Informatikai Strat�gia by fe7J72f

VIEWS: 17 PAGES: 56

									          Székesfehérvár
 Megyei Jogú Város Önkormányzatának




INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA

                2004-2006




     Készítette: Honline Kommunikációs Kft.
                                      Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                  Informatikai Stratégiája
                                                                               2004-2006



                            Tartalomjegyzék


1.   VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ                                                               5

2.   A JELENLEGI INFORMATIKAI HELYZET BEMUTATÁSA                                        7

2.1.  KIHÍVÁSOK A JELENLEGI INFORMATIKAI HELYZETTEL SZEMBEN                   7
2.1.1.  STRATÉGIAI TERVEZÉSI MEGFONTOLÁSOK                                    7
2.1.2.  KORUNK VÁLTOZÁSAI                                                     8
2.1.3.  TELEPÜLÉSI JÖVŐKÉPEK                                                  9
2.1.4.  REGIONALITÁS                                                         10
2.1.5.  EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS HATÁSA                                     10
2.1.6.  MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM STRATÉGIA                              12
2.1.7.  KÖVETKEZMÉNYEK A HIVATALI INFORMATIKA SZÁMÁRA                        12
2.2.  ÖNKORMÁNYZAT INFORMATIKAI POLITIKÁJA                                   13
2.3.  AZ ÖNKORMÁNYZAT VEZETŐ TESTÜLETEINEK INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA           13
2.4.  HIVATALI INFORMÁCIÓS FOLYAMATOK                                        14
2.5.  INFORMATIKAI SZERVEZET                                                 15
2.6.  INFORMATIKÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATOK                                   16
2.7.  INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRA, ALAPSZOFTVEREK          ERROR! BOOKMARK NOT
DEFINED.17
2.7.1. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK              ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED.17
2.7.2. SZERVEREK                                ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED.18
2.7.3. MUNKAÁLLOMÁSOK                           ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED.19
2.7.4. HÁLÓZATI INFRASTRUKTÚRA                  ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED.20
2.7.5. ADATTÁROLÁS                              ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED.22
2.7.6. NYOMTATÓK                                ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED.23
2.8. INFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK                   ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED.23
2.8.1. ÁLTALÁNOS ALKALMAZÁSOK                   ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED.23
2.8.2. AZ EGYES IRODÁK SPECIÁLIS ALKALMAZÁSAI   ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED.24
2.9. INFORMATIKAI BIZTONSÁG                      ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED.40
2.9.1. MEGÁLLAPÍTÁSOK                           ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED.40
2.9.2. STRATÉGIAI MEGFONTOLÁSOK, SZÜKSÉGES LÉPÉSEK        ERROR! BOOKMARK NOT
DEFINED.40
2.9.3. INFORMATIKAI BIZTONSÁG FŐBB ELEMEI       ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED.41
2.9.4. JELSZÓ POLITIKA                          ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED.42
2.9.5. AUDIT                                    ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED.42
2.9.6. WINDOWS DOMAIN CSOPORT KEZELÉS           ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED.42
2.9.7. VIRUSVÉDELEM                             ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED.42
2.9.8. BIZTONSÁGI MENTÉS                        ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED.42
2.10. A HIVATAL JELENLEGI INFORMATIKAI PROJEKTJEI          ERROR! BOOKMARK NOT
DEFINED.43
2.10.1. SZÁMÍTÓGÉPEK CSERÉJE, ESZKÖZBESZERZÉS ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED.43
2.10.2. SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZAT FELÚJÍTÁSA           ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED.43
2.10.3. HIVATALI WEB PORTÁL KIALAKÍTÁSA         ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED.43
2.10.4. INFORMATIKAI STRATÉGIA KÉSZÍTÉSE        ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED.43
2.10.5. DIGITAL REGIA PROGRAM ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATA ERROR! BOOKMARK
NOT DEFINED.43




                                                                                        2
                                        Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                    Informatikai Stratégiája
                                                                                 2004-2006



2.10.6. TÉRINFORMATIKA ÉS DIGITÁLIS RÉGIA PROGRAM KAPCSOLATA ERROR! BOOKMARK
NOT DEFINED.44
2.11. INFORMATIKAI PÉNZÜGYI KERETEK               ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED.44

3.   AZ ÖNKORMÁNYZAT INFORMATIKAI POLITIKÁJA                                             18

3.1.     AZ ÖNKORMÁNYZAT INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA                                        18
3.2.     AZ ÖNKORMÁNYZATI INFORMATIKA CÉLKITŰZÉSEI                                       18
3.3.     A HIVATAL CÉLKITŰZÉSEI                                                          19
3.4.     JÖVŐKÉP, VÍZIÓ                                                                  19
3.5.     A HIVATALI INFORMATIKA KÜLDETÉSE                                                20
3.6.     KÖRNYEZETELEMZÉS                                                                21
3.6.1.    MEGÁLLAPÍTÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA                                                  22
3.6.2.    SWOT TÁBLÁZATOK                                                                24
3.6.3.    KÖVETKEZTETÉS                                                                  25
3.7.     A CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDSZERE                                               25
3.8.     AZ INFORMATIKA MŰKÖDÉSE                                                         26
3.8.1.    INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRA                                                    26
3.8.2.    INFORMATIKAI FOLYAMATOK                                                        27
3.8.3.    INFORMATIKAI KULTÚRA                                                           27
3.8.4.    INFORMATIKAI SZERVEZET                                                         28
3.9.     KRITIKUS SIKERTÉNYEZŐK                                                          29

4.   STRATÉGIAI AKCIÓK                                                                   30

4.1. AKCIÓK ISMERTETÉSE                                                                  30
4.2. A HIVATAL BELSŐ MŰKÖDÉSÉNEK JAVÍTÁSA INFORMATIKAI ESZKÖZÖKKEL                       31
4.2.1. A HELYZETFELMÉRÉSBEN AZONOSÍTOTT PROBLÉMÁK                                        31
4.2.2. AZ AKCIÓT MEGALAPOZÓ INTÉZMÉNYI CÉL                                               32
4.2.3. AZ INTÉZMÉNYI CÉLOKBÓL SZÁRMAZTATOTT INFORMATIKAI CÉLOK                           32
4.2.4. AZ AKCIÓ RÖVID LEÍRÁSA                                                            32
4.2.5. AKCIÓ KERETÉBEN MEGVALÓSÍTANDÓ PROJEKTEK                                          32
4.3. ÜGYFÉLBARÁT ÖNKORMÁNYZATI MŰKÖDÉS FEJLESZTÉSE, EÖNKORMÁNYZAT
MEGTEREMTÉSE                                                                             35
4.3.1. A HELYZETFELMÉRÉSBEN AZONOSÍTOTT PROBLÉMÁK                                        35
4.3.2. AZ AKCIÓT MEGALAPOZÓ INTÉZMÉNYI CÉL                                               35
4.3.3. AZ INTÉZMÉNYI CÉLOKBÓL SZÁRMAZTATOTT INFORMATIKAI CÉLOK                           35
4.3.4. AZ AKCIÓ RÖVID LEÍRÁSA                                                            35
4.3.5. AKCIÓ KERETÉBEN MEGVALÓSÍTANDÓ PROJEKTEK                                          36
4.4. SZÉKESFEHÉRVÁR KÖZHÁLÓJÁNAK LÉTREHOZÁSA                                             37
4.4.1. A HELYZETFELMÉRÉSBEN AZONOSÍTOTT PROBLÉMÁK                                        37
4.4.2. AZ AKCIÓT MEGALAPOZÓ ÖNKORMÁNYZATI CÉL                                            38
4.4.3. AZ ÖNKORMÁNYZATI CÉLOKBÓL SZÁRMAZTATOTT CÉLOK                                     39
4.4.4. AZ AKCIÓ RÖVID LEÍRÁSA                                                            39
4.4.5. AKCIÓ KERETÉBEN MEGVALÓSÍTANDÓ PROJEKTEK                                          40
4.5. AZ INFORMATIKAI KULTÚRA FEJLESZTÉSE                                                 41
4.5.1. A HELYZETFELMÉRÉSBEN AZONOSÍTOTT PROBLÉMÁK                                        41
4.5.2. AZ AKCIÓT MEGALAPOZÓ INTÉZMÉNYI CÉL                                               42
4.5.3. AZ INTÉZMÉNYI CÉLOKBÓL SZÁRMAZTATOTT INFORMATIKAI CÉLOK                           42
4.5.4. AZ AKCIÓ RÖVID LEÍRÁSA                                                            42
4.5.5. AKCIÓ KERETÉBEN MEGVALÓSÍTANDÓ PROJEKTEK                                          42


                                                                                          3
                                       Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                   Informatikai Stratégiája
                                                                                2004-2006



4.6.    AZ AKCIÓK ÜTEMEZÉSE                                                             44

5.     MELLÉKLETEK                                                                      47

5.1. ATIPIKUS PROJEKTEK LEÍRÁSA                                                         47
5.1.1. A11 - INFORMATIKAI MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA                                       47
5.1.2. A12 - PROGRAM MENEDZSMENT LÉTREHOZÁSA                                            48
5.1.3. B4 - AZ INFORMATIKAI KULTÚRA ELTERJEDÉSÉNEK FELGYORSÍTÁSA                        49
5.1.4. C2 - VÁROSI KÖZHÁLÓ                                                              50
5.1.5. C3 - VÁROSI INFORMÁCIÓS KÖZMŰ                                                    51
5.1.6. C4 - INTERNETES MULTIMÉDIA ÚJSÁG LÉTREHOZÁSA                                     52
5.1.7. C6 - ÚJ TÍPUSÚ KÖZÖSSÉGI TALÁLKOZÓ HELYEK LÉTREJÖTTÉNEK TÁMOGATÁSA               53
5.1.8. C7 - E-BUSINESS ELTERJEDÉSÉNEK FELGYORSÍTÁSA                                     54
5.2. TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE                                                                55
5.3. VEZETŐI INTERJÚK ÉS KONZULENSEK                                                    56




                                                                                         4
                                                  Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                              Informatikai Stratégiája
                                                                                           2004-2006




1. Vezetői összefoglaló
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat)
informatikai stratégiája1 a Közgyűlés Ifjúsági, Informatikai és Civilkapcsolatok
Bizottságának (Bizottság) megbízásából készült. Az önkormányzati informatikai stratégia
megalkotása és a Hivatal tevékenységei informatikai támogatása színvonalának
folyamatos növelése, és a kínálkozó pályázati lehetőségek biztosítása érdekében a
Bizottság szükségesnek tartotta az informatikai stratégia kidolgozását.

Az informatikai stratégiai terv (IST) az Önkormányzat számára részstratégiát alkot a
2004-2006 közötti 3 éves időszakra. Az IST az Önkormányzat informatikai politikájának
alapjait teremti meg, és egyúttal a stratégiai menedzsment kialakítása felé tett első lépés.

A tervezés és projekt menedzselés további szakaszaiban elkészülnek mindazon
részstratégiák, projekttervek, modellek és dokumentációk, amelyek az informatikai
politika sikerét biztosíthatják az IST-ben beazonosított stratégiai akciókon keresztül.

A tervezés az Önkormányzat helyi politikákat alakító tevékenységeinek megismerése és
az információs társadalom technológiáinak stratégiai jelentőségű beillesztése mellett a
Polgármesteri Hivatal (Hivatal) helyzetének értékelésére, a jövőkép, a célok és feladatok
meghatározására koncentrált.

A stratégiai terv döntéshozók számára készült. A tervezés központjában az új lehetőségek
keresése áll, és eredménye egy olyan programozott cselekvéssorozat, amelyet
végrehajtva az Önkormányzat sikeresebben oldhatja meg feladatait.

A kapott dokumentációk, az Önkormányzat, a Bizottság és a Hivatal vezető
munkatársaival folytatott interjúk alapján kijelenthető, hogy
    (1) a politikaalkotó tevékenységét rövid ideje megkezdő Bizottság Székesfehérvár
        fejlődését a továbbiakban úgy kívánja szolgálni, hogy tevékenységének
        súlypontjait az információs társadalom témakörébe helyezi,
    (2) az informatikai tevékenység eddig a Hivatalra koncentrált, miközben az elmúlt
        években a fejlesztések üteme – elsősorban a ráfordított pénzek korlátozása miatt –
        elmaradt a kívánatostól és a kor színvonalától.
A Hivatal Informatikai Irodája szűkös költségvetési és létszám korlátok között tervezi,
fejleszti és működteti a Hivatal informatikai infrastruktúráját. Befolyásuk az
Önkormányzat döntéseire nem bizonyult akkorának, hogy az elmúlt években a Hivatal
informatikai támogatottsági szintjének erőteljesebb növelését célzó döntések születhettek

1
  A stratégiai tervezés célja: a jelenlegi és jövőbeni elérendő helyzetek, a célok és a célok eléréséhez
szükséges eszközök meghatározása. Olyan átfogó cél- és eszközrendszert eredményez, amely a változó
külső körülmények mellett lehetővé teszi a célok elérését, az ehhez szükséges és alkalmas emberek,
eljárások és eszközök rendelkezésre bocsátását és összehangolt működését. Arra ad választ, hogyan
valósítsa meg az Önkormányzat az alapvető céljait. A stratégia a jövőre vonatkozik, számol a környezet
változásaival és részstratégiákból épül fel. Az informatikai menedzsment feladata a részstratégiák
hierarchikus rendezése és a konfliktusok feloldása.



                                                                                                      5
                                           Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                       Informatikai Stratégiája
                                                                                    2004-2006



volna. Az Internet alapú online ügyintézéshez, az un. "szolgáltató önkormányzat" külső-
és belső funkcióihoz szükséges hátteret nem hozták létre, és változtatások nélkül nem is
lesznek képesek rá.

Az Önkormányzat a hagyományait megőrző, identitását ápoló, de alkalmazkodásra és a
kor lehetőségeit kihasználni képes Székesfehérvár fejlődését szolgálja. Az Önkormányzat
stratégiai célkitűzése, hogy Székesfehérvárt a közép-dunántúli térség központjává tegye.
A városmenedzselő politika csak akkor lesz sikeres, ha kezdeményező és támogató
szerepet játszik a regionális és helyi információs társadalom kialakításában, és
egyidejűleg polgárbarát, szolgáltató önkormányzatként (eÖnkormányzatként) tölti be
közigazgatási funkcióit. Az informatikai cékitűzések a önkormányzati politikából
származtathatók:
   (1) az Önkormányzat politikaalkotó-, valamint stratégiai akciókat érintő
       cselekvéseinek (regionális és helyi) információs társadalom témakörébe
       helyezése,
   (2) Székesfehérvárnak a régió legfejlettebb infokommunikációs infrastruktúrájával és
       informatikai alkalmazási kultúrájával rendelkező várossá fejlesztése ("intelligens"
       város, helyi közháló),
   (3) az Önkormányzat közigazgatási funkcióinak szolgáltatásorientált alapokra
       helyezése (szolgáltató közigazgatás, e-önkormányzat back- és frontoffice).
A Hivatal informatikájának víziója a Hivatal tevékenységének informatikai alapokra
helyezésére és a szervezet-működés minőségirányítással támogatott hatékonyabb
kialakítására épít. A vízió nyitott architektúrájú, változó igények szerint bővíthető és
szűkíthető, Internet/Intranet bázisú belső- és külső szolgáltatásokat nyújtani képes
elektronikus önkormányzat képét vázolja fel.

Az IST az informatika küldetését a Hivatal munkájának hatékonyabbá tételében,
innovatív, proaktív kezdeményezésekkel történő segítésében látja.

A célkítűzések megvalósítását a stratégiai akciók programozott sorozata támogatja,
amelyet az IST részletesen tárgyal. A projektek részletes kidolgozását a stratégia
elfogadása, a prioritási sorrendről és a 2004. évi feladatokról szóló döntések után, a
források rendelkezésre állása esetén célszerű megkezdeni. A fontosabb nem tipikus -
például menedzselési, átszervezési stb. vonzatú - akciókról részletes projektlapot
tartalmaz az anyag azért, hogy a nem informatikai szakmai vonzatú javaslatok is
kezelhetők legyenek.

Az informatikai stratégia felülvizsgálatára, aktualizálására és a stratégiai akciók
áttekintésére évente célszerű sort keríteni az igények változása és a pénzügyi lehetőségek
figyelembevételével.




                                                                                             6
                                               Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                           Informatikai Stratégiája
                                                                                        2004-2006




2. A jelenlegi informatikai helyzet bemutatása
A fejezet célja az informatika jelenlegi helyzetének bemutatása és elemzése, amely
kiterjed az informatikailag támogatott folyamatokra, a szervezetre, a szabályozásokra, az
eszközökre és az alkalmazásokra. Kiindulási pontot képeznek a külső és belső környezet
által támasztott követelmények2.

    2.1. Kihívások a jelenlegi informatikai helyzettel szemben

        2.1.1. Stratégiai tervezési megfontolások
A helyzetértékelés első megállapításainak alapján a tervezés arra összpontosított, hogy
Önkormányzat informatikai politikájának alapjait teremtse meg a stratégiai menedzsment
kialakítása felé tett első lépésként. Az IST környezetalakító és transzformációs stratégia,
amely a rugalmasság érdekében egyúttal középtávú gördülő tervet alkot.

