090706 marosi katalin allamvizsgatetel

Document Sample
090706 marosi katalin allamvizsgatetel Powered By Docstoc
					                                                       1. tétel                                                          - az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége: ha nem játszik; megakadályozódik a fejlődése, verbális tevékenysége
                      A játék, a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége,                              lelassul, nem tud egészségesen fejlődni
                                            elemi pszichés szükséglete,                                                  - a játék a valóságot tükrözi, élményeit, tapasztalatait játssza el
                                     az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze                                            - belső állapotát, vágyait, indulatait közvetíti. A játékban minden lehetséges. A játék mindig önmagáért van, érdek és
                                                                                                                         cél nélkül.
A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze.     - a játéknak nincs célja, de van eredménye
A játék a szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat, a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek      - a játék útján ismerkedik a világgal, tárgyakkal és ezzel hatással van a gyermek értelmi képességeinek fejlődésére.
minden nap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és   Növeli önállóságát, kitartását. A játékban válnak közelivé és elfogadhatóvá a viselkedési szabályok. Hatással van a
saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű           gyermek ízlésének alakulására, a társas kapcsolatok is fejlődnek általa, a gyermek játék közben fel tud oldódni és így ez
tájékozódó tevékenységgé.                                                                                                számára feszültségcsökkentést, feszültségoldást eredményez.
Az óvodás gyermek világa a játék. Ebben a tevékenységben érzik magukat a legjobban, tudják nagyon jól, hogy mi a
számukra a legfontosabb, a legfejlesztőbb.                                                                               A játék objektív és szubjektív feltételei:
Szeretnek játszani, és minden alkalmat, lehetőséget megragadnak arra, hogy játszhassanak. Játszanak egyedül, és          Objektív (külső) feltételek: Az óvoda udvara Az óvoda helyiségei Csoportszoba, mosdó Játékidő Eszközök
társakkal, óvodában és otthon, szobában és szabadban, eszközzel vagy anélkül. A játék ennek a kornak                     Szubjektív feltételek: Megfelelő, családias légkör Az óvodapedagógus személyisége Irányítás
alaptevékenysége és egyben legfejlesztőbb, leghatékonyabb és legfontosabb tevékenysége.
Ahhoz, hogy az óvodáskorúak legfontosabb tevékenysége a mással nem helyettesíthető játék legyen, sokféle tennivalója     Az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége a játék, ami fejlesztő hatású:
van az őket körülvevő felnőtteknek. Messzemenőkig érvényesíteni kell a gyermek érdekeit és jogait. Mindezek              Fejleszti a mozgást, új mozgásformák kialakulását, gyakorlását. Fejleszti a finommotorikus mozgást, a kézügyességet.
megnyilvánulhatnak a következőkben:                                                                                      Hatással van az értelmi képességek fejlődésére. Az érzékszervek változatos használata révén pontosabbá válik azok
- sajátos testi és lelki szükségletek kielégítésében                                                                     működése. Tartósabbá válik a figyelem. Gazdagodik a fantázia. Kialakul, fejlődik a fantázia. Kialakul, fejlődik a
- az egyéni fejlődési és érési ütem figyelembevételében                                                                  kreativitás. Fokozódik a beszédkedv, gazdagodik a szókincs, fejlődik a beszédkészség. Alakul az esztétikai érzék.
- az óvodapedagógusok és a szülők nevelőpartneri együttműködésében                                                       Fejlődnek a társas kapcsolatok. Gazdagodnak ismeretei a világról. Alakulnak az udvariassági és magatartási szokások,
- a játék, mint elemi pszichikus szükséglet feltételeinek megteremtésében.                                               az alapvető erkölcsi normák.

A szabad játék a legfejlesztőbb dolog számukra. Mindent el kell követni azért, hogy a játéknak az a helye, amely         Feltétlenül hinni kell az óvodáskorú gyermekek játékának fontosságában, annak fejlesztő voltában. Nem szabad
megilleti az óvodáskorban, az ténylegesen meglegyen.                                                                     engedni, hogy csorbuljanak a gyermekek jogai e téren. Mivel ennek a kornak a legfejlesztőbb tevékenysége a játék,
                                                                                                                         hagyjuk, hogy átélhessék ezt a gyerekek. Segítsük őket a játék feltételeinek magas szintű megteremtésével és a
Ahhoz, hogy jót és jól és elegendőt játsszanak a gyerekek, többféle feltétel teljesítése szükséges. A feltételek         nevelőpartnerek meggyőzésével, együttműködésével. Számunkra, óvónők számára, a játék a nevelés legfőbb eszközét
ugyanolyan fontosságúak mind az óvodai, mind az otthoni játékra vonatkozóan. Derűs, nyugodt, kiegyensúlyozott,           kell, hogy jelentse. Tudatos közvetett részvételt a gyermekek spontán tevékenységében, melynek során egymáshoz
bizalomteli légkört kell teremteni, melyben a gyermekek felszabadultan élhetik meg mindennapjaikat. A játszás helye,     kapcsolódó összetett feladatokat valósítunk meg a gyermekek sokoldalú fejlesztése érdekében. Ha szem előtt tartjuk
tere segítse a gyermeki elképzelések megvalósulását. Mérete berendezése ösztönzőleg hasson a játék kialakulására és      mindezt, akkor a gyermekek fejlődése biztosított, valamint az iskolakezdés idejére rendelkeznek azokkal a
játszásra.                                                                                                               képességekkel, készségekkel és tapasztalatokkal, amelyek révén eredményesen kezdhetik meg iskolás életüket.
A játékszerek, játékeszközök, alapanyagok változatossága, minősége és esztétikuma nagy hatással van a játék
megkezdésére és folyamatára.                                                                                                   Az Óvodai nevelés Országos Alapprogramjának gondolatai a játékról:
A játékidő biztosítása fontos tényező, mert az elmélyült, gazdag játékhoz időre, méghozzá megszakítás nélküli, hosszú
időre van szükség. Az élmények, a környezet hatása döntő és meghatározó egy-egy játéktéma alakulásában. feltételek             1. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés
teljesülése egyben garancia is a játékra, ugyanakkor megvalósításuknak fontos kiindulópontja a gyermekek életkori,         leghatékonyabb eszköze. A játék - szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyerek elemi
fejlődésbeli jellemzőinek együttese, valamint az átlagtól eltérő gyermekek speciális játékigényei.                         pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell
                                                                                                                           elégülnie. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja.
A pszichológiai megközelítés a gyermek személyiségének mélyebb megismerésére és ennek alapján történő fejlesztésére        Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó tevékenységgé.
irányul. Így a pedagógia a játékban elsősorban a megjelenő formát célozza meg magyarázatával és eljárásaival, addig a          2. A kisgyerek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt - a szülő és az óvodapedagógus.
pszichológia a mögötte rejlő lényeg megismerésére törekszik. A játék nem más, mint a lélek megnyilvánulása,                Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ
segítségével olvashatóvá válik a lélek.                                                                                    marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a
                                                                                                                           gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.
A játék tulajdonságai:                                                                                                         3. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő
                                                                                                                           anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet,
- a játék egy örömteli, nem célratörő, felszabadult tevékenység                                                            időt, eszközöket és élményt biztosítson a különböző játékformákhoz, mint például a mozgásos játékokhoz, a
- olyan cselekvés, ami ösztönből fakad, legfontosabb gyermeki tevékenység                                                  szerepjátékokhoz, az építő, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz, a dramatizáláshoz és a bábozáshoz.
- véletlenszerű és szabályszerű is lehet: véletlenszerű: mindig spontán, nem tervezhető, ösztönös, nem kiszámítható,           4. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia.
előre be nem látható
- szabályszerű: nyomon követhető, látható, megfigyelhető, szabályszerűséget követ, mindig egy belső elképzelést                A gyermeki játék pedagógiai értelemben vett mai általános meghatározása szerint: A játék olyan tevékenység,
- áthatja a gyermek minden tevékenységét                                                                                       mely örömteli, spontán, nincs semmilyen célja, csupán maga a játéktevékenység.
- a játék spontán, a gyerek szabadon választott, minden külső kényszertől mentes tevékenysége
- örömforrás                                                                                                                   Ez a meghatározás nagyon leszűkített definíció. A 19. század végétől nagyon sok vizsgálódás és meghatározás
- sajátosan céltudatos tevékenység                                                                                             született a játékkal kapcsolatosan, de ezekre jellemző volt, hogy csupán egy-egy jellemzőjét hangsúlyozzák a
- a játék utánzás                                                                                                              játéknak.
- a játék önkéntes                                                                                                             Néhány játékelmélet:
-     Már Platón is felismerte a játék fontosságát. Ő az ismeretek elsajátításának eszközeként tartotta                 A játék, mint alapvető szükséglet a fejlődéshez:
      fontosnak. Arisztotelész is úgy gondolta, hogy olyan játékra kell a gyerekeket megtanítani, amit                  Bár maga a játék öncélú – csupán magáért a játszásért, az abból fakadó örömért játszik a gyermek – mégis fontos
      felnőttként komolyan csinálhatnak.                                                                                feltétele a gyermek egészséges fejlődésének.
-     Comenius, Rousseau , Pestalozzi, majd Fröbel olyan nézeteket vallottak, mely szerint a nevelésnek                  A gyermek mozgása, értelmi, érzelmi, akarati világa a játék hatására fejlődik.
      számolnia kell a gyerekek természetes érdeklődésével és fejlettségi szintjével. Fröbel-nél a játék kivételes      - A gyakorló játék a hangokkal, gőgicséléssel a gyermek beszédtanulásának alapja, a saját testrészeivel és a különböző
      jelentőséggel bírt. Felismerte, hogy azok a játékok, melyeket a gyerekek élveznek, és figyelmüket                 eszközökkel való manipulációs játék során fejlődik mozgása, idegrendszere.
      felkeltik, azok alkalmasak képességeik és tudásuk fejlesztésére.                                                              Már a néhány hónapos csecsemő is mozgatja a kezét, ujjait, gőgicsél, játszik. A testrészeivel való
-     A 19. század végétől a pszichológia képviselői először azt fogalmazták meg a játékról, hogy a játék célja         manipulálás, a hangjával való játék örömöt okoz számára. Miközben ezeket teszi, funkciógyakorlás is történik.
      a munka ellensúlyozása. Lazarus a játékot a munkával és a tétlenséggel állította szembe. Szerinte a játék         Ismételgeti a nyúlást, fogást, eleresztést, ismételgeti a hangok kiejtését. Az érés folyamatában hatalmas jelentősége van
      tevékeny pihenés.                                                                                                 a játéknak.
-     Herbert Spencer elmélete a „felesleges energia” elmélete, a gyerekek úgymond „lecsapolják a gőzt”, a
      felesleges energiától így szabadulnak meg.                                                                        - A játékon keresztül (szerepek, szabályok, viselkedés) erősödnek meg azok az érzelmek, melyek a későbbiekben a
-     A Hall féle „megismétlési elmélet” szerint a gyermek játékában újra éli ősei történetét, tevékenységeit.          társadalmi együttélés alapjaivá válnak. „A szerepjáték semmi mással nem pótolható forrása az erkölcsi érzelmeknek.”
-     Groos szerint a játék a faj fenntartásához szükségek készségek begyakorlására szolgál.                                       Körülbelül másfél éves kortól a funkciógyakorlás mellett egyre nagyobb szerepe lesz az utánzásnak, mint
-     Sully szerint a gátlások leküzdésének attitűdje a játék, amelynek lényege az öröm és az élvezet.                  örömforrásnak. Mindent utánoz, amit lát, képzeleti mintára utánozhat mindent, amire gondol. A gyerekekben
-     Freud beszél a szorongásoktól való megszabadulás módjaként a játékról. „Az izgató események, a                    kíváncsiság él minden iránt, ami rajtuk kívül van. A „másnak lenni” örömmel tölti el. Az utánzás segítségével a
      kellemetlen feszültségek és a konfliktusok azért ismétlődnek meg a képzeletben vagy játékban, mert az             viselkedésük alakul. A konfliktus csökkentésre is lehetőséget ad a játék, a különböző szerepek feszültség levezetők.
      ismétlés csökkenti az izgalmat, amelyet korábban a konfliktusok felkeltettek. A játék képessé teszi a             A fejlődés alakulása szerint: kicsiknél a cselekvés, később a tárgy, nagyobbaknál a szerep hordozza a játék témáját. Az
      gyereket, hogy fölébe kerekedjék a zavaró eseménynek vagy helyzetnek azáltal, hogy cselekvően                     egészen fejlett szerep és szabályjátéknál már komoly együttműködési képesség alakult ki.
      létrehozza, nem csupán passzív és gyámoltalan szemlélő.” Freud gyógyító eljárásként alkalmazta a
      játékot.                                                                                                          A kapcsolatteremtés képességének alakulását egymás felfedezése, a társ tevékenysége iránti érdeklődés fokozódása,
-   Bühler a játék funkciógyakorlás eszköze, mely folyamatban „funkcióöröm” van.                                        a saját gondolatok, szándékok kifejezésre juttatása és elfogadtatása és a társak gondolatainak megértése, befogadása
-   Moreno – Mérei: drámajáték irányzat                                                                                 jelenti.
                                                                                                                        A játék által a gyermekben meglévő szorongás, feszültség feloldódik.
A különböző játékelméleteket összegezve a mai álláspont szerint a következő tulajdonságokat tekintik
lényegesnek a játék fogalmának meghatározásakor:                                                                        - A játék a gondolkodás fejlődésének is fontos eszköze. Játék közben egyre bonyolultabb probléma helyzetekkel
- A játék mindig spontán és önkéntes.                                                                                   találkozik a gyermek. Ezek megoldása intellektuális fejlődését eredményezik. /Szerepjáték kialakulása kiscsoportos
- Belső feszültség készteti, mely elsődlegesen fiziológiai-pszichikai érésből fakad, de nagyon nagy hatással            korban: 1. Szemléletes cselekvő gondolkodás: Játéktéma spontán szituációból adódik. A gyerekek a játékeszközökkel
van a szociális környezet s a felnőttek magatartása is.                                                                 csak ötletszerűen játszanak. A manipuláció vezeti őket a műveletig. Ebből a játékszintből az átmenet a következő
- A játékon keresztül a létrejött feszültség csökken s az kellemes érzést kelt, ami az öröm forrása.                    szintre, amikor a gyermeknek eszébe jut pl. a babát mozgatva, ringatva, hogy fekhelyet készítsen neki, vagy tejecskét
- A gyermek a játékban az örömöt keresi, nem akar semmit megtanulni, vagy létrehozni.                                   melegítsen. Ezután a gyermeknek eszébe juthat pl. orvos kell a babához stb. A következő szint 2. Szemléletes képszerű
                                                                                                                        gondolkodás azonban akkor jön létre, amikor már nem a játékeszköz pl. baba indítja el a játékot, hanem előre
A mai értelmezés szerint a játék 7 éves kor alatt nem csupán tevékenység, de életmód, viselkedésmód, a                  szerepeket választanak, átgondolják a játékot, beleszövik a verbális gondolkodás elemeit.
kisgyermek egészséges fejlődéséhez létszükséglet.                                                                        A 3. Verbális gondolkodás a következő lépcső.
                                                                                                                        - Tehát ismét kiemelendő a játék beszédfejlődésre, és most már a szókincs gyarapodására, verbális
/A gyermeki játék kialakulásának és fejlődésének azonban vannak erősen meghatározó tényezői. Ilyen                      kifejezőképességének fejlődésére vonatkozó hatása is.
tényező a folyamatos biztonságot nyújtó anyai gondoskodás és szeretet, mely hiányában a hospitalizálódott                - Beszélnünk kell még az alkotó gondolkodás (kreativitás) fejlődéséről, melynek feltétele az önállóság és a
kisgyermek nem játszik és mind érzelmeiben, mind gondolkodásában megáll a fejlődésben.                                  kezdeményezés szabadságának biztosítása.
Az ingerszegény környezet vagy a veszélyeztető környezet is erősen befolyásolja a gyermek játékának                     - Az együttes cselekvés kialakulása is megtörténik a játék fejlődésével. Ehhez szükséges a másik gondolatának
fejlődését./                                                                                                            megértésén túl a másikhoz való igazodás képessége és a különböző szabályokhoz való igazodás képessége. /A
                                                                                                                        szabályjáték az óvodás korú gyermekek játékának fejlett foka./
„Az a fejlődéslélektani tény, hogy a játék a kisgyermek alapvető, elsődleges tevékenysége, amely a személyiség
fejlődését alapvetően meghatározza, nemcsak azt jelenti, hogy a személyiségfejlődése függ a játéktól, hanem             - A gyermek számára a játék örömet szerez, élményt nyújt, miközben a gyermek a játék során sok mindent
azt is, hogy ezzel együtt, ennek eredményeként fejlődik, differenciálódik maga a játék is. Amilyen mértékben            tapasztal, megfigyel környezetéről, az általa manipulált tárgyakról. Ezáltal ismeretei élményekhez kötötten
előrehalad a gyermek fizikai és szellemi fejlődése, ugyanolyan mértékben bővül az az igénye, hogy maga is               gyarapodnak.
cselekvő módon vegyen részt a reális életben. Ezt az igényt csak a játékban valósíthatja meg, a játéknak kell
biztosítania azokat a lehetőségeket, melyekben megoldódik a gyermek tevékenységi vágya és tevékenységi                  A didaktikai játékok készítői a játéknak erre a tulajdonságára alapozták munkájukat. A játéknak ezt az ismeretszerző és
lehetőségei közti ellentmondás. A játék fejlődése éppen azt jelenti, hogy egyre nagyobb mértékben bővíti a              fejlesztő tulajdonságát használja fel nevelésében, fejlesztő munkájában az óvodapedagógus is.
gyermek tevékenységének lehetőségeit, ezen keresztül a reális valóság többrétű, elmélyültebb megismerését. A            A játékok az óvodai foglalkozások fontos részét képezik, (hiszen a gyermek a játék nyújtotta élményen keresztül
játék fejlődésének folyamatában fokozatosan alakulnak ki azok a sajátos játékfajták, amelyek a gyermek fizikai          sokkal intenzívebben veszi át az ismereteket). Az énekes játékokon, vagy a testnevelési játékokon túl a matematikai,
és szellemi fejlettségi szintjén biztosítják az igény és lehetőség összhangját.”                                        vagy a környezeti nevelésben is a legjobb módszer a játékos fejlesztés.

- A 4. tételben a játék fajták ismertetésénél szólni kell a játék fejlődéséről, mely játék fajtából milyen fejlettebb   Beszélnünk kell a projekt módszerről. Melynek lényege, hogy a cél valamilyen projekt elkészítése pl. homoktorta
játék fajta fejlődik ki, valamint egy játék fajtán belül milyen fejlődési fázisok következnek egymás után.              készítés, miközben az összes nevelési terület tekintetében fejlődik a gyermek. (finommotorika, matematikai ismeretek,
(Mindenkinek ajánlom átolvasásra B. Méhes Vera: Az óvónő az óvodai játék c. könyvét)                                    környezettel kapcsolatos ismeretek, ének, vizuális, irodalmi, beszédkészség, stb.…). A cél sohasem a tanulás, hanem
                                                                                                                        valamilyen konkrét produktum, s a tanulás ehhez képest mindig eszköz jellegű, mintegy mellékterméke a produktum
elérésére irányuló tevékenység során, a tanulást, azaz az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt módon     - Gyarapodik a más emberekkel kapcsolatos szociális reakció. A tekintet reakcióját a gesztikuláció, majd a felnőtt felé
biztosítja. A pedagógus tervezze meg az éves folyamatban a projekt témákat. Vegye figyelembe a gyerekek                     tett mozdulatok követik. Megkezdődik az együttjátszás.
érdeklődését.
Projekt fajták: gyakorlati feladat (szilvabefőtt eltevése, farsangi jelmez készítés)                                        10-12. hónap
Egy esztétikai élmény átélése (Ovi-újság készítése, Anyák napja), egy probléma megoldása (A csoportszoba                    A hozzá közelálló felnőtthöz erősebben ragaszkodik. Hozzá fordul segítségért. A tárgyra irányuló mozgás a felnőttel
átrendezése). Mindezekben jellemző a gyerekeknek biztosított nagyfokú szabadság a célok kiválasztásától a feladat           való érintkezés aktusává válik.
végrehajtásán át az elkészült produktum értékeléséig. Mindeközben együttműködésük is fejlődik. Más haszna a projekt
módszernek, hogy a gyermek számára meghagyja a világ egy és oszthatatlan voltát.                                            12-18. hónap
                                                                                                                            A tárgyak használatának elsajátításában ő fordul a felnőttekhez konkrét kérdéssel: „Mi ez?” „Mit lehet vele csinálni?”
A fejlesztő pedagógia eszközei között szerepel a könyv formájában megjelent játékgyűjtemény, melynek címe: Jó játék
a kép, a kártya. Ezek a játékok az óvodás és kisiskolás korú gondolkodási stratégiáinak megismerésére alkalmazhatók.        18-24. hónap
A páros, illetve társasjátékok az életkori sajátosságoknak megfelelő, modellnyújtásra alapozott valódi                      Lényeges új elemként jelenik meg a kisgyermek részvételének szándéka a felnőttek életében és tevékenységében.
problémamegoldás felé terelik az érdeklődő gyereket. Kétféle játékrendszer lett összeállítva: mérésre megfelelő játékok
és részfunkciókat fejlesztő játékok.                                                                                        24-30.
                                                                                                                            A felnőtt cselekvésének utánzása révén kialakul a minta önálló követése. Jelentkezik a tevékenység önálló
                                                                                                                            ellenőrzésének igénye.
                                          2. tétel
                             - A KISGYERMEK ELSŐ JÁTSZÓTÁRSA                                                                A játék helye és szerepe a szocializációs folyamatban:
                 - A JÁTÉK HELYE, SZEREPE A SZOCIALIZÁCIÓS FOLYAMATBAN                                                      Az ember társas lénynek született, de emberi környezet szükséges ahhoz, hogy a kisgyermek szocializálódni tudjon.
       - A JÁTÉKTEVÉKENYSÉGEKBEN A KORTÁRSAK ÉS FELNŐTTEK SZEREPVÁLLALÁSAI                                                  A kisgyermek alapvető tulajdonsága, hogy utánoz, mintát követ. Így sajátítja el a kellő ismereteket a világról és
                                                                                                                            a viselkedési formákat így tanulja el. Az első szocializációs csatorna a csecsemő számára a család.

A korai anya-gyerek kapcsolatnak a lélektani vizsgálódások alapján a gyermek fejlődése szempontjából a                      „Az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok csak akkor fejlődnek ki, ha a gyermek állandóan
legjelentősebb hatása van a veleszületett és öröklött tulajdonságok mellett.                                                gyakorolja a társaihoz való helyes viszonyulást. Az óvodás korosztály számára meghatározó a gyermek és az
A gyermek élete első három évében a folyamatos anyai jelenlét nélkül néhány hét után a hospitalizálódás                     óvodapedagógus kapcsolatának minősége. A felnőtthöz fűződő viszony nyújtja azt az érzelmi biztonságot a gyermek
folyamatán megy keresztül. (Ilyen típusú vizsgálódásokat árvaházakban lévő gyermekek megfigyelésével végezték.)             számára, amely jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet tesz lehetővé. Az óvodapedagógus elsőszámú
Ennek következményeként a külvilág felé bezárkózik, közönyös lesz, nem beszél és nem játszik.                               modell,”
           A természetes, egészséges anyai jelenlét, szeretetteljes, ingergazdag környezet viszont stimulálja a
gyermeket a környezete iránti egyre nagyobb érdeklődésre. A csecsemő megfigyelések szerint sokkal nagyobb                   A harmadik életévtől a kisgyermek cselekvésmódokat vesz át, utánoz. Ezzel magatartásformákat sajátít el. Azt a
figyelemmel fordul az emberi hangok irányába, mint másfajta hang, zörej irányába.                                           felnőttet utánozza, akihez erős érzelmi kötelék fűzi. Az utánzás feszültséget old: csillapítja a szeretett személy
Az édesanya beszéde, énekelgetése megfigyelhetően felkelti a néhány hónapos csecsemő figyelmét, örömöt nyújt neki.          távollétének hiányérzetét.
A beszédben, éneklésben gazdag környezet fontos a kisgyermek érzelmi és beszédfejlődése szempontjából.
A 4-5. hónapos kisbaba már, ha „passzívan” is, de játszik szüleivel, akik fölé hajolva váratlanul odabiccentgetik fejüket
a kisbaba fejéhez, aki széles mosollyal válaszol a játékra. Természetesen a közös játék kezdeményezése ebben a korban       Az érzelmi és szocializációs nevelés céljai, feladatai
kizárólag a felnőttől indul.                                                                                                     -     Az egészséges személyiségfejlődés biztosítása /Személyiség: az egyén tulajdonságainak, az éntudat által
7-8 hónapos korától a kisbaba szívesen játssza szüleivel, testvéreivel a „kérem szépen-köszönöm szépen” játékot,                       egységbe foglalt szervezete, melynek legmeghatározóbb része az egyén önmagáról alkotott képe./
melyben valójában az elengedni-elvenni gyakorlása történik, egyszerű gyakorló játék, de a törődés, az együtt játszás             -     Én-tudat megalapozása,
öröme világosan látható a kisbabán..                                                                                             -     Társas szükségletek kielégítése
Az anyukával, apukával való együttjátszás az érzelmi kapcsolat alakulásának nagyon fontos része. Bár a kisgyermekben             -     Érzelmi biztonság megteremtése,
sokáig tudatosul, hogy ő különbözik az édesanyától, édesapától, hiszen az én és a másik csak az első év végére különül           -     Élményt nyújtó tevékenységek biztosítása,
el a számára. Ezt az önmagáról való tudást pedig a csecsemő csak külső minta közvetítésével, a másik közvetítésével              -     Erkölcsi tulajdonságok alapozása, mintaadás,
szerzi meg.                                                                                                                      -     Sajátos törődést igénylő gyermekek nevelésének biztosítása megfelelő szakemberek bevonásával.
Ebben az időszakban már a tárgycentrikus interakció mellett a személyközpontú interakció is jelen van a kisbaba                  „A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata, melynek során az egyén megtanulja megismerni
részéről.                                                                                                                        önmagát és környezetét, elsajátítja az együttműködés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat. A
                                                                                                                                 szocializáció szerves része a személyiség fejlődésének. A család az elsődleges szocializációs közeg, főleg az első
A kisgyermek felnőttekkel való kapcsolatának alakulása:                                                                          három évben, mert: - a legkorábbi életszakasztól hat az egyénre, - érzelmi kötelékei, hosszan tartó hatása alapvető
4. hónapos korig:                                                                                                                érzelmi és viselkedési modelleket vés be a személyiségbe, - közvetítő funkciója által beépíti a családi és
A gyermek kontaktusa a külvilággal, a fenőtt közvetítésével érvényesül. Szükségletét a felnőtt elégíti ki. A tárgyak             társadalmi értékrendszert a gyermek személyiségébe, spontán és tudatos nevelési ráhatások által.
közül a gyermeknél a felnőtt személy elkülönül.
                                                                                                                                  Az óvodás gyermek jellemző tulajdonsága a magatartás érzelmi vezéreltsége, az érzelmek dominálnak. Ezért
                                                                                                                                  olyan fontos, hogy az óvodában érzelmi biztonság, szeretetteljes légkör vegye körül. Ilyen feltételekkel a gyermek
                                                                                                                                  sikerélmények és önállósági törekvések hatására egyre otthonosabban mozog a közösségben. A közös élményekre
5-7. hónap                                                                                                                        épülő tevékenységek és játék nagy jelentőséggel bírnak, az erkölcsi tulajdonságok (együttérzés, segítőkészség
Megváltozik a viszonya a felnőtthöz, a passzív, receptív kontaktust aktív kapcsolat váltja fel.                                   stb.) és az akarat (önállóság, önfegyelem, feladattudat, szabálytudat stb.) fejlődése szempontjából. A játék a
                                                                                                                                  gyermek olyan sajátos öntevékenysége, ami szabad akaratából épül, benne és általa érvényesül leginkább
7-12. hónap                                                                                                                       és legsokoldalúbban az önkifejezés. A játékot örömszerzés kíséri. Ötvözi a különböző tevékenységformákat.
      Ezáltal jön létre az egységes tevékenységrendszer amelyben a tanulás az élet alapfolyamataként állandóan            Csodálatosan szép korszaka ez az életünknek, a gyönyörű kezdet. Meghitt, örömteli, szeretetteljes – leginkább ezekkel a
      jelen van.                                                                                                          szavakkal tudnám jellemezni.
      A szociális tanulás formái: Utánzás, mintakövető viselkedés. Az empátia lehetővé teszi a gyermek számára az
      újabb magatartásmódok megtanulását, a szociális értékek átvételét és érzelmi minősítését. Valamint az               Azt gondolom, hogy a gyermekkel születésétől kezdve tudatosan foglalkozni kell, hogy a kezdeti kapcsolat se csupán a
      azonosulás mely szándéktalan átvétele az érzelmileg fontos személy viselkedésmódjának, elvárásainak,                gondozásról szóljon! Nem elég őt megetetni, ha éhes, tisztába tenni, ha szükséges. Foglalkozni kell vele és megüzenni
      tulajdonságainak.                                                                                                   azt a szeretet neki, amit édesanyja érez gyermeke iránt. Fel kell venni, mosolyogni, nevetni rá, huncutkodni vele, várva,
                                                                                                                          hogy visszamosolyogjon. Sokat beszélni hozzá, magyarázni neki, játszadozni, kommunikálni vele. Egyszóval a nap
Az alig három éves gyermek a felnőtt személyétől nyeri az érzelmi biztonságot. A családból óvodába kerülő                 minden percében éreztetni kell vele azt az örömöt, melyet Ő jelent számunkra. Hiszen ez segíti majd kialakulni a finom,
kiscsoportos számára az első játszótárs az Óvodapedagógus. Nagy jelentősége van ebben az időszakban a testi               egymásra hangolódást kettőjük között, ennek alapján érzi majd a baba, hogy Ő fontos a másiknak, kompetens, így tanul
közelségnek. Ezért olyan alkalmas játékok a népi mondókás döcögtetők, ölben ülő játékok.                                  meg bízni önmagában és másokban, illetve szeretni. Így válik ez a szoros testi kapcsolat az összes későbbi társas
 Eleinte a kisgyermek társaihoz való viszonyát az jellemzi leginkább, hogy egymás mellett, magányosan játszanak.          kapcsolatnak alapjává, mintájává. „A gyermek úgy tanul meg szeretni, hogy viszonozza anyja-gondoskodásban,
Tapasztalatilag bizonyított tény, hogy az a gyerek, aki magában elmélyedten és kitartóan játszik kiskorában, az jobban    aggodalomban, büszkeségben, időnként pedig bosszúságban haragos indulatban megnyilvánuló szeretetét. Csak az a
tud közösen játszani, amikor idősebb lesz. Már a magányos játékban is közösségi magatartásformák alakulnak ki, mint       gyermek képes becsülni önmagát és szeretni környezetének kiválasztott tagjait, aki csecsemő- és kisgyermekkorában
az egymás melletti békés együttlét, az alkalmazkodás, a tárgyak közötti osztozkodás, az utánzásos tanulás, a sztereotip   tapasztalta, milyen érzés részesülni az anyai szeretetből, és megtanulta, hogyan kell viszonozni azt. Mint Wright írja:
beszédfordulatok ismételgetése stb..                                                                                      „A szeretet a másokba való befektetés egy fajtája, amely azok sorsát a miénkhez köti és problémáikat a sajátunkénál is
A közös játék fejlődésének első foka, amikor gyakorló vagy konstrukciós vagy esetleg valamilyen kezdetleges               fontosabbakká, teheti számunkra.” (dr. Ranschburg Jenő, 2003, 73. old.)
szerepjátékban laza kapcsolódás van két gyerek játékában.
A középső csoportosok játékában már egyre inkább a csoportokban történő játék a jellemző. A társakhoz való erősebb        A szeretetkapcsolat hiánya
kötődés kialakulása együtt megy végbe az anyáról és az óvónőről való leválás folyamatával. A közös konstrukciós,
szerep és szabályjátékok komoly kooperációt igényelnek. Ez jelentősen előreviszi a gyermek szocializációs érését. A       A második világháború alatt és után sok nevelőotthont létesítettek az édesanyáktól elszakadt gyermekek gondozására.
gyerekek egymás gondolataihoz kapcsolódnak újabb ötleteikkel. Egymást stimulálják a problémamegoldásokban. Nagy           Nagyon sok csecsemő is volt köztük. Az otthonokban szakképzett emberek, gondozónők dolgoztak. Mégsem fejlődtek
igényük van az óvodapedagógus elismerésére, de nagycsoportos korukra már társaik véleménye, elismerése is nagyon          a gyerekek olyan kielégítően, mint azok, akik családjukban nevelkedtek, pedig sokkal rosszabbul voltak ellátva.
fontos számukra. A közös játszás időszakában az óvodapedagógus szerepe többek között a gyerekek közötti pozitív           Legnagyobb különbség érzelmi életükben volt.
kapcsolatok erősítése. Arra neveljék a gyerekeket, hogy a jót lássák meg egymásban, vagy ha rosszat vesznek észre,
figyelmeztessék egymást, segítsenek a hibák kijavításában, leküzdésében.                                                  Az erre vonatkozó első nevezetes vizsgálatot R. Spitz végezte. Négy gyermekcsoportot vizsgált meg a fejlődés minden
                                                                                                                          fontosabb mozzanatára kiterjedően - mozgás, érzékelés, manipuláció, megértés, kapcsolatkészség területein. A vizsgálat
A pedagógus szerepe:                                                                                                      végigkísérte a gyermekeket első életévükben.
Katalizátor,                                                                                                              A vizsgált csoportok:
Ösztönző,                                                                                                                 - lelencházi csecsemők
Tanácsadó,                                                                                                                - börtönbüntetésüket töltő leányanyák gyermekei, de ezek az anyák maguk szoptatták, gondozták gyermeküket
Kezdeményező.                                                                                                             - nagyvárosi, értelmiségi szülők gyermekei
                                                                                                                          - egy halászfalu lakosainak gyermekei.
Gátló tényező lehet, a túlzott szabályozás, állandó segítségadás, a ráhagyás, a meg nem értés, a hideg magatartás, a      A lelencházi csecsemőket kivéve átlagos és egyenletes volt a gyermekek fejlődési színvonala. Az anya nélkül
különleges gondolatok, kreatív ötletek elutasítása.                                                                       nevelkedett gyermekek fejlődésében egy év alatt 40%-os visszaesést észleltek. A vizsgálatokból Spitz azt a
                                                                                                                          következtetést vonta le, hogy az első életévben az anyjuk által gondozott gyermekek egyenletesen fejlődtek, még ha
(Szerintem a 3. tételben is van olyan szakasz, ami ide illik, az óvodapedagógus szerepvállalásához.)                      kedvezőtlen élethelyzetben voltak is. Az anya nélkül nevelkedettek viszont fejlődésükben visszaestek, elakadtak. Ezt a
                                                                                                                          jelenséget hospitalizmusnak nevezte el, mert a tünetek megfelelnek a hosszabb kórházi tartózkodás hatásainak is.
                                                                                                                          Ugyanez a helyzet áll fenn akkor is, ha a gyermek első hónapjaiban kifogástalan anyai gondoskodásban részesült,
           Az anya-gyermek kapcsolat jellegzetességei                                                                     viszont utána édesanyjától hosszabb időre el kell válnia.
                                                                                                                          Megfigyelhető, hogy - beszédfejlődése megakad
A személyiség testi-lelki fejlődésének a megalapozása az anya-gyermek kapcsolatban történik. Ez az első társas                                                        - hossz növekedése, súlygyarapodása megáll
kontaktusforma. Kezdetben az anya nyújt mindenben segítséget a gyermeknek, ellátja, gondozza őt. Egyfajta                                                             - játéktevékenysége elsivárosodik
szimbiózisban élnek. Minden lényegeset az anya nyújt gyermekének, a csecsemő számára ő képviseli a külvilágot. „ Az                                                   - arca kifejezéstelen, mimikája szegényes lesz.
anyakapcsolat történéseiben az emberi érzelem és kontaktus születés folyamatát ragadhatjuk meg. Ez az emberformálás       Ha az anyátlanság fél évig is eltart, már maradandó nyomokat hagy az. Nagyon sok nevelőotthonban gondozott
első „műhelye”.” (dr. Bagdy Emőke, 1986. 38. oldal)                                                                       csecsemőn lehet megfigyelni, hogy „jaktál” – ringatja magát. Ezt arra lehet visszavezetni, hogy amikor az édesanyja
Az anya gyermek kapcsolat minőségét kutatások szerint leginkább a közvetlenül születés utáni együttlét határozza meg.     felveszi csecsemőjét, szeretgeti, ringatja, akkor a kisagy megfelelő területe ingerlődik. Ha ez kimarad, később a
Fontos az azonnali szem és bőrkontaktus.                                                                                  gyermek pótolja azt magának ilyen módon.
Ennek hatására sajátos anyai reakciók alakulnak ki, majd ez az „ösztönnek tűnő” viselkedésmód tartósan fennmarad, és
mindvégig hatással van a gyermek viselkedésére. Ugyanakkor ebben a gyönyörű kapcsolatban „az ölelj át szorosan”           Összegezve: „Ha életének első szakaszában a gyermek nem részesül anyai gondozásban, ha keveset foglalkoznak vele,
korszakban az anyai test közelsége és hatásai mély bevésődéseket idéznek elő a gyermek idegrendszerében. „A               nincs állandó kapcsolata egy felnőtt személlyel, akinek beleegyező mosolyát, bátorító biztatását és még sok más
harmonikus anya-gyermek kapcsolatban kialakuló szeretet, minden későbbi érzelmi kontaktus ősi modellje.” (dr.             megerősítő jelzését kapja és várja, hogy odaadjon, elvegyen, másszon, megszólaljon, akkor a külvilág érdektelenné
Bagdy Emőke, 1986. 28.oldal).                                                                                             válik számára, fejlődésének nincs meg a megfelelő érzelmi mozgatója. (Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes, 1998, 26.
Az anyai ölelés, a szoptatás, az anyatest melegének érzése, a bőr gyengéd ingerlése, az anyai hang, a gondozási           oldal)
helyzetek sokfélesége mind nélkülözhetetlen a csecsemő számára, hiszen édesanyja ennek kapcsán adja át a szeretetet       Az érzelmi közöny, elsivárosodás, a rossz kapcsolatkészség azonban családban élő gyermekeknél is megfigyelhető. Ezt
és érezteti vele, hogy a világon Ő az első, a legfontosabb számára.                                                       a jelenséget Bowlby rejtett érzelmi elhanyagoltságnak nevezte el. Ilyenkor az anya azt érzi, hogy szereti gyermekét,
                                                                                                                          mindent megtesz érte, de az vele szemben mégis hálátlan. A gyerek viszont úgy éli meg, hogy otthon nem szeretik őt.
Ennek a kölcsönös értetlenségnek az előtörténete az agya-gyermek kapcsolat bipolaritásában rejlik. Az anyának van             szeretet. Ebből alakul ki az én önmaga felé megnyilvánuló szeretete: Az önbecsülés (dr. Ranschburg Jenő, 2003, 33.
bizonyos elvárása a gyerek reakciójára, a gyerek azonban ritkán felel meg egészen annak a képnek, amit az anya                oldal)
magában hordoz. Ha nincs meg az összhang kettőjük között, az anya türelmetlenebb lesz, a gyerek erre daccal reagál.
Egyikük várakozása sem kap elég megerősítést, mindketten csalódnak, keserűséget nyugtalanságot élnek át – persze                     A család szerepe, biztonság
tudattalanul. A rejtett érzelmi elhanyagoltság eseteiben mindig arról van szó, hogy az anya szereti a gyermekét, de           A csecsemő és kisgyermekkori fejlődés alaptényezője a védettség és a biztonság, amelyet a megfelelő anya- gyermek
valamiképpen rosszul szereti. Ez pedig egyszerre oka és következménye annak, hogy a kapcsolatok az egész családban,           kapcsolat biztosít. Ebben az időszakban az életmódot a gyermek biológiai, szociális igényei határozzák meg, s a család
majd a gyermek későbbi társkapcsolataiban egyaránt eltorzulnak.                                                               formálja, szervezi.

Az embercsecsemő létfeltételeit tekintve koraszülött, hiszen nem tudja megszerezni táplálékát, nem képes                      Az életmód kialakítása akkor jó, ha az a gyermek tiszteletén alapul, igazodik az ő igényeihez. Sem a túlzottan merev,
helyzetváltoztatásra. Léte az anyjától függ. A kisgyermekben ennek egy idő után megvan az érzelmi megfelelője is. Az          sem a teljesen laza napirend nem szolgálja eredményesen a gyermek fejlődését. A helyesen szervezett életmódban helyet
anyához való kapcsolat igénye, mint biztonsági szükséglet jelentkezik. E kapcsolatnak megvannak az öröklött                   kap a közös játék ugyanúgy, mint az önálló játék és a biológiai, fiziológiás szükségletek kielégítése, mint pl. az alvás,
viselkedési mintái. Az anyát ösztöne arra készteti, hogy kicsinyét táplálja, szükségleteit kielégítse. Hermann Imre           evés, tisztálkodás. Nagyon fontos a rendszeresség, hogy általában ugyanabban az időpontban történjen minden nap
kimutatta, hogy azok a viselkedési minták, melyekkel a kisgyermek vesz részt ebben a helyzetben, meghatározott, az            ugyanaz a tevékenység, hiszen ez nagymértékben hozzájárul a gyermek biztonságérzetének alakulásához. A megfelelő
egész fajra jellemző cselekvési sorban peregnek le. Megjelenésükben egy ösztönös alkalmazkodásmódnak felelnek meg             életforma, pedig fontos szerepet játszik a szokások kialakulásában is.
– ez a megkapaszkodás ösztöne.
                                                                                                                              „Az ember kultúrájának szokásait, szabályait és a viselkedés külső elvárásait jórészt az első szocializációs kötelékben, a
Ennek legfontosabb szerve a kéz, kivitelezése, pedig a fogó reflex. Ha az újszülött tenyerét megérintjük                      családban tanulja meg. A család ősi intézmény, amely évezredek óta valamennyi kultúrában létezik valamilyen
mutatóujjunkkal, akkor azt ujjaival átfogja, s a szorítás olyan erős, hogy fel tudjuk őt húzni. Ez a reflex négy-öt hónapig   formában. Olyan életkeret, amelyben biológiai létünk megvalósul, pszichés fejlődésünk, pedig alapvető jegyeit,
mutatható ki, amíg a látás s a kézmozgás összerendeződése eléri azt a szintet, hogy a gyermek valóban fogni tud.              individuális arculatát bontja ki. A család az egyén és a társadalom közti közvetítő kiscsoport, éppen ezért „elsődleges
Minden ösztöncselekvésnek kiemelt élettani jelentése van, mely megmagyarázza fontosságát a faj életében. Hermann              közvetítő társadalmi egységnek” tarthatjuk.
Imre például megfigyelte, hogy az ember ősének kicsinye éppúgy az anyjába kapaszkodva töltötte élete első pár
hónapját, mint a ma ismert majmok. És mindezzel a megkapaszkodás evolúciós jelentőségét igazolta. Ezt az                      A család elsődlegessége abban áll, hogy:
összefüggést alátámasztja a Moro-féle átkarolási reflex is, mely kb. három hónapos korig van jelen, és szinté                 1. a legkorábbi életszakasztól kezdve hat a fejlődő egyénre.
kulcsfontosságú a testi és lelki túlélés szempontjából is. Mindezeket állatkísérletekkel is igazolták. A kísérleteket         2. érzelmi kötelékei, kapcsolatainak erőssége, hosszantartó hatása alapvető érzelmi és viselkedési modelleket vés be a
rézuszmajmokon végezték.(szőranya-fémanya).                                                                                   személyiségbe és ezeket, mint hajlamosító tényezőket továbbvisszük az életbe.
                                                                                                                              3. közvetítő funkciója által megvalósítja a családi (személyes) és társadalmi értékrendszerek beépítését és így optimális
Az én és a másik egymásra hangolódása a fejlesztő, érlelő, hatékony társas kapcsolatok alapja. A másik feladata:              esetben előkészíti a felnövő egyént arra, hogy teljes értékűen vegyen részt a társadalom működésében.
kibontakoztani az én előnyös oldalát, ezáltal hozzájárul az önmegvalósításhoz, mely a humanisztikus pszichológia              A család szocializációs funkciója többszintű. Ellátja a gyermek biológiai gondozását, biztosítja azokat a feltételeket,
szerint a Maslow-i hierarchia legmagasabb szintjén áll. A másikkal való sikeres interakcióhoz szükséges, hogy meg             amelyez az érzéshez és a fejlődéshez szükségesek, ugyanakkor meghatározott magatartási és szerepmintákat is közvetít.
tudjunk nyílni a másik előtt. Azt, hogy kinek és mikor nyílunk meg azt az ÉN határozza meg és főleg a korai                   Erre a primer szocializációs alapozásra épül azután a tudatos nevelés, a családi szoktatás, ellenőrzés, tanítás,
szeretetkapcsolatok meglététől függ. Kezdetben, mint már említettem az önmagában zárt én csak saját biológiai                 fegyelmezés, jutalmazás. Így teremtődnek meg a családon kívüli nevelés alapjai a személyiségben. (dr. Bagdy Emőke
késztetéseit éli meg. Szüksége van a másikra, amennyiben az kiszolgálja őt. Később az anyában azt szereti, ahogyan            15.oldal)
feléje fordul, odafigyel rá, gondozza őt. Ennek alapján a korai szeretetkapcsolatban megerősödött én már a Másikért
nyit a Másik felé három hónapos kortól szükségletei kielégítését tapasztalja a másik megjelenésekor és persze nagyon          A családban alapozódik meg a gyermek lelki egészsége is. E tekintetben meghatározó tényező a család légköre, hiszen a
fontos az adott szituációhoz kötődő beszéd is. Ilyenkor nem csak a Másik érti meg őt, de az én is átéli, hogy                 kapcsolatokat mindenképpen befolyásolja. Nem mindegy, hogy valaki kedves, szeretetteljes, vagy agresszív, durva,
szimbolikus jelentéseket küld felé. Kettő-három éves kor között az ÉN szembeállítja magát a Másikkal. Magára talál, az        kemény. A gyermek előtti példa az utánzási ösztönt kelti életre, s szinte örökre rögződik. A szülők által használatos
énhatárok megerősödnek, fontos lesz a tárgyak birtoklása, cselekedetek önállósága „Én csinálom, Én egyedül”. A                nevelési elvek és gyakorlatok (jutalmazás, büntetés és ezek aránya) egész életre szóló benyomásokat hagynak a
másikat kívülre helyezi. Minden az én érdekeit, céljait, vágyai kielégítését szolgálja. Ez a dackorszak. Négy éves            kisgyermekben. Ha sok negatív élmény, érzés éri őt, az károsan hat az egész személyiségére.
korban az éntudat megerősítése fontos. Azáltal, hogy kivívja a másik csodálatát, elvárásainak megfelel az én erősödik.        „Ha a fejlődő személyiség nem kapja meg a szükséges támogató-terelő hatásokat, érzelmileg bizonytalan helyzetben
Öt éves kortól az én már kezdi a másik szempontját is figyelembe venni. Kíváncsi, hogy ténylegesen mire képes,                érzi magát. Az a család, amelynek kapcsolati légköre elégtelen, a vonzás helyett taszítóerővel sodorhatja a gyermeket
többféle szerepben próbálkozik.                                                                                               más közösségek felé, amelyekben aztán deviáns normákat vehet át. A család egészsége a felnövő gyermek lelki
                                                                                                                              egészségének döntő tényezője. Éppen ezért fontos különös figyelemmel fordulni a család felé, ahol a gyermek e
De alapvetően,” az óvodás gyermek nem tudja a másik ember szemével, fülével, agyával látni, hallani, érzékelni a              kiscsoport legsérülékenyebb tagja, mert a legnyitottabb minden hatás befogadására, a kedvezőkre éppúgy, mint a
világot és benne önmagát. Ennek az egocentrizmus az oka. Az óvodások egocentrizmusa nem nevelési hiba                         károsítókra. A stabil és biztonságot adó családi légkörben a személyiség az élet stresszhelyzeteivel szemben olyan
következtében kialakuló önzés, hanem az énfejlődés és a kognitiv fejlődés jellegzetes és szükségszerű állomása. A             védettséget szerezhet, amely lelki egészségvédelmének erőforrása és önmegvalósító életvezetésének biztosítéka lehet.”
gyermek önmagára összpontosít, mert még nem világos számára a különbség önmaga és mások között”. (dr.                         (dr. Bagdy Emőke, 1986, 18.oldal)
Ranschburg Jenő 2003, 13. oldal)                                                                                              „A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata, amelynek során az egyén megtanulja megismerni
Óvodáskorban, ahogyan kezd „magára eszmélni” a gyermek, lassan elhatárolja magát a másiktól, fokozatosan alakul               önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat. Ebben a
önértékelése is ezzel párhuzamosan. „Elkezdi jellemezni magát. Karakterre, képességekre, külső megjelenésre utaló             folyamatban a társas együttélésre nevelő hatások és az egyéni befogadóképesség kölcsönhatása érvényesül. Mások
jelzőkkel látja el magát. Ezek a jelzők a szülőktől, családtagoktól, óvónőtől származnak.” (dr. Ranschburg Jenő, 2003,        viselkedésének látott, átélt, tapasztalt élményei, a szülők által nyújtott viselkedési minták, a saját magatartásunkról
32. oldal) Tehát a gyermek énképét a hozzá közel álló felnőttek formálják. A pszichoanalitikusok az önértékelési              nyert visszajelzések módosító hatásai és a tudatos nevelés útján közvetített törekvések egyaránt belejátszanak ebbe a
szakaszt az ideális és tulajdonított én problémáiból vezetik le. Az ideális én az anyával történő korai, ún. elsődleges       fejlődésbe. Ennek során humanizálódunk; emberi viselkedési formákba zárjuk; megtanuljuk az érzelmi kifejezés -
identifikáció révén jön létre, azt jelenti, hogy a gyermek nemétől függetlenül azonosul az édesanyjával, a feléje áradó       formákat; elsajátítjuk a tárgyakkal való bánás módjait, az eszközös tevékenységet; kialakítjuk, fejlesztjük a
gondoskodás és szeretet révén megtanulja szeretni őt és önmagát. A gyermek csak azzal a szeretettel tudja szeretni            gondolkodás, tervezés, önkifejtés, akarás lehetőségi formáit; a kontaktus legfőbb közvetítő eszközét, a beszédet.
magát, melyet kívülről kap. Az önértékelés pozitív formája pedig a frissen felfedezett én iránt megnyilvánuló gyermeki        Összefoglalóan: Megtanulunk emberi módon élni és viselkedni. A szocializáció tehát lélektani szempontból a
                                                                                                                              személyiségfejlődés társadalmi vetülete. Az embergyerek szülői és társas környezet hiányában legfeljebb anatómiájában
felel meg embernek, míg viselkedése szinte alig emlékeztet az emberére. Nem rendelkezünk olyan ösztönapparátussal,          képessége, ennek eredményeként nő azoknak a felnőtteknek és gyermekeknek a száma, akik az ő életében különböző
amely lehetővé tenné a környezet társas hatásaitól független emberi kibontakozást. A vele született adottságok és           jelentőséggel szerepet kapnak. A kapcsolat létesítésében egyre gyarapodnak érintkezési eszközei, így éri el, hogy társai
tulajdonságlehetőségek kimunkálása társas feltételekhez kötött, ehhez, pedig az emberi együttélés mintái szükségesek.       szeressék, megbecsüljék, befogadják. Mind a túlzott alárendelődés, mind a túl erős vezetésre törekvés veszélyezteti az
Az emberré válás szocializációs folyamat, a vele született adottságok társas kialakítása, amely az emberi együttélés        egészséges személyiségfejlődést. A csoporttársakat egymáshoz általában múló barátság köti, és ez többnyire
sajátos egységeihez, kiscsportokhoz kötött.                                                                                 külsőségeken alapul. A felnőttekhez fűződő érzelmi kötődés intenzitása a felnőttnek a gyermek életében betöltött
Azonban e folyamatban legdöntőbb az a periódus, amikor társas viselkedésünk alapjait alakítjuk ki. Ez a történésekben,      pozíciójától, a találkozás, az együttlét gyakoriságától, a közös tevékenység örömteli voltától függ. Előfordul azonban,
változásokban és érzelmekben igen gazdag folyamat a gyermekkori szocializáció. A gyermekkori szocializáció a                hogy egyetlen közös játék hetekre, esetleg hónapokra szóló emléket hagy a gyermekben.” (Kósáné Ormai Vera – Járó
személyes én kibontakozásának történéseivel veszi kezdetét. A társas hatások közvetítésének fő tényezője ekkor még a        Katalin – Kalmár Magda 1982. 124. oldal)
család, elsősorban az anya. A személyiség megalapozását és differenciálódásának folyamatát a családi „közvetítő
rendszer” kölcsönhatásai indítják meg, ezért a családot tekinthetjük a szocializáció elsődleges műhelyének.
A szociális tér növekedésével (óvoda, iskola stb.) a szocializáció mindinkább a családon kívüli közvetítő rendszerek
hatóterébe kerül át, elsősorban a kortárscsoportok jelentősége fokozódik. A gyermek aktivitását, érdeklődését,              Az óvodai életben a felnőtt jelentős szerepet tölt be a társas kapcsolatok kibontakozásában is. Hiszen a felnőtt jelenléte
kezdeményezőkészségét a személyes kapcsolatok indukálják, serkentik, egyben szabályozzák is. A gyermek hozzá méri           biztonságos bázist jelent a gyermekek számára, onnan elindulva fedezik fel egymást, környezetüket. Ha beszélgetésre
viselkedését a számára jelentős személyekéhez, kezdetben a családtagok, szülők, testvérek, később pedig a kortársak         buzdít a felnőtt, a gyerekek elsősorban vele kommunikálnak, hisz azonnal és megfelelő módon válaszol a hívó
„viszonyítási csoportjainak” mintáihoz, tehát fokozatosan jut el addig a szintig, amikor már ő tudatosan képes alakítani    tekintetre, gesztusra. Ha a felnőtt túl közel van, a gyerekek keveset kommunikálnak egymással, csak vele foglalkoznak.
önmagát és környezetét.                                                                                                     Amikor eltávolodik, a gyerekek megbizonyosodnak arról, hogy továbbra is látótávolságon belül van-e és elkezdenek
Az ember eredendően társas lény, az örökletes és környezeti, az egyedi és szociális tényezők a fejlődés folyamat során      egymással beszélgetni. A felnőtt által elfoglalt hely tehát meghatározza a gyerekek közötti kapcsolatot. A
olvadnak össze „emberivé”. (dr. Bagdy Emőke, 1986, 12-13.oldal)                                                             csoportszobában levő bútorok elég alacsonyak ahhoz, hogy az elérhető távolságban levő felnőttet lássák, ugyanakkor ne
A szociális érzelmeket tekintve, négy-öt éves korban kezdenek a társak egymás felé fordulni, de az ilyenkor kialakuló       vonzza a figyelmüket.
barátságok többnyire még elég felszínesek.                                                                                  A kommunikációt persze a játékok természete is befolyásolja. A fizikai aktivitásra késztető játékok nagyobb teret adnak
A 3-7 éves korú gyermekek életében kiemelkedő szerepe van az érzelmeknek, érzékszerveknek. Figyelmük spontán,               a fantáziának, kommunikációhoz. Ilyenkor a gyerekek cselekedetek sorozatát játsszák le egy adott helyen, igazodnak
rövid ideig marad fenn, nem tudatos, tanulásuk önkéntelen. Az őket körülvevő világból annyit képesek felfogni,              egymás viselkedéséhez. Együttműködnek, szerepeket játszanak, játékokat cserélnek. A partnerrel való kommunikáció
megismerni, amennyit érzékszerveikkel meg tudnak tapasztalni.                                                               megteremtése szociális, érzelmi és intellektuális érzelmekhez van kötve. Egykorúak között rivalizálás alakulhat ki,
Az óvodás gyermekek fő tevékenysége a játék. Ennek során oldják fel magukban a feszültségeket, problémákat. A               amely szorongáshoz vezethet. De vegyes csoportban az idősebb segíthet a fiatalabbnak, s a viszony lehet támogató.
gyermekek játékát megfigyelve, sok dolgot tudhatunk meg róluk. Pl. családi háttér, bánásmód, szokások, érzelmek stb.
Mozgás és cselekvésigényük igen nagy, valamivel mindig le kell hogy foglalják magukat. Vágyaiknak azonnali                  Együttlét, együttműködés, csoportosulás, csoportfejlődés
kielégítésére törekednek.
                                                                                                                            „A csecsemő és a kisgyermek érzelmei szinte kizárólag a felnőtt felé irányulnak. Közös tevékenységre is elsősorban a
 „Az óvodáskor végére a gyermekek viselkedésének indítékrendszerében új mozzanatként jelenik meg az a feszültség,           felnőttel együtt képes. A két és fél, hároméves gyermeknél – bár a felnőtthöz fűződő kapcsolata változatlanul intenzív,
hogy elsajátítson egy készséget, ügyességet, tudást, és ezzel létrehozzon valamit.                                          de már nem kizárólagos – megfigyelhető a más gyermekkel való együttlét igénye. Ez értelmi képességeinek és érzelmi
                                                                                                                            életének fejlődésével függ össze, amely lehetővé teszi a szociális tapasztalatok felfogását és ezek befolyásának
A játékos cselekvés olyan indítéka mellett, mint a közvetlen örömszerzés most fellép a teljesítmény öröme. Erre az          érvényesülését a magatartás irányításában.
időszakra jelentősen fejlődnek értelmi képességeik is. Mire iskolába kerülnek, a gyerekektől kiterjedt emlékezeti           Az óvodáskor kezdetén létrejövő csoportok többnyire három-négytagúak, és csak rövid ideig állnak fenn. Gyakori a
befogadást, a kérdéshez igazodó felidézés készségét, különösen pedig a minták követését várhatjuk el.” (Mérei Ferenc –      csoportok közötti fluktuáció, amely sűrű tevékenységváltással jár együtt. Később nem annyira a csoportlétszám
Binét Ágnes, 1998, 174. oldal)                                                                                              emelkedésében (ez általában négy-öt), hanem az együtt töltött idő növekedésében, a csoporthoz tartozó tagok
Ebben a korban fontos szerepe van a mesének. Nagyon szeretik. Ezek az érdekes történeket lehetőséget adnak az               viszonylagos állandóságában tapasztalható a fejlődés.
elaborációra, emberi értékeket közvetítenek. Segítik erkölcsi ítéletalkotásukat, a világról alkotott képüket formálják. A   A csoportban a társak közreműködésével folyó játék érdekesebb, gazdagabb, érzelmileg telítettebb, mint a magányos. A
képzelet és a fantázia segítségével a mesék tovább folytatódnak a gyermekek fejében.                                        csoportban végzett tevékenység – az együttes élmény, a csoport szabályozó ereje, a változatos tartalom következtében –
A kisgyermekek az óvónőkkel, óvodástársakkal való kapcsolatteremtésben, a társas helyzet kialakításában aktívak és          nemcsak örömtelibb a gyerek számára, hanem pszichikus fejlődését, magatartásának formálódását is elősegíti. A
önállóak. Hangulatuk, érzelmeik tónusa sokban függ a kapcsolatok sikerétől, attól, hogy mennyire tudják magukat             játékos tevékenység „összehozza” a gyerekeket, tartalmat ad a csoport együttlétének, s egyben a társas viselkedés
elfogadtatni, megszerettetni új környezetükkel. Az óvodai élet számos új, csoportos tevékenységformát kínál. S bár a fő     fejlettségének mutatója is. A kisgyermekkorban, és az óvodáskor elején a gyermekek jelentős része magányosan játszik.
tevékenység a játék, felzárkózik mellé a felajánlott, szabadon választható tevékenység különböző területeken (mese-         Még nem képes a másik szempontjának figyelembevételére és a társhoz való alkalmazkodásra.
vers, ábrázolás, ének-zene, testnevelés, matematika, környezetismeret). Ezekben a tevékenységekben fontos szerep jut a      A fejlődés útja a pusztán térbeli együttléttől, a többnyire utánzással létrejövő együttmozgáson át a szereposztáson
gyermek alkotó képességének, fantáziájának.                                                                                 nyugvó együttműködés felé vezet. Ezek a szokások egyben a három-hat évesek életkor szerinti fejlődési stádiumait is
Az óvodai csoportban az önkiszolgálás és a munka jellegű tevékenységekben új szokások alakulnak ki. Ahhoz, hogy az          jelzik.
óvodás gyermek jól érezze magát, derűs, kiegyensúlyozott legyen, nagyon fontos a kellő önállóság biztosítása, az             „ A kortárscsoportoknak kitüntetett, és a felnőttekétől különböző funkciója van a szocializáció során. Míg a felnőtt-
önérvényesítés és a korlátozás egyensúlya, a megfelelő önértékelés tudatosítása, önbizalom erősítése és a kölcsönös         gyermek kapcsolat szükségszerűen aszimmetrikus, és az érzelmi támogatásban, biztonságigény kielégítésében, és a
tiszteleten alapuló társas kapcsolatokban az énközpontúság leépítése.                                                       szabályelsajátításban van szerepe, addig a kortárskapcsolatokban az egyenrangú kapcsolatok és a szociális
Fontos, hogy a gyermekeket mindig vegyük komolyan, próbáljunk a sérelmeikre megoldást találni. Beszélgessünk                alkalmazkodás tanulásában jelentősek. Ezek a kortársak által biztosított előnyök a csoport által nyújtott társas
velük amennyit csak lehetséges, a kérdéseikre kornak megfelelő adekvát válaszokat adjunk. És persze nagyon fontos,          élményekből származnak.” (N. Kollár Katalin – Szabó Éva, 2004, 282. oldal).
hogy minden gyermek külön személyiség, ezt tartsuk tiszteletben, ne akarjunk senkit megváltoztatni.                         „A gyerek-gyerek kapcsolat, jóllehet indulati színezetében, hőfokában meg sem közelíti a gyermeknek a felnőtthöz
                                                                                                                            fűződő kötelékeit, a kölcsönös utánzás révén kiemelkedő jelentőségű a viselkedés alakulásában. A gyerekek
       Az óvodás társas világa                                                                                              megnyilvánulásai szinte egymást tükrözik, tevékenységük ezzel tudatosabbá és érdekesebbé válik. Az óvodáskorban
                                                                                                                            észlelt legalacsonyabb szintű csoportosulásnak egyetlen meghatározó tényezője van: az együttlét. A gyermekek
„Már kisgyermekkorban megkezdődik a társas kapcsolatok körének bővülése. Az anya mellett az apa, a testvérek, a             játékérvényű érzelmet tulajdonítanak annak, hogy egy helyen vannak.
nagyszülők egyre fontosabb helyet kapnak a gyermek érzelmi életében. Óvodáskorra már fejlődik kapcsolatteremtő
Az együttességről stabil élményük van, játékuk tartalma viszont véletlenszerű, kicsit más körülmények között más is                                                 és fejlődésének segítése a játék folyamatában
lehetne. Egy fejlettebb csoportosulási forma az együttmozgás. Játék közben eltávolodnak és elkeverednek egymástól, a
többiek közi, az egyforma mozgás révén mégis egy csoportot alkotna. A kölcsönös utánzásból együttmozgás lesz, ez
tartja össze a csoportot. Még fejlettebb az a csoportosulás, amelyik egy érdekes, vonzó tárgy körül alakul ki. Ez a tárgy         A gyermek megismerése az óvodapedagógus alapvető feladata, hiszen fejlesztő munkáját csak így tudja
körüli összeverődés ritkán tartós. A fejlődés szempontjából mégis jellemző, mert a tárgy centrumot teremt, s így egy új           elvégezni. Fontos tehát az óvodába lépő gyermek szüleivel való beszélgetés még az óvodába lépés előtt.
csoportosulási szerkezet jön létre. A negyedik fokon a csoportosulás elve megváltozik. A társas kapcsolatok                       Törekedni kell a jó kapcsolat kialakítására, hiszen a gyermek nevelése közös feladat, melyben a nevelési
szempontjából az első három fokon a gyerekek passzívak. A kölcsönös utánzás fokozza és fenntartja az együttesség                  elképzeléseket, szokásokat fontos megismerni, lehetőség szerint összehangolni. Családlátogatás, személyes
örömét, tekintet nélkül arra, hogy ezt a hely, a mozgás, vagy a tárgy biztosítja e. Bármennyit mozognak azonban, a                beszélgetés során fontos megismerni a gyermekek körülményeit, személyes kapcsolatait, a születésével, egészségi
cselekvés nem irányul a kapcsolat felvételére vagy fenntartására.                                                                 állapotával kapcsolatos információkat.
Az aktív társas viselkedés első formája egykorúakból álló csoportokban az összedolgozás. Főként építőjátékokban
figyelhető meg. Ennek során könnyen alakulnak ki szerepek, munkamegosztás, vagy egy vezető kiemelkedése folytán.                  A játék az óvodás korú gyermek legfőbb tevékenysége, benne és általa fejlődik személyisége. Ha a gyermeket
Ez a szerepszerűség jellemzi az óvodákban elérhető legfejlettebb csoportképződést, a tagolódást. Az óvodások spontán              meg akarjuk ismerni, a legcélravezetőbb megfigyelni játékát.
csoportosulásainak fejlődésében a meghatározó tényezők hangsúlya változik. A hely, a mozgás és a tárgy                            Hogy ezt megtehessük, szükséges ismernünk a játék fejlődésének folyamatát és az egyes személyiségre
csoportformáló alkalmai után a tevékenység és a szerep adják meg az együttesség tartalmát. (Mérei Ferenc – Binét                  gyakorolt hatását. Észre kell tudnunk venni a gyermek pszichomotorikus megnyilvánulásainak jelzését.
Ágnes, 1998, 137. oldal)                                                                                                           Fontos, hogy a megfigyelést folyamatosan, hosszabb távon tegyük, és ez által legyen viszonyítási,
A játszó csoportok megfigyeléséből következtethetünk a szociális magatartás nívójára, a társas érzelmek és a cselekvés            összehasonlítási alapunk. Így pontosan nyomon követhetjük a gyermek fejlődésének ütemét és irányát,
sajátosságaira, a gondolkodási tevékenység szintjére és természetesen a csoportban részt vevő gyermekek egyéni                    jellemvonásainak alakulását, környezetére való reagálását, problémaérzékenységét, szociális érettségét.
vonásaira is. Bár a tevékenység szintjét elsősorban az életkori és egyéni sajátosságok határozzák meg, a külső feltételek
sem közömbösek. A kisebb tér, mint például a csoportszoba, inkább kedvez a csoportalakulásnak, mint a nagy területen              Csak az az óvónő értheti meg a gyerekek játékát igazán, és csak az tud megfelelő viselkedést tanúsítani, aki
(például az udvaron) folyó játék.                                                                                                 maga is szeret játszani, bele tudja élni magát a gyerek játékhelyzetébe. Fontos az érzelmi kötődés, de a játékról
                                                                                                                                  és a gyermek fejlődéséről való ismeretek is.
A rendelkezésre álló játékszerek bősége szintén elősegítheti a kisebb csoportokra bomlást. Az óvónő vezetési stílusa,             Az óvónőnek meg kell tanulnia a játék nyelvén kommunikálni a gyerekekkel, ha a játék által nevelni akar. A
pedig a csoportlégkörre hatva befolyásolja a gyermek társas életét.                                                               gyerekeknek fontos a hangvételünk, pillantásaink, mosolyunk, az állandó törődés érzése. Az óvodások az óvónőt
A csoporttevékenység színvonalát, a társas akciókat tehát nemcsak a gyermekek életkori fejlettsége határozza meg.                 nem csupán utánozzák, de mivel érzelmileg kötődnek hozzá, mind az, amit tesz, ahogyan viselkedik, azzal ők is
Fontos, befolyásoló tényező lehet, az is, hogy mennyi idő óta áll fenn a csoport. Amikor különböző, egymást még nem               azonosulnak. Ezért nagyon fontos, hogy az óvónő jól ismerje önmagát, engedje képességeit, értékeit
ismerő gyermekek kerülnek össze, a tevékenység nívója érthető módon alacsony. Bizonyos idő után, a kölcsönös                      kibontakozni és készen álljon az állandó fejlődésre is.
megismerkedést követően, gyakoribbá válnak a kezdeményezések, differenciálódik a tevékenység, tagolódik a csoport,
miközben létrejönnek és formálódnak a csoportszokások és a hagyományok. A közös játék közben a gyermekek sajátos                  A szerepjáték központi és visszatérő témája az otthonnal kapcsolatos, amely sok jelzést ad a gyermeknek a
cselekvési módokat alakítanak ki, amelyeknek egy-egy elemét felelevenítve a csoport tagjaiban felidéződik, újraéled az            családon belüli helyzetéről, életéről, az őt körülvevő személyek viselkedéséről. A szerepjátékban megjelenik
eredeti élmény. Így alakulnak ki a hagyományok, amelyek nagyon fontos összetartó erőt képeznek.                                   mindaz, ami a gyermeket leginkább foglalkoztatja. Örömének, esetleges szorongásainak és félelmeinek kiváltó
A csoportban folytatott tevékenység megfelelő feltételt és indítékot biztosít az egyre differenciáltabb                           okait is felfedezhetjük a játék megfigyelése során.
kontaktuskezdeményezésre, és a társas alkalmazkodás fejlődésére. A változatos, sokszínű társas élet ugyanakkor                    /A játék a gyermek-pszichoterápia legfontosabb eszköze. A világjátékban a gyermek egy valóságot ábrázoló
bonyolultabb, tartalmasabb és magasabb színvonalú együttes tevékenység kibontakozását segíti elő. A különböző társas              játékkészletet kap, amiből felépítheti saját világát, ezután megkérik, meséljen róla. A bábjáték szintén
aktusok ( a kontaktuskezdeményezés és válasz típusai) a csoportosulási szint elemeiként meghatározzák a csoport                   alkalmazott módszer a gyermek belső világának megismerésére./ A szerepjátékban a gyermek verbális fejlődését
aktivitását és légkörét. A modellnyújtás és modellközvetítés a gyermekek egymás közti viszonyának mutatói. Az                     is megfigyelhetjük.
elfogadás és elutasítás aránya jelzi az együttműködési készséget, a kezdeményezéshez pedig az igényt a közös                      Összegezve tehát az óvodapedagógusnak figyelnie kell az egész csoportot, és ezen belül az egyes gyerekek
tevékenységre. Az egymás iránti figyelem, helyeslés, méltányolás, a kívánságok kölcsönös teljesítése, a játék átadása a           mozgását, megnyilvánulásait, társas kapcsolataik alakulását, az összetartozó kisebb csoportok keletkezését,
pozitív társas megerősítés formái. Számuk három-négy éves kor körül jelentősen megnő. A gyermekek közötti tartósabb               valamint azoknak egymáshoz való viszonyát. Játék közben a jelzéseket figyelve és visszajelzéseket adva – ha
baráti kapcsolatok létrejöttében ezek a megnyilvánulások fontos helyet foglalnak el.                                              szükséges, hozzászólva vagy bekapcsolódva – folyamatosan gazdagítsa ismereteit óvodásairól.
Azoknak a gyerekeknek, akik képesek ösztönzőleg hatni társaikra, kiterjedtebbek a kapcsolataik. A másik gyermek felé
megnyilvánuló érdeklődés, majd a kapcsolatteremtés szükséglete fokozatosan vezet el a közös tevékenységen át az                   A Dr. Papp János szerkesztésével megjelent „Képességfejlesztés – képességmérés az óvodában” című könyv,
együttműködés képességének kialakulásához. Ahhoz, hogy a gyermek közös játékban (vagy játékos feladatban) együtt                  komplex kidolgozott módszer a gyermekek fejlődésének megfigyeléséhez. A módszer tartalmazza a játékon
tudjon működni kis társával, szükséges, hogy a másik szempontját, helyzetét, szándékát magáévá tegye, hogy képes                  keresztül történő megfigyelés és mérés lehetőségeit is.
legyen a saját és a társa nézőpontjának egybevetésére, viszonyítására. Ez pedig kölcsönhatásban van az egész
személyiség és különösen a gondolkodás fejlődésével.                                                                              Az óvodapedagógus fő feladata az óvodás gyermek értelmi fejlesztése és nevelése.
                                                                                                                                  A játék az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint a pedagógus legfőbb eszköze.
Amikor megkezdődik a fogalmak, jelenségek viszonyítása, a köztük levő relációk helyes felfogása, lehetőség nyílik a               A játékban lévő nevelési lehetőségeket tudatosan kell, hogy használja munkájában. Így beszélhetünk az
társas magatartásban a kölcsönösségre. Ugyanakkor a gyermek tapasztalatai, amelyeket a társakkal folytatott közös                 óvodapedagógus játékirányításáról, vagy másként „pedagógiai magatartásáról”. A második elnevezés
tevékenységben szerez, visszahatnak a gondolkodás fejlődésére. Az összedolgozás, együttműködés az óvodáskor                       közelebb áll a nevelési program álláspontjához, hiszen a gyermek játékát a gyerek spontán tevékenységének
folyamán egyre gyakoribb megnyilvánulás.” (Kósáné Ormai Vera –Járó Katalin-Kalmár Magda, 1982, 125-132.oldal)                     tekinti.
                                                                                                                                  Az óvodapedagógus feladata a gyermekek játékának fejlődését elősegíteni, és a játékot eszközként használva a
                                                                                                                                  gyermeket fejleszteni.
                                                                                                                                  A játék tudatos felhasználása azt jelenti, hogy azokat a sajátosságokat fejlesztjük ki, melyek által hatását kifejti: a
                                                     3. tétel                                                                     játék önkéntességét, a gyermekek önállóságát, kezdeményezését, aktivitását.
                          Az óvodapedagógus helye, szerepe és feladatai a játék folyamatában                                      A játékirányítására való felkészülés szempontjai:
                                        A gyermek megismerése a játékban                                                    - Ismerni nevelési céljainkat,
- A gyermekek fejlettségének, a rájuk jellemző játéktevékenységek ismerete,
- A következők átgondolása: Hogyan hozzuk közelebb a gyermekekhez a természeti és társadalmi jelenségeket,
eseményeket? Hogyan segíthetjük érzelmi azonosulásukat, értelmi fejlődésüket, közösségi magatartásukat? Miként
kapcsolódhat a játéktevékenység a többi tevékenységhez?
                                                                                                                                                                                      4. tétel
A pedagógus szerepe a játék kapcsán is: Katalizátor, Ösztönző, Tanácsadó, Kezdeményező.
Fontos a játék távlati tervezése, átgondolása. A játszóhelyek kialakítása, játékeszközök biztosítása, élmény és ismeret                               Játékfajták és fejlődési jellemzőik születéstől az óvodáskor végéig
nyújtás szempontjából.                                                                                                              (ld. részletesebben a pedagógia szigorlat anyagában, mert ez az egy tétel nem pontos, nem jó a sorrend.
A pedagógus feladata a biztonságot nyújtó nyugodt, szeretetteljes légkör, megfelelő hely és kellő idő megteremtése,                                       1. explorációs játék, 2. manipulációs játék, 3. gyakorló játék,
valamint a korcsoport fejlettségi szintjének, érdeklődési körének megfelelő, esztétikus, játékszerekről, eszközökről                                        4. szimbolikus játék, 5. szerepjáték, 6. konstrukciós játék,
való gondoskodás.                                                                                                                                                 7. barkácsolás, 8. bábozás, 9. szabályjáték… )
Játékidő: Minél hosszabb, megszakítás nélküli idő. A játékidő végén elősegíteni a minél zavartalanabb befejezést.
Percekkel a rendrakás előtt néhány lezárást motiváló mondattal pl. Vonatozó gyerekeknek: „Jó volna, ha felkészülnének
az utasok, mert nemsokára a végállomásra érünk, és ki kell szállni.” stb. A játékidő végén pedig határozott utasítással      A játék olyan viselkedés, amelynek nincs közvetlen adaptív haszna, hanem csak közvetlenül a cselekvésért
kérjük a gyerekeket a pakolásra.                                                                                             folyik.
Megfelelő hely: A terem berendezésekor figyelembe vesszük, hogy az adott korcsoport mit szeret játszani, és e szerint
rendezzük el a bútorokat, eszközöket, játékokat.                                                                             A játék kezdete: Piaget (1896-1980) gyermekpszichológus szerint a csecsemő a cselekvéseiről ( gőgicsélés, fej- és
Kiscsoportban jó több helyet biztosítani az építő játékoknak. Fontos, hogy külön területet biztosítsunk a mozgásos           kézmozgások, tárgyak érintése, csörgőrázás…stb) önmagában nem, csak a tényleges működés ismeretében dönthető el,
játékoknak, hogy a felépített „remekművek” össze ne dőljenek. Érdemes térelválasztóval meghittebb sarkot is                  hogy ismerkedés vagy játék. Az odafordulás, a figyelem, a vizsgálódás még nem játék, hanem akkomodációs
kialakítani.                                                                                                                 erőfeszítés. A játék akkor alakul ki, amikor a gyermek a jelenséget megérti és már nem ösztönzi felfedezésre; a gyermek
Játékszerek, eszközök: Legyenek tartósak, tisztíthatók, esztétikusan, épek, keltsék fel a gyerek érdeklődését. Ne            a maga örömére ismétli a tevékenységet. Módszerei
legyenek torzak, félrevezetők, hanem jól felismerhetők. Lehetőleg ne legyenek hangosan zörgők, zajosak. A                    A megfigyelés: természetes feltételek között kísérte figyelemmel három lánya fejlődését, jegyzőkönyvben rögzítette
játékszerekből jó, ha több hasonló vagy azonos van a csoportban. A kreativitást elősegítő építőelemek, összerakható          tapasztalatait. (Szimbólumképzés gyermekkorban)
játékok nélkülözhetetlenek. Szerepjátékokhoz motiváló, ha a valós életben szereplő eszközök játék megfelelői (mint           A klinikai módszer: beszélgetés során a felnőtt követi a gyermek képzetáramlását és tereli a kritikus kérdés (de nem a
konyhai eszközök, orvosi eszközök, szerszámok stb.) találhatóak a csoportszobában. Ugyanakkor az is jó, ha ezeket            megoldás) felé.
helyettesíteni tudó eszközök vannak a gyerekek keze ügyében (mintha az volna). Középső és nagycsoportban álljanak a          Játékelmélete: A játék – alkalmazkodási forma
gyerekek rendelkezésére a barkácsoláshoz szükséges eszközök és alapanyagok is.                                               A gyermek elméleteket (sémákat: belső reprezentáció) alkot arról, hogyan működik a fizikai és a társas világ. A
Élménynyújtás: Séták, különféle új ismeretet és élményt nyújtó helyek meglátogatása a gyerekekkel. /Piacon                   gyermek megpróbálja megérteni az új tárgyakat és eseményeket, szembesíti a benyomásait az aktuális sémáival (a külső
virágvásárlás, helyi tűzoltó parancsnokság meglátogatása stb./                                                               valóság – belső séma). Alkalmazkodás során az egyik, vagy a másik kap hangsúlyt (attól függ, melyikből visz be többet
                                                                                                                             a cselekvésbe).
Az óvodapedagógus és a gyermekek közötti bensőséges érzelmi kapcsolat kialakulásában is eszköz a játék. Az                   Az alkalmazkodás kétféle formája az akkomodáció és az asszimiláció.
óvónő maga is „játszótársként” van jelen a játékban.                                                                              Akkomodáció: olyan működés, amellyel a szervezet a külső körülményhez igazítja önmagát, hozzáilleszti a saját
Ha szükséges /balesetveszély stb./, ebből a szerepéből kilép. Játékkezdeményezéssel és megfelelő motiváló játékok,                 belső sémáját az új benyomáshoz a külső minta fokozottan érvényesül a régi belső séma nem megfelelő –
eszközök elhelyezésével segíti elő a gyerekek játékának fejlődését.                                                                elhalványodik, módosul, átdolgozódik - akkomodációs tevékenység: az utánzás
                                                                                                                                  Asszimiláció során a belső séma az uralkodó, a gyermek saját sémáinak megfelelően elrendezi a világról szerzett
Az óvodapedagógus feladata, hogy a gyermekeket játékukban megfigyelve észrevegye a rendszeresen magányosan                         benyomásait, az új tapasztalati anyag beépül és elhalványul a korábban kialakult belső sémákban; az átdolgozást
játszó gyermekeket és meg keresse az okát ennek a viselkedésnek, valamint hozzásegítse az ilyen gyermeket a                        az emlékezés, a fantázia és a gondolkodás segíti a gyermek játékában az asszimilációs folyamatok vannak
játszótársakra találáshoz.                                                                                                         túlsúlyban az asszimiláció tiszta formája: a szimbolikus játék/fantáziajáték
A gyerekek játékidőben való passzivitásának okát igyekezzen az óvodapedagógus kideríteni. Ilyenek lehetnek: betegség         Valóság, játék és fantázia
előtti, vagy beteg állapot, rossz kedélyállapot (pl. otthonról hozott rossz élmény), otthoni ingerszegény környezet,         Belső világ: vágy, álom, fantázia világa, minden lehetséges, nincsenek ellentmondások, örömelv
helytelen nevelés következménye (kényeztetés, önállótlanság), élmény hiány, játszótárs távolléte, a csoport többi része      Külső világ: realitás, racionalitás, rideg és korlátozó, ellentmondásos, realitáselv vezérli
kizárta a játékból.                                                                                                          A játékban ötvöződik a két világ: a fantázia és a valóság:
Az óvodapedagógusnak feladata a gyermekeket megismertetni a különböző játékszerek rendeltetésszerű                           A gyermek a két világot jól megkülönbözteti: kettős tudat nem hagyja magát becsapni azoktól a képzeleti sémáktól,
használatával, valamint a különböző játékszabályokkal.                                                                       amelyeket használ; egyszerre élvezi a képzelet szabad csapongását (úgy tesz, mintha elhinné), és az egyre élethűbb
Szükséges azonnal leállítania a játékot, ha balesetveszély vagy durvaság alakul ki, vagy ha valamilyen                       utánzást (keresi a valóság és a megjelenítés közötti hasonlóságot) hátterében: egyidejű kettős igény:
berendezési tárgy rongálódna. Azt is meg kell akadályoznia, hogy egy-egy gyermeket akaratosabb társa                         1.) a valóságtól való elrugaszkodás
erőszakosan kényszerítsen valamilyen szerepbe.                                                                               2.) a valóság megfigyelése és imitációja
A szerepjáték irányításának módszerei a/ Ötletadás, mely irányulhat: - témaválasztásra, - a játék megkezdése előtti          következménye: belső és a külső világ integrálódik, a fantáziát módosítja (korlátozza) a valóság – igazodást kíván; a
teendőkre (- játék tartalmi bővítése, szerepek összehangolása), - játék megkezdése utáni teendőkre (új eszközök              valóság gazdagodik a személyes, az emberi (tudattalan) elemeivel; Nem úgy van, de eljátszható. A gyermek
beiktatása, szociális kapcsolatok erősítése – egyedül játszók bevonása, elfogadott szabályokhoz való ragaszkodás), - a       kompromisszumot köt vágyai és a külső világ között.
játék befejező fázisára (befejezés vagy továbbvitel)
b/ Az óvónő bekapcsolódása a játékba Fontos, hogy közreműködésével ne zavarja meg a játékot. Ötletei, beszéde,               1. Explorációs játék
mozdulatai és szerepbeli magatartása játék közben mély nyomot hagy a gyermekekben. Legyen szeretetteljes, közvetlen
hangvételű. Fogadja el a gyermekek ötleteit, vagy ha módosítani kell, észrevétlenül tegye, a beszélgetést terelje a helyes               A gyermek első játékai: játék a saját testtével, hangjával, mozdulataival. Játék neki még a helyváltoztatás, a
irányba.                                                                                                                     mászás, gurulás, kúszás mozdulatai. Az ún. „romboló játék”, a tárgyak szétszedése más szóval a manipuláció tárgyakon
                                                                                                                             illetve játék a különféle anyagokkal (homok, víz…) is fontos funkcióöröm a gyermek számára. A csecsemő- és
kisgyermekkorra jellemző (0-2 éves kor között):megjelenésének feltétele: a fogóreflex oldódása a koordinált szem és           c) A valóság utánzása a szerepjátékokban (Elkonyin, id. Mérei szerint)
kézmozgás.                                                                                                                    Játéktéma: a valóságnak az a területe, amely a játékban tükröződik (vásárlás, utazás, papás- mamás…)
           Millar szerint a gyakorló játék mozzanatai a következők:                                                           Mit utánoznak a gyerekek? Cselekvéseket, képzelt és valós személyeket, állatokat, tárgyakat.
Exploráció: tapasztalatok szerzése, a megértésre irányuló cselekvés, felfedezés, felderítés. A csecsemő fárdahatatlan,        Játéktartalom: a játékban konkrétan megjelenő történés, amelyet a környező valóság, az emberi tevékenység és az
kísérletező és állandóan információkat szerez az őt körülvevő tárgyakról, érzékelteti minőségük szerint vizsgálja azokat.     emberi kapcsolatok befolyásolnak.
Megismerési folyamata eleinte „szájkörüli”, megtapint, szájba veszi.                                                          A szerepjáték eredete: társadalmi (szerep: egy társadalmi helyzethez tartozó viselkedés összessége).
Manipuláció: kézzel végzett cselekvés, létrehozza a lehetséges változásokat, kísérletetik, készségeket gyakorol, fontos a
funkciók müködtetése, mint pl..                                                                                               d) A szerepjáték fejlődési szintjei
Egyszerű gyakorlás: nyomogatás, csapkodás, bökdösés, símitás, gyűrés, húzás, szétszedés-összerakás, törltés-                  4-5 év: a témát a környezetből átvett, társadalmi jellegű tárgyi cselekvés hordozza:
öntés….stb.                                                                                                                                   a játék tartalmát a meghatározott tárgyakkal folytatott cselekvések képezik;
Ismétlődő variációk: az információk kódolása, játékfeladat megjelenése (elaboráció), a már begyakorolt készséget                              a történést a manipuláció tartja össze;
bonyolultabb formában is kipróbálja, nehezíti (alighogy tud járni, már egy nehéz táskát cipel vagy hátrafelé lépeget…)                        a szerepet az ismétlődő műveletekből álló cselekvés szabja meg (etetés...);
           Jellemző öröme: a funkcióöröm, - „Az vagyok, amit mükődtetni tudok”- az új képességek tudatosodásának                              a szerepet a tárgy hitelesíti;
öröme a szem és kézmozgás összehangolása… A hatákonysága, hogy a saját tevékenység és a megjelenő változás                                    a szerepelnevezés eleinte hiányozhat;
között összefüggés felfedezése. Mit tanul a gyermek ezekben a játékokban?                                                                     a cselekvés egyre gazdagabbá válik, új elemekkel bővül ki;
           Megtanulja fókuszálni a tekintetét, megtanulja elválasztani a tárgyakat saját cselekvésétől, gyakorolja az                         a gyermek igyekszik szerepével a valósághoz közelíteni (sorrend megtartása...), "ezt így szokták
ülést,mászást, kúszást, járást a játék során. Megtanulja összehangolni a mozdulatit, tapasztalatokat szerez a téri                             csinálni".
viszonyokról és a térbeli elrendeződésekről (sorbarendezés).
           A játék során megismerkedik a tárgyak fizikai tulajdonságaival (kicsi, nagy, sima, érdes, hideg, meleg…),          5-7 év: A játék témája maga a szerep – előtérbe kerülnek a szociális funkciók:
felfedezi az oksági összefügéseket a saját tevékenysége és a létrehozott változás között. A felfedezés közben nő az                           a gyermek igazodik a szerepviselkedést meghatározó szabályokhoz;
önállósága és kialakul önbizalma.
                                                                                                                                              a szerepek világosan körvonalazódnak és megnevezik egymás szerepeit;
                                                                                                                                              a gyermek a logika szintjén is igyekszik összhangba hozni a szerepcselekvéseket a valósággal, a külső
Az explorációs játék átalakulása
                                                                                                                                               mintával;
Az explorációs játék előfordulása a beszéd kialakulásával csökkenő tendenciát mutat (telítődés, új funkciók belépése...),
                                                                                                                                              a beszéd-megnyilvánulások szerepszerűekké válnak.
de megtalálható a nagyobb gyermekek játékában, és előfordul a felnőttek
egyes tevékenységeiben is. Folytatása:
                                                                                                                              e) A belső tartalmak kivetítésének módja a szimbolikus játékban (Piaget):
           a konstrukciós játékban – produktumot hoz létre;
                                                                                                                                         1. kombinatív szimbólumok:
           a szimbolikus játékban;
                                                                                                                                         -     a gyermek az egyes elemeket úgy kombinálja, hogy megfeleljen a képzeteinek;
           szocializálódik és szabályjáték lesz belőle;                                                                                 -     a belsőt helyettesíti az aktuális mással.
           a bonyolultabb és összetettebb mozgásformák részévé lesz, elvezet valós alkalmazkodáshoz.
                                                                                                                                         2. kompenzáló játékforma:
Enion szerint a kisgyermek fizikai fejődését segítő eszközök következők:                                                                 -    ami a gyermek számára rossz, azt valamilyen átalakítással megpróbálja ellensúlyozni;
      -     tologató és húzogató játékok, lábbal hajtható kismotor, kiskocsi, alagutak, hintaló, háztartási eszközök,                    -    úgy vesz elégtételt, hogy a probléma megoldását elfogadhatóvá alakítja – korrigálja;
            talicska, csúszda, rongylabda, papírlabda.                                                                                   -    szembeszáll a félelmeivel, megteszi, amit a valóságban nem merne megtenni;
A jó játék feltétele: lehetőséget ad az önálló próbálkozásra, ugyanakkor biztonságos.                                                    -    katarzist él át: megkönnyebbül, megszabadul a félelmeitől.
2. Szimbólikus játék és a szerepjáték (színlelő játék, szerepjáték, fantáziajáték, fikciós játék, alkotójáték,                           3. likvidáló játékforma:
szociodramatikus játék...)                                                                                                               -     a gyermek változatlanul megismétli a számára kínos, fenyegető helyzetet;
                                                                                                                                         -     a kellemetlen eseményt játékában jeleníti meg, a problémát kívülre helyezi;
a) A gyermek és a tárgyak                                                                                                                -     az én uralma alá rendeli a történéseket – felülkerekedik az eseményeken;
    1. tárgyakkal        különféle mozgásokat hoz létre – manipulál                                                                      -     a fiktív helyzetek újraélésével csökkenti a feszültséget.
    2. érzékleti benyomásokat szerez – explorál, szenzomotoros tapasztalatokhoz jut
    3. tárgyakból        valamit készít – konstruál;                                                                          f) A szimbolikus játék átalakulása
    4. tárgyakkal        helyettesít más tárgyakat – szimbólumokat alkot.                                                                     a gyermek kiterjeszti társas körét, és más területek lesznek fontosabbak;
                                                                                                                                              a szocializációs folyamatban megjelennek a kollektív szimbólumok;
b) A szimbolikus játék
                                                                                                                                              a szimbólumok egyre inkább a valóságnak rendelődnek alá.
    Megjelenésének feltétele: a "mintha-elem" működése
   A gyermek a szenzomotoros sémáktól eljut a képzeti sémákig; képessé válik a belső reprezentálásra, a világ
megkettőzésére – "kettős tudat", helyettesíti a dolgokat és a helyzeteket; eltávolodik saját konkrét cselekvésétől;
                                                                                                                              3. Szabályjátékok
fantáziája segítségével keres pótlást ott, ahol a valóság megértésében hézag van; kontrollálja a körülötte lévő (fizikai és
társas) világot; kontrollálja a körülötte lévő (fizikai és társas) világot;
                                                                                                                              A szabályok eredete:
Jellemző életkor: óvodáskor
                                                                                                                              1. átörökített:
Öröme:       "Az vagyok, aminek el tudom képzelni magam." - az illúzió, az utánzás az alkotás, az átváltozás, a másnak
                                                                                                                              - társadalmilag intézményesített, mindennapi élethez, munkához fűződő, vagy akár mágikus, vallási eredetű felnőtt
lenni érzése, a titok a feszültsége.
                                                                                                                              szokásokat jelenít meg, nemzedékről nemzedékre hagyományozódnak (regionális változatokkal); felnőtt közvetíti a
                                                                                                                              gyermekeknek, vagy a nagyobbak tanítják a kisebbeknek.
2. spontán:                                                                                                   Ha túl nehéz a játékfeladat
-     pillanatnyilag alakul ki, közös megegyezésen alapszik (pl. gyakorló játékból származó mozgásszabály).            a szabály nem ösztönöz cselekvésre
                                                                                                                       megnő a kudarctól való félelem
A szabályok olyan előírt cselekvésmódok, korlátok, amelyek                                                             kényszeres igazodás léphet a játéköröm helyébe
         magából a játék tartalmából származnak (nem külsődlegesek)                                          Következmény: a gyermek kilép a játékhelyzetből:
         kötelező jellegűek;                                                                                          valóságos kilépés – abbahagyja a játékot, elhagyja a játék terét;
         legalább két személyre vonatkoznak.                                                                          csalással kivonja magát a játékszabályok alól – tagadja a játék értelmét. (Wallon)
         a szereplők kiválasztásának gyakran rituáléja van: a kiszámoló.
                                                                                                              A szabályjátékok típusai: többféle felosztás Pl.: az óvodai játékok körében a mozgásos és értelemfejlesztő játékok
Szabályok a szerepjátékokban:                                                                                 (KARLÓCAINÉ), az énekes játékok, a népi játékok...
        minden szerepjáték rejtetten tartalmaz szabályokat, de itt a szabályok másodlagosak;                 A népi játékok és élményhátterük (JUSTNÉ) – archaikus formák szimbolikus tartalommal
        a szabályok a szerep által előírt cselekvésben jelennek meg;                                         Játéktípusok - fogócska
        a szabályok a társadalmi viselkedésre vonatkozó előírásokat tartalmaznak;                                               - bújócska
        a szereptartalmak differenciálódásával a szabályok bonyolódnak.                                                         - szembekötősdi...
                                                                                                              Alapmotívum: üldözés-menekülés, elbújás-keresés, a testi érintés keresése és kerülése
                                                                                                                         1. a másik (fogó, üldöző, hunyó...) által való veszélyeztetés;
                                                                                                                         2. oltalomkeresés (az elbújó, a menekülő védelmet keres és talál)

