Docstoc

Preview

Document Sample
Preview Powered By Docstoc
					NYME Informatikai Intézet

Számítógépes alkalmazások

4. előadás

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Hogyan készítsünk egy jó Windows programot?

Miért kell jó programot írni?

Hogy a felhasználók könnyen kezelhessék azt Tovább nőjön a felhasználók száma Legyen a program egyszerűen kezelhető – ez néha jelentős többletmunkát igényel, de nagy a konkurenciaharc a piacon.
Ne felejts el, hogy az installálás (setup) az első, amit a felhasználó a programodból lát! A setup túl bonyolult akkor, ha Túl sok lépésből áll Végig vitele túl sok választást (kattintást) igényel Ezért legyen választható egy tipikus setup minimális beállítással, és egy, a felhasználó által végig vezérelt bonyolultabb. Ahol lehet, adjon a setup önálló javaslatot az installálásra, pl. a rendszer helyére (folder) illetve nevére vonatkozóan.

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Lehetőleg kerüljük a Windows magjának és a System foldernek a módosítását, hogy az installálás után ne kelljen újraindítani a számítógépet, ez ugyanis instabillá teheti a rendszert. Ha egyáltalán szükséges, legyen minél rövidebb a Readme file, és csak a fontos információkat tartalmazza.
A technikai támogatással kapcsolatos információkkal ne hivalkodjunk, inkább dugjuk el a Help menübe.

A felhasználó gyakran azonnal használni akarja a programot, tartalmazzon ezért a setup egy automatikus indítási lehetőséget is, és mutassa meg, hogy a jövőben hogyan kell elindítani a programot. A gyakorlott felhasználók munkáját gyorsítják a programozott billentyűk, ezeket már az elején mutasd be! Programod összes lehetőségét úgyse tudod bemutatni, használj inkább helyzetérzékeny tippeket!
Bár a Windowsnak van uninstall rutinja, a setupod is tartalmazzon ilyent, mely ne igényelje az install CD használatát, legyen teljesértékű, és legyen képes az installálás és az uninstallálás hibáit kiküszöbölni. Teszteld alaposan az uninstall rutinodat különféle körülmények között!

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

A programod által használt file-okat ésszerűen helyezd el (pl. saját folderba) a könyvtárstruktúrában, és tedd lehetővé, hogy a felhasználó módosíthassa a file-ok helyét és nevét, továbbá dokumentáld az általad használt file-okat, hogy a felhasználó tudja, mikor mire van szüksége, és az hol található – ez a program könnyű hordozhatóságához kell.

A felhasználó által létrehozott file-ok default foldere a My Documents legyen! A képeket alapértelmezetten a My Pictures folderben tároljuk! Ez különösen akkor fontos, ha a programot és adatait várhatóan többen is használni fogják. Legjobb, ha alkalmazásod saját folderbe kerül a Program Files folderen belül, de ide csak olyan file-okat tegyél, amik csak olvashatóak és/vagy az uninstall során törölhetők. Az alkalmazásod által létrehozott segédfile-okat (log-file, e-mailek, user history stb.) az Application Data folderen belül egy saját könyvtárba tedd! Azon file-okat, melyek nem kellenek a program mozgatásához, helyezd az Application Data\Local Settings folderbe.
A programod által létrehozott file-okat úgy menedzseld, hogy a Windows Disk Cleanup szolgáltatása képes legyen azt törölni, ha helyet kell felszabadítani.

Ne használj értelmetlen és/vagy titkosított file neveket és típusokat, mert azokról a felhasználó nem fogja tudni, melyik programhoz tartoznak. A file nevek utaljanak a tartalomra, a könnyebb áttekinthetőség végett használj nagybetűket, és hosszabb file neveket!

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Ha új file típust vezetsz be, akkord regisztráld, rendelj hozzá típusleírást és ikont is! Ha az új file típus a felhasználó által megnyitható, akkor rendeld hozzá az alkalmazásod kezelő-programnak. Ha ezt a típusazonosítót korábban már más program is lekezelte, akkor alkalmazásod csak akkor rendeld hozzá, ha a felhasználót megkérdezted.

Ha olyan file-t hozol létre, amit a felhasználónak nem kell látnia és módosítania, akkor azt rejtsd el (hidden és system attributuma legyen)!
A programod átgondoltan helyezd el a Start menübe, hogy az ne legyen áttekinthetetlenül hosszú (ne tedd a tetejére), és a Programok almenüt is struktúráltra tervezd (ritkán használt programokhoz alcsoportok is képezhetők), hogy a felhasználó könnyen eligazodjon. Alkalmazásodnak ne legyen külön Readme vagy Uninstall belépője! Ne tedd az asztalra a programod ikonját, ha gyakran szüksége van rá, akkor majd a felhasználó úgyis felteszi, ez az ő hatásköre! Programod betöltése közben ne legyen dialog box vagy termékismertető a képernyőn! Csak indokolt esetben használd a tálcát, ahol azonnal indítható programok ikonja vagy státusz információk vannak.