A felülről lefelé haladó elemzést követő módszertanok a szervezet igényeire, és a
részletek helyett a stratégiai gondolkodásra helyeznek különösen nagy hangsúlyt. A
megközelítés alapján a jellemző szakaszok3 az alábbiak lesznek:
    (1) informatikai politika megalkotása, stratégiai tervezés;
    (2) működési (rész)területek elemzése, funkció-, folyamat- és adatmodellek;
    (3) projekt- és rendszertervek készítése;
    (4) technikai, műszaki tervek készítése;
    (5) rendszerkészítés;
    (6) áttérések, változásmenedzselés;
    (7) szabályozás, dokumentáltság biztosítása;
    (8) üzemszerű működés(ek).
Sok olyan általános technika ismert, amely a stratégiai- és projektmenedzsmenti
folyamatban a későbbiekben is alkalmazható lesz.

A világon több száz különböző módszertant4 használnak, egy felmérés 300-ra teszi a
számukat, amelyeket valahol leírtak, publikáltak, vagy egyes cégek egy bizonyos
változatot kötelezővé tettek belső használatra. Vannak olyan vélemények is, hogy a
különbség az egyes módszertanok között valójában triviális, a hangsúlyozott
különbségek csak a piaci versenyben játszanak szerepet.

Nem beszélhetünk egyetlen üdvözíthető megoldásról sem, még akkor sem, ha egy-egy
szakértő kizárólag az általa ismertet preferálja. Gyakori hiba a misztifikáláson
túlmenően, hogy a tervezők, mechanikusan követve a módszereket, elvesznek a modellek

2
   A környezetelemzés stratégiaalkotáshoz szükséges összetevői a 3. fejezetben találhatók pontokba
foglaltan (SWOT). A Swot megállapítása alapján határoztuk meg a követendő stratégiát.
3
  Information Engineering Method (IEM)
4
  Például SSADM, Merise, IE(M), OMT



                                                                                                 7
                                                  Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                              Informatikai Stratégiája
                                                                                           2004-2006



és hálózatok készítésének részleteiben, miközben a tervezés éppen alapfeladatát nem
teljesíti, azaz nem stratégiát készítenek, hanem fiók mélyére kerülő használhatatlan
grafikonokat.

A szakértők az ismert technikáknak saját külön változatait alkalmazhatják az
informatikai tervezési és projektmenedzsmenti5 megközelítésük során, de minden esetben
arra kell törekedni, hogy adott követelmények között mindig az alapcélok elérését
garantáló legmegfelelőbbet használják.

        2.1.2. Korunk változásai
Korunk a globalizációval, valamint az integrációk és az informatika térnyerésével írható
le. A huszadik század második felében megkezdődött informatikai forradalom, majd az
1990-as évektől robbanásszerű fejlődésnek indult digitális infokommunikációs
technológiák az ezredforduló első évtizedének végére megváltoztatják a települések
életét. A fejlődés egy egészen új, és még csak részben ismert utat nyit meg előttünk.

Az új, globalizálódó települések egyszerre (köz)politikai, gazdasági és szociális
szerveződések, amelyek a politikai és a gazdasági szereplők, valamint a polgárok
közvetlen részvételével új tartalommal töltik meg a közösségi életet. A digitális
technológiák térnyerése - így a számítógépek és az Internet - világvárossá teszik a
legkisebb települést is. A globalizáció (az információ-, a tőke-, az áruk. a szolgáltatások
egyetemlegessége, integrációja és az emberek egyre szabadabb mozgása) új helyzetet
teremtett mind az egyének, mind a vállalkozások, mind a települések életében. Minden
felgyorsul és átalakul. A fejlődés gyors és megállíthatatlan.

Kiderült, hogy a gyorsan változó, kinyíló környezetben egy települési közösség csak
akkor tud létezni, fejlődni, és a kemény versenyben talpon maradni, ha közös dolgaik
menedzselésének stratégiai pontjaiban a polgárok és az irányadó döntéshozók
egyetértenek. Tapasztaljuk, hogy a jövőkép, stratégia, helyi partnerségek és elkötelezett
településmenedzsment nélküli közösségek elvesznek. Látjuk például, hogy a jól
érvényesülő országokban a települési önkormányzatok milyen gyorsan eljutottak a
hivatalok egyszerű (passzív) webes jelenlététől a tevékenységek informatikai (online)
szolgáltatói alapokra helyezéséig.

Az önkormányzatok a helyi életminőség és a gazdasági fejlődés fontos hordozói, és mint
területi testületek, legközelebb állnak a polgárokhoz. Ebből következik, hogy az
önkormányzat döntéshozó testületei és azok politikai frakciói a helyi szint rendkívűl
fontos információ-továbbítói, véleményformálói, és településmenedzselő szervezetei.

Világossá vált, hogy az állami-, verseny- és a magánszféra szereplőinek újfajta
kapcsolatot kell kialakítaniuk egymással, hogy a településfejlődéssel kapcsolatos

5
  A PRINCE (PRojects IN Controlled Environments) egy olyan strukturált projektvezetési módszertan,
amely információs rendszerek (IS) készítésének, előrehaladásának és minőségének ellenőrzésére szolgál. A
tulajdonosa a CCTA (Central Computer and Telecommunications Agency) Nagy-Britanniában. Az SDM
de facto szabványnak tekinthető Hollandiában és a többi Benelux államban, de más európai országokban is
bizonyos elterjedtségnek örvend (így Magyarországon is)



                                                                                                      8
                                            Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                        Informatikai Stratégiája
                                                                                     2004-2006



tevékenységek előre tudjanak lépni. Vizsgálatok eredményei arra mutatnak rá, hogy a
sikeres partnerkapcsolatok kialakításához több szempontot kell figyelembe venni
egyszerre:
      olyan kedvező civil kultúrát kell kialakítani, amely a polgárok részvételét
       ösztönzi és a közösség hosszú távú foglalkoztatásában érdekelt,
      a közösségben egységes jövőképet kell kialakítani, amelynek alapját erősségük és
       gyengeségük ismerete valamint a terület lehetőségeit kihasználó közös elképzelés
       képezi,
      a közösséget szélesebb körben kell érdekeltté tenni: a felismert önérdekeket
       felsorakoztatva az egész szerkezeten belül lehetővé teszi az egész közösség vagy
       térség számára céljaik elérését,
      a kulcsfontosságú csoportok és egyéni szereplők hálózatát kell kiépíteni, amely
       elősegíti a kommunikatív vezetést és megkönnyíti a különböző érdekek
       közvetítését,
      a civil vállalkozói kedvet és képességet fenn kell tartani: a hatékony emberek és a
       kockázatvállalók munkáját ösztönözni és jutalmazni kell,
      a politika folytonosságát fenn kell tartani: folyamatosan a változó
       körülményekhez kell a politikát igazítani, és csökkenteni kell a bizonytalanságot
       az üzleti élet, a kockázatot vállaló egyéni szereplők és szervezetek számára.
A szervezett partnerkapcsolatok sokkal integráltabb együttműködési formát jelentenek,
mivel ezek egy hivatalos program részét képezik, és amelyeket világos szerkezet és stabil
tagság jellemez. Európában fontos további elv, hogy az államnak, illetve az
önkormányzatnak csak akkor kell részt vennie szolgáltatások biztosításában, ha azt a köz
érdeke megkívánja, azaz az önkormányzat ne foglalkozzon olyan szolgáltatással, amit a
vállalkozói szféra elvégezhet. A partrnerségek minderre helyes stratégiai válaszokat
adhatnak.

Olyan stratégiára van tehát szükség, amely az alkalmazkodást és a kreatív fejlődést
szolgálja, s amelyik igyekszik azokat a lehető legjobb utakat megtalálni, amelyeket az
európai integráció és az információs társadalom fejlődése kínál. És ez az, végül is, amiről
az IST szólni akar.

       2.1.3. Települési jövőképek
A nyertesek közé tartozó magyar települési önkormányzatok kihasználva az uniós
csatlakozás lehetőségeit és alkalmát (cselekvési kényszereket), saját szintjükön képesek
menedzselni a helyi politika, gazdaság-, társadalom fejlesztésében reá háruló feladatokat
és ezek szociális következményeit. Erre rá is kényszerülnek.

Sikeres településmenedzselés esetén javul a város vonzereje, emelkedik a lakosság
életminősége (életkörülménye, életszínvonala, biztonsága). A vállalkozások és a
munkavállalók zöme képes rugalmasan alkalmazkodni a változó működési feltételekhez.


                                                                                              9
                                           Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                       Informatikai Stratégiája
                                                                                    2004-2006



A település vállalkozóbarát környezetet biztosít. Érvényesül a szolidaritás elve. Sikerül
minimalizálni az EU csatlakozásból származó veszteségeket és támogatást kapnak a
lemaradók. Bár a forrásallokációt térségi szemlélet határozza meg, az önkormányzatok
képesek becsatlakozni a térségi folyamatokba, kezdeményező szerepet játszva a helyi
társadalom érdekei érvényesítésében. Az ügyesebb települések regionális központi
szerepbe kerülve gyors ütemű fejlődésnek indulnak. Kifejlődik a helyi demokrácia, a
hatalom és adminisztráció polgárbarát, szolgáltató jellege.

       2.1.4. Regionalitás
Az uniós csatlakozás egyik következménye, hogy ki kell tekintenünk a regionális
politikára is ahhoz, hogy a települést megfelelően pozícionáljuk. Erre a stratégia külön
figyelmet fordít. Tudjuk, hogy a közigazgatás központi és területi rendszere
ellentmondásokkal terhes. Az önkormányzati rendszerben részben tisztázatlanok a
szerepkörök és a szereplők kapcsolatai, munkamegosztása, tisztázatlan a település -
kistérség - megye - régió feladatmegosztása. Gyakran a megyék és a megyei jogú
városok kapcsolata a vezető tisztségviselők személyes konfliktusainak van kiszolgáltatva.

Mégis állítjuk, hogy az önkormányzati rendszer alkalmas és az önkormányzatok
alkalmassá tehetők arra, hogy a lehető legtöbb új lehetőséget megragadják és egyben
megfeleljenek a legfontosabb elvárásoknak.

A magyar önkormányzatiság jövőképe tehát csak körvonalaiban rajzolható meg,
alakulása csak részben függvénye az európai uniós követelmény rendszereknek,
elsősorban ugyanis belpolitikai és szakmapolitikai mérlegelések, döntések függvénye.

       2.1.5. Európai Uniós csatlakozás hatása
A 2004. májusi Európai Uniós csatlakozás a Magyar Köztársaság önkormányzatai
számára is kiemelt feladatokat rónak.

Az uniós tagállamok alkotmányos, közjogi berendezkedésének, a közigazgatás
szerkezetének kialakítása nemzeti belügy. A közösségi szabályok azonban közvetve,
illetve közvetlenül befolyásolják és meghatározzák a helyi önkormányzatok
tevékenységét, azáltal, hogy az önkormányzati szabályozási hatáskörébe tartozó
területeken jogharmonizációs kötelezettséget keletkeztetnek, vagy önkormányzati
hatáskörbe tartozó feladatok ellátására vonatkozó kötelező érvényű előírásokat
tartalmaznak. A helyi önkormányzatok mint jogalkotók, jogalkalmazók, helyi
közfeladatok ellátói, vagyonkezelők, munkáltatók, illetőleg vállalkozási feladatot végzők,
a közösségi jogszabályok címzettjei lehetnek és ebből többletfeladataik, jogaik és
kötelezettségeik származhatnak.

Az Európai Unió tagállamaival szemben alapvető elvárás, hogy az évtized első felében
tegyék lehetővé az alapvető közszolgáltatásokhoz való elektronikus hozzájutás
lehetőségét, s azt, hogy az európai településeken olcsó, egymással összekötött nagy
sebességű internetes hálózatok legyenek és azokon helyi tartalmak képződjenek.




                                                                                            10
                                           Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                       Informatikai Stratégiája
                                                                                    2004-2006



Az elmúlt 15 évben kiderült az is, hogy az információs technológia (IT) használata
tagadhatatlan versenyképességi előnyt jelent a települések számára. Nemcsak a
közszolgáltatás ellátására hat, hanem a szolgáltatások elvi, stratégiai, minőségi, anyagi,
előállítási és ellátási szempontjaira is.

Az IT alkalmazása a szolgáltatások területén magában foglalja a költségek
racionalizálását (mint az emberi munkaerő helyettesítése), hatékonyabb
minőségellenőrzést és közvetlenebb kapcsolatot jelent az ügyféllel. Ráadásul abban is
szerepet játszhat, hogy a kívánatos emberi magatartásformát és/vagy közreműködést
kialakítsa a helyi demokrácia kibővítésével egyidőben.

Az Európai Unió felismerve annak lehetőségét, hogy a világ legmeghatározóbb régiója
legyen (versenyképesség, fejlődés, tudás tekintetében) több akciótervet dolgozott ki
(eEurope 2002, eEurope+, eEurope 2005) melyek mind az információs társadalomban
látják a megvalósulás mozgatórugóját.

Az információs társadalom alapját képezik az elektronikus közszolgáltatások,
elektronikus ügyintézések. Az Európai Unió négy fejlettségi szintet határozott meg a
szolgáltatásokkal kapcsolatosan a „Common List of Basic Public Services” (CLBPS)
ajánlásában. Ez a négy szint az információ (on-line információ gyüjtés), egyirányú
interakció (letölthető, kinyomtatható űrlapok), kétirányú interakció (on-line kitölthető,
hitelesíthető, továbbküldhető űrlapok) és a teljes elektronikus ügyintézés.

Az Európai Uniós ajánlások a közszolgáltatásokat két nagyobb csoportba osztja a
célközönség szerint. Az egyik csoportban (1) az állampolgárokat érintő, a másik
csoportba (2) a gazdasági társaságokat érintő szolgáltatások tartoznak.

A szolgáltatások egy része nálunk az önkormányzatokhoz tartozó, de tőlük
informatikailag teljesen független okmányirodákban történik (az okmányirodákban
jelenleg tesztelés alatt álló XR rendszer a szolgáltatások harmadik szintű megvalósítását
teszi lehetővé 2004. január elsejétől).

                                       Szolgáltatások
           állampolgárok részére                     gazdasági társaságok részére
 személyi okmányok (személyi                   iparűzési adó, gépjármű súlyadó
 igazolvány, útlevél, gépjármű vezetői
 engedély)
 hatósági igazolások (születési, házassági, iparengedély, telephely-engedély, stb.
 halotti anyakönyvi kivonatok)                 kiadása
 lakcímváltozás bejelentése
 gépjármű regisztráció, súlyadófizetés
 építési engedélyezés
 szociális juttatások, támogatás fizetése
 helyi adózás
 az egészségüggyel kapcsolatos
 szolgáltatások




                                                                                            11
                                          Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                      Informatikai Stratégiája
                                                                                   2004-2006



Az önkormányzati informatikai stratégia megvalósításakor a CLBPS négy szintjét, mint
lehetséges fejlődési lépéseket kell figyelembe venni és alkalmazni.

Az Európai Uniós csatlakozás az önkormányzatokat a közszolgáltatásokra vonatkozó
CLBPS ajánlás mellett a nyilvánosság és átláthatóság területén is érinti. Ezek a
szempontok indirekt módon kapcsolódnak az informatikához, mert informatikai
fejlesztések nélkül ezek nem megvalósíthatóak.

Ezek a direktívák a jelenlegi szigetrendszerű alkalmazásokkal, amelyek egymással
együttműködni képtelenek, nem lehet megvalósítani.

       2.1.6. Magyar információs társadalom stratégia
A magyar önkormányzatok két nagy kihívással szembesülnek:
   (1) információs társadalom helyi kérdései (település menedzselés),
   (2) EU-ba történő zökkenőmentes beilleszkedés, helytállás az élesedő globális
       versenyben, beleértve a helyi közigazgatás szolgáltatási szintjeit.
A 2006-ig tartó időszak az EU fejlett országaihoz történő felzárkózás kezdeti korszakát
képezik, az életminőség folyamatos javulása mellett, a tudásalapú gazdaság elérésével,
regionálisan és ökológiailag kiegyensúlyozott fejlődéssel a legkorszerűbb technológiák
alkalmazása mellett.

Az Európai Uniós ajánlásokkal és akciótervekkel összhangban az Informatikai és
Hirközlési Minisztérium kidolgozta a Magyar Információs Társadalom Stratégiát
(MITS), amelynek Elektronikus Önkormányzat Stratégia része egy kilenc alrendszerből
álló, modulokra bontott alkalmazás és szolgáltatatás rendszert valósítana meg az
önkormányzatokban.

Ennek a modulszerű felépítésnek célja egy olyan, egymással együttműködő
alkalmazásrendszer kialakítása, amely lehetővé teszi az egyes alkalmazások
(jogszabályok mentén történő) összekapcsolását a teljes elektronikus ügyintézés
megvalósítására.

       2.1.7. Következmények a hivatali informatika számára
Mindezek figyelembe vételével az önkormányzati informatikai stratégia
megvalósításakor kiemelt hangsúlyt kell fektetni arra, hogy az egységesített hivatali
infrastruktúrán – amely lehetővé teszi együttműködő alkalmazások kialakítását – valóban
egységes, integrált alkalmazásrendszer kiépítése valósuljon meg. Az integrált rendszer
további előnyeként jelentkezik, hogy üzemeltetési költsége lényegesen kisebb, mint a
hasonló feladatokat ellátó szigetalkalmazás halmaznak, így teljes birtoklási költsége
(TCO – Total Cost of Ownership) jelentősen alacsonyabb.

A szigetrendszerű alkalmazások jelentős része alkalmas lehet (fejlesztő eszközüket és
adatbáziskezelőjüket tekintve) integrált rendszerbe történő illesztésre, de a gyártók
rendelkezésre állását minden esetben meg kell vizsgálni. Ezen rendszerek:



                                                                                           12
                                                   Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                               Informatikai Stratégiája
                                                                                            2004-2006



Családvédelmi rendszer, Ebnyilvántartás, Telephelyengedély, Regiszter, Iktatás, Forrás
(SQL verzió), IMI, Szerződésnyilvántartás, Döntés, Vagyonkataszter, Titkársági
rendszer, Raktári rendszer.

