v�z k�zels�ge tengerpart by JcI076ti

VIEWS: 4 PAGES: 41

									Kohászat, vegyipar, könnyűipar és
      élelmiszeripar földrajza




                                    1
   a. Vaskohászat és acélgyártás
    Dinamikája:
    1950-60 között csaknem megkétszereződött
    1970 óta alig nőtt, a mennyiségi növekedés
    helyett minőségi változások




                                          2
   Energiahordozók
    › faszén - erdők közelébe, ki is irtották az erdőket
      (Anglia, Szászorzág, Vesztfália, Ural)
    › kokszolható szén (a kohászati kombinátok fele a
      kokszolható feketekőszénre települt)
 vasérc (kezdetben a szén és az érc együttes
  előfordulása, majd szállítási lehetőségek
  bővülésével az érc szerepe csökkent, mivel
  kisebb az igényelt tömeg)
 optimális a kettő együttes előfordulása
 szállítási lehetőség
    › olcsó vízi út, tengeri kikötők
   fogyasztópiac
    › az ócskavas miatt is
                                                       3
   az egyes tényezők súlyát a műszaki-technológiai
    tényezők szabják meg
    › energiahordozók változása
    › ócskavas felhasználhatósága a Siemens-Martin eljárásban
      a fogyasztópiacok másodlagos kohászati központokká váltak
    › gyenge minőségű ércek hasznosítását lehetővé tevő Thomas-
      féle eljárás
        újabb körzetek csatlakozása
    › elektro-acélgyártás - olcsó vizienergia bekapcsolása a
      hőenergia helyett
    › oxigén konverteres eljárás - gyors, kis munkaerő-igényű
   Területi elhelyezkedés
    › depressziós területek (“rozsda-övezetek”):
      felhasználási igény változása
      technológiaváltás

                                                                4
   Fajtái:
    › elsődleges alumínium: ércekből
      másodlagos alumínium: hulladékból
   Telepítő tényezők:
    › 1. fázis: timföldgyártás
      nyersanyagkitermelés közvetlen közelébe
      2. fázis: fémalumínium előállítása
      villamosenergia


                                                5
   Dinamizmusa:
    › a II.világháború után rendkívül dinamikus
    › az olajárrobbanás, ill. az energiaárak
      növekedése visszaveti
       stagnálás: Hollandia, Németország
       fejlődés: Ausztrália, Brazília, Kanada
   területi eloszlásának jellemzői
    › a legkoncentráltabb iparágak egyike, néhány cég
      tartja kézben
    › nagyfokú nemzetközi integrálódás




                                                  6
7
8
   Fajtái:
    › elsődleges réz: ércekből (60%)
    › másodlagos réz: hulladékból (40%)
   Telepítő tényezők:
    › 1. fázis: dúsítás és kohósítás
      nyersanyagkitermelés közvetlen közelébe
    › 2. fázis: finomítás, elektrolit réz előállítása
      villamosenergia



                                                        9
 ősidőktől ismert és elterjedt
 az alumínium térhódítása után visszaszorult
 az olajárrobbanás, ill. az energiaárak
  növekedése még inkább visszaveti
 a legújabb időkben keresettsége ismét nő, de
  elsősorban a másodlagos réz felhasználása
  növekszik



                                           10
11
12
13
 Feladata: termelési eszközöket állít elő
  (gyártás és javítás)
 Termékei
    ›   gép- és gépi berendezések
    ›   közlekedési eszközök
    ›   villamosgép és - készülékek
    ›   híradás- és vákuumtechnikai eszközök
    ›   műszerek
    ›   fémtömegcikkek

                                               14
   1.korszak: a kialakulás időszaka (18.sz.vége, 19.sz. eleje)
    › vezető ágazat: textilgépgyártás
    › telepítő tényezők: döntően nyersanyagokra
    › centrumok: Anglia (Birgmingham), Skócia (Glasgow), Flandria,
   2.korszak: intenzív specializáció időszaka (századforduló)
    › vezető ágazat: szerszámgépgyártás, közlekedési eszközök
      gyártása (mozdony, hajó, majd gépkocsi)
    › telepítő tényezők: a nyersanyag mellett:
          fogyasztópiac
          útvonalak találkozása
          szakmunkások
          általános technikai felkészültség
    › centrumok: London, Szentpétervár, Budapest, Berlin, Hamburg,
      New York
   3.korszak: regionális specializáció
    › Svájc: elektrotechnikai cikkek, óra
    › Olaszország: finommechanikai és irodagépek
    › Svédország: golyóscsapágy, háztartási cikkek
   4.korszak: hadászati igények kielégítése (II.világháború)
    › vezető ágazat: repülőgépgyártás, elektrotechnika,
      híradástechnika, műszeripar
                                                                  15
 5.korszak: területi szétszóródás és kooperáció
  (II.világháború végétől a 80-as évekig)
 területi kiegyenlítődés, korábban lemaradott
  területek extenzív iparosítása
 nemzetközi munkamegosztás átrendeződése
 fejlett országok:
    › vezető ágazat: szellemi és anyagi tőkeigényes ágazatok
    › leépül: nehézgépgyártás, közlekedési eszközök gyártása
    › felfelé ível: mikroelektrotechnika, híradástechnika
   telepítő tényezők:
    ›   fogyasztópiac
    ›   elektrotechnikai hagyományok
    ›   szakmunkások
    ›   általános technikai felkészültség
   centrumok: München, Augsburg, Stuttgart,
    Hamburg, London, Manchaster, Newcastle, Párizs.
   gyengén fejlett országok:
    › vezető ágazat: anyag és munkaerőigényes ágazatok

