Ad�bevall�sok 2011

Document Sample
Ad�bevall�sok 2011 Powered By Docstoc
					Adóbevallások 2011

            2012.02.14.
            1153-as bevallás

A bevallás részei
A bevallás négy fő része:
  Magánszemélyekre vonatkozó lapok – a
  főlapokon túl a 01-es pótlaptól a 09-es pótlapig;
  Mezőgazdasági őstermelői lapok – az
  előzőeken túl a 12-es pótlapok;
  Egyéni vállalkozókra vonatkozó lapok – a
  főlapokon túl a 01-es pótlaptól a 15-ös
   pótlapig;
  Önellenőrzésre vonatkozó lapok – a 16-os
  pótlapok.
                                                      2
 Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek
         összegének megállapítása
      (adóalap-kiegészítés számítása)

Kiss Jánosnak 2011-ben munkaviszonyból
 származó bérjövedelem adóalapjaként
 3 810 000 forintot igazoltak a 11M30-as igazolás
 1. sor („d”) oszlopában, mely összeg adóalap-
 kiegészítéssel növelt összeg. Az igazolás 1. sor
 („a”) oszlopában szereplő 3 000 000 forint az
 adóalap-kiegészítés alapja (a bér
 összege).(3.000.000 Ft x 1,27)

                                                3
A bevallás kitöltése:
Az 1. (a munkaviszonyból származó
  bérjövedelem) sor („a”) oszlopba a 3 000 000
  forintot,majd az 1,27-tel való szorzást követően
  a („d”) oszlopba a 3 810 000 forintot kell beírni.
  A ÁNYK program segítségével a 3 000 000
  forintot beírva a program az 1,27-tel való
  szorzást elvégzi és a („d”) oszlopban megjeleníti
  a 3 810 000 forintot.

                                                   4
Ha a 11M30-as igazoláson nincs feltüntetve az („a”)
   oszlopban az adóalap-kiegészítés alapja,
akkor azt a magánszemélynek kell kiszámolnia. Az
   összevont adóalap összegét a jövedelem
1,27-szereseként kellett meghatározni. Ezért a példa
   szerinti esetben a bevallás („a”)
oszlopába írandó jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy az
   igazolás („d”) oszlopában
feltüntetett összeget el kell osztani 1,27-el. A bevallás („a”)
   oszlopába írandó összeg kiszámítása a példa szerinti
   esetben: 3 810 000: 1,27 = 3 000 000.


                                                                  5
• 2./ Az igazolás alapján Kovács János az
  önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztártól
  2011. október 4-én 635 000 forint nyugdíj-
  szolgáltatásnak nem minősülő összeget
  vett fel, amely egyéb jövedelemként (12.
  sor) adóköteles.



                                               6
A bevallás kitöltése:
A 635 000 forint egyéb jogcímen adóköteles kifizetés után
   Kovács János köteles a 27%-os
egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, ezért a kifizetett
   összeg 78%-át kell az adóalap-kiegészítés
alapjaként figyelembe venni, azaz 495 300 forintot.
A kifizetést terhelő 27%-os egészségügyi hozzájárulást a
   bevallás benyújtására előírt
határidőig kell (kellett) megfizetnie (és a 1153-09-es lapon
   kell/kellett bevallani a 287. sor („e”) oszlopában).



                                                           7
Ezen kívül Kovács János 2011-ben önkéntes kölcsönös
   biztosító pénzár tagjaként 100 000 forint munkáltatói
   adományban részesült. A 100 000 forint egyéb
   jövedelem az adóalap-kiegészítés alapja is egyben,
   mivel Kovács Jánosnak nem kell ezen összeg után
   egészségügyi hozzájárulást fizetnie.
A fenti jövedelmek esetében az ÁNYK segédprogram a
   („b”) - („c”) oszlopok különbözetének 100%-át írja az
   („a”) oszlopba, melyet a magánszemélynek kell felülírnia
(495 300 + 100 000) 595 300 forintra. A felülírást követően
   a program elvégzi az 1,27- tel történő szorzást, és a („d”)
   oszlopba beírja az adóalap-kiegészítéssel növelt
   összeget.

                                                             8
3./ Borzas Károly az Előre Kft. cég megbízása
  alapján többször tartott szakmai előadást,
  melyből a bevétele 1 200 000 forint volt.
  Költségként 130 000 forintot tud érvényesíteni a
  számlái alapján.
  Borzas Károlynak 2011-ben ingatlan
  bérbeadásból is származott jövedelme. Az ebből
  származó bevétele 2 000 000 forint, költségként
  számlák alapján 600 000 forintot számol el.

                                                 9
A bevallás kitöltése:
Borzas Károlynak a 7. (önálló tevékenységből származó
  jövedelem) sort kell kitöltenie a következők szerint.
A 7. sor („b”) oszlopába írandó összeg (1 200 000+2 000
  000) 3 200 000 forint, a („c”) oszlopba a költségek
  együttes összege kerül (130 000+ 600 000) 730 000
  forint.
Ha Borzas Károlynak az ÁNYK programmal készíti el a
  bevallását, és jelöli a segédszámítás használatát, a
  kitöltő-ellenőrző program automatikusan beírja az („a”)
  oszlopba a bevétel és a költség (3 200 000-730 000)
  különbözetét, a 2 470 000 forintot.

