Lenkes Ildiko Szakmodszertani Szakdolgozat

Document Sample
Lenkes Ildiko Szakmodszertani Szakdolgozat Powered By Docstoc
					      2008.




  Lenkes Ildikó




SZAKDOLGOZAT
       MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZET EGYETEM
            TANÁRKÉPZŐ TANSZÉK




SZAKMÓDSZERTANI SZAKDOLGOZAT



               Lenkes Ildikó

A hét főbűn ábrázolásának története és
  alkalmazása a vizuális nevelésben




                 Témavezető

              Hantos Károly


                 Konzulens:

            L. Menyhért László
                    és
                Nagy Imre




                   2008.




                     2
Tartalomjegyzék


 Bevezetés                                                                    (4. o.)
 I. A hét főbűn                                                               (5. o.)
       I.1. A bűnök fajtáji                                                   (5. o.)
       I.2. A hét főbűn eredete                                               (8. o.)
       I.3. A hét főbűn megjelenési formái a festészetben                     (14. o.)
              I.3.a. Főbb alkotások időrendben                                (15. o.)
              I.3.b. Szimbólumrendszerek                                      (25. o.)
              I.3.c. Néhány kortárs változat                                  (32. o.)
       I.4. Összefoglalás                                                     (38. o.)
 II. A hét főbűn témakör beépítése a vizuális nevelésbe                       (39. o.)
       II.1. Összetett oktatási célok                                         (39. o.)
       II.2. A tanítási egység leírása                                        (41. o.)
       II.3. A kiértékelés módja                                              (45. o.)
       II.4. Az egység anyag-és helyigényei                                   (46. o.)
 III. Mellékletek                                                             (47. o.)
       III.1. A tanítási egység időbeosztása (táblázatok)                     (47. o.)
              III.1.a. Az éves tanmenet vázlata                               (47. o.)
              III.1.b. A tanítási egység részletes időbeosztása               (50. o
              III.2. Irodalomjegyzék                                          (56. o.)
              III.2. a. Felhasznált irodalom                                  (56. o.)
              III.2. b. A tanítási egységhez ajánlott irodalom a pedagógus
                        számára                                               (56. o.)
             III.2. c. Ajánlott irodalom (források) a diákok számára         (56.o.)


I. Gesztusok vizsgálata Puvis de Chavannes alkotásaiban                           (57. o.)
      I.1. A gesztusok megjelenítésének jellemző példái                           (57. o.)
      I.2. A gesztusok megjelenítésének összefüggései                             (71. o.)
II. Mellékletek                                                                   (72. o.)
      II.1. Az elemzett gesztusok grafikonja                                      (71. o.)
      II.2. Irodalomjegyzék                                                       (72. o.)
      II.3. Képjegyzék                                                            (72. o.)




                                                  3
                                Bevezetés


      Szakdolgozatom témaválasztása személyes élményhez kötődik. 2007.

nyarán a lőcsei Szent Jakab templomba látogatva lenyűgözött Az irgalom és a

bűn tettei freskóciklus. A hétfőbűnt megelevenítő részek rendhagyó

ábrázolása    juttatta   eszembe      az   összehasonlítás      gondolatát    a

művészettörténet    azonos   témájú    műveivel.   Elgondolkodtatott,    milyen

jelenségkörök vizsgálatát teszi lehetővé, illetve gimnáziumi oktatásba emelve

milyen feladatokat lehet e témára ráépíteni.

      Úgy gondolom, a hét főbűn ábrázolásának klasszikus példáin keresztül

nem   csak   művészettörténet     tanítható,   hanem     a   diákok   személyes

gondolataikat is kifejthetik vizuális problémákat felvetve. Azaz a téma által –

vagyis, hogy mit tartanak ők bűnnek a 21. század elején – ösztönözést

nyerhetnek aktív, önkifejező és önfejlesztő alkotásra.



      Dolgozatom első részének főtémája a hét főbűn ábrázolásának

története. A téma megalapozásaként szükségesnek tartom tisztázni magának

a hét főbűnnek az eredetét, kialakulását. Így e rész jelentős mértékben

tartalmaz idézeteket. Ezek szó szerinti beemelését szükségesnek érzem.

      A következő részben több         szempont szerint sorba         veszem a

művészettörténet sodrából gyűjtött példákat. Elsőként röviden bemutatom az

egyes alkotásokat, majd ezt követően megvizsgálom az ábrázolásokon

szereplő szimbolikus állatokat, végül pedig a képeken látható tárgyakat.




                                       4
      A második nagyobb rész, a hét főbűn témájának oktatási közegbe való

helyezése.

      A dolgozatot Puvis de Chavannes műveiben megelevenedő gesztusok

elemzésével zárom.




                                 I. A hét főbűn

      Az I.1. és az I.2. részek, gyűjtőmunka eredményeként, sok idézetet

tartalmaznak.    Ezek     a   további   részek      értelmezéséül    szolgálnak,       így

szükségesnek tartottam a szó szerinti beemelésüket e dolgozatba.



I.1. A bűnök fajtái


      „A bűn a vallási felfogás szerint olyan rossz cselekedet, amellyel az

ember áthágja az öröknek, természetfölötti (isteni eredetűeknek tartott

törvényeket.     E      törvényeket     a       természetfölötti    lények        hozzák

kinyilatkoztatások formájában az emberek tudomására. Így az egyiptomi

vallásban Thot, a zsidó vallásban Mózesen keresztül Jahve, az iráni vallásban

Zarathusztrán keresztül Ahura-Mazda, az iszlám Gábriel közvetítésével

Mohameden keresztül Allah közli a változtathatatlan és megsérthetetlen örök

törvényt, a kereszténység pedig közvetlenül a megtestesült második isteni

személyre,     Jézus    Krisztusra    vezeti    vissza   erkölcsi   előírásait.    …    A

kereszténység az egyes emberek személyes bűnétől megkülönbözteti az




                                            5
emberi természet bűnét, az eredeti bűnt, a személyes bűnöket pedig halálos

és bocsánatos bűnök csoportra osztja.”1



           A bűnök felsorolásszerű csoportosítása nem a Bibliában szerepel,

hanem a keresztény tanítások között, melyek a következők:



A hét "főbűn"

Önmagukban talán nem mindig nagy bűnök, de sok súlyos bűnnek forrásává,

"fejévé" lehetnek:

1. A kevélység.

2. A fösvénység.

3. A bujaság.

4. Az irigység.

5. A torkosság.

6. A harag.

7. A jóra való restség.



A Szentlélek elleni bűnök

Ezek az istenes élet alapjait érintik, a javulás lehetőségeit teszik kétségessé,

a Szentlélek indításainak vetnek gátat, ezért különösen veszélyesek:



1. Isten irgalmasságában vakmerően bizakodni.

2. Kétségbeesni Isten kegyelme felől.

3. A megismert igazság ellen tusakodni.


1
    Vallástörténeti kislexikon, „bűn” címszóból


                                                  6
4. Isten kegyelmét másoktól irigyelni.

5. Üdvös figyelmeztetések ellenére a bűnökben megátalkodni.

6. A bűnöket mindhalálig meg nem bánni.



Égbekiáltó bűnök

A kateketikai hagyomány emlékeztet arra is, hogy vannak "égbekiáltó bűnök"

is. Az égbe kiáltanak:

Ábel vére (Ter 4,10),

a szodomaiak bűne (Ter 18,20; 19,13.),

az egyiptomiaktól elnyomott nép kiáltása (Kiv 3,7-10.);

a jövevények, özvegyek és árvák jajgatása (Kiv 22,20-22.);

a bérmunkással szemben elkövetett igazságtalanság (MTörv 24,14-15; Jak

5,4.).



Idegen bűnök

Melyekkel mások bűnét elősegítjük vagy okozzuk, s ezáltal bűntársak,

bűnrészesek leszünk:

1. Másnak bűnre tanácsot adni.

2. Másnak bűnös dolgot parancsolni.

3. Vétekben mással egyetérteni.

4. Mást bűnre ingerelni.

5. Másnak bűnös cselekedetét dicsérni.

6. Másnak bűnét elnézni vagy elhallgatni.

7. Más bűnét elősegíteni vagy oltalmazni. 2


2
    A katolikus hit rövid összefoglalása az Éneklő Egyház c. imakönyvből.


                                                        7
I.2. A hét főbűn eredete



        "Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, sivár helyeken

bolyong, nyugtot keres, de nem talál. Azt mondja hát: visszatérek elhagyott

házamba. Amikor odaér, üresen, kisöpörve, feldíszítve találja. Erre nyomban

elsiet, s hoz magával hét másik lelket, magánál is gonoszabbat. Bemennek és

ott laknak. Ennek az embernek a sorsa most rosszabb, mint előbb volt" Mt

12, 43-45.

        Bár a Bibliában található e fenti idézet, ám itt a bűnökkel való

találkozás a hetes számnak csak szimbolikusnak tekinthető. (A hetes szám

gyakorisága a Bibliában nagyfokú, erre számos példát hoz Újvári Edit és Pál

József is Szimbólumtárukban.)

A hét főbűn mai felsorolása a történelem folyamán alakult ki és változott. „A

hét    főbűn    rendszere      az    ókori   erényetikák   örököse.    Az   erényetikák

középpontjában nem a tett, hanem a cselekvő személy áll. A hét főbűn

rendszerében a bűn ugyancsak lelkialkat, habitus, cselekvési diszpozíció.



        Míg az ókori görögöknél a hybris, a gőg volt a legsúlyosabb vétek (lásd

a     görög    tragédiákat),    az    ószövetségi   zsidóság    a     tízparancsolathoz

ragaszkodott, addig a kora keresztény évszázadokban Krisztus életének

követése és az életszentségre való törekvés újabb tételekkel bővítette a

bűnös szenvedélyek listáját. "Evagriosz Pontikosz (345k.-399) az első

szerző, aki szisztematikusan tárgyalja a nyolc "bűnös gondolat" problémáját.

Az isteni igazságok tanulmányozását lehetővé tevő, szenvedélyektől mentes

lelkiállapot megzavarásának forrását látja bennük. A hét főbűn sémája nem


                                              8
tetteket        rendszerez,          hanem   lelki       beállítódásokat,   megrögzöttségeket,

tulajdonságokat. Az irigység vagy a fösvénység nem maga a bűnös tett,

hanem csak a bűnös tett forrása. Így válik lehetővé, hogy a hét főbűn

egyszerre legyen az összes egyéb bűn kategóriáinak és magyarázó elveinek

rendszere: minden bűnös tett ezekből a bűnös diszpozíciókból következik."3



Evagrius Ponticus által felsorolt nyolc főbűn: a harag; a büszkeség; a hiúság

és dicsvágy; a búkomorság, önsajnálat és irigység; a kapzsiság; az

élvetegség; a restség és rosszkedvűség; melyeket végső soron a falánkság

gonosz szelleme "kebelez be".



           I.Nagy Szent Gergely pápa (590-603-ig római pápa) a fenti listát

szűkítette le a Jób könyvéhez írt értelmezésében, Moralia in Iob (585 és 589

között), s vette fel a katolikus egyház katekizmusába.

           Evagrius Ponticus általi felsorolást úgy változtatta meg, hogy a

büszkeségbe beolvasztotta a gőgöt, a restségbe a szomorúságot és

hozzátette az irigységet; s ezeket Isten szeretete elleni cselekvés alapján

rangsorolta.



           A főbűnöket részletesen elemzi természetük, kialakulásuk, orvoslásuk,

gyakoriságuk szerint. Ezen jellemzések, leírások koronként változtak. Hol

szigorodott, hol enyhült megítélésük. A Katolikus lexikon így írja le őket

(részletek):




3
    Gecser: Kapisztrán Szt. János alapján


                                                     9
Kevélység (lat. superbia):

           Önmagunk mások fölé emelése, az igazsággal és az alázattal ellentétes vícium. Az

önbecsülés túlzása, mellyel az ember bizonyos területeken legalább bizonyos embereknél

többnek tartja magát. Az önismeret hiányából v. téves voltából fakad. - 1. … A ~ a

→bűnbeesés és az angyalok bukásának oka.

A ~et Isten nem a hatalmával győzi le, hanem Fiának szelídségével és engedelmességével.

