2004 IInegyedev

Document Sample
2004 IInegyedev Powered By Docstoc
					                 BESZÁMOLÓ


a Bankszövetség 2004. II. negyedévi tevékenységéről




               Budapest, 2004. augusztus
                                                                    2




                                                 TARTALOMJEGYZÉK

I. SZAKMAI EGYÜTT MŰKÖDÉS-SZABÁLYOZÁSI EGYEZTETÉS ............................... 3
   1.1 A gazdasági társaságokról szóló törvény koncepciója ..................................................... 3
   1.2 Fizetésképtelenségi törvény ............................................................................................. 4
   1.3 Pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyelete ......................................................... 4
   1.4 Adatvédelmi konzultáció.................................................................................................. 5
   1.5 Ombudsmani bírálat a jelzáloghitelezés ügyében, jogszabályi következmények ........... 5
      1.5.1 Ombudsman jelentés ................................................................................................. 5
      1.5.2 Hitelintézeti törvény módosítása ............................................................................... 7
   1.6 A lakáscélú állami támogatásokat szabályozó rendelet módosítása ................................ 7
   1.7 Javaslat a pénzváltás szabályozásának módosítására ....................................................... 8
   1.8 A vámügyletek biztosítékául szolgáló bankgarancia alkalmazási problémái .................. 9
   1.9 Bankbiztonság ................................................................................................................ 10
   1.10 A pénzmosás és terrorizmus elleni küzdelem .............................................................. 10
   1.11 OKJ-s képzési rendszer ................................................................................................ 11
   1.12 Helyi iparűzési adó ....................................................................................................... 11
   1.13 Az Európai Uniós Keretszerződés magyar változatának elkészítése ........................... 12
   1.14 Eva-adóalanyok jövedelmének igazolása.................................................................... 12
II. HITELKONSTRUKCIÓK .................................................................................................. 12
   1. Magántőkével finanszírozott állami szolgáltatások; a PPP konstrukció .......................... 12
   2. Agrárhitelezés ................................................................................................................... 13
   3. Kis- és középvállalkozások hitelezése ............................................................................. 14
III. NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS ............................................................................. 15
   Európai Bankföderáció ......................................................................................................... 15
   1. Bankfelügyeleti Bizottság - Tőkemegfelelési munkacsoport ........................................... 15
   2. Számviteli Bizottság ......................................................................................................... 22
   3. Az EU összbanki pénzforgalmi szervezete (EPC) ........................................................... 26
   4. ECBS (European Committee for Banking Standards) ..................................................... 28
   5. Az Európai Bankföderáció Pénzügyi Piacok Bizottsága (PPB) ülése ............................. 29
   6. ISO TC68 plenáris ülés .................................................................................................... 29
IV. BANKSZÖVETSÉGI RENDEZVÉNYEK ....................................................................... 31
   1. Fizetési Rendszer Fórum (FRF) ...................................................................................... 31
   2. Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság ülése .................................. 32
   3. Intelligens Kártya Fórum „Nyílt Nap” ............................................................................. 33
   4. Információ Biztonsági Munkacsoport ülése ..................................................................... 33
   5. Szakmai konferencia a Fővárosi Bíróságon ..................................................................... 33
   6. Előadás a tőkepiaci jogalkotásról ..................................................................................... 34
                                              3



        I. SZAKMAI EGYÜTT MŰKÖDÉS-SZABÁLYOZÁSI EGYEZTETÉS



1.1 A gazdasági társaságokról szóló törvény koncepciója

Az igazságügyi miniszter által felkért kodifikációs bizottság elkészítette a gazdasági
társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény, valamint a cégtörvény (1997. évi CXLV.
törvény) felülvizsgálatára vonatkozó koncepciót, melyeket az egyeztetéseket követően 2004.
őszén terveznek a Kormány elé benyújtani.

Az új Gt. a gazdasági társaságok formáira vonatkozóan megtartja a formakényszert, s a
jelenlegi gazdasági társasági formákat tartja meg. A közkereseti és betéti társaságot továbbra
sem kívánják jogi személlyé nyilvánítani. A korlátolt felelősségű társaság jogi szabályozása
főszabályként diszpozitív, a részvénytársaság szabályozása főszabályként kogens módon
történik. Mindkét társasági formánál továbbra is lehetséges egyszemélyes társaságot
működtetni. A kft.-üzletrész egységes intézmény marad, a kft. társasági szerződését nem lehet
felmondani, és csak az üzletrész átruházásával lehet kilépni a társaságból. Az rt.-nél továbbra
is szabályozni kívánják a nyilvános és zártkörű alapítást is, arra való tekintettel, hogy a
tőkepiaci törvény lehetővé teszi a nyilvános alapítást. A nyilvánosan és zártan működő rt.-ket
viszont     az    eddiginél     következetesebben       kívánják    elkülöníteni,    nyilvános
részvénytársaságnak csak azt ismerik el, amelyik a tőzsde tagja.

A társasági szerződés megkötését egyszerűbbé kívánják tenni: ha a szerződést a Gt.
mellékletében foglalt szerződésminta alapján kötik, nem kötelező a társasági szerződés
ügyvédi ellenjegyzése vagy közokiratba foglalása, de a cégeljárásban ilyen esetben is kötelező
a jogi képviselet.

A gazdasági társaságok tevékenységi körére vonatkozó szabályok egyszerűsödnek: nem kell a
tevékenységet TEÁOR-szám szerint felsorolni, a társaság minden tevékenységet folytathat,
amelyet törvény nem tilt vagy nem korlátoz. A különféle társaságokra vonatkozó
apportszabályokat egységesíteni kívánják.

A társaságok szervei szabályozásában továbbra is a taggyűlést tekintik a társaság legfőbb
szervének. A corporate governance (felelős vállalatvezetés) eszme keretében a részvényesi
joggyakorlás feltételeit kívánják javítani, az igazgatóság működését a törvény viszonylag
részletesen kívánja szabályozni, továbbá a közpénzen létrehozott (köztulajdonú)
részvénytársaságok szabályozását is módosítani kívánják, de nem a Gt., hanem az
államháztartási törvény keretében. A kft., rt. törzs(alap)tőke-minimumát nem tervezik
felemelni.

A cégtörvény felülvizsgálata keretében a cégbíróságok törvényességi felügyeleti szerepét az
alkalmazható szankciók erősítésével kívánják növelni. A cégjegyzék közhitelességét erősíti
az, hogy társaság bejegyzéssel jön létre és az abból való törléssel szűnik meg. Ha a társaság
alapításánál szerződésmintát használnak a cégbejegyzésre is egyszerűsített eljárás keretében
kerül sor.

A koncepcióhoz fűzött bankszövetségi észrevételben, az IM által kiküldött kérdőívre adott
válaszokban jeleztük, hogy egyetértünk az önálló törvény koncepciójával, a diszpozitivitás
                                              4

növelésével. Egyetértettünk azzal, hogy a nyilvánosan működő rt. tőzsdei vagy szabályozott
tőkepiacra bevezetett társaság legyen, de szükségesnek tartottuk, hogy a zártkörű rt. tagjait a
törvény kötelezze bejelentésre a részvények megszerzését követően. Egyetértettünk a zártkörű
rt. működésére vonatkozó szabályok könnyítésével, javasoltuk hogy távközlési eszköz útján is
lehessen közgyűlési határozatot hozni. A képviseleti szabályokkal kapcsolatban
megjegyeztük, hogy a Gt.-nek tisztázni kellene a Ptk-ban szabályozott képviselet és a
cégképviselet viszonyát.

Észrevételünkben jeleztük, hogy kívánatosnak tartanánk a Gt.-hez kapcsolódó fontosabb
jogszabályok: Tpt., számviteli törvény, Hpt. összhangjának megteremtését. Részletes
észrevételünket tájékoztatásul megküldtük a banki jogász kollégáknak.


1.2 Fizetésképtelenségi törvény

A fizetésképtelenségi törvény előkészítésével foglalkozó kodifikációs bizottság két ízben
(április 29-én és június 24-én) tartott ülést a II. negyedévben.

A 2004. április 29-i kodifikációs bizottsági ülés döntésének megfelelően 3 új al-
munkacsoportot állítottak fel. A pénzügyi al-munkacsoport a hitelintézetekre, befektetési
vállalkozásokra, biztosítókra vonatkozó, a fizetésképtelenségi törvényhez igazodó sajátos
szabályokat dolgozza ki. Az al-munkacsoport 2004. május 26.-án megtartotta első ülését, ahol
számba vették azokat a pénzügyi szervezettípusokat, ahol speciális szabályozás szükséges, s
megállapították, hogy különös gondot kell fordítani azokra a szervezetekre, ahol az
ügyfélminőség és a tagsági viszony átfedi egymást, pl. önkéntes és magánnyugdíj pénztárak.

Az egyéni vállalkozókkal, illetve társadalmi szervezetekkel foglalkozó al-munkacsoport azt
vizsgálja, hogy ezeket a személyi köröket be lehet-e vonni a fizetésképtelenségi törvény
hatálya alá.

Az al-munkacsoportokban számos résztanulmány született: a polgári jogi - polgári eljárásjogi
al-munkacsoport a fizetésképtelenségi törvény és a polgári eljárásjog kapcsolatáról, a
szerződések, jogügyletek megtámadásáról és a fedezetelvonó szerződésekről dolgozott ki
anyagot. Az adó-al- munkacsoport az új fizetésképtelenségi törvény adózással kapcsolatos
szabályozási lehetőségeiről dolgozott ki tanulmányt. A büntetőjogi al-munkacsoport is
kidolgozta a jelentését, amelyben a csődbűntettek alakulásával, az ítélkezési gyakorlattal, a
köztartozásokkal terhelt cégek csalárd elidegenítésével foglalkoztak és javaslatot tettek a
büntetőjogi norma reformjára.

A mezőgazdasági és levéltározási al-munkacsoport is elkészítette a saját szakmai
koncepcióját. Az általános munkacsoport a kodifikációs bizottság elé terjesztette a törvény
koncepciójára vonatkozó vitaanyagát, melyet a június 24-i ülésen a bizottság megtárgyalt. Az
elkészült és átdolgozott vitaanyag és a résztanulmányok a MEH honlapján nyomon
követhetők. (http://www.meh.hu/szolgaltatasok/kodifikacio/fizeteskeptelenseg)
A törvény-koncepció elkészítése legkorábban ősz elején várható.

1.3 Pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyelete

A Pénzügyminisztérium több fordulóban megküldte szakmai, majd államigazgatási
egyeztetésre a pénzügyi konglomerátumokkal kapcsolatos törvénymódosításokat. A
                                               5

módosítás elsősorban jogharmonizációs célokat szolgál. A pénzügyi konglomerátumhoz
tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről
szóló 2002/87EK irányelv az olyan csoportok kiegészítő felügyeletére ír elő további
szabályokat – az összevont felügyeletre vonatkozó szabályok mellett – amelyek élén
hitelintézet, vagy befektetési vállalkozás, vagy biztosító áll, és amelyben van olyan
vállalkozás, amely a biztosítási szolgáltatási ágazathoz tartozik, feltéve, hogy a
vállalkozásokban összevontan, illetve aggregáltan mért tevékenység mind a biztosítási, mind
a banki vagy befektetési szolgáltatási ágban jelentősnek minősül. A pénzügyi ágazaton belüli
ágazatok közötti tevékenység jelentősnek minősül, ha az előírt számítások szerint a legkisebb
ágazat mérleg-főösszege is meghaladja az 1600 milliárd forintot. A kiegészítő felügyelet alá
tartozó hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító a pénzügyi konglomerátum szintjén is
köteles megfelelni a tőkekövetelményeknek és rögzíteni a pénzügyi konglomerátum szintjére
vonatkozó tőkemegfelelési elveket. A kiegészítő felügyelet alá tartozó intézmények pénzügyi
konglomerátum szintű kockázatkezelésére és belső kontroll rendszerére külön rendelkezések
vonatkoznak.

A módosítás a hitelintézeti törvényt, a tőkepiaci törvényt és a biztosítási törvényt fogja
érinteni. Az egyeztetésekre minden olyan bank meghívást kapott, amely biztosító intézetben
tulajdonos. A rendelkezések azonban várhatóan csak az OTP Bank Rt-t fogják érinteni a hazai
bankrendszer szereplői közül. A PM részére megküldött észrevételben azt szorgalmaztuk,
hogy a tőkemegfelelési szabályokat tartalmazó külön jogszabály a pénzügyi
konglomerátumokra vonatkozó törvényi előírásokkal egyidejűleg jelenjen meg, továbbá a
jogalkalmazás megkönnyítésére készüljön részletes indokolás. A részletes észrevételben a
titokvédelmi, adatvédelmi rendelkezésekkel való összhang megteremtését, az információ
átadás rendjének kimunkálását szorgalmaztuk, számos szövegszerű pontosítást, a Felügyeletre
vonatkozó szabályok egyértelműbbé tételét javasoltuk.

1.4 Adatvédelmi konzultáció

2004. május elején az adatvédelmi törvény végrehajtásával, illetőleg egyéb aktuális
adatvédelmi kérdésekkel kapcsolatban tartottunk konzultációt a banki jogászok, adatvédelmi
felelősök, compliance officer-ek részvételével. A konzultáción Dr. Jóri András adatvédelmi
szakértő tartott előadást az adatvédelmi szabályozás általános kérdéseiről, a legújabb
adatvédelmi novella végrehajtásával összefüggő problémákról, illetőleg a 3. országokba
történő adattovábbítás nehézségeiről. Az előadó megerősítette azt a banki körökben is
kialakult véleményt, hogy az adatvédelmi törvényhez kapcsolódó szankciórendszer inadekvát,
és az adatvédelmi biztos eljárásához a törvényben nem kapcsolódnak megfelelő garanciák, az
adatvédelmi biztos hatósági jogkörének szabályozása elnagyolt.

Május végén a Magyar Biztosítók Szövetsége jogi tagozata ülésén vett részt a Bankszövetség
munkatársa, ahol a biztosítóintézeteket és a bankokat érintő közös adatvédelmi kérdéseket
vitatták meg, illetőleg a bankközi információs rendszer működése és szabályozása váltott ki
élénk érdeklődést.

1.5 Ombudsmani bírálat a jelzáloghitelezés ügyében, jogszabályi következmények

1.5.1 Ombudsman jelentés

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, panaszbeadványok alapján, jelentést készített a
bankok jelzáloghitelezési gyakorlatáról. A Biztosi Hivatal először a sajtót tájékoztatta a
                                             6

bankokat súlyosan elmarasztaló megállapításairól, majd a jelentést – intézkedési ajánlásokat
megfogalmazva – a különböző illetékes állami hatóságokhoz (PM, PSZÁF, Versenyhivatal),
valamint a Bankszövetségnek is megküldte. Az ombudsman csak állami szervek részére
fogalmazhat meg intézkedési javaslatokat – az üzleti szféra (így a bankok) részére nem -, de
egyértelműen a bankoktól és a bankokat szabályozó hatóságoktól várt el érdemi lépéseket.

A Bankszövetség nem kívánt a nyilvánosság előtt vitába bocsátkozni az ombudsman
megalapozatlannak tűnő bírálati megállapításaival, hanem a tagbankok véleményének
kikérése alapján írásban tájékoztatta a biztost a bírálatát megcáfoló banki véleményről.

A Bankszövetség bírálta a jelentés elkészítésének módszerét, a nyilvánosságra-hozatal módját
és alapvetően a jelentés tartalmát, a következők miatt:

- néhány (5 db!) ügyfélbejelentés alapján az egész bankszakmára nézve általános
következtetéseket levonni, nem szabad egy felelős szervezetnek,
- a bankok és a hatóságok először a sajtóból értesültek az őket bíráló jelentésről, holott a
szakmai korrektség azt igényelte volna, hogy a jelentést – nyilvánosságra hozatala előtt –
véleményeztessék az érintettekkel (így számos szakmai hiba elkerülhető lett volna),
- a bankokat alkotmányellenes, egyoldalú előnyökre törekvő, kartellben végrehajtott
ügyfélellenes magatartással vádolta a jelentés, amely így lényegében alapjaiban kérdőjelezte
meg a bankok eddigi tevékenységét.