                                                            10
Amennyiben egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie, és
  ezt a közterhet költségként nem (a érvényesíti, akkor az
  ingatlan bérbeadásból származó jövedelmének
  (2 000 000-600 000), azaz az 1 400 000 forintnak a
  78%-át kell az adóalap-kiegészítés
  alapjaként figyelembe vennie. Ezért a program által beírt
  összeget korrigálnia kell. Az 1 400 000 forint 78%-ához,
  azaz 1 092 000 forinthoz hozzá kell adnia az előadásból
  származó
 (1 200 000-130 000) 1 070 000 forint jövedelmét. Az („a”)
  oszlopban tehát 2 162 000 forintra kell korrigálni a
  program által „felkínált” összeget.

                                                          11
             Családi kedvezmény

1./ A Kiss házaspár három gyermeket nevel. Egy középiskolás
    gyermek az anya, az általános iskolás gyermek és egy egyetemista
    az apa gyermeke. Mivel mindkét szülő jogosult a családi pótlékra,
    így a családi kedvezmény igénybevételére is.
A családi pótlék megállapításánál az egyetemista gyermeket is
    figyelembe veszik, mert nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel,
    ezért Ő is eltartottnak minősül.
Természetesen a családi pótlékot és a családi kedvezményt is csak
    egyszeresen lehet igénybe venni!
Az egyetemista gyermek figyelembevétele miatt a házastársak a két
    gyermekre tekintettel havonta 2*206 250 forint családi
    kedvezményre jogosultak.
A fenti példából kiindulva, ha az egyetemista gyermek befejezi a
    tanulmányait, az eltartottak száma kettőre csökken. A házaspár az
    egyetemista gyermek tanulmányainak befejezését
kővető hónaptól 2*62 500 forint családi kedvezményre jogosultak.

                                                                    12
2./ A szülők élettársi kapcsolatban élnek és három
   gyermeket nevelnek.
   Az egyik középiskolás közös gyermekük, a másik
   középiskolás és egy főiskolás az apa gyermeke. Az anya
   a saját gyermeke után jogosult családi pótlékra, ezért
   1*62 500 forint családi kedvezményt
   érvényesíthet. Az apa esetében a kedvezményezett
   eltartottak száma két fő, két gyermekkel összefüggésben
   jogosult a családi pótlékra, és a főiskolás gyermeket a
   családi pótlék mértékének megállapítása során
   figyelembe veszik, tehát az eltartottak száma három fő
   az esetében. Az apa 2*206 250 forint családi
   kedvezményre jogosult havonta.
                                                        13
         Az adójóváírás számítása,
           a 1153-B lap 24. sora
• 1./ Horváth Tibor 2011-ben csak
  munkaviszonyból származó bérjövedelmet
  szerzett, melynek összege 3 720 000 forint volt
  (1. sor „a” oszlop). Adóalap kiegészítéssel
  számított összeg
  (3 720 000x1,27)= 4 724 400 forint (1. sor „d”
  oszlop) Az adózó adójóváírást egyáltalán nem
   érvényesíthet, mivel a 2011. évi összes
  jövedelme (20. sor) a 3 960 000 forintot
  meghaladta.

                                                    14
Ha az első példában Horváth Tibor
  munkaviszonyból származó jövedelme adóalap
kiegészítéssel csak 3 320 000 forint lenne, de
  ingatlan bérbeadásából is szerzett volna
  adóalap kiegészítéssel 1 510 000 Ft jövedelmet,
  adójóváírást akkor sem érvényesíthetne, mert az
  összes bevallott (20. sor) jövedelme 4 830 000
  forint lenne, ami a 3 960 000 forint értékhatárt
   szintén meghaladná.

                                                15
3./ Sors Tibor 2011-ben 3 817 000 Ft munkaviszonyból
   származó bérjövedelmet szerzett adóalap
   kiegészítéssel. A jogosultsági hónapok száma 12, más
   jövedelme nem volt. A magánszemélyt az adóévre
   csökkentett összegű adójóváírás illeti meg, mivel az
   összes jövedelme (20. sor) a 3 960 000 Ft-ot nem
   haladta meg.
A csökkentett összeg kiszámítása:
Az adózót megillető összeg a bér 16%-a, de legfeljebb
145 200 forint lenne, ez azonban
   csökkentendő (3 817 000-2 750 000) az 1 067 000 forint
   12%-ával, azaz 128 040 forinttal, így
 Sors Tibor 2011-ben adójóváírás címén
145 200-128 040 = 17 160 forinttal csökkentheti a
számított adóját.