2. … A ~ orvosságai: az őszinte vallásosságra törekvés, s az ellentétes erények,

igazságosság, alázatosság, egyszerűség, őszinteség; a megalázódás türelmes elviselése,

szerénységre törekvés testtartásunkban, öltözködésben, viselkedésben. - A ~ együtt jár a

hiúsággal, a köznyelv nem is mindig tesz köztük különbséget. Legsúlyosabb változata a gőg,

a főbűnök között a legrosszabb, mert a lélek Isten fölé is akarja helyezni magát. A ~ minden

halálos bűn, főként az ateizmus forrása.          4




Fösvénység, zsugoriság (gör. filargüria, lat. avaritia):

           A megszerzett véges javakhoz való rendetlen ragaszkodás víciuma. - E ragaszkodás

megmutatkozhat a megszerzés rendetlen vágyában (kapzsiság) és a megszerzett dolgok

rendetlen birtoklásában. A birtoklás rendetlenségét jelzi, hogy a fösvény a számára

szükséges mértékben sem válik meg javaitól, nem költi pénzét, esetleg nagy vagyon

birtokában is nyomorog. …

           Mint a főbűnöket általában, a ~et is más víciumok kísérik: igazságtalanság, irigység,

hazugság, és szétszórtsághoz, a lelki dolgokban való eltompuláshoz vezet. A mértéktelenül

fölhalmozott javak ui. áttekinthetetlenné válnak, a lélek elveszti a tárgyi dolgok fölötti

uralkodás képességét. A ~ alapja az értékrend fölcserélése, a véges dolgoknak Isten és a

lélek dolgainál többre értékelése. - A ~ orvosságai: Istenre hagyatkozás, kicsinyekre,

szegényekre figyelés, az irgalmasság gyakorolása; összeszedettségre törekedés, minden

felesleges kerülése anyagiakban és lelkiekben egyaránt. 5




4
    Tanquerey 1932:530. - KL II:66. - BTSZ:755.
5
    Dezső 1929. - KL II:493. - BL:461.



                                                      10
Bujaság (lat. luxuria):

           A nemi gyönyör rendetlen kívánásának vagy élvezésének bűnös készsége. - A hét

főbűn egyike, a tisztaság elleni bűnök fő forrása. Cselekedetei a szándékosan szemérmetlen

gondolat, beszéd, tekintet, cselekedet. Orvossága mindezek kerülése, rendszeresség és

mértéktartás az étkezésben. Legyőzésében fontos a test kordában tartása, a kísértések

gyökerükben való elfojtása, Isten jelenlétének és az istengyermekségnek a tudata, az emberi

méltóság tisztelete önmagunkban és másokban, a gyakori gyónás és áldozás. - A ker. ikgr-

ban szimbóluma a béka, a nyúl, hátas állata a bak és a disznó. A ~ra utal a 16-17. sz. fest-

ében az aranyborjú.6



Irigység:

           Mások értékei láttán ébredt ellenséges indulat, mely önmagára nézve rossznak látja a

másik lelki vagy anyagi javait. Gyümölcse a káröröm. Forrása a kevélység. …

           Az ~ rejtettebb megnyilvánulásai: az irigy ember nehezen viseli mások tudásban,

tiszteletben, világi javakban v. az életszentségben való gyarapodását. Elhúzódik a

szerencsés embertől, örül, ha bajba jut; szívesen hallgat megszóló és rágalmazó beszédet;

mások dicséretét kisebbíti, kedvetlenül és közönyösen beszél róluk, jó cselekedeteiket

túlzott iróniával magasztalja, s ezzel eltorzítja; a másokat dicsérő beszédet kedvetlenül

hallgatja, félbeszakítja, gúnyt űz belőle, vagyis akadályozza a tisztelet születését iránta; a jót

elhallgatja, v. félremagyarázza, a jó szándékot kétségbe vonja. - Attrib-a a holló.7



Harag (lat. ira):

           A jelenlévő rossz által kiváltott szenvedély, az önvédelem eltévelyedése. - 1. Isten

haragja antropomorf kifejezés. - 2. Az ember ~ja. …

           B) Az erkölcstanban a ~ a hét főbűn egyike. Erkölcsi súlyát a tárgya, ill.

megnyilvánulásának fokozata adja … . Halálos bűn, amennyiben szándékosan a szeretet és

az igazságosság ellen irányul, azaz van benne megfontoltság. Bocsánatos, amennyiben


6
    Kirschbaum III:123



7
    KL II:370. - BL:696.



                                                11
gyengeségből, a test természetes adottságaiból (temperamentum) fakad. Erkölcsileg

közömbös, amíg az értelem legyőzi a belőle fakadó bosszúvágyat. Jogos (szent),

amennyiben tárgya igazságos, azaz az erkölcsi rend megzavarása váltja ki, ill. annak

helyreállítása hajtja. - A ~ oka az erkölcsi erő hiánya valamely nehézség v. igazságtalanság

elviselésére. Gyökerei visszamennek a kevélységig. …

           A    lelki    életben    a   ~   burkolt       formái:   ingerültek   leszünk    az   ima   és     más

kötelezettségünk miatt (főként lelki szárazság idején); bosszankodunk sokszor ismétlődő

tökéletlenségeink miatt, mert gyorsabban szeretnénk elérni a tökéletességet, mint Isten azt

adja. - A harc a ~ ellen: a ~ első jeleit nyomjuk el magunkban. … A gyakorlása, a

nehézségek és a Krisztus szenvedéseiben való részesedés utáni vágy erősítése.8



Lustaság, restség, tunyaság (lat. acedia):

           1. tág értelemben vícium, mely által az ember minden feladatot és tevékenységet

elhárít magától, undorodik és viszolyog minden erőfeszítéstől, legszívesebben nem csinál

semmit. Van külső és belső, fizikai és szellemi ~. … Kísérői a szomorúság és az önsajnálat,

mely ismét ~ot gerjeszt. … Néprajz. A hagyományos falusi életben a tétlenség az egyik

legnagyobb bűnnek, minden rossz forrásának számított. Ezért téli időben, amikor a föld nem

adott elég munkát, az asszonyok-lányok kézimunkával, szövéssel, fonással, varrással, a

férfiak faragással s más kézműves tevékenységgel minden idejüket kihasználták. A lányok

hozományának mennyisége és minősége nem annyira anyagi okokból volt fontos, mint

inkább a lány erényeinek, gondosságának és szorgalmának bizonyságaként (háztűznéző). -

Az eredetmagyarázó néphagyomány szerint Isten a legyet a tetűvel, a bolhával és a

szúnyoggal együtt a ~ büntetésére teremtette. - 2. szoros értelemben lelki restség.9



Hazugság (lat. mendacium):

           Mások        tudatos    félrevezetése,     a    tények   valóságnak    nem      megfelelő   közlése,

meggyőződésünk ellen való beszéd, bűn a nyolcadik parancsolat ellen. - A ~ elsősorban a


8
    Dezső 1929. - KL II:493. - Palazzini II:805. - BL:560. - Schütz 1993:120. - KEK 1765, 1772, 1866, 2302,



9
    Dezső 1929:91. - Schütz 1993:242.



                                                            12
beszéd adományával való visszaélés, de megnyilvánulhat cselekvésekben és magatartásban

is (képmutatás, színlelés). Lehet kényszer szülte és tréfálkozó is. - Az ÓSz-ben a ~ főként a

szó ürességére, tartalmatlan, ‘semmi’ voltára utal (Jób 35,13: hiú kiáltás). …

           A ~ büntetése a Szentírásban a lepra (vö. Elizeus szolgája tört.: 2Kir 5) és a halál

(Zafira tört.: ApCsel 5) - Az Egyh. tanítása szerint a ~ önmagában véve rossz, tehát minden

fajtája bűn: a kényszer~ is bűn, csak kisebb súlyú. Az egy-egy alkalommal, kisebb

jelentőségű dologban elkövetett ~ bocsánatos bűn, de gyakori ismétlődése állapotszerű

hamissághoz vezet. A ~ súlyos esete a rágalmazás, kapcsolatokat tönkretevő formája a

hízelgés. Az ártó ~ jóvátételt követel. - Az illetéktelen, tolakodó kérdésekre adott kitérő v.

(nagyon indokolt esetben és ritkán) kétértelmű válasz megengedett: restrictio mentalis.10



           Nem kívánok részletesen foglalkozni az egyház jelenlegi álláspontjával

e témával kapcsolatban. Érdekességként érdemes megjegyezni, hogy az

elmúlt hetekben kihirdették a hét újkori főbűnt a Vatikán egyhetes gyónás-

konferenciáján. Márciusban Gianfranco Girolatti püspök, a szentszéki bíróság

vezetőjének azt javasolta, hogy nevezzék meg a modern világunk képébe

jobban beilleszthető, új főbűnöket.

           Az új listában az első helyen áll a drogkereskedelem és - használat,

ezt        követi      a    gyermekek           és    fiatalok        bántalmazása,   harmadik   a

környezetszennyezés,                  negyedik         a     prostitúció,    ötödik   az   emberi

génmanipuláció, hatodik helyen szerepel mások szegénységbe taszítása, a

sort pedig a luxuscikkek vásárlása zárja. (Független Hírügynökség)




10
     KL II:272. - Spirago II:201. - Schütz 1993:127. - KEK 2482-86.




                                                        13
I.3. A hét főbűn megjelenési formái a festészetben


      A bűnök ábrázolása a képzőművészetben már az egész korai

időszakokban megjelent. Leggyakrabban előforduló formái az eredendő bűn

születése, azaz Ádám és Éva ábrázolások; az utolsó ítélet témán belül

megjelenített   bűnök,    vagy   bibliai,        mitológiai   történeteken   belül    (pl.:

Zsuzsanna és a vének, Tékozló fiú története, Káin és Ábel, stb.); és a hét

főbűn.

Ez utóbbi gyakran jelenik meg az utolsó ítélet témán belül, vagy egy-egy

főbűn a bibliai ábrázolásokon keresztül, s van jó néhány olyan példa, ahol

leltárszerű   felsorolással,   sorozat      formájában,       vagy   egy   képen     belül

elhelyezve ábrázolták a művészek. Hol szimbolikus állatokkal, tárgyakkal

párosítva, hol pedig a bűnös cselekedet, vagy lelki állapot bemutatásával.



      Itt   megjegyezném,      hogy   szinte        elválaszthatatlan   mind   a     téma

értelmezése tekintetében, mind az ábrázolások elemzésénél az erények és

azok ábrázolásainak említése. Ám ez olyan mély merítést kívánna, amely e

szakdolgozat határait túllépné – hisz így sem tudok a teljesség igényével

élni. Ezért az erény-ábrázolásokat csak egy-egy mondattal említem a

továbbiakban.




                                            14
I.3.a. Főbb alkotások

      Giotto: A hét főbűn, freskóciklus a Scrovegni kápolnábanban (1302-5)

       A padovai Cappella degli Scrovegni-ban látható Giotto az erényeket és

   a   hét    főbűnt    megelevenítő   freskósorozatai.   Egymással   szemben

   helyezkednek el: hét erény ábrázolása látható a hajó déli falának alsó

   képsávjában, velük szemben, az északi falon pedig a hét főbűn allegóriája

   található. Gyönyörű egységet képez e két képsáv, de külön-külön is

   értelmezhetőek, teljesség érzetét keltik, miközben az egész kápolna fő

   témáját, az Utolsó ítéletet erkölcsi tartamát támasztják alá.

       A kápolna többi freskójával ellentétben, amelyeken Mária és Jézus

   életének jelenetei láthatók, a bűnök és erények allegóriái nem ékeskednek

   erős színekben. A grizájn technikára emlékeztető festésmódba csak

   szolidan mutatkozik egy-egy szín, ahol a jelentéstartalom megkívánja.

       Az önmagukban ábrázolt allegorikus alakok festett kis fülkékben

   helyezkednek el, ami még inkább a szoborszerűség képzetét keltik.

   Jellegzetes tárgyakkal és testtarással, mozdulatokkal idézik az egyes

   bűnöket.




                                       15
   Az irgalom és a bűn tettei a lőcsei Szent Jakab-plébániatemplom

    freskóin (1380-1400)

    A lőcsei Szent Jakab plébánián 1380-ban, a plébános megbízására

kezdték    gazdagon      freskókkal   borítani   a   falakat.     A   prédikációk

legfontosabb gondolatait kiemelvén került szorosan egymás alá, hét-hét

négyzetbe komponálva az irgalom (felső sor) és a bűn (alsó sor) tetteit

ábrázoló freskóciklus.

    Érdekes, hogy a hét főbűnnel szembeállítva, e templomban nem a hét

erény     ábrázolásával     találkozunk,    hanem       az      irgalmasság   hét

cselekedetével. Mindkét sorozaton lőcsei polgárok mutatják be az egyes

tetteket, azzal a különbséggel, hogy míg az irgalmasság tettei a gótikus

város falai közt zajlanak, a 7 bűnt megelevenítő polgárok már a pokolban

látszanak.    Különbség még az is, hogy az irgalmasság cselekedeteit

véghez vivő házaspárok tagjai közül a jócselekedetet mindig a férfi viszi

véghez és a feleség csupán segédkezik. A pokolba jutott emberpárok

viszont együttesen bűnhődnek, s a bűneik is közösek.

    A hét főbűnt bemutató alsó sor talán még szuggesztívebb, mint az

erények gazdagon megfestett, jól komponált képei. Rendkívüli erőt és

mélységet sugároznak az egyes jelenetek külön-külön szemlélve is. A

házaspárok az egyes bűnre utaló állat hátán ülve utaznak a pokolban,

ahol ördögi lények fenyegetőn röpdösik körbe őket. Egy-egy lángnyelv is

felcsap a sötét háttérből, s a lustaság alakjai maga a sátánt megelevenítő

szörny szájába sétálnak bele.




                                      16
    A szörnyű bűnüktől szenvedő figurák arckifejezése és az olykor

fájdalmasan görnyedő testtartása közvetíti a nézőnek a bűnök elkövetése

következményeinek súlyosságát.

    / Sajnos, e rendkívül izgalmas freskókat a rossz megvilágítási

lehetőségeknek köszönhetően sem élőben, sem reprodukciókról nem

lehet alaposan szemügyre venni./




   Hieronymus Bosch: A hét főbűn (1480 körül)

Bosch hét főbűnnel fogalakozó képének másik címe: A bölcsesség asztala.

Ez az „asztal” nem csak a hét főbűnt jeleníti meg, hanem további

értelmezésként elhelyezi „a négy végső dolog” (a halál, az ítélet, a pokol

és a menny) között. A kép középpontjában Jézus áll egy kis körben,

melyet fénycsóvaszerű sáv vesz körül. Ezen kívül, újabb gyűrűként

láthatjuk, a cikkelyekre bontott jeleneteket, ahol falusi és polgári

közegben láthatjuk a hét főbűn megelevenítését. Ezek a jelenetek

önmagukban nem fenyegetőek, inkább leíró jellegűek.

A tábla négy sarkán, egy-egy kisebb körben pedig azt az utat láthatjuk,

ami a halál kezdetével jön. A bal felső sarokban egy haldokló fekszik az

ágyán, körülötte papok, családtagok, egy angyal és egy ördögi lény.