Fontos, hogy azon rendszerek, amelyek nem integrálhatóak, ha lehetséges lecserélésre
kerüljenek, illetve azok a rendszerek, amelyek kialakítását a hivatal irodái jelezték már a
MITS iránymutatásának megfelelően kerüljenek megvalósításra.

Megjegyezzük, hogy az alkalmazások cseréjére, integrációjára és fejlesztésére az A3, A4,
A7, A8, A9, B1, B2, B3, B4, B6, C2, C4, C7, C9 akciók keretében közel 425 mFt a
tervezett ráfordítás.

    2.2. Önkormányzat informatikai politikája
Az Önkormányzat informatikai politikáját a Közgyűlés Ifjúsági, Informatikai és
Civilkapcsolatok Bizottsága alakítja ki. Tevékenységük a stratégiakészítés mellett
kiterjed a fejlesztési tervek (akciók) meghatározására, menedzselésük irányítására és
ellenőrzésére. Az Önkormányzat írott informatikai koncepcióval nem rendelkezik.

Az Önkormányzat eddig nem fordított kiemelt figyelmet a regionális és helyi információs
társadalom kialakítására, így jelentősebb eredményeket felmutató kezdeményező és
támogató szerepet sem töltött be6. A Bizottság éppen ezen hiányosságokat kívánja
megszüntetni.

A kapott dokumentációk, az Önkormányzat, a Bizottság és a Hivatal vezető
munkatársaival folytatott interjúk alapján kijelenthető, hogy
       a politikaalkotó tevékenységét rövid ideje megkezdő Bizottság Székesfehérvár
        fejlődését úgy kívánja szolgálni, hogy tevékenységének súlypontjait az
        információs társadalom témakörébe helyezi,
       az informatikai tevékenység eddig szinte kizárólag a Hivatalra koncentrált,
        miközben az elmúlt években a fejlesztések üteme – elsősorban a ráfordított
        pénzek korlátozása miatt – elmaradt a kívánatostól és a kor színvonalától annak
        ellenére, hogy a hivatali felhasználók jelentős része elégedett az informatikusok
        által végzett munkával.

    2.3. Az    Önkormányzat                      vezető        testületeinek           informatikai
        támogatása
Az Önkormányzat politikaalkotó- és döntéshozó szervezetei, valamint vezető
tisztségviselői számára rendelkezésre állnak a nélkülözhetetlen infokommunnikációs
(irodai) eszközök. A Közgyűlés és a bizottságok munkáját azonban nem támogatja olyan
mértékben informatika, ahogyan az már elvárható lenne. Több területen az



6
  A Digital Regia program nem eredményezett átütő sikert a várospolitika-alkotó szerep háttérbe szorítása,
s a technikai kérdések előtérbe helyezése miatt. Ezért megszüntetése/átalakítása napirendre kerül.



                                                                                                       13
                                           Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                       Informatikai Stratégiája
                                                                                    2004-2006



infokommunikációs eszközök iránti igények még meg sem fogalmazódtak, illetve az
informatika hiánya a hagyományos ügyvitelben fel sem tűnik.

Többen megfogalmazták, hogy ha minnél később jelenik meg az elektronikus ügyvitel,
annál jobb nekik, mert nem kell az "életüket megnehezítő új dolgokat" tanulniuk. Ez a
képviselői munkára is értendő.

A további megállapítások a hivatali informatikára koncentrálnak.

   2.4. Hivatali információs folyamatok
A Hivatal az Önkormányzat SzMSz-e, a vonatkozó törvények alapján a következő
feladatokat látják el:

      a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői szakmailag előkészítik a testületi
       előterjesztéseket, határozati javaslatokat, rendelet tervezeteket,
      segítik a képviselők tevékenységét, jogaik gyakorlását és kötelezettségeik
       teljesítését,
      döntésre előkészítik a polgármester és a jegyző hatósági, önkormányzati és
       vezetői feladatai ellátásához szükséges ügyeket, szervezik azok végrehajtását,
      ellátják az önkormányzat intézményei, gazdasági társaságai működésével,
       irányításával kapcsolatos döntés-előkészítési, végrehajtás-szervezési feladatokat,
      időszerű önkormányzati témák testületi megtárgyalását kezdeményezik,
      előkészítik a Közgyűlés döntéseit, döntési alternatívákat dolgoznak ki, részt
       vesznek a döntések végrehajtásában, ellenőrzésében,
      információk gyűjtésével, elemzésével segítik a Közgyűlés és a képviselők
       munkáját,
      közreműködésükkel elősegítik és biztosítják a testületi és képviselői munka
       szakszerűségét,
      folyamatosan tájékoztatják a bizottságokat, a tevékenységi körüket érintő
       jogszabályokról,
      biztosítják a bizottságok működésének adminisztratív feltételeit, részt vesznek
       munkájukban,
      végrehajtják a tisztségviselőktől kapott feladatokat a jegyző bevonásával,
       koordinálásával,
      elősegítik az önkormányzat intézményeinek irányítását, szakmai munkájuk
       segítését,
      a feladatkörüket érintő ügyekben együttműködést alakítanak ki a nem
       önkormányzati szervekkel, a lakosság önszerveződő csoportjaival,
      segítik az önkormányzat érdekeltségi körébe tartozó alapítványok működését,




                                                                                            14
                                                Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                            Informatikai Stratégiája
                                                                                         2004-2006



          részt vesznek az önkormányzati fejlesztési tervek kidolgozásában, az
           önkormányzati és a nem önkormányzati fejlesztési elképzelések
           összehangolásában,
          tisztségviselői intézkedések kiadását kezdeményezik,
          a jegyző, illetve hivatal ügyintézője dönt a törvény vagy törvény felhatalmazása
           alapján kormányrendeletben közvetlenül hatáskörébe utalt államigazgatási
           ügyekben.

Ezek a feladatok igen összetett hivatali munkát jelentenek, amelyeknek elvégzéséhez a
Hivatal biztosítja munkatársai számára azokat az informatikai eszközöket, amelyek a
munkakörük ellátásához szükségesek, beleértve az Internet és az elektronikus levelezés
használatát is.

Az egyes szakterületek munkájának megkönnyítésére az elmúlt években beszerzésre
kerültek a szakterület speciális igényeit kielégítő számítógépes alkalmazások.

       2.5. Informatikai szervezet
A Hivatal Informatikai irodája a Polgármesteri Kabinet igazgatójának felügyelete alatt
működik. Felelős vezetője az Informatikai iroda vezetője. Az Informatikai iroda
kislétszámú7 csoportot alkot és általános feladataik a következők:
          az informatikai eszköz- és szoftverbeszerzések előkészítése,
          a teljes informatikai rendszert átfogó vírusellenőrzés üzemeltetése,
          a mentési rendben meghatározott mentések elvégzése,
          szoftverek és hálózati jelszavak telepítése, informatikai eszközök installálása,
          a rendszerszoftverek és az Internet-kapcsolat üzembiztonságának folyamatos
           figyelemmel kísérése,
          új szoftverek és eszközök használatának betanítása.
Egyéb feladataik a következők:
          A hivatal szervezeti egységei és a külső fejlesztők közötti kapcsolatok
           összehangolása,
          Folyamatos kapcsolattartás a szoftverfejlesztőkkel, különböző szervezetekkel
           (BM, TÁH, KSH, Közigazgatási Hivatal stb.) és az Internet szolgáltatóval,
          Költségkímélő üzemeltetési megoldások kidolgozása,
          Helyben végezhető karbantartási és javítási feladatok elvégzése,
          Folyamatos kapcsolattartás a szakszervizekkel,
          Az informatikai rendszerek üzemeltetéséhez szükséges kellékanyag-beszerzés
           előkészítése,


7
    4-5 fős csoport



                                                                                                 15
                                            Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                        Informatikai Stratégiája
                                                                                     2004-2006



      A szoftverek jogtisztaságának figyelemmel kísérése és annak biztosítása
      Szoftvertesztelések előkészítése és elvégzése,
      Illetéktelen szoftver-alkalmazások és eszközök figyelemmel kisérése és kizárása,
      Az informatikai eszközök rendeltetésszerű használatának felügyelete,
      Adatállományok szükség szerinti átadása, továbbítása a ivatalon belül valamint
       külső szerveztek felé,
      Rendszeres adatfrissítési és adatfeldolgozási feladatok ellátása,
      Az informatikai eszközök és szoftverek fejlesztési trendjeinek figyelemmel
       kísérése és az optimális fejlesztési módok kiválasztása,
      Elemi csapások és egyéb káros környezeti hatások lehetőség szerinti kivédése,
      A választási típusú hivatali feladatok informatikai támogatása,
      Nyilvántartások vezetése és biztonságos tárolása,
      Az informatikai rendszerek üzemeltetésére vonatkozó egyéb szakmai előírások
       betartása (tűzvédelmi, adatvédelmi stb.),
      Szoftver- és hardveralkalmazási segítségnyújtás a hivatali dolgozók részére.

Tekintettel arra, hogy a Hivatalban nem állnak rendelkezésre központi hálózati
adminisztrációs eszközök, melyek segítségével a szoftverek távoli felépítése és
karbantartása lehetséges volna, az informatikusi munka sok helyváltoztatást igényel, az
összes szoftvert lokálisan kell telepíteni, karbantartani.

A Hivatalban jelenleg használt eszközök karbantartásának szervezése, a
szoftverrendszerek karbantartása, a hálózat üzemeltetési és az egyéb haladéktalan
feladatok ellátása, valamint a felhasználók munkavégzése során elkövetett hibáinak
elhárítása kitölti az informatikai munkatársak munkaidejének kb. 80-85%-kát. A
fejlesztések kidolgozására így nem marad dedikált emberi erőforrás az Irodán belül.

A Hivatal az Internet alapú online ügyintézéshez, az un. "szolgáltató önkormányzat"
külső- és belső funkcióihoz szükséges integrált hátteret nem hozta létre, és változtatások
nélkül nem is lesz képes rá. A szükséges képességek megszerzése mellett a magas
prioritású feladatok közé tartozik az informatikai működéstámogatás megoldása.

   2.6. Informatikára vonatkozó szabályzatok
A Hivatal minden területét átfogó részletes informatikai szabályzat nincs kidolgozva, így
hiányzik például:
      szervezetszabályozás,
      informatika szabályozás,
      integrált információs rendszeri szabályozás, vagy például az írott formájú
      beszerzési politika.



                                                                                             16
                                           Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                       Informatikai Stratégiája
                                                                                    2004-2006




A Hivatal a jogszabályokban előírt szakterületi adatvédelmi szabályzatokkal már
rendelkezik:
      Közszolgálati szabályzat – közszolgálati adatvédelmi szabályok,
      Szabályzat a Közgyűlési döntések előkészítésével kapcsolatos adatvédelemről,
      Szabályzat az okmányiroda adatvédelmi rendjéről,
      Szabályzat a műszaki nyilvántartás és adatkezelés rendjéről.


A szabályozások és politikák kidolgozása 4-6 hónap időigényű önálló vizsgálatokat és a
kapcsolódó dokumentumok elkészítését igénylik. A feladat a stratégiai akciók körében
projektesítettük. A szabályzatokhoz és politikákhoz alapjául szolgáló önkormányzati
minőségirányítási rendszer kidolgozása 18 hónapot is igénybe vehet.




                                                                                            17
                                                         Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                                     Informatikai Stratégiája
                                                                                                  2004-2006




3. Az Önkormányzat informatikai politikája

      3.1. Az Önkormányzat informatikai stratégiája
Az Önkormányzat a hagyományait megőrző, identitását ápoló, de a kor új lehetőségeit is
kihasználni képes Székesfehérvár fejlődését szolgálja.

Az Önkormányzat stratégiai célkitűzése, hogy Székesfehérvárt a közép-dunántúli térség
központjává tegye az itt élő polgárok és a városban működő vállalkozások számára jobb
életkörülményeket és jobb érvényesülési esélyeket nyújtó, versenyképesebb környezet
létrejöttének elősegítésével.

Az Önkormányzat választópolgárai felé is felelősséget vállaló politikai tevékenységei;
          a magasan képzett és ezáltal jól érvényesülni képes, jól megélő munkaerő
           létrejöttét és megtartását, továbbá a város közösségi vonzerejének megerősödését,
           valamint
          a regionális gazdaság növekedését, a high-tech kutatás-fejlesztési és gyártás-
           összeszerelési ágazatok városba vonzását elősegítő programjai
az infokommunikációs gazdaságra8 külön koncentrálnak.
A város jelentős gazdasági, innovációs és szabadidős potenciállal rendelkezik. A
stratégia
          a globalizáció;
          az integrációk és
          a hétköznapi életet - a közösségek, a helyi demokrácia, a munka-, szórakozás- és
           szolgáltatások világát - gyors ütemben átalakító digitalitás9
korában a célok elérését elképzelhetetlennek tartja az információs társadalom
technológiáinak intenzív alkalmazása nélkül.

Az Önkormányzat tehát csak akkor lesz sikeres, ha
          kezdeményező és támogató szerepet játszik a regionális és helyi információs
           társadalom kialakításában, és egyidejűleg
          polgárbarát, szolgáltató önkormányzatként (eÖnkormányzatként) tölti be
           közigazgatási funkcióit.

      3.2. Az önkormányzati informatika célkitűzései
Az önkormányzati informatika, mint részstratégia (értsd:                             informatika-politika)
célkitűzései az Önkormányzat stratégiájából származtathatók:

8
    ICT, Internet gazdaság
9
    Például: számítógépek, Internet és mobil telefonok



                                                                                                          18
                                           Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                       Informatikai Stratégiája
                                                                                    2004-2006



      az Önkormányzat politikaalkotó-, valamint stratégiai akciókat érintő
       cselekvéseinek (regionális és helyi) információs társadalom témakörébe
       helyezése,
      Székesfehérvárnak a régió legfejlettebb infokommunikációs infrastruktúrájával és
       informatikai alkalmazási kultúrájával rendelkező várossá fejlesztése (a régió
       vezető "intelligens" városa fejlett helyi közhálóval),
      a Hivatal közigazgatási funkcióinak szolgáltatásorientált alapokra helyezése
       (szolgáltató közigazgatás funkciónak megvalósítása, eÖnkormányzat back- és
       frontoffice kiépítése és működtetése).

   3.3. A Hivatal célkitűzései
Az IST a Hivatalra koncentrál, és ügyfélközpontú, minőségi, szakszerű, Székesfehérvár
város polgárai elvárásainak megfelelő szolgáltatások létrehozására törekszik.

A szolgáltatások minősége javításának és a hatékonyság növelésének legfontosabb
eszközét az informatikai infrastruktúra és működtetés javításában látja.

A hivatali informatika főbb célkitűzései az informatikai politikából származnak:
      a hivatali munka hatékonyságának növelése annak érdekében, hogy a Hivatal a
       folyamatosan változó környezetben bővülő feladatait eddigi emberi erőforrásaival
       el tudja látni (belső alkalmazói környezet fejlesztése),
      Székesfehérvár város polgárai, intézményei és vállalkozásai részére minőségi
       szolgáltatások biztosítása (eÖnkormányzat szolgáltatói környezetének
       kialakítása).

A Hivatal feladatai az informatikai stratégia 3 éves időhorizontján várhatóan jellegükben
nem változnak, de bővülésükre számítani kell.

A bővülő feladatokat a jelenlegi apparátussal és támogatottsággal nem lehet ellátni, a
hivatali létszámot növelni – pedig előreláthatólag – nem lehet. Ezért a Hivatal a munka
hatékonyságának növelésével kívánja megoldani a bővülő feladatokból származó
többletmunkát (a gazdasági racionalizálás körében az informatikára ráépülés mellett szó
van kiszervezésekről, és az önként vállalt feladatok körének áttekintéséről is).

Megállapítható, hogy az IST az informatika küldetését a Hivatal munkájának
hatékonyabbá tételében, innovatív, proaktív kezdeményezésekkel történő segítésében
látja.

   3.4. Jövőkép, vízió
Az informatika küldetéséből kiindulva megfogalmazható a Hivatal informatikájának
jövőképe, s megfogalmazásra kerülhetnek az informatikai infrastruktúrával,
folyamatokkal, informatikai kultúrával és informatikai szervezettel kapcsolatos
elképzelések.


                                                                                            19
                                                 Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                             Informatikai Stratégiája
                                                                                          2004-2006




A Hivatal informatikájának víziója a Hivatal tevékenységének informatikai alapokra
helyezésére és a szervezet-működés minőségmenedzsmenttel10 támogatott hatékonyabb
kialakítására épít. A vízió
        az önkormányzati munkát            hatékonyan      támogató,     korszerű     informatikai
         alkalmazásokat működtető,
        Internet/Intranet alapon belső11- és külső szolgáltatásokat nyújtani képes,
        fokozatosan kiépíthető és biztonságosan üzemeltethető,
        változó igények szerint bővíthető és szűkíthető,
        de facto informatikai világszabványokat követő, más informatikai rendszerekkel
         együttműködésre képes,
        magas informatikai alkalmazási kulturával rendelkező, motivált
elektronikus önkormányzat képét vázolja fel.

A jövőkép szerint Székesfehérvárott eÖnkormányzat jön létre.