                                                                                                              Az óvodáskorú gyermekek szabályjátékának néhány jellemzője:
                                                                                                                      kezdetben maga a cselekvés a lényeg, a szabályok betartása elsősorban az egyéni örömszerzést szolgálja
                                                                                                                       (mozgásos szabályjátékoknál: futás, mászás...);
                                                                                                                      később alávetik magukat az egyszerűbb szabályoknak, élvezik a mozdulatsorok egymásutániságát, az
                                                                                                                       ismétlést, ügyel a sorrend betartására;
                                                                                                                      a szabályok megtartásánál dominál az utánzás
                                                                                                                      a dramatikus elemek (játékos kerettörténetek, felajánlott szerepek...) segítenek a szabályok megtartásában;
                                                                                                                      a veszteség nagy érzelmi terhet jelenthet;
                                                                                                                      többnyire igénylik a felnőtt irányítását.
                           A szerepjáték és a szabályjáték összehasonlítása (MEAD nyomán)

                       SZEREPJÁTÉK                                    SZABÁLYJÁTÉK

                a gyermek azok szerepét veszi át, akik             a gyermek készen áll átvállalni
                                                                                                                                                               5. tétel
                        hatással vannak rá,                               a többi szerepét
                                                                                                                                                      A JÁTÉKESZKÖZÖK FAJTÁI,
                         vagy akiktől függ
                                                                                                                                                  SZEREPÜK A GYERMEKEK ÉLETÉBEN
                    a konkrét másikat jeleníti meg           az általános másikat jeleníti meg (az egész
                                                                               közösség
                                                                       attitűdjével rendelkezik)              -A játékeszközök fajtái, szerepük a gyermekek életében:
                                                                                                                          A játék mindig valamivel való tevékenységhez kötődik.
                   egyik szerepről a másikra vált át          2-3-4 egyén attitűdje egyszerre van jelen
                                                                                                              A játékszerek eredete a poligenezis-re vezethető vissza elsőként, ami azt jelenti, hogy a világ minden táján hasonló
                                                                                benne
                                                                                                              formák jelennek meg, a természetes alapanyagok az uralkodók, az elemi formák ( a gömb- labda: itt az alapforma
                   egyes szerepek interiorizálódnak         Egységes szereprendszerek interiorizálódnak       maradt csak a minőség változott) és az elemi mozgások (csiga, forgó..) meghatározók. A monogenezis egy
                         konkrét mintakövetés                     normatív, intézményes szabályok             meghatározott helyen keletkezik és innen terjed szét.
                        (személyes azonosulás)                       (intézményes azonosulás)                             Buytendijk szerint a jó játéktárgyak „maguk is játszanak a játszóval”, s egyszerre lehetnek tárgyak és
                                                                                                              szimbólumok. Részben ismert, de számtalan ismeretlen tulajdonsággal rendelkeznek, alkalmat adnak a próbálkozásra, a
                                                                                                              felfedezésre (explorációra) és megmozgatják a fantáziát.
A szabályjáték feltétele:
                                                                                                                          Hagyományos játékeszközök: egyes munkaeszközök túlélték az eredeti funkciójukat, s mára játékeszközzé
         a szabály megértése (intellektuális fejlettség);
                                                                                                              váltak. Ilyen pl.: a gólyaláb, kereplő, csörgő, kötéllétra, parittya, pörgentyűk, töklámpás….stb. Régi játékok eredete:
         a decentrálás képessége – igazodás az általánosított szabályokhoz;                                  Fröbel „adományai”, Montessori játékok.
         frusztrációtűrés.                                                                                               Fontos az életkoronkénti játékok változása, illetve a fiúk és a lányok kedvelt játékszereinek különbözősége-
                                                                                                              személy és tárgyorientáció ( babázás és autózás).
Jellemző öröme: a győzelem. A gyermek győztes akar lenni.                                                                 Az egyre modernülő világunkban egyre jobban elterjednek az elektronikus játékok az óvodában.
       A siker függ        1. a képességektől (a funkció öröme: testi vagy/és szellemi);                                  Játékeszközök az óvodában: a gyermek saját teste (kéz, hang…), a természetben található anyagok
                           2. a véletlentől (a várakozás, a kaland öröme társul hozzá)                        (homok, víz, sár, kavics…), illteve természeti tárgyak (virágok, termések….). Fontos eszközök még, de nem játék
A jutalom valóságos vagy jelképes.                                                                            céljára készült tárgyak ( bútorok, edények, takarók, gombok…), kiegészítő eszközök lehetnek a játék során a sapka, a
                                                                                                              párta, a szakács fakanál,….. játékszerként csakis olyan eszközt válasszunk, amely játék céljára lett előállítva. Egyszerre
soha ne kínáljunk sokféle játékeszközt a gyerekek számára. A játékszer mindig személyes legyen, pl. a babának legyen         A jó tároló hely – polc, fiók –a gyermek számára elérhető, áttekinthető. A több elemből álló, összerakható játékok
neve, kora…                                                                                                                  legyenek elkülönítve, kosarakban. Ahhoz, hogy a gyermekek tudják, mit, hol találnak meg, a játékoknak
A legfontosabb, hogy hozzáférhető, elérhető magaságban legyenek tárolva a játékok.                                           viszonylagosan állandó helye kell, hogy legyen.
           Enion szerint a kisgyermek fizikai fejlődését segitő játékeszközök: a tologató és húzogató játékok, lábbal
hajtható kismotor, kiskocsi, alagutak, hintaló, háztartási eszközök, talicska, csúszda, rongylabda, papírlabda….stb.         Lehet csoportosítani a játékokat játéktémák, tevékenység központok szerint.
Ezekben a játékokban a kulturális hagyományok (a gyermeknevelés ősi szokásai) jelennek meg. Egyéb játékok:                   A szabadban zajló játékélethez kapcsolódó játékszerek elsősorban a nagymozgásos játékokat segítik. Ezek nagy része
"Mutasd meg a..." Hol van a ..." típusú mutogatók.                                                                           be van építve, állandóan megtalálhatóak, viszont vannak olyanok, melyeket az időjárás függvényében lehet használni.
                                                                                                                             Pl.: járművek, tornaszerek. Szükséges, hogy az udvaron is legyenek kellékek a szerepjátékokhoz, azért, hogy a
-A játékeszköz biztosításának és ápolásának jellemzői:                                                                       csoportszobában megkezdett játék folytatódhasson az udvaron is.
           A játékeszközök kritériumai: mindig az életkornak megfelelő játékokat kínáljunk fel a gyerkeknek,                 Jó, ha a gyermekek az udvaron is foglalkozhatnak különféle kézműves tevékenységekkel.
biztonságos, könnyen tisztítható és tartós eszközöket használjunk. Fontos, hogy a játékok színesek, vidám hangulatot         A játékszerek, ha eltörnek, megrongálódnak, mindig győződjünk meg róla, hogy meg lehet-e javítani őket. Ha igen, a
keltők és esztétikusak legyenek. Fokozott figyelmet kell fordítani a sérült, törött játékeszközökre, kiküszöbölve ezzel az   javításba feltétlenül vonjuk be a gyerekeket is. Fontos a példaadás. Fontos, hogy készítsünk, barkácsoljunk együtt
esetleges baleseti kockázatokat.                                                                                             játékot. Ezzel fejlődik kreativitásuk, a közös tevékenységeket örömként élik meg. Nem utolsósorban pedig az
           A legfontosabb, hogy hozzáférhető, elérhető magaságban legyenek tárolva a játékok. A jó játék feltétele:          újrahasznosítás példáját is megmutatjuk.
lehetőséget ad az önálló próbálkozásra, ugyanakkor biztonságos is!
Jogi előírások: A játékok biztonságáról jogszabály is rendelkezik. Előírja azokat a követelményeket, amelyek a               Otthonról hozott játékok helye az óvodai életben:
játékok biztonságosságát befolyásolják. (a játékok mérete, anyaga – pl. nyálban oldódó festék – , használat                  Ezek a játékszerek jó hatással vannak az óvodában zajló játékra. Erősítik a biztonságérzete, hiszen az otthon egy kis
során fellépő kockázati tényezők…)                                                                                           darabkáját jelentik. Színesebbé teszik az óvodai játékkészletet. Motiválja, segíti a különböző játszócsoportok
                                                                                                                             kialakulását.
Az óvodáskorú gyermekek a játékszerek mellett sok egyéb eszközt, alapanyagot is felhasználnak játékuk során, szinte a        Bővülnek a játéktémák. Az otthoni játék folytatódhat az oviban.
semmivel is tudnak játszani. Képzelőerejük, fantáziájuk, kreativitásuk teszi ezt lehetővé. Bármi is az a tárgy, eszköz,      Erkölcsi nevelőértékük is fontos, hiszen megoszthatja, kölcsönadhatja a gyermek a játékát.
amit játékukban használnak, bizonyos követelményeknek meg kell felelnie. Ezek a következők:                                  Ugyanakkor hátrányai is vannak: Esélyegyenlőtlenséget okozhat, mert nem mindenkinek tudják megvenni, ebből
          Minőségileg kifogástalan állapotban legyen, sokáig használhassák a gyerekek, legyen meg minden része.             kifolyólag az érintett gyermekekben frusztráció alakulhat ki. Nem megfelelő pedagógiai értéket közvetítenek,
          Olyan alapanyagból készüljön, mely az egészségre nem ártalmas.                                                    agresszivitásra késztetnek. A gyermekek óvodai életének megkezdésekor ezen témákról beszélni kell a szülőkkel.
          Az esztétikai érzéket pozitív irányban befolyásolja, anyagában, formájában harmóniát nyújtson.                    Fontos, hogy drága játékot ne hozzanak be, lehetőleg osztozzanak meg társaikkal a behozott játékon, a félelmet keltő
          Könnyen tisztántartható legyen, ha a szájukba veszik, lemoshassuk a fertőzésveszély elkerülése végett.            játékot hagyják otthon. A megunt, vagy hosszabb ideje nem használt játékokat átmenetileg félre kell tenni. Végleg
          Megfelelő pedagógiai értékkel rendelkezzen. Ne keltsen félelmet, agresszivitást.                                  tegyük el, ha a gyermekek már fejlettebb szinten vannak.
          Ne okozzon balesetet, törhetetlen anyagból készüljön, ne legyenek nagyon apró alkatrészei.
Az óvodai csoportok játékkészletének összeállításánál több szempontot kell figyelembe venni. Ilyen szempont, pl. a
csoport összetétele, az oda járó gyermekek életkora, játékfejlődésük aktuális korszaka, szakasza.                                                                                   6. tétel
Fiúk és lányok aránya is fontos, meghatározó lehet a játékkészlet összeállításánál, a csoport létszáma, pedig a játékok                                         A játék helye az óvodai nevelés folyamatában
mennyiségét befolyásolja.                                                                                                                                                 Időtartama a napirendben
                                                                                                                                                                 A kisiskolás játéktevékenységének jellemzői
A szükséges játékszerekre vonatkozóan sokféle tényezőt kell szem előtt tartanunk:
         A játéktémák állandósága, változékonysága. Minden témához más-más játékeszközre lehet szükségük a
          gyermekeknek.
                                                                                                                             A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze.
         A mozgásigény kielégítése fontos, mert a gyermek fejlődésének egyik alapvető tényezője a mozgás. Tehát az
                                                                                                                             A játék a szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat- a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek
          eszközöknek a nagymozgásos játékokat is szolgálniuk kell, nemcsak a szabadban, de a szobában is. pl.:
                                                                                                                             minden nap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és
          ugráló labda
                                                                                                                             saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű
         A különféle képességeket fejlesztő játékok iránti igény nagy ebben a korban, Érzékfejlesztő, logikai és
                                                                                                                             tájékozódó tevékenységgé.
          társasjátékok fontosak.
                                                                                                                             Az óvodás gyermek világa a játék. Ebben a tevékenységben érzik magukat a legjobban, tudják nagyon jól, hogy mi a
         A bábozás eszközeinek a biztosítása fontos, mert a bábjáték segít a félelmek, kudarcok feldolgozásában, a
                                                                                                                             számukra a legfontosabb, a legfejlesztőbb.
          pozitív élmények újraélésében.
                                                                                                                             Szeretnek játszani, és minden alkalmat, lehetőséget megragadnak arra, hogy játszhassanak. Játszanak egyedül, és
         A változó világgal kapcsolatos játékeszköz vágyak kielégítése, mivel napi élményeiket dolgozzák fel                társakkal, óvodában és otthon, szobában és szabadban, eszközzel vagy anélkül. A játék ennek a kornak
          játékukban a gyermekek.                                                                                            alaptevékenysége és egyben legfejlesztőbb, leghatékonyabb és legfontosabb tevékenysége.
         Kreativitást segítő alapanyagok jelenléte, sokfélesége.                                                            Ahhoz, hogy az óvodáskorúak legfontosabb tevékenysége a „mással nem helyettesíthető játék” legyen, sokféle
         Mi is tudunk játékot készíteni élmény megélése, alkotás öröme, hulladékok újrafelhasználása.                       tennivalója van az őket körülvevő felnőtteknek. Messzemenőkig érvényesíteni kell a gyermek érdekeit és jogait.
         Szerepjátékokhoz felhasználható kellékek összegyűjtése.                                                            Mindezek megnyilvánulhatnak a következőkben:
         Régi korok játékeszközei- hagyományőrzés céljából.                                                                 •     Sajátos testi és lelki szükségletek kielégítésében
                                                                                                                             •     Az egyéni fejlődési és érési ütem figyelembevételében
A játékeszközök elhelyezésének pedagógiai követelményei vannak. Észlelési térben, a gyermekek által elérhető                 •     Az óvodapedagógusok és a szülők nevelőpartneri
magasságban legyenek elhelyezve. Annak a helynek, tevékenységközpontnak a közelében helyezzük el őket, ahol                  együttműködésében
egyébként is lehet velük játszani.                                                                                           •     A játék mint elemi pszichikus szükséglet feltételeinek
A játékeszközök tároló helyei, tároló alkalmatosságok:                                                                       megteremtésében
A szabad játék a legfejlesztőbb dolog számukra. Mindent el kell követni azért, hogy a játéknak az a helye, amely          A kisiskolás játéktevékenységének jellemzői:
megilleti az óvodáskorban, az ténylegesen meglegyen.                                                                      Igaz, hogy az iskolás élet kezdetével a tanulás lép előtérbe, a játékra azonban a gyermeknek továbbra is nagy szüksége
Ahhoz, hogy jót és jól és elegendőt játsszanak a gyerekek, többféle feltétel teljesítése szükséges. A feltételek          van.
ugyanolyan fontosságúak mind az óvodai, mind az otthoni játékra vonatkozóan.                                              A kisgyermek iskolai életében a játék igazi, pihentető, feszültségoldó, örömszerző. Általában a pihenőidőben, a
•     Derűs, nyugodt, kiegyensúlyozott, bizalomteli légkört kell teremteni, melyben a gyermekek felszabadultan élhetik    szabadidőben, és a testnevelés órák játékaiban jelenik meg. Vannak olyan tantárgyak, amelyeknek tanításába
meg mindennapjaikat.                                                                                                      természetesen kapcsolhatók bizonyos játékok. Pl, a magyar irodalomban a bábozás, a drámajáték, technikába az
•      A játszás helye, tere segítse a gyermeki elképzelések megvalósulását. Mérete berendezése ösztönzőleg hasson a      alkotójáték, matematikában a logikai játékok, ének-zenében a népi gyermekjátékok, a testnevelésben a mozgásos
játék kialakulására és játszásra.                                                                                         játékok, versengések. Más esetben viszont a tanító arra használja a különféle játékokat, hogy általuk vonzóbbá tegye az
•      A játékszerek, játékeszközök, alapanyagok változatossága, minősége és esztétikuma nagy hatással van a játék        amúgy esetleg unalmas, monoton tanulási feladatot. Szívesen iktatnak be a tanítók a tanulási folyamatba frissítő
megkezdésére és folyamatára.                                                                                              jelleggel apróbb játékokat, lazító gyakorlatokat, feszültségoldó játékokat. A jól megválasztott játékos feladatok,
•      A játékidő biztosítása fontos tényező, mert az elmélyült, gazdag játékhoz időre, méghozzá megszakítás nélküli,     élénkítik, érdekesebbé, vidámabbá teszik a tanulási folyamatot. A kisiskolás gyermek személyisége viszonylag
hosszú időre van szükség.                                                                                                 harmonikus és kiegyensúlyozott. Az esetleges beilleszkedési zavarok után, fokozódik a társak szerepe, fokozódik a
                                                                                                                          társas élet. Sokszor a társak elismerése fontosabb, mint a szülőé, vagy a tanítóé.
                                                                                                                          A mozgásos játékok még inkább közelítenek a sporthoz. A győzelem amit kivívott, növeli tekintélyét a társak előtt.
•      Az élmények, a környezet hatása döntő és meghatározó egy-egy játéktéma alakulásában. A feltételek teljesülése      Kedvelik ezért az erő és ügyességpróbákat. A társasjátékokat is kedvelik, különösen, amelynél a győzelemhez ügyesség,
egyben garancia is a játékra, ugyanakkor megvalósításuknak fontos kiindulópontja a gyermekek életkori, fejlődésbeli       kombinációs készség kell. A különböző logikai játékokkal éveken keresztül szívesen játszanak. A kártyajátékok is
jellemzőinek együttese, valamint az átlagtól eltérő gyermekek speciális játékigényei.                                     előkelő helyet foglalnak el az ő korukban. A szellemi játékok között mind nagyobb szerepet töltenek be, azok a
Az óvodáskorú gyermek fejlesztésének leghatékonyabb módszere a játék.                                                     kitalálós játékok, mint pl.: A kicsoda-micsoda, vagy a játék a betűkkel. A fantáziajáték új formája a színházjáték. Mind
A játék:                                                                                                                  a fiúk, mind a lányok szívesen játszanak bábszínházat, paravánnal, díszletekkel, de gyakran öltöznek ők maguk is
•     Fejleszti a mozgást, új mozgásformák kialakulását, gyakorlását                                                      jelmezbe.. Ezek a dramatikus játékok az élmények feldolgozását segítik, de a társas kapcsolatok is mélyülnek általa. Az
•     Fejleszti a finommotorikus mozgást, a kézügyességet                                                                 iskolás gyermek számára az alkotás is örömet jelent. A babázásnál nem elégszenek meg a kész termékekkel, hanem ők
•     Hatással van az értelmi képességek fejlődésére                                                                      maguk is barkácsolni kezdenek. Fát, bőrt, vasat munkálnak, modelleket készítenek. Az a gyermek akinek alkalma és
•     Az érzékszervek változatos használata révén pontosabbá válik azok működése                                          lehetősége volt arra, hogy minden életkori szakaszban kielégítse játékigényét, iskoláskorban már viszonylag kevés időt,
•     Tartósabbá válik a figyelem                                                                                         napi2-3 órát tölt el játékkal. Elsősorban a szabadban szeretnek játszani. Erre szüksége is van, hogy kikapcsolódjék.
•     Gazdagodik a fantázia
•     Kialakul, fejlődik a fantázia                                                                                       - A játék helye az óvodai nevelésben:
•     Kialakul, fejlődik a kreativitás                                                                                               Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának megfogalmazása szerint:
•     Fokozódik a beszédkedv, gazdagodik a szókincs, fejlődik a beszédkészség                                             „A játék a kisgyermekkor legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenysége, a nevelés leghatékonyabb eszköze.” Ebből
•     Alakul az esztétikai érzék                                                                                          egyértelműen következik, hogy az óvodáskorúak különböző játékainak fontos szerepe van a gyermekek nevelési
•     Fejlődnek a társas kapcsolatok                                                                                      folyamatában.
•     Gazdagodnak ismeretei a világról                                                                                               Minden játékfajta biztosítja a 3-7 évesek számára a pedagógusokkal, a felnőttekkel, a társakkal való
                                                                                                                          kapcsolat felvételi és együttműködési készséget, az empátiás megértést, a többoldalú, tudatosabb kommunikációs
Alakulnak az udvariassági és magatartási szokások, az alapvető erkölcsi normák. A játékra fordított idő egy-egy           viselkedést.
óvodában vagy családban megmutatja a felnőttek játékról vallott nézeteit. Hogy a játék az óvodáskorú gyermek                         A gyermek a játékban tanulja meg a társas kapcsolatokat, a verbális és kommunikációs interakciót.
legfontosabb, leghatékonyabb és legfejlesztőbb tevékenysége legyen, ahhoz időre, méghozzá elegendő időre van
szükség. Az óvodai napirendben felül kell vizsgálni a játékra fordított időkeretet.                                       Mi a szabadjáték?
Minden játékra gondoljunk ennek kapcsán, akár a csoportszobában, akár az udvaron zajlik, és legyen az bármelyik
játékfajta. Úgy szervezzük a gyerekek óvodai életét, hogy az óvodába lépés első percétől kezdve játszhassanak, akkor      A játék szabadsága
is, ha esetleg a korai érkezés miatt az úgynevezett „ügyeleti csoport” fogadja őket.                                                Választott tevékenység – a játékba való belépés önkéntes, kényszer nélküli.
A jó játék kialakulásához azonban elegendő hosszú, összefüggő idő a legalkalmasabb. Éppen ezért lehetőleg kerüljük a                Illúzió: a "minden minden lehet " világa.
különféle más tevékenységek miatti játékidő elaprózását. Természetesen az óvodai életben a játékon kívül vannak más                 Térben és időben végtelen: minden újrakezdhető.
tevékenységek, programok is. Ahhoz, hogy a gyerekek folyamatosan éljék meg a játékidőt, tudniuk kell, hogy
                                                                                                                                    Önmagunkkal lépünk teremtő kapcsolatba – újraalkotjuk magunkat.
visszatérhetnek és folytathatják a megkezdett játékot, ha valami miatt abba kell hagyniuk azt. Vannak olyan programok
                                                                                                                                    Kettős tudat: átjárás az egyik tudatszintről a másikba (megkettőzés: kreatív folyamat).
is, amelyek alatt nyugodtan játszhatnak, mert azok nem mindenkire vonatkoznak.
Ha a gyerekek átélhették a játék örömét, ha kijátszhatták magukat, akkor a játék befejezése nem okoz különösebb
                                                                                                                          Irányított játék:
csalódást. A játék befejezésének előfeltétele, hogy legyenek az óvónő részéről előzetes jelek, melyek erre utalnak.
Halkan játszócsoportonként figyelmeztessük a gyerekeket, a hamarosan bekövetkező rakodásra.
Szólni kell még a játékidő kapcsán a gyermekek által kezdeményezett önálló, szabad játékról, illetve az óvónő által       Az óvónő feladata a tanulás alapfeltételeinek megteremtése
kezdeményezett játékról. Több időt és prioritást a szabad játék kapjon, hiszen ennek fejlesztő hatása meghatározó.
                                                                                                                          spontán játékokban: a játék szabadságának biztosításával
                                                                                                                          az irányított játékokban :
A játékidővel kapcsolatos elvárásokra a szülők figyelmét is hívjuk fel! Ennek tudatában várható csak el, hogy otthon is
                                                                                                                                    a nevelési célnak megfelelő játékok kiválasztásával;
eleget játszhassanak a gyerekek.
                                                                                                                                    a mérték megtartásával (csak annyit és addig, amennyi a gyermeknek nem kényszer);
                                                                                                                                    az általános követelmények mellett az aktuális és egyéni szempontok figyelembevételével.
                                                                                                                          Veszély!
Ha a játék alárendelődik a tanítás formális módjának és a pedagógus a játékot direkt módon használja tanításra, akkor
elveszik a játék spontaneitása, öröme.                                                                                      Jellemző öröme: a győzelem. A gyermek győztes akar lenni.
                                                                                                                                   A siker függ        1. a képességektől (a funkció öröme: testi vagy/és szellemi);
                                                                                                                                                       2. a véletlentől (a várakozás, a kaland öröme társul hozzá)
1. Hol játszanak a gyerekek?                                                                                                A jutalom valóságos vagy jelképes.

            A gyermekek igényei                                                                                             A szabályjátékok típusai: többféle felosztás, Pl.: az óvodai játékok körében a mozgásos és értelemfejlesztő játékok
           a kicsik a felnőttek közelében érzik magukat védettségben, biztonságban;                                        (KARLÓCAINÉ), az énekes játékok, a népi játékok...
           a nagyobbak (7-8 éves kortól) a függetlenséget szeretik;                                                                   A népi játékok és élményhátterük (JUSTNÉ) – archaikus formák szimbolikus tartalommal
            szívesen vonulnak olyan helyekre, ahol kizárólag egymás társaságában lehetnek.                                  Játéktípusok - fogócska
                                                                                                                                               - bújócska
                                                                                                                                               - szembekötősdi...
A játékterek fajtái                                                                                                         Alapmotívum: üldözés-menekülés, elbújás-keresés, a testi érintés keresése és kerülése
          természetes (szabad) terek: erdők, ligetek, utcák, terek, padlás, pince...                                                  1. a másik (fogó, üldöző, hunyó...) által való veszélyeztetés;
          mesterséges (kötött) terek: a felnőttek által kijelölt játszóhelyek, iskolai, óvodai játszóterek, vidámparkok,              2. oltalomkeresés (az elbújó, a menekülő védelmet keres és talál)
           játékbirodalmak (Madurodam, Disneyland, Legoland…)
                                                                                                                            A szabályjátékok alakulása 7-8 éves kortól
                                                                                                                                          a gyermek viselkedését az együttműködés és megegyezés jellemzi
                                                                                                                                          a (leegyszerűsített) szabályok válnak a játékok lényegévé;
Játéktér az óvodában                                                                                                                      képesek viselkedésüket alárendelni a megegyezésen alapuló szabályrendszernek;
 tagolt – a funkciók elkülönülése a tevékenységtől, a játék jellegétől függően                                                           a kisiskolás önállóan, felnőtt segítség nélkül is tud szabályjátékokat szervezni és irányítani –felnőtt
             közös terek  egyéni játékra alkalmas terek                                                                                  irányítás nélkül könnyebben és szabadabban kezeli a játék versengéses oldalát (CHERFAS);
             nagy tér (mozgáshoz)  intim kuckók (családi játékokhoz, fantáziajátékokhoz barkácsoláshoz)                                 a viszonylag kötött szabályokban sem hagyatkoznak mindig a véletlenre, érvényesítik ügyességüket,
             zajos helyek (pl. kockázáshoz)  csendes zugok (pihenéshez, elvonuláshoz)                                                    stratégiájukat (a kiszámolókban az eredményt kiegészítésekkel vagy kihagyásokkal módosítják);
 változtatható, rugalmasan átalakítható                                                                                                  a fiúk különösen a személytelenebb, versengő jellegű csapatjátékokat helyezik előtérbe;
             a gyerekekkel való megbeszélés eredményeképp közösen átrendezhető,                                                          a játék igénye (az egyre komplexebbé váló szabályjátékok formájában) az élet későbbi szakaszaiban is
             a rendezés a játék része                                                                                                     fennmarad.
              (kevésbé rombolnak a gyerekek, ha maguk alakíthatják ki a játék színhelyét (MILLAR)
 átjárható

Példák:                                                                                                                                                                             7. tétel
         családi játékok tere                         szobai és konyhai kellékekkel és imitációs kiegészítőkkel
         mesekuckó, olvasóhely                        nyugalmas hely puha párnákkal, szőnyeggel, könyvekkel                                              A mozgás jelentősége az óvodás gyermek fejlődésében
         építőjátékok tere                            fakockákkal, kirakó és összerakó játékokkal                          A természetes mozgások, a testi képességfejlesztő gyakorlatok szerkesztésének szempontjai és a gyakorlatvezetés
         rajzolás, festés,                            kézmosóval, mosogatóval                                                                                                   módszerei
          gyurmázás, barkácsolás helye                 megfelelő eszköztárral – szerszámokkal                                                 A torna főbb elemeinek alkalmazására vonatkozó módszertani szempontok
         kísérletező hely                             természetes anyagokkal és felszereléssel (mágnes, nagyító...)                   A testi nevelés célja, feladata, lehetőségei, módszerei, eszközei a személyiségfejlesztésben
                                                                                                                                                               A mozgáskészség kialakulásának folyamata és
         mozgásos játékok helye                       tornaterem, udvar (rögzített játékokkal és kéziszerekkel)
                                                                                                                                                                az adott szakaszokhoz kapcsolódó feladatok
         az énekes játékok tere                       hangadó játékokkal, kellékekkel, bábokkal
                                                                                                                                                          A motoros képességek fejlődése és fejlesztési feladatai
                                                                                                                                                  Képességfejlesztő gyakorlatsorok összeállításának és levezetésének
                                                                                                                                                                             módszertani elvei
- A kisiskolás játéktevékenységének jellemzői:
           Ezek a szabályjátékok, melyek lehetnek egyrészről:
Átörökített – vagyis társadalmilag intézményesített, mindennapi élethez, munkához fűződő, vagy akár mágikus, vallási
eredetű felnőtt szokásokat jelenít meg                                                                                      (Az óvodai nevelés országos alapprogramja: Mozgás)
               nemzedékről nemzedékre hagyományozódnak (regionális változatokkal);                                          A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés,
               felnőtt közvetíti a gyermekeknek, vagy a nagyobbak tanítják a kisebbeknek.                                   egyensúlyozás, dobás). Fejlesztik a testi képességeket, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Kedvezően
Spontán – vagyis pillanatnyilag kialakult, közös megegyezésen alapul (pl.: gyakorlójátékból származó mozgásszabály).        befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos
           A szabályok olyan előírt cselekvésmódok, korlátok, amelyek magából a játék tartalmából származnak (nem           szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra
külsődlegesek), hanem kötelező jellegűek; s legalább két személyre vonatkoznak.                                             nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, valamint a
A szereplők kiválasztásának gyakran rituáléja van: a kiszámoló.                                                             személyiség akarati tényezőinek alakulását.
A szabályjáték feltétele:                                                                                                   A tornának, játékos mozgásoknak teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy
                                                                                                                            szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetőséget kell biztosítani.
                 a szabály megértése (intellektuális fejlettség);
                 a decentrálás képessége – igazodás az általánosított szabályokhoz;
                 frusztrációtűrés.
Természetes mozgás: Az emberré válás során kialakult mozgásokat természetes (generikus) mozgásoknak nevezzük,                       végzése.) Ezt az előkészítést a gimnasztika anyagával, és a már jártasság szintjére fejlődött főgyakorlatok, játékok,
melyek genetikailag kódolva vannak. Ebből következik, hogy a gyermekek fejlődésében oktatástól függetlenül is                       versengések keretében való gyakorlati alkalmazásával lehet megoldani.
kialakulnak ezek a mozgások.                                                                                                        A gyakorlatvezetés módszerei:
Ebbe a kategóriába tartozik: kúszás, mászás, csúszás, futás, fellépés, lelépés, dobás, fogás, ütés, húzás, tolás, szökdelés,        -    Utánzó formájú gyakorlatvezetés: E során ébren tartjuk azt a képzetet, amely a gyakorolt mozgáshoz hasonló
ugrás, gurulás, függés, lengés. (Becsy, Az óvodai testnevelési foglalkozások módszertana 12.old.)                                        emlékképben        rögződik.     Olyan      mozgásokat      utánoztassunk,       melyeket      a     gyermekek
                                                                                                                                         ismernek.(munkamozgások, mindennapi életben előforduló cselekvések, természet tárgyainak, használati
Testi képességek: A gyermek születésétől fogva szervrendszeri fejlődésének megfelelően mozgásokat végez. A                               tárgyaknak, állatoknak, gépeknek mozgását) Akár hangutánzással is kísérhetik a gyakorlatot. Igen
szervrendszerek örökletes adottságai a mozgások következtében alakulnak, megváltoznak tulajdonságaik, működési                           eredményesen alkalmazható ez a fajta gyakorlatvezetés az óvodai testnevelésben, éppen a gyermekek
sajátosságaik. Ezzel egyidejűleg és elválaszthatatlan egységben, a mozgások útján szerzett tapasztalatokkal alakulnak                    életkori sajátosságai alapján. Minden csoportban, minden gyakorlat esetében alkalmazhatjuk.
lelki tulajdonságai. Ezek a komplex fizikai, és pszichikai sajátosságok teszik lehetővé, hogy a gyermek képes                       -    Játékos formájú gyakorlatvezetés: Lényege, hogy a gyermekek a megadott feladatot egyéni kivitelezésben
mozgásokat végrehajtani, képes erőt, gyorsaságot kifejteni, huzamosan futni, ugrálni, labdázni stb.                                      hajtják végre. Szinte utasításszerűen ismételjük a feladatot, de az egyöntetű vagy egyenletes végrehajtás
                                                                                                                                         igénye nélkül. A gyakorlat minél tökéletesebb végrehajtására törekvést az ilyen kifejezések segítik: Ki
                                                                                                                                         tudja…? Az az ügyes, aki… A helyes végrehajtás módjára is hívjuk fel a figyelmet! E gyakorlatvezetési mód
Azokat az egyéni sajátosságokat, amelyek a mozgástevékenység sikeres végrehajtásának lehetőségét biztosítják testi                       fokozza gyermekek érdeklődését, ébren tartja figyelmét, hatásosan fejleszti leleményességét, ügyességét,
képességeknek nevezzük. Az ember testi képességei közül a különösen fontos képességeket alapvető képességeknek                           akaratát. Minden csoportban használható, de csak olyan gyakorlatoknál alkalmazzuk, amelyek nem
nevezzük. Az alapvető testi képességek: erő, gyorsaság, állóképesség, ügyesség.                                                          kívánnak egyöntetű és egyenletes végrehajtást és versengésre, egyéni kivitelezésre lehetőséget nyújtanak.
Az alapvető testi képességek az óvodás korcsoportokban különböző szintűek, fejlődésük tempója pedig egymástól                       -    Utasítással történő gyakorlatvezetés: Azoknak a gyakorlatoknak a gyakorlatvezetése, amellyel kapcsolatban
eltérő.                                                                                                                                  a gyermekek tudása elérte a jártassági szintet, utasítással is történhet. Az óvónő felszólító jelleggel,
      -     Erő: A legalapvetőbb testi képesség. Azt az egyéni sajátosságot jelenti, mely révén külső és belső                           utasítással közli a feladatot. Az óvodai testnevelésben minden ismert gyakorlat esetében és nagycsoportban
            ellenállásokat le tudunk küzdeni. Minden mozgástevékenységben kisebb-nagyobb mértékben megnyilvánul                          alkalmazhatjuk. A különböző vezetési formák kapcsoltan is alkalmazhatók.
            az erő. Fejlesztése: Változtatjuk a terhelés nagyságát, vagy a mozgás gyorsaságát, vagy az ismétlések                   -    Határozott formájú gyakorlatvezetés: Olyan gyakorlatoknál alkalmazzuk, amelyeket egyöntetűen, egyszerre
            számát. Az óvodás gyermek testi képességei közül az erő fejlődik a leggyorsabban, ha fokozatosan növeljük                    és megfelelő tempóban kell végrehajtani. A gyakorlás ilyen módját ütemezéssel biztosítjuk. A határozott
            az ellenállást. Minden erő fejlesztése céljából alkalmazott gyakorlatot rövid ideig végeztessünk és passzív                  vezetési formát a gimnasztika keretébe tartozó szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok és az ütemes járás
            pihenők beiktatása után ismételtessük meg.                                                                                   esetében használjuk. Használata csak nagycsoportban és csak ismert, továbbá az előzőekben jelzett
      -     Állóképesség: Azok az egyéni sajátosságok, melyek segítségével egy mozgástevékenységet huzamosabb                            gyakorlatok esetében lehetséges.
            ideig, és eredményesen tudunk végezni. A huzamosabb ideig tartó mozgástevékenység közben jelentkező                     Első fokozat: ütemesen adott utasítás. Második fokozat: ütemesen adott utasítás ütemszámmal kapcsolva.
            fáradtságot ismételt ellenállás kifejtésével lehet leküzdeni. A rendszeres, tervszerű gyakorlás a szív- és              Harmadik fokozat: csak az ütemszámot mondjuk.
            keringési rendszer, a tüdő, valamint a szervezet más vegetatív működésében jelentős funkcionális változást
            eredményez. A kisgyermek állóképessége a testi képességei közül ,a legfejlettebb. Fejlesztésére a                  Testi nevelés: Tervszerű ráhatások, melyek a szervezet megóvása, gondozása, egészséges fejlődése, a testi képességek
            legalkalmasabb a ciklikus szerkezetű mozgások: járás, lassú vagy közepes tempójú futás, korcsolyázás,              kibontakoztatása, valamint a mozgáskészségek fejlesztése érdekében érik az ember szervezetét. A testi nevelés feladatai
            ugráló kötéllel végzett szökdelések stb. Az enyhe terhelésű gyakorlatok ismétlési számának növelése, vagy a        az előzőekben fogalmazódnak meg. Megvalósítása: család, állam, társadalmi szervek, intézmények.
            főgyakorlat mellé tervezett kiegészítő feladatok számszerű növelése is alkalmas az állóképesség fejlesztésére.
            Óvodásaink állóképessége a fokozatos, lassú terhelés növelése mellett meglepő fejlődést mutat. Fontos, hogy        Testnevelés fogalma, feladatai: A testnevelés, a testi nevelésen belül olyan tervszerű, rendszeres ráhatás a szervezetre,
            a huzamosan végzett gyakorlás ne legyen egyhangú. Pl. a futást különböző irányokban végeztetjük: körbe,            mely a testgyakorlatok tudatos alkalmazásával a személyiség sokoldalú képzését, a motoros képességek,
            hullámvonalba, csigavonalba, félfordulattal. Az egyhangúság a gyermek aktivitását megszünteti, a                   mozgáskészségek kibontakoztatását, a mozgásműveltség fejlesztését szolgálja.
            változatosság növeli.                                                                                               Általános feladatai: testi, értelmi, erkölcsi, esztétikai, munkára nevelés
      -     Gyorsaság: Az a képesség, amely lehetővé teszi, hogy különböző cselekvéseket célszerűen a lehető                    Sajátos feladatai: -        A szervezet általános, sokoldalú képzésével a testi fejlődés biztosítása (az összes szerv,
            legrövidebb idő alatt elvégezzünk. Függ: a gondolkodás gyorsaságától, az idegpályák ingerületvezető                szervrendszer működésének javítása; fejlődési rendellenességekből, valamint az egyoldalú fizikai és szellemi munkából
            képességétől, az izmok ingerlékenységétől és összehúzódó képességétől, az akaraterőtől, a célszerű technika        adódó testi elváltozások megelőzése, javítása)
            beidegzésétől. Fajtái: mozgásgyorsaság, mozdulatgyorsaság, reagáló gyorsaság. Fejlesztése: Bemelegítés                                            -     Motoros képességek fejlesztése
            után, pihent állapotban, jártasság, készség szintjére jutott mozgásokkal. A fokozatosságot be kell tartani, és                                    -     A mozgásműveltség kialakítása (mozgásjártasságok, mozgáskészségek fejlesztése;
            komplex módon kell fejleszteni. Ezeket a gyakorlatokat is passzív pihenő kövesse.                                                                       gazdaságos kivitelezése; szép végrehajtása)
      -     Ügyesség: Azok az egyéni sajátosságok, melyek a cselekvések célszerű megválasztásának és az eredményes                                            -     A játék, versenyigény felkeltése, kielégítése, a mozgás megszerettetése.
            végrehajtás módjának lehetőségét biztosítják. Az ügyesség megnyilvánulásaiban döntő szerepe van a
            központi idegrendszer koordinációs képességének. Kisgyermekkorban biztosított legnagyobb mértékben                 Az óvodai testnevelés sajátossága: A szervezet arányos fejlesztése, a vázizomzat erősítése, a helyes testtartás
            ennek alakíthatósága. Egyrészt az emlékezéssel, fantáziával, a gondolkodással, másrészt a                          kialakítása. A serkentettség túlsúlyából adódó nagy mozgásigény sok játékkal és egyéb természetes mozgással történő
            mozgástevékenységek automatizálásával függ össze.                                                                  kielégítése.
      A központi idegrendszer fejlődését a mozgásos tevékenységek gyakorlása kedvezően befolyásolja. A
      mozgásügyesség fejlesztése érdekében törekedjünk a testgyakorlatok elsajátításában az alkalmazható tudásszint            A testnevelés eszközei:
      kialakítására. Ennek a folyamatnak a legfőbb hajtóereje a gyermek motiváltsága és tudatos aktivitása, tanulási,                                       -    Testgyakorlatok: A testgyakorlatok olyan mozgásos cselekvések, amelyek
      elsajátítási szándéka. Az ügyesség fejlődése az óvodai testnevelés három éve alatt eleinte alig láthatóan, de később                                       alkalmasak a testnevelés feladatainak megvalósítására, a testnevelés céljainak
      mind szembetűnőbben mutatkozik. Feltétele a tervszerű, átgondolt nevelési, oktatási-képzési folyamat.                                                      elérésére. Tartalma azoknak a folyamatoknak, céloknak az összessége, melyek a
      A gyakorlatok szerkesztésének szempontjai: Az óvónő az ütemterv készítése során, az anyag elrendezésekor                                                   mozgás, cselekvés alapját képezik, amelyek elérésére, megvalósítására a testgyakorlat
      hangolja össze a főgyakorlatok oktatási sorrendjét és a gyermekek testi képességeinek fejlesztését. (Pl: függésben                                         irányul. A testgyakorlatok lehetnek: 1. hossztengelyhez viszonyítva: szimmetrikus,
      végezhető feladatokat előzze meg a hátizmok, a vállöv, a karizmok erősítése, természetes támaszgyakorlatok                                                 aszimmetrikus. 2. Mozdulatok ismétlődése szerint: ciklikus, aciklikus, vegyes. 3.
                                                                                                                                                                 Előre meghatározott elem: állandó, változó.
                             -    Természet erői: levegő, napfény, víz                                                                                 -    folyamatos ellenőrzés, hibajavítás
                             -    Egészségügyi és higiénés feltételek: szellőztetés, söprés, szemét összeszedése,                                      -    ismétlés, a kialakult mozgáskészség megőrzése
                                  felmosás.                                                                                                            -    dicséret, buzdítás

                                                                                                                          A motoros képességek fejlődése és a fejlesztés feladatai:
                                                                                                                          A motoros képességek valamely meghatározott mozgásos cselekvés végrehajtási feltételeiként foghatók fel.
                                                                                                                          I. KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK (főleg energetikai tényezők határozzák meg)
A mozgáskészség kialakulásának folyamata, feladatok:                                                                                                 -     Erő
Neuro-fiziológiai alapja a feltételes reflexek közötti kapcsolatok kialakulása. Ezt a folyamatot Kresztovnyikov három                                -     Gyorsaság
szakaszra osztotta:                                                                                                                                  -     Állóképesség
          Generalizációs szakasz: A tájékozottság szakasza. Az inger felfogásától az első sikeres végrehajtásig tart.      Részletesen lsd. előbb!
           Jellemzői:
                             -      agykérgi ingerületek irradiálódnak, szétterülnek
                             -      a megnövekedett izommunka nagyobb erőkifejtést igényel                                II. KOORDINÁCIÓS KÉPESSÉGEK (segítségével a mozgásszabályozás megvalósul)
                             -      görcsös, merev végrehajtás                                                            Fajtái:
                             -      mozdulatok iránya, kiterjedése, sebessége, tempója és ritmusa nem megfelelő                                         -    téri tájékozódó képesség
                                                                                                                                                        -    kinesztetikus érzékelés
         Feladat:                                                                                                                                       -    reakcióképesség
                             -    megfelelő motiváció                                                                                                   -    ritmusérzék
                             -    pontos, hibátlan ismeretközlés                                                                                        -    egyensúlyérzék
                             -    a gyermek mozgásának folyamatos ellenőrzése                                                                           -    gyorskoordináció
                             -    a többszöri gyakorlási lehetőség biztosítása                                                                          -    állóképességi koordináció
                             -    ellenőrzés, hibajavítás                                                                 Fejlesztése: olyan testgyakorlatokkal, melyek váratlan körülményeket teremtenek, több megoldási lehetőséget tesznek
                             -    tevőleges segítségadás szükség esetén                                                   lehetővé. (összetett feladatsorok, különböző sebességgel haladó tárgyak követése, kis alátámasztási felületen végzett
                             -    dicséret, buzdítás                                                                      testgyakorlatok, gyors irányváltoztatást igénylő helyzetek)

           Koncentrációs szakasz: Az első sikeres végrehajtástól a jártasság kialakulásáig tart.
            Jellemzői:                                                                                                    III. HAJLÉKONYSÁG, MOZGÉKONYSÁG (segítségével mozgásainkat nagy mozgásterjedelemmel tudjuk
                             -    gyakorlás hatására az agykérgi ingerületek koncentrálódnak                              végrehajtani, erőkifejtés fejlesztésével)
                             -    kialakul a serkentés – gátlás egyensúlya, csak a megfelelő izmok működnek               Függ a passzív mozgásszervek anatómiai mozgékonyságától, valamely mozgásban érintett izom erejétől,
                             -    mozgás minden szempontból pontosabb lesz                                                nyújthatóságától, ellazulási képességétől
                             -    az azonos körülmények közötti gyakorlás hatására kialakul a dinamikus sztereotípia,
                                  mely lehetővé teszi a gyakorlat önálló, pontos végrehajtását azáltal, hogy a            Fajtái:
                                  részcselekvések, műveletek között kapcsolatok jönnek létre. A kialakult dinamikus                                    -    aktív mozgékonyság
                                  sztereotípia még labilis.                                                                                            -    passzív mozgékonyság
                             -    A mozgás kérgi irányítást igényel.                                                      Fejlesztése:
                                                                                                                                                       -    nyújtó hatású gyakorlatokkal
         Feladat:                                                                                                                                      -    óvodában CSAK aktív mozgékonyságot szabad fejleszteni
                             -    folyamatos ellenőrzés, hibajavítás
                             -    azonos körülmények közötti gyakorlás                                                    Gyakorlatok összeállításának és levezetésének módszertani elvei:
                             -    szóbeli vagy tevőleges segítségadás
                             -    dicséret, buzdítás                                                                              Tudatosság és aktivitás elve
                                                                                                                              Az aktivitás alapja az érdeklődés. A gyermek érdeklődését az kelti fel, ami érzelmileg hat rá. A játékosság
           Stabilizációs szakasz: A mozgásjártasság kialakulásától a mozgáskészség kialakulásáig                 tart.       módszerét alkalmazva lehetünk sikeresek.
            (Mozgáskészség:az elsajátított mozgást változó körülmények között is alkalmazni tudja)
                                                                                                                               Kiscsoportban: A tudatos megfigyelés időtartama rövid. Egyszerű és utánzással kapcsolt mozgások keltik fel
                                                                                                                               érdeklődésüket. Itt az aktivitás kialakítható a gyakorlat közvetlen céljának, a játék feladatának megjelölésével, cél
            Jellemzői:
                                                                                                                               teljesítésének pozitív értékelésével, buzdításával.
                             -    a kialakult dinamikus sztereotípia megszilárdul
                                                                                                                               Középső csoportban: Nehezebb feladatok iránt érdeklődnek. Ebben a korban szándékos megismerési vágyuk
                             -    a mozgások komponense automatizálódik
                                                                                                                               növekszik, kezd kialakulni megismerő tevékenységük. Az anyag változatos tervezése tartja ébren az aktivitást.
                             -    az irányítást az idegrendszer alacsonyabb régiói veszik át
                                                                                                                               Nagycsoportban: Kialakul a gondolati tevékenység. Elképzelik a feladat teljesítésének sorrendjét és végrehajtási
                             -    a figyelem felszabadulása lehetővé teszi a változatos körülményekhez való
                                                                                                                               módját. A játékosságot megteremthetjük: vidám, hangulatos foglalkozásvezetéssel; hangszín, hangsúly,
                                  alkalmazkodást
                                                                                                                               kedvesség; érdekes magyarázatok, hasonlatok; bemutatás; változatos eszközök, foglalkoztatási formák.
                             -    külső észlelések mellett, belső kinesztetikus ingerek is irányítják a mozgást
                                                                                                                              Játékosság: játszva, de feladatot kell megoldani.
                             -    a mozgás végrehajtása gördülékeny
         Feladat:
                             -    változatos körülmények közötti gyakorlás
       Szemléletesség elve
Akkor valósul meg, ha a szemléltetés több érzékszervet foglalkoztatva közvetlen észlelésre nyújt lehetőséget, ha
felkelti az érdeklődést. Törekedni kell az oktatás minden mozzanatában, hogy minél több érzékszervvel                A testnevelési játékok
szerezzenek ismeretet. A magyarázat szemléletes legyen, idézzen fel hasonló mozgást, emlékképeket,                   Az óvodáskorú gyermek legtermészetesebb tevékenysége a játék és a mozgás. A testnevelési foglalkozások tartalmát
alkalmazkodjon a gyerekek szókincséhez.                                                                              megfelelően kiválasztott testnevelési játékokkal tehetjük teljessé, s a gyermek számára élményt adóvá. A testnevelés
                                                                                                                     legértékesebb anyagai a játékok.
     Elmélet és gyakorlat kapcsolatának elve                                                                         A játék során fejlődnek a gyermekek mozgásszervei, testi képességei. Hatására fontos személyiségtulajdonságok
A mozgásokról szóló előzetes elméleti tudás, és ezek gyakorlatban történő alkalmazásának komplexitása. Csak          alakulnak ki, mint például a bátorság, fegyelmezettség, kitartás, együttműködés, ötletgazdagság, akarat, leleményesség.
olyan mozgást sajátíthatunk el, melynek elméleti ismereteit is képesek vagyunk elsajátítani. A magyarázat            A páros versengések, sor- és váltóversenyek, csapatjátékok segítik a közösség kialakulását. A játékban való részvétel
szókincse alkalmazkodjon a gyermek szókincséhez, képszerű legyen.                                                    során a gyermek megismeri saját képességeit. A közösség minden tagja egyénileg maximális teljesítményre törekszik.
     Az oktatás rendszerességének elve                                                                              A gyermek megtanul a játékszabályok keretein belül agresszivitástól mentesen küzdeni. A játék közben saját magát is
A mozgásanyag elrendezésének témák szerinti és logikus egymásra épülésével kell történnie. Az ismeretátadás          megismeri. Megtanulja a sikerek mellett az esetleges kudarcokat is elviselni.
legyen tervszerű, fokozatos, egymásra épülő, hézagtalan. A logikus sorrend, a tervszerűség biztosítja az ismeretek   A testnevelési játékok hasznosan alkalmazhatóak más foglalkozások keretében is.
könnyebb elsajátítását, a motoros képességek fejlesztését, a jártasságok, készségek kialakítását. Az ismeretközlés   Matematikában: szimmetriák felismertetésében, téri tájékozódás kialakításában fontos szerepe van.
menete lehet lineáris(torna) vagy koncentrikus(atlétika).                                                            Vizuális nevelésben: rávezetésként alkalmazhatjuk a nagymozgások gyakorlását, természetes mozgásokat.

A testgyakorlatok azonos, hasonló vagy eltérő vonásokat mutatnak. Olyan sorrendet kell teremteni, hogy az            A mozgásos játékok felosztása
azonosak és hasonlóak egymásra épüljenek.                                                                                -    mozgástartalom szerint
                                                                                                                         -    fiziológiai terhelés szerint
                                                                                                                         -    motorikus képességek fejlesztésére gyakorolt hatása szerint
     Az ismeretek tartós elsajátításának elve                                                                           -    eszköz – eszköz nélküli játék szerint
Az új ismereteket ismétlés által kell megszilárdítani (reflex kapcsolatok). Az ismeretek átadását siettetni nem          -    játék helye szerint (terem, szabadtér, víz)
szabad.                                                                                                                  -    játékban szereplő feladatok szerint: futójáték, fogójáték, versengés, sorverseny, váltóverseny, küzdőjáték.

                                                                                                                     Futójátékok
                                                                                                                     Természetes, kötetlen futás, mely irányváltoztatással és egyéb feladatmegoldásokkal kapcsolható össze. Lényege: gyors
      Közösségi elv                                                                                                 futást, sok mozgást tartalmazzon, hasson kedvezően a vérkeringésre, légzés szerveinek élénkítésére, a gyorsasági
A közösségben folyó munka előnyeit fel kell használni. A közösségi munkában az egyéni fejlődés is jobban             állóképesség, gyors koordináció, a cselekvés célszerűségének alakítására, támogassa a jelre történő gyors reagálást, a
biztosított. Erre a testnevelési játékok nagyon jó lehetőséget adnak. Nevelő jellegét ki kell használni.             reakcióidő csökkentését. Lehet futás vagy egyéb ciklikus mozgás. Jó, ha szabadban végeztetjük. Szolgálhat
                                                                                                                     bemelegítést, ismeretszerzést, gyakorlást, alkalmazást.
 Egyéni bánásmód elvének érvényesítése: foglalkozásokon; szabad játékidőben.
                                                                                                                     Fogójáték (középsőtől)
                                                                                                                     Tartalma: gyors tempójú mozgás, amellyel gyors indulás, gyors haladás és irányváltoztatás egyaránt megvalósítható. A
                                                                                                                     fogójáték meghatározott területen folyik, mely összefügg a gyermekek képességével, létszámával és a játékban
                                                                                                                     alkalmazott mozgáselemmel. Alkalmas gyorsaság, állóképesség, helyzetfelismerő képesség, térérzékelés,
                                                                                                                     gyorskoordináció fejlesztésére.

                                                                                                                     Versengések (középsőtől)
                                                                                                                     Egyszerre, egy időben, azonos feltételek között folyik a játék. A holtidő minimális. Fajtái: egyéni, páros, csoportos.
                                                                                                                     Lehet eszközzel és eszköz nélkül. Alkalmazott alakzat: vonal, kör, szétszórt. Mozgástartalom: minden természetes
                                                                                                                     mozgás, valamint konstruált testgyakorlat. Alkalmas képesség, illetve mozgáskészségek kialakítására, fejlesztésére,
                                                                                                                     vagy stabilizálására. Lehetőséget biztosít egyéni megoldásmódok alkalmazására, de szolgálja a hibátlan végrehajtási
                                                                                                                     mód gyakorlását is. A versengés eredményét azonnal közöljük. Felhasználható eszközök: babzsák, karika, labda, bot.

                                                                                                                     Sorversenyek (középsőtől)
                                                                                                                     Alkalmazott alakzat: oszlop, kör, vonal. Csapatjáték, melyben a résztvevők, csapatok egyszerre tevékenykednek.
                                                   8. tétel                                                          Tartalma lehet minden a tantervben szereplő ciklikus és aciklikus mozgás. Variációs lehetőségek: kézfogás, vállfogás,
              A testnevelési játékok helye és szerepe az óvodai foglalkozások keretén belül                          bokafogás, könyökfűzés, karikafogás, kötélfogás. A kiinduló és a befejező helyzet mindig előre meghatározott. A játék
                      Az óvodai mozgásos szabályjátékok felosztása és jellemzése,                                    történhet kijelölt távolságra, helycserével, kerüléssel. A távolságot mindig a gyermekek felkészültsége határozza meg.
                                  a játéktanításra vonatkozó módszertan                                              Értékelés szükséges a végén.

                                                                                                                     Váltóverseny (nagycsoportban)
                                                                                                                     Csapatjáték, melynek során a feladatot a csapatok egy-egy tagja hajtja végre. Tartalma a tantervben szereplő
                                                                                                                     valamennyi mozgás lehet. Formája: eszköztovábbítással, kerüléssel, szembeálló oszloppal, körben.
                                                                                                                     Értékelés fontos!
A játék szolgálhat a testnevelési foglalkozás különféle didaktikai és élettani feladatainak megoldására. Egy                              A játékvonatkozású főgyakorlatok jellemzése és azok legfontosabb mozzanatai
foglalkozáson játékra több ízben is sor kerülhet. Minden foglalkozáson figyelembe kell venni a gyermekek                            A főgyakorlatok játékos megtanításának jellemzői és legfontosabb módszertani kritériumai
játékigényének kielégítését és a változatosságot.                                                                                                            Az óvodai testnevelés szervezeti formái;
                                                                                                                                                         a foglalkozások szerkezete, felépítése, tervezése
A játéktanítás                                                                                                             Óvodáskorban előforduló tartáshibák és lábstatikai rendellenességek megelőzésére és azok javítására vonatkozó
                                                                                                                                                                             ismeretek
A játék kiválasztása:
Konkrét nevelő, oktató célzattal válasszunk feladatot.
      -    alkalmat ad a tanult testgyakorlatok alkalmazására                                                              Játék vonatkozású főgyakorlatok:
      -    előkészíthet főgyakorlatot vagy a főgyakorlat egyoldalú hatását küszöböli ki. Szem előtt kell tartani a játék   A következő léglabdával történő gyakorlatok:
           nevelő hatását. Érvényesüljön a rendszeresség elve. Legyen összhangban a gyermek előképzettségével,                  -    labda megfogása
           fejlettségével. A játék kiválasztását az évszak, az időjárás, az eszközfeltételek biztosítják.                       -    labda gurítása, elgurítása
                                                                                                                                -    labda átadása, elkapása
A játék előkészítése:                                                                                                           -    labdavezetés
      -    a játéktér, eszközök előkészítése, a gyermekek megfelelő alakban történő elhelyezése                                 -    lábbal történő labdakezelés
      -    egyenlően ossza el az erőket, csapatkialakítás
A játék ismertetése:                                                                                                       A feladatokat igyekezzünk mindig játékba iktatni. Az egy kézzel történő labdakezelésnél azonnal végeztessük el a
      -    a játék neve                                                                                                    másik kézzel is a feladatot. (bilaterális transzferhatás, élethez szükséges bizonyos szintű szabályozottságot elérjen)
      -    a játék feladata
      -    az alkalmazott mozgások célja                                                                                   Labdafogás: A két kéz nyitott, enyhén hajlított ujjakkal egymás felé fordított tenyérrel tartja a labdát két oldalról.
      -    a legfontosabb szabályok                                                                                        Elsajátítására alkalmas gyakorlatok: labdafogás két kézzel; labdahordozás: hajlított karral, nyújtott karral; fejtetőre
      -    a lehetséges végrehajtási módok                                                                                 támasztott labdával; tarkóra tartással stb.
      -    az értékelés módja
      -    a játék indításának jele                                                                                        Labdagurítás: A labda folyamatos gurítása ciklikus szerkezetű mozgás. Az ujjak érintik folyamatosan a labdát. Alulról
      -    próbajáték                                                                                                      fölfelé kell görgetni. Végeztethető egy, két, illetve váltott kézzel. (hullámvonal, hátrafelé, padon) Hiba: tolja, megemeli,
      -    gyakoroltatás, ellenőrzés                                                                                       félre löki.
      -    játékvezetés és értékelés                                                                                       A labda elgurítása aciklikus szerkezetű mozgás. A labdával közölt erő kezdeti sebességet ad, s ez meghatározza a
Eszközt a bemutatás és a gyakoroltatás után adjunk a gyermek kezébe.                                                       gurulás távolságát.
Csapatösszeállítás, eredményhirdetés.
Csak annyi szabályt ismertessünk, amennyi a folyamatos játékhoz szükséges!                                                 Labda átadása, elkapása: A labdafogással és gurítással végzett feladatok sora vezet el a labdaérzékelés fejlődésének
                                                                                                                           arra a fokára, amikor már sor kerülhet a dobások technikájának elsajátítására.