A konkrét bírálati elemekkel kapcsolatban,
    nem tartottuk elfogadható kritikának, hogy a bankok mesterségesen leértékelik az
      ingatlanfedezeteket, hiszen jogszabály írja elő a bankoknak a hitelfedezet-értékelés
      módszerét s az egymáshoz hasonló banki eljárások nem kartellt, hanem jogkövető
      magatartást takarnak,
    a jelentéssel ellentétben a vételi jog kikötése nem alkotmányellenes, hiszen ezt a
      Legfelsőbb Bíróság is kimondta, másrészt a bankok nem mindegyike él ezzel a
      fedezettel, tehát ez esetben sem lehet kartellről beszélni. Felhívtuk a figyelmet, hogy
      ezzel a valóban kemény (de jogszerű) eszközzel azért él néhány bank, mert a bírósági
      végrehajtás (amely a követelés-érvényesítés normális útja lenne) hatékonysága
      rendkívül alacsony,
    egyetértettünk az ombudsman azon megállapításával, hogy az alacsony hitelfedezeti
      értéken való vételi-jog kikötés és alkalmazás valóban ügyfélellenes, de a bankok
      tájékoztatása szerint a vételi jog alkalmazása előtt független értékbecslővel
      újraértékelik a szóban forgó ingatlant, és ezen az új, reális áron történik az ingatlan
      kényszerértékesítése.

   A levél megküldésével párhuzamosan a Bankszövetség elnöke és főtitkára személyes
   megbeszélés keretében is részletesen kifejtette az országgyűlési biztosnak a bankszakma
   jelentéssel kapcsolatos álláspontját. A tárgyaláson számos kérdés tisztázódott, de a felek
   abban maradtak, hogy közös bizottságot állítanak fel a problémásnak ítélt ügyek
   értékelésére, megoldási javaslatok kidolgozására.
                                               7

1.5.2 Hitelintézeti törvény módosítása

Az ombudsmani ajánlásnak eleget téve a Pénzügyminisztérium elkészítette, s véleményezésre
a szövetségnek is megküldte a Hitelintézeti törvény módosítási tervezetét, amelyben az
ügyfél-tájékoztatás javítása érdekében fogalmaz meg új előírásokat.

A tervezet mind a devizahitelek, mind a vételi jogot kikötő jelzálog-hitelek esetében
kockázatfeltáró nyilatkozatra kötelezné a bankokat, amely nyilatkozatot az ügyféllel -
tudomásul vétele bizonyságaként - alá kellene íratni. A vételi jogot kikötő hitelszerződés
esetén a banknak biztosítania kellene, hogy az ügyfél 90 napot kapjon a bukott hitele
fedezetéül szolgáló ingatlana önálló értékesítésére (elkerülendő a - jogalkotó szerint – diktált,
nyomott értékesítési árat).

A banki észrevételek alapján összeállított bankszövetségi vélemény elismerte, hogy az
ombudsmannak küldött válaszban a bankok valóban elégtelennek tartották az ügyfél-
tájékoztatást, s nem elleneztek egy kockázat-feltáró nyilatkozatot, de a bizonytalan tartalmú és
a hitelszerződéshez nem tisztázott módon kapcsolódó nyilatkozatot problémásnak ítéltük.
Hangsúlyozottan elleneztük a vételi jog kibővítését az ügyfél önálló értékesítési jogával,
mivel ezt a jogintézménytől idegen elemnek tartottuk.

A PM illetékesei tudomásul vették észrevételeink egy részét: csak a lakossági
hitelszerződésekre alkalmazandó a kockázatfeltáró nyilatkozat, vételi jog esetén eltekintettek
az ügyfél általi fedezetértékesítés kötelező előírásától, nem ragaszkodtak a banki
üzletszabályzat hitelbiztosítéki mellékkötelezettségekkel való kibővítéséhez, s megfelelő
felkészülési időt biztosítottak a rendelet végrehajtásához. Továbbra is bennmaradt a
tervezetben a nyilatkozat kötelező volta, s kérésünk ellenére nem rögzítették, hogy e
nyilatkozatoknak egységes tartalmúaknak kell lenniük.

1.6 A lakáscélú állami támogatásokat szabályozó rendelet módosítása

A lakásrendelet módosításának különböző tervezetei és ezek véleményeztetése során a II.
negyedév folyamán is folytatódott az, az év eleje óta tartó rossz gyakorlat, hogy a tervezet
legkülönbözőbb variánsait tartalmilag követhetetlen módon, a legváratlanabb időpontokban,
irreálisan rövid (sokszor néhány órás!) véleményezési határidővel kapta meg a
Bankszövetség.

Egyes tervezetekben a bérlakás-reform, más változatokban az uniós harmonizáció (EU-s
ország állampolgára is kaphat támogatást), a harmadikban új és pontosított építési-műszaki
definíciók, míg egyéb variánsoknál a banki finanszírozás legújabb kiigazításai szerepeltek
kiemelt helyen. Gyakorlatilag követhetetlenné vált, hogy egyes témák miért merülnek fel,
majd tűnnek el az egyes változatokban, ill. a bankszövetségi észrevételek figyelembe vételre
kerültek-e, mivel a kritizált anyagrész a következő változatban már nem is szerepelt.

A rendkívül rövid véleményezési időre megkapott tervezeteket - technikai okok miatt - csak
néhány kollégával tudtuk felületesen egyeztetni, majd a gyorsított munkával összeállított
véleményt, ill. magát a tervezeteket csak utólagosan – tájékoztatásul - tudtuk megküldeni az
érintett bankoknak.

Természetesen többször jeleztük a BM Lakáshivatalának (a téma egyik fő felelősének) ezt a
problémát.
                                              8

1.7 Javaslat a pénzváltás szabályozásának módosítására

A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) megkereste a
Bankszövetséget, hogy legyen segítségükre a pénzváltási szabályozás könnyítése ügyében. A
problémát számukra az jelenti, hogy a szigorú, pénzmosás-elleni jogszabály szerint csak banki
ügynökként végezhető e tevékenység és az általuk képviselt szervezetek egy jelentős részével
a bankok nem hajlandóak ügynöki szerződést kötni. A MUISZ előtt ismert volt a
Bankszövetség korábbi, jelenlegi szabályozást támogató állásfoglalása, ezért a hozzánk
intézett levelükben olyan érveket sorakoztattak fel, amelyek szerintük meggyőzhetik a
vonakodó hitelintézeteket a jogszabály módosításának szükségességéről. A MUISZ kérte,
hogy levelükről kérjük ki tagbankjaink állásfoglalását, s erről őket, de elsősorban a
szabályozásért felelős Pénzügyminisztériumot is tájékoztassuk.

A megkérdezett hitelintézetek álláspontja nagyban eltért egymásról annak függvényében,
hogy alkalmaznak-e jelenleg pénzváltó ügynököt, vagy nem.


Az ügynököt alkalmazók ellenezték a változtatást, mert
   - véleményük szerint a pénzváltási piacon nincsenek ellátatlan területek,
   - a megengedőbb jogszabály veszélyezteti az eddig általuk elért minőségi javulást e
      szolgáltatásnál,
   - hangsúlyozták, hogy a felügyelet is a banki kontrollra épít (nincs elegendő munkatársa
      többszáz pénzváltó ellenőrzéséhez),
   - és nem tartanák méltányosnak, hogy a 2 évvel ezelőtti jogszabály-szigorításra építő,
      ennek figyelembe vételével jelentős fejlesztéseket végrehajtó (ügynökhálózatot
      kiépítő) bankok erőfeszítései feleslegesnek bizonyuljanak.

Az ügynököket nem alkalmazó hitelintézetek támogatták a szabályenyhítést (azaz, hogy
pénzváltást ne csak bankügynökként végezhessen egy vállalkozás), mert
   - a piac a jelenleginél jóval több-szereplőssé válhatna,
   - élénkíthetné az üzletet,
   - az ügyfelek számára olcsóbbá teheti a szolgáltatást és
   - a bankok mindenféle adminisztrációs megkötés nélkül üzletelhetnének a pénzváltó
       vállalkozásokkal. (E hitelintézetek elismerték, hogy a korábbi szabályszigorítás miatti
       többletmunka és többletfelelősség miatt hagytak fel a pénzváltó vállalkozásokkal
       folytatott üzleti kapcsolatukkal és üdvözölnék, ha újból bekapcsolódhatnának ebbe a
       területbe).

A véleménykülönbség ellenére mindkét oldal egyetértett abban, hogy meg kell őrizni a
jelenlegi szabályozás eredményeit; nem szabad enyhíteni a szigorú személyi-tárgyi
feltételeken, valamint a pénzmosás elleni fellépésre vonatkozó előírásokon.

A Bankszövetség - a tagbankjai közötti üzleti vitában - nem kívánta elkötelezni magát egyik
álláspont mellett sem, ugyanakkor mindkét fél érvrendszerét továbbította a döntéshozó PM
felé. A minisztérium arról tájékoztatta a Szövetséget, hogy időközben a Gazdasági
Minisztérium – alapvetően idegenforgalmi megfontolásból – felkarolta a MUISZ javaslatát és
a jogszabály módosítását (enyhítését) javasolta a PM-nek. (Információink szerint a döntés
őszre tolódott, mert a minisztérium illetékesei meg akarják várni a turista szezon végét és
ennek elemzése alapján hozzák meg döntésüket.)
                                              9

1.8 A vámügyletek biztosítékául szolgáló bankgarancia alkalmazási problémái

Bár a vámbiztosítékként használandó bankgarancia, hitelintézeti szempontból elfogadható
szabályozása az EU-ba történt belépésünk idejére kisebb késedelemmel elkészült, de várható
volt, hogy a belépést közvetlenül követő időszakban komoly adminisztrációs problémákkal
küszködő vámszerveknél a gyakorlati alkalmazás során problémák merülnek fel.

a.) Először a VPOP vámigazgatója küldött levelet a Bankszövetségnek, amelyben
gyakorlatilag felül kívánta írni a bankgaranciára vonatkozó hatályos szabályozás lejáratra
vonatkozó előírásait. Sürgős intézkedést kérve a PM Vámfőosztályához fordultunk annak
érdekében, hogy a bankgaranciát megtarthassuk érdemi vámbiztosítéki eszköznek. A
vámfőosztály vezetője határozott hangú levélben hívta fel a VPOP parancsnokának figyelmét
a hatályos jogszabály betartására és gyakorlati figyelembe vételére.

b.) Bár a vámtörvény előírta, hogy az EU-belépésünket követően minden korábbi
vámengedély megszűnik és a fedezetüket képező biztosítékokat a belépésünket követő 1
hónapon belül el kell számolni és fel kell szabadítani, a gyakorlatban ennek végrehajtása
akadozott. E problémák feloldására tárgyalások folytak a VPOP vezetőivel, amelynek során
sikerült egy menetrendet és mindkét fél számára elfogadható dokumentációs igényt rögzíteni.
Az előzetes megállapodást megerősítendő kértük a VPOP felügyeletét ellátó
Pénzügyminisztérium jóváhagyását, amely sajnos nem történt meg.

c.) A bankok ügyfelei a különböző vámszervekkel folyamatosan vitába kerültek, mert a
jogszabály alapján kiállított bankgaranciákat a legkülönbözőbb indokokkal nem fogadták el.
Banki szempontból ez rendkívül kellemetlen, mivel azt a látszatot keltheti, hogy a bank nem
ismeri jogszabályt. A Pénzügyminisztériumnak írott levelünkben megerősítettük korábbi -
figyelmen kívül hagyott – javaslatunkat, hogy az érintettek (PM, VPOP és a bankok)
dolgozzanak ki közösen egy bankgarancia mintát és ezt mielőbb hozzák nyilvánosságra. A
PM felkérte a Szövetséget a mintajavaslat elkészítésére. Széleskörű banki egyeztetést
követően megküldtük a PM-nek a bankgarancia mintát, amely 1 héten belül – kisebb, de nem
lényegi kiegészítésekkel – a VPOP honlapján mint ajánlott minta megjelent. A minta
egyértelműen rögzítette a bankgarancia időbeli érvényességét, továbbá lehetővé tette, hogy a
folyamatos vámügyletek mögé időben egymást felváltó (de szintén folyamatos fedezetséget
biztosító) bankgaranciákat állíthassanak a bankok, lényegében rendeződött a probléma.

d.) Az EU-belépésünk óta felhalmozódott kérdések rendezésére a PM módosítani kívánta a
vámügyekre vonatkozó végrehajtási rendeletét. A Bankszövetséghez megküldött tervezet -
mint tagbankjaink véleményéből kitűnt - banki szempontból elfogadható volt, de két fontos
kérdés is felmerült a banki szakértők körében, amelyet továbbítottunk a jogalkotók részére.
Az egyik gondot az jelentette, hogy a magyar szabályozás kibővítette (gyakorlatilag felülírta)
az EU Vámkódexének egyik kategóriáját, a „vámtartozás” fogalmát, kibővítette azt a „nem
közösségi adók és díjak” tételekkel. Miután a bankgarancia csak a vámtartozások
biztosítékául szolgál, nem írható elő (és ennek érdekében a VPOP honlapján szereplő mintát
is módosítani kell), hogy e garancia más tételekhez is kapcsolódjon.
Javasoltuk továbbá, hogy a nemzetközi gyakorlathoz igazodóan a bankgarancia mintán
szerepeltessük, hogy vitás esetekben a magyar jog az irányadó, ill. mondjuk ki a magyar
bíróság illetékességét.
                                              10

1.9 Bankbiztonság

Az időszak során készült el a FBE által rendszeresített – a bankok ellen elkövetett fizikai
rablásokra, rongálásokra vonatkozó – éves statisztikai jelentés. E szerint a hazai bankok ellen
elkövetett rablások száma 20%-kal, a kár összege felére csökkent. Az év során a
magyarországi 2760 bankfiókból 22 fiókot támadtak meg, az okozott kár 22 millió forint volt.
A bankfiókok ellen elkövetett fizikai támadások száma és a kár értéke harmadik éve csökken.
A 2003 évi csökkenés mértéke megfelel az európai trendnek.

Említésre méltó jelenség viszont- egyéb adatok alapján-, hogy nemzetközi összehasonlításban
kiugró és egyre növekvő a hazai pénzszállító autókat ért támadás, amely elsősorban a
pénzszállító cégeket érinti, de közvetve a bankok által fizetendő díjakban is meg kell, hogy
jelenjen. Növekvőben van az ATM –ek ellen elkövetett támadások száma is.

A kedvező statisztikai adatok mellett a bűncselekmények további megelőzése érdekében a
Bankbiztonsági Munkabizottság az ORFK vezetőjénél kezdeményezte a bankok és a rendőri
szervek fokozottabb együttműködésének kialakítását. Az ORFK a megkeresést pozitívan
fogadta. Az együttműködés főbb területeinek a rendőrség riasztásának kérdését, továbbá az
oktatás, megelőzés területén történő együttműködést jelöltük meg. Augusztus végén alakul
meg az a munkacsoport, amely feltérképezi az együttműködés módjait és további területeit. A
munkacsoportban a Bankszövetséget az OTP, KH, MKB, ERSTE és a BB bankbiztonsági
vezetői képviselik.

1.10 A pénzmosás és terrorizmus elleni küzdelem

A pénzmosás és terrorizmus elleni banki közreműködés változatlanul nagy hangsúllyal
szerepel a banki tevékenységben. Ezzel egyidejűleg az előző évről áthúzódott jogi
bizonytalanságok többsége rendezésre került a törvényalkotásban.

Megoldatlan problémaként tartjuk viszont a Btk. Gondatlanul elkövetett pénzmosásban
történő közreműködésre vonatkozó tételét, illetve ennek szankcionálását. Jelen ismereteink
szerint ennek módosításával a PM a BM és az ORFK is egyetért, főként abból a
megfontolásból, hogy a banki dolgozók a szankciótól való félelmükben olyan nagyszámú
bejelentést tettek, amelynek kivizsgálása lehetetlenné teszi a ténylegesen veszélyes ügyek
felismerését és kivizsgálását. A törvény módosításával jelenleg az IM és a PSZÁF nem ért
egyet.

