btt helyzetertekeles 080506 by rUcc8oa7

VIEWS: 0 PAGES: 91

									BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA
TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM



                 (1. KÖTET)

       – HELYZETÉRTÉKELŐ TANULMÁNY –


        (MÁSODIK EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT)




                 Terra Studio Kft.
              Területi Kutató Tervező
                 Tanácsadó Iroda




                 2008. május 6.
 BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM




                        (1. KÖTET)

        – HELYZETÉRTÉKELŐ TANULMÁNY–


        (MÁSODIK EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT)




                        Terra Studio Kft.
           Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda


               1094 Budapest, Angyal u. 7/A.
             Tel.: 1/ 456 50 90 Fax: 1/ 456 50 99
                   E-mail: terra95@hu.inter.net


       Ügyvezető igazgató:          Laky Ildikó
       Szakmai igazgató:            Fürstand Attila
       Projektvezető:               Dr. Földi Zsuzsa
       Tervezők:                    Aradi Renáta


                              Diverzum Bt.:
                                    Galli Károly
                                    Guzmics István
                                    Veres László
Terra Studio Kft.                          Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                                                     Helyzetértékelő tanulmány

TARTALOM

BEVEZETÉS ......................................................................................................................... 3


1. A STRATÉGIA MEGALAPOZÁSA ................................................................................... 5

1.1.        SWOT analízis ......................................................................................................................... 5

1.2.        Célrendszer .............................................................................................................................. 7


2.      HELYZETÉRTÉKELÉS.................................................................................................. 9

2.1.        A kistérség közlekedési elérhetősége és belső kapcsolatrendszere ....................... 9
     2.1.1 Közlekedésföldrajzi helyzet ................................................................................................... 9
     2.1.2 A Budaörsi kistérség elérhetősége .................................................................................... 10
     2.1.3 Vasúti közlekedés ................................................................................................................. 18
     2.1.4 Autóbusz közösségi közlekedés ........................................................................................ 18
     2.1.5 Légiközlekedés ..................................................................................................................... 19

2.2.        A települések kapcsolatrendszere ................................................................................... 20

2.3.        A kistérség intézményi-szolgáltatási ellátottsága ....................................................... 22

2.4.        Demográfiai helyzet ............................................................................................................. 31
     2.4.1. A Budaörsi kistérség településeinek demográfiai trendjei............................................. 31

2.5.        A Budaörsi kistérség gazdaságának vizsgálata........................................................... 34
     2.5.1 Gazdaságszerkezeti jellemzők ........................................................................................... 36
     2.5.2 Jövedelmi helyzet ................................................................................................................. 38
     2.5.3 Vállalkozások jellemzése, vállalkozói aktivitás ................................................................ 40
     2.5.4 Gazdasági felhasználású területek .................................................................................... 42
     2.5.5 A Budaörsi kistérség innovációs potenciálja .................................................................... 43
     2.5.6 A Budaörsi kistérség innovációs intézményrendszerének jelentősebb pillérei ........... 45

2.6.        Turizmus ................................................................................................................................. 47
     2.6.1 A Budaörsi kistérség turizmusának átfogó jellemzése ................................................... 47
     2.6.2 A Budaörsi kistérség turizmusának jellemzői ................................................................... 48
     2.6.4 A Budapest-Közép-Dunavidéki régió turizmusának legfontosabb jellemzői ............... 52
     2.6.5 A Budaörsi kistérség turizmusa a statisztikai adatok tükrében ..................................... 53

2.7.        Foglalkoztatottság és munkanélküliségi helyzet, a kistérség humánerőforrás
potenciáljának értékelése............................................................................................................... 54
     2.7.1. Munkanélküliség .................................................................................................................. 54



                                                                            1
Terra Studio Kft.                          Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                                                    Helyzetértékelő tanulmány

     2.7.2. Humán erőforrás .................................................................................................................. 57
     2.7.3. Humánerőforrás képzés ..................................................................................................... 60

2.8.        Lakásállomány - Kommunális infrastruktúra ................................................................ 61
     2.8.1 Lakásállomány ..................................................................................................................... 61
     2.8.2 Ivóvízellátás ........................................................................................................................... 62
     2.8.3 Szennyvízkezelés ................................................................................................................. 63
     2.8.4 Csapadékvíz elvezetés ........................................................................................................ 64
     2.8.5 Hulladékgazdálkodás ........................................................................................................... 65
     2.8.6 Energia közművek ................................................................................................................ 66
     2.8.7 Hírközlés, telekommunikáció .............................................................................................. 66

2.9.        Környezeti állapot................................................................................................................. 67
     2.9.1.        Általános földrajzi leírás ................................................................................................. 67
     2.9.2 Környezetállapot jellemzői környezeti elemek és rendszerek szerinti bontásban ...... 69


3.      MELLÉKLETEK ............................................................................................................77

3.1 Melléklet ....................................................................................................................................... 77

3.2 Melléklet ....................................................................................................................................... 80

3.3 Melléklet ....................................................................................................................................... 85

3.4 Melléklet ....................................................................................................................................... 88

3.5 Melléklet ....................................................................................................................................... 89




                                                                           2
             Terra Studio Kft.                                                                                           Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                                                                                                                                                                                              Helyzetértékelő tanulmány




             BEVEZETÉS

             Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása után, egy új évezred elején a települési
             önkormányzatok igyekeznek meghatározni településük szerepét, helyzetét a magyarországi
             településstruktúrában és megadni a jövőképet, amely irányadóként szolgál a települések
             fejlesztési                                    tevékenységében.                                                                    A        településeknek                                                                   ugyanakkor       egyre      inkább        térségi
             együttműködésben kell gondolkodniuk, amennyiben feladataiknak – melyek részben
             jogszabályi kötelezettségekből, részben a lakosság és a gazdasági szereplők elvárásaiból
                                                      Zsámbék
                                                      Zsámbék

                                                                                                                                                                                                                                      erednek       –      maradéktalanul             meg
                                          K íg




                               Mány
                               Mány
                                           yós-




             Csabdi
             Csabdi                                                                                                                      A Budaörsi kistérség áttekintő térképe
                                                 p.




                                                                                                Páty
                                                                                                Páty                    Budakeszi
                                                                                                                        Budakeszi
                                                      Herceghalom
                                                      Herceghalom                                                                                                          Budapest                                                   kívánnak           felelni.         A         térségi
                           Bicske
                                                                               Biatorbágy
                                                                                                                                                                                                                                      együttműködés és az ebből eredő
                                                                     B




                                                                               Biatorbágy
                                                                     ia
                                                                         i-




                                                                                                                                Budaörs
                                                                          tó




       Felcsút
       Felcsút                                              Etyek
                                                            Etyek

                                                                                                                                                                                                                                      lehetséges        feladatracionalizálás           az
                                                                                                                         Törökbálint
                                                                                                                         Törökbálint
      Alcsútdoboz
      Alcsútdoboz
                                                                                                   Sóskút
                                                                                                   Sóskút                                                                                                                             önkormányzatok eszköze, kerete pedig
                Vá




                                                                                                                                                              DUNA




                                                                Pusztazámor
                                                                Pusztazámor
                 li-v




                                                                                                                   Érd
                                                                                                                   Érd          Diósd
                                                                                                                                Diósd
                      íz




                           Tabajd
                           Tabajd
                                                                                      Zá




                                                                                                       B en




                                                                                                                                                                                                                                      a települések feladatokra szervezett
                                                                                         m
                                                                                          ori




                                                                                                           ta




                                                                                                                                                                                                                     Gyá
                                                                                              -p




                                                                                                                                                                     Kavicsos-tó
                                                                                              .




                                                                                                                                                                                                                           li-cs
                                                                                                                                                                                                                                at.


Vértesacsa
Vértesacsa                                                                                          Tárnok
                                                                                                    Tárnok
                                                         Gyúró
                                                         Gyúró                                                                          Halásztelek
                                                                                                                                        Halásztelek
                                    Vál
                                    Vál

                                                           Tordas
                                                           Tordas
                                                                                                                                                  Szigetszentmiklós                                                                   társulása.     A        jelenlegi       jogszabályi
                                                                                                                                                                         Dunaharaszti
                                                                                                                                                                         Dunaharaszti

                                                                                                                                                                                                                                      környezetben        a     kistérségi        többcélú
                                                                                                                                                                                               Du




                                                                                                                 Százhalombatta
                                                                                                                                                                                                  n a-T




               Vereb                                             Martonvásár
                                                                                                                                                                                                       isz




               Vereb                                             Martonvásár                                                                    Szigethalom
                                                                                                                                                Szigethalom      Taksony
                                                                                                                                                                                                           a




                                                                                                                                                                 Taksony
                                                                                                                                                                                                          -c




                                                                                                                                        Tököl
                                                                                                                                        Tököl
                                                                                                                                                                                                           sa




                                                                                                                                                                                                                    Alsónémedi
                                                                                                                                                                                                                    Alsónémedi
                                                                                                                                                                                                               t.




                                           Kajászó
                                           Kajászó
                                                                                                                                                                                                                                      társulás      keretében         végzett        közös
                                                                               S ze
                                                                                 nt
                                                                                  Lá
                                                                                      sz ló




                                                                                                                               NA




                            Pázmánd
                            Pázmánd                                                                                                                             Dunavarsány
                                                                                                                                                                Dunavarsány
                                                                                        pa




                                                                                                                             DU




                                                                                                                                                                                                                                      feladatellátás a finanszírozásban előnyt
                                                         Baracska
                                                         Baracska
                                                                                          tak




                                                                               Ráckeresztúr
                                                                               Ráckeresztúr                                     Szigetcsép
                                                                                                                                Szigetcsép
                                                                                                                                         Majosháza
                                                                                                                                         Majosháza                     Dé
                                                                                                                                                                            leg
               Nadap
               Nadap                                                                                                                                                               yház
                                                                                                                                                                                       i tav
                                                                                                                                                                                               ak



       Sukoró
       Sukoró
                                    Kápolnásnyék
                                    Kápolnásnyék
                                                                                                                Ercsi
                                                                                                                Ercsi

                                                                                                                 Szigetújfalu
                                                                                                                 Szigetújfalu                   Áporka
                                                                                                                                                Áporka
                                                                                                                                                         Délegyháza
                                                                                                                                                         Délegyháza                                                                   jelent.
                 1. ábra Budaörsi kistérség 2004-2007                                                                                                                                                                                 A     Budaörsi      statisztikai        kistérséget
                                                                                                                                                                                                                                      megalakulása              óta           folyamatos

                                                                                                                                                                                                                                      változások         érintették.          A      2004
                                                                                                                                                                                                                                      januárjában érvénybe lépett kistérségi
                                                                                                                                                                                                                                      beosztás szerint a térség az 1.ábrán
                                                                                                                                                                                                                                      bemutatott települési összetétellel bírt.
                                                                                                                                                                                                                                      2007 októberében a térség struktúráját
                                                                                                                                                                                                                                      és        központrendszerét             erőteljesen
                                                                                                                                                                                                                                      befolyásoló átalakulás történt (2. ábra).
                                                                                                                                                                                                                                      A kistérségből kivált négy település:
                                                                                                                                                                                                                                      Érd, Százhalombatta, Tárnok és Diósd.
                                                                                                                                                                                                                                      Érd önálló kistérséget hozott létre.
                                                                                                                                                                                                                                      Mindeközben               a         Pilisvörösvári
                                                                                                                                                                                                                                      kistérségből négy település (Budakeszi,
                 2. ábra Budaörsi kistérség 2007. októberétől
                                                                                                                                                                                                                                      Budajenő, Páty, Telki) csatlakozott a
                                                                                                                                                                                                                                      Budaörsi      kistérséghez.         A       kistérség
             településeinek száma nem változott, de népessége jelentősen csökkent. További változás,
             hogy Biatorbágy és Törökbálint városi rangot kapott, így összességében a kistérség négy
             városi településsel rendelkezik, amelyek közül – egyelőre – kettőnek van komolyabb




                                                                                                                                                                                                                      3
Terra Studio Kft.           Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                Helyzetértékelő tanulmány

térszervező szerepe: Budaörs és Budakeszi.                  Térszervező szerep (központi szerep)
elsősorban a különféle, több települést érintő (intézményi és kereskedelmi) szolgáltatásnak
és az azokat elérhetővé tévő infrastruktúrák térbeli rendszerének szervezését jelenti.


A statisztikai kistérség települései által alkotott Budaörs Kistérség Többcélú Társulása 2004.
nyarától létező szerveződés. Megalakulása idején kilenc településből állt. Érd MJV 2005.
végén döntött úgy, hogy csatlakozik a Társuláshoz. A Budaörsi kistérség területén a
területfejlesztési feladatok koordinálására korábban is voltak már önkormányzati társulások,
melyek e vonatkozásban a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása (BTT) szervezeti
előzményének        tekinthetők.   Ezek      egyike     a     Dél-Budakörnyéki        Területfejlesztési
Önkormányzati Társulás (DBTÖT), amelyet három dél-budai kerület (XI, XII, XXII. kerületek)
és kilenc további agglomerációs település (Budakeszi, Budaörs, Érd MJV, Százhalombatta,
Diósd, Pusztazámor, Sóskút, Tárnok, Törökbálint) hozott létre.
A másik szervezet a Zsámbéki-medence településeit tömörítő ZSÁMERT, melynek
munkájában részt vesz a jelenleg BTT tag Biatorbágy, Herceghalom, Páty, Budakeszi,
Budajenő és Telki település. A Budaörs Kistérség Többcélú Társulása megalakulásával egy
olyan települések közötti intézményesített szervezeti forma jött létre, amely a közösen
felvállalt és társulási megállapodásban foglalt tevékenységek elvégzéséhez jogszabályi
keretek között normatív támogatást vehet igénybe (ellentétben egyéb, nem statisztikai
kistérségekhez kötött települési társulásokkal).
Egy kistérség fejlődési lehetőségei mindig többet jelentenek az azt alkotó települések
adottságaiknak és lehetőségeinek puszta összegzésénél. Az egyes lehetőségek együttes
kezelésénél szinergiahatások jelentkeznek.
Ezek kihasználása és a települések lakosságának javára történő fordítása igényli a tudatos
programozást. A kistérség közösen működtetett feladatokkal, közösen végrehajtott konkrét
fejlesztésekkel válik többé és versenyképesebbé, mint egy statisztikai területi egység.


A Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepciója és Programja 2006
szeptemberében elfogadásra került. Megújítását számos lokális és makroszintű (nemzeti,
EU szintű) folyamat indokolja és támasztja alá, amelyek közül a két legfontosabb:
        A budaörsi kistérség tag településeinek megváltozása (Érd, Százhalombatta, Diósd
         és Tárnok kiválása, Budakeszi, Páty, Telki, Budajenő csatlakozása) – 2007.
         szeptember 25.
        A Nemzeti Fejlesztési Terv II. Operatív Programjainak, a KMROP Akcióterveinek
         véglegesítése,    a   2007-2008       akciótervi     időszak     pályázatainak      kiírásainak
         megjelenése, valamint a 2009-2010-es Akciótervek előkészítése.


Jelen módosított koncepció és program a települések közötti szoros együttműködéssel
megvalósuló koncepcionális és programelemeket közvetlen környezetére és Európára is
nyitott térségben helyezi el, miközben törekszik az életminőség javítását illetően a lehető
legkiegyensúlyozottabb térségi struktúra megvalósítására.



                                                   4
Terra Studio Kft.              Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                          Helyzetértékelő tanulmány




1. A STRATÉGIA MEGALAPOZÁSA



1.1.     SWOT ANALÍZIS

Erősségek                                                   Gyengeségek
A kistérség kiváló közlekedésföldrajzi adottságokkal A meglévő közlekedési hálózatok, s a ráépülő közforgalmú
rendelkezik, a közúti-vasúti közlekedési alágazat – a közlekedés nem támogatja a kistérség települései közötti
fővonalak tekintetében - megfelelő hálózati ellátottságú és szorosabb együttműködést, főként haránt irányú (nem
műszaki kiépítettségű;                                      Budapest felé tartó) közlekedésben;
A kistérség – éppen kiemelt hálózati szerepénél fogva – A kistérségi mellékúthálózat az átlagnál rosszabb
több     közlekedésfejlesztésre    vonatkozó   tervezési minőségű;
előzménnyel rendelkezik;
                                                         A napi csúcsforgalmat nem képes a közúthálózat
A kistérség számos településének az országos átlagot levezetni, kapacitáshiányok vannak egyes útszakaszokon.
meghaladó, saját fejlesztési forrásai vannak, melyek
bizonyos léptékű közlekedésfejlesztést lehetővé Nincs hálózati, műszaki támogatottsága a közösségi
tesznek;                                                 autóbusz közlekedés gyorsításának;
A térség és közvetlen környezete Magyarország és A települések belterületén hiányosak a közlekedés
Közép-Európa egyik          legdinamikusabban fejlődő biztonságát javító elemek;
térsége;
                                                         A rendkívül magas ingatlanárak a hazai kis-és közepes
A külföldi működőtőke befektetések szempontjából vállalkozások számára rendkívül megnehezítik új
európai összehasonlításban is kiváló adottságok          telephely létesítését a térségben;
Budapest közelsége biztosítja a gazdaság fejlődéséhez
                                                         A jellemzően kereskedelmi, logisztikai és ipari
szükséges tudásbázist, humán tőkét és üzletei
                                                         egységek mellett alacsony a hosszú távú fejlődést
infrastruktúrát
                                                         megalapozó magas technológiák és a K+F
A térségben multinacionális cégek regionális központjai tevékenység aránya;
működnek, amely rendkívül felértékeli a legmagasabb
szintű, üzleti-szolgáltató célú befektetők számára a A nagy területű gazdasági célú telephelykínálat
területet;                                               fogyóban van;
A térség a legnagyobb létszámú és vásárlóerejű piac A kiskereskedelem túlzott terület használata a hightech
(Budapest és agglomerációja) középpontjában fekszik; ipar és a K+F kárára válhat;
A térségbe kitelepülők jelentős része a hazai gazdasági A térség túltelítettsége és zsúfoltsága egy határon túl
elithez tartozik;                                        elriasztó hatású lehet a befektetőkre nézve;
A térségbe települt multinacionális cégek komoly üzleti
lehetőséget jelentenek a hazai kkv-k számára;            Az üzleti (MICE) turizmus infrastruktúrája fejletlen;

A dinamikusan fejlődő helyi gazdaság az üzleti turizmus A rekreációs célú, természeti és örökség turizmus
erős, fizetőképes piacát jelentik;                       infrastruktúrája szintén viszonylag kialakulatlan és
                                                         elmaradott;
A térség külső részein a még jelentős zöldterületek a
rekreációs turizmus számára nyújtanak lehetőséget;       A térségi szinten megoldható csapadékvízelvező
                                                         program a kezdeményezés szintjén nem haladt túl
Létrejöttek a térség innovációs intézményrendszerének
bázisai (CHIC, BITEP), erősödik innovációs potenciálja; Az ipari és a közlekedési eredetű környezetterhelés
                                                         rontja a rekreációs tevékenységek és a természetközeli
Magas az aktív népesség foglalkoztatottsági aránya;      turisztikai ágazatok fejlesztésének feltételeit;
A népesség képzettségi struktúrája rendkívül kedvező;       A kistérségi turizmust támogató infrastrukturális elemek
                                                            és hálózatok kiépítetlenek, a szálláshelykínálat hiányos;
A kistérség településeinek lakásállománya fiatalos,
minősége jóval a Pest megyei átlag felett van;           A turizmusfejlesztés szervezeti keretei hiányosak, a
                                                         turisztikai szolgáltatók közötti együttműködés szintje
A kistérség településein a vezetékes víz, csatorna és
                                                         alacsony, nincs egységes turisztikai arculat
gáz, valamint a villamos energia ellátás hálózatai közel
teljes mértékben kiépültek;
A kistérség gazdag népi hagyományokkal, kulturális
örökséggel     bír,  emellett  minőségi rekreációs
szolgáltatások, rendezvények helyszíne




                                                        5
Terra Studio Kft.              Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                      Helyzetértékelő tanulmány



Lehetőségek                                                Veszélyek

A logisztikai szolgáltatók részéről erős az igény a A fenntartható fejlődés szempontjait figyelmen kívül
nagyvárosok     közvetlen    közelében,  közlekedési hagyó, öncélú közlekedésfejlesztés valósul meg a
csomópontok mentén található telephelyekre;          kistérségben;
Az elővárosi vasút fejlesztése, illetve az autóbusz A kezelhetetlenül megnövekvő tranzit- és célforgalom
viszonylatok átszervezése az ingázás minőségi összes káros hatása a kistérséget terheli;
feltételeinek megteremtésére, a közúti forgalom
nagyságának csökkentésére;                                 A       kistérségi-települési,     területi    szintű
                                                           közlekedésfejlesztési szándékok nem találkoznak az
Az M0 nyugati szektorának, illetve egy Budakeszit elkerülő ágazati fejlesztési tervekkel, egymás kedvező hatását
tehermentesítő út kiépítése kedvezően rendezi át az kioltó fejlesztési elemek valósulnak meg;
egész kistérség belső forgalmi viszonyait;
                                                           Az M0 nyugati szektora nem épül meg, vagy csak
A nemzetközi logisztikai-disztribúciós cégek számára a jelentős késéssel;
kistérség Közép-Európa egyik legjobb adottságú
területe;                                                  Budapest a kistérség érdekeivel nem harmonizáló
                                                           közlekedésfejlesztést végez;
A nemzetközi cégközpontok jellemzően a növekedési
pólusokban és azok közvetlen, még élhetőbb A befektetői hullám továbbterjedhet keletre és délre,
környezetet     biztosító    környezetében     keresnek amennyiben a helyi alapfeltételek nem kedvezőek;
telephelyet.                                               Továbbra is a kereskedelemi és logisztikai
A nemzetközi szintű K+F központok létesítésének tevékenységet folytató nemzetközi nagybefektetők
célpontjai is a dinamikusan fejlődő gazdaságú és a érkeznek a területre, ami rendkívül egyoldalúvá teszi a
szükséges tudás és oktatási bázissal is rendelkező térség gazdaságát;
térségek;                                                 Az ipari és egyéb gazdasági célú telephelyek, illetve
Fokozatosan erősödik a hazai és külföldi üzletemberek lakóparkok további területi terjeszkedése gyengítheti a
rekreációs igénye és fizetőképessége.                     turisztikai potenciált;

A térségben növekszik az üzleti célú beutazások A multinacionális vállalatok megszűntetik helyi
száma;                                                    telephelyeiket a makrogazdasági okok és/vagy a
                                                          világgazdasági körülmények alakulása miatt;
A budapestiek rekreációs igénye folyamatos és
növekvő;                                                  Az intenzív K+F tevékenység beindulásának idejére jó
                                                          eséllyel elfogynak a kiajánlható területek;
Saját lakossági rekreációs igények magasabb szintű
kielégítő térségi fejlesztések;                           A fokozatosan romló környezeti állapot miatt a turisták
                                                          elkerülik a kistérséget;
Az M6 autópálya észak-déli irányú, európai jelentőségű
közúti tengelye révén új gazdaságfejlesztési, logisztikai
potenciál jelenik meg, amennyiben lesz M7-tel összekötött
része




                                                       6
Terra Studio Kft.                Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                     Helyzetértékelő tanulmány



1.2.     CÉLRENDSZER

                                                                                    Jövőkép:
                                  A Budaörsi kistérségben hosszútávon, magas szinten állandósult növekedést mutató minőségorientált, nagy
                               jövedelemtermelő képességű gazdaság működik, a természeti környezet védelme és a térségi szinten szervezett
                                       közszolgáltatások magas színvonala biztosítja a magas életminőséget, a belső területi harmóniát*.
                             A települések lakosságának, településtípustól független, magas színvonalú életminőségét a térségi alközpontok által
                              hálózatba szervezett és települési illetve településközi szinten megvalósított intézményi és infrastrukturális rendszer
                          támasztja alá. A Budaörsi kistérség stabilizálja országos szinten kiemelkedő prosperitását és növekedési ütemét, községei
                                 és városai egyaránt képesek a Budapest közelségéből adódó fokozottan urbanizálódó környezetben a lehető
                             legideálisabb körülményeket megteremteni lakosságuk, a térségben működő vállalkozások, a térségben dolgozók és
                                                                                befektetők számára


           I. A kistérség váljon közép-európai                                                                          III. Javuljanak a közintézményi
           jelentőségű gazdasági-logisztikai és                          II. Javuljon az infrastrukturális              szolgáltatások; erősödjön a térség
           innovációs növekedési pólussá, a hazai                        hálózatok és közszolgáltatások                 belső kohéziója
           kkv-k intenzív bevonásával és részvéte-                       színvonala
           lével, környezeti szempontból fenn-
           tartható módon




                                                                                                                          III.1. Színvonalában és kapacitásában legyen
       I.1. A tudás-intenzív gazdasági ágak számának,                II.1. A települések közötti és az agglomerációs     összhang a bölcsődei, óvodai és általános iskolai
       tevékenységének és térségi kapcsolatainak                     reláció fizikai kapcsolatainak megerősítése, a      intézményi háttér és a térségben felmerülő
       bővítése                                                      közlekedési elérhetőség feltételeinek javítása      igények között
       I.2. A kistérségben a gazdasági fejlődés                      II.2. A csapadékvíz elvezető és tároló rendszer     III.2. A települések lakossága térségen belül
       kistérségi konszenzuson alapuló szabályozási                  térségi szintű problémáinak megoldása               érjen el minden alap és középfokú egészségügyi
       kereteinek kialakítása                                                                                            és szociális közszolgáltatást
                                                                     II.3. Az ivóvízminőségi problémák térségi szintű
       I.3. A kistérségen belül a települések, mikro-                kezelése                                            III.3. Tovább erősödjön a civil szereplők és a
       térségek     helyi    adottságainak       megfelelő                                                               közintézmények együttműködése
                                                                     II.4. A különösen erős közlekedési terhelésből
       gazdaságfejlesztési irány feltételeinek javítása
                                                                     adódó lég- és zajszennyezés csökkentése             III. 4. Erősödjön meg a térségi tudat és épüljön a
                                                                                                                         kistérség külső imázsa




                                                                                      7
Terra Studio Kft.           Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                Helyzetértékelő tanulmány




2. HELYZETÉRTÉKELÉS



2.1.     A          KISTÉRSÉG         KÖZLEKEDÉSI           ELÉRHETŐSÉGE               ÉS        BELSŐ
         KAPCSOLATRENDSZERE




2.1.1 Közlekedésföldrajzi helyzet


        A    kistérség   földrajzi   fekvése    országos      összehasonlításban         –   Budapest
         agglomerációjaként és gravitációs vonzásában – centrális, míg az adminisztratív,
         közigazgatási határok tekintetében, azaz régiós, illetve megyei (e kettő megegyezik -
         a Közép-magyarországi Régió Budapestet és Pest megyét foglalja magában)
         vonatkozásban periférikus. A periférikus jelző kizárólag a regionális, belső
         kapcsolatokban nyilvánul meg. A belső kohézió Cegléd, Aszód vagy éppen a Szob
         városával, illetve kistérségével gyenge, elérhetőségük kedvezőtlen. A kistérség valós
         társadalmi-gazdasági kapcsolatai jellemzően Budapest-Székesfehérvár-Tatabánya
         háromszögben realizálódnak.
        A közlekedésföldrajzi helyzetet az adminisztratív határok mellett a természeti határok
         is, nevezetesen a Duna folyam is meghatározza. A keleti irányú kapcsolatok a
         fővárosi Duna hidakon és az M0 hídján keresztül bonyolódik. Amíg az M0 nem éri el
         az M3 autópályát (jelenleg a 4.sz. főútig épült ki), addig a kistérség észak-
         magyarországi kapcsolata Budapesten való áthaladást igényel. Az M0 az egyetlen
         fővárost elkerülő kapcsolatát adja a kistérségnek Pest megye és Dél-Alföld felé.
         Ugyanakkor az M6 autópálya és a dunaújvárosi új Duna-híd délen egy újabb
         kapcsolati irányt biztosít a kistérségnek Kelet-Magyarország felé.
        A kistérség gyakorlatilag a főváros centrikus sugaras közúthálózat dunántúli
         fókuszpontja, s mint ilyen tölcsérként gyűjti össze az M1, M7 autópályák és az 1 sz.
         főút forgalmát, és továbbítja azt Budapestre. Az ország legnagyobb forgalmát
         lebonyolító főúthálózatával rendelkezik a kistérség.
        A kistérség közlekedésföldrajzi helyzetét elsősorban a nyugati és délnyugati
         irányultság határozza meg. Magterülete (Budaörs-Törökbálint) gyakorlatilag egy
         hatalmas közlekedési csomópont. A területén keresztezi egymást két páneurópai
         közlekedési folyosó (ún. Helsinki közlekedési folyosók). Az egyik a IV. számú




                                                   9
Terra Studio Kft.             Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                  Helyzetértékelő tanulmány
                    1
         folyosó , mely Európa nyugati felét köti össze a Balkánnal, a másik az V. számú
         folyosó2, mely az Adriát köti össze Ukrajnával.


2.1.2 A Budaörsi kistérség elérhetősége


A Budaörsi kistérség közúti közlekedési rendszerének gerincét az M1 autópálya, illetve a
vele párhuzamos 1.sz. főút adja. Ezt egészíti ki a Budaörs – Törökbálint települések alkotta
kistérségi magterületnél az M7 autópálya és az M0 gyorsforgalmi út. E főutak mellett öt
térségi jelentőségű mellékút (8101 j., 8102 j., 8104 j., 1102 j., 1103 j.) emelhető ki a
közúthálózatból, melyeket kiegészít néhány helyi szerepkörű mellékút, valamint több
önkormányzati kezelésű út. A kistérség úthálózatának sajátossága, hogy a sugárirányú
főúthálózati elemek mellett megtalálhatók a haránt irányú mellékút hálózati elemek is,
amelyek kiépítettsége nem elégséges.


A kistérség közúti elérhetőségi3 viszonyai
Egy kistérségi központ elérhetősége akkor tekinthető kedvezőnek, ha a kistérség minél több
települése 30 perc alatt eléri. A Budaörsi kistérség valamennyi települése gépkocsival
kedvező elérési helyzetben van a központjához (3. ábra), hiszen 20 perc alatt elérik
Budaörsöt. Ezen alacsony elérési időkből az is következik, hogy Budaörs 30 perces elérési
zónája jóval túlnyúlik a saját kistérségén, jellemzően a M1 és M7 autópályák mentén. Jól
érződik az eredményeken az M0 körgyűrű hiánya, mert Budapest északi és keleti kerületei
már csak 40-50 perc körüli idővel érhetők el. Az elérési időzónák ezen kelet-nyugati
torzulása a Budapesten történő áthaladás rendkívül magas időigényével magyarázható.
Megjegyzendő, hogy ezen elérési idők a programban használt sebességek mellett értendők,
melyek természetesen a napi csúcsforgalmi időszakokban lényegesen megnövekedhetnek.


A közeli megyeszékhelyek és nagyvárosok közül Székesfehérvár, Tatabánya 40 perc alatt,
Esztergom (mint leggyorsabban elérhető közúti határátkelőhely), Komárom, Siófok,
Dunaújváros 50-55 perc között, Kecskemét, Győr, Veszprém 70-75 perc alatt érhető el. A
kistérség nyugati irányú kedvezőbb elérhetőségi helyzetét jól példázza, hogy a Budaörstől
azonos (kb. 100 km) légvonaltávolságban lévő Salgótarján eléréséhez 121 perc,
Szolnokéhoz 93 perc, míg Győr eléréséhez csupán 70 perc szükséges.
A szomszédos régiók központjainak elérése a következő: Miskolc 2,5 óra, Debrecen
valamivel 3 óra alatt, Szeged valamivel 2 óra alatt, Székesfehérvár 40 perc alatt érhető el.




1
    A IV. számú páneurópai közlekedési folyosó a Berlin/Nürnberg-Prága-Pozsony/Bécs-Budapest-
Konstanca/Szaloniki/Isztambul. Része az M1 autópálya és a Budapest-Hegyeshalom/Rajka vasútvonal.
2
   Az V. számú páneurópai közlekedési folyosó a Velence–Trieszt/Koper-Ljubljana-Budapest-Ungvár-Lvov
főirányban húzódik. Része a M7 autópálya és Budapest-Székesfehérvár-Boba-Bajánsenye vasútvonal.
3
   Az elérhetőségi vizsgálatok a Terra Stúdió Kft. által kifejlesztett számítógépes, MAPINFO térinformatikai
program alapú elérhetőségi modell alkalmazásával készültek.




