Az �n Gyor�m f�rum

							KÖSZÖNTŐ

Kedves Barátom, ha belépett ide, bizonyára magáénak érzi a város dolgait, foglalkoztatja múltja, jelene és jövője.
Beszéljük meg hát a várossal kapcsolatos elképzeléseket, készítsük együtt a terveket, hogy mindnyájunk közös
érdekét szolgálják, hogy minél jobb, kellemesebb legyen Győrben élni. Ez a fórum a közös munka helye;
remélem nem haragudott meg, hogy ismeretlenül is barátomnak szólítottam, hiszen hatékonyan csak nyitottan, jó
akarattal, egymást becsülve lehet együtt dolgozni. Ez az oldal nem panaszoldal. Vannak gondjaink, de itt - azokat
sem elfelejtve - próbáljunk meg egy kicsit elrugaszkodni, és olyan dolgokkal foglalkozni, melyeknek előnyeit
holnap, esetleg a még távolabbi jövőben fogjuk élvezni. (Panaszait is készségesen fogadjuk, de másutt; a
varosep@gyor-ph.hu címen.) Ezt az oldalt a győri önkormányzat honlapján nyitotta meg, de nem az
önkormányzat hivatalos álláspontját tükrözi, hanem a várostervezők avatják be önöket munkájukba,
gondolataikba és kínálják együttműködésüket. Fórumunkon témaköröket ajánlunk megvitatásra, melyekhez
várjuk észrevételeiket, véleményüket, javaslataikat. Egy-egy téma addig él majd, míg van iránta érdeklődés, vagy
míg olyan szintre nem jut, hogy közös munkánk eredményét a döntéshozók elé nem tárhatjuk. A témakörök nem
csak tőlünk erednek, önállóan dolgozzuk fel az olyan javaslataikat, melyeket ilyen keretek között tudunk
elmélyültebben megbeszélni. Fórumunkat - ha úgy tetszik - kedvtelésből nyitottuk meg és fogjuk reményeink
szerint életben tartani. Bocsássák meg ezért, ha kötelező munkafeladataink miatt válaszaink, a frissítés néha
egy-két napot késni fog. A folyamatos moderáció hiánya egyúttal azt is jelenti, hogy a fórumon megjelenő
írásokért a felelősséget kizárólag a szerzőik viselik. Fogadják olyan szeretettel, amilyen szeretettel belevágtunk
ebbe      a     komoly      játékba.     Győr,    2001.06.01.     dr.    Németh       Iván    városi      főépítész
PS:Ha első alkalommal lép be egy témához, érdemes elolvasni a részletesebb információt nyújtó "kapcsolódó
anyagokat". Olykor ezeket is frissítjük!

01. ÁLTALÁNOS JAVASLATOK, ÚJ TÉMAKÖRÖK (42 üzenet)

Leírás: Itt küldhet, olyan üzenetet, amelyik nem valamelyik részletesebben feldolgozott témakörhöz kapcsolódik.

miklos eigner                                            2004.12.09 06:13                              Válasz
EN A GYORI WEB LAP SZERKESZTOJEHEZ SZERETNEK EGY KEREST ANDI HA LEHET TEGYETEK IDE
EGY OJAN BEKEZDEST HA VALAKI AKARNA KERESNI EGY BARATJANAK A CIMET A BNEVE SZERINT
HOGY EZ ELERHETO LENNE . EN AZERT IROM EZT NAGY BETUVEL MERT A SZEMEM AZ MAR NAGYIN
GYENGE ES EZ SEGIT HOGY NE CSINALJAK ANNYI HIBAT . EN CSAK EZT AZERT IROM MERT NEM
TALALOK EGY MAGYAR GYORI TELEFONKONYVET A NETEN SZERETNEM TUDNI HOGY HA
KULFOLDROL VALAKI KERES EGY CIMET ES CSAK A BARATJA NEVET TUDJA EZT HOGYLEHET ELERNI
. KOSZI ES NE HARAGUDJ HOGY EZZEL ZAVARLAK


Hámán                                                    2004.07.16 16:23                              Válasz
Igaz-e, hogy a polgármester mellett az alpolgármesterek is felvették a jól megérdemelt nyári jutalmat? Mert ha
igen, jó lenne, ha erről is számot adnának az újságokban. Talán ránk is tartozik, végülis a mi pénzünket
osztogatják. Amikor ebből a pénzből zabálnak, remélem csuklanak!!!


Hámán                                                    2004.07.16 16:20                              Válasz
Milyen érzés nap mint nap a Győr TV helyén egy amatőr videoszakkört nézegetni? Ha a városi tv
megszüntetésével ez volt a cél, akkor látványosan sikerült. Gratulálok a romboláshoz, de engedjék meg, hogy a
további kitartó és szívós munkához ne kívánjak sok szerencsét!


Sipák Tünde                                              2004.06.28 15:14                              Válasz
Én nap mint nap biciklivel közlekedek Győrben, a munkámmal kapcsolatos ügyeket is így intézem.
Szeretném kérni, ill. javasolni - és remélem, hogy ezzel a többi biciklis is egyetértene -, hogy a Baross hídról ne
kelljen jobbra kanyarodni a vidéki buszpályaudvar felé. Nagyban megkönnyítené a közlekedést, ha a laktanya
melletti járdán - melyet néhány KRESZ táblával megoszthatnának gyalogos+kereképáros forgalomra - egyenesen
tovább gurulhatnánk. A járdának ezen a szakaszán, de egészen a Szigety Attila útig minimális a gyalogos
forgalom, azt hiszem nem veszélyeztetnénk a közlekedésüket. Kérem, hogy szíveskedjenek a kérésemet
továbbítani a megfelelő személyeknek.
A másik javaslatom, hogy - ha ez nem rontja a városképet - a Rába Hotel melletti kerékpárútra hasznos volna
néhány bicikli jelet felfesteni. Ugyanis gyakran előfordul, hogy a gyalogosok méltatlankodnak, ahogyan legurulunk
közéjük a Baross hídról. Köszönöm.


Horváth Attila                                           2004.05.12 16:29                              Válasz
Tisztelt Uram!
Közérdekü bejelentést szeretnék tenni, amelyre intézkedést is várok. Az Auróra utcában (Szabadhegy) elsö öreg
háza lebontása után, helyére egy 4 lakásos társasház épült. Sajnos a lebontása során az utcanév tábla is eltünt,
amit a mai napig senki nem pótolt. Ráadásul az Auróra utca középtájon, egy 90 fokos kanyar után folytatódik, s
sokan nem gondolják, hogy ez az utca folytatása. Ide is elkelne egy utcanév tábla. Szeretném felhívni az
illetékesek figyelmét, hogy pótolják a hiányt, hiszen gyakran tapasztaljuk, hogy nem találnak meg bennünket a
vendégeink.

Kérem az önkormányzat szíves és mielöbbi intézkedését a probléma megoldására. El tudnák képzelni olyan
utcanév táblákat is, amelyeket a Jereváni lakótelepen helyeztek el korábban.Várom válaszukat. Üdvözlettel:

Horváth Attila
egy Auróra utcai lakos


Németh Zoltán                                           2004.03.26 18:42                              Válasz
Érdeklődni szeretnék, hogy hol lehet megnézni a győri ítélőtábla pályázatának nyertes tervét, és hogy lesz-e a
közeljövőben építészeti galéria Győrben, vagy van-e terv a létrehozására?
A választ előre is köszönöm!

Németh Zoltán


Feles Elek                                              2004.02.22 20:19                              Válasz
Remek dolog, hogy a városháza előtt működik egy drótnélküli internet hálózat. Kíváncsi leszek, ki fogja használni.
(Én használnám, ha nem ott lenne, ui. kocsival nem lehet megállni, a padokon jó időben nincs hely (már normális
időben), állva meg...)

Ellenben a belváros 4 (??) nyilvános WC-jéből 1 van nyitva. Szerződést kötöttek a McDonaldssal? ;-)


Pintye Tamás közös képviselő                            2004.01.26 15:29                              Válasz
Tisztelt Városatyák!

A Tihanyi Á. út 68-78 (volt szovj tiszti lakások) 90 lakástulajdonosa és 13 üzlettulajdonosa, immár 11 éve várja
sorsának jobbulását. Az elmult évtizedben önkormányzatunknak nem volt ideje, pénze és főleg jóindulata, hogy
az elhanyagolt környezetünkből fakadó hátrányos helyzetünket megszüntesse. A társasház és a Pláza közötti
belterületen, nincs közvilágítás, emiatt, a közlekedés balesetveszélyes. A csatorna hálózat nem volt átadva a
vízműveknek, el vannak dugulva, esőzésekkor a víz előnti a járdát, behatol a lépcsőhézakba és az üzletekbe. A
lépcsőházakat nem lehet más útvonalon megközelíteni. A telekhatárra beígért kerítés nem épült meg. A Pláza
építése előtt volt kerítés, most semmi nem védi a gyalogosokat a Pláza nagy forgalmából eredő negytív
hatásoktól: a mozikból kiázamló szemetelő sokszor aggresszív tömeg, a 4 vendéglátó helyiség nyitvatartáson túli
ejjeli nyugalomzavaró hatása.
Az egyirányú bekötő út sakaszban parkolók akadályozzák és veszélyeztetik a forgalmat. Az önk. tulajdonu
belterületet mi takarítjuk, a füvet mi nyírjuk, a növényzetet,a parkosítást, fákat mi gondozzuk, de mit kaptunk
eddig érte cserébe, szinte semmit! Az általunk összegyűjtött lombhulladékot, háromszori kérelmünkre sem vitték
el. Az éjjeli nagy sötétség miatt szinte évente lopnak el gépkocsikat, rongálnak meg, vagy vernek meg,
fenyegetnek meg lakókat, embereket.
Hol van az ifjuságvédelem, ha az itt élő kb 25 kiskorú gyerek érdekében sem történik semmi?
Miért nem tesznek a hatóságok semmit az illegálisan épült teraszok ellen, melyek már 2 éve többször voltak
reklamálja a lakók által?
Miért kell a társasházunknak még egy évtized után is úszótelken lennie?! Győr, leghátrányosabb helyzetü
területére miért nem jut a befizetett adóinkból, súlyadóinkból, iparűzési adóinkból, arra, hogy itt ne balkáni
állapotok uralkodjanak?
Hány kg iratállomány kell még ahoz, hogy megmozduljon valami az itt élő kb 250 polgár érdekében?
Sajnálattal kell közölnöm Önökkel, hogy tucatnyi kérdéseinkre évek óta várjuk a választ!


Németh Iván                                             2004.01.18 14:44                    Előzmény Válasz
Frigyes laktanyáról
(Kedves DON, köszönöm kitartó érdeklődését, sajnos, mint írtam a köszöntőben, csak szabadidőmben tudok
foglalkozni a fórummal, és ebből mostanában igen kevés van. Újabban tudok otthonról is netezni, így talán
gyakrabban tudok ránézni a fórumra)
A Frigyes laktanyáról feltettem a kapcsolódó anyagok közé néhány korábban készült dokumentációt, hogy ne
kelljen válaszomat végtelen hosszúra nyújtani.
Jelenleg az a helyzet, hogy a második anyag közgyűlési tárgyalását követően a közgyűlés nem zárkozott el a
német fejlesztő által javasolt tervezés folytatásától.
A megvalósításnak továbbra is kérdései a busz pályaudvar helyére tervezett nagy épület illeszkedése a védett
együtteshez és közlekedési kiszolgálhatósága. (Véleményem szerint a Tihanyi Árpád úti új, különszintű vasúti
kereszteződés megépülése minimális feltétele a bevásárlóközpont közlekedési csődhelyzetet nem eredményező
működtetésének.)
Miután a Tihanyi Árpád utcai aluljáró építéséhez szükséges pénz még nem áll a város rendelkezésére, így
egyelőre nem ez a legsürgetőbb tervezési feladat, azonban a fejlesztő költségválalási nyilatkozata alapján
folyamatban van az eddigi vizsgálatokat a város megbízásából összefoglaló tervező közbeszerzésen való
kiválasztása.
Személyes véleményem szerint a megvalósulás nagy kérdése, hogy ez a bevásárlóközpont (a fejlesztő
szóhasználata szerint multifunkcionális központ) tudja e viselni a buszpályaudvar átépítésének, a tervezett új
épület földszintjén való kialakításának és a szükséges további közlekedési fejelsztéseknek (pl. Bartók B. és
Baross út egyirányusítása) a költségeit.
Kedvező az lenne, ha az átépítés megkezdődne addig is a meglévő épületek felújításával, új hasznosításával, de
erre a fejlesztő nem mutat hajlandóságot, igaz sajnos nem igen van az épületeknek megfelelő fizetőképes
funkció, miután az egyetem a meglévő kampuszon belül kíván fejlődni.
Ha további részletek érdeklik kérem írja meg.


