Az acetilkolin receptor by bes0Ttrq

VIEWS: 68 PAGES: 4

									                               Állatélettan vizsgakérdések
                                    2002-2003 I. félév

1. Az élettan alaptémái. Adaptáció és akklimatizáció. A belső környezet és homeosztázis.
    Negatív visszacsatolás. Konformitás és reguláció.
2. A sejtmembrán szerkezete. A folyékony mozaik membrán. Lipid-, és
    fehérjekomponensek. A glikokalix.
3. Anyagok átjutása a membránon. Anyag és energetika szerinti csoportosítás. A diffúzió
    sebességét meghatározó tényezők. Diffúzió membránon át.
4. Az ozmózis jelensége. Az ozmózisnyomás kiszámításának és mérésének alapelve. Az
    ioncsatornák típusai és szerkezete.
5. Átjutás a membránon szállító molekulával. Közös jellemzők. Aktív transzport és facilitált
    diffúzió. Endocitózis, exocitózis.
6. Az „állati elektromosság” vizsgálata. Az elektrokémiai potenciál. A Nernst egyenlet, és
    az abból levonható következtetések.
7. Az élő sejtek nyugalmi potenciálja. Donnan egyensúly. A Na és K eltérő permeabilitása, a
    spontán ionmozgás és a pumpaműködés egyensúlya. A Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet.
8. Az akciós potenciál keletkezése. Helyi válasz, küszöb, tér- és időállandó. Ionális
    mechanizmusok: a gyors Na és a K csatorna. Túllövés, abszolút és relatív refrakter
    stádium. A szívizom és a simaizom akciós potenciálja, a Ca szerepe.
9. Az akciós potenciál terjedése, a minden-vagy-semmi törvény. Terjedési sebesség és
    rostátmérő. A velőshüvely és a szaltatórikus terjedés.
10. A sejtek közötti kommunikáció. Direkt kontaktuson át és sejtközötti téren át. A
    kommunikációk csoportosítása. Csatorna szerint: neurokrin, parakrin, endokrin. Jeladó és
    jel szerinti csoportosítás. A jelfogók (receptorok) típusai.
11. A neurokrin kommunikáció. Neurotranszmitterek és neuromodulátorok. A
    neuromuszkuláris szinapszis felépítése, a mediátor anyag felszabadulása. Az acetilkolin
    receptor, a mediátor eliminációja. A szinaptikus potenciál.
12. Az idegsejt integratív működése. Téri és időbeli szummáció. A szinapszis plasztikussága.
13. Másodlagos hírvivő mechanizmusok. G-proteinek és effektor fehérjék. Katalitikus
    receptorok.
14. Az izomrostok felépítése. A kontrakció molekuláris mechanizmusa.
15. A vér alkotórészei: plazma és alakos elemek. Vérfehérjék, vérszérum. A vörösvértestek
    jellemzése.
16. A fehérvérsejtek típusai és funkciójuk. Immunológiai alapkérdések. Saját és idegen
    anyagok elkülönítése, vakcináció, vércsoportok. Vérlemezkék és véralvadás.
17. A keringési rendszer általános felépítése. Kisvérkör, nagyvérkör. Magas és alacsony
    nyomású rendszer. Összkeresztmetszet, áramlási sebesség és vérnyomás változása a
    keringési rendszerben.
18. A szív anatómiai és szövettani felépítése. A billentyűk. A szív ingerképző és vezető
    rendszere. Gyors és lassú akciós potenciál és mechanizmusa. Az automáciás ingerképzés
    ionális mechanizmusa. EKG.
19. A szívciklus.
20. A perctérfogat szabályozása. A szívfrekvencia. A szívizomzat kontraktilitását
    meghatározó tényezők. Térfogati és nyomási terhelés.
21. A hemodinamika alapkérdései. Poiseuille törvény, az érellenállást meghatározó tényezők.
    A vér viszkozitása. Lamináris és turbulens áramlás.
22. Az artériás rendszer. Szélkazán funkció és jelentősége. Az artériás középnyomást és a
    pulzusnyomást befolyásoló tényezők. Térfogati és nyomási terhelés az artériás
    rendszerben.
23. Mikrocirkuláció. Kapilláris típusok. Filtráció és visszaszívódás a kapillárisfalon át.
    Starling hipotézis. A nyirokkeringés.
24. A perifériás keringés lokális és külső szabályozása. A vénás keringés.
25. A szív és az érrendszer csatolása: a szív és az érrendszer működési görbéje. A
    perctérfogat és a centrális vénás vérnyomás kapcsolata.
26. Szervkeringés. Koszorúsér és agyi keringés.
27. A bőr, az izomzat, és a bélcsatorna keringése.
28. A perifériás idegrendszer. A vegetatív idegrendszer felépítése. Eredés, lefutás,
    transzmitterek.
29. A keringés központi szabályozása.
30. A gázcsere alapkérdései. A tüdő anatómiája. Légzőmozgások.
31. Térfogatok és koncentrációk a légzőrendszerben.
32. Az oxigén és széndioxid szállítása. A hemoglobin telítési görbéje. A vörösvérsejtek
    szerepe a széndioxid szállításában. A légzés szabályozása.
33. A gerincesek ozmótikus szabályozásának áttekintése. Az emlős szervezet vízterei,
    meghatározásuk módja.
34. Az emlős vese felépítése. A vese működési egysége a nefron.
35. Ultrafiltráció. Clearance.
36. Tubuláris reabszorbció és szekréció. PH szabályozás.
37. A vizeletkoncentrálás mechanizmusa. A veseműködés szabályozása. A N ürítése.
38. Az emésztőrendszerek típusai. A bélcsatorna szakaszai: fejbél, előbél, középbél, utóbél.
39. A bélcsatorna motilitása. Nyelés, hányás. A gyomor és a vékonybél mozgásai. A
    vastagbél mozgása.
40. A bélműködés szabályozása. Enterális idegrendszer, peptidhormonok. Központi hatások.
41. A bélcsatorna szekréciós működése. Nyál, gyomornedv, hasnyálmirigy, epe.
42. A lebontás és felszívás folyamatai.
                                Állatélettan vizsgakérdések
                                    2002-2003 II. félév