                                                       16
17
18
   6.korszak: nemzetközi verseny éleződése
    (80-as évektől)
    › egyes fejlődő országok kirobbanó
     modernizálódása, megjelenése a
     legmodernebb gépipari ágazatok
     piacán




                                         19
   Feladata: természetes és mesterséges alapanyagokból
    kémiai átalakítás útján új kémiai és fizikai tulajdonságokkal
    rendelkező termékeket állít elő
   Termékei: sósav, kénsav, szóda, festékek, lakkok, műanyagok,
    műgyanták, műtrágyafélék, műgumi, műszóda, gyógyszerek,
    kozmetikai cikkek, tartósítószerek, mosószerek stb. (több mint
    50 ágazata van)
   Felosztása:
   nyersanyag szerint
    › szerves vegyipar:
        nyersanyagai szerves anyagok: mezőgazdasági eredetű anyagok, fa,
         zsírok, olajok, petrolkémiai anyagok, szén
    › szervetlen vegyipar:
        nyersanyagai ásványi anyagok: kén, pirit, foszfor, kálisó, klór, jód,
         nitrogén
   előállított termékek szerint:
    › nehézvegyipar - alapanyagokat és félkésztermékeket állít elő
    › könnyű vegyipar - fogyasztási cikkeket állít elő



                                                                           20
21
   az egyetlen iparág, mely termékeit anyagátalakítással nyeri
   sokféle nyersanyagot dolgoz fel, a hulladékokat is
    hasznosítani tudja
   nagy a felhasznált anyagok érték növekedése
   a termelés zárt ciklusban, speciális berendezésekben történik,
    magasfokú automatizálás lehetséges
   a berendezések hamar tönkremennek
   a termelésen belül a munkabérhányad alacsony
   a nehéz fizikai munka helyett a folyamatok felügyelete,
    szabályozása döntő
   termékeit gyorsan állítja elő, magas a termelékenység
   veszélyes iparág, környezetre, egészségre ártalmas
   nagy szellemi tőkeigénye, komoly tudományos hátteret
    feltételez
   magas a tőkekoncentráció, a legmonopolisztikusabb iparág
   magas a területi koncentráció, a világtermelés 80%-át 8
    ország adja
                                                           22
   ókor: empirikus alapon - balzsamok, kozmetikumok, festékek,
    gyógyszerek
   középkor: az egyház hatására visszafejlődés, csak háziipari
    jellegű
   találmányok sora közvetve vagy közvetlenül a vegyipar
    fejlődésére hat
    › gőzgép feltalálása - igény nagytömegű vegyi anyagokra a
        textiliparban (hamuzsír - 1775: szódagyártás)
    ›   1798: szénlepárlógyár - nagyüzemi kénsavgyártás, szénvegyészet
    ›   1863: dinamit feltalálása
    ›   nátronlúg és klór elektrokémiai előállítása
    ›   indigó, műanyagok, műselyemgyártás
   ma a legdinamikusabb iparágak egyike
   Multiplikátor hatás



                                                               23
   Feladata: fogyasztási cikkek előállítása
   Ágazatai
    › textilipar
          pamutipar
          gyapjúipar
          lenipar
          kenderipar
          jutaipar
          selyemipar, műszálgyártás
          szizálfeldolgozás
          kötszövőipar
   textilruházati ipar
   bőr-szőrme-cipőipar
   fa-papír-cellulóz ipar
   nyomdaipar
   kézmű- és háziipar
   kisipari szolgáltatások (mosás, festés, vegytisztítás,
    vegyes javítás)                                   24
   viszonylag kicsi a tőkeigénye
   gyors a tőke körforgása
   emberi munkaerőigénye általában magas
   alacsony színvonalú munkaerőt is
    hasznosítani tud
   magas női munkaerő aránya
   a legalacsonyabb a bérszínvonal
   gyakori a többműszakos termelés

                                      25
 strukturális eltolódás: textilipar aránya csökken, a
  fa-papír-cellulóz- bútor és textil-ruházati iparé nő
 a tömeggyártás mellett a kisszériás termékek
  jelentősége is nő
 a természetes alapanyagok ismét előtérbe
  kerülnek