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Lehetőleg kerüld üzenetek kiadását, ezek csak megszakítják a futást, és elbizonytalanítják a felhasználót. Ehelyett tedd inkább elérhetetlenné a nem kérhető parancsokat, ballonos kijelzéssel utalj a problémákra, illetve elegánsan kezeld le az inputokat és a hibákat, használj hétköznapi nyelvezetet!

Készülj fel arra, hogy programodat más nyelvi környezetben is használhatják, ekkor bizonyos szabvány folderek (pl. My Documents) neve is más lesz, ezért a beépített folderneveket ne rögzítsd! Más nyelv használata nem csak a szavak átírását jelenti, hatással lehet a fontokra és a méretezésre is!

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Másodlagos ablakok (pl. dialog box) tervezésénél ügyelni kell arra, hogy
A vezérlésnél a megszokott eszközöket használd, Ha az OK, Cancel, Yes vagy No gombokat használod, ezek a dialóg boxban jobboldalon fönt vagy lent legyenek. Elől álljon az OK, utána a Cancel, ha nincs OK, akkor a Cancel legyen az utolsó gomb. Az OK gombhoz az Enter, a Cancel-hez pedig az Esc billentyű van hozzárendelve, ezen ne változtass!

Használj tartalmilag és formailag megfelelő címkézést, hogy már a külső alapján felismerhető legyen a szabvány vezérlő elem (control).
Használj megfelelő szövegbeosztást, méretezést, margókat, közöket, ez is javítja az olvashatóságot és az érthetőséget

Ha van elég helyed, helyezd el lazán a controlokat az ablakban Lehetőleg használd a rendszer alapértelmezett (default) beállításait a fontok, menük, ikonok, színek beállítása terén. A színek beállításakor alkalmazásod vegye figyelembe, hogy a számítógéphez milyen monitor illetve grafikus kártya tartozik. A legújabb Windows verzió már támogatja a többmonitoros megjelenítést, ami szerencsétlen esetben a másodlagos ablakot más monitoron jeleníti meg, mint az alkalmazásod!

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Tehát akkor jó az alkalmazásod interfésze, ha
Minimális lépésben könnyen installálható Installálás után nem kell újraindítani a rendszert

A felhasználó elindíthatja a programot a Readme file elolvasása nélkül is A felhasználó akaratából létrehozott file-ok default foldere a My Documents Alkalmazásod nem hoz létre a felhasználó által látható értelmetlen nevű file-okat Alkalmazásod nem hoz létre más foldert a Program Files folderen kívül Alkalmazásod nem hoz létre file-okat a merevlemez gyökérkönyvtárába Ha alkalmazásod létrehoz egy átmeneti diszkterületet, akkor azt regisztrálja a Disk Cleanup rutinba
Alkalmazásod nem hoz létre Help, Readme vagy Uninstall belépési pontokat a Start menübe

Alkalmazásod nem tesz ikont az asztalra a felhasználó beleegyezése nélkül

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Alkalmazásod a Start menüből indítható, és dialog boxok illetve szórakoztató képernyők nélkül töltődik be Alkalmazásod a tálca megjegyzés területét csak fontos változások kijelzésére használja, státuszjelzésre, kérdésre nem
Alkalmazásod a felhasználó által a Vezérlőpult-on kiválasztott display tulajdonságokat használja Alkalmazásodból elérhető a billentyűzet

Alkalmazásod akkor is jól működik, ha a felhasználó megnöveli a default font méretét Alkalmazásod támogatja a megszokott billentyű-funkciókat Alkalmazásod Uninstall eljárása mindent eltávolít a felhasználó által létrehozott fileokon kívül (file-okat, folderokat, belépési pontokat)
Alkalmazásod csak akkor használjon szakmai kifejezéseket, ha azok a felhasználó számára is tisztán érthetők

Alkalmazásod akkor is helyesen működik, ha megváltozik a display felbontása, vagy többmonitoros a konfiguráció

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Felhasználó központú tervezés