1. A szakaszos táplálkozás következményei. A transzporttápanyagok. Az anyagcsere
    szabályozásának alapelvei.
2. A glukóz anyagcsere. Átalakulásának lehetőségei. A zsírok anyagcseréje.
3. A hasnyálmirigy szigeteinek működése. Az inzulintermelés szabályozása. Az inzulin
    hatásai.
4. A glukagon. A hormon termelésének szabályozása. A glukagon hatásai.
5. Az éhezés hormonális háttere. Az éhezés szakaszai. A stresszállapot anyagcsere
    vonatkozásai.
6. A cukorbetegség. I-es és II.-es típusú diabetes. A kóma kialakulása.
7. A szervezet energiaforgalma. Anabolizmus, katabolizmus. Hess-törvény. Az
    alapanyagcsere fogalma, mérése. A táplálékfelvétel szabályozása.
8. A kálcium funkciói. A kálcium forgalom egyensúlya. A csontszövet felépülése és
    lebomlása.
9. A kálcium anyagcsere hormonális szabályozása. A parathormon, a kalcitriol és a
    kalcitonin.
10. A hipofízis anatómiája. A releasing és inhibiting hormonok, a hipofízis trophormonjai. Az
    ACTH termelése.
11. A glikoprotein hormonok (TSH, LH, FSH). A prolaktin/GH család.
12. A mellékvese felépítése. A kéreg hormonjai. A glukokortikoid termelésének
    szabályozása. A hormonok hatásai. A stressz. Kóros mellékvesekéreg működés.
13. A pajzsmirigy felépítése, hormonjai. A hormonok termelésének mechanizmusa. A
    hormontermelés szabályozása, a hormonok szállítása.
14. A pajzsmirigy hormonok hatásai. Kóros pajzsmirigy működés.
15. A genetikai, gonadális és fenotípusos nem. A here felépítése, hormontermelése, ennek
    szabályozása. A tesztoszteron szállítása. Hereműködés és egyedfejlődés.
16. A spermatogenezis folyamata. A nemi egyesülés élettana.
17. A női nemi működés. A tüszőérés folyamata. A petefészek hormontermelése. Az
    ösztrogén és progeszteron termelésének szabályozása, a hormonok szállítása és hatása. A
    női egyedfejlődés.
18. A menstruációs ciklus. A petefészek és a hipotalamo-hipofizeális rendszer kölcsönhatása.
19. A megtermékenyülés, a placenta hormonjai. A szűlés folyamata. A laktáció.
20. Az érzőreceptorok csoportosítása. Modalitás és adekvát inger. Receptor potenciál, Weber-
    Fechner törvény. Az idegrostok típusai.
21. Az érzőrendszerek közös sajátságai. Ingerküszöb, receptormező, topográfia, leszálló
    kontrol, reflexek.
22. A szomatoszenzoros rendszer és annak két pályarendszere. A szomatoszenzoros
    receptorok típusai. A mechanoreceptorok.
23. A termoreceptorok és a nociceptorok. Az érzőpályák lefutása, a dermatómák.
24. A hátsó kötegi rendszer. A szomatoszenzoros kéreg területek.
25. Az anterolaterális rendszer. A fájdalomérzékelés. Analgetikus pályák. A