     3.5. A hivatali informatika küldetése
A Hivatal informatikájának fejlődésében minőségi határpontra érkezett. Az elmúlt tíz év
legfontosabb feladatai (az alapinfrastruktúra kiépítése, és az informatika
létjogosultságának elismertetése a hivatalon belül) lényegében teljesültek, a továbbiakban
erre az alapra építve új, hosszú távon teljesíthető alapfeladatot, küldetést kell az
informatika számára meghatározni.

A Hivatal a következő 3 éves időszakban célkitűzéseit informatikai téren elsősorban a
szolgáltató eÖnkormányzat létrejöttéhez szükséges
        informatikai infrastruktúrák,



10
   Minőségmenedzsmenti (minőségirányítási rendszer bevezetésére vonatkozó) szervezeti döntések
meghozatalára van szükség. A minőségirányítás az önkormányzatoknál, hivataloknál fontos szakmai
követelménnyé vált. Alkalmazása számos előnnyel jár. Átgondolt folyamatokat, szabályozott, korrekt
munkavégzést eredményez. Vitathatatlanul megnöveli ugyanakkor az adminisztrációs terheket, és ez
sokakat bizonytalanná tesz, ilyen típusú rendszer bevezetését illetően. A minőségirányítást támogató
rendszereknek az alábbi területen kell támogatást nyújtaniuk:
• Dokumentumkezelés
• Beszállítókkal kapcsolatos tevékenységek
• Nem megfelelőségek kezelésének
• Helyesbítő – megelőző tevékenységek
• Belső auditálások
• Oktatások
• Mérő- és vizsgáló eszközök hitelesítése, kalibrálása.
11
   Belső szolgáltatás például: Hivatalon belüli ügyiratkezelés kiszolgálása, workflow, irodai- és
csoportmunka támogatás, ügyfélszolgálati "backoffice", önkormányzati intézményhálózattal elektronikus
kapcsolattartás, vezetői információs rendszerek stb. Külső szolgáltatás például: eÖnkormányzat
távügyintézés, e-fogadóórák, e-demokrácia funkciók stb.



                                                                                                  20
                                                        Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                                    Informatikai Stratégiája
                                                                                                 2004-2006



          az egységes, biztonságosan menedzselhető integrált informatikai rendszer és az
           egyes irodák munkáját segítő informatikai alrendszerek, mint belső adat-,
           munkafolyamat támogató- és alkalmazási hátterek,
          Internet alapú, online információs és távügyintézést biztosító szolgáltatások,
           valamint
          az informatikai szervezet
fejlesztésével kívánja elősegíteni.

A Hivatal víziója szerint az informatika feladata lesz, hogy innovatívan segítse elő a
Hivatal munkájának javulását a Hivatal által nyújtott belső- és külső szolgáltatásokat
érintő szervezési, szabályozási és infrastruktúrális kérdéseknél, valamint az alkalmazások
kiválasztásánál és üzemeltetésénél.

Ez a jelenlegi passzív támogatáshoz képest egy teljesen más, proaktív magatartást
feltételez, amelyben az informatika nem csak ismeri az Önkormányzat valamennyi
döntéshozó és végrehajtó szervezetét, de beépül a döntéshozatalba, és részleteiben is
ismeri például az egyes irodák működését, továbbá saját kezdeményezésre informatikai
megoldásokat dolgoztat ki az önkormányzati stratégiák megvalósulása érdekében.

Az önkormányzati informatika új küldetése, hogy az Önkormányzat stratégiai célokat
megvalósító   tevékenységének       és   a   Hivatal    munkájának hatékonyabbá,
ügyfélközpontúbbá tételét proaktív kezdeményezésekkel segítse.

       3.6. Környezetelemzés
A küldetésnek való megfelelés céljából külön taglalnunk kell a kritikus sikertényezőkhöz
vezető utat is. Az IST az erősségeket és a gyengeségeket a belső adottságok, a
fenyegetéseket és a lehetőségeket a külső környezet elemzésével veszi számba (SWOT),
amely a stratégia kiválasztását is lehetővé tette.

Külső környezetre vonatkozó kiegészítő megállapítások találhatók 2.1 pontban (Európai
Unió, Magyarország, technológiai környezet változásai stb).

Az Önkormányzat Terülefejlesztési Koncepciója tartalmazza a városra vonatkozó
környezetelemzést. Megállapítja, hogy "A város gazdaságilag felzárkózott Európához.
Ugyanez társadalmi szinten azonban még nem ment végbe, ez a jövő kiemelkedő
stratégiai feladata. Székesfehérvár jó úton van ahhoz, hogy tartósan a hazai innováció
egyik magterületévé váljon. Súlya és szerepe a globális gazdaság jegyzett szereplőjévé
tette, megelőlegezte számára a regionális gazdaságszervezési központ státust... Fel kell
készülni és fel kell készíteni a várost a régióközpont funkciók befogadására és
biztosítására oly módon, hogy ennek a funkciónak az ellátására a város természetszerűen
és ne deklaratív módon váljék kiválasztottnak."12



12
     Területfejlesztési Koncepció 2001-2010, 6. oldal



                                                                                                         21
                                                      Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                                  Informatikai Stratégiája
                                                                                               2004-2006



A SWOT elemzés az objektum,- ebben az esetben az informatikai politika környezet-
összefüggéseit vizsgálta. A módszer nevéből is adódik, hogy az: erős (Strengths), gyenge
(Weaknesses) pontok elemzését, az az diagnosztikáját jelentette, valamint a környezeti
lehetőségek (Opportunities) és veszélyek (Threats) felderítését. A SWOT módszert, mint
gondolkodási elemzési rendszert fogtuk fel, amely sokféle részmódszert foglalhat
magában a belső helyzet és környezetet átfogó jövőorientált elemzés érdekében.

A módszert sokan nem tartják eléggé egzaktnak. El kell fogadni, hogy stratégiai távlatok
esetén az adatok (számosságok) pontossága nehezen biztosítható, ezért a súlyozásokat
(átlagosztály, rangsor) az anyagban elhagytuk13. Ennél fontosabbnak tartottuk, hogy a
SWOT elemzés folyamatában az adott vizsgálati témák helyi ismerői vegyenek részt, és a
megállapításokat tömören ismertessük.

A stratégia kiválasztási kritériumait a következőkben határoztuk meg:
     (1) Ha az önkormányzati informatika adott erős pontjára adottak a környezeti
         lehetőségek, akkor "támadó" (egész szervezetre azonnal kiható, nagyléptékű
         program) jellegű stratégiát célszerű megfogalmazni.
     (2) Ha adott erős ponthoz problémák és veszélyhelyzetek kapcsolódnak a stratégia
         aktivan alakító (proaktív) jellegű kell, hogy legyen.
     (3) Ha a gyenge pontok javitásához a környezet lehetőségeket és alkalmakat kínál,
         akkor aktív védekező (alkalmazkodó, követő) stratégia a célszerű.
     (4) Amennyiben a gyenge pontokhoz problémák és veszélyhelyzetek kapcsolódnak,
         akkor passziv védekező (részben sodródó) stratégia a célszerű.

         3.6.1. Megállapítások összefoglalása
Erősségek közé tartozik:
     (1) az Önkormányzat vezetőinek és informatikai munkatársainak szándéka az
         informatika helyének és szerepének átértékelésére, fejlesztésére,
     (2) írott önkormányzati stratégiák vannak, az informatikai politika részstratégiává
         válik,
     (3) a Bizottság és informatikai iroda megléte, a szervezeti-működési feltételek
         adottak,
     (4) a Hivatal informatikai fejlesztési, alkalmazási és működtetési tapasztalatai,
     (5) az informatikai iroda elismert szakmai tevékenysége,
     (6) képzett és továbbképzésre kész hivatali munkatársak,
13
  Az elemzésben részt vevők egy négy ablakra osztott táblázatot töltenek ki, amelyben az egyes ablakok az
erősségek, a gyengeségek – (belső elemzés), – valamint a lehetőségek és a veszélyek – (külső elemzés), –
felsorolását teszik lehetővé. A résztvevők által kitöltött táblázatok összesítése után súlyozással kiválasztják
az egyes mezőkben szereplő tényezők közül a legfontosabbakat. Ezt követően az egyes mezők közötti
kapcsolatok feltárása következik. Ennek során kiderül az, hogy az erősségek milyen további lehetőségek
kiaknázását segítik, mely területeken teszik lehetővé a veszélyek elhárítását, illetve a gyengeségek közül
melyek azok, amelyek akadályozzák az egyes lehetőségek kiaknázását, illetve a tényleges veszélyek
elhárítását.



                                                                                                           22
                                                Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                            Informatikai Stratégiája
                                                                                         2004-2006



     (7) Székesfehérvár jó innovációs és informatikai (számítástechnikai) oktatási, K+F és
         gazdasági potenciálja.
Gyengeségek:
     (1) a hivatal tevékenysége nem épült rá az informatikára,
     (2) a Hivatal szervezeti-működési hatékonyságának javítását szolgáló
         minőségmenedzsmenti (irányítási) eljárások, és a hozzájuk kapcsolódó
         szabályzatok hiánya,
     (3) kor színvonalának nem megfelelő informatikai infrastruktúra,
     (4) szigetszerű informatikai alkalmazási fejlesztések,
     (5) alacsony költségvetési ráfordítási arány,
     (6) megfelelő informatikai fejlesztési és működtetési képességek hiánya,
     (7) az önkormányzat politikaalkotó és városmenedzselési tevékenységére eddig
         alacsony befolyással bíró informatikai iroda.
Lehetőségek:
     (1) az informatikai politika konkrét formában támogatja az innovációs- és gazdasági
         régióközpont kialakulására vonatkozó városstratégia megvalósulását, s ezáltal
         tevőlegesen hozzájárul Székesfehérvár sikeres fejlődéséhez,
     (2) az Önkormányzatnak a város életében betöltött kezdeményező, támogató és
         szolgáltatói14 megítélése jelentősen javul az informatikára való ráépüléssel,
     (3) stratégiai akciók megvalósulásával a Hivatal tevékenysége hatékonyabb lesz, az
         informatizálás kihasználható alkalom a szervezeti változtatásokra,
     (4) javulnak az alkalmazási és működtetési képességek,
     (5) (új) külső források bevonására nyílik lehetőség.
Veszélyek:
     (1) az információs társadalom technológiáinak alkalmazása nélkül nem lehet sikeres
         a város- és önkormányzati stratégia,
     (2) az Önkormányzat nem tud megfelelni a lakossági és vállalkozói elvárásoknak: az
         informatika korában nem képes megfelelő módon szolgáltatásokat sem nyújtani,
     (3) az Európai Uniós csatlakozás felkészületlenül éri a Hivatalt,
     (4) a Hivatal tevékenysége egyre nehezebbé válik a folyamatosan változó külső
         környezetben,
     (5) az Önkormányzat nem tud élni az új - például kormányzati, vagy EU -
         lehetőségekkel.




14
   Az Önkormányzat felelősséget érez a település fejlődéséért, valamint a polgár- és vállalkozóbarát
megközelítésű szolgáltatásokat nyújt választópolgárai, intézményei és az itt működő vállalkozások
számára.



                                                                                                 23
                                                   Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                               Informatikai Stratégiája
                                                                                            2004-2006



       3.6.2. SWOT táblázatok

Erősségek                                            Gyengeségek
Eltökéltség az informatika helyének és               A Hivatal tevékenysége nem épül rá az
szerepének átértékelésére, fejlesztésére             informatikára
Az informatikai politika a várospolitika szerves     A Hivatal nem rendelkezik minőségirányítási
részévé válhat (szinergikus hatás)                   rendszerrel
A Hivatal informatikai tapasztalatai és              A kor színvonalának nem megfelelő
elkészült alkalmazásai                               informatikai infrastruktúra, szigetszerű
                                                     fejlesztések
Az informatikai szervezeti-működési feltételek
adottak                                              Alacsony költségvetési ráfordítási arány
Székesfehérvár kiemelkedő innovációs és              Megfelelő informatikai fejlesztési és
informatikai potenciálja                             működtetési (szervezeti) képességek hiánya

Lehetőségek                                          Veszélyek
Az informatikai politika konkrét formában            Az információs társadalom technológiáinak
támogatja a városstratégia megvalósulását,           alkalmazása nélkül a város lemarad a
és   hozzájárul  Székesfehérvár     sikeres          regionális versenyben
érvényesüléséhez
                                                     Az Önkormányzat nem tud megfelelni a
Az Önkormányzat megítélése jelentősen javul          választópolgári (lakossági) és vállalkozói
                                                     elvárásoknak sem
Stratégiai akciók megvalósulásával a Hivatal
tevékenysége hatékonyabb lesz                        A Hivatal tevékenysége egyre nehezebbé
                                                     válik a folyamatosan változó külső
Javulnak az alkalmazkodási és működtetési
                                                     környezetben
képességek
                                                     Az Európai Uniós csatlakozás felkészületlenül
Új külső források bevonására nyílik lehetőség.
                                                     éri a Hivatalt
                                                     Az Önkormányzat nem tud élni az új - például
                                                     kormányzati, vagy EU - lehetőségekkel

                              Ábra 3-1 SWOT összefoglaló táblázat


Lehetővé teszik-e az erősségek, hogy                 Lehetővé teszik-e az erősségek, hogy
éljünk a lehetőséggel?                               elhárítsuk a veszélyeket?
Eltökéltség az informatika fejlesztésére -           A Hivatal tevékenysége nem épül rá az
hozzájárulás Székesfehérvár sikeres                  informatikára - eltökéltség az informatika
érvényesüléséhez                                     fejlesztésére
Az informatikai politika a várospolitika szerves     A Hivatal nem rendelkezik minőségirányítási
részévé válik - Az Önkormányzat megítélése           rendszerrel - változtatási szándék
jelentősen javul
                                                     A kor színvonalának nem megfelelő
A Hivatal meglévő informatikai tapasztalatai         informatikai infrastruktúra, szigetszerű
és elkészült alkalmazásai - a Hivatal                fejlesztések - A Hivatal meglévő informatikai
tevékenysége hatékonyabb lesz                        tapasztalatai és elkészült alkalmazásai
Az informatikai szervezeti-működési feltételek       Alacsony költségvetési ráfordítási arány,
adottak - Javulnak az alkalmazkodási és              megfelelő informatikai fejlesztési és
működtetési képességek                               működtetési (szervezeti) képességek hiánya -
                                                     eltökéltség az informatika fejlesztésére

Akadályozzák-e      a   gyengeségek,         hogy    Akadályozzák-e a gyengeségek, hogy a



                                                                                                     24
                                              Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                          Informatikai Stratégiája
                                                                                       2004-2006


 éljünk a lehetőségekkel?                         veszélyeket elhárítsuk?
 Eddig nem volt informatikai politika és a        Eddig nem volt informatikai politika és a
 Hivatal tevékenysége nem épült rá az             Hivatal tevékenysége nem épült rá az
 informatikára - az informatika hozzájárul        informatikára - Az információs társadalom
 Székesfehérvár sikeres érvényesüléséhez -        technológiáinak alkalmazása nélkül a város
 változtatás - az Önkormányzat megítélése         lemarad a regionális versenyben és az
 jelentősen javul                                 Önkormányzat nem tud megfelelni a
                                                  választópolgári (lakossági) és vállalkozói
 A Hivatal nem rendelkezik minőségirányítási
                                                  elvárásoknak sem
 rendszerrel, a kor szinvonalának nem
 megfelelő      informatikai    infrastruktúra,   A Hivatal tevékenysége egyre nehezebbé
 szigetszerű fejlesztések - Stratégiai akciók     válik a folyamatosan változó külső
 megvalósulásával a Hivatal tevékenysége          környezetben - A Hivatal nem rendelkezik
 hatékonyabb lesz                                 minőségirányítási rendszerrel és a kor
                                                  szinvonalának megfelelő informatikai
 Megfelelő    informatikai    fejlesztési és
                                                  infrastruktúrával
 működtetési (szervezeti) képességek hiánya -
 Javulnak az alkalmazkodási és működtetési        Alacsony költségvetési ráfordítási arány - az
 képességek                                       Önkormányzat nem tud élni az új - például
                                                  kormányzati, vagy EU - lehetőségekkel
 Alacsony költségvetési ráfordítási arány - Új
 külső források bevonására nyílik lehetőség.

                            Ábra 3-2 SWOT tevékenység kereszttábla


       3.6.3. Következtetés
A környezetelemzés alapján a proaktív stratégiát választottuk ki.

   3.7.    A célok megvalósításának módszere
A stratégiai célkitűzések megvalósításának javasolt módszere                      a   széleskörű
együttműködések, megoldásorientált kooperációk kialakítására épít:
      regionális és helyi kitekintés, összehangolás más önkormányzati stratégiákkal,
      Önkormányzat testületeinek, bizottságainak és vezetőinek megnyerése,
      a Bizottság projektirányító és kontrolling szerepet tölt be,
      informatikai fejlesztési és működtetési képességek megszerzése,
      a célok megvalósítását szolgáló akciók projektesítése, megfelelő projekt
       menedzsmentek létrejötte,
      megoldás-orientált együttműködés a civil és vállalkozói szférával,
      feladatok kihelyezése, kiszervezés,
      az IST évenkénti áttekintése és korrigálása,
      együttműködés kormányszervekkel (IHM, BM stb.) például a forrásokhoz
       jutásban,
      kezdeményező, súllyal bíró szerep betöltése.




                                                                                                  25
                                             Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                         Informatikai Stratégiája
                                                                                      2004-2006



   3.8. Az informatika működése
Annak érdekében, hogy az informatika a küldetésben megfogalmazottaknak meg tudjon
felelni, fejleszteni kell a Hivatal működését az
       informatikai infrastruktúra,
       informatikai folyamatok,
       informatikai kultúra és
       informatikai szervezet
területén.

