Korm�nyzati strat�gia a magyar-orosz, magyar-ukr�n viszonylatban

Document Sample
Korm�nyzati strat�gia a magyar-orosz, magyar-ukr�n viszonylatban Powered By Docstoc
					Magyar-orosz gazdasági kapcsolatok

  A FÁK Üzleti Klub és a Magyar Külgazdasági Szövetség
            közös, kibővített elnökségi ülése
                         Budapest
                     2009. október 19.




                 Gilyán György
        Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet
                       Moszkva
Oroszország helye a magyar külgazdasági
            kapcsolatokban

   • 14 Mrd USD-t meghaladó 2008. évi forgalom,
     kiemelkedő dinamika
   • 2. kereskedelmi partnerünk
   • Sokrétű kapcsolatok
   • Nagymúltú, megújult alapokon nyugvó
     együttműködés
   • Stratégiai energetikai partner
       A magyar-orosz gazdasági kapcsolatok
                                        - áruforgalom -
                      A magyar-orosz áruforgalom alakulása 1998-2008

                     12 000,0
                     10 000,0
                      8 000,0
                      6 000,0
                      4 000,0
                      2 000,0
                          0,0
                                1998.   2000.      2002.      2004.   2006.   2008.



                                                Export     Import




A magyar-orosz áruforgalom 2002. óta megötszöröződött.
2008-ban éves szinten csaknem 50%-os növekedés mellett meghaladta a
14 Mrd USD értéket, ami az eddigi legmagasabb a kétoldalú áruforgalom
történetében.
Exportunk közel 4 Mrd USD (+31%),
Importunk meghaladta a 10 Mrd USD-t (+56,5%).
                                   A magyar-orosz áruforgalom 2008. évi alakulása

                                                Határparitásos érték millió USD               Index %           Megoszlás %
                                                 2007. I - XII       2008. I - XII           2008./2007.            2008.
                                               Export    Import    Export    Import        Export   Import     Export   Import
                    Összesen - Termék          2 959,9   6 491,2   3 872,2   10 157,3       130,8     156,5     100,0       100,0
                    Élelmiszer, ital, dohány    234,4        4,2    272,3            1,8    116,2       42,8      7,0         0,0
                    Nyersanyagok                 12,7      243,6     13,2       310,2       104,1     127,4       0,3         3,1
                    Energiahordozók              23,8    5 850,1     15,8     9 398,7        66,5     160,7       0,4        92,5
                    Feldolgozott termékek       971,2      291,6   1 249,0      343,4       128,6     117,8      32,3         3,4
                    Gép szállítóeszköz         1 717,9     101,7   2 322,0      103,2       135,2     101,4      60,0         1,0


Kivitelünk szerkezete:                                                                       Behozatalunk szerkezete:
• 60%-ban gépek és szállítóeszközök
                                                                                             • 92,5%-ban energiahordozók,
(főként híradástechnika, kisebb részt irodagépek,
közúti járművek és ipari gépek);
                                                                                             • 3,4%-ban feldolgozott termékek
• 32,3%-ban feldolgozott termékek                                                            (műtrágya, szerves és szervetlen vegyi termékek,
(döntően gyógyszer és gyógyszerészeti termékek,                                              vas-, acél- és színesfém termékek);
emellett papír-, műanyag,- fém-, gumi-, textil-, vegyipari-
parafa-, cipőipari-, műszeripari-, ruházati termékek);                                       • 3,1%-ban nyersanyagok
•7%-ban az élelmiszeripari termékcsoport                                                     (nyers- és szintetikus gumi, fémércek, fa, parafa,
(zöldség, gyümölcs, élő állat, takarmány, hús, gabona,                                       cellulóz, papírhulladék).
ital és dohány).
                                A magyar-orosz áruforgalom 2009. I. félévi alakulása

                                           Határparitásos érték millió USD                     Index %            Megoszlás %
                                            2008. I - VI             2009. I - VI            2009./2008.              2009.
                                         Export     Import        Export     Import        Export    Import      Export    Import
              Összesen - Termék           2 003,6    5 161,2       1 256,5    2 161,5         62,7        41,9     100,0      100,0

              Élelmiszer, ital, dohány     135,9            1,5      92,1            0,4      67,8        26,2       7,3        0,0

              Nyersanyagok                   8,2      156,8           6,7           36,4      81,5        23,2       0,5        3,0

              Energiahordozók                8,3     4 786,1          8,3     2 025,0         99,8        42,3       0,7       92,7