                                                                                                                           Kétkezes alsó átadás: terpeszállás, mélytartásban labdafogás két kézzel. Mérsékelt térd- és törzshajlítással előre
                                                                                                                           karlendítés labdával a terpesz közé; majd térdnyújtással és törzsemeléssel karlendítés vállból előre. A kar
                                                                                                                           előrelendítésénél a könyök enyhén hajlított, majd kinyúlik és a kéz a labdát körülbelül az arc magasságáig kíséri.
                                                                                                                           Hiba: túl magasra dobja, merev lábbal dobja.



                                                                                                                           Kétkezes felső átadás: (Középsőben kezdjük.) Terpeszállás, labdafogás két kézzel magastartásban, enyhén hajlított
                                                                                                                           könyökkel. Mérsékelt törzshajlítás hátra, vállból a kar hátrahúzásával és kis térdhajlítással. Hirtelen térd- és
                                                                                                                           törzsnyújtással törzslendítés előre, egyidejűleg karlendítéssel és könyöknyújtással előre a labda dobása.
                                                                                                                           Hiba: a kar fej mögé leengedése, a labdát lökésszerűen ejti maga elé, a térd és a törzs nem segít a lendületszerzésben.

                                                                                                                           Egykezes felső átadás: (Először oldalterpeszből gyakoroljuk, majd utána harántterpeszből.) Bal harántterpeszállás.
                                                                                                                           Labdafogás a labda két oldalán, nyitott, hajlított ujjakkal, a test előtt enyhén behajlított könyökkel. A labda
                                                                                                                           elfordításával bal kézzel a jobb kézbe nyomva a labdát, az arc előtt, a fül mellé emeljük. A kar könyökben hajlított, a
                                                                                                                           felkar a váll magasságában vízszintes. A kar a test oldalsíkjában helyezkedik el. Az alkar folytatása a kéz töretlen
                                                                                                                           csuklóval. A törzs mérsékelt hajlítást végez hátra. A dobó mozgás a törzs nyújtásával szerzett lendülettel kezdődik,
                                                                                                                           követi az alkar csapásszerű kinyújtása a dobás irányába. Végül a csukló erőteljes hajlítása és az ujjak nyomása adja
                                                                                                                           meg a labdának a végső sebességet.
                                                                                                                           Hiba: a törzs elfordul, lóg a könyök, löki a labdát, nem a törzs indítja a dobó mozgást.

                                                                                                                           Labda elkapása: (Ez a legnehezebb főgyakorlat, ezt tanulják meg a legkésőbb) Az elkapás a labda két oldalán
                                                                                                                           szembenéző tenyérrel és nyitott, enyhén hajlított ujjakkal történjen. A kar a repülő labda felé nyúlik, kissé hajlított
                                                        9. tétel                                                           könyökkel. A labda elkapásának pillanatában a csukló, a könyök és a vállizület behajlításával a labda sebességét
lefékezi és a labdát testközelbe hozza. Kialakítása tartós gyakorlást igényel. Előzzék meg a dobás és elkapás                     Tervezésénél azt kell figyelembe venni, hogy elsődleges feladata a gyermeki szervezet felfrissítése, a motorikus
érzékelésének kialakítását szolgáló labdagyakorlatok! Pl: terpeszülésben labdafogás arc magasságban, labda leejtése,              képességek fejlesztése, ezáltal a szervezet edzése, az egészség megszilárdítása. A mindennapos testnevelés
majd elkapása; élére fektetett paddal szemben guggolásban a labda elgurítása a pad lapjához, majd a visszaguruló labda            felépítése általában megegyezik a foglalkozás felépítésével.
elkapása a leírt kéztartással…                                                                                                    A játéknál ismert futó, fogójátékokat, versengéseket tervezzen. Kevés holtidő legyen. Figyelembe kell venni az
                                                                                                                                  adott időszak főgyakorlatait.
Labdavezetés helyben, ill. haladással: Bevezetését már kiscsoportban megkezdjük. Terpeszülésben labda leejtése,                   Télen ki kell használni a havat, nyáron a vizet.
elkapása; ledobása, elkapása; holtpontnál kézzel lenyomja a labdát, a kéz együtt mozog a labdával. Később ugyanez
állásban, a test rugózással követi a labdát (leejt, ledob, lenyom). Majd ügyesebb kéz van felül, a másik alul és leejti a         3.    Testnevelés szabadidőben:
labdát, elkapja; ledobja, elkapja; holtpontnál lenyomja – test, kéz követi a labda mozgását – ez a helyben történő
labdavezetés.                                                                                                                     Bármit tervez, kísérje figyelemmel! Szerek felhívó jellegét használja ki! A szobában is lehetőséget kell biztosítani
Labdavezetés haladással: ügyeljünk arra, hogy a labda leütése rézsut előre történjen, mert így teszi lehetővé, hogy               a kúszások, csúszások, mászások végzéséhez. Szabadidőben kell elsősorban megoldani a korrekciós feladatokat.
haladjunk vele.                                                                                                                   Séták, kirándulások is segítik a szomatikus nevelés feladatainak megvalósítását. Kirándulást olyan helyre kell
                                                                                                                                  szervezni, ahol mozgásos játékokat lehet játszani. Szereket vigyenek magukkal. Figyelembe kell venni a
Lábbal történő labdakezelés: Lehet a labdát vezetni a lábfej külső illetve belső oldalával, de mindig váltott lábbal. Ezen        gyermekek igényeit!
kívül csőrrel (lábfej, ujjak), csűddel (boka, lábszár), sarokkal.

                                                                                                                             A testnevelési foglalkozások szerkezete, felépítése:
                                                                                                                                              a.   Bevezető rész
                                                                                                                                              b. Előkészítő rész
                                                                                                                                              c.   Főrész
Módszerek:                                                                                                                                    d. Befejező rész

A gyakorlatok megtanításához különböző módszereket választhatunk:                                                            BEVEZETŐ RÉSZ
     -    Az ismeretközlés módszerei:                                                                                        Feladata:
                                          Magyarázat                                                                              -    szervezeti keret biztosítása
                                          Beszélgetés                                                                             -    hangulat, motiváció
                                          Bemutatás és bemutattatás                                                               -    átmenet a nyugalomból az intenzív mozgásba
     -    A gyakorlat végrehajtása keretében alkalmazott módszerek:                                                          Tartalma:
                                          Gyakorlás (utánzó, játékos, utasítással történő, határozott)                            -    szervezési feladatok
                                          Ellenőrzés                                                                              -    járás, futás gyakorlatok
                                          Értékelés                                                                               -    egyszerű futó, fogó játékok
                                                                                                                             Időtartama: 2-3 perc
A módszer kiválasztását meghatározó tényezők:
     -    A testnevelés célja (testi, értelmi, erkölcsi, esztétikai) Ezeket a hatásokat a módszer alkalmazásának             ELŐKÉSZÍTŐ RÉSZ
          biztosítania kell.                                                                                                 Feladata:
     -    Az oktatás tartalma: más-más módszer, egy módszer többféleképpen, különböző módszerek kapcsoltan.                        -    általános bemelegítés
     -    A sorra kerülő didaktikai feladat: új vagy már megszerzett ismeret átadása                                               -    a főgyakorlatok, játék, kiegészítő feladatok előkészítése
     -    A gyermekek életkora, előképzettsége, a csoport összetétele                                                              -    az előkészítő mozgásanyag megtanítása, gyakoroltatása
     -    A tárgy sajátosságai: bemutatás, gyakorlás nélkülözhetetlen.                                                             -    képességfejlesztés
Az óvónő mindig önállóan dönt, de „haladjon a korral”.                                                                       Tartalma:
                                                                                                                                   -    szabadgyakorlatok, kéziszer-, pad-, páros-, bordásfalgyakorlatok
                                                                                                                                   -    JÁTÉK!
Az óvodai testnevelés szervezeti formái:                                                                                     Időtartama: 5-10 perc

     1.    Testnevelés foglalkozás (részletezve később)

     2.    Mindennapos testnevelés:
                                                                                                                             FŐRÉSZ
     A mindennapos testnevelés megalapozza azt az igényt, hogy minden nap rendszeresen mozogni jó és szükséges.              Feladata:
     Lehetséges megoldás kétszer 7-10 perc reggeli előtt és délutáni alvás után. Anyaga általában járással kezdődik,               -    az óvodai nevelési programban megadott főgyakorlatok és játékok oktatása, gyakorlása
     speciális lábboltozatot erősítő gyakorlatok, futás sokféle változatai, a gimnasztika anyaga főleg törzsgyakorlatok,           -    motorikus képességek fejlesztése
     szabad-, társas-, kéziszer és padgyakorlatok. Középpontban a mozgásos játék álljon. Ez a gyermekek számára az                 -    pszichikai tulajdonságok fejlesztése
     aktív pihenés egyik formája. Befejező gyakorlatai a járás és légzőgyakorlatok. Levezetésre és megnyugtatásra is         Tartalma:
     szolgál. Zenére is lehet végezni. Legyen az óvónő tekintettel az évszakokra. Késő őszi és kora tavaszi időpontban             -    főgyakorlatok, játék
     élénkebb mozgásokkal járó gyakorlatokat vezessen. Figyeljen az öltözetre. Lehetőleg a szabadban tartsa.                 Időtartama: 9-17 perc
BEFEJEZŐ RÉSZ
Feladata:                                                                                                               Foglalkoztatási forma:
      -    szervezet lecsillapítása                                                                                          1. Csoportos foglalkoztatási forma
      -    csoport munkájának rövid értékelése
      -    a foglalkozás szervezett befejezése                                                                               -     egyenkénti: mindenki ugyanazt csinálja, de egyszerre csak egy gyerek dolgozik. Gazdaságtalan, de új anyag
Tartalma:                                                                                                                          tanításakor kikerülhetetlen
      -    nyugodt tempójú járás                                                                                             -     együttes: minden gyermek egyszerre, egy időben ugyanazt végzi.
      -    légzőgyakorlatok                                                                                                  -     csoportos: egyszerre legkevesebb két gyermek dolgozik, legnagyobb létszám a csoport fele. Minden
      -    alacsony intenzitású játék                                                                                              gyermek ugyanazt a feladatot végzi időeltolódással, a csoportok váltják egymást.
Időtartama: 2-3 perc
                                                                                                                             1.    Csapatfoglalkoztatási forma:
A fentiek nem jelentenek merev sémát!
                                                                                                                                   Csak nagycsoportban alkalmazzuk, maximum 3 csapattal. A csapatok egy időben más-más feladatokat
A testnevelési foglalkozások tervezése:                                                                                            végeznek. Fegyelemre, önállóságra nevel. Csak jártasság szintjére jutott mozgásokkal alkalmazzuk. A
                                                                                                                                   gyakorlás során egy helyre tervezzünk olyan anyagot, ahol asszisztálni kell.
Az ütemtervből történik.
Az ütemterv az óvodás korcsoportok nevelési programban rögzített gyakorlat anyagának témák szerinti éves
elrendezése. Egy-egy téma meghatározott szempontok figyelembevételével kialakított összefüggő gyakorlatcsoport
egységet (főgyakorlat, játék) jelent. Az ütemterv készítésnek három részművelete van:
      1. anyagkiválasztás
      2. anyagfelbontás (fokozatok, variációk)
      3. anyagelrendezés                                                                                                Óvodáskorban előforduló tartáshibák és lábstatikai rendellenességek megelőzésére és azok javítására vonatkozó
A főgyakorlat és a játék kiválasztása után elsősorban azt kell eldönteni, hogy az anyag feldolgozásával a foglalkozás   ismeretek.
feladatának megoldása milyen foglalkoztatási formában a legcélszerűbb. A következő feladat a kiegészítő gyakorlatok
megválasztása.                                                                                                          Tartáshibák és javításuk:

A járás és futásgyakorlatok tervezésének szempontjai:                                                                   Tartáshiba: a szabályostól eltér, de tudatosan helyrehozható
      -     2-4 feladat, lábboltozat erősítés (futó, fogó játék)                                                        Deformitás: visszafordíthatatlan
      -     a zene lehetősége
                                                                                                                        Tartáshibák:
Az előkészítő gyakorlatok tervezésének szempontjai:                                                                               a.    Lapos hát: a háti domborulat és az ágyéki homorulat ellapul. A gerinc veszít rugalmasságából,
     -    minden izomcsoportot fejlesszen                                                                                               gyorsabban alakulnak ki degeneratív elváltozások. Feladat: a gerinc hajlékonyságának,
     -    kiscsoportban kétütemű és ütemtartás nélküli                                                                                  rugalmasságának megtartása (kúszások, csúszások, mászások), főleg a hátizomzat felső szakaszának
     -    zene!                                                                                                                         erősítése.
                                                                                                                                   b.   Domború hát: a háti domborulat fokozott, vállát előre ejti, a nyakizmok megfeszülnek, a mell és a
A főgyakorlat és a játék tervezésének szempontjai:                                                                                      hasizomzat zsugorodik, a hátizmok megnyúlnak. Feladat: a hát feszítő izmainak erősítése, a mellizmok
     -    alaprajz                                                                                                                      nyújtása. (olvasás, tv nézés hason fekve)
     -    főgyakorlat – kiegészítő feladatok (torlódás elkerülése)                                                                 c.   Nyerges hát: az ágyéki homorulat fokozott, a medence előre billen, ritkán fordul elő, mint egyedüli
     -    szervezési feladatok a gyerekek bevonásával                                                                                   tartáshiba, általában domború hátat kompenzál. A hasizmok megnyúlnak, a hátizmok az ágyéki
     -    minimális holtidő                                                                                                             szakaszon megrövidülnek. Feladat: a tartáskorrekció legfontosabb része a medence felegyenesítése.
     -    a módszert előre tervezni kell                                                                                           d.   Domború-homorú hát: az előző kettő kombinációja
     -    a játékra elegendő idő álljon rendelkezésre                                                                              e.   Gerincferdülés: skoliozis, tartáshiba, ha odafigyeléssel korrigál.
     -    ha szükséges, a játék alaprajzát is fel kell tüntetni
                                                                                                                        Preventív szemlélet:
A befejező rész tervezése:                                                                                              A testtartás szempontjából a legfontosabb funkció az izomérzés. Meg kell tanulni, hogy egy bizonyos izom, vagy
     -     a szervezet lecsillapítása, lazító járás                                                                     izomcsoport mikor és milyen mértékben van megfeszítve.
     -     értékelés                                                                                                    A tartáshibák jelentős része főleg a deréktáji izomzat csökkent izomérzésével magyarázható, aminek oka a jelzett
     -     köszönés                                                                                                     izomcsoport hiányos gyakoroltatása. A testtartást, mint összetett funkciót nem lehet megtanulni addig, amíg az
                                                                                                                        izomérzés, az izom koordináció nem kielégítő.
Írásos terv, vázlat:                                                                                                    A testtartás szoros összefüggésben van a légzési mozgásokkal, fontos a helyes légzés megtanítása. A tartásjavító torna
Fejléc: A foglalkozás helye, ideje, korcsoport, foglalkozás tárgya, anyaga, típusa, alkalmazott módszerek, szükséges    célja a teljes mozgásképesség megőrzése, és a kezdődő mozgáskorlátozottság megszüntetésére való törekvés. Ennek
szerek.                                                                                                                 eszköze a sok nyújtó jellegű gyakorlat. Az ágyéki homorító gyakorlatok fontosak a gerinc alsó szakaszának
Kidolgozás: három hasábos formában                                                                                      mozgásképessége szempontjából. A mélyhátizmok erősítésével elérhető, hogy a korrigált helyzetet a gyermek
Bal oldal: foglalkozás rész feladata                                                                                    megtartsa. A helyes ülés megtanítása is szerves része a programnak.
Középen: foglalkozás rész anyaga                                                                                        Fontos szerepe van az úszásnak.
Jobb oldalon: feldolgozás módszere
                                                                                                                    Könnyű szerek: szalvéta, krepp papír, kendő, zokni, szalag, golyó, termények, kavics, ujjbábok
                                                                                                                    Nehéz szerek: zsírkréta, ceruza, színes számrúd, ritmusbot, babzsák, labda, kötél

Lábtorna                                                                                                            Szer nélkül
                                                                                                                         -     kerítsünk udvart
A láb felépítése:                                                                                                        -     karmolás – spiccelés
Aktív (izmok, szalagok), és passzív tényezők.                                                                            -     kiskakas kapirgálás
A láb szerepe: támaszkodik, teherviselő, egyensúlyozó – a rázkódásokat tompítja. Ezt a boltozatos felépítés teszi
lehetővé. Tartós túlterhelés következménye: a lúdtalp. Jellemzői:                                                   Játékok:
      -    a hosszanti boltozat ellapul                                                                             Egyéni, csoportos versengések, célba dobó, összeszedegető versenyek, kötélhúzó versenyek
      -    a lábszár és a sarok tengelye kifelé nyitott tompaszöget alkot
      -    széles talpnyomat                                                                                        Járásgyakorlatok
      -    lábujjra állásnál a hosszanti boltozatíve nem áll tökéletesen vissza                                          -    lábujjon járás
      -    a viselt lábbeli kérge és sarka deformálódik                                                                  -    mackójárás (ökölbe szorított lábbal)
Kialakulásában szerepet játszó tényezők:                                                                                 -    kötélen járás
      -    szülői becsvágy                                                                                               -    futás, jelre lábujjállás, jelre karmolással megállás
      -    veleszületett izom és kötőszöveti gyengeség                                                                   -    ajánlott időszak a délutáni alvás után
      -    túltápláltság                                                                                                 -    fontos a fokozatosság, a rendszeresség elvének érvényesítése és a játékos gyakorlatvezetés

Veszélyeztetett időszak: óvodás kor, iskolába lépés kezdete
                                                                                                                                                                         10. tétel
A lábbeli szerepe:                                                                                                                        Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának elveiből következő,
     -     kerek, magas orr                                                                                         az óvodáskorú gyermek vizuális megismerő, kifejező és alkotó képességeinek élményadó és tevékenységközpontú
     -     megfelelő lábágy                                                                                                                          fejlesztésével kapcsolatos metodikai eljárások,
     -     jól kialakított kéregrész                                                                                               a differenciált személyiségformálás lehetőségei az esélyegyenlőség biztosítására
     -     hajlékony talp
A mezítláb járás szerepe
Cipőváltás – papucs
                                                                                                                     „Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség
A lábtorna gyakorlatok felosztása                                                                                   kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve
     1. alapgyakorlatok                                                                                             a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is).
     2. előkészítő gyakorlatok                                                                                      Az óvodai nevelésben alapelv
     3. szerrel végezhető gyakorlatok                                                                                          a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi
     4. szer nélkül végezhető gyakorlatok                                                                                      a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek
     5. versenyjátékok                                                                                                          kibontakoztatását
     6. járás gyakorlatok                                                                                           Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: az érzelmi biztonságot nyújtó derűs,
                                                                                                                    szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az érzelmi képességek egyéni és életkor-specifikus
Alapgyakorlatok                                                                                                     alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű, az életkornak és fejlettségnek megfelelő, tevékenységekről,
Célja a lábujjhajlítók, talpizmok erősítése                                                                         különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra; e tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő
      a.   karmolás                                                                                                 műveltségtartalmak közvetítéséről, a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi
      b. beforgatás                                                                                                 környezetről.
      c.   lábujj terpesztés                                                                                        A nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozók óvodai nevelése keretében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság
                                                                                                                    megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését.” /ONAP/

                                                                                                                    Az ábrázolás és kézimunka fogalmaival az óvodás gyermek festő, mintázó, rajzoló, díszítő, kézimunkázó, konstruáló,
                                                                                                                    építgető tevékenységeit foglaljuk össze. Feladataival az esztétikai nevelést szolgálja, olyan emberformálást, aki az
                                                                                                                    esztétikumot igényli, azt befogadja, szépet hoz létre és a környezet esztétikus alakítására is képes. E tevékenység 3
Előkészítő gyakorlatok                                                                                              területe:
     d. masszírozás az ujjaktól a sarokig haladva                                                                         1. Ábrázolás, elmond valamit síkon vagy térben, képben, szoborban, ábrázoló tevékenységek: rajzolás, festés,
     e.    a lábujjak hajlítása, feszítése, terpesztése                                                                         mintázás.
     f.    öregujjak összeakasztása, széthúzása                                                                           2. Kézimunka: eszközök, használati tárgyak készítése, építő, formaalakító (szerkesztő, konstruáló, barkácsoló)
     g. labda, babzsák gyúrása                                                                                                  tevékenység.
     h. talpütögetés a talajra                                                                                            3. A díszítés (díszítő ábrázolás) a tárgyakhoz kötődik. Célja, Hogy szebbé tegye azokat.
                                                                                                                    Bár az óvodás gyermek nem hoz létre a felnőttek fogalmai szerint műalkotást, használati tárgyat, mégis ábrázoló
Szergyakorlatok                                                                                                     tevékenysége funkciójában hasonló a felnőttek művészi kifejezéséhez, környezetalakító tevékenységéhez. Fontos
Az alapgyakorlatok után tanítjuk, nehezebbek, de motiválnak.                                                        szerepet játszik a gyermek személyiségének kibontakoztatásában.
                                                                                                                                      teret ad az önállóságnak, öntevékenységnek, fantáziának, ezzel a kreativitásnak
                                                                                                                                      frusztráció. mentes
                                                                                                                            A játékosság az óvodai élet egészét átfogó alapelv, amely a többi alapelvvel együtt érvényesítve biztosíthatja a nevelő
A világ jelenségeit a térben elhelyezkedő formákban, színekben fogjuk fel. Közvetlen megjelenítésüket nevezzük              munka hatékonyságát, s ezzel a gyermekek optimális fejlődését
ábrázolásnak. Ha a hozzájuk kapcsolódó élményeinket, gondolatainkat is elmondjuk, akkor szín, forma, tér
segítségével élményeink, gondolataink, érzelmeink kifejező eszközeivé válik. Egyéni élmények, pillanatnyi                   Az ábrázoló tevékenység, mint esztétikai tevékenység szerepe a személyiségformálásban
benyomások hordozójává válik. Nem a tárgyi tartalom áll előtérben, hanem a jelentése, melyre az életben tett szert. Ha
az ábrázolás az objektív valóság lényeges emberi és társadalmi összefüggéseit is megjeleníti, érzéki formában, akkor        Esztétikai nevelés: befogadásra való képességek kialakítása. Komplex folyamat: érzékelés, élmények > befogadás >
esztétikumot hoz létre. A képi ábrázolás műveletét vizuális esztétikai tevékenységnek nevezzük. A képábrázolásnak           ítéletek > ízlés > alkotás képessége
vannak objektív (külső világ formáiból) és szubjektív (belülről fakadó) elemei. Az óvodáskorú gyerekekre nagyfokú           Rubenstein: „az embernek az válik élményévé, ami számára érzelmileg jelentősnek bizonyul…”
generativitás jellemző: bizonyos szabályok, kipróbált formák alapján minden gyerek képes saját szinvonalának                Esztétikai befogadás: képességek, készségek, érzelmek kialakítása, fejlesztése.
megfelelő, sőt az utánzás segítségével azt meghaladó értékű munka létrehozására. A fejlett érzelmi reagálóképesség          Megismerő képességek: érzékelés, képzelet, képi gondolkodás.
pótolja, kiegészíti vagy helyettesíti a kivitelezés tökéletlenségeit. Az óvodában az ábrázolás- és kézimunka                Esztétikai érzelmek: öröm, izgalom, lelkesedés > tevékenységre ösztönöznek.
tevékenységnek személyiségformáló funkciója jelentős inkább. A gyermekkorban meglévő generativitás később is                Helyes esztétikai ítéletek kialakítása. Az óvónő ítéletei ideálképzők, esztétikai mércéül szolgálnak, a gyerek ízlésének
megmarad: ilyen fajta művészi tevékenységre sokan alkalmasak. A népművészet is egy ilyen közös generativitásnak a           alakításába alapvetően beleszólnak.
meglétét bizonyítja.                                                                                                        Alkotó képességek: érzékelési, megismerő, érzelmi reagáló, kifejező képességek.
Az esztétikai nevelés az esztétikai tevékenységre és befogadásra való képességek elsajátítását jelenti. Komplex             A kisgyerek munkája sajátos alkotó tevékenység, vizuális élményeit esztétikai érzelmekkel telíti. Az eltérések személyes
folyamat, ami magába foglalja az esztétikai érzékelés elsajátítását, esztétikai élmények biztosítását, az esztétikai        tulajdonságokról, az egyezések általános fejlődési színvonalat, a tipikusat mutatják be.
befogadáshoz szükséges készségek kialakítását, az érzelmek felkeltését, helyes esztétikai ítéletek, s ezzel az esztétikai   A gyerekrajzok általános jellemzőit mutatja be a gyermeklélektan, fejlődési sajátságainak összegzésével a
ízlés kialakítását, alkotói képességek megalapozását.                                                                       fejlődéslélektan foglalkozik. A gyerekrajzok típusba sorolása > Herbert Read (legismertebb) > objektív és szubjektív
                                                                                                                            rajzoló (Jung extrovertált, introvertált elnevezései szerint). Read szerint a típusok ismerete fontos, mert a nevelőnek a
Az óvodai nevelés alapelvei a vizuális nevelésben                                                                           gyermeket „temperamentuma és kifejezésmódja közötti teljes megegyezés útján kell vezetnie.”
                                                                                                                            Analitikus (alkotóelemek felsorakoztatása) és szintetizáló (nagy, jellemző formákat ábrázol) rajzokról is beszélnek.
A nevelés folyamata meghatározott törvényszerűségek, elvek alapján szabályozott. > hatékony a nevelés                       Színek és kiindulás szerint is tipizálhatók a gyermek rajzok.
Nevelési alapelvek.                                                                                                                1. A kisgyermek ábrázolásában a képzetek játszanak vezető szerepet.
           az érzelem dominanciájának elve                                                                                        2. A tevékenység fontosabb, mint a produktum.
           motiváció elve                                                                                                         3. Az önkifejezés feszültségoldó jellege a rajzolásnál is megtalálható, egyik legfontosabb lendítő ereje és
           a gyermek szociális kapcsolatrendszerének figyelembevétele és a differenciált bánásmód elve                                 értéke.
           tevékenység elve                                                                                                       4. Nem a természet utánzása a gyermekrajz funkciója.
           játékosság elve
Az óvodáskorú gyermek viselkedésének legfőbb meghatározói az emóciók. Környezetéhez való viszonyulását és
tevékenységét egyaránt az érzelmek dominanciája vezérli. Az ragadja meg figyelmét, amihez érzelmi szálak fűzik. Az
érzelmek által vezérelt gyermeki megnyilatkozások az alkotó-alakító tevékenységben leggyakrabban a pozitív érzelmi
töltést mutatják (feltéve, ha kedvező a nevelői légkör, az óvodai csoport oldott és szeretetteljes atmoszférája ezeket                                                             11. tétel
hozza felszínre. Vannak azonban ezzel ellentétes érzelmi állapotok is: pl. a félelem. A gyermekek viselkedését                                      A vizuális nevelés komplexitásából adódó lehetőségek és jelentősége
megfigyelve: vizuális tapasztalatok szerzése során is a kíváncsiság, az az érzelem vezérli a gyermeket, ami                                                            az érzelmi nevelésben, valamint
megismerésre, a környező világ birtokbavételére motiválja. A vizuális élmények nagy érzelmi töltésű helyzetek, amiket                           az általános és a speciális kompetenciák fejlesztésében a kisgyermekkorban
a gyerek a külvilággal való kapcsolatában megél, majd tevékenységeiben kifejez.                                                                          A vizuális nevelés nemzeti identitást megalapozó és erősítő
Fontos, hogy az óvodás korú gyermek minél több természeti és társadalmi környezeti elemmel kerüljön kapcsolatba, s                                                   lehetőségei a személyiségfejlődésre
hogy minél gazdagabb reagálásmódot ismerjen meg. Ha az óvodapedagógus a gyerekek tevékenységét kíváncsiságukra,
érdeklődésükre alapozza, akkor éri el a gyermekek kellő motiváltságát, amely ily módon belső késztetésekből fakad-
ekkor jelenik meg a nevelésben a motiváció elve. Az együtt, csoportokban való nevelés feltételezi az egymáshoz való
alkalmazkodást, az egymás iránti érdeklődést, figyelmességet- tehát a gyerekek szociális kapcsolatrendszerének              A személyiség fejlesztésére irányuló törekvés egy egységes folyamat része. Ennek jellemzői:
meghatározott szintű fejlettségét. A csoportosulások különböző formái a vizuális tevékenységek folyamán is fellelhetők:              a fő nevelési eszközök egymásra épülése
óvodáskor kezdetén az együttlét jellemzi csak őket, egymás mellett dolgoznak. Az összedolgozás, együttműködés már                    nevelő hatásuk kölcsönhatása
valaminek a létrehozását, megalkotását célozza. Együttesen átélt élmények kifejezése történhet. A differenciált egyéni
bánásmód szolgálja a gyerek fejlődését leghatékonyabban. Főleg az alkotó- alakító tevékenység irányítása során              Az óvodai vizuális nevelés szerves része az óvodai nevelés egész rendszerének, s azon belül szoros kapcsolatban áll,
alkalmazhatjuk. Ennek alapja a gyermek adott fejlettségi szintje. A 3-7 éves korú gyermekek jellemzője a nagyfokú           kölcsönhatásban áll a többi nevelési területtel.
tevékenységi vágy. A játéktevékenységgel párhuzamosan a vizuális nevelés területén jut leginkább érvényre a                 Anyanyelvi nevelés: a vizuális nevelés szinte minden mozzanatában jelen van.
tevékenység elve. A gyermeket belső késztetések, erős motivációk sarkallják állandó tevékenykedésre, melynek alapját                  -    beszédkapcsolat, látásélmények verbális közlése
valamilyen élmény képezi. Fontosak az óvodai életbe ágyazott élmények és a tevékenység feltételei. A legjobban                        -    tevékenység során felmerülő kérdések
igazodó légkört a játékosság elvének érvényesítéséve teremthetjük meg. Ilyen körülmények között kedvező feltételekre                  -    óvodaped. példát mutathat a szemléletes beszédre
találnak a gyermek önmegvalósítási törekvései, a feladatok kreatív megoldásai.                                                        -    műalkotások: beszéddel fejezik ki gondolataikat
A játékosság áthatja a nevelési folyamat egészét, jelen van a tapasztalatszerzés fázisában, az általánosításban és a        Irodalmi nevelés: és a vizuális nevelés a belső képteremtésben igen komoly szerepet játszik, ezzel kölcsönösen erősítve
gyakorlás folyamatában is. A játékosság jellemzői a vizuális nevelésben:                                                    egymás hatásrendszerét.
           örömérzést nyújt                                                                                                          -    mese illusztrálása, belső kép kivetítése, újra átéli, díszlet
          -     feszültségoldás                                                                                            A vizuális képességek és ezek tárgyiasult formái (vizuális obszervációk) együttesen a vizuális kultúrát jelentik. Ennek
          -     dramatizálás: beleélő képesség                                                                             mind mélyebb elsajátítása a vizuális nevelés célja. A vizuális képességek segítségével történő megismerési
Zenei nevelés: élményteremtő hatása, a zene hangulatkeltő ereje hatékonyan állítható a vizuális nevelés szolgálatába.      folyamatok alkotják az információszerzésünk döntő hányadát (a valóságból nyert információk 80-90%-át látás útján
          -     saját mozgása és mások megfigyelése alakítja mozgásképzeteit                                               szerezzük).A vizuális nevelésnek jelentős szerepe van az egyén szocializációjában. A vizuális nevelés a valóság
          -     ritmus                                                                                                     képszerű megismerése. Problémája a tér, annak tárgyi, gondolt és képzelt jelenségei: a jelenségek vizuális lényege,
          -     zenei éélmény képi megjelenítése                                                                           dologi és esztétikai minősége. Eszköze a vizuális ítélet. Az emberi megismerés folyamatában a kiindulás a
          -     zenehallgatás vizu közben                                                                                  vizualitásból, a konkrét és érzékletes gondolkodásból történik, mely képi és fogalmi absztrakciók útján jut el a
Az óvodai nevelés hatásrendszerében az irodalmi, zenei és vizuális nevelés is gyakran jelenik meg egymást átszőve,         tudományos és művészi általánosításokig, valamint ezek tudatos megfogalmazásáig, s befolyásolja az ember
összefonódva- ezért is látszik alkalmasnak a művészi szép megismerésének harnonikus egységben történő                      magatartását, tevékenységét és életformáját.
megvalósítására a komplexitás.                                                                                             Gondot kell fordítani az érzéki megismerés, képi gondolkodás fejlesztésére, vagyis a befogadóképesség növelésére. A
                                                                                                                           látáskultúra fejlesztése a nevelés egész folyamatát átszövi. Spontán és tudatos megfigyelések, a gondolatok és érzések
A környezet megismerésére nevelés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat- így a vizuális nevelésben is           különböző módokon történő kifejezése (képi, plasztikai) a látásnevelés speciális területét jelentik. A vizuális nevelés a
nagy szerepet játszik                                                                                                      képalkotó képesség, a képi emlékezet, a fejlett fantázia komoly alapját jelenti a dialektikus gondolkodás
           -     környezetből merített tapasztalatok                                                                       kialakulásának is.
           -     megfigyelések                                                                                             A hatodik életévig szerzett tapasztalatok meghatározóak. Az óvodai vizuális nevelés kibontakozásának egyik
           -     tárgyi- emberi természeti környezethez fűződő kapcsolatok                                                 alapfeltétele és egyben eredménye is, hogy a gyerekek képesek olyan jelek alkotására, melyekkel kifejezhetik érzéseiket,
           -     környezetalakító tev.                                                                                     gondolataikat. >> elsajátíthatják a vizuális nyelvet.
           -     szép felismerése, óvása
Matematikai nevelés: elsősorban a geometriai formák világával történő megismertetés útján kapcsolódik a vizuális           Ennek összetevői:
neveléshez.                                                                                                                            -     anyagokkal és eszközökkel való kísérletezés > meg kell teremteni a feltételeket
           -     síkban, térben való tájékozódás képességeinek alakításával fejlesztő hatást valósíthat meg a gyermek                  -     a felnőttek és kortársak által nyújtott minták követése utánzás révén > utánzás, mint életkori sajátosság
                 képalakítási és plasztikai alakítási és téralkotó tevékenységeihez                                                          lehetőséget ad a kísérletezéshez
           -     azonosítás, megkülönböztetés, összehasonlítás gondolkodási műveleteinek gyakorlásával hozzájárul a                    -     a gyermeki megfigyelések > alkalmat kell nyújtani
                 gyermek magasabb szintű megismerési folyamatainak kialakulásához.                                         Az óvodai vizuális nevelés alapozó funkciót tölt be, feladata a vizuális kifejezőmód és közlönyelv kialakítása.
           -     problémalátás, p.megoldás                                                                                 Ennek útja egyénenként eltérő folyamat.
Testnevelés: a gyermek egészséges testi- és mozgásfejlesztése                                                              Alapja:
             -    mozgástapasztalatai > vizuális tapasztalatszerzés és kifejezés                                                       -     esztétikai élmények
             -    mozgáskultúra fejl., térben való tájékozódás > a formáknak a téri megjelenítését alapozza meg a                      -     érzékletes tapasztalatok        >> esztétikai befogadás és alkotás motivációi
                  vizuális kifejezés számára                                                                               Fel kell ébreszteni az alkotóképességet, mely szüntelenül változik, fejlődik >> fejleszthető.
             -    mozgáskoordináció > kar- kézmozgások koordináltsága szükséges elsősorban a gyermek alkotó-               Az alkotó tevékenység sokszorosan gazdaggá teheti a személyiséget. A személyiség fejlődésében nagy szerepet
                  alakító tev.-hez                                                                                         játszanak a valóságos szükségletek, melyek igen eltérőek lehetnek. A nevelésben fontos a szükségletek, törekvések,
                                                                                                                           motívumok összehangolása a pedagógiai feladatokkal, célkitűzésekkel. >> A nevelő felismeri a gyermek motiválódását,
                                                                                                                           s tudja, hogy ez milyen igényből származik, a gyermek alkotó-alakító tevékenységének a feltételeit is ehhez kell
                                                                                                                           igazítania.
                                                                                                                           A gyermek érdeklődéssel tevékenykedik, ebben a tanulás és a játék egyaránt megjelenik, annak személyiségfejlesztő
                                                                                                                           hatásaival. Alkotó tevékenység közben újabb igényei támadnak, ezek lehetővé teszik újabb produktumok készítését,
                                                   12. tétel                                                               melyeket ismét érdeklődéssel alkot. A nevelőmunka egyik feladata > a gyermek belső motivációit és szubjektív
 A vizuális kommunikáció rendszere, jelentősebb művészeti és kézműves technikák, alkalmazási lehetőségeik az               folyamatait kapcsolatba hozni azokkal a külső hatásokkal, amelyekkel a kívánt célt meg akarjuk valósítani.
                                          óvodai vizuális nevelésben
                 Az óvodás gyermek rajzfejlődésének jellemzői, a gyermek fejlettségének és                                 Az óvodai vizuális nevelés összetett, sokszínű folyamat, mely magába foglalja:
                      világképének megismerése az ábrázoló tevékenységen keresztül                                                   -     látásnevelés
                      Az egyéni képességfejlesztés kibontakoztatása, tehetséggondozás                                                -     képalakítás
                                                                                                                                     -     plasztikai munka                   >> megfigyelésekre, élményekre alapozottan
                                                                                                                                     -     építés                                bontakoztatja ki
                                                                                                                                     -     környezetalakítás
A vizualitás korszerű- pedagógiai nézőpontból történő értelmezése két tényezőből tevődik össze:                                      -     műalkotásokkal való találkozás
           befogadás faktora: látható világ érzékelése, felfogása, információk befogadása, bizonyos mértékig történő      A vizuális nevelés szerves része az óvodai nevelés rendszerének. A gyermeki személyiségfejlesztést szolgálja,
            feldolgozása: vizuális megismerés                                                                              összhangban és szoros kapcsolatban a többi nevelési területtel. Legjellemzőbb közös vonásuk:
           kreatív faktor: láttató tevékenységek sokfélesége, az információk további feldolgozása, ill. sajátos módon –             -     A személyiségfejlesztést elsősorban a gyermekek aktivitásából fakadó játékos tevékenységek útján
            a szubjektumokon keresztül- történő továbbítása. vizuális kommunikáció                                                         kívánják megvalósítani.
Mindkettőben meghatározó a tudati tevékenység a képi, azaz vizuális gondolkodás.                                                     -     élmények, tapasztalatok rendszerére építve
A vizuális nevelés pedagógiájában elfogadott megállapítás: „…a vizuális megismerési képességek és a vizuális                         -     A személyiségalakítás komplex folyamatában a vizuális nevelés egyik fő jellemzője, hogy a fejlesztés
kommunikációs képességek kölcsönös feltételezettséggel összefüggenek az általános gyakorlatban és minden bizonnyal                         egyéni érettségi szinthez igazodó differenciáltsággal valósítja meg az óvodapedagógus.
elsajátításuk folyamataiban is.”                                                                                           A személyiségfejlesztő hatásoknál figyelembe kell venni a dinamika és struktúra elvét >> a szerkezet meghatározza a
A látás, vizuális gondolkodás és a láttatás képességei allkotják a vizuális képességeket.                                  funkciót, a funkció pedig visszahat a szerkezetre, módosítja, fejleszti azt, amely ismét magasabb funkciót,
tevékenységet tesz lehetővé. A vizuális nevelés személyiségfejlesztő hatása megmutatkozik az értelmi képességek        Rajz-fejlődés 3-6 éves kor között
formálásában :                                                                                                         Jusztné Kéry Hedvig végzett felméréseket: általában milyen rajz-fejlődési szinten érkeznek a gy. az óvodába.
                -    érzékelés
                -    látás                                                                                                       szándék nélkül húz vonalat, nem értelmezi (3 évesek 40-45%-a)
                -    látásélesség fejlesztése (óvodás korú gy. látásélessége lényegesen megnő játékos tev. közben)               nem hasonlít a tárgyhoz, mégis felismerhető, utólagosan elnevezi (3 és fél évesek 28%-a)
                -    térészlelés                                                                                                 legtöbb óvodába érkező gyermek valamelyik firkálási szinten áll
                -    emlékezet
                -    képzelet                                                                                          1. Emberi alak
                -    szándékos, önkéntelen figyelem                                                                               fejes-lábas emberke > vonalséma általánosított képe
Az egyéni képességfejlesztés kibontakoztatása, tehetséggondozás                                                                   körvonalséma (ovális törzset rajzol)
                                                                                                                                  kevert profil (törzs szemből, fej oldalról)
A fejlődés jellegzetességei                                                                                                       teljes profil
                                                                                                                                  jelentésszerű ábrázolás
A rajzolás funkciója a legkorábbi szakaszban                                                                           2. Mozgás
                      anyaggal való ismerkedés                                                                                   mozgás jelzés nélkül
                      nyomot hagy (pontok, rövid vonalak) > újabb kézmozgás ingerévé válik                                       merev mozgás
                      utánzás                                                                                         Egyenes vonal önmagában nem jelentkezik: a gyerek nem rajzol magától vonalemberkét. Az emberi test nem tartalmaz
                      az anyaggal való foglalkozás a gyerek érzékeléses és mozgásos= szenzo-motoros funkciói          egyenest, az egyenes tehát absztrakció. Irányt jelöl elsősorban. A kisgyerek számára igen nehéz viszonylag egyenes
                       egyszerre működnek                                                                              vonalat rajzolni.
                      szenzo-motoros koordináció= érzékelés és mozgás összerendezése                                  A széttárt karú ember tehát lendülő karokat jelent. Kezdetben az irányok nem differenciálódnak, s a legegyszerűbb,
                      mozdulat iránya igazodik a tárgy helyéhez > szándékos mozgások finomrendezése                   kézzel foghatóbb irány- viszonylat a merőleges. Bizonyos ideig az emberábrázolásra a horizontális és vertikális irány
                      önkéntes kézmozgás, véletlen kézhelyzetekből, nyomokból > szándékos mozgás nyomán >             egyesítése jellemző, ami statikus formát hoz létre, bár a gyerek mozgó alakot szeretne rajzolni.
                       firkálás kezd kibontakozni                                                                                 izületben mozgó alak
A gyerek firkálása segíti a fejlődést > idegi és gondolkodási mechanizmusok kialakulását, megerősítését.                          mindenütt mozgó alak
Látja: mozgató és látó koordináció megalapozása.                                                                       3. Tér
Bekusinszkij (1925): mozgató- látó, látó- mozgató, látó beállítottság.                                                            szétszórt rendezés
                                                                                                                                  egyvonalas sorakoztatás
Firkálás szakaszai                                                                                                                többvonalas sorakoztatás
                                                                                                                                  kevert látás
Helga Eng (1927) unokahúga rajzait gyűjtötte össze (10 hónapostól- 8 éves korig)
                                                                                                                       4. Cselekmény
3 alapelemet jelöl meg:        (A kész firkát formai szempontból osztályozta)
                                                                                                                                  töredékes kép (a gyerek a cselekmény egészéből indul ki, de csak részleteit jelöli)
                    1. lengővonalas firka
                                                                                                                                  elbeszélő szalagkép (a cselekmény átélése itt is intenzív, egyvonalra helyezés fokozza a szereplő figurák
                    2. körvonalas firka
                                                                                                                                   összetartozását)
                    3. különböző formák (hullámvonal, hurok, négyszög
Ezek papírra vetése 3 fokozatban történik:                                                                                        folyamatos elbeszélő (többféleképpen jelzik a cselekmény egymásutánját)
                    4. tömbfirkálás (sűrű tömegben a papír közepén)                                                               hangulati kép (egy jelenet csúcspontját emeli ki)
                    5. szétszórt firkálás (az egész papíron, egyes vonalak előtérben)                                  Az óvónő érdeklődése megkönnyíti, hogy a továbbfejlesztéshez az útmutatást meg tudja adni. Nem helyes, ha
                    6. elszigetelt, különálló firkák (egyes vonalak, formák rajzolása, ismétlése)                      belerajzol. Fontos a közös megfigyelés, láttatás. Tapintani behunyt szemmel a tárgyakat. Az érzékletes ingerek sokasága
                                                                                                                       kell ahhoz, hogy kedvvel, egyéni módon alkosson. Formai (kompozíció) és tartalmi (anya gyerek kapcsolata) kérdésben
C. Burt (1922)                                                                                                         egyaránt fejleszthetjük a gyereket, ha kellő időben és tapintattal tudunk kérdezni. Fontos az óvónő együttérzése,
A gyerek mozgása és szándéka szerint osztotta fel:                                                                     meggyőződése, hogy minden gyerek képes magát kifejezni a saját szintjén és magasabb rendű kifejezésre is képessé
                     7. szándéktalan firka (tiszta izommozgásból, vállból, rendszerint jobbról balra)                  válik az óvodai együttlét során.
                     8. szándékolt firka (produktumának alkalmi nevet ad)
                     9. utánzó firka (még izommozgás, de már csuklóból, a mozgást az ujjakra koncentrálja)
                     10. lokalizált firka (a tárgy bizonyos részeit jeleníti meg, nő a vizuális kontroll)              A gyermekrajzok fejlődési szakaszai (pszichológia)
A kutatók igyekeztek bizonyítani, hogy a firka- kor utáni ábrázolás megjelenésével kialakuló sémák egyenes fejlődési
vonalban sorakoznak.                                                                                                   1. szakasz- kb. 1-1,5 éves
                      egyvonalas séma                                                                                           tud ceruzát fogni, felfedezi, hogy nyomot hagy a papíron
                      kétdimenziós séma                                                                                         mozgás öröme = funkcióöröm
                      körvonal                                                                                                  a rajzolás előfoka
Read (1965)                                                                                                                      a mozgás még nem alkalmazkodik a papír adta kerethez, annak széle sem korlátozza
Az első felismerhető rajzok a firka stádiumából erednek. A firkálás elemeiből alapminták alakulnak, ezek                         jelentés nem kapcsolódik hozzá
kombinálódnak > ábrázoló jelleget öltenek.                                                                             2. szakasz- a fejlődés előrehaladtával megjelenik a firka. A firkálás alszakaszai:
firka formák > gyakorlás, fejlődés > szerkezeti egységben alakulnak > belekerülnek az ábrázoló szakaszokba. Az         diffúz firka =
átmenet lassú, a fejlődés inkább lépcsőzetes (visszatérő motívumok más-más szinten).                                             kéz vezeti a szemet (szem-kéz koordináció még nem megfelelő)
Az óvónőnek tudnia kell rögzíteni, hogy a 3 éves gy. milyen rajz-fejlődési szinten érkezik az óvodába.                           funkcióöröm, élvezi, hogy nyomot hagy a papíron
          egész test részt vesz a rajzolásban                                                                                     aránytalanság
          lap határait még nem tudja tartani                                                                                      zsúfoltság: benyomásokban igen gazdag belső mintát követ, háttere: horror vacui= irtózás a semmitől
                                                                                                                                   túldíszítés= érzelmi megtapadás egy témánál
formaszakasz =                                                                                                           Ezen ábrázolásmód szerepe:
         egyre fegyelmezettebbek mozdulatai                                                                                       A nagy feszültségű, élénk belső szemléleti képek hatására magas indulati hőfokú, vizuális hangsúlyú belső
         kezd formát ölteni a véletlenszerű vonalhúzás                                                                             minták jelennek meg a rajzban
         feltétele: 3 ujjas ceruzafogás megerősödése a marokra fogás helyett (kb. 2. évtől válik általánossá az ujjak             ezáltal a belső feszültségek is hozzáférhetőbbek, feldolgozhatóbbak(pl. kórházat rajzol, de sok ablakos,
          pontos, ceruzához igazodó elhelyezése)                                                                                    börtönszerű épületté változtatva, itt a kórházra vetítve sűrűsödnek egyéb fantáziák is pl. bezártság, fegyelem)
         a ritmus szerepe kiemelkedik, mert könnyíti bizonyos tevékenységek végzését- felemelő, vitalitást fokozó,      5. szakasz- kb. 8. évtől: szemléleti vagy érzékleti realizmus a gondolkodásmód jellemzője
          erőtényezőként jelenik meg                                                                                               kiemelt szerepet kap a dolgokról való konkrét, racionális tudás+ gondolkodás
konstrukciós firkák =                                                                                                              lecsendesedés jellemző, élményvezérelt fantázia csökken (Freud: látencia szakasz)
         3-4 – 12 év között előfordulhat                                                                                          sablonok, megtanult technikák > elnyomják a gyerek belső érzéseit
         alakábrázolás kezdete, bonyolultabb ábrázolásmód (pl. csigavonalból ellipszis, kör)                                      írás, beszéd, lejátszás válik fontosabb kifejezőerejűvé
                                                                                                                                   kb.12 évre lezárul a gyerekrajzok korszaka
A firka szakaszának jellemzői:                                                                                           A rajzokra jellemző:
          megtanulják, hogy jelentés kapcsolódik az eredményhez                                                                   jelenségszerű ábrázolás, ennek nehéz megfelelni- pl. bekapcsolódik a háromdimenzió megjelenítésének
          nem a valóság ábrázolásának igénynét fejezi ki                                                                           problémája
          az alkotáshoz kapcsolt jelentés asszociatív, önkényes                                                                   sokáig csak két dimenziót tud ábrázolni (fent-lent), ezt általában külön jelölésmódhoz köti-fent=nap,
                                                                                                                                    lent=talajvonal
3. szakasz- 3.év: ábrázolás szándéka megjelenik                                                                                    többszintű ábrázolás= egymás alá, fölé helyezi az elemeket, ezzel fejezi ki a térbeli közeliség-távoliság
          a gyermek rajztechnikája + szemlélete a világról ellentmondásos: tagolatlan egészet lát és él meg > csak a               dimenzióit
           részletek egymásutániságával tudja megjeleníteni                                                                        előtér kiképzés pl. a házat járda veszi körül
          szintetizálás képtelensége: egybetartozás grafikus képessége hiányzik                                                   elkanyarodó út-mélység kifejezése
          látásmódjára jellemző. a szinkretikus séma= összevegyített, összekevert, az egész elmoshatja a részleteket,             dombábrázolás
           vagy a részletek is önállósodhatnak > egész rész viszonya kiegyensúlyozatlan                                            részleges takarás
          ez a gondolkodásában is megnyilvánul. ágyú akkor ágyú csak, ha lőnek vele, kémény füstöl…)                              téri ábrázolás képessége jelentősen fejlődik
          jobb- bal reláció abszolút: ami tőle jobbra van, a világon mindentől jobbra van                               A gondolkodás fejlődésének megfelelően egyre nagyobb szerepet kap:
          a szinkretikus séma jellemzői: tagolatlanság, abszolút tulajdonságként kezeli a relációkat, élmény fonalán              kb. 10. évre az osztályba sorolás, sorozatok gyűjtése, megjelenítése a rajzokon is(szín, forma, méret alapján
           halad, de azokat fantáziájával színezi, sűrítés jellemző                                                                 rendezett tárgyak)
A rajzok jellemzői:                                                                                                                11. évre lényegmegragadás, több szempont figyelembe vétele (pl. takarás, perspektíva torzulás)
            aránytalanság,                                                                                              5. szakasz-kb. 12. évtől: pubertás időszaka
            érintkezés, bennfoglalás ábrázolására nem képes (kalap lebeg a fej fölött, arcon kívül van a szem),                   valósághűségre törekvés
             irányok véletlenszerűek (tető a ház belseje felé),                                                                   egész teret kihasználja
            gyermek szemléletére a juxtapozíció jellemző: tárgyak, dolgok szemléletes rendje hiányzik, az elrendezés              általában kevés rajz készül, mert soha nem elégedettek a teljesítménnyel
             viszonyítás nélküli, bármilyen lehet > szétdobáltság Oka: nem külső mintát követ, hanem belső               A rajzokra jellemző:
             szemléleti képe alapján rajzol.                                                                                       saját arc iránt nő az érdeklődés-identitás fejlődése
4. szakasz- 5. év: valósághű ábrázolás igénye nő                                                                                   színekkel foglalkozás erős-oka: érzelmi-indulati élet feszültségei, A színek minden életkorban az érzelmi-
          intellektuális realizmus kora= az ábrázolást is az határozza meg, hogy mit tud a dolgokról                               indulati belső töltések tükrei.
          szemlélete alárendelődik ismereteinek= nem úgy rajzol ahogyan látja a dolgokat, hanem aszerint, amit tud                szívesen firkálnak- ezek célja: vágykielégítés+ a megfelelő formák jellegzetesen összekapcsolódnak a
           róluk                                                                                                                    személyiség jellemzőivel
          ideovizuális ábrázolás= képzeletvezérlésű
          a valóság különböző szintjein lévő dolgok is egymás mellé kerülhetnek, ha a gyermek fejlődésében              Gyermekrajzok elemzése, értelmezése
           ugyanazon élménycsoportba tartoznak (pl. királylány a kórházban, mellette a betegség)
          működésmódja: sűrítés                                                                                         1. Kompozíció
A rajzokra jellemző:                                                                                                     Az adott rajzlapból, mint alapból: hol helyezkednek el és milyen területet foglalnak el.
          átlátszóság= transzparencia                                                                                             egyensúlyos-e vagy billenő a kompozíció / a billenő elrendezésű rajzot tovább lehet fejleszteni, nem
          ábrázolása több szempontú= egyszerre több nézőpontból                                                                    utasítással
          emocionálisan felnagyított részletek                                                                                    ritmikus, ismétlődő elemeket tartalmaz
          szalagszerűen vezetett eseménysor, mely nem alkot szemléleti egységet, hanem időben egymást követő            2. Emberi kapcsolatok
           részekből áll                                                                                                           családrajzok > otthoni helyzetről, jó vagy rossz közérzetről árulkodnak, egymáshoz való viszonyok
          dinamikus mozdulatok- a lendület vezeti, így vonalai túlszaladhatnak                                                     kifejeződnek
          színek nyújtotta öröm néha fontosabb a rajznál, kontrasztos színhasználat (kedvencek: piros, sárga, kék,      3. Természet megfigyelés
           fehér, fekete)                                                                                                          Ilyen jellegű rajzoknál a tudás és az érzelmi szint gazdagságát értékeljük. Elképzelésből, képek nyomán
          lila fa= érzelmileg színezi                                                                                              létrejött emlékképekből az óvónő meggyőző, érzékeltető szavaiból is életre kelhet. Az állatábrázolásban a
Érzelmi-hangulati telítettség hatására jellemző még:                                                                                gyerek hosszú ideig az emberábrázolásból él.
4. Tárgyábrázolás, csendélet                                                                                                           -      textildarab
         Emlékezetből való ábrázoltatás főleg nagycsoportban hasznos. Megfigyelés után. nem hasonlítja össze               mintázáshoz:
          folyamatosan a rajzát a valósággal, benyomását rögzíti.                                                                      -      agyag,
5. Élményemlékek (bábszínház, film, kirándulás…)                                                                                       -      lisztgyurma
         Összkép él bennük az egészről, ami nagyon tetszett, azt rögzíteni tudják. Az intenzív élmény megemeli a           tépés, vágás, hajtogatás:
          gyermekmunkák kifejezésének értékét.                                                                                         -      hajtogató papír, selyempapír
                                                                                                                                       -      tompahegyű olló
                                                                                                                            varrás: tompa, nagy tű
                                                                                                                            Kavics, kagyló, szemes termés, száraz és kemény termések(toboz, makk, mákgubó), kukoricaszár.

6. Illusztrálás                                                                                                             Az óvodában alkalmazott technikai eljárások:
           Vers, mese hatására készült munkák. Hangulati elemek. Az illusztrálás jól feldolgozhatóvá teszi az irodalmi
            élményt, másrészt a művek felidéző hangulata megemeli a gyerekek rajzi, komponálási szintjeit.                  Az anyaghoz és eszközhöz kapcsolódik szorosan a technika.
            Nagymértékben segíti a kifejezőképesség sokoldalú fejlődését.                                                   Rajzolás:
                                                                                                                                        -    helyes kéztartás (kb. 40fokos szögben, ujjunk hegyétől kb. 2 cm-re. Nemcsak a csukló mozog, hanem
Rajzelemzések főbb szempontjai (pszichológia)                                                                                                vállból is mozgatjuk a karunkat. Szokták meg a ceruza laza, könnyed tartását.9
1. Nemcsak a született ábra elemzése, színvonala fontos, hanem pl.:                                                                     -    zsírkréta: nagyobb felülethez, érdes papírra
          rajzolás közbeni test-, fejtartás, test dőlése                                                                               -    táblai kréta: érdes papírra
          lap helyzete a test középvonalához képest                                                                                    -    filctoll
          ceruzafogás, nyomaték, ujjak helyzete                                                                            Festés:
          kezesség (kiemelendő, ha váltogatja)                                                                                         -    ecsetnél a kéztartás meredekebb, 45 fokos, lazán tartjuk.
          jobb-bal kéz összedolgozása (pl. csúszkál-e a papír, vagy megtartja)                                                         -    kialakítani a nagy felület betöltési módját: lehetőleg balról-jobbra, felülről-lefelé haladjunk.
                                                                                                                            Alakítás papírból…papírtépés, vágás > finommotorika, kézügyesség fejl., formaképzetek alakítása.
          folyamatosan alkot, vagy közben beszél, radírozások mennyisége-előfordulási helye (szülői túlkövetelés=
                                                                                                                            Mintázás:
           fej-arc rajzán sokat javítanak)
                                                                                                                            A térszerű, plasztikus ábrázolás eszközei sokfélék. Óvodában agyag, gyurma
          egyéb egyéni jellegzetességek pl: izzad a tenyér
                                                                                                                            Alaptechnikák:
2. A született alak kapcsán lényeges:
                                                                                                                                        -    gömbölyítés,
          térszimbolika = hol helyezkedik el a lapon (pl. mivel balról jobbra haladva írunk, olvasunk, ezért
                                                                                                                                        -    lapítás,
           bal=kezdet, jobb=jövő, célok, apai oldal
                                                                                                                                        -    sodrás,
          mekkora méretben (szorongó emberek nagyon pici formákat vetnek papírra, hogy abban a térben is a lehető                      -     kúpos -nyújtás.
           legkisebb helyet foglalják el)                                                                                   Ezek segítenek a részleteket összerakó formaalakításban. A gyerekek egy része a részletekből indul ki és azokat rakja
          mit mesél alkotás közben-fantáziaműködések                                                                       össze. Kiscsoport: golyó, labda, palacsinta, lángos… Az egészből kiinduló és nagyobb anyagból való eljárást sok gyerek
          a lerajzolt alak miben tér el a valóditól- mi marad le róla, vagy mivel egészíti ki (pl. ember rajznál kéz       szívesebben alkalmazza kezdettől fogva.
           lemaradása= egymáshoz kapcsolódás nehéz, kapcsolati probléma jele)                                                           -    Domborművet is készíthetünk: egy alapanyagba nyomkodjuk bele a formát
                                                                                                                                        -    agyagnál. vaskos, erőteljes formálást alkalmazhatjuk, különben széttörnek.
                                                                                                                            Néhány alaptechnika, munkafogás:
Az ábrázoláshoz, kézimunkához használt anyagok, eszközök.                                                                               -    Gömbölyítés: két tenyér között (vízszintesek),körös mozgással vagy egy kézzel az asztalon (gombóc,
                                                                                                                                             labda, babafej). A nudli, oszlop, babakezek és lábak hengerítése két tenyér közt, vagy asztalon,
Az ábrázolás kényelmes körülményeit a munkának megfelelő nagyméretű asztal és szék biztosítja. Az ábrázolás                                  egyirányú mozgással.
eszközeinek tárolásához hely (szertár, szekrény). Függőleges síkban végzett firkáláshoz pl.: hosszú tábla. A gyerek által               -    Lapítás: két tenyér között v. asztalon, középtől kifelé nyomkodással. (palacsinta, fedő…)
készített tárgyak szárítása, kirakásra alkalmas hely. Eszközök helye. Gyermekmunkák gyűjtésére, tárolására alkalmas                     -    Kúposnyújtás: hengerítéskor a tenyerünk egyik felét erősebben nyomjuk.
hely (rekeszes szekrény).                                                                                                               -    Mélyítés: (tányér, tál)egyik kezünkkel leszorítjuk, a másik hüvelykujjával nyomkodva mélyítjük ki az
A technikai eljárások, munkafogások ismerete az ábrázoló és kézimunka tev. során alakul ki. A gyermek itt tanulja meg                        agyaggömböt.
az anyagok, eszközök használatát. Az anyagok, eszközök motiváló hatása főleg kicsiknél jelentős. Sokféle, változatos                    -    az agyagot ütögetéssel, nyomkodással, kisebb-nagyobb darabok hozzátevésével lehet
anyag biztosítása szükséges.                                                                                                                 legeredményesebben alakítani.
                                                                                                                                        -    A részletek kialakításához, díszítéshez: fogpiszkáló, hurkapálcika
Általában használt eszközök, anyagok:                                                                                                   -    festeni is lehet az agyagból készült tárgyakat. Lealapozzuk (pl. tempera), majd festünk rá.
rajzolás, festés:
            -     rajzlap (minél kisebb a gyerek, annál nagyobb méretű), színes papír, karton
                                                                                                                            Termésmozaik:
rajzolás eszköze:                                                                                                                   -     lehetőleg azonos v. hasonló terméseket használjunk egy feladaton belül.
            -     zsírkréta, olajos kréta, postai iron                                                                              -     ne fessük a terméseket
            -     színes ceruza (legalább 6 szín)                                                                                   -     azonos v. hasonló, de különböző színű anyagok felhasználása
festés:
                                                                                                                                          1. Ragasztós ecsettel formák, erre terményeket szórunk.
            -     tempera
                                                                                                                                          2. viaszolás: viasz a papírra, festék, ahol viaszos nem fogja be.
            -     vízfesték
                                                                                                                                          3. viaszkarc, sgrafitto: zsírkrétával betöltjük a papírt, erre sűrű, elütő tempera, hegyes tárggyal a
            -     festékes, vizes tálkák
                                                                                                                                                felső rétegbe karcolunk.
            -     sörte ecset
                4.  papírok alapozása: jó alkalom a mázoláshoz, festéshez                                               első elemei, amikor felfogja a vonalat és látja a rajzeszköz nyomát. A mozgásnak óvodáskorban döntő fontossága
                5.  krumplinyomat                                                                                       van: a 3-6 éveseknek ez még az ábrázolását is jellemzi. (Nem az eredmény, hanem a tevékenység fontos számukra!)
                6.  monotípia: egy nyomat, fényezett papír, ami nem szívja be a festéket, meggyűrt papírral                  2.) Később mozgása alkalmazkodik a papír szabta keretekhez. A firkálást ekkor funkcióöröm kíséri, de még nem
                    beletörölgetni                                                                                      az ábrázolás eszköze, nem tudatos.
                7. műanyag tálba tust, vékony papírlap,tus megszínezi, alaktalan foltok lesznek rajta                        3.) Az óvodába jelentkező gyermekek legnagyobb része a firkálás valamely szintjén áll. Ezek a szintek: 1. nem
                8. fonal, megfestjük, papírlap közé                                                                     nevezik meg firkáikat, 2. firkaformáiknak többféle nevet adnak, de azoknak még nincsenek felismerhető jegyeik, 3. a
                9. tapétaragasztó, ecsettel minta, termésekkel megszórni                                                firkának van vmi felismerhető jegye, és utólag nevezik meg azokat, 4. ábrájuknak egy-két valóságjegye is van, de
                10. papírmetszet: stilizált népi motívumok > vastag papírból, linofesték                                megnevezésében ingadoznak. Lassanként hozzászokik ahhoz, hogy a firkáláshoz jelentés tartozik, s már nem utólag,
                                                                                                                        hanem közben is mondogatja, hogy mit rajzol. Ez még nem a valóság ábrázolásának az igényét fejezi ki. Valójában a
                -    gondolkodás (összefüggések, problémamegoldás)                                                      vonalak és a jelentés között nincs még tartalmi összefüggés.
                -    gondolkodás műveletei szövik át a vizuális megismerést, az alkotó-alakító tevékenységei közben          Ötletszerűen, önkényesen nevezi meg, asszociációi által. Mindebben a felnőtt ösztönzésének nagy szerepe van. A
                     analizál, szintetizál, általánosít, ítéletet alkot.                                                firkálás idejének kezdete függ attól, hogy a gyermek mikor lát a felnőtt kezében először ceruzát. A vonalak (13
                -    Az óvodás korú gyermek viselkedésének legfőbb meghatározói az érzelmek (esztétikai, erkölcsi,      hónaposan keresztezőek, pontok jellemzők) alakját, sorrendjét, állását a kar mechanikus felépítése, alkata és
                     szociális)                                                                                         kedélyállapota szabja meg. Az átmenetet a firkából az ábrázolásba, a firka megnevezése jelenti. Ez lehet:
                -    kreativitás                                                                                        bizonytalan, utólagos, egyidejű.
                -    szenzomotoros koordináció                                                                               A gyermeki ábrázolás fejlődése nem egyenes vonalú, azaz nem jelent visszafejlődést az, ha 1-1 korábbi rajzi elem
                -    testi fejlesztés (helyes testtartás, izomzat, csontozat)                                           megjelenik. A firkálásnak az utánzás (írást utánzó vonalak) is lényeges ösztönzője. Utánozza a felnőttek vagy más
                -    az óvodai vizuális nevelés lehetőséget ad sokféle technikai eljárás, munkafogás, eszközhasználat   gyerekek rajzi és író tevékenységét. Fontos, hogy segítsük elő, adjunk eszközt hozzá, kísérjük figyelemmel a gyermek
                     elsajátítására, gyakorlására                                                                       firkálási tevékenységét. Amíg a szem-kéz összhangja nem alakul ki, nagy papírt kell adni. Óvodába lépéskor fel kell
                                                                                                                        mérni, hogy milyen szinten van a gyermek rajzfejlődése, mert erre kell építenünk.
A nevelő számára külön feladatot jelentenek a problémás gyermekek. Elég gyakran a helytelen családi nevelés az
ok.(kényeztetés- nem motivált-fejletlenebb, túlzott követelés).
Az óvodai vizuális nevelés ennek ellensúlyozására számtalan lehetőséget kínál, ahol a gyermek elegendő biztatást,
megerősítést kap. Kudarcélményeit felváltja a siker. Csavargás-kíváncsiság-séta, kirándulás.                            A firkálást többen, több szempontból osztályozták:
Hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerekek > szem. fejl. zavara > gyakori a retardáció (fejlődésbeli lemaradás). >>   Helga Eng formai és elhelyezési szempontok szerint osztályozta:
Kompenzálható >> egyéni differenciált fejlesztés                                                                                  - forma szerint: lengővonalas firka, körvonalas firka, formafirka, ami különböző vonalakból áll.
          -      tudatosabb bátorítás                                                                                             - elhelyezés szerint: tömb, szétszórt, elszigetelt, különálló.
          -      jobban fejlődőknek jobb feladatok                                                                      Cyril Burt a gyermek szándéka szerint osztályozta a firkát. Szándék szerint:
          -      aktuális feladatokra mikrocsoportok                                                                              - szándék nélküli: anyaggal való ismerkedés, bökdösések, véletlen nyomok, formák megjelenése
          -      elmaradók aktivizálása, tevékenykedtetése                                                                        - szándékos: az eszközök, anyagok és a nyomhagyás közötti összefüggésekkel tisztában van. A
                                                                                                                                  nyomhagyás és a mozgás öröméért szándékosan firkál.
Kompenzáló foglalkozások nagy része                                                                                     Paál Ákos az ábrázolás fejlődési szakaszait vizsgálta, négy szempontból:
         -    figyelem                                                                                                            1. Az emberi alak rajzi fejlődése:
         -    fantázia                                                                                                            - fejes-lábas figura: a figura formája kör. Ez a forma válik ki elsőként a firkából. Az egész emberi testet
         -    emlékezet                                                                                                           ábrázolja úgy, hogy a végtagok a fejből indulnak ki.
         -    kreatív gondolkodás fejlesztését valósítja meg.                                                                     - vonalséma: a gyermek az alak végtagjait a fejhez és a törzshöz egy vonallal rajzolva kapcsolja hozzá.
         -    Manipulatív tevékenységek is helyet kaphatnak- játékos formában- amelyek a kéz izommozgásának                       A fej és a törzs különválik.
              koordinálását, a finommozgások fejlődését segítik                                                                   - körvonalséma: az alak végtagjait a fejhez és a törzshöz hasonlóan, körvonallal jelenítik meg.
         -                                                                                                                        - kevert profilos séma: a szemközti és a profil nézet spontán keveredése történik itt.
                                                                                                                                  - teljes profil: az arcot és a törzset is egyaránt profilból ábrázolja. Óvodás korban nem túl gyakori.
                                                                                                                                  - jelenségszerű ábrázolás: folyamatos körvonalat kezd használni. Néhány részletnek egyénibb
                                                                                                                                  kiképzést ad. pl. ruhát pontosabban lerajzolja.
                                  Az óvodás gyermek rajzfejlődésének jellemzői                                                    2. A mozgás ábrázolásának fejlődése:
                              A gyermek fejlettségének és világképének megismerése                                                - mozgás jelzés nélkül: a végtagok függőleges és vízszintes ábrázolása után megjelenik a rézsútos irány.
                                      az ábrázoló tevékenységen keresztül                                                         Ilyenkor a karjait a figura a testéhez képest ferdén tartja.
                                                                                                                                  - merev mozgás: a figura karjai oldalra lendülnek, a karok egyszerű kifeszítéséről van szó.
Az óvodás gyermek rajzfejlődésének jellemzői:                                                                                     - izületben mozgó alak: a vállizület mellett megmozdul a könyök is. Lendül a könyökben behajlított
A rajzok a belső formaemlékezetből táplálkoznak. Ennek kifejeződéséhez szükség van a mozgásos gyakorlásra.                        kar. Kevés óvodás korú tudja.
     1.) A gyerekek általában 2-2,5 éves korában tud már ceruzát fogni, és fölfedezi, hogy az nyomot hagy a papíron.              - mindenütt mozgó alak: teljes profilban, izületben behajlított térd és könyök a mozgás képe.
Még nem a papírra kerülő vonalaknak örül, hanem a mozgás, a mozdulat az, ami örömet szerez neki. Ez a rajzolás                    3. A tér ábrázolásának fejlődése:
előfoka. A gyerek ide-oda húzza a ceruzáját. Nem alkalmazkodik a kerethez, a papír széle nem korlátozza mozdulatait,              - szétszórt alakzat: minden irányban szétszórja az elemeket. Nincs átfogó, összefoglaló rendezése.
kusza vonalai kifutnak a rajzlapból.                                                                                              - egyvonalas sorakoztatás: a térben látható jelenségeket, egy vízszintes vonal mentén rendezi. Ez a
     Ekkor fejlődik a szándékos mozgások „finomvezérlése”. Vagyis a kisgyermek önkéntelen kézmozgásaiból az                       vonal meg is jelenhet, de helyettesítheti a felület széle is.
ismétlés, a gyakorlás során szándékos kézmozgás lesz. A firkálás szándéka általában a 2. életévben indul el a gyermek             - többvonalas sorakoztatás: 2-3 sor alakot rajzol egymás fölé. Nem az a cél, hogy a mélységet
fiziológiai és idegi fejlődésével összefüggésben. Akkor alapozódnak meg a gyermekben a mozgó és látó koordináció                  szemléltesse. A tér tudata csak a rajzhoz hozzágondolva van jelen.
                                                                                                                                  - kevert látás: a felülnézet és az elölnézet keveredik. Már jelentkezik a tér megjelenítésének igénye, de
            erre még nem képes, csak kísérletezik.                                                                              A közelség-messzeség jelzése, a mélység kifejezésének eszköze a részleges takarás is. A gyerek felhőt rajzol, mellé
            - hegy-perspektíva: az egyes szalagképeket összefoglalja. A valóságban egymás mögötti              alakokat,    egy fél napot, ez mutatja, hogy a nap a felhő mögött jár.
egymás fölötti rendbe rakja. Talajt jelző vonal ábrázolása nélkül.
            - jelenségszerű ábrázolás
            4. A cselekmény kifejezése
            - töredékes kép: a cselekmény képzeletében van jelen. Csak a részeit, szereplőit rajzolja meg úgy, hogy
            nem rendezi a képelemeket. A cselekményt elmondja vagy eljátssza.                                                    A közel-távol jelzésének e sokféle próbálgatása közben a gyerek egyre inkább megtanulja a tárgyak téri
            - elbeszélő szalagkép: a cselekmény fontosabb mozzanatait rendezi és egy felületen ábrázolja                    ábrázolását. Rajzfejlődése, az alkalmazott pedagógiai módszerektől függően, ettől kezdve kétféle irányt vehet. Vagy a
            - folyamatos elbeszélő kép: a cselekmény több szinten zajlik. Tér tagolódás és idő jelzése (közelebb,           látott világ és saját belső világa jobb kifejezésének szolgálatába állítja a megtanult ábrázolási fogásokat, vagy
            messzebb) van.                                                                                                  eluralkodik a megtanult technika, fölébe kerekedik a spontán jelzéseknek: túltengenek a sablonok.
            - hangulati kép: a cselekmény időbeli összefoglalása, pillanatszerűsége érvényesül.                                  Az írás, a beszéd, a lejátszás jellegzetesebb kifejezője lesz a gyerek mondanivalójának. Ezzel nagyjából a 12.
     4.) Hároméves kora körül jelenik meg rajzaiban az ábrázolás szándéka. Ábrázolás a firkából fokozatosan alakul          életévben lezárul a gyermekrajz korszaka.
ki. Kezdetét veszi egy rövid szakasz, amelynek ábrázolási furcsaságai a gyerek szemléletének és rajzolási technikájának
az ellentmondásából fakadnak. Tagolatlan egészet lát és él meg, de lerajzolni azt, amit lát, csak részletről részletre           A gyermekrajzok esztétikuma:
haladva tudná. Csakhogy az ő szinkretikus szemléletében az is önálló egész, amit mi részletnek látunk. Embert akar               Az ideovizuális ábrázolás időszakában, az 5-8 életévben készült gyermekrajzok gyakran keltik bennünk az
rajzolni, de valójában nem embert, hanem fejet, lábat, kezet csinál - mindegyiket külön egészként és nem egy ember          esztétikum élményét. A rajz sokszor nem tapad a valósághoz, úgy fejeződnek ki a dolgok, ahogyan látni szeretnék. A
testrészeiként. Luquet a rajzolásnak ezt a fokát a szintetizálás képtelenségével jellemzi, amikor a részleteket egésznek    képek víziószerűek, a mozdulatok lendületesek, színkavalkád érződik. A színezés funkcióöröm. A gyermek a
tekinti. E rövid szakasz jellegzetességei:                                                                                  valósághoz igazodik, de egy belső mintát követ. Az aránytalanság, a belső minta indulati töltéséről vall. pl. valami
     - az aránytalanság (ember nagyobb, mint a ház),                                                                        nyomasztja, valamitől fél.
     - az érintkezés és a benne foglalás viszonyának hiánya (a kalap a fej fölött lebeg, a szem, orr az arcon kívül van),        Túldíszítésnél értelmi megtapadás van egy témánálmég egy szirom a virágon, stb. - ennyival is tovább ott lehet
     - az irányok véletlenszerűsége (a tető a ház belseje felé van rajzolva, a kerítés független a háztól).                 maradni, meg lehet hosszabítani az élményt. De a túldíszítés megfelel a gyermek ünnepélyességének is.
     Ezek a jellegzetességek a gyermeki személyiségnek azt a sajátosságát tükrözik, amit JUXTAPOZÍCIÓNAK                         Zsúfoltságnak, az indulati telítettség vagy a hitelesség az oka. pl. minél több kereke van a mozdonynak, annál
nevezünk. (juxtaponáltszétdobált elemekből álló egész, pl. ember akkor is ember, ha a feje külön van a törzstől).          „mozdonyabb”. Vagy ne maradjon semmi üresen, mert az üresség érzése félelmet vált ki.
     5.) 5 éves kor körül leküzdi a technikai akadályokat. Megjelenik a közvetlen szemlélet utáni ábrázolás. Nő a                Szokatlan színezés, zsúfoltság, díszítés, aránytalanság kifejezhet vágyódást, szorongást, agressziót, szeretet.
valóság ábrázolásának igénye. A szemlélet alá van rendelve az ismeretlennek, mert a gyermek azt ábrázolja, amit                  Mindez teszi esztétikussá a gyermekrajzokat.
tud, és nem azt, amit lát. Az ábrázolás ideovizuális, képzeletvezérlésű. Ez a szakasz, az intellektuális realizmus               Mivel az ideovizuális ábrázolás élményvezérlésű belső mintákat követ, s a dolgokról való benyomásokat sűrít, ezért
(Luquet).                                                                                                                   a valóságban nem létező dolgok is a valóságosság tudatával kerülnek rá a rajzra.
                                                                                                                                 A belső mintáknak ebben a valószerű, jóllehet képzeletből is táplálkozó közegében minden rendkívüli dolog
                                                                                                                            megjelenhet, bármi egymás mellé kerülhet. Mindenféle sűrítés lehetséges. Emberfejű állatokat, emberarcú égitesteket,
     Így a rajzban a valóságnak egészen különböző szintjein levő dolgok kerülhetnek egymás mellé, pusztán azért, mert       stb. találunk a rajzokon.
a gyerek fejében egyazon ismeretet vagy élménycsoportot alkotnak. A királykisasszony koronával a fején a kórházi                 A szürrealizmus közelít a gyermekrajzokhoz. Keresi azt az elvarázsolt világot, amit a gyerek természetesnek vesz,
ágyon fekszik, „mellette a betegség”.                                                                                       ami az álom és a valóság keveréke, képzelet és valóság egysége.
     Rajzaiban megjelennek a meseelemek, képzelete és álomszerű jelenségek keveredése.
     Az ábrázolt tárgyak gyakran átlátszóak, röntgenszerűek, az a transzparencia jelensége. Az éppen nem látható                A szürrealizmus keresi a rendkívülinek és a nem anyaginak az ábrázolását, a furcsaságot és a csodálatot, az
részleteket is feltünteti ilyenkor. pl. a ház falán át látható, hogy mit csinálnak a lakásokban.                            élményre utalást, a sűrítést, tehát mindazt, amik a gyermekrajzokban szerepelnek.
     Az ábrázolás lehet több szempontú, mintha a dolgokat egyidejűleg több nézőpontból lehetne látni. Profilból                 Gerő Zsuzsa, a felnőttek által esztétikusnak ítélt rajzoknak az élményhátterét kereste azokkal a gyermekekkel
ábrázolt emberarc, két szemmel, ház, amely egyszerre több oldalról látható.                                                 együtt, akik alkották. A képzeleti játékokat hívta segítségül, amelyeknél olyan utalásokat tett, olyan tárgyakat,
     Előbukkanhat az emocionális (érzelmi) felnagyítás. Pl. óriás fejdísz, ami akkora, mint az ember feje.                  helyzeteket teremtett, amik a rajzon is megjelentek.
     Az ideovizuális szemléletmód megnyilvánulása az eseményláncok ábrázolása is, amikor szalagszerűen vezeti az
eseménysort. Ez lehet időben egymás utáni vagy egy rész többszöri visszatérése, vagy különböző időpontokban
játszódó.                                                                                                                        A vizsgálat eredményéből kiderült, hogy az esztétikus gyermekrajzoknál, az élményhez tapadó asszociációk
     Pl. az első epizódban a gyerekek vonulnak az utcán, majd egy hegyet lehet látni, azután megint a gyerekeket, akik      sűrítése dominált és az indulati feszültségek kirajzolása. A kisgyermekeknek a legtöbb gondot a mozgás kifejezése, a
most már a hegy túlsó oldalán vannak, s végül az erdőt, ahol letelepedtek. Az ideovizualitásnak ezek a jellegzetességei     cselekmény képi megjelenítése és a fejlettebb térábrázolás (kevert látás) okozza.
10 éves korra általában eltűnnek.                                                                                                Állati alak, növények és a szabályos testformák ábrázolásának fejlődése:
     6.) 8-9 éves korra, a szemléleti realizmus lesz jellemző, azt rajzolja le amit lát és úgy, ahogy látja.                     Az állati alak rajzolása később kezdődik, mint az emberé. Rajzolásának fejlődése hasonló, mint az emberi alaké.
     A gyermekrajz sokáig két dimenziós, a fent, lent síkján mozog. A fenti egy vonal az ég, a leni egy vonal a föld. A     Az állat feje, az emberi fejnek megfelelő. Az állatok azonosítása jelzésekkel történik pl. farka, sörénye, stb. A növények
közti részen függőleges elhelyezkedés van. Amint azonban megjelenik a „látott” ábrázolásának az igénye, ebbe a „fent-       ábrázolása időben és számszerűleg is hátrább marad, mint a többi élő formáé.
lent” jelzésű síkba sem fér bele többé az, amit ábrázolni akar. Olyan elrendezést keres, amelyben a dolgok egymás                Szabályos testformák pl. ház, kocsi, asztal, szék: csak egyik oldaláról nézve rajzolja.
mögöttisége is észlelhető. Egyik próbálkozás ennek megvalósítására a több szintű ábrázolás. Ilyenkor kettő lent vonal            A gyermek színhasználata: ezek számukra mély élményt nyújtanak, ezért kötődik az óvodáskorú gyermek a
van és egy fent. A magasabban lévő lent a messzebbet jelzi.                                                                 színekhez erősen. Fejlődése:
     Részleges takarásnál, a harmadik dimenziót, a mélységet akarja feltüntetni, és a közelséget-messzeséget: pl. fél                   - színek érzékelése, ekkor a látószervben a színek elkülönítésére alkalmas szervrendszer kifejlődött
napot rajzol a felhő mellé. Ekkor a nap a felhő mögött jár. Így tanulja meg a tárgyak téri ábrázolását.                                 - a színek elkülönítésére való képesség
     Előtér-kiképzésénél, valamit valami körülvesz. pl. a házat kert veszi körül. Ezzel az előtérrel úgy látszik, hogy a                - szín megnevezése
körül vett dolog hátrább van.                                                                                                    Színhasználatában a gyermek a valósághoz igazodik, de ugyanakkor belső mintát is követ. A színek mindig
     Elkanyarodó út is a messzeség ábrázolását jelenti és így fejezi ki a mélységet. pl. út nem vezet sehova, csak          formához kötötten jelennek meg. A színhasználatra az érzelmek hatnak főként. Adott esetben tudatosan is használnak a
bekanyarodik vagy domb ábrázolásánál, a domb oldalán a házak, fák, stb. egy magasságban vannak.                             kisgyermekek színeket pl. jellemzés, kiemelés, azonosítás, elkülönítés miatt. Nem alkalmazunk természet utáni
ábrázolást. A rajz, mint tevékenykedés dominál, nem mint ábrázolásmód. A meséknek és más közös óvodai                       anyanyelv megalapozását, a gyerekek biztonságérzetének növekedését, gátlásaik feloldását, önként vállalt fegyelmük,
élményeknek pl. kirándulás, óvodai ünnepek, ábrázolásra motiváló szerepe van.                                               közösségi érzésük és magatartásuk kedvező alakulását.
                                                                                                                            Az óvónő feladata:
                                                                                                                                      Zenei nevelés alapvető feltételeinek a megteremtése
                                                                                                                                      Tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszervezése
                                                                                                                                      A zenei önműködésre való állandó igény
                                                    13. tétel
  A hangzó világ megjelenési formái, szerepe és jelentősége az óvodáskorú gyermek életében (zörej- ritmus-                  A zenei nevelés nem korlátozódik csupán a foglalkozásokra. A gyerekek a nap folyamán is szerezhetnek zenei
                                  dallam- ének- hangszer-élőzene- gépzene)                                                  élményeket: játék
A zenei anyanyelv fogalma, kialakításának, fejlesztésének lehetőségei az óvodában (a mondóka, a népi gyermek                A zenei nevelés bibliája: Forrai Katalin: Ének az óvodában és az Ének-zene az óvodában
            játékok identitásformáló, közösségalakító szerepe esztétikai értéke, zenei sajátosságai)                        A magyarországi zenetanítási struktúrát Kodály Zoltán teremtette meg: „ A zene hatása olyan emberformáló erő, amely
                          A mozgás jelentősége, fejlesztő hatása, a gyermek néptánc                                         kihat a egész személyiségre.” Az értékes zene fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására, formálja ízlését és
                                                                                                                            emberi magatartását. Minden nép zenei nevelésének a saját néphagyományából kell kiindulnia.
Az óvodai nevelés évei alatt a gyermekek egyéni adottságaiktól, fejlődési sajátosságaiktól függően sokoldalúan               A zenei anyagot elsősorban a magyar gyermekdalkincs hat hangterjedelmű, egyszerű dallamai , egyszerű mondókái
fejlődnek. Sokoldalú fejlődésüket különböző tevékenységek segítik elő. A tevékenységek sorában fontos szerepet tölt be      alkotják.
a zenei nevelés. A zenei nevelés elsősorban a művészeti nevelés körébe tartozik, az érzelmeken keresztül hat a gyerekre.    A zenei nevelés lehetőségeit az egész nap folyamán ki kell használni. A jó zenei légkör nem korlátozódik a tervezett
Az óvodai zenei nevelés a gyermeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket,            foglalkozásra, hanem átszövi az egész napot. Csendben dúdolgassunk, énekeljünk gyerekek között – hangulatteremtés -
esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a gyerekkel az éneklést. Az énekes játékokat, és szoktatja őket a szép, tiszta    , megtartás. Bábozásnál használjuk a hangszíneket. Altatódal.
éneklésre. Fejleszti a gyerek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét. A gyerekdalok   A zene, éneklés színessé teheti az ünnepélyeket. Az esztétikusan előadott játékok, kis táncok, együttes és szóló éneklés
ritmusából fakadó harmonikus mozgás elősegíti mozgáskultúrájának fejlődését.                                                a gyermek és a szülő számára igen nagy örömet jelenthet. Karácsony, anyák napja: ajándékkészítés, dalok tanulása,
             A zenei nevelés elsősorban az érzelemre hat, de egyidejűleg az értelemre is. Szorosan kapcsolódik az           izgalom, öröm, farsangra való készülődés a gyereknek jelentsen örömet ne a szülőnek gondot, ízlésesen kell
irodalmi, a matematikai, a környezet megismerésére nevelés, a vizuális és a testnevelés hasonló területeihez.               összeválasztani a zenét, amit még felnőtt korban is szeretni fognak. A farsangi uzsonna a test tápláléka, a tánchoz való
Legszorosabb kapcsolata az irodalmi neveléssel van: a mondókák, dalok szövegének hanglejtését, ritmusát, hangsúlyait        muzsika zenei-szellemi táplálék.
pontosan követi a gyermekdal. Néphagyomány és a művészeti értékű gyerekdalok, a meghallgatott élő zenei                     Az óvodai énektanítás a mondókákat és az énekes játékokat a magyar gyermekjáték- hagyomány anyagából meríti-
szemelvények felébresztik a gyerek zenei érdeklődését, alapot adnak a zenei műveltég továbbfejlesztéséhez. A zenei          A mondókák óvodai tanítását nagyon fontosnak tartjuk. Zenei értékük a gyerekdalokéval egyenlő és óvodai szerepük is
élmény serkenti a gyerek képi és irodalmi alkotások iránti esztétikai kíváncsiságát, alkotókedvét, miközben fejlődik        egyformán jelentős.
zenei emlékezetük, képzeletük, s esztétikusan formálódik mozgásuk. A feladatok sikeres megoldása elősegíti a zenei
Mondóka:                                                                                                                    Gyerekdal:
           hangsúly                                                                                                                  hangsúly
           lüktetés                                                                                                                  lüktetés
           szöveg                                                                                                                    szöveg
           ritmus                                                                                                                    ritmus
           mozgás                                                                                                                    mozgás
           hanglejtés                                                                                                                dallam