A pénzmosás és terrorizmus megelőzését szolgáló szabályozás döntő többsége uniós
tagságunk óta döntően az unió szabályainak megfelelően történik. Jelenleg előkészítés alatt áll
„a harmadik pénzmosás elleni” irányelv kidolgozása, amelyhez a PM is és európai
szervezetünk az FBE is véleményt kér. Tagjaink egy részében azonban még nem eléggé
tudatosodott az, hogy ezek az új fórumok azok, amelyeknél a szabályokra vonatkozó
véleményünket kifejthetjük és az irányelvek elfogadását követően a változtatás sokkal
nehézkesebb. Az új irányelv hatályába tervezik bevonni a 15 000 Euro feletti készpénzben
fizetett megbízásokat, a terrorizmus finanszírozásának kérdéseit, továbbá bejelentési
kötelezettséget terveznek előírni a bankok számára az azonosítást megtagadó ügyfelek
esetében.

A bankok számára kedvező fejlemény, hogy ez év júniusa óta európai szervezetünk interneten
közzétette, és folyamatosan frissíti, az un. Terrorista listát, azon személyek és szervezetek
                                             11

adatait, amelyeket a bankoknak figyelniük kell. A rendszer használatáról az érdeklők számára
június hónapban tájékoztatást tartottunk

1.11 OKJ-s képzési rendszer

A befektetési szolgáltatóknál termékértékesítést, befektetési tanácsadást, üzletkötést végző
személyek szakmai képesítési és vizsgakövetelményeit meghatározó PM rendelet tervezetét
több alkalommal véleményeztük (részletesen ismertettük véleményünket az első negyedéves
jelentésben).

A rendelet tervezet aránytalanul szigorú feltételeket szabna a szakmai képesítések
megszerzésére vonatkozóan, ami a banki, befektetési, biztosítási termékek értékesítésével
foglalkozó munkatársakat nehéz követelmények elé állítaná és a munkáltatót is megterhelő
anyagi következményekkel sújtaná. Az új képzési és vizsgakövetelmény rendszer a bankok és
a takarékszövetkezetek valamennyi termékértékesítéssel foglakozó munkatársát érintené,
ezért a Bankszövetség az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséggel közösen a
Pénzügyminiszterhez fordult annak érdekében, hogy kompromisszumos megoldást sikerüljön
elfogadtatni az előterjesztőkkel. Indokainkban utaltunk arra, hogy az így kidolgozásra kerülő
szakképzési rend szigorúbb az Európai Unió országaiban szokásosnál, így versenyhátránnyal
is számolni kell, különösen az újonnan csatlakozott országokhoz viszonyítva. Így előállhat az
a helyzet, ha például a szomszéd országokban egyszerűbb az ügynökök regisztrálása egyes
szolgáltatók áttelepíthetik a tevékenységük székhelyét e területekre.

1.12 Helyi iparűzési adó

A Pénzügyminisztérium illetékes munkatársaival tovább folytattuk tárgyalásainkat annak
érdekében, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenységek esetében is figyelembe lessen venni
a ráfordításokat az adóalap megállapításakor. A Pénzügyminisztérium javaslatunk
elfogadásához, vagy elvetéséhez önkéntes alapon olyan adatszolgáltatást kért a
tagbankjainktól két alkalommal a Szövetségen keresztül, aminek alapján megítélhetik milyen
adóbevétel kiesés (módosulás) várható az önkormányzati adóbevételekben.

A nettó árbevétel fogalmát az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről
szóló törvények módosításáról készített előterjesztés a következőképpen változtatná meg:
    „b) a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű
bevételek csökkentve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb
pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem
pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevételével. Fedezeti ügyletek esetén az
alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/ veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet
veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe,”

Bár a tervezet kétségtelen előrelépést mutat a jelenlegi szabályozáshoz képest, és azt is
lehetővé teszi, hogy meghatározott részt a társasági adóba figyelembe lehessen venni, de a
Bankszövetség a Bankok álláspontja alapján következetesen érvel az elvileg is elfogadható
megoldás mellett mely szerint valamennyi befektetési szolgáltatás és egyéb pénzügyi
szolgáltatás esetén a nettó árbevétel valóban nettó módon számítódjon.
                                              12




1.13 Az Európai Uniós Keretszerződés magyar változatának elkészítése

A repó ügyletek, az értékpapír kölcsönzési ügyletek szerződéseinek egységesítését célzó
Európai Uniós Keretszerződés magyar változatát véleményeztettük tagbankjainkkal. Ezt
követően az egységes szöveget (amely megtalálható a Bankszövetség honlapján) állásfoglalás
kérés céljából benyújtottuk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére. A Felügyelet
munkatársai néhány módosítást javasoltak, amelynek átvezetése után várhatóan pozitív
véleményt állít ki a Felügyelet az említett Keretszerződésről.

1.14 Eva-adóalanyok jövedelmének igazolása

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók részére kiállított
jövedelemigazoláson az APEH csak azt a tényt tüntette fel, - az eva-törvénnyel összhangban -
hogy az adózó az eva alanya volt. A hitelintézetek jelezték, hogy a kockázatkezelésben ez
problémát okoz. Javasoltuk a Pénzügyminisztérium részére az eva-törvény kiegészítését,
amelyre sor került az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló 2005.
évre vonatkozó módosításokat tartalmazó törvénycsomag keretében. A módosítás szerint az
adóhatóság az adózó részére kiállított jövedelemigazoláson feltünteti azt a tényt, hogy az
adózó az eva alanya volt, továbbá az adóalany éves bevételét és az adóévre megállapított evát.
A magánszemély adóalany által megszerzett olyan bevétel (jövedelem) tekintetében, amely
nem képezi az eva alapját, az adóhatóság az erre egyébként irányadó szabályok szerint állítja
ki a jövedelemigazolást.


                               II. HITELKONSTRUKCIÓK


1. Magántőkével finanszírozott állami szolgáltatások; a PPP konstrukció

Az oktatási miniszter több bank vezetőjét hívta meg arra a megbeszélésre, amelyen tisztázni
kívánta; miért vannak a hitelintézeteknek fenntartásaik a különböző közintézmények által
kiírt, új típusú fejlesztési pályázatokra jelentkező vállalkozások finanszírozásával
kapcsolatban.

A banki vezetők már a megbeszélésen is jelezték, hogy az un. „PPP” típusú (Public Private
Partnership) fejlesztések, hazánkban teljesen új gazdasági jelenségek, ezért érthető, ha számos
finanszírozási kérdés is felmerül. A pályázat kiírója ugyanis nemcsak a fejlesztés
megvalósítását, hanem az elészült intézmény (pl. kollégium, börtön) üzemeltetését is elvárja a
pályázótól - jelenleg előre nem pontosan ismert állami térítés fejében -, ami 15-20 éves banki
finanszírozást tekintve nagy bizonytalanságot jelent. A banki vezetők ígéretet tettek a
miniszternek, hogy a Bankszövetség közreműködésével válaszolják meg kérdéseit, ill.
fogalmazzák meg a pályázatokkal kapcsolatos banki elvárásokat.

A Bankszövetség ennek megfelelően konzultációra hívta össze az érintett bankok szakértőit,
akik az egyeztetés alapján kialakították a közös álláspont főbb elemeit. Az elkészült
válaszlevél-tervezet újabb egyeztetési fordulót követően megküldésre került az oktatási tárca
vezetőjének.
A levélben megfogalmazott banki elvárások a következők voltak:
                                              13



      a bankok számára elsődleges a kihelyezett hiteleik megtérülésének biztonsága, ezért
       nem tudnak eltekinteni attól, hogy minimálisan a szakminisztérium (jelen esetben az
       OM) írja alá a szerződést és a PM ellenjegyezze azt,
      szakszerűen és körültekintően kell megtervezni az állam által fizetendő térítési, bérleti
       díjat, hiszen annak fedeznie kell a pályázat tárgyát képező intézmény üzemeltetési
       költségét, a karbantartást és az adósságszolgálatot, valamint egy elfogadható mértékű
       hasznot is,
      a befektető (és ezen keresztül a finanszírozó bank) vállalja a kivitelezési és
       üzemeltetési kockázatot, hiszen az állami fizetési kötelezettség feltételes, csak akkor
       lép életbe, ha a befektető szerződésszerűen teljesít,
      tekintettel arra, hogy a PPP jellegű projektekben sem az állami, sem a vállalkozói
       oldal nem rendelkezik kellő tapasztalatokkal, a pályázat eredményességét nagyban
       segítené, ha megfelelő nemzetközi gyakorlattal rendelkező jogi/pénzügyi tanácsadó
       segítené a pályázat kiíróját mind az előkészítés, mind a közbeszerzés teljes
       időszakában,
      a pályázatkiírásnál nem lehet a bankoktól visszavonhatatlan és feltétel nélküli fizetési
       kötelezettséget elvárni, hiszen az állami szféra és a befektető közötti feltételrendszer
       csak rendkívül idő-és munkaigényes folyamatot követően véglegezhető, amibe
       kezdettől be kell vonni a bankot is, hiszen a bank vállalja a legnagyobb kockázatot.
       Banktól visszavonhatatlan kötelezettséget várni csak az összes feltétel ismeretében
       lehet.

A levél kézhezvételét követően az oktatási minisztérium illetékesei felkeresték a
Bankszövetség vezetőit és lényegében jogosnak tekintették a felvetések döntő részét. Ígéretet
tettek arra, hogy a PPP szabályozására vonatkozó, kormányhoz benyújtandó közös OM-PM
előterjesztés tartalmazni fogja a bankszövetségi levélben foglalt banki elvárásokat.


2. Agrárhitelezés

Az Európa Terv Agrár Hitelprogram hitelkihelyezése április végén fejeződött be. A
hitelprogram keretében közel 240 milliárd Ft hitel került kihelyezésre, túlnyomó többségben
banki forrásból.

A Kormány döntése alapján lehetővé vált, hogy a regisztrált mezőgazdasági termelők már
ebben az évben hozzájuthassanak a 2005. évi fejlesztési támogatás egy részéhez. A mintegy
46 milliárd Ft állami támogatás megelőlegezése konstrukciójának kidolgozásában a bankok
szakértői aktívan részt vettek. A konstrukció lényegében a támogatási okirat faktorálása
bankok és faktorcégek által.

Minthogy igen rövid idő alatt nagyszámú /kb. 150-250 ezer/ regisztrált mezőgazdasági
termelő részvételére számítanak a programban, nagyon fontos volt az egyszerű, gyors, de
biztonságos lebonyolítási rend kialakítása.

A kihelyezés biztonságának megalapozása szempontjából a banki szakértőkkel egyeztetve a
Bankszövetség azt képviselte, hogy a faktoring-szerű lebonyolításban a kihelyezés
megtérülése akkor biztosított, ha az Államkincstár az ügyfél helyett közvetlenül a bonyolító
banknak utalja ki az állami támogatást, és eltekint a hitelkérelem benyújtása után esetleg
keletkezett köztartozásoktól. A Pénzügyminisztérium tudomásul vette, hogy ez az eljárás a
                                              14

gyors és egyszerű lebonyolítás fontos feltétele, ezért módosítást nyújtott be az adótörvényhez,
melyet az Országgyűlés azonnal elfogadott.

A megelőlegezési hitelprogramban végül is négy bank vállalta a feltételeket, és végzi a
hitelprogram lebonyolítását.

Az elmúlt évben a kedvezőtlen térségben gazdálkodó mezőgazdasági termelők jelentős
állami támogatással lehetőséget kaptak arra, hogy korábbi hiteleik egy részét három éves
lejáratú hitellé alakítsák át. Amennyiben a hitelkérelemhez csatolt üzleti tervet sikeresen
teljesítik, akkor az éves törlesztő részletet állami támogatásból törleszti az APEH.

A hitelt igénybe vevő mezőgazdasági termelők először ebben az évben készítettek
önértékelést az üzleti terv teljesítéséről. Az önértékelést június 30-ig véleményezni kellett a
finanszírozó bankoknak is, mert az állami támogatás odaítélésének fontos feltétele a bankok
pozitív véleménye az üzleti terv teljesítéséről.

A Bankszövetség a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felkérésére
közreműködött 2,8 milliárd Ft-os keretösszeg erejéig kedvezményes hitellehetőség pályázat
útján történő kihelyezésében a Hajdú-Bét Rt és a Parlamat Hungária Rt felszámolása és
kiegyenlítetlen tartozásai miatti likviditási gondok enyhítésére.

3. Kis- és középvállalkozások hitelezése

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium módosítani tervezi azt a kormányrendeletet,
amelynek keretében elrendelték a kis- és középvállalkozások hiteleiről szóló adatszolgáltatást.

A minisztérium megkeresésére a bankok szakértőinek véleménye alapján javaslatot tettünk a
GKM-nek az adatszolgáltatás egyszerűsítésére és korszerűsítésére. Ezt a GKM tudomásul
vette, de az adatszolgáltatást tovább bővítő javaslatokkal állt elő. Az ezzel kapcsolatos
egyeztetések most vannak folyamatban.

Tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatást a Kormány felhatalmazása alapján a PSZÁF elnöke
rendeli el, felvettük a kapcsolatot a PSZÁF szakértőivel javaslataink egyeztetése és
támogatása érdekében.
                                                     15




                            III. NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Európai Bankföderáció

1. Bankfelügyeleti Bizottság - Tőkemegfelelési munkacsoport

Az elmúlt negyedévben, mind a bizottság, mind a munkacsoport mindent megtett annak
érdekében, hogy olyan tőkeegyezmény, illetve direktíva szülessen, amely megfelel az európai
bankok érdekeinek. A készülő szabályozás befejezéséhez közeledve felgyorsultak az
események, melyek az alábbiakban összegezhetők.

Az FBE áprilisi levele az EU Bizottsághoz

A levél azokat a legfontosabb kérdéseket érintette, amelyek kezelése - a rendelkezésre álló
információk szerint - a készülő bázeli szabályozásban az FBE véleménye szerint nem
elfogadható. Így a levél kitér az AMA módszer anya, illetve befogadó ország szerinti
engedélyezésére, az értékpapírosításra és a konszolidációs követelményekre.

A működési kockázat anya és befogadó országi tőkeszükségletének AMA módszerrel való
meghatározására javasolt módszerrel az FBE nem ért egyet, mert az ellentmond a működési
kockázat kezelés üzletágak szerinti megközelítésének, a közös adatbázisok kialakításának és
jelentős többletköltséget okoz. Határozott álláspontja, hogy a működési kockázat
tőkeszükségletét AMA módszerrel csoportszinten kell meghatározni és a modell használatát
csak az anyaország vezette felügyelői kollégiumnak kell engedélyeznie (single validation). 1
Ha az Európai Bizottság átvenné a Bázeli Bizottság közelítésmódját, úgy az európai bankok
fontolóra veszik, hogy alkalmazzák-e az AMA-t.

Az értékpapírosításnál használandó felügyeleti formulát az FBE a még mindig túlságosan
konzervatívnak találja A javasolt szabályok nem tükrözik az értékpapírosítási üzletág
természetét és megakasztanák a piac fejlődését. A szabályozásnak a kockázat és a tőke közötti
korreláció biztosítására kell törekednie, s nem kell beavatkoznia a piaci folyamatokba,
feleslegesen büntetve egy tevékenységet.