                                                    10
Terra Studio Kft.            Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                 Helyzetértékelő tanulmány

Az elérhetőségi vizsgálatok alapján Budaörs a kistérségében, szűkebb mikrotérségében
kedvező elérési helyzetben van. Ezen felül a kistérség (Törökbálint) az ország elérhetőségi
centruma4 is. Mindezek következtében a Budaörsi kistérség közlekedésföldrajzi szempontú
versenyképessége és elérhetősége országos kitekintésben kiválónak mondható.




4
  Elérhetőségi centrum: Az ország valamennyi településének egymáshoz mért elérési össz-idejének legkisebb
átlaga.




                                                   11
Terra Studio Kft.               Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                    Helyzetértékelő tanulmány




                    3 ábra A Budaörsi kistérség elérhetőségi viszonyai (Forrás: Terra Studio Kft., 2007)


                                                                                    13
Terra Studio Kft.            Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                 Helyzetértékelő tanulmány

A kistérség főbb közútjai


        M0 autóút – A kistérség szempontjából az M0 nyugati szektorának mielőbbi
         kiépítése a legfontosabb, de a keleti szektorában, az M3 autópályáig történő
         kiépítése, illetve az északi Duna-híd átadása is kiemelt jelentőségű, mert e nélkül
         nem képes fővárost elkerülő szerepkörét ellátni. Az M0 déli szektora elérte
         kapacitáshatárát.
        M1 autópálya / 1 sz. főút – A kistérség közúthálózatának központi gerincét adják,
         felfűzve Herceghalom, Biatorbágy, Budaörs és részben Törökbálint településeket. Az
         M0 csomópontjától nyugatra fizetős az M1 autópálya, de Budapest felé a biatorbágyi
         felhajtótól ingyenes. Nagy hálózati hiányosság, hogy Páty közelében található
         Sasfészek-tó pihenőhely MOL / MOL csomópont nem teljes értékű, nincs közvetlen
         kapcsolat a 81106 j. úttal.
    Az 1 sz. főút Herceghalom és Biatorbágy közötti szakasza a zsámbéki medence
    forgalmát is az ingyenes szakaszig vezeti, ezen túlmenően Budaörs város főútját is adja,
    amely nagy megterhelést ró a két településre.
        M7 autópálya – A kistérség délnyugati határa mentén húzódik, összegyűjti-elosztja a
         Pusztazámor, Sóskút, Törökbálint kistérségi települések fővárosba tartó és onnan
         érkező forgalmát. Az autópálya érdi csomópontjáig (17,7 km) ingyenesen
         használható, vagyis a tárnoki csomóponton felhajtóknak már fizetni kell. A tárnoki
         csomópont hiányossága, hogy a Balaton felé/felől nem biztosít fel-, illetve lehajtási
         lehetőséget.
        1101 j. út – Az 1 sz. főút herceghalmi csomópontjából ágazik ki, és észak felé
         haladva teremt kapcsolatot előbb az M1 autópálya herceghalmi csomópontjával,
         majd Zsámbékkal, ahol becsatlakozik a térségi szerepkörű Bicske-Piliscsaba közötti
         1104 j. útba. Az autópályáig tartó szakaszán 7200 E/nap fölötti, onnan Zsámbékig
         5300 E/nap alatti forgalom mért.
        1102 j. út – Budakeszi déli részén ágazik ki a 8102 j. útból, s köti össze Budakeszi –
         Páty – Zsámbék (1104 j. út) településeket. A Zsámbéki-medencéből Budakeszin
         keresztül, észak Buda felé teremt kapcsolatot. A Pátyig tartó szakaszán, illetve
         Pátyon belül 4000 E/nap fölötti, onnan Zsámbékig 8500 E/nap fölötti forgalom mért.
        1103 j. út - Budakeszi középső részén ágazik ki a 8102 j. útból, s köti össze
         Budakeszi – Telki – Budajenő - Perbál (1104 j. út) településeket. A Zsámbéki-
         medencéből Budakeszin keresztül, szintén Észak-Buda felé teremt kapcsolatot. Az
         úton átlagosan 3600 E/nap forgalom mért. Budakeszi az agglomerációs közlekedési
         hálózat egyik gyűjtőpontja, ennélfogva a 1102 j. és 1103 j. utak jelentős napi ingázó
         forgalommal terhelik a várost.
        11102 j. út - A 1102 j. és 1103 j. utak összekötését adja Páty és Telki között.
         Jelentős hálózati szerepe van a kistérségi kapcsolatok realizálásában, amit 3100
         E/nap forgalma is jelez.




                                                   15
Terra Studio Kft.               Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                     Helyzetértékelő tanulmány

        8101 j. út – Az 1 sz. főút biatorbágyi körforgalmából ágazik ki, mely a kistérségben
         felfűzi Biatorbágy, Herceghalom településeket. Az út biatorbágyi belterületi szakasza
         a legterheltebb (>5000 E/nap5 meghaladó forgalom). Fontos kistérségi feltáró
         szerepű út.
        8102 j. út – A mellékút Budapest jelenlegi délnyugati elkerülő útja, mely Diósd-
         Törökbálint-Budaörs-Budakeszi-Bp.XII./II.ker. fűzi felé, és mely egyben a kistérség
         fontos „belső” haránt irányú útja. Az M0 nyugati körgyűrűjének hiányában
         nagymértékű      tranzitforgalmat         is    lebonyolít,   nagyon    megterhelve     Budakeszi
         belterületét. A Budaörs-Budakeszi szakaszon 12500 E/nap forgalom mért.
        8103 j. út     - Az alsórendű út Törökbálint belterületét köti össze Érddel, az M7
         autópálya érdi csomópontjának közelében. Nyomvonala párhuzamosan az M7
         autópályával, ezért fontos alternatív kiegészítő hálózati elem, bár 5486 E/nap
         forgalma átlagosnak minősül.
        8104 j. út – A mellékút a régi 70 sz. főútról ágazik ki. A kistérség fontos haránt irányú
         útja, mely felfűzi Sóskút és Biatorbágy településeket. A Biatorbágyon belüli forgalma
         meghaladja 6000 E/nap, a Sóskút Érd közötti forgalma pedig 8500 E/nap mértéket.
        8105 és 81101 j. út – Budaörs és Törökbálint közötti kiemelt kapcsolati irányt
         biztosítja, miközben Törökbálintnak kiemelt fővárosi elérhetőséget is biztosít. A
         kistérség     fontos    területfeltáró,        belső   kohéziót   erősítő   útjai,   mely   jelentős
         kereskedelmi, gazdasági egységeket fűz fel.
        81106 j. út – Biatorbágy (Viadukt) – Páty között teremt kapcsolatot, miközben áthalad
         a vasút, az 1 sz. főút és az M1 autópálya alatt, úgy, hogy ezen utakkal csak
         Biatorbágy belterületén át van közvetlen kapcsolata. Biatorbágy tehermentesítése
         szempontjából fontos ezen út és az M1 autópálya csomópontjának mihamarabbi
         kialakítása. Az úton 4500 e/nap forgalom bonyolódik. A Budaörsi kistérség északi és
         déli települései közötti kapcsolatok kiemelt közúthálózati eleme.
        81107 j. út – A 8104 j. útból Sóskútnál kiágazó út Pusztazámor felé teremti meg a
         kapcsolatot. A hulladéklerakóhoz kiépített út révén az M7 autópályán Budapest felől,
         illetve Tárnok irányából is elérhető a település, azaz megszűnt a település
         zsákjellege.


Útminőség
A kistérségi alsóbbrendű közutak burkolatállapota az elmúlt években sokat romlott, egyrészt
mert jelentősen növekedett az utak forgalmi terhelése, másrészt mert az állagromlás
ütemével nem tartottak lépést a felújítási munkák. Az úthálózat jelentős arányban a ,,nem
megfelelő” és ,,rossz” minősítésű kategóriába tartozik!




5
  E/nap – egységjármű száma naponta. Forrás: ÁKMI - Az országos közutak 2006. évre vonatkozó keresztmetszeti
forgalma



                                                          16
Terra Studio Kft.         Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                              Helyzetértékelő tanulmány




4. ábra A Budaörsi kistérség települései és közlekedési hálózata Forrás: Terra Studio Kft. 2007.




                                                                              17
Terra Studio Kft.              Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                      Helyzetértékelő tanulmány




2.1.3 Vasúti közlekedés


A    Budaörsi       kistérséget   érinti   a    IV.   sz.    páneurópai      közlekedési       folyosóban      a
Hegyeshalom/Rajka(oh.)-Bp. vasútvonal, melyen Bp.-Tatabánya között 140, onnan a határig
160 km/h engedélyezett sebességű, kétvágányú villamosított a vasúti közlekedés. A
kistérségben több pontjáról (pl. törökbálinti, budaörsi állomás) iparvágányok ágaznak ki a
különböző ipari, logisztikai területek felé. A vasútvonalon állomása, megállóhelye van
Herceghalomnak,         Biatorbágynak,         Törökbálintnak     és    Budaörsnek.        Egyéb     országos
törzshálózati vasúti pálya és országos vasúti mellékvonal nem érinti a kistérséget.


Elővárosi vasút
A kistérséget nagymértékben érintő ingázás lebonyolításában fontos szerepe lehet a
elővárosi vasútnak. Az elővárosi vasút azonban csak abban az esetben képes
maradéktalanul betölteni szerepét, ha a vasútállomás elérhetősége megfelelően biztosított a
település minden területéről. Biatorbágy, Budaörs településeknél a vasútállomás jellemzően
periférikus fekvésű, s mivel autóbusszal történő elérhetősége nem megfelelő, ezért
hosszabb ún. rágyaloglási idővel kell számolni. Emellett nem megoldott a vasútállomások
esetében a személygépkocsival és kerékpárral érkezők részére az őrzött parkolás. Ezért az
elővárosi vasúti közlekedés jelenleg is zajló fejlesztéseihez kapcsolódóan szükséges ezen
kiegészítő beavatkozások elvégzése is.


2.1.4 Autóbusz közösségi közlekedés


A Budaörsi kistérség valamennyi települését érintik a Volánbusz Zrt. helyközi buszjáratai
Budapest Széna tér, illetve Budapest Etele tér végállomásokkal. E járatokat Budaörs,
Törökbálint és Budakeszi településeken kiegészítik a főváros közigazgatás határát átlépő
BKV (gyors- és éjszakai) járatok is. Emellett néhány távolsági járat (népligeti végállomással)
is megáll Herceghalom6, Biatorbágy településeken.


A kistérség belső, helyközi autóbusz közlekedését az úthálózat sugaras jellegéhez igazodó
viszonylatszervezés jellemzi. A kistérség déli települései (Pusztazámor, Sóskút) az érdi
intermodális közlekedési csomópont új buszpályaudvarának érintésével, a délről érkező
főutakon érik el az Etele teret, ugyanakkor Budajenő, Telki, Páty településeket érintő járatok
a Budakeszi úton a Széna téri végállomásra érkeznek. A kistérség közösségi
közlekedésének Budapest irányú túlsúlyát jelzi, hogy kistérség déli és északi települései
között (M1 autópálya, mint választóvonal) – leszámítva néhány kapcsolatot7 - nincs érdemi

6
  Herceghalom lakosait csak távolsági buszjárat szolgálja ki. Emellett a településtől több kilométerre, a perbáli
állami gazdaság megállójánál van lehetőség felszállni a Zsámbék-Páty-Bp. Széna tér viszonylatra!
7
  Ilyenek. a Sóskút – Biatorbágy, Bicske-Etyek-Biatorbágy-Páty-Bp. Széna tér alulreprezentált viszonylatok.



                                                       18
Terra Studio Kft.               Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                    Helyzetértékelő tanulmány

autóbusz összeköttetést. Így például Budajenő, Telki településekről csak budakeszi
átszállással lehet eljutni Budaörsre, és Pátyról sem lehet közvetlen járattal eljutni Budaörsre,
vagy Dél-Budára.


A    Budaörsi       kistérség    beletartozik    a    Budapesti     Közlekedési       Szövetség      (BKSZ)
„üzemterületébe”, vagyis a szövetség által nyújtott egységes bérletek igénybe vehetők,
melyek azonban az eddigi tapasztalatok alapján nem kellően versenyképesek, s a lakosság
még nem érzi ennek előnyét a jelenlegi formájában.


A kistérség jelentős számú munkahelyet biztosít a térségen kívül élők számára is, ami
tovább növeli a közlekedési hálózatok terhelését, ezért az ingázással kapcsolatos
fejlesztések kiemelt feladatot kell, hogy jelentsenek. Ezen igények kielégítésére, az ingázók
szállításában egyre fontos szerepet játszanak a térség kereskedelmi egységei, vállalatai által
működtetett különjáratok is, melyek saját munkavállalóik utaztatását hivatottak biztosítani. A
fejlesztések tehát egyaránt jelentik a haránt irányú úthálózat kiegészítését és az erre
szervezhető tömegközlekedési szolgáltatások színvonalának javítását.


2.1.5 Légiközlekedés


A kistérség területét közvetlenül Budakeszi – Farkashegyi repülőtér érinti, de közelsége okán
szükséges megemlíteni a XI. kerületben található, de Budaörssel közvetlenül határos
Budaörsi Repülőteret is. Jelen funkciójában és elérhetőségében egyértelműen a Budaörsi
Repülőtér tekinthető a kistérség elsőszámú repülőterének, ugyanakkor a nem nyilvános
repülőtér kategóriába tartozó, 980x60 m méretű füves pályájú repülőtér csak a tulajdonos,
illetve az üzembentartó engedélye alapján vehető igénybe, kivéve a kényszerhelyzetben lévő
légi járműveket. Bár a biztosított szolgáltatások köre alapján a repülőtér alkalmas lehetne a
kisgépes légi forgalomba történő bekapcsolásra, azonban a beépítés növekedése miatt a
korábban szinte teljesen berepülhető környező légtér nagy részét lezárták a repülőgép
forgalom elől, különösen megnehezítve a gépek le- és felszállását. A repülőtér
környezetében elterülő tiltott légtér, a repülési tevékenységek okozta zajhatás, valamint az
értékes földterület megszerzéséért folyó ingatlanspekuláció miatt a repülőtér jövője
bizonytalan, a repülési funkció teljes megszűnése is számításba került.


Budakeszi déli határában található Farkashegyi repülőtér az önkormányzat tulajdonában
van, melyet a Csepeli Repülőklub üzemeltet egy hosszú távú használati jogot biztosító
szerződés alapján, minden ellenszolgáltatás nélkül. A városvezetés a jelenleg érvényes
szerződés felülvizsgálatára készül, a városi érdekek hatékonyabb képviselete, megjelenítése
érdekében. E cél mögött részben tetten érhető egy befektető szándék körvonalazódása,
mely a repülőtér fejlesztését tervezi (800-1000 m hosszú szilárd burkolatú kifutópálya,
hangárok építése).




                                                      19
Terra Studio Kft.          Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                               Helyzetértékelő tanulmány

A kistérség légiközlekedési szempontú kiszolgálása tekintetében meghatározó a Ferihegyi
repülőtér is, mely az M0 gyorsforgalmi úton keresztül közel fél óra alatt elérhető, azaz
lényegében a főváros belső kerületeivel azonos idő alatt.


Összességében elmondható, hogy a Budaörsi kistérség az ország egyik legkiválóbb
közlekedésföldrajzi és elérhetőségi helyzetben lévő területe, hiszen 2 páneurópai közlekedési
folyosó, ezen belül több gyorsforgalmi út és nemzetközi vasútvonal is érinti. Ugyanakkor a kiváló
közlekedésföldrajzi helyzet révén egy hatalmas csomóponttá, hálózati gyűjtőponttá vált a
kistérség, azaz az országon áthaladó legfontosabb tranzitútvonalak egyre növekvő forgalma
terheli a környezetet. E tranzitforgalom mellé addicionálisan párosul a szuburbanizációs és
motorizációs folyamat eredményezte hatalmas napi ingázási célforgalom. A fő forgalomáramlási
irányokban a magas szintű úthálózati kiépítettség ellenére kapacitásproblémák vannak, ezért
állandósultak a torlódások. A mellékúthálózat nagyon rossz minősége és a főutakat -
hálózatosság szempontjából – nem megfelelően kiegészítő szerepe miatt alkalmatlan a kistérség
belső együttműködési, intézményesült csatornáinak kiszolgálására, támogatására. Ez a hiátus a
közösségi autóbusz-közlekedés viszonylatszervezésében is kedvezőtlenül jelenik meg.


2.2.     A TELEPÜLÉSEK KAPCSOLATRENDSZERE

A Dél-Budakörnyéki Területfejlesztési Önkormányzati Társulást                   1996-ban alapította
Budakeszi, Budaörs, Diósd, Érd MJV, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta, Tárnok, és
Törökbálint a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok
kialakítása és a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása
érdekében, a törvény kínálta lehetőségeknek megfelelően. 1999-ben a társulás kibővült
Budapest XI., XII. és XXII. kerületével. A Társulás megalapításához az a felismerés vezetett,
hogy a Dél-Budakörnyéki Kistérség fejlesztései kizárólag regionális összefüggésben, a
fővárossal való viszonyban értelmezhetők. A nagyváros terjedése következtében az
interakciók valójában már réges-régen túlnyúlnak az adminisztratív határokon, a gazdasági
és életmód aktivitások elmossák azokat. Budaörs, sőt sok tekintetben Törökbálint vagy Érd
MJV már beruházói szempontból, illetve civil működéseit tekintve is a főváros része. Az
együttműködés célja, hogy a térség kihasználja a fővárosi metropolisz fejlődési szinergiáiban
rejlő sokszorozó erőt, és megőrizze, illetve egyes területeken növelje a fejlődés jelenlegi
dinamikáját.


A Zsámbéki Medence Regionális Területfejlesztési Társulást (rövidítve: „ZSÁMERT") 1998-
ban alakították meg a területfejlesztésről és -rendezésről szóló törvény értelmében a
Zsámbéki - medencében fekvő Fejér megyei Bicske, Csabdi, Etyek, Mány, Óbarok és a Pest
megyei Biatorbágy, Budajenő, Herceghalom, Páty, Perbál, Telki, Tinnye, Tök és Zsámbék
települések. A települések már korábban is több esetben együttműködtek, például a
gázhálózat kiépítésében. A Társulás legnagyobb lakosságszámú tagja Bicske város, rajta
kívül városias jellegzetességgel bír még Biatorbágy és Zsámbék. A Társulás által lefedett



                                                 20
Terra Studio Kft.           Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                Helyzetértékelő tanulmány

területen, a Budapest – Győr - Bécs vasútvonal, az 1-es főközlekedési út és az M1-es
autópálya, valamint az arra csatlakozó alsóbbrendű főutak környezetében új, jelentős
részben a fővárosból kiköltözőknek otthont adó kertvárosias lakóterületek, legfőképpen pedig
modern vállalkozási területek alakultak ki.


Tárnok-Sóskút-Pusztazámor Önkormányzatainak Hatósági Igazgatási Társulása a három
településre terjed ki. Sóskút, Pusztazámor, Törökbálint, és Herceghalom valamint Érd MJV,
Diósd, Tárnok, települések a víz és csatornaszolgáltatási feladatokat közös tulajdonú
társaság (ÉTV Kft. ) útján látják el.
Sóskút       Pusztazámor,      Törökbálint       Biatorbágy        és     Herceghalom          (valamint
Százhalombatta, Diósd, Tárnok), együttműködve szervezte meg területén a jelzőrendszeres
házi segítségnyújtást.
Végrehajtott és tervezett közös projektek: Törökbálint megvalósult közös projektje
Budaörssel a 8105-ös jelű út (Auchan híd) megépítése (csomópont, híd, 5000 méter út).
Budaörs (valamint a korábbi kistérségből Érd MJV, Diósd Tárnok, és Százhalombatta) és
Budakeszi résztvevője és a Dél-budai Regionális Szennyvízgyűjtés és tisztítás projektnek. A
projekt előkészítés alatt áll, a kistérséget érintő fejlesztések kivitelezése 2009-ben indul. A
projekt keretében Budaörsön és Budakeszin csatorna-hálózat bővítés, valamint Budakeszin
szennyvíztisztító építése történik. Budaörs résztvevője A Közép-Dunántúli Regionális
Hulladékkezelő projektek.
A Budaörsi Kistérségben folyamatban van a kistérségi kerékpárút-hálózat megterveztetése,
a konkrét útszakaszok kiviteli terveinek elkészíttetése pályázat útján elnyert támogatással. A
kistérségi társulás folyamatban lévő kerékpárút fejlesztési projektjének résztvevői:
Biatorbágy, Budaörs, Herceghalom, Sóskút, Pusztazámor, Törökbálint, valamint két
kistéérségen kívüli település: Diósd és Tárnok. A tervezett hálózathoz csatlakozni kíván
Budajenő, Budakeszi, Páty és Telki is.


Külföldi kapcsolatok: Törökbálintnak Süssennel és Székelyudvarhellyel van kapcsolata,
amely elsősorban kulturális jellegű. Sóskúton tervben van egy romániai kapcsolat Zerina
településsel, amely főként kulturális jellegű lesz.
Budaörs testvérvárosi kapcsolatokat alakított ki a Magyarkanizsával (Szebia-Montenegó),
Bretzfelddel (Németország), Pyrgossal (Görögország) , valamint a szlovákiai Kisújfaluval. Ez
utóbbi településsel „Budaörs és Kisújfalu – a természetvédelmi együttműködés új modellje”
c. projekten dolgoznak együtt. A projekt az INTERREG III/A program keretén belül nyert
támogatást. A projekt tartalma: Szakmai konferencia workshopokkal természetvédelem
témakörben, Budaörs és Kisújfalu természeti értékeinek felmérése, feltárása, egyedi tájérték
kataszter készítése.
Biatorbágynak Herbrechtingennel (Németország) Gyergyóremetével (Románia) és Kitivel
(Ciprus) vannak külföldi kapcsolatai. Budakeszi testvérvárosai Csíkszereda (Románia),
Beregdéda (Ukrajna), Neckarsulm (Németország), St, Margarethen An der Raab (Ausztria),
Lich (Németország), Delbrück-Westenholz (Németország).



                                                  21
Terra Studio Kft.               Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                         Helyzetértékelő tanulmány

Páty Kirchem-mel ápol testvérvárosi kapcsolatokat. Budajenőnek Ditróval (Románia) és
Gaildorffal (Németország) van szoros kapcsolata.


A Budaörsi kistérség településeinek külföldi kapcsolatai elsősorban német nyelvterületre
irányulnak és informális tartalmúak azaz kulturális, oktatási (főleg nyelvoktatás) és sport
területre     korlátozódnak.      A    kapcsolatok       kivételes     esetekben       tapasztalatcserére        és
konferencia részvételre is kiterjednek. A nemzetközi kapcsolatok nem, vagy kezdeti
stádiumban jelentik gazdasági kapcsolatok építését.


2.3.     A KISTÉRSÉG INTÉZMÉNYI-SZOLGÁLTATÁSI ELLÁTOTTSÁGA

A települések közintézményi ellátottságára vonatkozó adatokat a 1. táblázat foglalja össze8.
Az     egészségügyi        alapellátás      minden      térségi    településen       biztosított.    A   házi    és
                                                                                                9
gyermekorvosok a helyi önkormányzatokkal állnak szerződéses viszonyban . A települések
egy részében nem az alapszolgáltatás megléte jelent problémát, hanem az annak helyet adó
épületinfrastruktúra (Biatorbágy, Budakeszi, Telki) állapota.
A Budaörsi kistérségben rendszeres szakorvosi ellátást biztosító rendelőintézet Budaörsön
van. A 31 féle szakrendelést biztosító10 rendelőintézet (Budaörsi Egészségügyi Központ)
vonzáskörzetébe tartozik Herceghalom, Biatorbágy, Törökbálint és részben a Budakeszi
mikro-térség települései is. Herceghalom és Biatorbágy lakosai alkalmanként a Bicskén
található rendelőintézetet veszik igénybe, a Budakeszi mikro-régió települései pedig
Budapest kerületében található szakrendeléseket. Sóskút és Pusztazámor lakosai
elsősorban az érdi intézményt (Szakorvosi Rendelőintézet) látogatják.
A budaörsi rendelőintézet privatizálása 2001-ben történt. Jelenleg a rendelőintézetet az
Europ-Med Kft. működteti, amely számos fejlesztést hajtott végre az intézményben. Az egyik
ilyen újítás a rugalmasabb betegbarát ellátás biztosítása érdekében bevezetett Irányított
Betegellátási Rendszer, amely a betegellátás újraszervezésében racionálisabbá tételében
játszik szerepet, egyebek mellett egy központi adatbázis létrehozásával. Az önkéntes alapon
működő rendszerhez eddig 10 település 55 háziorvosa csatlakozott.
A budaörsi intézmény gyakorlatilag a járó beteg ellátás teljes palettáját képes nyújtani a
maga és vonzáskörzete lakossága számára. Mindemellett a központban Osteoporosis
(csontritkulás) centrum működik, valamint beindult az egynapos és plasztikai sebészeti
ellátás is.
A természetes vonzáskörzetek átnyúlnak a kistérség határain ezért fordul elő, hogy nem
minden térségi település lakosságának fő célintézménye a Budaörsi Egészségügyi Központ,
illetve hogy a statisztikai kistérség határain kívül eső településekről is igénybe veszik azt.



8
  A táblázat elsősorban a települések által biztosított, a települések hivatalos honlapjairól szerzett információk és
települési önkormányzatoknál, illetve szakértőkkel folytatott interjúk alapján készült.
9
  Pusztazámor esetében a gyermekorvosi szolgáltatás heti rendszerességű – tehát nem állandó – szolgáltatás.
10
   www.europmed.hu



                                                         22
Terra Studio Kft.              Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                   Helyzetértékelő tanulmány

A betegek szavazata alapján felállított Év Kórháza országos rangsorban 2007-ben az Europ-
Med Orvosi Szolgáltató Kft. Budaörsi Egészségügyi Központ az előkelő 4. helyet foglalta el.
A kistérségben Törökbálinton van speciális ellátást (tüdőbeteg gondozás) végző kórház11.
Budakeszin az alapellátást biztosító épületben jelenleg már nincs alkalmi szakellátás sem. A
város     az        Egészségügyi    Koncepciójára          alapozva    egy     Egészségügyi       Centrum
megvalósításának előkészítését végzi, ami az eddigi tervek szerint az alapellátás kultúrált
körülményeit biztosítja a helyi lakosság számára.
A Budakeszin működő Tüdőgondozó és Ernyőszűrő Állomás ellátási területe: Budajenő,
Budakeszi, Nagykovácsi, Páty, Perbál, Telki, Tinnye, Tök, Solymár, Zsámbék .településekre
terjed ki. Budakeszin kiváló fekvése miatt számos országos hírű intézményt hoztak létre.
Ezek közül a 2007-es évben zajló egészségügyi intézményrendszer átszervezés keretében a
MÁV kórházat bezárták, az Országos Reumatológiai Intézet, és az Országos Korányi TBC
és Pulmonológiai Intézet Minisztériumi fenntartásban tovább működik.
A kistérség ellátását bővíti a Telki községben működő magánkórház, amely azonban
sürgősségi esetekben, együttműködve a helyi ellátást biztosító rendelőkkel részt vesz az
ellátásban. Ugyan a helyi lakosság engedménnyel veheti igénybe szolgáltatásait mégsem
tömeges a helyi használat.
Az orvosi ügyelet ellátását a Budaörsi Egészségügyi Központ, illetve a FŐNIX SOS Zrt.
végzi, az utóbbi szolgáltatási területe Budakeszi (gesztor), Páty, Budajenő, Telki,
Nagykovácsi, Remeteszőlős.


A kistérség egészségügyi intézményeire vonatkozó általános 2006-ban tett és 2007-2008-
ban is érvényes megállapítások:
        Az alapellátás ingatlanokat is érintő privatizációja csekély mértékben indult el
        Szakellátói      szinten   Budaörs      és    Biatorbágy     között    elindult    egy    szakmai
         együttműködés
        A magánszféra több településen is nyújt szakellátást, amely nem az OEP által
         finanszírozott
        A betegek részéről az egészségügyi ellátási szolgáltatások igénybevétele legalább
         harminc százalékban nem a kistérség szolgáltatóinál történik (figyelmen kívül hagyva
         a fekvőbeteg ellátást biztosító intézményeket)
        Az ingatlanok egy része általános felújításra és akadálymentesítésre szorul
        Házi betegápolási szolgálatok megfelelő számban működnek a településeken, ezen a
         szinten megfigyelhető a települések közötti átjárás
        Az egységes informatikai rendszer kialakításához nincsenek meg a feltételek – erre
         vonatkozó tartalommal bír a benyújtott               IKER     (Integrált Kistérségi Egészség
         Rendszer) pályázat



11
   A kórház e feladat ellátása mellett a következő szakrendeléseket működteti: gyermek-pulmonológia, fül-orr
gégészet, ideggyógyászat, pszichiátria, szemészet, asthma ambulancia, tüdőgondozói szakrendelés, kardiológia,
ultrahang, EKG, reumatológia, fizioterápia, laboratórium, röntgen.



                                                      23
Terra Studio Kft.         Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                              Helyzetértékelő tanulmány

Egyes kistérségi településeken előkészületek zajlanak az egészségügyi alapellátás
fejlesztése érdekében (tervezési, tulajdonszerzési fázis):
Biatorbágyon határozat született egy egészségház létrehozásáról, amelynek munkálatai
előrehaladott állapotban vannak: Az intézményben (ami nem szakrendelő) bizonyos
óraszámban szakrendelések, illetve egyéb egészségmegőrzést célzó szolgáltatások
lesznek.
Biatorbágyon 24 órás orvosi ügyelet működik, amely hétvégén és éjszakánként
Herceghalom és Etyek (nem térségi) településeket is ellátja. Az ügyelet az alapellátást
biztosító épületkomplexumban fog működni.
Telkiben az önkormányzat által vásárolt területen magánforrásból (szerződéses viszonyban
lévő orvosok, akik tulajdont szereznek) épül az új orvosi rendelő. Az épületben kerül
elhelyezésre a védőnői szolgálat.




                                                24
   Terra Studio Kft.                        Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                                                                                                                      Helyzetértékelő tanulmány
   1. táblázat A Budaörsi kistérség településeinek szolgáltató funkcióit összesítő táblázat Forrás: települési kérdőívek 2006.és 2007; KSH 2006.




                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                             Teleház vagy e-
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                            Vendéglátóhely
                                                                                                                                                                                                                                Művelődési ház




                                                                                                                                                                                                                                                                             Tanácsadó stb.
                                                                                                                                                                                           Szociális ellátó
                                                                                                                                                Rendelőintézet
                                                                                                                   Rendőrkapitányság




                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                             Tájház//Múzeu
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                             Magyarország
                                                                                                                                                                                                                                                                                                            Kiskereskedel
                                                                                                    Mentőállomás
                                                                       Művészképző




                                                                                                                                                                           Gyógyszertár




                                                                                                                                                                                                              alapellátás T-
                                                                       Zeneiskola v.