A legújabb kutatások szerint a mondókákat, kiolvasókat is énekelték, de a gyűjtők nem tartották fontosnak, hogy leírják     szoros egységben él. A zenei érzék megnyilvánulási területe elsősorban a mozgás és a hangadás, és mint ilyen már
a dallamot. A kísérő mozgások miatt a mondókák lelassulnak. A szöveg negyedenkénti hangsúlyozásával, kétszeres              csecsemőkorban is jelen van. A mozgás és a hangadás differenciálódása pedig egyre több , zeneileg értelmezhető
hosszúságúra nyúlnak a mássalhangzók, mert tagolva, lassan ejtjük azokat.                                                   megnyilvánulásra teremt alkalmat.
                                                                                                                            Az éneklés közös tevékenység, a gyermek az óvodában egyszerre együtt énekelnek, mozognak, akár csoportosan, akár
A mozgással kísért mondókák hangsúlyozásának kétféle módja van:                                                             ölben ülve egyszemélyes játéknál. A gyermekjáték eredetileg sokkal bensőségesebb volt, családi környezetben szülővel
      1. mozdulatokat pontosan kísérő, szabályos, negyedenkénti hangsúlyozás ( cini-cini muzsik-- folyamatos                , testvérrel, kinn a réten, udvaron a gyermek saját kedvére és saját kezdeményezésével zajlott.
           hangsúly gyerekek jobbra-balra dűlnek)                                                                           A lányok körjátékokat, a fiúk inkább sportjátékokat játszottak. A kicsik jó darabig csak figyelték a nagyok énekes
      2. egy bizonyos mozdulat vagy szó hangsúlyozása függetlenül attól, hogy hány szótag kapcsolódik össze.( ez            játékát, és figyelve a tanulás után lassan kapcsolódtak be az igazi játékba. Szükség van a játékra. Érvényesül a gyerekek
           elment vadászni)                                                                                                 egymás közötti kapcsolata.
 A gyermekre a mondóka mint zenei egység hat, a ritmust ,a mozdulatot egy egységes zenei emlékképben őrzi. Ez a             Az éneklést egyszerre kezdik, egyszerre fejezik be, szabályos térformát alakítanak.
legkisebb zenei egység a motívum.
A mondóka és a kiolvasó nem választható el az eredeti játékmozdulattól, először mindig az eredetit kell megtanulni.         Gyermekdalok:
                                                                                                                            Hinta-palinta, Tente baba tente, Csip-csip csóka stb.
A mondókák egy része kétszemélyes játék (arc, fül, tenyér, lovagoltató, -- hóc-hóc katona, kerekecske gombocska),
nagy része kiolvasó (egy begy tyúk begy..,) az utolsó szótag dönti el, hogy ki lesz..                                       Műdalok:
                                                                                                                            Tekereg a szél, De jó a dió, Eresz alól
Énekes gyermekjátékok:
Történelmi, társadalmi változások töredékében megmaradt hordozói (Katalinka szállj el, Gólya, gólya gilice, Körtéfa,                                                Mozgáskultúra az óvodában, tánc:
stb.)                                                                                                                       Az óvodáskorú gyermek mozgása egyszerű, természetes. A hagyományokban évszázadok óta élő sajátos
A gyermekdalok zenei sajátosságai a játék mozgásából, a beszéd hanglejtéséből és hangsúlyaiból fakadnak. Hangsúlyos         mozgáskultúrát, testtartást nem lehet örökölni, csak egymástól eltanulni. Amikor a mozgáskultúráról beszélünk a
szókezdéssel indulnak. A hangsúly mindig az ütem elejére esik. Az énekes játékokban az éneklés és játékos mozgás
magyar nép mozdulatszokásaira gondolunk. Régen a 3-7 éves korú gyerekek még a nagyobbak körjátékaiban sem                    gyerekek biztonságérzetének növekedését, gátlásaik feloldását, önként vállalt fegyelmük, közösségi érzésük és
vehettek részt.                                                                                                              magatartásuk kedvező alakulását.
           Az életkort tiszteletben tartva a kicsinyek a testi fejlettséghez, mozgás koordinációjához és értelmi
képességeihez kell alkalmazkodnunk. A járás, játékos mozgások legyenek az oviban a 8-10 éves gyermekek táncának              Az óvónő feladata:
előkészítői.                                                                                                                          Zenei nevelés alapvető feltételeinek a megteremtése
Az igazi gyermektáncnak hazánkban kiváló szakemberei vannak: Falvay Károly: ritmikus mozgás, énekes játék c                           Tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszervezése
könyve segítséget ad az óvónőnek abban, hogy az ovisok számára megfelelő egyszerűbb, játékhoz kapcsolt, vagy külön                    A zenei önműködésre való állandó igény
táncnak alkalmas mozdulatokkal előkészítse a kisiskolásoknak való, a népszokásokhoz és tánchoz közelebb álló
mozgáskombinációkat. Az óvodában a jelenleg használt egyszerű gyermektáncok és játékos mozdulatok két                        A zenei nevelés nem korlátozódik csupán a foglalkozásokra. A gyerekek a nap folyamán is szerezhetnek zenei
szempontból fejleszthetők.                                                                                                   élményeket: játék
Az egyik a minőségi igények emelése, a másik a ritmusérzék fejlesztéséhez használható mozdulatok. Játékos formában.          A zenei nevelés bibliája: Forrai Katalin: Ének az óvodában és az Ének-zene az óvodában
Tervszerűen, tudatosan kell végezni, ellenőrizni a mozgást, s ha kell javítani.                                              A magyarországi zenetanítási struktúrát Kodály Zoltán teremtette meg.
Figyelni kell:                                                                                                                A zenei anyagot elsősorban a magyar gyermekdalkincs hat hangterjedelmű, egyszerű dallamai , egyszerű mondókái
           - a testtartás szépségére, fejtartásra, arckifejezésre, tekintetre                                                alkotják. A zenei nevelés lehetőségeit az egész nap folyamán ki kell használni. A jó zenei légkör nem korlátozódik a
           - a laza és pontos járásra                                                                                        tervezett foglalkozásra, hanem átszövi az egész napot.
           - menetirány felé fordított testre, zárt lábra                                                                    Csendben dúdolgassunk, énekeljünk gyerekek között--hangulatteremtés, megtartás. Bábozás használjuk a hangszíneket,
           - körben szabályosan egymástól egyenlő távolságra álljanak                                                        altatódal. Az óvodában a zenei képességeket az éneklési, ritmikai, hallási és zenehallgatási készségek területére szoktuk
                                                                                                                             bontani.
                                                                                                                             A program a gyermek készségeinek fejlesztését életkor szerint és azon belül a készségek fejlettsége szerint fogalmazz
Játékos mozdulatok, változatos térformák: a gyermek tér-és formaérzékét fejlesztik.                                          meg. Forrai Katalin könyvében pedig az egyes zenei készségeket fejlettség szerint , a fejlődés folyamatában tárgyalja. -
Tartsuk meg a néphagyomány gazdag, változatos mozgásanyagát, tartsuk tiszteletben a mozgások sajátosságait, de               általában-
alakítsunk és alkossunk új játékmozdulatokat is a magunk és a gyermekek ötleteiből. A kettő kölcsönhatásából, a zenei
és esztétikai célok igényes betartásával az óvodában megszületik és továbbfejlődik a gyermekek mozgáskultúrája.              Az azonos korú gyermekeknél is sok az egyéni eltérés.
                                                                                                                             A nevelői eljárások változatos megtervezéséhez az óvónőnek ismernie kell:
                                                                                                                                       Az adott csoport fejlettségi szintjét, teljesítőképességét
                                                                                                                                       Azt a szintet, amelyre a gyermekeket elszeretné juttatni
AZ ÉNEK VONATKOZÁSÁBAN A FORRAI KÖNYV ELSŐ 100 OLDALA – VAGYIS AZ ELMÉLETI RÉSZ                                                        A megfelelő zenei anyagot
                                     –                                                                                                 A fejlesztés fokozatait
                     SAJNA KÖTELEZŐEN MEGTANULANDÓ!!!                                                                                  A művészeti nevelés és az érzelemkeltés hatásrendszerét

                                                                                                                             A készségek fejlesztése folyamat. Sokféle, hosszantartó, sorozatos hatásra történő változás a gyermekben. Az óvoda
                                                                                                                             feladata, hogy a gyermek zenei képességeit játékkal és játékos módszerekkel úgy fejlessze, hogy az iskolai neveléshez
                                                                                                                             alapot adjon.
                                                    14. tétel                                                                A hangsúly az érzelmi nevelésben van. A fejlesztett képességek és ismeretek adnak segítséget ahhoz, hogy az iskola
 A kisgyermek zenei adottságai, a készségek fejlesztésének módszeres eljárásai dallamai és ritmikai területeken              továbbfejlessze, és zenei írás- olvasás érdekében a megszólaló hangokat "vizuális jelrendszerre" , ritmust ,
  (jó és gyenge adottságú gyermekek - egyenletes lüktetés-dalritmus - gyors-lassú - magas-mély érzékeltetése -               hangmagasságot mutató jelekre tegye át. A gyermekek az élő zenéből, éneklésből mozgásból közvetlen tapasztalással,
                                          belső hallás, improvizáció)                                                        aktív cselekvéssel szűrjék le az elemi zenei fogalmakat.
                                     A zenei tevékenységek megtervezése
                                                                                                                             Készségfejlesztés a hang és mozgás összekapcsolásával:

                                                                                                                             Az éneklés közös tevékenység, a gyermek az óvodában egyszerre együtt énekelnek, mozognak, akár csoportosan, akár
Az óvodai nevelés évei alatt a gyermekek egyéni adottságaiktól, fejlődési sajátosságaiktól függően sokoldalúan               ölben ülve egyszemélyes játéknál. A gyermekjáték eredetileg sokkal bensőségesebb volt, családi környezetben szülővel
fejlődnek. Sokoldalú fejlődésüket különböző tevékenységek segítik elő. A tevékenységek sorában fontos szerepet tölt be       , testvérrel, kinn a réten, udvaron a gyermek saját kedvére és saját kezdeményezésével zajlott.
a zenei nevelés. A zenei nevelés elsősorban a művészeti nevelés körébe tartozik, az érzelmeken keresztül hat a gyerekre.     A lányok körjátékokat, a fiúk inkább sportjátékokat játszottak. A kicsik jó darabig csak figyelték a nagyok énekes
Az óvodai zenei nevelés a gyermeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket,             játékát, és figyelve a tanulás után lassan kapcsolódtak be az igazi játékba. Szükség van a játékra. Érvényesül a gyerekek
esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a gyerekkel az éneklést. Az énekes játékokat, és szoktatja őket a szép, tiszta     egymás közötti kapcsolata.
éneklésre.                                                                                                                   Az éneklést egyszerre kezdik, egyszerre fejezik be, szabályos térformát alakítanak.
            Fejleszti a gyerek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét. A gyerekdalok
ritmusából fakadó harmonikus mozgás elősegíti mozgáskultúrájának fejlődését. A zenei nevelés elsősorban az                   A zenei fogalom párok megértése alkalmazása:
érzelemre hat, de egyidejűleg az értelemre is. Szorosan kapcsolódik az irodalmi, a matematikai, a környezet
megismerésére nevelés, a vizuális és a testnevelés hasonló területeihez.                                                     A gyermekek érzékelés alapján, ingerként fogják fel a hangahatásokat, megfigyelik, összehasonlítják, megkülönböztetik
            Néphagyomány és a művészeti értékű gyerekdalok, a meghallgatott élő zenei szemelvények felébresztik a            őket= gondolkodnak. A többféle elhangzó szemléltetésből (pl. halk és hangos beszéd, mondóka, ének, taps, hangszer
gyerek zenei érdeklődését, alapot adnak a zenei műveltég továbbfejlesztéséhez. A zenei élmény serkenti a gyerek képi         hangja)a gyermek kiszűri az azonosságot és így érti meg a fogalmat. Természetesen más akusztikus hatás is éri a
és irodalmi alkotások iránti esztétikai kíváncsiságát, alkotókedvét, miközben fejlődik zenei emlékezetük, képzeletük, s      gyermeket - zörej, emberi hang-.
esztétikusan formálódik mozgásuk. A feladatok sikeres megoldása elősegíti a zenei anyanyelv megalapozását, a                 Az óvodában azonban szándékos fejlesztésről azaz nevelésről beszélünk, megtervezzük a hanghatásokat.
A zenei nevelés három alapszíne- három fogalom pár:                                                                         A gyerekeket ilyen hangok egész nap körülveszik, ezekre is hívjuk fel a figyelmüket, nevezzük meg, hogy valami halk,
     1. halk- hangos                                                                                                        hangos.
     2. mély- magas                                                                                                         Először sokszori bemutatás alapján ismerjék fel a gyerekek a különbséget, később a halk és hangos fokozatait is
     3. lassú- gyors                                                                                                        nevezzék meg - tenyér-
Érzelmi hatásuk felbecsülhetetlen, alkalmazásuk nélkülözhetetlen.                                                           Nagycsoportra alakulhat ki az a készség, hogy a gyerekek az óvónő segítsége nélkül is tud hangosan vagy halkan
                                                                                                                            énekelni.
A halk és hangos közötti különbség:                                                                                         A két hangerő közötti különbséget ne túlozzuk el: a hangos ne legyen kiabálás, dallamot eltorzító éneklés, a halk pedig
                                                                                                                            ne legyen suttogás, hogy vele a dallam vagy szöveg elvesszen. Lehet a hangerőt térben is kifejezni, de inkább vízszintes
A hang egyik fontos jellemző a hangerő. Ugyanaz a zörej halkan lehet kellemes, hangosan zavaró. Az emberi hang              irányba mutassunk - kar., kéz. Az igazi jóízű játéknál ne változtassuk a hangerőt, tartsuk meg a dinamikát. Nagyoknál
halkan megnyugtató, hangosan bántó. A halk és hangos fogalma tehát nem csak önmagában véve fontos számunkra,                válasszunk rövid, kiscsoportos dalokat a szemléltetésre, s ezeken gyakoroljuk a hangerő különbségeket. Ügyeljünk arra,
hanem azért is , mert kifejezi a zene jellegét, hangulatát.                                                                 hogy a hangerő megváltoztatása ne vonja maga után gépiesen a tempóváltást is.
A halk és hangos különbségét mindig egymáshoz viszonyítva, hallható módon kell érzékeltetni: prózai beszéddel,              Nagycsoportban a dinamika és tempó összefüggésének variációit már tudatosan , együtt is alkalmazhatjuk.
mondókával, énekléssel, hangszeren, ütőhangszerekkel, zörejekkel.                                                           A gyerekek énekeljenek, mozogjanak:
           - halkan és gyorsan                                                                                                         - hangosan és gyorsan
           - halkan és lassan                                                                                                          - hangosan és lassan
 Az önállóság itt nem követelmény, mert az olyan összpontosított figyelmet és differenciált testmozgás- irányítást                     - óvónő segítsége nélkül mutatják
igényel, amelyre az 5-7 évesek még általában nem képesek                                                                               - nem csak mutatják, meg is nevezik
                                                                                                                                       - éneklés közben mutatják is
Hangszínek felismerése:                                                                                                                - egyedül képesek elénekelni a dalt

Finomabb különbségek felismerése. Először 2-3 hangszínt , nagycsoportig 5-6 féle hangot is megtudnak különböztetni -        Belső hallás fejlesztése:
szemléltetés alapján. Pl. erősen eltérő hangokat: fa, fém, üveg, műanyag. A természetben és a környezetükben hallható       Amikor a gyermek külső hanginger nélkül, csupán gondolatban hallja a mondókát vagy a dalt, akkor beszélünk belső
zörejek és hangok számtalan más hangszín megfigyelésére adnak alkalmat. A gyermekek a hangokon keresztül a                  hallásról. Ennek kialakítása hosszú folyamat. -- felelgetős játék-
külvilágról fontos ismereteket, értesüléseket szereznek.
                                                                                                                            A gyermek zenei emlékezete gyorsan fejlődik, a dalok éneklése már az emlékezet bizonyítéka. lényeg, hogy a gyermek
Zörej: zenei hang, emberi beszédhang színkülönbségét befolyásolja a hangforrás anyaga, mérete a hang                        egy jól ismert éneknek csak a dallamát hallja és a szöveget neki kell kitalálnia, zenei emlékezetében keresnie, belső
megszólaltatásának módja. A tárgyak és a hangszínek megfigyelését tervszerűen illesztjük a nevelőmunkánkba. Ennek           hallásában összeillesztenie. A belső hallás fejlesztésének egyik módja a dallambújtatása, amikor egy jól ismert dalt
lényege, hogy a gyermek látott, hallott és megnevezett hangot csak hallás alapján, vizuális inger nélkül is felismerik és   hangosan kezdünk el énekelni, majd adott jelre magunkban folytatjuk. Ritmusról kell felismerni a dalt. Hümmögve,
megnevezik.                                                                                                                 ritmusosan mondjuk a szöveget.
A megfigyelés fokozatai:
           - a tárgy bemutatása, megszólaltatása, megnevezése - óvónő-                                                      Improvizáció:
           - a tárgy megszólaltatása, megnevezése - gyerek is -                                                             Rögtönzős készség. Kérdés- felelet. spontán éneklések, magam kitalált dallam
           - a tárgy megszólaltatása úgy, hogy a gyermekek a tárgyat nem látják, csak hallják - a gyerek hallás után
megnevezik a tárgyat                                                                                                        Ritmusérzék fejlesztése:
 A gyerekek előbb erősen eltérő zörejek különbségét (fa, fém, üveg) , később finomabb különbségeket ( üveg, porcelán,       Ritmus szó jelentése: a zenében a hangok sorának időbeli rendje, egymáshoz való időértékviszonya.
cserép), ütőhangszerek hangszínét (dob, cintányér), dallamjátszó hangszerek hangját ( hegedű, furulya) ismerik fel. Ha      Óvodában a dal és a játékos mozgás együtt él, a népi játékokban természetes módon kapcsolódik egymáshoz. Az ovis
felismerik a hangszínt általában tárgyat nevezik meg. Egymás hangjait is felismerik-játékok: Koszorú, Almaárus, Itt is      gyerek ritmusérzéke tehát állandó, kellemes zenei tevékenység útján fejlődik.
egy kis kút.                                                                                                                Ritmus kiemelés:
                                                                                                                            Taps, ütögetés, kopogással.
Mély- magas hang különbsége:                                                                                                Ritmusvisszhang játék: óvónő- gyerek, egy gyerek - csoport, egy gyerek- másik gyerek
A hangmagasság fizikai inger. A magasabb hang rezgése gyorsabb, a mélyebbé lassabb. Oviban a tér és hangmagasság
jelzése a zenei írás olvasást készíti elő. A hang és térérzékelést úgy készítjük elő, hogy rávilágítunk a hangok            Egyenletes lüktetés:
egymáshoz viszonyított magasságára:                                                                                          A mondókák, dalok szabályosan ismétlődő súlya. Ez a gyerekdalokban negyed, tehát a játékokat kísérő minden
            - magas és mély beszéd, mondóka, ének, hangszerjáték                                                            szabályos mozgás- lépés- a negyed lüktetésének felel meg. Minden játékos mozdulat nyit és zár, folyamatosan
            - magasabb és mélyebb hangokat mutatunk be                                                                      ismétlődik. A gyermekdalok hangsúlya kettes- egy súlyos , egy súlytalan mozdulat miatt. Maga a járás is kettes fázisú
- kar tartás-                                                                                                               mozgás és kitűnően alkalmas a lüktetés megéreztetésére. A lüktetés folyamatosságát éneklés közben a játékos mozgás
                                                                                                                            erősíti meg.- ütögetés, karlengetés, tapsolás-
Kiscsoportban javasolt távolság: d, d'
Középsőben: d, s d'
Nagycsoportban: d, m s d'                                                                                                   Kiscsoportban: Az óvónő maga játszik, ölbe veszi, vagy szemben ül a gyerekkel 1 évig ezt gyakoroljuk.
                                                                                                                            Középső csoportban: Mozgásuk már összerendezett, körbe járnak, járás . egyenletes lüktetésnél a szünetben is tovább
Magasabb és mélyebb éneklés gyakorlására kis hangterjedelmű dalokat válasszunk- terc, kvart-                                kell tapsolni. Ritmust hangsúlyozzuk.
A magasabb és mélyebb hangok közötti különbség érzékeltetésének fokozatai lehetnek.                                         Nagycsoportban: Fejlettebb mozgáskészséget jelent a taps, dobbantás nélküli járás és a természetes mozdulatok. A
         - óvónő bemutatja a magasabb és mélyebb beszédet                                                                   kettőt egymáshoz viszonyítva, hasonlítva.
         - térbeli bemutatás " magasabb" " mélyebb" szavak használata
         - gyerekek felismerik, térben mutatják                                                                             A mondóka és dalok ritmusa:
Ritmus szó jelentése: a zenében a hangok sorának időbeli rendje, egymáshoz való időértékviszonya. A magyar                   Nem kötelező írásos vázlatot készíteni, de lehet. A foglalkozások levezetésének 1971 óta nincs típusa. A foglalkozást
gyermekdalokban egy hangra egy szótag esik, kivétel alig van. A legújabb kutatások szerint a mondókákat , kiolvasókat        gondolatban meg kell komponálni. A leghosszabb rész az énekes játék 15-20' , új mondókát jó ha a játék előtt tanuljuk
is énekelték, de a gyűjtők nem tartották fontosnak , hogy leírják a dallamot.                                                meg. A befejezés összefoglalója lehet a 15- vagy akár 30' -nek. A foglalkozáshoz készített vázlat segítség legyen.
A kísérő mozgások miatt a mondókák lelassulnak.
A szöveg negyedenkénti hangsúlyozásával, kétszeres hosszúságúra nyúlnak a mássalhangzók, mert tagolva, lassan                 A foglalkozás menete:
ejtjük azokat.                                                                                                               1. motiválás, kezdeményezés
A mozgással kísért mondókák hangsúlyozásának kétféle módja van:                                                              2.a.új dal tanulása, globálisan 4x-5x
- mozdulatokat pontosan kísérő, szabályos, negyedenkénti hangsúlyozás (cini-cini muzsika -- folyamatos hangsúly                 b, játék= énekes játék 2-3-4- különböző dal
gyerekek jobbra-balra dűlnek)                                                                                                   c, képességfejlesztés, hangszínfelismerés max 5', tiszta éneklés, halk-hangos, magas-mély, hallásfejlesztés lent-fent,
- egy bizonyos mozdulat vagy szó hangsúlyozása függetlenül attól, hogy hány szótag kapcsolódik össze.(ez elment              ritmus, egyenletes lüktetés
vadászni)                                                                                                                    3. zenehallgatás 1-2 perc, élőzene 90%, gépi 10%
 A gyermekre a mondóka mint zenei egység hat, a ritmust ,a mozdulatot egy egységes zenei emlékképben őrzi. Ez a              4. új dal elsődleges rögzítése
legkisebb zenei egység a motívum. A mondóka és a kiolvasó nem választható el az eredeti játékmozdulattól, először
mindig az eredetit kell megtanulni. A dalok ritmusát csak akkor kezdjük el megéreztetni, ha az egyenletes lüktetést már      Éneklési készség fejlesztése :
biztonságosan érzik.--taps, egyszerű mozdulatokkal emeljük ki a ritmust. Mondjuk lassabban, mint máskor a dalt,
szöveget, hogy a gyerek érezze --kis kacsa fürdik,- kipp, kopp , kalapács-- van negyed és nyolcad, érezheti a                Kiscsoportban
különbséget.                                                                                                                            - ölbenülő játékok, gyermek figyelmének felkeltésére
A szünetnek világos értelmet kell adni. -eltérő mozdulatot kell mutatni-                                                                    -    tiszta, szép kiejtés, többszöri bemutatás
                                                                                                                                            -    a gyermek hangicsálásának utánzása, a spontán dúdolás utánzása
Az egyenletes lüktetés és a ritmus összekapcsolása:                                                                                         -    éneklés egy-két gyerekkel, óvónői minta
- két csoport egymás után énekli végig a dalt, az egyik az egyenletes lüktetést gyakorolja, a másik a dal ritmusát emeli     Középső csoportban:
ki                                                                                                                                          -    játékkal éneklésre serkentés, kisebb csoportban
- a két csoport különböző mozgással, kopogással énekli a dalt, és egyidejűleg szólaltatja meg az egyenletes lüktetést és a                  -    közös éneklés, az óvónő énekével
dal ritmusát                                                                                                                                -    bábbal egyéni éneklés serkentése
- a gyerekek egyenként énekelnek és az egyenletes lüktetést vagy a dal ritmusát emeli ki.                                    Nagycsoportban:
Ritmus kiemelés:                                                                                                                            -    a csoport tiszta éneke, óvónő indítása után egyedül is
Taps, ütögetés, kopogással.                                                                                                                 -    tiszta éneklés javítása a csoportban (később egyénileg is)
Ritmusvisszhang játék: óvónő- gyerek, egy gyerek - csoport, egy gyerek- másik gyerek                                                        -    önálló dalválasztás, egyéni éneklés

A zenei tevékenység megtervezése:                                                                                                                                                15. tétel
A nevelőmunka alapja az átgondolt, előre elképzelt folyamatos munka megtervezése.                                                                           A zenei élményszerzés lehetőségei az óvodában,
          - tudatosság és érzelmi átélés                                                                                                           a zenehallgatásra nevelés alakalmai (énekes, hangszeres, gépzene)
          - tervszerűség, de rugalmasság                                                                                     az egyházi óvodák szellemiségének tükröződése az óvodai ének- zenei nevelésben a magyarországi óvodai zenei
          - szép beszéd,                                                                                                                                      nevelés hagyományai és kiemelkedő alakjai,
az óvónő modell. Az óvodában nem tanítunk, hanem fejlesztünk.                                                                                                                 új tendenciák

Tervezés hároméves, egyéves távlatban:
A legtöbb gyereket 3 évig neveljük az oviban. A dalanyag 3 év alatt minőségileg és mennyiségileg is fokozatosan              Az óvodai zenei nevelés a gyermeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket,
bővül. A program teljes szabadságot ad az óvónőnek. Fontos, hogy a dalok a következő években is visszatérjenek.              esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a gyerekkel az éneklést. Az énekes játékokat, és szoktatja őket a szép, tiszta
Játékok ismétlése is fontos. Az egyéves terv készítésénél a folyamat biztosításához szükséges , hogy az óvónő:               éneklésre.
           - az új ismereteket a korábbi ismeretekre építse                                                                              Fejleszti a gyerek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét. A gyerekdalok
           - könnyebb anyagtól haladjon a nehezebb felé                                                                      ritmusából fakadó harmonikus mozgás elősegíti mozgáskultúrájának fejlődését.
           - a körülményekhez alkalmazkodva (létszám, új gyerek, fejlettségi szint) állítsa össze az évi anyagot. A                      A zenei nevelés elsősorban az érzelemre hat, de egyidejűleg az értelemre is. Szorosan kapcsolódik az
tervezés elképzelhetetlen fejben.                                                                                            irodalmi, a matematikai, a környezet megismerésére nevelés, a vizuális és a testnevelés hasonló területeihez.
                                                                                                                                         Néphagyomány és a művészeti értékű gyerekdalok, a meghallgatott élő zenei szemelvények felébresztik a
                                                                                                                             gyerek zenei érdeklődését, alapot adnak a zenei műveltég továbbfejlesztéséhez.
                                                                                                                             A zenei élmény serkenti a gyerek képi és irodalmi alkotások iránti esztétikai kíváncsiságát, alkotókedvét, miközben
A foglalkozás tervezése:                                                                                                     fejlődik zenei emlékezetük, képzeletük, s esztétikusan formálódik mozgásuk.
Az egész nap folyamán érik a gyereket zenei hatások. Középső és nagycsoportban ajánlatos év elején 2 hétig a régi                        A feladatok sikeres megoldása elősegíti a zenei anyanyelv megalapozását, a gyerekek biztonságérzetének
dalokat ismételni és közben felmérni, mennyit felejtettek a gyerekek, milyen a dalismeretük. A kicsiknél az ismerkedés,      növekedését, gátlásaik feloldását, önként vállalt fegyelmük, közösségi érzésük és magatartásuk kedvező alakulását.
a személyes kapcsolatteremtés ideje, amiben az énekes játékok sokat segíthetnek.                                             Az óvónő feladata:
Tanév közepén, karácsony után helyes megint két hetet ismétlésre szánni, új dalok tanulása nélkül. Év vége előtt két hét                Zenei nevelés alapvető feltételeinek a megteremtése
ismétlés megerősíti az ismereteket, a tudás biztonságérzetet és a játékok örömet jelentenek a gyerekeknek.                              Tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszervezése
Az évi tervben elég feltüntetni az új dalokat, mondókákat és a változó zenei feladatokat.                                               A zenei önműködésre való állandó igény
A készségek fejlesztése is változik: a hangkészlet, a játékforma is mindig hozzon újat az előzőhöz képest. A feladat
megjelölése pontos legyen.
A zenei nevelés nem korlátozódik csupán a foglalkozásokra. A gyerekek a nap folyamán is szerezhetnek zenei
élményeket: játék
A zenei nevelés bibliája: Forrai Katalin: Ének az óvodában és az Ének-zene az óvodában. A magyarországi zenetanítási       Az esztétikai érzék formálásnak módjai az óvodai nevelésrendszerében:
struktúrát Kodály Zoltán teremtette meg.                                                                                        Esztétika: (görög szó) - mely a művészet és a valóság kapcsolatát, a műalkotások belső tartalmát és külső
 A zenei anyagot elsősorban a magyar gyermekdalkincs hat hangterjedelmű, egyszerű dallamai, egyszerű mondókái              megjelenési módját vizsgáló tudomány. Eredeti jelentése - az érzékelés tudománya. Már az ókori kultúrákban is helyet
alkotják.                                                                                                                  kapott. Az esztétika szót a XVIII. sz. közepétől Baumgarten vezette be.
A zenei nevelés lehetőségeit az egész nap folyamán ki kell használni. A jó zenei légkör nem korlátozódik a tervezett            Esztétikai élmény: sajátos lelkiállapot, mely az egész személyiségünket mozgásba hozza. Elindít egy olyan
foglalkozásra, hanem átszövi az egész napot. Csendben dúdolgassunk, énekeljünk gyerekek között--hangulatteremtés,          folyamatot, mely erkölcsileg is személyiséget fejleszt a gyermek cselekvése által, valamint értelmi képességeket is.
megtartás. Bábozás használjuk a hangszíneket, altatódal.                                                                        A gyermek szép iránti érzékenységét fel kell kelteni. Oda kell figyelni a környezet, az otthon, a mozgás
 Az óvodában a zenei képességeket az éneklési, ritmikai, hallási és zenehallgatási készségek területére szoktuk bontani.   esztétikájára. Az esztétikai nevelés szempontjából a zenénél fontos, hogy művészi értékű zene legyen, művészi értékű
A program a gyermek készségeinek fejlesztését életkor szerint és azon belül a készségek fejlettsége szerint fogalmazz      bemutatással. A mozgásformák esztétikája pl. kapus soroknál, táncnál, páros forgásnál, körjátékoknál a körben járásnál
meg. Forrai Katalin könyvében pedig az egyes zenei készségeket fejlettség szerint , a fejlődés folyamatában tárgyalja. -   nyilvánul meg.
általában-                                                                                                                      Az esztétikai nevelés az óvodai nevelés (élet) minden területét áthatja. Pl. óvodai környezet, gondozás, étkezés,
Az azonos korú gyermekeknél is sok az egyéni eltérés.                                                                      játék, munka, anyanyelvi nevelés.
A nevelői eljárások változatos megtervezéséhez az óvónőnek ismernie kell:                                                              - az irodalmi nevelés (mesélés, verselés)
           Az adott csoport fejlettségi szintjét, teljesítőképességét                                                                 - ábrázolás és kézimunka mint esztétikai tevékenység
           Azt a szintet, amelyre a gyermekeket elszeretné juttatni                                                                   - testnevelés
           A megfelelő zenei anyagot                                                                                                  - matematika
           A fejlesztés fokozatait
           A művészeti nevelés és az érzelemkeltés hatásrendszerét                                                            A zenei élmény hatása a gyermek személyiségfejlődésére
Az óvodai zenehallgatás feladata, hogy a gyermeket a zene figyelmes hallgatására nevelje és felkeltse zenei                    Személyiség összetevői az érzelem, az értelem és a cselekvés (akarati mozgásos cselekvések sora).
érdeklődését. Jelentsen számára örömet a zene meghallgatása is. Az óvodában a zenehallgatás elsősorban az
egyszólamú élő zene meghallgatását jelenti. ( bábozásnál) A zenehallgatásra nevelés alkalma és időpontja nem
korlátozódik az ének-zene foglalkozásokra. A nap bármely szakában felcsendülhet egy dal (kirándulás, játék, munka              A személyiség tevékenység közben alakul. Zenében énekes játékok által:
közben stb.). Az ének foglalkozás bármely szakaszába beépíthető.                                                                     - beszédkészség (mondókák)
                                                                                                                                     - közösségi érzés (körjátékok)
Zenei bemutatás, előadásmód:                                                                                                         - ítélőképesség (párválasztás szimpátia alapján)
          - A szövegben rejlő dramaturgiai lehetőségek ( párbeszéd)                                                                  - esztétikai érzék (páros forgás, tánc pl. A győri)
          - Kevés és természetes gesztussal kísért arcjátékra figyelni kell                                                          - memória fejlesztés (játék párbeszéde pl. Erzsébet asszony)
Zenehallgatáskor:                                                                                                                    - figyelem fejlesztés
           - teremtsünk nyugodt légkört                                                                                              - önfegyelem fejlesztése
          - üljünk közel a gyerekekhez
          - a dal előadása után várjunk kicsit, csak azután ismételjünk                                                         Kodály zenepedagógiai elvei: A zene hatása olyan emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségre, az
          - a gyerekek spontán megnyilvánulásait vegyük figyelembe,                                                        érzelmeken keresztül hat a gyerekre, fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására, formálja ízlését és emberi
          - ne befolyásoljuk a gyereket előre magyarázgatással                                                             magatartását. Éneklés közben fejlődik hallása, éneklési készsége, ritmusérzéke, harmonikus szép mozgása.
                                                                                                                                A zenei nevelést már a gyermek születése előtt kilenc hónappal el kell kezdeni és folytatni a felnőtté válásig, a saját
Óvónő hangszerei: hegedű, furulya, fémcimbalom, xilofon, gitár                                                             néphagyományból kiindulva, ahol a nyelv és a dallam tökéletes egységet alkot. A szülői ház, bölcsőde, óvoda feladata,
                                                                                                                           hogy a gyermeket korán, tervszerűen fejlessze és érdeklődővé tegye a zene iránt. A kis zenei formákon keresztül kell
Tervezett kötött és kötetlen foglalkozások: /heti tervszerű/                                                               elérkeznie a világirodalom remekeihez. A gyermekdalok, mondókák mellett a művészi értékű komponált zene is a
          - 3-4 évesek kötetlen 1 10-15'                                                                                   nevelés anyaga.
          - 4-5 évesek kötött vagy kötetlen 1 20-25'                                                                            Kodály az éneklést tartotta az aktív zenélés legtermészetesebb módjának és a hangszertanulás előkészítőjének is. A
          - 5-7 évesek kötött vagy kötetlen 2 30-35'                                                                       zenei elemeket közvetlen élő zenével kell megtanulni. Zenét művelő, zenét élvező és értő magyar közönséget akart
                                                                                                                           kiművelni.
Kötetlen : kis csoportban: nem beszélünk szorosan egymás után következő lépésekről, csupán a gyerek önkéntes                    A zenei nevelés befolyásolja a gyermek általános fejlődését, közvetlenül váltja ki az érzelmeket, hat a gyermek
érdeklődésére és figyelmére épül                                                                                           értelmére, fejleszti emlékezetét, képzeletét (játékok közben szerep vállalása, megszemélyesítés), probléma megoldó
Kötött foglalkozásokon: feladat                                                                                            gondolkodását (pl. énekelve köszön, mondókára dallamot talál ki), akaratát, önfegyelmét (tud várni). A zenei nevelés az
                                                                                                                           irodalmi anyanyelvi neveléssel van a legszorosabb kapcsolatban, kiejtése szép, pontos lesz, bővül a szókincse.
Egyházi óvodák szellemisége:                                                                                               Fejlődnek társas kapcsolatai (közös éneklés). Testi fejlődés: koordinált mozgás, fejlődik egyensúlyérzéke, nő a
Megkell tanulni az adott felekezet normáit. A gyerekek hétköznapi életét, szeretetre nevelés. A foglalkozások alatti       légzéskapacitása.
odafigyelés nagyon Fontos. A nap végén gitáros éneklés. Istennel való kapcsolatteremtést a dalok által valósítják meg.
Nem merev. Ökomenikus szemlélet van az iskolába. Nyitottak a vallások iránt., de a szektákat nem szeretik.                      Dalanyag kiválasztásának szempontjai:
Testvériség és a szeretetre való nevelés a fő koncepció.                                                                        A dalok kiválasztásánál figyelembe kell venni a hangterjedelmet, dallamfordulatokat, a gyermekek életkorát, a
                                                                                                                           játékformát (közös öröm, közvetlen társas kapcsolat, a játék élvezete). A társ előbb az óvónő, később néhány pajtás,
                      Az esztétikai érzék formálásnak módjai az óvodai nevelésrendszerében                                 majd az egész csoport. Szempontok:
                             A zenei élmény hatása a gyermek személyiségfejlődésére                                                   - hangkészlet (ahány éves, annyi a hangterjedelme)
                 A dalanyag, a mondókák kiválasztásának szempontjai az óvodai zenei nevelésben
           - zenei nehézségi rend (dal terjedelme, hosszúsága, furcsa ritmusok pl. Madarak voltunk, különleges             nevelés sikere őszinte önvizsgálatot és önnevelést igényel. E nélkül nem megy. A környezeti nevelés végső célja a
hangközök, nehéz fordulatok pl. Iglice - nagycsoport végén tanítjuk)                                                       környezeti kultúra kialakítása.
           - játék, mozgás, térforma (kisebbeknek lassúbb tempójú mozgások és játékok, nagyobbaknak egyszerű                    A környezeti kultúra magába foglalja az élő és élettelen, természeti és művészeti környezetünkkel való
táncok, szabályokhoz kötött vonulási formák)                                                                               harmonikus együttélést, mely jelentkezik az életmódban, gondolkodás- és viselkedésmódban, szokás- és
           - a szöveg tartalma                                                                                             értékrendszerben. A szokások korai életkorban kialakulnak - ezek egész életre szóló élmények, benyomások, amelyek
           - csoport összetétele, zenei képességei                                                                         meghatározzák a leendő felnőtt környezeti gondolkodását, életmódját. A legfontosabb szempont az értékek - a
           - alkalmi dalok                                                                                                 környezethez kapcsolódó értékek. A környezettel kapcsolatos látásmód, viselkedés kultúra és értékrendszer kialakítása
           - gyerekdalok és műdalok aránya.                                                                                szempontjából az óvodáskor ideális és fontos szakasza az ember életének. A mai gyermek Kodály szerint a zenei
                                                                                                                           nevelés már az anyaméhben megkezdődik, s ez igaz a környezeti nevelésre is, hiszen az anya életmódja kihat a
A dalosjátékok kiválasztásának szempontjai:                                                                                magzatra is. A gyermekeket a természet legyőzése helyett a vele való harmonikus együttélésre kell szoktatnunk!
     - Kiscsoportban eleinte maga az óvónő játszik és énekel, a gyerekek hallgatják, esetleg játékmozdulatokkal kísérik    Többféle megközelítési módja lehetséges a természetnek, de fontos, hogy az óvodában az érzelemre orientált értelmi
az éneket. Először olyan játékot válasszunk, amit helyben állva vagy ülve is el tudnak játszani, majd az év végéig körbe   nevelés legyen a jellemző, hiszen egy kisgyermekre az érzelmein keresztül tudunk hatni a legjobban.
járni is megtanulnak (álló helyzet, kéz-lábmozgás, egyszerű körséta, játékos mozdulatok), 3-4 hang (s-m Én kis
keretetguggolós, m-r-d Höc-höclovagoltató, s-m-r-d: Katalinka szállj el), 4-6 mondóka, 10-14 dal, 2-3 műdal,                   Megismerési módok:
játékos ismétlődő szavak                                                                                                         Lényeges, hogy komplex megismerésre törekedjünk, kapcsoljuk a környezet megismeréséhez a többi nevelési
     - Középső csoportban: egyszerű körjáték bonyolultabb mozgásokkal (kör, csigavonal, hullámvonal, szerepcsere,          területet - irodalmi, vizuális, testi, matematikai. Minden érzékszervet vonjunk be a tapasztalatszerzésbe. Itt a szemem,
guggolás, taps, utánzó mozgás), 3-6 hang (s-m: Csiga-bigaállathívogató, s-m-d Aki nem lépinduló, l-s-m Borsót            itt a szám, itt pedig az orrocskám, A fülemmel hallok, a bőrömmel tapintok.
főztemkiolvasó, s-m-r-d: Megy a kocsi, m-r-d Kis, kis kígyótekeredő láncsor,                                                   Töviről-hegyire megismerve valamit az más, mert a miénk - így meg is szeretjük - védjük is. Lehet más úton is
     d-l-s Árkot ugrott a szúnyog) pentaton+hexacord, 5-7 mondóka, 12-15 dal, 3-4 alkalmi dal, állat, virág, ünnepi        rácsodálkozni a természet szépségeire, mint pl. a Kishercegben a róka és a rózsa. Ha valamihez kötődünk, közünk van
alkalmi játékszöveg                                                                                                        hozzá, közelebb áll hozzánk  szeretjük. Más, mint az értelmi. Ez már érzelmi.
     - Nagycsoportban: nagy térben mozgó játékok több szereplővel, szerepcsere, párválasztás, két kör forma,                     A hagyományos pedagógiai módszereket kiegészítik a természettudományos megismerés módszerei: megfigyelés,
csoportos fogócska, hidas, kapus és alakoskodó játékok, 3-6 hang (s-m Csereberepáros, l-s-m Fehér                         vizsgálat, összehasonlítások, mérések, kísérletezések, modellezések. Fontos a rész-egész, ok-okozati összefüggések
liliomszálszerepcsere, s-m-r-d Elvesztettem zsebkendőmetpárcsere, tánc, m-r-d Búj-bújtűzvivő, m-r-d-l-s Cifra           feltárása, megismertetése.
palota, l-s-m-r-d Járom az újkülső sorgyarapodó), 3-4 mondóka, 20-25 dal, 5-6 műdal, alkalmi ünnepi dalok. Fontos,
hogy a játék során mindenki sorra kerüljön!                                                                                A gyermekek mindig tapasztalati úton vizsgálódnak. Nincs rossz idő, csak nem megfelelő öltözet. A vizsgálódás célja
     A játék eredeti formáját és a dal szövegéhez kapcsolódó játékmozdulatokat lehetőség szerint meg kell tartanunk, de    mindig az ok-okozat összefüggések megláttatása.
pedagógiai okokból változtathatunk is rajta.
     Tánc: 3-6 éves mozgásfejlettségének nem felel meg, nehéz lépések.                                                     I. Természeti környezet (a gyermek számára érdekes és vonzó jelenségekkel, ismeretekkel foglalkozik): ember, élő
     Elégedjünk meg a gyermekjátékokban előforduló egyszerű táncos mozgásokkal, változatos játékmozdulatokkal és           természet: növények, állatok, élettelen természet: évszakok, időjárás, természeti jelenségek, színek
térformákkal. Igényesen és szépen oldjuk meg olyan mértékben, amennyire azt az óvodás gyermek mozgása és
ritmusérzéke megengedi.                                                                                                    II. Társadalmi környezet (e témakörök tartalmazzák a gyermeket közvetlenül körülvevő világ jelenségeit): család,
     Mondókák: zenei értékük a gyermekdaléval egyenlő és óvodai szerepük is egyformán jelentős (hangsúly, lüktetés,        óvoda, haza, közlekedés, első osztályosok élete
szöveg, ritmus, mozgás, hanglejtés)
     A pontos hangzóejtés, a folyamatos lüktetés elősegíti a beszéd fejlődését, a szép kiejtést és a jól hangsúlyozott     I. Természeti környezet
folyamatos beszéd technikájának elsajátítását (ölben ülő gyermekj.)                                                            - Élő természet elemei:
     Lehet:             - kétszemélyes játék (lovagoltató, arcsimogató, stb.)                                                          - növények vizsgálata: biológiai algoritmus szerint történik:
                        - játék a hangokkal (apacuka, ekete-pekete)                                                                                         - hol él (kerti, erdei, mezei, stb.)
                        - kiolvasó (soha nem választható el az eredeti játékmozdulattól, ugyanakkor serkentheti (óvónőt                                     - tulajdonságok vizsgálata (érzékszervek bevonásával)
és gyermeket is), hogy újabb mozdulatokat is találjanak ki hozzá járáshoz vagy más mozdulathoz.                                                             - melyik évszak növényei
     Mondókákat, dalokat oktatási és készséggyakorlási célra is felhasználjuk (pl: egyenletes lüktetés, halk-hangos                                         - hasznuk
megéreztetése, ritmustapsra) ilyenkor a dal nem játék, hanem eszköz.                                                                  Feldolgozás módja: ehető zöldségek készítése, zöldségbáb, zsákbamacska
     Mozgással kísért mondókák hangsúlyozásának módjai:
            - a mozdulatokat pontosan kísérő szabályos, negyedenkénti hangsúlyozás pl. Cini-cini muzsika                                - állatok vizsgálata: algoritmus:
            - szabálytalan hangsúlyozás pl. Ez elment vadászni                                                             - hol él (háztáji, erdei, mezei, vízi, idegen táj)
            - először szabályos majd szabálytalan súlyok pl. Szita, szita                                                  - testfelépítése (kültakaró, láb, szárny, hang, mit eszik, apaállat, stb.)
                                                                                                                           - mozgásforma, népi kifejezések, stb.
                                                                                                                                        - ember: - külső tulajdonságok megfigyelése magunkon és másokon: (milyen magas, hajszín, szemszín,
                                                                                                                           van-e szemüvege, változások megfigyelésenövekedés /lehet csoportszobai zsiráf magasságméréshez, talp- és
                                        Vegyes: 16-17. tétel                                                               kéznövekedés mérése körberajzolással évenként, vagy agyagba)
                                                                                                                                                    - testséma fejlesztése, irányok megfigyelése
     A természet és társadalom egységének, folyamatainak, változásainak érzékeltetése és azok
                               feldolgozásának módjai az óvodában                                                                                   - belső tulajdonságok megfigyelése hangsúlyozottan a +értékeket
                                                                                                                                                    - érzékszervek higiéniája, védelme
             A rendszerező és a problémamegoldó gondolkodásra nevelés lehetőségei
                                                                                                                                                    - egészséges élet védelmére tett tevékenységek tudatosítása: táplálkozás, higiéné, mozgás, orvosi
                              a külső világ tevékeny megismerésében
                                                                                                                           rendelők látogatása, stb.
    Környezeti nevelésen általában a környezeti kultúra megélését, átadását értjük. Fontos, hogy a megélés és az
                                                                                                                               - Élettelen természet elemei:
átadás csak együtt történhet. Akinek nem sajátja a környezeti kultúra, az átadni nem tudja. A környezeti kultúra és
            - időjárás megfigyelése: napsugárzás erőssége, hőmérsékletmilyen ruhák kellenek, öltözködés,
csapadékharmat, dér, zúzmara, eső, hó hótisztaság vizsgálat, hóangyal, csúszkálás a jégen
            - öltözködés
            - évszakok: veszélyei, évszakok adta növények, állatok, költöző madarak megfigyelése, télen: madarak                                                                  16. tétel
etetése, lábnyomok a hóban, stb.                                                                                                                     A környezeti nevelés célja, feladata, helye az óvodai nevelés rendszerében
            - ünnepek                                                                                                                                               A környezeti nevelés pszichológiai alapjai
            - természetvédelmi tevékenység: játékokkal! Olyan környezeti neveléssel kapcsolatos tevékenységek, melyek                                Az óvodai környezetismeret /külső világ tevékeny megismerése/ nagy témái
célja a környezet védelme: pl. cellux-vizsgálat, giliszta megfigyelése  talaj, fakéreg vizsgálata: a zuzmók                                                       A komplexitás megvalósulásának lehetőségei
levegőtisztaságát mutatják (zuzmótérkép), stb.

                                                                                                                            - a környezeti nevelés célja, feladata, helye az óvodai nevelés rendszerében
                                                                                                                                        Az óvodai környezetismeret módszertan az óvodai neveléstudomány egy részét képezi, ami az anyag
II. Társadalmi környezet témakörei tartalmazzák a gyermeket közvetlenül körül vevő világ legizgalmasabb,                    kiválasztásával, elrendezésével és feldolgozásával foglalkozik.
legfontosabb jelenségeit.                                                                                                               Fontos a környezeti nevelésen belül a természettel és a környezettel való harmonikus együttélés, életmód
            - család: a családdal kapcsolatos legfontosabb ismeretek, élmények                                              kialakítása a gyerekekben. Fontos a környezeti kultúra átadása és a környezetvédelem mihamarabb való kialakítása az
            - óvoda: az óvodai élet rendje, az óvoda dolgozóinak munkája, a munkájuk haszna, értelme                        óvodásoknál. A környezeti nevelés egy komplex nevelési feladat, nemcsak pusztán nevelés. Az esetlegesen a családból
            - haza:                                                                                                         hozott negatív mintákat még óvodáskorban megtudjuk változtatni.
            - közlekedés: cél: a közlekedési ismeretek átadása, közlekedési képességek fejlesztése, mellyel a biztonságos               Az óvodai környezeti nevelés fontosságát, személyiségformáló, szokásalakító szerepét ma már senki sem
közlekedés megvalósítható. Az önálló gyalogos közlekedés előkészítése. Járdaszegély-szabály kondicionálása. Fontos          vitatja, sőt egyre többen vannak, akik ezt tekintik az óvodai nevelés vezérfonalának, s a tevékenységeket (játék, vers,
még: a tömegközlekedési járműveken való utazással ismerkedés, a jármű fogalom bővítése, az egyensúlyérzék                   mese, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, mozgás stb.) mintegy gyöngyként erre fűzik fel. Így lesz komplex,
fejlesztése (rollerezés, kerékpározás). A képességfejlesztés tervezésénél figyelembe kell venni a gyermekek                 egész az óvodai nevelés, így lehet megalapozni az óvodába járó gyerek környezeti tapasztalatait, amelyek később
pszichológiai (fiziológiai) sajátosságait:                                                                                  ismeretté, egész életre szóló tudássá alakulnak. Az óvodai környezeti nevelés alapozó jellegű, így meghatározó szerepet
- a testi adottságok korlátait: testmagassága alacsony, ezért nem lát jól, és őt sem látják jól. Rövidebbeket lép, így      játszik az egyén környezetkultúrájának alakításában.
hosszabb idő kell számára az átkeléshez. Mozgékonyság: futásból nem képes azonnal megállni, jelzésre gyorsan
                                                                                                                                       A környezetismereti oktatás feladatán belül először is a fogalmat kell tisztáznunk: a környezetismeret a
mozgásformát váltani.
                                                                                                                            külső világ tevékeny megismerése, a gyerekeket körülvevő külső világ megismertetése, közvetlen tapasztalatszerzés
- A megismerő tevékenységek relatív fejletlensége: Szűk a látómező, emiatt szelektívvé válik az információszerzés,
                                                                                                                            útján. Minden területet áthat!
látása csak a saját testére, „keze ügyébe” eső dolgokra terjed ki  ezért az oldalról jövő ingert (járművet) nem, vagy                 Feladatai:
pontatlanul észleli. Nehezen vált a tekintet közeli-távoli tárgyak között. Rossz a távolság- és sebességbecslése  a két              a világ megismertetése és tudatosítása a 3-6 éves gyerek fejletségi szintjének megfelelően.
szem konvergáló mozgása még nem tökéletes. Hallása sem tökéletes, így nem tudja pontosan érzékelni, hogy merről jön
                                                                                                                                      A tapasztalatszerzés mindig az életkori sajátosságoknak megfelelően történjen.
a hang. Nincs félelemérzete, stb.
                                                                                                                                      Az óvónő részéről mindig irányítottan történjen a tapasztalat átadás.
Módszerek: szituációs játékok, aktivizáló módszerkombinációk: ismeretek rögzítése. Játékok: a közlekedési eszközök
                                                                                                                                      A tapasztalatszerzés legyen valósághű.
megismertetése, a közlekedésben dolgozók megismertetése, hang útján, székekből vonat, busz, stb. építése. Akadályok
kikerülése, játék járművel, mozgás és hangjelzés, találós kérdések alapján a járművek kitalálása, váltó versenyek, autók              Az iskolai oktatás megalapozása legyen.
összeillesztése részekből, a járművek, táblák, lámpák részeinek színezése, körberajzolása, terepasztalon az utca            A környezeti neveléssel megvalósul az érzelmi nevelés, az értelmi nevelés, a testi nevelés, az esztétikai nevelés és az
kirakása, tárgyak, ruházat, testrészek, térbeli viszonyok, helyzetek, időbeliség megnevezése, stb.                          erkölcsi nevelés is.
            - első osztályosok élete                                                                                                   A környezeti nevelés célja és feladatai az óvodában:
Cél: a komplex környezeti nevelés, az egységben való gondolkodás kialakítása                                                          a természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása;
                                                                                                                                      a gyermek közvetlen környezetében lévő világ értékeinek megismertetése, megszerettetése;
Problémamegoldó gondolkodásra nevelés lehetőségei:                                                                                    az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása a helyi sajátosságok
a.) foglalkozás tárgyának bemutatása                                                                                                   felhasználásával;
             természetes környezet kínálja ezt a módot                                                                               olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, olyan képességek és készségek tudatos
b.) a gyermek problémaszituáció elé állítása (találós kérdések)                                                                        fejlesztése, amelyek elősegíthetik a természetes és az ember által épített, létrehozott környezettel -
c.) népdalok, műdalok, amelyek felidézik a foglalkozás tárgyát                                                                         pontosabban az ott lévő értékekkel - való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység,
                                                                                                                                       a helyes értékrendszer, a környezettudatos életvitel kialakulását.
1. Analitikus-szintetikus képesség fejlesztése: A gyermek és az óvónő közösen elemzik, hogy pl. Melyek a növények
főbb részei? Milyen testrészei vannak az egyes állatoknak? Melyek az ember főbb érzékszervei? Melyek a fa részei?                Az 1996-ban megjelent Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja a következőket írja: ,,Az óvoda a gyermek
Magasabb fokú: Mezei virágokat megkülönbözteti a kerti virágoktól. Kenyér készítése  kapcsolatba hozza a búzával.          érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket,
Felfogja a kapcsolatot a liba és a toll között                                                                              amelyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről."
2. Összehasonlítás: pl: Miben különböznek a házi és a vadon élő állatok? Miben hasonlítanak a madarak? Mi jellemző              Az ebből következő feladatainkat is pontosan megfogalmazza: ,,Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé
a télre és a tavaszra Magasabb fokú: Miben különbözik a répa a rózsától?                                                        a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és
3. Összefüggések: Miért déli gyümölcs a citrom és a narancs? Miért nevezünk egy fákat örökzöldnek, miért                        a szervezett tapasztalatszerzésre."
lombhullatónak? Részletesebb: miért károsak az egyes rovarok?                                                               Ezek megvalósítását a 3-7 éves gyermek következő életkori jellemzői teszik lehetővé:
4. Általánosítás-absztrahálás: Konkrét, általános fogalmak megnevezése. Pl. Hogyan nevezzük egy szóval a fecskét,                1. cselekedeteit mindig valamilyen érzelem kíséri;
gólyát, verebet? Melyek a földművelés eszközei?                                                                                  2. tevékeny, nyitott, kreatív;
5. Kiegészítés és rendezés  feladatlapokkal                                                                                     3. a körülötte lévő világot érzékszerveivel, tapasztalás útján ismeri meg;
6. Konkretizálás  kerékpárközlekedési eszköz.                                                                                  4. érzelmileg kötődik az őt nevelő felnőttekhez, ,,modell követő".
A feladatok megvalósítása feltételezi a családdal való szoros együttműködést, ugyanakkor a családok szemlélete is                                   az aktualitás érvényesítése= kezdeményezési szabadság
elsősorban a gyermeken keresztül alakítható (az óvodában kialakított jó szokásokat a gyermekek hazaviszik).                                         a linearitás és koncentrikusság (uaz az anyag magasabb szinten ismétlődik nagycsoportban)
                                                                                                                                                    az egyes témák komplex felfogása, feldolgozása.
            Összességében és nagy általánosságban a környezeti nevelés helyzete az óvodákban elég jó (átlagosan jobb,
mint az iskolákban). Lelkes óvodapedagógusoknak köszönhetően sok óvodában törekednek az élmény központú,                                  Korcsoportonkénti felépitése a környezet ismereti foglalkozásoknak:
életkori sajátosságokat figyelembe vevő, tevékenységen alapuló környezeti nevelés megvalósítására. Ezekben az                             Kiscsoportban: -társadalmi környezet terén
óvodákban megpróbálnak olyan életmódot kialakítani, amely példa lehet a szülők és a közvetlen környék számára is. A                                 ismerjék nevüket, jelüket, társaik nevét, az óvónők és a dajka nevét
helyes óvodai életmód hatására kialakulnak azok a szokások, amelyek megalapozzák a környezet- és természetbarát                                     biztosan igazodjanak el az óvodában
életvitelt.                                                                                                                                         család = apa, anya, gyerek…..
                                                                                                                                                    a tanult szabályok szerint közlekedjenek, nevezzék meg a leggyakrabban használt közlekedési
           Az óvodai környezetismeret és módszertan feladata: ismertesse meg a környezetismeret tartalmi,                                            eszközöket, testsémák ismerete, önálló öltözködés.
módszertani kérdéseit, a környezet ismereti foglalkozások helyét és szerepét az óvodai nevelés oktató munkában,                                     Színek, formák ismerete (őszi levél, téli táj…)
segítse elő az egységes szemléletmód kialakítását, tegye képessé az óvodapedagógust a foglalkozás önálló                                  -természeti környezet terén
megtervezésére, levezetésére. Az óvodai környezetismeret és módszertan helye az óvodapedagógia rendszerében: ez egy
                                                                                                                                                    Virág, gyümölcs, állat megnevezése, gondozási munkacsoportositásuk
társadalomtudomány, a neveléstudományon belül az óvodapedagógia rendszerébe tartozik, legszorosabban az
                                                                                                                                                    Hideg-öltözködés kapcsolata, házkörüli állatok felismerés, kicsinyeik…..
óvodadidaktikához. Az oktatás anyagával a helyi nevelési program foglalkozik.
                                                                                                                                          Középső csoportban: -társadalmi körmyezet terén
                                                                                                                                                    Ismerjék szüleik nevét, lakcímüket, óvoda környékén biztosan mozogjanak
                                     - a környezeti nevelés pszichológiai alapjai:
            Alapelv, hogy a környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, amely születéstől az élet végéig tart. A                                 Nagyság, szín, funkció összehasonlítás, közlekedési szabályok (buszon…)
(természetes és mesterséges) környezettel kapcsolatos alapvető attitűdök már az egészen korai gyermekkorban                                         Testsémák és funkcióik és gondozása, mit csinálunk nyáron?…..
kialakulnak, ugyanakkor még az idősek szemlélete is alakulhat. Minden életkorra figyelnünk kell tehát. Az egyes                           -természeti környezet terén
életkoroknak (kisebb-nagyobb mértékben) eltérőek a sajátosságaik, s ehhez a környezeti nevelésnek értelemszerűen                                    Növények (gyümölcsök, zöldségek között eltérés), ismerjék meg az ültetés, locsolás fontosságát,
viszonyulnia kell.                                                                                                                                   figyeljék meg a növények növekedését.
            A környezeti nevelés pszichológiai-pedagógiai alapjai nem lehetnek mások, mint általában a nevelésé, s                                  Állatok, évszakok jellegzetességei, házkörüli, vadállatok állatok felismerése.
szoros kapcsolatban vannak az egyes életkorok tanulási-megismerési sajátosságaival. Ugyanakkor a fejlődéslélektanban                      Nagycsoport: -társadalmi környezet terén
nincs egységes vélemény a fejlődési folyamat szakaszait és azok jellemzőit tekintve (ezért az alábbi szakaszokra osztás                             Szülők foglalkozása, lakókörnyezet fontosabb intézményeinek ismerete, mint posta, iskola,
mellett másféle is lehetséges), és nincs egyetértés azt illetően sem, hogy a környezeti nevelés mennyiben sajátos (ha                                rendőrség funkciói.
egyáltalán az).                                                                                                                                     Sötét-világos színek ismerete
     Életünk első három éve a környezettel való kapcsolatot tekintve is meghatározó. Ekkor formálódnak ki a                                         Képen hiányzó részlet felismerése, közlekedési eszközök hol készülnek?, közlekedési eszközök
     személyiség alapjai, ekkor különül el az Én és a nem-Én (azaz a Környezet), erre az időszakra esik a világ                                      csoportosítása.
     sokféleségének, szépségének, érdekességének első, döntő élményű megtapasztalása. Kiemelt fontossága van ebben                                  Test ismerete funkció alapján
     a családnak.                                                                                                                         -természeti környezet terén
                                                                                                                                                    Évszakok jellegzetességei, növény fogalma, időjárás, növényápolás, állatok csoportosítása
           Az óvodás (kb. 3-6 éves) fő tevékenységi formája a játék, hitvilága (,,vallása") a mese. Nyitottsága,
kiváncsisága végtelen (ld. a mi ez? majd később a miért? korszakot!), s ezen keresztül - környezeti szempontból is -           A környezeti nevelés: nemcsak a természet, hanem az egész környezet, a föld, a levegő, ember, stb. A nevelés pedig
értékes ismeretekre tesz szert. Meglelkesíti a világot, számára a tárgyak is érző lények; s ő maga is érzelmi telítettséggel   nem „csak” tanulás, hanem a megismerésre, védelemre nevelés. A környezeti nevelés a családból indul!!! Az óvónő
fordul mindenhez. Ez nagyon jó alap a természettel, környezettel kapcsolatos pozitív kapcsolat kialakulásához.                 viszi tovább! Óvodás korban a negatív szokásokon, attitűdökön is lehet változtatni! A gyerekek idegrendszere
           Az óvodások alapvető tanulási módja az utánzás: a felnőtt viselkedésmódok, minták követése. Meghatározó             plasztikus, lehet változtatni.
tehát, hogy a környezetében élők saját életükkel miféle példákat mutatnak nekik.                                               A környezeti nevelés életfogytig tartó folyamat!
           Az óvodákban méltó helyet és szerepet kell adni a játéknak és mesének - beleértve a tárgyak meglelkesítését
is. Minthogy az óvodások számára minden lehet játék, meg kell keresni - a gyermeki kíváncsiságból kiindulva - a                A környezeti nevelés célja:
lehetőséget olyan játékokra, amelyek a környezeti nevelés szempontjából is tanulságosak.                                                Olyan szokásokat, szokásrendszereket, viselkedési formákat alakítson ki, amelyek meghatározzák a természetes
           A kisgyerekek esetében is őrizni kell még a játék és mese fontosságát. Ajánlott tevékenységforma pl. a              és ember által létrehozott környezettel való harmonikus, kapcsolat kialakításában. Végső cél: a környezeti kultúra
növények és állatok megismerése és elnevezése, a távcsővel való barátkozás, a patak vizének vizsgálata, a természet            kialakítása. Környezetkultúrát fejlesztünk; életmód, viselkedésmód, szokás- és értékrendszer, gondolkodásmód.
utáni vagy fantázia szerinti rajzolás-festés-gyurmázás, a természeti anyagokból való sajátkezű játék- és díszkészítés.                  Mit jelent ez a gyakorlatban?
- az óvodai környezetismeret nagy témái:                                                                                                Jelenti az élőlények tiszteletét, szeretetét, az ember munkája révén létrehozott értékek megőrzését, a kialakított
            Az óvodai környezetismeret anyagát két csoportra osztjuk:                                                          rend óvását, megbecsülését, az ezekkel kapcsolatos szabályok elfogadását, megtartását.
      1. társadalmi (család, óvoda, haza, játszótér, testükkel kapcsolatos ismeretek…..)                                                Ezekhez a gyermeknek szüksége van:
      2. természeti (emberek munkája a környezetben, állatok, növények, évszakok, időjárás…)                                            -     az érdeklődés felkeltésére,
A megközelítés módja a tapasztalati úton való tapasztalatszerzés, amikor is minden érzékszervet be kell vonni, ezáltal                  -     az érzelmek alakítására,
fejlesztve az érzékelést, az észlelést, a megfigyelőképességet és az emlékezetet, s mindez játékos formában valósuljon                  -     bizonyos ismeretekre.
meg. Az élő környezet megfigyelése, évszakonkénti változás, idegen tájak megfigyeltetése. Élettelen környezet
megfigyeltetése, levegő, kavics, időjárás….                                                                                    Az óvodai környezeti nevelés komplex!!!
Fontos a témák korcsoportonkénti elrendezése, melynek szempontjai a következők:
                      a korcsoport ismeretei, fejlettségi szintje                                                             Feladata:
                      a környezet helyi adottságai (udvar vagy élősarok…)                                                     A környező világ megismerése, tudatosítása a 3-6 éves gyermek értelmi szintjén.
Iskolai környezetismeret megalapozása.                                                                                                  Az óvónő vegye figyelembe a gyerek természeti és társadalmi környezetére vonatkozó már meglévő
A végső cél elérése sok-sok apró részfeladat egymásra épülésével valósulhat meg.                                            tapasztalatait, valamint, hogy tapasztalatait családjuk és lakóhelyük eltérő jellegéből adódóan különböznek.
1. Feladat: érzelmi nyitás a környezet felé,                                                                                            Legyen alkalmuk közvetlen módon találkozni a környezetvédelemmel.
                    ennek megvalósítása sokoldalú tapasztalatszerzéssel párosul                                                         A tapasztalatszerzés módja: az alkalmi és folyamatos megfigyelés, a gyűjtés, a szituációs játékok (a
2. Feladat:         ismeretközlés (mit- miért- hogyan történt magyarázata)                                                  játékhelyzetet nem a gyerek, hanem az óvónő teremti meg).
                    védelem iránti igény felkeltése – értékalapozás                                                                     Az alkalmi megfigyelések, tapasztalat- és élményszerzési alkalmak száma nagy. Pl.: vásárlással egybekötött
3. Feladat:         Képességek és szokások alakítása                                                                        piaci séta.
                    Képességeket fejleszteni: megfigyelő, leíró képesség, összehasonlító képesség, csoportosító kép.,                   Folyamatos megfigyelésre a természeti jelenségek, a növények, állatok fejlődésének változásai adnak
                    mérési kép., kísérletező kép.                                                                           módot. A folyamatos megfigyelésnél ne törekedjünk az egész csoport összefogására, hanem néhány érdeklődő gyereket
                                                                                                                            vonjunk be. Pl.: időjárás megfigyelése a nap folyamán.
1. kommunikatív (környezet összes információjának felvétele – átadása)                                                                  A foglalkozásokon kívüli időben is ki kell használni a tapasztalatszerzési lehetőségeket. Igazodni kell a
                                                                                                                            gyerekek igényeihez, érdeklődéséhez, kíváncsiságukat felébresztve alkalmat kell teremteni megfigyelésekre. Pl.:
Képességek= 2. kognitív          (világ megismerésében, helyes érzékelésében,                                               levelek, termések, rügyek, ágak + nagyító. Így biztosíthatjuk a tapasztalati és élményanyagot.
                                          jelenségek értelmes felfogásában, az eredményes                                               Lehetővé tehetjük a gondolkodási képesség hajlékonyságának alakulását olyan helyzetek teremtésével,
                                   tájékozódásban és alkalmazkodásban nyilvánul                                             melyekben a gyerekeknek lehetőségük nyílik különböző szempontok felfedezésére, többféle megoldás közötti
                                   meg.)                                                                                    választásra.
                        3. pszichomotoros (sikeres tevékenységek, alkotások létrejöttét segítik                                         Segítsük a szülőket, hogy felismerjék a gyerekek környezet iránti érdeklődésének fontosságát.
elő.)                                                                                                                       Támaszkodjunk a családi kirándulásokon szerzett tapasztalataikra. Élményeken keresztül történő tapasztalatszerzés,
Szokások:          Magatartás helyes szokásainak kialakítása, szemlélet alakítás, ökológiai szemlélet formálása,            játék, játékosság legyenek a legfontosabb alapelvek!
                   természetszeretetre nevelünk!
                   1. Kultúrhigiéniai szokások                                                                              Komposztálás: Cél: a földigiliszta hasznosságának bemutatása. 1 befőttes üvegbe fekete föld, 1-be homok, 1-be
                   2. Viselkedési szokások                                                                                  agyag. 10 szépen hízott giliszta.
                                                                                                                                       Fekete kartonnal körbetekerjük, korhadt leveleket teszünk bele.
4. Feladat:          Tapasztalati úton való cselekedtetés, megfigyelés, minden érzékszervet bevonni!                                -    3-4 évesekkel giliszta megfigyelése, tapintása, mozgása,
                     Cselekvés, aktivitás „helyes mederbe” terelése.                                                                -    4-5 évesekkel talajok megfigyelése is, komposztáló készítése,
                     - időt, alkalmat, eszközt, feladatot biztosítani, így kialakul egy           ÉLETSZEMLÉLET –                   -    5-6 évesekkel stopperrel mérjük, mennyi idő alatt ássa be magát a talajba, a földigilisztákat számláljuk.
                     ÉLETVITEL.                                                                                             Komposztálás megfigyelése: 2 üveget készítsünk elő, az egyik „lakatlan” legyen. Folyamatos vizsgálódás, hosszú távú
Helye az óvodai nevelés rendszerében                                                                                        megfigyelés.
            A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. A gyerekek az őket
körülvevő és a tágabb természeti, társadalmi környezetükről tapasztalatokat szereznek, amelyek a biztonságos                A környezeti nevelés pszichológiai alapjai:
eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. Segíti a gyerekek irányítottan és spontán szerzett tapasztalatainak                   Az óvodás nyitott, mindenre „éhes”. Kíváncsi. Nagy a tevékenységvágya.
feldolgozását. Fejleszti megfigyelőképességüket, képzeletüket, gondolkodásukat, emlékezetüket.                                          Fogjuk meg mi is pl. a gilisztát, csigát, így mutassunk pozitív példát a gyereknek.      Legyünk
            Közben alakul a gyerekek társas magatartása is. Fejlődik beszédmegértő és nyelvi kifejezőképessége.             szubjektívak, empatikusak és toleránsak a gyermek érzéseivel szemben.           A felnőttnek jelzőszerepe van a gyermek
            A gyerekek a természeti és emberi környezetben érzékelik a szépet, a környezetvédelem, a környezet-higiéné      életében, így viselkedésünkkel, hozzáállásunkkal példát kell mutatnunk a gyermeknek. Minket figyelve fogja
szerepét.                                                                                                                   hozzáállását, érzéseit alakítani az ovis.
            A nevelés fontos feladata a szülőföldhöz, a nemzeti kultúra hagyományaihoz fűződő pozitív érzelmi viszony                   Pszichológiai látásmód. Pl.: „nemszeretem” állatok.
alakítása, a helyi népszokások és a környező népek szokásainak megismerésével.                                                          A környezeti nevelés tapasztalatszerzés útján tanít. Ne kísérje félelem a tapasztalatszerzést. Minden
            A környezet megismerésére nevelés szoros kapcsolatban van más nevelési területekkel.                            érzékszervet vonjunk be a tapasztalat szerzésbe.
            Tartalmában és feladataiban összefüggést mutat a:                                                                           A környezeti nevelés a születéstől életfogytig tart! A természeti és a társadalmi környezettel kapcsolatos
               -     közösségi neveléssel (társadalmi környezethez alkalmazkodás, szociális tanulás területén),             alapvető attitűdök már kicsi gyermekkorban kialakulnak, ugyanakkor idős korig formálódhatnak. Minden életkorra
               -     a vizuális neveléssel (környezet megismerése, esztétikai hatása, ábrázolásban való megjelenítése,      figyelni kell tehát!
               színek, stb.),                                                                                                           A környezeti nevelésnek ezért az életkori sajátosságokhoz igazodnia kell!
               -     a zenei neveléssel (népszokások, zenei hagyományok, stb.),                                                         A környezeti nevelés pszichológiai-pedagógiai alapjai pedig azok, mint a nevelésé, s szoros kapcsolatban
               -     a matematikai neveléssel (környezet tárgyainak, jelenségeinek tulajdonságai, számosságuk,              vannak az adott életkor tanulási-megismerési sajátosságaival. Ugyanakkor a fejlődéslélektanban nincs egységes
               formájuk, stb.),                                                                                             vélemény a fejlődési folyamat szakaszait, és jellemzőit tekintve, és nincs egyetértés abban sem, hogy a környezeti
               -     az irodalmi neveléssel (környezettel kapcsolatos irodalmi művek, szókincsfejlesztés).                  nevelés mennyiben sajátos.
            A gyerek a természeti és társadalmi környezetéből szerzett tapasztalatait, ismereteit játékában felhasználja,               Az élet első 3 éve meghatározó a környezetünkkel való kapcsolatunkat tekintve. Ekkor fedezzük fel, hogy az
gyakorolja, munkatevékenységében alkalmazza.                                                                                Énünkhöz kívül van más is, a környezet. Ilyenkor ismerjük fel, fedezzük fel a külső világ szépségeit, sokszínűségét,
                                                                                                                            változatosságait, csodáit, érdekességeit. Ez az első, döntő élmények időszaka. Nagyon fontos szerepe van tehát a
                                                                                                                            környezetünkkel való érzéseink kialakulásában a családunknak. A támogató, a közömbös, és az elutasító modell
Feladatok:                                                                                                                  maradandó nyomot hagy a gyermekben. Az óvoda, az óvónő feladata tehát, a még alakítható érzelemvilág pozitív
           A környezet megismerése a tapasztalatok, ismeretek gyarapításával, feldolgozásával felkelti, illetve ébren       irányba fordítása szükség esetén.
tartja a gyerekek kíváncsiságát, érdeklődését, kielégíti megismerési vágyukat. Elősegíti, hogy maguk fedezhessék fel                    Az óvodás fő tevékenységi formája a játék, hitvilága a mese. Nyitottsága, kíváncsisága végtelen (Mi ez?
környezetük tárgyait, jelenségeit.                                                                                          Miért?). Ezen keresztül értékes környezeti ismeretekre tesz szert. Meglelkesíti a világot, számára a tárgyak is érző
           Lehetőséget ad minél több érzékszervvel való tapasztalásra, az élmények több szempontú felidézésére.             lények. Ez által érzelmi telítettséggel közelít mindenhez. Ez az alapja a természettel kapcsolatos pozitív érzelmi
                                                                                                                            töltéshez, kapcsolathoz.
          Az óvodások alapvető tanulási módja az utánzás. A felnőttek viselkedése, mintái. Meghatározó tehát, hogy                  szerveződést, mert lehetőséget biztosít, hogy a nem látható testrészeket is beillessze a gyermek az alakuló
milyen példát mutatnak a gyermek környezetében élő felnőttek. Az óvodában fontos szerepe van a játéknak és a                        testképébe.
mesének, így nagyon fontos a környezeti neveléssel kapcsolatos játékok biztosítása.                                                 Fontos megemlíteni az irányok alakulását, melyhez sok segítséget jelent a gyermeknek, ha támpontot adunk.
           Ajánlott tevékenységformák, pl.: növények- állatok megnevezése, megismerése; távcsővel-, nagyítóval való                 Ennek jelentősége a környezeti nevelés szempontjából, a mesterséges környezettel kapcsolatos témák során
barátkozás, patak vizének vizsgálata, a természet utáni vagy fantázia szerinti festés- rajzolás- mintázás- gyurmázás,               jelenik meg. Leginkább talán a közlekedéssel kapcsolatban. A közlekedési ismeretek megszilárdítására is
természetes anyagokból játékok, figurák, ajándéktárgyak, díszek készítése.                                                          lehetőséget nyújtanak a testnevelési játékok. Pl.: Rendőr bácsi, vagy Gépkocsik c. játék.