                                   17
A jobb felső sarokban az utolsó ítélet pillanatát láthatjuk. Bosch azonos

című képével hasonlóan az ítélkező Isten angyalok és s a mennybe

kerültek körében ítélkezik, ám az alsó szférában más a két jelenet. Míg az

Utolsó ítélet triptichon középső tábláján, a pokol bugyrai láthatók ördögi

lényeivel, addig A hét főbűn című kép alsó felén, süppedékeny földből

kikászálódni      próbáló,   meztelen        embereket   emberek   könyörögnek

Istenhez. Ez a könyörgés még arra utal, hogy nem dőlt el a sorsuk, de

előre is mutat.

A két alsó sarokban elhelyezett körök, pedig a két végső állomást

mutatják: baloldalon a poklot, jobb oldalon a mennyet. A pokol jelenet

akár az Utolsó ítélet triptichon egy részlete is lehetne, míg a menny

jelenete a Gyönyörök kertje idillét idézik.




                                        18
   XV. századi francia illusztráció: Torkosság

XV. Századi francia könyvillusztráció címen találtam az alábbi képet.

Sajnos pontos adatait nem leltem meg, mégis érdekesnek tartom, és

helyénvalónak még a hiányos említését is e dolgozat keretei közt.

A tájkép és épületi elemek miatt arra lehet következtetni, hogy az ábrázolt

jelenet nem a pokolban, hanem még e világon zajlik. Mégis a

lakomaasztal környékét nem csak a jó falatokat „élvező” emberek töltik

meg, hanem az embereket kínzó ördögök hada is ott nyüzsög. Tömik a

torkosság bűnére hajló embereket – nem ételekkel, hanem apró, élő

állatokkal.




                                    19
   Id. Pieter Bruegel: A hét főbűnt ábrázoló metszetsorozat (1556-7

    körül)

Külön érdekesség Bruegel sorozatát összehasonlítani Bosch azonos

témájú műveivel. Bruegel nem csak a hét főbűn témájára alkotta meg

sorozatát,     hanem    az   ehhez   a        témához     szinte     elválaszthatatlanul

kapcsolódó és egyben kiegészítő Erények sorozatot.

Míg Giotto egy-egy allegorikus alakkal, Bosch leíró életképekkel mutatta

be a hét főbűn mindegyikét, addig Bruegel zsúfolt tájképet hozott létre a

bűnök bemutatására, grafikai sorozatban.

Mintha mesevilágban találnánk magunkat, ahol a kis öntörvényű lények

egyes csoportja egy- egy főbűnre hajlana. Például a hiúság ábrázolásán

takaros, gyümölcsszerű kis házak közt emberi és állati lények mind a

szépség csodálásával foglalkoznak, vagy épp csinosítgatják magukat. A

torkosság ábrázolásán már koránt sem olyan kellemes a helyszín. Gyár-

és malomszerű épületek közt az állatiasodott emberek mértéktelenül

fogyasztanak italokat, ételeket.




    Superbia (Hiúság)                                   Gola (Falánkság)




                                         20
   Maarten de Vos: Hét főbűn metszetsorozat

Maarten de Vos (1532-1603) antwerpeni, művészre nem csak Frans Floris

olykor Michelangelót idéző stílusa hatott, mint flamand kortársaira, erős

benyomásokat és tapasztalatokat szerzett olaszországi útján, illetve a

manieristák és Rubens műveinek megismerése is rányomta bélyegét

stílusára.

A hét főbűn témáját metszetsorozatban örökítette meg. Egy-egy alak áll

e művek előterében, valamely oldalra elcsúsztatva, gazadag részletezéssel

megmunkálva, lábuknál kis allegorikus figurával. A háttér mindenhol

beszédes. Hétköznapi jelenetek tűnnek fel a messzeségben, akik az egyes

kép főszereplő gyarlóságait ismétlik különböző formában. A hiúság

ábrázolásánál még felismerhető épületek is emelkednek a háttérben,

Bábel-tornya szerű épülettel kiegészítve.




         Circulus 3 (Harag)                 Circulus 2 (Hiúság)




                                   21
   Hendrik Goltzius–Jacob Matham: A hét főbűn rézmetszetsorozat (XVI.

    sz. vége–XVII. sz. eleje, Bp., Szépm. Múz.)

Hendrik       Goltzius-Jacob   Matham    (1590k-1650)       szintén   antwerpeni

művész, akárcsak kortársa, Maarten de Vos. Ő is metszetsorozatban

elevenítette meg a főbűnök allegorikus alakjait. Ám ellentétben de Vos-

szall, jóval szerényebben díszített figurákat hozott létre. A hiúság

nőalakja díszesebb ruháját leszámítva, alakjai az antikvitást idézik inkább.

Bár itt is táji háttér jelenik meg, de a főalak mindenhol középen

helyezkedik el az álló helyzetű felületen. Néhány egyezményes tárgyat,

vagy állatot helyez el csak a bűnt jelképező nők, férfiak körül, mégsem

hatnak szegényesebben ezek a metszetek az előzőekhez mérten. Festőibb

figurák jelennek meg itt.




    Bujaság             Tunyaság           Harag                Kapzsiság




                        Torkosság                  Hiúság




                                    22
   Franz Weiss: Hét főbűn

Az 19. századi osztrák művész egyszerre volt festő, grafikus és

térképész. Így nem meglepő, hogy a hét főbűnt megelevenítő olajképén

roppant részletességgel egy mutatja be azokat. A reneszánsz udvart idéző

helyszínen valamiféle épületegyüttes udvarán láthatjuk a történteket.

Mintha egy Bellini képet látnánk.

Kissé díszletszerűen szerkesztett az egy iránypontos perspektívába zárt

jelenet. Leíró jellegű. A jelen levők kis csoportokat alkotva gyakorolják

bűnüket.




                     Hét főbűn                    Részlet




                                    23
   Otto Dix: Hét főbűn (1933)

A munkáscsaládból származó Otto Dix munkáira nagy hatással voltak a

régi mesterek, mint például Dürer, Cranach, Holbein és Botticelli, jóllehet,

a h háború alatt készült első kulcsművei erős futurista hatást mutatnak.

Művei kettősége abban rejlik, hogy az emelkedett, nagy mesterekre

jellemző technikával banális, proletár, olykor brutális, vagy buja témával

vegyíti.   Technikailag   tökéletes        és   nagyobbrészt   érzelemmentes,

távolságtartó stílusával kissé ellentétes a hét főbűn ábrázolása. Ezen a

művén nem tud úgy kívül maradni a néző, mint például a Metropolisz buja

szórakozóhelyén, vagy a szülei Sylvia von Hardenről készített portréján. E

furcsa lényeket szemlélve nem érezni a távolságot. Közel vannak, de nem

csak a kivágás milyensége által, hanem az erőteljesen megjelenített

túlvilági személyek mozgó, ingatag, billenékeny voltuk miatt is. Mintha

attól lehetne tartani, hogy a néző felé tartanak bizarrságuk minden

részletével.

Nem azonos karakterű, egyenrangú figurákként jeleníti meg Otto Dix a

főbűnök alakjait. A csoportkép egy lidérces háttér előtt jelenik meg,

mintha egy kupacba kényszerültek volna az egymáshoz nem illő lények.

A mű hangulatában nem a bűnök következményétől való félelem van,

hanem inkább magának az egyes bűnöknek a förtelmes volta.




                                      24
I.3.b. Szimbólumrendszerek

Szimbolikus állatok

      Az I.3.a részben bemutatott alkotások között többen kap hangsúlyos

szerepet a szimbolikus állatok felsorakoztatása.



      Bosch képeinek szimbólumrendszere az egyik legösszetettebb a

művészettörténet során. Megfestett jeleneteit különös lényekkel népesíti be,

melyek szimbolikus jelentését a korabeli ábrázolási szokásokra vagy brabanti

közmondásokra, beszédfordulatokra vezetik vissza. Vannak megfejtetlen

szereplői is képeinek. A hétfőbűnnel foglalkozó képegyüttesét nem lepik el

azok a furcsa állatok, mint az Utolsó ítélet, vagy a Szent Antal megkísértése

című képeit. A lustaság ábrázolásánál jelen van egy szundikáló macska, a

kapzsiságnál két kiéhezett kutya és egy madarászölyv. Ám ezek nem

azonosak Bosch által kitalált rútságokkal. A körtől külön, a négy sarokban

ábrázolt jeleneteken viszont elbújik egy-egy furcsa lény. A haldokló ágyát

ábrázoló jeleneten, az ágy háttámlája mögött megbújik valaki, aki szemmel

láthatólag nem a búcsúztató rokonok közé, vagy az utolsó kenetet feladó

papokhoz tartozik. Nincs állati külseje, de embernek sem mondható.

Jelenléte az angyaléval lesz érthető: kihez tartozik majd-e lélek a halál után,

hova kerül?

A bal alsó sarokban található a pokol - mint az előző kérdés egyik lehetséges

válasza. Itt már a démoni lények hadával találkozhatunk, meghatározhatatlan

csúszómászókként.




                                      25
      A XV. Századi francia illusztráción nem szerepel egy az adott bűnnek

tulajdonítható szimbolikus állat, viszont az ördögök által az emberek szájába

tuszkolt kis lények mégis plusz jelentéstartalmat hordoznak. A békák,

patkányok a tisztátalanság állatai.



      Bruegel képein inkább furcsa, antropomorf lények vannak jelen,

mintsem valós állatok. E lények részei felismerhetően egy-egy létező állatra

utalnak, de csak bizarrságuk által támasztják alá a többlettartalmukat, illetve

cselekedeteikkel, s nem tekinthetők szimbolikus lényeknek.



      Maarten de Vos metszetein csak a kevélységnél jelenik meg egy kis

bárány, de itt nem a kevélység szimbolikus állataként, hanem a pásztorjelent

részeként.



      A lőcsei Szent Jakab-plébániatemplom freskóin és Hendrik Goltzius–

Jacob Matham metszetsorozatán kiemelt szerepet kapnak a hét főbűnt kísérő

állatok. Megfigyelhető azonban hogy a freskóciklust készítő mester és

Hendrik Goltzius–Jacob Matham más-más állatokkal párosítják az adott

bűnöket.

      A lőcsei freskókon: a tunyaságot a szamár, a haragot a medve, az

irigységet a kutya, a mértéktelenséget a róka, fukarságot a béka, a

kevélységet az oroszlán, a paráznaságot a disznó kísérik, illetve hordozzák.

      Ettől eltérően Matham metszetein: a tunyaság szintén a szamár,

akárcsak a kapzsiság a béka, de a harag a kutya medúzával kiegészítve, és




                                      26
nem a medve, a torkosságot egy vaddisznó, a bujaságot a kos, a hiúságot a

páva szimbolizálja. Maguk a bűnök megnevezései sem azonosak.



Szimbolikus tárgyak, attribútumok:

      Akárcsak a szimbolikus állatoknál, a tárgyakat vizsgálva is levonható

az a következtetés, hogy nem azonos tárgyak váltakoznak. Vannak ahol

jelentősebb szerephez jutnak a tárgyak, s vannak, ahol inkább csak kellékei a

jelenetnek, nem hordoznak többlettartalmat.



      Giotto egyszerű felüleietit szemlélve nem tűnnek kiemelkedőnek a

figurákhoz tartozó egy-egy eszköz, mint például a kapzsiság pénzes

zacskója. Giotto nem helyez minden alakja mellé kiegészítésül tárgyakat. Ha

az allegorikus alak mozdulata már önmagában kifejezi az adott bűnt, nem

társít mellé semmit.



      A lőcsei freskók megalkotója nem csak a hatalmas állatokat használta

fel a tartalom megerősítésére, hanem jó néhány tárgyat is. Ezek ahsználata

olykor bizarrnak is hat: a szamár hátán ülő lusta pár gazdagon hímzett

párnákon nyugtatják fejüket. Téri helyzetüket nem is érteni teljesen, ki, mi

tartja meg, esetleg a felettük röpködő ördögök?

A harag eszköze egy karddal és egy szablyaszerű másik vágóeszközzel

követik el bűnüket. A férfi önmagát szúrja le, a nő saját gyermekét készül

megölni. Ezek inkább csak kellékek maradnak, akárcsak a torkosság

ábrázolásán a tál és a kanál.




                                     27
Nem hordoz rejtett tartalmat a kapzsiság pénzes zacskója sem, egyértelmű

az utalás.



      Bosch képein is inkább elmesélő jellegűek a tárgyak. Ezzel szemben

Bruegel metszetein a valós, illusztráló tárgyakon kívül (pl.: tükrök, fegyverek,

hordók, stb.) kitalált épületek eszközök is megjelennek, amelyek a furcsa

lények kiegészítői. Néhol az ember, az állat és a tárgyak össze is mosódnak,

mint például a Torkosságon, ahol a háttérben egy emberarcú malom szájába

tömik bele az őrölni való búzát. Ez nem csak találó, de szellemes megoldás

is.



      Maarten    de   Vos    metszetein      a   tárgyak   valóságos   halmával

találkozhatunk. Majdhogynem gyűjteményeknek mondhatók már e kupacok.

A haragot megtestesítő férfialak mögött egy egész fegyvertár látható

ágyúkkal és kézifegyverek tárházával.



      Matham művein a tárgyak nem kapnak különösebb hangsúlyt. Talán

azért sem, mert a sorozat minden tagja a természetbe helyezve mutatja

szereplőjét. A kapzsiságnál és a hiúságnál végül csak megjelenik egy-egy

tárgy — ami talán elkerülhetetlen, hisz e kép bűn talán az emberek

tárgykészítésére vezethető vissza.



      Franz Weiss művén, akárcsak a francia illusztráción a tárgyaknak nincs

szimbolikus jelentésük.




                                        28
       Otto Dix különös hangulatú festményén a legszembetűnőbb tárgy egy

kasza, de nem e legrendkívülibb. Sokkal furcsább a kaszás ember ruhája,

vagy a háttérben meghúzódó figurák maszkszerű fejei.