                                                        16
4./ Tóbiás Béla 2011. évi adóbevallásban bevallott
  összes jövedelme (20. sor) 1 200 000 forint.
  Az adóévben megszerzett bérjövedelme
  adóalap-kiegészítéssel 1 200 000 forint, az
   adójóváírásra jogosító hónapok száma: 8 volt.
  Tóbiás Béla az őt megillető adójóváírás
   összegét a következők szerint állapítja meg.
   A 1 200 000 forint adóalap-kiegészítéssel növelt
  bér 16%-a 192 000 forint, tekintettel azonban a
  8 jogosultsági hónapra 8 x 12 100 forint/hó,
  vagyis 96 800 forint adójóváírás illeti meg.

                                                  17
Tevékeny József 2011-ben egyéni vállalkozó volt
egész évben. A vállalkozói kivét és az arra
tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés
  együttes összege 3 192 000 Ft, a vállalkozói
osztalékalap pedig 300 000 Ft volt. Június 23-tól
  július 4-ig beteg volt. Erre az időre az adóalap
kiegészítéssel növelt táppénz összege 95 000 Ft.
  Más jövedelme nem volt.


                                                     18
A táppénz bérjövedelemnek minősül, és a 2011. évi összes
   jövedelme (20. sor) 3 587 000 Ft,
azaz a 2 750 000 Ft-ot meghaladja ugyan, de a táppénz
   után az adójóváírást csökkentett összegben
   érvényesítheti. A jogosultsági hónapok száma 2, mivel
   két hónapra illette meg a bérjövedelemnek minősülő
   táppénz. A számított adóból levonható összeg a 95 000
   Ft 16%-a, vagyis 15 200 Ft lenne, mivel a bér 16%-a
   nem éri el a 2 hónapra levonható legfeljebb
   (2 x 12100=) 24 200 Ft-ot. A jogosultsági határt (2 750
   000 Ft-ot) a 20. sor jövedelme
  (95 000+3 192 000+300 000=3 587 000) meghaladja, így
   a 3 587 000 és a 2 750 000 Ft különbözete (837 000 Ft)
   12%-ával (100 440 Ft-tal) csökkentenie kell az
   adójóváírás összegét. Ez azonban az jelenti, hogy
   adójóváírást az adózó nem érvényesíthet.

                                                        19
  Az adóelőleg alapjának megállapításakor a kifizetőnek tévesen
                      adott nyilatkozat miatt
külön fizetendő 39 és 12%-os adó kiszámítása a 1153-C lap 53., 68.
                             sorához

1./ Bekecs Tamás a kifizetőnek 300 000 forint
  tételes költséget jelölt meg.
Ezzel szemben év végén, a számlával igazolt,
  ténylegesen figyelembe vehető költsége csak
  180 000 forint. A két összeg különbözete 120
  000 forint, több mint az adóelőleg
  megállapításakor nyilatkozott költség 5%-a
  (ez kerül az üresen hagyott fehér téglalapba).
   A 120 000 forint után, annak 39%-át, vagyis
  46 800 forintot (ez kerül a „c” oszlopba) kell
  adózónak további adóként megfizetnie.

                                                                20
A fenti példa alapján nem kellene 39%-os
adót fizetnie a magánszemélynek akkor,
ha a két összeg különbözete nem lenne
több 15 000 forintnál (a 300 000 forint 5%-
ánál), azaz a ténylegesen figyelembe
vehető, igazolt kiadás 285 000 forint vagy
annál magasabb összeg lenne.


                                          21
Az előzőek alapján, amennyiben adózó kötelezettsége
  levezetésekor a 67. sorban adókülönbözetet mutat ki,
  akkor meg kell néznie, hogy az adókülönbözet abból
  keletkezett-e, hogy az adóelőleg-nyilatkozatában közölt
  körülmények ellenére családi kedvezmény,
  adójóváírás, adókedvezmény érvényesítését jogalap
  nélkül kérte-e.
Amennyiben a befizetendő különbözet az helytelen
  adóelőleg-nyilatkozat következménye, és a 10 000
  forintot meghaladja az e miatti fizetési kötelezettsége,
  úgy további 12% adót kell felszámítania
 (68. sor) és megfizetnie bevallásával egyidejűleg.

                                                             22
  Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem és
            adója1153-04-es lap a 161. sora


Berta József az önkormányzattól a 2007-ben megvásárolt
   lakását 2011-ben eladta 3 500 000 forintért. A
   szerzéskori érték (az önkormányzatnak ténylegesen
   kifizetett összeg) 300 000 forint, az egyéb költségek
   (hirdetés, közvetítői díj) 200 000 forint.
A jövedelem kiszámítása:
Bevétel („b” oszlop)                          3 500 000 Ft
Költség („c” oszlop)(300 000 + 200 000) - 500 000 Ft
Számított összeg:                             3 000 000 Ft
Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a:
                                                900 000 Ft
Adó („e” oszlop) a 900 000 Ft 16%-a            144 000 Ft