                                                                                                                         II. Vizuális nevelés
                                                                                                                                     A természettel való találkozás, a személyes tapasztalaton alapuló élmény, az érzelmi viszonyulások,
                                                                                                                                     érzékennyé teszik a gyermeket a saját környezetük állapota, helyzet iránt. Nyitottabbá válnak,
                                                                                                                                     rácsodálkoznak a természet szépségeire is. Lehetőséget kell biztosítanunk arra, hogy élményeiket
                                                                                                                                     újraélhessék, kifejezhessék. A vizuális nevelés erre kiváló lehetőség a pedagógus kezében. A közös séták,
Az óvodai környezeti nevelés nagy témái                                                                                              kirándulások, nyaralások mind-mind témái lehetnek munkáinknak, alkotásainknak. Az állatgondozás, az
                                                                                                                                     állatok életének megfigyelése megjelenik rajzaikon, festményeiken.           A különböző technikák –
             Természeti környezet                     Társadalmi környezet                                                           mintázás, - nyomat, -üvegfestés, - agyagozás, - gyurmázás, -falevél képek, -termésfigurák, stb. mind
Élő természet: növények, állatok            Család: anya, apa, testvér, foglalkozás, cím                                             alkalmasak a természet csodáinak ábrázolására.
Élettelen: természet: időjárás, évszakok    Haza: gyökerek megismerése,                                                              A séta, kirándulás során gyűjtött kincseket felhasználhatjuk vizuális tevékenységben.
     föld, levegő, meteorológiai kisáll.        hazaszeretetre nevelés                                                               A jeles ünnepek alkalmával kiállításként összegyűjthetjük a gyerekek munkáit, amelyek természeti,
Ember: érzékszervvel érzékelhető, testsé-   Óvoda: hagyományőrzés                                                                    társadalmi környezetünket tükrözik. Ezek díszíthetik az óvodát, felkelthetik a felnőttek figyelmét és
    mák, testrészek                                                                                                                  együttgondolkodásra serkenthetik a rajzban is megfogalmazott környezeti problémák iránt.
                                                                   Közlekedés: Kiemelt szerepe van az óvo
Természetvédelem: környezetvédelem,            dában, mivel anatómiailag NEM                                             III. Matematika
   zöld akciók                                   fejlett még rá!! Nem lát                                                          Az óvodás gyermek személyiségének sokoldalú fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy a környező valóságot,
                                                 tökéletesen, nem tudja a megítélni a                                              mint matematikai jelenséget is átéljék. Az óvodás gyermek életében a matematika több, mint egy
                                                 sebességet, távolságot, stb.                                                      foglalkozás. Az óvoda egész napjában: a játékban, a munkában, az irodalomban, a zenében és nem utolsó
                                             Egészség: egészséges életmód, orvos,                                                  sorban a környezeti nevelésben is jelen van. Talán itt a legszorosabb a kapcsolat, hiszen a társadalmi és
                                                tisztálkodás, egészséges táplálkozás                                               természeti környezettel való ismerkedés során sok-sok matematikai tapasztalat gyűlik össze.
                                                                                                                                   Erre néhány példa:
A komplexitás megvalósulásának lehetőségei                                                                                         A városi élettel való ismerkedés során tapasztalatot gyűjtenek, hogy melyik járművel lehet messzebbre jutni,
                                                                                                                                   melyik gyorsabb, melyik nagyobb, mint a másik.
I. Testi nevelés:                                                                                                                  A természettel való ismerkedés közben, a kirándulások helyszínein a fák, a termések, a virágok adják a
Annak megismertetése, hogy az adott környezeti tényezők figyelembevételével milyen lehetősége van az egyénnek                      matematikai tapasztalatokat: sok-kevés, hosszú-rövid, színek, formák, stb.
saját egészsége megőrzésére, megfelelő életmód kialakítására, elsődlegesen a testi nevelés témakörébe tartozik.                    A térirányok megfigyelése ad lehetőséget pl. a madarak etetésére, lent, fent, bent, az éhes madár az etetőben.
                                                                                                                                   A madárkalács készítésénél a magok nagysága, sokfélesége kerül előtérbe.
Megvalósulás az alábbi területeken történhet:
    1. A természet jelenségeinek és kapcsolatainak megfigyelése: a testnevelési foglalkozás lehetőséget biztosít                   Kirándulás alkalmával:
         arra, hogy a megfigyelt jelenségeket felelevenítsük, természetesen olyan formában, mely a testnevelés                     a., a fák:- magasabb-alacsonyabb,
         jellegének megfelel, mint pl. a különböző utánzó járások. Állatkerti séta vagy kirándulás után megfigyelt                          - több-kevesebb ága van,
         állatok mozgásának utánzása vagy játékban történő felhasználása (medve, kutya, sánta róka, nyuszi, béka,                           - nagyobb-kisebb a levelük,
         fókajárás, stb.).                                                                                                                  - vastagabb-vékonyabb a törzsük.
    2. A környezettel kapcsolatos ismeretek felelevenítése, megszilárdítása: jelentősége azért nagy, mert közvetlen                         Bizonyítása: - 1. madzaggal körbemérik
         megtapasztalásra is lehetőség nyílik. Ilyen pl. az időjárási tényező. A testgyakorlatok gyakorlása eltérő                                        - 2. madzaggal, s a madzagot mérik össze,
         környezetben történhet: zárt csoportban, tornateremben, szabad levegőn (hideg, meleg, tiszta, büdös), lehet                                      - Hány gyermek éri körbe?
         napsütés, köd, pára. A víz, a jég és a terepviszonyok is hatnak a mozgások végrehajtásában, és                            b., árok vizsgálata: - hol mélyebb, hol sekélyebb (látványra)
         természetesen a szervezetre. Kedvezően, vagy kedvezőtlenül befolyásolják a gyakorlatok végrehajtását.                                          - át lehet-e ugrani 1 lábbal, 2 lábbal,
                                                                                                                                                                 - hogyan tudunk hosszabbat ugrani:
     A testnevelés az egészséges testi fejlődés szempontjából természetesen lényeges, hogy a kedvezőtlen hatásokat                                                    nekifutással,
     (por, füst, túl erős napfény) igyekezzünk kiküszöbölni, a kedvezőeket pedig úgy alkalmazzuk, hogy elősegítsék a                                                  - mérjük le tyúklépéssel melyik a hosszabb!
     szervezet tökéletesebb működését, edzését.                                                                                                         - mérjük le madzaggal!
                                                                                                                                   c., víz-jég vizsgálata: - jégkocka olvasztás – kevesebb víz!
     3.    Az ember- környezet viszonnyal kapcsolatos ismeretek rögzítése:                                                                                 - vízből jégkocka több jég.
           Elsősorban az emberi testre vonatkozó ismeretekre gondoljunk. Az emberi test, testrészek ismerete rendkívül                                     - madzag a vízből kihúzható, a jégből nem. Miért?
           fontos a testséma alakulása szempontjából. A testséma kialakulása a mozgástól elválaszthatatlan, és akkor               A kerti munka során a veteményeskert, a virágoskert kijelölése, a hosszabb-rövidebb, keskenyebb-szélesebb
           járunk el helyesen, ha a testrészeket, valamint a mozgások irányát mindig pontosan meghatározzuk. A test                lehetőséget ad a mérésre. A palánták ültetése során a párosítás (minden lyukba egy palánta) ad matematikai
           helyzetéről való állandó tájékozódás a normális fejlődés feltétele. A tükör pl. segíti a testhelyzeti                   tapasztalatot. Az állatok megismerése, gondozása közben, egyszerű, evidens dolgokat tapasztalhatunk, mint
                                                                                                                                   pl. a kutyának négy, a madárnak két lába van.
           Minden téma tartalmaz bizonyos matematikai jelenséget. Az óvónő feladat, hogy felhívja a figyelmet ezekre.                - A megfelelően kiválasztott vers közelebb hozza a gyermekhez az adott,        feldolgozásra váró témát.
                                                                                                                                     - Plusz ismereteket közölhet a gyermekkel, így nem csak a szókincsbővítésben, de az ismeretátadásban is
IV. Zenei nevelés                                                                                                                    szerepet kaphat a mű.
           A zene és a természet sok rokonvonást mutat, pl. a hangjegyek közötti eligazodáshoz előjegyzésre,                         - A passzív szókincs aktívvá tételében, illetve az aktív szókincs bővítésében van nagy szerepe a mesének-
           ütemmutatóra van szükség, a kirándulásokon pedig turistajelzések adnak támpontokat.                                       versnek. Ez a természetismeret témakörében is érvényesül. (Megfelelő választás esetén.)
           Kezdetben csak a gyermeki kíváncsiság, a felfedezési vágy hajtja a gyereket a természetbe, később, évek                   - A természeti jelenségekkel, állatokkal kapcsolatos találós kérdések fejlesztik a gyermek gondolkodását,
           múltán tudatos érdeklődéssé alakul át. Ő maga keresi azokat a lehetőségeket, alkalmakat, amit a „természet                bővítik ismereteit a témával kapcsolatban. A versengésnek pedig szocializációs, „én”-fejlesztő hatása van.
           lágy ölén” tölthet el.                                                                                                    Az új Nevelési Programban a beszédfejlesztés, a gyermekirodalom és a környezet megismertetésének
           A természethez és a zenéhez fűződő pozitív viszony kialakításánál is a személyes élményekre kell építenünk                feladatai már kettéváltak A régi óvodai program ezeket még együtt tárgyalta. Ezek szétválása nem pusztán
           az óvodában.                                                                                                              formai megoldás, mindháromnak tisztázott lett a helye a nevelés-oktatás folyamatában. Kölcsönösen hatnak
                                                                                                                                     egymásra, mindegyik sokféle módon fejleszti a gyereket. Mégis mindegyiknek megvan a maga sajátos
Első lépcsőfok:                                                                                                                      szerepe is, amit a másik nem pótolhat. Ez a sajátos szerep a személyiségfejlődésben igényli a sajátos
        -    Természeti jelenségeket ábrázoló képek nézegetése közben hallgatja az azt kifejező zenét. Vizuális és                   eljárásokat. A mese-vers elsősorban esztétikumával éri el célját, a környezetismeret pedig inkább a gyerekek
             auditív inger egyszerre éri a gyereket.                                                                                 értelmi képességeinek fejlesztésére törekszik. A környezetismeret nyújtja a legtöbb lehetőséget a
                                                                                                                                     beszédfejlesztéshez. A növények, állatok nevei, az évszakok, napszakok, hónapok nevei. A kísérletek
Második lépcsőfok:                                                                                                                   eszközei, folyamata, a természet változásainak apró mozzanatai, az azokhoz kapcsolódó sok-sok új kifejezés,
       -     Az óvónő „eszközök" megszólaltatásával természeti jelenségek hangjait utánozza.                                         mind-mind a szókincs gyarapításának lehetőségét adja meg. Mikor szemlélődünk, megfigyelünk, a
                     - szél zúgása - fésűre vékony papírt teker, majd megfújja.                                                      gyerekeket beszélgetésre ösztönözzük, így a beszédprodukció fejlődik. Mikor mi mesélünk egy folyamatot,
                     - madárcsiripelés - körtemuzsikával,                                                                            vagy beszélünk az állatok életmódjáról, a csírázásról, vagy a fák oxigéntermelő funkciójáról, akkor a
                     - ág recsegése - papírtépéssel,                                                                                 gyermek beszédértését fejlesztjük. Viszont ez magába rejti azt a veszélyt, hogy „beszélgetés” uralja a
                     - olvadás – vízcsepegéssel,                                                                                     foglalkozást. Ezért minden lehetséges alkalmat meg kell ragadni arra, hogy ne csak beszélgessünk a
                     - tenger morajlása – edényben lévő víz erős mozgatása,                                                          történtekről, hanem cselekedjünk is közben.
                     - mennydörgés - cintányér segítségével.
       Természetesen az óvónő legkézenfekvőbb hangszere a saját hangja!
       Ezen cselekvések közben a gyereket csak auditív ingerek érik, ezért vizuális emlékképeit megpróbálja
       megelőlegezni. Így az óvónővel együtt vesznek részt ebben az érdekes játékban.
       Nagyon fontos, hogy a séták közben az óvónő felhívja a figyelmet a természet apró csodáira! Pl.: réten                                                                   17. tétel
       kergetőző lepkepár, tücsökciripelés, madárcsicsergés, patak csörgedezése, stb.                                                                Természettudományos ismeretszerző és feldolgozó módszerek
       A természetben lehet igazából türelemre nevelni! Pl.: „Hallgassátok csak a madarak éneklését!”, „Maradjatok                                                    alkalmazása az óvodában
       egy kicsit csendbe! Mit hallotok?”                                                                                                               A problémamegoldó gondolkodásra nevelés lehetőségei
       Ilyenkor szájtátva állnak a gyerekek és egymást csitítják.                                                                                              a külső világ tevékeny megismerésében

Harmadik lépcsőfok:
       -     Az óvodába visszaérve a kirándulás hangulatát idéző zene hallgatása közben élmények megbeszélése.
       -     Ilyenkor az auditív inger egy vizuális emlékképet idéz elő, amit a gyermek, megfogalmaz társainak.           - természettudományos ismeretszerző és feldolgozó módszerek alkalmazása az óvodában:
             Ebben a gyermek az aktív résztvevő, az óvónő a „passzív” befogadó.                                                      A tapasztalatszerzés alapja az észlelés és az érzékelés. Elemi gondolkodási műveletek: analízis, szintézis,
Negyedik lépcsőfok:                                                                                                       megkülönböztetés, szemléletes cselekvés, konkrét gondolkodás kialakulása.
       -     A séta hangulatát idéző zenére a vizuális élmények megjelenítése.                                                         A tapasztalat nem más, mint érzékszerveken keresztül kialakuló képzet, észlelet. Az ismeret a
       -     A zene hallgatása közben a gyereknek módja van ötvözni a munkájában azokat az impressziókat, melyek          tapasztalatokra épülő elvont gondolkodás. Közvetlen tapasztalatszerzés az érzékelésen, az észlelésen és a cselekvésen
             a séta előkészítésekor, a séta közben, majd a sétát követő beszélgetés alatt érték.                          keresztül történik. Ha van tapasztalat, akkor lesz ismeret is! Közvetett tapasztalatszerzés az, amikor a vizsgált jelenség
                                                                                                                          nincs jelen. De az óvodában mindig arra kell törekedni, hogy a jelenség jelen legyen. A tapasztalatszerzés lehet
Az aktuális témához kapcsolódó dalok, mondókák, énekes játékok méginkább elősegítik a gyermek érzelmi                     közvetlen vagy közvetett.
ráhangolódását, pozitív érzelmi viszonyának alakulását, megerősítését.                                                    Módszerek:
Séta előtti motivációnak, vagy a séta, kirándulás, foglalkozás, vizsgálódás, vagy csak az állatok, növények gondozása           1. megfigyelés: minőségi tulajdonságokat vizsgálunk, a megfigyelés differenciált és alapos észleléshez
közben, dalok énekelgetése, mondókázás, mind-mind a hangulatukat pozitívan befolyásoló tényező.                                       kötődik. Mint tudjuk az óvodás gyerek figyelme szétszórt, ezért az óvónői feladatunk a megfigyelés során a
A gyerekek előbb-utóbb (a megfelelő dalanyag, dalmennyiség, változatosság) ismeretében spontán is dalolásba fognak                    figyelmét a szempontok szerint irányítani, pl.: milyen a színe, alakja…. A megfigyelés kiscsoportban legyen
kezdeni, amennyiben jó a kedvük, illetve van a „tarsolyukban” a témához kapcsolódó kedves dalocska.                                   alkalomszerű, míg középső- és nagycsoportban folyamatos. Szintjei: 1.látás, tapintás- ez az alap! Növénynél
Ezért fontos a változatos, életkori sajátosságoknak megfelelő, megfelelő számú anyag kiválasztása.                                    pl. : falevél- rész –egész kapcsolat kialakítása, levél-termés, levéllenyomat készítés, termések, magvak
A természetben is mindennek megvan a ritmusa, így a zenei nevelésnek is. Kapcsolhatjuk tehát a környezeti témát a                     kiválogatása. 2. ízlelés: megesszük azt, amit megfigyeltünk, kiválogattunk. 3. érzékelési forma (hangok)- a
zenei témához ezen elv segítségével is. Pl.: medve- lassú ritmusú medvés mondóka- mozgással kísérve.                                  répa a roppan, az érett barack roccsan, az óvónő is idézhet elő hangokat (gyufa gyújtás, tapsolás…-
                                                                                                                                      Montessori: csendjáték!!!!), növényvilág hangjai: erdő susogása, avarzörgés, termések hullása, állatok
V. Anyanyelvi nevelés                                                                                                                 hangjai. Természeti jelenségek hangjai: vízcsobogás, menydörgés…. Közlekedési eszközök hangjai: busz,
          - Mint a zenei neveléssel kapcsolatban, itt is a pozitív érzelmi viszony, a megfelelő hangulat kialakításában               vonat és replő hangja….. háztartási eszközök hangjai: mosógép, porszívó, kávéföző hangja…..
          van nagy jelentősége ennek a területnek. A gyerekek eleve kedvelik a meséket, verseket (ennek lélektani okai          2. leírás: a megfigyelt jelenségek rajzos ábrázolása, majd azok szóbeli megfogalmazása, ezáltal visszajelzést
          vannak), így mindig, minden témához kapcsolhatunk, kapcsoljunk mesét, illetve verset.                                       kapunk a megfigyelés képességéről és a beszédfejlettségének a szintjéről.
          - Itt is érvényesülnie kell az életkori sajátosságok figyelembe vételének.
     3.   összehasonlítás: a megfigyelés egy bonyolultabb formája, ahol az azonosságok, különbözőségek,                           Lényege: jellemző jegyek felismerése, a lényegtől való elkülönítése. A felismerés alapja a gondolkodási
          hasonlóságok, eltérések bukkanak elő, s ez vezet el a                                                         műveletek használata. Meg kell tanítani gyakoroltatással. Fontos, hogy minél többféle helyszínt biztosítsunk hozzá, és
     4.   csoportosításhoz: ahol bizonyos szempontok szerint halmazokat képezünk, melyikből van több,                   minél több érzékszervet vonjunk be, ezáltal bekapcsoljuk az érzelmeket. Minőségi tulajdonságokat vizsgálunk vele.
          kevesebb….                                                                                                    Megfelelő képességeket fejlesztünk vele. Alkalmi megfigyelésekre és folyamatos megfigyelésekre bonthatjuk.
     5.   mérés: mennyiségi tulajdonságokat vizsgálunk, mérhetünk hosszúságot, végezhetünk becslést….                   Közvetlen érzékszervi tapasztalatokhoz kötött. Ezen van a hangsúly a fejlesztésben. Alaposan érzékeljenek.
                                                                                                                                  Megfigyeltetni lehet:
                                                                                                                                  -     természeti jelenségeket, állatokat, növényeket,
     6.  kísérletezés: mesterségesen, szándékosan előidézett jelenség, az óvodában még nem gyakorolják a                          -     gyermeket körülvevő természeti és társadalmi környezetben lévő dolgokat.
         gyerekek, de az óvónő által megismerkedhetnek egy-két természeti jelenséggel, mint pl.: hernyó-báb-                      Fajtái:
         pillangó, a földigiliszta mozgásának a megfigyelése, katicabogár altatás….                                               -     spontán,
     7. tájékozódás: irányok ismertetése, jobb-bal, fent-lent, előtte-mögötte…játék: csukott szemmel lépegetni az                 -     irányított (kérdésekkel).
         irányokba.                                                                                                               Folyamata:
     8. beszélgetés: kérdések-válaszok láncolata. Fontos az óvónő kérdéskultúrája. A kérdések lehetnek egyszerű                   -     érzékszervi tapasztalással észlel,
         felsorolást célzó, ténymegállapítást kívánó, illetve oksági viszonyok feltárását és elemi következtetéseket              -     elkülöníti a lényeges jegyeket,
         kívánó kérdések. A kérdések tartalmazzanak ismeretlen szót, legyenek érthetőek, pontosak és egyszerűek.                  -     általánosságokat szűr le.
         Irányítás szempontjából a kérdések lehetnek sugalmazó, rávezető és gondolkodó kérdések.
     9. elbeszélés: ez történhet az óvónő és a gyermek részéről is. Az óvónő elbeszélése legyen szemléletes, érdekes,             Szempontok:
         érzelemgazdag, színes…így fejlesztheti a gyermek képzeletét, szókincsét és gondolkodását. A gyermekek                    -    élettelenre: alak, szín, méret, puha-kemény, íz, illat, hangja.
         részéről az elbeszélés azt jelenti, hogy ismereteik, élményeik folyamatos elbeszélését kívánjuk meg tőlük,               -    élőre: biológiai algoritmus (élőhely, táplálkozás, lábai száma, kültakaró, táplálkozás, mozgása, mérete).
         ezért csak is középső-és nagycsoportban valósítható meg. Fontos a buzdítás és a dicsérés!                      Fontos a megfigyelés gyakoroltatásánál az átgondolt helyszín tervezés, előzetes megtekintés.
     10. bemutatás-magyarázat: virtuális és verbális ismeretek egysége. Jó alkalom erre a séták, kirándulások,
         amelyek az ismeretszerzés szempontjából csak akkor értékesek, ha tervszerű irányítás és szervezés jellemzi     Kapcsolódó játék, fejlesztés: gyümölcsök, termések megfigyelése, körülírása, tulajdonságok megnevezése. Majd
         őket. Ezért az óvónőnek tájékozódnia kell, hogy hol, mit, mikor lehet megfigyelni. Képelemzés: akkor           zsákbamacska játék. Letakart edénybe tesszük a megismert eszközöket, s tapintás, tulajdonságok alapján a gyermek
         használjuk, ha a tárgyat, jelenségeket nem tudjuk a valóságban bemutatni. Kiscsoportban: a képen lévő          kiválasztja az előre megadottat, vagy egyet a kezébe fog, körülírja, megnevezi, majd kiveszi ellenőrzés végett.
         néhány tárgy megnevezése, felsorolása, később a tulajdonságukat is észrevetetjük. Középsőcsoportban:
         egyre pontosabb, részletes megfigyelés eredményeként már felfogják a gyerekek a tárgyak, személyek             2. Érzékelés módszere
         közötti kapcsolatokat, összefüggéseket. Nagycsoportban: önállóan eligazodnak a képen látott kapcsolatok és                Látás: szín, alak, forma, méret.
         összefüggések között és az előzményt és a következményt is meg tudják állapítani. A bemutatás korszerű                    Tapintás: felület (sima. Érdes, puha, kemény).
         formája a dia-és a pergőfilm, amely által térben és időben távoli tárgyakról, jelenségekről valósághű                     Hallás: zajok, természet hangjai.
         szemléltetést tesznek lehetővé. Vagy a báb, a környezetismereti foglalkozások keretében alkalmazott                       Ízlelés: ízek (sós, édes, savanyú, keserű, ERŐSET NE!).
         bábozás során a didaktikai és nevelési jelleg dominál.                                                                    Szaglás: szagok, illatok (gyümölcsök, fűszernövények, virágok, falevelek).
     11. játék: a környezetismeret oktatását is játékos formában kell megoldani. Ez a játékos cselekedtetés, ahol az               Kapcsolódó játék: „Zaj, vagy természet hangja”. (Hallás)
         óvónő szervezetten építi be a játékot a foglalkozásba. Nem elég, ha csak eljátsszák a játékot, hanem                                                   „Szembekötős játék”, szaglás, tapintás, ízlelés (Komplex)
         szavakban is fejezzék ki, amit csinálnak, mert így tudatosul bennük a helyes megoldás, a játék logikus                                                  Látás alapján párosítás, megadott tulajdonságok alapján       válogatás,
         sorrendje.                                                                                                                            kiválasztás. (Látás)
                                                                                                                                                                „Hamupipőke játék”, különböző tálakban, különböző
                                                                                                                                                                      tulajdonság alapján termések válogatása.     (Tapintás)
                                                                                                                        3. Leírás módszere
                                                                                                                                   Szóban, vagy rajzban, amit a gyerekek elmondanak róla. Összefoglalása a megfigyelésnek.
                                                                                                                                   A megfigyeléseket szóban elmondja, „leírja” a gyermek. Válaszol a kérdésekre, vagy elbeszél. Előhívja az
                                                                                                                        élményeket. Kapcsoljuk össze zenével, irodalommal.
                                                                                                                                   Kapcsolódó játék: „zsákbamacska”.
- a problémamegoldó gondolkodásra nevelés lehetőségei a külső világ tevékeny megismerésében:
                                                                                                                        4. Összehasonlítás módszere
                      Természettudományos megismerési módszerek és feldolgozó módszerek                                            Megfigyelés bonyolultabb módszere. Megfigyelések, mikor már sok mindent megfigyeltünk. A környezet
          -    Megfigyelés módszere,                                                                                    dolgait, tárgyait, jelenségeit, a már ismertet, a még ismeretlennel összehasonlítja. Azonosság, hasonlóság, eltérés,
          -    Érzékelés módszere,                                                                                      csoportosítás pl.: kosár gyümölcs.
          -    Leírás módszere,                                                                                                    Pl.: - két állat nagyságának az összehasonlítása,
          -    Összehasonlítás módszere,                                                                                           -      két virág színének az összehasonlítása,
          -    Csoportosítás módszere,                                                                                             -      két gyümölcs ízének az összehasonlítása.
          -    Kísérlet, vizsgálódás módszere,
          -    Mérés, vagy becslés,                                                                                     5. Csoportosítás módszere
          -    Beszélgetés, elbeszélés.                                                                                           Egy-egy tulajdonság alapján csoportosítunk.

1. Megfigyelés módszere:                                                                                                6. Kísérlet, vizsgálódás módszere
                                                                                                                                    Kísérlet – Hipotézis + Bizonyítás. Giliszta, gally, rügy, csíra, lepke átalakulása, halmazállapot változás.
           Pl.: Lásd a „Kapcsolat más tevékenységi területekkel: Matematika.
                                                                                                                           Udvar:
7. Mérés vagy becslés                                                                                                      Megfigyeljük az udvaron élő állatokat, növényeket. Kiválasztunk egy tetszőleges fát, melyet időről időre
            Először a becslést alkalmazzuk az óvodában, majd a mérést, azon belül is az összemérést, nem a                 meglátogatunk, megfigyelünk. Megfigyeljük az évszakok szerinti változásait.
mértékegységes mérést.                                                                                                     Tanösvény:
            Mérünk: Testrészekkel, természet kincseivel, más természetes dolgokkal.                                        Kijelölünk egy útvonalat az óvoda környékén, vagy az óvoda udvarán belül, s ezt időről időre körbe járjuk.
        Pl.: Kis arasz, nagy arasz, tyúklépés, lépés, egy makknyi, egy toboznyi, bab, fűszál. Kis üvegbe kis alma – nagy   Megfigyeljük a változásokat, állatok mozgását, életvitelét a területen, stb. Évszakok hatásait megfigyelhetik.
üvegbe nagy alma. Tésztával ugyanez.                                                                                       Veteményes:
        Víz mennyisége pohár méretétől függően. Becslés: melyikben lehet a több? Vízoszlop magassága. Hosszúság,           Veteményes kertet készíthetünk, nevelhetünk a gyerekekkel. Részt vehetnek a gondozásban, ültetésben, betakarításban.
szélesség, térkitöltés. Téri irányok: elöl, hátul, alul, fölül. Lásd még matematikánál.                                    Megfigyelhetik az összefüggéseket a locsolás, ápolás, vetés, stb. között.
                                                                                                                           Gyógynövények:
Megismerési módok:                                                                                                         Termesztése, felismerése, haszna, felhasználhatósága. Tea készítése, ecsetelés, borogatás készítése, stb.
           Lényeges, hogy komplex megismerési módokra törekedjünk. Kapcsoljuk a környezet megismeréséhez a                 Meteorológiai kisállomás létesítése: Célja a z élettelen környezeti tényezők megfigyelése. Napsütés, csapadék, szélerő,
többi nevelési területet –irodalmi, vizuális, testi, matematikai. Minden érzékszervet vonjunk be a tapasztalatszerzésbe.   hőmérséklet. Fa házikót készíthetünk, melybe elhelyezünk egy hőmérőt, itt a gyerekek a higanyoszlop magasságát
           A hagyományos pedagógiai módszereket kiegészítik a természettudományos megismerés módszerei. Fontos             figyelhetik meg. Csapadékmérő edényt: előre bejelölünk rajta űrmértéknek megfelelő vonalkákat, ezeket számolják meg
a rész-egész, ok-okozati összefüggések feltárása, megismertetése.                                                          a gyerekek, s hasonlíthatják össze előző mérésekkel. Domb tetejére, illetve jól látható, „szeles” helyre helyezzünk el
           A gyermekek mindig tapasztalati úton vizsgálódnak. Nincs rossz idő, csak nem megfelelő öltözet.                 szélzsákot. A gyerekek megfigyelik, mennyire telített, lebeg, vagy szinte „egyenesen áll”. Téri irányokat gyakorolhatnak
                                                                                                                           általa. Merről fúj a szél. A napsütés erejét pedig öltözködésünk által figyelhetjük meg. Pulóvert kell-e venni, vagy sem.
Élő és élettelen környezet megfigyelése:                                                                                   Csoportszoba: természetsarok, élősarok kialakítása. Séták alkalmával szedett kincseket tenni bele. Mindig van egy
            Élettelen: pl.:                                                                                                állandó és egy változó része.
                       Levegő:                                                                                                        Állandó része: - cserepes növény. Pl.: pletykafélék.
                       Lufival: - először fújatlanul. Milyen kicsi, puha, zöld, rugalmas.                                             -     Élő állat: Madár, rágcsáló nem lehet, mert allergén és vírusgazda!
                                   - felfújva: mi a változás, milyen lesz, kemény, nagy, stb.                                       Halak: Megfigyelhetők a benne lévő állat és növényfajok. Ökológiai vizsgálatok. Meleg vízben lassabban
                                   - kiengedve a kézfejére már tapintja, vízben bugyborékol.                               mozognak, kopoltyúk gyorsabban mozog.
                       Víz:                                                                                                         Hüllők: teknősök. Etetésük egyszerű, állatkereskedésben beszerezhető élő és szárított, fagyasztott tápok.
                       Különböző formájú üvegpoharak, mindegyiket feltöltjük vízzel.                                                Botsáskák: szűznemzéssel szaporodik. Etetni rózsaággal, levéllel, állandó párát biztosítani.
                       Így lesz alakja, ami függ a pohártól. Színe legyen. Pl.: szörp. Utána lehet kóstolni.               Változó rész: kincsek, kavicsok, kígyóing, madártoll, makk, gesztenye, stb.
            Ősz:                                                                                                           Csíráztatás: különböző feltételekkel. Fény megvonása: elsárgul a növény.
                       Termések példája. Zöldségek, gyümölcsök. Adjuk a gyerekek kezébe a zöldséget, gyümölcsöt.                    Víz megvonása: elszárad. Szennyezett vízzel öntözés (szappanos, olajos) a növény elhal. Környezetvédelem
                       Megelőzi egy piaci séta. Szemünk, kezünk segítségével vizsgálódunk. Csapong a gyerek a              jelentősége!!
                       megfigyelésen, ezért rávezető kérdésekkel kell segíteni, kérdezni, sugallani. Rész-egész viszonyt            Levegő elvonása: elpusztul. Hőmérséklet: hűtőben meghal, melegben fejlődik.
                       szemléltetni kell. Mi a termés? Fa része. Ízérzést is megmutatni!                                            Halmazállapot változása: jég olvasztása, víz visszafagyasztása, párologtatás. A felszálló pára lecsapatása. Felhő
                                                                                                                           képzése (forró víz tálkába, rá egy tányéron jégkockák. A tányér és a forró víz között „gomolyog” a felhő.
A problémamegoldó gondolkodásra nevelés lehetőségei                                                                                 Hernyó tartás. Átváltozás megfigyelése. Biztosítsunk naponta friss eleséget a hernyónak, míg be nem
                                                                                                                           bábozódik, átváltozás után engedjük szabadon!
Szerepjáték                                         Szabályjáték                                                                    Magtól-magig: hosszú távú megfigyelés. Borsó, bab, egynyári virágok.
Orvos, babaszoba, babakonyha       Társasjáték, mozgásfejlesztő szabályjáték                                                        Tücsök: ciripelés.
Barkácsolás: termésbáb, odú, termésjátékok.                                                                                         Csigaetetés.
                                                                                                                                    Katicaaltatás.
a., foglalkozás tárgyának bemutatása: természet kínálja ezt a módot                                                                 Udvaron: hosszú idő töltsenek, minél többet!
b., a gyermek problémaszituáció elé állítása (találós kérdés)                                                                         Homokozóban: a homokot évente cserélni kell!
c., népdalok, műdalok melyek felidézik a foglalkozás tárgyát.                                                                       Felszínformák kialakítása. Hegy, hegység, domb, sziget, félsziget. Szél, víz romboló hatása. Időjárási
                                                                                                                           tényezőkkel vizsgálódunk. Locsolókanna, fújás. Mohával betelepíteni az egyik „hegyet”. Egyszerre „pusztítani” a két
1. Analitikus-szintetikus képesség fejlesztése: A pedagógus és a gyermek közösen elemzik, analizálják a foglalkozás        hegyet. Mi történik? A való világ modellezhető a homokozóban! Miért fontosak a fák? Stb.
tárgyát. Növény részei, állatok biológiai algoritmusa, testünk részei, érzékszervek.
Tovább fejlesztve a gyermek rájön a dolgok közötti kapcsolatra, különbségekre.                                                     Képek
         Mezei virágokat a kertitől megkülönböztetni. Házi-, vadon élő állat.                                                      Játékok
         Búzából kenyér, párnában liba tolla, gyógynövényből tea, stb.                                                             Versek, mesék, könyvek.
2. Összehasonlítás: Miben különböznek a házi és a vadon élő állatok. Miben hasonlítanak a madarak? Miben
hasonlítanak az emlősök? Évszakok különbségei. Magasabb fokon: mi a különbség a répa és a rózsa között.
3. Összefüggések: Miért déli gyümölcs a citrom és a narancs? Miért nevezzük az örökzöldet örökzöldnek, miért
lombhullatónak? Részletesebben: miért károsak az egyes rovarok, miért hasznosak bizonyos állatok?
4. Általánosítás – absztrahálás: Konkrét általános fogalmak megnevezése. Pl.: Hogyan nevezzük egy szóval a fecskét,                                                           18. tétel
gólyát, verebet? Melyek a kerti munka eszközei? Időjárási tényezők, mi kell az élethez, stb.                                                              A séta, kirándulás szerepe az óvodai nevelésben
5. Kiegészítés és rendezés: feladatlapok felhasználása. Párosítás, kiegészítés, színezés (feladat szerint).                                Környezetismeret tartalmú játékok elméleti jelentősége és gyakorlati alkalmazása
6. Konkretizálás: a kerékpár közlekedési eszköz.                                                                                                       A természet szeretetére, környezetvédelemre nevelés a
                                                3-7 éves korosztály életében                                                                     Őszi gyümölcsök: alma, körte, csonthéjasok, dió, mogyoró.
                                                                                                                                                 Gyümölcssaláta, befőzés. Almahéj- kígyó. Szárítani almát.
  A séta: szervezeti forma.                                                                                                                      Növényrészek: nagycsoporttól.
              Séta: rövidebb időtartamú, de célirányosabb.                                                                                       Répa: gyökér. Krumpli, retek: módosult gyökér. Karfiol: virág.
  Kirándulás: hosszabb, komplexebb. Óvodában sétát használunk inkább.                                                                  Állatvilág:
              A sétákkal széleskörűbb nevelési feladatok valósulnak meg. Testi nevelés, értelmi nevelés, érzelmi nevelés,   Költöző madaraink megfigyelése. Szeptember 8-án fecskék elindulnak (Kisasszony napja). Gólyák mennek.
  esztétikai nevelés, erkölcsi nevelés, közösségi nevelés. Valamint képességek fejlesztése.                                         Szénhidrátban gazdag táplálkozás indulás előtt. Zsírosak lesznek.
  Séta: a világ sokoldalú megismerése.                                                                                      Hormonális változás készteti őket költözésre.
              Belső helyszín: csoportszoba. Külső helyszín: a természet.                                                                           Biológiai algoritmus:
              Csoportszoba:                                                                                                                        -    milyen a teste,
                         -     élősarok: állandó:                                                                                                  -    milyen részekből épül fel, milyen, hány lába van, szárnya, stb,
                                                növekvő növényeink,                                                                                -    kültakarója (szőr, toll, bőr)
                                        állandó virágaink,                                                                                         -    hogyan lélegzik,
                                                akvárium – halak,                                                                                  -    milyen a színe,
                                                terrárium – hüllők, kétéltűek (M.o-on minden faj védett!!!)                                        -    hogyan mozog,
                         -     változó: kavics, termések, kagylóhéj, csigaház, falevelek, gallyak.                                                 -    mivel táplálkozik,
                                                                                                                                                   -    hogyan szaporodik, hogy hívják az apa, anya gyerek állatot, ivadékgondozás,
             Természet:                                                                                                                            -    állat haszna, jelentősége, kapcsolata az emberrel,
             A séta szervezeti forma. Mire jó a séta? Fontos pedagógiai szerepe van. Környezetvédelmi ismeretekkel                                 -    ki a juhász, kondás, csikós,
  gazdagít és formálja az ökológiai szemléletet.                                                                                                   -    mi a suba, szűr, kolomp.
                                                                                                                                       Közvetett megfigyelés: nyomok keresése, követése, milyen a lábnyoma, ürüléknyoma, fészek megfigyelése,
  A séták csoportosítása:                                                                                                              megrágott termések vizsgálata, állatok „szemetelésének” vizsgálata (mókusodú alatt makkhéjak,
             Didaktikai szempontok szerint                                                                                             madárfészek alatt tojáshéj).
             1. Előzetes témanyitó séták, új ismeret feldolgozását segítő séták, motiválás;                                 Ősz: levelek, termések, tollak, fakérgek, taplók, gombák gyűjtése.
             2. Feldolgozó jellegű séták, új ismeretfeldolgozása közbeni séták;                                                        Moha tájékozódási szerepe: a fa Északi oldalán van.
             3. Utólagos, vagy témazáró séták: az új ismeretek feldolgozása utáni séták, összefoglaló, összegző,                       Ürgelyuk délre nyílik.
                  rendszerező séták, a már megismert anyagot nézzük meg.                                                               Zúzmók a levegő tisztaságáról árulkodnak.
             Téma szerinti csoportosítás                                                                                               Időjárás jellemzői: harmat, köd, dér, szél, avar.
             Természetet: mező, rét, folyó, Közlekedési-, Természettudományi-, Mezőgazdasági Múzeum.                                   Költöző madarak: gólyák, fecskék mozgása, táplálkozása.
             Társadalmat megismerő: pályaudvar, reptér, buszpályaudvar, rendelőintézet, stb.                                           Ökörnyál. (Repkedő pókháló mindenre ragadva).
          Mesterséges környezetnél, a múzeumban az óvó néni legyen a tárlatvezető! Több szempont szerint vezesse!                      Éticsiga közlekedése. Szeptember végén elzárja magát meszes héjjal.
             Természetesnél: legyen fix, évszakos kirándulás.                                                                          Sünit nem szabad befogadni, csak egy-egy délutánra, ne tejjel, Wishkassal kínáljuk. Megzavarjuk az
  Hogyan készülünk fel a sétára?                                                                                                       elvackolását!!!
             4. Tervezés (Hová? Mikor? Melyik témához kapcsolódik?)                                                                    Őszi gyümölcsök betakarítása. Alma, körte, dió, stb.
             5. Lebonyolítási szakasz                                                                                                  Vasárnapi gyógynövény gyűjtő kirándulások. Csipkebogyó, kökény, som, galagonya.
                  Új ismeretszerzés, kapcsolatteremtés. Megfigyelési szempontok használatával, segítségével a                          Az óvodakert növényeinek téliesítése. Beszedni a muskátlit, gumós növényeket, ültetni jácintot, nárciszt.
                  gyermekeknek új tapasztalatokat adunk. „Pöszmötölés” módszere.                                                       Kerti munka, gereblyézés, hagymát, sóskát, petrezselymet dughatunk, vethetünk. Okt. 18 Lukács napja
             6. Feldolgozás szakasza                                                                                                   utolsó magvetés. Búza, árpa, gabonafélék.
                  A kirándulás, séta anyagát rendezem és feldolgozom.                                                                  Katicabogár altatás, giliszta, csigafarm. Békák földbe bújnak. Varjak jönnek.
                                                                                                                                       Termésbábok, csutkabábok, levél, krumplinyomda készítése, dióállatok, őszi kép festése.
  Lényeges szempontok a sétánál:
                  -     Az élőlények testfelismerése és a környezet közötti összefüggések.                                  Tél: Időjárás: zúzmara, fagy, hó.
- A környezeti tényezőknek kiemelkedő szerepe van az állatok, növények,            emberek életében.                                   A téli erdő megfigyelése (örökzöldek, lombhullatók).
            Mindig, minden évszakban megfigyeljük:                                                                                     Az erdőben lakó állatok megfigyelése. Toboz magjait eszi pl. a harkály.
                       -     időjárás (napsugárzás, csapadék, hőmérséklet, szél),                                                      A hóban lévő nyomok vizsgálata. Gyerek, óvó néni, állat nyoma.
                       -     növények (fatörzs, falevelek, fakéreg, stb)                                                               Fagyöngy gyűjtése. Tiszafa télen még mérgezőbb!
                       -     állatok (élőhely, testfelépítés, testtájak, mozgás, szaporodás),                                          Az erdei madarak megfigyelése, etetése (csuszka, széncinke, harkály, rigó)
                       -     talaj (színe, nedvességtartalma, illata).                                                                 Halmazállapotok megfigyelése.
            Nyári eső: nagy cseppek, szapora, intenzív, frontok találkozásánál keletkezik.                                             Hókristály megfigyelése nagyítóval.
            Tavaszi eső: apróbb cseppek, tartósabb.
            Szél: kendő vagy zászló. Merről? Égtáj szerint nézzük.                                                          Tavasz: Az alvó természet ébredése.
            Széltestvérek: szellő, fuvallat, gyengeszél, erős szél, orkán.                                                           Visszajönnek fecskék, gólyák.
            Kerti, természeti táj:                                                                                                   Az újra kibújó növények sorrendje.
                       Fás szárú: diófa, almafa, őszi.                                                                               Az időjárás megfigyelése (tavaszi eső, harmat, jégeső, zápor)
                       Lágyszárú: őszirózsa, bársonyrózsa (büdöske), paprikavirág.                                                   A folyók zajlásának, áradásának megfigyelése.
                       Tulajdonságok: melyik fás, melyik lágyszárú.                                                                  Benépesülnek az erdők bogarakkal.
           Szivárvány megfigyelése.                                                                                                    Különös sziget: Az óvónő a csukott szemmel várakozó gyerekek fülébe súgja egy ismert állat nevét, majd
           A méhecske virágporgyűjtő tevékenységének megfigyelése (seprűcske, kosárka).                                    közli velük, hogy egy nagy tó körül állnak most, a partján finom fűvel, a tóban van egy sziget, s mindenki helyezkedjen
           Florárium készítése.                                                                                            el és viselkedjen úgy, mint a fülébe súgott állat. Utánozzák mozgását, szokásait. Majd meséljék is el, milyen állatok, s
           Kártékony bogarak, rovarok gyűjtése (lótetű, krumplibogár)                                                      miért viselkednek így.
           Lepkeröptetés.                                                                                                              Varázsszó: A gyerekek választanak egy-egy növényt, vagy állatot. Bemutatkoznak, s eljátsszák jellegzetes
           Tavaszi gyógynövénygyűjtés: cickafark, pitypang.                                                                tulajdonságaikat. Majd az óvónő kimondja a varázsszót (bármely évszak neve), s a gyerekeknek e szerint kell
           Méz, gyümölcs gyűjtése.                                                                                         viselkedniük.
           Tavaszi virágkoszorú.                                                                                                       Vakon vezetni: Párokban játsszuk. Az egyik gyereknek csukva szeme, a másik gyerek vezeti érdekes
                                                                                                                           természeti jelenséghez. Ott csukott szemmel kell „látnia” a gyereknek. Tapintani, szagolni, fülelni. Majd visszavezeti a
Nyár: Időjárás: zivatar, villámlás, mennydörgés, szivárvány.                                                               kiindulóponthoz, s onnan kell most már nyitott szemmel visszamenni a megfigyelt jelenséghez.
          Gyógynövények gyűjtése.
          Virágóra készítése. Méhek munkája.                                                                               Vak karaván: Egy kötéllel utat jelölünk ki az erdőn keresztül, a kötelet ágakhoz, kövekhez rögzítünk, farönkökön
          Zöldségek gondozása, begyűjtése.                                                                                 átvezetünk. A gyerekek vak karavánként, haladnak előre csukott szemmel, közben fülelnek, tapintanak, szaglásznak.
          Határjárás. Mi történik a szántóföldeken?                                                                        Majd végig érve visszafelé már nyitott szemmel jöhetnek a gyerekek, így azonosítva a megtapasztalt dolgokat.
          Tücsök, sáska, kabóca hangadásának a megfigyelése.                                                                           Ki volt a tettes?: Rejtőzködő állatok felkutatása nyomaik segítségével.
                                                                                                                                       A nagy keresés: Felsorolunk a gyerekeknek néhány dolgot, melyeket az adott erdőrészen, mezőn meg kell
                    Környezetismeret tartalmú játékok elméleti jelentősége és gyakorlati alkalmazása                       keresniük. Gömbölyűt, hűvöset, keményet, tollat, magot, ami illatozik, megrágcsált levelet, rejtőszínű rovart, stb.
                       Az óvodás gyermek természetes életformája a játékos lét. A játék olyan tevékenységforma, mely                   Virágszivárvány: A virágok sokszínűségét használjuk fel. Próbáljuk a szivárvány színeit kirakni a fellelhető
magában hordja a másik két tevékenységi kör (tanulás, munka) részfunkcióit is.                                             virágokból.
            A játékban minden lehetséges. Motívuma az öröm, a bánat, a kaland feszültsége, a kommunikáció igénye, az                   Alvilág: tükör segítségével vizsgáljuk meg a növények másik oldalát. Nagyítóval a földön található apró
erő próbálgatása, az önkifejezés vágya. A játék megnyugtat és felhevít, nevel és tanít, segítségével a gyermek megismeri   csodákat is megfigyelhetjük. Bogarak, hernyók.
a világot.                                                                                                                             Virágóra: Készítsünk egy papírra egy órát, majd a virág nyílását megfigyelve jelöljük be az órán, mikor
            Az óvodáskori megismerő tevékenységben az indirekt tanulásnak van döntő szerepe. Ezek közül is                 (hány órakor) nyílik ki, illetve záródik be.
kiemelkedik a tapasztalás, megtapasztalás. A világgal történő találkozást sok érzelem kíséri, s a gyermek az élmények                  Kiállítás: Szép tájon sétálva adjunk a gyerekek kezébe képkeretet. Tartsák maguk elé, ha szép „képet”
szintjén éli meg az „élettanulás” lehetőségeit.                                                                            látnak. Ha találtak ilyet, szóljanak társaiknak, hogy más is megcsodálhassa. Magányos fa, madárka, virág, stb.
            Mikor élményszintű a találkozás? Ha arra kap a gyerek ösztönzést, hogy próbálja felfedezni a környezetét,                  Próbáljuk ki a lehetetlent!: Ősszel álljunk körül távolabbról egy magányos nagy fát, amiről már lehullottak a
kutassa, keresse, mit „üzen” neki érzékszervein keresztül. A természeti környezet megismerésében a gyermeki                levelei. A feladat, ki tud eljutni a fához a nélkül, hogy megzizzenne a lába alatt az avar.
kreativitást a problémaérzékenység, a felfedezés jelenti. Az óvodások megismerési vágyára építve a környezet „nyitott                  Tücsökcsalogatás: Egy hosszú növényszárral a tücsök lyukában „kotorászva” kicsalogathatjuk a kíváncsi
könyvvé” válik a gyermeknek.                                                                                               lakót!
            A problémamegoldás a felfedezés élményét nyújtja, a megismerés örömét váltja ki. Kíváncsisága                              Hallod amit én hallok? Üljünk körbe, majd csendben fülelve hívjuk fel a gyerekek figyelmét valamilyen
érdeklődéssé mélyül, játékban és apró felfedezéseiben feltárja a világot, megtanul abban tájékozódni.                      hangra. A gyerekeknek meg kell hallani, mutatni merről jön a hang, s mi lehet az.
            A világban való eligazodáshoz szükség van az emberi kapcsolatok gazdagodására, az önkiteljesedésre is.                     Memória játék a természet kincseivel: Minden kincsből kettő-kettő kell. (makk, toboz, kavics, termés,
            Ehhez szükséges a nyugodt légkör, az óvónő érzelmi-indulati stabilitása, derűje, türelme, érzékenysége és      virágszirom). Majd ezeket letakarjuk tejfölös dobozzal, s ugyan úgy játsszuk, mint a többi memóriajátékot.
játékos kedve, hogy partnere lehessen, a játszva tanuló – tanulva játszó gyermeknek.                                                   Szembekötősdi: Bekötjük egy gyermek szemét, s egy letakart dobozból kiválasztva egyet körülírja azt, a
            A játékban, játékos helyzetekben a játékok mint technikai eszközök vannak az óvónő kezében, melyeket           többiek kitalálják mi lehet, vagy fordítva. A többiek írják körül, s ő keresi meg. Vagy: valamit a bekötött szemű gyerek
sokféle képen lehet forgatni, a gyerekek egyéniségének, élményeinek megfelelően.                                           kezébe adunk, s megkérdezzük: Mi van a kezedben? Minek az illatát érzed? Stb.
            Az óvodás gyermek életkori sajátossága az, hogy játszik, szeret játszani s a körülötte lévő világgal így                   Kavicskép, játék kaviccsal, kavicseső: Kavicsból tetszőleges kép kirakása. Körbe ülve mindenki két kavicsot
ismerkedik.                                                                                                                vesz a kezébe. Egy gyerek a körön kívül körbe jár, s sorban megérinti a gyerekek vállát. Akit megérintett, az a maga
                                                                                                                           ritmusában elkezdi összeütögetni a köveit. A kör végére érve igazi vihar kerekedik a csendesnek induló esőből.