D.O.N.                                                  2004.01.14 09:48                    Előzmény Válasz
Ez már majdnem 4 hónap:) Köszönöm a választ:)


D.O.N.                                                  2003.09.30 08:51                              Válasz
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Pénteken jártam erre először, s én naiv fel mertem tenni olyan kérdéseket, hogy "MI leszen vajon a Frigyes
Laktanyával?" Hát nem tudom, de még a legrosszabb helyeken is két napon belül választ adnak egy feltett
kérdésre. Jó, aláírom, hogy hétvége volt, de azóta volt már egy 7fő.
Várjak türelemmel, vagy adjam fel?


D.O.N.                                                  2003.09.26 10:17                              Válasz
Tisztelt Hölgyeim/Uraim!

Alig 5 perce tartózkodom a honlap ezen részén. Ezért nem volt még időm tüzetesebben átvizsgálni a Fórum
tartalmát, de eddig még találtam semmilyen témát arról, hogy a Frigyes-laktanya helyén tervezett munkálatok, ill.
ennek vonzásköréba tartozó szükséges építési tervek milyen fomrátumban léteznek, a város mely álláspontra
helyezkedik ez ügyben.


Németh Iván                                             2003.09.25 19:58                    Előzmény Válasz
Kalmárné a közlekedési beruházások felelőse, előzetes időpontegyeztetés után bizonnyára megmutatja Önnek
az út terveit.


Pap Géza                                                2003.09.21 11:53                              Válasz
Tisztelt Németh Iván!

Nagyon tetszik, hogy nyitottak egy ilyen fórumot, remélem ez hosszú távon az Önök munkáját is segíti.Remélem
nem szüntetik meg, még ha többlet munkát is jelent Önöknek.
A napokban jártam a Városházán és átnéztem az új Fehérvári úti terveket. Számomra azonban nem volt világos,
hogy miként kívánják megoldani az INTEGRÁL Park forgalmának kivezetését a város ill. Fehérvár felé? Kitől
kaphatnék az elképzelésekről részletes információt? A telephelyen lévő cégek is érdeklődve várnának
tájékoztatást.
Üdvözletel:
Pap Géza


u:a                                                     2003.03.21 15:52                    Előzmény Válasz
kerem;a megfelelo helyen adja valaszat kerdesemre


Németh Iván                                             2002.10.29 15:31                    Előzmény Válasz
Kérdésére válaszolva új témát nyitottam. Ott a kapcsolódó anyagok között szerepel a közgyűlési tájékoztató. A
tájékoztatóból is láthatja, hogy szó sincs ZÁRT luxuslakóterületről, hanem egy minél sokrétűbb funkcióval bíró új
városrész tervezése kezdődött el. A tervezés során jelenleg elsősorban a közúthálózat kialakításával
foglalkozunk. A közeljövőben megindul az eddigi javaslatok széleskörű konzultációja.


zsozsesz                                                2002.10.24 16:53                               Válasz
BEV.:Az elmúlt hónapban egy cikket olvashattunk a Kisalföldeben az utcákon álló id. kávéteraszok helyzetéről.

Théma:Az olyan viszonylag keskeny és frekventált sétálóutcákon mint a Baross Gábor u. nem kéne támogatni az
úttest telezsúfolását.
Szerintem az ilyen szabadtéri lejohuairdok mondjuk pl. a Széchenyi teren találhatnának helyet.Semmikép nem a
Jókai utcában!!!!!!!!!Ott már a biciklitolásos közlekedés is ÉÉLLETVESZÉLYES!!!




Szerény János                                           2002.09.23 23:37                               Válasz
Egy izraeli cég Győr belvárosa mellett egy 5000 lakásból álló, zárt luxuslakóparkot tervez. Erről az Magyar
Nemzet riportja számol be.
5000 lakás cca. 10-15 ezer embert jelent. Ők állítólag az EU csatlakozás eredményeként fognak letelepedni a
városban.

Kik lesznek ők, honnan jönnek, egyáltalán igaz-e ez a hír?
Ha egy kicsit bővebben lehetne erről olvasni, az jó lenne.


NI                                                      2002.09.22 16:30                    Előzmény Válasz
A kézikönyvben hivatkozott, és az azóta évről-évre megismételt országjelentések elérhetők pl. a
http://www.kum.hu/euanyag/mo-eu/tart.htm címen.


Bárány Tamás                                            2002.08.05 22:10                    Előzmény Válasz
Kicsit pontosítok.
"A rendszerváltás óta eltelt nyolc év magyarországi történetének talán legsűrítettebb legtényszerűbb leírása Az
Európai Bizottság véleménye Magyarország Európai Unióba történő jelentkezéséről, 1997-ben jelent meg. Az
interneten olvasható dokumentum ...". Tényleg te irtad erre csak most figyeltem fel.


Bárány Tamás                                    2002.08.05 21:49                               Előzmény Válasz
Kaszás Sándor: Győr-Moson-Sopron megyei kézikönyvek (1998), elnézést hogy ilyen sokáig (2-3 hónap)tartot
amig válaszoltam.


Horváth István                                  2002.06.26 12:10                               Előzmény Válasz
Tisztelt Németh Zoltán!

A megállapítással, mely szerint mostanában ismét növekszik a falfirkák száma, teljesen egyetértek. Ellenszerként
az épületeket, létesítményeket kezelő állami, önkormányzati és egyéb tulajdonú szervezeteknek kell(ene) ezeket
megtisztítani, de erre nem minden esetben kerül sor. Ennek elsősorban pénzügyi problémáit látom.
A megelőzés is fontos szempont, ezért került sor a közelmúltban felállított szobrok, domborművek grafiti elleni
védelmére, amellyel próbáltunk védekezni a rajzok ellen.
Véleményem szerint a közeljövőben nem lesz pénzügyi forrás az épületek és létesítmények grafiti elleni
védelmére, ezért az általad említett lakossági összefogás is sokat segítene az ügyön.


Gőcze László                                    2002.06.26 08:16                               Előzmény Válasz
Tisztelt Németh Iván!
Úgy hiszem félreértett. Nem válaszadóra van szükség, hanem a még ma is fennálló elszomorító állapot
megszüntetésére. Egyébként pedig, milyen intézményvezető, gondnok az, aki hetek, ill. hónapok során nem veszi
észre, hogy az épület homlokzatán a nemzeti szimbólum megalázó állapotba került?


Németh Iván                                     2002.06.18 19:18                                         Válasz
A falfirkákra, és a zászlóra vonatkozó kérdéseikre igyekszem a megfelelő válaszadót megkeresni.


Németh Iván                                      2002.06.18 19:15                                Előzmény Válasz
A fotókra vonatkozó javaslatot nagyon jónak tartom, köszönöm. Míg jobb megoldást nem találunk a honlapunkon,
addig nyitok egy győri képek rovatot és minden kapcsolt fileban érkező fotót felteszek. (Kérem olyan képeket
küldjenek, amelyek Internetes publikálásának nincs jogi akadálya; elsősorban saját képeiket.)Addig is felhívom a
figyelmét a honlapunk idegenforgalmi rovatára, ahol képeket is lehet találni, továbbá az önkormányzat rovaton
belül a nagyberuházásokra, ahol a tervekről lehet képeket találni.


Gőcze László                                     2002.06.17 08:17                                           Válasz
Úgy három hete próbáltam beszélni a Petőfi Sándor Művelődési Központ vezetőjével az elrongyolódott, kifakult
zászló kicseréltetése végett. "Természetesen" nem sikerült beszélnem vele, és az állapot sem változott azóta.
Úgy tudom az angol nagykövet járt az épületben ....


Vazsonyi Peter                                   2002.06.04 01:20                                           Válasz
Jo lenne, ha lehetne az oldalon valahol gyori fotokat latni. Esetleg egy olyan lehetoseg sem artana, ahol mindenki
feltoltheti kedvenc gyori kepeit, hogy masok is lathassak. Ha valahogy azt is meg lehetne adni, hogy az egyes
kepek mikor, es a varos melyik reszerol keszultek, az mar nagyon jo lenne.

Egy baratom jelenleg Floridaban el, sok regi gyorit ismer, akik meg honapokig/evekig nem jonnek haza...

Aztmondta, valaha volt egy gyori webcamera ami ,,mar 2 eve ugyanazt a feher harmas Golfot mutatta'', de azota
talan mar nem is uzemel...

De aki ide jon nyaralni, kirandulni bizonyara az is szivesen vetne nehany elozetes pillantas arra, mit is fog
megnezni...

Szerintem meg egy teljesseggel rendezetlen, ,,szedett-vedett'' gyujtemeny is sokkal jobb lenne a jelen helyzetnel.

Mert Gyor szep varos.


Németh Zoltán                                    2002.04.26 20:32                                           Válasz
Tisztelt Németh Iván és e topicot olvasók!

Úgy látom mostanában ismét növekszik a városképet elcsúfító firkálások száma a városban. Azt szeretném
kérdezni, hogy van-e valamilyen szervezett védekezés a város részéről ez ellen? Ha most belegondolok az
összes híd össze van firkálva, a színházon és a városházán is megjelentek a firkák. Hogyan lehetne ez ellen
hatékonyabban védekezni? Van-e erre pénz és energia? Lakossági összefogás kellene?
Az előbb beragadt az Enter gombom. Remélem nem okoztam galibát!
Minden jót!


Németh Iván                                      2002.03.25 16:52                                Előzmény Válasz
Sorry, de elég régóta nem volt időm erre nézni, örülök, hogy megint van némi érdeklődés. Nem tudok a
hivatkozott helyről, de utána nézek és jelentkezem. Segítene, ha pontosítanák, hogy melyik kézikönyvről van szó;
én csak a kb három évvel ezelőttit ismerem (CEBA), annak a Győr szövegét én írtam, de nem dereng, hogy
hivatkoztam volna ilyen Internetes helyre.


barack                                           2002.03.19 17:15                                Előzmény Válasz
Tisztelt Német Iván!
"BT" kérdése érdekelne engem is:A Győrről készült EU tanulmány internet címe.
Válaszát köszönöm:barack


BT                                               2002.03.03 03:41                                           Válasz
Most olvasom a Győr-Moson-sopron megyei kézikönyveket, itt azt írják Győrről a legrészletesebb leírás egy EU-
tanulmány amit az internetről is le lehet tölteni. Viszont azt nem emlitik hol van a neten?
hakos                                           2001.11.08 19:09                                          Válasz
Üdvözlöm a T. Moderátort és az T. topic-társakat!
Egy parkolási problémát szeretnék felvetni -remélem jó helyen:
A Kassák L. u. 16-21 háztömb előtti parkoló évek óta túlterhelt, hisz a Tihanyi Á. és a Földes G. úti tízemeletesek
lakói is itt próbálnak parkolni. Tetézi a gondot, hogy a felfestés hiánya miatt csak "hézagosan" töltődik fel a
parkoló, ugyanis a napközben hazaérkezők - érthetően - a házuk előtt állnak meg és nem méricskélik, hogy a
tőlük 10-15 méterre parkoló autó és a sajátjuk között X vagy X+fél hely maradt. Többünk nevében érdeklődnék,
hogy megoldható-e és mikorra a "csíkozás"?
Üdvözlettel: Horváth Ákos


Pénzes Péter közl.főtanácsos                    2001.10.17 09:11                                Előzmény Válasz
A Marcalváros II. lakónegyed közlekedési tervezésénél és kialakításánál fontos szempont volt a megfelelő
forgalom csillapítás kialakítása, a gépjárművek haladási sebességének a csökkentése.
A gépjármű haladási sebesség csökkentésének módszerei a forgalmi sáv beszűkítés, bukkanó beépítés,
sávelhúzás.
Nem volt szempont a gépjárművek számára kényelmes haladási viszonyok megteremtése.
A gépjárművek sebességének építés, út kialakítás által előidézett csökkentése balesetmegelőzési célokat
szolgál, így nem szándékozunk továbbra sem kényelmes körülményeket teremteni a gépjárművezetők számára.