A felhasználó érezze úgy, ő kontrollálja a programot, nem fordítva: A felhasználó indítja a tevékenységeket (kiválaszt, ellenőriz) A felhasználói interfész (színek, fontok) legyen módosítható, személyessé tehető A program legyen interaktív és kiválasztós jellegű, kerüljük el a felhasználó által nem befolyásolható folyamatokat
A másodlagos ablakok ne tartalmazzanak mode-ot, vagyis a felhasználó érdemi válasz nélkül is folytathassa a munkát

Szegmentálja a folyamatot, pl. a nyomtatást, hogy ne kelljen a teljes alkalmazást egyszerre betölteni
A hosszú folyamatok a háttérben történjenek, az előtér interaktív legyen, ami multitaskinggal megvalósítható (a Windows ezt támogatja)

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

A felhasználó mindig lássa, mi történik, pl. amikor egy objektumot vonszol a képernyőn Használj metafórákat (szóképeket) objektumaid leírására, hogy kialakuljon a felhasználóban egy könnyen megjegyezhető tudattársítás
Légy következetes, ha egy funkciót (pl. Copy) többször is felkínálsz, az mindig hasonlóképpen működjön, és ha ennek már hagyományai vannak, akkor aszerint dolgozzon Bocsásd meg a felhasználónak, ha hibázik, figyelmeztesd cselekedetei veszélyeire, tedd lehetővé a visszalépést adatvesztés nélkül

Legyen visszacsatolás a történtekről, a képernyő ne merevedjen le hosszabb időre. Jelezd, hol tart a folyamat, esetleg legyen lehetőség módosítani, megszakítani
Gondosan tervezd meg a felhasználói interfész vizuális megjelenését, mert az nagyon fontos a felhasználó figyelmének felkeltése szempontjából.

A felhasználói interfész legyen egyszerű, könnyen megtanulható és használható, de tegye lehetővé a hozzáférést az alkalmazás minden funkciójához. Kerüljük a felesleges „szövegelést”, csak a szükséges információ legyen a képernyőn

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

A interfész-tervezés módszertana

Korán kezdjük el a tervezést, és folytatódjon az egész fejlesztési időszakban Vegyük figyelembe a megjelenést, az írást, az emberi tényezőt és a használhatóságot Tervezés ↑ ↓ Teszt ← Prototípus A legfontosabb a kezdeti terv elkészítése, ez fogja meghatározni alkalmazásod általános képét, ez később már nehezen módosítható. Ne csak a funkcionalitást vedd figyelembe, hanem a várható felhasználói kört is, amit eltérő gyakorlottság, kor, kulturális háttér jellemez. Dokumentáld a tervezést, ami nemcsak a módosítást könnyíti meg, hanem javítja a minőséget is. Miután megtervezted a modellt, készítsd el a prototípusát, melynek típusa az alkalmazásod céljától függ Toll és papír modell (később bővíthető) az illusztrációhoz Sztorilapok (rajzok) sorozatával illusztrálható adott folyamat lefolyása Animációval mozihatást érhetünk el Standard fejlesztő eszközökkel is létrehozható a prototípus

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Tesztelés
A használhatósági tesztnek elsősorban nem a hibakeresés (debugging) a feladata, hanem az, hogy megállapítsa, az interfész mennyire tesz eleget a követelményeknek, a hatékonyságnak, a felhasználói elvárásoknak, stb. Ez ugyanolyan fontos lehet, mint pl. az, hogyan oldja meg az alkalmazás a tényleges feladatot. A tesztelésbe vonjuk be a potenciális felhasználókat is, mert ők általában másképp gondolkodnak, mint a fejlesztők. A teszt résztvevőinek a felmerült problémák megoldásához inkább csak általános segítséget nyújtsunk, és jegyezzük fel (papír, ceruza, magnó, videó) azokat a kísérleteket és lépéseket, amelyekkel a tesztelők eljutnak a megoldáshoz. A tesztet lehetőleg az egész fejlesztő csapat kísérje figyelemmel – több szem többet lát alapon. Jó módszer a csoportos ötletbörze, amikor egy moderátor végigmegy a feladat egyes lépésein (pl. csinál egy tesztfuttatást), és a résztvevők szabadon reagálnak a látottakra, hallottakra.

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

A Windows tesztelése a felhasználók alábbi jellemzőit határozta meg:

A kezdő felhasználóknak problémájuk van az egérrel, pl. vonszolás, dupla kattintás – teremts alternatívát ezen műveletekkel szemben
A kezdő felhasználóknak e file/folder szervezés is gondot okoz, ha két szintnél mélyebb

A kezdő felhasználók nem értik az ablakok 3D elrendezését, ha egy ablak takarásban van, azt feltételezik, hogy már nem is létezik
A közepes felhasználóknak is gondot okoz a file-ok mozgatása, másolása A tapasztalt felhasználók hatékonyságot akarnak, pl. a rövidítéseket. Igényeiket a kezdő felhasználók terhére elégítsük ki

A program minden újabb sajátossága (szolgáltatása) növelheti a bonyolultságot és a pótlólagos költségeket.
Ha az alkalmazást már telepítették, nehezebb megtalálni a hibát, mert a felhasználó is testre szabhatta, miután már ragaszkodhat a megszokott részletekhez

Ha egy alkalmazás egyszerűen kezelhető, amögött általában komoly többletmunka van. A programkód kis módosításával elérhető lehetőségek nem feltétlen javítják a felhasználói interfészt.

