kopp pszichoszomkurz100914 by KitA23

VIEWS: 7 PAGES: 52

									   A magatartásorvoslás és a
  pszichoszomatikus orvoslás
 alapjai, a bio-pszicho-szociális
              modell.
          Dr. Kopp Mária
      www.magtud.sote.hu
Magatartásorvoslás/Pszichoszomatikus
             orvoslás I.
        2010. szeptember 14.
         A modern pszichoszomatika
      (magatartásorvoslás) alapkérdései:
   Hol találkozik a lélek a testtel, milyen
    pszichés mechanizmusokon keresztül
    hatnak a környezeti tényezők az élettani
    folyamatokra és fordítva?

   Milyen pszichés mechanizmusok révén
    játszanak szerepet a környezeti hatások a
    nagy népegészségügyi jelentőségű
    megbetegedések kialakulásában?

   Hogyan használhatóak fel ezek a
    mechanizmusok a megelőzés, gyógyítás és
    rehabilitáció folyamatában?
           Az öregedés folyamatának
           pszichoszomatikus háttere:
   Krónikus beteg ill. egészséges gyermekek
    édesanyjai
   Észlelt stressz vizsgálata
   Hogy jut a stressz a „bőr alá”?
   Szignifikánsan alacsonyabb telomeráz
    aktivitás,
   Szignifikáns telomér rövidülés (9-17 évvel
    idősebb celluláris öregedés)
   Epel ES, et al (2004) Accelerated telomere shortening in response to life stress,
    PNAS,101,7,17312-17315.
    Falus, A., Marton, I, Borbényi, E., Tahy, Á., Karádi, P., Aradi, J., Stauder A és Kopp, M
    (2010) A 2009. ORVOSI NOBEL DÍJ ÉS EGY MEGLEPŐ ÜZENETE: AZ ÉLETMÓD
    BEFOLYÁSOLJA A TELOMERÁZ AKTIVITÁST,Orvosi Hetilap Jun 13;151(24):965-70.
    Elizabeth H. Blackburn 2009. évi orvosi Nobel díj
         Magyar hagyományok:
   Ferenczi Sándor,