NI                                              2001.10.13 19:16                                Előzmény Válasz
Közlekedésnek van külön alfejezete, ezek a témák inkább oda tartoznak. Véleményét továbbítom Pénzes Péter
kollégámnak, pontosabb megválaszolásra. Addig: Metrós csomópont átépítése csak sok év múlva várható, ha a
forgalom miatt négysávosra kell bővíteni az aluljárót. Addig legfeljebb a beteg támfalak javítása kerülhet sorra a
mai ismereteim szerint. Az ilyen féloldalas "lóhere" csomópont egyébként nem ritka az autópályáknál, mivel
olcsóbb, mint a teljes "lóhere". A 83-as kereszteződés geometriája - mivel közel van a felüljáró, és nem
merőleges rá a 83-as - valóban nem a legkedvezőbb, de gondolom megfelel a tervezési előírásoknak. Van
javaslata, hogy nagyobb átépítés nélkül hogyan lehetne javítani a biztonságán?
Lámpákból szerintem kevés van, pl. nagyon hiányzott a tűzoltóság melletti csmópontban. A felüljáró előtti lámpa
feleslegességével, mint gyakran arrajáró én is egyetértek, de a közlekedési szakemberek szerint szükséges.A
lámpák, ha jól össze vannak hangolva, csak gyorsítják, nem gátolják a forgalmat, bár ahol van hely, és nagyjából
egyenlő forgalmú utak kereszteződéséről van szó, kétségtelenül nagyobb kapacitású egy körforgalom.


rjani                                           2001.10.11 20:09                                          Válasz
Györ számomra a közlekedési lámpák fövárosa. szerintem sok helyen teljesen felesleges alkalmazásuk ill.
néhány helyen viszont elkelnének.
csak egy példa: A Petöfi híd után induló 82-83-as felüljáró:
Az OMV kút melletti feljárónál lévö lámpa általában akkor nem mükszik, mikor kellene, de telente, mikor óriási a
csúszásveszély, biztos, hogy pirosat mutat a lejtön.
Egyébként más településekhez hasonlóan nem lehetne 70-es táblákat elhelyezni a felüljárókon ?
1, Ùgysem tartja be senki az 50-es megengedett sebességet;
2, Ùgy tudom, elég gyakran mérnek ezeken az amúgy gyalogosokat például nem is zavaró helyeken a
traffipaxok, mely járörökre szerintem inkább máshol lenne szükség !


rjani                                           2001.10.11 20:01                                          Válasz
Lehet, hogy nem jó helyen kérek szót - ha igy van, kérnék útbaigazítást - de föleg Györ közlekedése engem is
nagyon érdekel.

Kérdésem: Mikor tervezik a pápai uti (Metro melletti) autópályás fel -ill. lejárós keresztezödés biztonságossá
tételét ? Wien irányából lehajtva nehezen belátható a 82-es (?)szakasza, ezenkívül az autópálya helyes
felvezetöjére való felhajtás elégtelen módon van kitáblázva. Kiváncsi vagyok, mikor lesz meg az elsö
"szellemautósunk", aki a menetiránnyal ellentétesen indul el és okoz ezzel komoly balesetet.


NI                                              2001.08.17 21:38                                Előzmény Válasz
Csak rá kell kattintani Tudomány hivatkozására és már benn is van. Hozzászóláshoz kell csak regisztráció; a jobb
felső sarokban lévő doboz kitöltése után meg kell várni a viszont E-mailben küldött jelszót.


K.B.                                            2001.08.15 13:21                                Előzmény Válasz
Hogyan lehet részt venni a "győr rulez"-ben ?
Nekem sem regisztráltatni magam, sem belépni nem sikerült !
K.B.


NI                                              2001.08.05 20:12                                Előzmény Válasz
Köszönöm a javaslatot,már voltam néhányszor, mert mások is szóltak. A meghívás természetesen viszont is
érvényes.


Tudomány                                        2001.07.13 08:55                                           Válasz
Nem ártana az Indexes Győr rulez! című topicot is figyelni. Ott folyamatosan vannak Győrrel kapcsolatos
felvetések.


Németh Iván                          2001.06.02 20:22                                          Előzmény Válasz
Javaslatával Pénzes Péter kollégám fog foglalkozni és tájékoztatja Önt az álláspontunkról


Szabó Norbert                        2001.06.02 18:10                                                    Válasz
Szeretném kérni az Önkormányzatot, hogy vegyék napirendbe a Borsos Miklós és az Örkény István utca
kanyarút vezetésének kiszélesítését. Azért kérném ezt, mivel két autó kanyarodás közben elég szüken fér el
egymás mellett. Így a közlekedés szerintem nem olyan biztonságos.

Tisztelettel: Szabó Norbert

Győr, 2001.06.02.

02. RENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSOK (37 üzenet)

Leírás: A rovat új névvel folytatódik, megtartva a korábbi bejegyzéseket. 2003 legaktuálisabb témája a város
rendezési tervének teljeskörű felülvizsgálata.

Ágnes                                                              2005.01.11 14:12                     Válasz
Tisztelt Németh Iván!

Abban kérném szíves tájékoztatását, hogy a Fehérvári út - Tatai út által közrefogott, volt Házgyár mögötti
területtel kapcsolatosan van-e az önkormányzatnak távlati terve? Esetleg tervezik-e a Fehérlaposi dűlő építési
területté való átminősítését?
Szíves tájékoztatását előre is köszönöm:
Sz-G. Ágnes


wá                                                                 2004.11.21 02:15           Előzmény Válasz
Én úgy tudom, hogy a szabadhegyi szakasz megszüntetését már elvetették, mivel Marcalvároson keresztül csak
úgy lehetne átvezetni a vasutat, hogy ne okozzon se zajszennyezést, se szintbeli kereszteződést. Ezt viszont
csak a levegőben vezetett, betonba zárt pályával tudnák megcsinálni, ami legalább olyan csúnya lenne, mint
amilyen drága. Így ez egyelőre le is került a napirendről, helyette *távlati* tervként a várostól nyugatra terveznek
hasonló átkötést. Addig pedig maradnak a szabadhegyi átjárók, és a dugók :( De legalább a Fehérvári úti felüljáró
nem lesz felesleges :)

A Szent Imre úton nagyon kevés a hely, így ott állítólag nem lehet felüljárót csinálni. A megoldás a 82-es út
elkerülő szakaszának megépítése lenne Kismegyertől Marcalvárosig, amit szerintem Révfaluhoz és a (még
befejezetlen) új bácsai úthoz hasonlóan kellene megvalósítani: az út megépülésével a környező terület
(Malomszéki dűlő) felértékelődne, és pompás helyszín lenne egy új lakótelep számára. A kiváló
tömegközlekedést az ott húzódó veszprémi vasútvonal (vagy az abból kialakított elővárosi villamosvonal :))
biztosítaná. És ide bátran lehetne akár 10 emeletes házakat is építeni, amelyek sokkal inkább ideillenének, mint a
Belváros egyetlen lehetséges folytatását képviselő Rába területre! Oda kulturális negyedet, és nem egy
Marcalvárosnál is sűrűbben lakott betondzsungelt kellene építeni, ezzel végérvényesen lezárva a Belvárost :(


nádám                                                              2004.11.20 12:11                      Válasz
képzeld srami!
a Baross- hídat nemhogy nem tágítani, hanem lezárni fogják a tömegközlekedés számára, ha megépül a
négysávos tihanyi úti aluljáró.
A szabadhegyi vasúti keresztewződések miatt meg ne aggódj, mert megszüntetik ott a vonatközlekedést és
marcalvároson át fogják azt kivezetni.
ANNAK ELLENÉRE ,HOGY MOST VASÚTI HÍDAT ÉPÍTENEK AZ ÚJ FEHÉRVÁRI BEVEZETŐNEK!
- HÁT ILYEN OKOS ÉS ÉLES A MI VÁROSTERVEZÉSÜNK:)


srami                                                             2004.06.10 08:02                      Válasz
A vasúti kereszteződések a város legrosszabb pontjai.
1. A Budapest-Bécs vasútat többnyire nem egy szinten keresztezzük, de a Baross híd már nagyon szűk. Van
valami elképzelés a híd bővítéséről?
2. A Szent Imre út kereszteződése a vasúttal a Szabadhegyi állomásnál is nap mint nap tumultózus jelenetek
színhelye. Mekkora beruházást jelentene egy alul- vagy felüljáró építése erre a helyre? Vagy van valami más
elképzelés?


SzGy                                                              2004.03.30 20:16                      Válasz
T. Németh Úr !

Érdeklődnék, hogy Likócsról mit tudni? Mintha nem is Győrhöz tartozna? Várható ott valami újdonság? Vagy
ezzel a városrésszel nincsenek tervek?


Anonymous                                                         2004.02.12 16:15                      Válasz
Tisztelt dr. Németh Iván Főépítész Úr!
Alulírott Győr- Ménfőcsanak Szél utcai 5-31.sz.(25600-25605 hrsz. és 25592-25599 hrsz.)ingatlanok tulajdonosai
azzal a kéréssel fordulunk T. Főépítész Úrhoz hogy telkeink megoszthatóságnak lehetőségét vizsgálni
szíveskedjék.Kérjük hogy egy feltáró út betervezésével a fenti igatlanok megoszthatóságát építési telkek
kialakítását tegye lehetővé. Tisztelettel: a Szél utcai telektulajdonosok.


Németh Iván                                                       2004.02.02 22:26          Előzmény Válasz
http://193.224.131.115 Ez még a régi terv internetes megjelenítés szempontjából munkaközi, kísérleti változata,
mely körülbelül a 2002 évi állapotot tükrözi. Jelenleg már új alaptérképen az új terven dolgozunk, néhány hónap
múlva arról is lesz anyag


H.Ferenc                                                          2003.11.26 15:53                      Válasz
Az ügyben érdeklődöm, hogy Győr rendezési tervének térképét az interneten hol lehet megnézni.
Köszönettel
H.Ferenc


Németh Iván                                                       2003.11.13 17:48          Előzmény Válasz
Munkaközi változatban van egy hely ahol a város teljes területének szerkezeti és szabályozási terve
megtekinthető.
E-mailen a számát megküldöm.


Margli Gergely                                                    2003.11.07 13:10                      Válasz
Tisztelt Németh Úr!

Érdeklődni szeretnék, hogy megtalálható-e Győr (Adyváros) rendezési terve az interneten? Diplomamunkám
elkészítéséhez lenne rá szükségem.
Válaszát előre is köszönöm!
Margli Gergely
építőmérnök hallgató


Németh Iván                                                       2003.09.25 20:01          Előzmény Válasz
Kalmárné kollégám a beruházás felelőse, probálja vele felvenni a kapcsolatot, talán tud segíteni. Sok
munkaterhünk miatt korlátozottan van időnk iskolai feladatok elvégzésének segítésére.
nagy ágnes                                                         2003.09.22 11:18                      Válasz
Tisztelt Dr.Németh Iván Úr!
Az ügyben fordulok Önhöz hogy építőmérnöki tanulmányaimhoz egy feladat megoldásához kérném a segítségét.
A Győri Tihanyi árpád úti alul/felüljáró megépítését választottam témául, melyről többet szeretnék megtudni pl.
állapotfelmérés és elemzés, adatgyűjtés,szelektálás. A probléma dokumentált megfogalmazása.Igények
meghatározása, célok .Műszaki -gazdasági tervváltozatok összeállítása.Hatások feltárása, összehasonlító
értékelés és javaslat.stb témákkal kapcsolatban, kérem ha tud küldeni anyagot szívesen veszem. Köszönettel:
Nagy Ágnes győri II.éves főiskolai hallgató


Németh Iván                                                        2003.08.07 20:43           Előzmény Válasz
Törvénytől eltérő szabályozást helyi rendelet nem tehet. Építési törvény EU jogharmonizáció miatti változásáról
nem hallottam. Az építési engedély nélkül vagy attól eltérően végzett munkákért építési birságot kell fizetni, mely
arányos az elvégzett munka értékével, ennek megfelelően - ha a fennmaradás engedélyezhető - akkor jobb
mielőbb a fennmaradási engedélyt megkérni. Konkrétumok ügyében keresse fel építéshatósági csoportunkat.


H.Bolla Beáta                                                      2003.08.05 09:46                      Válasz
Tisztelt Németh Úr!

Érdeklődni szeretnék, hogyha a zártkerti övezetben (Pinnyéden)az engedélyezett tervnél valamennyivel nagyobb
ház épül, mely a környezetet károsan nem befolyásolja, nem kirívó a környezetből, annak milyen következményei
vannak ránk nézve. Érdekelne még, hogy az EU csatlakozással változik e valami az 1997. évi LXXVIII.
törvényben, ami a mi problémánkkal kapcsolatos. Mikor kell a fennmaradási engedélyt megkérni a házra?
Győrben esetleg a fenti törvénytől eltérő szabályozás van-e? Válaszati köszönöm: H. Bolla Beáta


Németh Iván                                                        2003.06.10 17:35                      Válasz
ÚJ GYÉSZ (Győri Építési Szabáylyzat) első, munkaközi változata a csatolt anyagok között. Laikus és szakértői
véleményeket, javaslatokat egyaránt várunk!


Németh Iván                                                        2003.06.10 17:33           Előzmény Válasz
Révfalu nem egységes karakterű városrész; a Kossuth híd környékén már a XX. század első felében megindult
egy városias, többszintes zártsorú beépítés. A Duna parton 85-ben jóváhagyott terv alapján történt meg az az
átépítés, ami mára többé kevésbé már be is fejeződött. A Szövetség utca szerepe a Sziget - Révfalusi híd
elkészülte után megváltozik, véleményem szerint szükségszerűen alkalmazkodni kell ehhez a beépítésnek is. A
Damjanich utca kialakult beépítése valószínűleg konzerválható, legalább is a Rónay J. Szövetség u. sarok
átépülése miatt indult rendezési terv, mely az egész tömbbel foglalkozik, ezt tartalmazza.
Hédervári út a Duna utcáig a Víztorony utcához hasonlóan szintén többszintes beépítésű, másútt is sok
többlakásos épület van; a jelenlegi rendezési terv Révfalu 14-es úton belüli részére nagyrészt kisvárosi
szabályozást tartalmaz.
A Duna part mellett a lakosság kérésére jelenleg olyan változtatás van folyamatban, mely elsősorban a telken
belüli zöldfelület növelését írja elő. Ezt a szabályozást az egész városra szeretnélnk kiterjeszteni: min. 14 m2
zöldfelület / lakószoba.


