elte konf

Document Sample
elte konf Powered By Docstoc
					                                                                Esp era n ta teksto en p a ĝ o 2 .


                             ÁLLÁSFOGLALÁS
 az élő, a holt és a mesterséges nyelvekről és az eszperantóról

    Az ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke és a Magyaror szági
Eszperantó Szövetsé g 2002. december 10 -én egésznapos tudományos konferenciát
rendezett Term észetes nyelvek – m esterséges nyelvek címmel az ELTÉn. Mivel egyes
fontos fogalmakkal kapcsolatban ma is még téves elképzelések vannak forgalomban, az
ülés résztvevői célszerűnek láttá k ezek pontosítását a széles nyilvánosság számára is.


    Az élő nyelv és a holt nyelv kifej e-      nevezik az eszperantót az indoeurópai
zések a képes beszéd fogalomkörébe tar -       nyelvek legif jabb közös hajtásának ,
toznak, de a következő, általánosan elfo -     amelyet az egész Földön szétszórtan élő,
gadott j elentésekkel:                         j elentős létszámú közösség – családokban,
                                               egyesületekban, helyi és nemzetközi talál -
    a) az élő nyelv valamely j elenle g élő    kozókon, konferen ciákon, kongresszuso -
közösség vagy társadalom által kommuni -       kon és a turizmusban, szóban, írásban,
káció célj ára rendszeresen használt nyelv,    nyomtatásban, folyóira tokban, könyvek-
                                               ben, CD-ken, e-mailekben és az interneten
    b) a holt nyelv valamely kihalt, vagy      – nap mint nap használ, ame ly tehát egy-
nyelvet cserélt közösségnek vagy társada -     értelműen élő nyelvnek minősül .
lomnak a múltban élő nyelvként használt,
de ma már nem használt nyelve.                     Publikálása óta, miként a modern
                                               nyelveket, az eszperantót is a saj át hasz -
     A műnyelv, vagy mesterséges nyelv         nálói (az eszperantó társadalom) fej lesztik
(új abban inkább: tervezett nyelv ) kifej e-   a kor változó követelményeinek megfe lelő-
zés csupán a nyelv létrehozatalának és         en, spontánul is és tervezetten is, de az
fej lesztésének arra a szándékos és tudatos    egyszerűséget, szabályosságot és szépséget
módj ára utal, amelyet minden modern élő       továbbra is biztosító keretek között.
nyelv fej lesztésére is alkalmaznak. Lehet
élő nyelv, holt nyelv, vagy csa k nyelv-            Az eszperantó nyelv és irodalom
tervezet.                                      ugyanúgy örököse       és   fenntartój a a
                                               latin-görög    társadalom    és   nyelvek,
    Az eszperantó vonatkozásában tény,         valamint az utódtársadalmak és -nyelvek
hogy amilyen spontán változások mentek         kultúráj ának és irodalmának, és ugyanú gy
végbe a franciának, az olasznak, a spa -       képes a j elenkor nyelvi szükségleteinek
nyolnak stb. kialakulásánál a latin nyelv -    kielégítésére, mint maguk az európai
hez képest, körülbelül ugyanolyan mértékű      modern nyel vek; öt világrészben született
– de szándékosan egyszerűsítő, szabályo -      és ott élő művelői révén pedig számos más
sító és értékmegőrző – változtatások ered -    kultúrát is képvisel.
ményezték az eszperantó létrej öttét is
ezekhez a modern nyelvekhez képest. Ezért



                          Dr. Gecső Tamás tanszékvezető sk.
                   ELTE Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék


                               Princz Oszkár főtitkár sk.
                           Magyarországi Eszperantó Szövetség
                                 DEKLARO
  pri la vivaj, mortaj kaj artefaritaj lingvoj kaj Esperanto

   La 10-an de decembro, 2002, la Katedro pri Ĝenerala kaj Aplika Lingvistiko de la
Universitato ELTE kaj la Hungaria Esperanto -Asocio aranĝis tuttagan sciencan
konferencon pri Naturaj lingvoj – artef aritaj lingvoj en la Universit ato ELTE,
Budapeŝto.
   Ĉar konekse kun certaj gravaj kon ceptoj eraraj imagoj estas dis vastiĝintaj eĉ
hodiaŭ, la partoprenintoj konsideris celhava ties preciz igon ankaŭ por la vasta
publiko.