Rövid kitérő Cesare Ripa Ikonológia című művére:



       Cesare    Ripa   Ikonologiájában        részletes   leírásokat   találhatunk   a

különböző bűnöket megtestesítő személyek kinézetére. Ripa aprólékosan

bemutatja a szerző korában és az előző korokban használatos ábrázolási

módokat. Ezek a barokktól kezdve számos művésznek lehetett segítségére

műveik formálásánál.

A leírásokat rendszerint magyarázattal támasztja alá a Cesare Ripa, melyből

kiderül, miért is indokolt az adott attribútum. Az egyes cikkekben azonos

tulajdonságot, vagy szimbólumot más-más módon is leír.                        Ez által

érthetőbbé válik mind a szimbolikus állatok, mind a tárgyak eltérő

ábrázolása az előzőekben elemzett képeken.



Példaképpen néhány részlet:

A kevélység:

„Szép és büszke nő, előkelő vörös viseletben, fején gyöngyökkel bőven díszített

aranykoronával. Jobbján pávát, baljában pedig tükröt tart, amellyel önmagát szemléli és

csodálja.

… hasonlít a pávára, amely saját külső tollazatában tetszelegve lenézi a többi madár

társaságát. …”




                                          29
A kapzsiság:

   1. „Sápadt, ösztövér és csúf nő, fekete hajjal és szolgálóruhában. Homlokán a πλούτоσ

       szó, azaz Plutos neve olvasható, akit a gazdagság istenének hittek. Aranylánc övezi,

       amelyet hosszan maga után húz a földön. Lássék tejtől feszülő emlője; szorosan

       mellette pedig egy rongyokkal éppen eltakart, sovány testű gyermek legyen, akit jobb

       kezével űz el magától, hogy ne kelljen tejet adnia neki emlőjéből, amelyet szorosan

       eltakar bal kezével. …”

   2. „Rosszul öltözött, zilált hajú és mezítlábas nő. Jobbjában varangyot, baljában bezárt

       erszényt tartson. … Ezért adjuk jobbjába a varangyot, amely földdel táplálkozik, és

       noha ennek hihetetlenül bővében van, mégis folyton attól fél, hogy elfogy: s

       miközben megvonja a maga szájától, egyre többet kíván belőle.”

   3. „Sápadt és sovány nő, gondterhelt és melankolikus külsővel, oldalán igen sovány

       farkassal. Hasa akár a vízkórosé, mértéktelenül nagy legyen. Egyik kezét fájdalmának

       kifejezésére hasán nyugtassa, míg a másikkal alaposan bekötözött pénzeszacskót

       tartson, s árgus szemekkel figyelje azt. … A farkas… falánk és vérengző állat, amely

       nemcsak nyíltan ragadja el a másét, de lesből és ármánnyal is. …”



A bujaság:

   1. „Szépséges, fehér arcú nő dús, göndör, fekete hajjal, amelyet feje tetején kibont. S

       halántékán befon. Szemei nagyon, csillogók és buják, ami a vér bőségére vall,

       minthogy ez az oka, ha a megfelelő hőmérsékletre jut, a bujaságbak. Orra kissé

       felfelé álljon, ami ugyanennek a jele: példa rá a kecskebak, eme igen buja állat. …

       Fején buján ékesített borostyánkoszorút viseljen, testén keresztbe leopárd bőrét,

       mellette a földön pedig párduc legyen…”

   2. „Kéjvágyó módon feldíszített nő, aki bal könyökére támaszkodva ül. Jobbjában

       skorpiót tartson, s mellette buja vággyal gyúlt kecskebak legyen, valamit szőlőtő

       néhány szőlőfürttel. …”




                                            30
Az irigység:

   1. „Öreg, sovány és csúf vényasszony ólomszürke arccal. Meztelen bal mellét köréje

       tekeredő kígyó mardossa. Mellette hidra álljon, s kezét ezen nyugtassa. …”

   2. „Csúf sápadt vénasszony. Teste aszott, szemei vakok, ruhája rozsdaszínű, lába

       meztelen, hajába kígyók fonódnak; és mindehhez kezében tartott saját szívét eszi.

       …”

   3. „Vénasszony hitvány rozsdaszínű ruhában. Egyik kezét a szájára teszi, olyan módon,

       mint az alacsony sorú dologtalan nők szokták. Görbe szemmel nézzen oldalra, s

       mellette sovány kutya álljon. …”

A torkosság:

   1. „ Rozsdaszínbe öltözött nő, hosszú nyakkal, akár a darué, és igen nagy hassal. …”

   2. „Nő, aki disznón lovagol, mert a disznók, mint Pierio Valeriano mondja Hieroglifáinak

       9. könyvében, végtelenül torkos állatok. Baljában a hasonlóképpen torkos szárcsát

       tartja, jobbjával pedig struccra támaszkodik …”



   A harag:

       1. „Fiatal nő, pirospozsgás testszínnel. … Páncélban ábrázoljuk, sisakdíszén lángot

             és füstöt okádó medve fejével. Jobbjában meztelen kardot, baljában pedig égő

             fáklyát tartson. Ruhájának színe vörös legyen. …”

       2. „Vak nő feketével hímzett vörös ruhában, habzó szájjal. Fején díszként rinocérosz

             fejét viselje, s melléje páviánt helyezzünk. … Az egyiptomiak, amikor haragot

             akartak jegyezni, páviánt festettek, mivel ez minden más állatnál lobbanékonyabb

             természetű. …”



A restség:

„ Földön fekvő nő, aki mellett szamár feküdjék. Az egyiptomiak ezzel az állattal jegyezték az

olyan gondolkodást, amely a szent és vallásos dolgoktól távol jár, s örökösen hitvány

dolgokkal és kárhozatos gondolatokkal foglalkozik. …”




                                               31
I.3.c. Néhány kortárs változat

A kortárs művészet áttekintése nem áll módomban, így az alább felsorolt

néhány példa szubjektív módon kiválasztott művek, rövid bemutatása.



      Fiona Hall: Seven deadly Sins (1985)

Fiona Hall egy rendkívül gazdag palettán dolgozó művész. Tanulmányit nem

csak festőszakon végezte, de fotózásból is doktorált Angliában.

A hét főbűnnel foglalkozó művein egyszerre érvényesül a fotós és a festő

látásmód. Műveivel nem történetet mesél el, hanem szimbolikus értékekkel

felruházott tárgyakat ültet forogrammjaira. Elrendezésükben az absztrakt

képszerkesztést idézik, s csak közelebbről szemlélve jöhet rá a néző, hogy

mik hozzák létre a látványt.




      William S. Burroughs (1914-1997): Seven deadly sins (1990?)

William S. Burroughs keleties finomággal és rétegeltséggel nyúl a hét főbűn

témájához.    A   képek   felületén   pasztellesen   visszafogott   színrétegekkel

építkezik, ám a néhol már monokróm jelleg miatt mégis erős színélményt hoz



                                       32
létre.    Képeit nem nevezi meg konkrét címmel, csupán sorszámot ad nekik.

Például     a   6-dikon    jeleníti     meg   a    haragot,      amit   lehet,   hogy       inkább

agresszivitásnak is hívhatnánk, hisz a kép középpontjában egy pisztolyt

láthatunk, amely a mellette lévő, felülnézetből látszó alakoz képest aránytalanul

nagynak látszik. De nem is kerülnek kontextusba ezek a talán kitakarással

létrehozott jelek, melyet az igényesen megmunkált alap világosabb foltja fölé

helyezett a művész. Egy-két pollock-ian csurgatott vonal is jelen van, ám

Pollockkal ellentétben is értelmet nyer a kissé önkényesen vászonra kerülő

festékcsík.




                                  Seven deadly sins Nr.1 and Nr.6

        Mario Donizetti: A hét főbűn (1999)

Mario Donizetti a reneszánsz és kora barokk technikákat idéző stílusában

főképp portrékat (pl.: II. János Pál Pápa portréja) és bibliai jeleneteket elevenít

meg.

A hét főbűnt ábrázoló sorozata Caravaggio stílusát idézik. Gyönyörű

nőalakjai, kiegyensúlyozott kompozíciói nyugalmat árasztanak. A szép aktok

kettesével      jelennek   meg.       Férfialak    csupán    a      bujaságon    látható,    de

személyiségtől, arctól megfosztva – a feje helyen hímvesszőjével ábrázolva. A


                                              33
megjelenítés közege sehol nem túlzsúfolt, csak egy-egy faág, vagy drapéria

jelzi, hogy szabad ég alatt, belső térben helyezkednek el a nőalakok. Egyedül

a kevélység alakja látható épületek közt – de az is csendes egyszerűségben.




      Scott G. Brooks: Hét főnűn, grafikai sorozat (2003)

Az USA-ban élő és alkotó művész képein érzékelhető, hogy mesekönyvek

illusztrálásával foglalkozott pályája elején, egyetemi évei előtt.

A művein megjelenő roppant karakteres és egyedi arcokon, figurákon

keveredik egyfajta realista ábrázolásmód a mesei világgal. A képek

mondanivalója azonban messze nem mesei jellegű. Mind festményei és

grafikái középpontjába az amerikai társadalomkritikát helyezte, mely mellett

megjelenik egy-egy portré (erős jellemrajzzal), vagy a mai korra is

vonatkoztatott mitologikus jelenet.

A hét főbűn témájával kis, színes rajzsorozaton foglalkozott. A képeslap

méretű felületeken egy-egy férfit, vagy fiúcskát helyezett el - még a hiúságot



                                        34
is egy parókás férfi jeleníti meg. Képeslapra való asszociáció lehetőségét

még erősíti a rajzok karikatúra jellege is.

Akárcsak festményeiben, ezeken a rajzokon is jelen van egyfajta pimasz

morbidság, mely a képek pikantériáját adja.




      Kazuya Akimoto (2005)

Kazuya Akimoto nem következetesen egy stílusban dolgozik, inkább a

kísérleteső művész példája. Gyorsan alkot, így rendkívül nagyszámú művet

hoz létre, az impresszionizmustól a napjaink művészetéig mindenféle

stílusból merítve különböző technikákat és kifejezésmódokat kipróbálva.

Érdekes módon a hét főbűnnel kis cellákra osztott, nonfiguratív festményen

foglalkozik. 4x4 téglalappal osztja fel a fel a felületet, melybe absztrakt, ősi

szimbólumokra emlékeztető jeleket helyez el. A hét főbűn megjelenítése

nem felismerhető.




                                        35
      Valerie Meijer: Seven Deadly Sins (2005)

A szintén amerikai művész, Valerie Meijer festményét furcsa, manószerű

lények   alkotják.   A   figurák     nincsenek   egymással    kapcsolatban,   nem

kommunikálnak egymással, csak körvonalaik egymásba olvadása kapcsolja

őket össze. Nem riasztóak, inkább mesebeli tanulságok képzetét keltik, ahol

végül minden jóra fordul. Kissé estlegesnek tűnik a kép alakulása.




   Kazuya Akimoto         Valerie Meijer            David Goodrich

      David Goodrich: The Seven Deadly Sins

A Kansas Cityben élő művész festményein bibliai, mitológiai jelenetekkel

találkozhatunk. A tanulságok és történetek sora, melyek képeit szemlélve

tárul elénk, az a bizarr hangulat fűzi összefüggő láncolattá, melyet a az

ecsetkezelés vibrálása ad. Talán Van Gogh lehetett egyik példaképe, ám

David Goodrich színpászmáinak göcsörtös útja Van Gogh-gal ellentétben

bizonytalanságot kelt, melyet démonivá fokoznak a színek és az általuk

létrehozott torz, nyershússzerű alakok.

David Goodrich képei megdöbbenést keltenek nyelvezetükkel és mély

vallomást nyújtanak arról, hogy gondolkozik, milyen személyes viszonyban

áll a művész képei témáival. Bár a hét főbűnt ábrázoló képének két figurája

(a hiúság nőalakja és a paráznaság kéjes férfi karaktere) emlékeztetnek Otto

Dix figuráira, mégis más jelleget árasztanak. Mind a hét figura sajátosan



                                           36
riasztó és sajnálatosan kicsinyes – mintha a festő nyolcadik bűnként

mindegyikükre rávetítette volna az önzés, önközpontúság vádját. Zárt

elhelyezésük is azt sejteti, hogy mind a festő, mind a nézők ezen a világon

kívül állnak. Kívül kell álljanak.



      Nancy Farmer: Seven Deadly Sins go Clubbing (2005); Seven Sins at the

       Seaside (2006)

Nancy Farmerrel kapcsolatban kissé bizonytalan vagyok, hogy festőnek

nevezzem-e. Művészeti főiskolát, egyetemet nem végzett, és a róla talált

anyagokban nem, mint festményeit kínálja műveit a nézőknek, hanem az

azokról készült reprodukciókat képeslapnak, poszternek.      Ettől eltekintve

megállapítható, hogy egyedi formanyelvet, világot tükröző munkákat készít.




Akárcsak David Goodrich, Nancy Farmer is a hét főbűnt megtestesítő figuráit

a jelen korba illeszti, viszont csak nőalakokkal népesíti be képeit (akárcsak

más témájú munkáit). Egy év különbséggel két variációt készített a hét

főbűnre, a címben kis módosítással: A hét halálos bűn szórakozni megy,

illetve A hét halálos bűn a tengerparton.

Az első képen egy diszkóban láthatjuk a lányokat nemcsak hét főbűnt

megelevenítve, hanem a fogyasztói kultúra egyik szegmensének rendkívül

erős kritikájaként.


                                      37
A második kép nem tesz többet a témához, legfeljebb humor tekintetében –

lányok fagylaltnyalogatás közben illusztrálják a bűnöket.

Sajnos a jó ötletek és sajátos felfogás ellenére mégis ezek a képek

szegényesek maradnak szakmai mércével mérve.