Németh Iván                                                        2003.06.10 17:22           Előzmény Válasz
Emlékezetem szerint az udvar lefedését engedély nélkül építették, mintahogy a Baross utcai homlokzat
átalakítását is. Az épület védettsége miatt az építési hatóság a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, ezért
részleteket nem tudok. Az épületek magántulajdonban vannak; az étterem funkció alapján nincs tudomásom
arról, hogy tilos lenne az átjárás, illetve, hogy tett-e az építési hatóság az átjárásra vonatkozó előírást a
fennmaradási engedélyben.


Németh Zoltán                                                      2003.05.13 18:51                      Válasz
Érdeklődni szeretnék, hogy tervezik-e, Révfalu családiházas beépítésének védelmében, szigorítani a révfalusi
rendezési tervet. Egyre több olyan nagy társasház épül itt egy-egy telekre, amely telkekre csak egy családiház fér
el. Ehhez kapcsolódik kérdesem: meg tudják-e akadályozni, hogy a Hédervári utca 80. (a számban nem vagyok
teljesen biztos lehet hogy a mellette lévő telekről van szó, de a tábla már ki van téve, a fák már ki vannak vágva a
telken) számú telken felépüljön egy 8 lakásos társasház.
Lao-Ce jut eszembe, aki azt modja, hogy egy épület lényege nem a falakban és a tetőben, hanem a közbezárt
térben van. Révfalu lényeg nem a házaiban van, hanem a köztük lévő térben (a kertekben, a fákban)van. Ha
eltünik ez a tér, Révfalu lényege tűnik el. Révfalut nem a nagy házak uralják, ne a nagy házak uralják.

Tisztelettel,
Németh Zoltán


Nándorfy János                                                    2003.04.27 12:08                      Válasz
Érdeklődnék, mikor készült rendezési terv, amely megengedte, hogy lezárásre kerüljön a belső udvar a Patió
étteremnél, valamint az összeköttetés a Baross út és a Sarló köz között.
Korrupció, vagy csak önkormányzati illetékesek hanyagsága miatt történhet meg?


Hulmán Péter                                                      2002.10.15 15:12                      Válasz
Hát igen. Győr déli része az utóbbi 10-15 évben sokat változott. Mindez persze dícséretes. Gondolok itt arra,
hogy 15 éve az akkori "Kun Béla ltp. 2" mellé a térképen meg volt jegyezve: Építési terület. Azóta Marcalvárosban
( A Plus szupermarket környékén) folyamatos építkezések folynak, hiszen alighogy befejeződik egy háztömb
építése, azonnal belekezdenek a következő felépítésébe. Azonkívül a Marcalváros és Ménfőcsanak közti egykor
üres terület is kezd el-eltűnni. Aral, Porsche Győr, Tesco,... lassan már a turisták sem tudják megmondani, hogy
egykor Ménfőcsanak község volt, mert sikerül megtalálni az "átmenetet" a két vrosrész között. Még a régi 83. sz.
út menti üres területtel kellene valamit kezdeni (az M1-es autópályáig) és akkor folyamatos lenne a beépítettség.
Az autópályától délre pedig már ott a Metro, a Bricostore és a Királyszék Hotel. Számomra rendkívül örömteli ez a
városfejlődési ütem, és véleményem szerint lehet tartani vagy esetleg fokozni ezt. 5 év múlva már nemcsak hogy
egybeépül a két városrész, hanem nyugat-keleti irányban is elkezd épülni az akkor már talán új nevet viselő
városrész.


Németh Iván                                                                   2002.09.19 19:48        Előzmény
                                                                                                         Válasz
Elnézést a hosszú szünetért. A rendezési terv módosítását a Városépítési Irodára címzett levélben lehet kérni.
Most különösen alkalmas az idő a legkülönfélébb javaslatokra, hiszen az önkormányzat a szerkezeti és
szabályozási tervek általános felülvizsgálatát határozta el, amit a közelmúltban meg is hirdettünk.
A konkrét javaslattal kapcsolatban azonban el kell mondani, hogy a rendezési terv jelenleg érvényes előírásának
megszűntetését szakmailag nem tartom támogathatónak. A Pataháza és a Bácsai rét közötti terület beépítése
során akár 1000-nél több lakás épülhet, melyhez tartozó alapfokú ellátás (iskola, stb.) helyének megszűntetése
felelőtlen lépés lenne.


G.Gábor                                                                       2002.07.08 11:11           Válasz
Tisztelt Németh Iván!
Köszönöm az előző kérdésemre a tájékoztatást. Továbbiakban azt szeretném kérdezni, hogy a 12143 hrsz.
terület egy részére közintézmények vannak betervezve a jelenlegi rendezési terven. Érdeklődnék, hogy hol és
kitől lehetne kérni a rendezési terv módosítását.
Köszönettel: G. Gábor


Németh Iván                                                                   2002.06.18 19:58        Előzmény
                                                                                                         Válasz
Igaz, hogy a Fő utcai telkek végénél a rendezési terv utcanyitási lehetőséget tartalmaz. A megvalósítás az érintett
telektulajdonosok szándékaitól függ.


Németh Iván                                                                   2002.06.18 19:55        Előzmény
                                                                                                         Válasz
A tervet a 98-as szabályozási terv érvényben tartotta.


Lehoczkyné H. Tímea                                                           2002.06.15 21:04           Válasz
Tisztelt Németh Iván Úr!

Pinnyéd rendezési terve iránt érdeklődnék. Konkrét kérdésem a következő: Igaz-e, hogy a Fő utcai telkek végénél
utcát fognak nyitni, ha igaz akkor mikor fog ez bekövetkezni?
Válaszát előre is köszönöm L-né Tímea
G. Gábor                                                                       2002.06.07 07:03           Válasz
Tisztelt Németh Iván!
Érdeklődni szeretnék, hogy a győri 12143-as hrsz-ú terület és környékének 1996-os rendezési terve mennyire
aktuális. Esetleg van e újabb és ha igen akkor hol lehetne megtekinteni.

Segítségét előre is köszönöm:

G. Gábor



Németh Iván                                                                    2002.03.25 17:03        Előzmény
                                                                                                          Válasz
Tavaly készült egy átfogó vizsgálat, mely lényege az, hogy a felmérések szerint a lakóterületté nyilvánításhoz
szükséges átépítések, telekalakítások, bontások mellett nincsen egyöntetű támogatás és főleg az önerős
megvalósításhoz, nincsen az ott lakóknak elég erre fordítható pénze. A tanulmány alapján nem javasoljuk a teljes
kertváros belterületbe vonását, pontosabban lakóterületté nyilvánítását, de a régi beépítések esetében folytatjuk a
vizsgálatot, kisebb területrészek átminősítésére, olyan területeken, ahol a belterületi igényeknek megfelelő
környezetalakítás kisebb költséggel, biztosítható, esetleg a jelenlegi állapotok is kielégítőek.


Kovács Zsolt                                                                   2002.03.07 17:15           Válasz
Érdeklődni szeretnék, hogy Győrszentiván kertváros belterületté nyílvánítása szerepel-e valamelyik rendezési
tervben? Ha igen, melyik évben!


Anonymous                                                                      2001.12.30 23:31        Előzmény
                                                                                                          Válasz



NI                                                                             2001.08.05 20:29        Előzmény
                                                                                                          Válasz
Frigyes laktanya magántulajdonban van, így az önkormányzat csak a rendezési tervekkel tudja némileg
(passzívan) befolyásolni a sorsát. Eddigi próbálkozások túl intenzív, elsősorban kereskedelmi hasznosítást
céloztak, melyet a környezet (úthálózat ás lakóházak) nem tudtak kiszolgálni, illetve tolerálni.
Ez évtől a laktanya együttes műemlék, ami jelentős kötelezettságeket ró a tulajdonosra. Tervezés jelenleg is
folyik, ha lesz olyan anyag ami bemutatható, valószínüleg önálló rovatot nyitunk a laktanyának.


Vargáné T. Klára                                                               2001.07.18 00:08           Válasz
Érdeklődnék a Frigyes laktanya sorsa felől. Mikor dől el , hogy mi lesz a helyén, és az mikor realizálódik?


Horváth Balázs                                                                 2001.07.13 18:15        Előzmény
                                                                                                          Válasz
Tisztelt Németh Iván Úr!

Számunkra megnyugtató és gyors válaszát köszönjük.
Tisztelettel: Horváth Balázs


NI                                                                             2001.07.07 08:41        Előzmény
                                                                                                          Válasz
Új Bácsai út tervezett helye a meglévőtől délre, a Duna felé van; tehát az Ibolya utcát nem érinti. 1998 óta az
Ibolya utca térségében a szabályozási vonalak nem változtak, így a telekhatárok sem változhatnak, melyeket már
ennek megfelelően alakítottak ki. Várhatóan még ez évben mindenki megnézheti az érvényes rendezési terveket
az Interneten is, addig is a telkét érintő szabályozást a Városépítési Iroda Építéshatósági Csoportjánál, a Czuczor
utcában, a műszaki áruházzal szemben lehet megnézni ügyfélfogadási időben.


NI                                                                             2001.07.07 08:34        Előzmény
                                                                                                          Válasz
A most meghírdetett tervezési terület nem érinti a kérdése szerinti helyrajzi számot. A meghírdetett területen is
várhatóan az állami tulajdonú ingatlanok jönnek szóba bővítési területként, egyéb telkeket legfeljebb nagytávú
útépítési javaslatok érinthetnek.


Horváth Balázs                                                                 2001.07.06 21:48            Válasz
Mennyire igaz az a felreppent hír, hogy a Bácsai utat tehermentesítő újabb út az Ibolya utcán keresztül fog
vezetni és az Önkormányzat az ott lévő házak előkertjéből egy jelentős részt kisajátít?
Ez azért is érdekelne minket, mert a közelben építkezünk, jelentős összegeket álldoztunk arra, hogy nyugodt,
csendes övezetben éljünk.
Tisztelettel kérjük Dr. Németh Iván urat, hogy válaszoljon, merre fog pontosan haladni az elkerülő szakasz, amely
a Bácsai és a Galántai utat kötné össze ezen a környéken.
Köszönettel.


Kuti János                                                                     2001.07.05 18:36            Válasz
A Győri Krónikában olvastam a 2001-170 számu közleményt,ami az Audi iparterületének további növelését
ismerteti.Az lenne a kérdésem,hogy ez a terv mennyiben érinti a Hecsepusztai hétvégi telkeket?Ezen a területen
a város kisalyátítja-e ezeket a kiskerteket?Azért érdeklődöm,mert ezen a területen van a kertünk helyrajzi
száma:5478.Válaszát előre is köszönöm.


NI                                                                             2001.06.30 17:10            Válasz
Inkább kollégákat, ingatlan fejlesztéssel foglalkozó vállalkozásokat érdekelhet a frissen feltett kacsolódó anyag, a
GYÉSZ (Győr Építési Szabályzata) módosításának munkaközi, az átszerkesztéseket mutató változata. A
módosítás célja a túl sűrű beépítések (családiházak között nagy társasházak) korlátozása

03. KÖZLEKEDÉS (282 üzenet)

Leírás: Témánknak mindig van napi aktualitása is, itt mégis elsősorban a távlati tervekkel szeretnénk foglalkozni.
Most a Bp.-Bécs vasútvonal további fejlesztése miatt aktuális nagy kérdés, hogy nem akarja-e a város nagy távon
(10 éven túl) megszüntetni az Adyváros Szabadhegy közötti vágányt, és áthelyezni a két Marcalváros közé.
Másik aktuális nagyobb ügy a Petőfi híd és a Radnóti utca közötti új út, de van még néhány, amit hozunk
hamarosan a kapcsolódó anyagokban. Mi a véleménye?

wá                                2005.04.08 12:09                        Előzmény Válasz
Ádám, térképvázlat mailben ment!


ng424                             2005.04.07 23:23                        Előzmény Válasz
aki elegedett az hangos
aki elégedett, az csendben van

bocs az elirasert!


ng424                             2005.04.07 23:21                        Előzmény Válasz
Sziasztok!

Erdekes kerdes, ez a megkerdezes. Van erre egy tok jo mondas. Magyarorszagon kb 9,9Millio kozlekedesmernok
el. Meg rajtuk kivul nehany volan BKV satobbi alkalmazott.

A megkerdezessel a gondom az, hogy az emberekben elo fogalom a villamosrol harom fogalom kore csoportosul:
- sarga
- csilingel
- zorog

Ezek kozul mindegyik igaz a Budapesti szotyhadt, karbantartas helyett inkabb csak olelgetett, 20-as-60-as evek
technologiajaval keszult sindocogenyekre.

