Szelloz�si (filtr�ci�s) vesztes�gek szerepe az �p�letek

Document Sample
Szelloz�si (filtr�ci�s) vesztes�gek szerepe az �p�letek Powered By Docstoc
					     Szellőzési (filtrációs)
   veszteségek szerepe az
épületek energiaháztartásában
      Csoknyai Tamás PhD
     BME Épületenergetikai és
     Épületgépészeti Tanszék
          TARTALOM
Szigorodó energetikai követelmények
Nem légtömör szerkezetek állagvédelmi
kérdései
A légtömörség minősítése és
mérőszámai
Filtrációs veszteségek nagyságrendje
1. Szigorodó energetikai
     követelmények
   Irányelv az épületek
energiahatékonyságáról [3]
Európai Parlament és a Tanács 2002/91/EK
Irányelve (Direktíva) 2006. január 4-én lép
életbe
Magyarországi rendelet és a konkrét
követelményértékek folyamatban
Célok:
  Energiatakarékosságra ösztönzés
  Az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése
  Energiafüggőség csökkentése
           Főbb előírások
Új építésű vagy nagyobb felújításban részesült
épületekre szigorúbb követelmények:
  összesített primer energetikai jellemző
  fajlagos hőveszteség tényező
  a határoló szerkezetek hőátbocsátása
Energia Tanúsítvány (ET): Eladásra vagy bérbe
adásra kerülő épületekre
  Új építésűekre és felújításokra 2006-tól kötelező
  Meglévőkre 2007-től kötelező
  A tanúsítványt tíz évente meg kell újítani
  Közvetlen hatás az ingatlanok értékére
         Főbb előírások
Kazánok ellenőrzése 20 kW teljesítmény
felett 2-5 évente, korszerűsítési
javaslatok tétele
Légkondicionálás visszaszorítása
  12 kW-nál nagyobb légkondicionáló
  berendezések három évenkénti ellenőrzése
  javaslatok tétele a rendszer
  teljesítményének javítására, alternatív
  megoldásokra (pl. passzív hűtés).
  Szigorodó követelmények
Vastagabb hőszigetelések, jobb határoló
szerkezetek
Épület összes transzmissziós veszteségére
szigorúbb határérték
Épület és épületgépészeti rendszerek összenergia
igényére követelmények
ENNEK RÉSZE A SZELLŐZÉS ÉS A FILTRÁCIÓ -
    EDDIG NEM VOLT SZABÁLYOZVA!
ET során a légtömörséget kötelező figyelembe
venni! Ehhez a tanúsító kérhet blower-door mérést.
2. Nem légtömör szerkezetek
    állagvédelmi kérdései
  Légtömörségi problémák
Ablakbeépítések
Tetőtérbeépítések
Könnyűszerkezetes épületek
Panelépületek fúgái
Minden pont, ahol a szigetelés megszakad:
  Szerkezeti csomópontok
  Gépészeti vezetékek (légcsatornák, belső
  esőcsatorna, kémények)
      Rossz légtömörség
       következményei
Ellenőrizhetetlen szellőzés
Állagromlás infiltráció és exfiltráció
esetén
Huzatérzet, diszkomfort
Energiaveszteségek
Akusztikai problémák
               Infiltráció
A külső nyomás nagyobb, mint a belső
  Szélnek kitett homlokzat
  Szívott belső tér
A résen a levegő kintről befelé áramlik
A szélnyomás az esőt és a felületen csorgó
vizet beviheti
Víz felgyülemlik az üregekben és nagyon lassan
szárad ki
Különösen károsítja a favázas szerkezeteket
A szigetelési tulajdonságok romlanak
                     Exfiltráció
A belső nyomás nagyobb, mint a külső:
   A tetőgerinc túloldalán, depressziós tér
   Túlnyomásos terekben
Bentről kifelé áramlik a levegő
A belső levegő abszolút nedvességtartalma nagyobb, mint a
külsőé a belső nedvességforrások miatt
A kiáramló magasabb nedvességtartalmú levegő lehűl
A harmatponti hőmérséklet alatt kicsapódik
A szerkezet átnedvesedik és károsodik (fadeszkázat,
ablakkeretek, ablak fogadószerkezetek)
Így 100-1000-szer több nedvesség jut a szerkezetbe, mint a
normál páravándorlás által
Nagy százaléka az épületkároknak erre a jelenségre vezethető
vissza
        Spontán szellőzés?
Érv: Tömítetlen épületburok spontán szellőzést
biztosít  megvan a biológiailag szükséges légcsere
Cáfolat: Szélcsendes időben a filtráció szinte nulla.
Szeles időben sem elegendő a biológiai igény
teljesítéséhez
Kontrollálatlan szellőzés
A lakók nem fogadják el a huzatérzet miatt
Nem lehet olyan tömítetlenségi szintet produkálni,
mely elég légcserét biztosítana huzatérzet nélkül
Szeles időben huzatos, kifűthetetlen tetőterek
Megoldás: utólagos tömítés
    Mesterséges szellőzés
Alacsony energiafelhasználású épületekben,
passzívházakban hővisszanyerős kiegyenlített
szellőzés
Azt hihetnénk nincs filtráció
Elszívás: konyha, fürdő, WC  depresszió 
infiltráció
Befúvás: nappali, háló  túlnyomás 
exfiltráció
Kisebb átöblítés a lakáson, hővisszanyerőn
kevesebb szellőző levegő megy keresztül 
visszanyert hő kevesebb
3. A légtömörség minősítése
       és mérőszámai
            n50
          w50, q50
Minősítő eljárás
MSZ EN 13829 – Épületek
hőtechnikai viselkedése.
Épületek légáteresztő
képességének
meghatározása.
Túlnyomásos eljárás. [4]
Blower-door (ventilátoros
ajtó) / Épületszellőzési
rendszer ventilátorai
50 Pa túlnyomás létrehozása
Térfogatáram mérése: V50
[m3/h]
  Származtatott mennyiségek
  Referencia nyomáskülönbség melletti
  légcsere:
n50 = V50 / V   [1/h]
  Légáteresztés (határoló felületre vetített
  légcsere):
q50 = V50 / AE   [m/h]
  Alapterületre vonatkoztatott levegőszivárgás:
w50 = V50 / AF   [m/h]
      n50 légcsereszámok
      nagyságrendje [1]
                        n50
Meglévő                 7..
Mai új épület HU      5..10
Mai új épület DE       2..6
Alacsony en.          0,17..5
Passzív ház          0,17..0,6
 Légtömörségi fokozatok [5]

