   A társadalombiztosítási dominanciájú rendszer a munkaerőpiachoz gyenge szálakkal kötődők –
    például a nők, szezonális munkavállalók – számára nem nyújt megfelelő biztonságot
•   A társadalombiztosítás nem ad megfelelő választ az új demográfiai és foglalkoztatási szerkezetre
     –   Mivel egyre későbbi időre tolódik a stabil munkavállalás kezdete és egyre instabilabb a foglalkoztatás, sokan
         nem szereznek elégséges nyugdíjjogosultságot
     –   A növekvő nyugdíjkiadások finanszírozására nőnek a bérterhek, és ez hozzájárul a fiatalok és a kevésbé
         termelékeny álláskeresők kiszorításához a munkaerőpiacról
     –   A férfi kenyérkeresőknek nyújtott erős munkahely-garanciákkal kombinált passzív jövedelem-fenntartást
         aláássa az instabilabbá váló házasságok és a nem hagyományos háztartások számának növekedése is
     –   A stabil foglalkoztatottaknak nyújtott erős védelemből és bizonyos – a munkaerőpiacra belépni szándékozók
         elé állított – sorompókból álló kombináció szélesíti a szakadékot a privilegizált „bentiek” és a bizonytalan
         helyzetű „kintiek” között
     –   A család kiemelkedő jóléti szerepe kivédi a társadalmi kirekesztés sok kockázatát, de ugyanez negatívan
         hat a nők gazdasági függetlenedési törekvéseire
           •   Kimutatható, hogy a familiáris jóléti rendszer paradox módon az alacsony születésszám legfontosabb oka
•   A túlságosan transzferközpontú szociálpolitika nem hatékony válasz a társadalmi kirekesztésre
     –   A szolgáltatásoknak, ezen belül is elsősorban a kisgyerekeknek és gondozásra szoruló időseknek nyújtott
         szolgáltatásoknak kell sürgős elsőbbséget biztosítani
     –   A szűk adóbázis és a magas nyugdíjköltségek miatt viszont a modell országai korlátozott fiskális
         lehetőségekkel rendelkeznek
     –   A modellt nagyon sebezhetővé teszi a foglalkoztatás stagnálása és a magas inaktivitási ráta
     –   Ezért a hosszú távú fenntarthatóságának sine qua nonja a nők és az idősebb munkások
         foglalkoztatottságának növelése
•   A kontinentális európai jóléti államok a „jólét munka nélkül” helyzet csapdájába kerültek, amelyből
    nehéz a szabadulás
     –   Nehéz a munkahelyek számának növelése, a piacon a magas bérek és járulékok, a közszférában pedig a
         kemény költségvetési korlátok miatt
     –   Munkahelyek hiányában a megoldás a korai nyugdíjazás további járulékemelkedéshez vezető
         szubvencionálása
     –   Alig, vagy egyáltalán nem léteznek az embereket a „jólét munka nélkül” helyzet csapdájából kisegítő
         programok (például a nők helyzetét javító juttatások és szolgáltatások)
A jóléti államok dilemmái
                 Konklúzió helyett: néhány tanulság

• A gazdasági fejlődés útfüggő, nincsen egy univerzális recept,
  nem lehet tetszés szerint másolni sikeres modelleket
   – A gazdasági fejlődés sikerének azonban vannak univerzális feltételei.
       • “the key challenge for most developing countries is to create the basic
         legal and institutional infrastructures that protect property rights, enforce
         private contracts and allow individuals to freely take advantage of market
         opportunities.” (Tabellini [2005] p. 283)
   – Ez önmagában még nem a neoliberális modell erőszakolása
       • az állam három lehetséges szerepéről esett szó
           – 1. tulajdon és szerződések, valamint a magánautonómiák védelme
           – 2. iparpolitika (fejlesztés)
           – 3. jóléti állami funkciók
       • Az 1. követelése a 2. előfeltétele
           – Az 1. feladat teljesítése nem jelenti azt, hogy 2. és 3. funkciót meg kell vonni
             az államtól
           – Ahol az állam nem képes az 1. funkció ellátására, ott nem képes a 2. funkció
             ellátására sem
                » Az állam ekkor gazdasági érdekcsoportok foglyává válik
       • Az 1. funkció nem feltétele a 3.-nak, de az 1. hiánya korlátozza 3. sikerét
           – 1. hiányában elosztható gazadsági források mennyisége korlátozott
                » Kivétel: az állam rendelkezik speciális gazdasági erőforrásokkal (p.
                   olajtermelés monopóliuma)
             Konklúzió helyett: néhány tanulság
•   „If governments make no mistakes, it only means that they are not trying
    hard enough.” (Rodrik [2004] p. 25)
     – Az iparpolitika veszteségekkel jár, de sikereket is eredményezhet, ha intézményi
       feltételei adottak – beágyazott autonómia
         • Dél-Kelet-Ázsia versus Latin-Amerika
     – „Rich countries don’t just produce more per person. They also produced different
       kinds of goods.” (Hausmann and Rodrik [2006] p. 4)
         • Az új tevékenységek meglévő képességekre támaszkodnak: az állam segíthet az új
           képességek megszerzésében, de gátolhatja is ezt a folyamatot
              – A siker feltétele: állami beavatkozás és piaci verseny kiegészítik egymást
         • A globalizáció nem teszi feleslegessé az állam beavatkozását, de módosítja a
           beavatkozás eszköztárát
              – A transznacionális vállalatok akkor gyakorolnak pozitív hatást, ha segítik a hazai termelési
                képességek fejlődését
•   A jóléti állam segítheti a gazdasági fejlődést
     – Nemcsak költségei, hanem hasznai is vannak
     – Az átalakulás veszteseinek kompenzálásával hozzájárulhat az átalakulás
       sikeréhez
     – A jóléti beavatkozás gazdasági korlátja: a gyenge piacgazdaság és a gyenge
       állam kevés forrást biztosíthat a szociálpolitikai kiadásokra

				
DOCUMENT INFO
Shared By:
Categories:
Tags:
Stats:
views:2
posted:10/4/2012
language:Hungarian
pages:39