De nem lenne igaz egy uj beszerzesu szerelvenyre, normalisan megcsinalt palyara.

Mig mas varos visszaszediti az utasokat a kozossegi kozlekedesre, azaltal, hogy oda is elviszi a villamos az
utasokat, ahova az auto nem, addig itt forditva, a kozssegi kozlekedestol mentjuk meg a belvarosunkat, nehogy
ne ferjenek el az autok.

Egyebkent az egyetlen realis, eloiteletmentes megoldas az lenne, ha a palya hirtelen egy ejszaka alatt
megepulne, es az utasok vagy hasznalnak, vagy nem. Ott a szavazas egyertelmubb, mig a szovegeleskor csak a
tiltkozo manias unatkozo emberfajta nyavajog, aki elegedett, az hangos.

Amugy a villamos a varos sziveben olyan lehet, mint a mobiltelefon. Kezdetben mindenki foloslegesnek velte, ma
mar alig tudnank elkepzelni, milyen nelkule, es komoly hianyzerzetunk tamad, ha valami miatt nincs nalunk, vagy
elveszitjuk... a luxust konnyu megszokni :)

Egyebkent kb olyan lenne a dolog, mint az 1-es. Kezdetben sokan hangoskodtak, es most is van akinek nem
tetszik. De szerencsere kivetelesen a varos es a volan nem hatralt meg, es osszel mar az utasszamlalas
bizonyitotta, hogy van jogosultsaga. Szerinted ha megkerdeztek volna a varoslakokat, akkor most igy lenne?
Amig meg Neked sem megy elegge a kepzeloerod megeroltetese, addig mit varjunk egy kozlekedssel
kevesebbet foglalkozo lakostol? Egyelore cak annyit tudok mondani, hogy a rendszer kivetel nelkul bevalt, ahol
megvalositottak, es nem erkezett hir arrol, hogy visszakozni kellett volna.

Egyebkent a tervem szerint a villamos menten a setaloutcak terulete none (Bajcsy, Aradi vt) az Arany Janos
utcaban pedig egy villamosvaganyon kozlekedo setalo villamos elol nem nehez kiterni... Ha meg megsem jon
ossze, a villamosnak meg mindig van feke. De ha nagyon nem tetszik a tagoknak az Arany Janos uti vissza-irany,
akkor meg maradt a Bajcszy-oda-vissza. Fordulni meg lehetne a szinhaz korul. Vagy a Bajcsy utca Teleki utcai
vegenel fejvegallomassal. Es onnan lazan hosszabbithato a vonal az Arkadhoz.

Rajzot per pill nem mellekelek, mert nincs idom rajzolni. Majd.


ády                                 2005.04.07 16:17                      Előzmény Válasz
Hááj NG!!!

no, figy!!!

Premier ! tudnál küldeni ímélben egy útvonaltervet nekem??
Tudod, nem hinném ,hogy ,,szakzsargonbeli" lemaradásom lenne! szerintem inkább csak annyi a gond,hogy nem
akarod, vagy nem mered még részletezni elgondolásaid. Annyira hidd el nem érdekel ez, hogy neten
összemorcizzak veled:)

Viszont az, hogy Te a belvárosban akarod turnéztatni a villamost nemcsak mérnöki elmaradottságra ,hanem
silány realitásérzéket tükrözhet. Szerintem nincs sok épeszű győri aki egyáltalán
>ha támogadja a villamost, és elfogadja annak megépítésének nehézségeit
> még a belvárost is teleturbózná közlekedési eszközzel.
Célszerű lenne felméréseket készíteni Győr lakosainak igényeiről- ez biztos.


Térképészetileg érdekes a megfogalmazásod:
Kozos szakasz: Kulso Baross - Aradi oda-vissza Bajcsyig, majd hurok a szinhaz - Arrabona korul, ora mutato
jarasaval ellentetes iranyban.

Ezt egy kartográfus sem látja át.



ng424                               2005.04.07 02:33                      Előzmény Válasz
22-es sem érinti a rendelőt, tehát ők nem panaszkodnának, és a 14/23-as autóbusz megfelelő sűrűséggel
kiszolgálná azt is.


Ez igy van. az utasok 1%-aert ne szivassunk mar 99%-ot! 10%-ert esetleg...


- Szent István út - Baross híd útvonalon is gondolkodnék. Az Aradi vértanúk útján, a Megyeházánál lévő
megállóba sokszor a buszok is alig férnek be: ha még beállna két villamos is, akkor könnyen megbénulhatna a
Szent István út-Baross híd csomópont.

Gyor belvarosanak a kozlekedeseben az a szornyuseges, hogy akar merre megy egy busz, visszafele nem tud
ugyanarr menni. IGy ha valakinek veletlenul jo lenne az egyik irany, a masik irany maitt inkabb valasztja a kocsit.
Ezen kivul mivel a villamos az egyetlen ertelmes dolog, ami hellyel -kozzel at tudja szelni a belvarost, ezt az adut
nem adnam ki a kezunkbol...

A megyehaza buszmegallo meg nem kihivas. Hiszen van meg hely! Egyreszt ha a kocsik nem hasznaljak az
Aradi vt utjat, akkor a jobbrakanyarodo sav is a buszoke lehet a Szent Istvan uton. Masreszt a ter minimalis
atalakitasaval az ut szelesitheto, jardasziget epitheto, akar egymas mellett harom nem tul szeles is. Ekkor a
Megyehazaval szembol nezve a kovetkezo elrendezes lehetne:

======[M]===<<============ villamos Marcalvaros/Adyvaros fele fele
======[M]======>>========= villamos belvaros iranyaba
HHHHHHHHHH jardasziget
......[M]......>>......... buszmegallo
HHHHHHHHHH jardasziget
......[M]......>>......... buszmegallo
HHHHHHHHHHHHHHHH ter Megyehaza feloli oldala

De leeht, hogy eleg lenne egy dupla buszmegallo is a ketto helyett.
Mi is menne erre? 1,2,14,(7??,8??,31??)
Most mennek: ugyanezek (+7) +17 +23
A 8+31 kevesebb a 17 es 23-nal...

Azt a harom jaratot mar lehet, hogy erdemesebb lenni a Jokai uton at tolni oda-vissza. Elvegre azt ugyis
ketiranyositani kellene, ha az Aradi vt utja villanyos + setaloutca.
Ekkor a buszok megallhatnak a Szent Istvan ut jelenlegi jobbra kanyarodo savjaban, hiszen masra nem
hasznalnank azt.


ng424                             2005.04.07 02:18                       Előzmény Válasz
Gábor!
;) kérlek írj érthetőbben, nehogy azt hidd, hogy ilyen hiányos fogalmazással ,,szakmaibbnak" tűnsz.

Azt csak Neked irtam... Eleg lenne, ha Te ertened... De ezek szerint a a vasuttal kapcsolatos orak nem
vonzottak... Szoval ki a szakmai? :p

Egyszerűen nem lehet kivenni, hogy pontosan mire is gondolsz. részletezd jobban az elképzeléseid.

17V: K. Baross- Szigethy - Kodály
22V: jelenlegi 22-es
Kozos szakasz: Kulso Baross - Aradi oda-vissza Bajcsyig, majd hurok a szinhaz - Arrabona korul, ora mutato
jarasaval ellentetes iranyban.

Szigethy Attila / Baross ut csomopont megszunne letezni, a gyalogosok gombbal, a villamosok bejelentkezeses
alapon kozlekednenek, a kocsik szamara vagy zsakutca lenne mind a ketto (helyiek megkozelithetik a keresztezo
utcakbol), vagy egy sima szuk ivben kifordulas a Szigethy-re "macisajttal". A villamos kb a Monus Illes ut
magassagaban bejelentkezik, Mire a Szigethyhez er, zoldje van.
A 17V egyszerre indul a Szegthy kocsisoraval, de elsokent halad at keresztbe a kocsik elott, a kocsik 15
masodperccel kesobb kapnak zoldet. Raernek, hiszen a Szigethy/Bartokban harom vagy negy fazisu lampa
marad, a villamosoknak meg eleg a teljes ciklus egy negyede.

Ezzel a menetido Marcalvaros - Megyehaza kb 9-10 perc, Adyváros - Megyeháza kb 10-11 perc. Hurokkal egyutt
15 illetve 16 perc.


Minden esetre kedves gábor, tudod azzal,hogy a te kedves villamosod a baross-Szigethy metszetben kanyarodik
északra -MIVEL FORGALMAS CSOMÓPONTBAN vesz részt, méghozzá egy lámpás renszerben - több időt
igényel.

Nem nyert. Nem forgalmas csomopont, es a villamosok iranyitanak. Lasd fentebb. Viszont a cikkcakkba remelem,
nem csak a villamost almodtad bele, de az 5-os lassujelet is! Amit meg az ottani lakosoktol kapnal a fejedre, az
sem lenne finom. Ezen kivul ha ott ilyen meredeken ilyen ivben szeretnel villamost jaratni egy nagyon hajlekony
rugalmas villamos kell oda. Ez azt is jelenti, hogy alacsonypadlos villamosra eselyed sincs. A jelenlegi
alacsonypadlosok szelsoseges korulmenyek kozott olyan nehezen veszik az akadalyokat, mint a 20-as evek
csorompoloi.

Érted, mester?
Ertem, kedves tanitvanyom. :)
tehát ,ha egy olyan vonalat képzelünk el ,amit Ágoston ábrája mutat, több időveszteség lészen ,mint egy olyan
esetben ,amikor megoldható a hunyadis figyelemfelkeltő/piros kétfázisú lámpás megoldás.
számold ki!

Mivel a koncepciom szerint a 22V nyilegyenesen megy 1,5 km-t akadaly nelkul (leszamitva a templom
megallojat), ezzel nem tud semmi mas versenyezni. Illetve de: a fuggovasut :)
A 17V-re ez szinten igaz. Egy kacsazast megsporol, es nem kozoskodik az autokkal a palyan. Ennel tobb nem
adhato.


persze kalkulálva azzal is ,hogy a hunyadinál már nem naon lesz autósforgalom, mivel a baross-híd tömegközl.
híd lészen.

Ez mind a ket vonalvezetesre igaz.

de a baross út nem szokott parkolni!!!-ahogy írod:)
;)

ezert jar Neked a pont. a "parkol a fout" pesti szakzsargon. Es metafora :)


wá                                2005.04.06 14:38                        Előzmény Válasz
Ha jól tudom, Gábor a Szigethytől délre is a Baross-Nagy Imre tengelyt preferálná, azaz a marcalvárosi villamos
nem kanyarogna annyit, hanem egyenesen menne a Lajta úttól a Szent István útig. Ez az ábrámhoz képest -1
lámpa. Az adyvárosi vonalnak a Bartók valóban egy lámpa megspórolását jelentené (feltéve, hogy északabbra
nem lesz új lámpa a Bartókon), viszont emlékeim szerint a Szigethy Attila úton egyenesen haladók számára
össze vannak hangolva a lámpák. (De ha nem, akkor össze lehet hangolni őket. Megálló a két lámpa között nem
lenne.) Hogy a megyei rendelő kihagyása jó -e, vagy nem, arról most nem foglalnék állást, erről eleget vitáztunk
már :) Mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai is. A kihagyás előnye a jóval gyorsabb menetidő - a
Lajta és a Szigethy közé nem is kellene megálló -, ami főleg egy agglomerációs villamos esetén lenne fontos. A
marcalvárosiak pedig már megszokták, hogy a 22-es sem érinti a rendelőt, tehát ők nem panaszkodnának, és a
14/23-as autóbusz megfelelő sűrűséggel kiszolgálná azt is.

Ha a Belvárosba hurkot tervezünk, én a Baross híd - jobbra Szent István út (Bisinger sétány) - Teleki László utca
- Schweidel utca - Arany János utca - Aradi vértanúk útja - Szent István út - Baross híd útvonalon is
gondolkodnék. Az Aradi vértanúk útján, a Megyeházánál lévő megállóba sokszor a buszok is alig férnek be: ha
még beállna két villamos is, akkor könnyen megbénulhatna a Szent István út-Baross híd csomópont. Ha a
villamos csak ellenkező irányban járna itt, ez a probléma megoldódna. Ez az útvonal rövidebb is lenne. Ami
ellene szól, hogy a Megyeházánál jóval kedvezőbbek az átszállási lehetőségek.


adam                              2005.04.05 09:44                                 Válasz
Gábor!
;) kérlek írj érthetőbben, nehogy azt hidd, hogy ilyen hiányos fogalmazással ,,szakmaibbnak" tűnsz. Egyszerűen
nem lehet kivenni, hogy pontosan mire is gondolsz. részletezd jobban az elképzeléseid.
Minden esetre kedves gábor, tudod azzal,hogy a te kedves villamosod a baross-Szigethy metszetben kanyarodik
északra -MIVEL FORGALMAS CSOMÓPONTBAN vesz részt, méghozzá egy lámpás renszerben - több időt
igényel.
Érted, mester? tehát ,ha egy olyan vonalat képzelünk el ,amit Ágoston ábrája mutat, több időveszteség lészen
,mint egy olyan esetben ,amikor megoldható a hunyadis figyelemfelkeltő/piros kétfázisú lámpás megoldás.
számold ki!
persze kalkulálva azzal is ,hogy a hunyadinál már nem naon lesz autósforgalom, mivel a baross-híd tömegközl.
híd lészen.
eleve: a kétfázisú lámpa a villamost nem lassítja meg, viszont a szigethy-baross rendszer persze,hogy igen.
No, erre gondoltam.

megjegyzés, tom,hogy ,,íve van a villamospályának":)))))))))
de a baross út nem szokott parkolni!!!-ahogy írod:)
;)


ng                                2005.04.05 02:33                        Előzmény Válasz
Sziasztok!