                                                                                                                           A természet szeretetére, környezetvédelemre nevelés

Játékok:                                                                                                                              A természetszeretetre nevelésnek nagy jelentősége van a bolygónk jövőjének szempontjából. Ahhoz, hogy
                                                                                                                           felelős gondolkodású, és viselkedésű felnőttet neveljünk a ma óvodásából a természet csodáit kell közel hoznunk a
Fülelő: egyéni játék csoporthelyzetben. A gyerekek csukott szemmel fülelnek. Mikor minden gyermek kifülelt már             gyerekekhez. Az állatok szeretete már a kis csecsemőnél is megfigyelhető. Ezt a természetes vonzódást, kötődést az
valamit, akkor kezdjük a megbeszélést. Próbálják megkeresni a hangforrást is.                                              élővilághoz ápolnunk kell, az érdeklődés és kíváncsiság fenntartásával.
           Szimatoló: Szaglás alapján történő tájékozódás, azonosítási képesség erősítése. Játsszuk azt, hogy tudunk                  A felnőtt cselekedeteivel, gondolataival, magatartásával példát kell, hogy mutasson a fiatalabb generációnak.
szimatolni, érzünk-e szagokat, illatokat. Merre lehet az illat, vagy szag „gazdája”?                                       Vigyázni kell, a negatív érzelemnyilvánításokkal, a véleményezéssel. Az óvónő viselkedésmintája, beszédprodukciója,
           Nyomkereső: Sokféle variációban játszható. Nyomok követése, csapások felfedezése, mókusodú, bagoly-             cselekedetei követendő minták a gyerekek szemében. Amennyiben egy felnőtt undorral fordul egy „nemszeretem” állat
fészek körüli árulkodó jelek keresése.                                                                                     felé, akkor a gyerek is ezt a viselkedést fogja követni. A gyerek ilyen irányú tartózkodását, esetleg rossz tapasztalatát
           Felhőjáték: Akkor játsszuk, mikor gazdagon bárányfelhős az ég. Próbáljunk minél érdekesebb dolgot               meg kell próbálni oldani, és pozitív példával elősegíteni a változást.
felfedezni a felhőkben. „Olyan mintha…”
           Árnyék: Párban állnak a gyerekek egymás mögött. A hátsó gyerek árnyékként követi az első mozgását.              Tapasztaltatni kell a gyerekkel, milyen csodálatos a természet. Milyen csodás élőlények a hangyák, micsoda úthálózatot
Lényeg a lehető legpontosabb mozgáskövetés. Árnyékok (természetes és mesterséges) körberajzolása. Árnyék                   és várat képesek építeni. Micsoda erejük van kicsi testükhöz képest. Egy gilisztafarmmal tökéletesen lehet szemléltetni,
tulajdonságainak megtapasztalása.                                                                                          milyen fontos szerepük van a természet körforgásában. A legfontosabb tehát, hogy a gyermek megtanulja szeretni,
                                                                                                                           tisztelni és óvni a természetet.
            A környezettel való ismerkedés közben alakul a gyerek társas magatartása, nyelvi kifejezőképessége,                     időjárási elemek megfigyeltetése (hőmérséklet, napfény, csapadék, szél….)
esztétikai érzéke. Megtanulja meglátni és értékelni a szépet, a környezetvédelem, a környezet-higiéné szerepét.                     felhőformák változása
            A gyermek mindent maga szeret megtapasztalni, és ez így helyén való. Ők mindent az érzékszervi                          termések gyűjtése (toboz, falevél, gesztenye, dió….)
tapasztalásukon át tanulnak meg, ezért nagyon fontos, hogy egy-egy témát, eseményt a lehető legtöbb érzékszerv                      fakéreg vizsgálata (zuzmótérkép-levegőtisztaság…)
bevonásával mutassuk meg a gyereknek. Ez a holisztikus megismerés fő ismérve is. A dolgukat a maga teljességében                    ökörnyál megfigyelése (pókok közlekedő szála)
tapasztaltassunk meg. A holisztikus megismerés közben a dolgokat nem szedjük részeire. Nem csak egy-egy                             költöző madarak (fecskék, gólyák…)
tulajdonságát, darabkáját vizsgáljuk, hanem a maga teljes valóját. Tehát egy szép virágnak nem csak a színét, vagy                  őszi időjárás hatása a közlekedésre (autóbaleset = köd)
tapintását, illatát, vagy méreteit vizsgáljuk, hanem a teljes „csodát”. Mert a gyermek akár az apró pongyolapitypangban             őszi gyümölcsök (almaszüret, szőlőszüret, diótörés, lekvárkészítés…)
is a szép, kis sárga, tejes, ragadós virágot látja, és nem azt, amit a felnőttek többsége, egy teljesen hétköznapi,
                                                                                                                                    kertészkedés az óvoda kertjében
jelentéktelen „gazt”.
                                                                                                                                    a földigiliszta hasznosságának bemutatása
            A környezetvédelmi világnap minden év június 5-én van. Mivel hivatalosan a nevelési évnek május 31.-én
                                                                                                                                    éti csiga mozgásának megfigyeltetése (üveglap-nyálkát húz)
vége van, ezért ezt a zöld ünnepet teljesen kötetlen formában, spontán szituációkban, játékos formában tarthatjuk meg
az oviban. Ez a nap tökéletesen alkalmas például csiga versenyre, vagy a csigák salátával etetéséhez. A ganajtúró bogár             termésbábok készítése
labdagörgetési akadályversenyéhez, tücsökcsalogató versenyhez, katicaröptetéshez. De talán a legfontosabb feladat erre              levéllenyomat, levélpreparátum készítése
a szép napra, a kis fák ültetése. Ez nem csak pillanatnyi, pár napig tartó élmény, hanem végigkísérheti az egész           Téli megfigyelések:
elkövetkezendő évünk munkáját! Maradandót alkothatunk, melynek minden egyes mozdulatát, pillanatát élvezik a                        időjárási jelenségek megfigyelése (fagy, dér, hó, jégcsap, havaseső…)
gyerekek, és talán egész életüket végig fogja kísérni.                                                                              időjárási elemek megfigyeltetése (napsugár, hőmérséklet, szél, nappalok rövidülése…)
            Találkozhassanak a természetvédelemmel, ismerhessék meg a természetvédelmi törekvéseket, azok                           növényi test megfigyelése ( fák elvesztették a lombjukat)
fontosságát. A szelektív hulladékgyűjtés fontosságát, az újrahasznosítható anyagok jelentőségét. Az illegális                       állatok megfigyelése (vastagabb tollazat, szőrbunda), nyom olvasás a hóban, saját nyomok készítése
szemétlerakók ártalmasságát.                                                                                                        hótisztaság vizsgálata
            Nem csak esztétikailag, hanem a természet szempontjából való kártékonyságukat. A természet körforgását,                 madáretető készítése és a madarak etetése (Nov. 1-je után), répa, dió, fontos a madáritató! Nem szabad
annak megzavarásával járó következményeket.                                                                                          kenyérbéllel etetni!
                                                                                                                                    A víz halmazállapotának megfigyeltetése (hó-víz-jég-gőz)
- a séta, kirándulás szerepe az óvodai nevelésben:                                                                                  Hókristályok megfigyelése
            A külső világ tevékeny megismerésénél igénybe kell vennünk a természetet. Fontos, hogy legyen                  Tavaszi megfigyelések:
természetsarok az óvodában, behozhassuk a külső világot és megmutathassuk a gyerekeknek.                                            Időjárás, fény-árnyék….
            Séta: szervezeti forma, amely jó, mert a közvetlen megfigyelés és tapasztalatszerzés lehetőségét kínálja.               Szél: sárkányeregetés
Formálja a helyes magatartást és az ökológiai szemléletet. A séta és a kirándulás közötti különbség, hogy a séta                    Tavasz első virágai, s színük
rövid és célirányos, míg a kirándulás komplexebb. Az óvodában inkább a sétát alkalmazzuk.                                           A folyó sodrásának megfigyelése
            A séták fajtája:                                                                                                        A folyó tisztaságának megfigyelése (téli hordalék, illetve amelyikben van rák, abból lehet inni!)
      1. didaktikai szempontból:                                                                                                    Békapete átalakulásának megfigyelése
                       új ismeret nyújtását megelőző séta                                                                          Költöző madarak visszaérkezése, fészekrakás, etetés…
                       új ismeret feldolgozását elősegítő séta (piac-zöldségek…)                                                   Szivárvány eső után
                       új ismeretek feldolgozását bezáró séta                                                                      Veteményeskert kialakítása
                                                                                                                                    Avar kibontása (katicák kutatása)
     1.     ha a természetet vagy a társadalmat akarjuk megismertetni = posta, rendelő, állatkert……
                                                                                                                                    Lepkeröptetés
     2.     műveltségi területek szerint történő csoportosítás:
                                                                                                                           Nyári megfigyelések:
                       specifikus: egy-egy területhez tartozó ismeretek
                                                                                                                                    Időjárási elemek megfigyelés ( hosszabb nappalok, meleg)
                       komplex
                                                                                                                                    Zöldségek-gyümölcsök betakarítása
         A séták szervezést igényelnek, érdemes a helyszínt előre bejárni….
                                                                                                                                    Kerti munkálatok (locsolás)
         A terepi munkának vannak szabályai:
                                                                                                                                    Gyógynövények gyűjtése
                       mindig legyen velünk kísérő
                                                                                                                                    Legelő állatok megfigyelése
                       tudjuk, hogy a gyerekeknek milyen problémájuk van, pl.: fóbiák…
                                                                                                                                    Katicabogár táplálkozásának megfigyelése
                       fontos az időjárásnak megfelelő öltözet, hátizsák, bakancs….
Pöszmötölés módszere: amikor minden utunkba kerülő dolgot, jelenséget megvizsgálunk, pl.: hangyaboly- ismerkedés                    Madarak táplálkozása…..
az életükkel…
           Jó ötlet, pozitív haszna lehet annak, ha elvisszük a csoport kedvenc bábját a kirándulásra. A báb észreveszi,   - környezetismeret tartalmú játékok elméleti jelentősége és gyakorlati alkalmazása:
ha valaki szemetel…és figyelmezteti a helyes cselekedetre.                                                                            A játék alapvető tevékenysége a gyermeknek, a játék által tanul, s ezáltal ismerkedik az őt körülvevő
Helyszínek:                                                                                                                külvilággal. Ez spontán feladat.
                                                                                                                           Játéktípusok:
           múzeumok (közlekedési, mezőgazdasági…)
                                                                                                                                 1. szerepjátékok: a gyerek különböző szerepeket vállal fel, ekkor a társadalmi környezet mintázódik meg
           állatkert, vadaspark, tropicarium….
                                                                                                                                      számára. Nem mindegy a minta, a gyerekek nagyon szeretnek utánozni. Fontos, hogy biztosítsuk számukra
           planetárium, csodák palotája….
                                                                                                                                      azokat a feltételeket, amelyek hatással vannak a játékra. Időt kell hagyni a játékban a vágyak
Természetes helyszínek: jó ha közel van az óvodához, mert évszakosan meglátogathatják a gyerekek, megfigyelhetik a
                                                                                                                                      megvalósulására, az élmények felidézésére és a feszültségek levezetésére. Ilyenkor a gyerekek könnyen
változásokat és az emberi beavatkozásokat.
                                                                                                                                      frusztrálhatók. A játék befejezéséről időben tájékoztassuk őket. A szerepjáték témái saját élményeiből
Őszi megfigyelések:
                                                                                                                                      adódnak, ez eleinte a családban, majd ahogy bővül az általa felfedezett környezet, úgy jelennek meg a
           időjárási jelenségek megfigyelése (köd, harmat, hulló falevél…)
           játékaiban az onnan vett témák. Fröbel szerint a játék belső ábrázolás, mely által megismerhetjük a                ·   szépségre, harmóniára, tisztaságra való igény felkeltése,
           gyermeket. Ezáltal a megismerés által könnyebben választhatunk megfelelő, egyénre szabott fejlesztési              ·   tudatos készség és képesség fejlesztés, amely a későbbi környezettudatos életvitel kialakításához szükséges,
           feladatokat, játékokat és lehetőségeket.                                                                           ·   a környezet összetevőinek értékként való bemutatása, megszerettetése,
                                                                                                                              ·   aktív környezettudatos magatartás alapozása,
     Boltos játék: természetismereti nevelés hatása: zöldségek-gyümölcsök ismerete, felhasználása…..matematikai               ·   probléma érzékeny és problémamegoldásra is képes gyermekek nevelése.
     nevelés: mérés, számlálás, relációk…. Társadalmi nevelés hatása: a vásárlás szokásainak gyakorlása, köszönés,
     türelem…. Orvosos játék: természetismereti nevelés hatása: egészséges életmódra nevelés, betegség megelőzés,                        Az óvodai nevelést szabályozó Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja szerint „Az óvoda a gyermek
     megfelelő öltözködés, vitaminok, testápolás…. Matematikai nevelés hatása: gyógyszerkiváltása- fizetés                    érdeklődésre, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket,
     érte…..társadalmi nevelés hatása: várakozás a rendelőben, viselkedési szokások, a vizsgálat                              amelyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről.”
     eszközei…..kukásjáték: hulladékgyűjtés, környezetvédelem…..erdészes játék: állatok gondozása, etetése.                              „Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését,
     2. szabályjátékok: a lényeg a szabály betartása, önkéntességük a szabály vállalásában rejlik. A játék örömét a           biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalatszerzésre.”
           szabály pontos ismerete és betartása adja, növeli, majd csökkenti a gyermekben a feszültséget. A játék által       Az óvodai környezeti nevelés irányai:
           egyaránt átél pozitív és negatív érzelmeket és megtanulja elviselni ezeket. A játékokat mindig addig               1. A közvetlen környezetben, az óvoda környékén, a lakóhelyen a természeti és épített környezet összetevőinek
           játsszuk, amíg az leköti a gyerekek figyelmét. És a befejezés előtt mindig jelentsük be, hogy ez az utolsó,        megismertetése, spontán és irányított megfigyeléssel.
           ezzel lehetővé tesszük a feszültségoldás irányítását és a befejezésre való felkészülést. Mozgásos játékok:
           akadályverseny 3-4 éves kortól, az akadály lehet bármi: fa, cserje, kő….stb. ezeken átbújni, felmászni,
           lemászni…lehet váltóverseny 5-6 éves kortól, az induló vonal lehet fa, cserje, kő… kirakhatjuk falevélből,
           az akadály is lehet bármi, ami a természetben megtalálható és váltásra alkalmas….ügyességi célbadobó               2. Kapcsolatok, kölcsönhatások
           verseny hógolyóval, a célpont lehet fa, szikla…patakátugrás, csúszkálás a havon, szánkózás, nyomolvasás a          Az élőlények egymással való kapcsolatai az élő és élettelen természet elemei, viszonyai, változásai. Az élőlények
           hóban. A mozgásos játékok közben pihenés gyanánt vizsgálódhatnak is a gyerekek, megfigyelhetik a                   előfordulásai a különböző helyeken, az élettelen környezet az időjárás hatásai.
           természetet. Értelemfejlesztő szabályjátékok: kakukktojás játék, társasjátékok, kártyajátékok, képes               3. Az ember szerepe, felelőssége
           dominók, érzékelő játékok, barkácsoló játékok az életkori sajátosságok figyelembevételével, lényeg a               Az élő és élettelen természet s az ember védelmének attitűdjét kialakítva a környezettudatos magatartás megalapozása.
           természetes anyagok összegyűjtése, felhőjáték, keresős játék, találós kérdések……                                   4. Közösség, én tudat
                                                                                                                              Közös sokszínű élmények biztosítása révén együttműködésatevékenységekben.
- a természet szeretetére, környezetvédelemre nevelés a 3-7 éves korosztály életében:
            Az óvodai nevelés a környezeti nevelés szempontrendszerében is nagy jelentőséggel bír, több intézményben          Környezet és természetvédelmi nevelés műveltségtartama:
e nevelési terület köré szerveződik az óvoda egész tevékenységrendszere. Az intézményes nevelői hatás kizárólagossága         I. Az élőlények szükségletei
miatt a nevelő felelőssége kifejezettebb. A kisgyermek életkori sajátosságai, a pedagógiai, pszichológiai fejlődés            1. Levegő: szellőztetés
lélektani elvek ismerete és felhasználása meghatározza feladatainkat.                                                                               séta
                                                                                                                                                    játék az udvaron
A 3–7 éves gyermek életkori jellemzői:                                                                                                              városi levegő, közlekedés
              az érzelmek elsődlegessége,                                                                                                          levegőszennyezettségről tapasztalatok gyűjtése
             az érzékszervek kiemelkedő jelentősége a világ megismerésében,                                                                        kirándulás közeli rétre, erdőbe
             a szülőhöz, nevelőhöz való erős érzelmi kötődés,                                                                                      szabad levegőn való tartózkodás szokásai
             cselekedeteire az utánzás, a felnőttek viselkedésmódjának követése jellemző,
             a modellhatás és ambivalens érzelmek egyidejűsége,                                                              2. Víz:     tiszta víz, ivóvíz, szennyezett víz
             fő tevékenységi formája a játék,                                                                                                         mivel oltsuk szomjunkat?
             kíváncsisága kielégíthetetlen,                                                                                                           életviteli szokások
             nyitottság, azaz mindent meg akar ismerni, az őt körülvevő világból: mi ez? miért? korszak,                                              forrás, patak, folyó
              a világot tevékenységeken keresztül ismeri meg,                                                                 3. A talaj: érzékszervi megfigyelése
                                                                                                                                          talajélet
            cselekvő gondolkodás.
                                                                                                                              4. Táplálékaink
      A gyermekek családban eltöltött első évei a környezethez való viszony szempontjából is meghatározóak.
                                                                                                                                                       friss gyümölcsök, zöldségek. főzelékek
Ugyanakkor a családi hatásokból eredő különbségek is jelentősek lehetnek már az óvodába kerüléskor. Ezen intézmény
                                                                                                                                                       tartósítás, befőzés
szerepe a személyiség fejlesztésben is meghatározó a konstruktív életvitel megalapozása is itt kezdődik el. Olyan
                                                                                                                                                       tejtermékek, húsfélék, természetes édességek
szokásokat, magatartásformákat gyakoroltathatunk, amelyek majd életre szólóan megmaradnak, s belső szükségletté
                                                                                                                              5. Gazdálkodás energiafelhasználás
válnak. A természet- és embertisztelő, a természet szépségére, harmóniájára való fogékonyság kialakítása, fejlesztése a
                                                                                                                              hulladékok, komposztálás, újrahasznosítás
család s a gyermek viszonylatában egyaránt fontos. Mivel a szülői hatás a legfontosabb a gyermeknek a szülőket is
szükséges nevelnünk. A családok szemlélete ugyanakkor a gyermekeken keresztül is alakítható. A mindennapi
                                                                                                                              II. Az élővilág közös jegyei, sokfélesége
kapcsolattartás szoros együttműködés megkülönböztetett lehetőséget biztosít az óvodapedagógus számára. Erre a
                                                                                                                              1. Az ember maga: éntudat, önerősítés, család, csoporttársak
környezeti tudatosság mai szintjén igen nagy szükség mutatkozik. A fogyasztói szokások akár csak kis mértékű
                                                                                                                                                      kapcsolatok és kapcsolódások
alakításával a pazarló életvitel befolyásolásával, szemléletformálással viszonylag rövid idő alatt is érzékelhető változást
                                                                                                                              2. Állatok: házi állatok, vadon élő állatok, nemszeretemállatok,madáretetés
lehetne elérni az életminőség javítása terén. Mivel a családok az egész társadalmat átfogják (szülők, nagyszülők,
                                                                                                                                      Biológiai, ökológiai szerepek
testvére, rokonság) a hatás megsokszorozódhat.
                                                                                                                              3. Növények: dísznövények, vadon élő növények, parkok növényei, zöldségek,
Az óvodai környezeti nevelés célja és feladatai:
                                                                                                                              gyümölcsök,      fűszer és gyógynövények.
· természettisztelő, élettisztelő magatartási szokások alapozása,
                                                                                                                              4. Gombák, mérges gombák veszélyei
· pozitív attitűdök kialakítása az élő és élettelen természet, a társadalmi környezet iránt,
                                                                                                                            d) amely lehetőséget ad már működő minták, programok tanulmányozására, kipróbálására (pl. elemi szintű
III. Kapcsolatok az élőlények között. Társadalom, természet                                                                 hulladékkezelésre, vízzel, árammal való takarékoskodásra, környezetkímélő tisztítószerek használatara, beszerzési
A természet változásai: évszakok, ritmusok, körforgás                                                                       lehetőségeire, kertépítésre, biogazdálkodásra, gyógynövények termesztésére, komposztálásra stb.);
az ember teste.                                                                                                             e) amelynek továbbképzései az óvodán kívüli tevékenységekre (tábor, erdei óvoda, terepséták, kirándulások), a
                                                                                                                            családokkal való kapcsolattartásra, az egészséges életmód megszervezésére (táplálkozás,mozgás,napirendstb.)iskiterjednek;
A Nemzeti Környezeti Stratégia javaslataiból idézünk (23)                                                                   f) ahol a pedagógusok megtanulhatnák a közvetlen tapasztaláson alapuló megismerési módszereket, a cselekvőképesség
„Javaslatok                                                                                                                 kialakításának, megőrzésének tudományát.”
1. Az óvodába lépéskor érjék kedvező érzelmi hatások a gyermeket, mert ez segíti szociális érzékenységének fejlődését,      Színterek:
éntudatának alakulását; lehetőséget, teret ad énérvényesítő törekvéseinek. A szocializáció – a környezeti nevelés           1. Óvodai foglalkozás a csoportszobában:
céljának és feladatának megvalósítása – szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő, közös                   befőzés, teakészítés,
tevékenységek gyakorlása.                                                                                                   kiállítások, gyűjtött kavicsok, kagylók elrendezése, felhasználása,
2. Törekedjünk az óvoda és a család együttműködésére; törekedjünk arra, hogy a gyerekek „neveljék” szüleiket, vigyék        madáretető készítés, játékok készítése, „hulladékokból”, palántanevelés,
haza az óvodában kialakított környezetbarát szokásokat.                                                                     „vizsgálatok”: hó, jég nagyítóval, talaj érzékszervi vizsgálata, csíráztatási kísérletek.
3. Az óvodai környezeti nevelés megvalósítása olyan, sokszínű tevékenység legyen, amely különös tekintettel van a            2. Foglalkozások az udvaron
(mással nem helyettesíthető) játékra. 4. Olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely természetbarát, környezetbarát       madáretetők, itatók gondozása, komposztálás, kertgondozás, élőlények megfigyelése.
szemléletet sugallva segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség      Fontos, hogy az udvaron játékhoz, mozgáshoz pázsit és fás rész egyaránt rendelkezésre álljon. Az udvar játékai
stb.) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat stb.) fejlődését.                          természetes anyagokból elsősorban fából készüljenek.
5. A tanulás, a környezeti nevelés tervezése során az óvodák törekedjenek a következő közös élményeket biztosító            3. Foglalkozások a településen
tevékenységek megteremtésére, megszervezésére:                                                                              gólya és fecskefészek rendszeres megfigyelése,
a) növények és állatok elhelyezése, gondozása az óvodában;                                                                  látogatás különböző intézményekben,
b) az óvoda kertjének (pl. virágos, gyógynövényes, zöldséges, gyümölcsös) a környezeti nevelés feladatainak                 népi kismesterek felkeresése,
megvalósítását is biztosító ki-, illetve átalakítása, az életkornak megfelelő tevékenységek folyamatos végzése;             falu- és városszépítő, környezetvédő tevékenységekben valórészvétel.
c) séták, kirándulások szervezése olyan helyszínekre, élőhelyekre, ahol jól megfigyelhetők a természet változásai, az élő   4. Foglalkozások a természetben
és élettelen környezeti tényezők közötti kölcsönhatások;                                                                    Gemencben: neszek, illatok, csivitelő madarak hangjainakmegfigyelése
d) múzeumlátogatások tartalmi-módszertani megtervezése, megszervezése; hiszen a gyermekek környezeti nevelésében,           erdei iskola programja Sötétvölgyben, témanapok.
ökológiai szemléletük alakításában fontos helyszínek lehetnek a múzeumok is;
e) erdei óvodai programok szervezése. Ezeket ajánlott az óvodától távolabb eső, a helyi sajátosságoktól eltérő                         Tevékenységi formák élményközpontúak, semmiképpen sem direkt és ismeretközpontú foglalkozások. A
helyszínen szervezni. Az ott eltöltött 5-6 nap élményei, tapasztalatai segítik megismerni a szülőföld és az ott élő         játék–munka–tanulás egysége a spontán érdeklődésen alapuló tevékenységekben valósul meg. beszéd, mese, vers, zene,
emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok, szokások és a tárgyi kultúra értékeit, szeretetét, védelmét. Ezeket az        természeti jelenségek hangjai szél, eső, növényi részek, zenei darabok, népdalok, tánc a népi dalos játékok a
erdei óvodákat a szülők is egyre gyakrabban és jobban támogatják. Gyakorlati lehetőségek:                                   természetben fejezhetik ki hangulatukat, érzelemvilágukat, komplex hatásukat, mozgás, a mozgásigény határtalan, a
           a leggyakrabban előforduló növények megismerése                                                                 szabad természetben végzett tevékenységek ennek kielégítésére is szolgálnak,
           mérgező növények felismerése, megismerése                                                                                  A munka a madáretetők feltöltésétől az ételek elkészítéséig, játékos örömmel végzett spontán tevékenységek
           állatok, rovarok megfigyelése                                                                                   legyenek. A tágan értelmezett tanulásfogalomba a tapasztalat az átélt élmény a mozgás is beletartozik. Amelynek során
           levéltisztaság vizsgálata                                                                                       óriási mennyiségű tudás halmozódik fel. A módszerek sokfélesége kiegészíti a színterek, helyszínek és témák
           zuzmótérkép                                                                                                     sokféleségét. „A hely szelleme”, a környezet a gyermekcsoport hangulata, az óvodapedagógus személyiségének
           víz szennyezettségének vizsgálata                                                                               függvényében választhatók ki a legalkalmasabb módszerek. A pedagógus felkészültsége, nyitottsága adhatja ehhez a
           gyógynövények gyűjtése (teafőzés = egészséges életmód kialakítása)                                              kompetenciát.
Az erdei óvoda az óvodások szemléletének megváltozásának egyik lehetősége.
Feladata:                                                                                                                   Zöld ünnepek:
           felfedező jellegű játékos programok                                                                             Okt. 4: állatok világnapja
                                                                                                                            Márc.22: víz napja
           üdülés természetes környezetben
                                                                                                                            Ápr.22: föld napja
           viselkedésiformák begyakorlása, mellyel szabályokat tanulnak
                                                                                                                            Máj.10: madarak és fák napja
           ökológiai szerkezet kialakítása
                                                                                                                            Magatartásmintánkkal is tudunk a környezetvédelemre nevelni, élén az óvónénivel.
Módszerek:
                                                                                                                            Akciókat lehet szervezni, mint fa és virágültetés, békamentés…..
           megfigyelés
           pöszmötölés…..
6. Ahhoz, hogy mindezeknek megteremtsük a realitását, a készülő óvodai Helyi programokban meg kell jeleníteni
ezeket a célokat és feladatokat. Segítsük az óvodákat a környezetbarát programok kidolgozásában.
7. A megvalósulás feltétele az óvodapedagógusok folyamatos önképzése, a környezeti nevelési feladatokra fölkészítő                                                               19. tétel
továbbképzéseken való részvétel. Ezeket a szándékokat tehát támogatni kell.                                                            A környezet megismerésének folyamatában a matematikai tartalmú tapasztalatszerzés területei,
8. Szükség lenne továbbá olyan nevelési (tereptanulmányi) központok létrehozására, akár önállóan, akár                                              tartalmi jellemzői, ehhez kapcsolódó módszerek és eszközök tárháza
intézményekhez (pl, nemzeti parkokhoz) kapcsolva
a) ahol a 3–7 éves korosztály számára megfelelő környezeti nevelési módszereket összegyűjtik, kidolgozzák, és
segédanyagokkal ellátják az óvodákat;                                                                                            Általános alapelv:
b) ahova érdemes tanácsért fordulni, s ott gyakorolni is lehet;
c) amelynek speciális könyvtára van, s az el is érhető;
     Az óvodai munka célja sohasem a tanítás, hanem az óvodás gyermek életkorának megfelelő fejlesztés. Az                        -     általánosítás (fogalomalkotásban van szerepe)
     ismereteket mindig természetes helyzetben kell közelíteni, mert a gyermeket mindig az őt körülvevő világ érdekli.      Érzelmek és akarat fejlesztése. Tekintsék jó játéknak, fontos az önállóság – valamit felfedezett, akaratnevelés –
     Fontos a gyermek szeretete és személyiségük egyedi jellegének tiszteletben tartása.                                    erőfeszítésekre legyen szüksége, hogy a feladatot meg tudja csinálni.
     Cél:                                                                                                                   Iskolára való felkészítés (jutassuk őket matematikai ismeretek birtokába, amely segít nekik a környezet matematikai
     3-7 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése.                                                     viszonyaiban való eligazodásban).
     A matematikai nevelés részét képezi ennek az általános célnak.
                                                                                                                            A fejlesztőmunka területei:
     1990-ben új Óvodai Nevelési program lépett életbe, mely az 1971-es programmal ellentétben, már sokkal                  Halmazok, logikai ismeretek
     kötetlenebb volt, és a gyermekek egyéni igényeit és belső szükségleteit is sokkal jobban figyelembe vette.                   -    összehasonlítások
     Nagyobb lett a módszertani szabadság, mellőzni lehetett a céltudatos, tervszerű egységes nevelési eljárásokat.               -    szétválogatások
     1999. szeptemberétől az ONAP-ban, a matematikai nevelés már nem önálló tevékenységi forma, hanem a külső                     -    sorba rendezések
     világ tevékeny megismeréséhez kapcsolódik.                                                                             Természetes szám fogalmának megalapozása.
     1. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és a tágabb természeti-emberi-         Tapasztalatok a geometria köréből.
     tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól.
     2. (Miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek segítik eligazodni, tájékozódni az
     őt körülvevő világban. Megismeri a szülőföldjét, az ott élő embereket és szokásaikat, hagyományaikat,
     kultúrájukat.)
     3. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a
     gyermek. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélő képessége, fejlődik tér-, sík-   A matematikai nevelésben sajátos elvek érvényesülnek:
     és mennyiségszemlélete.                                                                                                Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve.
     4. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését                 A gondolkodásban rendkívül fontosak, mert a gondolkodás a megismerő tevékenység legmagasabb foka. Piaget ismerte
     (alkalom, idő, hely, eszközök).                                                                                        fel, hogy a gondolkodási struktúra kialakulása a cselekvéssel kezdődik. Ilyen cselekvésben történő gondolkodási
                                                                                                                            művelet pl: korongok felfűzése nagyság/szín szerint, mert miközben a gyerek válogat, összehasonlít, rendezi is őket. De
     Az óvodai matematikai nevelés tehát, az óvodai nevelés része, hozzájárul a gyermeki személyiség alakulásához, a        nem minden cselekvés csupán gondolkodás – itt észlelése, érzékelése is működik. Ezek a megismerő tevékenység
     képességek fejlesztéséhez, alapot biztosít az iskolai tanuláshoz.                                                      alacsonyabb szintjei.
     A matematikai nevelést folyamatként értelmezzük. Anyagát elsősorban nem ismeretek alkotják, hanem
     gondolkodásfejlesztést jelent, cselekvéses és gondolati tevékenységeket tartalmaz.                                     Piaget erre a folyamatra építette fel a gondolkodás fejlődésének szintjeit:
     A gyermek pszichikus fejlődése a külvilággal való szüntelen kölcsönhatásban alakul. Minden, amit a gyerek lát,         - szemléletes, cselekvő szint: a gyereknek szoros kapcsolata van a tárgyakkal, a feladatmegoldás csak cselekvésben
     hall, tapasztal, amivel tevékenykedik, amivel ismerkedik, új, magasabb szintű képességek kibontakozását                történhet. Pl: 5 alma, tegyél mellé ugyanannyit – manipuláció
     eredményezheti.                                                                                                        - szemléletes, képszerű gondolkodás: a gyereknek elegendő látnia a tárgyat, nincs szüksége manipulációra. Pl: egy
     A fejlesztés, mint külső feltétel a gyermek belső feltételein – képességein, tulajdonságain – keresztül hat.           soralkotásnál felismeri a sorozatképzési szabályt
     Kölcsönösség szükséges a megértéshez, az alkalmazkodáshoz, az alakíthatósághoz.                                        - nyelvi gondolkodás: sem cselekedni, sem látni nem kell, elegendő, ha a tárgy nevét hallja. Pl: ki tud nekem őszi
     A matematikai nevelés hatékonysága attól függ, mennyire tudjuk a gyermeket a tevékenységein keresztül                  gyümölcsöket felsorolni? – fontos a beszédkészség fejlesztése és azon belül a matematikai nyelv (több, kevesebb,
     megismerni, és ezt, mennyire tudjuk felhasználni feladatainkban.                                                       magasabb, alacsonyabb)
                                                                                                                            - fogalmi gondolkodás: nem az óvodáskorra jellemző
Az óvodai matematikai nevelés célja:                                                                                        Ezek a szintek egymástól nem elszigetelten jelentkeznek.
A gyermek matematikai érdeklődésének kielégítése és fejlesztése.                                                            Motiváció elve (játékosság, problémahelyzetek, különböző eszközök, óvodapedagógus kérdései, személyisége)
Feladat: az érdeklődés folyamatos fenntartása érdekes tevékenységekkel, játékokkal.                                         Tudatosság és aktivitás elve (óvodapedagógus tudatossága, amelynek meg kell jelennie a tervező és irányító
Matematikai tapasztalatok és ismeretek szerzése megbízható képzetek kialakítása.                                            tevékenységekben, gyermekeknél – figyelem tudatossága)
Feladat: élményszerű tevékenység biztosítása                                                                                Szemléletesség elve (jelenség, feladat sokoldalú érzékeltetése – kézbe adott tárgyak, hallás, látás, tapintás, szaglás)
Az értelmi képességek fejlesztése!                                                                                          Differenciálás elve
     Területei:                                                                                                                   -     mennyiségi úton (nehezebbet adok)
     -      érzékelés, észlelés fejlesztése (mennyiség, formaészlelés, minél több érzékszervre hasson)                            -     minőségi úton (több feladatot adok)
     -      megfigyelőképesség fejlesztése                                                                                      Nemcsak a lemaradók fejlesztése, hanem tehetséggondozás is.
     -      figyelem fejlesztés (ösztönös, és rövid ideig tartó figyelemből tudatos szándékos figyelem kialakítása, a
            figyelem tartósságának növelése, motivációnak és a változatosságnak kiemelkedő szerepe van)                     A matematikai foglalkozás módszerei:
     -      emlékezet fejlesztése
     -      képzelet fejlesztése (számfogalmaknál, számok bontásánál)                                                       A matematikai nevelés egy folyamat, amely nem kezdődik és nem ér véget egy foglalkozáson. A legjobb módszer egy
     -      gondolkodás fejlesztése, értelmi képesség fejlesztése (problémamegoldó gondolkodást jelent: hogyan?             gazdag környezetben zajló tapasztalatszerzés. A jó módszer jellemzője az önállóság minél magasabb biztosítása.
            miért?)                                                                                                         Általában elmondható, hogy mindig jó módszer valamilyen játék, játékos keret, játékos tevékenység. A játékon
     Gondolkodási műveletek:                                                                                                keresztül valósul meg a gyermek kapcsolata a külvilággal.
     -      összehasonlítás (azonosságok – különbségek)
     -      analízis (részekre bontás gondolatban)                                                                          A didaktika valamennyi módszere nem alkalmazható a matematikában, csak azok amelyek:
     -      szintézis (széttagolt dolgok összerakása gondolatban)                                                           - biztosítják a gyermek önálló felfedező képességét
     -      absztrahálás (minden más alkotójegytől elvonatkoztat, kiemel az analízis során feltárt tulajdonságok közül      - kiváltják a gyermek gondolkodó, cselekvő aktivitását
            egyet)                                                                                                          - elősegítik az ismeretszerzés változatosságát
                                                                                                                            -     gyűjtemények (termények, kavicsok)
A módszerek megválasztásának főbb szempontjai:                                                                              -     mozgás, mozdulat
- nevelés célja
- életkori sajátosság
- matematika, mint tudomány sajátosságai (gyakorlati cselekvés síkján kell megközelíteni)
- óvodapedagógus személyisége                                                                                                                                                   20. tétel
- objektív körülmények                                                                                                                                      Az óvodáskorú gyermek ítélőképességének,
                                                                                                                                                  téri-, síkbeli- és mennyiségszemléletének fejlődési jellemzői,
Konkrét módszerek:                                                                                                                                   az óvodapedagógus tanulást segítő módszerei, eszközei
Szemléltetés
    -      mennyiségek, formák
    -      eredmények                                                                                                  A gondolkodás megismerő (tapasztalatszerző), rendszerező, kapcsolatokat kereső és teremtő folyamat.
    -      bemutatás (melyik több? – párosítással, megfelelő mennyiségű és nagyságú szemléltető eszköz legyen,         Eredménye a gondolat, amelynek nyelvi formája a szó (főnév, melléknév), a mondat (kijelentő), logikai formája a
           érvényesüljön a szemléletesség elve)                                                                        fogalom és az ítélet.
                                                                                                                       Az óvodáskorú gyermek gondolkodásának fejlődése követi ezt a folyamatot. Specifikuma, hogy gyakorlati cselekvésbe,
Beszélgetés                                                                                                            játéktevékenységbe ágyazott, amelyhez alkalmazkodik fejlesztőtevékenységünk.
      Az óvodapedagógus irányítsa a beszélgetést kérdéseivel.                                                          Az óvodába kerülő gyermek ár rendelkezik bizonyos matematikai tapasztalattal, élménnyel.
      Kérdéstípusok:                                                                                                   Felismeri a tárgyak közötti különbségeket és azonosságokat elsősorban a nevük alapján.
      -     emlékezetre utaló (Emlékeztek arra, hogy…?)                                                                Az eszköz és az ahhoz fűződő cselekvés a valóság egy részét közvetíti a gyermek számára, kapcsolatokat teremt vele és
      -     műveletekre vonatkozó (Hogyan tudjuk meghatározni, hogy ki a magasabb?                                     az őt körülvevő világgal.
      -     fogalmak megértését vizsgáló (Milyen idomot adtam a kezedbe?)                                              Játékában megjelenik a felnőttek utánzása, ami a konkrét megfigyelés eredménye és ez a valóság megismerésének útja.
      -     oksági összefüggésre utaló (Miért oda tetted az almát?)                                                    A gyermek számára a játék létforma, a mozgás pedig életszükséglet.
      -     rávezető                                                                                                   A gyermek térbeli tájékozódásának pszichológiai feltételeit életkori sajátosságaiban kell keresni. Óvodáskorban a
      -     válaszok (A gyermek által megfogalmazott önálló válaszok legyenek, nem baj ha nem pontos, ha több          térbeli tájékozódásának kifejlődése az idegrendszer fejlődésének függvénye, és szoros kapcsolatban van a mozgás
            gyerek felel, ha körülírja…                                                                                fejlődésével.
      Az óvodapedagógus a végén konkrétan megfogalmazott, pontos választ adjon.                                        Mérei szerint három szint különíthető el a gyermek térbeli tájékozódásának alakulásában:
Magyarázat:                                                                                                                  -     cselekvésszerű tájékozódás (a gyermek a többször megtett utat, mint mozgássort felidézi, és mint élményt
      Figyelembe kell venni, nagyon ritkán és igen speciális esetben fordul elő.                                                   megismétli – a mozgássor tagolása a megtett út vázlata)
      Eljárási, mérési módoknál, számossági megállapításoknál alkalmazható.                                                  -     vizuális támpontok megjelenése (személyes jellegű kötődések a haladás útján – kutyás ház, fagylaltos bódé)
Gyakorlás:                                                                                                                   -     elvont iránymeghatározás (nagycsoportban jelentkezik, a fogalmi szinten közel álló tájékozódás kezdetét
      Lehetőségünk gyakorlás manipulációval, különböző matematikai játékok, rajzolás, színezés, ábra kiegészítés.                  jelenti – karjával mutogatva, viszonyszavakat használva mondja el, merre járt)
Ellenőrzés, értékelés:
      Együttesen végezzük.                                                                                             A gyermek nemcsak a tárgyak, jelenségek között keres kapcsolatokat, hanem a térben való tájékozódása során saját
Két területre oszlik:                                                                                                  személyével, személye és a tárgyak, személye és más személyek között is. Pl.: előttem, mögöttem, mellettem, rajtam.
      -     reális képünk alakuljon ki a gyermek ismeretszintjéről                                                     A gyermek önmagán is tájékozódik: jobb kéz, bal kéz, fül oldalt, sarok hátul.
      -     visszajelzést kapjunk a munkánkról                                                                         Tárgyakkal is ismerkedik, tárgyakon tájékozódik: szekrény előtt, asztal alatt, fiókban, polcon.
Módja:                                                                                                                 Két tárgy, vagy személy relációjában is szemléli a harmadikat: Kati Zsuzsi és Péter között áll.
      -     az egész csoportra kiterjedő ellenőrzés (ha meg kell győződnöm, hogy mindenki érti-e, elkészültek-e már)   Az óvónő feladata, hogy minél több mozgásos és vizuális élménnyel segítse a gyermek tájékozódásának fejlődését.
      -     egyéni ellenőrzés (a megoldás tudatosságának ellenőrzése – miért így csináltad, miért ide tetted?)         Verbális meghatározásokkal készítse elő az irányok szerinti (fogalmi szintű) eligazodást.
      Ellenőrzés közben történő értékelés: dicséret, simogatás.                                                        A térbeli tájékozódást kifejező szavak értelmezését, helyes kifejezését a kérdőszavak használatával segíthetjük: hol,
                                                                                                                       honnan, hová.
                                                                                                                       Játékok a térbeli-síkbeli tájékozódáshoz: tűz-víz-repülő, labirintusjáték, rajzolt alakzatok körbemozgása, sorminta
     Foglalkozások eszközei:                                                                                           rajzolás, tárgyak eldugása és megkeresése szóbeli utasításokkal, kirándulásjáték – fantáziajáték.

     Felhasználás szabályai:                                                                                           A gyermek mennyiségszemlélete
     -    változatosság
     -    ne halmozzuk az eszközöket (időigényes az eszközök megismerése is)                                           A gyermekek általában 3-4 éves korukban figyelnek fel a számokkal való mennyiségi jelzések lehetőségére. Viszonylag
     -    matematikai tartalomnak megfelelő legyen                                                                     hamar elsajátítják a számneveket egytől ötig, akár tízig is anélkül, hogy ezek bármely halmaza egyedeinek mennyiségét
                                                                                                                       felfognák. Képesek számneveket sorba mondani, de azt kevesen fogják fel, hogy az utolsó számjegy összefoglalja az
     Eszközök:                                                                                                         összes előzőt is.
     -    játék eszközök (LEGO, Gabi építő, mesenyomda, dominó, kép kártyák)                                           A pedagógus feladata, hogy a könnyen emlékezetbe vésett számnevek mellett megalapozza, előkészítse a szám fogalmi
     -    használati tárgyak (csoportszobában, udvaron, séta során)                                                    tartalmát, numerikus értékét a gyermekek gondolkozásában.
     -    matematikai manipulációs eszközök (MINIMAT, pálcák, korongok, logikai készlet)                               Az óvodai nevelés nagyjából hat részre tagolja a számfogalom előkészítését, alapozását:
     -    matematikai feladatlapok (Óvodások tankönyve, Iskolás leszek)                                                      -     mennyiségek összemérése
     -    logikai lapok                                                                                                      -     halmazok összemérése, elemeik párosítása
     -    színes rúdkészlet (színek ismerete, hosszúság mérése)                                                              -     mérések különböző egységekkel
     -     kis számok összkép alapján                                                                                       Hasznos játék lehet különböző nagyságú és színű hengerekkel tevékenykedni (sorba rendezés magasság, hosszúság,
     -     tő- és sorszámok                                                                                                 szélesség, vastagság) szerint, babaruhák összemérése (szélesség) és a babák öltöztetése (szűk, bő).
     -     tapasztalatok a darabszám változásairól.                                                                         Tömeg:
                                                                                                                            Bármilyen tárgy, személy összefüggő részeinek összességét, anyagbeli mennyiségét (könnyű, nehéz, ugyanolyan
Mennyiségek összemérése:                                                                                                    könnyű/nehéz) melléknevekkel és ezek közép- és felsőfokával fejezzük ki.
                                                                                                                            A gyermek a könnyű, nehéz jelzők mellett, a sovány, kövér szavakat is használja.
Amikor a gyermekek tárgyakat, személyeket egymással összehasonlítanak, azonosságokat, különbségeket ismernek                Az 5-6 éves gyerekek a kézbe vett tárgyakat emelgetéssel méricskélik, vagy kétkarú mérleget használnak. Próbáljanak
meg, amelyeket szavakban ki is fejeznek (megbecsülnek).                                                                     meg egyedül ill. társaik segítségével is nehezebb tárgyakat megemelni, odébb tenni.
A becsléseket összemérésekkel lehet igazolni, bizonyítani.                                                                  A tárgyak térfogata befolyásolja a gyermekeket a súlyok megítélésében – fontos a jól megválasztott szemléltető eszköz.
Hosszúságok:                                                                                                                Térfogat:
Két pont közti távolságot, vagy valamilyen felület hosszanti méretét hasonlítanak össze.                                    Az összemérés eredményét kisebb, nagyobb, ugyanakkora melléknevekkel fejezzük ki.
Kifejezéseik a hosszúságra vonatkozóan:                                                                                     A térfogat mérésére legjobb módszer az öntögetés (belefér, nem fér bele).
     -     rövid                                                                                                            Öntögethetünk vizet, homokot, kavicsot, gabonaszemeket, stb.
     -     hosszú
     -     ugyanolyan rövid                                                                                                 Terület:
     -     ugyanolyan hosszú                                                                                                Amikor különböző tárgyak sík felületét, nagyságát mérjük össze egymással, az eredményt a kisebb, nagyobb,
Az óvodapedagógus feladata, a gyermekek megfigyelőképességének fejlesztése a pontos méretbeli azonosságok és                ugyanakkora melléknevekkel fejezzük ki.
különbségek tapasztalása, felismerése érdekében.                                                                            A térfogat a tárgyak méretét térben, a terület síkban fejezi ki.
Fontos, ezek helyes kifejezése szavakban, mondatokban, ítéletalkotásokban.                                                  A mérendő területet kirakhatják képeskönyvekkel, lapokkal, levelekkel, kavicsokkal, stb.
                                                                                                                            Összehasonlíthatják, hogy melyikre fér több.
Hosszúságok keletkezése:
      -     vonalak rajzolása, összehasonlítása (ceruzával, krétával – papíron, aszfalton, homokban bottal)                 Halmazok összehasonlítása, összemérése – párosítások (több, kevesebb, ugyanannyi):
      -     kavicsokból, levelekből, termésekből, gombokból, játékszerekből hosszúságok keletkeztetése, mérése              A pedagógus feladata olyan helyzetek teremtése a fejlesztés folyamatában, hogy az összehasonlítandó halmazok
      -     lépés, ugrás, babzsák dobás                                                                                     elemeit, darabszámát kezdetben úgy alkossa meg, hogy ne legyen szembetűnő, vagyis ne késztesse a gyermekeket
      -     hosszabb, rövidebb alagút építése                                                                               számlálásra.
      -     hosszabb, rövidebb énekhang megszólaltatása                                                                     A gyerekek a különbözőségeket jobban észlelik, mint az azonosságot. Az összehasonlítandó halmazok lehetnek
      -     adott hosszúságú fonalak, szalagok összehasonlítása és egyenlővé tétele vágással                                heterogének, vagy homogének.
      -     keletkeztetett hosszúságok egyenlővé tétele kiegészítéssel ill. elvevéssel.                                     Ha nem tudják már megítélni, hogy pontosan melyik halmazban van a több/kevesebb, akkor alkalmazhatják az
Magasságok:                                                                                                                 összemérést.
A különböző tárgyak, személyek függőleges irányú nagyságát (hosszúság) a magas, az alacsony melléknevekkel, ill.            Megszámlálják a tárgyakat, vagy párosítanak.
azok középfokával – alacsonyabb, magasabb, felsőfokával – legalacsonyabb, legmagasabb – fejezzük ki.                        A párosítás során az egyik halmaz minden eleméhez hozzárendelik a másik halmaz egy-egy elemét. Fontos, hogy
Ha a gyermekek sok különböző és azonos magasságú tárgyat, személyt sorba rendeznek, további kifejezéseket is                eljussanak a semmi fogalmához.
használnak:                                                                                                                 A halmazokkal való műveletek során eljutunk a darabszámhoz (mérőszámhoz), amelyeket a számlálás eredményeként
      -     ugyanolyan magasak                                                                                              kapunk: ezek a tőszámnevek és a sorszámnevek (természetes számok).
      -     ugyanolyan alacsonyak                                                                                           Tőszámok:
      -     még magasabb                                                                                                          -    egy adott mennyiség számossága bármiből ugyanannyit fejez ki
      -     még alacsonyabb                                                                                                       -    az utolsónak kimondott szám mutatja, hány elemet számlált összesen
A pedagógus feladata, hogy sok olyan fejlesztőtevékenységet, játékos ötletet találjon, amelyek révén a gyermekek                  -    minden számnak van rákövetkezője és minden szám eggyel több, int az előtte lévő és eggyel kevesebb, mint
fölfedezhetik, hogy:                                                                                                                   az utána következő.
- a környezetükben lévő dolgok, személyek különböző magasságúak (egymás összemérése)                                        (babakonyhában vendégeknek terítenek, ahány vendég, annyi tányér stb., ahányat mondunk, annyit tapsolnak,
- létrehozhatnak különböző magasságokat egymásra tehető tárgyakból, tapasztalhatják, hogy többől magasabb,                  guggolnak, szökdelnek, stb., boltos játék – pénzzel fizetés)
kevesebből alacsonyabb lesz (azonos méretű építőanyagnál)
- a keletkezett eltérő magasságokat egyenlővé, az egyenlő magasságokat eltérővé lehet tenni elvevéssel, hozzátevéssel       Sorszámok:
- egy adott magasság megnevezése attól függ, milyen magassággal hasonlítjuk össze.                                          A tőszámokból képezzük a sorszámokat, ezért a fejlesztő feladatok között is ez lesz a sorrend. A sorszám egy elem vagy
Hosszúság-szélesség:                                                                                                        elemcsoport helyét jelöli ki egy rendezett sorban.
Célszerű együtt szerepeltetni a két fogalmat, illessük a megfelelő melléknevek használatával, (keskeny, széles, közép- és   - sorszám rendezettséget kíván
felsőfokú).                                                                                                                 - a sorszám elem vagy elemcsoport helyét jelöli a rendezett sorban
Építsünk utakat, ezeken járjanak különböző szélességű kisautók (elférnek, nem férnek el).                                   - minden sorszámmal jelölt elem helyét az elsőtől való számlálással határozhatjuk meg
Karnyújtásokkal biztosítsanak helyet egymásnak a játékhoz (hányan férnek el).                                               - az első elem kijelölése tetszőleges, de mindig meg kell adni
                                                                                                                            - az irányt is meg kell adni, hogy merre haladjon a számlálás
Vastagság, bőség:                                                                                                           - bármely sor tetszés szerint átalakítható, ezáltal az elem új sorszámot is kaphat a sorban elfoglalt helye szerint.
Az egyik kifejezés a hosszúságra merőleges méretet a síkban, a másik egy tárgy vagy személy keresztmetszetére adott
méretet a térben jelöli.                                                                                                    Az óvodapedagógus tanulást segítő módszerei, eszközei
Nagyon sok olyan feladatot kell adnunk a gyerekeknek, amelyekben a megfigyelések a kifejezések pontos értelmezését          lásd 19. tétel
célozzák.
                                                                                                                            A művészeti alkotások kifejezik az alkotóművész érzelmeit, életfelfogását, ezáltal tükrözve egy-egy történelmi kor
                                                                                                                            társadalmának problematikáját, eszmevilágát, gondolkodásmódját, művészeti törekvéseit, hétköznapjait stb. is. Mindez
                                                                                                                            együtt jelenti a művészet nevelőértékét, amelyet nem nélkülözhetünk egyetlen korosztály esetében sem.
                                                                                                                            Az óvodáskorú gyermekek szeretik a művészetet. A gyermekek nyitottak a szép, az esztétikum (látható, hallható
                                                                                                                            formában megjelenő) érzelmek befogadására.
                                                                                                                            Művészeti nevelésünk csak akkor éri el célját, ha a legértékesebb művészeti értékeket nyújtjuk a gyerekeknek.
                                                                                                                            Napjaink óvodai nevelésében szinte minden művészeti ág nagy hangsúlyt kap a gyermekek esztétikai nevelésében.
                                                                                                                            A szép, a jó és az igaz hármas egysége a kisgyermekek esztétikai nevelésének egyik lényeges motívuma.
                                                                                                                            Az óvodáskorú gyermekek személyiségjegyeit, alakuló formálódó érzelmi, akarati, gondolkodásbeli és kommunikatív
                                                                                                                            tulajdonságait kiteljesíti az irodalmi nevelés, az irodalmi alkotások tartalmi-formai elemei.
                                                                                                                            A kisgyermekek esztétikai örömét az életkoruknak megfelelő nép- és műmesékkel, reális történetekkel, klasszikus
                                                                                                                            értékű elbeszélésekkel, a népköltészet remekeivel – a népi mondókákkal –, epikus és lírai gyermekversekkel, verses
                                                                                                                            mesékkel, meseregényekkel fokozhatjuk.

                                                                                                                            A gyermekirodalom szerepe:
                                                                                                                                  -    heurisztikus élmény, elaboráció (alkotó cselekvés, tapasztalatszerzés, élni tanítás, irodalmi szocializáció,
                                                         21. tétel                                                                     olvasóvá nevelés)
       A mennyiségi-, alaki-, nagyságbeli- és téri viszonyok felismerése, megfogalmazása, a tanulási folyamatok                   -    beszédészlelés – értés finomítása, beszédaktivitás
                                          módszerei, eszközei óvodáskorban                                                        -    kommunikációs készségek elsajátítása
                               A problémahelyzetek megoldására nevelés területei, módszerei                                       -    anyanyelvi kompetencia kialakítása
                                                                                                                                  -    metanyelvi tudatosság fejlesztése
                                                                                                                                  -    vizuális-verbális memória fejlesztése
Amikor a gyermek a környezetével ismerkedik, a tárgyak, dolgok, jelenségek megegyező tulajdonságait, kapcsolatait                 -    aktív és passzív szókincs bővítése, aktivizálása
keresi; vagy éppen fölfedezi azokat, amelyekben eltérnek (pl.: nagyság, szín, forma), tulajdonképpen relációkkal                  -    képi megfogalmazás árnyalása
ismerkedik. A gyermek nemcsak a tárgyak, jelenségek között keres kapcsolatokat, hanem a térben való tájékozódása            Tiszteletébresztés a teremtés iránt.
során saját személyével, személye és a tárgyak, személye és más személyek között is. Pl.: előttem, mögöttem, mellettem,     Olvasóvá nevelés.
rajtam.                                                                                                                     Szerepe az óvodai nevelésben:
(Az előző tételekből el lehet mondani az ott megfogalmazottakat.)                                                                 -    érzelmi intelligenciát fejleszt
                                                                                                                                  -    elaborál – feszültséget old
A problémahelyzetek megoldására nevelés területei, módszerei:                                                                     -    konkrét helyzetekkel ad választ a kérdésekre, a gyermek számmára érthetően, szimbolikusan
                                                                                                                                  -    kettős tudattal hallgatja, vagyis a realitást és a fantáziát kettéválasztja
A gyermek bármilyen utánzó mozgást, már régebben megfigyelt, lemásolt cselekvést képes felidézni. Ha egy                          -    nyelvi agresszió feldolgozása
problémával találkozik, ha tevékenysége közben valamilyen akadály lép fel, többféle megoldási módot is fel tud idézni.            -    speciális kommunikációs helyzet
A problémamegoldás egy magasabb tanulási folyamat eredménye, ami a gondolkodás fejlettségétől függ. A                             -    helyes nyelvi minták
gondolkodást pedig a problémahelyzet kelti életre. Mozgásba hozza a szerzett tapasztalatokat, ismereteket a probléma              -    világrendező szerepe van
megoldásáért. A problémamegoldás folyamatában jelentkező kereső próbálkozások, tévedések és véletlen beválások                    -    kulturális örökség átadása
menetét joggal mondhatjuk próbaszerencse tanulásnak. A belátás – amely a próbálkozások során szerzett tapasztalati                -    nemzeti identitás
anyag feldolgozását igényli – általában a tanulási folyamat végén jelentkezik, de a sorrend soha nem merev.                       -    morális értékrend
                                                                                                                                  -    bipoláris (jó-rossz)
Gondolkodásfejlesztő feladatainkat mindig a gyermek gondolkodási szintje, műveletisége határozza meg.                             -    önbizalom erősítő
                                                                                                                                  -    vágyteljesítő
A fejlesztőfeladatot érdekes játékok, játékos szituációk, problémahelyzetek teremtésével segíthetjük. Akkor fejlesztjük a         -    félrehallások tisztázása
leghatékonyabban a gyermeki gondolkodást, ha olyan szituációkat teremtünk, amelynek kereső-, felfedező-,                          -    szókincsbővülés
alkotótevékenységre ösztönöznek. Pl.: különböző alakzatokra szétvágott kép összeillesztése – ki kell találnia, hogy mi            -    belső képet gyárt
van a képen, eltérő magasságokat létrehozni kockaépítőből stb.                                                                    -    figyelemtartás
                                                                                                                                  -    memóriafejlesztő
                                                                                                                                  -    könyv iránti érdeklődés
                                                     22. tétel                                                                    -    vizuális, auditív, mozgásos mese előadása során pozitív élmény, a befogadás élménye
                              Az irodalmi nevelés jelentősége az óvodai nevelésben                                                -    aticipáció – előfeltételezés, a gyermek tudja, hogy minden jóra fordul
                             Az irodalmi élményszerzés pszichológiai feltételei;                                                  -    eufemizál – megszépít
                            a mese és a vers kedvelésének gyermeklélektani okai,                                                  -    antropormorfizmus – emberi tulajdonságokkal ruház fel
                           a mesei motívumok és a gyermeki világkép párhuzamai                                                    -    animizmus – állatoknak is lelket tulajdonít …
             A mai magyar gyermeklíra sajátosságai, jelentősége az óvodai személyiségformálásban                            Projektpedagógia: A gyermekeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségleteik vannak.
                                                                                                                            Az ő igényeiket, érdeklődésüket, érzés- és érzelemvilágukat, a helyzetükből adódó kulturális háttereket kell figyelembe
                                                                                                                            venni.
Az óvodai irodalmi nevelés célja a 3-7 éves gyermekek pozitív személyiségjegyeinek megalapozása, érzelmi, erkölcsi és    Motívumok:
értelmi fejlődésének elősegítése, nyelvi és kommunikációs képességeinek fejlesztése a gyermekirodalom esztétikai -       Átváltozás: a kisgyermek is gyakran érzi magát kiszolgáltatottnak, a mese átváltozás-motívuma feloldja benne ezt az
művészi hatásaival, a gyermekirodalomhoz szorosan kapcsolódó tevékenységek, módszerek (bábjáték, dramatizálás            érzést és az ebből adódó feszültséget.
stb.) sajátos eszközeivel.                                                                                               A minden minden lehet motívuma: (kettős tudat) bármiből lehet valami – székek sora = vonat
                                                                                                                         Veszély-menekülés: a gyermek képzeletében a gyakran veszélybe kerül, majd megmenekül. A kicsiségből fakadó
Az óvodáskorú gyermek irodalmi érdeklődésének szakaszossága, a mesék, versek szeretete, befogadása, feldolgozása         tehetetlenség érzését jól kompenzálja ez a motívum.
fejlődéspszichológiai, illetve életkori jellemzőin, pszichikus feltételein, adottságain alapul.
Életkor pedagógia kutatók: J. Bruner, J. Piaget, H. Wallon, Mérei Ferenc, Nagy László, Binét Ágnes, Bruno Bettelheim     Kompenzálás: a nagyotmondás, a dicsekvés életkori sajátosság (kompenzálás - kiegyenlítési túlzás)
…                                                                                                                        Elégtétel: mindig a legszegényebb, a legelnyomottabb, a legkiszolgáltatottabb, a legkisebb győz, leküzdve minden eléje
Waldorf-óvodák: a nevelő ne kösse gúzsba a gyermek bontakozó és ismeretlen személyiségét, hanem elégítse ki az           tornyosuló akadályt.
életkorából, akaratából, körülményeiből stb. adódó szükségleteit.                                                        Vágyteljesítés: Az óvodás képzeletében minden vágyát, kívánságát teljesítheti. A gondolat mindenhatóságát kínálja
A gyermek utánzás révén tanul.                                                                                           számára a mese. Az idő, a tér, a természeti törvények sem akadály.
Piaget: az életkori sajátosságoknak döntő szerepük kell hogy legyen a gyermekek foglalkoztatásában.                      Ellentétek: A kisgyermek mindent önmagához viszonyít, csak a feltűnően eltérőt tudja egymástól megkülönböztetni. A
Figyelembe kell venni: életkorának megfelelő érdeklődési körét, előzetes élményeit, tapasztalatait, tudásszintjét,       mesékben a szélsőségesen ellentétes meseelemek segítik a gyermeket abban, hogy a környezetében lévő tárgyak eltérő
gondolkodásának és beszédének fejlettségi fokát.                                                                         vonásait jobban meg tudja ragadni. A mesealakok nem ambivalensek, nem egyszerre jók és rosszak, mint minden élő
Nagy László (Didaktika gyermekfejlődéstani alapon): a tantervek kidolgozói vegyék figyelembe a gyermek                   ember. Az ember jó vagy rossz, épp úgy, ahogy a gyermeki gondolkodásban.
fejlődésének törvényszerűségeit, bármilyen elméleti kerekekben is értelmezzék azokat.                                    Ismétlés: beleélési folyamatosságot biztosít. Bruno Bettelheim: „A gyermekeknél a legkisebb lülső vagy belső inger is
Két felfogás:                                                                                                            megszakíthatja az asszociatív fonalat … Az ismétlés stabilitást visz ebbe a folyamatba.” Az ismétlődő mesei elemek
1. A fejlődéslélektan azon iskoláihoz kapcsolódik, amelyek elfogadják az életkori sajátosságok létét és a fejlesztési    segítségével sajátítja el a mese logikáját.
folyamatokban, a tartalom meghatározásában való figyelembevételük szükségességét.
2. Konstruktivizmus álláspontja: nem feltételezi, hogy léteznek bármiféle életkori sajátosságok; a kisebb gyerekek az    A gyermeki világkép és a mese:
adott probléma, tanulási feladat megoldásához még nem rendelkeznek kellő előzetes tudással, még képtelenek               A mese csodáinak elfogadását a gyermek realisztikus világképének jellemzői határozzák meg, melyek az őskori ember
értelmezni az adott tartalom elsajátítása során szükségessé váló tapasztalatokat.                                        hiedelemvilágát is idézik. Piaget: a gyermekekre jellemző az egocentrikus gondolkodás, melynek jellemzője, hogy a
Óvodai nevelés országos alapprogramja: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, érési             valósághoz való alkalmazkodás helyett a gyermek az általa észlelt jelenségeket, összefüggéseket a már benne kialakult
törvényszerűségek, környezeti hatások határozzák meg, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei   sémához igazítja. A gyermeki világképet az úgynevezett asszimilációs elvek jellemzik. Ezek közül az animizmus
vannak.                                                                                                                  (megelevenítő gondolkodás), az artificializmus (a természet minden tárgyát, jelentését emberek állították elő), a
A kisgyermek irodalom kedvelésének fejlődési sajátosságai:                                                               mágikus gondolkodás (a megváltozott valóság az ő vagy az emberek szándékának eredménye) elősegítik a mese
      -     ritmus, rím- és szókedvelése, a szavakkal való játék                                                         csodáinak befogadását.
      -     a szemléletes cselekvő, majd szemlélete képszerű gondolkodásának jellemzői                                   A népmese ugyan a felnőttek körében keletkezett irodalmi alkotás, de mégis az óvodáskorú gyermekhez áll a
      -     képzeletének intenzív fejlődése                                                                              legközelebb. A 3-7 éves korú gyermekek ritmus-, rím-, szókedvelését a népi mondókák mellett a versek elégítik ki. A 3-
      -     nagyfokú emocionalitása, beleérző-beleélő, empatikus képessége                                               4 éveseknek a ritmus és az értelemtől elkülönült hangzás szerez örömet. Az 5-7 évesek ugyancsak élvezik a költői
      -     szimultán kettős tudatának kialakulása                                                                       alkotások hangzásbeli játékát, zeneiségét, de ők erőteljesebben érdeklődnek már a vers témája iránt, és megragadja őket
Rím, ritmus: a funkciógyakorlás, az ismétlés, a folyamatosság vált ki benne érzelmi megnyilvánulásokat, örömöt. A        a költői képek szépsége is. A téma csak akkor válik érdekessé számukra, ha az hangzásbeli élvezettel párosul.
szavakkal való játék is alapja a versszeretetének.
Játékos szóalkotások: álldiga-járdiga-várdiga, icinke-picinke, iciri-piciri, dunnyog-szunnyog,                           Dobszay Ambrus: A gyermekvers formai jellemzői:
Hangutánzó szavak: háp-háp-háp, gi-gá-gá, kot-kot-kot-kot-kotkodács                                                          -    erőteljes formai, zenei megformálás, a tartalmi elemek háttérbe szorulása a formaiakhoz képest,
Hangulatfestő szavak: cammog, libben, villog                                                                                 -    a magyar nyelv szabályos hangsúlyozásának verstani megerősítése,
Indulatszók: hej, juj, sej                                                                                                   -    viszonylag egyszerű mondatszerkezet, versszak- és mondathatárok egybeesése,
Melléknevek: ordas farkas, ravaszdi róka                                                                                     -    ismétlések, párhuzamosságok,
Gondolkodása: szemléletes-cselekvő, majd szemléletes-képszerű gondolkodásának fejlődése, élmény- és                          -    kicsi és konkrét szókincs,
tapasztalategyüttesei révén 5-7 éves korában eljut oda, hogy egyre inkább ráérez a versekből sugárzó érzelmekre,             -    szójátékok,
gondolatokra, hangulatokra is.                                                                                               -    néphagyomány kínálta formák, műfajok, kifejezések használata
Az óvodás gyermek gondolkodásának fő jellemzője a szemlélethez kötöttség. E pszichológiai sajátossága, melynek               -    képszerűség.
révén a mesék, történetek, elbeszélések átélhető kormákban ábrázolt mondanivalóját közel érzi magához.
A gyermek fantáziája, empatikus képessége révén a mesék hallgatása során életre kelnek a mesealakok, a különböző         Tematikus jellemzők:
meseszituációk, az események, a cselekményfordulatok. A mesébe belefeledkező gyermek érzelmeit a polaritás, a sírás          -    helyzetszerűség – konkrét életszerűség,
és nevetés, az izgalom, az öröm, az elkeseredés, a lelkesedés a szépért, a jóért, a rossz elutasítása jellemzi.              -    gyermekalakok gyakori szerepeltetése
Kettős tudatával, a mesetudattal fogadja be a mesét. Együtt érez a főkőssel, belehelyezkedik lelkivilágába, együtt él,       -    cselekményesség
együtt harcol vele, de közben tudja, hogy ez nem a valóság, tudja, hogy mindez csak a képzelet világában lehetséges.         -    elvont gondolatiság kerülése
Mérei-Binét: „A kettős tudat önmagában is vonzó, izgalmas közeg, örömforrás: feszültséghordozó, feszültségteremtő és         -    kicsinyítés, gyermek méretekhez igazítás
feszültséget elvezető”.                                                                                                      -    természeti világ és állatok szerepeltetése
A gyermek lelki fejlődésének vannak bizonyos gondolati, indulati, szemléleti vonásai, melyek megfelelnek a népmesék          -    humor
bizonyos szerkezeti elemeinek, fordulatainak, illetve motívumainak.                                                          -    képzeleti játékok, szerepjátékok
Bruno Bettelheim: „A gyermek ezeket a motívumokat csodásnak tartja, mert a legmélyebb érzései, reményei és                   -    töprengő attitűd.
szorongásai találnak bennük visszhangra, én nem kell őket ízekre szedni egy számára felfoghatatlan racionalitás hideg
fényében”.                                                                                                               Világképi jellemzők:
-      antropomorfizmus
-      animizmus
-      intencionalitás, a történések szándékoltásának feltételezése,
-      természet és emberi világ történései közötti összefüggés feltételezése
-      felértékelődő kicsiségek
-      figyelmesség, érdeklődés, éberség.
A verses mesék cselekménye általában egyező az eredeti népmese cselekményével. A versformát azonban
jellemzi a tömörség, a ritmikus bevezető és befejező formula, a versforma zeneiségéhez igazodó pattogó
párbeszédek, a rímelő sorok, a képszerű nyelvezet, a költői képek: jelzők, hasonlatok, megszemélyesítések,
alliterációk, allegóriák tobzódása.
Zelk Zoltán, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Illyés Gyula, Kormos István, Fazekas Anna, Rónay György
                                                       23. tétel
                            A személyiségformálás lehetőségei az irodalmi nevelésben:
                                                                                                                           A gyermekek fejlődéspszichológiai sajátossága, hogy ebben a korban a távolság, az irány, a nagyság, a forma észlelése
                            értelmi, érzelmi, morális, szociális kompetenciák fejlesztése                                  még bizonytalan. Az emlékezés fejlődésében a mesék-versek hallgatása elsősorban az emlékezés tartóssága és a
                                                                                                                           felidézés képességének fejlesztése terén jelentős. A mese ismétlődő szerkezeti elemei, motívumai támaszai a gyermek
                       Az irodalom iránti fogékonyság, érdeklődés felkeltésének lehetőségei                                emlékezetének. A gyermekirodalmi művek jelentős mértékben járulnak hozzá a gyermeki képzelőerő, a képzelet
                                     (motiváció, kezdeményezés, rítusok, …)                                                fejlődéséhez. Egyaránt fejlesztik a 3-7 évesek reproduktív és produktív fantáziáját, melynek eszközei többek között a
                                          Az irodalmi nevelés módszerei                                                    mesékben meglévő látszat és valóság, és a mesetudat. A vers a gyermek fantáziájában megjeleníthet hangulatot,
                                                                                                                           helyzetet, személyt, jelenséget. A találós kérdések mozgósítják a gyermek képzeletét, fejlesztik emlékezetét, jártasságát
                                                                                                                           a megfigyelésben, segítik a következtetések helyes levonásában.
1.
A művészi értékű gyermekirodalmi alkotás az esztétikum, az esztétikai hatások segítségével biztosítja a gyermeki
személyiség sokoldalú formálását. Az irodalom sokfajta képesség és készség kialakításában játszik jelentős szerepet.       2.
Az esztétikai nevelés: Az óvodapedagógus fontos feladata a gyermekek szép iránti fogékonyságának felébresztése, a          A motiváció:
szép élvezésének és a szép kifejezése képességének megalapozása, a gyermekek esztétikai érzelmeinek gazdagítása a          A hatékony motiválásnak fontos eleme többek között a figyelem felkeltése, ébrentartása, a tanulás tartalmához
gyermekirodalom művészi hatásaival is.                                                                                     kapcsolódó személyes érdekeltség, az elégedettség érzésének létrehozása.
Érzelmi nevelés: új érzelmek kialakításának és már meglévő érzelmek elmélyítésének feladata. A mese hősével együtt
élő gyermekben kifejlődik a beleérző, beleélő képesség, az empátia. Az azonosulási folyamat, az irodalom hallgatása        A motiváció cselekvésre késztető belső indíték, a képességek fejlődéséhez és az ismeretek elsajátításához
közben kialakuló belső képek segítségével formálhatjuk a gyermekek esztétikai, erkölcsi és közösségi érzelmeit.            legmegfelelőbb belső aktivitás, figyelemkoncentráció, az, amikor az újszerű, még ismeretlen jelenség, tárgy iránti
A művészi gyermekirodalmi alkotások az élmények, érzelmek egész skáláját hívják életre: a csodálkozást, a lelkesedést,     kíváncsiság és a tárggyal való tevékenykedés által kiváltott érdeklődé spontán módon vonzza és aktiválja a figyelmet.
a derűt, az örömöt, a boldogságot stb.                                                                                     Kezdeményezés – az érdeklődés felkeltése: külső és belső aktivitás serkentése, az önkéntelen figyelem megragadása, az
Korunk meséiben is meg kell hogy legyenek a népmesei alappillérek: erkölcsi, világnézeti, esztétikai tartalmak.            érzelmi hatás kiváltása.
A kisgyermek versélménye, a vers érzelemgazdagító hatása elsősorban a ritmushoz kötődik. A gyors lüktetésű vers            Spontán motiváció: kapcsolódhat a gyermekek játékához, a természet változásaihoz, az évszakok körforgásához, a
érzelmileg felderíti, élénkké teszi a gyermeket, ha lassú a vers ritmusa, akkor megnyugtatja, vagy éppen unalmat vált ki   népszokásokhoz, jeles napokhoz, élményszerű sétákhoz, művészeti, környezetismereti tevékenységekhez, valójában az
belőle.                                                                                                                    óvodai élet minden rezdüléséhez.
Erkölcsi nevelés: A gyermekirodalmi alkotások a leghatásosabb eszközei a gyermekek számára értelmi síkon nehezen           Babaszoba – altatók, sétáltató, táncoltató, állni, járni tanító mondókák.
megközelíthető erkölcsi ítéletek, fogalmak kialakulásának és erkölcsi magatartásuk formálásának.                           Babakonyha – Süti, süti pogácsát, Szita, szita, sűrű szita, Töröm, töröm a mákot.
Prózai műfajok: optimista szemléletükkel, befejezésükkel bizakodóvá, derűssé teszik őket. Nem tanácsos távol               Piacos, boltos játék – Hogy a csibe, hogy?
tartanunk a gyermekeket a negatív érzésektől sem. Az óvodáskorúak irodalmában csak egyetlen jellemvonás avat kőssé.        Lakodalmas játék – fiú- és lánycsúfolók, leánykérő rigmusok; Réce, ruca, vadliba, Házasodik a lapát, Most viszik, most
A gyermeknek az irodalmi mű bemutatása után határozottan állást kell foglalnia a pozitív tulajdonsággal rendelkező         viszik …
szereplő mellett, és nagyon határozottan el kell utasítania a negatív emberi tulajdonságokat megtestesítő szereplőket.     Vásáros játék: Weöres Sándor: Kutyatár, Kassák Lajos: Ószeres dala
Bruno Bettelheim: „minél egyszerűbb és érthetőbb a jó hős, annál könnyebb azonosulni vele, és annál könnyebb               Labdajátékok: Mándy Stefánia: Labda,
elutasítani a rosszat.”                                                                                                    Fúró-faragó játékok: Csoóri Sándor: Fasuvasztó Péter
A gyermek számára jó, az erkölcsös egyben szép is, az emberi gyengeségekre utaló jellemvonású hős gonosz is, rút is.       Vonatos játék: Weöres Sándor: Kocsi és vonat
A gyermek értékítéletében az esztétikai és etikai kategóriák összefonódnak..                                               Építőjáték: elkészülhet Bukus király vára, betyárok tanyája, baromfiudvar, állatkert (Adj Isten, egészségére, A brémai
                                                                                                                           muzsikusok.
                                                                                                                           Indirekt érdeklődéskeltés: Pl.: előző nap gyűjtött őszi leveket, őszi terméseket, zöldségfélét olyan helyre teszi az óvónő,
A népmesék mondanivalójából, a szereplők viselkedéséből, jellemvonásaikból tanulja meg a gyermek a becsületesség,          ahol a gyermekek felfedezhetik azokat, tevékenységet végeznek velük, beszélgetnek róluk. Vagy virágcsokor, virágtál.
igazságosság, őszinteség, bőkezűség stb. erkölcsi fogalmak lényegét, ezekből ismeri meg a kapzsiság, a hazudozás, a        Makk Marci bábfigurája, Ősz-anyó – Tarbay Ede: Ősz anyó, Makk Marci meséje. Vagy: Mit rejt a kincsesláda? /
butaság stb. negatív töltésű erkölcsi kategóriáit.                                                                         mesetarisznya, mesedoboz.
Szociális kompetenciák fejlesztése: A vidám, játékos, közös mondókázás, versmondás, az együttes mesehallgatás              Direkt kezdeményezés: Különösen a prózai irodalmi alkotások iránt kell gyakran indirekt vagy direkt módon
örömteli tevékenység a gyermekek számára. A közös élményszerzés hozzájárul az érzelmekre épülő, kapcsolatteremtő           érdeklődést kelteni.
képesség igényének kialakulásához, a szocializálódáshoz. Egyes népmesék, műköltészeti alkotások mondanivalójukkal          Motiválhatunk képeskönyvekkel, képeskönyv képeinek nézegetésével (beszélgetés módszere)
erősítik, teszik vonzóvá a gyermekek számára a közösséget. (A brémai muzsikusok)                                           Mindig hatásos kíváncsiságot ébreszteni a mű szereplőinek bábfiguráival.
Értelmi képességek fejlesztése: Az irodalmi nevelés fontos feladata a gyermekek figyelmének, gondolkodásának,              Irodalomhallgatásra motiválni spontán helyzetekhez kapcsolódva, illetve indirekt és direkt módon a leghatásosabban
emlékezetének, képzeletének fejlesztése.                                                                                   zenével, dallal tudunk.
A megfelelő motiváció megragadja a gyermek önkéntelen figyelmét, az óvodapedagógus szuggesztív bemutatása révén            A népszokásokhoz, néphagyományokhoz kapcsolódó programok sok spontán és indirekt kezdeményezési alkalmat
elmélyül, és lassan átadja helyét a szándékos figyelemnek.                                                                 kínálnak. (szüret, ádventi koszorúkészítés, Luca-nap búzavetés, farsangi fánksütés, húsvéti tojásfestés.)
Bruno Bettelheim szerint csak akkor érvényesül a mese nevelőereje, ha többször is meghallgatja a mesét, és bőségesen       A spontán, az indirekt és direkt kezdeményezés eszköze lehet gyakran a mozgásos játék, a népi énekes gyermekjáték, a
van ideje és lehetősége arra, hogy gondolkodhasson rajta.                                                                  néptánc. A mesékre, versekre irányíthatják a gyermekek figyelmét a gyermekek vizuális tevékenységének eredményei
                                                                                                                           (rajzok, bábfigurák, tárgyak, közösen ragasztott képek stb.).
Vajda Aurél: A hősök harcában kialakult viszonyok, az események sorrendje, az ok-okozati kapcsolatok, az egyes             A mesedoboz, a mesetarisznya, a mesezsák, a mesesarok, a mesekuckó, a gyertyagyújtás önmagában is gyakran lehet a
cselekményfordulatok tér- és időbeli elhelyezkedése, a versek gondolatmenete nemcsak a képszerű, de a gyermek              mesehallgatás motivációs szertartása.
logikus gondolkodását is fejlesztik. A mesékbe feledkező kis óvodás alapvető gondolkodási műveleteket végez:
összehasonlít, analizál, szintetizál, ítéleteket alkot, következtet, általánosít. Esztétikai élményei, a hőssel való
azonosulás révén bővülnek ismeretei. A gyermekversek a már átélt élményekre, tapasztalatokra, a gyermekek meglévő          3.
ismereteire alapoznak.                                                                                                     Az óvodai irodalmi nevelés alapvető módszerei:
     -     bemutatás                                                                                                        Gyakran az irodalomhallgatásra motiváló eljárásként alkalmazzuk.
     -     beszélgetés                                                                                                      Irodalmi művek – mesék, versek – bemutatása után semmiféle erőltetett beszélgetést ne provokáljunk!
     -     magyarázat                                                                                                       Bruno Bettelheim: „A mese jelentését soha nem szabad elmagyarázni a gyermekeknek.”
     -     szemléltetés                                                                                                     Zilahi Józsefné: „A meséhez tilos feladatokat kapcsolni, visszakérdezni, hatásáról faggatni a gyermeket!
     -     gyakorlás                                                                                                        Természetesen, ha gyermekeknek van kérdésük vagy közölni valójuk a hallottakkal kapcsolatban, arra válaszolunk
                                                                                                                            illetve meghallgatjuk őket, de ez a beszélgetés nem lehet tudatosan moralizáló.
Bemutatás:
Ideális körülmények biztosítása: csend, nyugalom. (külső passzivitás, intenzív belső aktivitás)                             Magyarázat
A mesehallgató viselkedésmód beleélést, belső aktivitást bizonytó magatartás. (tágra nyílt szemek, nyitott száj)            Az értelmező magyarázat a fogalmakat, a gyermekek számára ismeretlen kifejezéseket teszi világosabbá.
Az irodalmi tevékenység esetében a legfőbb szemléltetőeszköz az óvónő beszédének érzékletessége, láttató ereje,             Az óvodáskorú gyermekek alakuló fogalmai még nem stabilak, szókincsük gyér, ezért is szükséges bizonyos esetekben
akusztikai, zenei megformáltsága. Ahhoz, hogy mese-, versmondásunk magával ragadó legyen, a mesét, verset                   a magyarázat módszerének alkalmazása a mese-, vershallgatás tevékenységéhez kapcsolódva is.
emlékezetből kell mondanunk.                                                                                                Magyarázatuk legyen rövid, a gyermekek által már ismert fogalmakat, nyelvi kifejezéseket, szavakat tartalmazzon, ha
Bruno Bettelheim: „… helyesebb a mesét elmondani, mint felolvasni, … mert így jobban alkalmazkodhatunk a                    lehet, kapcsolódjon hozzá valamilyen, a többoldalú érzékelést biztosító eszköz vagy cselekvés.
helyzethez és a gyermekekhez … ideális esetben a mesemondásnak olyan interperszonális eseménynek kell lennie,               A gyermekek számára ismeretlen fogalmakkal, eszközökkel, tárgyakkal, növényekkel, állatokkal stb. leghelyesebb a
melynek során a gyermek és a felnőtt egyenrangú partnerek – s ez a helyzet sose állhat elő, ha a történetet felolvassák a   mese, vers bemutatása előtti napokban megismertetni a gyermekeket. (játékaik közé csempészhetjük ezeket)
gyermekeknek”.                                                                                                              Verseket ne magyarázzunk!
Úgy kell elhelyezkedni a mesemondáshoz, hogy minden érdeklődő gyermek jól láthassa, hallhassa.                              (Séta közben megnézhetjük a virágzó galagonyafát, a pitypangot, a tó partján ringó nádat, a fuvolázó békákat stb.)
Mielőtt előadjuk, elemezni kell a szöveget. Ki kell alakítania a belső képet, megfogalmaznia a mese mondanivalóját,         Vannak olyan, a gyermekek számára ismeretlen fogalmak, amelyeket a mese szövegébe szőtt, szinonim kifejezésekkel
átélnie hangulati hatásait, kialakítani saját állásfoglalását. Beszédtechnikai, beszédfonetikai feladatok helyes            könnyen világossá tehetünk. (vajaspánkó – fánk, girhes állat – sovány, mátka – menyasszony stb.) Illeszkednie kell a
megoldása: tiszta kiejtés, világos, feszített artikuláció, hangtörvények, magán- és mássalhangzók időtartamának helyes      mese hangulatához, stílusához, nem lehet hosszadalmas, bonyolult.
érzékeltetése.                                                                                                              Az irodalomhallgatás után is sor kerülhet rövid, egyszerű fogalommagyarázatra (a versek esetében is), ha a gyermekek
Vokális jelek (prozódiai tényezők) tudatos, célszerű alkalmazása: hangszín-hangszínváltás, tempó-tempóváltás,               rákérdeznek.
hangmagasság-, hangmagasságváltás, hangerő-hangerőváltás, szünet-szünettartás, magyar nyelvnek megfelelő
hangsúlyozás és dallamvezetés, beszédritmus.                                                                                Szemléltetés
A beszéd zeneiségével és dallamával illusztrálni tudjuk az egyes szereplőket.                                               Szemléletesség elve: az az oktatási elv, amely azt követeli, hogy az óvodai nevelés, az iskolai oktatás magának a
Beszédünk tempója ne legyen túl gyors.                                                                                      valóságnak, vagyis a konkrét dolgoknak, jelenségeknek, folyamatoknak és viszonyoknak – vagy legalábbis ezek képi
A verbális kommunikáció mellett a nonverbális kommunikációs megoldások nagymértékben fokozzák bemutatásunk                  ábrázolásának – a megismerésére épüljön.
szemléletességét. (tekintet, mimika, mozgásos kommunikáció, gesztus, testtartás, térközszabályozás, emblémák                Comenius: tanterveiben, tankönyveiben intette a tanítókat, hogy lehetőség szerint minél többet szemléltessenek
A bemutatás érzékletességét, képszerűségét biztosítják az irodalmi alkotás nyelvi-stilisztikai eszközei. (konkrét           természetesen (in nature) vagy legalább képekkel. „leginkább arról mondjuk, hogy ismeri a dolgokat, aki
főnevek: enni-innivaló helyett: szalonna, kolbász, kenyér, hamuban sült pogácsa, bor stb.; melléknevek jelzői               érzékszerveivel fogta azokat fel, aki értelmi elmélkedéssel, az csupán vélekedik, ki pedig szóban bízik, az csak hisz.”
funkcióban: ravaszdi róka, furfangos medve, tarka szarka, károgó varjú, csiripelő veréb, csengő barack stb.;                Napjaink pedagógiai törekvéseiben újra felvetődik a szemléltetés módszerének kérdése. Az óvodáskorú gyermek
hangutánzó, hangulatfestő, rokon értelmű igék: dorombol, hajkurász, ordibál, rivall stb.)                                   ismeretszerzési folyamatában nagy jelentősége van az észlelésnek, az érzékelésnek.
Népies-régies kifejezések: abrakol, irha, őrzötte, kondás, szűr                                                             Az értelmi és az anyanyelvi nevelésben, a kommunikációs képességek fejlesztésében nagy támasz a szemléltetés, a
Népmesei hasonlatok, hasonlító mondatok: a hasa morgott, mint a láncos kutya; akkora volt csak, mint egy mécsvilág.         közvetlen és sok érzékszervet foglalkoztató, spontán, játékos tapasztalatszerzés. A gyermek képzeteit, ismereteit
Megszemélyesítések: a bokrok azt recsegték, a szellő azt dudorászta                                                         konkrétabbá, tipikusabbá tehetjük a szemléltetőeszközökkel. Az irodalomhallgatáskor felhasználható
Nemcsak a magyar nyelv kifejezőerejével, hanem a magyar ember észjárásával is megismertetik a gyermeket, ezért              szemléltetőeszközök lehetnek a könyv, a könyv illusztrációi, a képek különböző fajtái, bábok, játékszerek, diaképek,
mesemondásunk ne nélkülözze ezeket.                                                                                         különböző tárgyak, használati eszközök és főként természetes anyagok: termések, levelek, ágak, virágok stb.
Népmesei sztereotípiák a népmesék nyelvéből kerülnek be a szókincsbe: reszketett a félelemtől, nem kellett kétszer          Csak esztétikus eszközökkel szemléltessünk. Figyelemfelkeltő legyen, újszerű, biztonságosan kezelhető
mondani a dolgot, égszakadás, földindulás                                                                                   Prózai műveket képeskönyvek illusztrációival, tábla rajzzal, gyermekrajzokkal, fotókkal, reprodukciókkal
A különböző szóalakzatok, a felkiáltások, megszólítások, felsorolások, körülírások stb., a különleges mód- és               Nem szabad, tilos a ritmikus, csupa zene, képszerű verseket képekkel szemléltetni.
állapothatározók (pl. lélekszakadva, loholva) a gyermekek beszédkészségének fejlesztői.                                     A groteszk egyáltalán nem szemléltethető, a gyermeki fantáziával alkotott belső képekkel nem tudunk (és nem is
Ne válasszunk olyan prózai alkotásokat, amelyekben sok az alárendelő és a többszörösen összetett mondat.                    szabad) versenyre kelni.
A mesét, a verseket is mindig az elejétől a végéig, megszakítások nélkül kell bemutatnunk.                                  A 3-4 éveseknek bemutatott lánc-, és halmozó szerkezetű meséket szemléltethetjük rajzsorozatokkal. Az ilyen korú
Beszélgetés                                                                                                                 gyermekek igénylik a mesemondással egy időben történő szemléltetést; segíti őket a szereplők észben tartásában és
A beszélgetés módszerén az oktatásnak kérdés-feleletformájában történő, egyénekkel vagy a közösséggel folytatott            beleélési folyamatosságot is.
szabad beszélgetést értjük.                                                                                                 Giccses műanyag játékokat ne használjunk!
Konkretizáló beszélgetés: előre megfogalmazott kérdésekre kapott válaszok sora.                                             A báb nemcsak színekben, formákban láttat, nemcsak érzelmi hatást teremt, hanem a belső tartalom pontosabb
„Heurisztikus beszélgetés” – kérdve kifejtő: a tanulók válaszaihoz igazodva tesz fel újabb kérdéseket, és különféle         megértését is elősegítheti. Érdeklődést kelthetünk, szemléltethetjük a főszereplőket, fokozhatjuk velük a mű
rávezető eljárásokat is alkalmaz.                                                                                           játékosságát. Motiválhatunk a mű meghallgatására, de ha már a kezünkben van, akkor fontos, hogy játszunk vele.
A beszélgetés a közlés, a közös érintkezés, az anyanyelvi információcsere módszere, amely az óvodai nevelés minden          Waldorf: nem szemléltethetik az irodalmi alkotásokat. Vekerdy Tamás: „A belső kép készítését a pszichológia
percében megjelenik. Gyakori a tervszerű, de nem kimondottan a kommunikációs nevelést célzó tevékenységekben (pl.:          elaborációnak nevezi. A belső kép készítése, indulatok, vágyak szorongások feldolgozási módja. Az óvodáskorú
a gondozás, a játék, a vizuális, a környezet megismerése, az irodalom stb.) és a kifejezetten a kommunikációs               gyermek játékában, mesehallgatáskor pörgeti fejében a belső képet, amelyet a hallott szavak, események táplálnak.
képességfejlesztést szolgáló módszerekben (képolvasás, bábozás, dramatizálás stb.) A beszélgetés módszere alkalmas a        Alaklélektani elméletek alapján a ritmikus mesemondás, az ismétlődő meserészletek, a ritmus, a dallam és a belső kép
gyermekek aktivizálására, meglévő ismereteik felelevenítésére, gondolataik kifejezésére, élménynyomok, tapasztalatok        kimunkálása összefügg.” A kész képek, diavetítő stb. láttán a gyermekeket megzavarja a belsőkép készítésében.
megfogalmazására. A beszélgetés módszere a kommunikációs képességek fejlesztésnek eszköze, az anyanyelvi nevelés            Kiss Tihamér pszichológus: (Piaget szellemében): a belső képteremtés (elaboráció) nem megy könnyen még a 2-3, 3-4
hatásos módszere.                                                                                                           éves korban.
A gyermek képzeteit, ismereteit konkrétabbá, tipikusabbá tehetjük a szemléltetőeszközökkel (képekkel, bábokkal), úgy       Fontos feladat az életkori beszédhibák kialakulásának megelőzése, felismerése, korrekciója, az élettani beszédhibák
mint a tárgy redukált, egyszerűsített, zavaró részektől mentes tükrözési formáival.                                        javítása a szakemberrel való együttműködéssel.
Az 5-6-7 éves gyermekek már képek és egyéb szemléltetőeszközök nélkül is azonosulni tudnak a mese cselekményével,
szereplőivel, az irodalom képszerűségével, jelképességével.
A szemléltetés módszerének alkalmazásáról minden óvónőnek magának kell döntenie, ismerve a csoportjába járó
gyermekek fejlettségét, élmény-, tapasztalatgazdagságát, beszédkészségét és a bemutatandó irodalmi mű tartalmi és          2.
formai jellemzőit.                                                                                                         A gyermeki beszéd fejlődése:
                                                                                                                           Feltételei:
Gyakorlás és ismétlés                                                                                                            -     beszédészlelés,
A meséket, verseket ismételten is be kell mutatnunk a gyermekeknek , szükséges az elsődleges bevésést követően az                -     beszédértés,
ismétlések biztosítása.                                                                                                          -     beszédprodukció: ép idegrendszer, ép hallás, ép beszédszervek,
Egyszeri hallásra kb 6-8 elemet tud megjegyezni az ember (szótag, értelmes szó, vagy egyéb elem.                                 -     szociális környezet
A monoton ismétlésnél sokkal eredményesebb az érdeklősét keltő, változatos formában való ismétlés. Az ismétlés lehet       Receptív: képes megérteni, de nem tud verbálisan megnyilatkozni
folyamatos, egyéni, páros, mikrocsoportos vagy csoportos. Az óvodások kedvelik a gyakori ismétlést, a mese többszöri       Expresszív: szimbolikus módon képes kialakítani gondolatait
feldolgozását. (bábozás és dramatizálás is)
Mese ismétlése: bábozás, némajáték, párbeszédes jelenetek eljátszása, dramatizálása                                        1. Kommunikációs jel: sírás
Az új anyagként bemutatott verseket legalább kétszer, háromszor mondjuk el.                                                3.hónap: gagyogás, hangadás, öncélú játék, nem tudatos, funkcióöröm, magánhangzókat használja, billabiális : a, ó, e;
Helytelen az egész csoporttal közösen mondókát vagy verset mondogatni (éneklős, kántáló, nem tudják követni a vers         mássalhangzók: m,p,b,t,d – beszédszervek felkészítése a beszédre
ritmusát)                                                                                                                  6-8 hónap: sikongat, kiabál, artikulációs bázisa kialakul a nyelvnek
Nem lehet az a cél, hogy a gyermekekkel magoltassuk a verseket. Az óvodai bemutatások, a gyakori ismétlések során a        9. hónap: intonációt, dallamot utánoz. Érzelemközvetítő szerepe van.
gyermek önkéntelenül is megtanulja a számára legvonzóbbakat, legérdekesebbeket. Ne a gyerekek szavaltatása, hanem          1. év: echolália – visszhang, látszatmegértés, utánozza az előmondott szavakat
a versek megszerettetése legyen a célunk.                                                                                  2 szótagos rövid, é – ó – a
                                                       24. tétel                                                           dajkanyelv, babytalk
                               Az anyanyelvi nevelés jelentősége az óvodai nevelésben                                      Különböző nyelveken hasonló szókincs: papa, mama
                         A gyermeki beszéd fejlődése, nyelvi szocializáció, beszédzavarok;                                 Leginkább helyzetből, gesztusból értelmezi a szavakat
                                            az anyanyelvi fejlesztő játékok
                      A játék szerepe a 3-7 éves korosztály nyelvi kommunikációs nevelésében                               1-2. év: holofrázisok – első jelentéssel bíró szavak. Szómondatok, egy szóba tömörített tapasztalat. A szó a
                                                                                                                           cselekményből alakul ki, a mama fordítja le az idegenek számára.
1.
Az óvodai anyanyelvi nevelés általános célja a 3-6 éves gyermekek beszédészlelésének, beszédmegértésének fejlesztése,      2-3 év: telegrafikus beszéd, 1-2 szavas mondatok. Agrammatikus, a nyelvtani viszonyokat nem használja; nincs
változatos módszerekkel, anyanyelvi játékokkal, különböző tevékenységformákkal, spontán beszédhelyzetekkel                 toldalék, szavakat rak egymás mellé.
beszédaktivitásuk fokozása, nyelvi és kommunikációs képességeik kibontakoztatása az iskolaérettség                         Kulcsszó stratégia – egy bizonyos szóval próbálja értelmezni a helyzetet. Preszintaktikus kommunkikáció – a
követelményeinek megfelelően.                                                                                              szómondat és a prozódia együtt adja a jelentést
Óvodai nevelés országos alapprogramja: az anyanyelvi és kommunikációs nevelés érvényesítése a nevelés egész                (Mama hozza a cuclit = Mama hozza; Mama cucli; Hozza cucli! Jelentésviszonylatoknak megfelelően rendezi el a
folyamatában, különös tekintettel:                                                                                         szavakat.)
      -    a gyermek beszédkedvének fenntartására,
      -    a gyermek közléseinek meghallgatására,                                                                          3. év vége 4. év eleje: flexiós beszéd.
      -    a gyermeki kérdések érvényesülésére,                                                                            A szavak végén hajlít, grammatikai formák használata, több szót mondanak már össze.
      -    a válaszok igénylésére,
      -    az intellektuális érzelmek és képességek alakítására: meghitt beszélgetésekkel, , az érzelmeket, gondolatokat   4. évtől egyre biztonságosabban használja a nyelvet, a korrekció fontos.
           kifejező szavakkal, mondatokkal, metakommunikatív eszközökkel.                                                  Kontextusos beszéd – összefüggő beszéd. Egységes logikai, gondolati viszonyokat tartalmazó szöveg.
Az anyanyelvi nev. fő feladata:
      -    képessé tenni a gyermekeket a verbális és metakommunikációs információk befogadására, megértésére,              Metanyelvi tudatosság:
      -    képessé tenni őket arra, hogy saját érzelmeiket, gondolataikat szóban pontosan és hatásosan ki tudják fejezni        2. hangra vonatkozó, fonológiai tudatosság: a szavakat hangokra bontja, 7-8 éves korra képes
           és közben alkalmazkodni tudjanak beszédpartnerükhöz is.                                                              3. szóra vonatkozó: amikor képes szóra, mint nyelvi egységre tekinteni, el tud vonatkoztatni,
Óvodáskor végére:                                                                                                               4. szintaktikai tudatosság: szavak egymáshoz való viszonya, szószerkezetek alá, mellé és hozzárendelő
      -    figyelmesen hallgassák meg a felnőttek, és a gyerektársak közléseit                                                         szintagma
      -    értsék meg a környezetükben élők verbális és metakommunikációs jelzéseit.                                            5. pragmatikai tudatosság: képes figyelni arra, hogy mondanivalója érthető legyen.
Az iskolába lépés előtt:                                                                                                   Nyelvi szocializáció:
      -    ejtsék tisztán a magán és mássalhangzókat,                                                                      Piaget: a gyermeki beszéd az ún. „egocentrikus” beszédtevékenységtől halad a szocializálódott beszéd felé.
      -    beszéljenek érthetően, folyamatosan kommunikáljanak,                                                            Az egocentrikus beszéd a beszédfejlődésnek egy olyan átmeneti stádiuma, amely a külső és a belső beszéd között
      -    gondolataikat, érzelmeiket mások számára érthető formában életkoruknak megfelelő tempóban és                    helyezkedik el.
           hangsúllyal tudják kifejezni,                                                                                   Az anyanyelvi kommunikatív képesség összetevői:
      -    minden szófajt használjanak a beszédben, alkossanak változatos mondatszerkezeteket, mondatfajtákat.                  -      a relációszókincs,
Az anyanyelvi fejlettség színvonala, a fejlesztés eredménye mérhető. (PREFER, ERVI)                                             -      általános szókincs minimum,
Az anyanyelvi fejlettség feltétele az egyes tantárgyak tanulásának, különösen az írás és olvasás megtanulásának.                -      társalgási nyelvkészség,
     -    elbeszélési nyelvkészség,                                                                                                             ügyetlen finommozgás
     -    a nyelvhasználati jártasság.                                                                                                          motorikus nyugtalanság
A nyelvkészség kialakulásának főbb szakaszai:
     -    a szituatív beszéd                                                                                               E tünetek nem minden esetben utalnak megkésett beszédfejlődésre. Ha azonban több hasonló tünet figyelhető meg,
     -    a kontextusos beszéd – társalgási nyelvkészség                                                                   tanácsos azokat a gyermekorvossal megbeszélni.
     -    az elbeszélő (összefüggő) beszéd – 4-5 éves korban jelenik meg, de csak az óvodás kor végére alakul ki.
                                                                                                                           Orrhangzós beszéd: (rinolális)
Az 1-3 éves gyermek beszédének egyik jellegzetessége, hogy beszéde a referenciális (közlő, tájékoztató) jellegű
megnyilatkozásai mellett számos konatív (felhívó, tájékoztató) jellegű megnyilatkozást is tartalmaz. Igen sok az emotív,   Többnyire hasadt szájpadlással, "farkastorokkal"" születtek. Kis részük lágy szájpad bénulás vagy renyheség
érzelemnyilvánító céllal mondott szövege is.                                                                               következtében beszédhibás.
A szociális tanulás során alakul ki a szocializáció, vagyis a társadalmi normák, értékek és viselkedésnormák átvétele.                 Az orrhangzós beszéd a legsúlyosabb beszédhibák egyike ( csupán az m, n, ny hangot ejtik tisztán).
Ebben a folyamatban jelentős szerepe van a kommunikációnak.                                                                             A nyitott szájpadlás vagy a rosszul működő lágy szájpad következtében kiáradó levegő mielőtt a
Kommunikáció:                                                                                                              szájüregben felpattintaná zárhangok zárát, vagy súrlódó zörejt keltene a réshangok résén stb. megszökik az orrjáraton.
      -    információtovábbítás,                                                                                           Így lesz a b, p hangokból m, az l, t, d hangokból n, a ty, gy-ből ny, az sz, z,c,s,zs, cs hangokból h szerű zörej, az f,v,r,j
      -    az interperszonális (személyközi) viselkedés egyik fajtája                                                      hangok egyáltalán nem szólalnak meg, a k, g -t krákogásszerűen képezik ezek a nehézsorsú gyermekek.
      -    az interakció (társas kölcsönhatás) egyik félesége,                                                             A beszédtanítás csak idejekorán végrehajtott műtéti beavatkozás után indulhat meg.
      -    élőlények közötti jelentésközvetítés.                                                                           A terápia lényege a használaton kívüli lágy szájpad intenzív munkába állítása. Ez részben mozgásneveléssel
A verbális kommunikáció mellett a nem verbális kommunikáció csatornái, a nem verbális jelek csoportja:                     (fúvógyakorlatokkal, lágy szájpad tornák) részben a fonematikus hallás kimunkálásával történik.
      -    vokális jelek,                                                                                                              Nagyon fontos az ok meghatározása. Ezért dünnyögő beszéd esetén gége orvosi kivizsgálást kell kérnünk. (
      -    tekintet,                                                                                                       kell -e plasztikai műtét)
      -    mimika,                                                                                                         Fontos az ajakzárlat edzése ( csücsörítés ), nyelvgyakorlat ( nyelv erősítése), légző gyakorlatok.
      -    mozgásos kommunikáció: gesztus, testtartás, térközszabályozás – proxemika                                       Ha plasztikai műtétre nincs szükség lágy szájpad tornák beállításával segíthetünk.
      -    emblémák (ruha, hajviselet stb.)                                                                                A logopédia sok türelmet, leleményességet és főként rutint igénylő feladat. Figyelembe kell venni a gyermek életkorát,
      -    kronémika (kommunikáció időviszonyai : csend, üdvözlés, közlés, búcsú, stb. mennyi ideig tart).                 játékossági igényét, személyiségét.
Vokális jelek:
      -    hangszín                                                                                                        Pöszeség
      -    hangfekvés
      -    hangmagasság                                                                                                    Az élettani beszédhibák határát az határozza meg, hogy a gyermek mikor kezdett el beszélni.
      -    beszéddallam                                                                                                    Az anyanyelv beszédhangjainak következetesen helytelen kiejtését pöszeségnek nevezzük. A pöszeség oka alapján:
      -    hangerő                                                                                                         működési (funkcionális)- szervi (organikus) pöszeség. A pöszeség kiterjedése alapján: általános (diffúz)- részleges
      -    hangsúly                                                                                                        (parciális) pöszeség. A pöszeség tünetei alapján: torzítás, hangcsere, hangkihagyás. Pösze növendékeink vizsgálatát
      -    hanglejtés                                                                                                      végezhetjük beszélgetés közben képmegnevezés formájában, vagy szó illetve szöveg utánamondása alapján.
      -    beszédtempó                                                                                                     Sorrendtervezéssel kezdjük a munkát. Elhatározzuk, hogy melyik hangot alakítjuk ki először és melyiket utoljára.
      -    beszédszünet.                                                                                                   Artikulációs mozgásgyakorlatok vezetik be a tulajdonképpeni hangképzést. Hallási differenciáló gyakorlatokat végzünk
                                                                                                                           a mozgásgyakorlatokkal párhuzamosan. A hangfejlesztés a pöszeség megszüntetésének legdöntőbb szakasza. Fontos,
A metakommunikáció a nem verbális kommunikáció része, amelyre a kisgyermek igen fogékony. Számára nagyon                   hogy a kiejtendő hangot ne szóban, hanem szövegben alakítsuk.
fontos, hogy a környezetében élők metakommunikatív jelzéseiből érezze, hogy elfogadják, kedvelik, szeretik, értékelik.     Rögzítés a következő szakasz. Automatizálás. A pösze gyermek hibás kiejtését többnyire beszédkezdete óta használja,
Az ezekkel ellentétes jelzéseket igen hamar érzékeli.                                                                      így beszédhibája, mire iskolába kerül, 3-4- éve automatizálódott, szokásává vált. Ezt csak következetes gyakorlással
                                                                                                                           lehet lerombolni.Kialakítjuk a helyes kiejtést beszélgetés közben.
Beszédzavarok                                                                                                              Az egyes kiejtéshibák :
                                                                                                                           Selypítés (szigmatizmus): sz-z-c, s,sz,cs hiba. Gyakori beszédhiba.
Megkésett beszédfejlődés okai: halláscsökkenés, hallási figyelem zavara, mozgásfejletlenség, értelmi fogyatékosság, ma     Az I hiba (lambdacizmus), mindig raccsolással párosul. Nemegyszer pusztán nyelvi ügyetlenség a zavar oka.
már 18 hónapos kortól számítjuk, régen 3 éves kortól.                                                                      Raccsolás (rotacizmus), r hiba. Megszüntetése hosszadalmas. Oka gyakran a raccsoló környezet, a nyelvi ügyetlenség,
A megkésett beszédfejlődés időbeli késés, maradéktalanul gyógyítható, az akadályozott beszédfejlődésnél más jellegű a      nemritkán a lenőtt, illetve rövid nyelvfék.
fejlődés menete, súlyosabb maradványtünetei vannak. A beszédfejlődés késésének lehetnek szervi okai (hasadékok,             A k-g hiba( kappacizmus, gammacizmus).
hallássérülés), szociális okai (elhanyagoltság), örökletes is lehet (lassúbb érés, főleg fiúknál).                         Az f,v hiba: meglehetősen ritka.
Orvosi vizsgálat (hallás) után logopédus kezeli. Bármilyen beszédzavarral küzdő gyermek korai segítséget igényel,          A ty, gy, ny hiba: csak kisgyermekek beszédhibája.
mivel az időben elkezdett foglalkozásokat sikerhez vezethetnek.                                                            A b,d hiba: felnőttek körében is gyakori. A h hiba: a helyes képzés módja: nyitott ajkak, nyitott fogrés, passzív nyelv a
                                                                                                                           lágyszájpad zárja az orrüreget, a hangszalagok h állásban vannak. A J hiba ugyancsak kisgyermekek beszédhibája. Az
A megkésett beszédfejlődés első jelei lehetnek:                                                                            ö,ü hiba: a kisgyermekek gyakori beszédhibája. A p,t,m,n hangok. Az orrhagzós beszéd: a legsúlyosabb beszédhibák
               kevés gagyogás az első életévben                                                                           egyike. Az orrhangzós (rinoláliás) gyermekek, többnyire hasadt szájpadlással, „farkastorokkal” születtek. .(Montágh
               első értelmes szavak késői kimondása                                                                       Imre, Montághné Riener Nelli:Gyakori beszédhibák a gyermekkorban,76-123 old.)
               kétszavas mondatok késői megjelenítése
               szavak, illetve feladatok meg nem értése                                                                   A beszédhibások 60%-a pösze.
               érthetetlen kiejtés 3 éves korban idegeneknek                                                              Okai:
               megkésett általános motorikus fejlődés                                                                              hallási megkülönböztető képesség gyengesége
           hangképző szervek renyhesége                                                                                  Kifejezetten a hangos beszéd zavara. Javítása hosszú időt vesz igénybe. A dadogás első tünetei általában akkor lépnek
           funkcionális- működési                                                                                        fel, amikoe a beszédigény és a beszédszervek artikulációs ügyessége közötti egyensúly felbomlik.
           organikus ok - szervezetben                                                                                   Tünetei:
Fajtái:                                                                                                                   görcsös megakadások, beszédfélelem (logofóbia), együttmozgások, az aritmia. A dadogás javításában az utóbbi időben
           1.funkcionális pöszeség                                                                                        széles körben elterjedt az ún. viselkedésterápia. Megtanítják a dadogót együtt élni a beszédhibájával.
oka: ajakhasadék, szájpadláshasadék, lenőtt nyelvfék, fogrendellenesség                                                   Eredete: szervi eredetű, beszédfejlődési zavar, neurózisból ered. A javítás szempontjából a dadogás eredetének
tünetei:                                                                                                                  tisztázása főleg a gyógyszeres kezelés beállítása miatt fontos, a kifejezett logopédiai munkát, annak a módszerét
          hangcserék r-l ladír-radír                                                                                     elsősorban a dadogás tünetei alapján határozzuk meg.
          hangtorzítások szita--sita
          hangkihagyás malom--maom
          szótagcsere fekete- feteke
                                                                                                                          Kiváltó okai:
         2. általános pöszeség                                                                                                     pszichés traumák: ijedtség, félelem, hosszabb ideig tartó szorongás.
     hangok jelentős részére kiterjedő mássalhangzóra és magánhangzóra is                                                          Az ézelmi, indulati fezsültség kiéleződése: sértése, csúfolódások, az irigység, féltékenység, beteges óvatossg.
                                                                                                                                   Rendellenes beszédfejlődés: egyformán káros lehet és okozhat a dadogást a korai és a késői beszédfejlődés.
         3. részleges pöszeség.                                                                                                    Az örökletesség: általános felfogás szerint a dadogás oka jelentős %-ban az örökletességben keresendő.
     Néhány hangra kiterjedő szita-sita                                                                                            A laterális dominancia zavara: gyakorlatban leszűkitik jobb-és balkazesség kérdésére. Konstitució: Szondi
                                                                                                                                    Lipót vizsgálataival kimutatta, hogy a dadogók családjában igen gyakoriak a görcsös megbetegedések.
     Pöszeség korrekciója.                                                                                                         Gyermekkori agyi sérülések: az agyi sérülés hátterű dadogás általában klónos görcsökkel jár együtt.
     Logopédiai fejlesztéssel. Csak akkor érdemes fejleszteni , ha már folyamatosan beszél. Elég hosszú folyamat. Ha               Betegségek: szoros összefüggés mutatható ki az asztma és a dadogás között.
     túl korán kezdjük el fejleszteni, állandóan kijavítjuk, beszédfélelem alakulhat ki.                                           Utánzás: ritkán fordul elő.
Foglalkozások menete:
     El kell dönteni, hogy melyik hangot javítjuk elsőként és melyiket utolsóként. Figyelembe veszzük a
     beszédfejlődés menetét/ előbb jelenik meg az f , mint az r/ egymáshoz közel álló hangokat ne tanítsunk egyszerre /   A dadogás javítása:
     s- sz/ f,l,k,v,h,j,b,sz,d,,c,g,z,ö,ü,t,cs,ny,ty,r,gy
     Bátorítsuk, biztassuk. Ne erőltessünk semmit. TÜRELEM, MEGÉRTÉS                                                       hosszadalmas folyamat, általában nem nagy sikerrel.módszerei attól függően alakultak ki, hogy milyen területek
     Tervszerűség, szakszerű foglalkozások.                                                                               képviselői foglalkoztak a dadogó gyerekkel. Pedagógiai indíttatású módszerek—didaktikus módszerek.
                                                                                                                          Lazítógyakorlatok, légzési gyakorlatok, hangringató gyakorlatok, magánhangzós gyakorlatok, mássalhangzós
Hadarás: A beszéd ritmusának zavara, sajátos beszédneurózis. Főleg idegrendszeri eltérés okozza, nem felgyorsult          gyakorlatok, hangsúlygyakorlatok, ritmusgyakorlatok, spontán beszélgetések. A cselekvéssel kapcsolt beszéltetés
beszéd. Vannak elnyújtott és összemosott, lenyelt szótagok, a beszéd nehezen érthető.                                     módszere: Cseveljeva, N.A. dolgozta ki. Abból indul ki, hogy a dadogó számára általában a spontán beszéd
A hadaró személyiség komplex tünet együttes: monoton beszéd, pontatlan artikuláció, szegényes szókincs, helyesírási       akadályozott. Minden mondani kell: „ felveszem az azstalról a házikó sablonját”.pszichológiai módszer: arra
nehézségek, kusza íráskép, mozgászavarok, szórt figyelem, pszichés zavarok jellemzik, életmódja zaklatott, mindig siet,   törekszenek, hogy a megakadás-félelemmé fokozott várakozás a megakadásra-légzésgátlás-hanggátlás beszédgátlás kört
mégis elkésik.                                                                                                            megszakítsák. Az orvosi kezelés és a gyógyszeres kezelés: ez a módszer az orvosi beavatkozások és a gyógyszerelés
A hadarás (tachylalia) a beszédütemének és ritmusának a sérülése, s mint ilyen, a dadogással egy nagy csoportba           felől próbált hatni a dadogókra. Komplex módszerek: az előző módszereket együttesen alkalmazzák. A komplex
sorolható. A hadarás esetében nem tapasztaljuk a dadogásnál fellépő görcsös megakadásokat. A hadarás nem mutat ún.        módszerre jó példa a kombinált játék és logopédiai terápia. Ezt a módszert Katz Bernstein dolgozta ki. A módszer
„nehéz „hangokat. Fontos különbség hadarás és a dadogás között az, hogy a dadogás javulása általában szakaszos. A         lényege, hogy minden gyakorlat 4 feltételnek felel meg: előmutatás, kérdés-felelet, vezetve lenni, váltakozó
hadarást nem a beszédszervek ügyetlensége váltja ki, hanem az idegrendszerben fellépő rendellenesség okozza.              megjelenítés, közös megjelenítés. Az egész komplex módszer végső célja a teljes értékű személyiség kialakítása a
 Tünetei: gyorsaság, pontatlan artikuláció, szegényes szókincs, pontatlan helyesírás, a mondatot nem fejezi meg,          beszédhiba megszüntetésével. ( akaraterő, önuralom, kitartás). Szépen javítható a dadogás közös munkával, és még az
monotónia.                                                                                                                osztály többi tanulója is segíthet ebben. ( elakadáskor, elhangozhat egy-egy nyugtató szó).
A hadaró gyermek egész magatartása nyugtalan, ideges, hajszolt ember benyomását kelti. Állandóan mozog, keze lába
külön céltalan mozgásokat végez, hamar elpirul, izzad, könnyen elveszíti önuralmát.                                       korrekciója:
 Javítása: a legfontosabb teendő a beszéd ütemének, ritmusának mielőbbi lassítása és ennek automatizálása.                          az akadozó mondatok lassú, türelmes kedves megismétlése
Figyelmezethetjük mozgásának általános lassítására. Éneklés nagyon hasznos, éneklés közben rendeződik a légzés,                     mesélve, dalolva, dúdolva, játszva oldott légkörben
kellő mennyiségű levegő áramlik be a tüdőbe, a dallam hajlításai megkívánja a természetes módon lassított artikulációt.             mondókák, versek népdalok.