I.3. Összefoglalás

      Különböző korokban különböző indíttatás miatt ábrázolták a hét főbűn

alakjait, miközben a hét főbűn fogalma is folyamatosan változott. Az e

témával foglalkozó művészek hol hasonlóan, hol merőben késképp nyúltak

az ábrázoláshoz. Voltak, akik aktualizálták, voltak, akik klasszikus példákhoz

nyúltak vissza.

A közös talán még is bennük az a cél, hogy a saját világukkal,

társadalmukkal szembe tükröt állítsanak, megfékezzék rossz irányba haladó

erkölcseiket,     csiszolgassák   gyengeségüket.   Ez   vallásos   világképtől

függetlenül is megjelent s minden korban aktuális.

      Számomra különösen érdekes az ábrázolások mikéntje is. Alaposabban

megfigyelve az egyes képeket, mélyebb bepillantást nyerhettem az egyes

művészek saját, a témához való viszonyáról, amely mély moralizálásra ad

lehetőséget a jelenben is.




                                       38
II. A hét főbűn beépítése a vizuális nevelésbe

II.1. Összetett oktatási célok



        A feladat és előadás sorozat célja többrétű. Az előadás és az állandó

kommunikáció a diákok és az oktató közt lehetővé teszik az állandó

kommunikációt, és a diákok aktív részvételét az elméleti oktatásban is,

miközben az ismeretanyag hatékonyan elmélyül. Ezt támasztják alá, segítik a

gyakorlati órák feladatai is.

        Az elméleti rész művészet- és kultúrtörténeti ismereteket ad a diákok

számára. Nem időrendi művészettörténeti oktatásba illeszkedik, hanem pl.

egy olyan tanítási ritmusba, mint amilyet a Fazekas Mihály Gimnáziumban

alkalmaznak.        Ott   a   diákok     nem    művészettörténeti      korszakokkal

foglalkoznak, hanem jelenségekkel (pl.: a perspektíva fejlődéstörténete pár

órán    belül   feldolgozva,      feladatokon   keresztül    elmélyítve),   melyeket

érdekességük és jellegzetes megjelenési módjaikon keresztül mutatnak be a

diákoknak.

Művészettörténet oktatásban fakultáción részesülhetnek, amely részben arra

épül,   amit    a   rajztanárok    az   előbb   említett   jelenségkörön    keresztül

megalapoztak. Azaz vissza tudnak utalni a művészettörtént oktatás közben

olyan élményekre, amelyek nem csupán elméletiek, hanem tapasztalatiak is.




                                          39
Az alább leírt hat óra céljainak bemutatása:



      A gyakorlati órákon kiadott feladatok nem igényelnek átlagon felüli

kézügyességet, vagy különösebb művészi érdeklődést, (de képzőművészeti

szakiskolákban is alkalmazhatóak. Ez utóbbi esetben az elkészült munkák

magasabb színvonalon várható, illetve dupla óraszámban a gyakorlati részre

magasabb hangsúly fektethető.)

      A csoportos tevékenységek lehetőséget adnak együttgondolkozásra,

együttes problémamegoldásra, illetve a különböző képességű és hajlamú

diákok egymást segítve fejlődhetnek.

Ennek otthoni párja az egyéni munkára kiadott feladatok, ahol a diákok az

önállóan mélyedhetnek el az adott témakörben, s ez által az egyéni

képességeknek megfelelő munkákat hozhatnak létre.



      A hat bemutatott órán többféle eszközökkel dolgoznak a diákok, ami

egyrészt a technikák megismerést segíthetik, másrészt a többirányú

gondolkodási lehetőséget. Ugyan azt a témát feldolgozzák két (rajz, fénykép)

és három dimenzióban (film) is.

      Miközben vizuális problémát oldanak meg, a feladatok játékos elemei

inspirálják   a   munkára   a   diákokat.   Illetve   a   mozgással   egybekötött

tevékenység segítségével a megszerzett benyomások tartósabbak lesznek,

mintha csupán előadás jellegű órákon találkoznának a témával.




                                       40
II.2. A tanítási egység leírása



      Az alábbi hat óra tervét nem művészeti szakirányú iskolák számára

készítettem. Az órák menetét és a feladatok végzését átlagos képességű

középiskolások szintjére alakítottam ki.

      Az általam elképzelt iskola, ahol ezt alkalmazzák, ideális felszereltségű

anyagok és eszközök tekintetében.



   1. Az óra vetítésre és gyakorlati munkára is alkalmas teremben zajlik.

   Az óra első részében az oktató a diákokkal beszélgetést kezdeményez a

   témával (hét főbűn) kapcsolatosan, a diákok ismeretinek felmérésére.

   Elsőként a bűn definiálására, egyéni vélemények elmondására irányul a

   beszélgetés, majd konkrétan a hét főbűnről. Felsorolásszerűen, majd

   kérdés    formájában:    milyen   alkotásokat   ismernek,   ahol   a   bűnnel

   foglalkozott az alkotó? Ezután következik a házi feladat kiadása:

   gyűjtőmunka könyvtárban, interneten, keressenek ilyen alkotásokat.

      A hátralévő időben rajzi munka készítése, A/4-es színes vagy fehér

   kartonokra, ceruzával, szénnek vagy pasztellkrétával.




   2. Az óra elején már használatra kész számítógéppel és projektorral várja

   a diákokat a tanár. Az óra első pár percében a házi feladatként kiadott

   gyűjtőmunkát a táblán összegzik, listaszerűen.




                                       41
Ezután     elkezdődik     a     vetítés,    ahol   a   hét   főbűn   ábrázolásának

fejlődéstörténetét mutatja be a tanár. Képek vetítése közben zajlik az

előadás.

Az előadás alatt jegyzetelni kell címszavakban, de a leadott anyagot rövid

fénymásolt jegyzet formájában megkapják a diákok, amit óráról órára

gyűjtenek.    (Ezen     rövid    összefoglalások       képezhetik    a   félévi   záró

dolgozatok anyagát. Lévén egy félév alatt max. három nagyobb témát

vehet ilyen ütemben az osztály, ez nem jelenthet túlzott megterhelést.)

Végül pedig az órán látott képek listáját összevetik a diákok által talált

művek listájával.

Házi feladat nincs.



3. Csoportos munka keretében zajlik az óra. A csoportok 5-8 fősök, tehát

min. 3, max 5 csoport jöhet létre. A feladat: az egyes csoportok a hét

főbűn minden egyes bűnére találjanak ki egy-egy jellegzetes jelenetet,

amelyet 1-1 fényképen rögzítenek. Vagy min. kettőt kiválasztva az 3-3

képkockára, fázisra bontva megjeleníteni.

A képeken a csoport tagjai szerepelhetnek, a fényképezés helyszíne a

terem első felében ennek megfelelően kialakított rész.

A feladatok megoldására a diákoknak az egész óra rendelkezésükre áll, az

oktató technikai segítséget nyújt közben. Az elkészült fotókat az oktató a

számítógépen menti, rendszerezi.

Házi feladat nincs.




                                           42
4. Ismét csoportos munka, más csoportbontással. A csoportok létszáma

szintén 5-8 fő, min. 3, max 5 csoport. A kiadott feladat hasonló az

előzőhöz. Lényege csoportonként egy-egy főbűnt választva témául, az

adott bűn feldolgozása pár perces kisfilmben.

Az óra első részében a csoportok megbeszélik és elpróbálják az adott

jeleneteket, majd az óra további részében a tanár segítségével felveszik

videóra. Ha az idő engedi egy csoport több kisfilmet is készíthet.

A kisfilmeket a tanár a számítógépen rögzíti és rendszerezi.

Házi feladat nincs.




5. Az óra az elsőként készített rajzok kirakásával és megbeszélésével

kezdődik (max 10 perc), majd a hét főbűnre készített fotóváltozatokat

vetíti a tanár a projektorral és közben kommentálja, kérdezi a diákok

véleményét, hozzászólásaikat úgy irányítja, hogy abból nem élcelődés

legyen, hanem a tanulságok levonása technikai szemszögből is. (kb. 15

perc)

Végül pedig a kisfilmek levetítése következik, majd azok átbeszélése. Ez

kitölti a maradék időt.

Házi feladat: utánanézni mi a kollázs, montázs és asszamblázs közötti

különbség.



6. A házi feladat körében a diákoknak elvileg kell fogalmuk lennie mi a

kollázs és a montázs közötti különbség, mind a képzőművészetben, mind

más művészeti ágakban. Ebből kiindulva a tanár, néhány vetített példán



                                   43
keresztül bemutatja ezeket a technikákat (főleg a dadaizmusból, pop

artból, és az absztrakt expresszionizmusból).

   Majd megint újabb csoportokat alakít ki a diákokból, max 3-4 fősöket.

   Az egyes csoportok a földön, vagy több összetolt asztalon dolgozik.

Munkaeszközeik alapvetően az előre odakészített nagy (50x70 vagy

70x100-as) karton; színes magazinok és az általuk készített fotók színes

és fekete-fehér nyomtatóval készített, kisebb-nagyobb változatai; olló,

ragasztó, papírvágó kés; különböző festékek (tempera, akril) és az ezek

felhordásához szükséges eszközök (ecset, spakli, szivacs, stb.).

   Amennyiben      a   diákok     az   eszközök   valamelyikével   még     nem

találkozott, röviden bemutatja a tanár a használatát.

   Ezután kiadásra kerül a feladat: készítsenek az egyes csoportok a hét

főbűn témakörében – akár egyet kiválasztva, akár többet, vagy az

összeset – és ábrázolják az újonnan megismert technikával. Az osztály

által készített fotók közül legalább egyet be kell építsenek a kép

felületébe, de úgy hogy nem azt a bűnt ábrázolja, amilyen témakörben az

a kép született. (A képek hátteréül szolgálhatnak a lentebbi táblázatba

foglalt   éves   tanmenet   12.    óráján   készült   fotók   A64-es   printjeit

választani.)

   Fontos a csoportmunka!         Viszonylag rövid 45 perc egy ilyen nagy

felület kitöltésére. Így a diákok egymást segítve, inspirálva kénytelenek

együtt működni. Fel kell osszák a felületet, vagy egymás keze alá

dolgozva kell olyan egészet létrehozni, hogy a különböző részek ne

essenek szét.




                                       44
      A tanár a feladat végrehajtása közben hol az egyik, hol egy másik

   csoporthoz megy oda, s ha elakadást lát, vagy pl.: ötlettelenséget,

   bátortalanságot, akkor segít a diákoknak, hogy miből tudjanak kiindulni.

   Illetve bíztatja őket a minél több fajta felület létrehozására.

      Ez a feladat kitölti az egész órát, sőt ha a tanmenet engedi, vagy ha

   van szakköri lehetőség, akkor ott befejezhetők ezek, ha az órán nem

   sikerült.

      Házi feladat: A/4-es, vagy A/3-as méretű kartonra otthon elkészíteni

   ennek saját változatát. Ha a diáknak rendelkezésére áll otthon olyan

   ragasztó, amivel kisebb tárgyakat, textileket is módjában áll a felületre

   ragasztani, akkor ezek használata is megengedett. Az asszamblázs

   irányába is elvihető a feladatmegoldás.



II.3. A kiértékelés módja



      Általában szóbeli. Értékelni külön a házi feladatokat lehet, illetve az

órán csoportosan elkészített anyagokat.

Az Órai feladatok kiértékelése részben a következő óra része. A kisfilmek és

fotók értékelése maga az a beszélgetés, csoportos véleménykifejtés, amely a

vetítéssel egybekötött órán szerepel. Így nem jegyek által rendelődik alább,

felébb az eredmény, egyfajta fiktív megfoghatatlan értékként, hanem a

diákok   maguk     látják   a   többiek      munkájához   viszonyítva   a   saját

eredményességüket. Azáltal, hogy a diákok és a tanár is kifejti a véleményét

az egyes munkákkal kapcsolatban, dupla visszajelzést kapnak a készítők. A




                                        45
tanár ebben az esetben egy kontrollt képez, a beszélgetés irányát moderálja.

A diákok pedig egymás reakciójából is sikerélményt szerezhet.

      Amennyiben az ilyen csoportos „kreatív” feladatok ismétlődnek a tanév

során. Egyre kifinomultabb munkák várhatók, s a diákok jártasságot

szerezhetnek vizuális problémák megoldásában, illetve későbbiekben egy-

egy (akár kortárs) kiállításon rugalmasabban és könnyebben tudják a

látottakat   befogadni   azáltal,   hogy    nem   csak    klasszikus   táblaképek

„nézésében” és készítésében járatosak. (Ez főleg nem szakirányú iskolák

növendékeinél fontos.)



      Értékjegy szerű kiértékelésben csak akkor tennék különbségeket az

egyes diákok közt, ha valaki részéről, vagy csoportok esetében valamely

csoport részéről fokozott passzivitást éreznék. Ez esetben is az egyes

diákoknak egyéni igénye szerint plusz feladat fejében (otthoni gyűjtőmunka

egy adott témakörben) megadnám szintén a legjobb osztályzatot.


II.4. Az egység anyag-és helyigényei


      Az általam tervezett órák megvalósításhoz ideális felszereltségű iskola

szükséges, ahol a diákok nem csak az általuk hozott felszereléssel

dolgozhatnak, hanem az iskola kiegészíti azt. Azaz, saját rajzteremmel,

besötétítési és vetítési lehetőségekkel (projektor, számítógép) fotózáshoz és

filmezéshez    szükséges    eszközökkel     rendelkezik    az   iskola.   Továbbá

lehetőség nyílik beállítások készítésére (fa, papír, fém modellek, beállítási

tárgyak, rajzbakok, rajztáblák). Illetve olyan tanári eszközök is szükségesek,

mint táblai vonalzók.