   Franz Alexander,

   Bálint Mihály és Aliz

   Selye János- World conference of Stress,
    2007 augusztus 23-26, Budapest
A modern orvoslás paradoxona:
   A modern orvoslás paradoxona, hogy miközben az
    orvostudomány rendkívüli eredményeket ért el az
    élettartam meghosszabbításával, az orvoslással
    kapcsolatos elégedetlenség soha nem volt olyan
    nyilvánvaló, mint ma.
   Az orvosképzés jövőjével foglalkozó tanulmányok és
    munkaértekezletek ennek az ellentmondásnak a
    feloldására javasolják, hogy az orvosképzésben és az
    orvosi kompetencia kialakításában
   Az orvosi pszichológiai készségek és ismeretek a
    jelenleginél lényegesen nagyobb súllyal kell
    szerepeljenek.
          Mi az orvoslás célja?
   Segiteni az egész-ség helyreállítását
   A bio-medikális model legfőbb hiányosságai:
   - a beteg szétdarabolása
   -a személy testrészek és szervek összessége
   -a pacienst gyakran akadálynak tekintik a „hibás
    működés” kijavításában- autószerelő, technicista
    mentalitás
   A legfőbb probléma: nem működik,
    elégedetlenség az orvoslással, mai magyar
    statisztikák
    Pszichoszomatikus szemlélet:
   Leggyakoribb orvosi tevékenység:orvos-
    beteg találkozás
   160.000 – 300.000 orvos-beteg találkozás
   Valamennyi lehet frusztráció vagy épülés
    forrása
   Bernard Lown:The Lost Art of Healing
    (Nobel díjas, Harvard kardiológus)
   Az orvos, mint gyógyszer-nem csk
    metafora- Bálint Mihály, orvosi
    pályaszocializáció
     Anatol Boyard író röviddel prosztata
 carcinoma miatt bekövetkezett halála előtt
                     írta:
 „Nem kérek sokat az orvosom idejéből.
  Csak annyit, hogy szánjon helyzetem
  megértésére legalább öt percet, csak
  egyszer forduljon felém egész
  valójával…figyeljen a lelkemre is, ne csak
  a testemre a betegséggel
  kapcsolatban.Ahogy vérvizsgálattal vagy
  csontröntgennel a testemet figyeli, lásso
  engem is, ne csak a prosztatámat. Enélkül
  úgy érzem, nem vagyok más, mint a
  betegségem.
    A klasszikus pszichoszomatikus
              betegségek:
   Franz Alexander (1891-1964) a „pszichoszomatika atyja”
    „Psychosomatic Medicine” 1950 pszichoanalítikus
    magyarázatok
   A klasszikus pszichoszomatikus betegségek közül az
    esszenciális magas vérnyomás - fokozott szimpatikus
    tónus, alarmkészség
   a nyombélfekély, colitis ulcerosa, asthma bronchiale –
    paraszimpatikus túlsúly, fokozott függőség igény
   rheumatoid arthritis, atópiás ekcéma és anorexia
    nervosa
   Locus minoris resistentiae- szervi sérülékenység
   Koragyermekkori hatások (kötődés) meghatározó
    szerepe
    A bio-pszicho-szociális-spirituális
            modell lényege:
   Ma már ezt a felosztást nem alkalmazzuk,
    hiszen a bio-pszicho-szociális-spirituális
    szemlélet értelmében a környezeti
    hatások, pszichés állapotunk és
    életcéljaink minden testi jelenséget
    alapvetően befolyásolnak,
   maguk a megbetegedések, tünetek is
    jelentősen visszahatnak lelkiállapotunkra
   Helyesebb pszichoszomatikus szemléletről
    beszélni
           Magatartásorvoslás,
       pszichoszomatikus orvoslás:
   Ma már a pszichoszomatikus orvoslás és
    magatartásorvoslás kifejezések szinonímák,
   korábban a pszichoszomatikus orvoslás, a kezdeti igen
    ígéretes indítás után eltávolodott a
    természettudományos alapoktól
   A magatartásorvoslás ennek ellensúlyozására a XX.
    század második felében célul tűzte ki, hogy a lelki,
    pszichológiai tényezők szerepét természettudományos
    módszerekkel vizsgálja
   Az utóbbi években a kétféle szemlélet jelentősen
    közeledett egymáshoz, lsd. Psychosomatic Medicine és
    Int. J Behavioral Medicine azonos tematikája
      Pszichofiziológiai labor a Kálvária
            (Kulich Gyula) téren
   Kopp, M. (1982) A szorongás pszichofiziológiája. Ideggy.
    Szemle, 35, 193-202.- ocitocin, vasopressin központi szerepe
   1983-tól a SOTE Pszichiátriai Klinika Pszichofiziológiai
    laborjának vezetése a mai Kálvária téren:
   Vegetatív reakciómintázatok szorongásos megbetegedésekben,
    valamint a hipertónia és nyombélfekély korai szakaszában:
   Standard ingersorozat hatására pulzus, légzés, felületi integrált
    EMG és kétoldali elektrodermális válaszminták,
   A hipertóniásoknál a légzési tartományban is megjelentek
    válaszok, míg a kontrolloknál csak az ingerekre
   Kopp, M. S., Korányi, L. (1982) Autonomic and psychological
    correlates in hypertension and duodenal ulcer, Pavlovian J. Biol.
    Sci., 17, 178-187.
hipertóniás betegek