Hat, gyorsvillamos 60km/h....
Nem lesz. A MAV sem megy 50 folott :(

Adam, tevedsz, a Bartok nem gyorsabb a Baross utnal. Akkor gyorsabb, ha a Baross ut a templomig parkol. De
az nem kell, hogy mindig igy legyen, foleg, ha nem mehet auto parkolni a Baross utra.

A zold terulet, amit latsz, amibol lopni (Wesselwnyi)lehetne, eleg necces, mert a HM terulete.

A villamost a hunyadi utcaba lehet, hogy be lehetne nyomroitani, de olyan nyomvonalon, hogy legalabb
fedezojelzovel kellene vedeni a keresztbe-kasba kacskaringozo villamost az autoktol. A masik pedig, hogy a 18
meteres ivsugaron egy dolog, hogy elmegy a villamos, es a 30ezrelekes emelkedo is egy dolog, hogy elmegy
rajta a villamos. A ketto egyutt mar egy szolo UV-nak is a szinte lehetetlen kategoria, lendulet szerzesere meg
nincs esely a keresztezes miatt.

Megjegyzes rovat: villamosnak/villamos palyanak nincsen kanyara, csak ive ;)

En a villamost az Aradi vrt utjan - Bajcsy - Teleki - Arrabona elotti ut - Aradi vt utja utvonalon egy vagyanyon
hurkositanam. A villamosnak pont az az elonye, hogy oda is bemehet, ahova mas nem, mert
- csendes
- mindig ugyanazt a 2,1 ... 2,65 m-t használja a kozutbol (egy busznal ez elvileg 2,5, gyakorlatilag 3,5m).
A fenti utcak mindegyiket gyalogos zonava alakitanam (kiveve Teleki Szinhaz mogotti resze), illetve az ARadi vt
utjat, ahova a villamos melle beengednem a buszokat is, de szigoruan egy savban.
A villamos akkor lesz vonzo az utas szamara, ha a varos szivebe hatol. Olyatt, ami sarga, es kikeruli a belvarost,
mar ismerunk...

Megjegyzes: a muemlekek kozott a villanyos aramszedok nelkul jarna, a szabad eg alatt, nem kapaszkodva a
drotocskajaba, akkumulatorokbol nyerve a 15-tel kozlekedeshez szukseges energiat.

A kulsobb szakaszrol pedig annyit: a villamos ha sebessegben lemarad a buszoktol, akkor az utasok a buszra
fognak szavazni. Az utasok nagy resze a lakotelep es a belvaros kozott kozlekedik, tehat nem lenne celszeru a
belvarostol 300 m-re lako nadorvarosiakra optimalizalni a villamost, hiszen azoknak ugy sincs berletuk. A 17-es
vonalan jaro villamos elegge megkozelitene a vasarcsarnokot a Varosi Konyvtarnal, a marcalvarosiak meg mar
megszoktak, hogy 120m-rel tobbet kell gyalogolniuk, mint a 17-es utasainak. Ezert en feltetlenul a kulso Baross
utat tudom javasolni a Bartokkal szemben. A nehany panel lakosa meg hasznalhatja az 5-os buszt, ha nem kepes
elslattyogni akar a belvarosba, akar csak a szomszed utcaba, a 22-es es 17-es helyetti kozos villamoshoz. Mivel
ekkor a ket leggyakrabb vonal ad ki egyuttes kovetest, aki mozogni kepes, ugyis akar viszonylag messzebrrol is
odacaplat, hiszen a keves varakozas sokak szamara vonzobb, mint a 100m-rel kevesebb seta.


ády                               2005.03.11 11:00                       Előzmény Válasz
jaj és mégvalami!
Én nem akarok semmilyen lakótelepet összekötögetni semmilyennel megalapozatlanul. pontosabban emlékezz,
ez az egész úgy jött szóba,hogy ,,olvastam egy cikket"...
És a körvillamos hasznossága által...



Egyetértünk abban,hogy EGYELŐRE,de jóideig nincs szükség jelentősebb lakótelep/környezet összekötésre
villamos, spec. gyorsbusz ,troli estébé formájában.
Viszont célszerű úgy megoldani, olyan tendenciákat felvázolni, amik a belvároson és egyéb gócpontokon
keresztül kötik össze a szélsőbb lakógócpontokat. no de hát ez a célunk...uhhogy kein problem:I


ády                               2005.03.11 10:51                       Előzmény Válasz
figy, szabadhegyet józsef attila ltp. formájában értettem, jancsifalu északi részén van lakó,,telep" igaz nem 10000-
es. Szerintem ne köss ilynekbe bele. Akkor nem lakótelep,hanem lakókörnyezet...jaaj:)

No ,igen: A firegyes/vidéki megközelítése a Bartókos esetben 150-200méterrel eltolódik ,ha a barossos verzió
megállójának mondjuk a Díva fodrászat előtti teret veszed. egyébként hogyan/hol képzeled a megállást a
barossutas verzió esetében?
Figy, ha megtörténne a hídszélesítés, akkor ha annyira akarjuk be lehetne oda tenni egy megállót,feltétel a
MÉHből való területelvétel,DE

Eleve nem a megálló helye itta gond: az utasok,gyalogosok átkelésének megoldása a frigyes felé-(tehát NE
kelljenkerülniük a baross-híd alatti út felé) ha ez egyáltalán gond.mivelhogy ezt is meg lehetne oldani.és különben
sem lélektörő távolság a kristály étteremtől átgyalogolni megfelelő kereszteződésen át a frigyeshez a hunyadi
utcán. ez SICHER.
Szerintem,:) kiegyezek abban,minekután lényeges jelentőségű a két útvonal sorsa, hogy a Baross és Bartók
távlati szerepe döntsön a villamospálya helyéről.Tehát ezt a konkrét kérdést napoljuk el,amíg nem születik
elképzelés a baross-bartók utak jövőjéről.

No, hai!:)




wá                                  2005.03.10 17:06                     Előzmény Válasz
Jancsifalu, Újváros, Szabadhegy szerintem nem lakótelep... A városrészek összeköttetésében valóban vannak
hiányosságok, de általában azért, mert a közöttük utazók nem töltenének meg egy autóbuszt (villamost meg
pláne). Különféle trükkökkel persze meg lehet csinálni egyet-egyet (pl. 1-es - 3-as összekötés: Marcalváros -
Újváros kapcsolat), de a maradéknál sajnos marad az átszállás. Különben nem lehetne gazdaságosan fenntartani
a rendszert. Erre gondoltál?

Bartók-Baross: amíg nincs meghatározva a kérdéses utak hosszú távú szerepe, valóban nehéz tervezni. A
hídszélesítéssel én most nem foglalkoztam, mivel nem tudom, hogy lesz -e rá pénz. Ha lesz, az tényleg kicsit
változtat a helyzeten. Amiért én legalább a Hunyadi utcánál lévő megállót mindenképpen a Baross útra tenném,
az a buszpályaudvar/Frigyes lakatanya minél közelebbi érintése lenne (megállóval). A Bartók Béla út már
messzebb lenne, a hídon pedig sajnos nem lehet megállni (bár kétségkívül az lenne a legkedvezőbb).


ád                                  2005.03.10 15:44                               Válasz
új üzenet: már értem az idézetet.

no,igen, van benne valami enyhén szólva:)))))
igazából ennek a ,,szabadon"hagyásnak akkor lenne valós előnye, ha a hídra is fel tudna hajtani az
autósforgalom, a már említett módon:

1.kiszélesítés.
2. ami fontos: a bartókról felkanyarodó(vagy baross úton érkező) villamospályáka végig a híd és a baross út keleti
felén húzódnak- így nem korlátozzák keresztezéssel a baross utas forgalmat, és le tudnak kanyarodni a híd
északi lábánál a bisingerbe/hez.
itt tisztázni kell azt,hogy közös tömegközlekedési sávról van elvileg szó, és ,hogy akkor hogyan járhatnak a
buszok..
az északra tartó buszok igénybe veszik ezt a villamospályát és még a szt istván metszet előtt a villamospálya
keletre kanyarodásával jobbra/balra sorolhatnak. vagy szebben kivitelezve: a villamospályák lekanyarodásával a
jobboldali autóssáv rávonul a villamospálya képzeletbeli meghosszabbítására. Na most eleve a híd testét a lábnál
át kellene ezekhez a dolgokhoz építeni....(földmunka stb). de nem elképzelhetetlen...
a délre tartó buszok az ő menetirányszerinti jobboldalukon, az autóssávval együtt haladhatnak, míg össze nem
szűkül a híd, s akkor ők besorolhatnak a villamospályára. majd a villamospályán haladva érhetnek ki a
bartókra(vagy nem sorolnak be hanem maradnak az autóssávban,ha a szigethyi felé tartanak a barosson- ez
azért lényeges,mert ha bennmaradnának a a villamospályán,akkor gond lenne a szigethyhez érve).

mindenesetre a villamospályák a szigethyn, annak északi felén, netán majdnem a mai járdákon-hisz van hely-
célszerű,hogy menjenek- így ugyanis mind a bartókbéla,mind a tihanyi,mind a baross út esetében minimálisan
okoznak gondokat ,akár helyméretben,akár közlekedés-irányítás szempontjából.

És ugye értelem szerint,akár a Kodályról, akár a Tihanyiról az északi szigethyi félre kanyarodnának ehhez fel.
(ui:félek,hogy a kodályos verzió esetlegesen túl nagy idő és út plusszot jelentene....)

Kérlek ,olvasd el az előzőm is!!!!
üdv:adam
(félreírások és hülyeségek jogát fenntartva.)


ád                                  2005.03.10 15:21                     Előzmény Válasz
Hello!!!

No ez a BME-s dolog jól ,,hangzik".

A lakótelepek összeköttetés nincs ,,megfelelően megoldva". Adyvárost most ne vegyük figyelembe,jó?hisz az
úgyis úton van a belváros felé sok irányból.
Gondolkozzunk: Marcal-JózsefAttila,észak-Jancsifalu, no ilyen esetekben gond van, vagy péel: Újváros-
SZhegy...érted:I

Akkor visszakérdezek: Te javaslod a BARTÓK béla helyett a Baross utat a baross hídig, én pedig javaslom a
Bartók utcát a baross hídig- ugye?
nézzük meg: a SzentImréről érkező villamospálya kanyarodásával ( Your version) új lámpafázist követelhet-
követel meg a szigethy metszetnél,
vagy továbbmegy a Bartókra és ott követel meg lápás várakoztatást: Itt viszont van egy olyan forgalom-technikai
lehetőség, hogy olyan lámpát helyezünk el, amely csak villamos közeledtekor állíttat meg másokat(piros-sárga
lámpa).
Alapvetően az kellene megbeszélnie sok-sok bennfenntesnek,hogy a jövőben,hosszútávra, milyen szerepet kell a
bartókra és a baross útra ruházni. Csak ezután tudunk dönteni efelett, de tény:
a Bartókon többminden intézmény jobban bekapcsolódna,
a Bartókon van hely villamossávok+2 autóssáv számára

A Barosson nincs hely +2 autósávra,így ha ott lenne villamos, akkor az az egész út kizárását jelentené, ami
hátrányos lehet.
Viszont a Barosson lineare totale neki tud rohanni a hídnak a cucc.without little lamps.

van vmi ,amit nem értek-sorry :
,, Ha a külső Baross út északi felén csak a célforgalom mehet, akkor a másik felével már nem sokat nyernének az
autósok"-

a wesselényis verzió miért lenne rossz?

