Docstoc

Gyulladással járó ízületi betegségek

Document Sample
Gyulladással járó ízületi betegségek Powered By Docstoc
					Gyulladással járó ízületi betegségek (artritiszek)

Az izületek gyulladását artritisznek nevezzük. A fájdalmat az ízületek duzzanata kíséri, amit az ízületben felgyülemlett
ízületi folyadék okoz. A beteg ízületeit merevnek érzi",be kell járatnia", azaz bemozgatás után a mozgás könnyebbé
válik. Az érintett ízület mozgása korlátozott, és deformitás is kialakulhat.

Az artritisznek különböző típusai vannak a gyulladt ízületek száma, a betegség időtartama és lefolyása alapján. A
monartritisz csak egy ízületet betegít meg, mások néhányat (oligoartritisz) vagy nagyszámú (poliartritisz) ízület
betegszik meg. Az ízületi gyulladások egy részének oka ismeretlen (például RA), máskor a kórokozó (vírus: Lyme-
kór, baktérium: tbc-s artritisz) ismert. A vérből vagy az ízületi nedvből a kórokozó egyes esetekben kimutatható
(például gennyes artritisz), máskor nem (például reaktív artritiszek).

A betegség néhány típusa csak rövid ideig tart, heveny tünetekkel (akut artritisz, de más betegségtípusok tünetei
évekig, vagy egy életen át is kísérhetik a beteget (idült vagy krónikus artritisz); enyhe és súlyosabb, rosszabbodó és
javuló, illetve hullámzó lefolyású formái lehetnek.

Reumatoid artritisz (RA)

Az ízületek idült gyulladásos megbetegedése, mely általában fokozatosan kezdődik a csuklóban, a kéz- és lábujj
ízületeiben, a bokában, fájdalommal és duzzanattal jár (23. dbra), ami később az ízületek deformitásához vezethet;
nemcsak az ízületek, hanem az egész szervezet betegsége; érintett lehet a szív, a vese, a tüdő, a szem, az izmok stb. A
lakosság 1-2 százalékát érinti és 35-55 év között fordul elő leggyakrabban. A nők háromszor gyakrabban betegszenek
meg, mint a férfiak. Az ízületi gyulladás gyerekkorban leggyakrabban 1-7 év közötti korban kezdődhet, de bármely
életkorban előfordulhat.

Ok

Még nem tisztázott, hogy miért betegszik meg valaki RA-ben. Az biztos, hogy az immunrendszer érintett, amelyet az
ún. reumafaktor kimutathatósága és más immunológiai vizsgálat is jelez. A reumafaktor a szervezet saját fehérjéje
ellen termelődő ellenanyag.

Örökletes tényezők is szerepet játszhatnak bizonyos esetekben a betegség kialakulásában.

Tünetek

Az érintett ízületek duzzadtak, fájnak, nyomásra érzékenyek, reggelente merevek (több mint 30 percig), minden
mozdulat fájdalmas, ízületi zsugorodás (kontraktúra) és alakváltozás (deformitás)




alakul ki, a csökkent mozgásképesség és kímélet az izmok sorvadásához (atrófia) vezet. Számos tevékenység
korlátozott lehet: a fésülködés, a fogás, a járás, a felállás stb. A krónikus gyulladás az ízületi belhártyán zajlik, ami az
ízületi folyadék fokozott termelődésével és az ízületi porc fokozatos pusztulásával jár. Ez utóbbi az ízületek
elmerevedését eredményezheti. A bőr alatt ártalmatlan kis reumás csomók alakulhatnak ki.
Lefolyás

Néhány betegnél csak kevés ízület érintett, míg másoknál szinte mindegyik ízület megbetegszik. A gyulladás hullámzó
lefolyású: átmenetileg fokozódhat, majd megint lecsillapodik. Néha a betegség megtámadja a szervezet egyéb
területeit is (szem, tüdő stb.). A tünetek fellángolásakor a beteg gyengének érzi magát, fogyhat, vérszegénnyé válhat.
Ha csak 1-2 ízület érintett, a betegek egészen jól érzik magukat. A betegek számára oly rémisztő járásképtelenség a jó
beteg-orvos-gyógytornász együttműködés következtében csak az esetek nagyon kis százalékában fordul elő.