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Alapkoncepció

Az MS Windows olyan adatközpontú GUI-t (Graphycal User Interface) támogat, amely jobban fókuszál a felhasználókra és a folyamatokra.

Adatközpontú tervezés azt jelenti, hogy a felhasználó más program, pl. Editor nélkül is kezelhet és szerkeszthet adatokat, ez megkönnyíti, hogy az adatokra összpontosítson.
Dokumentum alatt olyan adathalmazt értünk, melyet a program folyamata használ, és a felhasználók közösen érhetnek el. Inkább az adatra fókuszálunk, mint a hozzá tartozó felhasználásra.

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Objektumok
A jól megtervezett, következetes és érthető felhasználói interfész mellett a felhasználónak nem kell ismernie a technikai részleteket. Ennek megvalósítására vezette be a Windows GUI az objektum fogalmát, amely természetes módon reprezentálja, hogyan értelmezzük és formáljuk a világot magunk körül. Az interfészben az objektum nemcsak file-t vagy ikont jelenthet, hanem bármilyen információs egységet, pl. cellát, bekezdést, kört, vagy az őket tartalmazó dokumentumot. Az objektumoknak bizonyos tulajdonságaik vannak, hogy leírják viselkedésüket, megjelenésüket.

Számítógépes reprezentációjukat az alábbiak jellemzik: A tulajdonságok nemcsak külsődleges ismérvek lehetnek, mint szín, méret, dátum A tevékenységek írják le az objektummal végezhető műveleteket, pl. másolás
Az objektumok közötti kapcsolatok befolyásolhatják megjelenésüket, funkcióikat.

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

A legegyszerűbb kapcsolat a gyűjtemény, melynek elemeiben van valami közös, vagy ugyanazt lehet velük csinálni. A kényszer egy erősebb kapcsolat, amikor egy objektum módosulása a többi objektumra is hatással van. Az objektumok közötti kapcsolatok olyan erősek lehetnek, hogy maga a csoportképzés is objektumnak fogható fel, melynek tulajdonságai és műveletei vannak. Ezt a fajta kapcsolatot kompozitnak hívják, pl. cellatartomány, bekezdés, vagy rajzobjektumok egy csoportja lehet ez. Az interfészben lehet tartalmazás típusú kapcsolat is. A konténer olyan objektum, mely más objektumokat tartalmaz, pl. a folderben dokumentumok vannak. A konténer gyakran befolyásolja tartalmának viselkedését, tulajdonságait. A konténer ellenőrzi a tartalmához való hozzáférést, és csak adott feltételek megléte esetén vesz fel új objektumokat. Ez befolyásolhatja objektumok átvitelét egyik konténerből a másikba. Tehát a fenti jellemzők határozzák meg az objektum típusát, amellyel osztályozhatjuk vagy megkülönböztethetjük az objektumokat. Azonos típusú objektumok nyílván hasonlóképpen viselkednek.

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Kompozíció

Akárcsak a való életben, az objektumok többsége összetett jelenség, vagyis más objektumok összetételével állítható elő. Egy alkalmazás legtöbb folyamata vagy objektumok speciális kombinációjaként, vagy objektumok kapcsolathalmazaként definiálható. Pl. egy Word dokumentum szövegek, bekezdések, lábjegyzetek stb. kombinációja. Következetes tervezéssel kevés megkötés mellett is objektumok bonyolult konstrukciója hozható létre. Az interfészben alkalmazott megkötésekkel növelhetjük a könnyű alkalmazhatóságot. Továbbá, ha kompozíciókat alkalmazunk folyamatok modellezésére, ez támogatja a moduláris, komponens orientált tervezést. Az objektumok azután más célra is adaptálhatók vagy újrakombinálhatók.