                                                             23
Ha a példa szerinti ingatlannak nem csak Berta József, hanem a
   házastársa is a tulajdonosa
volt, akkor a jövedelmet a tulajdoni hányadoknak megfelelő arányban
   meg kell osztaniuk.
Mindkettőjüknek bevallást kell benyújtania.
Ekkor mindkettőjük bevallásában a következők szerint kell az adatokat
   feltüntetni.
Bevétel („b” oszlop) 1 750 000 Ft
Költség („c” oszlop) - 250 000 Ft
Számított összeg       1 500 000 Ft
Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a:
                                         450 000 Ft
Adó („e” oszlop) a 450 000 Ft 16%-a 72 000 Ft



                                                                   24
Ha a példa szerinti adózó a jövedelméből 900 000 forintot a bevallás
   benyújtásáig
igazoltan saját maga részére, idősek otthonában biztosított férőhely
   megszerzésére fordította,
akkor a bevallást a következők szerint kell kitöltenie:
Bevétel („b” oszlop)          3 500 000 Ft
Költség („c” oszlop)          - 500 000 Ft
Számított összeg              3 000 000 Ft
Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a: 900 000 Ft
Adó („e” oszlop) a 900 000 Ft 16%-a                  144 000 Ft,
a 900 000 forint 16%-os adója, azaz 144 000 forint.
A „d” oszlopban szereplő 900 000 forint jövedelmet és az „e”
   oszlopban feltüntetett, levont 144 000 forint adót a
   bevallás 06-01-es lapján a cél szerinti felhasználásról, a 209.
   sorban kell feltüntetnie.
A 209. sor „a” oszlopba a 900 000 forintot, és a „b” oszlopba a 144
   000 forintot kell beírnia.



                                                                  25
Horgos Róbert a 2006-ban 26 000 000 forintért
  vásárolt üdülőjét 38 000 000 forintért
  értékesítette 2011-ben.
A jövedelem számítás és a bevallás kitöltése a
  következő:
Bevétel („b” oszlop)           38 000 000 Ft
Költség („c” oszlop)         - 26 000 000 Ft
Számított, egyben adóköteles jövedelem („d”
  oszlop) 12 000 000 Ft
                                                 26
• A példa szerinti esetben, a jövedelem csak
  akkor lenne csökkenthető, ha az üdülőt
  2012-ben, illetve ennél későbbi évben
  értékesítené. Így a 16% mértékű adót,
  azaz 1 920 000 forintot kell az „e”
  oszlopba beírni és a bevallás
  benyújtásának határidejéig megfizetni.


                                          27
Horgos Róbert 1998-ben 2 500 000 forintért vásárolt telkét
  14 700 000 forintért adta el 2011-ben. Egyéb
  költségeinek (illeték, ügyvédi költség) együttes összege
  800 000 forint.
Az adó kiszámítása a következő:
Bevétel („b” oszlop)                        14 700 000 Ft
Költség („c” oszlop) 2 500 000 + 800 000= - 3 300 000 Ft
Számított jövedelem                         11 400 000 Ft
Levonandó a 11 400 000 Ft 80%-a             - 9 120 000 Ft
Jövedelem („d”) oszlop                        2 280 000 Ft
Adó („e” oszlop) 2 280 000 Ft 16%-a             364 800 Ft
Ha a példánkban szereplő Horgos Róbert, az eladott telket
  1996-ban vagy azt megelőzően szerezte volna, akkor a
  11 400 000 forintos számított jövedelem 100%-át
  levonhatná a számított összegből, vagyis adóköteles
  jövedelme nem keletkezne, ezért a bevételét sem
  kellene bevallania.
                                                         28
Az ingó értékesítéséből származó jövedelem utáni adó
             kiszámítása a 1153-04-es lap
                      163. sora

Az ingó értékesítéséből származó jövedelem
800 000 forint. Ennek 16%-os adója
128 000 forint lenne, de a 200 000 forintos
  mentességre tekintettel a 200 000 forint 16%-át,
  vagyis 32 000 forintot le kell vonni, ezért e sor
  „e” oszlopába 96 000 forintot kell az adózónak
  írnia.



                                                   29
      Az ingatlan értékesítésből származó
  jövedelmek adókiegyenlítésének levezetése
                 1153-06-01 lap
Molnár Ágnes 2010-ben értékesítette a tulajdonában lévő
  lakását, melynek a megállapított 10 000 000 forint
  jövedelme után a 2 500 000 forint adót megfizette.
2011-ben az édesapja részére vásárolt az idősek
  otthonában férőhelyet 4 000 000 forintért.
1153-06-01 lap kitöltése:
204. sor 2010-ben megfizetett adó                        2 500 000 Ft
205. sor 2010. évi cél szerinti felhasználás alapja: 0 adója: 0 Ft
206. sor 2011. évi cél szerinti felhasználás alapja: 4 000 000 adója:
                                                           640 000 Ft*
*Ezt az összeget kell beírnia a 1153-C lap 65. sorába.