    La esprimoj viva lingvo kaj morta           hindoeŭropaj lingvoj, kiun komunumo
lingvo apartenas al la konceptaro de la         de    konsiderinda     nombro,       vivanta
metafora parolo, sed kun la sekvaj , ĝene-      kvazaŭdiaspore sur la tuta terglobo, uzas
rale akceptitaj signifoj :                      ĉiutage – en familioj , societoj , lokaj kaj
                                                internaciaj   renkontiĝoj ,   konferencoj ,
    a) viva lingvo estas lingvo uzata re -      kongresoj kaj en la turismo; bu ŝe, skribe,
gule por interkomunikado de ia vi va            prese; en perioda ĵ oj , libroj , CD-j ;
komunumo aŭ socio;                              retpoŝte kaj interrete –, do ĝi unusence
                                                kvalifikiĝas viva lingvo.
     b) morta lingvo estas lingvo kiu es -
tis uzata kiel viva lingvo en la pas inteco         Depost     sia     publikigo,    anka ŭ
de iu j am mortinta a ŭ lingvon ŝanĝinta        Esperanto – kiel la modernaj lingvoj –
komunumo aŭ socio.                              estas evoluigata de siaj uzantoj (la Espe -
                                                ranta socio), la ŭ la variantaj postuloj de
    La esprimo artef arita lingvo (aŭ           la epoko, kaj spontane, kaj plan ite, sed
planlingvo) aludas nur al tiu intenca kaj       inter   kadroj     plu   certigantaj   ĝian
konscia metodo de la estigo kaj evo luigo       simplecon, regulecon kaj belec on.
de la lingvo, kiu estas apli kata ankaŭ al
la evoluigo de ĉiu moderna viva lingvo.              La Esperanta lingvo kaj literaturo
Ĝi povas esti viva lingvo, morta lingvo         same estas heredanto kaj vivtenanto de la
aŭ nur lingvoplano.                             kulturo kaj literaturo de la la tinaj -grekaj
                                                socioj kaj lingvoj kaj de la kulturo kaj
                                                literaturo de la posteaj socioj kaj
Rilate al Esperanto, estas fakto, ke kiaj       lingvoj .    Ĝi same tiel estas kapabla
spontanaj ŝanĝoj de la latina lin gvo           kontentigi la lingvaj n bezo noj n de la
evoluiĝis dum la elformi ĝo de la franca,       nuntempo, kiel la e ŭropaj modernaj
itala, hispana k.a. lingvoj , ĉ. sam-           lingvoj mem, kaj pere de siaj kultivantoj ,
mezuraj , sed intence simpligaj , re guligaj    naskitaj     kaj    loĝantaj      en     kvin
kaj valorkonservantaj ŝanĝoj rezultigis         kontinentoj , ĝi reprezentas anka ŭ multaj n
la kreiĝon de Esperanto ri late al tiuj         aliaj n kulturoj n.
modernaj lingvoj . Tial Es peranto estas
nomata la plej juna ko muna ŝoso de la



                           Tamás G E C S Ő m.p. katedrogvidanto
                      K ATE D R O de Ĝenerala kaj Aplika Lingvistiko
                                     Universitato ELTE


                            Oszkár P R I N C Z m.p. ĉefsekretario
Hungaria Esperanto-Asocio

				
DOCUMENT INFO
Shared By:
Categories:
Tags:
Stats:
views:4
posted:5/20/2012
language:
pages:3