kontrollcsoport
        A légzés pszichofiziológia
               jelentősége
   Pánikbetegek: az orvos, pszichoterapeuta
    keresztjei voltak korábban - fulladás a
    vezető tünet
   Első „Respiratory psychophysiology”
    konferencia Maastrichtban 1983-ban
   Paul Salkovskis és David Clark: Respiratory
    control in the treatment of panic attacks:
    Replication and extension with concurrent
    measurement of behaviour and pCO2, Br.
    J. Psychiatry, 1986, 148, 526-532.
           Együttműködés az Oxfordi
             Pszichiátriai Klinikával
   1984-től Közös módszertan , kérdőívek kidolgozása: a világon
    másodikként közöltük a pánik kognitív-viselkedésterápiás
    eredményeket:
   Agorafóbiás és pánikneurotikus betegek légzési kontroll kezelése,
    Ideggyógyászati Szemle, 1986, 39, 185-196.
   Minden pánik kognitív viselkedésterápiájával kapcsolatos
    kézikönyvben idézték, kölcsönös látogatások Paul Salkovskissal és
    David Clarkkal,
   Aaron T Beck meghívása
   A pánikbetegség kialakulása a pszichoszomatikus tünetképződés
    alapvető modellje- modern pszichoszomatikus felfogás alapja:
    pszichés alapon súlyos testi tünetek kialakulása
Meghívások:
  1989. Keynote speaker at the World Congress of Cognitive Behavioural Therapies,
    Oxford , Kopp, M.S.: Cognitive Behavioural Treatment of Panic disorder
   1995. Kopenhága: Keynote speaker at the World Congr. of Behavioural and Cognitive
    Therapies, Kopp, M.S.: Cognitive Behavioural Therapies in Central-Easten Europe
        Első kezelési eredmények:
   14 gyógyszermentes pánikbeteg ill agorafóbiás
    beteg
   A 6 hét végére a pánik és szorongási naplóval
    mért jelentős javulás, két beteg
    leszázalékolásból ment vissza dolgozni
   További mérőeszközök:
   Pánik tünetlista,
   Hiperventillációs hasonlósági kérdőív,
   Marks és Matthews félelmi kérdőív
   STAI szorongás, BDI depresszió
    A pánikbetegség kialakulása
   Téves fulladási alarmreakció,
   kapcsolatban áll a fokozott szeparációs
    érzékenységgel
   Életesemény: haláleset, baleset
   A betegek a szorongásos roham ideje alatt a
    szorongás tüneteit súlyos betegség, katasztrófa
    előjelének élik meg,például a fokozott szívverést
    infarktus előjelének, ettől még fokozódik a
    szorongás, és kialakul a szorongásos roham
   A hiperventilációs teszt jelentősége – biológiai
    sérülékenység!
Kognitív-viselkedésterápiás modell
   a pszichológiai tényező elsődleges
   a fiziológiás testi tünetek katasztrófa előjeleként
    való értékelése váltja ki azt az önrontó kört,
    amely a testi tünetek kialakulásában alapvető
   döntő pszichológiai szempont: a tünetek feletti
    kontroll megszerzésének képességét
   Progresszív relaxációval és légzési kontroll
    módszerrel
   Napi kétszeri gyakorlás otthon kazettával- az
    ellazulás készségének megtanulása
                    A kezelési hatékonyság
                   összetevőinek vizsgálata
Részletesen kidolgozott kezelési protokoll, több száz pontosan
  diagnosztizált beteg adatainak adatbázisa:
Pszichofiziológiai és pszichometriai vizsgálatok annak
  követésére, hogy melyek a kognitív-viselkedésterápia
  hatékonyságának összetevői:
Gyorsan habituálódó, elektrodermálisan stabil pánikbetegek
  reagáltak a legjobban a kognitív-viselkedésterápiára
Publikációk:
   Kopp, M. S., Mihály, K., Linka, E., Bitter, I. (1987) Electro-dermally differentiated subgroups
    of anxiety patients I. Autonomic and vigilance characteristics. Internat. J. Psychophysiol. 5,
    43-51.
   Kopp, M. S. & Gruzelier, J. H. (1989) Electrodermally differentiated subgroups of anxiety
    patients II.Relationships with auditory, somatosensory and pain thresholds, agoraphobic
    fear, depression and cerebral laterality. Internat. J. Psychophysiology, 7, 65-75.
   Kopp, M. S., Arató, M., Magyar, I., Buza, K. (1989) Basal -adrenocortical activity and DST in
    electrodermally differentiated subgroups of panic patients. Internat. J. Psychophysiology, 7,
    77-83.
           Mai magyar helyzet:
   A 40- 69 éves magyar férfiak halálozása
    12.20/00 volt 1960-ban, 16.20/00 2005-ben,
    33 %- kal emelkedett
   A nők esetében 9.60/00 –ről 7.80/00.
   Ez azt jelenti, hogy 2005-ben 11.395-tel
    több férfi halt meg a 40-69 éves
    korosztályból, mint 1960-ban (20.736 férfi
    1960-ban, 32.131 férfi 2005-ben)
    (Demográfiai Évkönyv, 2005)
Tízezerrel több férfi halt meg a 40-
 69 éves korosztályból 2005-ben,
          mint 1960-ban!
                        32 131