                                                                         30
Bartos Áron 2011-ben értékesített ingatlanból származó jövedelme 5
  000 000 forint, melynek az adója 800 000 forint.
2011-ben ápolási otthonban férőhely megszerzésére fordított összeg 6
  000 000 forint.
A 1153-06-01 lap kitöltése:
208. sor 2011. évi ingatlanértékesítés jövedelem alapja:
5 000 000                    adója: 800 000 Ft
209. sor 2011-ben cél szerinti felhasználás alapja:
 6 000 000                   adója: 960 000 Ft
210. sor 2012. évben cél szerinti felhasználásként még
  figyelembe vehető:                          0 Ft
                                                                   31
A százalékos egészségügyi hozzájárulás
 kiszámítása, a 1153-09-es lap kitöltése
Móri János adózó 2011. évben kiadta ingatlanát egy cégnek, mely
    bérbeadásból
1.400.000 forint jövedelme keletkezett. Ezen kívül ugyanattól a cégtől
    265.100 forint osztalék jövedelmet is szerzett. Mindkét jövedelem
    után 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége
    keletkezett, amely összegszerűen: 1.400.000 + 265.100 = 1.665.100
    forint, melynek a 14%-a 233.114 forint.
Móri János után a kifizető 240 000 forint egészségbiztosítási járulékot
    fizetett meg, rendelkezik a kifizetőtől kapott igazolással, amely
    jogcímenként tartalmazza:
- a levont 14%-os egészségügyi hozzájárulás összegét (233.114 forint),
    és
- a megfizetett egészségbiztosítási járulék összegét (240.000 forint).
Ezeket az összegeket a kifizető levonta, így az adózónak e
    jövedelmek tekintetében további (saját) egészségügyi
    hozzájárulás kötelezettsége nincs, és mivel a bevallásban csak
   a saját kötelezettségeket kell feltüntetnie, a 1153-09-es lapot nem
    kell kitöltenie.
                                                                     32
Mivel a két tétel összege meghaladja a 450.000 forintot (233.114 +
   240.000 = 473.114), Móri Jánosnak visszaigénylési jogosultsága
   keletkezik. Ennek érvényesítésére a bevallás 09-es lapját ki kell
   töltenie.
A 1153-09-es lap kitöltésnél a következőképpen kell eljárnia:
A 288. sor „g” mezőjébe a                 233.114 forintot kell feltüntetni.
A 289. sor „g” mezőjébe a                 240.000 forintot kell beírni.
A 290. sor „g” oszlopba az előző két sor összege, 473.114 forint
   kerül.
A 290. sor „f” oszlopba kerül a fentiek alapján kimutatható túlvonás,
   amellyel a levonások összege meghaladja a hozzájárulás-fizetés
   felső határát (473.114 – 450.000 =) 23.114 forint.
A 295. sorban is ezt az összeget kell szerepeltetni, mert Móri
   Jánosnak egyéb kötelezettsége, befizetett hozzájárulása nem volt.
A 298. sorban is fel kell tüntetni a túlvont összeget (23.114 forintot).
Ez lesz a ténylegesen visszaigényelhető összeg, amelyet a bevallás
   90. sorába is át kell vezetni.




                                                                           33
Példák az egészségügyi hozzájárulás alapjának
     megállapítására az egyéni vállalkozói
 igazolvánnyal rendelkező családi gazdálkodó
                  esetében
Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói
  igazolvány birtokában folytatja tevékenységét, az
  őstermelői tevékenysége tekintetében a mezőgazdasági
  őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia.
  A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapjának
  meghatározásakor az elszámolt bevételéből annyi
  összeget, amennyit egyéni vállalkozóként
  járulékalapként figyelembe vett, olyan jövedelemként kell
  figyelembe venni, amelyet járulékfizetési kötelezettség
  terhel.



                                                         34
Járulékalapként figyelembe vehető összeg
  minimuma havonta a tárgyhónap első napján
  érvényes személyi alapbér kötelező
  legkisebb havi összege (78 000 forint), ha
  azonban az egyéni vállalkozó
  főtevékenysége legalább középfokú iskolai
  végzettséget vagy középfokú
  szakképzettséget igényel, akkor a
 tárgyhónap első napján érvényes garantált
  bérminimum havi összege (94 000 forint).


                                           35
  Az egyéni vállalkozói igazolvány csak
  őstermelői tevékenységet tartalmaz.
Az őstermelői jövedelem havi összege 80 000 forint (évi
  960 000 forint), tehát nem éri el a tárgyhónapot
  megelőző hónap első napján érvényes garantált
  bérminimum összegét.
A járulékalap 2011. január 01-jétől havi 94 000 forint
(évi 1 128 000 forint). A százalékos egészségügyi
  hozzájárulás alapja az őstermelői jövedelem, amit
  csökkenteni kell a járulékalapot képező jövedelem
  összegével (960 000 – 1 128 000 forint). Százalékos
  mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési
  kötelezettség nem keletkezik.