A konszolidációs szinteket illetően az FBE úgy véli, hogy a tőkekövetelményt a legmagasabb
csoportszinten, egy adott tagállam legmagasabb csoportszintjén és egyedileg kell alkalmazni.
Az egyedi alkalmazás alól felmentést kell adni, ha a tőke elosztása a csoporton belül
megfelelő, a kockázatokat a csoporton belül integrált módon ellenőrzik és kezelik, az
anyavállalatnak érvényes politikája van a csoporttagok pénzügyi megsegítésére és az anya és
a leányvállalat ugyanazon nemzeti/konszolidált felügyelet hatáskörébe tartoznak.2




1
  Az Európai Bizottság alapvetően pozitívan reagált az FBE felvetésére, miszerint az AMA-t az Európai Unión
belül csak csoport szinten kelljen alkalmazni. Ugyanakkor a Bázeli Bizottság májusi közleménye szerint
fenntarjta az általa már korábban is javasolt hibrid közelítés módot (lásd lentebb).
2
  Az Európai Bizottság lehetőséget kíván adni a tagországoknak az egyedi alkalmazás alóli felmentésre, de nem
kívánja azt - bizonyos feltételek teljesülése esetén – kötelezően előírni.
                                              16

A PriceWaterhouseCoopers jelentése az új tőkeegyezmény pénzügyi és makrogazdasági
hatásairól

A PriceWaterhouseCoopers az Európai Bizottság megbízásából vizsgálatot végzett az új
tőkekövetelmények európai piacra gyakorolt pénzügyi és makrogazdasági következményeiről,
melynek eredményeit áprilisban tette közzé. (A mennyiségi hatást illetően a PWC a harmadik
mennyiségi hatásvizsgálat európai eredményeire támaszkodott). A jelentés szerint
összességében az új tőkeegyezmény enyhe pozitív hatása valószínűsíthető. A tőkeszükséglet a
becslések szerint Európa szerte 5 százalékkal csökken, míg az egyezmény eredményeként
hosszú távon is csak elenyésző, 0,07 százalékos GDP növekedéssel számolnak. A lakossági,
valamint a kis- és középvállalati portfoliók tőkekövetelménye csökken, a vállalati eszközök
esetében minimális a változás. Az új tőkedirektíva a várakozások szerint a bankok árazási
gyakorlatára csak korlátozott hatással lesz, s nem is feltétlenül azokban az üzletágakban, ahol
a tőke felszabadul.

A legalapvetőbb hatás az intézmények magatartásában figyelhető meg. Basel II hatására
gyökeresen megváltozik a bankok kockázatkezelési gyakorlata; a minősítési és információs
rendszerek, az adatbázisok látványosan javulnak. Növekszik a kockázat tudatosság és a
kockázat érzékenység, de ez nem jelenti a kockázat vállalási készség csökkenését, csak jobb
orientáltságát. A bankok több és gyakoribb információval rendelkeznek ügyfeleikről.

A PWC jelentése nem támasztja alá a versenyre gyakorolt negatív hatással kapcsolatos
félelmeket. A szakértők nem látják igazoltnak, hogy az új szabályozás a nagy intézmények
számára előnyös és a kicsik kiszorításához, beolvasztásához vezet. A nagy méret és a
nemzetközi aktivitás nehezítheti a fejlettebb módszerek bevezetését, míg a kicsik
együttműködve - igaz, hogy fajlagosan nagyobb költséggel - választhatnak fejlettebb
módszereket. A PWC véleménye szerint nem adódik számottevő versenyhátrány abból, hogy
Európában az új tőkeegyezményt valamennyi banknak és befektetési vállalkozásnak
alkalmaznia kell. (Az USA nem kerül versenyelőnybe, mert a direktívát valamennyi
Európában aktív banknak alkalmaznia kell.) Ezzel szemben jogos lehet nemzeti diszkréciók
széleskörű megengedésére és a második pillér nem egységes alkalmazására vonatkozó
aggodalom.

Ugyanakkor a nagy befektetési szolgáltatók (E730k firms) tőkekövetelménye számottevően
növekedhet. Számukra a működési kockázatok tőkekövetelményének előírása egyértelmű
versenyhátrányt jelent. Bár jelenlegi tőkekövetelményük valószínűleg alacsonyabb a
szükségesnél, a tervezett, hirtelen szabályozási lépések nem feltétlenül kívánatosak és
kockázat arányosak. A verseny-semlegesebb szabályozás mindenképpen megköveteli a
kereskedési könyv tőkeszükségletének a felülvizsgálatát.

A PWC nem tartja valószínűnek, hogy az új tőkedirektíva prociklikus hatással jár (véleménye
szerint az ilyen hatás mérsékeltebb, mint a Basel I esetében), de figyelni kell a szabályozás -
esetlegesen ciklusokat mélyítő - következményeire. A stressz tesztek bevezetése és a
kockázati súlygörbék ellaposítása jelentősen enyhítette a potenciálisan prociklikus jelleget.

A jelentés 2002 és 2006 között összességében 20-30 milliárd Euróra (egy-egy nagy bank
esetében 80-150 millió euróra) becsli a Basel II bevezetés költségeit, amihez még
hozzájönnek a felügyeleteknél felmerülő költségek. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a
költségek egy része az új tőkedirektívától függetlenül is felmerülne; az egyezmény csak
felgyorsítja a fejlettebb módszerek alkalmazásának a bevezetését.
                                                      17



Érdekes adalék, hogy a bankok szerint a felügyeletek nem lesznek képesek a velük szemben
támasztott követelmények teljesítésére, míg a felügyeletek úgy vélik, hogy a bankok
felkészültsége nem olyan jó, mint azt magukról hiszik. Végeredményben az új tőkedirektíva a
kockázat érzékeny magatartás kikényszerítésén keresztül várhatóan hozzájárul a pénzügyi
stabilitás növekedéséhez. Az egyes cégek szintjén természetesen nehéz lehet az átmenet, s a
sok bizonytalanság nem könnyíti meg a felkészülést.

A CEBS3 április 29.-i dokumentuma a folytatni kívánt konzultációs gyakorlatról
A dokumentum szerint a CEBS feladatai a következők:
     az EU Bizottságnak való tanácsadás bankszabályozási ügyekben
     az EU direktívák konzisztens alkalmazásának és a felügyeleti gyakorlatok
      közelítésének az elősegítése
     a felügyeletek közötti együttműködés erősítése

A feladatok ellátása érdekében a CEBS széleskörű konzultációt tervez. A CEBS a
konzultációt nyíltan és transzparens módon kívánja lefolytatni a piaci szereplőkkel, a
fogyasztókkal és a banki szolgáltatások vég-felhasználóival, ha csak lehet konszenzusra
törekedve. A konzultációt követően minden esetben publikálják az adott témakörben hozott
döntéseket.

A CEBS publikálja éves munkaprogramját, bemutatva, hogy kikkel kíván konzultálni az
egyes témákban. A további konzultációs igényeket - ha tudják, és jogosnak találják -
beillesztik a programba.

A CEBS:
    megismerteti az érdekeltekkel, az EU Bizottságtól kapott felkéréseit, felhatalmazásait,
konzultatív javaslatokat készít,
    ha lehetséges, a javaslatokba befoglalja azok várható hatásait,
    ha szükséges, az egyes konzultációs fázisokban munkaanyagokat is készít
    szükség esetén szakértői csoportokat állít fel
    a konzultáció legszélesebb eszközeit veszi igénybe (Internet, írásbeli konzultáció,
       nyilvános meghallgatások, kerekasztal-, kétoladalú megbeszélések, stb.)

A CEBS - amint a rendelkezésére állnak - megosztja az információkat, és mindenkor a
tényleges véleményalkotáshoz elegendő konzultációs időszakot kíván biztosítani. A
legfontosabb ügyekben három hónapos konzultációs időszakot javasol. A Bizottság a kapott
észrevételeket megfontolja és nyilvánosságra hozza. Érdemben reagál az összes főbb
felvetésre. Ismételten konzultál, ha a vélemények lényeges problémákra mutatnak rá, vagy ha
a vélemények tükrében módosított javaslat alapvetően eltér az eredetitől. Publikálja a
végleges javaslatokat.

Ha a CEBS eltér a fent leírt gyakorlattól, annak indokát nyilvánosságra hozza. Szükség esetén
a CEBS felülvizsgálja a konzultációra vonatkozó álláspontját.
A konzultációs gyakorlatra vonatkozó tervezettel kapcsolatos véleményeket július 31-ig
várták.



3
    Committee of European Banking Supervisors: az Európai Bankfelügyeletek Bizottsága
                                              18

Az FBE válaszában üdvözölte a konzultációs gyakorlatra vonatkozó CEBS tervezetet,
kiemelve, hogy a Lámfalussy folyamat bankokra való kiterjesztését mindig is támogatta.
Véleménye szerint a második és harmadik szinteken csak akkor lehet megkezdeni a
szabályalkotást, ha az első szintű szabályok már kellően biztosak Az FBE kívánatosnak tartja
annak explicit kimondását, hogy a CEBS az érintett szakmai szövetségeket is bevonja a
konzultációba. Az Európai Bankföderáció a fontos témakörökben legalább három hónapos
konzultációs időszakot tart szükségesnek; s az elvi keretekben való megegyezés után egy
második konzultációs kört is indokoltnak lát (kivéve, ha a javaslat már az első körben stabil
támogatást élvez, illetve, ha a téma nem túl lényeges).

A Bázeli Bizottság májusi döntései

A Bázeli Bizottság május 11-én sajtóközleményben jelentette be, hogy megegyezésre jutottak
a korábban nyitva hagyott kérdésekben és az egyezmény végleges szövegét június végén
publikálják. (www.bis.org) A sztenderd és az alap IRB módszer 2006 végétől, a fejlett IRB
módszert egy évvel később vezetik be. Az alap IRB módszert választóknak 2006-ban kell
tőkeszükségletüket a régi és az új tőkeegyezmény alapján, párhuzamosan meghatározniuk,
míg a fejlett módszer esetében két éven keresztül (2006-ban és 2007-ben) szükséges a
párhuzamos számítás. Az alap és a fejlett IRB módszerrel meghatározott tőkeigény 2008-ban
nem lehet kisebb a Basel I alapján számított 90%-ánál, 2009-ben pedig a 80%-ánál. Az alap
IRB esetében 2007-ben 95% lesz az alsó küszöb.

A Bizottság megegyezett, hogy a rulírozó (revolving) lakossági hitelek tőkeszükségletét a
folyamatban lévő gyakorlati vizsgálatok eredményével összhangban állapítják meg. A
rulírozó lakossági hitelek korrelációját 4%-on rögzítették. Az új megállapodás szerint az ilyen
hitelek értékpapírosított pozícióinál az eddiginél jobban figyelembe veszik az ilyen
tranzakciók gazdasági természetét. Az értékpapírosított pozíciókhoz kapcsolódó hitelkeretek
kockázatát megosztják az eladó és a befektető között.

A Bizottság iránymutatást adott a recessziós időszakra vonatkozó veszteségráta (LGD)
meghatározását illetően, de egyelőre nem írta elő stressz helyzetre vonatkozó veszteségráták
számítását. Egyetlen olyan veszteségrátát kell meghatározni, ami tekintettel van a gazdasági
visszaesés időszakára is. A Bizottság egy lehetséges megoldásnak tekinti, hogy a bankok a
belső folyamataikban a várható veszteségráták meghatározását helyezzék a középpontba.
Eközben keresik a széleskörűen elfogadott konszenzust arra vonatkozóan, hogy hogyan kell
meghatározni a recessziós helyzetben a különböző kockázati kategóriákra vonatkozó
veszteségrátákat. A Bizottság várja a bankszektor megoldási javaslatait, s nyitott a további
párbeszédre.

A Bizottság továbbra is fontos alapelvnek tekinti, hogy az új szabályozás bevezetésével a
tőkekövetelmény általánosságban ne növekedjen, ugyanakkor az intézmények ösztönözve
legyenek a fejlettebb, kockázat érzékenyebb módszerek alkalmazására. A Bizottság a
bevezetés előtt még egyszer át fogja tekinteni az új tőkeegyezmény kalibrációját, a
tőkekövetelmény számításához alkalmazott mértékeket, s ha az nem biztosítja a fenti célokat,
megteszi majd a szükséges lépéseket. (Ez a gyakorlatban egy, egynél kisebb, vagy nagyobb
szorzószám bevezetését jelenti, a lefektetett keretek szerint meghatározott tőkeszükségletre. A
várt - nem várt veszteségre vonatkozó döntésből adódóan ez a szorzószám a QIS 3 adatait
figyelembe véve 1,06 lenne. A szorzószám végleges meghatározása a párhuzamosan folyó
vizsgálatok függvénye.)
                                                      19

A Bizottság közleménye ismételten hangsúlyozza a felügyeletek közötti együttműködés
fontosságát. Az anyabank szempontjából honos felügyeletnek és leányvállalatokat bejegyző,
befogadó országok felügyeleteinek együttműködésére vonatkozóan - az augusztusban
közzétetteken túl4- további elveket fogalmaz meg. Ezek szerint az anya és a befogadó
országok felügyeleteinek praktikus módon koordinálniuk kell információ igényüket. Ha a
befogadó ország felügyelete információt kíván szerezni a területén működő intézmény Basel
II bevezetésére vonatkozó, illetve áttérési (roll out) terveiről, akkor mielőtt a bankhoz
fordulna, az anyaország felügyeletétől kell megszereznie az információt. (Ez nem feltétlenül
zárja ki a befogadó ország felügyeletének közvetlen kapcsolatát a területükön működő
bankokkal, de biztosan erősíti a felügyeletek közötti együttműködést.) További alapelv, hogy
- a bevezetéssel kapcsolatos kiadások korlátozása és a felügyeleti erőforrásokkal való
takarékoskodás érdekében - a felügyeletek ne kettőzzék meg az engedélyezési és validálási
munkákat. A fejlettebb módszerek alkalmazásának az engedélyezése és validálása során az
anyaország felügyeletéé a főszerep. A befogadó ország felügyelete ehhez megfelelő
információval járul hozzá, és alapvetően meg kell bíznia az anyaország felügyeletének az
ítéletében.

A Bizottság reagált a működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerekkel
(AMA) való meghatározásának, az anya és befogadó országok felügyeletei által történő
elfogadásának elveire5 vonatkozó anyagához fűzött megjegyzésekre és kérdésekre. A
Bizottság továbbra sem határozta meg, hogy mit kell jelentős (szignifikáns) leányvállalatnak
tekinteni (a javaslat szerint erre az AMA-t egyedileg is alkalmazni kell). Világossá tette
azonban, hogy javaslata szerint csak a nemzetközileg aktív leánybankok kezelendők
jelentősként. A nemzetközileg nem aktív leánybankok működési kockázata
tőkekövetelményének egyedi előírása a befogadó ország hatásköre. Az új tőkeegyezmény
bevezetése során az anya és a befogadó ország felügyeletének a feladata lesz annak
meghatározása, hogy mely leányvállalatot kell jelentősnek tekinteni. Azokban az esetekben,
ha az AMA-t csoport és leányvállalati szinten is alkalmazzák, akkor az AMA modellek
felügyeleti elfogadását az anyaországnak kell koordinálnia.

Az AMA-t alkalmazó csoport nemzetközileg aktív leányvállalatának nem kell AMA-t
használnia a működési kockázat tőkekövetelményének a meghatározására, választhat
egyszerűbb módszert is. Ugyanígy a nemzetközileg aktív, jelentős leányvállalat választhatja
az AMA-t, miközben a csoport egésze egyszerűbb módszert alkalmaz. Az ilyen típusú
„részleges használat” hosszabb ideig is fennmaradhat anélkül, hogy sértené a szabályokat. A
Bázeli Bizottság elvárja, hogy a felügyeletek a részleges használat szabályait rugalmasan
alkalmazzák, ösztönözvén a fejlettebb módszerek alkalmazását, de nem megengedve, hogy a
szervezetek a kedvezőbb tőkekövetelmény alapján válogassanak a módszerek között
(kimazsolázás).

Az AMA-t egyedileg is alkalmazó jelentős lányvállalat minden tekintetben kihasználhatja a
csoport erőforrásait és eredményeit működési kockázata tőkeszükségletének
meghatározásakor. A csoportra vonatkozó eredmények leányvállalati kiigazítási folyamata
transzparens kell, hogy legyen a befogadó ország felügyelete, illetve a leányvállalat
igazgatósága számára. A Bizottság nem osztja azt a véleményt, hogy a kockázatukat üzletági
alapon menedzselő csoportok jelentős leányvállalatai nem lesznek majd képesek az ún.
használati (use) teszt feltételeinek a kielégítésére.

4
  Az új akkord határon átnyúló bevezetésének magas szintű alapelvei (High-level princeples for the cross-border
implementation of the New Accord, August 2003.)
5
  Principles for home-host recognation of AMA operational risk capital, January 2004.
                                                     20



A Bázeli Bizottság a jövőben arra összpontosítja erőfeszítéseit, hogy biztosítsa az új
tőkeegyezmény konzisztens bevezetését, s meghatározza az ezt elősegítő, illetve hátráltató
kulcstényezőket, s továbbra is kész az iparággal folytatott párbeszédre.