                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                        egyéb sportl-
                                                                                                                                                                                                                                                 Mozi/színház
                                                         Középiskola




                                                                                       Tűzoltóság




                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                        étesítmény
                                                                                                                                                                                                                                                                                              szolgáltató
                       Bölcsőde




                                             Általános




                                                                                                                                                                                                                                                                Könyvtár
                                                                                                                                                                                                              Szociális
   Települések




                                                                                                                                                                                                                                                                                              Üzleti és
                                                                                                                                                                                                                                                                             Nevelési
                                                                                                                                                                                           központ




                                                                                                                                                                                                                                                                                              központ
                                                                                                                   Rendőrőrs




                                                                                                                                                                                                                                                                                                            mi üzlet
                                                                                                                                                                 Orvos12




                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                               Uszoda
                                                                                                                                       Kórház
                                    Óvoda




                                             iskola




                                                                                                                                                                                                              teljes




                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                             pont

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                             m
Budaörs                  2         7+1        4+1         1                z             1             1                 1             -           1             16          4               1                    T                1              1              1               1               1          517             179                 1       2      1               1
                                  105%       100%                                                                                                                                                                                                                                                           KSH             KSH
Budakeszi               1            3         1          1                -              -             -                 -            -             -             7         2               1                    T                1               -             1               1               1           179            68                  1       -      -
                      100%         110%      100%
Biatorbágy              -            1         1           -               1              -             -                 -            -             -             6         3                -                   T                1               -             1               1               1           190            53                  3       -      -               1
                                  (4 ép.)    100%
                                   100%
Budajenő                 -          1        100%          -               -              -             -                 -            -             -             -          -                                                    1               -             -               X               -              6            8
                                  113%

Herceghalom              -          1          1           -               -              -             -                 -            -             -             2          -               -                   T                 -              -             1               X              --            14             9                  -       -      -               -
                                  100%        70%
Páty                     -          1                      -               -                                                                         -                       1                -                                    1               -             1               X               -            89            30                  1       -      -
                                  116%
Pusztazámor              -          1          1           -               -              -             -                 -            -             -             2         1                -                   T                 -              -             1               X               -              3            4                  -       -      -               -
                                  100%        20%
Sóskút                   -          1          1           -               -              -             -                 -            -             -             3         1                -                   T            épület              -             1               X               -            28             9                  -       -      -               -
                                  120%       100%                                                                                                                                                                               van
Telki                    -                                 -               -              -             -                 -            1M            -             7         1                -                   T                1               -             1               X               -            23             8
                                  101%
Törökbálint              1          4          2          1                -              -             -                 -            1             -             9         2                -                   T                1               -             1           X1                  2           320            57                  -       1                      1
                                  120%       100%                                                                                                                                                                                                                           közös
                                                                                                                                                                                                                                                                           Budaörs-
                                                                                                                                                                                                                                                                             sel
              A % a kihasználtságot jelenti;
              Az adatforrások egységesítése miatt kiskereskedelmi egység és vendéglátóhely számát illetően a
               KSH Pest megye Statisztikai Évkönyv került felhasználásra (2006.)
              KSH = adatforrás
              X- ellátott




   12
        Házi és gyermekorvosok együtt




                                                                                                                                                                                      25
Terra Studio Kft.                    Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                            Helyzetértékelő tanulmány


A szociális alapellátási rendszer keretei közé tartozó bölcsődei ellátás intézményi háttere,
ami gyakorlatilag a kistérség három városában (Budaörsön, Budakeszin és Törökbálinton)
létezik, erősen limitált befogadó képességgel bír. A dinamikusan növekvő illetve stagnáló
demográfiai trendekkel összhangban a bölcsődei ellátás térségi szinten hiányosnak
mondható, sok esetben akadályát jelenti a kismamák munka világába történő 3 évnél korábbi
visszatérésének.
Megoldásként merült fel az óvodafejlesztések kapcsán esetlegesen szabadon maradó
termek ez irányú hasznosítása, ami természetesen feltételezi az oktatás és az egészségügy-
szociális terület szoros együttműködését. A bölcsődei ellátás feltételeinek javításához
hozzájárul a budaörsi Százszorszép óvoda bővítése13 A további fejlesztések esetében
figyelembe kell venni a társulási szintű működtetés előnyeit, illetve az integrált intézmények
(óvoda, bölcsőde) létrehozásának lehetőségét14.


A kistérség minden településén biztosított az óvodai ellátás. Általában elmondható, hogy az
óvodák kihasználtsága 100%-os, illetve ennél jóval magasabb arányú. Az óvodai
intézmények többnyire önkormányzati fenntartásúak, Budaörsön van egyházi fenntartású
intézmény. Magánóvodák működéséhez a budaörsi önkormányzat az eddigiekben még nem
adott ki engedélyt, ugyanakkor családi napközik már léteznek a városban.
Speciális nevelést igénylő gyerekek óvodai ellátása több intézményben is folyik, (Budaörs,
Szent Vince Óvoda: középsúlyos értelmi fogyatékosok ellátása; Törökbálint, Nyitnikék
Óvoda; Biatorbágy, Vass Miklós Alapítvány). A sajátos nevelési igényű óvodáskorú gyerekek
számának feltárása egészségügyi szakemberek bevonásával valósulhat meg és erre épülhet
fel egy kistérségi szintű fejlesztési program. A nemzeti, etnikai nevelés jellemzően a német
nemzetiségi           nevelést      jelenti    a    Budaörsi        Kistérségben,   ilyen   jellegű   intézmények
Biatorbágyon, Budaörsön, Budajenőn, Budakeszin és Törökbálinton találhatók.
Az óvodai csoportok átlaglétszáma minden településen 20 fő feletti15. Ez ellentétben van az
országos trendekkel, melyek e tekintetben határozottan csökkenő tendenciát mutatnak.
A kistérségben tehát reális igény az óvodák bővítése, illetve újak építése különös tekintettel
arra, hogy a jogszabály változásával az önkormányzatoknak 2010-tól kötelezően
biztosítaniuk kell a 3. életévét betöltött gyermek óvodai elhelyezését. Biatorbágyon 2007-ben
vállalkozási formában sor került egy óvoda megépítésére, amit az önkormányzat bérleti
formában működtet. Ugyanitt további három óvodaépület felújítása is lezajlott.
További tervezett vagy folyamatban lévő fejlesztések: Herceghalmon – csoportszoba és
tornaszoba kialakítása; Törökbálinton – hatcsoportos óvoda építése, további tagóvodai kb.
30 fős átmeneti férőhely kialakítása úgy, hogy esetlegesen ennek későbbi felszabadulásával
a szintén feszítő bölcsődei hiányt lehetne enyhíteni; Budaörsön – két óvoda épület teljes




13
     Ennek közbeszereztetése 2007 végén lezajlott
14
     10 ezer fő felet bölcsőde működtetése jogszabályi kötelesség
15
     A Közoktatási Törvény 25 fő/csoport létszámot tesz lehetővé.


                                                               27
Terra Studio Kft.                     Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                                   Helyzetértékelő tanulmány

átépítése; Telkiben és Budajenőn is igényként merül fel óvodaférőhely bővítés, ami a
meglévő épületinfrastruktúrában nem lehetséges.
Budaörs tervei között szerepel a Holdfény utcai száz férőhelyes óvoda építése16
A Budaörsi Kistérségben az általános iskolai oktatás minden településen, esetenként több
épületben és intézményben is zajlik. Az intézmények többségében önkormányzati
fenntartásúak, kivéve a budaörsi Mindszenthy József Római Katolikus Általános Iskolát és a
Budakeszin található Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumot (12 osztályos)                                               –
mindkettőnek jelentős térségi vonzáskörzete van.
Az általános iskolák, ellentétben az óvodákkal nem túlterheltek. A települési kérdőívek
tanúsága szerint a négy kistérségi város és a községek általános iskoláinak kihasználtsága
95-100% körüli. Kivételt képez Pusztazámor, ahol jelenleg jelentősebb kapacitástöbblet
jelentkezik. Az utóbbi településen négy üres tanterem van, mivel az iskola nem tudja
megoldani a felső tagozatosok oktatását. Pusztazámor felső-tagozatos tanulóiak képzése
jelenleg intézményfenntartó társulásban Sóskúton történik.


A kistérség települései fokozott figyelmet fordítanak alapfokú oktatási intézményeik
rekonstrukciójára és bővítésére. Törökbálinton a Zimándy Ignác Általános Iskolában egy
HACCP rendszerű konyha átalakítása és bővítése, valamint a tornaterem tetőjavítása és egy
fórumtér kialakítása történt meg 2006-ban. A Bálint Márton Általános és Középiskola teljes
körű rekonstrukciója a befejeződött.
Tervezett fejlesztés Budajenőn az iskola felújított kastélyépülete mellett létrejövő, stílusában
ahhoz illeszkedő tornacsarnok. Budakeszi és Biatorbágy városok esetében a jelenlegi
iskolaépületek nem alkalmasak a bővítésre ezért mindkét esetben új iskolaépület
létrehozása vált aktuálissá. Mindkét városban a tervi fázisban tart a fejlesztés. Biatorbágyon
a meglévő épületek felújítása megtörtént. A kistérségi központ, Budaörs egy új 24 tantermes
általános iskola megvalósításához nyújt be pályázatot (KMOP) 2008 elején. Herceghalom
önkormányzata pályázati forrásból (KMR) bővítette iskoláját két teremmel és egy info-
kommunikációs teremmel.


A tanuszodai szolgáltatásokat a kistérség általános iskolai tanulói a kistérségi központban
vehetnek igénybe 2008 végétől. A Városi uszoda és sportcsarnok kivitelezése
folyamatban van befejezése 2008. végén várható (kültéri medencével kiegészülve). Jelenleg
esetenként (pl. Telki) a tanulók magánszervezésben Budapestre járnak úszás órákra.
További tanuszoda fejlesztést tervez Biatorbágy és Törökbálint városok.


Az általános iskolai oktatás sajátossága, hogy a számszakilag a „kereslet-kínálat” térségi
szinten egyensúlyban van, ugyanakkor jelentős belső mozgások figyelhetők meg a
szolgáltatások igénybevétele helyének szempontjából. A Budaörsi kistérség 2005-ben



16
     Pályázat befogadásra került, a város önkormányzata támogatás nélkül is megvalósítja a projektet.


                                                                28
Terra Studio Kft.                Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                     Helyzetértékelő tanulmány
                                                     17
elfogadott Közoktatási Intézkedési Terve                  kibocsátó és befogadó településekről beszél.
Korábban a kistérség részét képező város, Érd jelentős kibocsátó, innen egyebek mellett
Törökbálintra és Budaörsre ingáznak. Törökbálint közel olyan nagyságrendben fogad
tanulókat, mint ahányan más településekre ingáznak innen. Budakeszi hasonlóan jelentős
kibocsátó de elsősorban fogadó. A települések vonzáskörzete esetenként a kistérségi határt
is átlépi: Herceghalom Mányról és Etyekről fogad tanulókat. Telki iskolájába a szomszédos
kistérség településeiről is járnak. Mindezek mellett jelentős számú tanuló ingázik a főváros
intézményeibe.


A pedagógiai szakszolgálatok közül a BTT a nevelési tanácsadó és a logopédiát látja el
társulási szinten.
Nevelési tanácsadó szolgálat egyedül Budaörsön van (Nevelési Tanácsadó). Az intézmény
ellátja a teljes kistérséget. A településeken biztosítandó óraszámot, a működési
költségekhez történő hozzájárulás mértékét egyedi szerződések rögzítik.
Logopédiai Intézet szintén csak Budaörsön működik a Herman Ottó Általános Iskola
tagintézményeként. A kistérségben, az egyes óvodákban, iskolákban foglalkoztatott
logopédusok szakmai koordinációját végzi. Esetmegbeszéléseket, továbbképzéseket,
bemutató órákat, logopédiai táborokat és más szakmai eseményeket szervez, térségi
munkaközösséget működtet.


Szociális jellegű szolgáltatások társulási keretek közötti szervezése 2007 őszéig a kistérségi
Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepció (2006) szerint történt.
2007 átalakulása nyomán a szociális és gyermekjóléti ellátó rendszer átalakulóban van. Az
előzetes megállapodások szerint 2008 január 31-i kezdéssel indul meg a Budaörs Többcélú
Társulása által működtetett és fenntartott Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat. Ennek
intézményi hátterét a korábbi budaörsi Esély Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és a
sóskúti Gondozási Központ intézmények alkotják, melyek összevontan, az új intézmény
keretei között működnek tovább. A budaörsi mikro-térség 6 települése közül négyet fog
ellátni: Budaörsöt, Sóskútat, Pusztazámort és Herceghalmot.
Az ezáltal ellátott feladatok: családsegítés, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, idősek
nappali ellátása, támogató szolgálat és gyermekjóléti szolgáltatás. Biatorbágy és Törökbálint
saját intézményével, önállóan látja el a feladatát.


Híd Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulás Budakeszi központtal működik
átalakulás után Budakeszi, Budajenő és Tök (nem térségi) településeket látja el. A
szolgáltatás két épületben zajlik, az egyikben családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások a
másikban idősek napközi otthona található. Az épületek rekonstrukciót és továbbfejlesztést
igényelnek, amelyre engedélyes tervek már megszülettek. Páty és Telki szociális



17
     A program várhatóan módosulni fog az új kistérségi beosztásnak megfelelően


                                                       29
Terra Studio Kft.             Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                   Helyzetértékelő tanulmány

alapszolgáltatásait és gyermekjóléti szolgáltatásait a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
biztosítja, amely némiképpen megbontja a térségi szolgáltatási struktúrát.


A kulturális jellegű szolgáltatásokat a kistérség lakossága – a települések információi szerint
– elsősorban Budapesten vesz igénybe. A kistérség központjában, Budaörsön van színház,
amelynek       vonzáskörzete      Buda     déli   kerületeire     is   kiterjed.   Budaörsön       gazdag
                                                                           18
programkínálattal működik a Művelődési Ház és az Ifjúsági Klub.
A települések közül Biatorbágy, Budakeszi, Herceghalom, Páty, Telki és Törökbálint
rendelkezik emellett működő kulturális központtal, illetve kulturális funkcióval bíró
„faluházzal”. A törökbálinti intézmény 2006-ban költözött egy új épületbe, ahol a kistérségben
meglévőknél magasabb technikát képviselő színpad áll rendelkezésre. Az herceghalmi
Kulturális Egyházi Központ az egyetlen létesítmény a kistérségben, amely önkormányzati
tulajdonú, de egyházi támogatással valósult meg. Biatorbágyon a faluház bővítésre került
egy 350 fős színházteremmel.
A tapasztalatok szerint a kistérség kulturális intézményei között intenzívebbé vált az
együttműködés.
A települések kulturális programkínálata a késő tavaszi és nyári időszakban valamint ősz
elején válik igazán gazdaggá, azzal a szabadtéri tematikus, több napos programkínálattal,
amellyel nem csupán saját hanem szomszédos települések lakosságát és Budapest
lakosságát is vonzzák.
A kistérség elsőként 2006-ban (szeptember végén) szervezett Kistérségi Fesztivált zenei
képző és táncművészet és hagyományőrző műsorokkal. Az öt napos rendezvénysorozat
célja a kistérségi kohézió erősítése volt. A korábban települési programként (pl. szüreti
napok) szereplő események a fesztivál szárnyai alá kerültek.
2007-ben megrendezett második Kistérségi Fesztivál megrendezésekor már bevonásra
kerültek a csatlakozni kívánó új települések. A Budaörsi Játékszín, mint rendező összehívta
a települések kulturális életének főbb szervezőit, akik megismerték egymást és azóta is
kapcsolatban vannak, küldik egymásnak a programokat, hívnak egymástól előadókat.
A hagyományteremtő programsorozatot – immáron új települési összetétellel folytatódik
tovább 2008-ban, a fesztivál szervezése megkezdődött.
A kulturális központok helyet adnak a településeken működő civil szervezetek számára. A
Budaörsi kistérségben működő civil szervezetek nagyobb számban elsősorban a városi
rangú településekhez kötődnek; tevékenységüket tekintve érdekvédelmi, kulturális jellegűek
illetve a helyi értékek védelmére specializálódtak. Egyre nagyobb szerepet vállalnak a
önkormányzatok által hiányosan, vagy – kapacitás és pénzügyi erőforrások híján – be nem
töltött feladatok elvégzésében. Jelentős tevékenységi területük az egyes településrészek
érdekvédelme, pl. a Dombtető Egyesület Budajenőn.




18
  A kistérség déli településeinek lakossága továbbra is igénybe veszi a érdi Szepes Gyula Művelődési Központ
kulturális kínálatát.


                                                    30
Terra Studio Kft.                      Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                           Helyzetértékelő tanulmány

Tűzoltó-parancsnokság – a jelenleg már nem kistérségi településen – Érden található,
amelynek illetékességi területe a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól, a
hivatásos önkormányzati tűzoltóságok illetékességi területéről szóló 115/1996. (VII. 24.)
Korm. rendelet alapján 27 településre – köztük a kistérség valamennyi településére, így a
kistérségi központra is kiterjed. Budaörsön önkéntes tűzoltóság van. Rendőrkapitányság
Budaörsön található.
Összefoglalva elmondható, hogy az alap- és középfokú intézményi ellátottság tekintetében
– ha tompítottabb mértékben is – de a települési összetétel 2007-es megváltozása után is
érzékelhető egy mikro-térségi megosztottság (Budaörs, Budakeszi). Az ellátás magasabb
fokán két központ rajzolódik ki: Budaörs, és Budakeszi. Budaörs a kistérség déli míg
Budakeszi annak újonnan csatlakozó északi településinek kiszolgáló központja, ugyanakkor
az Budakeszi mikro-térség települései a mikro-térségi központ esetleges középfokú
szolgáltatási és intézményi hiányosságai és (közlekedés) földrajzi elhelyezkedésük kapcsán
jelentősebb kötődést mutatnak a fővárossal, mint a Budaörs tradicionális vonzáskörzetébe
tartozó települések.


2.4.           DEMOGRÁFIAI HELYZET



2.4.1. A Budaörsi kistérség településeinek demográfiai trendjei


A Budaörsi kistérség népességszáma a közel 150 ezer főről a kistérség települései
összetételének megváltozásával közel felére (54%-ra) csökkent.
A kistérséget jelenleg alkotó települések össznépessége 2007 januárjában 81 116 fő19 volt,
                                                                                  ami          Pest          megye
                                       Törökbálint                                népességének          7%-a.       A
                        Telki             16%
                         4%                                     Budaörs           Budaörsi kistérség területe
                                                                 33%
         Sóskút
          4%                                                                      (240,43      km2),    a    megye
                                                                                  területének 3,7%-t teszi ki. A
                                                                                  2007-ben átalakult kistérség
Pusztazámor
    1%                                                                            népsűrűsége a megyei átlag
                                                                                  (184    fő/km2)      nem       egész
        Páty
                                                                                                             2
        8%                                                                        kétszerese: 337 fő/km .
                                                                 Biatorbágy
          Herceghalom
                                                                    13%
                                                                                  A     Budaörsi    kistérség      10
              2%
                            Budajenő                                                                  településének
                                              Budakeszi
                              2%
                                                17%
                                                                                  átlagnépessége 8111 fő, ami
     5. ábra A Budaörsi kistérség népességének településenkénti                   jóval kisebb szórást mutat –
     megoszlása Forrás: Pest megyei Statisztikai Évkönyv KSH,                     a szélsőségek nem olyan
     2006.
                                                                                  nagyok – mint a korábbi


19
     Településszintről aggregálva KSH, Pest megyei Statisztikai Évkönyv, 2006


                                                               31
Terra Studio Kft.                 Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                             Helyzetértékelő tanulmány

települési összetétel esetén. A népesség 78%-a négy városi rangú településen (Budaörs,
Budakeszi, Biatorbágy és Törökbálint) él. Ennek megfelelően az urbanizáltság foka – a
városlakó népesség aránya – (78%)20, jóval meghaladja a megyei 55%-os átlagot.
A Budaörsi kistérség legnépesebb települése a kistérség központja, Budaörs (27 004 fő) ezt
Budakeszi Törökbálint és Biatorbágy követi (13590, 12651 és 10720 fős népességgel).
A kistérség legsűrűbben lakott települése maga a központ Budaörs (1145 fő /km2), majd
Törökbálint (430 fő /km2) következik. A legritkábban lakott települések Sóskút (114 fő/km2) és
Pusztazámor (122 fő/km2).

A lakónépesség változás a születések és halálozások különbségéből adódó természetes
szaporodásból és a vándorlási különbözetből vezethető le. Amennyiben csak a természetes
szaporodást vesszük figyelembe elmondható, hogy az országos és megyei tendenciával
szemben a kistérség 10 települése közül mindben pozitív a természetes szaporodás
egyenlege.

A migrációs tendencia a szub-urbanizáció jelenségéhez köthető kiáramlásnak köszönhetően
1990 óta minimális anomáliáktól eltekintve pozitív minden településen. A természetes
szaporodás és vándorlási különbözet egyenlege minden térségi településen 15 éve pozitív,
tehát a települések lakossága eltérő ütemben, de növekszik.
                                                          A Budaörsi kistérséget jelenleg alkotó 10
                                                          település össznépessége 2006-ban az 1990-es
                                Növekedés
                                mértéke (%)
                                                          értéknek           139%-a,           azaz          majdnem
     Budaörs                           134%               másfélszerese.
     Biatorbágy                        150%               Az összesített érték jelentős szélsőségeket
     Budakeszi                         115%               takar. Az alábbi táblázat a település szintű
     Budajenő                          204%
     Herceghalom                       151%               növekedés         mértékét        mutatja.       Ebben        a
     Páty                              157%               tekintetben az újonnan csatakozott települések
     Pusztazámor                       156%               között találjuk a legkiemelkedőbbeket: Telki
     Sóskút                            130%
     Telki                             492%               népessége közel ötszörösére nőtt. Ezzel a
     Törökbálint                       133%               növekedési dinamikával egyedülálló jelenség
     Budaörsi kistérség                                   nem      csak     a     kistérségben,      de    az     egész
     települései együtt                   139%
                                                          agglomerációban.            Kiemelkedően          dinamikus
     Pest megye                           124%
                                                          (150%       feletti)     növekedés       figyelhető       meg
                                                          Biatorbágy Budajenő, Herceghalom, Páty és
     2. táblázat Népességnövekedés aránya
                                                          Pusztazámor települések esetében.
     1990-2006 között a Budaörsi Kistérség
     településein     Forrás:   Pest    megyei           A        városi          rangú        településeken            a
     Statisztikai Évkönyv, KSH 1990 és 2006
                                                         népességnövekedés aránya nem kiemelkedően
                                                         magas.         A        legvisszafogottabb        növekedés
                                                         Budakeszin tapasztalható.



20
   Hasonlóan magas urbanizáltsági fokkal – eltérő okokból – a Ceglédi és a Dunakeszi kistérség bír, mindkettő 70 % feletti
értékkel rendelkezik.


                                                           32
Terra Studio Kft.                                   Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                                                                                       Helyzetértékelő tanulmány

A növekedés ütemét tekintve minden település esetén eltérő mértékű, de egyenletes
növekedés tapasztalható (Melléklet 3.1.1)21. A növekedés intenzitása – a diagram
elemeinek meredeksége – jelentős változást jelöl a 2000 utáni időszakban. Ez a
lakástámogatási rendszer megváltozásának egyértelmű következménye.
Ez elsősorban 2001 és 2003 között pozitívan hatott a lakásvásárlási és építési kedvre, és
ezzel a szuburbanizációs letelepedés intenzitásának növekedésére. (Lásd később,
lakásállomány             jellemzői).                  A           lakosság               korcsoportok               szerinti                 összetétele           jelentősen
                                                                                                                           22
befolyásolja a települése által fejlesztendő intézménytípusokat .
Az alábbi korcsoportok arányát bemutató diagram (6. ábra) szerint a kistérségben Telki
rendelkezik a legfiatalosabb korösszetétellel, mivel a 60 évesnél idősebbek aránya jóval
alatta marad a kistérségi és megyei átlagnak, ugyanakkor a 0-17 éves korosztály itt mutatja
a legnagyobb részesedést.
Hasonlóan fiatalos korszerkezetet mutat Pusztazámor, ahol a gyermekkorú népesség aránya
kiemelkedő a többi kistérségi településhez képest.



         100%




          80%


                                                                                                                                                                   60-x év

          60%

                                                                                                                                                                   18-59 év


          40%
                                                                                                                                                                   0-17 év


          20%




           0%
                                                                     Herceghalom
                           Biatorbágy




                                                                                                                                Törökbálint
                                                                                            Pusztazámor
                Budaörs




                                                        Budajenő




                                                                                                          Sóskút




                                                                                                                                              települései együtt
                                                                                   Páty




                                                                                                                   Telki
                                        Budakeszi




                                                                                                                                                  Kistérség




     6. ábra A lakosság korcsoportok szerinti megoszlása a Budaörsi kistérség településein
     2005. Forrás: KSH, T-STAR. 2005.




21
   A szinte minden településnél jelentkező 2001-es a népszámlálással bekövetkezett töréspont, a korábban 10
éven át vezetett adat korrekcióját mutatja és nem ugrásszerű növekedést , illetve csökkenést.
22
   Valójában a statikus vizsgáltok csak egy adott időpontban jellemző korösszetételt mutatnak, amelyek nem
megfelelő megalapozása a hosszútávú intézményfejlesztésnek. Erre a települések demográfiai változásaira
vonatkozó, matematikai módszerekkel elvégzett prognózisok alkalmasak. A Budaörsi kistérség demográfiai és
iskolázottsági előreszámítása 2021-ig (2005) című tanulmány ezen számítások eredményének
intézményfejlesztésre gyakorolt hatását vizsgálja.

                                                                                           33
Terra Studio Kft.                    Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                          Helyzetértékelő tanulmány


A Budaörsi kistérség településein a hagyományoknak megfelelően a német nemzeti
kisebbség képviselteti magát jelentősebb arányban. A települési kérdőívek szerint a német
kisebbség aránya a legjelentősebb Budaörsön, Törökbálinton és Budajenőn ugyanakkor a
2001-es népszámlálás adatai szerint jelentősebb – bár nagyságrendjét tekintve kisebb –
német közösség van jelen Biatorbágyon (240 fő) is. Nemzeti kisebbségként jelen van még
egy minimális arányú szlovák, horvát, görög és ruszin valamint lengyel népesség is, ami
elsősorban Budaörsön, Biatorbágyon, Sóskúton, és Budajenőn van jelen.
Ellentétben számos hazai kistérséggel a Budaörsi kistérségben nem kiemelkedő a roma
kisebbség jelenléte (pl. Páty 4.5%).
A       kisebbségek         érdekképviseletével          foglalkozó     kisebbségi       önkormányzatok           és
                                                                       23
tevékenységek listáját az alábbi táblázat tartalmazza . A kisebbségi önkormányzatok a
városi településeken aktívabbak. Tevékenységük általában kulturális, oktatási (nyelv) és
hagyományőrzés jellegű tevékenységekben fejeződik ki.


     Település                    Kisebbségi Önkormányzat                              Tevékenység
                              Görög, Német, Örmény, Ruszin, Roma,       kulturális tevékenység, hagyományőrzés,
     Budaörs
                               Szlovák Kisebbségi Önkormányzat;                        érdekvédelem
                                  Román Kisebbségi Szószóló
                                Német Kisebbségi Önkormányzat           kulturális tevékenység, hagyományőrzés,
     Budakeszi
                                                                                       érdekvédelem
                                Német, Lengyel, Görög Kisebbségi        kulturális tevékenység, hagyományőrzés,
     Biatorbágy
                                         Önkormányzat                                  érdekvédelem
                                Német Kisebbségi Önkormányzat           kulturális tevékenység, hagyományőrzés,
     Budajenő
                                                                         érdekvédelem, gazdasági kapcsolatok
                                    Német Kisebbségi Önkormányzat           Kulturális és oktatási tevékenység
     Herceghalom
                                    Cigány Kisebbségi Önkormányzat
     Páty
                                                  –                                         –
     Pusztazámor
                                                  –                                         –
     Sóskút
                                                  –                                         –
     Telki
                                    Német Kisebbségi Önkormányzat            kulturális, oktatási tevékenység
     Törökbálint
                                    Cigány Kisebbségi Önkormányzat


3. táblázat A Budaörsi Kistérség településeinek kisebbségi önkormányzatai Forrás: települési
kérdőívek 2005-2007


2.5.         A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG GAZDASÁGÁNAK VIZSGÁLATA

A Budaörsi kistérség rendelkezik mindazokkal adottságokkal, amelyek a kedvező
vállalkozási környezet kialakulásához szükségesek, ezek: a könnyű és gyors elérhetőség a
nemzetközi úthálózatok mentén, egy európai mértékben is jelentős gazdasági-üzleti-
szolgáltatási-szellemi központ közelsége (Budapest), képzett munkaerő, telephely-létesítésre
alkalmas iparterületek és szolgáltatói háttér megléte, befektetésbarát helyi politika. Mindezen


23
     Forrás: települési kérdőívek


                                                           34
Terra Studio Kft.                Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                     Helyzetértékelő tanulmány

tényezők együttes megléte alapozta meg a Budaörsi kistérség dinamikus gazdasági
fejlődését, ami a különböző adottságoknak és azok különböző mértékű kihasználásának
eredményeként nem egyforma mértékben érintette a kistérség településeit.


A 2007 októberétől érvényes települési összetétel megváltoztatta a térségi gazdaság fő
jellemzőit. Az újonnan csatlakozó északi települések közül Páty az egyetlen, amely
Budaörsre jellemzően telephelyek létesítésben találta meg helyi gazdasági fejlődésének
motorját. Míg a további három település jóval inkább lakófunkcióját támogató tevékenységeit
erősíti   és        elutasít   minden    olyan    fejlesztést,   amely     magas      státuszú     lakossága
életkörülményeit bármilyen mértékben rontaná.


A   közlekedés-földrajzi         előnyöket     kihasználva,      a   térség   iparterület-hasznosításának
meghatározó területe a logisztika és a kereskedelem. Budaörs, Törökbálint és Biatorbágy
környéke vált a városrégió (Budapest és agglomerációja) új fejlesztésű ingatlanokból álló
logisztikai illetve nagykereskedelmi központjává. Ehhez a településcsoporthoz zárkózik fel
fokozatosan Páty is.
A multinacionális vállalkozások a helyi vállalkozásokkal való kapcsolatépítése egyáltalán
nem, vagy elenyésző mértékben jellemző. A kutató-fejlesztő tevékenységek, kutatóintézetek
térségi megtelepedése kevéssé meghatározó, kezdeti fázisában tart. Ugyanakkor történtek
előremutató lépések a térség innovációs potenciáljának erősítése érdekében, elsősorban az
innovatív KKV-kat támogató intézményi háttér kiépülése területén.
A kistérségben jelentős iparterületi beruházások történtek az elmúlt évtizedben mind
önkormányzati, mind magánterületeken, aminek eredményeként az ipari, szolgáltató és
kereskedelmi funkciók telepítésére alkalmas területek nagy része beépítésre került,
különösen a kistérség központi – az M1-M7 autópályához kapcsolódó – településein
(Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy). Ezeken a területeken az extenzív fejlesztéseket egy
intenzív, a szolgáltatói infrastrukturális háttér és az innovációs potenciál erősödését
támogató fejlődési ciklus kell, hogy felváltsa. A kistérség más – külsőbb, de autópályák menti
– részein, mint Pátyon és Herceghalomban az ott még rendelkezésre álló jelentős
telephelykínálat nagyobb lehetőségeket ad az extenzív növekedésre.
Törökbálinton gazdasági szempontból jelentős tényező a Mechanikai Művek és az Égett-
völgyben zajló kereskedelmi-szolgáltató jellegű fejlesztések.


A már „telítettnek” tekinthető települések növekedési dinamikája csak úgy tartható fenn, ha
egy tudásalapú, erős K+F tevékenységre épülő, innovatív tevékenység nagyobb arányban
jelennek meg.
A kistérség további, még viszonylag „zöld” térségeiben – Telki, Budajenő, Budakeszi, Sóskút
– a helyi politika és a lakosság egyaránt a rekreációs és turisztikai funkciók megőrzését és
erősítését támogatja, és az adottságok is ezt támasztják alá.




                                                       35
Terra Studio Kft.                     Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                                       Helyzetértékelő tanulmány




2.5.1 Gazdaságszerkezeti jellemzők


                                         mezőgazdaság
                                                                                                   A KSH-T-star adatbázis
                         egyéb tev.
                                             2%
                           12%                             ipar                                    2004-es adatai alapján a
                                                           10%

                                                                             építőipar
                                                                                                   Budaörsi          kistérség
                                                                               9%
                                                                                                   működő               társas
                                                                                                   vállalkozásainak túlnyomó
                                                                                                   többsége,      79         %-a
                                                                                    kereskm-jav.   szolgáltató    jellegű.    A
                                                                                        23%

                                                              szállhelyszolg-vendlát.
                                                                                                   mezőgazdasági        profilú
            ing-gazd.szolg.                                             3%
                                           rak.post.táv.                                           vállalkozások mindössze
                 37%
                                                4%

                                                                                                   2 %-ot képviselnek, az
                                                                                                   iparban a vállalkozások
 7. ábra Működő társas vállalkozások ágazati megoszlása Forrás:                                    19 %-a tevékenykedik. A
 KSH, T-STAR, 2005.
                                                                                                   tercier szektor ágazatai
                                                                                                   közül      a   legnagyobb
arányt az ingatlanügyekkel és gazdasági szolgáltatással foglalkozó vállalkozások képviselik
(37 %), amit az ágazati sorrendben a kereskedelmi és javítói tevékenységet folytató
vállalkozások követnek (23 %). Ezen kívül említést érdemel még a raktározást-postai és
távközlési tevékenységet folytató, valamint a szálláshelyszolgáltatást-vendéglátást nyújtó
működő társas vállalkozások 4, illetve 3 %-os aránya.