        3.8.1. Informatikai infrastruktúra
Az informatikai infrastruktúra – ami alatt a hardvert, az azon futó szoftvert, a hálózatot és
az Internet kapcsolatot értjük – ki van építve. A Hivatal minden munkatársa – akinek a
munkaköre megköveteli – rendelkezik hálózatba kötött számítógéppel. A vázolt
helyzetkép azt mutatja, hogy az infrastruktúra színvonala nem egységes, korszerű és
elavult számítógépek egyaránt léteznek a Hivatalban, ami gondot okoz például a
szoftverek verzióinak egységesítésében, az új alkalmazások telepítésében, illetve az
elavult gépeken futó alkalmazások lassú sebességében.

Az informatika működése fejlesztésének egyik alappillére a hardvernek a kor
színvonalára hozása és annak folyamatos biztosítása.

A számítógépes szoftverek területén az irodai alkalmazások több verzióban léteznek,
mely kompatibilitási gondot okoz, az újabb verzióval mentett állományok nem, vagy nem
mindig olvashatók a régebbi verziójú szoftverrel. A szoftververziók egységesítése mellett
jelentős szerepet fog kapni a szoftverek gondozását, aktualizálását segítő
távadminisztráció.

Ez alatt olyan számítógépes alkalmazást értünk, mellyel az informatikus munkatárs a
hálózaton keresztül a saját munkahelyéről tud telepíteni szoftvereket, egyszerre akár több
számítógépre is, ami jelentősen növeli munkájának hatékonyságát.

Az alkalmazások között ki kell építeni az adatszintű és a funkcionális összeköttetést, és
közös adatbázisokban kell tárolni az adatokat (adattár létrehozása). Tovább kell építeni
az adatkapcsolatot minden olyan külső szervezettel, aki felé rendszeres nagy mennyiségű
adatforgalom bonyolódik le. Ezek az összeköttetések biztosítják az adatok mindenkori
aktualitását, és azt hogy minden alkalmazás az aktuális adatokhoz hozzá tudjon férni.

 Az említett speciális alkalmazásoktól várható a hivatali munka hatékonyságának
nagyfokú növekedése, az automatizálható tevékenységeket számítógépes alkalmazások
fogják végezni, amelyek így gyorsabbak és megbízhatóbbak lesznek a manuális
feldolgozásnál.




                                                                                              26
                                                    Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                                Informatikai Stratégiája
                                                                                             2004-2006



Az adatkapcsolatok és az alkalmazások közötti kapcsolatok kiszolgálását a modern, nagy
sebességű, a terhelés függvényében folyamatosan fejlesztett hálózat fogja ellátni. A
számítógépes hálózat fejlesztésének a hardverrel és szoftverrel szinkronban kell
történnie. Ha bármelyik a három közül gyengébb teljesítményű, az meg fog mutatkozni a
teljes rendszer használhatóságán.

Ki kell dolgozni egy felújítási, fejlesztési folyamatot, melynek célja a hardver, az irodai
szoftverek és a hálózat folyamatos fejlesztése és karbantartása. A speciális alkalmazások
folyamatos aktualizálására szintén nagy hangsúlyt kell fektetni, mivel a peremfeltételek
(jogszabályok, működési szabályok) változását az alkalmazásoknak követnie kell,
különben használhatatlanná válnak.

           3.8.2. Informatikai folyamatok
Az informatikai folyamatok bizonyos része jelenleg nem illeszkedik kellőképpen a
Hivatal többi folyamatához (mert pl. nem szabályozottak vagy nem kellő mértékben
dokumentáltak). Dokumentálni kell a még írásban nem rögzített informatikai
folyamatokat, ismertetni kell azokat a felhasználókkal, gondoskodni kell a betartásukról
és betartatásukról.

A dokumentáció folyamatos aktualizálására, és a változások publikálására a jövőben is
nagy hangsúlyt kell fektetni. A rossz, pontatlan, elavult dokumentáció a felhasználók
elutasítását válthatja ki, az ilyen folyamat több változatban kezd „élni”, és
ellenőrizhetetlenné, betarthatatlanná válik.

A Hivatal egyes folyamatai informatikai támogatásának megvalósítása érdekében
elengedhetetlen a felhasználók aktív közreműködése. Az informatikai támogatás
kidolgozásához feltétlenül szükség van a támogatandó folyamat, vagy részfolyamat
pontos, minden részletre kiterjedő ismeretére. Ennek érdekében minden szakterületen ki
kell választani egy-egy felelőst, aki otthonosan mozog mind a saját szakterületén, mind
az informatika területén és segíti az informatikai támogatási igények megoldását az
informatikával történő folyamatos együttműködéssel.

Ezen túl az informatika megváltozott proaktív szerepéhez illeszkedően várhatóan meg
kell változtatni bizonyos folyamatokat, mivel nem csak az irodák felkérésére,
kezdeményezésére indulhatnak el informatikai folyamatok, hanem az informatika
kezdeményezésére is15.

           3.8.3. Informatikai kultúra
Az informatikai kultúra fejlesztését elsősorban oktatásokkal és motiváló intézkedésekkel
lehet elérni. Ezért az informatikai kultúra fejlesztésénél célszerű elsősorban belső
oktatásokra fektetni a hangsúlyt, melyeket nagy létszámú oktatás, illetve speciális
igények esetén ki lehet egészíteni külső oktatásokkal is. Az oktatásokat a felhasználók
igényeinek és képességeinek felmérése alapján érdemes több szinten indítani, mivel a

15
     Összekapcsolva a hivatali minőségmenedzsmenti döntések munkaköröket is érintő kérdéseivel.



                                                                                                     27
                                            Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                        Informatikai Stratégiája
                                                                                     2004-2006



munkatársak informatikai képzettsége rendkívül heterogén. Az oktatások a jobb
hatékonyság érdekében kiegészíthetők motiváló intézkedésekkel.

A társadalom általános informatikai képzettsége és tudásszintje különösen a fiatal
generációnál gyorsan fejlődik. Ennek fényében az új munkatársak felvételénél elvárás
lehet az általános számítógépes ismeret és erre a pályázó értékelésénél az eddiginél
nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

A számítógépes kultúra és ismeretek fejlődésétől várhatóan a felhasználói munka
hatékonyságának és az informatika elismertségének növekedése.

Az informatikai infrastruktúra, a szervezet és folyamatok fejlődése nem képzelhető el az
informatikai kultúra és a humán informatikai tudatosság fejlesztése nélkül. Ennek kell
képezni a teljes működési átalakítás alapját, annak érdekében, hogy a számítógép
megszűnjön idegen test lenni a munkahelyen és a munkatársak otthonosan, olyan
természetességgel használják a mindennapi munkában, mint a papírt és a ceruzát.

Az informatikai kultúra fejlesztése, elterjesztése által megértik és igénylik az egyre jobb
informatikai támogatást, és ez tényleges hatékonyságnövekedést eredményez a
munkájukban.

       3.8.4. Informatikai szervezet
Az informatika működésének megváltoztatása az informatikai szervezetre is komoly
hatással lesz. Javítani kell szinte minden összetevőjében a szervezet képességeit.

A küldetésben megfogalmazott proaktív szerepvállalás következtében módosulnia kell az
informatika felelősségének és szerepének a Hivatal szervezetén belül, valamint - részben
a Bizottság informatikai politikát alakító funkciója miatt - az informatika önkormányzati
menedzselésének is.

Emelett az irodákban megjelenő speciális alkalmazások támogatása, működtetése
speciális ismereteket igényel, amelynek ellátására megjelenik az ún. alkalmazásgazdai
kompetencia az informatikai szervezeten belül. Az alkalmazásgazda felelős az
alkalmazás zavartalan működésének biztosításáért, a felhasználók betanításáért és
oktatásáért, valamint koordinál a Hivatal felhasználói és az alkalmazás fejlesztői között.
Az alkalmazások számának növekedésével ez a kompetencia egyre fontosabb szerepet
fog kapni, ami változtatások nélkül az informatikai szervezet létszámának bővüléséhez
vezetne.

A hivatali feladatok bővülésére hivatkozó döntések előkészítésénél célszerű
megvizsgálni azok informatikai vonzatait is, azért hogy az informatikai támogatás és a
fejlesztések mindig optimálisan illeszkedjenek a mindenkori működéshez és
folyamatosan kövessék annak változásait.

Nagy valószínűséggel megjelenik a menedzselő és megrendelő informatikai szervezet
létrejöttének igénye, amely létszámnövekedésel nem, de alapvető funkcióátalakítással és
a fejlesztési, működtetői feladatok átfogó kiszervezésével jár együtt. Az akciók belső


                                                                                             28
                                                      Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                                  Informatikai Stratégiája
                                                                                               2004-2006



(hivatali alkalmazotti) menedzseléséhez szükséges munkaerőigényt már egy ilyen
szervezetre méreteztük16.

Mielőbbi részletes vizsgálatra szorul, hogy milyen formában, mikor és milyen mértékben
lesz szükség az átalakításra. Fontosságára tekintettel külön projektbe foglaltuk a
feladatot.

       3.9. Kritikus sikertényezők
Felsoroljuk azokat a tényezőket, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a stratégia
sikeres megvalósulhasson:
       (1) az Önkormányzat politikaalkotó- és döntésekre befolyást gyakorló testületeinek,
           illetve személyiségeinek megnyerése,
       (2) az önkormányzati informatikai politika elfogadtatása és következetes
           végrehajtása; testületi és vezetői elkötelezettség, és eltökéltség a végrehajtásban,
       (3) a Bizottság az informatikai politika megvalósulását irányító és ellenőrző
           testületként hatékonyan működik,
       (4) a Hivatal informatikai kiszolgáló szervezetének átalakítása informatikai
           menedzsmentté ("megrendelő szervezet"). Feladatok kiszervezése
           ("outsourcing"),
       (5) A megfogalmazott projektek koordinált és ellenőrzött végrehajtásának biztosítása,
           a projektekhez kapcsolódó személyes felelősségek és hatáskörök meghatározása
           az adott projekt indulásakor,
       (6) a Hivatal szervezetének és működésének minőségirányítási alapokra helyezése és
           összehangolása az informatikai stratégiával,
       (7) az informatikai kultúra szervezeti kultúra részévé tétele,
       (8) az IST 3 éves időtávjában - rendeletben rögzített módon - az informatikára
           fordított éves ráfordítások mértéke eléri az önkormányzati költségvetés 1%-át,
       (9) az önerőt is biztosító informatikai költségvetési forrásokra építve pályázati és
           céltámogatási formájú külső források bevonására kerül sor.




16
     Bérelt projekt menedzsment és szakértői háttér, kihelyezett feladatmegoldás és működtetés.



                                                                                                       29
                                            Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                        Informatikai Stratégiája
                                                                                     2004-2006




4. Stratégiai akciók
A helyzetfelmérésre és a jövőképre alapozva elkészült az akcióterv, amely az IST három
éves időhorizontjáig tartalmazza azokat a programozott fejlesztéseket, amelyeket a
Hivatalnak a megfogalmazott elvárások elérése érdekében el kell végeznie.

A fejezet az Önkormányzat 2004-2006 közötti időszakra vonatkozó informatikai
stratégiai akcióknak összefoglalását tartalmazza. Az akciók leírásaiban használt tartalmi
elemek:
      a helyzetfelmérésben azonosított problémák,
      a szervezeti és informatikai célok az akciók végrehajtásával elérni kívánt
       intézményi, valamint informatikai célokat tartalmazzák,
      az akció rövid leírása az akciókon belül elvégzendő tevékenységek rövid
       összefoglalását tartalmazza,
      az akció keretében megvalósítandó projektek az akció keretében megvalósítandó
       lépéseket sorolják fel, feltüntetve a projektek megvalósításához szükséges becsült
       emberi és pénzbeli ráfordítást, illetve a megvalósítás átfutási idejét.
A Hivatal informatikai szervezetének jelenlegi leterheltsége miatt az IST akcióinak
menedzselési, szabályozási, valamint szervezet- és rendszerfejlesztési projektjeihez külső
erőforrás bevonását javasoljuk, az ilyen jellegű projektek költségénél ennek díját
tüntettük fel. A hivatali emberi erőforrásigény eszerint lett beállítva (jelentősen
lecsökkentve a szükséges munkaórát).

Az infrastrukturális projektek esetében az infrastruktúra várható költségét adtuk meg.

   4.1. Akciók ismertetése
A célkitűzések alapján az akciók négy logikai csoportot alkotnak:
   (1) a hivatali munka hatékonyságának növelése annak érdekében, hogy a Hivatal a
       folyamatosan változó környezetben bővülő feladatait eddigi emberi erőforrásaival
       el tudja látni,
   (2) eÖnkormányzat szolgáltatói környezetének kialakítása, Székesfehérvár város
       polgárai, intézményei és vállalkozásai részére minőségi online szolgáltatások
       nyújtása,
   (3) Székesfehérvár információs társadalomban betöltött szerepének megerősítése,
       városi közháló létrejöttének elősegítése,
   (4) Szervezeti (informatikai) kultúra fejlesztése.

Az akcióterv tehát négy program (akció) szinergikus hatású projektjeinek összessége.

Szervezeti, vagy költségvetési módosítási javaslatok is projektesítésre kerültek.



                                                                                             30
                                                     Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                                 Informatikai Stratégiája
                                                                                              2004-2006




                                              Stratégiai akciók


                                                                                         Keretprogramok



              A                          B                        C                         D
        A Hivatal belső            eÖnkormányzat           Székesfehérvár         Szervezeti informatikai
    működésének javítása            megteremtése       közhálójának létrehozása     kultúra fejlesztése
   informatikai eszközökkel




        Projekt A1                  Projekt B1              Projekt C1                Projekt D1


         Projekt Ai           Egymásra épülő, szinergikus hatású projektek             Projekt Di




                              Ábra 4-1 Stratégiai akciók logikai csoportosítása


Az IST javaslatot tesz a - részben egymás eredményeire épülő - projektek ütemezésére.

A 2004-es költségvetési évre vonatkozó testületi és vezetői döntések időbeni
meghozhatósága érdekében kiemelésre kerültek az elsőként megvalósításra javasolt
projektek.

Az akciók - projekt leírások és tervek - részletes kidolgozása a költségvetési források
rendelkezésre állása előtt, de a szükséges vezetői döntések meghozatal után azonnal
megkezdhetők. Mellékletben a fontosabb atipikus projektekről külön projektlapot
készítettünk értelmezésük megkönnyítése érdekében.

   4.2. A hivatal belső működésének javítása informatikai eszközökkel

        4.2.1. A helyzetfelmérésben azonosított problémák
Az elmúlt években a Hivatal működését támogató informatika kiépült, minden
munkahelyen van hálózatba kötött számítógép, a géppark viszont igen vegyes képet
mutat, korszerű és elavult gépek egyaránt találhatóak a Hivatalban. Ez a helyzet
alpvetően akadályozza egyéb célok elérését.

A szerverpark ugyancsak vegyes képet mutat, amely egyrészt jelentősen növeli a
különböző rendszerekkel kapcsolatos rendzseradminisztrációs munkát, másrészt
információvédelmi szempontból is komoly veszélyforrásokat jelent.


                                                                                                            31
                                           Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                       Informatikai Stratégiája
                                                                                    2004-2006




Az irodai szoftverek különböző verziói kompatibilitási, és rendszermenedzselési
problémákat okoznak

Az általánosan használt Microsoft Windows 98 operációs rendszer nem teszi lehetővé a
számítógépek biztonságos, felhasználói azonosítóval és jelszóval védett hozzáférését, a
szoftver   telepítési   jogok    szabályozását,  használatuk     ugyancsak     komoly
információvédelmi veszélyforrás.

Jelenleg a Hivatalon belül az információ-áramlás szinte kizárólag csak papír alapú
dokumentumokon keresztül valósul meg. Az ügyintézés folyamatának gyorsításában
különböző informatikai technológiák alkalmazását indokolt segédeszközként igénybe
venni.

        4.2.2. Az akciót megalapozó intézményi cél
A Hivatal csökkenteni kívánja a papír alapú adminisztrációt, és javítani kívánja az
informatikai infrastruktúra használatának minőségét. Olyan informatikán kíván
alkalmazni, amely hatékonyan segíti a munkatársakat szakmai munkájuk minőségi
elvégzésében.

        4.2.3. Az intézményi célokból származtatott informatikai célok
A hatékonyság növelése, és a papír alapú adminisztráció csökkentése modern
informatikai megoldások alkalmazásával lehetséges: Egyrészt szükséges az informatikai
infrastruktúra, a számítógépek, a nyomtatók, a hálózati, és egyéb eszközök, és az ezeket
működtető szoftverek átlagéletkorát csökkenteni.

Fel kell zárkózntatni ezeket az informatikai világban szokásos amortizációs ciklusokhoz;
másrészt a Hivatal informatikai működését és az informatikai szervezet munkáját
szabályozni kell.

        4.2.4. Az akció rövid leírása
Az akció célja:
       a Hivatal felzárkóztatása az informatika területén (ezek a projektek több másik
        projekt megvalósíthatóságának előfeltételei);
       a jelenleg jól belátható fejlesztések megvalósítása a hivatali munka hatékonyabbá
        tételének érdekében.