                                                   26
27
   Élelmiszergazdaság: az emberi vagy állati
    táplálékul szolgáló mezőgazdasági és
    szintetikus alapanyagok megtermelését,
    felvásárlását, élelemmé való feldolgozását és a
    fogyasztóhoz való eljuttatását magába foglaló
    gazdasági tevékenységek összessége.
   Élelmiszeripar: túlnyomórészt mezőgazdasági,
    kisebb mértékben vegyipari alapanyagok
    feldolgozása emberi és állati fogyasztásra
    alkalmas termékekké

                                             28
   egyes ágazatai egyidősek a mezőgazdasági kultúrák termesztésével
   kezdetben csak önellátásra termelt, kis volumenű és egyenletes
    földrajzi eloszlású volt
   az önálló iparággá szerveződés ágazatonként más időpontban
    ment végbe
    ›   malomipar - múlt század második harmada
    ›   dohányipar, cukoripar múlt század vége
    ›   konzervipar, hűtőipar, baromfiipar - századunk eleje
    ›   takarmánykeverő-ipar 80-as évek
 a feldolgozottsági fok egyre nő
 a szezonális hatást jórészt kiküszöbölték
 a húsiparban a sertéstenyésztés 3-4 éves, a vágómarha-tenyésztés
  6-10 éves ciklikussága tükröződik (a
 hullámzás készletekkel tompítható)
 egyre szélesebb körű integrációk a jellemzők
 legdinamikusabb ágazatai:
    ›   baromfiipar
    ›   tartósító ipar
    ›   hűtőipar



                                                               29
30
31
   kereslet:
    ›   szabadidő
    ›   szabad rendelkezésű jövedelem
    ›   személyi közlekedési eszközök
    ›   motivációk
   kínálat
    ›   vonzerők
    ›   közlekedési lehetőségek
    ›   szálláshelyek
    ›   étkezési lehetőségek
    ›   programok
    ›   kiegészítő szolgáltatások
   AZ IDEGENFORGALOM KÖRNYEZETE

                                        32
 a résztvevők származási helye szerint:
 az utazás célja szerint:
 szociológiai tartalom szerint
 a hely igénybevétele szerint:
 résztvevők száma és egymáshoz való
  kapcsolódása szerint:
 szállásigény szerint:
 stb.


                                       33
 társadalmi környezet
 gazdasági környezet
 tudományos és műszaki tényezők
 kulturális tényezők
 demográfiai tényezők
 egyéb tényezők




                                   34
   egyre inkább előtérbe kerül az egyéni, azon
    belül az aktív turizmus, nő a well-ness
    szolgáltatások (lovaglás, kerékpározás,
    gyaloglás, konditerem, úszás, szauna) iránti
    kereslet
    › földrajzi helytől kevésbé függ, az infrastrukturális
      telepítő tényezők hatása megerősödik
    › kevésbé szezonális
 az idősek jelentik a legdinamikusabb
  célcsoportot
 a turizmus integrált rendszerré válik
                                                     35
 10 év alatt az utazók 50%-kal, a
  bevételek több mint kétszeresére nőttek
  a világturizmusban
 Európában a forgalom 2/3-a (németek,
  skandinávok, hollandok - Európa utazó
  nemzetei + franciák, angolok)
 + amerikaiak, japánok



                                     36
37
   természeti tényezők:
    › mérsékelt és szubtrópusi öv
    › hegyvidékek Alpok, Kárpátok, Himalája
    › strandolásra alkalmas víz közelsége tengerpart: Spanyolország,
      Görögország
    › gyógyvizek, gyógyforrások Karlovy Vary, Wiesbaden, Vichy, Bad Ischl
    › napsugárzás tengerpart: Costa Brava
    › havas napok síturizmus: Svájc, Ausztria
    › erdősültség, vadvilág - nemzeti parkok, parkerdők: Zselic, Gemenc
    › természeti ritkaságok, érdekességek
        vulkánok (Vezúv, Etna, Stromboli), éjféli nap (Lappföld, Baltikum),
         gleccserek (Aletsch, Rhone),
        barlangok (Postojna, Dobsina), fjordok (Hardanger, Sogne, Trondheim),
         vízesések (Rajna, Niagara),
        gejzírek (Izland, Yellowstone Park, Új-Zéland), reliktum növényzetet őrző
         tájrészletek (Lappföld), szép
        tájak, kilátópontok (Lomnici csúcs, Dél-Tiroli dolomitok, Jungfrau, Neckar-
         völgye)


                                                                              38
   kulturális tényezők
    › történelmi nevezetességek: csatamezők: Waterloo,
        Verdun
    ›   építészeti emlékek: gótikus székesegyházak: Köln, Párizs,
        kastélyok: Loire-völgye
    ›   ipari műemlékek: gyár: Manchester, bánya: Salgótarján
    ›   vallási emlékek, zarándokhelyek : Lourdes, Máriapócs
    ›   gasztronómia, bor: borút: Villány-Siklós
    ›   kulturális intézmények, események: Cannes, Rió de Janeiro
    ›   speciális termékek: csipke: Brüsszel, facipő: Hollandia
    ›   ritkaságok, érdekességek
         településkép, etnikai sajátosságok, népszokások, művészeti
          alkotások


                                                                39
40
41

								
To top