Kórosan lassú beszéd                                                                                                      Cél: a dadogók sikerélményhez juttatása
A dadogás ellentéte, mindent lassan csinálnak, nem csak a beszéd lassú.

A dadogás                                                                                                                 Anyanyelvi fejlesztő játékok
                                                                                                                          Hallásfejlesztő játékok:
Komplex magatartásforma a kommunikáció megzavart funkciójából ered. 5 éves kor körül élettani, ekkor az élénk             Érdekes figyelemfelkeltő zörejek, hangok felismerése, megnevezése, differenciálása, a hallás és a beszédhallás
gondolkodás szavakba öntése még nehéz, a gyerek megakad, keresi a szavakat, de nincs beszédgátlás, nincsenek              sokoldalú fejlesztése.
görcsös megakadások.                                                                                                      3 éveseknek:
A kórós dadogásra légzészavar, görcsök, ismétlések, beszédfélelem, együttmozgások, vegetatív tünetek jellemzők.                -     Ha hallod a csengő hangját, emeld fel a kezed!
Lehet klónusos : amikor az első szótagot ismételgeti a dadogó, tónusos amikor a görcs már a hangadást is                       -     Ha furulyaszót hallasz, lépj előre egyet!
megakadályozza, és tonoklónusos, ami a kettő kombinációja.                                                                     -     Hol ketyeg? (auditív lokalizáció)
4-5 éveseknek:                                                                                                              3 évesek:
     -     Mi pottyant le? (auditív differenciálás) (Előre bemutatott tárgyakkal; ha téveszt mutassuk meg; nehezítés: 2-         -     Papírforgó fújása
           3 zörej után válaszoljon)                                                                                             -     Gyertya vagy gyufa lángjának fújása
     -     Kukk (auditív differenciálás, magas-mély hang megkülönböztetése) (Kör közepén egy bekötött szemű                      -     Kisebb távolságból papírszeletek, papírállatok, vatta elfújása
           gyerek, ha felemeli a kezét megáll a kör, odamegy valakihez és azt mondja Kukk!, a másiknak ugyanolyan           4-5 évesek:
           hangmagasságban kell válaszolnia, a kérdező addig folytatja, amíg ki nem találja, hogy ki az)                         -     Gyertya lángjának fújása f, p, t hangok szakaszos hangoztatásával
     -     Lopakodás (auditív lokalizáció) (Körben ülnek, a kör közepén bekötött szemmel egy gyerek, valaki                      -     Szívószállal víz, majd gyümölcsjoghurt vagy kefir felszívása
           belopakodik a kör közepére, a hunyónak ki kell találnia, hogy merről jött.)                                           -     Az előbbi gyakorlatok nehezítve a távolság növelésével, angyobb méretű tárgyakkal, vékonyabb szívószállal.
6-7 évesek                                                                                                                  6-7 évesek:
     -     Környezetünk zajai (auditív emlékezet, asszociáció) Magnóról zörejeket hallunk, ki kell találni, minek a              -     Gyűrt és hajtogatott papír zsebkendő felszippantása vékonyabb és vastagabb szívószállal.
           hangja, halk hangok is legyenek)                                                                                      -     Pingponglabda fújása (verseny, ceruzából épített labirintusban, gyerekek szája az asztal lapjával egy
     -     Állathangok utánzása (magas-mély, hangos-halk hangok megkülönböztetése, hangutánzás) (Egy gyerek                            magasságban legyen!)
           állathangot utánoz, rámutat valakire, annak folytatnia kell, melyik állat hangja?)                                    -     Lufiember (képzeletbeli léggömbfújó gyakorlat. A gyermekek kettős körben állnak párosával, az egyik
                                                                                                                                       gyermek orron át beszívja, szájon át kifújja a levegőt, így fújva keményre a „párját”, majd sziszegve gyorsan
Légzőgyakorlatok:                                                                                                                      leenged a lufi (gesztusokkal is jelezhetik)
Az érthető, tiszta beszéd alapja a helyes beszédlégzés. Figyeltessük meg a gyerekekkel, hogy az élettani és a
beszédlégzés különböznek egymástól.                                                                                         Beszédszervek ügyesítésére szolgáló játékok:
                                                                                                                            Arc- és ajakgyakorlatok:
                                                                                                                            Céljuk az arc- és ajakizmok erősítése, ügyesítése, ezáltal az ajakkal képzett hangok alakítása. Különösen fontos ez
Az életfenntartáshoz szükséges élettani légzésre az egyenletes belégzés és az egyenletes kilégzés jellemző, míg a           azoknál a gyerekeknél, akik csecsemőkorban nem, vagy csak rövid ideig szoptak.
beszédlégzés gyors, hangtalan, mély belégzéssel és hosszú, változó intenzitású kilégzéssel jár.                             3 évesek:
A légzőgyakorlatok célja a vegyes (rekesz- és mellkasi) légzés elsajátítása, automatizálása.                                     -     Csibejáték (Ajkuk csücsörítésével fölcsipegetik a tenyerükből a magokat.)
3-4 éveseknek:                                                                                                                   -     Küldjünk puszit!
     -    Futás után a rekeszlégzés megfigyelése.                                                                                -     Tátognak a halak.
     -    Napozzunk a strandon! (Hanyatt fekve egyenletes be- és kilégzés)                                                  4-5 évesek (hangadással nehezítve):
     -    Lihegj úgy, mint egy kiskutya!                                                                                         -     Pöfékeljünk, mint a mozdony! (Lélegzetvétellel p hang adása.)
     -    Ki tud több levegőt szívni a pocakjába? (Hanyatt fekve, kéz a hason.)                                                  -     Utánozzuk a mentőautó szirénáját! (U-I hangok ejtése lassan, majd gyorsabban, ajkak csücsörítésével és
                                                                                                                                       széthúzásával, zárt fogsorral)
                                                                                                                                 -     Hogyan nevetünk? Hogyan áll a szánk, ha szomorúak vagyunk? Hogy vicsorít a farkas?
                                                                                                                            6-7 évesek:
                                                                                                                                 -     Bohóckodjunk! (Grimaszoljunk zárt szájjal – jobbra-balra, föl-le, körbe)
4-6 évesek:                                                                                                                      -     Kövér ember, sovány ember (Töltsük meg arcüregünket levegővel, majd hirtelen engedjük ki a levegőt és
     -     Lélegezz úgy, ahogy a képek mutatják! (A képeken orr-orr, orr-száj, száj-száj látható. Fekve, ülve és állva.                szívjuk be az arcunkat.)
           Először az egyenletes légzést gyakoroljuk, és csak ha már mindenkinek jól megy, akkor változtatjuk az
           időtartamot)                                                                                                     Nyelvgyakorlatok
     -     Másszunk föl a hegyre! (Erőlködő, nehézkes járás lihegéssel) Fölértünk a hegytetőre (megkönnyebbülünk,           Céljuk a nyelvizmok erősítése, a nyelv mozgatásának tudatosítása.
           egyenletesen lélegzünk). Beszippantjuk az erdő tiszta levegőjét (hosszú, lágy levegővétel, kifújás). Lefutunk    3 évesek:
           a lejtőn (frissen, könnyedén, gyorsan vesszük a levegőt).                                                             -     Cilu cica eszik (lefetyeli a tejet, körbenyalja a száját, megpróbálja lenyalni az orrát, állát is,)
Hangadással összekötött légző gyakorlatok:                                                                                  4-5 évesek:
3 évesek:                                                                                                                        -     Nyissátok ki a szájatokat, mint egy kiskaput! Sétáljon ki a kapun a nyelvetek, aztán bújjon el!
     -     Ki tudja utánozni …? (Gyors, mély belégzés után.) Kígyó (sz), vonat (s), csodálkozás (ó), légy zümmögése              -     Szaladgálnak a lovak (csettintgetés)
           (z)                                                                                                                   -     Támasszunk meg egy ropit a nyelvünkkel a felső fogsorunk mögött!
4-5 évesek:                                                                                                                 6-7 évesek:
     -     Hogyan…? - …hívjuk a cicát? (c) …fúj a cica, ha kutyát lát? (f) - … pattan a buborék? (b) - … pipál                   -     Nyissuk nagyra a kaput, menjen föl a nyelvünk a padlásra, menjen le a nyelvünk a pincébe, sétáljon a
           nagyapó? (p) - … berreg a motor? ®                                                                                          nyelvünk a kapu előtt körbe-körbe, bújjon be a házba, mossuk meg a fogunkat a nyelvünkkel alul, felül
     -     Most bohócok leszünk és butaságokat fogunk mondani. (Szótagok ismétlése – szi, szi, szi; za, za, za; lá, lá
           lá; cö, cö, cö)                                                                                                  Fonémahallást fejlesztő játékok:
6 évesek:                                                                                                                   A pontos beszédhallás feltétele az olvasás és az írás megtanulásának, a jó helyesírás kialakulásának. A tudatosítást a
     -     Hangstaféta (Két csapat áll vonalban egymással szemben. Indító jelzésre az első gyerek elkezd egy hangot         hangok felismerése, utánzása, izolálása, időtartamának megkülönböztetése, majd a szavak szótagokra bontása jelenti.
           hangoztatni, ameddig bírja.                                                                                      Felismerendő hangok a szó elején, végén, közepén vannak.
     -     Ha fogytán van a levegője, meglöki a szomszédját, aki folytatja a hangoztatást. Az a csapat győz, amelyik        Mássalhangzók
           később fejezi be.                                                                                                4-5 évesek
     -     Mondókák, rövid versek, szósorok mondása kilégzéskor                                                                  -     Hangoztatás: méhecske (z), forró víz (z), kígyó (sz), kiscsibe (cs), motor verseny (zs), hívjuk a cicát (c)
Fúvó- és szívógyakorlatok                                                                                                        -     Szó elején lévő hangok megnevezése
Ezek a játékok elősegítik a szájon át való ki- és belégzést, erősítik a lágy szájpadot és az ajkak izomzatát. Rövid ideig        -     Hangok felismerése a szavakban
végeztetjük.                                                                                                                6-7 évesek:
     -     Zöngefelismerés (morog-e, vagy nem morog?)                                                                          -     a fokozatosságot,
     -     Koppants-toppants! (K hangnál koppantanak, T hangnál toppantanak)                                                   -     a változatosságot
Magánhangzók:                                                                                                                  -     a játékosságot.
5-6 évesek:
     -     A rövid és a hosszú magánhangzók megkülönböztetése mozgással                                                   3.
     -     Tolvajnyelv (Titkosítjuk a gyerekek nevét, hogy csak a magánhangzókat ejtjük)                                  Minden játékfajta biztosítja a 3-6 évesek számára a pedagógusokkal, a felnőttekkel, a társakkal való kapcsolat felvételi
                                                                                                                          és együttműködési készséget, az empátiás megértést, a többoldalú, tudatosabb kommunikációs viselkedést. A játék a
Mondatfonetikai eszközök használatának gyakorlása:                                                                        gyermeki tanulás alapvető formája. A játék tartalmi fejlődése segíti a motorikus, szociális és verbális tanulást. Az
Célunk a beszédszituációhoz leginkább illő beszédmód alkalmazása.                                                         óvodások képességeinek kibontakoztatásában az empátia mellett nélkülözhetetlen, hogy az óvónő a játék nyelvén
Hangerőváltási gyakorlatok:                                                                                               tudjon kommunikálni a gyermekkel, vagyis, hogy szóbeli megnyilatkozásaik, metakommunikációjuk hiteles,
4-5 évesek:                                                                                                               egyértelmű legyen, őszinte együttérzésből, meggyőződésből fakadjon.
     -     Mondd úgy, ahogy én! (nagy hangerővel, közepes hangerővel, halkan, suttogva)                                   Porkolábné Balogh Katalin, Pális Judit: A játék a pszichikus funkciók együttes fejlődését segíti elő.:
     -     Mondd hangosabban/halkabban!                                                                                        -    mozgásfejlődést,
6-7 évesek:                                                                                                                    -    testséma, a cselekvéses reprezentáció intenzív fejlődését
     -     Karmesterjáték (A karmester intésére mindenkinek kimondják a nevét sorban. Ha a karmester magasra emeli             -    a percepció fejlődését, ami az ún. képi reprezentáció intenzív fejlődését eredményezi,
           a pálcáját, hangosan kell mondani, ha leengedi, halkan.                                                             -    a verbális fejlesztést- a szimbolikus reprezentáció intenzív fejlődését.

Hangsúlyjátékok:                                                                                                          Gyakorló, funkciós játék:
    -    Ülj le gyorsan! (2-3 gyerek, különböző székek, szóbeli utasításra kell minél gyorsabban helyet foglalniuk.)      A funkciógyakorlás, az ismétlés örömforrása a gyermeknek.
Ritmusgyakorlatok:                                                                                                        3-4 évesek: hangok, ritmikus szavak utánzása
    -    Ritmuskövetés (Jól ismert versek ritmusára járás vagy kopogás)                                                   Jó játékos jelent számukra az irodalmi alkotásokból ismert zenei hatású, ritmikus, játékos kifejezések ismételgetése. A
Hangszíngyakorlatok:                                                                                                      versekben, mesékben elhangzó értelmes vagy fiktív szavak ismételgetése, mondogatása révén gyakorolja a magyar
    -    Állatok hangjának utánzása különböző hangszínekkel.                                                              nyelvben jellegzetes magán- és mássalhangzókat -, az egyes hangcsoportok tiszta ejtését, azok megfelelő artikulációját,
                                                                                                                          a magyar nyelv helyes hangsúlyát, dallamát, ritmusát, a szavak érzelmi hatását.
Nem verbális kommunikációs játékok:                                                                                       Gyakorló funkciójátéka során tevékenységeinek, észlelésének megfelelően meg is nevezi ezeket, ezáltal bővül általános
Játék a tekintettel:                                                                                                      és relációszókincse.
     -     Állj fel! (Körben ülnek, egyikük tekintetével sorban megérinti társait, akin rajtafelejti, az feláll.          E játék sok információt közvetít a gyerekek nyelvi-kommunikációs fejlettségéről is:
     -     Farkasszemnézés (Párban, járás vagy más automatikus cselekvés közben egymás szemébe néznek.)                         -     A hangot, a mozgást ragadja-e ki a tevékenységből?
     -     Kövesd a mozdulatot! (A gyermekek a kezüket vagy a kezükben tartott tárgyat tekintetükkel követik.                   -     Alkalmaz-e új szavakat a játékában?
Játék a gesztusokkal és a mimikával, testmozgásgyakorlatok:                                                                     -     Mennyire kifejező, változatos, érthető a beszéde?
     -     Tükörjáték                                                                                                           -     Gondolkodását, gondolkodási műveleteit tükrözi-e verbális megnyilatkozása?
     -     Találd ki mit érzek!                                                                                                 -     Alkalmaz-e játéktevékenysége során nem verbális kifejezőeszközöket?
     -     Mimetikus játékok (cselekvést, stilizált mozgásokat utánzó játékok)                                                  -     Aktív-passzív-e a társakkal vagy felnőttekkel való beszédkapcsolatban?

Szókincs gyarapító játékok                                                                                                      Konstruáló játék:
4-5 évesek:                                                                                                                     A 3-4 évesek alkotó játékát főként a tervezés nélküli, ötletszerű manipuláció jellemzi, míg 5-6 éves kortól a
     -     Szópárok (Körbe ülve, óvónő kimond egy szót, odagurítja a labdát az egyik gyereknek, a kinek a szó                   konstruálás céltudatosabbá válik, ezzel együtt a verbalitás igénye is nő.
           ellentétét kell mondania)                                                                                            A társakkal együtt végzett alkotó tevékenységek kommunikációs helyzeteket teremtenek. (közös gondolati tervek,
6-7 évesek:                                                                                                                     megvalósításuk megbeszélése, megvitatása, kérdések-válaszok, párbeszédek)
     -     Mit visz akis hajó…? – i-vel? Stb.                                                                                   A konstruáló játék során:
     -     Mondd egy szóval! (Tárgyképek: tulipán, liliom, stb, aa gyűjtőfogalmat kell mondania)                                -     tanulják és tapasztalják a rész-egész viszonyát, megtanulnak matematikai kifejezéseket (sok, kevés, széles,
                                                                                                                                      egyenes, magas)
Mondat- és szövegalkotást fejlesztő játékok:                                                                                    -     gyakorolják a téri elhelyezkedést kifejező relációkat
3 évesek:                                                                                                                       -     fejlődik szem, kézkoordinációjuk, látási, hallási tapintási percepciójuk, ami beszédfejlődésük biztosítéka,
     -     Papagájjáték (Rövid, majd egyre hosszabb mondatok ismétlése)                                                         -     megismerik az eszközök nevét, fogalmát, tulajdonságát, használhatóságát, ami megjelenik szókincsükben is
     -     Haragszom rád! (Társa: Miért? Mondani kell rá valami indokot)                                                  Játékuk közben:
4-5 évesek:                                                                                                                     -     alkalmazzák a megszólítás, kérés, ténymegállapítás, instrukció, tudakozódás, véleménynyilvánítás nyelvi
     -     Mi van a zsákban? (Jól ismert tárgyak a zsákban, el kell róla mondani mindent, amit csak tud)                              formáit
     -     Mit tettem az asztalra?                                                                                              -     gyakorolják a változatos élethelyzetekhez kapcsolódó szóbeli szövegalkotást,
6-7 évesek:                                                                                                                     -     használják az emóciókat kifejező nyelvi megfogalmazásokat és annak nonverbális eszközeit.
     -     Gyertek haza, ludaim! (Gazdasszony újabb és újabb érveket talál ki, a ludak viszont kifogásokat találnak)      Szerepjáték:
     -     Szóvonat                                                                                                       A szerepjáték segíti a szociális kompetencia gazdagodását. A játékban fejlődik a gyermekek egymás iránti érdeklődése,
                                                                                                                          nő a társakkal való kommunikáció igénye.
Az anyanyelvi játékokban rejlő lehetőségeket csak abban az esetben használhatjuk ki teljességgel, ha szem előtt tartjuk   A játék során:
     -    a tudatosságot,                                                                                                       -     szabályokat állítanak fel,
     -    a tervszerűséget,                                                                                                     -     kinyilvánítják igényeiket,
       -    mérlegelnek, latolgatnak, megállapodásokat kötnek                                                                Anyanyelvi játékok felhasználása a nyelvi fejlesztéshez pl. hangutánzás, nyelvtörő versikék, hanggyakorlatok,
       -    megpróbálnak érvényt szerezni akaratuknak                                                                   artikulációs gyakorlatok. A népmesék nagy lehetőséget kínálnak az ízes, dallamos beszéd kialakításához. Mesékben a
A szerepjátékban jellemző:                                                                                              szavak és a beszéd segítségével működik a fantázia. A mese hozzájárul az aktív ill. a passzív szókincs fejlesztéséhez.
       -    az időbeni történések, a cselekmények egymás alá rendezése,                                                 Minél több mesét hall, annál fejlettebb lesz beszéde, sokszínű kifejezésmódja.
       -    az eseményekhez kapcsolódó tapasztalatok, élmények felelevenítése, megjelenítése,                                Az óvoda és a szülő közösen érzett felelősség alapján működjön együtt, ha kell logopédus bevonásával. Az óvónő
       -    az újra és újra felvetődő gondolatok verbális megfogalmazása                                                vegye tudomásul, hogy a gyerekek különböző társadalmi és kulturális szintű családból jönnek. Fontos a jó
A szerepjáték lehetőséget nyújt:                                                                                        csoportlégkör.
       -    a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek közötti kommunikatív kapcsolatok kiszélesedésére,
       -    s sokoldalú információszerzésre, interakciókra,                                                                 Az anyanyelvi nevelés módszerei: szemléltetés, bemutatás, gyakorlás. Anyanyelvi nevelésnél fő hangsúly a
       -    a beszéd sokirányú gyakorlására,                                                                            mesén, versen legyen. Keveset beszéljen az óvónő, minél többet motiváljon. Mesélés, verselés az anyanyelvi nevelés
       -    a párbeszédekre, beszélgetésekre.                                                                           legfontosabb módszere, + bábjáték + dramatizálás.
A felnőttel való interakció fejleszti a gyermekek beszédkészségét, feloldja a beszédbeli gátlásokat.
A gyermek a szereppel azonosulva keres a játékhoz eszközöket, tevékenységi formákat, nyelvi kifejezőeszközöket.         Az óvodai anyanyelvi nevelés és irodalom, az iskolai írást-olvasást, fogalmazást készíti elő.
Beszédkedvük fokozódik.
Szabályjáték:                                                                                                                Személyiségformálás az óvodai irodalmi foglalkozásokon
A szabályjáték lényege a játékszabály betartása. Ebben a játéktípusban a játék öröme nem a funkció gyakorlásából, a     Az irodalmi nevelés: Az irodalom varázseszköz a gyermek számára  tudattalanul fejleszt, élményszerű a tanulás. Pl.
szerepvállalásból, hanem a szabály szigorú betartásából fakad.                                                          a mesével olyan élethelyzeteket tud megtapasztalni, amit a valóságban nem tudna.
Segíti a fogalomalkotásban: tárgyak, testrészek nevei, cselekvések megnevezései, térbeli és időbeli relációk,           Az irodalmi foglalkozások feladata: az anyanyelv megszerettetése, a beszédkultúra megalapozása. Ehhez nyújtanak
mennyiségi, hasonlósági relációk, formák nevei, színek nevei, ellentétpárok, különbözőségek.                            segítséget a mesék és a versek.
Az értelemfejlesztő szabályjátékok az 5-7 éves gyermekek beszédét fejleszti: a gyermekek kérdéseket tesznek fel,             A gyermekirodalom művelője nem építhet az olvasó élettapasztalataira, ítélőképességére, ezért morálisan
állításokat, szabályokat fogalmaznak meg, különböző problémákat vetnek fel, vagyis beszédre kényszerülnek.              (erkölcsileg) rendezett világot kell nyújtania az olvasóinak. Erős a tanító-nevelő szándék. Az egészen kisgyermek
A játékokhoz kapcsolódó leggyakoribb beszédfejlesztő módszerek:                                                         valóban mindent elhisz, ami a mesében történik, de ahogy nő a realitásérzéke, úgy választja el a hihető és valószínűtlen
       -    a beszélgetés,                                                                                              dolgokat egymástól. Nagyon fontos, hogy a mesélő a gyermek feltett kérdéseire megfelelő választ adjon. Ezek segítik,
       -    a magyarázat,                                                                                               hogy a gyermekben kialakuljon a mesetudat, azaz hogy elkülönítse az irreális elemeket a valóságtól.
       -    a bemutatás,                                                                                                     A legfontosabb az ÉRZELMI ASPEKTUS. A mesei világkép: egységes világképet közvetít. Világrendező elv.
       -     a szemléltetés,                                                                                            Alapvető kérdésekre válaszol, szimbolikus formában.
       -    az egyes képekhez kapcsolódó módszerek,                                                                          Elrendezi a dolgokat. A mese bizonyos értelemben irreális, de amit a világról közöl az nem hazug, tehát reális. A
       -    a mimetikus játék, a dramatizálás és a bábjáték módszere.                                                   világrendező elv sémája: világ harmóniájának felbomlása, majd a megbomlott rend helyreállítása kétpólusú szerkezet:
                                                                                                                        jó és rossz küzdelme, a kettő egyértelmű elhatárolása (hősök, ellenlábasaik, negatív figurák),
                                                                                                                        próbatételek/döntéshelyzetek, énerősítő, vágyteljesítő, önbizalomerősítő, biztatás a kitartásra, helyes morális
                                                                                                                        mintákkal való szembesülés, azonosulás.

                                                                                                                             A mese segítségével tisztázhatjuk a jó és a rossz fogalmát, a jónak győznie kell a rossz felett, hogy helyreálljon a
                                                                                                                        világ harmóniája. A mesének vágyteljesítő szerepe van: a gyermek olyan világot képzel el, amelyben a rossz elnyeri
                                                                                                                        méltó büntetését  ezáltal feszültségoldó hatása is van.
                                                                                                                             Mesehallgatás közben megindul a gyermekben a belső mozi  belső képalkotás, .és közben fejlődik a gyerek
                                                                                                                        képzelete, képi gondolkodása, emlékezete, fantáziája. Ez szükséges és fontos ahhoz, hogy a gyermek elaborálni
                                           Vegyes: 22-23-24. tétel                                                      tudjon, tehát belső feszültségét levezesse.
                            Az anyanyelvi nevelés jelentősége az óvodai nevelésben                                           A gyerekre figyelő és csak neki szóló színes mese, képmese nyújt igazán élményt a gyerekeknek. A népmesék nem
                      A személyiségformálás lehetőségei az irodalmi nevelés folyamatában                                direkt módon, hanem példával nevelnek. A mesében szereplő csoda segít áthidalni a vágyak és a valóság közötti
                          A mesében előforduló mitológiai és kultúrtörténeti utalások                                   távolságot. A gyerek azonosul a hőssel, annak személyes vonzereje, pozitív szerepe erkölcsileg nevel  így a gyerek
                                                                                                                        differenciált emberismeretre tesz szert. Az ismétlődő próbák arra nevelnek, hogy tudni és akarni kell küzdeni. Később el
                                                                                                                        is játszhatják. Abból, hogy melyik gyerek milyen szerepet vállal, sok minden megtudhatunk a gyermek személyiségéről.
    Az anyanyelvi nevelés áthatja az egész óvodai életet (pl. játék, gondozás).                                              Nem jó, ha a mese végén konkrétan le van írva a tanulság. A jó mese sugallja a tanulságot.
    Célja: A beszédkészség kialakítása, amely mindenki számára érthető. Az óvónő minden verbális és nonverbális              Líra: különleges szerepe a pedagógus és gyermek közötti kapcsolatteremtésben (ringatók, cirógatók, altatók, stb.),
megnyilatkozásának fontos szerepe van: igényesség, helyes nyelvi minták, a gyerekhez való pozitív érzelmi                    Belső látás fejlesztése, nyelvgazdagodás, memória-, ritmusgyakorlat, mozgáskoordináció segítése,
viszonyulás.                                                                                                            beszédhibák felismerése s azok játékok, észrevétlen korrekciója.
    Az anyanyelvi nevelés feladatai: óvónő-gyerek kapcsolatai: egyéni sajátosságok megfigyelése, türelem, tapintat,
beszédhelyzetek kezdeményezése. A gyermek nyelvi kommunikációja elsőleges, ezért fontos a kapcsolatteremtés, és a       Az irodalom szerepe:
beszédkészség fejlesztése  egyéni fejlesztéssel  anyanyelvi játékokkal (pl. Mit visz a kis hajó, népi mondókák,       - alkalmazott irodalmi funkciók: kommunikációs készségek fejlesztése, anyanyelvi kompetencia megszilárdítása, helyes
versek felhasználása. Kiscsoportban beszoktatáskor höcögtetők, lovagoltatók. Az óvónő beszéde példamutató legyen.       nyelvi minták elsajátítása
    Nyelvi fejlesztés                                                                                                   - heurisztikus élmény legyen a gyermek számára (örömszerző), felfedező, róla szóló
    A családokban egyre kevesebb idő van a gyerekkel való foglalkozásra. Sok a TV nézés és ez az aktív szókincset       - elaborációtudattalan feszültség feloldása,
nem fejleszti. A gyerek nem tudja feldolgozni, valakivel megbeszélni a rengeteg információt. A TV nem helyettesíti az   - szorongásoldás,
élő mesét.                                                                                                              - nemzeti identitás, kulturális örökség átadása
                                                                                                                        - emocionális (intelligencia) képességek fejlesztése
- nyitottság, érdeklődés megőrzése, fejlesztése
- anyanyelvi képességek kialakítása, megszilárdítása, fejlesztése (pl. anyanyelvi szocializációbeilleszkedés a                   Mitológiai utalások  a mítoszt mesévé szelídítette Homérosz és Ovidius. Ezek történetek számos olyan elemmel,
társadalomba, másképp beszél a kortársaival, az óvónővel)                                                                     motívummal, amelyek a mesékben is fellelhetőek.
- félrehallások tisztázása                                                                                                        A tündérmese őrzi a mitikus eredetet. A mítosznak az Istenek voltak a hősei, a mese szereplői halandók, de benne
- beszédhibák korrekciója (mindig tapintatosan. elsődleges a megszólalás, ne frusztráljuk a gyereket az állandó               vannak a csodák a mesékben. A mesei motívumoknak mitikus gyökerei lehetnek: számok mágikus jelentése,
javításokkal!)                                                                                                                kiválasztottság szimbóluma, égigérő fa, ősi világkép, a világ hármas tagolása, a mesei hős mitikus eredete, csodálatos
- szociális készségek fejlesztése (empátia, szolidaritás)                                                                     képességek birtokában lévő pártfogók és ellenlábasok, stb. Az arany a kiválasztottság színe.
- problémamegoldó-, döntéshozó képesség fejlesztése
- beszédértés, memóriafejlesztés, szókincsbővítés, fantázia fejlesztése, világkép

     A mesélő és befogadó kapcsolata: Fontos a
           - pedagógus ön- és csoportismerete,                                                                                                                 A mese és a vers jelentősége a kommunikációban
           - hitelesség: csoportismeret szerepe az irodalmi foglalkozás témaválasztásában, idejében, előadásmódjában.                                         A nyelvi szocializáció folyamata az óvodáskorban
           - Rítusok kialakítása a biztonságérzet fokozása és a motiválás megkönnyítése (meseszőnyeg, mesetarisznya,                                         A beszédfejlesztés módszerei és eszközei az óvodában
stb.)
           - a mese bemutatása: fejből! Fejből mesélni jó, mert folyamatos szemkontaktus van óvónő és gyermek
között. Az óvónő közben tudja figyelni, követni a hallgatóság reakcióit.                                                      A mese és vers jelentősége a kommunikációban:
           - érzékletes, szemléletes előadásmóddal az azonosulás és a megértés megkönnyítése                                  Irodalmi kommunikáció: a hétköznapoktól eltérő, nem közvetlenül praktikus célokat szolgáló nyelvvel való
           - a „belső mozi” fejlesztése                                                                                       találkozás, ismerkedés.
           - a gyermek önálló reprodukciójának segítése                                                                            - a mesei helyzetek modellek a gyerek szocializációjában (belenövés a társadalomba),
                                                                                                                                   - a szituációkhoz, személyekhez való alkalmazkodás az emberi érintkezésben.
    Az óvónő szerepe:                                                                                                              - A differenciálás elsajátítása,
    mindehhez azzal nyújt segítséget, hogy állandó beszédkapcsolatban van a csoportjával.                                          - az empátia, a szolidaritás fokozása az irodalmi szövegek segítségével
     Ezért fontos, hogy az óvónő beszédmódja példaértékű legyen. Azért is, mert a beszédtanulás összekapcsolódik a                 - konfliktushelyzetek megoldása, kimondhatatlan szorongások feltárása az irodalom révén.
mozgásfejlődéssel és a játékkal. A pedagógusnak tudnia kell bánnia mozdulataival, hangjával. Mert a gyermek a felnőtt         Cél: a mese-vers megszerettetése, olvasóvá nevelés alapjainak lerakása, a beszédkultúra megalapozása.
szándékait, érzelmeit, a beszédének a ritmusából, tempójából, tagolásából, szüneteiből, hanglejtéséből, a beszédet
kísérő testtartásból, gesztusokból, arcjátékból méri le, tanulja meg.                                                         A mese és vers szerepe az anyanyelvi nevelésben, a mese és vers kedvelésének gyermeklélektani okai:
                                                                                                                                   A mese egységes világképet közvetít. Világrendező elv. Alapvető kérdésekre válaszol, szimbolikus formában.
A népmesében előforduló mitológiai és kultúrtörténeti utalások                                                                Elrendezi a dolgokat. A mese bizonyos értelemben irreális, de amit a világról közöl az nem hazug, tehát reális.
     A népmesék keletkezésének idejére utaló jelzések: Több elmélet is létezik annak magyarázatára, hogy egyes                     Mesehallgatás közben megindul a gyermekben a belső mozi  belső képalkotás. Ez szükséges és fontos ahhoz,
népmesei motívumok, elemek miért találhatóak meg több ország meséiben is. Földrajzi: ők azt mondják, hogy a mesék             hogy a gyermek elaborálni tudjon, tehát belső feszültségét levezesse.
keletről jöttek (India, Perzsia, Egyiptom), Ezeregyéjszaka meséi, és ezeket kezdték el Európában fordítani. A társadalmi           Nem jó, ha a mese végén konkrétan le van írva a tanulság. A jó mese sugallja a tanulságot.
elveket vallók azt mondják, hogy a mesék azonos létélményből születnek, a pszichológiai elveket vallók pedig azt                   Fejből mesélni jó, mert folyamatos szemkontaktus van óvónő és gyermek között. Ha a gyermeket pedig még be is
mondják, hogy lelki szükségletből alakultak így. Valószínű, hogy mindháromnak együtt van szerepe.                             vonjuk a mesébe, ha szereplővé válik az nagyon nagy élményt jelent nekik. A gyermek nem akar állandóan képeket
     A népmese az évszázadokon keresztül kikristályosodott tudás átadása. Eredetileg nem a gyerekeknek szólt.                 nézni. Az óvoda a személyes élmény kialakításának helye.
Keletkezési idejére és a mesék eredetére csak következtetni tudunk.                                                                A mesét nem szükséges a játékhoz kapcsolni. Mesehallgatáskor a gyermek befogadó. Ilyenkor a belső képsor csak
     A népmesék eredete  a legősibb rétegek, motívumok. Szimbólumok épülnek fel a mesében.                                   is a szó segítségével elevenedik meg.
     A népmesék a mágikus-mitikus korig vezethetnek vissza bennünket. Ide soroljuk a hősök és azok ellenfeleinek                   A kétéves gyermek könyve: a tárgyképeskönyv. Közvetlen környezetének ismerős tárgyait tartalmazza. Minden
származását is. Pl. Fehérlófia  nem isteni származású, de számunkra csodálatos őstől származik, ezáltal az isteni            újranézegetés felfedezés: kép és valóságos tárgy azonosítása, diadalmas megnevezése. A ráismerés öröme táplálja az
eredetű Akhilleusz típusú hősökkel tettük rokonságba. Ezeknek a lényeknek a sebezhetetlensége, ereje is a szülőkhöz           élményt.
kapcsolódik.                                                                                                                       A három év körüli gyerek a tágabb világ ismeretlen dolgait ábrázoló képeskönyveket szereti. A játékbolt
     A hős eredetének indoklására szükség volt és szükségesnek is tartották a mesélők és a mesét hallgatók is. Azért,         kirakatából sóvárgott játékszerek, a felnőttek tárgyai, közlekedési eszközök, házi- és vadállatok, szép virágok, lepkék,
mert egy-egy nép eredetét csak a mesék által tudjuk származtatni. Fehérlófia  állati mítosz alakja. A lóregéink és           stb. A képeskönyvet nézegetve ezerszer is megkérdezi: „Mi ez?” Tudja, és mégis kérdezi, mert új ismereteket, új
mondáink sajátságos csodás táltosa.                                                                                           szavakat gyűjt. Ezek a könyvek az éntudat megerősítésének eszközei. A gyerek kezd kilépni a „világgal teljesen egy
     A néprajztudósok a meseelemekből következtetnek a korábbi életformákra, népszokásokra, szertartásokra,                   vagyok” érzéséből, rájön, hogy énje a külvilágtól elhatárolható, ő maga a külvilágnak nemcsak része, hanem szemlélője
gondolkodásmódra. A különböző népek meséi idegen tájakról, távoli kultúrákról adnak hírt. A mesékben benne rejtőzik           is.
a művészet, a történelmi múlt, a természetrajz, a földrajz, a társadalomtudomány számtalan eleme.                                  A negyedik életév körül az előző képeskönyvek kedvelése mellett a gyerek könyvespolcra kerülnek a folyamatos
     A mese a felnőtté válás metaforája. A mesei hősnek (a gyermeknek) kell megtalálni a helyes utat az életben. A           történeteket tartalmazó szöveg nélküli és szöveges lapozgatók. Ezeket a könyveket csak felnőtt társaságában jó
mese kezdetén van egy egyensúlyi állapot, majd kilöki az életbe. A férfi szerepe: heroikus tett, a nőé: türelem, hallgatás.   nézegetni. A képekhez tartozó szöveget a felnőtt elmondja, vagy a gyerek kérésére felolvassa, hogy mi van oda írva.
Jó és rossz küzdelme. Két pólusú. Egyértelmű értékrend. Ezért is való a gyerekeknek. A csodaaz élet elsőségébe               Három-négy ismétlés után kép és szöveg összetartozik. Most már a kisgyermek is olvassa velünk. Előre elképzeli, hogy
vetett hit. Nem győzhet más, csak a jó. A királyságüzenet a mai gyerek számára.                                              mi következik, ha lapozunk. A várakozásra bizonyossággal jön a beteljesülés. Örömforrás: az anticipáció.
     A mese kompenzál. Királynak lenniuralkodni vagyok képes, de csak az képes uralkodni, aki saját vágyai felett is              Négyéves kor körül egy új igény is megjelenik: a mesélj!, azt jelenti, beszélj hozzám érthetően, tagoltan,
képes uralkodni. Hinnie kell abban, hogy képes rá. Otthon lenni a biztonságban, de ugyanakkor függőségben,                    folyamatosan, foglalkozz velem. Ez még a kurta mesék és hosszú játékok kora. Az átélés tudata megerősödik. A
kiszolgáltatottságban. felnőtté válás. Fele királyságegy ideig még együtt van a két generáció. Segítségre van még           gyerek rájön, hogy az egymást követő dolgok összetartoznak.
szüksége a fiatalnak. Királylány lesz a feleségea felnőtté válás fontos köve a társválasztásaz tud magának társat                Négy-ötéves korban jelenik meg a csodás történetek, az állat- és varázsmesék iránti kíváncsiság is.
találni, aki önmagát is el tudja fogadni.                                                                                          Fejlődés-lélektani, pedagógiai vonatkozások:
    2 éves: - képeket mutogatnak a gyermeknek, ilyenkor még az a fontos, hogy felismerje ezeket, - utánzás, - ölbéli
mondókák, ringató  fontos a szemkontaktus, érintés, cirógatás, simogatás, - szó és mozgás összekapcsolása, Ekkor           Felkészítés az iskolaérettségre: helyes nyelvi minták elsajátítása, beszédhibák korrekciója pszichológus, logopédus
még az élménnyel tanul a legtöbbet. Már ügyesebb a nyelvi kifejezőkészség!                                                  segítségével, félrehallások tisztázása, nyelvi kifejezőkészség serkentése, szókincs bővítése, absztrahálás fejlesztése, a
    3 éves (óvodáskor): - verseket, mondókákat mond, utánoz, - zeneiség, rövidség, tömörség, monotonitás, sokszor           gyermek koncentrációs képességének fokozása az irodalom (állatmesék-valós helyzet mesei szereplőkkel, novellamese,
ismételhető ezek összekapcsolhatók a mozgással., - állatmesék elmondása, - Antropomorfizáló látásmód  az állatok          legenda, monda-valós helyzet valós szereplőkkel, tündérmese-valóság és mesei valóság) segítéségével.
megszemélyesülnek, emberi tulajdonságokat kapnak, - A mese is tömör, csattanósra végződik.
    4 éves: - már ismeretei vannak szó és jelentés összekapcsolásáról, - a nyelvi kifejezés helyettesítője tud lenni a
valóság,
    - már figyel a rövidebb mesékre, - rövid idő alatt megtanulja a verseket (nem az a cél, hogy sokat tanuljon, hanem
hogy örömmel és jól tanuljon), - kettős tudat                                                                               A beszédfejlesztés módszerei és eszközei az óvodában:
    5 éves: - kettős tudat kialakulása, fantáziagazdagsága, - tündérmesék, - nyelvi humor iránti érzékenység                - beszédhibák felismerése, kötelező korrekciója logopédus segítségével 5-6 éves kortól (selypítés, raccsolás, orrhangzós
(halandzsa, nonszensz versek), - csalimesék, tréfák                                                                         beszéd, hadarás, pöszeségtorzítás, hangcsere, hangkihagyás,)
    6 éves: - a bonyolultabb, több epizódból álló mesék ideje, - lírai gyermekversek is hatással vannak a gyermekre, -      - ismert szövegek gyakori együttes ismétlése
erősödik a realitás iránti vonzódás, - csak azt hiszi, ami érzékszerveinkkel fölfogható (látható, hallható, stb.), - nő a   - beszédhibák eseteleges lelki ill. organikus okainak feltárása
tudományos ismeretek iránti érdeklődés, - mondókák, népdalok, felolvasás                                                    - játékos verses gyakorlatok alkalmazása
                                                                                                                            - az anyanyelvi nevelés nem korlátozódik egy bizonyos foglalkozás keretei közé, hanem az óvodai érintkezés teljes
A mese kedvelésének gyermeklélektani okai: Anticipáció  előrelátás, a gyermek tudja, hogy hogyan fog végződni a            körét átfogja - szoros, elválaszthatatlan kapcsolatban áll más művészeti jellegű tevékenységekkel, más foglalkozási
mese. Mindig jóra végződik. Teljesíti a vágyat, önbizalmat erősít. Van a meséknek egy linearitása (folyamatossága).         ágakkal.
Megtanulja az élményeket szavakba foglalni, tagolni. A mesei elemek és folyamatok gyakran megfelelnek a gyermek
gondolkodás- és érzelemvilágának, lelki folyamatának. Mindig minden lehetséges. Könnyen azonosul. Átváltozások,                                                         Az anyanyelvi fejlesztő játékok
antropomorfizálások. Ellentétek kedvelése. Ismétlés, biztonság, folyamatosság. A mesékben visszatérő formai és              Mit kell fejleszteni az anyanyelvi fejlesztésnél az oviban?
tartalmi jegyek. A gyermek gondolkodásában is felbukkan, hogy veszélybe kerül, de megmenekül. Kompenzálás  aki             beszédészlelés, beszédértés, beszédprodukció
hátrányos helyzetből indul végül kárpótlást nyer. Vágytejesítés. Különböző köntösbe bújnak.                                      A nagyon zárkózott gyereknél lehet az ok az is, hogy nem hall, vagy retardált, vagy túl hangosan beszél.
                                                                                                                            Lezajlódhat egy középfülgyulladás is úgy, hogy nincs tünete. Vagy hibásan beszél.
                                                                                                                                 Fontos az óvónői minta: a szép beszéd, tiszta, artikulált kiejtés, hangszín, tagolás tempó, szünet, hangfekvés,
     Vers  a hangzás és a hangulata által ragadja meg a gyermekeket. A népköltészet verses anyaga eleve mozgásos           beszédtempó. Nem jó a túl affektálás, túl artikulált beszéd.
játék. A vers játék a nyelvvel, a beszéddel. A verset mondani kell és nem tanítani. A gyermekverseket nem elég                   Beszédfejlődésük és gondolkodásuk nem egyszerre halad. Gondolkodásuk előbb van, ez a játékban nyilvánul meg.
megtanulni, elő is kell adni. Olyat mondjunk, amit szívesen mondunk. Nekünk is motiváltnak kell lennünk.                    A gyakorlati cselekvésben, játékban mutatkozik meg, már rendszerezi, elvonttá teszi és később tudja szóban kifejezni.
     A vers kedvelésének okai: Külső forma: rím, ritmus, dallam zeneiség. Ősi archaikus mozgásból indul ki.                      Multilaterális percepció: több oldalú érzékelést fejlesztő játékok. Nincs univerzális módszer, de egy játék több
Érzelmeket vált ki a gyermekben. Emocionális érzelmek fejlesztése. Elemi mozgásélményt helyettesít az ősi archaikus         „oldalt” is fejleszthet.
mozgás élménye. A mozgásos feszültség később ritmusélménnyé válik. Legyen szemléletes, érzékletes, olyan                         Már a pocakban lévő gy-nek énekelünk, ölbéli mondókákat mondunk. Ezek egyike sem öncélú. Ritmus, mozgás,
életrészletet tartalmazzon, ami a gyermek számára ismerős, vonzó.                                                           dallam, szöveg összekapcsolódik.
                                                                                                                            Az anyanyelvi fejlesztés célja: Hogy elvont, játékos formában szerezzenek tapasztalatot, élményeket, hiszen a tanulás
   A nyelvi szocializáció folyamata az óvodáskorban:                                                                        érzelmileg motivált, ezért csak így fog megmaradni. Folyamatosan fejleszteni a beszédértés, a nyelvről való ismeretek
   Szocializáció: társadalomba beilleszkedés. Nyelvi szocializáció: a megfelelő nyelvi normák elsajátítása, és azok         elsajátítása, alkalmazása. Hogyan?
megfelelő alkalmazása.                                                                                                      Az óvónő feladata: Tudatos játékválasztás az életkori sajátosságok figyelembevételével. Hangdifferenciálás  szó
   Feladatok, célok lehetnek:                                                                                               elején, szó végén, és szó közben felismerjen hangokat. Eszközök előkészítése  kívülről tudja az óvónő a mondókákat,
   - irodalom iránti fogékonyság kialakítása,                                                                               fokozatosság, kötetlenség, motiválás  érdeklődés felkeltése, folyamatos buzdítás, dicséret ezekben a játékokban.
   - a mű hangulatának érzékeltetése,                                                                                       Játékosság, többször ismételhetőség. Játékosan gyakorolhatóak a beszédautomatizmusok.
   - versnél  a szóképek érzékeltetése (hasonlat, metafora, megszemélyesítés, metonímia),                                  Hallásfejlesztő játékok célja: Érdekes, figyelemfelkeltő zörejek, hangok felismerése, megnevezése, differenciálása, a
   - szójelentés, belső szemléleti kép árnyalása,                                                                           beszédhallás többoldalú fejlesztése. Pl. 3 éveseknél mozgás összekapcsolása hanggal. Lopakodás: Merről jön a hang?
   - vizuális, verbális memória fejlesztése,                                                                                (térbeli lokalizálás). Az óvónő mond egy állatnevet és a gy. utánozza a hangját. Nagyoknak: közlekedési eszközök
   - figyelem, képzelet fejlesztése,                                                                                        hangjai, konyhai eszközök hangjai
   - aktív szókincs bővítése (amit használ), - passzív szókincs bővítése,
   - hangdifferenciálás (pl. képdominó),
   - reláció-szókincs (névutók, irányok használata),
   - komparativitás (összehasonlítás),                                                                                      Beszédautomatizmusok fejlesztése: Légzőgyakorlatok, arc- és ajakizmok, tüdőerősítés. Célja: tiszta, helyes, vegyes
   - a beszédértés színvonalának emelése,                                                                                   légzés elsajátítása. Minél mélyebben, minél oxigéndúsabb levegő jusson a tüdőbe. Ezt gyakorolni és rögzíteni.
   - beszédaktivitásra késztetés,                                                                                           Váltakozó intenzitású: hosszan-röviden. Kicsiknek játék: - futás után nézzék meg melyik testrészük mozog. Tegye a
   - szöveg és ritmus harmóniájának érzékeltetése,                                                                          kezét a pocakjára.
   - tiszta intonáció elsajátítása (hangsúly, hanglejtés),                                                                  Lihegjen mint egy kis kutya, de ne lógassa a nyelvét. Először az ajak, majd a felpattanó, végül a gégehangokat
   - empátia, szolidaritásra nevelés (főleg meséknél)                                                                       gyakoroltassuk.
   - helyes mondatalkotásra szoktatás                                                                                       Beszédszervek ügyesítését elősegítő játék: Arc- és ajakizmok erősítése. Aki nem szopott, nehezen érthető motyogó
   - beszédhibák csökkentése                                                                                                beszéd. Artikuláció javítása, ne rögzüljön a hibás beszéd. Szájjal csipegetni v.mit a saját tenyeréből. Cuppogó puszit
   - koncentrálóképességének fokozása                                                                                       küldeni egymásnak. Halak beszéde. Nagycsoportban: érzelmek kifejezése. Bohócjátékok, grimaszok, szirénázás
   - nyelvi kifejezőképesség serkentése
Nyelvgyakorlatok: Nyelve legyen mozgékony. Tudjon tájékozódni a szájában a gy. nyelve. Cica játék  a nyelvével            eszközöket (babák, mackók, bábok, babakonyha, babafürdőkád, ruhadarabok). Ezekkel a tárgyakkal elindíthatunk
érintse meg az ajkát, orrát, bajszát. Cukorszopogatás. Manójáték a nyelv a kismanó, a fog a kerítés, stb.)                 olyan dramatikus tevékenység formákat (babafürdetés- öltöztetés, ebédfőzés) , amelyek a gyermekek „mintha” –
Fonéma-hallást (beszédhang) fejlesztő játékok: Az emberi beszéd hangokból áll össze. Szükséges majd az iskolai             tudatát fejlesztik, lassan bevezetik őket a dramatikus játékok világába.
helyesíráshoz. Izolálni tudja a szavakban a hangokat. Differenciálni, az időtartam megkülönböztetése. Szótagokra             A bábok alkalmasak arra, hogy a gyerekeknek rövid jeleneteket mutassunk be velük. A bábok megszólíthatják a
bontás  max. 3 szótagnál az óvónő tapsol. Hányat tapsolt? Hangfelismerés szó elején, közepén, végén. Mshg-nál             gyerekeket, akik így, szerep felvétele nélkül is beléphetnek a fikció világába. Fejlettebb forma lehet, ha a nevelő
sziszegő, susogó hangok felismerése. Hang és betű különbsége. magánhangzóval kezdjünk. Állathangok. Csoportos              valamilyen jelzésszerű eszköz (kendő, kalap, játék kard, bot) segítségével szerepbe lép. A fikció világa nem mosódhat
játékok. Koppants, toppants! Ha „k” hanggal kezdődik koppants, ha „t”-vel, toppants!. Tolvajnyelv játék. Hasonló           össze a valósággal, egyértelműen jelezni kell a szerepben és a szerepen kívül zajló szakaszok határait. Ha a pedagógus
hangzású szavakhoz képeket készítünk (pl. toboz-doboz, tenyér-kenyér, kecske-fecske, stb.)                                 végig szerepben marad, megkérheti a dajkát a játék irányítására.
Mondatfonetikai eszközök használata: hangsúly, hanglejtés, hangerő, beszédtempó, szünet. Mondókát először
suttogva, majd hangosan mondják a gyerekek. Ritmuskövetés: Mondókák szövegére tapsolni, járni. Hangszín                     II A bábjáték
gyakorlatok. Nonverbális kommunikációs játékok. Szókincsgyarapító játékok: szinonimák, reláció szókincs, szólások,
hasonlatok.                                                                                                                  A bábjáték összetett művészet, melyben találkozik az irodalom, a színjátszás, a képzőművészet és a zene. Önálló
Mondat és szövegalkotást fejlesztő játékok: cél: az élmények és tapasztalatok verbalizálása.                               drámai műfaj, s így a színjátékok sorába tartozik.