                                       46
        III. Mellékletek

III.1. A tanítási egység időbeosztása (táblázatok)


III.1.a. Az éves tanmenet vázlata
  óra          Tanítási               Tananyag                       eszközök                 megjegyzés
               egység                     tartalma
   1.      Elmélet         Képelemzés lépéseinek vizsgálata,     Számítógép, projektor,    Házi feladat: kedvenc
                           kompozíció fogalma                    tábla, kréta              műalkotás elemzése
                                                                                           tőmondatokban, az új
                                                                                           fogalmak alapján

   2.      Gyakorlat       Geometrikus tárgyakból beállítás      Fa geometrikus testek,
                           készítése (komponálás), majd azok     ragasztó festék, olló,
                           síkidomokkal való leképzése           kartonlapok



   3.      Elmélet         Képelemzés lépéseinek vizsgálata      Számítógép, projektor,
                           II., Színkompozíció fogalma –         tábla, kréta
                           klasszikus és modern
                           festményeken keresztül

   4.      Gyakorlat       A diákok számára ismeretlen képek     Fekte-fehér
                           fekete-fehér változatát áttenni       fénymásolt reprók,
                           színekbe, az előző óra tanulságai     vízfesték, ecsetek,
                           alapján                               kartonlapok

   5.      Elmélet         Képelemzés lépéseinek vizsgálata      Számítógép, projektor,    Házi feladat: utána
                           III. A tér problémája a képeken,      tábla, kréta              nézni a perspektíva
                           ábrázolásának fejlődéstörténete; új                             fogalmának
                           fogalom: horizont, rövidülés

   6.      Elmélet és      Az egy iránypontos perspektíva        Számítógép, projektor,    Házi feladat:
                           fogalma (vetítéses előadás), Néhány tábla, kréta, vonalzók,     Kiadott feladatlapokat
           gyakorlat
                           téglatest szerkesztése egy            ceruza A/4-es lapok       tovább szerkeszteni (a
                           iránypontos perspektívával                                      feladatlapok közepén
                                                                                           kicsinytett repró van
                                                                                           elhelyezve, melyen az
                                                                                           egy iránypontos
                                                                                           perspektíva
                                                                                           érvényesül. Ezt
                                                                                           továbbszerkeszteni,
                                                                                           rajzolni.
   7.      Gyakorlat       Folyosó, vagy terem-, iskolarészlet   Rajzbakok, rajztáblák,
                           megrajzolása                          A/2-es rajzlapok,
                                                                 ceruza, szén

   8.      Elmélet és      A két iránypontos perspektíva         Számítógép, projektor,    Házi feladat: az órai
                           fogalma (vetítéses előadás), Egy      tábla, kréta, vonalzók,   szerkesztést
           gyakorlat
                           egyszerű épület szerkesztése két      ceruza A/4-es lapok       kiegészíteni (a jobb
                           iránypontos perspektívával egy lap                              oldalt)
                           bal oldalára

   9.      Gyakorlat       Fehérre befestett gyufás skatulyák    Rajzbakok, rajztáblák,
                           és gyógyszeres dobozok                A/3-as rajzlapok,
                           szabadkézi rajza                      ceruza, szén




                                               47
10.   Elmélet       A barokk álperspektíva fogalma és      Számítógép, projektor,
                    más látszattal foglalkozó művészeti tábla, kréta
                    példák

óra      Tanítási              Tananyag                        eszközök               megjegyzés
          egység                tartalma
11.   Gyakorlat     Csoportmunka: dobozba készített        Kartonok, ragasztó,
                    álperspektivikus tér tervezése és      hurkapálcák, ceruza,
                    megvalósításának elkezdése             olló, színes újságok


12.   Gyakorlat     Az előző órai feladat befejezése, a    Kartonok, ragasztó,
                    készült munkák be fotózása             hurkapálcák, ceruza,
                                                           olló, színes újságok



13.   Elmélet       Képelemzés lépéseinek vizsgálata       Számítógép, projektor,
                    IV., A kép témája. Új fogalmak:        tábla, kréta
                    csendélet, portré, akt, tájkép,
                    életkép

14.   Elmélet és    Képelemzés lépéseinek vizsgálata       Számítógép, projektor,   Házi feladat: az órai
                    V. A kép témája: Bibliai, mitológiai   tábla, kréta, ceruza,    képek befejezése
      gyakorlat
                    jelenetek. Feladat: kép készítése      szén, festék, A/4-es     szükség szerint
                    Dániel az oroszlánok közt címmel,      rajzlap
                    szabadon választott technikával
15.   Elmélet       Képelemzés lépéseinek vizsgálata       Számítógép, projektor,
                    VI. Rejtett tartalom. Új fogalom:      tábla, kréta
                    szimbólum, attribútum
16.   Elmélet és    Beszélgetés a diákokkal,               Színes papír,            Házi feladat:
                    előismeretek felmérése a hét főbűn     pasztellkréta, vagy      gyűjtőmunka a hét
      gyakorlat
                    témával kapcsolatban + rajz            ceruza                   főbűn témakörben

17.   Elmélet       készítése hét főbűn megjelenési
                    Előadás a                              Számítógép, projektor,   Házi feladat:
                    formáiról a képzőművészetben.          tábla, kréta             Gondolkozzatok,
                                                                                    milyen egyszerű
                                                                                    mozdulatsorral lehetne
                                                                                    bemutatni a
                                                                                    főbűnöket.

18.   Gyakorlat     Csoportfeladatok: hét főbűn            Digitális
                    témakörben fotók készítése             fényképezőgép,
                                                           állvány, számítógép

19.   Gyakorlat     Csoportfeladatok: hét főbűn            Digitális kamera,
                    témakörben kisfilm készítése           számítógép




20.   Elmélet       Vetítés és beszélgetés az elkészült    Számítógép, projektor    Házi feladat: utána
                    fényképek, kisfilmek alapján                                    nézni, mi a kollázs és
                                                                                    a montázs közötti
                                                                                    különbség

21.   Gyakorlat     Csoportos: montázs készítése az        Újságok, ragasztó        Házi feladat: saját
                    elkészült fotókból,                    festék, színes ceruza,   A/4-es változatot
                    újságkivágásokból, és 12. órán         olló, kartonlapok,       készíteni
                    készült fotókból                       kinyomtatott fotók




                                          48
22.   Elmélet      Képelemzés menetének                                             Házi feladat: Az előző
                   felelevenítése, az előző órán                                    órán kiadott házi
                   készített munkák közös értékelése,                               feladatként készített
                   elemzése az eddig megismert                                      kép elemzése pár
                   képelemzési szempontok alapján                                   mondatban (írásbeli)
23.   Elmélet és   A kép és a film viszonya, hogyan áll Számítógép, projektor,
                   össze egy történet több képből?       tábla, kréta, ceruza,
      gyakorlat
                   Feladat: a hétfőbűn egyikét 10        szén, festék, A/4-es
                   képkockában megeleveníteni. (köv.     rajzlap
                   órán folyt.)

24.   Gyakorlat    Az előző feladat befejezése, készült Ceruza, szén, festék,
                   munkák megbeszélése                   A/4-es rajzlap


25.   Elmélet      Vetítéses előadás az animációról      Számítógép, projektor,
                                                         tábla, kréta


26.   Elmélet      Filmvetítés: Rövid animációs          Számítógép projektor       Házi feladat:
                   kisfilmek, különös tekintettel a                                 karakteres gyurmahős
                   gyurmafigurákat mozgatókra                                       tervezése, készítése


27.   Gyakorlat    Csoportfeladat: A barokk álterek      A diákok által készített
                   használatával, gyurmafigurákkal       barokk álterek,
                   való rövid animáció tervezése és      gyurma, digitális
                   készítése                             fényképezőgép

28.   Gyakorlat    Az előző órai feladat befejezése és   A diákok által készített
                   power pointban való kis filmmé        barokk álterek,
                   szerkesztése                          gyurma, digitális
                                                         fényképezőgép,
                                                         számítógép

29.   Gyakorlat    A kisfilmek befejezése és azok        Számítógép, projektor
                   levetítése


30.   Elmélet és   Az év közös kiértékelése,             Karton, ragasztó, ollók
                   tanulságok levonása, az éves
      gyakorlat
                   anyagból kis kiállítás készítése




                                       49
III.1.b. A tanítási egység részletes időbeosztása
(Megjegyzés: az időbeosztásoknál nem térek ki az óra eleji jelentésekre és
egyéb technikai jellegű időtöltésekre.)


III. évf.    16 –17 év                                                    16.
                                           CÍM
                                    A hét főbűn
CÉL
Az új téma bevezetése, a diákok ismereteinek felmérése és bővítése

TÉMA
Beszélgetés a diákokkal, előismeretek felmérése a hét főbűn témával
kapcsolatban + rajz készítése
FELADAT
Válassz ki a hét főbűn közül egyet, ami leginkább foglalkoztat, véleményed van
róla. Ezt elevenítsd meg képben. A technika lehet grafit, szén, színes ceruza, vagy
pasztellkréta. A rendelkezésre álló idő fél óra, úgy tervezd meg a kép
készítésének a menetét.
IDŐBEOSZTÁS
Beszélgetés a diákokkal, előismeretek felmérése 15 perc.
Rajz készítése 30 perc.
ÉRTÉKELÉS
Szóbeli értékelés formájában a következő óra elején, az elkészült munkákat
szemlélve. Szempontok: mennyire jellemzően ragadták meg az adott bűnt.
OTTHONI KIEGÉSZÍTŐ FELADAT
gyűjtőmunka a hét főbűn témakörben
IRODALOM / TANÁR
        Gecse Gusztáv – Vallástörténeti kislexikon, Kossuth könyvkiadó, 1975
IRODALOM / DIÁK
Konkrét ajánlott irodalom nincs. Az érdeklődőbb diákoknak egyéni ajánlás
(albumok).
MELLÉKLETEK
Nincs.

FELTÉTELEK
Rajzra is alkalmas tanterem, színes papír, pasztellkréta, vagy ceruza



                                          50
III. évf.   16 –17 év                                                     17.

                                         CÍM
                                  A hét főbűn II.
CÉL
A diákok ismeretinek bővítése a hét főbűn ábrázolásának témakörében.

TÉMA
Előadás a hét főbűn megjelenési formáiról a képzőművészetben.

FELADAT
Az elődás figyelése, érdekességek lejegyzése, esetleges kérdések megvitatása.

IDŐBEOSZTÁS
Házi feladatok együttes átbeszélése 10 perc. Vetítéses előadás 35 perc.
ÉRTÉKELÉS
Házi feladat megbeszélése szóban.
OTTHONI KIEGÉSZÍTŐ FELADAT
Gondolkozzatok, milyen egyszerű mozdulatsorral lehetne bemuatatni a
főbűnöket.
IRODALOM / TANÁR
       Cesare Ripa – Iconologia, Balassi Kiadó, Bp. 1997
       Gecse Gusztáv - Vallástörténeti kislexikon, Kossuth könyvkiadó, 1975
       Natale Spineto – Szimbólumok az emberiség történetében, Officina ’96
        kiadó, Milánó 2002
IRODALOM / DIÁK
Konkrét ajánlott irodalom nincs. Az érdeklődőbb diákoknak egyéni ajánlás
(albumok).
MELLÉKLETEK
PowerPoint-os prezentáció
FELTÉTELEK
Vetítésre és jegyzetelésre alkalmas terem, számítógép, projektor, tábla, kréta




                                       51
III. évf.   16 –17 év                                                       18.

                                        CÍM
                                 A hét főbűn III.

CÉL
Fotós szemlélettel klasszikus téma újraértelmezése. Térbeli helyzetek
átgondolása, két dimenzióba való átrakhatóságának megtapasztalása.
TÉMA
A hét főbűn témakörben fotók készítése. Csoportfeladat.

FELADAT
Képezzetek 5-8 fős csoportokat. Gondoljátok végig közösen, milyen jelenettel, s
azon belül milyen rögzített mozdulatokkal lehetne az egyes főbűnöket a
legjobban jellemezni, megeleveníteni. Közben a fényképezőgépek segítségével az
egyes kitalált mozdulatokat rögzítjük. Ebben segítek nektek.
Választhatjátok azt a megoldást is, hogy nem az összes főbűnt dolgozzátok fel,
hanem csak néhányat, de annak több mozzanatát.
Az elkészült fotókat majd számítógépen összerendezzük.
IDŐBEOSZTÁS
Feladat kiadása 3 perc. Feladat megoldása 42 perc.

ÉRTÉKELÉS
A 20. óra keretében.

OTTHONI KIEGÉSZÍTŐ FELADAT
Házi feladat nincs. Azoknak a diákoknak, akiknek technikai lehetőségük van,
készíthetnek hasonló fotókat (Ezek értékelése is a 20. óra keretében.)
IRODALOM / TANÁR
Nincs.
IRODALOM / DIÁK
Nincs.

MELLÉKLETEK
Nincs.

FELTÉTELEK
A terem elején háttérként szolgáló fal, digitális fényképezőgép, állvány, reflektor.



                                       52
III. évf.   16 –17 év                                                    19.
                                       CÍM
                                 A hét főbűn IV.
CÉL
Térbeli helyzetek átgondolása, legegyszerűbb mozdulatok, töredékek filmen való
rögzítése. A cél nem profi film létrehozása, hanem a filmbeli megjelenítés
megízlelése – mint képalkotás.
TÉMA
Csoportfeladatként kisfilm készítése a hét főbűn témakörben.
FELADAT
5-8 fős csoportokat alkotva gondoljátok át az előző órai tapasztalatok alapján,
hogy milyen mozdulatsorral lehetne a legjobban jellemezni a hét főbűn egyikét.
Közösen tervezzetek meg egy pár perces kisfilmet. A film időtartama ne haladja
meg a 3 percet. A tervezésre 20 percnél többet ne szánjatok. Közben
próbálgassátok a jelenetet figyelembe véve azt, hogy 1 kamera szemszögéből mi
látszana. Ezt követően rögzíteni fogjuk ezeket a jeleneteket. Ha nagyon gyorsan
dolgoztok, több bűnt is megeleveníthettek. A kamerák kezelésében segítek.
IDŐBEOSZTÁS
Feledat kiadás 3 perc. Megvalósítás a maradék időben.
ÉRTÉKELÉS
A 20. óra keretében.
OTTHONI KIEGÉSZÍTŐ FELADAT
Nincs.
IRODALOM / TANÁR
Nincs.
IRODALOM / DIÁK
Nincs.
MELLÉKLETEK
Nincs.
FELTÉTELEK
Digitális kamerák, állványok.