Meg mégvalami? akkor a terved esetében most totál villamos/busz híd lesz a baross-híd ?
mármint a hídszélesítést mint feltétel nem tárgyalod?
no ,me ezt is jó lenne fixálni:)
ugyanis, ha: teljesen tömegközl-i hídban gondolkozol,akkor nem jelent problémát a wesselényi-hunyadi
kanyarodás- a kisebb frekventáltság által.
ha viszont hidat szélesítenénk: akkor meg kell tárgyalni van e olyan lehetséges paraméter,amely lehetővé teszi a
hunyadi-wesselényis verziót egyáltalán a személykocsi stb forgalom mellett.

háj üdv:adam


wá                               2005.03.10 14:00                       Előzmény Válasz
Szia! Jogi szempontból ezek szerint megoldható a dolog. Én elsősorban nem erre gondoltam, hanem arra, hogy
hogyan közlekednének ugyanazon a pályán gyors- és tehervonatok, ill. hamarosan IC-k is, másrészt minden
kereszteződésnél megálló, egymást 3-5 percenként követő városi villamosok (a tervben ilyenről van szó). Ettől
függetlenül azt nagyon is elképzelhetőnek tartom, hogy a kulturális főváros évében (tehát amikor van rá igény)
különvonatok járnának ezen az útvonalon (vagy gyorsvillamosok, ahogyan írod), összekötve a kulturális
központokat, sőt, kiterjesztve a rendezvényt a szomszédos településekre is (pl. Pannonhalma). De ezek
természetesen nem 3 percenként járnának, hanem ahogy a nagyvasúti forgalom engedi. Ugyanakkor hosszú
távon, a helyi lakosok nem lennének kiszolgáltatva pl. egy-egy nemzetközi vonat késésének mindennapi
utazásaik során. Ha jól tudom, a tervezett kulturális központok éppen az ábrámon látható villamosvonalak és a
vasútvonal metszéspontjaiban helyezkednének el, így ezzel a megoldással könnyen elérhetővé tennénk őket
mind a helyi, mind a távolabbi látogatók számára.

A Bisinger sétányt már értem, köszi. A Wesselényit Te tudod :) szerintem ezzel a legnehezebb megoldást
választanánk. És nem igazán értem, hogy mit nyernénk vele. Ha a külső Baross út északi felén csak a
célforgalom mehet, akkor a másik felével már nem sokat nyernének az autósok. Ha a Bartókon nagy lesz az
autóforgalom (ez szerintem várható), akkor a Wesselényi-Bartók csomópontba is lámpa kell, tehát azt sem
spórolunk.

A lakótelepek összekötését hol olvastad? Nem lehet, hogy csak elírás? A lakótelepek konkrétan Adyváros és
Marcalváros, nem? Ezek összekötése szerintem nem elsődleges probléma, busszal kiválóan megoldható (14,
23). A Belváros túlsó oldalán pedig egyelőre nincsenek olyan sűrűn lakott területek, amelyekkel össze lehetne
kötni az előbbieket.

Végül egy jó hír: ma láttam egy faxot, amelyben a BME szakértői megállapítják, hogy a térképek és a forgalmi
adatok elemzése alapján érdemes Győrben villamost építeni :) A nyomvonalak meghatározására várhatóan még
idén sor kerül.


ád                               2005.03.09 11:01                                  Válasz
bocs, d emég írok, me visszanéztem.

Szóval egy cikk azt írta, hogy lakótelepek belvárossal való összeköttetése.
Azt hiszem, más cikkről van szó,ugyanis az NFT-s levélben: a lakótelepeket összekötő villamosról van szó- egy
másik cikk szerint.

No, a sztIstván: a SZT istvánon valóban nincs közös villamos-busz sáv.

a baross-hídon viszont igen.
és arról előbb kanyarodik ki KELETRE, picit beleszelve a bisinger északi felébe a dupla villamos sínpár. tehát a
bisingerBEn halad, és van elég tér ott a gyalogosoknak, még a később bekanyarodó buszok megállója előtt.
ennél joban nem tom leírni:)

BAROSS-BARTÓKBÉLA:
Szerintem pedig a WESSELÉNYI is megfelelő lenne!
Gondolj arra,hogy a gárdonyinál a parkírozás és kiugró járdafelület okoz problemát, ezt meg lehet oldani
gondolj arra,hogy bőven van hely a WESSELÉNYI-BARTÓK metszet kilencven fokhoz való közelítésére- hisz az
élesszöget,csak egy ,,füves terület" okozza.Nézd meg!

elvileg, mivel ott van hely, kisebb rendezéssel könnyen meg lehet oldani:
HA MÁSKÉPP NEM ,AKKOR ÚGY HOGY AZEGYIK IRÁNY A HUNYADINÁL MEGY FEL A HÍDRA, A MÁSIK
PEDIG A WESSELÉNYINÉL JÖN LE- ÍGY NAGYOBB ESÉLY VAN NAGYOBB KANYARÍVEK KIALAKÍTÁSÁRA,
ERGO A VILLAMOS FEL TUD HAJTANI A HUNYADI ESETÉBEN- NAGYOB ESÉLLYEL.

no üdv.


ád                                2005.03.09 10:47                                 Válasz
Igen, witzes ez az ellentmondás"!!!!

No ,figy; elvileg az új vasúttörvény külön kell ,hogy válassza majd az 1.üzemvasutat és a 2.pályavasutat
Ez a különválasztás a liberalizáció első alapfoka.

Tehát lesznek pálya ,tulajdonos' és fenntartó vállalatok, melyeknek pályahasználatért fizetnek az üzemvasutak,
tehát a szállítmányozó vállalatok,mivel mozdonyaikkal,gépeikkel a pályavasúti vállalat pályáját használják.
És akkor elviekben meg lehetne oldani egy olyan helyzetet,hogy a pályavasút a GySev és a Máv profilja, Győr,
vagy egy győri villamosfenntartó közl. vállalat pedig fizet neki a használt szakaszokért.
Na most ennek lássuk be lenne egyetlen nagy negatívuma ,hogy:
a győri villamos költségei, vagy akár jegyárai (stb) igen instabilon mozognának a körülményesebb tulajdonviszony
által.
De visszatérve: a vasúttörvény célja elviekben pont ez a liberalizáció .


wá                                2005.03.07 22:35                       Előzmény Válasz
Körvillamos: a MÁV-ot és a GySEV-et egyáltalán megkérdezte valaki, hogy ők átadnák -e a vágányaikat? És ha
igen, akkor merre fognak járni a vonatok? Mert ez lenne az első kérdés. Hogy ki utazna a villamoson, az a
második...

Amúgy még egy ellentmondás, amit a Győr-Online februári cikkében találtam: "Három részre lehetne osztani a
várost, az északira (Révfalu) – a zöldövezet és vízpartok – , a középsőre (belváros) – történelmi városrész – és a
délire (panelos zóna) – ami kulturális funkciókat kapna. A körvillamos ezeket a városrészeket kötné össze." A
körvillamos a Belváros déli peremén haladna, és Révfalut meg sem közelítené!

A pályázat értékelésében is olvasható, hogy "az egyes nagyprojektek és fenntartható módon működtethető
fejlesztések kidolgozottsági foka viszonylag alacsony".
A részletes tervezésnél ezek az ellentmondások mindenképpen ki fognak derülni, és akkor talán a mi terveinket is
figyelembe veszik a pályázatkészítők.


ády                               2005.03.07 18:13                                 Válasz
Helló Ágoston!!!:)
már Régen jártam itt.
Tetszik, egyre inkább tetszik az elképzelésed....cirka közös nevező:D,sőt...
Egy-két apróság csak: asszem sok helyen ,,kanyarodik" bele bizonyos igen frekventált csomópontokba.
pontosabban: a szigethy-n van így három villamoscsomópont.
Verseny ABC; Szt Imre; Nagy Imre.
Gondolom a nagyimrés verziót továbbra is a hunyadi-s nehézkes felkanyarodás támasztja alá Esetetben.
Hát; nem tudom mit mondjak. azért össze lehetnem azt hozni. megérné; márcsak időben is. egy kis ,de tényleg
kicsi technikai bravúr.
Örülök,h. a Teleki-s verzió mellett voksolsz már, múltkor döbbentem rá valamire ,amit kihagytam mindig,amiko az
árpádutcás versiont támadtam: van ott egy Rába hotel. big buses, növekvő capacitty; usw. ....
maga az egyirányú része a telekinek valóban alkalmatlan oda-vissza sínpár számára. a jedliket még mindig nem
támogatom "villamosítani". Good Job!:DTeccccik, nagyon teccik !

ma jutott Győr a második fordulóba, s elgondolkoztam,hogy hát ugyi ha lesz olyan körvillamos......
Valahogyan úgy lehetne elképzelni,hogy gyorsvillamos szerepet törltsön be min.60km/h val, ahol csak lehet,hogy
a kerülés ellenére hasznossá váljon.
üdv!adam


wá                                2005.02.11 21:07                                  Válasz
Készítettem egy új tervet, figyelembe véve a kapott észrevételeket. Ebben a MÁV vonalak is szerepelnek, mint a
leendő elővárosi hálózat része. Szabadhegy állomás a terv szerint csak rendező szerepet tölt be, a
személyforgalom az új Adyváros-Szabadhegy ill. Marcalváros megállóhelyeken történik (ahol rögtön át is lehet
szállni a két villamosvonalra). Amíg a forgalom nagysága lehetővé teszi, Marcalváros és Ménfőcsanak-felső
között a villamosok és a vonatok közös pályát használhatnak, később a jelenlegivel párhuzamosan új vágány(pár)
építhető.




wá                                                               2005.02.10 20:44      Válasz
Még néhány gondolat a körjáratokról. Ezek ugye nagyon hasznosak tudnak lenni, mert bizonyos városrészek
között a legrövidebb utat biztosítják, sőt, ha érintik a Belvárost, akkor - bizonyos esetekben - a sugárirányú
vonalak helyettesítésére is képesek. Ilyen lehetne pl. az éjszakai autóbuszközlekedés, ahol a lényeg az, hogy az
emberek elérjék úti céljukat, és hogy erre 10-15 perccel korábban, vagy később kerül sor, csak másodlagos
szempont. Viszont a reggeli csúcsforgalomra ez már korántsem igaz. Így bár nagyon adja magát egy Belváros -
Marcalváros - Adyváros - Gyárváros - Belváros körvillamos, ez egyelőre nem érné meg, mivel a Belvárosba
utazók (felmérések szerint a nagy többség) továbbra is a gyors, egyenes úton menő autóbuszt választanák.
Sajnos a város "Európa kulturális fővárosa" pályázatában (www.gyor2010.hu) is egy ilyen terv szerepel,
megtetézve azzal, hogy a villamos a MÁV által igen intenzíven használt, részben egyvágányú pályákon haladna,
és jóval messzebb állna meg a lakóházaktól, mint az autóbusz (a mostani 100-200 helyett akár 500-1000 métert
is kellene gyalogolni). Ezen az útvonalon inkább az elővárosi vonatokat kellene úgy megszervezni, hogy
biztosítsák a városon belüli kör irányú közlekedést is, persze nem 2-3 perces sűrűséggel.


wá                                                                   2005.02.10 01:50 Előzmény
                                                                                         Válasz
Mondjuk egy kör irányú vonal több városrészt fel tud fűzni, tehát arra nem igaz, hogy csak 2 városrész között
biztosít kapcsolatot... Viszont olyan kört nem tudunk csinálni, amely minden városrészt érint, így egy ilyen vonal
várható forgalma nem indokolna villamost (egyelőre). Egy a Belvárost nem érintő Győrszentiván - Bácsa vonal
pedig valószínűleg még autóbuszt sem.

Az "elavult, becsődölt" rendszer szerintem csak az egyéni közlekedésre igaz, a tömegközlekedésben - ilyen
utasszámok mellett - a Belvároson át közlekedő sugaras, vagy átmérős vonalak alkalmazása célszerű. Azt
persze nem tagadom, hogy nem ártana a mainál jobb átszállási kapcsolatokat biztosítani.


wá                                                                   2005.02.09 23:56 Előzmény
                                                                                         Válasz
Elnézést kérek a szentivániaktól és mindenki mástól, akik az alábbi térképvázlatról lemaradtak. Hadd
hangsúlyozzam, hogy ez még csak egy ötlet, és nem a hivatalos terv (olyan tudtommal nincs is), amelynek
elsődleges célja a lakótelepek (Adyváros, Marcalváros és a tervezett Rába lakótelep) összekötése a Belvárossal,
mivel itt jelentkezik koncentráltan nagy utazási igény, amely a gazdaságos üzemeltetés feltétele. A tervben
ezeket a vonalakat hosszabbítottam meg az útba eső külső városrészek, illetve szomszédos falvak felé, de
természetesen további vonalakat is el lehet képzelni :)

Ugyanakkor még az sem biztos, hogy az említett városrészeket, falvakat valóban a tervem szerint,
meghosszabbított villamosvonalakkal kívánják majd kiszolgálni (ún. regiotram rendszer). Elképzelhető, hogy -
mint Szentiváni is írja - egy a villamostól elkülönített elővárosi vasút fogja ezt a feladatot ellátni. Esetleg a kettő
együtt... Nyilván mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai: a villamos olcsóbb, jobban skálázható (kis
forgalmú időszakokban is viszonylag gyakran járhat), a sűrű megállókiosztásnak köszönhetően kevesebb
gyaloglást és átszállást igényel. Viszont pontosan emiatt lassabb is lesz.