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások
A megmaradás törvénye

Mindaddig, amíg nem változtatjuk vagy töröljük őket, az objektumok tulajdonságai nem változnak, pl. egy ablak az újranyitáskor a bezáráskori sajátosságait mutatja. Objektumok használatával könnyebb jó felhasználói interfészt csinálni. A tervezés legyen felhasználó-központú. Az objektum-bázisú tervezés a felhasználó szempontjainak és folyamatainak felmérésével kezdődjön. A folyamat-analízisben meg kell határozni a következőket: A folyamat alapvető komponenseit és objektumait, Az objektumokat megkülönböztető viselkedést és jellemzőket,
Az objektumok viszonyát egymáshoz és a felhasználóhoz, Az objektumon azon műveletek, állapotinformációk és tulajdonságok, melyek a folyamat során nem változhatnak, kijelzendők és/vagy szerkesztendők legyenek

Ha kész az analízis, kezdődhet a tervezett objektumok felhasználói interfészének tervezése. Meghatározzuk az objektumok bemutatási módját, pl. ikonnal ábrázoljuk a külön ablakban megnyitandó kompozitokat és konténereket. Adott objektum tulajdonságait és állapotinformációit tulajdonság-listában mutatjuk be. Miután a felhasználó kiválasztotta az objektumot, azután tesszük elérhetővé tulajdonságait és műveleteit.

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

A Windows környezet
Az asztal Ez a felhasználó elsődleges munkaterülete, kitölti a teljes képernyőt, és minden művelet grafikus hátterét adja - de a felhasználó maga is elhelyezhet ide gyorsan elérhető ikonokat, melyek egyébként a file rendszeren tárolódnak, A tálca Segítségével válthatunk a nyitott ablakok között, és rajta fontos parancsokat és objektumokat is elérhetünk. A felhasználó módosíthatja tartalmát és megjelenését.

A Start gomb Ebből egy parancsokat tartalmazó menü indul, ahova mi is tehetünk belépési pontot, ha az alkalmazás rövidítés ikonját a rendszer Programok folderébe tesszük.
A gyorsindító sáv Ezen érhetik el a felhasználók a leggyorsabban a leggyakrabban használt szolgáltatások, programok ikonjait. Ezt általában a felhasználó hozza létre.

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Az ablak gombok Ha megnyitunk egy alkalmazást, akkor a hozzá tartozó gomb megjelenik a tálcán. A gombok hosszát a Windows automatikusan beállítja. A gomb csak akkor tűnik el, ha az alkalmazást bezártuk. Tálcagombra objektumot is tehetünk. Állapotjelző terület Általában csak az órát és a hangerő-szabályozót tartalmazza Ikonok
Objektumok képes reprezentációja, az ablakban vagy az asztalon fordulhatnak elő.

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Az alábbi ikonokat használja a Windows saját objektumaihoz:
Ablak Ikonból nyithatók, többféle célra használhatók: Parancsok kivitelezéséhez szükséges paraméterek inputja A felhasználó tájékoztatása az aktuális helyzetről Lehetőségek, beállítások, eszközök listája Adatbevitel Az objektumokkal a kapcsolattartás elsősorban billentyűzet és egér útján történhet.

Egér Elsődleges input eszköz Windows alatt. Az egérmutatót pozícionálhatjuk vele a képernyőn, és billentyűit nyomogatva lehet objektumokat és műveleteket kiválasztani. Az egérmutató alakjának értelmezését mutatja az alábbi táblázat:

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

táblázat

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Az egérmutató egyetlen (forró) pontja határozza meg azt, hol van éppen a kurzor, melyik objektumra tud hatni. Az objektumok forró zónája az a terület, ahol a forró pont az objektumot választaná ki. Ez általában megegyezik az objektum kiterjedésével.
Egérműveletek Elsődleges billentyű a bal, másodlagos a jobb, de szerepük felcserélhető. Műveletek: rámutatás – kattintás – dupla kattintás – megnyomás – vonszolás

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

A billentyűzet
Elsősorban szöveges adatok bevitelére és szerkesztésére szolgál, de Windows alatt segítségével navigálhatunk és parancsokat is kiadhatunk – az egérrel egyenértékűen. Műveletek billentyűzeten: leütés – tartás - gépelés.

Billentyűk: alfanumerikus - szóköz - tab - enter - egyéb jelek Funkciók (parancsindítás, navigálás) vannak rendelve a billentyűkhöz, ha az Alt-tal együtt nyomjuk. Általában a parancs kezdőbetűjét (pl. Open-hez az O-t) rendelik a parancshoz gyorsbillentyűként. Ha ezek a hozzárendelések már szabvánnyá váltak, akkor ne változtassunk rajta. Módus billentyűk: NUM LOCK – CAPS LOCK Módosító billentyűk: Shift – Ctrl – Alt
A gyakran szükséges műveleteket elérhetővé tehetjük a Ctrl+betű kombinációval, vagy az F1…F12 funkcióbillentyűkkel is. Tedd lehetővé, hogy a felhasználó megváltoztathassa a gyorsbillentyű-hozzárendeléseket!