Kezelés

1. gyógyszerek, 2. fizioterápia, 3. műtét, 4. életmód-változtatás.

A beteg kezelésének beállítása reumatológus szakorvos feladata, de a háziorvosnak is ismernie kell a kezelés módját,
az alkalmazott gyógyszerek tulajdonságait, mellékhatásait, mert a beteg rendszeres ellenőrzése rá hárul.

Gyógyszerek:

Alapvetően kétféle reumaellenes gyógyszert alkalmazunk: egyrészt amelyek csökkentik a gyulladást, fájdalmat, ízületi
merevséget (fájdalomcsillapítók, nem szteroid és szteroid gyulladáscsökkentők), ezáltal könnyítik a beteg mozgatását,
mindennapi életét már rövid alkalmazás után is: másrészt az ún. bázisterápiás szereket (arany, metotrexát, penicillamin
stb.), melyekkel hosszú távon képesek vagyunk a betegség lefolyását alakítani.

Fizioterápia:

A gyógyszeres és műtéti kezelés hasznos kiegészítője: heveny gyulladásos szakaszban legfontosabb a nyugalomba
helyezés, az ízületi zsugorodások megelőzése (gyakori hason fekvés, tilos a kispárnát a térdek alá helyezni, a
térdízületi zsugorodás veszélye miatt), borogatás, jegelés, gyulladáscsökkentő pakolások (például Antiflogisztin
kenőcs stb.). A nyugalom mellett is fontos az ízületek naponta 1-2-szeri bemozgatása és az izmok erejének megtartása,
majd fokozása speciális tornagyakorlatokkal (például combizomzat feszítése-elernyesztése fekvő helyzetben).

Az akut tünetek enyhülésével egyre nagyobb szerepet kap a szárazon és vízben végzett gyógytorna.

Ortopédiai műtétek:

Célja a fájdalom és gyulladás csökkentése, az ízület stabilitásának helyreállítása, a beteg állapotának javítása. Műtétre
akkor kerül sor, ha a gyulladást más módon nem tudjuk befolyásolni, ha valamelyik ízület oly mértékben károsodott,
hogy a mozgás nagyon nehézzé válik. Térdet, csípőt, ujjízületet protézis beültetésével lehet pótolni.

Megelőzés

Mai ismereteink szerint ez a betegség nem megelőzhető. A betegnek döntő szerepe van az ízületek további
károsodásának (ízületvédelem) és a mozgásfunkciók csökkenésének megakadályozásában; tudnia kell, hogy hosszú
ideig tartó, krónikus betegségben szenved, és rajta is múlik, hogy további sorsa hogyan alakul. Elengedhetetlen a
család megértő, segítő hozzáállása. A legfontosabb a rendszeres, mindennapos gyógytorna. A betegnek sokszor a
mindennapi életét megkönnyítő eszközre van szüksége a konyhában, szobában, ürdőszobában és WC-ben,
kertészkedéskor. Nagyon fontos a kényelmes fekvés és ülés. A sétához mindig használjon segédeszközt (botot,
járókeretet). Néhány esetben a közlekedéshez tolószékre lehet szükség, s emiatt a lakást is át kell alakítani: a
küszöböket meg kell szüntetni, a lépcsőfeljárót át kell építeni (rámpa!), legyen széles az ajtónyílás, az asztalokat,
munkafelületeket a tolókocsi magasságához kell igazítani, a különböző eszközök legyenek jól elérhetőek. A legtöbb
RA-s beteg néhány változtatással autót tud vezetni.

Az RA-s betegnek meg kell gondolnia, hány gyermek felnevelését tudja vállalni. A kisgyerekeket emelgetni kell, az
óvodáskorúakat óvodába kell vinni; ebben a korban a gyerekek elevenek, nem tudnak nyugton maradni, szobába zárva
élni egész nap.

Az RA rehabilitációja azt jelenti, hogy amennyire lehetséges, helyreállítjuk az ízületek mozgását, fenntartjuk az izmok
erejét, ezáltal visszaadjuk a beteg függetlenségét, emberi méltóságát. Tapasztalatok szerint a legtöbb RA-s beteg képes
minél teljesebb életet élni.

				
DOCUMENT INFO
Shared By:
Categories:
Tags:
Stats:
views:32
posted:6/19/2012
language:Hungarian
pages:3