A statisztikai adatokból megállapítható, hogy nagyjából minden második ipari tevékenységet
folytató működő társas vállalkozás építőipari, míg megközelítőleg minden második
szolgáltató működő társas vállalkozás ingatlanügyek-gazdasági szolgáltatások profillal
rendelkezik.
A helyi gazdaság településeken belüli szerkezetét ugyancsak a működő társas vállalkozások
szektoriális megoszlásán keresztül vizsgáltuk a rendelkezésre álló 2004-es adatok alapján
(Melléklet 3.1.2). A kistérség települései között a szolgáltató szektor aránya 83 és 71 %
között változott, ami arányaiban nem túl jelentős eltérésnek felel meg. Az ipari tevékenység
tekintetében azonban már arányaiban is számottevő különbségek figyelhetők meg az egyes
települések között. A két szélsőérték (Pusztazámor: 13 %, Sóskút: 25 %) egymáshoz
viszonyított aránya majdnem kétszeres. Az arányokat tekintve a legtöbb társas ipari
vállalkozás Sóskúton, Biatorbágyon, Herceghalmon és Törökbálinton, míg a legkevesebb
Pusztazámoron és Budajenőn működött. A mezőgazdasági tevékenységet folytató társas
vállalkozások legnagyobb aránya Herceghalom, Sóskút és Pusztazámor községekben volt
regisztrálható. Az adatok alapján megállapítható tehát, hogy a mezőgazdasági tevékenység
a társas vállalkozások körében Herceghalom községben jellemző leginkább (7 %), ami a
kistérségi adat (2 %) 3 és fél-szerese.

                                                                  36
Terra Studio Kft.                Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                           Helyzetértékelő tanulmány

A vállalkozások ágazati megoszlása a KSH-Cég-Kód-Tár 2006. évi, első negyedéves adatai
alapján a fenti jellemzéstől kissé eltérő és részletesebb képet ad a kistérség vállalkozásainak
ágazati helyzetéről. A vizsgált kis-, közép- és nagyvállalkozások24 közel kétharmada (65 %) a
szolgáltatói szektorba tartozik, míg egyharmad részük (33 %) ipari tevékenységet folytat. A
mezőgazdasági profillal rendelkező vállalkozások részaránya ezekben a méretkategóriákban
összesen mindössze 2 %. A mezőgazdaság alacsony súlya egyrészt a kistérség magas
gazdasági fejlettségére utal, másrészt a terület urbánus jellegének, a budapesti
agglomerációban betöltött szerepének és ezzel összefüggésben a mezőgazdasági
művelésre alkalmas területek alacsony arányának a következménye.


Ipar
A Budaörsi kistérség országos, sőt, nemzetközi viszonylatban is számottevő ipari bázissal
rendelkezik. Az ipari tevékenységet folytató kis-, közép- és nagyvállalkozások 60 %-a a
feldolgozóiparban, 37 %-a pedig az építőiparban működik, és mindössze 3 % az aránya a
kitermeléssel-alapanyagelőállítással foglalkozó vállalkozásoknak. A feldolgozóiparon belül a
legfontosabb ágazatok, illetve gazdasági tevékenységek a vizsgált méretkategóriájú
vállalkozások között a következők: nyomda, kiadás, sokszorosítás 16 %, vegyipar és
élelmiszeripar egyaránt 14 %, valamint a fémipar 13 %.
A térség ipara elsősorban Budaörsre, Törökbálintra és Biatorbágyra koncentrálódik.
Budaörsön a textilipar, bőripar, valamint a fa-, papír- és nyomdaipar rendelkezik a
legnagyobb kapacitásokkal. Törökbálint legjelentősebb ágazata az építőipar mellett a gép-
és járműipar. Biatorbágyon az élelmiszeripar, a fa-, papír és nyomdaipar, a vegy- és
gumiipar, valamint kiemelkedően a logisztikai tevékenység játszik fontos szerepet. A kisebb
települések egy részén (Herceghalom, Pusztazámor, Sóskút) a térség átlagánál nagyobb az
élelmiszeripari vállalkozások súlya, mindazonáltal országos viszonylatban ezeken a
településeken sincsenek jelentős élelmiszer-feldolgozó kapacitások.
A térség ipari vállalkozásai közötti beszállítói kapcsolatok nem túl erősek, és elsősorban az
építőiparra,        valamint    bizonyos      szolgáltató      ágazatokra        (kereskedelem,         raktározás)
jellemzőek. A térségben jelen lévő multinacionális vállalatoknak a logisztikai szempontból
kedvező fekvést (közvetlen autópálya-kapcsolat az Európai Unió régi tagállamaival)
kihasználva túlnyomó részben külföldi beszállítóik vannak.


Szolgáltatások
A szolgáltató jellegű kis-, közép- és nagyvállalkozásoknak nagyjából a fele (51 %)
kereskedelmi tevékenységet folytat. A kistérségben túlnyomórészt külföldi tőke részvételével
ment végbe a tőkekoncentráció, amit jól mutat, hogy a nagyvállalkozások zömében külföldi
tulajdonú, kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok, melyek közül legnagyobb
arányban a gépjármű-kereskedelemmel és gépjármű-alkatrészkereskedelemmel foglalkozó
cégek képviseltetik magukat a térségben (többek között a Scania Biatorbágyon, a General

24
  A szektoriális és ágazati megoszlása a vállalkozások TEAOR tevékenységi kategóriák szerinti besorolása alapján került
meghatározásra.


                                                          37
Terra Studio Kft.                         Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                              Helyzetértékelő tanulmány

Motors, a Honda és a Toyota Budaörsön). Emellett meghatározóak még az üzemanyag-
nagykereskedő cégek (az Agip és a Total olajtársaságok üzemanyag-forgalmazói Budaörsön
működnek), a gyógyszer-nagykereskedelemben tevékenykedő vállalatok (a biatorbágyi
Medico Uno Pharma és a törökbálinti Astra-Zeneca), az élelmiszer jellegű kiskereskedelmet
folytató hipermarketek (a Metro, a Tesco és az Auchan Budaörsön, a Cora Törökbálinton) és
az elektromos háztartási cikkeket forgalmazó vállalkozások is.
                                                                                             A     tercier    szektoron
                                                             egyéb                           belül      a       második
                     szállhelyszolg.-vendlát.                 12%
                               5%
                                                                                             legtöbb kis-, közép- és
     számtech tev.                                                                           nagyvállalkozás (10,4
         5%
                                                                                             %)        a        kedvező
                                                                                                  közlekedés-földrajzi
                                                                                                           adottságokra
ingatlanügyletek
       7%                                                                                    települve,       valamilyen
                                                                                             fajta            logisztikai
                                                                          kereskedelem
            gazd.tev. segítő szolg.                                           51%
                                                                                             szolgáltatást           nyújt,
                     10%                        logisztika
                                                  10%                                        jelezve         ezzel      az
                                                                                             ágazat                  helyi
  8. ábra Vállalkozások szektorális megoszlása Forrás: KSH, T-STAR                           gazdaságban betöltött
  2005.
                                                                                             fontos            szerepét.
                                                                                             Napjaink           legújabb
jelentős ágazati beruházását pedig a német Aldi hajtja végre, amely cég regionális
központjának nyitását a jövő év elejére tervezi Biatorbágyon.
A vizsgált vállalkozások 9,7 %-a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatást (pl. jogi,
könyvelői, pénz-és adóügyi szolgáltatások, tanácsadás, biztosítás, stb.) nyújt, 6,5 %-uk
pedig ingatlanügyletekkel foglalkozik. Számítástechnikához kapcsolódó tevékenységet (pl.
hardver-szoftverfejlesztés, javítás, stb.) a vállalkozások 5,4 %-a folytat, valamint a
szálláshely-szolgáltatással és vendéglátással foglalkozó vállalkozások aránya 4,6 %. Az
egyéb kategórián belül említést érdemel a távközlés, mivel a nagyvállalkozások közül három
a hazai távközlési piac meghatározó cége: a GTS-Datanet, az Invitel és a Pannon GSM is
Budaörsön alakította ki székhelyét. Ez utóbbi most építi újabb telephelyét Törökbálinton.


2.5.2 Jövedelmi helyzet


A kistérség gazdaságának fejlettségére enged következtetni a lakók jövedelmi helyzete, amit
az egy állandó lakosra eső személyi jövedelem-adó alapot képező jövedelmek nagysága,
mint statisztikai mutató fejez ki (Melléklet 3.1.3).


A Budapesttel határos kistérségek viszonylatában a Budaörsi kistérség rendezik a
legkiemelkedőbb értékkel, ami majdhogynem eléri a 900 000 Ft/fő értéket (895 869 Ft/fő). Az



                                                                     38
Terra Studio Kft.            Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                 Helyzetértékelő tanulmány

országos 601.928 Ft/fő-s jövedelemadó alapot a kistérségi mutató közel 50 %-kal, a megyei
adatot (648.509 Ft/fő) 38 %-al haladja meg.
A kistérségen belüli szélső értékek különbsége több mint kétszeres (9. ábra). A statisztikai
adatok alapján a legkedvezőbb a Telkiben, Budajenőn és Budaörsön élők jövedelmi
helyzete, míg a legalacsonyabb jövedelmek Pusztazámoron és Sóskúton keletkeztek 2005-
ben. Ez utóbbi két településen az értékek még a megyei és az országos átlagokat sem érik
el. Az előbb említett két település (Telki és Budajenő) a fővárosból kiköltöző vagyonosabb
rétegek egyik legjellemzőbb célpontja. E társadalmi osztály egyik csoportja az ún. újgazdag
vállalkozói réteg, melynek fokozott itteni jelenlétére a vállalkozások relatíve magas
népességarányos száma is utal.
A jövedelmek növekedésének mértéke jelzi az adott településen elők jövedelmi
dinamizmusát (ami csak kicsiny részben jelzi a helyi gazdaság állapotát) 2000 és 2005
közötti öt évben a legdinamikusabb növekedés (10. ábra) Herceghalmon volt megfigyelhető
(110 %), de Páty, Biatorbágy és Budajenő településeken is relatíve magas arányban nőttek a
jövedelmek.




      9. ábra Egy lakosra jutó SZJA alap Budaörsi kistérség településein Forrás: KSH T-star, KSH
      Területi Statisztikai Évkönyv – 2005




                                                   39
Terra Studio Kft.                    Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                         Helyzetértékelő tanulmány




       10. ábra Az egy főre eső SZJA változás 2000 és 2005 között Forrás: KSH-T-star adatbázis



Az okok között említhető, hogy gyakorlatilag az egész kistérség területe, így ezek a
települések is a szuburbanizációs folyamat (amiben elsősorban a tehetősebb társadalmi
csoportok vesznek részt) legintenzívebb célterületei, illetve ezeken a helyeken a jövedelmek
növekedése relatíve alacsonyabb bázisértékekről indult. Ezzel szemben a legkisebb arányú
jövedelem-növekedést felmutató települések között a relatíve magasabb bázisértékű
településeket találjuk, úgy, mint Telkit vagy Budaörsöt. A magas bázisérték ellenére a
kistérségi jövedelmek növekedése (73 %) a megyei ütemet (79 %) ugyan nem, de az
országosat (68 %) a vizsgált időszakban is meghaladta.


2.5.3 Vállalkozások jellemzése, vállalkozói aktivitás


A vállalkozások méretkategória szerinti megoszlását a KSH-Cég-Kód-Tár 2006. évi, első
negyedéves adatainak felhasználásával került vizsgálatra. Az adatbázis alapján a
kistérségben székhellyel rendelkező regisztrált vállalkozások száma összesen 7.415, melyek
92 %-a a legfeljebb 9 főt foglalkoztató, maximum 500 millió Ft árbevételű mikro-vállalkozás25.




25
     a 2004-es új, EU-konform szabályozás szerint.


                                                           40
Terra Studio Kft.           Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                Helyzetértékelő tanulmány

A 10 és 49 fő között foglalkoztató, maximum 2,5 milliárd Ft árbevételt elérő kisvállalkozások
száma 373, míg a 49 fő fölött foglalkoztató, 2,5 milliárd Ft-nál nagyobb árbevétellel
rendelkező közép- vagy nagyvállalkozások száma 58. A nagy volumenű külföldi működő
tőke    beáramlással    összefüggő     magas      vállalkozási    aktivitás   és   a    nagy mértékű
tőkekoncentráció következtében relatíve sok nagyvállalkozás található a kistérségben. A
szolgáltató vállalkozások között például számos transznacionális vállalat rendelkezik
telephellyel – nem egy közülük közép- vagy délkelet-európai regionális központtal – a
Budaörsi kistérségben, mely tekintetben a kistérség országosan, sőt, Kelet-Közép-Európán
belül is kitüntetett szereppel bír.
A kis-, közép- és nagyvállalkozások területi eloszlására jellemző, hogy a kistérség négy
városába koncentrálódnak (91%-ban). Ezen belül is minden második vállalkozás a kistérségi
központban, Budaörsön működik (a vállalkozások 51 %-a), míg a kistérségi vállalkozások 16
%-a Törökbálinton, 13 %-a Budakeszin, valamint 11 %-a Biatorbágyon alakította ki
székhelyét.
A kedvező gazdasági háttérfeltételek, a vállalkozások létrehozását, befektetéseit ösztönző
vállalkozásbarát környezet a gazdaság fejlődésének és a versenyképesség erősítésének
fontos tényezője. A vállalkozási környezet milyenségére enged következtetni a vállalkozási
aktivitás amit az ezer lakosra jutó regisztrált vagy működő társas vállalkozások száma
határoz meg.


A vállalkozási aktivitás a Budaörsi kistérségben tendenciózusan a Pest megyei és a
magyarországi átlag felett alakul, méghozzá jellemzően jelentős mértékben. 2005-ben
például a regisztrált társas vállalkozások fajlagos száma az országos arányszámnak (49)
pontosan, a megyeinek pedig (52) közel a kétszerese volt a kistérségben (98). Ugyanakkor a
fővárossal határos kistérségek adatai is messze elmaradnak tőle. Alapvetően tehát
kijelenthető, hogy a Budaörsi kistérség a főváros mellett az ország egyik legfejlettebb
vállalkozási környezetével, és ezen belül az egyik legnagyobb mértékű vállalkozási
aktivitással jellemezhető térsége.


A kistérség települései közül, Budajenőn, Budaörsön és Telkiben volt a legmagasabb az
ezer főre jutó működő társas vállalkozások száma 2004-ben. Ezzel szemben a legkisebb
vállalkozási aktivitás Sóskúton és Pusztazámoron volt tapasztalható, előbbi esetében még a
kistérségi átlag (83) felét sem elérő szinttel (38).
A működő társas vállalkozások számának fajlagos változása szempontjából három kisebb
lélekszámú település, Pusztazámor, Herceghalom és Budajenő emelkedik ki a kistérség
többi települése közül. Különösen figyelemre méltó Pusztazámor növekedési üteme (174 %),
ahol közel hatszoros mértékű volt 1999 és 2004 között a működő társas vállalkozások
népességarányos számának a növekedési aránya a kistérségi átlaghoz képest (31 %).
Azonban ez a kimagasló arányú növekedés is csak arra volt elegendő, hogy a község a
kistérségi rangsorban 2004-re az utolsó előtti helyre kerüljön, egyedül Sóskút községet
megelőzve ezzel. (Melléklet 3.1.4)


                                                  41
Terra Studio Kft.             Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                     Helyzetértékelő tanulmány

2.5.4 Gazdasági felhasználású területek


Az országban egyedülálló, több autópálya – M1, M7, M0 – és a főváros közelségéből adódó
közlekedés-földrajzi előnyök megléte megalapozta a térség területhasználati stratégiájának
orientációját. Az iparterületként történő területhasznosítás előnyeinek – munkahelyteremtés,
iparűzési adó bevételek, hozzáadott érték növekedés stb. – kihasználására irányuló
településvezetési szándék (és ennek eszközeként alkalmazott vállalkozásbarát politika),
valamint a befektetői érdeklődés egymásra találása a kistérség ipari hasznosításra szánt
területeinek jellemzően gyors és sikeres betelepítését eredményezte. Néhány iparterület
megszerezte az ipari parki címet (Budaörsön, Biatorbágyon, Pátyon és Sóskúton), a BITEP
(Budaörsi Ipari és Technológiai Park) az integrátor ipari parki címet, az iparterületek döntő
többsége azonban címtől függetlenül működik. Az önkormányzati területek jellemzően már
beépítésre kerültek, az önkormányzatok ipartelepítésre és kereskedelmi-szolgáltató
funkcióra szánt szabad területekkel szórványosan, magántulajdonú területekkel keverten
rendelkeznek. Az iparterület-fejlesztések nagyobb része, tekintve az ingatlanok piaci
felértékelődését és az élénk befektetői érdeklődést, magánberuházás keretében valósul(t)
meg, és jelenleg is több a potenciális befektetési terület a szabad - ipari, kereskedelmi
hasznosításra szánt – magánterületek tekintetében.
A    közlekedés-földrajzi     előnyöket     kihasználva,      a     térség    iparterület-hasznosításának
meghatározó területe a logisztika és a kereskedelem. Budaörs, Biatorbágy, Törökbálint
környéke válik a régió új fejlesztésű ingatlanokból álló elosztói és nagykereskedelmi
központjává, ugyanakkor a kialakuló business parkokon kívül eső részeken is – elsősorban
az M1, M0 autópálya közelében – jelentős betelepülés figyelhető meg, jellemzően ipari
cégek részéről. Vagyis nemcsak és kifejezetten logisztikára szűkített, hanem vertikális
tevékenységeket integráló, a gyártást, összeszerelést, irodákat és a szállítmányozást egy
helyen megvalósító parkok jönnek létre. Multinacionális gyártó, forgalmazó és logisztikai
vállalatok sora települt be, nem egy közép-európai székhelyét létrehozva a térségben. A
helyi vállalkozásokkal való kapcsolatépítések azonban egyáltalán nem, vagy csak elenyésző
mértékben jellemzőek.
A térségről összességében megállapítható, hogy előnyös adottságú iparterületeivel és a
vállalkozásösztönző atmoszférával kedvező feltételeket teremt mind a multinacionális, mind
pedig a helyi vállalkozások telephely-létesítésének, működésének. A kistérség jelentősebb
telephelyeinek bemutatását lásd a mellékletben!


Meglévő ipari parkok
Az egyéb ipari, kereskedelmi és szolgáltatói területekhez hasonlóan a kistérség ipari parkjai
is   főleg    ingatlanfejlesztő,    gyakran     logisztikai       tapasztalatokkal     rendelkező      cégek
magánberuházásaiban jöttek létre (kivétel a pátyi IP). E cégek menedzsmentjei és szakértői
jellemzően teljes körű szolgáltatást nyújtanak a sikeres ingatlanfejlesztés érdekében,
beleértve a projektmenedzsmentet,              az infrastruktúrafejlesztést, generál kivitelezést,
projektfinanszírozást,      jogi   tanácsadást,     humán         erőforrás   tanácsadást,      beruházási,


                                                    42
Terra Studio Kft.             Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                  Helyzetértékelő tanulmány

támogatási rendszerekkel kapcsolatos tanácsadást, továbbá adott esetben logisztikai
tevékenységet is. A betelepült cégek kisebb arányban valamilyen feldolgozóipari (fémipar,
eletronika, élelmiszeripar, stb.) vagy építőipari tevékenységet folytatnak, míg túlnyomó
többségük a kedvező közlekedés-földrajzi helyzet kihasználására települve logisztikai, illetve
kereskedelmi és szolgáltató profilt képvisel.
A Budaörsi Ipari és Technológiai Park (BITEP) a kis- és középvállalkozások betelepítésére
fókuszál, számos betelepüléssel, illetve a folyamatos napi működéssel kapcsolatos alap- és
innovációs szolgáltatás nyújtásával. A betelepült vállalkozások jellemzően a kereskedelem
és szolgáltatás szektorából kerülnek ki. Budaörs másik ipari park címet nyert iparterületén a
magas hozzáadott értékű, szolgáltató vagy termelő tevékenységet folytató high-tech
iparágak (gyógyszeripar, számítástechnika) termelő, innovációs, fejlesztő, és legfőképpen
logisztikai szolgáltatásai játszanak meghatározó szerepet. Itt jött létre például az orvosi és
gyógyszerészeti cégek számára irodákat és raktárterületeket kínáló Pharmapark. A
biatorbágyi Rozália Parkban országos viszonylatban is jelentős méretű raktárbázis-
komplexum épült ki. Jelenleg azonban ezekben az ipari parkokban már nincs vagy csak
kevés a kiajánlható terület, ugyanakkor Pátyon és Sóskúton még rendelkezésre állnak
jelentősebb nagyságú fejlesztési területek. A Sóskúti Ipari park gyors ütemben telik be 2008-
ban cca. 100 munkahely létesül a településen. Pátyon jelentős területek kerületek az elmúlt
évben értékesítésre logisztikai beruházás céljára ennek kapcsán várhatóan 1000 főt
meghaladó munkahely jön létre.


A meglévő ipari parkok részletes jellemzése a 3.2 mellékletben található
        Budaörsi Ipari és Technológiai Park (BITEP)
        Euro Business Innovációs Ipari Logisztikai Park - Budaörs
        Sóskúti Ipari Park
        Rozália Park – Biatorbágy
        TERMINÁL Ipari Park – Páty


        Budaörs Airport Retail Park (ARP), Terrapark, ORCO Business Park
        Biatorbágy : Vendel Park, Budapark, Hungarocommercial Park, Tulipán Park,
         Premier Outlets Center
        Páty M1 Business Park
        Törökbálint: West Gate Business Park, DEPO Logisztikai Központ , SCB-Atlanta
         Center, GL-Outlet,
        Herceghalom: Talentis Business Park, Agrogate Hungary,



2.5.5 A Budaörsi kistérség innovációs potenciálja


A Budaörsi kistérség Budapest, az ország tudományos, felsőoktatási és kutatás-fejlesztési
központjának közvetlen közelében helyezkedik el, ami kedvező lehetőséget teremt a térség

                                                    43
Terra Studio Kft.              Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                       Helyzetértékelő tanulmány

innovációs potenciáljának fejlődése számára a főváros szellemi és intézményi hálózatához
kapcsolódva. A kistérség gazdasági szerkezetében a kereskedelmi-szolgáltató, logisztikai
ágazatok dominanciája a jellemző, a kutató-fejlesztő tevékenységek, kutatóintézetek térségi
megtelepedése       kevéssé      meghatározó,       kezdeti    fázisában       tart.    Történtek     azonban
előremutató lépések a térség innovációs potenciáljának erősítése érdekében. A kistérség
innovációs szempontból legmeghatározóbb települése Budaörs, ahol az ipari és technológiai
park tevékenységéhez kapcsolódóan működik a kistérség innovációs szektorának egyik
legfontosabb szereplője, a jelentős nemzetközi és hazai oktatási-tudományos–kutatási
intézményi kapcsolatrendszerrel rendelkező Közép-Magyarországi Innovációs Központ. A
budaörsi innovációs központban és ipari parkban szerveződik a térség innovatív kis- és
középvállalkozásainak jelentős része. Az innovatív tevékenységek ilyen specializált és
koncentrált megjelenése a térség más részein nem jellemző, eseti jelleggel fordulnak elő
kutatási tevékenységet is folytató vállalkozási tevékenységek, elsősorban a távközlési ipar
(GTS Datanet Kft.), gyógyszeripar (AstraZeneca-Törökbálint) területén. Ugyanakkor a
kutatás-fejlesztési tevékenységek, a nagy hozzáadott értéket teremtő, tudásalapú innovatív
vállalkozások       térségbe      vonzása      a     háttérinfrastruktúra       (innovációs         központok,
inkubátorházak) megteremtésével, több térségi település gazdaságfejlesztési céljai között
szerepel.
Körvonalazódni látszik egy együttműködési rendszer kiépülése a Budaörsi kistérség –
Zsámbéki-medence települései között egy innovációs klaszter kiépítésére vonatkozóan, a
Zsámbéki-medence Talentis Programjához kapcsolódóan. A Talentis Program a Zsámbéki-
medencében megvalósuló tudásalapú térségfejlesztési koncepció, amely alapvetően a
humán erőforrásokra és a csúcstechnológia alkalmazására épül. A program három pillére:
        Campus, egyetemi és továbbképző központ
        Innovációs központ
        Technológiai Park – kis- és középvállalkozások részére
Az elsősorban infrastrukturális és oktatási beruházásokat magába foglaló, mintegy 12
milliárd eurós költségigényű program PPP beruházásként valósul meg, a Talentis
Programiroda koordinálása mellett. A program a Budaörsi kistérség települései közül
közvetlenül egyedül Herceghalmot érinti (közvetetten azonban további négy település:
Biatorbágy, Páty, Telki és Budajenő is érintett, mivel a fejlesztési program helyszínének
számító Zsámbéki-medence peremén helyezkednek el) az alábbi programelemekkel:
Herceghalmon        a   Campushoz         kapcsolódóan        egy   oktatási      és     konferenciaközpont
megvalósítását tervezik, ahol a munkaügyi kirendeltségekkel, térségi munkáltatókkal
együttműködve lehetőség nyílik szakképzési, felnőttképzési és átképzési programok
megvalósítására, valamint üzleti alapú képzések lebonyolítására. Az elmúlt időszakban a
Talentis Programiroda számos oktatási, felsőoktatási intézménnyel alakított ki partneri
kapcsolatot, melyek nyári egyetemeiket, master, vagy posztgraduális képzéseiket az
intézményben kívánják megvalósítani. A Programiroda folyamatos tárgyalásokat folytat a
jövőbeli üzleti partnerekkel, befektetőkkel.



                                                     44
Terra Studio Kft.           Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                Helyzetértékelő tanulmány

A   technológiai    park   programelemhez kapcsolódik            az ugyancsak        Herceghalomban
megvalósítandó Talentis Business Park (lásd a Meglévő egyéb gazdasági hasznosítású
területek leírásában), amely a KKV-k innovációs projektjeit támogatja a létrehozandó
korszerű infrastruktúrával és szolgáltatáscsomaggal. A Virtuális Innovációs Központ
létrehozásával országos és nemzetközi szinten is elérhető innovációs adatbank készül, mely
naprakész információt nyújt az egyes kutatóhelyeken, oktatási intézményekben folyó
fejlesztésekről, a rendelkezésre álló laboratóriumi vizsgálati módszerekről, eszközökről és a
szabad kapacitások igénybevételének módjáról, amely lehetővé teszi a legújabb kutatási
eredmények alkalmazását.
Szintén a Talentis Program keretében, de az innovációhoz kevésbé kapcsolódóan valósulna
meg az Agrogate Rt. beruházásában az Agrogate Hungary logisztikai és kereskedelmi
központ 120 ha-on.


Innováció-menedzsment
A Talentis Group Holding és a Budaörsi ISC cégcsoport 2007. április 26-án aláírt
együttműködési      szerződésével       létrejött   Magyarország       legnagyobb,       magántőkéből
megvalósuló, innovációs együttműködése, amely elősegíti, hogy az értékes magyar ötletek
és találmányok ne vándoroljanak külföldre. A Talentis Group Holding és a Budaörsi ISC
cégcsoport megállapodására azért volt szükség, mert Európában egyedülálló módon,
hazánkban nincs meg az az ún. magvető tőke, amely az innovatív vállalkozásokat már a
kezdeti szakaszban felkarolja. Ez a forrás áthidalja azt az időszakot, amikor a vállalkozás
saját tőketartalékai már nem elegendőek, a kockázatitőke-társaságok pedig még nem
kezdenek a kezdő vállalkozások finanszírozásába. Az együttműködés eredményeként az
egyetemek, kutatóintézetek, egyéni kutatók és feltalálók szellemi alkotásai, találmányai
piacképes termékké válhatnak.


2.5.6 A Budaörsi kistérség innovációs intézményrendszerének jelentősebb pillérei


CHIC (Central Hungarian Innovation Centre) – Közép-Magyarországi Innovációs
Központ
A létesítmény a Budaörsi Ipari Park területén jött létre, a BITEP-et fejlesztő és üzemeltető
Budaörsi ISC Kft. beruházásában. A központ célja a kutatás-fejlesztési tevékenység és az
innovatív kis- és középvállalkozások támogatása, azáltal hogy segíti a KKV-k technológiai,
illetve termékfejlesztési tevékenységét, erősíti, bővíti üzleti kapcsolataikat, finanszírozási
lehetőségeiket, innovativitásukat, innovációs készségük fejlődését, technológiai színvonaluk
emelkedését - végső soron versenyképességük erősödését. A központ 4500 m² hasznos
területen kínál korszerű infrastruktúrát   –   irodákat, műhelyeket, laboratóriumokat, kiállítóteret,
konferenciatermet stb. - esetenként kedvezményes bérleti konstrukcióban. A betelepülő
fejlesztő, szolgáltató vállalkozásoknak széles körű, magas szintű szolgáltatásokat, oktatási,
képzési,     képességfejlesztési   és    ismeretterjesztő     tevékenységet      biztosít,   melyek     a
következők:

                                                    45
Terra Studio Kft.             Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                  Helyzetértékelő tanulmány

          Információs és ügyintézési szolgáltatás
          Termékfejlesztés
          Tanácsadás
          Informatikai szolgáltatások
          Piacfejlesztő, kapcsolatépítő szolgáltatások
          Oktatás
          Rendezvényszervezés
A szolgáltatásokat részben a Budaörsi ISC Kft., részben a CHIC Kht. nyújtja. Ez utóbbi a
kitűzött      célok     megvalósítása       érdekében        működteti       a     Megújuló       Energia
Kompetenciaközpontot (RECC), valamint a Korlátozás nélkül használható és terjeszthető
szoftverek felhasználói kompetenciaközpontját. Az innovációs központ gyakorlatilag megtelt
bérlőkkel.