        4.2.5. Akció keretében megvalósítandó projektek


 Ssz.                   Projekt                     Hivatali        Átfutás       Pénzbeli
                                                    Emberi          (hónap)      Ráfordítás
                                                   Erőforrás                       (MFt)



                                                                                            32
                                                    Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                                Informatikai Stratégiája
                                                                                             2004-2006



                                                           (embernap)
                                                                 17


 A1       Számítógéppark korszerűsítése, cseréje                12          Folyamatos          75
          A Hivatal számítógépparkjában elavult                                            (25 mFt/év)
          eszközök cseréje, a jövőbeni jövőbeni
          folyamatos szinten tartás, vagyis a
          számítógéppark korszerűsítési folyamat
          meghatározása a Hivatal informatikai
          beszerzési politikájának és a szükséges
          szabályozások kidolgozásával. Megfelelő
          amortizációs ciklus kialakítása.

 A2       Számítógépes hálózat fejlesztése                      12               3              30
          Számítógépes hálózat átalakításának
          folytatása, WLAN megoldás kidolgozása
          önkormányzati felsővezetői és tárgyalói
          környezetben

 A3       Szerverkonszolidáció, amely az operációs              30               3              20
          rendszerek egységesítésével, korszerű címtár
          szolgáltatás bevezetésével és az informatikai
          rendszer biztonságának növelésével egészül ki

 A4       Kliens operációs rendszerek cseréje                    5               2              10
          A jelenleg használt Microsoft Windows 95-
          98-Me operációs rendszerek nem felelnek
          meg az informatikai biztonsági
          követelményeknek, és a stabilitási problémák
          miatt is lecserélésre szorul. Licensz
          megállapodásra van szükség a Microsoft
          Magyarország kft-vel.

 A5       ISO minőségirányítás szerinti                         24               18             10
          (informatikai) szervezeti működés
          megteremtése, informatikai fejlesztések
          szervezeti-működési feltételeinek
          megteremtése

 A6       Felsővezetők hordozható számítógéppel                  4               3              20
          ellátása és önkormányzati VPN csatlakozási
          lehetőséggel. Közgyűlési munka elektronikus
          támogatása

 A7       Egységes és biztonságos hálózati működési             12               6              20
          környezet kialakítása, minden
          munkaállomáson azonos módon elvégezhető
          általános irodai munka informatikai
          támogatása (bejelentkezés, kijelentkezés,
          közös szolgáltatási funkciók, irodai


17
  A menedzselő szervezeti struktúrából és a feladatok kihelyezéséből kiindulva (ami nem terheli a Hivatal
emberi erőforrásait)



                                                                                                      33
                                                    Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                                Informatikai Stratégiája
                                                                                             2004-2006


          alkalmazási környezet, tipizálás)

A8        Csoportmunka támogatása. Belső                        24               6             20
          adatforgalom elektronizálása, pl. személyes
          program és naptáregyeztetések, elektronikus
          telefonkönyv, e-mail, csoportmunka eszközök

A9        Hivatali belső munkafolyamatok                        24              18             90
          elektronikus aláírásra épülő informatikai
          támogatása, integrálás, alkalmazásfejlesztés
          és adatbázis építés.
          A szigetszerű alkalmazás-fejlesztések
          összhangjának megteremtése és új fejlesztések
          indítása. Tartalmazza az eÖnkormányzat un.
          backoffice funkcióinak megvalósítását, az
          irodák alrendszereinek továbbfejlesztését, és
          célalkalmazások kidolgozását.
          Az alkalmazásfejlesztések gyűjtő projektje.
          Részletes kidolgozására az egyes fejlesztések
          megindításakor kell sort keríteni.

          A9-1: Térinformatikai fejlesztések
          beintegrálása
          A hivatali és a részben Digital Régia
          programhoz is kapcsolódó térfinformatikai
          fejlesztések összhangjának megteremtése.

A10       Informatikai szabályzatok kidolgozása                 24               6             10

A11       A hivatali informatika új feladatainak                12               3              5
          rögzítése. Az informatikai menedzsment és
          működéstámogató szervezet átalakítása

A12       Európai uniós csatlakozásból származó                 10               3              2
          változások átvezetése.
          Változásmenedzsment.

A13       Akció (program-) menedzselési háttér                  12              36             30
          megteremtése, program szakértői támogatás,
          projektvezetés. IST éves frissítése. Évenkénti
          beszámolók. Monitoring.

          Összesen:                                             205                            342

     Ábra 4-2 A hivatal belső működésének javítása informatikai eszközökkel (stratégiai akciók)




                                                                                                     34
                                           Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                       Informatikai Stratégiája
                                                                                    2004-2006



   4.3. Ügyfélbarát önkormányzati működés fejlesztése,
       eÖnkormányzat megteremtése

       4.3.1. A helyzetfelmérésben azonosított problémák
Kiemelt célként fogalmazódott meg az ügyfélközpontú, szolgáltató önkormányzat
fejlesztése. Az ügyfélközpontú működés magában foglalja az ügyfelek gyors, kényelmes
tájékoztatását és az ügyek gyors feldolgozását is. A cél megvalósítása a hivatali
tevékenységek informatikai alapokra helyezését követeli meg.

Az elektronikus – többek között az Interneten keresztül történő – tájékoztatására és az
elektronikus ügyintézés lehetőségének kialakítására a Hivatal nagy hangsúlyt kíván
fektetni.

Az akció kapcsolódik az Informatikai és Hírközlési Minisztérium eÖnkormányzat
programjához.

       4.3.2. Az akciót megalapozó intézményi cél
A Hivatal javítani kívánja az ügyfelek kiszolgálását, minőségi és szakszerű
szolgáltatásokat szeretne nyújtani Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgárainak, ki
szeretné építeni az elektronikus tájékoztatás és ügyintézés lehetőségé.

       4.3.3. Az intézményi célokból származtatott informatikai célok
A fent leírt intézményi célok elérése érdekében a Hivatal ki kívánja építeni az
elektronikus ügyfélkapcsolatait. Ezt részben a szekesfehervar.hu honlap
továbbfejlesztésével, részben a Hivatal épületében terminálon, és köztéreken (közháló)
szolgáltatási pontok elhelyezésével kívánja elérni.

A fejlesztés az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó elektronikus ügyintézés irányába tesz
lépéseket.

Az akció az "A" projektek eredményeire épít, amelyek kiépítik az elektronikus
szolgáltatások nyújtásához szükséges hivatali hátteret.

       4.3.4. Az akció rövid leírása
A Hivatal csökkenteni kívánja az ügyszámot és ügyfélszámot (relatív mértékben), mert
különben a jelenlegi létszámmal nem tudja ellátni a jövőben várhatóan bővülő feladatait.
Az ügyfélszám relatív csökkentésének érdekében ki kell használni az elektronikus úton
való tájékoztatás és ügykezelés lehetőségeit.

Az akció egyrészt az ügyfelek naprakész adatokkal elektronikus úton történő
tájékoztatását jelenti mind a Hivatal honlapján, mind a Hivatal épületeiben elhelyezett
terminálon, másrészt az elektronikus aláírás bevezetése után az elektronikus úton történő



                                                                                            35
                                                    Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                                Informatikai Stratégiája
                                                                                             2004-2006



ügyintézést jelenti, mellyel tehermentesíthetők a Hivatal munkatársai, és az ügyfelek
gyors, kényelmes kiszolgálása javítja azok elégedettségét.

        4.3.5. Akció keretében megvalósítandó projektek


 Ssz.                      Projekt                        Hivatali emberi     Átfutás      Pénzbeli
                                                            Erőforrás         (hónap)     Ráfordítás
                                                           (embernap)                       (MFt)
 B1     eÖnkormányzat elektronikus                              36               36            90
        szolgáltatások megvalósítása a
        szekesfehervár.hu honlapon
        A Székesfehérvári polgárok tájékoztatását a
        szekeskesfehérvár.hu honlapon keresztül
        célszerű javítani. Ez a honlap ügyintézési
        (szolgáltatási) portállá történő fejlesztésével
        érhető el, ahol minden olyan információ és
        szolgáltatási felület elhelyezésre kerül,
        amely a Székesfehérvári polgárok és a
        Hivatal közti kapcsolatokat érinti.
        Elektronikus aláírás felhasználását teszi
        lehetővé. A B3 projekt eredményeire épít.
        Önálló program tulajdonságait hordozza.
 B2     Ügyféltermináli szoftver kidolgozása és                  2                3            10
        hardver(ek) elhelyezése a Hivatal
        Főépületében
        Az Internettel nem rendelkező
        Székesfehérvári polgárok részére a Hivatal
        Főépületében elhelyezésre kerülő, hálózatra
        kötött ügyfélterminálokon keresztül lesznek
        közvetlenül elérhetők a szolgáltatások
 B3     Az ügyfélkapcsolatok elektronizálása, az                50                3            10
        elektronikus ügyintézés lehetőségének
        megvizsgálása:
        A B1 projekt előkészítéseként meg kell
        vizsgálni az elektronikus ügyintézés
        lehetőségét és azonosítani kell azokat az
        ügyfélfolyamatokat, amelyekre érdemes
        bevezetni az elektronikus ügyintézést.
 B4     Internet kommunikáció és marketing. A                   12                3            10
        létrejövő eKözigazgatás szolgáltatások
        lakossági és vállalakozói körben történő
        bevezetése. Akciók szervezése
 B5     Akció (program-) menedzselési háttér                    10               36            30
        megteremtése, program szakértői
        támogatás, projektvezetés
 B6     Önkormányzati adatvagyon felmérése és                   20                6            10
        értékesítési lehetőségek kidolgozása, pl. a
        rendezési tervek, közműtérképek másolása
        jelenleg térítésmentesen történik, pedig
        annak elkészítése jelentős költségekkel járt.
        Az értékesítést támogathatja egy a B1



                                                                                                     36
                                                  Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                              Informatikai Stratégiája
                                                                                           2004-2006


        projekt során megvalósított Internetes
        alkalmazás, amelyen keresztül másolási
        igény rögzíthető és a hivatalban a megfelelő
        díj lerovásának igazolása után a lemásolt
        térképrészlet átvehető.
        Összesen:                                             130                            160

    Ábra 4-3 Ügyfélbarát önkormányzati működés fejlesztése, eÖnkormányzat megteremtése
                                   (stratégiai akciók)


   4.4. Székesfehérvár közhálójának létrehozása

       4.4.1. A helyzetfelmérésben azonosított problémák
A második világháború után kezdődő információs kor motorjai a globálissá váló
távközlés, majd a hatvanas évektől kibontakozó számítástechnika, a hetvenes évektől az
univerzális televíziózás, a videózás, a nyolcvanas évektől az informatizálás, a PC lakásba
és vállalkozásokba való beköltözése, a kilencvenes évektől felgyorsuló digitális
technológiák (digitális kor kezdete) és az Internet világhálóvá fejlődése voltak.

A települések "digitális" programokat indítottak, amellyel kifejezték, hogy elősegítik a
digitális technológiák (számítástechnika, mobil távközlés, digitális kommunikáció -
Internet) kiemelkedését a használt technológiák sorából. Így jöttek létre a "digitális
város" programok. Az "intelligens település" programok átfogó településfejlesztési
(társadalom- és gazdaságfejlesztés modern technológiák széleskörű használatba
vételének támogatása) kezdeményezéseket takarnak - elvben.

Gyakorlatilag a "digitális" és "intelligens" kifejezéseket egyformán, tartalomtól független
használják már szlogen jelleggel (mint például Budapest egyszerre mindkettőt hirdeti).
Lassan mindkettő fogalom elveszette eredeti értelmét. A kilencvenes évek végétől
megjelent az e-... (e-kereskedelem, e-government, ...) fogalomkör, amely az elektronikus-
ra utal. Máshol az i-... prefixet használják, ami az Internetre utal (i-
economy)."Intelligens" város jellegű törekvések a világ legkülönbözőbb tájain találhatók,
és a sajátosságok mellett sok általános tanulság is levonható belőlük.

Az Internettel időben párhuzamosan fejlődtek a kisebb közösségek helyi hálózatai és
ezek összekapcsolása, a közháló. Az iparilag fejlett országokban (elsősorban az USA-
ban) ingyenes vagy olcsó elektronikus kommunikáció alapú helyi szolgáltatások jöttek
létre a közérdekű információk terjesztésére, az állampolgár egyenlő értékű
tájékoztatására.

A közháló a tehetős polgároktól a kisebb, hátrányos helyzetű rétegek alkotta közösségek
tagjaiig mindenkinek azonos feltételekkel biztosítja az ingyenes vagy olcsó hozzáférést
az információkhoz. Az elektronikus kommunikációs rendszereket, szolgáltatásokat
önkormányzatok, helyi közösségek, non-profit szervezetek hozzák létre.

Így a kezdetektől léteztek helyi önkormányzatok által támogatott kereskedelmi, illetve
hobbi alapon üzemelő rendszerek. Fő jellemzőjük az adott közösség, a helyi érdekek



                                                                                                   37
                                             Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                         Informatikai Stratégiája
                                                                                      2004-2006



szolgálata. Az alulról induló kezdeményezéseknek megfelelően formájuk igen változatos
a korai BBS-ektől a WWW lapokig, amelyekre az otthoni személyi számítógéptől az
információs kioszkokig rá lehet kapcsolódni. A közhálók három nagy csoportra
oszthatók:
      Kimondottan helyi információkat ismertető idegenforgalmi kalauz jellegű
       szolgáltatások.
      A részvételi demokráciát szélesítő, a helyi önkormányzat közérdekű,
       közigazgatási információit terjesztő hálózatok (pl. Public Access Network).
      Polgári, társadalmi, politikai szervezetek, kisebb közösségek információs
       szolgáltatásai (Community Network).
A közháló a helyi közösség által, saját érdekében működtetett számítógépes információs
rendszer. A szolgáltatás hozzáférést biztosít a helyi önkormányzati ügyekhez, ismerteti a
helyi eseményeket, kereskedelmi, iskolai, sport, stb. információkat. Gyakorta szabad
hozzáférésű, ingyenes hálózati információforrásként jellemzik, de használati díjat
célszerű megállapítani. A közhálók a fejlődő nemzeti és nemzetközi informatikai
infrastruktúrák alapjai.

A közháló működésében érdekeltek köre igen nagy.

A település saját érdekükben tenni akaró tagjai számára kommunikációs, koordinációs és
együttműködési lehetőséget teremtő elektronikus rendszer a közháló. Nem cél, hanem
eszköz, amely az elektronikus, interaktív kommunikáció nyújtotta lehetőségekkel a
felhasználó fontos, és aktuális igényeit szolgálja. Bármely kisebb-nagyobb közösség,
valamint a különböző szervezetek számára is hasznos. A működésben érdekelt az
állampolgár, állami és magán iskolák, a kormányzat, az agrár népesség, távközlési ipar,
társadalmi, egyházi szervezetek és intézmények, alapítványok, állami támogatási alapok,
kormányhivatalok, politikusok, távközlési közszolgáltatók, adat- és információ-
forgalmazók, kis- és közepes vállalkozások, nagyvállalatok, közszolgáltatók,
önkormányzati vezetők és aktivisták, a nemzeti és nemzetiségi hagyományok ápolói.

A tapasztalatok, előnyök és lehetőségek vizsgálata alapján az IST önkormányzati
kezdeményezésű programra, s a Digital Regia program beolvasztására tesz javaslatot.

       4.4.2. Az akciót megalapozó önkormányzati cél
Az „intelligens település” fejlesztés konkrét célja Székesfehérvár vonzerejének növelése,
a település erősítése, az infrastruktúra és a szolgáltatási környezet javítása, a
vállalkozások dinamizálása, a lakosság életrevalóságának, érvényesülési képességének
fejlesztése.

A projektek ezért az információs hálózatok fejlesztését, az Internet elterjedésének
felgyorsítását, az Internet alapú helyi és regionális szolgáltatások létrehozását, a helyi e-
mailt, a helyi Intranet hálózatot, a köztéri információs pultok létrejöttét támogatják. Az
intelligens városban olyan elektronikus médiumot kell létrehozni, amely közigazgatási,
kormányzati és más közösségi információkhoz bárki számára hozzáférést biztosít.



                                                                                              38
                                             Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                         Informatikai Stratégiája
                                                                                      2004-2006



       4.4.3. Az önkormányzati célokból származtatott célok
A projektek célja, hogy az alkalmazók számára előnyöket nyújtsanak.
Kedvezményezettek Székesfehérvár polgárai. A városi adminisztráció korszerűbb,
hatékonyabb vezetést és üzemeltetést kapnak, a demokratikus közélet - nagyobb
populáció körében is hatékony - új gyakorlatát valósíthatják meg. Egyes közfeladatokat
hatékonyabban, olcsóbban láthatnak el.

Az üzleti szféra érdekelt a legkülönbözőbb távközlési és informatikai szolgáltatások
értékesítésében, az elektronikus médiák kommercializálódásában, új szórakoztatási
csatornák kiépítésében és hasznosításában. Ezek magas színvonala különösen nagy
hatással van a globális gazdasági rendszerekbe való bekapcsolódásra, ezáltal a
versenyképesség fenntartására. Jelentős előnyök várhatók a profitszféra
kapcsolatrendszerének, a műszaki, gazdasági, kereskedelmi, szállítási stb.
kooperációknak átalakulásától és a távmunkától.

Az állampolgárok körében a pontosabb és gyorsabb tájékozódás lehet az első jelentős
előny: önkormányzati és más közéleti tudnivalókhoz, üzleti információkhoz juthatnak,
mégpedig naprakészen. Ehhez a lehetőségeket az első perctől kezdve meg kell teremteni,
de a tömeges felhasználásnak nyilvánvaló korlátai vannak. Még a legfejlettebb távközlési
infrastruktúrával rendelkező intelligens város programokban is szerepet kapnak a
nyilvános helyeken felállított kioszkok és a nyilvános kapcsolt távbeszélő hálózat
alkalmazása.