                                                          36
            Az egyéni vállalkozásból származó
            jövedelem/veszteség kiszámítása
a 1153-13-as lapok kitöltése
436. sor: Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása
2011. január 10-én vásárolt és 2011. január 11-én üzembe
   helyezett tárgyi eszköz beszerzési ára 800 000 Ft volt.
Az adózó 2011. szeptember 30-áig az eva hatálya alá
   tartozott. Az értékcsökkenési leírás
[(800 000 x 0,145)= 116 000 Ft] időarányos részét az evás
   időszakra elszámoltnak kell tekinteni, ennek összege
   (116 000 : 365 x 263)= 83 583 Ft, így a továbbiakban a
   részletes vagyonleltárban is kimutatott nettó értéket lehet
   értékcsökkenési leírás keretében elszámolni a teljes
   beszerzési ár (800 000 Ft) alapulvételével azzal, hogy a
   példabeli esetben 2011. október 1. és december 31.
   közötti időszakra is időarányosan lehet elszámolni a
   leírás összegét, mely
   a példa szerint (116 000 : 365 x 92)= 29 238 Ft.
                                                           37
Járművek költségelszámolása

Amennyiben az egész futásteljesítmény hivatali (üzleti)
  célú használatra 25 000 km volt és a munkaviszony
  mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytató
  adózó munkáltatója a kiküldetési rendelvény alapján és
  munkába járás címén 10 000 km után fizetett
  költségtérítést, akkor 15 000 km üzleti célból megtett út
  költségét számolhatja el az egyéni vállalkozásból
  származó bevételével szemben.
Ha az egyéni vállalkozó útnyilvántartás alapján a saját
  tulajdonában lévő személygépkocsi hivatali (üzleti) célú
  használatára tekintettel költséget számol el, akkor
  cégautóadó fizetésére kötelezett.
                                                              38
        491. sor: Az átalányadó alapjába
               beszámító bevétel

– a 2011. évben a vállalkozás bevétele a területalapú támogatás nélkül
                                                    14 600 000 Ft
– 2011. évben folyósított és bevételek között is figyelembevett
    területalapú támogatás összeg („b” oszlop adata) 800 000 Ft
  2011. évi bevétel összesen („c” oszlop adata) 15 400 000 Ft
A példabeli adózó átalányadózására való jogosultsága nem szűnik
    meg, esetében az átalányadózás feltételéül rendelt bevételi
    értékhatár a 15 400 000 Ft.
Az átalány szerint megállapított jövedelem meghatározására, az adózó
    40%-os költséghányadot alkalmazhat.
A jövedelem 15.400.000 Ft bevételt figyelembe véve 9.240.000 Ft,
    melyet a
9. sor”a” oszlopában kell szerepeltetni. Továbbá ezt az összeget kell a
    27% adóalap-növelő összeggel kiegészítve a 9. sor „d” oszlopába
    beírni, azaz 11.734.800 Ft.


                                                                     39
     egyszerűsített bevallás
• Az egyszerűsített bevallást Ön akkor
  választhatja, ha az adóévben kizárólag
• munkáltató(k)tól és/vagy kifizető(k)től
  bevallási kötelezettség alá eső bevételt
  szerzett, melyből a kifizető (munkáltató)
  adót/adóelőleget vont le.



                                          40
      A fenti feltételen túl Ön egyszerűsített
           bevallási nyilatkozatot tehet
ha:
- ingatlan átruházásából származott bevallásköteles jövedelme (akkor
    is, ha adókiegyenlítést kíván figyelembe venni);
- ingó vagyontárgy értékesítésből származott bevallás köteles
    jövedelme;
- vagyoni értékű jog átruházásából származott bevallás köteles
    jövedelme (pl. haszonélvezeti jog, használati jog, földhasználat);
- termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából kifizetőtől
    származott bevallás köteles jövedelme;
- az adóévben egyszerűsített foglalkoztatás révén is szerzett bevételt;
- magán-nyugdíjpénztártól kedvezményezettként is részesült nem
    szolgáltatásnak minősülő kifizetésben;




                                                                          41
- mezőgazdasági őstermelői tevékenységével
 összefüggésben nemleges nyilatkozatot tesz;
- osztalékból származott jövedelme;
- értékpapír kölcsönzésből származott jövedelme;
- vállalkozásból kivont jövedelme keletkezett;
- az Szja tv-ben meghatározott sorrend szerint kíván
 az összevont adóalap adóját csökkentő
 adókedvezményeket érvényesíteni;
 - az összevont adóalapot csökkentő családi
 kedvezményt érvényesít;
- rendelkezni kíván nyugdíj-előtakarékossági és/vagy
 az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári számla
 javára;
- rendelkezni kíván megszűnt magán-nyugdíjpénztári
 tagsági viszony esetén, az önkéntes kölcsönös
 nyugdíjpénztárba átutalt összeg alapján;
- visszafizetendő adókedvezménye keletkezett (pl.
 biztosítási szerződés megszüntetése miatt);
                                                   42
- valamely bevételének adózására az egyszerűsített
  közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai szerint
  kíván eleget tenni, és az Ekho - törvény szerinti
  különadó fizetésére nem kötelezett, valamint a kifizetőtől
  nem vállalta át a kifizetőt és az
- Önt terhelő ekho megállapítását, bevallását,
  megfizetését;
- olyan jövedelmet szerzett, amely után a
  munkáltató/kifizető a 27%-os
- egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét teljes
  egészében megfizette, vagy ezzel összefüggésben év
  közben nem keletkezett előleg-fizetési kötelezettsége;
- túlvont nyugdíjjárulékot kíván visszaigényelni.