RECC – Megújuló Energia Kompetenciaközpont
A RECC funkciói a következők:
          információs és oktatási központ (környezettudatos és energiatakarékos szemlélet,
           tudásalapú társadalom fejlesztése),
          innovációs központ (szakmai műhely, projektfejlesztés, inkubátorház),
          kis- és középvállalkozások piacra segítése,
          kapcsolatok szervezése (régiók, ipari parkok, hazai és nemzetközi együttműködés)


A központ elősegíti a tudományos és műszaki szakemberek, regionális befektetők, innovatív
vállalkozások, kutatók, a kormányzat és közszféra képviselői, a kockázati tőke befektetők és
más érintett szereplők együttműködését.
A központ által nyújtott szolgáltatások:
          Tanácsadás a megújuló energia iparág KKV-i számára
          Partnerkeresés, partnerközvetítés, technológiatranszfer (hazai és nemzetközi)
          Szakmai napok, kiállítások, konferenciák szervezése
          Projektfejlesztés, projektmenedzsment
          Oktatás, ismeretterjesztés, tudatformálás
          Megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezések demonstrációja


Jelentősebb kutató-fejlesztő helyek, K+F vállalkozások a kistérségben
          Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet – Herceghalom
          Astra Zeneca, gyógyszergyár, regionális klinika és kutatási központ – Törökbálint
          Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet,
           kutatás, technológia és logisztika – Budaörs
          GTS Datanet Távközlési Kft. – Budaörs
          Közép-Európai Állategészségügyi Központ – Biatorbágy




                                                    46
Terra Studio Kft.         Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                              Helyzetértékelő tanulmány

2.6.     TURIZMUS



2.6.1 A Budaörsi kistérség turizmusának átfogó jellemzése


A Budaörsi kistérség hazánk egyik nagyon sajátos adottságú kistérsége, ahol a Budapest
kapuszerep, Budapest közvetlen közelsége, az agglomerációs jelleg és a nagyváros
környéki rekreációs szerepkör egyaránt meghatározó jelentőségű.
A kistérség turizmusára a legmeghatározóbb tényezők tehát a kapuszerep és a rekreáció.
A kapuszerep az új kistérségi keretek között (Érd, Százhalombatta, Diósd és Tárnok
kiválásával, Budakeszi, Budajenő, Telki és Páty csatlakozásával), döntően az M1-M7
autópályák bevezető szakaszára koncentrálódik. Az itt kialakult gazdaság csomópont,
amelyre elsősorban a kiskereskedelem és a logisztika jellemző, olyan nemzetközi szintű
üzleti potenciált hozott létre, amelyhez szorosan kapcsolódik az üzleti szolgáltatások
részeként is értelmezhető hivatásturizmus. Ennek megfelelően a rendezvény- és
konferenciaturizmus, a magas szintű rekreációs szolgáltatások és a szintén magas
színvonalú  4 és 5 csillagos szállodák  szálláshely és vendéglátás szolgáltatás,
összefoglalóan a MICE-turizmus (Meetings, Incentives, Conferences, Exhibitions azaz
találkozók, ösztönzők, konferenciák, kiállítások) kiemelt helyszínévé válik a kistérség.
Megfigyelhető a minőségi szálláshelyek és rendezvényhelyszínek fejlődése, a wellness- és
rekreációs lehetőségek, pl. golf, lovaglás, tenisz, stb. potenciál növekedése, amelynek egyik
(nem kizárólagos!) célcsoportját az ide érkező  elsősorban külföldi  üzletemberek alkotják.
Megállapítható ugyanakkor, hogy ebben a turisztikai szegmensben a jelenlegi létrejött
kapacitások és kínálat messze elmaradnak a lehetőségektől. Bár a kistérségben több magas
színvonalú rendezvényhelyszín működik, a térség gazdaságának jellegéből adódik, hogy
valós piaci igény lenne lényegesen nagyobb fogadókapacitásokra a MICE turizmus terén.
Ezen kapacitások növekedése a térség elemi érdeke is, hiszen amennyiben a reális igény
jelen van, a kistérség akkor nyer igazán, ha a rendezvényekkel, szálláshelyigénnyel,
vendéglátással kapcsolatos tényleges költés is itt csapódik le. Másrészt ahhoz, hogy a
térség valóban Közép-Európa egyik jelentős üzleti centrumává váljon, szükséges üzleti
szolgáltatásainak fejlesztése is, amelynek egyik alapeleme a MICE turizmus feltételeinek
megteremtése.
A MICE turizmus szorosan vett feltételei  rendezvényhelyszínek konferenciatermek  a
kistérségen belül döntően Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy, Herceghalom településeken
vannak jelen a legerőteljesebben.
A kistérség másik jelentős idegenforgalmi potenciálja a rekreáció. A rekreáció egyrészt
szorosan összekapcsolódik a fent említett MICE turizmussal, hiszen a kistérségbe érkező
üzletemberek, hivatásturisták szabadidős programjairól van szó. Másrészt a kistérségnek
földrajzi fekvése és természeti adottságai révén egyaránt jelentős szerepe van a Budapestről
kiáramló, zömében hétvégi, de egész évben jellemző rekreációs turizmus fogadásában.



                                                47
Terra Studio Kft.         Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                              Helyzetértékelő tanulmány

A MICE turizmushoz köthető rekreáció szolgáltatási hátterének kiépülése a kistérségben
megkezdődött, de még messze van a kívánatostól. Itt elsősorban a magas színvonalú
wellness szolgáltatások, és az üzletemberek kikapcsolódását, illetve a rendezvények
kiegészítő programkínálatát jelentő szolgáltatások kiépüléséről van szó: golf, lovaglás-
lovasbemutatók, tenisz, fallabda, minőségi vendéglátás-borkóstolás, kaszinó, sétarepülés,
vadászat, stb. Ezen szolgáltatások területileg a kistérség kisebb települései számára
nyújtanak lehetőségeket, ahol egyrészt még nem épült ki jelentősebb ipari-logisztikai és
kereskedelmi kapacitás, másrészt az agglomerálódási folyamattal létrejövő „városrésznyi”
méretű lakóparkok nem foglalták el a rekreációs célra hasznosítható területek nagy részét.
Ilyenek pl. Sóskút, Páty, Telki, Budakeszi, Budajenő, Pusztazámor.
A rekreációs turizmus másik csapásirányát a helyben élők és a budapesti lakosság jelenti.
Ez az összességében több milliós népesség igényli a tartalmas kikapcsolódást, sportolási
lehetőséget, amelyre a kistérség falusias településeinek környezete, a Budai-hegység és az
Etyeki dombság erdőségei kiváló lehetőségeket kínálnak. Jelenleg e tekintetben is alacsony
a turisztikai lehetőségek sora. Kevés a lovasklub, a kerékpáros útvonalak kiépítetlenek 
holott ez utóbbi a helyben élők közlekedési igényeit is szolgálná , kevés az olyan szervezett
program, amely kielégítené a keresletet.


Összességében megállapítható, hogy a turizmus fent említett két formája tekintetében a
kistérség adottságai jók, a MICE turizmus esetében kiemelkedők. A meglévő kapacitások
elégtelenek a növekvő kereslet minőségi és mennyiségi kielégítésére. A szolgáltatások
relatív fejletlensége különös módon összefüggésben van a kistérség kiemelkedő gazdasági
fejlettségével: a szinte nem létező munkanélküliség, az erős kistérségi gazdaság, illetve a
kistérség népességében a Budapesten dolgozók magas aránya mind-mind hozzájárul
ahhoz, hogy a helyi turisztikai kínálat erősítésében kevesen érintettek. Egyes településekre
is jellemző, hogy mivel a turizmus sem fő-, sem melléktevékenységként nem szükséges a
lakosság megélhetése szempontjából, inkább elzárkóznak annak fejlesztésétől és nem
kívánt negatív hatásaitól (pl. megnövekvő járműforgalom, hulladék, zajterhelés, stb.).
A 2007-ben létrejött új Budaörsi kistérség esetében a vizsgálható adatok nagyobb része
településszinten nem elérhető, ezért új megállapításokra azon területeken van lehetőség,
ahol lehetséges a település adatok vizsgálata. Jelen értékelés kiegészítésre került a négy új
település turisztikai vonatkozású helyzetének rövid jellemzésével, valamint az új Budaörsi
kistérségre vonatkozó megállapításokkal.
A Budaörsi kistérség turizmusa önmagában területi alapon nem értelmezhető. Ezért
szükséges annak tágabb kontextusba helyezése és a Közép-Dunavidéki turisztikai régió
viszonylatában való vizsgálata.


2.6.2 A Budaörsi kistérség turizmusának jellemzői


A Budaörsi kistérség turizmusa elsősorban a helyi és a fővárosi lakosság rekreációs
tevékenységeire, a térség aktív üzleti életéhez kapcsolódó hivatásturizmusra, valamint a

                                                48
Terra Studio Kft.            Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                 Helyzetértékelő tanulmány

jelentős tranzitforgalomra épül. Míg ez utóbbinak leginkább a kistérség vendéglátóhelyeinek
szempontjából van jelentősége, a rekreációs turizmusban és a hivatásturizmusban jelentős
kihasználatlan potenciálok vannak.
Az elmúlt időszakban a rekreációs tevékenységek feltételei a kistérségben számottevően
romlottak. Ennek hátterében az intenzív területhasználat, a zöldfelületek visszaszorulása és
a szennyezési gócpontok számának megnövekedése húzódik meg. A kisebb települések
külterületeitől eltekintve szinte a kistérség egésze zsúfolt, sok esetben rendezetlen,
környezetileg nagymértékben terhelt kultúrtájjá vált. A területhasználat jelenti a gazdasági
célú ingatlanok és épületek ugrásszerű megnövekedése, elsősorban a logisztikai,
kereskedelmi és ipari tevékenységek vonatkozásában. Másrészt a nagy kiterjedésű
agglomerációs lakóterületi fejlesztések, lakópark építések, és az ezzel járó olykor parttalan
belterületbe vonások szűkítették be a potenciális rekreációs területek nagyságát.
Ennek megfelelően a kistérség turizmusában bizonyos turizmustípusok, mint például az
ökoturizmus, vagy a természeti turizmus egyes ágai sokat veszítettek jelentőségükből.
Mindeközben egyre nagyobb teret hódítanak olyan aktív turisztikai tevékenységek, mint a
lovaglás, a kerékpározás, vagy az új elemként megjelenő golfozás.
A   rekreációs      szolgáltatásokat   túlnyomórészt      a   helyi   lakosok     és   a    kistérségben
üdülőingatlannal rendelkező fővárosiak veszik igénybe, néhány kiemelkedő jelentőségű
attrakció (Sóskúti Lovas Sport Klub, Budai Golf Club) azonban a kistérség határain túlról –
mindenekelőtt Budapestről – is vonz látogatókat.
Az önkormányzatok felismervén azt, hogy a kistérség folyamatosan növekvő lélekszámú
lakossága, illetve a betelepült nagyvállalatok részéről is egyre nagyobb kereslet mutatkozik a
rekreációs szolgáltatások iránt, az elmúlt évektől nagy hangsúlyt fektetnek a rekreációs célú
infrastruktúra fejlesztésére. Ennek ellenére a kistérség rekreációs kínálata jelenleg a helyi
lakossági igényeknek sem tud sok esetben megfelelni, s a turizmus szempontjából sem
tekinthető versenyképesnek.
Budapesten és az agglomerációban is növekvő népszerűségnek örvend a kerékpározás, a
fővárosiak gyakran tesznek kisebb-nagyobb kerékpártúrákat a szomszédos térségekbe. Ha
megnézzük, hogy a fővárostól északra elhelyezkedő térségekben milyen aktív kerékpáros
élet folyik, rögtön láthatjuk, hogy a Budaörsi kistérségben és tágabb környezetében milyen
nagy kihasználatlan potenciálok rejlenek a kerékpáros turizmusban. A négy új település
csatlakozása a kistérséghez tovább javítja a kerékpáros turizmus természeti adottságai:
Budakeszi a legközvetlenebből csatlakozik a fővárosi kerékpáros útvonalakhoz, Budajenő,
Telki és Páty fekvése a Budai-hegység határán pedig kiváló adottságokkal gazdagítja a
kistérség egészének kínálatát. A kerékpárutak kiépítettsége azonban nem követi az
igényeket. A kistérség kiépített kerékpárutjainak többsége belterületi kerékpárút, a külterületi
szakaszok kiépítettsége hiányos, nem alkotnak hálózatot, nincsenek jelzések, információs
táblák, pihenőhelyek. A települések között ily módon jobbára közutakon lehet kerékpárral




                                                   49
Terra Studio Kft.                  Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                           Helyzetértékelő tanulmány
            26
haladni.         A forgalmas közutakon való kerékpározás nem nyújt élményt a kerékpározók
számára, s jelentős baleseti kockázatot is rejt magában.
Vannak a kistérségben pozitív kezdeményezések is, mint pl. a Budavidéki Zöldút terv, amely
kifejezetten a turisztikai-rekreációs célú kerékpározási feltételek javítását szolgálja27.
Mindaddig, amíg nem épül ki a biztonságos kerékpározás feltételeit megteremtő, a turisztikai
attrakciók kerékpárral történő megközelítését lehetővé tévő kerékpárút-hálózat, nem lehet
számolni a kerékpáros turizmus jelentősebb növekedésével.


Az elmúlt évtizedben az agglomeráció nyugati térsége – azon belül is az M1-M7 autópályák
bevezető szakaszaival szomszédos területek – a befektetői érdeklődés homlokterébe került,
melynek eredményeként számos multinacionális vállalat települt a kistérségbe, akár
telephelyként (pl. bevásárlóközpontok), akár irányító központként. A multinacionális
vállalatok vezetői gyakran látogatják magyarországi leányvállalataikat, s a nagyvállalatoknál
különböző konferenciákra és üzleti találkozókra is sokszor sor kerül. Az üzleti élettel
párhuzamosan tehát a hivatásturizmus is mind nagyobb jelentőségre tesz szert a
kistérségben. Mivel azonban a kistérségben a színvonalas szolgáltatásokat nyújtó
konferenciahelyszínek száma kevés, s a kapcsolódó rekreációs szolgáltatások köre és
színvonala nem megfelelő, a vállalatok inkább Budapestre viszik rendezvényeiket, melynek
folytán a kistérség nem tud megfelelően profitálni a pezsgő üzleti élet kínálta lehetőségekből.
A kistérség említésre méltó, de mindeddig kis mértékben kiaknázott turisztikai erőforrása a
több száz éves bortermelési hagyomány. A szőlőtermesztés az egész térségben
visszaszorulóban van, holott például Biatorbágyon a szőlőtermesztéshez jobbak a természeti
adottságok, mint a szomszédos etyeki borvidéken. Az egykoron virágzó bortermelés nyomait
Sóskút, Pusztazámor, Budaörs, Biatorbágy és Páty részben elhanyagolt, de ezzel együtt
értékes pincesorai őrzik. A borkultúra felélesztésére és a borturizmus fejlesztésére voltak,
illetve vannak is kezdeményezések, ugyanakkor a beépített területek kiterjedése és ezzel
egyidejűleg a mezőgazdasági területek visszaszorulása, továbbá a földek magas ára nem
kedvez ezeknek a törekvéseknek.


A kulturális turizmus Budapest árnyékában nem számíthat jelentősebb vendégkörre, de a
kistérség kulturális öröksége fontos eleme lehet a kistérség turisztikai kínálatának, különös
tekintettel a kastélyokra, kúriákra és múzeumokra. A kulturális attrakciók vonzerejét
nagymértékben rontja, hogy szórtan, a különösebb látnivalót nem kínáló településrészek
között rejtve találhatók, s hogy némelyikük lepusztult állapota miatt jelenleg nem látogatható,
illetve nem turisztikai célú funkcióknak ad helyet.
A turisztikai bevételek szempontjából kevésbé számottevő, de számarányát tekintve
lényeges a turizmus egy speciális formája, a nemzetiségi rokoni látogatások. A kistérségben




26
     Aktuálisan (2008) folyamatban van a kistérségi kerékpárút-hálózat kiviteli terveinek elkészítése.
27
     Ennek kiinduló állomását a budakeszi Magtár épültébe tervezik.

                                                           50
Terra Studio Kft.              Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                   Helyzetértékelő tanulmány

jelentős sváb, szlovák, és szerb kisebbség él, amely a térség sokszínű és értékes kulturális
hagyományaiban is tetten érhető.


Az elmúlt években a kistérségben számos szabadidős és kulturális programot indítottak
útjára. A rendezvények javarészt helyi jelentőségűek, de vannak regionális és országos
jelentőségű rendezvények is pl. sóskúti lovasversenyek, amelyek a rendezvényturizmust a
kistérség jelentős turisztikai ágazatává emelik. A folyamatosan bővülő programkínálat
nemcsak a turisztikai szezon meghosszabbításában, valamint a kapacitások egyenletes
kihasználtságának elősegítésében játszik szerepet, hanem a kistérség turisztikai kínálatának
népszerűsítésében is fontos szerepet kap. A nagyobb tömegeket vonzó programok
megrendezését és a programkínálat további bővülését néhány településen – így például
Törökbálinton – az elégtelen szálláshelykínálat akadályozza.
Magasabb igényeket kielégítő szálláshely kapacitások Budaörsön (Holiday Inn Hotel) és
Törökbálinton (Etap Hotel – az autópálya tranzit forgalmára épülve) épültek ki. A többi
szálloda és panzió jellemzően 2 és 3 csillagos, a kapacitás-kihasználtság a regionális átlag
alatti,   30%       körüli.   Vannak     ugyanakkor       igen    magas      kihasználtsággal      működő
szállásférőhelyek is, azonban ezek nem a jelentős turistaforgalomnak, hanem a környéken
folyó     építkezéseken        dolgozó     nagy     számú        vendégmunkásnak         köszönhetik      jó
kihasználtságukat. A szállodai és panzió kínálatot magánszállások, fogadók és kempingek
egészítik ki.


A vendéglátóhelyek száma és minősége megfelel a jelenlegi turisztikai igényeknek, de a
turisztikai szolgáltatásokkal szemben támasztott növekvő minőségi elvárásokkal a
vendéglátóhelyeknek is lépést kell tartaniuk.
A turizmus kistérségi szervezeti háttere nem képes hatékonyan támogatni a turizmus
fejlődését. Ennek okai között említhető, hogy sem a településeken, sem a kistérségi irodán
nincsenek turisztikai szakreferensek, és ezért a turisztikával összefüggő feladatokat az
egyes önkormányzati dolgozók más feladatok mellett végzik, valamint hogy nem működik a
kistérségben olyan szervezet, amely a helyi turisztikai szolgáltatókat, vállalkozókat, non profit
szervezeteket és az önkormányzatokat összefogná, fejlesztési elképzeléseiket, fejlesztési
tevékenységeiket összehangolná. A helyzetet tovább nehezíti, hogy évekkel ezelőtt
megszűnt a kistérség egyetlen Tourinform irodája.
Mindezek következtében a térség turizmusban érdekelt szereplői közötti együttműködések
szintje alacsony. A kommunikáció hiánya miatt a kistérség kiajánlásához és sikeres
marketingjéhez elengedhetetlen egységes arculat nem alakulhatott ki, mint ahogy az egyedi
vonzerő elemeket komplex kínálattá szervező programcsomagok kialakítása sem történt
meg.


A kistérség térségi szintű turizmusfejlesztési feladatai ellátásának egyik lehetséges
alternatívája lehet a Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület, amelyhez már
csatlakozott a kistérség települései közül Herceghalom, Pusztazámor, Biatorbágy és


                                                     51
Terra Studio Kft.                  Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                                Helyzetértékelő tanulmány

Budajenő, s amely tevékenységével sokat tett hozzá a szomszédos Zsámbéki-medence
turizmusának utóbbi években megfigyelhető látványos fejlődéséhez.
Az Egyesület tevékenység a turizmusfejlesztés tekintetében természetesen nem áll meg a
kistérségi határoknál, hanem az egész külső zöld övezetre kiterjed. A Budaörsi kistérség
települései közül ide tartoznak Budakeszi, Páty, Telki, Budajenő, Sóskút, Herceghalom,
Pusztazámor..
Az Egyesület egyik legjelentősebb, a kistérséget is érintő projektje a Budavidéki Zöldút
program, amely egy településeket összefűző kerékpáros és gyalogos útvonal létrehozásán
keresztül kívánja közelebb hozni egymáshoz ezen településeket, növelni a térség turisztikai
potenciálját, de egyben tájrehabilitációs, táj- és természetvédelmi, illetve kulturális
vonatkozású is.


A fentieket összegezve kijelenthető, hogy a kistérség gazdaságában a turizmus alárendelt
szerepet játszik, jóllehet a megfelelő adottságokkal és lehetőségekkel rendelkezik a turizmus
fejlesztéséhez, az ebből származó bevételek növeléséhez.


2.6.4 A Budapest-Közép-Dunavidéki régió turizmusának legfontosabb jellemzői


Mivel a Budaörsi kistérség a Budapest-Közép-Dunavidéki turisztikai régióhoz28 tartozik, a
kistérség turizmusát mindenekelőtt Budapest viszonylatában, illetve regionális és nemzetközi
szintű kapuszerepében szükséges vizsgálni. A Budapest-Közép-Dunavidék régió turisztikai
szempontból         Magyarország           legfontosabb         régiója:     jelentősége        a    belföldi     turizmus
tekintetében számottevő, míg a nemzetközi turizmus terén súlya kimagasló. Hazánk
nemzetközi és országos jelentőségű vonzerői itt koncentrálódnak, melyek komplex
programcsomagok, illetve magas színvonalú turisztikai termékek kialakítását teszik lehetővé.
Szakértői becslések szerint ebben a régióban realizálódik a turizmusból származó GDP
40%-a.
A régión belül a főváros meghatározó súlyát jól mutatja az, hogy Budapest részesedése a
régió alapvető turisztikai mutatóiból 90% körüli. Ebből következően a régió Budapesten kívüli
térségei szempontjából különösen fontos az, hogy turisztikai kínálatuk minél szorosabban
kapcsolódjon a fővároshoz, megteremtve ezzel annak lehetőségét, hogy a Budapestre
érkező vendégek egy részét rövidebb-hosszabb időre átcsábítsák. Ahhoz azonban, hogy a
fővárost övező térségek felkeltsék a magas költési hajlandóságú – zömében külföldi –
vendégek érdeklődését, magas minőségű szolgáltatásokra és versenyképes turisztikai
termékekre van szükség, melyek jelenleg nem állnak rendelkezésre.
A Budaörsi kistérség fekvésénél, közlekedés-földrajzi helyzeténél, és az itt létrejött üzleti-
gazdasági potenciál révén egyaránt alkalmas arra, hogy hasznosítsa ezen lehetőségeket, és
szolgáltatásaival különösen a nyugat felől gépjárművel érkező üzleti utazók egy részét


28
  A turisztikai régiók nem esnek egybe a tervezési-statisztikai régiókkal. A Budapest-Közép-Dunavidéki turisztikai régiót Pest
megye, Komárom-Esztergom megyének a Dunakanyarhoz tartozó része, valamint Nógrád megye börzsönyi körzetei, összesen
205 település alkotja.


                                                             52
Terra Studio Kft.                  Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                       Helyzetértékelő tanulmány

megállítsa Budapest kapujában. Ehhez természetesen olyan színvonalú és gazdagságú
kínálat létrehozása szükséges, amely alkalmas arra, hogy az üzleti rendezvények, illetve a
hivatásturisták ellátása és elszállásolása a kistérségben történjen meg.


2.6.5 A Budaörsi kistérség turizmusa a statisztikai adatok tükrében


A kereskedelmi szállásférőhelyek számát tekintve a Budaörsi kistérség Pest megyén belül jól
ellátott mikrotérségnek számít. Az ezer főre számított fajlagos kistérségi mutató (14) több
mint kétszer akkora, mint a fajlagos megyei arányszám (6), az országos átlagtól azonban
már jóval elmarad, annak még a felét sem éri el (33). A kistérség tíz települése közül 6-ban
található kereskedelmi szálláshely, közülük is a két legjobban ellátott település Herceghalom
és Törökbálint. Előbbi fajlagos értéke (34) még az országos átlagot is meghaladja
kismértékben. A szálláshelyek területi elhelyezkedésében megfigyelhető, hogy jellemzően az
autópályák mellett fekvő településeken jöttek létre, amit a jelentős tranzit forgalom és üzleti
turizmus generált elsősorban. A kereskedelmi szállásférőhelyek fajlagos száma a
kistérségben bár kisebb mértékben ugyan, de hasonlóan a megyéhez, az országos trenddel
szemben csökkenő tendenciát mutat. A kereskedelmi szálláshellyel rendelkező, vagy
rendelkezett településeken kettő kivételével csökkenés figyelhető meg. E kettő közül
Biatorbágyon több mint kétszeresére nőtt a fajlagos számuk, Pátyon pedig 2000-ben még
egy sem, 2005-re viszont már közel száz férőhely állt a vendégek rendelkezésére. Ezzel
ellentétes folyamat játszódott le Telkiben, ahol a vizsgált időszak alatt megszűntek a
kereskedelmi szálláshelyek. A visszaesések hátterében az a globális szinten is
megfigyelhető tendencia húzódik meg, mely szerint a turizmusban a mennyiségi növekedés
helyett egyre inkább a minőségi növekedés kerül előtérbe. Ennek megfelelően az elmúlt
évek során Pest megyében, s a Budaörsi kistérségben is elsősorban alacsony minőségi
színvonalú szálláshelyek szűntek meg, mellyel párhuzamosan magasabb minőségi
színvonalú új szállásférőhelyek létesültek. 29
Az országos viszonyokhoz képest relatíve gyengébb infrastrukturális ellátottság ellenére a
népességarányos             kistérségi      vendégforgalom          jelentős    mértékben     meghaladja       a
referenciaszintek          hasonló       adatait,     ami        egyértelműen    a   szálláshelyek       magas
kihasználtságára utal (nem csak a szállásférőhelyeket illetően, hanem az egyéb kiegészítő
szolgáltatások, pl. a rendezvényszervezések igénybevételére vonatkozólag). A kistérségbe
látogató vendégek fajlagos száma (956) az országos értéket (629) másfélszeresen, míg a
megyeit (229) négyszeresen haladja meg.
Az ezredforduló utáni öt év népességarányos átlagos vendégszámát illetően a kistérségen
belül két város, Törökbálint és Budaörs emelkedik ki. Előbbi arányszáma az országos átlagot
közel négyszer, a megyeit több mint tízszer haladja meg. Mindkét város közlekedési
szempontból kedvező, a fővároshoz közeli fekvésének, illetve az ebből következő
tranzitforgalomnak és üzleti turizmusnak, valamint az itteni sváb lakosok ápolta élénk


29
     A kereskedelmi szálláshelyek statisztikai mutatói (Melléklet 3.4 )

                                                            53
Terra Studio Kft.                Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                         Helyzetértékelő tanulmány

testvérvárosi kapcsolatoknak köszönheti kimagasló értékeit. A magas bázisértékekből
kifolyólag    ugyanakkor        a kistérség      fajlagos vendégszám           emelkedése          minimális    a
referenciaszintek vendégforgalmának növekedési üteméhez képest.
A    jelentős       mértékű     vendégforgalom       ellenére    ugyanakkor         a     kistérségben     töltött
vendégéjszakák fajlagos száma (1800), ugyan csak kevéssel elmaradva tőle, de alatta
marad az országos értéknek (1857), ami a mikrotérség jelentős tranzitforgalmával van
összefüggésben. Az ide látogató turisták zöme átutazó, ezért csak relatíve rövid ideig
tartózkodnak itt,       és ezáltal relatíve kevesebb vendégéjszakát töltenek itt                          el. A
vendégéjszakák vonatkozásában is kimagasló Törökbálint arányszáma (3936) ugyanakkor
mindezek ellenére is figyelemre méltó, az országosnak duplája, a megyeinek (483) pedig
nyolcszorosa, valamint e téren, a már említett két település mellé itt Herceghalom is
felzárkózik. A vendégéjszakák fajlagos számának változása a megyében, és ezen belül a
Budaörsi kistérségben is az országos trenddel ellentétesen történik. Míg az ezredforduló
utáni öt év alatt az országban átlagosan 7 %-al növekedett, addig a Budaörsi kistérségben 9
%-al csökkent a népességarányos mutató értéke. Ezzel a változással a vizsgált időszak alatt
megfordult a két területi szint egymáshoz viszonyított relációja. 2000-ben még a Budaörsi
kistérség fajlagos mutatója, kismértékben ugyan, de meghaladta az országosat, 2005-re
viszont már az országos adat túlhaladta a kistérségit.



2.7.     FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS MUNKANÉLKÜLISÉGI HELYZET, A KISTÉRSÉG
         HUMÁNERŐFORRÁS POTENCIÁLJÁNAK ÉRTÉKELÉSE




                                               2.7.1. Munkanélküliség
                               Relatív
                              mutató (%)
                                               A Budaörsi kistérség települési szintről aggregált
    Budaörs                        1,79
    Biatorbágy                     1,68        munkanélküliségi          fajlagos           mutatója        2007
    Budakeszi                      1,39        novemberében jóval kedvezőbb volt (1,8 %), mint az
    Budajenő                       2,06
                                               ugyanerre az időszakra vonatkozó megyei (2,85%)
    Herceghalom                    1,74
    Páty                           2,04        érték. Az országos relatív mutató értéke 6,31%) több
    Pusztazámor                    2,44        mint háromszorosan meghaladta azt meg. A Budaörsi
    Sóskút                         2,07
    Telki                          0,99        kistérség a szomszédos főváros mutatójánál (2,07%)
    Törökbálint                    1,89        kedvezőbb        munkanélküliségi            helyzetet     tudhat
    Budaörsi kistérség            1,809        magáénak.
    Budapest                       2,07
    Pest megye                     2,85        A kistérségre általában elmondható, hogy kedvező
    Megyék összesen                6,31        foglalkoztatási jellemzőkkel bír, a kistérségen belül a
                                               települési mutatók kis mértékben szórnak, tehát
 4. táblázat A Budaörsi kistérség
                                             nincsenek jelentős különbségek a települések között. A
 településeinek   munkanélküliségi
 relatív mutatója 2007 november.             szezonálisan változó munkanélküliségi értékek minden
 Forrás: www.afsz.hu
                                             település      esetében     a   téli       időszakban      mutatnak

                                                       54
Terra Studio Kft.                   Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                          Helyzetértékelő tanulmány

magasabb arányokat, emiatt az elmúlt hét évre vonatkoztatva a középtávú tendenciák
vizsgálatánál ezt került figyelembevételre.
A diagram (Melléklet 3.1.5.) alapján a középtávú tendenciákról elmondható, hogy a
Budaörs,      Biatorbágy,           Budakeszi      Páty     és    Törökbálint     települések       esetében     a
munkanélküliségi ráta nem mutatott jelentősebb ingadozást, míg a többi településen a
változás általában magasabb és szélsőségesebb értékeket mutat. Az országos trendek
befolyással bírnak egy olyan dinamikus település együttes munkaerő piaci helyzetére is, mint
a Budaörsi kistérség. Az elmúlt 7 év vonatkozásában általános tendencia, hogy a 2000-hez
képest 2003-2004-ig csökkenés következett be a mutató értékében. Majd a viszonylagos
gazdasági recesszió miatt szinte mindenhol30 a ráta növekedő értékeivel kellett (kell)
számolni az utóbbi két-három évben. A legjelentősebb változás Pusztazámor esetében
következett be, ahol öt esztendő alatt a ráta 4,6%-ról 2% körüli értékre csökkent (2000
január– 2007 január). Sóskúton hasonló mértékű javulás figyelhető meg. A 2000-es
bázisévhez képest Herceghalmon és Budaörsön történt kisebb mértékű növekedés az
értéket illetően.
A munkanélküliek korcsoportok szerinti megoszlásában (11 ábra), minden településen a 26-
35, illetve az 51-55 éves korosztály esetén van jelentős kiugrás, ami az első esetben a
pályakezdés,        a gyermekvállalás és az azokat közvetlen követő                               évek    esetleges
munkavállalói, munkáltatói bizonytalanságára vezethető vissza, a második esetben a
nyugdíjazás előtti kritikus periódus az oka magasabb részesedésnek31.

        50

                    Budaörs
        45
                    Biatorbágy

                    Budakeszi
        40
                    Budajenő
        35
                    Herceghalom

                    Páty
        30
                    Pusztazámor

        25          Sóskút

                    Telki
        20
                    Törökbálint

        15


        10


         5


         0
             0-16       17-20     21-25   26-30   31-35   36-40   41-45   46-50   51-55   56-60     60-



11. ábra A munkanélküliek korcsoportok szerinti megoszlása (2005 teljes év), Forrás: KSH, T-STAR
2005.


30
  Telki, Pusztazámor kivétel
31
   Ismert tény, hogy az ebben a korosztályba tartozók amennyiben elveszítik állásukat nagy nehézségek árán
tudnak újra munkát találni az általánosan jellemző, fiatalabb korosztályokat előnyben részesítő munkáltatói
preferenciák miatt.

                                                           55
Terra Studio Kft.             Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                  Helyzetértékelő tanulmány

A munkaerő piaci szempontból a legkedvezőbb helyzetben a 36-45 és 46-50 éves korosztály
van, itt minden település esetében jóval alacsonyabb a munkanélküliek száma.
A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása szoros összefüggést mutat a
népesség iskolai végzettség szerinti megoszlásával. A legszembetűnőbb anomália, hogy a
kistérségi átlagnál magasabb munkanélküliségi rátával rendelkező Pusztazámor és Sóskút
estében a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek aránya jóval alacsonyabb,
mint a többi településen. Ennek magyarázata nem a felsőfokú végzettséggel rendelkezők
számára kedvező foglakoztatási lehetőségekben rejlik, hanem abban a statisztikai tényben
hogy a felsőfokú végzettségűek arány eleve jóval alacsonyabb mint a kistérségi központban,
vagy a Budapesthez közelebb eső nagyobb lélekszámú egyéb településeken.