              Feldolgozott termékek        631,3      187,9         517,7           53,8      82,0        28,6      41,2        3,6

              Gép, szállítóeszköz         1 219,9          29,0     631,7           46,ö      51,8       158,7      50,3        0,6

Kivitelünk szerkezete                                                                      Behozatalunk szerkezete

     50%-ban gép és szállítóeszköz                                                             92,7%-ban energiahordozó,
     (főként híradástechnika, kisebb részt
     irodagépek, közúti járművek, ipari- és villamos                                           3,6%-ban feldolgozott termék
     gépek);                                                                                   (szerves és szervetlen vegyi termék,
                                                                                               műtrágya, színesfém-, vas-, acéltermék)
     41%-ban feldolgozott termék
     (legnagyobb részt gyógyszer és                                                            3%-a nyersanyag
     gyógyszerészeti termékek);                                                                (nyers és szintetikus gumi, fémérc és
                                                                                               fémhulladék,
     7%-ban az élelmiszeripari termékcsoport                                                   fa és parafa)
     (élő állat, zöldség, gyümölcs, takarmány, hús)
   A magyar export alakulása szélesebb időszak tükrében

2500


2000


1500


1000


 500


   0
       2005. év   2006.I-VI.   2007.I-VI.   2008.I-VI.   2009.I-VI.


Az idei első féléves export értéke elmarad a kiugróan magas 2008. évi
értéktől, de a visszaesés ellenére illeszkedik a többéves tendenciába,
szinte azonos a 2007. évi értékkel.
                 A magyar-orosz gazdasági kapcsolatok
                                         - tőkebefektetések -

         A kölcsönös befektetések értéke becslések szerint túllépte
                      oldalanként a 1,5 milliárd dollárt.

Az orosz működő tőke Magyarországon                 A magyar működő tőke Oroszországban

                                                    Az 1998-as orosz pénzügyi-gazdasági válság
                                                    után új folyamat kezdődött el.
   az infrastruktúrát (MALÉV)
   az ingatlanpiaci ágazatot
   a kereskedelmi és pénzügyi
                                }   preferálta
                                                    A legjelentősebb befektető cégek :
                                                    → MOL Rt. (vegyesvállalat, koncessziók)
                                                    → OTP Bank Rt. (tulajdonszerzés, expanzió)
   ágazatot
                                                    → Gedeon Richter (oroszországi gyáralapítás)
   A legjelentősebb befektető cégek:
                                                    → EGIS Nyrt. (gyógyszergyári befektetés)
   → Gazprom
                                                    →TRIGRÁNIT (infrastrukturális beruházás)
   → Lukoil
                                                    → MEHIB (Investment Foundation részesedés)
         A gazdasági válság hatása az orosz gazdaságra
•   Gazdasági lassulás (a GDP 2009. I-VII. hóban az előző év azonos időszakához képest 10,2%-
    kal csökkent).
•   32,2 Mrd USD külföldi befektetés ( 30,9%-kal kevesebb az előző év azonos időszakánál).
•   Visszaesés az ipari termelésben (-14,2%) és a feldolgozóipari termelésben (-20,3%).
•   Csökkentek a reálbérek (-3%) és a lakosság pénzbeli reáljövedelme (-0,9%).
•   Nőtt a regisztrált munkanélküliek száma (2008. júliushoz képest 829 ezerrel)
    és július végén 2,1 millió volt, ami a munkaképes lakosság 1,6%-a.
•   2009. első hét hónapjában az infláció 8,1% volt (2008. I-VII. hónapjában 9,3).
•   Csökkent a külkereskedelmi forgalom – az orosz export 46,9%-kal, az import 40,2%-kal.
•   Az ország valuta és aranytartalékai 2009. január 1-je óta 28,7 Mrd USD-vel csökkentek,
    augusztus végén 398,3 Mrd USD-t tettek ki.
•   A költségvetési hiány 2009. I-VII. hónapjában 923,8 millió rubel, a GDP 4,3%-a (2008. I-VII.
    hónapjában 2,1 Mrd rubel többlet volt, a GDP 9,3%-a).
          A gazdasági válság hatása az orosz energiaszektorra

Az energia ágazatra a válság vegyesen hatott: az olajiparon szinte meg sem látszik, a
gáz szektorban viszont látványos a visszaesés.


           mutatók                   mennyiség         az előző év I. félévének
                                                                %-ában
kőolaj-kitermelés Mto                   284,5                      100
Kőolajexport                            142,2                      101
Földgázkitermelés Mrd m3                316,2                       79
Földgázexport                            73,7                       62
   Az energia szektor legfontosabb szereplőinek első félévi teljesítménye
     A bevételek jellemzően majdnem mindenkinél estek a nyereséggel együtt.
     Kivételt az első alól a Gazprom, míg a második alól a Szurgutnyeftyegaz képez.