                                      53
III. évf.   16 –17 év                                                      20.
                                        CÍM
                                 A hét főbűn V.
CÉL
Az előző két órán készült munkákból levonni a következtetéseket, rámutatni az
eredményekre és összefüggésekre. Nevelési cél az is, hogy a diákok lássák, van
eredménye annak, ha valamit végiggondolnak és komolyan vesznek.
TÉMA
Vetítés és beszélgetés az előző két órán készült munkákból.
FELADAT
Az óra folyamán áttekintjük az előzőekben készült munkákat. Megbeszéljük a
tapasztalatokat. Ti is szóljatok hozzá egymás munkáját, mit miért tartotok jónak,
vagy rossznak. Mit csinálnátok akár a saját munkáitokban máshogy.
IDŐBEOSZTÁS
A képek és kisfilmek áttekintése, beszélgetés tölti ki az egész óra hosszát.
ÉRTÉKELÉS
Szóbeli értékelés az egész óra. A tanárnak koordináló szerepe van.
OTTHONI KIEGÉSZÍTŐ FELADAT
Utána nézni mi a kollázs és a montázs közötti különbség.
IRODALOM / TANÁR
Nincs.
IRODALOM / DIÁK
Nincs.

MELLÉKLETEK
PowerPoint-os prezentáció
FELTÉTELEK
Vetítésre alkalmas terem, számítógép, projektor




                                      54
III. évf.   16 –17 év                                                       21.
                                          CÍM
                                 A hét főbűn VI.
CÉL
A kollázs, a montázs és az asszamblázs műfajának a megismerése, kipróbálása.
TÉMA
Montázs készítése a hét főbűn témájában a 18. órán készült fotók
felhasználásával.
FELADAT
3-4 fős csoportban dolgozzatok. Készítsetek montázst a rendelkezéstere álló
anyagokból. Használjatok fel legalább egyet azokból a fénymásolatokból,
printekből, amelyeken a hét főbűnt megelevenítő jelenetekről készített fotóitok
láthatók. Az egyes fotókból kivágott figurákat igyekezzetek úgy elhelyezni, hogy
más jelentést kapjon a figura az új környezetben.
Mielőtt nekiálltok vágni, ragasztani, gyors tervezéssel foglaljátok össze, hogy
milyen eredményt szeretnétek elérni.
IDŐBEOSZTÁS
Feladatkiadás 3 perc. Képkészítés 38 perc. Maradék pár percben a terem
rendbehozatala.
ÉRTÉKELÉS
A következő órán.
OTTHONI KIEGÉSZÍTŐ FELADAT
Az órai feladat saját, A/4-es változatának elkészítése. A házi feladat az
asszamblázs irányába is elvihető.
IRODALOM / TANÁR
       Ingo F. Walther – Művészet a 20. században, Vince kiadó 2004.
IRODALOM / DIÁK
       Ingo F. Walther – Művészet a 20. században, Vince kiadó 2004.
MELLÉKLETEK
Nincs. (Legfeljebb az ajánlott könyv.)
FELTÉTELEK
A teremben összetolt asztalok, amelyek alkalmasak a diákok együttes munkájára.
Újságok, ragasztó festék, színes ceruza, olló, kartonlapok, kinyomtatott fotók.



                                         55
III.2. Irodalomjegyzék

III. 2. a. Felhasznált irodalom

      Cesare Ripa – Iconologia, Balassi Kiadó, Bp. 1997
      Gecse Gusztáv - Vallástörténeti kislexikon, Kossuth könyvkiadó, 1975
      Natale Spineto – Szimbólumok az emberiség történetében, Officina ’96
       kiadó, Milánó 2002
      Biblia, Szent István Társulat, az apostoli szentszék könyvkiadója, Bp.
       1979
      Újvári Edit és Pál József – Szimbólumtár, Balassai Kiadó, Bp. 2005
      Hoppál-Jankovics-Nagy-Szemadám – Jelképtár; Bp. 1995
      H. Wöflin – Művészettörténeti alapfogalmak; Bp. 1969
      Ingo F. Walther – Művészet a 20. században, Vince Kiadó 2004
      André Chastel – Itália művészete, Corvina Kiadó, Bp. 1973
      Michael Levey – A festészet rövid története, Corvina Kiadóm Bp. 1973



III. 2. b. A tanítási egységhez ajánlott irodalom a pedagógus számára

      Cesare Ripa – Iconologia, Balassi Kiadó, Bp. 1997
      Gecse Gusztáv - Vallástörténeti kislexikon, Kossuth könyvkiadó, 1975
      H. Wöflin – Művészettörténeti alapfogalmak, Bp. 1969
      Ingo F. Walther – Művészet a 20. században, Vince kiadó 2004




III. 2. c. Ajánlott irodalom (források) a diákok számára

      H. Wöflin – Művészettörténeti alapfogalmak; Bp. 1969
      Cesare Ripa – Iconologia, Balassi Kiadó, Bp. 1997
      Ingo F. Walther – Művészet a 20. században, Vince kiadó 2004.
      Lcia Corrain – Giotto, Ciceró 1996




                                       56
                  KÖTELEZŐ KUTATÁSI TÉMA:


       Gesztusok vizsgálata Puvis de Chavannes
                              alkotásaiban

I.1. A gesztusok megjelenítésének jellemző példái


Puvis de Cahvannes művei átfogó bemutatása:

      Puvis de Chavannes (1824. dec. 14. - 1898 okt. 24.) képei közül

választottam néhányat.    Puvis de Chavannes, francia festő rendhagyónak

mondható saját korában. Sokáig nem értékelték műveit, hisz a kortársaival

ellentétben klasszikus hagyományokig nyúl vissza, főleg a képszerkesztés

módjában.

      Rövidebb időszakokra egy-egy mester tanítványa volt ugyan, mégis

néhány művészettörténész az autodidakta jelzővel illeti, hisz egy mesternél

sem maradt túl soká és stílusukat sem vette át. Eleinte Scheffer Henrik volt a

mestere, később Olaszországban járt, ahol főleg a XV. századbeli mesterek

műveit tanulmányozta, majd hazatérve, egész rövid ideig Delacroixnak és

Couturenek volt tanítványa.

      Korai művei a romantikus iskola jegyeit viselik magukon, így nem

keltett különösebb feltűnést. Első sikerét az 1861-ben kiállított két nagy

dekoratív jellegű képe a Háború és a Béke révén szerezte. Majd pedig olyan

művekkel véglegesítette, mint a Panteonba készített freskói.



      Érett műveire jellemző a higgadt képszerkesztés. Általában képei

szereplő közt nincs szoros kapcsolat. A köztük lévő üres tér jelentős


                                      57
szerepet játszik a mondanivaló kiegészítéshez. Az üresség ráirányítja a néző

tekintetét az egyes figurákra, azok jelentőségét, milyenségét növeli. A

figurák és a köztük lévő tér váltakozása ritmust alkot, illetve festményeinek

monumentális jelleget ad.

      Színvilága rendkívül visszafogott. Gyönyörű pasztellszínei, szolid

eleganciát kölcsönöz képeinek.      Nem kiabálva, inkább suttogva hívja fel a

figyelmet a megjelenítet esemény mély tartalmára.



      Témáit tekintve jó néhány kortársával ellentétben nem a hátköznap

történéseit örökíti meg, hanem mitologikus és allegorikus jeleneteket alkot.

Azaz a szimbolizmus tág keretei által kerül rokonságba az amúgy teljesen

más kifejezésmódokkal élő kortársával, Gustave Moreau-val. Mégis mintha

teljesen egymás ellenpólusai lennének. Puvis a hit a festője. Míg Moreau

képzelődik és mágusnak tünteti fel magát, addig Puvis kontemplál és tanít.

Hittel átitatott, finom és irreális fénybe mártott szimbólumai és allegóriái

egyszerűek és nagyhatásúak.

Puvis de Chavannes életével egy időben zajlottak le az impresszionizmus

utórezgése, élete végén nyílt rá a szimbolizmushoz kötődve szintetisták

szeme    az    új   képalkotás   lehetőségeire,   felhasználva   a   szimbolisták

tapasztalait is.

Puvis de Chavannes-ra látszólag mégsem hatott kora. Klasszikus eszközeivel

teremtett meg egy igazán egyedi világot a művészettörténet talán legsűrűbb

korszakában.




                                        58
10 gesztus kiemelése és leírása Puvis de Chavannes műveiből:

   1. Keresztelő Szent János lefejezése – a katona alakja

   2. Keresztelő Szent János lefejezése – Keresztelő Szent János alakja

   3. Keresztelő Szent János lefejezése – Salome alakja

   4. A remény

   5. Magdolna

   6. Fürdőzők – hátakt

   7. Fürdőzők a tengerparton – bal oldali fekvő akt

   8. A toalett

   9. A galamb

   10. Az álom



   1-3. Keresztelő Szent János lefejezése:

   1869-ben festette e három alakos kompozícióját Puvis de Chavannes.

Keresztelő Szent János lefejezése szokatlanul kerül bemutatásra. A kép

kompozíciója „V” alakú erővonalak mentén rendeződik.

A „V” két szárát az alakok közt húzódó tér adja és a kép hátterében lévő fa

ágai.




                                      59
      A „V” csúcsa a térdeplő, Krisztust idéző szent alakja. Mintha imára

nyíló kezei egyben önmegadást is szimbolizálna: Isten kezébe helyezi magát.

Krisztusra való asszociációt segíti a frontális, szimmetrikus elhelyezés.

Arca nem tükröz szemrehányást, gőgöt, vagy félelmet. Tekintete szilárd.

Nem kérdez, hanem szilárd kijelentést hordoz magában. A képből kifelé

tekint, de nem a néző szemébe, inkább valahova mögénk, egy elérhetetlen

tájra, egy távoli lény felé.

Az arc higgadtságát dupla keretként öleli körül elsőként a haj és a szakáll,

majd ezzel kontrasztosan a glória. A glória fényerejét fokozza a háttérbe álló

fa sötét kérge.

      A meztelen test vékony, sápatag. A két lefelé tartott, kifordított tenyerű

kar is erőt sugároz. Nem egyszerűen tartja karjait a szent. Feszültség

húzódik végig bennük.

A karok által megjelenik a teljes kompozíció ellenpárjaként még egy

háromszög. Ám mivel Szent János alakja nem lóg ki a kompozíciót uraló

nagyobból, és tenyerek árnyékolása tompítja a karok erőteljes vonalát, nem

csökkenti a „V”-vonal hangsúlyos szerepét, inkább kiegészíti azt.




      A katona erőteljes       mozdulata ellentétben áll a szent statikus

testtartásával.   Épp a szablyát lendíti jobb kezével. A kar keresztezve a

megcsavarodott testet gyűjti azt a fizikai és lelki erőt, ami e fej lecsapásához

szükséges. A drámai pillanatot épp ez a feszítettség hegyezi ki. Puvis de

Chavannes az ismeretlen katona mozdulata által a bibliai történet csúcsát

ragadja meg. E mozdulatban előzményként benne húzódik az út, ahogy



                                       60
Keresztelő Szent János ebbe a kertbe jutott, de még nem zárja le a

történetet. Mondhatni az utolsó előtti pillanatba engedi belátni a nézőt.

         A halált hozó kar kissé eltakarja a grimaszba torzult arcot. Homlokán

egy ránc és az egész arc megrángása fokozza a feszültség érzetét. Mintha

Szent János helyett benne sűrűsödne a halál misztériumának felfoghatatlan

volta.

A testét, akárcsak Keresztelő Szent Jánosnak egy állat bőre fedi, de míg a

szent ruháját egy kecske, vagy valamilyen más haszonállat bőre képzi, addig

a katonáét leopárdbőr. Vadállati, tisztátlan külsőt nem csak a két figura

ruhája közti ellentét mutatatja, hanem a testszínük is. Míg Szent János teste,

szinte nőiesen hófehér és tiszta, addig a katona napbarnított.

Az egész test kicsavart. Szinte barokkos pózba feszül. A lábak terpeszben,

az egyik szinte elemelkedik a talajtól, amelynek a vonalát meghosszabbítja a

gerinc csavarodó vonala, végül a fej. A szabadon maradó kéz hátrafeszül,

segítve lendületet venni az izmos testnek.

         A kép szerkesztettségét az a kék drapéria is mutatja, ami látszólag

funkció nélkül hajlik át a katona bal karján: ez is a kép egyik erővonala.

Meghosszabbítva a szent ruházatának azonos ívű redőjéhez érkezünk.




         A mű szerényebben meghúzódó alakja a kép jobb oldalán álló nőalak.

A történetből mégis tudjuk, hogy e figura szelídnek tűnő tekintete nem

másé, mint a valódi gyilkosé. Salome Máriát idéző kéken leomló ruhájában

várja a kivégzés végét. Nyakig burkolózik a nehéz esésű kelmébe. Jelenlegi

helyzete nem sugallja a táncot, melyért cserébe kapja a kivégzést.



                                       61
      Mint jogos jussának előkészítve jobb kezében nagy fémtálcát lógat.

Balkezével köntösét szorongatja, mintha kezét tördelné izgalmába. Ám e

kéztartással ellentétben áll a nőalak egésze.

Testtartása kissé döntött, fejét elbillenti jobbra. Talán a fal támasztja meg

álló helyzetében. Tekintete nem nevet, mégis mintha egy halvány mosoly

húzódna meg a szája sarkaiban.