                                                          43
Az egyszerűsített bevallás választásának
  további feltétele az adózó belföldi
lakcímének vagy elektronikus levélcímének
  közlése.6 A 1153NY jelű nyilatkozat főlapján
külföldi cím szerepeltetése esetén az adózónak
  az e-mail címét is meg kell adnia. Belföldi
cím feltüntetése esetén az e-mail cím kitöltése
  nem kötelező.


                                              44
         nem választhatja Ön az
         egyszerűsített bevallást

az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő
  befizetéshez kapcsolódó adóalap – kedvezményt
  érvényesít,
a magánszemély egyes jövedelmeit terhelő 98%-os
  különadó hatálya alá tartozó bevételt szerzett,
az adóévben tartós befektetésből származó jövedelmet
  szerzett,
egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési
  kötelezettsége keletkezett.



                                                   45
  - az adóévben egyéni vállalkozó volt,
  - az adóévben mezőgazdasági őstermelő volt és e
    tevékenységével összefüggésben adóköteles bevétele származott
    és nem tesz nemleges nyilatkozatot;
- a fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást
    választotta,
- a bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek tett
    nyilatkozatában költség levonását kérte, kivéve, ha ez, az
    igazolás nélkül elszámolható költség levonására vonatkozott,
- az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti-
    bírság11 fizetésére köteles,
- az ingatlant - egyéni vállalkozónak nem minősülő - bérbeadó
magánszemélyként (ideértve az egyéb szálláshely-szolgáltatót is)
értékcsökkenési leírást számol el az Szja tv. 11. számú
    mellékletének rendelkezései szerint,


                                                                      46
-    köteles jövedelme mely után a 14%-os egészségügyi
     hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése Önt
     terheli,
-   privatizációs lízingből származott jövedelme,
-   árfolyamnyereségből származott jövedelme,
-   egyéb forrásadós jövedelmet szerzett és utána az adót,
     adóelőleget Önnek kell bevallani és megfizetni,
-   ellenőrzött külföldi társaság, egyéb szervezet által juttatott
     jövedelmet szerzett,
-   az adóévben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, csereügyletből
     származott jövedelme/ vesztesége, illetve ha a keletkezett
     veszteségre tekintettel adókiegyenlítést kíván elszámolni,
-   az adóévben tartós befektetésből származott jövedelme,
-   önkormányzatnak történő lakás bérbeadásával összefüggésben
     a szerződése megszűnt és adófizetési kötelezettsége
     keletkezett,

                                                                 47
                      1143 bevallás
Határidő: Február 27.
  Bevételi nyilvántartást vezető EVA adóalanyok kötelezettsége
     A bevallási időszak 2011. 01. 01. napjától kezdődik
    éves bevallás esetén 2011. 12. 31. napig tart,
 - a tevékenység megszüntetése esetén a megszűnés napjáig tart,
 - egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése esetén a szüneteltetés kezdő
    időpontját megelőző napig tart,
 - az eva alanyiság évközi megszűnése esetén, ha a változás révén már nem
    felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek, akkor az
    adóalanyiságot kizáró feltétel bekövetkezése napját megelőző napig tart,
    illetőleg amennyiben az adózó
 - az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt meghaladja akkor –
    az általános szabálytól eltérően - az ezt követő napig,
 - végelszámolás, felszámolás esetén a végelszámolás, felszámolás kezdő
   időpontját megelőző napig tart, egyébként a megszűnés időpontját kell a
   bevallási időszak utolsó napjának tekinteni,


                                                                           48
                 1101 bevallás
• Éves bevallási határidő: február 27.
   Amennyiben egy éves bevalló az adóév második
   negyedévében rehabilitációs hozzájárulás-,
   szakképzési hozzájárulás-, innovációs járulék előleg
   és cégautóadó bevallására is
  kötelezett, akkor kitölti a második negyedév kezdőnapjától
   a második negyedév zárónapjáig
(2011.04.01 - 2011.06.30) a főlap (C) blokkjában a
   „Bevallási időszakot” és külön mezőben
 jelöli a „szakképzési hozzájárulás előlegének a bevallási
   időszakát” is. (Ez az időszak
általános esetben havi, negyedéves és éves bevallóknál:
   2011.01.01- 2011.06.30.)