        20 736


        1960             2005
            Módszertan
 A minták a magyar népességet életkor, nem,
régiók és településnagyság szerint képviselték
              16 illetve 18 év felett

    Hungarostudy 1988: 20.902 személy
    Hungarostudy 1995: 12.463 személy
    Hungarostudy 2002: 12.640 személy
      Keresztmetszeti, hosszmetszeti
             összefüggések
              Módszerek
   Hungarostudy 2002 kérdőíves vizsgálat
      117 kérdéscsoport (kb. 300 kérdés)
          Egészségi adatok, betegségek,
        bio-pszicho-szociális háttértényezők
       12634 (5654 férfi, 6980 nő) személy,
                  otthoni interjú
       A kérdezőbiztosi feladatot a Védőnői
          Szolgálat munkatársai végezték
Hungarostudy 2002 felmérés kérdőívei
 Életminőség és egészségi        Pszichoszociális faktorok:
    indikátorok:                 ·   megbirkózás
 . WHO életminőség kérdőív       ·   társas támogatás
 . egészségi állapot jellemzői   ·   ellenségesség
                                 ·   társadalmi tőke
 Mentális egészség mutatói:      ·   reménytelenség
 · Beck Depresszió Skála,        .   impulzivitás
 · Szorongás skála               ·   elégedettség
   Vitális kimerültség           ·   életcélok
                                 ·   vallásosság
 Életmód és stressz:
 · dohányzás                     Társadalmi-gazdasági
 · alkohol                       jellemzők
 · drog                          ·    demográfiai jellemzők
 · munka, kapcsolati stressz     ·    viszonylagos lemaradás
 · életesemények, szükségletek        mutatói
      A Hungarostudy Epidemiológiai Panel (HEP)
      követéses vizsgálat első eredményei a korai
              halálozással kapcsolatban:

   2002-ben 12.640 embert kérdeztünk ki, közülük
    2006-ban 4689 személyt sikerült újra
    kikérdezni, 322 ember halt meg az újból
    felkeresettek közül.
   A fenti 5011 személy közül a 2002-ben 40-69
    éves korosztályt vizsgáltuk, 1130 férfit és 1529
    nőt
   A 2002-ben 40-69 éves korosztályból 99 férfi
    (8.8%), és 53 nő (3.6%) halt meg 2006-ig
                  Halálokok:
   Mindkét nemben a daganatos megbetegedések
    voltak a korai halálozás leggyakoribb okai,
   36.5 % a férfiak és 41.5 % a nők között
   szív-érrendszeri és agyi keringési ok miatt
   35.1 % halt meg a férfiak és 29.3 % a nők
    közül,
   a férfiak 12.1 %- a, a nők 19.5 % -a halt meg
    erőszakos ok miatt (baleset, öngyilkosság,
    gyilkosság)
   a férfiak további 4.1 %-a májzsugor miatt.
Az egészségi állapot és a korai (40-69 éves) halálozás összefüggései a HEP
                        követéses vizsgálat alapján:



            5,84
    6

                                                                      férfi
    5                                                                 nő


    4
                                                       3,19
                               2,98
    3
                   2,02
                                      1,98
    2