A nagyobb sávszélességű otthoni bekapcsolódás már a szórakoztató kínálat
robbanásszerű bővülését eredményezi. A kétirányú, interaktív kapcsolat mind a közéleti
funkciók, mind a szórakozás terén hihetetlenül kiterjeszti a lehetőségeket.

       4.4.4. Az akció rövid leírása
Témakörök szerint különíthetők el azok a feladatok, amelyeket az intelligens település
kiépítéséhez el kell végezni. Ezek a területek

      Program tervezés és menedzselés (széles körben)
      A helyi közösség és gazdaság fejlesztése,
      Közigazgatási korszerű szolgáltatások (szolgáltató állam),
      Közbiztonság, bűnüldözés,
      Általános infrastrukturális szolgálatok (víz, utak, városfejlesztés),
      Energiaszolgáltatás/környezetvédelem,
      Egészségügyi és humanitárius szolgálatok,
      Tűzvédelem és katasztrófa-elhárítás,
      Kultúra, szórakozás és könyvtárak,
      Önkormányzati menedzsment, pénzügyek (helyi adózás),


                                                                                              39
                                                    Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                                Informatikai Stratégiája
                                                                                             2004-2006



         Személyzeti és humán erőforrás szakterület (szociális feladatokkal),
         És külön a helyi információtechnológia és távközlés.

Végeredményben a proejktek egy településfejlesztési program távlati céljait szolgálják
azért, hogy minden működési területen kihasználják az információs technika lehetőségeit,
és fenti feladatkörökön belül a mindennapi élet a városon belül egyre jobban szervezett
és mindenki által átlátható legyen, a közösségiség érzésének megteremtésével.

A program tagoltsága tehát:
         Társadalomfejlesztés (közösségfejlesztés, oktatás, szociális célok...).
         Infrastruktúra-fejlesztés.
         Szolgáltatásfejlesztés.

Az infrastruktúra alatt a kornak megfelelő, modern, széles körben elérhető és
megfizethető informatikai (így távközlési) hálózatokat és kapcsolódó egyéb informatikai
közműveket értjük. A szolgáltatásfejlesztés a távközlési közművön keresztül elérhető
közcélú és kereskedelmi tartalmakra vonatkozik. Az oktatás, kommunikáció és marketing
a létrejövő hálózatok és szolgáltatások alkalmazására irányuló képességek fejlesztését
tartalmazza.

Ez a feladat azonban csak fokozatosan, a már meglévő struktúrák működésének
figyelembevételével vihető véghez.

          4.4.5. Akció keretében megvalósítandó projektek


 Ssz.                       Projekt                      Hivatali Emberi      Átfutás      Pénzbeli
                                                            Erőforrás         (hónap)     Ráfordítás
                                                           (embernap)                       (MFt)
 C1        Székesfehérvár "intelligens város"                    4                3            10
           program megtervezése. A Digital Regia
           program átalakítása/frissítése és
           beolvasztása. Új program és akcióterv
           készítése.

 C2        Székesfehérvár közhálója létrehozásának              12               18            30
           elősegítése. Az eÖnkormányzat
           szolgáltatások elérhetőségének biztosítási
           közösségi találkozó helyeken, köztereken és
           választó körzetekben (terminálok).
           Önkormányzat intézményei közötti
           elektronikus adatkapcsolatok fejlesztése,
           városi Intranet hálózat kialakítása.




                                                                                                     40
                                                     Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                                 Informatikai Stratégiája
                                                                                              2004-2006



 C3      Székesfehérvár informatikai                              5            Folyamat.        20
         infrastruktúrája fejlesztésének
         elősegítése. Városi WiFi hot spot helyek
         létrejöttének támogatása. Ösztönző akciók
         szervezése. Civil- és vállalkozó szférai
         együttműködések kialakítása. Internet
         elterjedtségének és számítógépek
         alkalmazási arányának növelése. Oktatási
         programok támogatása.

 C4      Székesfehérvár közcélú                                  10               36            50
         tartalomszolgáltatásai létrejöttének
         támogatása. Városi online multimédia
         újság (városi információs- és szolgáltató
         portál) létrejöttének elősegítése.

 C6      "Intelligens város" oktatási, kulturális és              5               36            30
         civil szférai akciók támogatása. Internet
         kávézók létrejöttének elősegítése. Idős
         korúak bevonása.

 C7      Székesfehérvár vállalkozóinak ösztönzése                 5               36            15
         az e-busines-re átállásra, és elektronikus
         szolgáltatások igénybe vételére. Akciók
         szervezése. Minden helyi vállalkozás
         Internet kapcsolattal és aját web oldallal
         rendelkezzen 2005 végéig.

 C8      Program menedzselés támogatása.                         12               36            30
         Monitoring.

 C9      Fehérvár kártya koncepció kidolgozása                   15            Folyamat.        50
         és kialakítása az intelligens város
         koncepción belül. A Fehérvár kártya
         lehetőséget ad mind az önkormányzati
         szolgáltatások (beleértve a támogatások),
         mind egészségügyi, mind közlekedési, mind
         vállalkozói szolgáltatások igénybevételét
         egységes módon.

         Összesen:                                               53                             235

              Ábra 4-4 Székesfehérvár közhálójának létrehozása (stratégiai akciók)


      4.5. Az informatikai kultúra fejlesztése

         4.5.1. A helyzetfelmérésben azonosított problémák
A Hivatal működésében problémát jelent a felhasználók informatikai ismereteinek
alacsony szintje, az alacsony informatikai biztonsági tudatosság. Ez gondot okoz a
munkatársak informatikai eszköz kezelésében, nem tudják kihasználni a lehetőségeket,
ebből kifolyólag alacsony a hatékonyságuk. Az attitűdök befolyásolására is szükség van.



                                                                                                      41
                                                  Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                              Informatikai Stratégiája
                                                                                           2004-2006




Az alacsony informatikai biztonsági tudatosság biztonsági rizikót jelent, ami az
informatika bővülő szerepével fokozódik.

Külön foglalkozni kell a képviselői és testületi munka segítését szolgáló akciókhoz
kapcsolódó tudatosságformáló feladatokkal.

        4.5.2. Az akciót megalapozó intézményi cél
A Hivatal növelni kívánja működésének hatékonyságát, amelynek egyik lehetőségét az
informatikai kultúra fejlesztésében látja.

        4.5.3. Az intézményi célokból származtatott informatikai célok
Annak érdekében, hogy a hivatali informatikai kultúra javuljon, ki kell dolgozni az
informatikai kutatást, például a hatékonyság és attitűd vizsgálatokat és az oktatások
rendszerét, és ezt folyamatosan működtetni kell.

        4.5.4. Az akció rövid leírása
Az informatikai kultúrához kapcsolódó vizsgálatok 4-8 hónapot vesznek majd igénybe.
Célszerű a minőségbiztosítási munkálatok részeként elvégezni.

Az informatikai kultúra fejlesztésének első lépéseként fel kell majd mérni a felhasználók
informatikai hozzáállását és tudásszintjét. Ezután például oktatási terv elkészítése a
feladat, amely mellé egy, a hivatali munkatársakat érintő, motivációs rendszer
kidolgozása is szükségessé válik majd.

A táblázat azt feltételezi, hogy a szervezeti (hivatali általános) oktatási ráfordítások a
hivatali költségvetés részét képezik, s a kapcsolódó informatikai költségek kizárólag a
projekt tervezési, szervezési kiadások és az informatikusok eseti szakképzésének
fedezetére szolgálnak.

        4.5.5. Akció keretében megvalósítandó projektek


 Ssz.                     Projekt                      Hivatali Emberi      Átfutás      Pénzbeli
                                                          Erőforrás         (hónap)     Ráfordítás
                                                         (embernap)                       (MFt)
 D1      Felhasználók informatikai                            12                3             3
         tudásszintjének, attitüdöknek,
         munkaegészségügyi-, és munkavédelmi
         helyzetének felmérése, monitoring:
         A képzések testre szabásához fel kell mérni
         a felhasználók tudásszintjét is.




                                                                                                   42
                                                  Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                              Informatikai Stratégiája
                                                                                           2004-2006



D2   Oktatási terv elkészítése:                               10                3             2
     A Hivatal oktatás- és képzéspolitikáját ki
     kell dolgozni és el kell fogadtatni a
     vezetéssel. Ezután ki kell dolgozni a
     konkrét oktatási témákat.

D3   Motivációs rendszer kialakítása:                         10                3             5
     Ki kell dolgozni és be kell vezetni egy
     erkölcsi és anyagi motivációs rendszert az
     informatika alkalmazása hatékonyságának
     növelése érdekében.

D4   Windows alapok, Microsoft Office,                        48                6             3
     Internet és Intranet használat,
     elektronikus levelezés oktatása.
     A Hivatalban használt általános
     informatikai szoftverek, megfelelő
     ismeretének elérésére oktatásokat kell
     szervezni és tartani. Itt a várhatóan nagy
     létszám és az oktatások általános volta miatt
     külső oktatásokra érdemes támaszkodni.

D5   Informatikai biztonság oktatása.                         20                2             1
     Az informatikai biztonsági tudatosság
     fejlesztésére oktatásokat kell tartani
     lehetőleg a Hivatal számítógépein, mivel a
     biztonsági aspektusok jelentősen függnek a
     használt infrastruktúrától, környezettől.

D6   Általános oktatás kezdő                                  15              Foly.           5
     munkatársaknak.
     Az újonnan belépő munkatársak a
     betanulási fázisban egy komplett, számukra
     előkészített informatikai oktatáson kell részt
     vegyenek.

D7   Speciális oktatások (felhasználói                        200           Folyamat.         6
     alkalmazások oktatása, rendszergazdai
     tanfolyamok).
     A speciális, az egyes irodák munkáját segítő
     alkalmazásokat a jogszabályok és egyéb
     peremfeltételek változásával folyamatosan
     fejlesztik. A kezdeti betanulási időszak után
     ezekről a fejlesztésekről, változásokról
     illetve az addig felmerülő felhasználói
     hibák, problémák kiértékeléséből kiindulva
     oktatásokat kell szervezni.
     További feladat az informatikusok
     folyamatos képzése tanfolyamok keretében.




                                                                                                   43
                                                   Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                               Informatikai Stratégiája
                                                                                            2004-2006



 D8         Képviselők és vezető tisztságviselők               25             Igény            0
           személyre szabott oktatása.                                        szerint

           Összesen:                                           340                            25

                    Ábra 4-5 Az informatikai kultúra fejlesztése (stratégiai akciók)


      4.6. Az akciók ütemezése
Az akciók és az akciókban felsorolt projektek végrehajtásának ütemezésekor a következő
szempontokat kell figyelembe venni:
         bizonyos projektek lemaradást, hiányosságot pótolnak: ezek végrehajtását nem
          érdemes halogatni,
         egyes projektek más projektek eredményeire támaszkodnak, így elindítani őket
          csak a másik projekt befejezése után lehet,
         a projektek a Hivatal munkatársainak közreműködését is igénylik: fontos hogy az
          egyszerre zajló projektek ne kössenek le túl sok belső erőforrást,
         a projektek csak megfelelő pénzügyi fedezet mellett indíthatók.

A stratégia ütemezésekor az első feladatokat projekt (tervezési) kezdéssel adtuk meg. Az
éves költségvetés rendelkezésre állásának tényétől/hiányától függetlenül 3-5 hónapot is
igénybe vehet egy-egy projekt részletes kidolgozása, ezért ezen (tervezési) munkálatok
már 2004 elején megindíthatók.

A későbbi feladatok pontos ütemezéséhez a stratégiát évenként felül kell vizsgálni, az
időközben bekövetkező változásokat figyelembe kell venni, s a stratégia végrehajtását
szükség szerint módosítani kell.

A 2004. évre tervezett költségek közel 50%-a megfinanszírozható – utólagos
finanszírozás keretében - központi kormányzati pályázati forrásokból, különös tekintettel
az alábbi projektekre:

         B1, B3, B5 - eÖnkormányzat megvalósítása
         C1 - Székesfehérvár "intelligens város" tervezés
         C3 - Városi informatikai infrastruktúra
         C4 - Közháló helyi tartalmak

A fentiek alapján a stratégia megvalósításának kezdetének meghatározását a következő
oldalon található táblázat szerint javasoljuk.




                                                                                                    44
                                                   2004. évi feladatok ütemezése

 Kezdés      Kód   Feltétel               Projekt megnevezése                 2004. év (hónapok)
                                                                              01.   02.   03.   04.   05.   06.   07.   08.   09.   10.   11.   12.
2003. dec.   A11              Informatikai és IST irányító és működtető       3
                              struktúra rendezése, alternatíva vizsgálatok,
                              kiszervezés esetén üzleti terv

2004. jan.   A13    A11       IST és akciók menedzselése                      5     0     0     0     0     0     5     0     0     0     0     0

             A2               Számítógépes hálózati infrastruktúra            0     0     0     20    0     10
                              fejlesztése

             C1               Székesfehérvár "intelligens város" és közháló   0     0     10
                              program megtervezése

             C4      C1       Közháló közcélú tartalomszolgáltatásai          0     0     0     7     0     0     0     0     8     0     0     0
                              kiépítésének elősegítése

2004.        A3      A2       Szerverkonszolidáció a Hivatalban                     0     0     10    0     0     10
márc.

             A4    A2, A3     Kliens operációs rendszerek cseréje.                  0     10
                              Licenszvásárlás.

             A7      A4       Egységes irodai alkalmazási környezet                       0     0     0     10    0     0     10
                              kialakítása

             A8      A7       Csoportmunka támogatása                                           0     0     0     10    0     0     10

2004.máj.    A6               Képviselők és önkormányzati vezetők                                     0     0     15    0     5
                              laptoppal ellátása. Közgyűlési munka
                                                                                                     Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                                                                                 Informatikai Stratégiája
                                                                                                                                              2004-2006


                                támogatása

             D8         A6      Egyéni oktatások képviselőknek                                               0     0    0     0

             B3        A4, A7   Az ügyfélkapcsolatok elektronizálása, az                                0    0     5
                                elektronikus ügyintézés lehetőségének
                                megvizsgálása.

             C3         C1      Székesfehérvár informatikai infrastruktúrája                            0    0     0    0     0     0      0     20
                                színvonalának javítását szolgáló
                                kezdeményezések támogatása

           A5, A10              Hivatali működés minőségbiztosítás szerint.                             0    0     0    0     0     0      0     5
                                Informatikai szabályzatok kidolgozása

           D1, D2               Felhasználók informatikai tudásszintjének                               0    0     0    0     2     0      0     3
                                felmérése. Oktatási terv készítése

Folyam.    B1, B5               eÖnkormányzat fejlesztések előkészítése, és    0    0     0     0       5    0     5    0     0     0      10    5
                                megindítása (folyamatos). Program
                                menedzsment

             D3         D1      Motivációs rendszer kidolgozása                                                               0     0      0     2

          D4, D6, D7    D1      Oktatás igény szerint                          0    0     0     0       0    0     1    0     0     0      0     2

             A1         A11     Számítógéppark korszerűsítése                  0    0     0     15      0    0     0    0    10     0      0     0

                                                Költségek*:                    8    0    20     52      5    20   51    0    35     0      25    37


                                              *Költségek: 2004. évben összesen: 253 mFt + Áfa
                                                Ábra 4-6 Akciók megvalósításának indítása



                                                                                                                                                      46
                                                     Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                                 Informatikai Stratégiája
                                                                                              2004-2006




5. Mellékletek

     5.1. Atipikus18 projektek leírása

         5.1.1. A11 - Informatikai menedzsment kialakítása

 A projekt azonosítója:        A11

 A projekt neve:               Informatikai menedzsment képességeinek javítása

 A projekt célja:              A projekt kialakítja azokat a szervezeti kereteket, amelyben a
                               többszintű informatikai menedzsment hatékonyabban képes ellátni
                               megnövekedő feladatait.

 A projekt leírása:            A projekt megvizsgálja, elemzi                 és   dönt     a   szükséges
                               változtatásokról. Alternatívák:
                               (1) jelenlegi informatikai iroda létszámbeli és szaktudási
                                   megerősítése. Előnye a kisebb szervezeti ellenállás. Hátránya a
                                   jelentős hivatali létszámnövekedés. Kétséges a hatékonysága.
                               (2) Új informatikai menedzsment létrehozása. Előnye: tiszta
                                   lapokkal indulás. Hátránya: nagyon kockázatos, kétes az
                                   eredménye. Sok konfliktust okoz.
                               (3) Háromszintű struktúra kialakítása: irányítás - Bizottság;
                                   működtetés menedzsement - Informatikai iroda; üzemeltetés
                                   támogatás    és   fejlesztés:  szolgáltató vállalkozás(ok).
                                   Outsourcing - kiszervezés. Előnye: fokozatosság és
                                   kockázatcsökkentés.    Hátránya:    külön   figyelmet    és
                                   kompromisszumkötési hajlandóságokat feltételez. Kiszervezés
                                   esetén hatékonysági vizsgálatra és pénzügyi tervezésre lesz
                                   szükség.
                               Célszerű az IST elfogadását követően azonnal megindítani a
                               projektet.

 A projekt haszna:             Hatékony, az IST időtávjában a célok megvalósítását szolgáló
                               informatikai szervezeti struktúra és működés létrejötte.
                               Konfliktusok feloldódnak.

 Finanszírozás:                -

 A projekt időtávja:           3-6 hónap.