Az új billentyűzeteken van még két Windows billentyű, melyek előhozzák a Start menüt, illetve egy Alkalmazás gomb ami az aktuális rövidítés menüt jeleníti meg.

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Általános műveletvégző technikák
(navigálás, kiválasztás, megtekintés, szerkesztés, létrehozás) Ezek általában úgy zajlanak, hogy a felhasználó kiválaszt egy objektumot, és egy műveletet hajtat végre ezen az objektumon. Ahol csak lehet, támogasd a standard egér vagy billentyűzetbázisú technikákat. Az egyes műveleteket az input eszközök eltérően támogathatják, pl. gyorsbillentyűkkel előbb elérhetünk egy funkciót, mint egérrel (azzal navigálni is kell).

Legyen lehetőség menet közben is változtatni a támogató eszközön, pl. egérrel kijelölök, majd Ctrl+C a kijelölt objektumot kiteszi a vágólapra.
Navigáció Egérrel: mozgatással Billentyűzettel: ld. a táblázatot Navigáció az is, amikor linkekre kattintunk, megnyitunk egy dokumentumot vagy más ablakba lépünk át.

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Kiválasztás

Nagyon fontos része az interfésznek az objektum-kijelölés. Csak a kiválasztás után lehet a kijelölt objektumra valamilyen tevékenységet előírni. Ha a kiválasztás egyszerre több objektumra terjed ki, akkor a kiválasztás lehet összefüggő vagy diszkrét. A kiválasztás homogén, ha a kiválasztott objektumok azonos típusúak, egyébként pedig heterogén.

Legyen mindig vizuális visszacsatolása a kiválasztásnak, tehát a felhasználó lássa, amit kiválasztott. A kiválasztás fókusza az a terület, amelyen belül minden kiválasztás ugyanahhoz a kiválasztási sorhoz tartozik. Különböző fókuszokhoz tartozó kiválasztások függetlenek egymástól (pl. a különböző ablakok). Egérrel egy kattintással egy objektumot, vonszolással összefüggő objektumokat jelölhetünk ki. A kijelölést megszünteti, ha az egérrel a fókuszon kívülre kattintunk. Ha az egeres kiválasztást a Ctrl billentyű lenyomásával párhuzamosan csináljuk, akkor a korábbi kijelölés sem szűnik meg, tehát többszörös diszkrét kijelölést kapunk.
Ha az egeres kiválasztást a Shift billentyű lenyomásával párhuzamosan csináljuk, akkor a korábbi kijelöléstől az aktuális fókuszig terjedő tartomány lesz kijelölve, vagyis összefüggő kiválasztást kapunk.

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások
Terület-kiválasztás

Ha a kijelölés az ablak hátteréből indul (ahol nincs objektum), akkor terület-kiválasztásról beszélünk, és eredményül a kijelölt területre eső objektumok lesznek kiválasztva – a vizuális visszacsatolásról most se feledkezzünk meg! Automatikus kiválasztás Windows alatt bizonyos esetekben már az is kijelöli az objektumot, ha az egérkurzort rajta pihentetjük, és kattintásra azonnal a hozzárendelt tevékenység indul el. Ezt a kijelölést másképpen (pl. hangjelzéssel) kell a felhasználóval tudatni.
Kiválasztás billentyűzettel

Miután a kurzort rávittük az objektumra, a kiválasztást a szóköz vagy Ctrl billentyűkkel kivitelezhetjük. Folytonos kijelöléshez úgy jutunk, hogy a kezdőpont kijelölése után a kurzormozgató billentyűket a Shift gombbal együtt nyomjuk. Nem összefüggő objektumok is kijelölhetők így, vagy használjuk a Shift+F8 billentyűkombinációt. Tevékenységek a kiválasztott objektumokkal Olyan tevékenységeket tegyél indíthatóvá, melyek kapcsolatba hozhatók a kijelölt objektummal. Többszörös kijelölés esetén a tevékenységek metszetét (amelyek minden kiválasztott objektumra alkalmazhatók) tedd elérhetővé! Az objektumhoz default művelet is rendelhető, mely dupla kattintásra azonnal végre is hajtódik (pl. az objektum megnyitása).