    1


    0
         Munkaképesség     Egeszségi állapot      Daganatos
          csökkenése          önbecslése     betegségek 2002-ben
                              (alacsony)
    A munkaképesség csökkenés önbecslése a
    férfiak esetében 6-szoros,
   a nőknél kétszeres halálozási kockázatot
    jelent
   az egészségi állapot negatív önbecslése a
    férfiak esetében 3-szoros, a nők estében
    kétszeres
   halálozási arányokkal jár
   A meghalt nők 29 %- a szenvedett
    onkológiai betegségben 2002-ben, más
    megbetegedések miatti kezelés nem
    jelezte előre a halálozást - főleg a férfiak
    nem fordulnak időben orvoshoz!
A társadalmi-gazdasági helyzet és a korai halálozás (40-69 év) összefüggései
               a HEP követéses vizsgálat szerint 2006-ban



    3                                                                        2,93                      2,86


                                                                                                              2,41
   2,5                                                                                2,3                                                  férfi
                                                                                                                                           nő
                                                      1,92
    2    1,84                 1,79


   1,5



    1



   0,5



    0
            Isko                   Szu                     Szu                       Nin                  Nin
                lázo                     b jek                 b jek                    cs a                 cs s
                    ttsá                      tí v s                tí v s                    utój                   zem
                           g(ér                     zeg                   zo c                     a                       élyi
                               etts                    ény                    i ál is                                             szá
                                    ég i/                  ség                        hely                                              mi tó
                                         alac                                              zet                                               gép
                                              so n                                                                                              e
                                                   yab
                                                       b)
A korai halálozás összefüggései a
 társadalmi-gazdasági helyzettel:
   Érettséginél alacsonyabb iskolázottság
    1.8-szor magasabb halálozási kockázat
   a nőknél nem szignifikáns védőfaktor
   Nőknél gépkocsi a családban 2-szeres,
    személyi számítógép otthon 3-szoros
    védettséggel jár
   Melyek a társadalmi-gazdasági lemaradás
   „toxikus” összetevői?
Társas támogatás és a korai (40-69 éves) halálozás összefüggései a
                HEP követéses vizsgálat alapján


   3
                       2,74

  2,5                                                                       2,4   férfi
        2,2
                                            2,04            2,15
                                                                                  nő
   2

  1,5

   1

  0,5

   0




                                                                      problémák
                                                     kapcsolataival
                                      munkatársakt
        házastárssal




                       házastárstól




                                                      Elégedetlen
                                                      személkyes
                        támogatás




                                                                        Családi
                                       támogatás
                         Alacsony




                                        Alacsony
           Nem él
       Szignifikáns veszélyeztető faktorok életkor, iskolázottság,
    dohányzás, alkohol abúzus és elhízás szerinti kontroll után (40-69
                           évesek 2002-ben)

                                                                                                  6,81
7

6                                                                5,45


5                                                                                                                                férfi
                                                                                                                                 nő
                                               3,8
4
                        3,14
      3,15
3

2

1

0
         bizo                 é let                ne m                   a lac                   csalá
                nyt a                 é rt e            é   l há z                sony                     di pr
                     l an   mun             l me                     ast á               há za                     oblé
                               ka                                         r   ssa l           s   t árs                   má k
                                                                                                          i t ám
                                                                                                                   ogat
                                                                                                                          ás
Munkával kapcsolatos stresszorok és a korai halálozás (40-69 év)
  összefüggései a HEP követéses vizsgálat szerint 2006-ban



3,5   3,33


  3                                                                                                                                            férfi
                                                                                                                                               nő
2,5
                         2,06                                                            2,26
                                                                                                                  2,04
  2                                              1,86
                                                                     1,69
1,5


  1

0,5


  0
         B izo                  a lac                 A lka                 A lac              A lac                A lac
                 nyta                   sony                lm az                 sony               sony                 sony
                      la n   m un              m un               á si s               szem                csal                 m un
                                 ka                ka k                  zint               él yi               ádi j               kahe
                                                        ont r                                     jöv e               öved               lyi tá
                                                             oll                                       de le               e le m               m og
                                                                                                            m                                        a tá   s
Lelki egészség és és a korai halálozás összefüggései a HEP követéses
                      vizsgálat szerint 2006-ban