    fájdalomérzékelés specifikumai.
26. A látórendszer sajátosságai. A szem felépítése. A szem törőközegei, töréshibák.
27. A retina szerkezete, rétegei. A csapok és pálcikák felépítése és működése. A
    fototranszdukció.
28. Az interneuronok. A csapok és pálcikák kapcsolatai. On-, és off-centrumú bipoláris sejtek
    és ganglionsejtek.
29. A ganglion sejtek típusai, X, Y és W, illetve M és P ganglionsejtek. A látás központi
    feldolgozása, nem látási szerepű vetületek.
30. A talamusz és az elsődleges látókéreg. A nem elsődleges látókéreg. Térlátás. A letapogató
    mozgások.
31. A színlátás. A trikromatikus és a színoppozíciós elmélet. Motoros funkciók a látásban.
    Fixálás, követés, akkomodációs triász.
32. A belső fül érzékszervei. A szőrsejtek felépítése és működése.
33. Az egyensúlyszerv. Félkörös ívjáratok, tömlőcske és zsákocska. A központi vesztibuláris
    apparátus.
34. A hallószerv. A hallás folyamata. A központi feldolgozó apparátus.
35. A kemorecepció jelentősége, funkciója, szervei. A szaglóreceptorok és működésük. A
    szaglópálya.
36. Az ízérzékelés. Az izlelőszervek felépítése, az alapízek. Hatásmechanizmusok az
    ízérzékelésben.
37. A különböző alapízek és a víz érzékelésének mechanizmusa.
38. A mozgatórendszer felépítése. A propriocepció, a végső közös út. Az izomorsó és az
    ínorsó felépítése és működése.
39. Gerincvelői reflexek (miotatikus, fordított miotatikus, flexor). Motoros sztereotípiák.
40. A gerincvelő szerveződése. Motoneuron pool, motoros egység. Izomrost típusok.
    Recruitment. A gátló interneuronok.
41. Az izomtónus agytörzsi szabályozása. Az akaratlagos mozgások. A motoros
    kéregterületek, leszálló pályák.
42. A kisagy felépítése, részei és szerepe a mozgás szabályozásában. A bazális ganglionok és
    betegségeik.
43. A homeosztázis magatartási szabályozása. A hipotalamusz általános jellemzése. Idegi és
    humorális be-, és kimenet előfordulási formái.
44. A hőszabályozás. A „hűtő-” és „fűtő-központok”. A láz.
45. A vészreakció. A mellékvesevelő. Az adrenerg receptorok. A vészreakció hipotalamikus
    irányítása. Az emóciók, a félelem.
46. Az agyműködés vizsgáló módszerei. Az EEG. Az alvás és ébrenlét.
47. A talamusz szerepe az agykérgi aktivitás formálásában. A felszálló aktiváló rendszerek. A
    napi ritmusok szabályozása.
48. A beszédkészség. A Brocca- és Wernicke-area szerepe.
49. Az asszociatív kéregterületek. Unimodális és polimodális areák.
50. Az idegrendszeri plaszticitás alapjelenségei. Feltételes reflex, operáns kondicionálás.
    Explicit és implicit memória.

								
To top