A Budaörsi kistérség települései a Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ
három munkaügyi kirendeltségéhez tartoznak: a Budaörsi (Biatorbágy, Budakeszi, Budaörs,
Herceghalom, Páty, Törökbálint), Érdi (Pusztazámor, Sóskút) és a Zsámbéki (Budajenő,
Telki) Kirendeltséghez.
A munkaügyi kirendeltségek törekszenek széleskörű kapcsolatok kiépítésére az szakmai
érdekvédelmi szervezetekkel, a munkáltatókkal, illetve a képzőhelyekkel. Mivel a
kirendeltségek állásközvetítést is végeznek fontos, hogy a lehető legteljesebb körű
információval rendelkezzenek a munkáltatói oldal igényeiről – elsősorban a közvetlen
kapcsolttartás módszerét igénybe véve. A keresleti oldal feltérképezése jelenleg még
hiányos, mivel a munkaügyi központok nem rendelkeznek a munkáltatók térségre vonatkozó
teljeskörű     listájával.   Ennek    érdekében       kapcsolatot      tartanak    fenn     a   települési
önkormányzatokkal, ipartestületekkel, kamarákkal, és könyvelő cégekkel, illetve vállalkozói
alapon működő állásközvetítőkkel is, ugyanakkor fontos a partnerek közötti rugalmasabb és
hatékonyabb információcsere megszervezése.
A munkáltatók teljeskörű igényfelmérésével alakulhat ki egy reális „keresleti térkép”, képzési
struktúra és sikeres kiközvetítés.
A képzések átképzések, (felnőttképzés) megszervezése nagyrészt a Közép-Magyarországi
Regionális Munkaügyi Központban zajlik, a tanfolyamok is Budapesthez kötődnek. Csak
rendkívüli esetekben vannak kiszervezett kurzusok (nagyobb létszám esetén). A helyi képző
intézményekkel a központ a tanulók informálását szolgáló tájékoztatókon keresztül tart fenn
kapcsolatot. A végzős tanulók lehetőségeiről és szükség esetén biztosított segítségről
tájékozódhatnak a központ munkatársaitól. A kirendeltségeknek jelenleg kevés, illetve nincs
a képzés struktúráját befolyásoló hatásuk a középfokú intézményekre.
Kiemelt problémakör a hátrányos helyzetű csoportok (tartós munkanélküliek, 50 év felettiek,
nők, romák) foglalkoztatása. Egyes csoportok pl. GYES-en lévő kismamák esetében
részmunkaidős munkahelyek nagyobb gyakorisága lenne megoldás. A munkáltatóknak
jelenleg nem érdeke ezen foglalkoztatási formák működtetése. Fontos olyan megoldás
megkeresése, amellyel motiválttá tehetők a vállalkozások alternatív foglalkoztatási formák
bevezetésére.



                                                    56
Terra Studio Kft.                Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                     Helyzetértékelő tanulmány

2.7.2. Humán erőforrás



A humánerőforrás struktúrája

A Budaörsi kistérség településein a foglalkoztatottság megyei viszonylatban is kedvező
képet mutat. A települési anomáliákra magyarázatul szolgálnak a lakosság képzettségére és
a foglalkozására vonatkozó információk.
A települések lakosságának iskolai végzettség szerinti megoszlása32 a kistérségi átlaghoz
viszonyítva Budaörsön, Budakeszin, Budajenőn és Telkiben és Törökbálinton mutatja a
legkedvezőbb képet. Ez első négy település esetében a felsőfokú végzettségűek aránya
több mint kétszerese a megyei átlagnak. Ennek oka elsősorban, hogy az elmúlt évtizedben a
kistérség települései közül ezek váltak elsősorban a magasan kvalifikált családfőkkel bíró
középosztálybeli        családok      városból    történő    kitelepedésének       célpontjaivá,     tehát   a
magasabban képzett népesség itt vált jellemzővé.
A kistérség átlagértékei messze a megyei átlag felett vannak ezért szembeötlő, hogy mind a
középfokú mind a felsőfokú végzettségűek esetében Sóskút és Pusztazámor a megyei
átlagot sem érte el 2001-ben. Ezen településekre kevésbé intenzív népességnövekedés volt
jellemző 2001 előtt és nem vált jellemzővé a tömeges letelepedés. A betelepülés ütemét és a
betelepülők társadalmi struktúráját tekintve a helyzet azóta jelentősen javult.




12. ábra A Budaörsi kistérség lakossága iskolai végzettség szerint a megfelelő korúak százalékában,
Adatforrás: KSH, Népszámlálás 2001.


32
     A képzettségre vonatkozó adatok település szinten 2001-es KSH Népszámlálási adatbázisban érthetők el.


                                                       57
Terra Studio Kft.            Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                 Helyzetértékelő tanulmány


A    népesség       képzettségi   struktúrája    szoros    összefüggésben         van    a   települések
munkanélküliségi adataival (lásd 2.7.1 alfejezet), a munkanélküliség azon településeken
haladja meg jelentősebben a kistérségi átlagot, ahol a lakosság képzettségére vonatkozó
jellemzők kedvezőtlenebbek.


Az iskolai végzettséggel összefüggésben alakult a kistérség lakosságának foglakoztatási
főcsoportok szerinti megoszlása is. A vezető értelmiségiek és egyéb szellemi foglakozásúak
részesedése azokon a településeken kiemelkedő ahol a felsőfokú végzettségűek aránya is
kiemelkedő azaz Budaörs, Budakeszi, Budajenő Telki és Törökbálint, míg a fizikai munkát
végzők (ipar, építőipar) azokon a településeken felülreprezentáltak, ahol a képzettségi
szerkezet a pest megyeinél kedvezőtlenebb azaz Sóskút, Pusztazámor és Herceghalom
esetében.
Érdekes jelenség, hogy az aktív népességen belül a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya
minden településen közel azonos illetve, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya
– a települések területhasználatból fakadó sajátosságai miatt – rendkívül alacsony. Ez alól
azok a településeke kivételek, ahol a külterület-belterület arány a külterület abszolút
dominanciáját jelzi (tehát a mezőgazdasági tevékenységre nagyobb lehetőség adódik), ahol
a képzettségi és foglalkoztatási szerkezet a megyeinél jóval kedvezőtlenebb és ahol a
munkanélküliség a megyei átlagot meghaladó. Ezek a települések Pusztazámor és Sóskút.




13. ábra A Budaörsi kistérség települései népességének foglakoztatási főcsoportok szerinti
megoszlása Adatforrás: KSH, Népszámlálás, 2001




                                                   58
Terra Studio Kft.           Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                Helyzetértékelő tanulmány

Ingázás

A foglakoztatás helyének vonatkozásában elmondható, hogy a Budaörsi kistérség aktív
népessége jelentős munkavégzéssel összefüggő mobilitásról tesz tanúbizonyságot. A
munkavállalók jelentős része a számos helyben létrehozott hazai, vagy külföldi tulajdonú, a
legváltozatosabb termelő, vagy szolgáltató tevékenységet végző vállalkozás ellenére ingázik.
Az ingázás elsődleges célpontja Budapest, illetve a kistérségen belüli települések.
Ugyanakkor jelenetős nagyságrendet takar a fővárosból, illetve a környező kistérségekből a
Budaörsi kistérségbe ingázók aránya. Az ingázás mértéke jelentősen terheli a közlekedési
infrastruktúrát és a kistérségi léptéket messze meghaladó tervezési szintet érint.


A települések foglalkoztatott népességén belül az ingázók aránya egyrészt a helyi
munkalehetőségek, másrészt a helyben lakó munkaerő és a helyben kínált munkahelyek
által megkívánt képzettség és foglalkoztatási főcsoport szerinti struktúra közötti összhang
függvénye. Mindkét tényező jelentős nagyságrendű ingázást generálhat. A Budaörsi
kistérség esetében a magasan kvalifikált középosztály kitelepedése a fővárosból jelentős
napi szintű ingázást eredményezett, hiszen a lakóhelyek rendszerint nem kínálnak az
letelepedők képzetségi szintjének és foglalkoztatási körének megfelelő munkaalkalmakat.


A 2001-es évben csupán három településen haladta meg számszerűen a kereslet a helyi
munkaerő kínálatot: Budaörs, Herceghalom, Törökbálint. Ugyanakkor a statisztikai adatok
rögzítése óta intenzíven zajló iparterület és fejlesztés és betelepülés-intenzitás miatt 2007-
ben a jelenség már érinti Biatorbágy települést is. 2001-ben ezeken a településeken fordult
elő, hogy a helyben foglalkoztatottakon belül a nem helyi lakosok aránya meghaladta az
50%-t.


                                Összes fogllakoztatott     Összes helyben          Összes helyben
                                 helyi lakoson belül a dolgozón belül a helyben dolgozón belül a nem
                                   helyben dolgozó              lakó            helyben lakó (ingázó)
Budaörs                                  41,8%                 32,3%                  67,7%
Biatorbágy                               39,7%                 46,1%                  53,9%
Budakeszi                                31,0%                 57,9%                  42,1%
Budajenő                                 26,1%                 65,4%                  34,6%
Herceghalom                              53,9%                 49,5%                  50,5%
Páty                                     28,1%                 71,5%                  28,5%
Pusztazámor                              30,4%                 62,7%                  37,3%
Sóskút                                   36,9%                 73,7%                  26,3%
Telki                                    31,3%                 61,4%                  38,6%
Törökbálint                              39,9%                 35,1%                  64,9%
Budaörsi kistérség együtt                37,7%                 40,1%                  59,9%
Pest megye                               43,4%                 64,1%                  35,9%


5. táblázat A helyben dolgozók és az ingázók aránya a Budaörsi kistérség településein. Adatforrás:
KSH, Népszámlálás, 2001.



                                                  59
Terra Studio Kft.         Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                              Helyzetértékelő tanulmány

Ezeken a településeken olyan szerkezetű és nagyságrendű munkaerő kereset, amely nincs
összhangban a helyi munkaerő kínálattal. Ezek a települések a migrációs és gazdasági
vizsgálatok kapcsán, mint a legintenzívebben növekvő települések kerületek besorolásra.
Számos új munkahely teremtődött, amelynek munkaerőigénye inkább a kevésbé magasan
kvalifikált szolgáltató és termelő szektorból vonzza a munkaerőt, ugyanakkor az ugyanezen
településeken nagy számban letelepedők (diplomás, vezető munkakörben lévők) elsősorban
olyan képzettségi és foglalkozási csoportba esnek, ami a fővároshoz köti őket.



2.7.3. Humánerőforrás képzés


A Budaörs Kistérség Többcélú Társulása tíz településén összességében hat középiskolai
(gimnáziumi és szak) képzéssel foglalkozó intézmény van. Mindemellett számos vállalkozás
és alapítvány foglalkozik felnőtt szakképzéssel.
A kistérségi központban Budaörsön működik az Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági
Szakközépiskola. A középiskola tanulóinak 50%-a helyi, 50%-a pedig a környék
településeiről jár be. Az iskola gimnáziumi tagozata 6 és 4 osztályos formában működik,
ugyanakkor 0-ik évfolyamos nyelvi előkészítés is folyik az intézményben.
A középiskola specialitása, hogy a 11-12 évfolyamon közgazdasági szakképzés felvételére
van lehetőség, amelynek szakmai megalapozása a korábbi években megindult. A
középiskolában lehetőség van 13-14. évfolyamon OKJ vizsgával záruló, érettségire épülő
szak és felnőttképzési programokhoz csatlakozni. A kurzusok kihasználtsága sajnálatos
módon meglehetősen alacsony intenzitású. Az iskola ECDL (Európai Számítógép-használói
Jogosítvány) vizsgaközpontként működik, ahol lehetséges alap és haladó szintű tanfolyamok
elvégzése és a vizsga letétele.
Emellett lehetőség van EBCL (Egységes Európai Gazdasági) oklevél megszerzésére is. A
tananyag három modulban sajátítható el: A= általános ismeretek (mérlegfelépítés, gazdasági
elemzés, pénzügy, társasági jog), B= marketing, üzleti tervezés, költségvetés készítés,
(vezetői szint), c= controlling, vállalati adózás(specializáció). Az EBCL vizsga megszerzése
elsősorban nem gazdasági szakemberek számára ajánlott.


Budakeszin a Nagy Sándor József Gimnáziumban a normál programú gimnáziumi képzést
emelt szintű számítástechnika és német nyelv oktatás egészíti ki. Vonzáskörzete a Zsámbéki
medencére terjed ki. Az iskolában elérhető az ECDL nemzetközi számítógépes vizsgára való
felkészítés, és bizonyos felsőfokú képzési és felnőttoktatási programok.
Általános és középiskolai képzés kombinálódik a Törökbálinton található: a Bálint Márton
Általános és Középiskola. A négy és hatosztályos – az utóbbi megszűnik a 2006-ban
kimenő évfolyammal – középiskolai képzésen kívül 1-2 éves OKJ vizsgával végződő
szakképzés is folyik az intézményben. Az iskola 2005/2006-os tanévtől 0. évfolyamos nyelvi
képzést vezetett be. A korában csak általános iskolaként működő intézményben a



                                                60
Terra Studio Kft.           Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                Helyzetértékelő tanulmány

folyamatos bővítéseknek, fejlesztéseknek köszönhetően jelenleg kielégítő az infrastrukturális
ellátottság.


A kistérség középiskolás korosztálya továbbra is kötődik a tágabb térségben rendelkezésre
álló oktatási intézményekhez. Szakképzés terén a kistérséghez jelenleg tartozó települések
nem rendelkeznek megfelelő kínálattal ezért a kistérségben lakók továbbra is a korábbi
képzési helyeket veszik igénybe33
A kistérség középiskolái általában viszonylag kielégítő körülmények között működnek mind
infrastruktúrájukat   (épület,    eszközállomány),       mind     pedig     pedagógusaik        szakmai
felkészültségét tekintve.
A kistérségben nem jött létre TISZK (Térségi Integrált Szakképző Központ). Annak ellenére,
hogy a kistérség középiskoláinak tanulói kb. 50-50%-ban helyiek és a térség településeiről
származók, (akár úgy is, hogy középiskolával rendelkező településről ingáznak a tanulók) a
képzőhelyek között nem alakult ki szoros együttműködés, sem a korábbi sem a jelenlegi
kistérségi beosztáson belül, ami mindenképen elengedhetetlen lenne a képzési formákban
jelentkező átfedések és a párhuzamosan jelentkező hiányok elkerülése miatt. Ez elsősorban
a középiskolák versenyhelyzetéből adódik, különösen azért mert a szakképzés legtöbbjüknél
nem önálló profil, hanem kiegészítő tevékenység, valamint nem teljesül az összesen
minimum 1500 fő tanulóra vonatkozó kritérium sem.


2.8.     LAKÁSÁLLOMÁNY - KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRA



2.8.1 Lakásállomány


A kistérség lakásállomány fiatalosnak nevezhető, az állomány közel 30%-a 1990 után épült.
A lakások számának növekedési dinamizmusa a lakosságszám növekedéssel mutat szoros
összefüggést. A lakásszám változás a megszűnésből és építésből származó egyenleg. A
lakásszám változás a legdinamikusabb Telkiben volt, ahol a 1990 után bekövetkező változás
az állomány közel 80%-t érinti (78%). Ez az érték Budajenőn és Pusztazámoron haladja meg
a 40%-t. A lakásállomány legkisebb hányadát Budakeszin és Sóskúton alkotják a 1990 után
épült lakások. A lakásállomány korösszetétele mellett annak minőségét a lakások
komorfokozata jelzi. Az összkomfortos lakások aránya azokon a városi településeken a
legkedvezőbb, amelyekben a legintenzívebb volt a lakásépítések üteme az elmúlt 17 évben.
Az ezzel a tendenciával kevésbé érintett településeken (függetlenül települési státuszától)
jellemző, hogy a komfort nélküli és szükséglakások arány gyakran éri el és haladja meg a
15%-t. Ez az érték a legmagasabb Sóskút, Pusztazámor és Biatorbágy esetében.


33
   Érden működik a Vörösmarty Mihály Gimnázium, Kós Károly Szakképző Iskola (szakmunkásképzés,
nappali tagozatos szakközépiskolai képzés). Százhalombattán működik a Széchenyi István Szakközépiskola
és Gimnázium valamint Budapest középiskolái.



                                                  61
 Terra Studio Kft.            Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                  Helyzetértékelő tanulmány

 A Budaörsi kistérség településeinek önkormányzatai a jelentkező igényeknek megfelelően
 folyamatosan jelöltek ki újabb építési területeket, amelyek nagyobb része belterületbe
 vonásból, kisebb része területhasznosítási átminősítésből eredt. A települések az újonnan
 kialakított lakóterületeken kevésbé a telepszerű mint a családi házas beruházásokat
 részesítik előnyben. Ez az önkormányzati szinten jelentkező szándék kifejeződik a
 települések újonnan készített, illetve aktualizált szerkezeti és egyes területekre vonatkozó
 szabályozási terveiben is.

                                                                  1990-2006 között      2000-2006 között
                           Teljes             1990 és 2006          épült lakások         épült lakások
                       lakásállomány        közötti lakászám        aránya a teljes       aránya a teljes
                          2006 (db)          növekedés (db)       lakásállományon       lakásállományon
                                                                        belül                 belül
Budaörs                       9719                 2467                 25,4%                 12,2%
Biatorbágy                    3862                 1353                 35,0%                 25,1%
Budakeszi                     5330                 901                  16,9%                 8,4%
Budajenő                      550                  267                  48,5%                 36,9%
Herceghalom                   558                  211                  37,8%                 27,2%
Páty                          1960                 547                  27,9%                 15,3%
Pusztazámor                   425                  172                  40,5%                 26,1%
Sóskút                        1100                 183                  16,6%                 8,0%
Telki                         988                  774                  78,3%                 50,6%
Törökbálint                   4442                 1291                 29,1%                 17,9%
Budaörsi kistérség
települései együtt         28934                   8166                 28,2%                 16,4%
Pest megye                428953                  90408                 21,1%                 12,3%


 7. táblázat Az 1990-2006 és a 2000-2006 között épült lakások részesedése a teljes lakásállományon
 belül a budaörsi kistérség településein. Forrás: KSH, Pest megyei évkönyv 1990, 2000,2006


 2.8.2 Ivóvízellátás


 A kistérség ivóvízellátása teljes körűen megoldottnak tekinthető. A 10 településből 7
 (Biatorbágy, Budajenő, Herceghalom, Pusztazámor, Sóskút, Telki, Törökbálint) az Érd és
 térsége regionális vízműhöz tartozik. Az ivóvizet az Érd és Térsége Víziközmű Kft.
 szolgáltatja, amelynek többségi tulajdonosai (74 %-ban) a kiszolgált települések. Kivéve
 Biatorbágyot, ahol a Biatorbágyi Vízművek Kft. a szolgáltató. A vízbázis kapacitása a
 szolgáltatási területen felmerülő igényeket képes kielégíteni, vízminőségi problémák nem
 jellemzők. A vezetékrendszer állapota változó, helyenként felújításra-cserére szorul.
 Herceghalom Tatabánya irányából, a Regionális Vízműtől kapja az ivóvizet, ez azonban
 relatíve drága és magas keménységi fokú. Herceghalom tervezi a meglévő saját vízbázis
 kihasználását, az ÁNTSZ által korábban – a magas fluor-tartalom miatt – lezáratott kutak
 beüzemelésével, vas-mangán- és fluortalanító berendezés alkalmazásával. Budajenő, Telki
 és Páty esetében szintén problémát okoz a vízkeménység. A vízminőség javítása érdekében
 a három település közös „lágyvízprogramot” indított, melynek megvalósításáról – a benyújtott
 ajánlatok elbírálását követően – jelenleg a Fővárosi Vízművek Zrt-vel folynak tárgyalások.


                                                    62
Terra Studio Kft.                   Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                        Helyzetértékelő tanulmány


Budaörs és Budakeszi város ivóvízellátó szolgáltatója a Fővárosi Vízművek Zrt., melynek az
ellátott települések önkormányzatai résztulajdonosai. A meglévő ivóvízellátó hálózat képes
ellátni az újonnan beépítésre kerülő területeket is, a hálózat régebbi részei ugyanakkor
azbesztcement-csövekből állnak, amelyek minősége ma már nem megfelelő, cserére
szorulnak. A szolgáltató folyamatos rekonstrukciót végez, meghatározott ütemterv alapján.
Budaörsön a belterületi lakóterületeken a vezetékes ivóvízhálózat nagyrészt megépült, csak
a magasabban fekvő lakó, illetve üdülőterületek vízellátása nem teljes körűen megoldott, itt
időnként vízhiányos időszakok is előfordulnak, melyet a vezetékek kapacitása és az
alacsony nyomásszint okoz.


2.8.3 Szennyvízkezelés


A kistérségben a csatornahálózat Sóskút kivételével az összes településen kiépült / kiépítése
megkezdődött, a települések belterületének lefedettsége 67-100 %-os34. Ahol még
szükséges, az önkormányzatok lehetőségeikhez mérten bővítik a hálózatot. A volt zártkerti
területek ellátása szinte minden településen gondot okoz. A csatornával fedett területen a
rákötési arány csaknem teljes körű (95-100 %).
A meglévő csatornahálózat mindenütt elválasztott rendszerű, jellemzően gravitációs üzemű,
szükség szerint kiépített átemelőkkel.


A szennyvíztisztítást egyedileg oldják meg a települések, a meglévő tisztítók és a hálózat
többnyire képesek lesznek kezelni a tervezett lakóterület fejlesztések hasznosítását
követően megnövekvő kibocsátást. Ez alól kivételt képez Budakeszi, Budaörs és
Herceghalom.
Budakeszi szennyvíztisztító telepe korszerűtlen. Budaörs szennyvíztisztítója Törökbálint
közigazgatási területén fekszik, a telepen a bővítések és átépítések során a technológia
fejlesztés elmaradt, a rendszer nem képes a tisztított szennyvízre vonatkozó előírt
határértékeket betartani nitrát és foszfor tekintetében.
A jogszabályi előírásoknak35 megfelelően a települési szennyvizek ártalommentes
elhelyezését Budaörsön és Budakeszin, legkésőbb 2010. december 31-ig kell megvalósítani.
A budakeszi és budaörsi szennyvíztisztítókkal kapcsolatos problémák felszámolása a Dél-
Budai Regionális Szennyvízelvezetési és -tisztítási projekt keretében fog megtörténni. Ennek
megvalósulását követően a Budaörsön keletkező szennyvizek a Dél-Budai főgyűjtőn
keresztül fognak eljutni a Központi Csepeli Szennyvíztisztítóba, a régi szennyvíztisztító telep
Budaörsön és Budakeszin is felszámolásra kerül. Szükséges a felszámolt szennyvíztisztítók
területének rehabilitációja. Fontos feladat az ott felhalmozódott iszap eltávolítása, amely a
telepeknek helyet adó teleülések kontrollját igényli a korábbi üzemeltető együttműködésével.


34
     önkormányzatok kérdőíves felméréséből
35
     25/2002 (II.27.) számú Kormányrendelet


                                                          63
Terra Studio Kft.                   Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                        Helyzetértékelő tanulmány

Budakeszin új szennyvíztisztító épül, valamint hálózatfejlesztésre kerül sor. A kivitelezési
munkálatok várhatóan 2009 tavaszán kezdődnek. A biatorbágyi szennyvíztisztító bővítése is
aktuális az ipari park területek bővítése és a népességnövekedés következményeként.


Herceghalmon a műszakilag elavult – a vonatkozó jogszabály szerint megfelelő –
szennyvíztisztító már most is túlterhelt, a további drasztikus népességnövekedésből fakadó
többletterhelést pedig már nem képes kezelni. A település 2008-ban új szennyvíztisztító
építését tervezi, melynek vízjogi építési engedélyes tervei elkészültek.


Sóskúton a szennyvízkezelést a jogszabályi előírásoknak megfelelően36 2010-ig meg kell
oldani. Műszaki és gazdaságossági megfontolások alapján az önkormányzat saját tisztító
megépítése mellett döntött, melyet pályázati forrás bevonásával kíván megvalósítani. Az
ehhez szükséges tervek elkészültek.


2.8.4 Csapadékvíz elvezetés


A kistérségben általánosnak tekinthető a felszíni vízelvezetéssel kapcsolatos problémák
jelenléte. A belterületi csapadékvíz elvezető rendszerek jellemzően nem teljes körűen
kiépítettek, a meglévő elemek gyakran a rendszertelen karbantartás miatt nem képesek
betölteni szerepüket, így a szélsőségesen csapadékos időszakokban jelentős károk
keletkeznek. Helyenként (Páty) a magas talajvízállás is gondot okoz. A települések – a
magas költségek miatt – önállóan többnyire csak a kisebb, tűzoltás jellegű fejlesztéseket
tudnak végrehajtani, amely a felszíni vízelvezetés problémáját nem oldja meg.


A kistérség települései részben a Hosszúréti-patak, részben a Benta-patak vízgyűjtőjéhez
tartoznak. A Hosszú-réti patak fogadja a kistérségből Budakeszi, Budaörs (Budaörsi-árok) és
Törökbálint, a térségen kívülről pedig Budapest XI. és XXII. kerületének lefolyó vizeit. A
patak csapadékos időszakban nem képes a vizek maradéktalan elvezetésére, ezért
Budapest és Törökbálint területén több tározó kiépítése szükséges.
Budaörs, Törökbálint és az érintett fővárosi kerületek elkészíttették a Hosszúréti-patak
közigazgatási területükre eső szakaszának és a hozzátartozó vízgyűjtő területnek az elvi
vízjogi engedélyezési tervét, valamint a környezeti hatástanulmányt. A budaörsi engedélyes
terv érvényessége azonban lejárt. Törökbálinton 2006-2007-ben már megkezdődött a teljes
közigazgatási területre vonatkozó csapadékvíz elvezetési terv megvalósítása.


A Benta-patak vezeti el a térségből Telki, Budajenő, Herceghalom, Biatorbágy, Páty, Sóskút
és Pusztazámor felszíni vizeit, ezen túl a térség határain túl a patak vízgyűjtőjéhez tartozik:
Etyek, Mány, Perbál, Tárnok, Tinnye, Százhalombatta és Zsámbék.



36
     25/2002 (II.27.) számú Kormányrendelet


                                                          64
Terra Studio Kft.            Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                 Helyzetértékelő tanulmány

A települések egyes rendszerelemek vonatkozásában egyedi projekteket valósítanak meg,
de végső megoldást az összehangolt vízgyűjtő alapú tervezés jelenthet. Az elégtelen
működésből fakadó vízkárok jelentős költségű beruházások fennmaradását veszélyeztetik
(Pusztazámor – az új utak alámosása miatti burkolatrepedezés).
Mikrotérségi szinten Budajenő és Telki közös csapadékvíz elvezető rendszerének tervezése
folyamatban van.


2.8.5 Hulladékgazdálkodás


A háztartási szilárd hulladék szervezett gyűjtése a kistérség minden településén megoldott,
kistérségi szinten a lakásállomány 92 %-a bevont a rendszeres hulladékgyűjtésbe37. A
szelektív hulladékgyűjtés bevezetése hulladékgyűjtő szigetek kialakításával megkezdődött. A
települések teljes beépített területén heti 1-2 alkalom rendszerességgel történik gyűjtőautós
hulladékszállítás38, az üdülőterületekre (volt zártkerti területeken) helyenként még nem
terjesztették ki a szolgáltatást.


A korszerűtlen dögkutak lezárása/felszámolása megtörtént, a településeken az állati tetemek
begyűjtéséről       és   a kóbor    állatok   befogásáról     települések     többségén gyepmester
gondoskodik. Megoldatlan a feladat Pusztazámoron és Sóskúton, Pusztazámoron felmerült
megoldási lehetőségként az érdi gyepmesteri telephez való csatlakozás lehetősége. A
kistérségben Budaörs és Törökbálint között, a Hosszúréti-pataktól északra található területen
található egy gyepmesteri telep.


A települések közül Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Herceghalom, Páty, Telki és
Törökbálint tagja a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulásnak,
Pusztazámor közigazgatási területén működik Budapest hulladéklerakója, így itt és a
kistérségből még Sóskúton a Főváros közszolgáltatója a hulladékkezeléssel kapcsolatos
feladatokat ellátja. Budaörs a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszerhez
csatlakozott. A regionális rendszerek a hulladékkezelés területén megoldásra váró
feladatokat térségi szinten kezelik.


Az illegális hulladéklerakás a települések többségén – Telki kivételével – gondot okoz,
felszámolásuk folyamatos terhet ró az önkormányzatok költségvetésére.




37
  Forrás: KSH: Statisztikai Évkönyv, 2006.
38
  Biatorbágyon, Bicskén és – szelektív hulladék vonatkozásában – Pátyon a Rumpold-Bicske Kft, Budaörsön a
BGT Kft., Pusztazámoron és Sóskúton a FKF Rt., Herceghalmon, Telkiben és Törökbálinton a tatabányai
AVE Tatabánya Rt., Pátyon a Saulermacher-Bicske Kft. szállít.

                                                   65
Terra Studio Kft.                      Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                           Helyzetértékelő tanulmány

2.8.6 Energia közművek



Gázellátás

A kistérségben a vezetékes gázhálózat szinte teljes mértékben kiépült, a vezetékes gázzal
ellátott háztartások aránya magas (75-100 %). A kistérség teljes területén a TIGÁZ Rt. a
szolgáltató. Kapacitásbeli problémák nincsenek, a hálózatot a szolgáltató folyamatosan
karbantartja, és igény szerint bővíti.

Elektromos energia

A kistérség áramszolgáltatója az ELMŰ Rt. A települési hálózatokat a szolgáltató
folyamatosan karbantartja, ellátási problémák nincsenek, az ELMŰ a térségben jelentkező
villamos energia igényt maradéktalanul képes kielégíteni.
A kistérségi önkormányzatok többsége rendeletben szabályozta, hogy az új építésű
lakóingatlanok villamos energiával való ellátását, illetve az elavult, rekonstrukcióra érett
vezetékek és hálózati szakaszok cseréjét földkábelek alkalmazásával kell megoldani.
A térség határain átnyúló kezdeményezés a Vértes és ZSÁMERT társulások által
kezdeményezett Energia Racionalizálási Program. Érintett települések a térségben:
Biatorbágy, Budajenő és Herceghalom.


2.8.7 Hírközlés, telekommunikáció


Az       információhoz          való     hozzáférés      napjainkban      a   versenyképességet         alapvetően
meghatározó tényezővé vált, a távközlési infrastruktúra kiépítettsége és minősége pedig a
siker egyik kulcstényezője.
A vezetékes telefon a mobiltelefonok térhódításával egyre veszít jelentőségéből, országos
szinten az előfizetők számának csökkenése figyelhető meg, szerepe mindennek ellenére
fontos a szélessávú internet hozzáférés (xDSL) tekintetében, főként azokon a településeken,
ahol az egyéb technológiák korlátozottan hozzáférhetők. A kistérség vezetékes telefonnal
való ellátottsága jó: az 1000 lakásra jutó telefonfővonalak száma a kistérségben 2006-ban
760 db volt, amely a megyei átlagot (636 fővonal/1000 lakás) jelentősen meghaladta.39


A kábeltelevíziós szolgáltatás országszerte dinamikusan terjed, a kistérség minden
településén elérhető. Kistérségi szinten a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások 1000
lakásra vetített száma 435 volt, amely a megyei átlagtól elmarad (480)40 A kistérségben helyi
televízió Budaörsön, Biatorbágyon és Törökbálinton (TB TV) sugároz. Biatorbágyon helyi
képújság készül.


39
     Forrás: KSH: Statisztikai Évkönyv, 2006.
40
     Forrás: KSH: Statisztikai Évkönyv, 2006.


                                                             66
Terra Studio Kft.                    Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                              Helyzetértékelő tanulmány


A kistérség távközlési szolgáltatói xDSL és/vagy kábelTV hálózat alapú szélessávú internet
elérhetőséget is kínálnak. Szélessávú internet a kistérség minden településén elérhető vagy
ilyen kapcsolat létesíthető, szintén hozzáférhető a mobiltelefonon keresztüli internet.


A       kistérség       önkormányzatainak             mindegyike         rendelkezik       honlappal    (a    magyar
                                             41
önkormányzatoknak kb. 30%-a                    ). A kistérség önkormányzati weboldalai részben kizárólag
magyar nyelven érhetők el (kivétel Budajenő, Budakeszi, Páty és Törökbálint), mindegyiken
megtalálhatók kapcsolat-felvételi információk, közlik a településsel kapcsolatos lényeges
adatokat, eseményeket és vannak külső hivatkozások is. Mindezeken túl a legtöbb helyen az
elektronikus közigazgatás megvalósításának kezdeti lépései is megtörténtek; Pusztazámor
kivételével az ügyintézéshez szükséges nyomtatványok egy része már letölthető a
honlapokról.