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Megtekintő műveletek
Open: megnyitja az objektumot, illetve konténer esetén listázza elemeit Close: bezárja az objektumot

Edit: konténer objektum megnyitása módosításra Go: Más helyet mutat be, általában az ablakon belül Refresh: frissíti az ablak információ-tartalmát Browse: böngésző, keresés a file struktúrában vagy a neten Find: megkeres egy (vagy több) adott tulajdonságú objektumot New Window: a kijelölt objektum részére új ablakot nyit Properties: a kiválasztott objektum tulajdonságait listázza, többnyire egy tulajdonságcsík ablakba
Mindig az aktív oldal van legfelül, az látszik teljes méretében. Az ablak bezárása nem mindig jelenti a benne futó program megszakítását, ugyanis az a háttérben még tovább futhat, pl. a nyomtatás. Egy másodlagos ablak (dialog box) választó parancsgombbal (OK, Cancel stb.) is bezárható. Ha az ablak bezárása előtt annak tartalma megváltozott, illik megkérdezni, mentsüke a változásokat.

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Parancsok szokásos gyorsbillentyűi

Ctrl+O: megnyitás (Open) Alt+F4: bezárás (Close) F1: tájékoztató (Help) Shift+F1: helyzetérzékeny Help
Enter: elindítja az alapértelmezett parancsot, ami általában az Open, de pl. hangobjektumoknál a Play (lejátszás) Alt+Enter: megmutatja a kijelölt objektum tulajdonságait

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Scrolling
Ha egy nézet teljes egészében nem fér ki a képernyőre, akkor scrollozással mozoghatunk benne, hogy lássuk a takart részeket is. Ez a léptetés történhet blokkokban is, pl. fóliánként (Power Point), rekordonként (formokban), naponként (naptár programban). Fölfele lépéskor a dokumentum eleje felé mozgunk Lefele lépéskor a dokumentum eleje vége mozgunk Balra lépéskor a dokumentum bal széle felé mozgunk Jobbra lépéskor a dokumentum jobb széle felé mozgunk A scroll lépésköze általában 3 sor, de hosszabb ne legyen, mint az ablakban megjeleníthető sorok száma. A scroll a kiválasztást és a fókuszt nem befolyásolja.

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Panning
Ugyanaz, mint a scrolling, de folytonos művelet, és addig tart, míg a felhasználó meg nem szakítja. Lépésenként csak egy sort vagy oszlopot léptet. Nyolc irányba történhet.

\↑/ ←→ /↓\ A léptetés sebességét az egér kiindulóponttól mért távolságával szabályozzuk: minél messzebb vagyunk, annál gyorsabb, de ne haladja meg a láthatóság (ablak) mértékét!

Zoom (nagyítás) Legyen az alapértelmezett nagyítás mindig 100%, és ehhez legyen egyszerű visszatérni. A nagyítás mértéke 10-20%-os lépésekben legyen módosítható. Egyes alkalmazásokban ismert az alkalmazható legnagyobb és legkisebb nagyítás, ezt az intervallumot hét részre osszuk fel, ez adja a nagyítás lépésközét. Egyes egereken van egy szabályozó gomb is, amivel a nagyítás és a panning jó szabályozható.

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Szerkesztés
Kijelölés egérrel vagy billentyűzettel. Műveletek: felülírás, beszúrás, törlés File műveletek Save – Save as – Close Végrehajtási parancsok Repeat: ismételd meg az utolsó műveletet

Undo: vond vissza az utolsó műveletet Redo: mégis hajtsd végre a visszavont műveletet OK: végrehajtás után az ablak bezárul Apply: az ablak végrehajtás után is nyitva marad Cancel: megszakítja a futó utasítást, és bezárja az ablakot

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Átviteli parancsok
Move: mozgatás (új helyre kerül az objektum) Copy: másolás (egy másolat készül az objektumról)

Link: kapcsolatteremtés két objektum között Paste: beszúrja a vágólapra tett objektumot

Egyéb parancsok Delete: töröl egy objektumot a konténerből Clear: törli a konténer tartalmát Duplicate: másolja a kiválasztott objektumot
Print: nyomtatja a kiválasztott objektumot Send To: a felhasználó egy listából választja ki, hová kerüljön a kiválasztott objektum

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Windows
Műveletek az ablakkal Aktiválás és deaktiválás (attól függ, hova kattintunk)

Nyitás és zárás (visszajelzés a tálcán) Mozgatás (pl. vonszolással) Átméretezés (vonszolás vagy ikonok) Scroll (a dokumentum léptetése az ablakban, ha nem fér be) Menük Legördülő menü: kezelése egérrel vagy billentyűvel. Szokásos menük:
File: New – Open – Save – Send To – Print Edit: Undo – Redo – Find and Replace – Delete View: Zoom – Outline – stb. Help: Topics – Contents – Index – Find Topic