                                   Bevétel (%)                   Nyereség (%)
Szurgutnyeftyegaz                       -27,8                            +6
Rosznyefty                               -23                             -50
Gazprom                                  +9,2                           -40,8
Gazpromnyefty                           -28,7                           -42,5
Lukoil                                   -39                            - 56
        A gazdasági válság hatása az orosz gazdaságra

• A válság feltárta a gazdaság gyenge pontjait, a jogszabályi hiányosságokat,
  a külső piactól való függőséget.

• A reálszektor a kormány támogató intézkedései ellenére komoly nehézségekkel
  szembesült.

• A kormány által 2008. végén meghirdetett válságkezelő csomagok a bankok
  likviditásának erősítésére, valamint a gazdaság reálszektorának
  támogatására nem hozták meg a kellő eredményt.

• Komoly szociális problémákra lehet számítani főként a munkanélküliség
  növekedése és a szociális ágazatok fejlődésének visszaesése következtében.
A 2010-2012. évekre szóló költségvetési politika
              tíz alapgondolata:

1.  A szociális kötelezettségek teljesítése
2.  A költségvetési hiány csökkentése
3.  Szigorú takarékosság a költségvetési eszközökkel
4.  A reálszektor és bankrendszer támogatási formáinak kialakítása
5.  A szociális szolgáltatások minőségének növelése, többek között a
    kiemelt nemzeti projektek keretében
6. A közbeszerzési rendszer korszerűsítése
7. Gazdaságilag megalapozott adóterhek megállapítása
8. A költségvetési eszközök felhasználásával kapcsolatos felelősség a
    hatalom minden szintjén
9. A nyugdíjrendszer átalakításának befejezése
10. A mozgáskorlátozottak támogatási rendszerének kialakítása
                  Új orosz energia stratégia

Prioritások:
  energiabiztonság
  környezetbiztonság
  energiahatékonyság
A stratégia három szakaszban valósítandó meg:
  2013-2015 - le kell küzdeni a válság következményeit és meg kell
    teremteni a gyors fejlődés feltételeit,
  2020-2022 - innovatív módon növelni kell az energiahatékonyságot,
  2030-ig - „a hatékony hagyományos energiaforrások mellett, át kell
    állni a nem fűtőanyag alapú energetikára”.
    Magyar-orosz együttműködés csomópontjai


• Energetika, energiabiztonság

• Közlekedés-logisztika

• High-tech, innováció, K+F
• Befektetési együttműködés, orosz nemzeti fejlesztési programok
• Regionális együttműködés

• Agrárium
•   Magyarország-kép Oroszországban, összetevők:

    –   reakció a gazdasági válságra: a legsúlyosabban érintett
        országok, köztük Magyarország gyakori szerepeltetése;
    –   hazai belpolitika egyes eseményei (utcai megmozdulások,
        kormányváltás, EP választás);
    –   magyar-orosz kapcsolatokat érintő ügyek (MOL-Szurgut,
        I.Belenykaja).
• Következmények:
  – Magyarország-kép fokozatos romlása;
  – csökkenő érdeklődés Magyarország iránt;
  – befolyásolja magyar cégek, vállalatok megítélését,
    végeredményben üzleti lehetőségeiket is korlátozhatja;
• Feladat:
  – aktívabb, szegmentáltabb média jelenlét;
  – az orosz-magyar üzleti klub magalakítása.
             Kormányzati lépéseink

• A vállalkozások mozgásterének folyamatos javítása
• Korszerű együttműködési területek, formák beazonosítása,
  projektszemlélet, high-tech orientáltság
• Aktív felsőszintű kapcsolattartás
• Gazdasági Együttműködési Megállapodás (GEM)
• Gazdasági Együttműködési Vegyesbizottság (GVB)
• Regionális együttműködés fejlesztése
• Közös cselekvési terv
Köszönöm megtisztelő
    figyelmüket!




Gilyán György
rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Moszkva
tel: +7495-796-9370
fax: +7495-796-9380
Internet: http://www.mfa.gov.hu/emb/moscow
e-mail: mission.mow@kum.ru

				
DOCUMENT INFO
Shared By:
Categories:
Tags:
Stats:
views:12
posted:6/18/2012
language:Hungarian
pages:18