Nem olyan intenzív a kifejezésmódja Salome figurájának, mint akár a katonáé

vagy Keresztelő Szent Jánosé. Inkább találgatásokra ad lehetőséget.



4. A remény (1894.) (ruhátlan változat):

      Puvis de Chavannes allegorikus nőalakban örökítette meg a remény

figuráját. Két változatot készített e témára. Mindkettőn egy pubertás korból

kilépő, vagy tán még abban lévő fiatal lányt ábrázol. A leányok testtarása

azonos: nyújtott jobb karjukon megtámasztva ülnek, lábukat enyhén

elnyújtják, bal a kezükben egy szál virágot emelnek vállmagasságba. A

fejtartás nemes, tiszta, nyílt, akárcsak a tekintet.

      A legszembeötlőbb különbség az öltözetben mutatkozik, holott maga

táj, amelybe a művész a hölgyalakokat helyezte sem azonos. A vakítóan

fehér ruhába öltöztetett leány egy rom szélén üldögél. A mögötte húzódó

tájba messzebbre ellátunk, s bár az ég felhősebb, mégis derűt sugall.

A meztelen leány talán pont azon a fehér ruhán ül, amely a másik képen a

testet díszítette, óvta, takarta.   A test meztelensége ellenére nem túlfűtött

erotikát, inkább tiszta természetességet sugall. Hófehér, feszes bőre édeni

öltözet. Két térde enyhén egymás felé tart. Nem szorosan, de mégis

zártságot hordozva a mozdulatban. Ez a felruházott változaton is így van, de



                                        62
a ruha redői elfedik ezt a finom mozdulatot. A hangsúlyt osztja meg a szűz

tekintete és teste között.

A meztelen lányka mögött is a táj lankái ismétlődnek ritmusosan, de a rom

kissé nagyobb hangsúlyt kap.



      Érdekes megjegyezni, hogy a hasonló időben készült Edvard Munch

Pubertás kor című képe is egy meztelen gyermeklánnyal foglalkozik. Ám a

jelentéstartalom   merőben   más.   Míg   Puvis   de   Chavannes   a   remény

szimbólumává választotta a tiszta érintetlen, a még nem érett nő képét,

addig Munch egy szorongó képi közegbe helyezte műve szereplőjét.

Homályos szobában, az ágy szélén keresztbe tett karral és összeszorított

lábakkal ül a kissé ijedt arcú leány. A kiszolgáltatottság megtestesítőjévé

vált, semmi nemességnek, reményteljes jövőnek itt nyoma sincs.




5. Magdolna (1897):

      Puvis de Chavannes Mária Magdolna életének azt a jelenetét ábrázolt,

mikor már elhagyatottan a sivatagban meditatív, önsanyargató életet élt



                                     63
vezeklésképp. A festményen Magdolna magányos alakját látjuk. Egy szikla

szomszédságában áll, bal kezével a koponya jellegzetes motívumával. Jobb

kezével tartja a ruhaként szolgáló drapériát. A szinte lehetetlenül hosszú haj

egy-egy tincsét ruhájával együtt megemeli. Bal melle kivillanása utal a bűnös

múljára. Bordó lepel takarja a testet, ami épp csak azt a finom mozdulatot

engedi át, ahogy bal lábára helyezve a testsúlyt kontraposztba merevedik az

alak.

        Finom, billenő fejtartása adja inkább a réveteg jelleget, semmint az arc.

A szem kissé felfelé néz, de ezt leszámítva az arcizmok szoborszerűen

mozdulatlanok.

        E művén Puvis de Chavannes nem a precíz, kiegyensúlyozott

kompozícióval mutatja meg a klasszikus nagyoktól hozott tudást, hanem az

alapszínek finom összehangolásával. A haj aranyló sárgája és a drapéria

vöröse finoman, nem rikító kontrasztot adva simul bele a háttér kék

szövetébe.

        Nem hordoz olyan intenzív gesztusokat, kifejező mozdulatokat vagy

arcjátékot Puvis de Chavannes Magdolnája, mint például El Grecó drámai

ábrázolása,    mégis    e   kép   találóan   jellemzi   a   szent   önként   vállalt

száműzetésének nehézségét és imákban elmélyülő utolsó éveit.




                                        64
6-7. Fürdőzők a tengerparton (1879):

      A három nőalakot magába foglaló mű ismét szigorúan szerkesztett.

Egyensúlyt sugároz békés szereplőivel.      A part és a horizont vízszintesei

szinte harmadolják az amúgy függőleges helyzetű képet. A középső nőalak

bal oldalának sziluettje a kép függőleges középvonalával esik egybe, s ezzel

egy időben e álló figurának a haja és a drapériájának, illetve balra ejtett

csípővonala átlót hoz létre a jobb felső sarokból, balra le. Erre az átlóra

válaszolva a szikla és az elnyúló másik két nőalak felel, ellentétes erővonalat

képezve a mű felületén.

      A három nőalak, akár testvérek is lehetnének, igen hasonló a

megjelenésük. A tengerparton egy szikla rejtekében pihennek – vélhetőleg a

fürdőzés után. Mindegyikük testét csak részben takarja a csípőjük köré lazán

odakötött lepel. Ez a részleges takarás inkább még jobban felhívja a

figyelmet meztelen szép testükre, sem mint valóban takaró szerepet

nyújtanának. Antik istennőket idéznek megjelenésükkel.




                                       65
      Az álló nőalak érzéki hátát látjuk csak. Kecses kézmozdulattal egészíti

ki a kontraposzt pózát. Ez a kontraposzt koránt sem olyan statikus, mint az

előbbiekben elemzett képen Mária Magdolnáé. Lágy, kecses mozdulattal ejti

le csípőjét, hangsúlyozva elvékonyodó derekát. A bár izmos kar is finoman

nőies. A fésülködést idéző mozdulat valójában nem tudjuk, mire szolgál.

Fésű nincs a leány kezében. Érdekes viszont, hogy a haj a komponálás

érdekében aránytalanul hosszú lett. Ha elengedné viselője, akkor majdnem

bokáig érne.

      Bár a helyszín és téma teljesen más, mégis a haj ilyenforma kitartása és

íve, a nőalak háttal fordítása meglepő módon emlékeztethet Friedrich

fésülködő hölgyére.



      A baloldalon elnyúló alak szintén kecses, de nem oly érzéki, mint az

előző, szinte Vénusz születését idéző akt. Kicsit nehézkesebben helyezkedik

el, nem oly billenékeny, légies, mint társnője. Bordó drapériára támaszkodva

elmélázik. Jobb felkarján nyugtatja a fejét, kecses kézfejével elgondolkodást

sejtetve hajába túr, vagy épp önismétlődő mozzanattal haját igazgatja. Arca

is elmélázást mutat.

      A három figura közt nincs kapcsolat. Mintha mindhárman saját

gondolataikkal    lennének    elfoglalva.   A    festő   szabad   teret   enged

találgatásoknak, vajon merre járhatnak e szép leányok gondolatai.

      A harmadik lány ugyan, csak részben látható, fejtartásából mégis

kisejlik, hogy ő is másfelé jár gondolataiban.




                                       66
8. A toalett (1883):

      Mária Magdolna és a tengerparti fürdőzők után festette meg A toalett

című képét Puvis de Chavannes. Színvilága és a kép főszereplőjének félig

mezítelen alakja rokon az előző nőalakokkal.

      Akárcsak az, hogy itt is egy aránytalanul hosszú hajú szépség jelenik

meg, aranyló szőkeséggel. Lehetne akár ő is egy Vénusz, üde szépségével.

Ám őt belső térben látjuk, amint egy szolgálólány fésüli a hosszú tincseket.

A hátteret egyetlen tárgyegyüttes bontja meg: egy asztal gyümölcskosárral.

Ez akár termékenységre is utalhatna.

      Tulajdonképpen nem is a fésült leány a kép cselekvője, hanem a

háttérben   meghúzódó     fésülő,   akinek   a   jelentéktelenségét   azzal   is

hangsúlyozza az alkotó, hogy a kép szélével belevág a fejébe és a fésülő

karba.

      Az előtérben ülő lány elszenvedője a jelenetnek. Kissé görbült háttal,

hátra csukló nyakkal hagyja a művelet végrehajtását. Karjait combjaira fekteti

– nem is igazán tudni, hogy csak nyugtatja kezeit ott, vagy kis súlyt is helyez

rájuk elnehezült felsőtestéből.



                                       67
      Kecses összefonódó kézfejeiből néhány szál virág lóg. Arca szomorkás.

Nyugalmat, belső bánatot vagy mély, messzire szálló gondolatokat sugall.

      A festő a virág és az arc elmélázásával, bánatával enged olyasfajta

következtetésekre, hogy talán kedvesére gondolhat e leány, vagy szerelmi

bánat hajlította meg szép testét.




9. Az álom (1883.) (alvó nőalak):

      Puvis de Chavannes Az álom című művén vándorlásában megpihenő

nőalak fölé három allegorikus lény repül. Ők szórják az álmot a pihenő

szemére. Angyali alakjuk főleg színeikben légiesek és röppenő ruhájukban. A

kép főszereplője ezzel szemben nagyon is földi és kézzelfoghatónak tűnik. A

tengerparttól nem messze fekvő alak egy eltört száradó fa tövében húzódik

meg. Mellette botra kötözött csomagban a magával hozott holmija nyugszik.

Fekete leplet terített magára, talán a köntösét. A kép címének sugallatával

szemben nem nyugodt mozdulatot látunk az alvón. Félig ülő pózban

helyezkedik el a pihenni kívánó, bal lábát kicsit felhúzza. Jobb kezével félig

könyököl, így ez sem nyugalmat sejtet. Bal kezével pedig szinte kifejezetten




                                      68
görcsösen szorítja magához takaróját. Nem tudni, hogy a hideg vagy más

ellen próbál védekezni e mozdulattal.

      Feje kissé balra billen, szája kissé elnyílik. Már alszik, de nem

nyugodtan.



      Nyugtalan kisugárzása e képnek és az alvón kívül megjelenő figurák

Goya Az ész álma szörnyeket szül (1799) és Füssli A rémálom (1782) című

képei jutnak eszembe. Ám nincs teljes hasonlóság, hisz míg Puvis de

Chavannes képén az allagorikus alakok nyugalmat, álmot hoznak, addig a

majd száz évvel korábban keletkezett két művön baljóslatúak a jelenlévő

figurák.




      10. A galamb (1871.):

      Puvis de Chavann munkái közül kettő rendkívül kilóg stílusával.

Párként értelmezhető a két fekete, sziluettszerű nőalak, A galamb és A ballon

című művel főszereplői.




                                        69
      Mindkét alkotás témájában és színvilágában is meglehetősen elüt Puvis

de Chavannes többi alkotásától. Egyik képen sem allegorikus vagy bibliai

alakot elevenít meg, hanem ugyan további jelentéstartalmat hordozó mégis a

hétköznapi életből vett jelenetet láthatunk. Míg A ballonon katonai tábort

láthatunk a nőalak mögött a völgyben, addig a másikon Párizs látképe

szolgál háttérül, felismerhető épületekkel.

      A galamb című képen egy háztetőn láthatunk egy postagalamb

útnakindítását. A fekete ruhás hölgy még egy másik madarat tart a jobb

kezében, míg a másikkal az épp elengedett után int. Talán nem is int, csak

még nem eresztette le az elengedés mozdulat után a karját. Ez a mozdulat

határozza meg a távolodó galamb és ruha uszálya közti kapocsként a kép

átlós kompozícióját.

      A fiatal hölgy kendővel keretezett arcán nem jelennek meg érzelmeket

sugalló vonások torzulások.

      Annak ellenére, hogy a ballon után intő hölgy háttal áll nekünk,

tekinthetjük azonosnak a kézmozdulat által kifejtett gesztust.




                                      70
I.2. A vizsgált gesztusok és megjelenítésük összefüggései


      Puvis de Chavannes műveiben nem a kép szoláll a gesztusok

megerősítésére, hanem úgy éri el a művész képeinek szuggesztív hatását,

hogy a az ábrázolt gesztusokat állítja a kép szolgálatába.

      A klasszikus példákból merítve építi festményei szerkezetét. A

szerkezetek tökéletes megmunkálásához, kiegyensúlyozásához idomítja az

emberi mozdulatot, de úgy hogy kifejező ereje nem csökken. Egy-egy figurát

leszámítva alakjai patetikussá válnak a finom színhasználattól, és a higgadt

póztól, melybe a művész merevítette. Mind a lábak és karok nyugodt, kecses

kifejezésmódja rávezeti a nézőt, a kép magasabb szférák felé mutató

taralmára.

      A kívánt tartalom és a tökéletes képszerkesztés érdekében olyan

irrealitásokkal   is   élt   az   alkotó,    mint   például   a   haj   képtelen

meghosszabbítása.

             A művei figurákra szétbontva nem mondhatóak spontánnak,

inkább az előző korokból hozott egyezményesség az uralkodó. Mégis

együttesen olyasfajta újítást mutatnak, pont a klasszikus képalkotás egyéni

értelmezései által, ami feledhetetlenné és örökérvényűvé teszi e műveket.




                                        71
                                   II. Mellékletek

II.1. Az elemzett gesztusok grafikonja


            spontaneitás




                     5



                     4                                                                1.


                                                                    2.
                     3                                3.                     8., 9.
                                                               6.
                                       7.        4.                              5.
                     2       10.



                     1




                              1         2                  3             4             5
                                                                             egyezményesség



II.2.
Irodalomjegyzék
        Komlós Aladár – A szimbolizmus, Gondolat Könyvkiadó, Bp. 1977


Képek:
         A képeket internetes portálokról gyűjtöttem Dr. Szabadi Judit tanárnő
előadásin elhangzottak alapján.




                                            72

				
DOCUMENT INFO
Shared By:
Categories:
Tags:
Stats:
views:55
posted:5/1/2012
language:Hungarian
pages:72