6
     5,12
5
                                                                                                                              férfi
                                                                                                                              nő
4                                                                                                   3,58



                                                                      2,8
3                                      2,48
                                                                                           2,12

2


1


0
            Súly                              Enyh                          Szor                  N eg
                   os d                           e de                          ongá                     a tiv
                        e   pres                      pr e s                           s                         a ffek
                                   szi ó                    s   zió                                                       t
   Társadalmi bizonytalanság, anómia, demoralizáltság és a korai
halálozás összefüggései a HEP követéses vizsgálat szerint 2006-ban

                                                                                          2,84
 3                                                                                                          2,8


                                                    2,41
2,5                                                                               2,28                                          férfi
                                                                                                                                nő
                             1,92
 2    1,86



1,5


 1


0,5


 0
             N em                N inc                         Riv a                     Re m              B ol d
                    érde                  se ne                     l izál                   é nyt                  ogt a
                        m   es t e             k   cé lo                     ás                   e le n                  lan
                                  r   v ezn                k
                                           i
A pozitív életminőség védő szerepe a korai halálozással kapcsolatban
             a HEP követéses vizsgálat szerint 2006-ban

2,5                                       2,3     2,42



         1,99
                                                                         1,97
 2                                                                                     férfi
                                                                1,73                   nő

1,5


 1


0,5


 0
                Pozi                            Ön b                   Vi dá
                    t ív é                          iz   alom               m   sá g
                          l et m
                                inős
                                     ég
      A korai halálozás szignifikáns
       előrejelzői a férfiak között:
   Munkahelyi bizonytalanság- 3-szor magasabb
    halálozással jár együtt,
   a társadalmi bizonytalanság, az élet
    értelmetlenségének érzete, az anómia, a
    rivalizálás 2-szeres kockázattal járnak együtt
   Súlyos depressziós tünetegyüttes – 5-ször
    magasabb halálozás, a meghaltak közül 24 %-
    nak volt súlyos, 24 pont feletti Beck Depresszió
    pontszáma
   szorongás- 3-szoros halálozási valószinűség,
   szignifikáns védőfaktor: házastárssal él,
    házastárssal, gyermekkel jó a kapcsolata.
     A korai halálozás szignifikáns
        előrejelzői a nők között:
   reménytelenség – 3-szor magasabb
    halálozás
   elégedetlenség a személyes
    kapcsolatokkal - 2-szer magasabb
    halálozás
   családi problémák – 3-szor magasabb
    halálozási kockázat
A pozitív életminőség védő szerepe
   Az önbizalom (hatékonyság) , az un. tanult sikeresség,
    olyan állítások, hogy általában meg tudom oldani a
    nehéz élethelyzeteket,
   valamint a vidámság, jókedv mindkét nemben jelentős
    védőfaktor
   a pozitív életminőség a férfiak esetében kétszeres
    védőfaktor
   A házastárs és különösen a jó házastársi kapcsolat
    ötszörös, a gyermekkel vaó jó kapcsolat négyszeres
    védőfaktor
   ezek a tényezők, az élet értelme és a biztos munkahely a
    hagyományos kockázati tényezők (kor, iskolázottság,
    dohányzás, alkohol, testsúly) szerinti kontroll után is igen
    szignifikáns védő tényezők a férfiak esetében
      A nemek közötti kölcsönhatás
             jelentősége:
   A nők anyagi helyzettel való
    elégedetlensége fontosabb
    veszélyeztető faktor a férfiak
    számára, mint a férfiak saját
    elégedetlensége ( a nők a család, a
    férfiak saját anyagi helyzetüket
    veszik alapul)
   Kopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE (2005) Low socioeconomic staus
    of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality, J.
    Epidemiology and Community Health, 59,675-678.