 Projektvezető:


18
   Nem tipikus (atipikus) informatikai projektek részletesebb kifejtését azért tartjuk fontosnak, mert így az
informatikai műszaki/alkalmazási kérdésekhez közvetlenül nem kapcsolódó, s ezért első rátekintésre
nehezen beazonosítható, közvetett célkitűzések is érthetővé váljanak. Minden akció (projekt) indítása előtt
részletes projekttervek készülnek.



                                                                                                          47
                                           Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                       Informatikai Stratégiája
                                                                                    2004-2006



      5.1.2. A12 - Program menedzsment létrehozása

A projekt azonosítója:   A12

A projekt neve:          Stratégiai akciókat menedzselő szervezet létrehozása

A projekt célja:         A projekt kialakítja azokat a szervezeti kereteket, amelyek
                         garantálják a stratégiai célok és stratégiai akciók megvalósulását.
                         Kritikus sikertényező.

A projekt leírása:       A projekt megvizsgálja, elemzi és dönt a szükséges szervezeti
                         döntésekről.
                         Alternatívák:
                             (1) jelenlegi informatikai iroda megbízása az akciók
                                 menedzselésével. Előnye a kisebb szervezeti ellenállás.
                                 Hátránya a jelentős további hivatali létszámnövekedés.
                                 Kétséges a hatékonysága.
                             (2) Új iroda létrehozása. Előnye: tiszta lapokkal indulás.
                                 Hátránya: nagyon kockázatos, kétes az eredménye.
                                 Ugyanúgy létszámnövekedéssel jár. Sok konfliktust okoz.
                             (3) Minden menedzselés külső vállalkozásba való kihelyezése.
                                 Előnye: feladat és probléma kihelyezve. Hátránya: kontrol
                                 deficit.
                             (4) Háromszintű struktúra kialakítása: program irányítás és
                                 ellenőrzés - Bizottság; projekt menedzsement - bérelt, vagy
                                 belső projekt menedzserek; Projekt támogatás: külső
                                 szakértők.       Előnye:        szakértelembevonás       és
                                 kockázatcsökkentés egyidejűleg. Hátránya: külön figyelmet
                                 és kompromisszumkötési hajlandóságokat feltételez.
                         Célszerű az IST elfogadását követően azonnal megindítani a
                         projektet.

A projekt haszna:        Hatékony, az IST időtávjában a célok megvalósítását szolgáló
                         program-menedzselő szervezeti struktúra és működés létrejötte.
                         Konfliktusok feloldódnak.

Finanszírozás:           -

Főbb együttműködők:      -

A projekt időtávja:      Folyamatos

Projektvezető:




                                                                                            48
                                            Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                        Informatikai Stratégiája
                                                                                     2004-2006




      5.1.3. B4 - Az informatikai kultúra elterjedésének felgyorsítása

A projekt azonosítója:   B4

A projekt neve:          Az informatikai kultúra elterjedésének elősegítése

A projekt célja:         A projekt marketing és oktatási eszközökkel elősegíti az
                         informatikai írás-olvasástudás kialakulását, az információs
                         technológiák megismerését és használatba vételét.

A projekt leírása:       A projekt a marketing eszköztárát felhasználva tájékoztatja a
                         városben élőket és dolgozókat az információs kor sajátosságairól, a
                         kihívásokról és veszélyekről. A projekt információs, felvilágosító,
                         meggyőző és oktatási tevékenységet folytat. Megszólítja
                         célközönségét: a váltani képes korosztályokat és vállalkozókat.
                         Eszközök például:
                              Tájékoztató a programokról, szóró anyagok terjesztése.
                                 Média jelenlét.
                              Tanfolyamok, oktatás
                              Vetélkedők iskolások számára
                              Városi kiadványok, szóró lapok
                              Városi fórumok
                              Akciók szervezése a városben működő vállalkozásokkal
                                 közösen
                         Kormányzati pénzügyi támogatás elnyerés érdekében pályázatok
                         készítése.

A projekt haszna:        A városban javul az állampolgárok és vállalkozások érvényesülési
                         képessége, életesélye, és ezzel javul életminőségük is.

Finanszírozás:           Magánszféra és az önkormányzat.

Főbb együttműködők:      Vállalkozók, önkormányzat

A projekt időtávja:      Folyamatos

Projektvezető:




                                                                                             49
                                           Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                       Informatikai Stratégiája
                                                                                    2004-2006




      5.1.4. C2 - Városi közháló

A projekt azonosítója:   C2

A projekt neve:          A városi közháló létrehozása és működtetése

A projekt célja:         A projekt segíti létrehozni a városi közcélú információs
                         szolgáltatásokat az információs közműre épülve.

A projekt leírása:       Kiépülnek a városi közcélú információs szolgáltatások. A program
                         legnagyobb projektje. A városban minden Internettel rendelkező
                         felhasználó, vagy információs telepont (info kioszk) számára
                         elérhetővé válnak az olyan új Internet alapú szolgáltatások, mint
                         például:
                              önkormányzati tájékoztatók, egyablakos Internetes
                                  ügyfélszolgálat, véleménykérés-szavazás...
                              helyi multimédia újság, bekapcsolódás a szerkesztésébe
                              városi faliújság és hírposta (benne ingyenes Web oldal
                                  tárolás és e-mail cím mindenkinek), hirdetések
                              közintézmények listája, bejelentkezés hivatalokba,
                                  intézményekbe, orvosokhoz, elektronikus ügyfélszolgálatok
                              vállalkozások, üzletek listája, árú- és szolgáltatásközvetítés
                              turisztikai információk, például szoba- és helyfoglalás
                              városi sport és kulturális események naptára, jegyigénylés,
                                  helyfoglalás
A projekt haszna:        Jelentősen bővül az elektronikus szolgáltatások köre, javul az
                         önkormányzat tevékenységének hatékonysága a belső informatika
                         és az elektronikus ügyintézés térnyerésével.

Finanszírozás:           Önkormányzat a saját informatikai beruházásaival és a magántőke.
                         Kormány és EU részfinanszírozás szerezhető (közigazgatás
                         modernizációja).

Főbb együttműködők:      Városi önkormányzat,       intézményei,   kormányzat,     civil-   és
                         vállalokozói szféra

A projekt időtávja:      5 év

Projektvezető:




                                                                                            50
                                           Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                       Informatikai Stratégiája
                                                                                    2004-2006




      5.1.5. C3 - Városi információs közmű

A projekt azonosítója:   C3

A projekt neve:          Székesfehérvár információs közművének fejlesztése

A projekt célja:         A projekt segítségével a város a kor követelményeinek megfelelő,
                         megfizethető információs infrastruktúrával rendelkezzen. Mindenki
                         számára elérhetők legyenek a távközlési egyetemes szolgáltatások,
                         az Internet és a szélessávú multimédia hálózatok, kapcsolatot
                         teremtve mind a régió, mind az ország, mind a nagyvilág hasonló
                         hálózataival.

A projekt leírása:       A városban működő távközlési és informatikai szolgáltatók közötti
                         kooperáció (és verseny) kialakítása, a fejlesztések és a
                         szolgáltatások bevezetésének, valamint elterjedésüknek elősegítése.

                         Főbb távközlési összetevői:
                             analóg és digitális telefon hálózatok (vonali és mobil)
                             nagysebességű adatátviteli hálózatok,
                             szélessávú multimédia hálózatok (KTV, ATM, ADSL)
                             Internet
                             WiFi hálózat (hotspotok)
                         Főbb informatikai összetevői:
                             intranet és virtuális magánhálózatok kialakításának
                                 lehetősége (WAN, MAN)
                             számítógépes 64k+ adatkapcsolati lehetőségek
                             interaktív multimédia tartalomszolgáltatások
                                bevezethetősége
                         A projekt eszközrendszere az önkormányzat (korlátozott mértékű,
                         de azért jelentős) piacszabályozó, ösztönző, szabályozó szerepével
                         való tudatos élés. Erős kommunikációs, lobbizó tevékenységet
                         feltételez.

A projekt haszna:        A városban a lakosság, az üzleti világ és a közintézmények számára
                         ismertek és elérhetők lesznek a modern infokommunikációs
                         hálózatok

Finanszírozás:           Magántőke által a piac szabályait követve (befektetés - nyereség -
                         megtérülés).

Főbb együttműködők:      Matáv, Pantel, UPC... önkormányzat, helyi vállalkozók

A projekt időtávja:      3 év

Projektvezető:




                                                                                            51
                                            Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                        Informatikai Stratégiája
                                                                                     2004-2006



      5.1.6. C4 - Internetes multimédia újság létrehozása

A projekt azonosítója:   C4

A projekt neve:          Városi multimédia kiadvány létrehozása

A projekt célja:         A projekt létrehozza és elindítja a város Internet alapú multimédia
                         újságját.

A projekt leírása:       Megtervezésre, kivitelezésre és bevezetésre kerül az Internet alapú
                         városi multimédia újság (portál). Az újság a város lakosainak,
                         vállalkozóinak és vendégeinek szól. Tartalmazza mindazon
                         interaktív szolgáltatásokat, amit a város nyújtani tud, és ami a város
                         mindennapos életét érinti. Így például:
                              Aktuális városi hírek, események
                              Beszámolók közösségi eseményekről, rendezvényekről
                                  (például az önkormányzat hírei, hirdetményei)
                              Helyi és regionális, események
                              Városi faliújság
                              Városi fórum, vitaoldalak, chat
                              Hirdetések (lakossági és vállalkozói apróhirdetések,
                                  reklámok)
                              Közvélemény kutatások
                         Az újság szerkesztősége könyvtárban, iskolában, vagy akár egy
                         Internet kávézóban is lehet. Szerkesztésébe bárki, akár otthoni
                         számítógépéről bekapcsolódhat. Az újságból értelemszerűen átjárás
                         van a közháló és a kereskedelmi tartalomszolgáltatások felé.
                         A projekt külön épít a diákokra.

A projekt haszna:        A város Internetet használó közössége élő információs fórumhoz
                         jut, amelynek szerkesztésébe akár be is kapcsolódhat. Ezzel
                         erősödik a helyi demokrácia is.

Finanszírozás:           Magánszféra részvételével. Az          önkormányzat      a    közcélú
                         tartalmakkal segítheti a projektet.

Főbb együttműködők:      Vállalkozók, önkormányzat

A projekt időtávja:      Folyamatos

Projektvezető:




                                                                                             52
                                           Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                       Informatikai Stratégiája
                                                                                    2004-2006




      5.1.7. C6 - Új típusú közösségi találkozó helyek létrejöttének támogatása

A projekt azonosítója:   C6

A projekt neve:          Közösségi találkozó helyek, Internet kávézók, e-klub létrehozása

A projekt célja:         A projekt kiépíti és bemutatja a nem "virtuális", azaz személyes
                         kapcsolatokon - kontaktuson, közös élményeken alapuló új típusú
                         közösségek létrejöttét, az e-klubok városi mintáját.

A projekt leírása:       Az e-klubok olyan (kis részben) non-profit és (döntő részében profit
                         orientált) találkozási pontok, vagy olyan kereskedelmi vendéglátó
                         helyek, amelyekben mindenki számára kedvező feltételek mellett
                         rendelkezésre áll az új technológia és a város életébe való
                         bekapcsolódás eszközrendszere. Elsődleges célközönsége az
                         otthoni számítógéppel nem rendelkező lakosság és fiatal baráti
                         társaságok, diákok:
                              Személyi számítógép irodaszoftverekkel és segítő, oktató
                                  személyzettel
                              Internet használat (Internet kávézó)
                              Helyi multimédia újság olvasása, bekapcsolódás a
                                  szerkesztésébe (szerkesztőség). városi közháló, benne az
                                  önkormányzati ügyfélszolgálat
                              Számítógépes szerviz és üzlet
                              Informatikai oktatás, tanfolyamok
                              Informatikai rendezvények, vetélkedők
                              Számítógépes játékok
                              Egyéb közösségi rendezvényeknek helyszín

A projekt haszna:        Létrejön az Internetes számítógépekkel is ellátott közösségi
                         találkozó helyek, és a köztéri (közháló) terminálok mintája.
                         Szociális megfontolású események (tanfolyamok, vetélkedők,
                         rendezvények) helyszíne is lehet.

Finanszírozás:           Magánszféra részvételével. Az önkormányzat a közösségi, és/vagy
                         szociális eseményekkel is segítheti a projektet.

Főbb együttműködők:      Vállalkozók, önkormányzat

A projekt időtávja:      1 év

Projektvezető:




                                                                                            53
                                           Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                       Informatikai Stratégiája
                                                                                    2004-2006




      5.1.8. C7 - E-Business elterjedésének felgyorsítása

A projekt azonosítója:   C7

A projekt neve:          E-business menedzsment és technológia elterjedésének elősegítése

A projekt célja:         A városban működő vállalkozások számára bemutatja és felajánlja
                         az B2B és B2C eljárásokat. Kezdeményezi B2C szolgáltatások
                         bevezetését (business-to-customer) 100 vállalkozásnál.

A projekt leírása:       A projekt a városban működő vállalkozások Interneten való
                         megjelenését segíti elő és pilot jellegű kereskedelmi
                         tartalomszolgáltatásokat épít ki. A létrejövő mintaszolgáltatások
                         megjelennek a városi közhálón és multimédia újságban. A projekt a
                         következőket ajánlja:
                               Ingyenes e-mail cím minden vállalkozásnak
                               Kedvezményes e-Business Web oldal tárolás résztvevő
                                 vállalkozásnak
                               Kedvezményes Web oldal tervezés és megvalósítás
                               Városi elektronikus (online) kereskedés beindítása például
                                     o éttermek, fodrászok, szórakozó helyek, szállodák
                                         (helyfoglalás)
                                     o boltok, üzletek és
                                     o egyéb szolgáltatók számára (könyvelők, ügyvédek,
                                         egyéni vállalkozók...)
                               Önkormányzati távügyintézés (közháló) bekapcsolása
                               Olcsó és hatékony hirdetések (reklámok)
                               Tanfolyamok, oktatás

A projekt haszna:        A városban működő vállalkozások a projekt segítségével a globális
                         kereskedelem részesévé válhatnak, növelhetik forgalmukat,
                         nyereségüket. A résztvevő vállalkozások versenyképessége javul.

Finanszírozás:           Magánszféra részvételével. Az önkormányzat a                közcélú
                         tartalmakkal és PR tevékenységgel segítheti a projektet.

Főbb együttműködők:      Vállalkozók, önkormányzat

A projekt időtávja:      2 év

Projektvezető:




                                                                                            54
                                                                Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                                            Informatikai Stratégiája
                                                                                                         2004-2006




     5.2. Táblázatok jegyzéke


Ábra 2-1 Szerverek listája ............................................Error! Bookmark not defined.18
Ábra 2-2 Kliens munkaállomások aránya ....................Error! Bookmark not defined.19
Ábra 2-3 A belső hálózat felépítése ..............................Error! Bookmark not defined.21
Ábra 2-4 Nyomtatók megoszlása .................................Error! Bookmark not defined.23
Ábra 3-1 SWOT összefoglaló táblázat ............................................................................ 24
Ábra 3-2 SWOT tevékenység kereszttábla ...................................................................... 25
Ábra 4-1 Stratégiai akciók logikai csoportosítása ........................................................... 31
Ábra 4-2 A hivatal belső működésének javítása informatikai eszközökkel (stratégiai
    akciók) ...................................................................................................................... 34
Ábra 4-3 Ügyfélbarát önkormányzati működés fejlesztése, eÖnkormányzat
    megteremtése (stratégiai akciók) ............................................................................. 37
Ábra 4-4 Székesfehérvár közhálójának létrehozása (stratégiai akciók) ......................... 41
Ábra 4-5 Az informatikai kultúra fejlesztése (stratégiai akciók)..................................... 44
Ábra 4-6 Akciók megvalósításának indítása ................................................................... 46




                                                                                                                                 55
                                            Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
                                                                        Informatikai Stratégiája
                                                                                     2004-2006




   5.3. Vezetői interjúk és konzulensek
A stratégia összeállítása során az alábbi vezetők járultak hozzá a tervezés, az információs
társadalom és elektronikus önkormányzat stratégiai szintjeit érintő kérdéseinek
megfogalmazásához:

 Warvasovszky Tihamér                                        Polgármester

 dr. Szelier András                                          Alpolgármester

 Boldizsár Kálmánné                                          Alpolgármester

 Óber László                                                 Az Informatikai, és
                                                             Civilkapcsolatok Bizottság
                                                             elnöke

 Regőczi Miklós                                              Az Informatikai, és
                                                             Civilkapcsolatok Bizottság
                                                             tagja

 dr. Szabó Katalin                                           Jegyző

 Krajcsirik János                                            Informatikai iroda vezetője

 dr. Csepeli György                                          IHM politikai államtitkára
                                                             (tárcaprogram,
                                                             háttéranyagok)

 Simon Gábor                                                 Kormányzati célkitűzések és
                                                             prioritások 2006-ig (MeH,
                                                             BM, IHM, EU)

 dr. Kiss József                                             Közigazgatási informatika.
                                                             MTA
                                                             Információtechnológiai
                                                             Alapítványa vezetője (MeH
                                                             IKB ajánlásokkal,
                                                             háttéranyagok)

 KFKI Számítástechnikai Rt. és Minor Rendszerház Rt.
 önkormányzati stratégiai tervező, és közigazgatási
 információs rendszereket fejlesztő vezető munkatársai


A fentieken kívül kb. 20 további konzultációra (interjúra, háttérbeszélgetésre) került sor
Székesfehérvárott (beleértve a Hivatal munkatársait), és az önkormányzati politikákat
érintően, központi kormányszervezeteknél.



                                                                                             56

								
To top