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Ha egy menüpont után … van, akkor ott felhasználói adatbevitelre lesz szükség. Ha utána ► áll, akkor újabb almenü következik

A legördülő menüben elválasztó sorok, szövegek (menüpontok) és ikonok is lehetnek. A menüpont típusa lehet Checkbox (pipát tehetünk az elemeihez) vagy Option Button, amikor a választékból pontosan egyet jelölhetünk ki. Ha a menüelem valamely betűje alá van húzva, akkor a menüelem az Alt + betű kombinációval is indítható (pl. File)
Controlok Olyan grafikus objektumok, melyek más objektumok tulajdonságait vagy műveleteit reprezentálják. Egyesekkel adatbevitel kivitelezhető, másokkal megjelenítés, vagy valamely funkció indítása kérhető. Csak akkor aktívak, ha rajtuk van a fókusz. Group Box (Frame) Csoport doboz: egy négyszögletes keret, melybe más controlokat helyezhetünk. Ha beléptünk a csoportba, akkor billentyűzetről (pl. Tab-bal) már csak a csoporton belül választhatunk kontrolt.

Command button Parancsgomb: megnyomásakor egy tevékenység hajtódik végre

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Option button
Rádiógomb: választást tesz lehetővé több opció közül Checkbox Ellenőrződoboz: több lehetőség közül pipával többet is kiválaszthatunk Listbox Listadoboz: segítségével jeleníthetjük meg egy halmaz elemeit, melyek közül a felhasználó választhat. A dropdown (legördülő) listadoboz elemei csak aktiváláskor láthatók, egyébként csak a kiválasztott elem látszik. Van olyan listadoboz is, amiben egyidejűleg több elem is kiválasztott lehet. A List View listában az elemek ikonnal és címkével is azonosítva vannak (pl. egy könyvtár megjelenítésekor hasznos). A Tree View lista faszerkezetként jelenít meg pl. egy könyvtárstruktúrát. Text box

Szövegdoboz: segítségével vihető be adat gépeléssel, pl. filenév. A Rich Text Box altípus támogatja a tulajdonságok definiálását, pl. formátum, nyomtatás, objektum-beillesztés esetén
Combo box Kombinálja a legördülő listadoboz és a szövegdoboz lehetőségeit

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások
Spin box

Hasonlít a Combo boxhoz, de értékek növekvő sorozatát tárolja, úgy navigálhatunk benne fel-és le
Static Text box A Text boxhoz hasonlít, de tartalma nem módosítható Column Heading Control Oszlop-fejléc kontrol: lehetővé teszi, hogy táblázatok oszlopaihoz fejlécet rendeljünk. A fejléc elemére kattintva pl. a táblázat adott oszlopa szerinti sorba-rendezését generálhatjuk, ami pl. a List View kontrolban is megtalálható. Data Picker Dátum kontrol: egyszerre egy adott év adott hónapjának naptárát (a napok beosztását hétfő, kedd, … szerint) szolgáltatja, melyből a felhasználó választhat ki egy konkrét napot. A fejlécben az év és hónap is látszik és léptethető. Progress Indicator Folyamat-kijelző: egy olyan vízszintes sáv, amely valamely művelet végrehajtása közben balról jobbra feltöltődik, jelezve, hogy a feladat (pl. másolás) hányad része lett már végrehajtva. Csak hosszantartó műveleteknél használjuk, hogy a felhasználó közben el ne veszítse a türelmét.

NYME Informatikai Intézet

Tárgy : Számítógépes Alkalmazások
Scroll Bar

Segítségével léptethetünk egy ablakba nem férő adattartományon belül. Használatát csak megtekintéshez javasoljuk, adat-kiválasztásra, módosításra nem, ahhoz használjuk inkább a
Slider Egy intervallumot képez le egy vízszintes vonalra, amin egy mozgatható mutatóval választhatunk ki egy konkrét értéket, pl. hangerőhöz.

Tab Vízszintes menüre emlékeztet, melynek valamely elemét kiválasztva a hozzátartozó ablak gördül le.
Tool Tip Segítségével jeleníthetünk meg egy kis szövegdobozos megjegyzést akkor, amikor a kurzor áthalad egy kontrolon. A megjelenítés ballon típusú is lehet.

Webbrowser control Segítségével állíthatjuk be a Weben történő böngészés paramétereit, lépegethetünk előre (új oldalra) és vissza (már látott oldalra). Használhatjuk más célra is, pl. file böngészésre, adat megjelenítésre.


				
DOCUMENT INFO
Shared By:
Categories:
Tags:
Stats:
views:52
posted:9/20/2009
language:Hungarian
pages:39