CEBS konzultációs anyagok a második pillérről és a kiszervezésről

A CEBS május 24-én egy újabb konzultációs dokumentumot bocsátott ki a felügyeleti
felülvizsgálati folyamat második pillér alatti alkalmazásáról. Az új szabályozás fontos eleme a
belső tőkemegfelelés mérési folyamat (BTMF)6, amelynek módszerét az intézményeknek
maguknak kell meghatározniuk és kifejleszteniük. A belső tőkemegfelelés mérési folyamatra
a CEBS 11 felügyeleti alapelvet határozott meg. Ezek a következők:
     Minden intézménynek rendelkeznie kell BTMF-fel , amely a tőkemegfelelést a
        kockázati profil fényében értékeli.
     A BMTF a hitelintézet felelőssége, kialakításakor minden intézménynek saját adatait,
        információit és definícióit kell használnia.
     A BMTF-nek arányban kell állnia az intézmény természetével, méretével, kockázati
        profiljával és tevékenységének komplexitásával.
     A BTMF-et formálisan el kell fogadni, a tőkére vonatkozó belső politikát
        dokumentálni kell, mindez az intézmény vezető testületének a felelőssége.
     A BTMF integráns része kell legyen a hitelintézet vezetési folyamatának, döntési
        kultúrájának.
     A BTMF-et rendszeresen felül kell vizsgálni.
     A BTMF-nek kockázati alapúnak kell lennie.
     A BTMF-nek átfogónak, minden kockázatra kiterjedőnek kell lennie.
     A BTMF-nek előre tekintőnek kell lennie.
     A BTMF-nek megfelelő mérési és becslési folyamaton kell alapulnia. Nincs egyetlen
        helyes módszer.
     A BTMF-nek elfogadható (ésszerű) eredményt kell adnia.

Az új szabályozásban a második pillér másik fontos eleme a felügyeleti felülvizsgálati és
értékelési folyamat (a továbbiakban FFÉF7). Ennek 11 felügyeleti elve a következő:
     Az FFÉF a kockázat-alapú felügyeleti tevékenység integrált része.
     Az FFÉF-nek minden szabályozott intézményre (így minden hitelintézetre) ki kell
        terjednie.
     Az FFÉF-nek az intézmény, vagy csoport minden tevékenységét le kell fednie.
     Az FFÉF minden lényeges kockázatra és az azokkal kapcsolatos kockázatkezelésre,
        belső kontrollra ki kell, hogy terjedjen.
     Az FFÉF során értékelni kell, és felül kell vizsgálni az intézmény BTMF-jét.
     Az FFÉF során felül kell vizsgálni a szabályozási minimális tőkeszükségletnek való
        megfelelést.
     Az FFÉF során azonosítani kell a létező vagy lehetséges problémákat, legfontosabb
        kockázatokat, a kontroll és a kockázatkezelés hiányosságait, és meg kell becsülni,
        hogy a BTMF eredménye mennyire megfelelő.
     Az FFÉF hiányosságok esetén azonnali intézkedésekhez kell, hogy vezessen.
     Az FFÉF eredményét közölni kell az intézmények felső vezetésével, ideértve a vezetés
        által megteendő intézkedéseket, illetve a felügyeleti lépéseket.


6
    Angolul: ICAAP – Internal Capital Adequacy Assessment Process
7
    Angolul SREP – Supervisory Review and Evaluation Process
                                            21

    A FFÉF-t formálisan évente legalább el kell végezni, annak érdekében, hogy mindig
     aktuális és pontos legyen.
    Az FFÉF részletessége és mélysége egyrészt függhet az intézmény üzleti
     tevékenységének, kockázatainak méretétől, az intézmény összetettségétől, másrészt az
     irányítás, kockázatkezelés és kontroll-rendszereinek fejlettségétől.

A felügyeleti felülvizsgálati folyamattal foglalkozó CEBS dokumentum számos ponton
visszautal a már korábban, április végén a kiszervezésről közreadott konzultációs anyagra. A
CEBS a kiszervezéssel kapcsolatban szintén 11 felügyeleti elvet fogalmazott meg:
     A stratégiai és alapvető vezetői funkciók és felelősségi körök nem szervezhetők ki.
     A kiszervezéssel kapcsolatos kockázatok megfelelő kezeléséért a kiszervező
       hitelintézet felső, operatív vezetése a végső felelős.
     A hitelintézetnek különös gonddal kell eljárnia akkor, ha lényeges tevékenységet
       szervez ki, azaz olyat, ahol a kiszervezés révén kapott szolgáltatás gyenge minősége
       vagy a szolgáltatás kiesése lényegesen kihat a hitelintézet üzletmenetének
       folytonosságára, vagy a felügyeleti követelményeknek a teljesítésére.
     A nem jelentős, nem alapvető tevékenységek kiszervezését nem szabad korlátozni.
     A kiszervező hitelintézetnek rendelkeznie kell kiszervezési politikával, amely
       tartalmazza a rendkívüli helyzetekre vonatkozó terveket és a kiszervezés
       megszüntetésének stratégiáját is.
     A kiszervezési politikának meg kell követelnie a kiszervezési szerződéssel kapcsolatos
       kockázatok kezelését is.
     Minden kiszervezésre vonatkozó megállapodást formálisan (írásban) kell megkötni, és
       a szerződésnek átfogó módon minden fontos kérdésre ki kell terjednie, ideértve a
       szolgáltatás pontos meghatározását, a teljesítményre vonatkozó mennyiségi és
       minőségi követelményeket, a felelősségi köröket.
     A kiszervezett tevékenységet ellátó céggel szolgáltatási színvonal biztosítására
       vonatkozó megállapodást (service level agreement, SLA) kell kötni.
     A felügyeletek számára biztosítani kell a jogot, hogy a kiszervezett tevékenységet
       végző cégtől információt kérhessenek, illetve annál helyszíni vizsgálatot végezzenek,
       vagy végeztessenek.
     A felügyeleteknek figyelembe kell venniük azt a koncentrációs kockázatot, amely
       abból származik, hogy egy szolgáltatóhoz több engedélyköteles intézmény szervezi ki
       tevékenységét.
     A felügyeleteknek azokat a kockázatokat is vizsgálniuk kell, amelyek azáltal
       keletkeznek, hogy az a társaság, ahová valamely tevékenységet kiszerveztek, maga is
       alvállalkozókat vesz igénybe, és ily módon egy „kiszervezési láncolat” jön létre.
(Az ismertetett konzultációs dokumentumokhoz a CEBS július 31.-ig várta az észrevételeket.)

A kereskedési könyv tőkeszükségletének felülvizsgálata

Az új tőkeegyezmény bevezetése előtt feltétlenül szükséges a kereskedési könyvi szabályozás
felülvizsgálata. Ennek érdekében a Bázeli Bizottság és az IOSCO közös munkacsoportot
alakított, amely elsőször májusban találkozott az iparági szövetségek, köztük az FBE
képviselőivel. Az FBE javasolta a munkacsoportnak, hogy 2005. márciusáig fejezze be a
felülvizsgálatot és tegye közzé az eredményt, hogy azt belefoglalhassák a tőkemegfelelési
direktívába. A munkacsoport nem vállalt elkötelezettséget a határidőre vonatkozóan, de
bizonyos résztémákat illetően elfogadta a javasolt határidőt. Az iparág képviselői a
partnerkockázat megfelelő kezelését és a hitelkockázat mérséklésével kapcsolatos témákat
ítélték a legfontosabbnak. Hangsúlyozták, hogy az egyes résztémákat egymással
                                             22

összefüggésben kell megtárgyalni, így a partner-kockázat esetében együtt kell kezelni az OTC
derivatívák és repok partnerkockázatát, a rövid távú hitelkockázatot, valamint annak
tisztázását, hogy helyes-e tőkekövetelményt előírni a meghiúsult (nem teljesült)
tranzakciókra. A hitelkockázat mérséklésénél a kétszeres nemteljesítés, illetve a kereskedési
könyvi tételek áru fedezetének jobb elfogadása egyaránt tisztázandó.

A Bázeli Bizottság júniusi és az Európai Bizottság júliusi dokumentuma

A terveknek megfelelően június végén megjelent az új tőkeegyezmény végleges szövege,
mely a korábbi dokumentumoktól eltérően „A tőke mérés és a tőke sztenderdek nemzetközi
konvergenciája - felülvizsgált keretek” címet viseli. Az egyezmény a harmadik konzultációs
csomaghoz képest a Bizottság 2003. októberi, 2004. januári és májusi közleményeiben
bejelentettek szerint módosult.

A Bizottság kinyilvánította, hogy hosszú távon további munka szükséges a figyelembe vehető
tőke elemeinek definiáláshoz, ami nem zárul le az új tőkeegyezmény bevezetése előtt. A
Bizottság azt is világossá tette, hogy figyelemmel kíséri a bankok hitelkockázati modelljeinek
a megfelelőségét (teljesítményét) és bankok közötti összehasonlíthatóságát. A fejlett IRB
módszert átmenetnek tekinti a hitelkockázat pusztán szabályozói nézőpontú mérése és a belső
hitelkockázati modellek között.

A tőkeegyezmény elfogadása után az Európai Bizottság is tartotta magát az önmaga számára
szabott menetrendhez; július közepén közzétette az új tőkedirektíva tervezetét, amely
formailag a 2000. évi 12. „bankkonszolidációs” irányelv és a hitelintézetek és befektetési
vállalkozások tőkemegfelelésére vonatkozó 1993. évi 6. irányelv módosítását jelenti.

2. Számviteli Bizottság
IAS 39 - A kamatkockázat fedezése

Miután „A kamatkockázat portfolió szintű fedezésének valós értékű fedezeti számvitele” (Fair
Value Hedge Accounting for a Portfolio Hedge of Interest Rate Risk) című munkaanyagot
(Exposure Draft), az FBE nem tartotta elfogadhatónak, alternatív javaslatot dolgozott ki a
probléma kezelésére. A kamatmarzs fedezésére vonatkozó javaslat (Interest Rate Margin
Hedge (IRMH Proposal)) lényeges előrelépést jelent az alábbi fő szempontokat illetően:
    Teljesen összhangban van a bankok kockázatkezelési gyakorlatával,
    Kielégítő megoldást adna a látraszóló betétek kezelésére,
    Csökkentené a tőkében okozott volatilitást.

Az IASB - bár elvileg nem zárkózott el a javaslattól – nem is támogatja azt, s csupán a cash-
flow hedging egy változatának tekinti, nem pedig a fedezeti ügyletek elszámolása harmadik
típusának. Az IASB csak úgy hajlandó tárgyalni a javaslatról, ha a nyereség/veszteség a tőkét
változtatja. Nem világos, hogy az IASB elfogadja-e a látraszóló betétek figyelembe vételét,
illetve félő - hogy, mint a macro hedging esetében - nem jól állapítaná meg a fedezeti
ügyletek hatékonysági kritériumait. Összességében elképzelhető, hogy az IASB kifogásaival
éppen az IRMH javaslat fő erényeit teszi semmissé.

Az FBE és az IASB június 8-i találkozóján az IASB hajlandónak mutatkozott tárgyalni az
IRMH javaslatról, így megegyezés született egy munkacsoport létrehozásáról. A szabvány
módosítására az alábbi ütemterv született:
június-szeptember     munkacsoport ülések
                                                      23

október           Igazgatósági megbeszélés
november/december szabványtervezet (Exposure draft)
2005 közepe       módosított szabvány.

Középtávon szükséges az IAS 39 szabvány átfogó áttekintése, s annak felülvizsgálata, hogy a
fedezeti ügyletek kezelésének különböző megközelítései általánosan elterjedtté váltak-e, s
nincs-e szükség ésszerűsítésükre. 8

IAS 39 - Fair value option

Az IAS 39 felülvizsgálata során az IASB javaslatot tett bármely pénzügyi instrumentum valós
értékű számbavételének a választhatóságára (Fair value option (FVO)). Az IAS 39 módosítási
javaslatára válaszolók többsége egyetértett ezzel a megközelítéssel. Ugyanakkor - főként a
szabályozó és felügyeleti hatóságok részéről - érkeztek olyan észrevételek, amelyek felhívták
a figyelmet a „valós értékű opció” rossz értelemben vett kihasználásának a lehetőségére.
Azzal érveltek, hogy az FVO olyan instrumentumokra is választható, melyek értéke nem
ellenőrizhető, szubjektív, s rajtuk keresztül a nyereség-veszteség pozíció befolyásolható. Az
opció csökkentés helyett növelheti az eredmény volatilitását. Az FVO kötelezettségekre való
alkalmazása lehetővé tenné, hogy egy társaság nyereséget vagy veszteséget mutasson ki saját
hitelképessége (fizetőképessége) változása következtében.

A kritikák fényében az IASB indítványozza az FVO alkalmazásának szűkítését, törekedvén az
előnyök megtartására. Limitálni kívánják azon pénzügyi eszközök és források körét,
melyekre az FVO választható azokra az instrumentumokra, amelyek valós értéke
ellenőrizhetően megállapítható (verifiable).

Az IAS 39 FVO használatára vonatkozóan az IASB áprilisban új munkaanyagot bocsátott ki,
amelyben hat kérdést fogalmaz meg a módosított javaslattal kapcsolatban. A munkaanyaghoz
július 21-ig várták az észrevételeket.

Az FBE illetve az EFRAG9 a munkaanyagra vonatkozó válaszaikban hangsúlyozták, hogy a
szabályozó hatóságok véleményével ellentétben az európai bankok gyakorlati és elméleti
megfontolások alapján mindvégig a valós értékű számbavétel széleskörű választhatósága
mellett voltak. A szabályozó hatóságok által felvetett problémák az FVO korlátozása helyett
más módokon volnának kezelhetők. Az IASB módosító javaslatában kitűzött célok elérését a
munkaanyag valójában nem biztosítja. Nem kezeli megfelelően azt a feltétlenül jogos
felvetést, hogy az intézmény adósságának leértékelése (hitelképességének romlása) ne
vezethessen eredménynövekedés kimutatásához. Például, ha egy kötelezettség egy, vagy több
beágyazott származékos ügyletet tartalmaz, úgy továbbra is lehetséges a valós értéken történő
számbavétel (s ezáltal pozitív eredmény kimutatása). Ezentúl az FVO választhatóságának a
korlátozása bizonyos esetekben maga is hozzájárul az eredmény kimutatásban jelentkező
volatilitás növekedéséhez; s fenntartja azt az asszimetriát, ami egy pénzügyi eszköz valós
értéken való, míg a hozzátartozó forrás amortizált költségen való számbavételéből ered.



8
  Július elején az IASB sajtóközleményben jelentette be, hogy javaslatot tesz az IAS 39 szabvány három kisebb,
a vitatott kérdéseket nem érintő, de a bevezetést megkönnyítő módosítására. A javaslathoz október 8-ig várják a
véleményeket.
9
   European Financial Reporting Advisory Group (A pénzügyi beszámolókkal foglalkozó európai tanácsadó
testület)
                                                24

Nehezen értelmezhető és nincs összhangban a többi IAS szabvánnyal az „ellenőrizhetőség”
feltételként való bevezetése a valós értéken történő számbavétel alkalmazhatóságához. Nem
világos, hogy ez a kategória mennyiben más, mennyiben szigorúbb, mint a „megbízhatósági”
(reliable) feltétel. Az ellenőrizhetőségi kritérium bevezetése számottevően korlátozza azoknak
az instrumentumok a körét, melyekre az FVO alkalmazható. Az FVO alkalmazhatóságát a
bankok kockázat kezelési gyakorlatát figyelembe véve, azon az elvi alapon kell megengedni,
hogy kizárhatók legyenek a vegyes számviteli modellből eredő inkonzisztenciák.

A bankok számára a FVO jelenleg érvényes, minden - a feltételeket teljesítő - pénzügyi
instrumentumra kiterjedő választhatósága gyakorlati szempontból feltétlenül előnyös, hiszen
megkönnyíti a fedezeti ügyletek közgazdasági tartalomnak megfelelő számbavételét. Ezért az
FBE az IASB módosítási javaslatával szemben a jelenleg érvényes szabályozás megtartását
tartja támogatandónak, és ellenzi az FVO minden további - a mostani javaslatban szereplőhöz
képesti - korlátozását is.