Többlakásos   Családi ház   Légtömörségi
                                szint

  n50<2         n50<4          Magas
 2<n50<5      4<n50<10        Közepes
  5< n50       10< n50        Alacsony
Légcsereszám becslése [5]
Családi házakra és többlakásos házakra
táblázatos értékek
n [h-1] = f(légtömöségi szint,
szélhatásnak kitett homlokzatok száma,
szélvédettségi fokozat)
  Szellőzési veszteségek [5]
MSZ EN 832 –Épületek hőtechnikai viselkedése. A
fűtési energiaigény számítása. Lakóépületek
Szellőzési hőveszteség:
      
QV  V a ca ( i   e )t
  
V  V V  
       f     x
Vf: ventilátorok, Vx: tömörelen határoló
szerkezetek
Vx  f n50 , szélvéd .sz int 
 
4. A filtrációs veszteségek
      nagyságrendje
   Egy 30 cm-es falon levő repedés okozta
hőveszteség szélessége a nyomáskülönbség és
      a résszélesség függvényében [2]
                                  8
  fajlagos szellőzési veszteség




                                  7                                                  10 Pa
                                  6
                                  5                                                  5 Pa
             [W/mK]




                                  4
                                  3                                          3 Pa
                                  2
                                  1                                       1 Pa
                                  0
                                      0   0,5           1           1,5          2
                                                résszélesség [mm]
      Számpélda filtrációs
       veszteségekre [1]
Infiltrációs légcsere természetes
szellőzésű épületre (MSZ EN 832):
ninf = n50 e
e = f(szélhatásnak kitett homlokzatok
száma>1, szélvédettségi
fokozat=közepes) = 0,07
Mai új épületre n50=2..6
ninf =0,14..0,42 [h-1]  0,4 h-1
           Hatás az éves
      energiafelhasználásra [1]
  Qinf = ninf V rlev clev Qa
  Qa=84 kKh: fűtési hőfokhíd (DE)
  Qinf = 0,4 h-1 * 300 m3 * 0,33 * 84
  kWh/(m3/h) = 3326 kWh
  Qinf = 33,3 kWh/(m2a)

  Passzív ház:
n50 < 0,6 h-1  Qinf = 3,5kWh/(m2a)
                Épületek éves
             energiafelhasználása
250

200

150

100

 50

  0
      Ø Állomány   WSchVO   WSchVO   Direktíva HU EnEV 2002   Passzívház
                    1982     1995
           Köszönöm a figyelmet!
FELHASZNÁLT IRODALOM:
[1] Luftdichte Projektierung von Passivhausen, CEPHEUS, Passivhaus Institut, 2002
[2] Hauser, Höttges, Otto-Stiegel: Energieeinsparung in Gebaudebestand, Gesellschaft
für Rationelle Energieverwendung, 2001
[3] Európai Parlament és a Tanács 2002/91/EK Irányelve
[4] MSZ EN 13829 – Épületek hőtechnikai viselkedése. Épületek légáteresztő
képességének meghatározása. Túlnyomásos eljárás.
[5] MSZ EN 832 –Épületek hőtechnikai viselkedése. A fűtési energiaigény számítása.
Lakóépületek

				
DOCUMENT INFO
Shared By:
Categories:
Tags:
Stats:
views:13
posted:4/21/2012
language:Hungarian
pages:28