                                                          49
• Amennyiben a 2011. adóévben vállalkozási tevékenységből (az
  önkéntes kölcsönös biztosítópénztár kiegészítő vállalkozási
  tevékenységéből) származó bevételt nem ért el, vagy e
  tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem
  számolt el, akkor – a társasági adóbevallás helyett – az
  alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület,
  egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös
  biztosítópénztár, közhasznú, kiemelkedően közhasznú
  szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az európai
  területi együttműködési csoportosulás nyilatkozatot tesz.


•   A társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat az adóévet
    követő év február 25-éig nyújtható be, a nyilatkozat tényét a
    mezőben „X”-szel kell jelölni!



                                                                    50
A rehabilitációs hozzájárulás előleget mindig a negyedév utolsó
   hónapjának oszlopában kell szerepeltetni, tehát amennyiben az
   adózó éves gyakoriságú (vagy negyedéves, mivel előleg bevallás
   esetében az éves és a negyedéves gyakoriságú adózó a bevallási
   időszak tekintetében egyformán működik), akkor az első
   negyedéves rehabilitációs hozzájárulás előleg kötelezettségének a
   márciusi hónapban tesz eleget, és ebben az esetben a
  főlap (C) blokkjában a Bevallási időszak 2011.01.01-2011.03.31.,
   havi bevalló esetében a márciusi (2011.03.01 - 2011.03.31) hónap.

Az előlegek halmozott összege és a tényleges éves kötelezettség
   különbözetét a havi, negyedéves és éves bevallók ezen a
   bevalláson teljesítik.



                                                                   51
    Rehabilitációs hozzájárulás
Rehabilitációs hozzájárulásra az a munkaadó köteles,
  akinél a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám a
  20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott
  megváltozott munkaképességű személyek száma nem
  éri el a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám
  5 százalékát.
A hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási
  szintből hiányzó létszám és a rehabilitációs hozzájárulás
  éves mértékének szorzata.
A rehabilitációs hozzájárulás 2011. évi mértéke 964 500
  Ft/fő.


                                                           52
                Játékadó
Nem tartalmazhatja a pénznyerő
automaták utáni havi bevallású játékadó
  kötelezettséget, illetve a játékautomata
   nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó
  féléves bevallású játékadót, azt a 1178
  számú nyomtatványon kell bevallani.



                                             53
• az ötös-lottó szerencsejáték játékadó
  kötelezettség teljes összegét kell
  feltüntetni, tekintettel arra, hogy az állami
  adóhatóság megbízásából a kincstár a
  befolyt ötös-lottó szerencsejáték játékadó
  összegének 90 százalékát havonta
  átutalja az Alap számlája javára. Ezt a sort
  kizárólag a Szerencsejáték Zrt. töltheti ki,

                                              54
     Szakképzési hozzájárulás

• Ebben a sorban a szakképzési hozzájárulás
  előleget, illetve az előleg és az éves nettó
  kötelezettség különbözetének összegét kell
  szerepeltetni.
• Ezt a sort az egyszerűsített vállalkozói adó
  (EVA) hatálya alá tartozó adózók nem
  tölthetik ki!
• Az eltérő üzleti év szerint elszámoló adózó –
  ideértve a végelszámolás alatt álló
  adózót is a szakképzési hozzájárulásról a 1112
  számú bevallásában számol el.

                                                   55
         Innovációs járulék

Az innovációs járulékelőleg-kötelezettség
 vonatkozásában a 1101-es bevallás csak
 a kötelezettség keletkezése évének I-II.
 negyedéve tekintetében nyújtható be. Az
 ezt követő 12 hónapos időszakra
 vonatkozó előleg-kötelezettséget a 1149-
 es számú bevallásban kell szerepeltetni.


                                            56
             cégautóadó
Az adó mértéke havonta
a) 1600 cm3 hengerűrtartalmat vagy 1200
  cm3 kamratérfogatot meg nem haladó
hajtómotorral ellátott személygépkocsi
  esetén 7.000 Ft,
b) az a) pont alá nem tartozó
  személygépkocsi esetén 15.000 Ft.

                                          57
Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában
 álló személygépkocsi, amelynek
 használatával összefüggésben a használó -
 költségei ellentételezésére - kizárólag az Szja.
 tv.7. §-a (1) bekezdésének r) pontja és 25. §-a
 (2) bekezdésének b) pontja szerinti
 költségtérítést kap, továbbá az olyan,
 magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott
 személygépkocsi, amely után költséget nem
 számoltak el.
                                                58
                 1165 bevallás
• Általános forgalmi adóbevallás éves bevalló
  adóalanynál:tárgyévet követően, február 25-ig,

Éves bevallást kell benyújtania annak az áfa fizetésére
  kötelezett adóalanynak, akinek a tárgyévet
  megelőző második évben az elszámolandó adójának
  éves szinten összesített – vagy annak időarányosan
  éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül
  nem érte el a 250 ezer forintot, és nem
  rendelkezik közösségi adószámmal.



                                                          59
60

				
DOCUMENT INFO
Shared By:
Categories:
Tags:
Stats:
views:7
posted:6/18/2012
language:
pages:60