                                                                                                                            - Az óvodai bábjáték módszerei

                                                                                                                             A 3-6-7 éves kor a játék, a mese kora. A bábjáték színes képekkel, mozgással ábrázol, élményeket kelt.
                                                  25. tétel                                                                Diadalmaskodik a jó, elbukik a rossz, a gyermek a meseszövés folyamán együtt él és érez a szereplőkkel. A bábjáték
     Drámajátékok és bábos módszerek elméleti jelentősége és gyakorlati alkalmazása az óvodai korosztály                   megragadja a gyermek önkéntelen figyelmét, fejleszti fantáziáját.
                                                nevelésében                                                                  Az óvónő feladata, hogy lehetőséget nyújtson a gyerekek bábjátékához. Ugyanúgy, mint a tartalmas szerepjátéknál, a
                             és a hagyomány örökítését szolgáló eljárásokban                                               bábjátéknál is élményekre van a gyerekeknek szüksége. Bábos élményekre, melyek lehetnek bábszínházban, vagy
                                                                                                                           óvónői bábozás során szerzettek. A bábjátékkal fokozatosan ismerkedjenek a gyerekek. A 3-4 évesek számára a
                                                                                                                           legegyszerűbb megoldásokat válasszuk. Lehetőleg paraván nélkül játsszunk, hogy a kicsik előtt egyértelmű legyen,
  I. A drámajáték                                                                                                          hogy a bábokat az óvó néni mozgatja, beszélteti. A nagyobbak már világosan érzékelik, hogy a bábszínház játék,
  A drámajáték kifejezés gyűjtőnév, egyaránt jelent készségfejlesztő gyakorlatokat és szerepvállalást igénylő dráma        mímelés. Bábjátékra olyan történetet, mesét válasszunk, amely néhány jól megkülönböztethető szereplőt vonultat fel. A
improvizációkat. A szerepvállalás másként jelentkezik a szociális szerepek felvételekor és hordozásakor, és másképp a      cselekmény legyen egyszerű és drámailag kiélezhető. Az epikus szövegből drámát, színjátékot kell csinálni, melynek
játékbeli szerepek viselése során. Szociális szerepünkbe beleszületünk, belenövünk, vállaljuk, vagy ránk osztják azokat,   lényege a konfliktus és a szellemes, tömör párbeszéd.
szerethetjük, vagy tiltakozhatunk ellenük. A drámajátékok során ezeket a szerepeket is újra éljük, felidézzük, „mintha-
formában” megmutatva vizsgáljuk működésüket.                                                                                - Az óvónő bábjátéka

  - A szimbolikus játék                                                                                                      A bábtechnika és a tartalom dönti el, hogy az óvónő asztal mellett ülve, a gyerekek között járkálva, vagy paraván
   A „mintha” a szimbolikus játék varázsszavam, melynek jellemzője a szimbolikus asszimiláció. Piaget szerint a            mögött játszik-e. Egyéni foglalkozás során éppen a bábu közelsége, megtapinthatósága, a közvetlen kapcsolatteremtés
reflextől a logikus gondolkodásig tartó értelmi fejlődés különböző szakaszaiban, más-más szinteken ugyan, de ugyanaz       teszi feleslegessé a paravánt.
a két alapfunkció hoz létre egyensúlyi állapotot: Az akkomodáció és az asszimiláció. Az akkomodáció során magunkat
igazítjuk külső mintákhoz, idomulunk, az asszimiláció során az addigi tapasztalataink alapján vizsgálunk új                Az óvónő a gyerekek játékát elősegítheti:
tartalmakat, hasonlítunk a már ismerthez. A szimbolikus játék az asszimilációs funkció, az utánzó játék az                    -    saját játékával bábos élményt nyújt, kedvet ébreszt az utánzásra,
akkomodációs funkció megnyilvánulása.                                                                                         -    ha szükséges, a báb segítségével keres kapcsolatot a visszahúzódó gyermekkel, őt is ösztönözve a játékra,
  A gyermek egy éves korában viszonylag rendszeresen utánozza saját és mások viselkedésének egyes mozzanatait. Két            -    esztétikus, vonzó bábokkal játszik, hogy kedvet ébresszen a báb iránt,
éve korára már nem csak egyes viselkedéselemeket, hanem magukat a személyeket utánozza. Ezek a gyermek első                   -    saját bábjait gyermekkéz-méretben is elkészíti,
szerepei. Háromévesen már további szereplőket von be játékába. Ekkor kezdődik a valódi szerepjáték korszaka.                  -    a gyermekek önálló játékát mint lelkes beleélő néző motiválja.
Kb. 4 évesen elkezd elképzelt figurákat megszemélyesíteni. Általában 4-5 éves korukban viszonylag jól tudnak
bábukkal is játszani, vagyis a személyes játékot kivetítik egy mintha-színpadi helyzetbe.                                  A gyermekek bábjátéka
  Az 5. és 7. életév között játékukat már nem a külső környezet tárgyai, hanem a feldolgozni vagy kifejezni kívánt belső     A szerepjáték – Piaget szerint – akkor kezdődik, amikor a játéktárgy valaminek a jelzésévé válik. Ez a jelzés-jelleg a
képek vezérlik.                                                                                                            báb lényege is. A szimbólum, jelkép elvont szinten helyettesíti a valóság elemeit. A „jelzett” és a „jelző” között mindig
A gyermek képessé válik arra, hogy a játék keretei között oldja meg a társas kapcsolataiban felbukkanó feszültségeket.     van valamilyen kapcsolat. A gyerekek általában jobban értik ezt a nyelvet. Olyan hosszú és bonyolult történéseket,
Mindez döntő fontosságú a gyermek szociális képességeinek fejlődése szempontjából. A decentrálás – azaz a saját            eseményeket játszanak el ily módon, melyek térben és időben bőven meghaladják a valóságot.                  A gyermekek
igények időleges háttérbe szorítása, késleltetése, valamint a környezet tárgyai, személyei felé fordulás – folyamata a     bábjátékának legfőbb feltétele a spontaneitás. Az óvónő szerepe ebben az esetben inkább passzív, esetleges irányítás
társas együttéléshez szükséges képességek alapját adja. Ez a folyamat többé- kevésbé automatikusan is lezajlik, ám a       csupán játékszituáción belül történjék. A bábjátéknál a megfelelő élményekre van a gyermekeknek szüksége, ugyanúgy,
gyereket fejlesztéséért felelősséget érző pedagógusként nem ülhetünk ölbe tett kézzel, míg egy pszichés vagy mentális      mint a tartalmas szerepjátéknál. A báb első kézbevételétől az önálló alkotást jelentő spontán mesejátszásig a gyermek a
folyamat magától kialakul.                                                                                                 játékfejlődés lépcsőfokait járja meg. Kezdetben játékából még hiányzik a bábbal való azonosulás, a báb segítő eszköz a
                                                                                                                           gátlások leküzdésében. A gyakorló jellegű játék fejlődését segíti a vers, mondóka vagy dal ismételgetése közben az
                                                                                                                           egyenletes, ütemes mozgatás. Így jutnak el a funkció, a ritmus örömének felfedezéséhez, ami a játékfejlődés újabb fokát
                                                                                                                           jelenti. Nagy ugrást jelent, amikor a technikai tevékenység már automatizálódott, s a gyermek, játék közben azonosul
  - Dramatikus játék                                                                                                       a bábbal. A közös játék általában 5 éves korban kezdődik. Ilyenkor rendszerint az óvónőtől látott mesét utánozzák,
 Mivel az óvodások többnyire az erőteljes külső impulzusokra reagálnak, a drámajátékokkal való ismerkedést is ezen a       másolják. Erre egy idő után ráunnak, önálló játékba kezdenek, improvizálnak. Ez a bábjátszásnak az óvodások által
síkon indíthatjuk el. Felhasználhatjuk a csoportunkban lévő játéktárgyakat, a hétköznapi élethelyzeteket modellező
elérhető legmagasabb foka. Minél nagyobb mértékben engedjük a gyermeknek, hogy spontán és független legyen, annál              nevelőmunka szerves része. A pedagógus olyan szituációkat teremt, amelyekben a gyermek emberi tulajdonságokat
kreatívabb lesz.                                                                                                               ismerhet meg. Különböző szituációkban szerepeket élhet át, azonosulhat a szereplőkkel, vagy elutasíthatja őket.

- A bábjáték pedagógiai jelentősége                                                                                               Dramatikus-és bábjátékok hagyományaink átadásában:

 Az óvónő számára a bábjáték nem pusztán gyermekszórakoztatási lehetőség, hanem a nevelés egyik értékes                            A népszokásokban, népi hagyományainkban számos olyat találunk, amelyet dramatikus-, vagy bábjáték formájában
módszere.                                                                                                                      megismertethetünk már az óvodás korosztállyal is.
                                                                                                                                   Ilyen például a „kiszézés”. A kiszebábut, mely a telet, betegséget, bajt jelképezi, a tavasz örömére „eltemetik”,
A 3-6-7 éves korosztályhoz a játékos módszer áll legközelebb. A bábjáték: játék a bábuval, vonzereje nagymértékben             folyóba dobják, vagy elégetik. A helyi adottságok szerinti módon az óvodában is megvalósítható: régi seprűt
éppen a játékosságában rejlik.                                                                                                 felöltöztetve, testét szalmával kitömve máris kész az óriásbáb. A játékot kísérő mondókákban, dalokban ősi rítuselemek
  A mozgó bábu képszerűen ábrázol, egyszerre többféle érzékszervi kapcsolatot teremt, ezért nagyobb az általa elért            ismerhetők fel.
eredmény a pusztán szóbeli közlés módszerénél.                                                                                     Ugyancsak ősi hagyományunk a farsangi alakoskodás, valójában a „termékenységvarázsló” rítusok maradványa. Ez
  Az óvodás gyermek érzelmi benyomásokra reagál a legkönnyebben, a bábjáték, mint művészeti ág, elsősorban az                  az eleven, színes hagyomány megváltozott jelentéstartalommal ugyan, de a kisgyermekek várva-várt elfoglaltsága évről-
érzelmeken át hat. Fő eleme a mozgás, mint ábrázoló művészet, a bábu cselekedeteivel , mozgásával ábrázol.                     évre. A készülődés, jelmezkészítés, tánc, zenélés, hangoskodás alkalmas terepe a népi hagyományok
A gyermek a bábuval szemben bizonyos fölényt érez, hozzá viszonyítva őnmagát hatalmasnak, mindenre képesnek                    felelevenítésének.(állatalakoskodások, népi mondókák mondogatása, dalos játékok)
tartja, saját énjét vetíti ki a bábuban. A bábjáték feloldja a gyermek gátlásait, megnöveli önbizalmát, kielégíti szereplési       A „pünkösdölő” játékban virágkoszorút tesznek a „kis királyné” fejére, pünkösd napján leánysereg viszi házról-
vágyát. Egyaránt szolgálja a gyermek értelmi, érzelmi, erkölcsi, esztétikai nevelését. Bár pedagógiai hatása sokféle           házra. Jó kendertermést kívánnak a ház asszonyának, akitől cserébe pénzt vagy tojást kapnak. Óvodai megvalósításánál
irányú, végső soron mégis egy célt szolgál: a gyermek személyiségfejlődését.                                                   népi ügyességi játékokkal pünkösdi királyt választhatunk, a kiskirályné-járáshoz és a jókívánságokhoz dalos játékokat
                                                                                                                               találunk Forrai Katalin: Ének az óvodában című könyvében.
A báb hatása a gyermek személyiségének alakulására :                                                                               Szorosabban kapcsolódik bábjátékos hagyományainkhoz a bábtáncoltató betlehemes. Ízes, ősi motívumai közül
                                                                                                                               nem egy a mai betlehemes játékokban is felismerhető. A régi regölésre emlékeztet a láncos bot, dob, az áldásmondás.
  A 2-3 éves gyermeknek bizonyos mértékig önállóvá kell válnia. A kezdeti önállósodással mintegy „körülnéz” a
világban, és magát kicsinek, ügyetlennek, a felnőtteket rendkívül hatalmasoknak látja. Eddig természetszerűen a „világ
közepének” érezte magát. Fokozatosan fel kell adnia én-központúságát. Kezdi érezni, hogy ő valaki, másvalaki, mint a              Óvodai keretek között is lehetséges a betlehemi történet előadása, akár a gyerekek vagy az óvó nénik által,
többiek. Kialakul egészséges én-tudata, személyiségének a magva. Én-tudata erősödésével viszont szembekerül a                  bábjátékos, dramatikus formában.
felnőttek követeléseivel és tilalmaival, igyekszik érvényesíteni akaratát, létrejön az ún. dackorszak. Ezeknek az
élethelyzeteknek a megoldásában segítőtársa a gyermeknek a játék és a mese, és a kettő összekapcsolása: a báb.                    Hagyományaink átadása nem csak ünnepeinkhez kapcsolódóan lehetséges. Az óvodai mindennapokban, amikor
  A játék és a mese élvezetét megkönnyítő mechanizmus a játéktudat, ill. a mesetudat. Az irrealitás-tudat néha a               mondókázunk, népdalokat éneklünk, népi dalos játékokat játszunk, népmesét mondunk, majd az ismert történetet bábos
játékban és a mesében is felmondja a szolgálatot(fél az oroszlántól, amit pajtása játszott el), a film és a televízió még      vagy dramatizált formában elő is adjuk, ugyanezt a célt szolgáljuk.
jobban megingatja. Honnan is tudhatná, hogy a felvételek mikor jelenítik meg a valóságot, mikor csak irreális
történést?
  A bábjátéknál egészen különös a helyzet. A gyermek tökéletesen beleéli magát, ugyanakkor tudatában fenntartja a              Drámajáték elméleti jelentősége:
fikció-jelleget. Úgy nyújthatja sokszor ijesztő, agresszió-kiélést engedő cselekményeit, hogy a gyermek – egészen              Drámajáték fogalmaolyan játékos emberi megnyilvánulások, melyekben a dramatikus folyamat jellegzetes elemei
kivételes esetektől eltekintve – sohasem fél a bábjátéktól.                                                                    találhatóak. Dráma(görög)tenni, cselekedni. Rögtönzött dráma: cselekvést, aktív részvételt kíván minden
  A személyiségformáló hatás mellett a báb pedagógiai célokat is szolgál. Különösen alkalmas arra, hogy valaminek              játékostól, együttjátszás öröme, néző nélkül is megvalósul, meg kell szokni a nyilvánosságot. Próbahelyzetként kell
erős érzelmi nyomatékot adjunk, vagy egy ügyes ötlettel a gyermekek emlékezetébe véssük a már elsajátított                     megélni. Szerepvállalás: ezzel önmagamat is képviselem. Kifejezési formáimegjelenítés, utánzás. Megjelenítési
ismereteket. Az oktatásbeli alkalmazásnak azonban vannak határai:                                                              módja az interakció, ami lehet felidézett, vagy éppen adott társas kölcsönhatás. Eszközehang (emberi, zenei),
  - a gyermekeket minden területen inkább cselekedtessük, a szóban forgó ismeretanyagot ne passzív befogadás, hanem            adott nyelv, test, tér, idő. Tartószerkezete: a szervezett emberi cselekvés. Drámajáték célja: emberépítés, a nevelési
önálló cselekvés útján sajátítsák el,                                                                                          folyamat hatására. Feladata: kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és közlés megkönnyítése, valamint személyiségformálás.
  - gondolkodtassuk a gyerekeket, az ismertetett jelenségek vagy viszonylatok lényegét láttassuk meg                           A dramatikus alkotójáték: egy szocializáló tevékenység.
  A bábjátékot oktatási és nevelési eszközként is használhatjuk. Rendkívüli pedagógiai jelentőségét az adja, hogy              A dramatikus nevelés elősegíti:
érdekes. Az érdeklődés biztosítja a spontán figyelmet. Az irányított figyelem esetében hamarabb következik be a                            - serkenti a közösségben az egyén aktivitását
kifáradás, unalom, fáradtság, majd mozgásos nyugtalanság léphet fel.                                                                       - ön- és emberismeretet
  A bábjátékos szereplés során a gyermekek a bábuval azonosulnak. Félénk, gátolt gyerekek bábjáték közben                                  - alkotóképességet, gondolkodást fejleszti,
felszabadulnak, személyiség- fejlődésük egészségesebbé válik. A dadogó gyermek, ha kezére húzza a bábut, hibátlanul                        - összpontosításra, megtervezett munkára szoktat,
kezd beszélni.                                                                                                                             - testi, térbeli biztonságot, időérzékelést fejleszti
                                                                                                                                           - mozgás fejlesztést segíti
                                                                                                                                           - beszéd tisztaságot és szép kifejezést fejleszt
                                                                                                                               A drámajáték gazdagítja:
                                                                                                                                           - oktatómunkát, szabadidőt
                                                                                                                                           - korrekciós foglalkozást
   -     A pedagógiai bábjáték                                                                                                             - elősegíti a nemek közötti kapcsolatteremtést
                                                                                                                                           - a tömegkommunikációs eszközöket háttérbe szorítja
   A gyermeknek az a tevékenysége, amelyben adottságai és képességei szerint önmagát használja. A játékos helyzetek            Szerepjátszó tevékenység óvodáskorban: „mintha” játékokkal történik. ezek szereptartó készségeket és képességeket
csak akkor fejlesztő hatásúak, ha a bábjátékban résztvevők bele tudják élni magukat a játék adta helyzetekbe és                igényelnek. Mindez később, a felnőttkori szociális szerepekben tükröződnek.
azonosulni tudnak a felajánlott szerepekkel. Elősegíti a gyermek társadalmi beilleszkedését, a szocializációt. A komplex       Gyakorlati követelmények:
            - drámai kifejezési formák elsajátítása: a kapcsolatfelvételt, kapcsolattartást könnyítik. Általa megismerik                - lappangási szakasz: rövid, a cselekedetet - beszédet feszíti
önmagukat, társaikat, környezetüket, a gesztusok, hanglejtések, arckifejezések, viselkedések alapján.                                   - megoldás megtalálása: konfliktus feloldása
            - pontosan, tisztán fejezzék ki magukat: a gátlásosság leküzdését, az önmegvalósítást és az önmagukkal                      - igazolás: katarzis. Feszültség érzékelhető, tükrözi, hogy mennyire hiteles a játék. Társak reagálása
való azonosulást (identifikáció-t) segíti elő. A testi adottságaiknak és személyiségüknek megfelelően.
            - szociális és esztétikai érzékenység kialakítása. Ezt a játékok feladata segíti elő. Erősödik empátiájuk,       A kreativitás az érzékeléssel kezdődik. Minden tevékenység alapja az irányított és megtartott figyelem.
képesek a szerepcserékre. Rögtönzött játékoknál élethelyzeteket gyakorolnak, a kiélezett szituációknál felismerést,          KONCENTRÁCIÓ FEJLESZTÉSE. Segítségül megfigyelési szempontokat kell adni.
eligazodást, döntést.                                                                                                        Az érzékszervi finomításos gyakorlatok többsége csukott szemmel történik.
            - új ismeretek elsajátítása: érvényesülnie kell az integrálódásnak más foglalkozásoknak. Új összefüggések             Látás fejlesztése  színek, foltok, árnyak keresése, felismerése, leírása és hasonlatkeresése. Később bővülhet
feltárása történik.                                                                                                          vonal keresésével.
            - felismerés: minél idősebbek lesznek, annál több legyen. A felismerés a jelenségekre, életfolyamatokra és az         Megfigyelés pontosságának fejlesztése  Mi változott meg? Játékon, csoporttárson, tárgyon, beállított
alkotásokra vonatkozzon.                                                                                                     kompozíción. Tükörjátékok, amelynél tenyérrel meg kell mutatni, mind a két részről, a tükör síkját.  utánzáson
            - meghatározás: térben, időben és szociális helyzetük szerint történik. Kortól függően.                          alapul, ellentétesen kell mutatni a tükörképet.
            - megváltoztatás: társadalmi folyamatokra értendő, amiben aktívan részt kell venni.                                   Hallás fejlesztése  többségük csukott szemmel történik. Az élményt, hatást közösen kell értékelni, rögzíteni
Drámapedagógus szerepe: példamutatás, empátia, figyelem, kapcsolattartási-kapcsolatfelvételi készség.                        szavakkal. Hangfelismeréses játékok tartoznak ide, ami akár magnószalagon rögzített hanggyűjtemény is lehet.
Drámajátékok fajtáira jellemző: beszéd. Ez felvezető vagy vita lehet. Drámajáték lényege: alkotó színjáték, ami egy               Ízlelés és szaglás fejlesztése  az emlékek felidézésével, képzelődéssel, ami által új jön létre és fantáziajátékokkal
foglalkozási forma.                                                                                                          valósul meg. Ezek bizalomjátékok.
Dramatikus alkotójáték során létrejön:                                                                                            Tapintás fejlesztése  az érintés által tapasztalatokat szerzünk, kommunikálunk, kontaktust létesítünk. A
            - közösséggel való együttműködés                                                                                 feladatot az nehezíti, hogy a tapintásélményekre nehezen találunk szavakat. Mi van a zsákban? vagy Ki van a takaró
            - tapasztalatszerzés                                                                                             alatt?
            - közösségbe való beilleszkedés, önismeret, emberismeret                                                              Emlékezet fejlesztése  Tárgyak az asztalon című játok  megfigyelési idő csökkentése, tárgyak számnak
            - önálló gondolkodás és alkotás                                                                                  növelése, pontos leírás. Ezek a játékok segítik a nyelvi kifejezés erősítését. A lényeges részeket kell elmondatni. Pl.
            - új ismeretek bővítése, a megszerzettek rendszerezése                                                           Holnap, ha hozzád indulok  mindig hozzátesznek 1 új szót, amit a következőnek meg kell ismételni, és a sorrendet be
            - összpontosítás fejlődik                                                                                        kell tartania.
            - megtervezett munkára szoktatás
                                                                                                                                  Fantáziajátékok  tárgyak sorsa  élmények felidézése, események kitalálása, akár 1 összegyűrt menetjegyről is,
            - érzékenység, rugalmasság fejlődik
                                                                                                                             vagy tárgyról mese kitalálása.
            - kialakul a jó megfigyelés, képzelőerő, szabálytartás, helyzetfelismerés, döntési készség, könnyed-kifejező
                                                                                                                                  Utánzó játékok  emlékezet és fantázia szüli. Pl. Grimaszjáték
mozgás, tiszta beszéd.
                                                                                                                                  Ritmusjátékok  a megfigyelést és összpontosítást fejleszti. Hogyan tikktakkól az óra, hogyan menetelnek a
Mindez a személyiségformálás legdinamikusabb szakaszában valósul meg, a gyermekkorban.
                                                                                                                             katonák, hogyan esik az eső  lekopogása, letapsolása. Kérdések-válaszok ritmikus mozgással kísérve.
DRÁMAJÁTÉK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA:                                                                                                Ügyességi játékok  szükséges hozzá a gyorsaság, óvatosság, szemfülesség. A megjelenő agresszivitást vissza
Ügyelni kell:                                                                                                                kell szorítani. Babkeresés  babszemeket kell megkeresni, összegyűjteni és megszámolni. Labdajáték 
            - a gyakorlatok erőszak nélküli felvezetésére                                                                    „Egyenlőre...”
            - sorrend kialakítására                                                                                               Térhasználat, tájékozódás  Saját testünk határai adják a mozgásteret. Védve a tömegben  szűk körben
            - korosztálynak megfelelő magyarázatra                                                                           mozognak úgy, hogy ne ütközzenek egymásnak. Instrukciókat kapnak a járkálás módjára (sietünk a munkába, oviba),
Gyakorlati képzés során alakul ki:                                                                                           majd jelre kiszabadulnak a kijelölt térből és elhelyezkednek.
            - drámajáték vezetésének fortélyai                                                                                    Stilizált mozgások  így esznek, így járnak, így ülnek... (állatok, emberek, mesebeli személyek). Ezek
            - korcsoportnak megfelelő játék javaslat                                                                         bemutatása.
            - időtartam megszabása                                                                                                Hangjátékok  így méltatlankodnak, így örvendeznek, így panaszkodnak... (állatok). ezek bemutatása.
            - vezető saját bőrén tapasztalja a gyakorlatok hatását                                                                Az első feladat az egész csoportnak szól, egyidejűleg. Instrukciók adása után meg kell győződni arról, hogy értik-e?
Egyszerű játékok: Ezekkel kell kezdeni. Ilyenkor a világot fedezzük fel és önmagunkat. Ezek összpontosításra                      Vezető  játszhat együtt a csoport tagjaival, de nem játszhat elő. Ha nem tudják a csoport tagjai az adott dolgot,
nevelnek és érzékszerveket finomítanak. Közben egymásra találnak és feloldódnak a játszók. Ezalatt az időszak alatt          szavakkal kell körülírni. Beszélgetés, visszaidézés csak jelen időben történhet. A vezetőnek kérdeznie kell tudni, és át
tervezi meg a vezető a csoport speciális nevelési tervét, amelynek készségfejlesztő hatása van.                              kell vennie a csoport hangulatát. El kell dönteni, hogy ki indítson a játékoknál. Páros gyakorlatoknál figyelni kell arra,
Foglalkozás felépítése függ: csoportlétszámtól, játékgyakorlattól, korosztálytól, összeszokottságtól, szociális háttértől,   hogy időben történjen a cserélődés.
ismereti szinttől, tértől és időtől. Az előkészítő játék készségfejlesztő hatása, a dramatikus rögtönzések során mérhető          Térforma  a kör a legjobb, mert állandó és biztonságot jelent és mindenki látja a másikat.
le.
A játék kimenetele függ: alkotó tevékenységtől, ismeretektől, intelligenciától.                                              A drámajátékok gyakorlattípusai:
Konstruktivizmus: ebben az esetben helyzetalakító cselekvés és alakító kíváncsiság dominál, amely a kreativitás egyik        A típus: gyakorlatok
módja. Ezáltal jön létre a helyzetmegoldás élménye, az önmegvalósítás. A helyzetmegoldás problémamegoldás, azaz                        1. közvetlen tapasztalatszerzés - lemegyünk a sötét pincébe
tanulási folyamatként értelmezhető.                                                                                                    2. dramatikus készségfejlesztés - dohos pince szagának felidézése
                                                                                                                                       3. helyzetgyakorlatok - adott szituáció - hogyan oldja meg a csoport
                                                                                                                                       4. játékok - cselekvéses - beleragadunk a sárba
Kreativitás: kommunikációt jelent a külső és a belső világgal. Külvilágnál felismeri és átérzi a problémákat. Belső                                - koncentrációs - légyzümmögés
világnál jön létre a megoldás, úgy, hogy az ismert és az átélt dolgok emlékképeket hoztak létre. Ez az új felismerés                               - ügyességi - kínai evőpálcák
szubjektív, amit az egyén tesz objektívvé a külvilág számára.                                                                                      - versenyszerű - labdajátékok
Kreativitás és a drámajáték fázisai:                                                                                                               - csoportkohéziót építő - kulcskeresés
           - előkészítő szakasz: a múltból és az adott szituációból történik az információgyűjtés és a mozgósítás                      5. egyéb művészetek formanyelvének bevonása - készítsünk filmet a járókelőkről
B - dramatikus játékok                                                                                                     Bábszínház nem kicsinyített színház. Öntörvényű, sajátos világa van, az anyaga, mérete, technikája, korlátai és
C - színház                                                                                                                lehetőségei miatt.
          pl. szobros játk
          - hangok - különböző zörejeket hallgatnak becsukott szemmel                                                      Bábok csoportosítása:
          - tapintó - érzékelő játék - hogyan fognád meg a cicát, sündisznót                                                        1. megformálás alapján:               - két dimenziós vagy sík, árnyjáték
          - helyzetgyakorlatok - szedjük az almát a fáról, utánozzuk a szimatoló kutyát                                                                                              - háromdimenziós vagy plasztikus, félplasztikus
          - vakon ismerjünk fel fűszereket                                                                                                                                           - képmutogató játék (síkbeli)
          - ismerjünk fel tárgyakat vakon                                                                                                                                            - képlebontó játék
          - hallgassunk zenét - mi jut eszünkbe róla                                                                                    2. mozgatásának technikája szerint:
                                                                                                                                                    - wajang vagy pálcásbáb. Leegyszerűsített változata a botos vagy fakanál báb
                                                                                                                                                    - marionett figura
                                                                                                                                                    - kesztyűs vagy zsákbáb
                                                                                                                                                    - ujjbáb vagy gyűszűbáb
                                                                                                                                                    - kúp bábok, amik a bábos fejére vannak szerelve
                                                                                                                                                    - maszkos, óriás bábok
  BÁBOS MÓDSZEREK ELMÉLETI JELENTŐSÉGE ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSA AZ ÓVODAI                                                                          - alkalmi bábok (ünnepekre)
  KOROSZTÁLY NEVELÉSÉBEN ÉS A HAGYOMÁNY ÖRÖKÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOKBAN                                                                            - egyedi, művészi bábok (történelmi figurák, ruháikkal)
                                                                                                                                                    - tárgy játék
                                                                                                                                                    - rögtönzött báb (bármiből, „hamar” báb)
Bábművészet: a színházművészet egyik ága. Művészet  a valóság lekicsinyítése, utánzása. Csak az eszközökben                                        - fényjátékok figurái
különböznek a művészetek. A művészetre jellemző az emberközpontúság. Az értelemre, érzelemre egyszerre hat,                A bábjáték pedagógiai jelentősége: A bábjátékban érvényesül a 3 tevékenységi forma (játék, munka, tanulás). A
élményt nyújt. Komplexitásösszetett művészetszerepet kap benne az irodalom, zene, képzőművészet. Sajátos                 gyermek beleéli magát a bábjátékba. Esztétikai érzéke fejlődik a báb, mozgás, díszlet és a zene által. A bábjáték során a
kifejezési eszköze a báb  a cselekmény szereplője. Bábozásaz élettelen tárgyat kell élővé varázsolni.                    gyermek azonosul egy személlyel. A gyermek életkori sajátosságai közé tartozik, hogy szereti mindazt, ami mozog 
A tér és a báb kapcsolata-viszonyadimenziós. A sík figura két dimenziót ad, a plasztikus figura pedig hármat. A           mindig az a bábu beszél, amelyik mozog. Szintén életkori sajátosság, a lebegő-libegő anyagok szeretete és a díszeké 
báb és a díszlet is lehet ilyen viszonyban. De a síkbábhoz csak két dimenziós síkdíszlet tartozhat. A plasztikus bábunál   a lebegő-libegő anyagok a mozgást segítik elő a bábnál. A báb jellemét, esztétikáját, utaló tulajdonságokat érünk el a
a díszlet lehet kettő vagy három dimenziós. Plasztikus díszletnél csak plasztikus báb lehet. Ha sík díszlet van, akkor a   báb díszítésével. A bábjátékok tartalmi mondanivalójukkal a gyermek személyiségét pozitív irányban fejlesztik. A
bábu lehet plasztikus és sík is.                                                                                           bábdaraboknak humorosnak, derűsnek, örömöt sugárzónak kell lennie. A bábnak soha nem szabad oktatnia, az
A bábozás feltételei: - szerepbábu, - játékos, - cselekmény, - közönség                                                    érzelmekhez kell hogy szóljon. Az életkor meghatározza a bábdarabok témáját, tartalmát, formáját. A bábjáték az
Fajtái:     - rögtönzés                                                                                                    óvodai nevelő munka elengedhetetlen része, mert illeszkedik a gyermek játékába, segítséget ad a nevelési feladatok
            - előre meghatározott céllal, szöveggel                                                                        megoldásában, sokrétűen alkalmazható. A bábjáték:
            - gyermekek báboznak                                                                                                - érdekes, felkelti a gyerek érdeklődését, kíváncsiságát
A bábjátékot jellemzi: a mozgó báb, mely egy élő, cselekvő ember szimbóluma. A bábjáték cselekményének                          - figyelés képességének fejlesztése
színesnek, változatosnak kell lennie, sok fizikai cselekvést igénye, pergő játék jellemzi.                                      - segítségével könnyen, játékos formában, hatékonyan segítjük a gyerek érzelmi fejlődését
A bábjáték felépítése:                                                                                                          - boldogság és öröm forrása
1. expozíció: a környezet, szereplők bemutatása, hangulat megteremtése, figyelemfelhívás                                        - erkölcsileg nevelő hatású
2. konfliktus: csúcspont szereplők összecsapása. Pozitív és negatív figurák összecsapnak - aktív, cselekményes,                - pozitív érzelmeket keltsük fel
mozgásos jelenetek                                                                                                              - könnyebb az összefüggések megértése, bevésése, ha azokat játékos élmény erősíti meg
3. Feloldás: befejezés kiderül az igazság. Igazságot kell szolgáltatni, a jók elnyerik jutalmukat.                             - figyelmen kívül maradnak a tér és idő törvényei
                                                                                                                                - képszerűen hat, több érzékszervre hat egy időben
Bevezetés-befejezés rögtönözni lehet a befejezésnél, és az előkészítésnél. Rögtönzés a versnél nem valósulhat                  - érzelmein keresztül fogja fel a dolgokat
mega verset szó szerint kell mondani. Furulyázás és éneklés által is megvalósíthatom zene esetében:                           - bábozás közben a gyerek felszabadul, gátlásossága megszűnik
expozíciónálnyitány zene, bonyodalomnálaláfestő zene, befejezésnélfináló vagy taps zene.                                     - a bábjáték átélése erős érzelmi, gondolati folyamatot indít el
Bábjáték, mint anyanyelvi nevelés:                                                                                              - teljesen átadja magát a varázsnak
          - levegő, artikuláció, hangzás, hangszín, beszédtempó, ritmus                                                         - beilleszkedik a játékba
          - a bábu beszédének példamutatónak kell lennie                                                                        - sokrétűen alkalmazható
          - a bábu beszéde érzelmeket fejezzen ki, a hang segítségével                                                          - segítséget ad a nevelési feladatok megoldásában
          - báb által tagolt beszédre való szoktatás valósul meg
          - a bábozó gyermek szókincse aktivizálódik                                                                       A bábos módszerek gyakorlati alkalmazása
                                                                                                                           A bábokat alkalmazni eszközként vagy módszerként lehet. Óvodában  lehet játék időben és foglalkozáson
                                                                                                                           alkalmazni. Van, hogy a pedagógus, van hogy a gyermek végzi a tevékenységet. A gyermek bábjátéka az óvónő
Az élő és a bábszínpadi dramaturgia különbségei  élőben a színész hosszú monológot mond, amit előad.                      bábjátéka által jön létre.
Bábszínpadon a monológ unalmassá válik. Ezért rövid párbeszédet kell mondani, rögtönözni kell, és akcióban kell            A bábozáshoz lehetőséget kell teremteni, jó légkört, kötetlen tevékenységet. A gyermek szabadon választhasson bábut,
gondolkodni. Rövid vázlatot kell írni, mert a gyermek alakítja az előadást  Comedia de Larte-hoz hasonló                 és azt játssza el, amit akar, ami élményként megragadta. Alapélmény lehet személyes, irodalmi. A bábozás során az
határozott figurák, karakterek, a közönség alakítja az előadást.                                                           előadó és alkotóképesség fejlődik. A bábozás a szabad önkifejezés lehetősége. Segíti a környezetbe való beilleszkedést,
A bábszínpadon mindenre jellemző a stilizáció, de csak addig, ameddig nem megy az érthetőség rovására. Stilizáció          a közösségi élet szokásainak kialakítását, erkölcsi nevelést, ismeretek elsajátítását (irodalom, környezet, ének, matek,
                                                                                                                           tesi, ábrázolás, idegen nyelv), ünnepek emlékezetessé tételét.
művészi igénnyel leegyszerűsítve ábrázol.
A gyermek arra tud hosszan odafigyelni, ahol sok a mozgás, kevés a beszéd. A forma és a szín hívja fel a gyermek            Az iskolaérettségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak. Az óvodások tág időhatárok között, eltérő időpontban
figyelmét. Fontos a hatásos kezdés: váratlan hang, vagy forma. Fontos a befejezés: jó a látottak megbeszélése.              válnak tankötelessé. A közoktatásról szóló törvény szerint, ha a gyermek eléri az iskolába lépéshez szükséges
Pszcihológiában a mese és a báb jelentős, mint terápiás eszköz.                                                            fejlettséget, abban az évben köteles iskolába menni, azaz megkezdeni a tankötelezettség teljesítését, amelyben a hatodik
                                                                                                                            életévét május 31. napjáig betölti.
Hagyomány örökítését szolgáló eljárások:
Hagyományok  alkalmak, visszatérő események, szokások, amely segítségével elődeink tudását, tapasztalatait                 Abban az esetben, ha a kisgyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget és életkort, a szülőnek feladata -
megőrizhetjük, tovább örökíthetjük. A hagyományokba beleszületünk  szabályozzák életünket. Hagyomány-ápolás                március 1-je és április 30-a között meghirdetett időpontban - a lakóhelye szerint illetékes vagy választott iskola első
megvalósulnaptári ünnepek, jeles napok, eredetük elmesélése, hozzájuk fűződő népi szokások, az alkalomhoz illő             évfolyamára beíratni tanköteles gyermekét. Az iskolába lépés időpontjának megállapításához az óvoda - indokolt
versek, mesék, közmondások, szólások, találós kérdések, játékok által. Ez a hagyományőrzés megjelenik a bábozásnál          esetben pedig a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság - ad szakvéleményt.
is. pl. betlehemezés, népi motívumok, mint pl. szegény legény elnyeri jutalmát (meséknél). Paraszti bábjátékok  ősi
ritmusokat, játékokat elevenítenek fel. Pl. kisze bábu, lakodalmas, szüreti, farsangi bábuk. Bábkészítésnapjainkban a
természetes anyagokat részesítik előnyben pl. csuhé, tök, stb.



Az óvodai ellátás az önkormányzatoknak a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-a, illetve a
közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény 86. §-ának (1) bekezdése által előírt kötelező szolgáltatása.

Az óvodai nevelés célja, általános feladatai

Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló, a családi nevelést kiegészítő nevelési intézménye. Az óvodai
nevelés célja az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának
elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével.

Az óvodai nevelés általános feladata az óvodás korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:

          az egészséges életmód alakítása,

          az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása,

          az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.
Az óvodák 1999. szeptember 1-jétől kezdődően az "Óvodai nevelés országos alapprogramjá"-nak figyelembevételével                                                     137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet
készített helyi nevelési program alapján végzik a nevelőmunkát. Az alapprogram valamennyi magyarországi óvodában
érvényesítendő elveket tartalmazza, miközben tág teret biztosít a nevelési programok sokféleségének, a programok
egymás melletti létezésének.
                                                                                                                                                         az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról
Az óvodák önállóan határoznak nevelési programjukról. A nevelőtestület által közösen meghatározott és elfogadott
programot ahhoz, hogy megvalósulhasson, a fenntartónak kell jóváhagynia.
                                                                                                                                    1. § A Kormány a közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (3) bekezdésének a)
Az óvodai nevelésben való részvétel, óvodába járási kötelezettség                                                                     pontjában foglalt felhatalmazás alapján e rendelet mellékleteként kiadja az Óvodai nevelés országos
                                                                                                                                                                                 alapprogramját.
Az óvodai nevelés a gyermek három éves korában kezdődhet és az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig tart.                                        2. § Ez a rendelet 1996. szeptember 1. napján lép hatályba.
Az óvodába járás az óvodás korosztály egészére általánosan nem kötelező. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.
törvény az óvodai nevelést az ötévesekre vonatkozóan tette kötelezővé. A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik
életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától köteles óvodai nevelésben részt venni. A szülő kérelmére az óvodavezető                                       Melléklet a 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelethez
mentesítheti az ötéves gyermeket az óvodába járás alól, amennyiben családi körülményei, képességeinek
kibontakoztatása, sajátos helyzete ezt indokolja.

Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti.                                        Az Óvodai nevelés országos alapprogramja
Az óvodai felvételről, átvételről az óvodavezető dönt.


                                                                                                                                                                                       I.
Iskolaérettség, tankötelezettség
                                                                                                                                                                                 BEVEZETŐ
    1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja - a hazai óvodai neveléstörténet értékeire, nemzeti sajátosságaira,        2. Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség
a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a magyar óvodai nevelésügy nemzetközileg elismert                kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével
gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása      (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is).
érdekében a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve -          3. Az óvodai nevelésben alapelv:
meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit.                                                  a) a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi;
    Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy                                  b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek
    a) az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető               kibontakoztatását.
szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia;                                                        4. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: az érzelmi biztonságot nyújtó derűs,
    b) a gyermeket - mint fejlődő személyiséget - különleges védelem illeti meg;                                       szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-
    c) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak.    specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő -
    Az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján érvényesülhetnek az óvodai nevelésben a különböző                 tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra; e tevékenységeken keresztül az életkornak
pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű        megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről; a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges
módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében tartalmaz.                             személyi, tárgyi környezetről.
                                                                                                                           5. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése keretében biztosítani kell a kisebbségi
    Az óvodák saját nevelési programjuk alapján dolgoznak, amelyeknek összhangban kell állniuk az Óvodai               önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését.
nevelés országos alapprogramjában foglaltakkal. Az óvoda vagy önállóan készít programot, vagy kész programok
közül választ.
    Az Óvodai nevelés országos alapprogramja és az azzal összhangban lévő óvodai nevelési programok egymásra                                                                  III.
épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az
óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel                                                AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI
szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembevételével megfogalmaz.
    2. Az óvodai nevelési program elkészítésekor az Óvodai nevelés országos alapprogramja mellett figyelembe
kell venni
    a) a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda nemzeti, etnikai kisebbségi                                               Az óvodai nevelés általános feladatai
nevelést végez;
    b) a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igényű          Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:
gyermek nevelését végzi.                                                                                                  - az egészséges életmód alakítása,
                                                                                                                          - az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása,
                                                        II.                                                               - az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.

                                        GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP                                                           Az egészséges életmód alakítása


                                                                                                                           Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban (melyet az
                                                   Gyermekkép                                                          erőteljes testi fejlődés jellemez) kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének
                                                                                                                       elősegítése. Ezen belül:
                                                                                                                           - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;
    1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az                - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;
ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre.                                           - a gyermek testi képességei fejlődésének segítése;
    2. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és                       - a gyermek egészségének védelme, edzése;
pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul.                                                                      - az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;
                                                                                                                           - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása;
                                                                                                                           - ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési
    Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei,   feladatok ellátása.
a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának
következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki
szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi                 Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása
környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, ennek megfelelően a gyermeki személyiség
kibontakoztatására törekszik.                                                                                              1. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az
                                                                                                                       érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs,
                                                    Óvodakép                                                           szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy
                                                                                                                           - már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket;
                                                                                                                           - az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze;
   1. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a             - az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és éntudatának alakulását,
gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-                       engedjen teret énérvényesítő törekvéseinek;
személyiségfejlesztő funkció.
    - az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a       1. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú
másság elfogadására.                                                                                                  tevékenységformák megtervezésével. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a
    2. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek                 gyermekben. A napirend igazodik a különböző programokban megfogalmazott feladatokhoz. Figyelembe veszi a
gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint      helyi szokásokat, igényeket.
például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának,       A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti belső arányok
önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését.                                          kialakítása. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.
    3. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és         2. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését különböző, az
az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt.                                        óvodapedagógusok által készített - kötelező és nem kötelező - feljegyzések, dokumentumok is szolgálják.
    4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus viselkedése.
    5. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy
mozgássérült, hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, illetve kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális           Az óvoda kapcsolatai
ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus vagy más
gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével.                                                                         1. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető
                                                                                                                      feltétele, a családdal való együttműködés.
                                                                                                                          Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban
Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása
                                                                                                                      foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg.
                                                                                                                          2. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsőde,
   1. Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra építve biztosítson a                nevelőotthon), az óvodai élet alatt (pedagógiai szakszolgálat intézményei, közművelődési intézmények) és az
gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi        óvodai élet után (iskola) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei
környezetről.                                                                                                         alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda
   2. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - helyes mintaadással - az             legyen nyitott és kezdeményező.
óvodai nevelőtevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek                   3. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket nevelő óvoda kapcsolatot tart a kisebbségi
meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.         szervezetekkel, egyesületekkel, kisebbségi önkormányzatokkal.
   3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek
rendszerezése, bővítése, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet,
gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.                                                                                                                                    V.

                                                                                                                                                   AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS
                                                       IV.                                                                                             AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

                            AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

                                                                                                                      Játék

                                               Személyi feltételek
                                                                                                                          1. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés
                                                                                                                      leghatékonyabb eszköze. A játék - szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyerek elemi
    1. Az óvodában a nevelőmunkát az óvodapedagógus végzi, jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos             pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell
feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus modellt, mintát jelent a gyermekek számára.                         elégülnie.
    2. Az óvodapedagógus tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazott munkájának
hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.
    3. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy                  A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik
megvalósuljanak a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzései.                                                   a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó tevékenységgé.

                                                                                                                          2. A kisgyerek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt - a szülő és az óvodapedagógus.
Tárgyi feltételek                                                                                                     Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ
                                                                                                                      marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a
    Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek          gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.
biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, lehetővé tegye mozgás- és          3. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra,
játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. Az        játékszerekre van szükség. Az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és
óvoda tárgyi környezete egyidejűleg - a mindenkori előírásokkal összhangban - biztosítson megfelelő                   élményt biztosítson a különböző játékformákhoz, mint például a mozgásos játékokhoz, a szerepjátékokhoz, az
munkakörnyezetet az óvodapedagógusoknak.                                                                              építő, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz, a dramatizáláshoz és a bábozáshoz.
                                                                                                                          4. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia.

Az óvodai élet megszervezése
                                                                                                                      Vers, mese
    1. Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos
mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a             A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az
gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak.                                                                           alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.
    2. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a                 2. A tornának, játékos mozgásoknak teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán
mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének       vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetőséget kell biztosítani.
egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában - tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső
világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról.
    3. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a              A külső világ tevékeny megismerése
kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő
szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és            1. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti-emberi-
átváltozásokkal nem elvezet a mélyebb értelemben vett pszichikus realitástól és a külvilágra irányított megismerési   tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul
törekvésektől, hanem ráébreszt ezekre.                                                                                a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.
    4. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a                        2. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való,
játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg.      életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő
A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.                         emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok, szokások és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét,
    5. A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.                                védelmét is.
    6. Az óvodában a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van.                                                     3. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a
                                                                                                                      gyermek. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és
                                                                                                                      mennyiségszemlélete.
                                                                                                                          4. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését,
                                                                                                                      biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a
                                                                                                                      környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására.
Ének, zene, énekes játék
                                                                                                                      Munka jellegű tevékenységek
    1. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az éneklés, a zenélés felkeltik a gyermekek zenei
érdeklődését, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének-zenei                    1. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső
tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A          munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más
népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az           felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások
óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv              teljesítése, az elvállalt naposi munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb.).
kialakulását. 2. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi                        2. A gyermek munka jellegű tevékenysége
tevékenységének.                                                                                                           - önként - azaz örömmel és szívesen - végzett játékos tevékenység;
                                                                                                                           - a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges képességek, készségek,
                                                                                                                      tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége;
Rajzolás, mintázás, kézi munka                                                                                             - a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze.
                                                                                                                           3. A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos pozitív
    1. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka különböző fajtái, a műalkotásokkal való        értékelést igényel.
ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének.
    2. Az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítson teret, lehetőséget az óvodapedagógus. Maga
a tevékenység - s ennek öröme - a fontos, nem a mű, nem az eredmény.
    3. Ezen tevékenységek az óvodapedagógus által biztosított feltételekkel, az egyéni fejlettséghez és
képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és
rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a
gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük,
szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.
    4. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyerekeket a különböző anyagokkal és a kézi munka technikai
alapelemeivel.
                                                                                                                      Tanulás

Mozgás
                                                                                                                          1. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az
                                                                                                                      ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben,
     1. A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz,         kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretekben valósul meg.
függés, egyensúlyozás, dobás). Fejlesztik a testi képességeket mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség.            2. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás
Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek                    lehetőségének biztosítása.
teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a
gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását.
                                                                                                                            - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre
   3. A tanulás lehetséges formái az óvodában:                                                                          eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének
   - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása),                     alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.
   - a spontán játékos tapasztalatszerzés;                                                                                  3. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul
   - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;                                                            az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.
   - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés;                                                    4. A neurológiai és egyéb hátránnyal küzdő gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek
   - a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás;                                                                         segítségével végzett korrekció mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.
   - az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás.                                            5. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériuma tükrözi a befogadó intézmény
                                                                                                                        elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.
                                                       VI.

                          A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
                                                                                                                      Játék és tanulás az óvodában
    1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a               1. A játék és tanulás elméleti bevezetője
kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges
fejlettségi szintet.
                                                                                                                      A játékot és a tanulást, mint tevékenységet az óvodáskorban és az óvodában a két tevékenység kapcsolatában tudjuk
    2. Az iskolaérettségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el,
                                                                                                                      leginkább bemutatni és jellemezni.
mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához.
                                                                                                                      A két tevékenység kapcsolatának elemzését három kérdés köré csoportosíthatjuk:
    a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak
testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb,
harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finom motorika. Mozgását, viselkedését, testi                      Hogyan érvényesülnek a két tevékenység meghatározó vonásai a másik tevékenységben, ill. melyek az
szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.                                                                          azonos és melyek az eltérő vonásaik?
    b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába
lépésre.                                                                                                                        A tanulás jelenlétének konkrét formái a játékban.

    A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik.                    A játék érvényesülésének konkrét formái a tanulásban.
(Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri
tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő
                                                                                                                      1.1. A két tevékenység meghatározó vonásai, tisztázandó fogalmak a játék és tanulás kapcsolatában
gyermeknél
    - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés
                                                                                                                      E kérdéskörön belül néhány alapfogalmat is tisztázunk, ezért témakifejtésünk egy kissé részletesebb lesz. Először a
és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,
                                                                                                                      játékról és a tanulásról, hasonló és eltérő vonásairól szólunk. Ha pszichológiai értelemben közelítjük meg a tanulást, azt
    - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma,
                                                                                                                      látjuk, hogy a tanulás megelőzi a játékot, majd pedig a játék lesz az a színtér, ahol legeredményesebb lesz a tanulás. A
terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,
                                                                                                                      szabad játék abban különbözik a játék más formáitól, hogy annak kereteiben csak a spontán tanulásnak van
    - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.
                                                                                                                      létjogosultsága. Az utóbbi időben a játék elkerülhetetlenül összefonódott a tanulással, miközben nem mindig tisztáztuk,
                                                                                                                      hogy milyen tanulásról van szó – pszichológiai vagy tanuláselméleti értelemben vett tanulásról –, de annak eldöntése
    Az egészségesen fejlődő gyermek
                                                                                                                      sem volt mindig fontos, hogy milyen játékról beszélünk: nevezetesen a szabad játékról vagy a játék más megjelenési
    - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait érzelmeit mások számára érthető formában,
                                                                                                                      formájáról, amely még a játék határain belül van, vagy éppen valamilyen játék elemet hordozó tevékenységgel
életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző
                                                                                                                      kerültünk kapcsolatba.
mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő
nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,                                 A gyermek játéka olyan önként vállalt, szabad, örömteli és többnyire különböző vágykielégítő tevékenység, amelynek
    - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását,         célja a játékon belüli, a játékban önmagában van. A kisgyermekeknek azért elsődleges (meghatározó) tevékenysége,
felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri          mert nincs semmi olyan egyéb tevékenység ebben az életkorban, amely olyan mértékben volna képes hatni a gyermek
szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az              szinte valamennyi pszichés, motoros és szociális személyiségkomponensére, mint a játék. Játékkal, játszás közben
öltözködés és az időjárás összefüggéseit.                                                                             fedezi fel, ismeri meg környezetét, s ismeri fel önmaga lehetőségeit és korlátait is. Felfedező hajlama, kíváncsisága,
                                                                                                                      tevékenységi vágya, a felnőtthöz való hasonlítás igénye, szocializációs indítékai a pszichikus szükséglet rangjára emelik
    Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a       a játékot. A játék két formájában – szabad játék és a kezdeményezett, vagy más néven inspirált, pedagógiai játék – az
természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei               óvodapedagógus szerepe eltérő1
vannak.                                                                                                               A tanulásra utaló sokféle modern megközelítés és irányzat közös vonása szerint a tanulás az egyén viselkedésében és
    c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen           személyiségében bekövetkezett tartós változás, ami magában foglalja az új ismeretek és készségek elsajátítását,
fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre,   valamint a meglévő képességek további fejlődését.
a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan
érett gyermek                                                                                                         Ez a meghatározás az óvodás korra akkor alkalmazható igazán, ha a tanulás minden mozzanatában játékos jellegű.
    - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését,
Ez jelenti a gyermeki tevékenységre általában jellemző közös vonásoknak, továbbá a játék sajátos jegyeinek                     A mindkét tevékenységi formában döntő szerepet játszó utánzás, gyakorlás, ismétlés, problémahelyzet
érvényesülését a kiegyensúlyozott, szeretetre és bizalomra épülő, önállóságot és önmegvalósítást biztosító, alkotó              megoldás ugyan sokszor áthatják egymást, de el is térnek egymástól.
pedagógiai légkörben.

Először felvázoljuk a közös, majd pedig az eltérő vonásokat.
                                                                                                                               A játék és tanulás kapcsolata az életkortól, a játékfajták természetétől, struktúrájától, illetve a tanulási
                                                                                                                                formáktól függően módosul.

                                                                                                                               Az óvodapedagógus szerepe mindkét tevékenységi formában meghatározó. Az óvodapedagógus az általa
A két tevékenység közös vonásai:                                                                                                teremtett tanulási helyzetekben nem feledkezhet meg a tanulás játékos jellegéről, a tanulásban is
                                                                                                                                érvényesülő gyermeki igényekről, szükségletekről. A játékban pedig az óvodapedagógus feltételteremtő
                                                                                                                                tevékenysége és a gyermekek igénye, szüksége szerinti játéka szolgálja a játék kibontakozását a gyermekek
          teret ad a gyermek önállóságra törekvésének                                                                          szabadságának és önállóságának teljes értékű tiszteletben tartásával.

          tevékenységi lehetőséget biztosít                                                                                   A játéknak és a tanulásnak egyaránt szervezeti kerete az óvoda (csoportszoba, udvar, az óvoda közeli és
                                                                                                                                távolabbi környezete). A tanulás számára ezen túl még külön szervezeti forma is alkalmazható: a
          alkalmas a gyermek igénye szerinti gyakorlásra, ismétlésre                                                           kezdeményezett foglalkozások.

          folyamatosan jelentkező problémahelyzetek megoldásában örömet ad a gyermeknek                              A két tevékenység kapcsán még néhány alapfogalomról szót kell ejtenünk, ilyen pl. a játékosság, az óvodáskorú
                                                                                                                      gyermek utánzása, a megfigyelés, a kisgyermek kérdései, a problémamegoldás, a gyakorlás.
          a tevékenységek jellemző sajátosságához igazodó hatások közvetítésével a személyiségformálás eszközei      A játékosság az óvodai életnek és benne a tanulásnak is olyan szinguláris elve, amelynek célja a gyermek játékos
           (tapasztalatok, képességek, tulajdonságok stb.)                                                            beállítódásának és a játék dominanciájának figyelembe vétele a tanulás folyamatában. Tehát egyfelől jelenti az óvoda
                                                                                                                      egész légkörének, mint a különböző tanulási formák színterének játékos hangulatát, másfelől jelenti (a kezdeményezett
Közös elemek:                                                                                                         /irányított/ tanuláshoz kapcsolódva) azoknak a belső és külső feltételeknek a megteremtését, amelyek révén a játékban
                                                                                                                      megnyilvánuló, ill. a játékra jellemző vonások, játékelemek a tanulási tevékenység alkotó részévé válnak.
 utánzás                                                 utánzó játék – utánzásos tanulás
 motorikusság                                            mozgásos játék – motoros tanulás                             Melyek a játékosság kritériumai?
 megfigyelés                                             megfigyelést fejlesztő játék – megfigyeléses tanulás
 szocializáció                                           társas, környezeti hatások a játékra, társas, közösségi               A tanulás gyermek-közeli tartalma.
                                                         játékok – szociális tanulás
 gyakorlás                                               gyakorlójáték – begyakorlásos tanulás                                 A gyermeki önállóság, kezdeményezés biztosítása.

Az előbbi felsoroláshoz három megjegyzést kell megfogalmaznunk:                                                                A gyermeki szabadság és kötetlenség biztosítása a tanulás adta lehetőségeken belül.

          Ötödikként ide sorolhatnánk az értelmi képességeket, melyek mindkét tevékenységben aktivizálódnak és                A lazább és többféle szervezeti forma és szervezési mód.
           fejlődnek, továbbá a verbális tanulást is, de itt más fogalmi besorolásról van szó.
                                                                                                                               A tanulási vággyal összefüggő feltételek biztosítása a jelentkező igények kielégítése (ismétlés, próbálkozás,
          Amikor megemlítettük a játék és a tanulási formák közötti hasonlóságok konkrét előfordulásait,                       kérdezés stb.)
           semmiképpen sem akartuk az említett tevékenységekre leszűkíteni azokat. Mindegyik általános érvényű is
           egyben.
                                                                                                                               Utánzási alkalmak teremtése.
          A két tevékenység közötti párhuzamot csak az óvodáskorra értelmeztük, jelezve azok fontosságát a játékra
           és a tanulásra.                                                                                                     Nyitottság a variálásra, újszerű megoldások keresésére.

     Nézzük a két tevékenység eltérő vonásait!                                                                                 A gyermeki tevékenységre épülő spontán tanulási alkalmak biztosítása.

          Minden játék, de különösen a szabad játék a tanulással szemben a gyermek szabad elhatározásából születik            A derűs, vidám légkört biztosító, játékos beállítódású óvodapedagógus.
           és abban is ér véget. Ezzel szemben az óvodai életben vannak olyan tanulási helyzetek, tanulásszervezeti
                                                                                                                      Az óvodáskorú gyermekek utánzása
           formák, amelyeket a felnőtt – óvodapedagógus – pedagógiai szándékkal teremtett meg a gyermek számára.
                                                                                                                      Az utánzás az óvodás korban döntő meghatározója a játéknak és a tanulásnak. A két tevékenységbeli utánzás között
          A játék célja maga a játszás, melyet a gyermek fogalmaz meg, s amely az örömszerzés által motivált.        néha nehéz különbséget tenni. Eligazításul a tevékenység célja, a gyermek szándéka szolgálhat.

                                                                                                                      Utánzás a játékban
          A két tevékenység közös elemei (vonásai) első indítékaik és dinamikájuk tekintetében eltérőek.
Három éves korban megkezdődik a nemi szerepek utánzása, az identitás erősödése. A fiúk még együtt játszanak a                    A megfigyelt tárgyak, események, jelenségek elraktározásának és tartós megőrzésének képességére is
lányokkal a babasarokban, még elvállalják a női szerepeket is.                                                                    szükség van.
Négy éves korban már kevésbé játszanak női szerepbeli játékokat, öt éves korra pedig teljesen eltűnnek a fiúk számára
ezek a játékok.
Négy éves korban a lányok és a fiúk eltérő módon utánozzák a felnőtteket: a fiúknál a huzakodásos játék a döntő, a
                                                                                                                                 A megfigyelt jelenségek megértését nagyban segíti az óvodapedagógus néhány szavas megjegyzése és a
                                                                                                                                  minél többszöri megfigyelési és gyakorlási alkalom biztosítása.
lányok visszafogottabban játszanak; a fiúk játékszerként inkább a közlekedési eszközöket, a konstruáló játékot
preferálják, a lányok inkább a családi játékhoz kötődő játékszereket.
Öt éves korban a gyermekek már kizárólag nemi hovatartozásuknak megfelelő szerepet vesznek fel.

A fiúk új szerepekben jelennek meg: hősöket, kalandvágyókat, ismert személyeket utánoznak. Mindkét nem szívesen
veszi át a pedagógus játszó szerepét. Mindkét nem szívesen vállalkozik tudatos szerepcserére, mindkét nem szívesen
játszik jellemeket. A fiúk elsősorban a konstrukciós játékokat, az utazásos felfedezéseket kedvelik, amihez
alkalmanként a lányok is csatlakoznak. A lányok kommunikatívabb szerepeket utánoznak, míg a fiúk inkább az alkotó       A kisgyermek kérdései
tevékenységre koncentrálnak s másodlagossá minősül a konkrét szerepek utánzása.
                                                                                                                        A kisgyermek kérdései révén is kap választ és segítséget a környezetéből szerzett benyomásai, tapasztalatai
                                                                                                                        megértéséhez, kérdései segítségével rendeződnek az őt ért tagolatlan környezeti hatások. A válaszok hozzájárulnak a
                                                                                                                        környezetében elfoglalt státuszának megértéséhez, a társakhoz, felnőttekhez fűződő viszonyának tisztázásához,
                                                                                                                        önismeretének kibontakozásához. A kérdések legtöbbször játék közben és a megfigyelések eredményeként
                                                                                                                        fogalmazódnak meg.

                                                                                                                        A kérdésekben a gyermeknek a kérdezett iránti bizalma fejeződik ki. Válaszaink közben rendkívül fontos a kapcsolat
                                                                                                                        megőrzése és elmélyítése. Ennek érdekében:


Utánzás a tanulásban
                                                                                                                                 A válaszok harmonizáljanak a gyermek fejlettségével és igényével.

A játékbeli utánzások egyben a tanulás alapjai is. Ezen kívül vannak a tanulással összefüggő utánzások is. Ezek nem              A gyermek érezze kérdései iránti őszinte érdeklődésünket.
játékok, de játékos jellegűek. Ilyenek a készségeket fejlesztő tevékenységek: eszközök készítése, eszközök használata
(mintakövetéses, szociális tanulási formák), a beszédnek, a dallamoknak, a mozgásoknak az elsajátítása (népi tánc, a             Figyeljünk válaszaink megértésére.
zenei képességfejlesztést kísérő mozgások, testnevelés mozgásai, szabadidős mozgások).
Ezen kívül probléma megoldási stratégiákat, magatartásformákat sajátíthat el a gyermek akár a felnőtt, akár kortársai
                                                                                                                                 A derűs légkör bátorítólag hasson.
tevékenységének megfigyelésével, utánzásával. A mintaadást az teszi indokolttá óvodás korban, hogy a 3 – 6 évesek
számára könnyebb látva utánozni és „mímelni”, mint instrukciók alapján megérteni, cselekedni.
                                                                                                                        A derűs légkörre a társakhoz intézett kérdések megfogalmazásához is szükség van. A társak közötti kérdésfeltevések
A megfigyelés                                                                                                           legtöbbször beszélgetések közben fogalmazódnak meg.
A megfigyeléses tanulás lehet önálló tanulási forma, az utánzásos tanulás előzménye és kísérője, és a gyakorlati
                                                                                                                        A kölcsönös kérdésmegfogalmazások annál sokoldalúbbak és bizalmasabbak, minél magasabb a csoport szocializációs
tevékenység része. Mindhárom változatban lehet spontán és irányított, a játékhoz kapcsolt (de nem játék!) tanulási
                                                                                                                        indexe, illetve minél szorosabb kapcsolat jellemzi a beszélgetőket.
forma.

A megfigyelés útján szerzett információk fokozatosan módosítják a gyermek reprezentációját, ezért mint                  Problémamegoldás
információforrás serkentője, stimulálója a játéknak, a világban való tájékozódásnak, s fejleszti a
                                                                                                                        Mindenfajta játék során előfordulhat problémamegoldásra váró szituáció. (Szinte minden játék velejárója a
személyiségkomponenseket.
                                                                                                                        problémahelyzet az elgondolás megszületésétől a befejezésig.) A problémamegoldás minden tanulási formának lehet a
                                                                                                                        kiegészítője (része), ugyanakkor önálló tanulási formaként is szerepelhet.
A megfigyelés képességének fejlődése, fejlesztése több tényezőtől függ. Ezek mindegyikének helyet kell adni az óvoda
mindennapi életében. A gyermekek sokat és szívesen szemlélődnek. Ezért a megfigyeléshez:
                                                                                                                        A problémamegoldások játékfajtáktól függően eltérő módon fordulnak elő.
                                                                                                                        A gyakorlójátékban a tárgyak újszerű összeillesztése, újszerű csoportosítása, az új mozgáskombinációk, az új nyelvi
         Nyugodt körülményekre,                                                                                        kifejezések megtalálása, felfedezése jelzi a kreatív gondolkodás jelenlététét.

         megfelelő időre van szükség.
                                                                                                                        A szerepjátékban a mintha helyzetek kitalálása és megvalósítása, a szerepek elrendezése, a játszók közötti összhang
         A tárgyaknak, eseményeknek a gyermek közelében kell lenniük.                                                  megteremtése, a tárgyi feltételek előteremtése, kiválasztása egyaránt igényli a kreatív gondolkodást.
                                                                                                                        Az építőjáték a maga tárgyi eszközeivel és azok variatív felhasználásával kínál lehetőséget a kreatív gondolkodáshoz.

         A figyelem és az inger erősség megfelelő szintje mellett folyó gyakorlás eredményeként egyre bonyolultabb     A felmerülő problémahelyzetek megoldásához néha szükség van az óvodapedagógus segítségére, ugyanakkor a
          jelenségek és összefüggések megismeréséhez jut el a gyermek.                                                  problémahelyzetek kívánják meg a legtöbb önállóságot és a legnagyobb erőfeszítést a gyermektől. Ezért a
                                                                                                                        gyermekeknek nyújtott segítés nagy szakértelmet és türelmet igényel az óvodapedagógustól.
Ha a kreatív gondolkodás említett eseteiben nem kapnak megfelelő önállóságot a gyermekek, akkor a                       Tehát:
kreativitásérzékenység, s maga a gyermeki kreativitás fejlődése szenved csorbát.
                                                                                                                        Nincs helye a szabad játékba szervezett tanulásnak, mert a szabad játék a gyermekek szabad képzettársításaira épül, s
Úgy segítsünk, hogy az önállóságot ne vegyük el a gyermektől, hogy övé legyen a megoldás sikerélménye, hogy legyen
                                                                                                                        benne csak a spontán tanulási forma érvényesülésének van egyedül létjogosultsága.
kedve a további tevékenykedésre.
                                                                                                                        Olyan előfordulhat, hogy a szabad játék közben a gyermek részéről jelentkezik valamilyen konkrét problémafelvetés,
                                                                                                                        amely a meglévő tapasztalatok kiegészítését, újrarendezését igényli, s olyan spontán módon keletkező tanulási helyzet
Számtalan szándékosan teremtett tanulási szituációban teremthetünk problémahelyzetet, s eközben problémamegoldási
                                                                                                                        jön létre, amelyet az óvodapedagógus a játék átmeneti felfüggesztésével tanulási célzattal „kihasznál”. Ennek a játék
stratégiákat építünk ki, hozzájárulva egyben a gyermeki önállóság, aktivitás és az önbizalom fejlődéséhez is.
                                                                                                                        közbeni intermezzónak a játék folytatása a célja, nem pedig az óvodapedagógus tanulási céljainak elérése. Ebből
A gyakorlás                                                                                                             adódóan a szabad játék folyamatában nem oldhatunk meg direkt tanulási feladatokat. A játékot nem zavarhatjuk meg
                                                                                                                        kérdezgetésekkel, tanulási szándékú ötletekkel, pl.: „Miért gondolod, hogy ez így van?”, „Mit gondoltok?”, „Ki tudná
A gyakorlás szintén lehet egyfajta tanulási forma, amely a játék megnyilvánulási formája is egyben. Az óvodáskorú
                                                                                                                        másképpen megfogalmazni?”, „Hol találkozunk még ilyennel?”, „Hoztam én is…”, „Mutatok egy másik …”,
gyermekek közismerten a játékukba építik be az érdeklődésükre számot tartó élményeiket, tapasztalataikat – gyakorolva
                                                                                                                        „Meg tudjátok-e mondani, hogy?” és hasonló kérdések, amelyek már az óvodapedagógus tanulásirányítási szándékára
ezzel meglévő és alakuló képességeiket. A játék legfőbb ereje éppen az, hogy a gyermek benne teszi, próbára nyiladozó
                                                                                                                        utal, azaz a játék helyett a szándékos tanulást helyezi előtérbe.
személyiségét, gyakorlás közben, saját kedvére alkot, s közben minden külső kényszer nélkül, saját elhatározásából
gyakorol, s észrevétlenül „bejátssza” személyiségébe az individualizációhoz és a szocializációhoz szükséges             Ebben a megközelítésben külön meg kell vizsgálnunk az úgynevezett képességfejlesztő játékokat. Először is abból
létfontosságú elemeket.                                                                                                 indulunk ki, hogy az adott játékok is játékok, és nem olyan játékfeladatok, amelyek a játék alapvető jellemzőinek hijján
                                                                                                                        vannak (a játék az szabad, önkéntes, variálható, többféle megoldást tesz lehetővé, interaktív, kapcsolatra épül,
A nevelő által kezdeményezett gyakorlást is szívesen fogadja a gyermek, ha az tartalmában érdekes, ha maga a            örömszerzés a célja stb.). A különböző képességfejlesztő játékok is belső tartalmukkal és struktúrájukkal, szabályaikkal
gyakorlási forma vonzó, ha eredménnyel kecsegtet.                                                                       hatnak a gyermekekre. A képességfejlesztő játék is játék, éppen ezért a játszás folyamatában meg kell elégednünk azon
                                                                                                                        spontán tanulási hatásokkal, amelyeket ezek a játékok önmagukban hordoznak, mellőzve ezzel minden további
A mindkét tevékenységhez kapcsolódó gyakorlásnak néhány változata:                                                      szándékos tanulási mozzanatot. Higgyük el, éppen elég tanulási lehetőség az, ami az örömmel végzett képességfejlesztő
                                                                                                                        gyakorlás közben éri a gyermeket. Ezeknél a játékoknál sem beszélhetünk játékba szervezett tanulásról. A játékban
                                                                                                                        önmagában benne van a spontán tanulási lehetőség, melyet ugyan az óvodapedagógus ajánl, kezdeményez, készít elő,
          Ismétlő. Indítékai: az ismétlés öröme,
                                                                                                                        de e kezdeményezésnek továbbra is játéknak kell maradnia.
           a végrehajtás ritmusának öröme,
           a tevékenység végzésének könnyedség érzése,
           sikerélmény.
                                                                                                                        A játékon belüli tanulás az is, amikor kialakul az egyéni vagy az óvodapedagógus által szervezett tapasztalatokra
          Alkalmazó. Előfordulásai: az elemi ismeretek alkalmazása segítséggel,                                        épülő közös játék. Ilyenkor a gyermekek minden változtatás nélkül fogadják el egymás ötleteit, az új játékot, vagy
           alkalmazás önállóan,                                                                                         közös megegyezéssel hoznak létre közös játékot. Az ilyen játékokban több (spontán) tanulási elem, mozzanat is
           alkalmazás új helyzetben,                                                                                    felfedezhető, mint pl.: a kezdeményező gyermek élménybeszámolója, mint motiváció, a cselekmény, esemény részekre
           alkalmazás bonyolultabb helyzetben.                                                                          bontása, majd transzformálása, csoportos vagy egyéni problémamegoldás, gyakorlás stb., vagy ott van pl. a késleltetett
                                                                                                                        utánzás vagy begyakorlás is, mint tanulási forma. De a pszichikus és motoros tanulási alkalmak mellett a szociális
          Komplex. A korábbi elemi ismeretekhez és készségekhez kapcsolódó új tapasztalatok beépítése gyakorlással,    tanulásnak is a legszélesebb és legintenzívebb színterei a képességfejlesztő játékok. A játékok kereteiben megvalósuló
           az új ötletekhez kapcsolódó korábbi képességek felhasználása, újszerű gyakorlása.                            kommunikáció, kooperáció, a viták és azok megoldása, a vezető és vezetett kapcsolata, az alkalmazkodás és hatni tudás
                                                                                                                        képessége mind mind a tanulás sajátos lehetőségei.
A nevelő által kezdeményezett gyakorlások motiválása az említett változatokra történő hivatkozással valósulhat meg
legkönnyebben.
                                                                                                                        1.3. A játék jelenléte a tanulásban
1.2. A tanulás jelenléte a játékban
                                                                                                                        A játék többféleképpen lehet jelen a tanulásban:
Abból kiindulva, hogy a tanulás színtere a játék, az is következik, hogy:
                                                                                                                                  A játék beépül a tanulási folyamatba.
          Minél inkább belefeledkezik a gyermek a játékba, annál inkább megindulnak benne a tanulást előidéző
           folyamatok.                                                                                                            Kezdeményezett játék formájában.

          Minél többféle játékban vesz részt a gyermek, annál többféle tanulási hatások érik.                                    A tanulási folyamat színeződik egy-egy játékos mozzanattal.

          A folyamatos és rendszeres játék hatására kialakuló új szükségletek mind bonyolultabb játékokhoz teremtik              Amikor a játék beépül a tanulási folyamatba:
           meg a belső, pszichés feltételeket.
                                                                                                                                        o     Klasszikus példa erre az énekléshez és a mozgáshoz kapcsolódó játék. Az alkalmazásra néhány
          A játékhoz kapcsolódó, kiemelten kedvezményezett (preferált) képességek fejlődésükben jóval meghaladják                            megoldás: hangulatteremtés szándékával játékkal indul a foglalkozás; a játékok végig kísérik az
           a többi képességet.                                                                                                                egész foglalkozást; a tanulási folyamatban többször visszatér a játék, de nem a játék tölti ki az
                                                                                                                                              egész foglalkozást; játékkal zárul le a foglalkozás.
          A valamilyen területen lemaradt, valamilyen részfunkció fejlődési ütemében megkésett gyermekek a
           megfelelően összeállított játékkészlet segítségével behozhatják lemaradásukat.
                o     A külső világ tevékeny megismeréséhez kapcsolódó játékok elsősorban szabályjátékok, azok
                      közül is inkább az értelemfejlesztő játékok, de sikerrel alkalmazható szimulációs játék is.
                      Többnyire ezek a játékok a foglalkozások egy részét töltik ki.

                o     A festés, rajzolás, mintázás közbeni vizuális játék önmaga is egy játékforma, amely a gyermek
                      alkotó képzeletére, egyéni elhatározására épül, s ugyanúgy önkifejezésének, s tanulásának is
                      eszköze, mint a játék.                                                                                Az elemzéshez ajánlott módszerek

                                                                                                                                      Megfigyelés

          Kezdeményezett játék formájában2                                                                                           Szociometria (egy vagy többszempontú)

                o     A gyermekek által kezdeményezett játékok (gyakorló-, szerep-, építő-, szabályjátékok) igen
                      sokoldalúan járulnak hozzá tanulásukhoz. (tapasztalataik bővüléséhez, viselkedésformáik
                                                                                                                                      Beszélgetés (a beszélgetés körülményi és a beszélgetést lefolytató személye i is fontos)
                      alakulásához, képességeik fejlődéséhez).
                                                                                                                                      Rajzelemzések (családrajz, élményrajz)
                A gyermek által megteremtett játékhelyzetek önmagukban – minden külső „megtámogatás nélkül” –
                hordozzák a tanulás lehetőségét. Ezért ezzel kapcsolatban az óvodapedagógusnak nincs különleges                       Bábozás, játékos cselekedtetés
                tanulást befolyásoló tennivalója, mert miközben megteremti a játék kibontakozásának feltételeit,
                egyben megteremtette a spontán játék adta spontán tanulás lehetőségeit is.                                  Az óvodák nevelési programjában (kt. 47.§-a értelmében) a belső elemzésnek, értékelésnek ki kell dolgozni a
                                                                                                                            rendszerét, a sajátos arculatát, az egyéni feldolgozási módját.
                o     A nevelő által kezdeményezett játékok tanulási funkciója az elmúlt években felértékelődött. A
                      kezdeményezett játékok azon csoportja, amelyben az óvodapedagógus részéről tanulási cél is
                      megfogalmazódik, tartalmukat tekintve közelítenek vagy teljesen megegyeznek a tanulási
                      tartalommal. Ezek a játékok adják a foglalkozások egy részét. Esetleg több játék ki is tölthet egy                                   KIKAPCSOLÓDÁSKÉNT, ÍME NÉHÁNY IDÉZET:
                      egészfoglalkozást. Az ilyen játék szervezetileg lehet a tanulási folyamat elkülönült, önálló része,
                      de bennük a játék, s nem az irányított tanulás törvényszerűségei érvényesülnek.
                                                                                                                              „Az, hogy valaki milyenné válik, ez főképp attól függ, milyenné nevelték életének ötödik évéig”
          A harmadik variációban a játék a tanulásban csupán elemeiben van jelen. Ez a játékosság kereteiben
           érvényesülő játékjellemzők jelenléte és a derűs, vidám hangulatos légkör feltételei mellett lehetséges. A
           gyermekre jellemző játékos beállítódás miatt természetes követelménye az óvodai tanulásnak, hogy szinte            „A játék tanít, életre nevel. A játék alkotni, a világot szebbé tenni, megváltoztatni serkent.” (Dr. Andrásfalvi
           minden helyzete hordozzon, tartalmazzon valamilyen játékelemet vagy játékra utaló vonást.                          Bertalan)

                                                                                                                              „Az embert nem lehet valamire megtanítani, csak hozzá lehet segíteni, hogy a tudást maga szerezze meg”
Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása                                                                             (Galilei)

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja az érzelmi nevelést és a szocializáció biztosítását az óvodai nevelés                „A nyelv egyik legféltőbb kincse, egyik legfőbb dísze a nemzetnek, s a nemzeti léleknek mind igen szép képe, mind
feladataként deklarálja.                                                                                                      hív fenntartója s ébresztője.” (Kazinczy Ferenc)
Az óvodába lépés pillanatától az iskolai átmenet problémáinak csökkentéséig fontos feladatokat határoz meg az óvoda,
az óvodapedagógus számára az alapelvek megvalósítása érdekében.
Megfogalmazza a szükséges fejlődési jellemzőket, amely a sikeres iskolakezdéshez elengedhetetlen.                             „Barátság és szeretet minden emberi lény valódi és végső szükséglete. A társas kapcsolatok kultúrájának
                                                                                                                              fejlesztésével rávezetjük a gyerekeket az egykorúak szolidaritásának értelmére, örömére és szépségére.” (Mérei
E szempontsor egy ajánlás, melyet ha az óvoda a saját nevelési programjára igazít, akkor alkalmas lehet pld.:                 Ferenc)

          a nevelési program követő vizsgálatára,                                                                          "A kisgyermek amit hall, elfelejti, amit lát, már inkább megjegyzi, de amiben tevékenyen ő is részt vesz, az bizonyára
                                                                                                                                bevésődik az emlékezetébe " (Kodály Zoltán)
          a nevelés, fejlesztés feltételeinek elemzésére,
                                                                                                                            "Jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat!" (József Attila)

          a nevelési gyakorlat elemzésére,

          a gyermek pillanatnyi fejlettségi állapotának értékelésére.

				
DOCUMENT INFO
Shared By:
Categories:
Tags:
Stats:
views:323
posted:6/9/2012
language:Hungarian
pages:74