Az internet elterjedését csak részben korlátozza a technológiák hozzáférhetősége,
széleskörű térhódításának legnagyobb akadálya lakossági viszonylatban a magas előfizetési
díj. A lakosság átlagos jövedelmi viszonyait tekintve az internet szolgáltatás költsége igen
magas és mivel a jövedelmek ugrásszerű növekedése a közeljövőben sem várható, ezért az
internet használat tekintetében jelentős szerepe van és lesz is a nyilvános és a közösségi
hozzáférés pontoknak. A kistérség településein közösségi internethozzáférés jellemzően
meglévő intézményekben (könyvtár, önkormányzat) vagy önállóan (teleházak, telekuckók)
van kialakítva. Kivételt képez Sóskút, ahol közösségi internetszolgáltatás nem elérhető.



2.9.        KÖRNYEZETI ÁLLAPOT



2.9.1. Általános földrajzi leírás


Az budaörsi kistérség területe 239 km2, lakónépessége 2006. év végén 81 116 fő volt.
Népsűrűsége 337,5 fő/km2, amely a Pest megyei (184 fő/km2) értéket jelentősen meghaladja.
A kistérség természetföldrajzi besorolás alapján hat kistáj területén fekszik (14. ábra) Déli
része az Alföld nagytáj – Mezőföld középtáj – Észak-Mezőföld kistájcsoport – Érd-Ercsi
hátság kistájának részét képezi. Települési vonatkozásban ide tartozik Sóskút területének
legnagyobb része és Pusztazámor belterületétől délre eső településrész.
A kistérség többi területe a Dunántúli-középhegység nagytáj – Dunazug-hegyvidék középtáj
– Budai-hegység kistájcsoporthoz tartozik. A középső terület a Tétényi-fennsík része,
közigazgatásilag ide tartozik Törökbálint, Biatorbágy keleti része és Budaörs területének déli
nyúlványa. A kistérség területe keleten a Budaörsi- és Budakeszi medence részét képezi,


41
     Forrás: Pajna Sándor helyettes államtitkár előadása Békéscsaba, 2005. augusztus 18.


                                                              67
Terra Studio Kft.          Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                               Helyzetértékelő tanulmány

amely nagyobb részben Budaörs közigazgatási területét és Budakeszi középső részét
foglalja magában. Északon és keleten a Budai-hegyek kistáj Budaörs keleti, Budakeszi
keleti és nyugati területeit, Budajenő, Telki, Páty keleti és Biatorbágy északkeleti részét
foglalja el. Északnyugat felől a Zsámbéki medence nyúlik be Budajenő, Telki, Páty,
Biatorbágy és Herceghalom területére. A kistérség nyugati területe az Etyeki-dombság
keleti részét érinti; Herceghalom, Biatorbágy, Sóskút és Pusztazámor települések
közigazgatási területén.


A kistérség felszínmorfológiája igen változatos, déli területe szabdalt felszínű, helyenként
magasabb, mint 60 m/km2 reliefű szabdalt hordalékkúp-síkság, tengerszint feletti magassága
93-198 m között változik, az átlagos relief 4-60 m/km2. Az északi területek eróziós-deráziós
mérsékelten tagolt dombságának, gyengén tagolt medencéinek és tagolatlan fennsíkjainak
tengerszint feletti magassága 100-350 m, az átlagos relatív relief 45-230 m/km2 között alakul.




    14. ábra A Budaörsi kistérség kistáj beosztása
    Forrás: MTA Földrajzi Kutató Intézet: Magyarország Kistájainak Katasztere – Budapest, 1990.


Az Érd-Ercsi-hátság északi-keleti szegélyén lösszel fedett pannóniai agyagos-kavicsos
üledékek találhatók a felszín közelében. A Dunához közel fekvő területek a folyóvíz hatására


                                                 68
Terra Studio Kft.                     Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                                    Helyzetértékelő tanulmány

formálódtak, a pannóniai üledékre itt durvaszemcséjű folyami üledéksor települt, a felszínt
főként holocén képződmények fedik. Az Etyeki-dombság kavicsos-homokos üledékeire és
mészkőfelszíneire lösz és löszös lejtőüledék települt. A medencéket és a Tétényi-fennsíkot
harmadidőszaki üledéksorozatok borítják / töltik ki, jelentős építési nyersanyag készlet
halmozódott fel, melyek egy része nem termelhető ki gazdaságosan: Budaörsön murva,
Törökbálinton vázkerámia agyag, Sóskút határában mészkő található. Természetvédelmi és
gazdasági           megfontolásból           a    terület     legnagyobb         részén       bányászati          tevékenység
visszaszorulóban van vagy nem folytatható.


A kistérség éghajlata mérsékelten meleg, száraz / mérsékelten száraz; a Budaörsi
medencében mérsékelten hűvös. Az éghajlati jellemzők a kistájakon közel hasonlóak: a
napsütés évi 1950-2000 óra, a középhőmérséklet 9,5-10,0 ºC körül alakul, a vegetációs
időszakban pedig 16,0-16,9 ºC. Az évi csapadék 550-600 mm, melyből a vegetációs
időszakban 300-370 mm hullik. A szárazsági index 1,08-1,30 között változik.42 A déli
területeken jellemzően magasabb a napsütéses órák száma és a hőmérséklet, ezzel
párhuzamosan kevesebb csapadék hull.


 2.9.2 Környezetállapot jellemzői környezeti elemek és rendszerek szerinti bontásban



 Levegő

Emisszió
A kistérség településeinek többségén jelentős szennyező ipari tevékenység nem folyik.
Lakossági eredetű levegőszennyezés sem jellemző, égetésből származó füstre Budaörs
családi házas övezetéből érkezett panasz. Ipari eredetű levegőszennyezés miatt érkeztek
bejelentések Törökbálinton a Téglagyár tevékenysége miatt. Minden településen kiépült a
vezetékes gázhálózat és a lakások többségében (70-92%) gázfűtést alkalmaznak. Kevésbé
elterjedt az elektromos fűtés.


A kistérség több települését is fokozottan érinti a közlekedési eredetű levegő és
zajszennyezés, sürgető megoldást igénylő probléma Budakeszin. CO és NOx tekintetében
országos szinten is legjelentősebb szennyező a közlekedés, emellett az illékony szerves
vegyületek 50%-át is közlekedési eredetű szennyezés okozza. A szilárd burkolattal nem
rendelkező utak mentén száraz nyári időszakban jelentős a porterhelés. Törökbálintot
különösen sújtja a érdi átmenő forgalom okozta légszennyezés.




42
     0,85 alatt nedves, 0,85-1,00 között mérsékelten nedves, 1,00-1,15: mérsékelten száraz, 1,15 felett: száraz


                                                                 69
Terra Studio Kft.                      Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                               Helyzetértékelő tanulmány

Imisszió
A légszennyezettség mértéke alapján43 – amely SO2, NO2, CO, szilárd szennyezőanyagok,
benzol és talajközeli ózon tekintetében tartalmaz jellemzőket – a kistérség települései
Herceghalom kivételével a Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációba
tartozik. Ennek alapján a légszennyezettség NO2 és talajközeli ózon tekintetében
meghaladja a határértéket és a tűréshatárt, a szilárd szennyezőanyag mennyisége a
határérték és tűréshatár között van, CO tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a
határérték között, SO2 és benzol tekintetében pedig a felső és alsó vizsgálati küszöb között
van.
Herceghalom ennél többségében kedvezőbb mutatókkal bír: SO2, NO2, CO és benzol
tekintetében a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg, szilárd
szennyezőanyagok tekintetében a felső és alsó vizsgálati küszöb között van, talajközeli ózon
viszonylatában a légszennyezettség meghaladja a tűréshatárt.


Egyre jelentősebb probléma a gyomnövények irtásának hiánya és a parlagon hagyott
szántóföldek gyomosodása következtében a növekvő allergén pollen mennyisége a
levegőben. A magas és közepesen allergén pollent kibocsátó növények többsége azon
lágyszárúak közül kerül ki, melyek megjelenése és elterjedése a kezeletlen területeken
gyakori.


Transzmisszió
A légszennyezés terjedési lehetőségeit a domborzat és az uralkodó szélirányok határozzák
meg. A kistérségben az uralkodó szélirány jellemzően északnyugati, így Komárom-
Esztergom és Fejér megye területeiről terjedhet erre a levegőszennyezés.



Zaj- és rezgésterhelés

Mérési eredmények nem állnak rendelkezésre, azonban a zavaró zajhatásokról megfelelő
képet adnak az önkormányzatokhoz beérkezett lakossági panaszok.
A kistérség településein jellemzően a közlekedési eredetű zaj okoz problémát az autópályák
és főútvonalak mentén, valamint a rávezető szakaszokon. Igen magas az átmenő forgalom
terhelése Budakeszin a 8102. sz-ú úton, Sóskúton az M7 autópályához közeli területeken és
a 8104. sz. út bevezető szakaszának forgalomcsillapító létesítményei miatt. Törökbálinton a
bevásárlóközpontok felé irányuló forgalom okoz jelentős zavaró hatást.
Néhány           esetben       ipari     tevékenység         zajhatása        miatt     érkeznek   bejelentések      az
önkormányzatokhoz, mint a budaörsi Déli Iparterület, Tejelosztó parkoló, Volán és BKV
műhelyek és garázsok esetében. Időszakos zavarást jelentenek az építkezések és
alkalomszerű a szórakozóhelyek zajkibocsátása.



43
     4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről.


                                                                70
Terra Studio Kft.                     Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                                   Helyzetértékelő tanulmány
                                                                                              44
A Környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló kormányrendelet                                értelmében elkészült
a főváros és agglomerációja stratégiai zajtérképe, mely alapján 2008 júliusáig intézkedési
terv kerül kidolgozásra. Ez a kistérségben Budakeszi, Budaörs és Törökbálint településeket
érinti. A program KIOP pályázati pénzből valósul meg.

Felszíni és felszín alatti vizek

A terület a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság illetékességi
területéhez tartozik.
Felszíni vizek
A kistérség száraz, vízhiányos terület. Vízfolyásai a Duna vízgyűjtő területéhez tartoznak.
Legjelentősebb kisvízfolyása a Benta-patak, ennek mellékvize a Zámori-patak és a
Budajenői-patak. A Tétényi-fennsík vizeit a Törökbálinti-patak vezeti a Hosszúréti-patakba.
Állandó vízhozammal a Duna, a Hosszúréti-patak és ennek budaörsi mellékága bír. Árvizek
nyár elején, kisvizek ősszel fordulnak elő.
Rendszeres vízminőségi vizsgálatok a Dunán történnek, melynek minőségi paramétereit a
főváros és agglomerációja szennyvízterhelése jelentősen befolyásolja. A kisvízfolyások
települések alatti szakaszai hasonló okból fokozottan szennyezettek.


A kistérség állóvizekben nem túl gazdag. Jelentősebb a törökbálinti 25 ha-os és a Bia
környéki három (267 ha) halastó. Budaörsön a Budakeszi-árkon alakították ki a Csíki-pusztai
tározót.


Felszín alatti vizek
A felszín alatti vizeknek kiemelt szerepe van az ivóvízellátásban és balneológiai
hasznosításban. A fenntartható használat érdekében fontos a minőség és a mennyiség
megőrzése.
A kistérség települései – Herceghalom és Pusztazámor kivételével – felszín alatti víz
szempontjából fokozottan érzékeny, valamint – Herceghalom kivételével – kiemelten
érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen találhatók45. A vizek mezőgazdasági
eredetű nitrátszennyezések csökkentését célzó rendelet alapján nitrátérzékeny területek a
kistérségben Herceghalom kivételével minden településen vannak46.

Talajvizek
Összefüggő talajvíztükör eltérő mélységben alakul ki: az Érd-Ercsi-hátság löszhátai és
dombságok lejtői alatt 4-6 m, alacsonyabb területeken 2-4 m mélyen található. Mennyisége
nem          számottevő,          jellemzően         kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos,                     helyenként
nátriumos. Keménysége 15-25 nkº, de Bia közelében meghaladja a 45 nkº-ot, a Budaörsi-

44
     280/2004. (X.20.) kormányrendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről
45
   27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések
besorolásáról
46
     27/2006. (II.7.) Kormányrendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről


                                                                71
Terra Studio Kft.             Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                  Helyzetértékelő tanulmány
                                                                                mg
medencében pedig 100 nkº körüli. Szulfáttartalma jellemzően 60                       /l alatti, a Zsámbéki-
medncében, a Budai-hegyekben Törökbálint környékén, valamint a Budaörsi-medencében
ezt jelentősen meghaladja.


Rétegvizek
A rétegvizek képezik a távlati ivóvízellátás alapját. A kistérségben a rétegvíz mennyisége
nem jelentős, általában 0,5-1,5 l/s.km2 körüli. Az artézi kutak mélysége 50-200 m, vízhozamuk
50-600 l/perc között változik.
A kistérségben hasznosítás előtt álló termálkút jelenleg Budaörsön található, a Hosszúréti-
patak mellett alakítottak ki egy kutat. A kitermelhető termálvíz hasznosítására folynak az
előkészületek.


A    vízkészleteket      a   beszivárgó     szennyezések       veszélyeztetik:        a   kistérségben    a
csatornahálózatra nem kötött ingatlanok elszivárgó szennyvize, a kistérség határain túli
csatornázatlan települések és állattartó telepek szennyvize, ipari üzemek kibocsátása, az
elhagyott, illegális hulladéklerakatokból és az útmenti – forgalom által – szennyezett
területekről származó szennyeződéseinek bemosódása.

Föld

A Tétényi-fennsík és a Budaörsi-medence legnagyobb kiterjedésű talajai a löszös üledéken
képződött, vályog mechanikai összetételű barnaföldek. A harmadidőszaki és idősebb
üledékein vályog mechanikai összetételű csernozjom barna erdőtalajok képződtek. A szántó
hasznosítás mellett ezeken a területeken igen jelentős a szőlő művelési ág és közel azonos
az erdősültség aránya.
A Benta-patak völgyében és Biatorbágy határában vályog mechanikai összetételű löszön
képződött réti öntés talajok találhatók, többségük szántó hasznosítású.


Az FM Agrárkörnyezeti, Erdészeti, Biogazdálkodási és Vadgazdálkodási EU Harmonizációs
Munkacsoport megbízása alapján kidolgozás alatt lévő földhasználati zónarendszer 47
alapvetően három kategóriát különböztet meg: elsődlegesen védelmi, átmeneti és
mezőgazdasági meghatározottságú területeket. Intenzív mezőgazdasági tevékenységet
csupán az utóbbi kategóriába eső területeken javasol; az átmeneti zónában extenzív
termelés gazdaságos. A kistérség területének jelentős részét átmeneti és védelmi
meghatározottságú területek fedik le.




47 Forrás: www.nakp.hu


                                                    72
   Terra Studio Kft.                Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                          Helyzetértékelő tanulmány


   7 táblázat Területhasználat a kistérség településein Forrás (minden esetben): települések által
   kitöltött kérdőívek és egyeztetések

                                                  Belterületbe
                                                   vonás és
                                                   belterületi
                                                                                         Tervezett
    Település          Belterület   Külterület       jellegű          Célja                                  Célja
                                                                                    belterületbe vonás
                                                  hasznosítás
                                                  az elmúlt 15
                                                     évben
                                                                                                         Gazdasági és
                                                                                                          lakófunkció,
                                                                                                              üdülő,
                                                   a jelenlegi                                           kereskedelem
                                                                    beépítési
Budaörs                 1329,7 ha    1028,9 ha    belterület kb.                          80 ha                 és
                                                                   szándékkal
                                                      20%                                                 szolgáltatás
                                                                                                         és különleges
                                                                                                           rekreációs
                                                                                                             funkció
                                                      95 ha        lakásépítés,
                                                                      lakópark          150 ha +          ipari terület,
Biatorbágy                 496 ha     3883 ha           +              építés;           40 ha             lakóterület
                                                     300 ha         ipari terület
Budajenő
                                                  25,5821 ha                          120 ha+ 25 ha       lakóövezet
                                                     20 ha                                9,5 ha             sport,
Budakeszi                  408 ha     3049 ha     14,0473 ha                                             rekreációs és
                                                                                                         kereskedelmi-
                                                   2,7717 ha                                               gazdasági
                                                   4,1653 ha                                                 terület
                                                    35 ha +                                               Gazdasági
                                                                    gazdasági;
Herceghalom                182 ha       551 ha       5 ha+                               7+6 ha          hasznosítás
                                                                    lakóterület                           és temető
                                                     50 ha
                                                                    iparterület,
Páty                       388 ha 3400,37 ha
                                                                     lakóterület
                                                                     lakóterület
Pusztazámor                 84 ha       844ha     80 lakótelek                              -                   -
                                                                    kialakítása
                                                                    lakóterület;
                                                                        út és                            lakóterületek;
                                                   80,2 ha +         gazdasági            6,3 ha
Sóskút                   301,6ha     2247,5ha                                                              gazdasági
                                                     50 ha         övezet (36ha           70 ha
                                                                                                            területek
                                                                     gazdasági
                                                                       terület)
Telki                      264 ha       783 ha      200 ha           lakóterület
                                                    32ha +
                                                    20ha+                                                  fejlesztési
Törökbálint               közigazgatási terület                                           77 ha
                                                    102ha+                                                    céllal
                                      2986ha
                                                     24ha


   A talajt leginkább az elhagyott hulladékból és a védelem nélküli hulladéklerakókból
   bemosódó szennyezés veszélyezteti, de a forgalmas útvonalak mentén és kb. 500 m-es
   körzetükben jelentős a közlekedési eredetű cink, réz és kadmium szennyezés. Potenciális
   szennyezőforrások a kistérség ipari üzemei. Szintén közlekedési eredetű szennyezés az
   utak jégtelenítésére használt sós keverékek bemosódása a talajba.




                                                              73
Terra Studio Kft.                      Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                                      Helyzetértékelő tanulmány

Bányászati tevékenység a kistérségben Sóskúton és Törökbálinton folyik (külszíni homok,
mészkő és agyagbánya), a budaörsi murvabánya rekultivációja és a pusztazámori
anyagnyerőhely feltöltése is megtörtént.

 Épített környezet

Az épített környezet egyik fontos jellemzője az épületállomány, mely mennyiségi és minőségi
tekintetben jellemezhető.
A kistérség lakásállományának túlnyomó többsége 1960 után épült, viszonylag kis számban
maradtak fenn a hagyományos falusi építkezés emlékét idéző épületek. A kistérségen belül
Budakeszin (21,6 %) és Sóskúton (18,7 %) a legmagasabb az idős, 1920 előttről származó
épületek aránya. A kis számú idős épület állaga helyenként leromló, a megmentett épületek
egy része védelem alatt áll48.
Az 1960-80-as években épült épületállományt az országszerte elterjedt sátortetős
kockaházak képviselik, ezt követően pedig a házak jelentős része az új divatirányzatokhoz
igazodott. Az új építésű lakások a települések lakásállományának 12-62 %-át adták 2001-
ben, a települések közül 40 %-ot is meghaladta arányuk Budajenő és Telki esetében. A
legalacsonyabb részarányt Sóskúton képviselték az új építésű ingatlanok.
A viszonylag fiatal lakásállományból eredően a kistérségben a lakóingatlanok komfortfokozat
szerinti megoszlása is kedvezően alakult: a lakások 72-90 %-a volt komfortos vagy
összkomfortos.
A külterületi lakott helyek területhasználat szempontjából különleges kategóriát képviselnek
és rendszerint az infrastruktúra hálózatokba való bekapcsolásuk is problémás, több esetben
egyedi megoldásokkal történik a szükségletek kielégítése. A Budaörsi kistérségben a
külterületi lakott helyek száma alacsony, legtöbb ilyen területegység (12) Törökbálinton
található. Itt a legmagasabb a külterületi lakások száma is, de Budakeszi esetében is 200-nál
több külterületi lakóingatlan található.



Belterületi zöldfelületek

Közhasznú zöldterületek a közparkok, pihenésre, szórakozásra, testedzésre szolgáló
véderdők, a lakó- és üdülőépületek elhelyezésére szolgáló tömbtelkek közkert céljára
kialakított része (ha fenntartója az önkormányzat), az utakat, járdákat kísérő, illetve
elválasztó funkciót betöltő növénysávok.
A szakszerűen kialakított és fenntartott zöldfelületeknek az általuk nyújtott esztétikai
élményen túl élettani kondicionáló szerepük is van, kedvezően hatnak a település
mikroklimatikus viszonyaira, csökkentik a zaj-, rezgés-, illetve porterhelést és nem utolsó
sorban a közösségi élet színtereivé válnak.




48
     A Budaörsi kistérség Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott műemlékeinek listája a mellékletben található


                                                                  74
Terra Studio Kft.                 Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                               Helyzetértékelő tanulmány

Az kistérség önkormányzatai jellemzően kellő figyelmet szentelnek a zöldfelületek
fenntartására, az önkormányzati kezelésű zöldfelületek minősége általában jó. Több
településen (Biatorbágy, Budakeszi) szerepel a megvalósítandó tervek között sport és
rekreációs célú fejlesztés, Herceghalom egységes zölfelületfejlesztési tervet kíván
kidolgoztatni.
Térségi jelentőségű, elsősorban helyi rekreációs igények minél teljesebb kiszolgálása
céljából indult kezdeményezés a mezőgazdasági utakat hálózatba szervező Budavidéki
Zöldút projekt. A vonzó lakókörnyezet megőrzéséhez, fejlesztéséhez, a mindennapi
rekreációs igények teljesebb kiszolgálásához a szomszédos települések összehangolt,
hálózatszerű zöldfelületfejlesztése jelentősen hozzájárulhat.

Természet- és környezetvédelem

A térségben illetékes természetvédelmi hatóság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága.
Országos jelentőségű védett területek közül a Budai Tájvédelmi Körzet érinti a kistérséget.
A Budai Tájvédelmi Körzetet 1978-ban alakították a Budai-hegység természeti értékei
megóvására. Területe 10 390 ha, melyből 1 603 ha fokozottan védett.
Geológiai szempontból Magyarország legváltozatosabb területe, mintegy harminc különböző
kőzettípust tártak fel. Felszíni formái változatosak; meredek hegyoldalak és mély
szurdokvölgyek váltakoznak kisebb lapos dombhátakkal, széles völgyekkel. A porózus
kőzetben a vízfolyások barlangokat vájtak ki.
Legkedveltebb bemutató- és kirándulóhelye a fokozottan védett Budaörsi kopárok és a –
közigazgatásilag Budapesthez tartozó – Budakeszi vadaspark. A kistérség területén
(Budakeszi, Budaörs) több tanösvény is található. Budakeszin a jövőben egy fenyő
gyűjteményes kert kialakítása tervezett.


A térséget érintik a nemzetközi ökológiai hálózat elemei is. A Natura 2000 az Európai Unió
által létrehozott, összefüggő ökológiai hálózat, melynek alkotóelemei lényegében a
tagországok         ökológiai      hálózatai.      Célja     a    biológiai     sokféleség        megóvása        és   a
                                                                               49
természetvédelem hatékonyságának biztosítása. Elemei                                a különleges madárvédelmi
területek, a különleges természet-megőrzési területek és a kiemelt jelentőségű különleges
természet-megőrzési területek. A kistérségben kiemelt jelentőségű különleges természet-
megőrzési terület található Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Páty, Sóskút és
Törökbálint közigazgatási területén.


A környezetvédelem átfogó feladatait meghatározó környezetvédelmi program Telki és
Pusztazámor kivételével a kistérség minden településén elkészült vagy folyamatban van:
Biatorbágyon (2006.), Budakeszin (folyamatban), Budaörsön (2002.) Herceghalmon (2005.),
Pátyon (folyamatban), Sóskúton (2003.) és Törökbálinton (2005.).



49 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről


                                                            75
Terra Studio Kft.          Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                               Helyzetértékelő tanulmány

A környezeti problémák jelentős részét a tudatlanságból vagy a nem megfelelő hozzáállásból
fakadó emberi tevékenység okozza. Az ismeretek hiánya és a környezeti tudatosság
alacsony szintje vezet ahhoz, hogy az emberek saját környezetüket szennyezik az illegális
szennyvízbekötésekkel, hulladéklerakással.
A környezetvédelmi célú beruházások egy része környezeti nevelés, tudatformálás nélkül
kudarcba fulladhat, ezért kiemelten fontos a környezettudatos nevelés és a környezetvédelmi
marketing tevékenység. E tekintetben sikeres helyi kezdeményezések indultak, szinte
minden településen bevezetésre került a szelektív hulladékgyűjtés és a szolgáltatás
kiterjesztése a jövőben folytatódik.
A kistérség településein az önkormányzatok döntéshozói szintjén hangsúlyosan jelenik meg
a környezetvédelem, több esetben a magas minőségű lakókörnyezet megőrzése, fejlesztése
kapcsán. Ezen elv a fejlesztési irányelvek és szabályozások kidolgozása során is
érvényesül, a települések többsége nem tervez iparterület bővítést, előnyben részesítik a
rekreációs funkciókat.




                                                 76
Terra Studio Kft.               Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                    Helyzetértékelő tanulmány



3. MELLÉKLETEK



3.1 MELLÉKLET

Melléklet 3.1.1 A Budaörsi kistérség településinek népességnövekedése az 1990-2006 közötti
periódusban. Forrás KSH, Pest megyei Statisztikai Évkönyvek 1990-2006.

    30000



                                                                                                       Budaörs

    25000                                                                                              Biatorbágy

                                                                                                       Budakeszi

                                                                                                       Budajenő
    20000
                                                                                                       Herceghalom

                                                                                                       Páty

fő 15000                                                                                               Pusztazámor

                                                                                                       Sóskút

                                                                                                       Telki
    10000
                                                                                                       Törökbálint



     5000




        0
            1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006



Melléklet 3.1.2




                                                      77
Terra Studio Kft.          Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                               Helyzetértékelő tanulmány


Melléklet 3.1.3 Egy lakosra jutó SZJA alap a fővárossal határos kistérségekben, 2005. Forrás: KSH-
T-star adatbázis, Területi Statisztikai Évkönyv – 2005




Melléklet 3.1.4




                                                 78
Terra Studio Kft.          Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                               Helyzetértékelő tanulmány



Melléklet 3.1.5 A munkanélküliségi ráta változása 2000 és 2007 között (január) a Budaörsi kistérség
településein. Forrás: www.afsz.hu




                                                 79
Terra Studio Kft.            Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                 Helyzetértékelő tanulmány




3.2 MELLÉKLET

Budaörsi Ipari és Technológiai Park (BITEP)

A Budaörsi Ipari és Technológiai Park (BITEP) 2000. januárjában nyert ipari parki címet. A BITEP
üzemeltetője és fejlesztője a Budaörsi Ingatlanfejlesztő és Szolgáltató Centrum (ISC) Kft, melynek
100%-os tulajdonosa az X Ingatlanfejlesztő és Ingatlanhasznosító Rt. A BITEP a betelepülések
dinamikáját, számát, a nyújtott szolgáltatások körét és minőségét tekintve az egyik legsikeresebben
működő hazai ipari parkok egyike, melynek elismeréseként 2003. januárjában elnyerte az "Integrátor
Ipari Park” címet. A park egyedülálló, zöldövezeti környezetben, 55 hektáron teljes közműellátást
biztosít a betelepülő vállalkozásoknak.
A park működésének sikeressége nagyban összefügg az elhelyezkedéséből adódó gazdasági
előnyök sikeres kihasználásával. A BITEP Budaörs nyugati iparterületén, az M1, M7, M0 autópályáktól
kb. 800 méterre helyezkedik el, Budapest nyugati kapujában. Előnyös közlekedés-földrajzi
helyzetéhez jól felépített ipari park fejlesztési stratégia párosul, amely elsősorban a hazai kis- és
középvállalkozókra fókuszálva rendezett jogi és műszaki hátteret, a szolgáltatások széles körét, a
betelepült vállalatokkal és nemzetközi szervezetekkel való szoros kooperációs lehetőséget kínál. A
BITEP betelepüléssel, valamint a folyamatos napi működéssel kapcsolatos valamennyi területet
felölelő alap- és innovációs szolgáltatásokat nyújt, melyek a következők:
teljes közmű ellátás, karbantartói, kivitelezői, munkavédelmi és az inkubátorfunkciót segítő
szolgáltatások, humán és egészségügyi szolgáltatás, a dolgozók utaztatása, munkaerő-piaci
tanácsadás, műszaki, jogi, pénzügyi, pályázati, környezetvédelmi, minőségbiztosítási tanácsadás,
logisztikai szolgáltatás, vagyonvédelmi szolgáltatások, környezetvédelmi és informatikai szolgáltatás.
A Park területén a hazai KKV-k és induló vállalkozások működését mérsékelt bérleti díjakkal és
innovatív szolgáltatásokkal segítő Inkubációs Központ (IN-Q-tech) létesült. A BITEP az elmúlt
években dinamikusan fejlődött, a betelepült vállalkozások száma meghaladja a 200-at, a cégek éves
árbevétele megközelíti az 50 Mrd Ft-ot, a dolgozói létszám a 2000-et. A betelepült vállalkozások
jellemzően a kereskedelem és szolgáltatás szektorából kerülnek ki.

Az ipari parkba betelepült jelentősebb cégek:
Albion Kft. – Ipari szerelvények forgalmazása
Beltex Kft. – Üzemi higiéniai és munkavéd. termékek forg.
SOLVO Rt. – Biotechnológia
Gransoft Kft. – Számítástechnika
Phoenix Contact Kft. – Villamosság, automatizálás
Közig-inform Kft. – Informatikai tanácsadás
Malibu Kft. – Kereskedelmi közvetítés
BankBroker Kft. – Pénzügyi szolgáltatás
MD Dent Kft. – Gyógyászati termékek kiskereskedelme
Mecum Bt. – Grafikai tervezés, kiadványszerkesztés
Multicontact Kft. – Tanácsadás
KOGÉP Kereskedelmi Kft. – Sütőipari berendezések forgalmazása
Spiro-term Kft. – Levegő- és iszapleválasztó berendezések forg.
Market-Lines Kft. – Kis és nagykereskedelem, szolgáltatás
Bay Zoltán Alk. Kut. Alapítvány Log. és Gyárt.technikai Int. – Kutatás, technológia és logisztika
Renishaw plc. Keresk. Képviselet – Metrológia, színképelemzés

Euro Business Innovációs Ipari Logisztikai Park - Budaörs
Budaörs másik (2005-ben) ipari park címet nyert iparterülete, az M1-es és az M7-es autópálya és az
M0-ás körgyűrű csatlakozásához közel, Budapesttől 7 km-re található 28,5 ha területen jött létre. A
beruházó, az Euro Business Park Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft. elsődleges törekvése, hogy a
park felépítményi fejlesztés alatt álló 10,75 ha-os területén a magas hozzáadott értékű szolgáltató
vagy termelő tevékenységet folytató, high-tech iparágak termelő, innovációs, fejlesztő, logisztikai
szolgáltatásai kapjanak meghatározó szerepet. Kialakulóban van egy korszerű, sokrétű, a létesítő által
nyújtott ingatlanfejlesztési és ipari parki szolgáltatást igénybevevő vállalkozói kör, amelyben
hangsúlyos szerepet töltenek be a hazai gyógyszeripari cégeknek nyújtott korszerű logisztikai
szolgáltatásokat nyújtó, számítástechnikai összeszerelő, rendszerépítő tevékenységet folytató, orvosi


                                                   80
Terra Studio Kft.            Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                 Helyzetértékelő tanulmány
műszergyártáshoz kapcsolódó innovációs és K+F tevékenységet végző, valamint autóalkatrész és
háztartási elektromos gépek logisztikáját szolgáló tevékenységekkel foglalkozó vállalkozások.
A terület teljes közműtervezése és a területek alparkonkénti osztásban való közművesítése
megtörtént, jelenleg a betelepülő vállalkozások szervezése van folyamatban.
                                                                                       2
Az ipari park területén jött létre az orvosi és gyógyszerészeti cégek számára 14 560 m -en irodákat és
raktárterületeket kínáló Pharmapark, melynek bérlői a következők: Novartis, Bayer, Lilly, Schering,
Kéri Pharma, Cemelog.
                                                                           2
Az Euro Business Park Kft. saját tulajdonú területén fejleszti a 21 210 m -es Shark Park elnevezésű
komplex logisztikai központot a General Motors-Southeast Europe Kft., mint bérlő részére. További
bérlők: Frans Maas, Cemelog, Schneider Papír, HEROS, Papyrus. Az Euro Business Park legújabb
                        2                     2
fejlesztése a 29 000 m raktár- és 4 236 m irodaterületet kínáló Camel Park.
A számítástechnikai eszközök fejlesztésével, logisztikájával, innovációs szolgáltatásaival foglalkozó
                       2
Kventa Kft. 14.000 m -es vállalati központot (ezen belül innovációs központot, logisztikai szolgáltató
központot) létesített saját tulajdonú területrészén.
A park által nyújtott szolgáltatások a következők: területőrzés, biztonsági szolgálat, bank és posta,
vámügyintézés, étterem, targonca javító/karbantartó részleg, kamionmosó és –tisztító, benzinkút.