IAS 39 szabvány európai befogadása

Az IAS 39 szabvánnyal szemben hangoztatott súlyos fenntartások ellenére EFRAG előzetes
véleményében az IAS 3210 és az IAS 39 szabványok befogadását javasolta az Európai
Bizottságnak. Az IAS 39 esetében a Technikai Szakértői Bizottság 11 tagjából 6 a befogadás
ellen szavazott, de ez nem volt elég az elutasításhoz szükséges kétharmados többséghez, így
végül az EFRAG nem tett javaslatot az IAS 39 szabvány befogadására vonatkozóan. A
szabványt elutasítók egyetértettek abban, hogy sürgetően szükséges a pénzügyi
instrumentumok megjelenítésére és értékelésére vonatkozó egységes európai szabvány
elfogadása. Ugyanakkor a jelenlegi IAS 39-et elfogadhatatlannak tartják, mert alkalmazása a
nagy volumenű fedezeti ügyletekkel rendelkező bankoknál a pénzügyi beszámoló
minőségének jelentős romlását idézné elő. A szabvány nem teljesíti az érthetőség,
lényegesség és összehasonlíthatóság kritériumát, valamint az igaz és valós kép elvet.

Az FBE az IAS 39 európai befogadás előtti változtatásának a szükségessége mellett foglalt
állást. Frits Bolkestein európai biztosnak írt levelében az Európai Bankföderáció hangsúlyozta
az IAS nyilvánosan jegyzett társaságok általi alkalmazása melletti elkötelezettségét.
Ugyanakkor az IASB által elfogadott szabványnak az európai piaci viszonyokat is figyelembe
kell vennie ahhoz, hogy a közös európai szabvány része legyen. A szabvány fedezeti
ügyletekre vonatkozó szabályai szükségtelenül komplexek és nincs mögöttük egy modell,
amely összhangban lenne a (fedezeti ügyletek alapját képező) kockázatkezelési célokkal. A
fedezeti ügyletekre vonatkozó szabályok megváltoztatása - amihez az FBE által kidolgozott
modell jó alapot jelenthet - a szabvány európai befogadásának az előfeltétele. A fedezeti
ügyletekre vonatkozó szabályok javítása enyhítheti a szakma FVO szűkítésével kapcsolatos
ellenállását. A szabvány áttekintésekor figyelembe kell venni a bankok által felvetett további
problémákat is. A levél hangsúlyozza, hogy koncentrált erőfeszítés szükséges az IAS 39
kijavításához és következményeinek megértéséhez, ami feltételezi az IASB és az európai
bankszektor megváltozott viszonyát.

Az FBE a fentivel azonos tartalmú levelet küldött egyebek között az IASB, a Bázeli
Bizottság, az Európai Központi Bank, az EFRAG és a CESR-Fin elnökének. Az IAS 39
szabvány átdolgozásának szükségességére vonatkozó álláspontját június 11-i
sajtóközleményében nyilvánossá tette.
10
  IAS 32 Financial Instruments: Disclosure and Presentation (Pénzügyi instrumentumok: Közzététel és
bemutatás
                                                      25


Az Európai Bizottság a különböző véleményeket mérlegelve hajlik arra, hogy az IAS 39
szabvány részleges európai befogadására tegyen javaslatot. A szabványból így kimaradnának
a fedezeti ügyletek számbavételére vonatkozó szabályok, illetve az FVO széleskörű
választhatósága, melynek módosítása valószínűsíthető. A Bizottság úgy véli, hogy a
szükséges módosításokról megegyezés születik, s 2005 során elfogadják az új szabványt.

Az FBE a szabványt jelenlegi formájában nem tartja bevezethetőnek. A fedezeti ügyletek
elszámolásának a megoldatlansága és az FVO korlátozása semmiképpen sem elfogadható a
szakma számára. Az elhalasztás és a részleges bevezetés esetleges előnyeit és hátrányait
illetően megosztott a tagországok véleménye, de abban egyetértettek, hogy mindkét megoldás
közelebb vihet ahhoz, hogy az IASB-nél elérjék a problémák elfogadható kezelését.

A Bázeli Bizottság az IFRS11 és a szabályozói tőke viszonyáról

A Bázeli Bizottság júniusi és júliusi sajtóközleményében szólította fel a nemzeti
felügyeleteket, hogy az IFRS alkalmazásából adódó bizonyos változtatásokat ne engedjenek
figyelembe venni a szabályozói tőke meghatározásakor. Így a cash-flow fedezeti ügyletek
valós értékű nyeresége és vesztesége, valamint az intézmény saját hitelkockázatának
változásából származó nyeresége és vesztesége nem számítható be a tőkébe. A Bizottság
egyelőre ugyancsak nem ajánlja módosítani a tőkét a kereskedési könyvi tételek
meghatározása, a kötelezettség/tőke besorolás, az immaterális javak (ideértve a goodwill-t), a
halasztott adók, a nyugdíjköltségek, a részvényopciók költsége és a leasing IFRS szerinti
kezeléséből eredően.

A Nemzetközi Számviteli Szabvány Bizottság Alapítványa12 alapszabályának az áttekintése

Az FBE az IASC Alapítvány alapszabályának a felülvizsgálata kapcsán kritikus levelet írt az
alapítvány elnökének, amelyben összegezte az IAS 39 szabvánnyal kapcsolatos, mindeddig
sikertelennek bizonyult konzultációs folyamat tanulságait. Az FBE a legfontosabb
problémának a következőket látja:
       Az IASB technikai javaslatainak kidolgozását nem előzi meg közös víziók és célok
          kialakítása. Az IAS keretekkel való kompatibilitás mellett nem vizsgálják a
          tervezett szabvány közgazdasági, illetve üzleti hatását, s nem törekednek a
          számviteli és a szabályozói szempontok összhangjának a megteremtésére. A
          számviteli és szabályozói szempontok koherenciája alapvető és törekedni kell arra,
          hogy igényeik egyetlen egységes adatbázisból, illetve egyetlen integrált információs
          rendszerből kielégíthetőek legyenek. Az FBE azt szeretné, ha a projektek egy széles
          körű nyílt vitában indulnának, melyben nagyobb figyelmet fordítanának a
          szabványok üzleti hatására, illetve érthetőségére.
       Nem kielégítő az IASB tervezeteivel kapcsolatos konzultációs folyamat. Nagyobb
          teret kellene szentelni a nyílt konzultációnak, melyek során az IASB jobban
          megérthetné, illetve ütköztethetné a véleményezők szempontjait. Fontos volna, hogy
          a meggyőző, jól alátámasztott vélemények megfelelően tükröződjenek a tervezetek
          átdolgozása során.
       Az IASB az US GAAP-hez való közelítést fontosabbnak tekinti a szabványok
          minőségénél. Az US feltételekből kiindulva mély és likvid piacot feltételez, ahol a


11
     International Financial Reporting Standards (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványok)
12
     International Accounting Standards Committee Foundation
                                                    26

            pénzügyi eszközök könnyen eladhatók, vagy értékpapírosíthatók, miközben ez nem
            felel meg a valóságnak.

     Az alapszabállyal kapcsolatos konkrét kérdésekre13 válaszolva az FBE hangsúlyozza, hogy
     az IASB jelenlegi földrajzi összetétele nem megfelelő: az IFRS alkalmazása mellett
     elkötelezett országok alul-, az angol-amerikaiak túlreprezentáltak. Az Igazgatóságnak
     kiegyensúlyozottabbnak kellene lennie a tagok auditori, szabványalkotói és felhasználói
     hátterét illetően. Fontos lenne, hogy az IASB-nek olyan tagjai is legyenek, akik a
     gyakorlatba visszatérve használják a maguk által elfogadott szabványokat. Az
     alapszabályban lefektetett konzultációs elvek megfelelőek, de el kell érni azok tényleges
     alkalmazását. Az IASB nem hagyhatja figyelmen kívül a javaslatait ellenző kritikai
     észrevételeket, olyan kompromisszumokat kell találni, melyek az észrevételt tevők többsége
     számára elfogadható. Az FBE javasolja, hogy a tanácsadó testületek alkalmazása általános
     gyakorlattá váljon és kezdeményezi egy bankszámviteli állandó tanácsadói testület
     felállítását. Ugyancsak javasolja, hogy minden szabvány tervezetet gyakorlati (field)
     tesztnek kelljen alávetni és, hogy a teszt eredményét a tervezettel együtt publikálják.

Az IAS 3014 felülvizsgálata

     Az IAS 30 módosítására vonatkozó tervezet (Exposure draft) hamarosan elkészül. A
     módosított szabvány csak a pénzügyi kockázatok nyilvánosságra hozatalára terjed ki a többi
     nyilvánosságra hozatali kritérium átkerül az IAS 32-be. Az IAS 30 lehetővé teszi az
     intézményeknek, hogy megmagyarázzák, mit tekintenek tőkének.

3. Az EU összbanki pénzforgalmi szervezete (EPC)

A pénzforgalom legjelentősebb páneurópai banki szervezete, az Európai Pénzforgalmi Tanács
(EPC) júniusban tartotta közgyűlését. Bár az eseménynek sok formai eleme volt (ideiglenes
alapszabály véglegesítése, tisztújítás, szervezeti felépítés módosítása stb.), de mindezek
érdemben befolyásolják az összes európai bank pénzforgalmának alakulását. Különösen az új
munkacsoporti struktúra és e munkacsoportok feladatkijelölése, valamint éves munkatervének
elfogadása lényeges, hiszen megnevezi az új prioritásokat.

A jövőben hat munkacsoportban folyik az érdemi munka:
     az elektronikus átutalásokért felelős munkacsoport egyik fő feladata az EPC eddigi 2
      legfontosabb szabványának (a gyors és automatizált, határon átnyúló fizetéseket
      lehetővé tevő: CREDEURO és ICP szabványnak) a karbantartása, továbbfejlesztése,
      míg a munkacsoport új hangsúlyos feladata a mobil fizetések fejlesztése,
     külön munkacsoportot hoztak létre a csoportos beszedés európai rendszerének
      megvalósítására. Az EPC a kérdéssel kapcsolatos legfontosabb döntéseit már
      meghozta és ez alapján az egész euróövezetre kiterjedő rendszernek (Pan-European
      Direct Debit scheme –röviden: PEDD) 2 éven belül működnie kell. A PEDD
      kezdetben párhuzamosan működne a nemzeti rendszerekkel, majd fokozatosan – a
      nemzeti bankközösségek döntésének függvényében – átvenné a nemzeti rendszerek
      feladatát,



13
  Lásd a Magyar Bankszövetség 2003. negyedik negyedéves beszámolóját
14
  IAS 30 Disclosures in the Financial Statements of Banks and Similar Financial Institutions (Közzétételek a
bankok és hasonló pénzügyi intézmények pénzügyi kimutatásaiban)
                                              27

      a bankkártya munkacsoport, amely a nemzeti kártyarendszerek fokozatos
       megszüntetését és a két nagy bankkártya-társasággal (Europay, VISA) szemben az
       európai szempontok fokozott érvényesítését kapta feladatul,
      a készpénzzel foglalkozó munkacsoport feladata a készpénzforgalom csökkentését is
       magában foglaló, készpénzgazdálkodási nemzeti stratégiák kidolgozásának
       felügyelete, összehangolása.

A 4 „alapcsoportot” 2 kisegítő munkacsoport támogatja:
    az un. infrastruktúra munkacsoport felelős az egyes munkacsoportok által igényelt,
       egész Európában alkalmazandó szabványok kidolgozásáért (ebben nagy segítséget kap
       a nagytekintélyű Európai Bankszabványügyi Szervezettől, az ECBS-től, amelyet az
       EPC integrálni fog a szervezetébe),
    a jogi munkacsoport a többi munkacsoportban felmerült, jogi természetű problémák
       megoldásában segédkezik.

Az EPC jelentőségére tekintettel, valamint Magyarország EU tagságát figyelembe véve, élni
kívántunk a lehetőséggel, hogy a magyar bankrendszer 1 képviselőt jelölhet az EPC tagságra.
A Fizetési Rendszer Fórum (FRF) – az EPC hazai „tükörszervezete” – megválasztotta a
magyar tagjelöltet. A Bankszövetség megküldte az EPC illetékes szervéhez a jelölést, kérve
egyúttal, hogy az EPC júniusi közgyűlésén a magyar képviselő már tagként vehessen részt.
Valószínűleg adminisztrációs problémák miatt a magyar tagfelvétel nem történt meg, amiért a
Bankszövetség elnöke határozott hangú levélben tiltakozott az EPC újraválasztott elnökénél.
Az elnök a levél kézhezvételét követően azonnal válaszolt és elnézést kért a történtek miatt, s
egyúttal ígéretet tett, hogy az őszi közgyűlésükön pótolják a mulasztásukat.

Az EPC tagságban nem csak mi reménykedtünk, hanem az osztrák bankos kollégák is. A
szervezet alapszabálya szerint ugyanis az EPC második legjelentősebb szervébe, a
Koordinációs bizottságba 4 EPC tag jelölhet 1 képviselőt, ezért felkérték a magyar tagjelöltet,
egy bécsi megbeszélés keretében alakítsák ki az együttműködés feltételeit, s járuljon hozzá,
hogy Ausztria képviselhesse a magyar, cseh, szlovák és természetesen az osztrák érdekeket.

A találkozóra még a júniusi EPC közgyűlés - tehát a meghiúsult tagfelvételünk - előtt került
sor. A résztvevők hozzájárultak, hogy Ausztria képviselje (a következő 2 éves választási
ciklusban) a 4 országot és megállapodtak a jövőbeni együttműködés, információcsere
módjáról.

Az osztrák tárgyaló fél – aki egyébként az EPC alapító tagja és az egyik munkacsoport elnöke
– fontosnak tartotta, hogy a tagjelöltek részére tartalmas tájékoztatást adjon az EPC
működésének belső, kívülállók számára nem ismert mechanizmusáról, a különböző
érdekcsoportok szerepéről. Rámutatott, hogy az EPC mindenben szorosan együttműködik az
Európai Központi Bankkal, az EKB szakértői minden fórumukon részt vehetnek
megfigyelőként, viszont a megbeszélés tárgyát képező Koordinációs Bizottság az egyedüli,
ahol a kereskedelmi bankok képviselői maguk között dönthetik el a pénzfogalmi szakma
fontos kérdéseit. Ígéretet kaptunk, hogy a döntések előtt - megfelelő tájékoztatás alapján -
kikérik a véleményünket.

Az osztrák bankszakember felhívta a figyelmet, hogy csak látszólagos a kívülállásunk az
eurózónát illetően, hiszen az EPC lényegi projektjei (páneurópai klíringrendszer, páneurópai
csoportos beszedési rendszer) noha euró-fizetésről szólnak, minden EU országot érintenek,
mivel adott országban legalább 1 ponton fogadni és az illetékes bankszámlára továbbítani kell
                                               28

tudni az euró tételeket. Nem célszerű továbbá, ha egy EU tagország kimarad az új EU
pénzforgalmi jogszabály (New Legal Framework) egyezetési folyamatából. Külön felhívta a
figyelmet az euró számlapénz és különösen a készpénz bevezetésnek megfelelő időben
történő előkészítésére, ami hatalmas tervezési, fejlesztési, informatikai és logisztikai feladat;
véleménye szerint legalább 4 év kemény munka szükséges a jó felkészüléshez.

A Munkacsoportokban - noha a tagországoknak van jelölési joguk – nem ország-képviselők,
hanem nagy munkabírású, széles látókörű, kiváló szakemberek dolgoznak, akik gyakran
munkaidejük 35-40 %-át is e területnek szentelik. A munkacsoportokban nincs megfigyelői
státusz, a magukat nem képviselő országok az EU-s banki érdekképviseleteik révén
tájékozódhatnak. Az itt folyó munka jelentőségére tekintettel a résztvevőkről a munkacsoport
elnöke – szigorú szakmai mérlegelés után – dönt, s joga van bármely jelölést szakmai indokok
alapján elutasítani.