   A nők iskolázottsága igen fontos
    védőfaktor a férfiak részére
Nők szerepe a középkorú férfiak
 életkilátásaival kapcsolatban:
          Korrelációs együtthatók, középkorú férfiak halálozása


              -0,521
 Végzettség                 -0,348

                              -0,329
 Jövedelem                                 -0,173                 Nő
                                                                  Férfi
                                 -0,306
       SSS                                  -0,165

         -0,6    -0,5     -0,4    -0,3     -0,2    -0,1       0
     Magatartás és korai (40-69 év)
       halálozás összefüggései:
   A 40-69 éves korosztályban a férfiak
    között
   a dohányzás 2-szer magasabb
    halálozással,
   a rendszeres sport háromszor alacsonyabb
    korai halálozással jár együtt
   nőknél a korábbi öngyilkossági kísérlet ! –
    3.5-ször magasabb halálozással járt együtt
    Mit tanulhatunk a svédektől?
   Az új svéd népegészségügyi program első négy
    pontja a társadalmi tőkét, társadalmi kohézió
    erősítését,
   a biztonságérzetet, társadalmi biztonságot
   a biztonságos felnövekedési feltételeket és
   az egészséges munkahelyi környezetet jelölte ki
    célként
   a népesség életminőségének, egészségi
    állapotának, életkilátásainak javítása érdekében
The Swedish National Institute of
        Public Health
        Gunnar Ågren, Director General,
    Swedish National Institute of Public Health




                                                  Gunnar Ågren 2001
                      Swedish public health policy- main areas


1.    Social power and participation
2.    Social and economic security
3.    Secure and good growing-up conditions
4.    A healthy working environment
5.    A good environment and safe products
6.    Health promoting health services
7.    Protection against infectious disease
8.    Safe sexuality
9.    Increased physical activity
10.   Good eating habits and safe food
11.   Reduced tobacco and harmful alcohol consumption. A drug-free society. Struggle
      against doping and harmful gambling




      Gunnar Ågren 2002                                                                50
    Az Amerikai Pszichoszomatikus
       Társaság kongresszusa
             Budapesten
   Másodszor rendezték a kongresszust
    Európában, először Barcelonaban,
   2007.március 7-10-ig Budapesten
   a nyitó előadást a magyar férfiak korai
    halálozásának háttértényezőiről tartottam
   Legfontosabb népegészségügyi feladat
    lenne: a középkorú férfiak közötti
    népegészségügyi krízis megelőzése!
                               Irodalom:
Kopp MS, Réthelyi J (2004) Where psychology meets physiology:chronic
   stress and premature mortality- the Central-Eastern-European health
   paradox, Brain Research Bulletin ,62,351-367.
Skrabski,Á.Kopp MS, Rózsa S, Réthelyi J, Rahe RH (2005)Life meaning: an
   important correlate of health int he Hungarian population,
   International Journal of Behavioral Medicine, 12,2, 78-85.
Kopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE (2005) Low socioeconomic
   staus of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality,
   J. Epidemiology and Community Health, 59,675-678.
Kopp,M., Skrabski, Á., Szántó, Zs., Siegrist, J. : Psychosocial
   determinants of premature cardiovascular mortality differences within
   Hungary, J ournal of Epidemiology & Community Health, 60,782-788.
Kopp MS,Stauder A,Purebl Gy,Janszky I (2007) Work stress and mental
   health in a changing society, European J. Public Health
Kopp MS, Skrabski Á, Székely A, Stauder A, Redford W. (2007) Chronic
   stress and social changes, socioeconomic determination of chronic
   stress, Annals of New York Academy of Sciences 1113: 325-338.
Kopp M, Berghammer R (2005) Orvosi pszichológia, Medicina, Budapest
Kopp M, Kovács M (2006)(szerkesztők) A magyar népesség életminősége
   az ezredfordulón, Semmelweis Kiadó, Budapest
Kopp M (2007) Összefogás a depresszió ellen, Semmelweis Kiadó,
   Budapest
Kopp M (szerkesztő) 2008: Magyar lelkiállapot 2008: Esélyrősítés és
   életminőség a mai magyar társadalomban, Semmelweis Kiadó,
   Budapest

								
To top