Sóskúti Ipari Park
A 2005-ben ipari parki címet nyert Sóskúti Ipari Park az M7-es autópálya Budapest felöli lehajtó ága
mellett helyezkedik el. A Sóskúti Ipari Park fejlesztését, a befektetési helyszínek kialakítását és az
infrastrukturális feltételek megteremtését, ezáltal az adott terület ipari, kereskedelmi célú
hasznosítását a svájci székhelyű Agrifutura AG leányvállalata, az ASI Hungary Kft. végzi saját
pénzügyi forrásaival. A cég a befektetői igényeknek megfelelően zöldmezős beruházásokra alkalmas
ipari parkokat, ipari zónákat alakít ki, fejleszt, menedzsel. Az ASI Hungary Kft. menedzsmentje és
szakértői teljes körű szolgáltatást nyújtanak a sikeres ingatlanfejlesztés érdekében, beleértve a
projektmenedzsmentet, az infrastruktúrafejlesztést, generál kivitelezést, projektfinanszírozást, jogi
tanácsadást, humán erőforrás tanácsadást, beruházási, támogatási rendszerekkel kapcsolatos
tanácsadást, továbbá adott esetben logisztikai tevékenységet is.
Az ipari park jelenlegi alapterülete 54,5 hektár, melynek túlnyomó része még kiajánlható. A parkban
több mint 20 vállalkozás működik, melyek között külföldi tulajdonú (osztrák, svájci) cégek is találhatók.
A jelenleg ismert betelepült cégek építés- és fémtechnológiai, élelmiszer- és építőipari, valamint
kereskedelmi és szolgáltató profilt képviselnek. A foglalkoztatottak száma ca. 200 fő. A Budapest
agglomerációjában lévő ipari parkokhoz hasonlóan – logisztikai és közepes méretű termelő-
szolgáltató cégek további betelepülése várható.
Az ipari park infrastruktúra-fejlesztésének I. ütemében kiépült a belső úthálózat, a gáz-,
villamosenergia-, valamint a víz és csapadékvíz-hálózat. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése a
közel jövőben, a sóskúti szennyvíztisztító-mű megépülését követően várható.

Rozália Park – Biatorbágy
2001-ben kapott ipari parki címet az M1-es autópálya és az 1. sz. főút között elhelyezkedő Rozália
                                                                                       2
Ipari Park, ahol eddig a folyamatos fejlesztés eredményeképpen 55 000 m hasznos területű
raktárbázis épült ki, valamint létesült egy 3 állású kamionmosó és egy kamionszerviz épület is. A
kezdetben 40 hektáros park a fejlesztés második ütemében újabb 24 hektárral bővült. Az iparterület
fekvésének közlekedés-földrajzi előnyeit kihasználva, logisztikai profillal jött létre. A park kiépítése a
holland Grontmij/Rodamco csoport nevéhez fűződik, üzemeltetője a Grontal Ingatlanforgalmazó Kft.,
melynek tulajdonosi struktúrájában nagy logisztikai tapasztalattal rendelkező szállítmányozó és
ingatlanfejlesztő cégek találhatók. A Rozália Parkban a Scania Hungaria Kft. jelentkezett először
busz-, kamionkereskedelmi és szerviztevékenységgel. Majd ezt követte a német Rehau
leányvállalata, amely műanyag csöveket, szerelvényeket, nyílászáró-alapanyagokat forgalmaz. A
nagyarányú bővülésének köszönhetően a Rozália Park mára gyakorlatilag betelt. A Rozália Park
mellett még egy 23 ezer négyzetméteres épület fog megépülni, amelyet a bérlői igényeknek
megfelelően kíván majd a beruházó megvalósítani.

Az ipari parkba betelepült jelentősebb vállalkozások:
Scania Hungária Kft. – jármű márkaszervíz, értékesítés
Bautrans Kft – nehézfuvarozás, építő- és szerelőipar
Den Braven Magyarország Kft. – szilikonok, poliuretán habok, aeroszolok gyártása
Rehau Kft. – építészeti, gépészeti rendszerek, orvostechnikai, bútor- és autóipari alkatrészek gyártása
és keresk.
Két Kör Kft. – épületgépészeti termékek tervezése, fejlesztése, gyártása, kereskedelme



                                                   81
Terra Studio Kft.            Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                 Helyzetértékelő tanulmány
Voith Turbo Kft. – mechanikus, hidrodinamikus, elektronikus rendszerek fejlesztése, gyártása és
építése
Scanfil
DenBraven
Finnforest
Bau Trans

TERMINÁL Ipari Park - Páty
A Páty község önkormányzatának tulajdonában álló Ipari Park Páty Kft. által üzemeltetett iparterület
még 1998-ban kapta meg az Ipari Park címet. Az M1-es autópálya mellett létesült Parkba főleg
logisztikai tevékenységet folytató vállalkozások települtek be.
Meglévő egyéb gazdasági hasznosítású területek

Budaörs
Budaörs településrendezési tervében számos kereskedelmi szolgáltató, illetve ipari gazdasági terület
jelenik meg. Ezek között a legfontosabbak az M1-M7 bevezető szakasza mentén koncentrálódó
kereskedelmi, szolgáltató funkciókat tömörítő terület (az autópályától délre: TESCO, KIKA, Praktiker,
Brendon, Elektro World stb.; északra: Dechatlon, IKEA, AUCHAN., Baumax, Media Markt stb.), illetve
az ipari gazdasági funkciót betöltő, a település dél-keleti részén található hagyományos un. déli
iparterület. Emellett jelentős még a település nyugati részén az 1.sz. főút és az M1 között elterülő új,
un. nyugati iparterület is.

Airport Retail Park (ARP)
A létesítmény az M1-M7-es autópálya melletti kereskedelmi szolgáltató funkciójú terület közelében
épült. A parkban felépített raktár összterülete 2482 m². A park által nyújtott szolgáltatások: biztonsági
szolgálat, karbantartás, parkolás. A jelentősebb betelepült bérlők: DIVEX Sport, BRENDON Kismama
áruház, Manutan, Icopal, Swedish Match, Royal Canin.

Terrapark
Az Irodapark az M1-es és M7-es autópályák közös bevezető szakasza mellett, Budaörs nyugati
városközpontjában található. A 16 hektáros területen a tervek szerint majd 10 épülettömböt magába
foglaló irodakomlpexum a müncheni székhelyű Terrafinanz GmbH & Co. KG és a h & h GmbH
budapesti leányvállalata, a Terradom Kft. fejlesztésében jött létre. Az épületkomplexumból eddig 4
                                          2
tömb 29 épületében több mint 60 000 m kiadható irodaterület épült fel. A jövőben átadásra kerül még
                                               2
további 4 tömb 25 épülettel, ami 50 000 m bérbeadható irodaterületet jelent. Az irodapark bérlői
között jelentős multinacionális vállalatok és hazai cégek egyaránt találhatóak. Többek között: Berlin-
Chemie Menarini Képviselet, British American Tobacco Hungary, Carlsberg Hungary Kft., Carl Zeiss
Technika Kft., CIBA Speciality Chemicals Magyarország Kft., DuPont Magyarország Kft., Johnson-
Diversey Magyarország Kft., Pannon Távközlési Rt., Invitel Távközlési Szolgáltató Rt., Roche
Magyarország Kft., stb..

ORCO Business Park
Az irodahelyiségeket magában foglaló létesítmény Budaörsön, az M1, M7 autópályák közös
szakaszától mindössze néhány száz méterre található. A 3 fő épületből álló Park folyamatosan - a
                                                                         2
piaci igények szélesedésével együtt - bővül és változik. Jelenleg 17800 m irodaterülettel, és ezen
felül parkolókkal, mélygarázsokkal rendelkezik. A parkban működő jelentősebb cégek: GM Europe,
Kaiser + Kraft Kft., Opel Magyarország Járműgyártó Kft., Carlson Wagonlit Travel Utazási Iroda,
SHELL Gas LPG Hungary, Sláger Rádió Rt..

Mindezeken kívül Budaörsön további jelentős iparterületek alakultak ki az Építők útja mentén, a
Kamarerdei Ipartelepen, valamint a Vasút út mentén.

Biatorbágy

Vendel Park
Biatorbágy közigazgatási területén belül, 600 méterre az M0 és M1 autópályák keresztezõdésétõl
helyezkedik el a Vendel Park. A Parkban a japán tulajdonú, közel kétezer főt foglalkoztató Alpine volt
az első betelepülő, amelyet azután gyors ütemben követtek a további betelepülő multik.

A parkban működő jelentősebb vállalkozások:
Alpine – elektronikai ipar

                                                   82
Terra Studio Kft.           Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                Helyzetértékelő tanulmány
Almádi Truck Kft. – a Renault Truck márkakereskedése és márkaszervize
Kärcher – tisztítóberendezések
Michael Huber Kft.– festékek gyártása, forgalmazása
Weishaupt Hőtechnikai Kft. – tüzelőberendezések gyártása
Jungheinrich – a targoncagyártás, raktártechnika és anyagmozgatás
FORMANCE Kft. – faipari gépek forgalmazása, szervízelése
Közép-európai Állatorvosi Központ – állatorvos-tudományi és állategészségügyi                 szolg.   és
kereskedelmi tev.
Ruukki Hungary Kft. – acélszerkezetes építőipari elemek gyártása
Tubosider – szalagkorlátok és hangvédő falak forgalmazása
Ferme Kft. – faipari felületkezelő anyagok forgalmazása
Terracotta
Atlas Copco
Pannon Falap
Mirbes
Engelmayer
DrPack

Budapark
Biatorbágy keleti részén, a Budapark területén az Iveco teherautók nagykereskedelmével és
szervizelésével foglalkozó cég mellett az egészségügyi árucikkeket gyártó és forgalmazó Hartmann-
Rico és a kézi fűrészgépéről ismert Stihl-Viking telepedett meg. A Budapark Budaörs közigazgatási
területére is jelentősen átnyúlik és ott folytatódik (OBI, METRO stb.)

Hungarocommercial Park
Az 54 ha alapterületű Parkot még a Rozália Parkkal egy időben kezdték kialakítani, de a fejlesztés
abba maradt és sokáig csak üresen állt. Mára azonban kiépülőben van az infrastruktúra, és a terület
első betelepülője a német diszkontlánc Aldi magyarországi Kft.-je lesz, amely hamarosan befejezi
magyarországi központjának, logisztikai elosztó bázisának kialakítását a területen. Az M0-s és az 1-es
főút között elhelyezkedő Park közel felén, 25 hektáros területen hétezer négyzetméteres központi
iroda és 60 ezer négyzetméteres raktár épül, amely komplexum a tervek szerint 300 főnek ad majd
munkát.

Tulipán Park
Az ipari ingatlan fejlesztő, de Közép-Európában elsősorban logisztikai parkok építésével és
üzemeltetésével foglalkozó Segro csoport magyarországi tagja, a Slough Estates Hungary Kft.
beruházásában az idén, 2007-ben épült fel Biatorbágyon a térség legújabb logisztikai központja, a
                                                2                                    2
Tulipán Park. A létesítményben közel 12 ezer m raktárterület és több mint ezer m iroda áll a
betelepülők rendelkezésére. A beruházó ugyanakkor már a bővítést tervezi, és a közel jövőben
megkezdi a logisztikai központ második ütemének, egy 16,2 ezer négyzetméter területű
raktárcsarnoknak az építését.

Premier Outlets Center
Magyarország első outlet központja Biatorbágy közigazgatási területén, az M1-M0 csatlakozásánál, 7
hektáron jött létre 2004. novemberében. Az outlet center I. ütemében 46 márkaüzletnek adott otthont,
                  2
majd az 5000 m -es nettó alapterületű második ütemmel az outlet központ 17 ezer négyzetméteresre
bővült, harminc új üzlettel. A tavaly, 2006 augusztusában átadott második ütem után azonban
megkezdődött a 3. ütem előkészítése is: a terep-előkészítés már befejeződött és jelenleg folyik az
épületek kivitelezése. A Raiffeisen Ingatlan Zrt. és a brit Miller Developments ingatlanfejlesztő és
üzemeltető társaságok által fejlesztett Premier Outlets Center 3. üteme a tervek szerint 2007. utolsó
negyedévében, csúszás esetén a jövő év elején nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A hatezerhatszáz
négyzetméteres nettó alapterületű harmadik ütemmel az outlet központ 23.500 ezer négyzetméteresre
bővül, 31 leendő üzlettel és új éttermi egységekkel. A létesítmény, ha teljesen elkészül több mint ezer
főnek fog munkahelyet biztosítani.

Biatorbágyon jelentős még a Felvég úti iparterület ipari-termelési potenciálja: Schainmayer, Lindat,
Két-Kör, VoithTurbo




                                                  83
Terra Studio Kft.            Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                 Helyzetértékelő tanulmány
Páty
M1 Business Park
                                                                                    2
A M1-es autópálya mellett, az M0-s körgyűrűtől 4 km-re található a 72000 m -es logisztikai és
disztribúciós raktár és könnyűipari park, melynek fejlesztő tulajdonosa az AIG/Lincoln multinacionális
vállalat. Az öt ütemben fejlesztett projekt a raktározáson túlmenően könnyűipari tevékenységnek is
otthont ad. Az épületek kihasználtsága gyakorlatilag teljes, ugyanakkor további területek fejlesztésbe
vonására van lehetőség. Szolgáltatások: saját belső közlekedési rendszer, 24 órás biztonsági
szolgálattal őrzött parkoló, parkosított zöldkörnyezet, benzinkutak közvetlenül a park mellett. Bérlők:
DHL, EXEL, Kühne & Nagel, Metál Hungária Holding Rt., Scanfil, Stora Enso Packaging, Willi Betz

Törökbálint
West Gate Business Park
A Park kiváló helyszínen, az M1-es autópálya mentén, közel az M0-ás csomóponthoz kínál modern
iroda- és raktárterületet, valamint szakképzett on-site menedzsmentet első sorban a kis- és
                                                       2                 2
középméretű vállalatok részére. Az összesen 10.000 m iroda és 8.000 m raktár 7 hektáros területen
épült. A Parkban megvalósítható az ún. build-to-suit megoldás az egyediséget kereső vagy egyéni
technikai igényekkel rendelkező vállalatok számára. A West Gate területén hat különálló épület
készült el különböző kialakításokkal és belső szállítmányozási rendszerrel. Az újonnan elkészült
                                           2                    2
“Incubator 2” elnevezésű épületben 786 m iroda és 1.260 m raktár/szolgáltató területek állnak a
bérlők rendelkezésére. Betelepült cégek a Parkban: Johnson&Johnson, AstraZeneca, Oberthur, Thorn
Lighting, Renault Trucks, Goodyear Dunlop, ITT Flygt, Galika, Elanders, KTM Motorcycle

DEPO Logisztikai Központ
Törökbálinton az M1-M7 autópályák közös szakaszához közel, vasúti fővonal mellett jött létre az 55 ha
összterületű logisztikai központ, ahol raktárterület és irodahelyiség bérelhető. A raktárépületek közé
iparvágányok vezetnek be. A Depo területén elérhető szolgáltatások: 24 órás biztonsági szolgálat,
vámhivatal, étterem, posta, bank, konténer terminál, saját parkoló, teljeskörű vámügyintézés,
logisztikai szolgáltatás, targonca bérlet, csomagolás. A betelepült vállalkozások között találhatóak: T &
T Logisztikai Rt., United Depot Budapest Kft., Quelle Bt., S & S Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.,
Metcosped, Pfizer, Numil, Ontex, Vermop, BBK Drinks, Fast Hungary.

SCB-Atlanta Center
Az M0-ás körgyűrű mellett létre hozott kereskedelmi és vállalkozási területre számos multinacionális
vállalat települt be. A főleg kiskereskedelmi áruházaknak (Cora, Kika, Bricostore, Office-Depot) otthont
adó fejlesztési területen az elmúlt években egyre több világmárka kereskedelmi képviselete is
megjelent (Viessmann, Ponti, stb.).
GL-Outlet
A 2004 decemberében Törökbálinton megnyílt outlet központ, ahol több mint 120 világmárka
képviselteti magát az M0-ás autópálya mentén található. Néhány üzlethelyiség még jelenleg is
kiadásra vár.

Herceghalom
Talentis Business Park
A Business Park Herceghalom belterületén összesen 55,4 hektáron, a TBP Zrt fejlesztésében,
magánberuházás keretében valósul meg több ütemben. Az innovációs és üzleti negyedben irodák,
műhelyek, kisebb csarnokok épülnek. Az innovációs és inkubációs projektek, az innovatív KKV-k
támogatása hangsúlyosan szerepel a park fejlesztési stratégiájában. A park koncepciójának
kialakításában és a későbbi üzemeltetési feladatok ellátásában a Talentis Programiroda szorosan
együttműködik a budaörsi központú Közép-Magyarországi Innovációs Központtal (CHIC). A fejlesztés
első fázisában 10,2 hektáron 90.000 m² szintterület épül fel, amely otthont ad irodáknak, innovációs
és technológiai egységeknek, kutatás-fejlesztési és gyártási funkcióknak egyaránt. Az egyes elemek
szinergikus együttműködése gyors tudástranszfert és hatékonyabb termelést eredményez. A Talentis
Inkubátorház a K+F-el foglalkozó KKV-k számára határozott időre, kedvezményesen biztosítja az
alapvető működési feltételeket (teljes infrastruktúrával felszerelt iroda, laboratórium, képzés,
konzultáció, konferencia, forráskeresés) az inkubátorház 15-20.000 m²-én. A projekt
megvalósításának első üteme az engedélyeztetési folyamatok lezárultával elindult. A Talentis és a
Budaörsi ISC cégcsoport pályázati pénzeket kíván bevonni a Talentis Business Park létrehozásába. A
Park fő alkotóelemei az Inkubátorház, valamint a Technológiai és Innovációs Központ várhatóan
néhány éven belül megnyitja kapuját.

Agrogate Hungary

                                                   84
Terra Studio Kft.            Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                 Helyzetértékelő tanulmány
Az AGROGATE HUNGARY a Zsámbéki-medencében megvalósításra kerülő TALENTIS Program
keretében elsőként megvalósuló projekt, melynek célkitűzése, hogy a medence a kelet-közép európai
régió meghatározó logisztikai centrumává váljon. A projekt Herceghalom közvetlenül az M1-es
autópálya mellett fekvő területén jön létre. A tervek szerint egy közel 120 hektáros területen, több év
alatt öt fázisban, zöldmezős beruházásként létrejön Magyarország egyik legnagyobb logisztikai
központja, egy ehhez kapcsolódó kereskedelmi központ, valamint egy ipari park. Az első három
fázisban közel 240.000 m²-en raktárak, ipari csarnokok, irodák és kereskedelmi felületek épülnek. A
projekt jogerős építési engedéllyel rendelkezik az első fázisában megépülő 68.000 m² raktárra és
irodára. Ennek megfelelően a fejlesztés első fázisában tavaly, 2006-ban átadásra került két 15.000
m²-es raktárépület irodákkal, melyeket majd a tervek szerint továbbiak követnek. Itt bérel már területet
a Tesco, a Raksped Raktározó és Szállítmányozó Kft. és a Kühne&Nagel szállítmányozási és
logisztikai vállalat, de a DAF is itt hozta létre régiós alkatrész- és elosztó központját.



3.3 MELLÉKLET

A kistérség településeinek turisztikai potenciálja
Biatorbágy:
A település országos ismertségét egy tragikus eseménynek, a „biatorbágyi merénylet” néven
elhíresült vonatrobbantásnak köszönheti. Pedig az azóta várossá vált település jóval több
ennél: maga a merénylet színhelye ma inkább érdekes látványosság, hiszen a Füzes-
patakon átívelő, ma is működő viadukt önmagában ipartörténeti nevezetesség. A település
az agglomerációs kitelepülési „bumm” egyik elsőszámú célpontja. Kiterjedt lakóparkjai
mellett komoly, nemzetközi szinten is jelentős logisztikai kapacitások épültek ki területén. A
település látványosságai több kastély (pl. Sándor-Metternich kastély, Fáy kastély -ez utóbb
idegenforgalmi hasznosítására 2005-ben tanulmány készült), templomok, pl. a Torbágyi
Római Katolikus Templom, Biai Szentháromság szobor- és oszlop, Szent Anna Templom,
stb. A település részben Budapestről kiköltözők kertvárosává vált, részben saját gazdasági
potenciállal rendelkezik, a turizmus szerepe elenyésző és elsősorban a térségi lakosság
rekreációs igényét szolgálja.
Budaörs:
A Budapesttel szorosan összeépült, az M1-M7 autópályák közös bevezető szakasza mentén
fekvő város az elmúlt 15 évben a multinacionális tőkebefektetések egyik hazai elsődleges
célterülete volt, döntően a kereskedelem és a logisztika területén, de fejlődőben van a város
irodai- és üzleti szolgáltató potenciálja is, amit több világcég regionális központjának
betelepülése is jelez.
A turizmus területén Budaörs ennek megfelelően az üzleti  MICE  turizmus területén
fejlődött, jelentős rendezvényközpontokkal rendelkezik, de a meglévő kapacitások
elmaradnak a piaci lehetőségektől.
A város gazdag sváb nemzetiségi hagyományokkal rendelkezik, amelyek a Budaörszi
fesztivál programjában is helyet kapnak. További helyi nevezetességek a Riedl Ferenc
Helytörténeti Gyűjtemény - Heimatmuseum és a Városi Régészeti Múzeum.
Budajenő:
A település a tehetősebb agglomerációs kitelepülők egyik legfelkapottabb célterülete. Az
önkormányzatnak ugyanakkor a helyi lakosság nyugalmának biztosítása mellet, és a


                                                   85
Terra Studio Kft.         Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                              Helyzetértékelő tanulmány

környező településekkel összekapcsolódva törekszik arra, hogy jó adottságait  pl. vonzó
faluközpont, értékes pincesor, Árpádkori templom, stb.  kihasználja, és rekreációs-turisztikai
funkciókkal gazdagodjon. A 3500 éves településen 11 különböző korból származó régészeti
lelőhely van, de a leletek nincsenek helyben kiállítva. Megőrzésre került a történelmi
településszerkezet, mivel a település kimaradt az ipari fejlesztésekből. A település
műemlékei: Árpádkori templom, Kálvária és ótemető, Barokk katolikus templom, egykori skót
bencés rendház klasszicista épületegyüttese, XIX. századi magtár.


Budakeszi:
A város és környéke hagyományosan a budapesti polgárság kedvelt rekreációs célterülete.
Máig kiterjedt üdülőtelkes övezetek találhatók itt, mégha ezek aránya a lakóterületek
előretörésével jelentősen csökkent is. Budakeszi környéke népszerű kiránduló- és
kerékpáros hely, a Vadasparkba pedig a fővárosi és agglomerációs lakosság tömegei járnak
kikapcsolódni. A városban viszonylag fejlett a szálláshely- és vendéglátó kínálat. Az
önkormányzat kifejezett szándéka a város rekreációs- és turisztikai fogadókapacitásának
fejlesztése, azzal, hogy az a város környezeti terhelését tovább nem fokozó „csendes”
turizmus legyen, továbbá magas minőségi igényeket elégítsen ki: pl. golfpálya létrehozása
80 ha-on, Arborétum létrehozása, kerékpárút (terv készül), borút, stb.
Herceghalom:
Az M1 autópálya közelében fekvő település természeti környezete mind a rekreációs
turisták, mind a kitelepülők számára vonzóvá teszik herceghalmot. A településen két
termálkút is található, amely révén jó esély kínálkozik bekapcsolódni a Budapest-kapuja
funkcióhoz kötődő MICE turizmus fejlesztés wellnes-szolgáltatási szegmensébe.
Pusztazámor:
A település környéke kiváló kiránduló, kerékpáros és vadász terep. Nevezetessége a
Barcza-kastély és a román kori eredetű templom.
Sóskút:
Sóskút a Budaörsi kistérségben az egyik csöndes zöld sziget amely mind lakóhelyként, mind
kiránduló és rekreációs célpontként egyre felkapottabb. A település környékén remek túra és
kerékpáros lehetőségek vannak, de Sóskút elsősorban a lovassportjáról híres, az itt működő
Sóskúti Lovassport Clubnak köszönhetően.
Páty:
A település a Budapestről az utóbbi években kitelepülők felkapott célterülete, jelentős
kiterjedésű lakóparkokkal. A környék remek kirándulási lehetőségeket kínál, továbbá
helytörténeti érdekesség a ma is élő pincesor. A település alapvető törekvése, hogy
elsősorban lakóinak rekreációs igényeit elégítse ki.
Telki:
Az agglomerációs kitelepülés egyik fő célpontja a Budai-hegység lábánál elterülő, szép
fekvésű település. Jellegéből adódóan lakói döntően budapesti, budaörsi munkahelyeken
dolgoznak, nem szorulnak idegenforgalmi pluszbevételekre, az önkormányzat fő feladatának
pedig a lakossági ellátás megteremtését látja. A közeljövőben várhatóan magas színvonalú


                                                86
Terra Studio Kft.         Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                              Helyzetértékelő tanulmány

edzőtábor (négy csillagos szálloda, konferenciahelyszín, stb.) létesül a települése, amely
megteremti a magas színvonalú turizmus alapjait.
Törökbálint:
A Tétényi-fennsík völgyében települt, korában csendes kis település ma az M1-M7-M0
autópályarendszer közvetlen közelségébe került, területén jelentős üzleti szolgáltató,
kereskedelmi és logisztikai potenciál telepedett meg. Az Ófalu képe ma is vonzó, a
kertvárosok a Budapestről kitelepülők egyik kedvelt célterületei. Ettől függetlenül ma már
nem annyira a rekreáció, mint sokkal inkább az üzleti turizmus területén vannak lehetőségei.
A város turisztikai potenciálja (elsősorban zöld turizmus, rekreáció területen) a Törökbálinti
tó, helyi Múzeum, Anna hegyi parkerdő, Kilátó, Kerekdomb és a gótikus maradványokat
tartalmazó műemlék templom.




                                                87
Terra Studio Kft.            Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                   Helyzetértékelő tanulmány



3.4 MELLÉKLET

A kereskedelmi szálláshelyek statisztikai mutatói

                                                                                             a fajlagos mutató
       szállásférőhelyek száma-2000                  szállásférőhelyek száma-2005
                                                                                                  változása
                           1000 főre jutó                                 1000 főre jutó                     %
Herceghalom           64                    47   Herceghalom         56               34   Biatorbágy        106
Törökbálint          420                    40   Törökbálint        328               26   Budajenő            0
Budaörs              547                    24   Budaörs            512               19   Páty                0
kistérségi adat     1260                    19   Páty                94               15   Pusztazámor         0
Budakeszi            198                    16   kistérségi adat   1069               14   Sóskút              0
Telki                 13                     8   Biatorbágy          48                5   Budaörs           -17
Biatorbágy            18                     2   Budakeszi           31                2   Herceghalom       -27
Budajenő               0                     0   Budajenő             0                0   kistérségi adat   -28
Páty                   0                     0   Pusztazámor          0                0   Törökbálint       -34
Pusztazámor            0                     0   Sóskút               0                0   Budakeszi         -86
Sóskút                 0                     0   Telki                0                0   Telki            -100
Érdi kistérség                               5   Érdi kistérség                        3   Érdi kistérség    -36
megyei adat                                 10   megyei adat                           6   megyei adat       -38
országos adat                               31   országos adat                        33   országos adat       6




                                               1000 főre jutó átlagos vendégéjszaka-szám 2000-
   1000 főre jutó átlagos vendégszám 2000-05
                                                                       05
Törökbálint                              2438 Törökbálint                                 3936
Budaörs                                  1399 Budaörs                                     2777
Budaörsi kistérség                        956 Herceghalom                                 2209
Herceghalom                               687 országos adat                               1857
országos adat                             629 Budaörsi kistérség                          1800
Páty                                      443 Páty                                          566
megyei adat                               229 megyei adat                                   483
Budakeszi                                 180 Biatorbágy                                    465
Érdi kistérség                             78 Telki                                         445
Biatorbágy                                 70 Budakeszi                                     373
Telki                                      40 Érdi kistérség                                246
Sóskút                                      5 Sóskút                                         17
Budajenő                                    0 Budajenő                                        0
Pusztazámor                                 0 Pusztazámor                                     0
     fajlagos vendégszám-változás 2000-05        fajlagos vendégéjszakaszám-változás 2000-05
Budaörsi kistérség     908    920 1%-os növ. Budaörsi kistérség     1869 1710      9%-os csökk.
Érdi kistérség          74     87 18%-os növ. Érdi kistérség         195 272        39%-os növ.
megyei adat            222    241 9%-os növ. megyei adat             495 492       1%-os csökk.
országos adat          592    701 19%-os növ. országos adat         1829 1959        7%-os növ.


Forrás: KSH - T-star adatbázis, Területi Statisztikai Évkönyvek 2000-2005




                                                      88
   Terra Studio Kft.                  Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program
                                                                                                 Helyzetértékelő tanulmány



   3.5 MELLÉKLET

   A Budaörsi Kistérség Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott
   műemlékei 2007.
   Forrás: www.koh.hu

  Település                         Címe                                            Műemlék leírása
Biatorbágy      Bia Iharos hrsz. 113.                  Iharos-Szily-féle lkasszicista sírkápolna (1810.)
                Bia református temető                  13. századi, késő román templomrom
                Bia Szentháromság tér 4.               klasszicista iskola, volt Sándor-Metternich kastély
                Bia Vörös Hadsereg útja                klasszicista római katolikus templom
                Bia Vörös Hadsereg útja                Szentháromság-oszlop barokk szoborcsoport
                Bia Vörös Hadsereg útja                barokk Szily-, majd Fáy-kastély
                Torbágy Dózsa György út                gótikus, barokk stílusban újjáépített római katolikus templom
                Torbágy Dózsa György út                barokk szentháromság oszlop
                Széchenyi u. 1.                        malom
Budajenő                                               Magtár
                                                       Skót bencés rendház, általános iskola
                                                       Római katolikus temetőkápolna
                                                       Római katolikus templom, volt bencés templom
Budakeszi       hrsz. 1606                             Segítő Szentek kápolna
                hrsz. 1166                             Kálvária-kápolna
                hrsz. 879                              Kőkereszt
                hrsz. 879                              Római katolikus templom
                hrsz. 867                              Bagolyvár; iskolaépület
                hrsz. 1175                             Klasszicista villa
                hrsz. 25                               Lakóház
                hrsz. 178/1-2                          Erdészeti épületek
                hrsz. 1174/2                           Lakóház
Budaörs         Templom tér                            barokk római katolikus templom
                Templom tér 18.                        klasszicista lakóépület
                Budapesti út 47.                       népi lakóház és gazdasági épület
                Farkasréti út 87.                      késő barokk római katolikus kápolna
                Kárváriahegy                           kálvária
Páty            hrsz. 672                              Szárazmalom és istálló
Pusztazámor     hrsz. 336                              barokk Remeteség
                hrsz. 336                              klasszicizáló harangház
Sóskút          Káptalani major                        19. sz. eleji emeletes istálló-magtár, volt káptalani major
Telki           hrsz. 116                              Római katolikus templom
                hrsz. 82                               Kőkereszt
                hrsz. 169                              Uradalmi épület
Törökbálint     Árpád u. 23.                           eklektikus lakóház, volt Walla József-villa
                Kápolna út                             klasszicista stílusban bővített, barokk római katolikus „Mária segíts”
                                                       kápolna
                Karinthy F. u.                         Walla-sírbolt
                Munkácsy Mihály u. 68-70.              barokk TBC-szanatórium, volt jezsuita kolostor, majd Mailáth-kastély
                Pelsőczi F. u.                         gótikus római katolikus templom
                hrsz. 2189                             Walla-kilátó




                                                            89

								
To top