Bár jelenleg nem vagyunk az EPC tagjai, a Magyar Bankszövetség európai bankképviseleti
szervezete folyamatosan tájékoztat minket az EPC-ben folyó munkáról. Új munkastílust jelent
számunkra, hogy az EPC azt kéri a nemzeti bankközösségektől, hogy az általa EU szinten is
érvényesíteni próbált összbanki véleményt igyekezzünk nemzeti szinten is képviselni és
meggyőzni a nemzeti hatóságokat (a mi esetünkben a jegybankot, a PM-et, a felügyeletet),
hogy a különböző EU bizottságokban – amelyekben az adott tervezet véleményezésre kerül –
hasonló álláspontra helyezkedjenek.

E módszer kipróbálására is sor került, ugyanis az EU pénzforgalmi irányelvének (NLF)
tervezetéről egyeztetést hívott össze a Pénzügyminisztérium, s a Bankszövetség – miután
néhány bankos szakértővel is konzultált a problémákról – az EU összbanki véleményéről
igyekezett meggyőzni az értekezlet résztvevőit. A hatályos magyar pénzforgalmi szabályozás
lényegében megfelel az EU-énak, s a többi európai bank tervezettel kapcsolatos problémái a
mienkkel egyezőek (pl. elektronikus úton történő fizetéseknél, különösen a bankkártyánál
túlzottnak tartjuk az előírt banki felelősséget, rendezetlenek a tervezet alapfogalmai, ezért
tisztázatlan, hogy az egyes szabályok milyen fizetésekre vonatkoznak)

A megbeszélés résztvevői hasznosnak ítélték a konzultációt, s megfontolják azt a
bankszövetségi javaslatot, hogy a jövőben az EU szintű tervezeteket közösen, lehetőleg az
FRF keretében vitassuk meg.

4. ECBS (European Committee for Banking Standards)

Az EPC (European Payment Council) és az ECBS szoros együttműködése következtében
szükségessé vált az ECBS szervezetét az EPC struktúrájához igazítani. A tervezett szervezeti
átalakulások jelentős változásokat idéznek elő az ECBS eddigi működésében. Pontosításra
szorul az a terv, amely szerint az ECBS Technical Stearing Committee (TSC) helyébe lépne
az Operation Infrastructure & Technology Strandards Support Group (OITS). Ez a változás
szükségessé teszi az OITS és az ECBS Board szakmai kapcsolatának az átgondolását.
Továbbá tisztázandó még az EPC munkabizottságai és az ECBS technikai bizottságai közötti
munkakapcsolat. Döntés született arról, hogy az év végéig az ECBS a jelenleg érvényes
szabályok szerint folytatja munkáját. A szeptember 16.-án megtartandó TSC ülés témája lesz
többek között az EPC és az ESBC főtitkárai által előterjesztésre kerülő, a szervezetek
működésére vonatkozó anyagok megvitatása. Az ECBS főtitkára, tanulmányozás céljából, a
TSC tagjaihoz július 15-én eljuttatta az ECBS felépítésére és működésére vonatkozó anyagát,
amely a szeptemberi TSC ülés egyik témája lesz.
                                              29

5. Az Európai Bankföderáció Pénzügyi Piacok Bizottsága (PPB) ülése

Az Európai Bankföderáció Pénzügyi Piacok Bizottsága (PPB) április 23-án Brüsszelben
tartotta plenáris ülését, amelyen az alábbi témák kerültek napirendre

      A PPB áttekintette a pénzügyi szolgáltatások akciótervének / FSAP/ Európai
       Bizottsági (a továbbiakban: Bizottság) felülvizsgálata kapcsán a Bizottság
       munkatervét.
      A Föderáció akcióterv felülvizsgálatával kapcsolatos véleményét 2004. márciusában
       tette közzé. Fontos szervezeti változás hogy a Bizottság a jövőben a szakma
       képviselőiből álló szakértői csoportok véleményét, támogatását kikérve készíti el a
       hatáskörébe tartozó tervezeteit. E szakértői csoportokat a következő négy területen
       állították fel; banki szabályozási ügyek, befektetési szolgáltatások és eszközökkel való
       kereskedelem, vagyonkezelés, valamint biztosítási szolgáltatások.

A Lámfalussy eljárás eddigi értékelése és az Akcióterv felülvizsgálata illetve kibővítése
kapcsán a holland Rabobank a Föderáció felkérésére a határon átnyúló banki szolgáltatások és
az ügyfeleknek közvetlenül nyújtott banki szolgáltatások útjában még meglévő jogi korlátok,
akadályok vázlatos összefoglalását végezte el, melyet a PPB rendelkezésére bocsátott.

Ezt követően a PPB megtárgyalta az egyes jogalkotási témákban történt előrehaladást és a
hátralévő feladatokat: Prospektus direktíva, Transzparencia direktíva, az értékpapírügyletek
elszámolásával kapcsolatos európai szabályozási tervek, a piaci visszaélésekkel kapcsolatos új
európai szabályozások, a befektetési szolgáltatások direktíva végrehajtási szabályainak
kialakítása, a befektetési alapok és a nyugdíjalapok szabályozásának egységesítésével
kapcsolatos kezdeményezések, a vállaltirányítás egységes szabályainak kidolgozásával
összefüggő tervezetek.
A következő plenáris ülés időpontját októberre tűzték ki, amelyen az újonnan csatlakozott
országok bemutatkozására kerül sor.

6. ISO TC68 plenáris ülés

Az ISO Pénzügyi Szolgáltatások 68-as Technikai Bizottságának (ISO TC68) kétnapos
plenáris ülése, 2004. július 15-én a SWIFT székhelyén került megrendezésre, a Brüsszelhez
közeli, La Hulpe-ben.

A megbeszélésen a teljes jogú szavazattal rendelkező országok szabványosító szervezetei (P
member) által delegált tagok és a megfigyelő tagsággal rendelkező szervezetek (O member)
képviselői vettek részt.

A Magyar Szabványosítási Testület a Magyar Bankszövetséget kérte föl arra, hogy küldjön
képviselőt erre a jelentős szabványosítási rendezvényre, mivel az ECBS a megbeszélés előtti
napon (július 14-én) egyeztető megbeszélést szervezett az ISO európai, szavazati joggal
rendelkező képviselői részére annak érdekében, hogy az általa előterjeszteni kívánt, az ISO
TC68 szervezeti átalakítására vonatkozó javaslata kellő támogatottságot élvezzen.

A plenáris ülés a meghirdetett napirendi pontok szerint zajlott, s 17 egyhangúlag elfogadott
határozatot hozott. A plenáris ülés legfontosabb határozatai között szerepelt a TC68 szerkezeti
átalakítását eredményező döntés, amely szerint a jelenleg működő
                                              30

SC2 - Financial Services - Secutity and Operations, az
SC4 - Secutities and Related Finantial Instruments és az
SC6 - Finantial Services - Retail albizottságok mellett a többség (öt P member) elfogadta azt a
javaslatot, hogy egy újabb albizottság, az
SC7 - Finantial Services - Core Banking alakuljon.

Az új albizottság feladati közé az alapvető banki funkciók: betétgyűjtés, hitelezés,
számlavezetés és a bankszámlán végrehajtott fizetési műveletek lebonyolítása kapcsán
fölmerülő szabványosítási munkák tartoznak. Az SC4 és az SC6 albizottságok hatáskörébe
tartozó hitelezési funkciók, amelyek a hitelkártyák, illetve az értékpapírok hitelezési
témaköréhez tartoznak, változatlanul az előzőekben említett albizottságoknál maradnak.

Az SC6 albizottság végzi továbbra is a kártyákkal és az új fizetési módokkal kapcsolatos
szabványosítási feladatokat. Magyarország egyelőre nem vesz részt az SC6-os albizottság
munkájában, pedig mind a bankkártya üzletág mind a kisösszegű fizetések dinamikusan
fejlődő területek, ezért hasznosíthatóak lennének azok az információk, amelyeket ennek a
területnek a szabványosítási munkájában való aktív részvétellel szerezhetnénk be.

Az új SC7 megalakulásával más albizottságoktól bizonyos szabványosítási munkák és már
meglévő szabványok átkerülnek az új albizottsághoz. A résztvevők elfogadták azt a javaslatot
is, hogy a TC68 Titkársága tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy visszavonják a
következőkben felsorolt szabványokat, ha az elkövetkező öt évben nem érkezik jelzés arra
vonatkozóan, hogy ezeknek a szabványoknak a visszavonása bárkinek problémát okozna:

   1) ISO 10043, Banking and related financial sevices – information interchange –
      collection form
   2) ISO 10044, Documentary credit form
   3) ISO 6234, Authorized Signature Lists and their representation on Microfiche
   4) ISO 6260, Mail payment orders
   5) ISO 7746, Banking – Telex formats for inter-bank messages
   6) ISO 7982, Bank telecommunication – Funds Transfer Messages Part 1- Vocabulary
      and universal set of data elements for electronic funds transfer messages
   7) ISO 9778, Banking – Forms for confirming loan contracts

A plenáris ülésen a belga képviselő beszámolt arról, hogy Belgiumban általánosan elterjedt a
pénzügyi megbízásokban az IBAN és a BIC használata. Az ügyfélmegbízások befogadása
Belgiumban központosítottan történik, ami azt jelenti, hogy az ügyfelek nem a számlavezető
bankjuknak adnak megbízást, hanem egy központi helyre továbbítják azokat, ahonnan a
megbízás közvetlenül kerül el a címzett bankjához. Ez a megoldás egyrészt rendkívül
ügyfélbarát, mert a számlatulajdonosoknak elegendő egy címet megjegyezniük, ahová a
megbízásaikat el kell juttatniuk, másrészt költségcsökkentő megoldás a bankok részére is. A
rendszer esetleges fejlesztését csupán az említett központi helyen kell elvégezni megkímélve a
bankokat a fejlesztéssel járó procedúráktól.

Az albizottságok vezetőinek beszámolói között Mr. Michael Versace előadást tartott egy
terjedőben lévő visszaélésről. Ennek lényege az, hogy a bankszámlával rendelkező ügyfelek
adatait különböző helyekről összegyűjtve („Phishing”) a visszaélők eljárnak az ügyfelek
helyett különféle ügyekben; bankszámlát nyitnak, hiteleket vesznek föl, üzleteket kötnek, stb.
Felhívta a figyelmet, hogy ez ellen a csalás ellen nemzetközi összefogással kell fölvenni a
harcot.
                                             31



                      IV. BANKSZÖVETSÉGI RENDEZVÉNYEK

1. Fizetési Rendszer Fórum (FRF)

2004. május 5-én tartotta évi első rendes ülését, a Fizetési Rendszer Fórum (FRF) legfelső
szerve, a Fizetési Rendszer Tanács (FRT).

Az ülést a társelnökök; Auth Henrik, Erdei Tamás nyitották meg. Ezt követően Prágay István
tartott ismertetőt az EPC-ről (European Payment Council), és megválasztották az EPC-be
delegálandó tagot, majd megvitatták az FRF Szervezeti és Működési Szabályzatának
módosítására tett javaslatokat és szavaztak a kisbankok képviseletéről, valamint a
távszavazással történő projektindításról. Végezetül a csoportvezetők ismertették a
munkacsoportok által elkészített „Ajánlások”-at, a Tanács pedig döntött az ajánlások további
sorsáról.

Az FRF szakmai bizottságai és munkacsoportjai az elmúlt időszakban - figyelembe véve az
FRT ülésén hozott határozatokat - az alábbi témákkal foglalkoztak:

2004. július 9-én tartotta alakuló ülését az RTGS/VIBER és KELER Szakmai Bizottsága,
amelyen az előadók a következő három témáról tájékoztatták a résztvevőket:

   -   az EU bizottság által 2004. április 28.-án elfogadott és 2004. július 30.-ig
       véleményezhető, az értékpapírok elszámolásáról és teljesítéséről szóló dokumentumról
       (Communication on the Commission’s Strategy and Priorities for Clearing and
       Settlement), az
   -    „Announcement of Second Hearing ESCB-CESR standards for Securities Clearing
       and Settlement Systems in the Eurropean Union” dokumentumról és a
   -   Target2 rendszerrel kapcsolatos munka jelenlegi állásáról.

A bizottság keretében alakítandó munkacsoportokba be kívánják vonni a PM, a PSZÁF, a
KELER, a BÁT és a BÉT képviselőit.

Az FRF Kártya Szakmai Bizottságához tartozó Chip Munkacsoport, a bankkártyák chip
migrációjának elősegítése céljából készített „Útmutató”-ját, amely megtalálható az MNB
honlapján is, az FRT egyhangúlag elfogadta. Ezzel a munkacsoport - eleget téve
célkitűzéseinek - befejezte munkáját és megszűnt. A szakmai bizottságon belül két új
munkacsoport alakult; a Statisztikai valamint a Kártyabirtokosi Tájékoztató
Munkacsoport, amelyek megalakulását a Tanács jóváhagyta. A Statisztikai Munkacsoport az
MNB által kért statisztikai jelentések módosításait vitatja meg. A Kártyabirtokosi Tájékoztató
Munkacsoport pedig a bankkártyás ügyfelek részére állít össze a biztonságos bankkártya
használatra vonatkozó ajánlásokat, javaslatot készít az anyagok finanszírozására és
terjesztésére.

Az FRF Készpénz Nélküli Fizetési Módok Fejlesztése Szakmai Bizottságán belül
megalakult a Mobil fizetésekkel foglalkozó munkacsoport, ennek a szakmai bizottságnak a
harmadik aktív (OCR, Direct Debit, Mobil) munkacsoportja. A negyedik; a Listás
munkacsoport működését az FRT, a megfelelő szabályozások megszületéséig, felfüggesztette.
                                             32

Az FRT, a Bankszövetség kezdeményezésére, megszavazta egy Jogi Munkacsoport
létrehozását, amely az elektronikus fizetési eszközökkel kapcsolatos, jelenleg érvényes
felelősségi és kárviselési szabályokkal kapcsolatos vizsgálatokat folytat és az eredményről
összefoglaló anyagot készít. A munkacsoport megszervezését a Bankszövetség vállalta. A
Jogi Munkacsoport 2004. június 25-én tartotta alakuló ülését. A munkacsoport rövidtávú
célja az, hogy az érvényben lévő pénzforgalmi jogszabályokban és azok tervezett
módosításaiban szereplő fogalmakat pontosítsák olymódon, hogy a magyar jogalkotásban
szereplő fogalmak, meghatározások megfeleljenek az európai joganyagokban, valamint a
nemzetközi szabványokban találhatókkal. Hosszabb távú célként fogalmazódott meg az, hogy
a munkacsoport tanulmányozza a New Legal Framework (NLF) és a Pan European
Automated Clearing House (PEACH) anyagokat, és az azokban szereplő terminológiák
ismeretében hatékony segítséget nyújtson a magyar pénzforgalmi szabályozáshoz. A
munkacsoport tagjai támogatták a PM képviselőjének bevonását a munkacsoport munkájába.

Az FRF keretén belül továbbra is várat magára a Szabványosítási Szakmai Bizottság
megalakítása. Az ECBS-től (European Committee for Banking Standards) viszont továbbra
is rendszeresen érkeznek véleményezésre anyagok. Május 28-án a Bankszövetség összehívta
azokat a banki képviselőket, akik az FRF Szabványosító Szakmai Bizottságába jelentkeztek
és kértük a segítségüket a „PIN biztonságos megadására alkalmas berendezések szabványának
kidolgozását végző munkacsoport létrehozására”, valamint a „DEBS 100: Keybord Layout for
ATM and POS PIN Entry Sevices” szabvánnyal kapcsolatos vélemények kialakításában. Ezen
a megbeszélésén szóba kerültek a szabványosítási munkával kapcsolatos feladatok is.

A Bankszövetség 2004-ben az MSZT tagjává vált. Célunk az, hogy mind az ECBS, mind az
európai (CEN, CENELEC) és nemzetközi szervezetek (ISO, IEC) által a pénzügyi területre
kidolgozott szabványokat megismertessük a bankokkal. A Bankszövetség felveszi a
kapcsolatot azokkal a bankszakemberekkel, akik aktívan részt kívánnak venni az ECBS négy
szakmai bizottságának (TC1-Plastic Cards & Related Devices, TC2-automated Cross Border
Payments, TC4-Security, TC6-Electronic Services) munkájában.


2. Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság ülése

Az Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottságának (ITKTB) Elektronikus
Közigazgatási Albizottsága június 14-én tartotta ülését, amelyre meghívót kaptak az
Informatikai Biztonság Albizottsági (INBA) tagok, így a Bankszövetség is. Elsőként Piróth
István az eÖnkormányzatról tartott beszámolót. Az előadást követő hozzászólások között
szerepelt az a javaslat, hogy az elektronikus ügyintézésért fizetendő díjra központi megoldást
kellene kidolgozni. Sikolya Zsolt a Magyar E-Közigazgatás Interoperabilitási
Keretrendszeréről (MEKIK) megjelent, még nem végleges munkaanyagok kapcsán, az
interoperabilitási követelmények meghatározásával foglalkozó projektről tartott beszámolót.
Ezt követően az elektronikus azonosítás, aláírás és intelligens kártya közigazgatási
alkalmazásához szükséges követelmények kidolgozásával foglalkozó projektről dr. Csapodi
Márton számolt be. Az eddig elért eredményekről készült anyagot a hozzászólók, köztük az
Intelligens Kártya Fórum (IKF) képviselői keményen bírálták. Véleményük szerint az anyag
csupán jól foglalja össze a feladatokat, de nem ad pontos választ a tenderkiírásban
megfogalmazott célok megvalósítási lehetőségeire.

Az Informatikai Biztonság Albizottság július 6-án tartott ülésén Muha Lajos beszélt a Magyar
Informatikai Biztonsági és Értékelési Séma (MIBÉTS) ISO 17799/BS és 7799 alapján
                                            33

elkészült ITKTB ajánlás tervezetről, majd Szabó István a MIBÉTS oktatási rendszerről,
Szabó István a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, Szeberényi Imre pedig a Budapesti
Műszaki Egyetemen folyó információ illetve informatikai biztonság oktatásáról tartott
előadást.

3. Intelligens Kártya Fórum „Nyílt Nap”

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Intelligens Kártya Fórum (NJSZT-IKF)
és a Magyar Bankszövetség együttműködésének köszönhetően, a kereskedelmi bankok
képviselői részt vettek a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központban (HIK), július
24-én megrendezett szakmai előadáson. A „Nyílt Nap”-on az Oberthur Card Systems
bemutatta az OMEX: - intelligens kártyán és biometrián alapuló biztonsági megoldását,
amelyet a svéd Hadügyminisztérium számára dolgoztak ki. A Bull Magyarország Kft.
képviselői: Ágoston László és Vilmos András a SEMOPS (Secure Mobile Payment Service),
európai projekt keretében kidolgozott, biztonságos mobil fizetési szolgáltatás
rendszermodelljét ismertették.

Az ST Microelectronics SA képviselői az elektronikus azonosítás olaszországi megoldásáról
tartottak előadást. Hegyi Márton és Szőke Péter, a Diákbónusz Kht, Compuworx Rt.
munkatársai, a HIK-ben bevezetett diákigazolvány rendszer integrált alkalmazásairól és a
felsőoktatási program eredményeiről számoltak be. Az ACI Worldwide képviselője, Jan
Mooijweer (Business Manager, EMEA) előadásában beszélt a Hong-Kongban működő,
kormányzati elektronikus személyi igazolvány rendszer jellemzőiről és működéséről.

4. Információ Biztonsági Munkacsoport ülése

Második ülését tartotta június 22-én a 2004. március 26-án alakult Információ Biztonsági
Munkacsoport. A megbeszélésen szó volt a Foglalkozási Hivatalon belül létrejött Munkaügyi
Nyilvántartó Központban működő, a HP Magyarország Kft. fővállalkozásában megvalósult
Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) rendszerről. Ezt követően az Intelligens
Kártya Fórum igazgatója, Belinszky Gabriella bemutatta a szervezetet és beszélt terveikről,
valamint az együttműködés lehetőségeiről. Az MKB képviselője, Lengyel Zoltán előadásában
az információbiztonsággal kapcsolatos rendelkezésekben előírt kötelezettségeket foglalta
össze. A résztvevők egyetértettek abban, hogy közösen célszerű kialakítaniuk az elvárásokhoz
igazodó megoldásokat, és lehetséges alternatívákat.

5. Szakmai konferencia a Fővárosi Bíróságon

A Fővárosi Bíróság elnökének kezdeményezésére, a Magyar Bankszövetséggel (MBSZ)
közös szervezésben egy konferenciasorozat indult, melynek első programjára május 3-4-én
került sor a Fővárosi Bíróság esküdtszéki termében. A konferencia célja, hogy a gyakorló
bírák közvetlenül pénzügyi szakemberektől tájékozódhassanak a pénz- és tőkepiacok egyes
ügyletfajtáiról. A májusi kétnapos konferencia témája, amelyen neves banki és tőzsdei
szakemberek tartottak előadást, a tőkepiaci intézmények és ügyletek köré csoportosult. A
rendezvény utáni sajtótájékoztatón a gazdasági újságírók is megismerhették a kezdeményezés
célját és tartalmát.

A programban a következő előadások hangzottak el: Dr. Gatter László, a Fővárosi Bíróság
elnökének megnyitója után Erdei Tamás, az MBSZ elnöke, a Magyar Külkereskedelmi Bank
(MKB) elnök-vezérigazgatója a gazdasági várakozásokról, a kamatlábak változásáról, a
                                              34

bankokat érintő gazdasági környezetről beszélt. Ezt követően Bakati Gábor, az MKB
igazgatója és dr. Tajthy Attila, a Raiffeisen Bank vezető jogtanácsosa közös előadást tartott a
portfóliókezelésről, a befektetési alapkezelésről és a nyugdíjpénztári vagyonkezelésről. A
részvevők tájékoztatást hallgathattak Vízkeleti Sándor, a CA-IB Alapkezelő Rt.
vezérigazgatója és dr. Krizsai János, a K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt. jogi
igazgatója előadásában a befektetési alapok működéséről.

A második napon a tőzsdéről és annak jövőjéről Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde
(BÉT) elnöke, majd a tőzsdei ügyletekről és az elszámolások menetéről Horváth Zsolt, a BÉT
vezérigazgatója tartott előadást.

A szakmai program befejezéseként dr. Kraudi Adrienne, az MKB vezető jogtanácsos
ügyvezető igazgatója a bennfentes kereskedelem és tisztességtelen árfolyam-befolyásolás
szabályozási környezetét foglalta össze, majd ebben a témakörben dr. Diósi Erzsébet, a
Fővárosi Bíróság bírája ismertetett a hallgatósággal négy büntetőjogi esetet.

6. Előadás a tőkepiaci jogalkotásról

A Pénzügyminisztérium és a Felügyelet adott témáért felelős vezető munkatársai a
Bankszövetségben szakmai konzultáció keretében áttekintették azt az európai
intézményrendszert és jogalkotási folyamatot, amelybe a magyar hatóságok bekapcsolódnak.
A Bankszövetség pedig ismertette, hogy mi a szerepe az Európai Bankföderációnak –
amelynek január 1-től a Bankszövetség is teljes jogú tagja - az európai jogalkotási
folyamatban, milyen véleményező szerepet tölt be és milyen érdekérvényesítési képességgel
rendelkezik.

Az egységes európai pénzügyi piacok megteremtése a hatékony tőkeáramlás biztosításának
igénye az eddigi lassú, nem átlátható és nem hatékony jogalkotási folyamat felülvizsgálatára
késztette az európai jogalkotókat.

Az ún. Lámfalussy eljárás lényege - amelyet jelenleg a tőkepiacokat szabályozó jogi
környezet kialakításánál alkalmaznak, de kiterjeszteni készülnek a banki szabályozásra, a
befektetési alapokra és a biztosítási tevékenységekre is - hogy rövid idő alatt rugalmas
jogalkotási eljárásban hatékonyan végrehajtható szabályok szülessenek, alkalmazkodva a
piaci változásokhoz.

A jogalkotási folyamat négyszintűvé vált. Fontos alapelv hogy már a jogszabály előkészítés
kezdetén konzultálni, kell a piaci szereplőkkel. Ennek európai színtere kettős, egyrészt
amikor a hazai szabályozó hatóságok kifejtik az egyes európai intézményekben a magyar
álláspontot, azt már a hazai piaci szereplőkkel történt előzetes egyeztetés után tegyék meg,
másrészt az Európai Bankföderáció illetékes bizottságaiban és munkacsoportjaiban
képviseljék a hazai pénzügyi szektor véleményét, érdekeit (amely nem feltétlenül egyezik
meg a hatóságok véleményével).

A Lámfalussy eljárás keretében négyszintű jogalkotási szabályozási és ellenőrzési folyamat
zajlik, amely röviden összefoglalva a következő:

   1. szint, Keretjogszabály: csak az alapelveket és alapvető viszonyokat szabályozza,
                                            35

      az Európai Bizottság (Bizottság) a piaci szereplőkkel történt kiterjedt szakmai
       konzultáció után terjeszti elő az irányelv, vagy rendelet tervezetet a Tanácsnak és a
       Parlamentnek.

   2. szint. végrehajtási szabályok
           a Bizottság konzultál az Európai Értékpapír Bizottsággal /ESC/, majd
              megbízza az Európai Bankfelügyelők Bizottságát (CESR) a végrehajtási
              szabályok kidolgozásával,
           A CESR egyeztet a piaci szereplőkkel, majd átadja jogalkotási javaslatai a
              Bizottságnak,
           A Bizottság elkészíti a tervezetet és megküldi az ESC-nek, ami 3 hónapon
              belül dönt a javaslat elfogadásáról, vagy elutasításáról,
           az ESC döntésének megfelelően a Bizottság elfogadja a végrehajtási szabályt,
           A parlament folyamatos tájékoztatást kap, két formális lehetőség is van a
              határozathozatalra,
   3. szint
           CESR ajánlások, útmutatók sztenderdek,
           A nemzeti felügyeletek gyakorlatának felmérése,
   4. szint
       a Bizottság ellenőrzi a tagállamok részéről a közösségi jognak való megfelelést;
          végső esetben a Bírósághoz fordulhat

Az Európai Bankföderációban folyó munka kapcsolódik az említett jogalkotási
folyamatokhoz, a tőkepiaci kérdésekben illetékes konzultatív bizottság a Financial Markets
Committee /FMC/, amelynek albizottságai és munkacsoportjai vannak az egyes napirenden
lévő jogalkotási kérdéseknek megfelelően. Az FMC véleményét minden további kérdésben –
amelynek bár nem ő, hanem egy másik konzultatív bizottság a főfelelőse- is kikérik (pl.
pénzforgalom és értékpapír elszámolások).

Jelenleg a következő jogalkotási munkák vannak folyamatban, amelynek menetébe a magyar
bankszektor aktívan bekapcsolódhat minden fórumon.

Hazai Implementáció

A piaci visszaélésekkel kapcsolatos direktívát 2002 decemberében fogadták el, két
végrehajtási rendeletét a Bizottság április 30-án fogadta el, amelyeket együttesen 2004.
októberéig kell a nemzeti jogokba átültetni. (száma:2003/6/EC direktíva végrehajtási:
2004/72/EC direktíva)
Téma: A direktíva aktualizálja az európai bennfentes kereskedelem szabályozását, a piaci
manipulációk szabályait (együttesen: piaci visszaélések).

Prospektus direktíva
Téma: a direktíva célja, hogy a kibocsátók az európai piacon egységes útlevéllel
rendelkezzenek, ha egy tagállam hatósága engedélyezte a kibocsátást, meghatározott
feltételek mellett ne kelljen egy másik tagállamban újabb engedélyt beszerezni.

2003. dec. 31-én az OJ-ban kihirdették: száma 2003/71/ EK irányelv
2004. április 30-án a Bizottság elfogadta a másodlagos joganyagot (809/2004 Bizottsági
rendelet.)
                                              36

A hazai jogba 2005. július 1.-ig kell átültetni a direktívát és ekkortól hatályosul a rendelet
közvetlen alkalmazása.

A szabályozott      piacon    jegyzett   társaságok    folyamatos    információszolgáltatási
kötelezettsége

Célja, hogy a befektetők minél részletesebb információhoz jussanak és megszűnjék a
különböző tagállamok közötti információs aszimmetria. A kibocsátók negyedéves jelentési
kötelezettségét vezeti be, de a tervezetthez képest csak korlátozott körben.

A végrehajtási rendeletek kidolgozás alatt állnak.

A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (ún. ISD2)

A befektetők és a befektetési szolgáltatások egységes piaca előtti még meglévő akadályok
lebontását célozza a hatékony tőkepiacok működésének biztosítása érdekében, s egyidejűleg a
befektetővédelmet kívánják megerősíteni. (A 93/22 EC direktívát hatályon kívül helyezi.)
2004. április 27-én fogadták el, száma: 2004/39/EC direktíva. Implementációs határidő: 2006.
április 30.

Végrehajtási szabályok alkotása: a Bizottság le kívánja rövidíteni az előkészítési időszakot
vagy a szabályok megalkotását rendelet formájában tervezi, ellentétben a CESR-ral ami
legalább egy éves előkészítési periódusban gondolkodik. Az FBE aktív tevékenysége várható,
a munkacsoportok júliusban kezdik a munkát.

Nyugdíjalapok és befektetési alapok

A Cselekvési terv az elkövetkező két év feladatai között határozza meg a működés és a
tőkekövetelmények közötti összhang, az átláthatósági követelmények és a befektetők jobb
tájékoztatása, a koncentrálódó vagyon értéke megőrzésének megteremtését, a letétkezelők
felelősségének rögzítését stb.

A társasági törvény és a vállalatfelvásárlási szabályok

Gazdasági koncentráció, vállalat összeolvadások, vállalatfelvásárlás, holding vállalatok. A
részvényesek érdekének előmozdítása, a felvásárlással megcélzott vállalatvezetés jogának
korlátozása védekező intézkedések megtételére, a munkavállalók fokozott védelme.

Elszámolás és teljesítés

A Bizottság április 28-án közzétette az elszámolásokkal és a teljesítéssel kapcsolatos
szabályozási elképzeléseit összefoglaló Tájékoztatóját, amelyek alapját képezhetik egy
jogalkotási javaslatnak.

A cél az, hogy a határon átnyúló egyedi fizetések és elszámolások előtt még fennálló
adminisztratív akadályok megszűnjenek.

Az Európai Bankföderáció a bankokkal konzultálva több ponton támadja a ESCB/CESR
közös munkacsoportja által kidolgozott javaslatot, az álláspontját összefoglaló dokumentum a
Bankszövetség honlapján elérhető.
                                             37

Pénzügyi elemzők

A pénzügyi elemzők üzleti tevékenységére és a rájuk vonatkozó szabályozási környezetre
ajánlások kidolgozása. A Bizottság egy, a pénzügyi elemzőkből álló csoportot állított fel hogy
a leginkább elvárt magatartás kódexét összeállítsák. Ebben e csoportban részt vesz az FBE
szakértője is. A csoport feladata az üzleti magatartások és tevékenység, valamint a fennálló
szabályozási környezet elemzése, értékelése. A csoport ajánlásait kedvezően fogadta a
pénzügyi szektor. A Bizottság közzétett egy áttekintést. A CESR az ISD végrehajtási
szabályai keretében javaslatot fog tenni e téma szabályozására is.

A jogalkotási eljárás és hatályosulásának figyelemmel kísérése (Inter-Institutional
Monitoring Group). A Bizottság, a Tanács és a Parlament közösen felállított egy független
szakértőkből álló csoportot, amelyik a Lámfalussy eljárás végrehajtását folyamatosa méri fel
és elemzi, feltárja az esetleges gyenge pontokat. Vizsgálatának eredményeit félévente közzé
teszi. 2004 végére a végső fázist lezáró folyamatokról készített jelentését lezárja.

				
DOCUMENT INFO
Shared By:
Categories:
Tags:
Stats:
views:4
posted:3/10/2012
language:
pages:37