A Szentiváni által említett új koncepció pontosan mit jelentene? A Belvárost kikerülő kör irányú vonalakat?
Ezekkel az a baj, hogy egyelőre nem utaznának rajtuk elegen. Nyilván sokan vannak, akik általában két külső
városrész között utaznak, de ez túlságosan is általános! Olyan konkrét két külső városrészt, amelyek között ma
érdemes lenne egy ilyen szintű kapcsolatot kiépíteni (a Belváros elkerülésével), szerintem nem találunk. (Ilyen a
célra egy-egy autóbuszvonal bőven megfelel.) Véleményem szerint a kötöttpályás elemeket - egyelőre - kizárólag
sugaras (pontosabban átlós) módon célszerű szervezni, mivel a fő utazási áramlatok ezt indokolják.


szentiváni                                                           2005.02.09 13:05 Előzmény
                                                                                         Válasz
Én úgy tudom, hogy Győr nemcsak a szorosan vett városból áll. Az alvóvárosokban lassanként annyian laknak,
mint Győrben. Ennek ellenére a kutyát sem érdekli, hogy ők hogyan jutnak el a munkahelyükre,iskolába stb. erre
jó példa ez a térképvázlat. Még távlatban sem foglalkoznak vele (na jó ez alól Ménfőcsanak kivétel. De az idáig is
kivételezett helyzetben volt (pl kerékpárút,elkerülő út,5-6 busz útvonal). Próbáljon meg valaki Szentivánról eljutni
az Apor iskolába ez naponta kb2x1,5 óra busszal, Feltéve ha a ritkán közlekedő buszokat (gyenge két járat-
31,31/a) és a csatlakozást sikerül elérni . Vagy próbáljon meg valaki Szentivánról az egyetemre, vagy Bácsára
eljutni főleg napközben. Ezek után nem értem ezt az egész vitát a belvárosi villamosról. Ha az egész várost
tekintenék és olyan új koncepciót sikerülne összeállítani, ami nem a mostani elavult, becsődölt forgalmi rendszert
toldozgatná(sugaras közlekedés, hidak hiánya) , az lenne az igazi.
Ebbe talán az elővárosi vasút is beleférne( Szentivánról Győrbe személyvonattal 5-6 perc alatt, kb 95 ft-ért lehet
most eljutni)


wá                                                                   2005.02.07 18:28 Előzmény
                                                                                         Válasz
A Zrínyiről valóban csak egy része érhető el Marcalvárosnak, a Gerence és a Bartók / Szent Imre viszont
szerintem tökéletesen megfelel a célnak.

De akkor foglalkozzunk a Bartók / Szent Imrével! Hol menne át a villamos a Baross / Nagy Imréről? A Hunyadinál,
Wesselényinél valószínűleg nem tud, akkor Petz vagy Szigethy?

Most már végképp nem értem, hogy hogyan gondoltad a Szent István úti szakaszt! Tegnap azt írtad, hogy
"FÉLREÉRTÉS TÖRTÉNT a baross híd északi levezetésénél zajló pályahelyzettel kapcsolatban. A szent
Istvánon nem egy közös busz/villamos sávot képzeltem el". Most meg mégis? Ha küldenél egy vázlatot (lehetőleg
gif formátumban), feltenném ide. A stílusból kéretik egy kicsit visszavenni ("bogaram").

A számítás paramétereit Gábor adta meg, erről gondolom, majd ő fog nyilatkozni (ehhez a részhez én annyira
nem értek).

A vázlatom szempontjából mindegy, hogy a Szent Istvánon vagy az Árpádon, ill. a Telekin vagy a Czuczoron
megyünk. Ugyanannyi kereszteződés van mindegyik esetben, számold csak meg! (Max. nem mindegyiknél van
jelzőlámpa.) Egy kanyar a Baross hídnál, egy a Telekinél, egy a Vas Gerebennél (Árkád). Amúgy én egyáltalán
nem ragaszkodom a Czuczorhoz, csak cáfolni szerettem volna, hogy lehetetlen :)

Az Általad említett cikk (ha ugyanarra gondolunk) szó szerint ezt írta: "Az NFH-hoz elküldött tervek között
szerepel az egyik legérdekesebb elképzelés: keskeny nyomtávú villamosok kötnék össze a lakótelepeket a
Belvárossal." Tehát speciel itt a külső városrészek összekötéséről szó sem esik. Ez persze nem jelenti azt, hogy
az nem fontos :) Csak ugye a prioritások...


ádám                                                             2005.02.07 14:22 Előzmény
                                                                                     Válasz
Hát kérem ,Tiszteletem!
Kedves Ágoston!

A Nagy Imre fontos és nem pótolható azzal a Zrínyi utcával, amely kifejezetten nem is tárja fel különböző
építmények miatt a Marcalvárost.
Két legyet ütünk egy csapásra, ha a Bartókon vezetjük a villamost: Megmarad a marcal eddigi
megközelíthetősége és autósok is járhatnak a Szent Imrén, továbbá a villamos is kap helyet elzárva..

Felhívom a figyelmet ,hogy TUDOMÁSOM SZERINT KÖZÖS TÖMEGKÖZLEKEDÉSI SÁVRÓL BESZÉLÜNK
MÁR MIÓTA A BAROSS HÍD ESETÉBEN. így egy megálló épül ki egész keveset keletebbre a jelenleginél a
lekanyarodás után. így semmi problema nem merül fel bogaram.sőt a lekanyarodó busz is egy darabon nem
zavarja a szt istván forgalmát.
Az,hogy meg a villamos szembe megy egy ELSZEPARÁLT autósáv gépkocsijaival...hát nincs benne semmi
balesetveszély, inkább balesetveszély...
Egy sétálóutcába, vagy kerékpársávra rávinni egy "agglomerációs" (is) villamost! Térjünk már
magunkhoz.Elnézést,de...

Tudod, nem minden villamosnak vannak egyforma műszaki paraméterei.Gondoljunk csak a tengelytávra. a
nyomtávra- ami máig nem tisztázott kérdés Győrben. Én bizonyára más paraméterekkel számoltam mint Németh
Úr.Nekem is van digitális térképem.:))))

Idiótaságnak tartom veszélyeztetni a kerékpárosokat a (czuczor utcában a bajcsy-ig végig) , a gyalogosokat a
Jedliknél,a műemlékeket, a városi valós értékeket, csak azért mert ,,máyerebb" a látvány .de csak a villamosról..
Az is egy szinten igen-igen meggondolandó,hogy kell-e,hogy cikázzon lépcsőszerűen Győrben, ahogy a
vázlatodon látjuk.
így nagyon nagy az időveszteség és számos problemás keresztezés alakul ki, amely tovább CSÖKKENTI AZ
EFAJTA ÖSSZEKÖTTETÉS RENTÁBILISSÁGÁT.

A Belvárost védenünk kell. Kellő átfedést jelentene a Teleki utcai keleti határvonalon haladó villamos és a nyugat
határ - Aradi utca stb- már most meglevő ellátottsága.



Ismétlem , az tény,hogy a Belvárosba áramlanak a legtöbben, de nem a belváros ellátottsága okoz problemát,
hanem a külsőbb lakóövek összeköttetése egymással a Belvároson át.Szállj fel egy buszra marcalban és próbálj
vele a Belvárosba majd Révfaluba eljutni.Vagy Marcalból Szabadhegyre stb. Balogh polgármester Úr is a
101milliárdos NFH-s levelében egy ilyen összeköttetést javító villamost említett.Legalábbis a media közlése
szerint...

Az is elgondolkodtató,hogy MA miért is nehézkes marcalból eljutni az egyetemig. A Belváros ,,lassító" hatásai
miatt. A villamossal, persze kössük be a belvárost, de ne kövessük el azt a hibát, hogy az is ,,belassul".


Az Árpád utca ellen szól: az időveszteség (kivétel Egyetemi szárnyvonal); a gyalogosok, kerékpárosok
biztonságának veszélye; városvédelem

A Bisinger-Teleki ellen szól: A Teleki túl keletre lenne a belvárostól(?) messze nem -szerintem. És az ,hogy a
Bisinger sétány északi oldalából lehasítanánk cirka 5,5 métert- szerintem nevetséges,hogy ez sok, Ágoston.

Egy kérdés a végére: a City Hal felől vannak-e újabb hírek, fújnak -e szelek :?

Mindenesetre engem három irányelv motívál:

1. a Belváros átszelésének dinamizálása egy összekötöttebb ,masszívabb közlekedés érdekében
( A táguló város negyedei összekötöttebbek legyenek)
2. a Belváros keletre tolódásának ténye
3. A város fontos, sőt kulcsfontosságú városképi értékeinek további megőrzése.


Továbbra is minden jót!



wá                                                                2005.02.07 00:26 Előzmény
                                                                                      Válasz
Bisinger sétány: a Baross hídnál lévő buszmegállóról se feledkezzünk el, az majdnem plusz két sávnyi hely!
(Megállóöböl + peron.) Van ott még annyi hely? Továbbá szeretném megjegyezni, hogy az út többi részén sem
lenne tanácsos a villamospályát közvetlenül a kocsiút szélén vezetni (így a Baross híd felé tartó villamos éppen
szemben haladna az autókkal, néhány centivel mellettük), mivel ez igen balesetveszélyes (úgy tudom,
Budapesten is megszüntették az ilyen szakaszokat). Kell egy elválasztó sáv, de úgy meg már igen sokat
elvennénk a park területéből.

Teleki utca: az egyetem felé tartó villamos a Színház megállóban várakozna, amíg zöldet nem kap, ez max. fél
perc. Szerintem ebből nem alakulna ki torlódás. De ezt még meg kell néznem (van -e ott egyáltalán elég hely
elválasztott pályának).

A Czuczorról az előző levelemben nem is írtam: ez korábban merült fel a Teleki utca alternatívájaként. Mellesleg
az említett kereszteződést Németh Iván úr digitális térképen lemérte, és Gábor adatai szerint fonódó vágányokkal
- ugyan neccesen - de *be lehet* kanyarodni. Természetesen ilyenkor a villamos lassan halad (kb. 10 km/h), azaz
a kerékpárosokat sem veszélyezteti.

Adyváros: ha a Tihanyin vezetjük a vonalat, akkor az Ifjúság körútról, sőt már a Kodály keleti oldaláról sem fognak
odagyalogolni az emberek, azaz a vonal forgalma kapásból kb. 2/3-ára csökken. A Kodály Zoltán utcai betérés
szerintem sem elegáns, de szükséges, mert kizárólag így biztosítható a teljes lakótelep feltárása.

A megállókkal kapcsolatban mi nem tetszik?

Bartók vs. Nagy Imre: vicces, hogy gyakorlatilag ugyanaz a szituáció, mint a Kodály vs. Tihanyi ügyben, csak itt
mindketten az ellenkező álláspontot képviseljük :). Az érveim ennek megfelelően ugyanazok, mint a Tieid a
Tihanyi mellett (rövidebb útvonal és menetidő). Hogy itt mégis a rövidebb változat pártján állok, annak az az oka,
hogy ezzel a rövidítéssel csak minimális számú utast veszítünk (a nagy többség Marcalváros és a Belváros között
utazik), jót téve ezáltal a célközönség (a marcalvárosiak) többségével. Adyvárosban viszont éppen a célközönség
egy részét zárnánk ki teljesen az utazásból! (Ha megnézed, az 1. ütem még kimondottan Adyvárost célozza meg,
Szabadhegy a 2. ütemben már csak hab a tortán, jóval kevesebb utassal.)

A Baross / Nagy Imre úti forgalomkorlátozással Marcalváros megközelítését nem korlátoznánk, hiszen a Zrínyi /
Cuha utca és a Bartók Béla / Szent Imre út, valamint belvárosi átjáróval a Gerence / 821-es út továbbra is minden
kapcsolatot biztosít.


ad                                                                2005.02.06 23:32 Előzmény
                                                                                      Válasz
Szeretettel üdvözlök mindenkit!!!
>
> Akik nem ismernek, Nagy Ádám vagyok.
>
> Több esetben helyszíni felméréseket végeztem- persze a magam
> primitívebb eszközeivel.
> Fontosnak tartom tudatni,hogy az Árpád útról a Czuczor útra történő
> akár egy sínpáros kanyarodás sem lehetséges egyszerű helyhiány
> miatt, arról nem is beszélve,hogy szem előtt kell tartanunk az ottani
> biciklis-sávot, mely persze elviekben egybevonható a
villamospályával,
> gyakorlatban azonban problémát okoz. ((Főleg,hogyha a biciklist ott
> hátulról érné a villamos- hisz nem látná- a villamosnak pedig
> lassításokat kellene végeznie.... aztán hogy hova húzódjon az a
> szerencsétlen kerékpáros))
> Fontos még,hogy az árpádról a Telekire történő kanyarodás is
> nehézkes lenne.
>
> Felhívom a figyelmet ,hogy FÉLREÉRTÉS TÖRTÉNT a baross híd északi
> levezetésénél zajló pályahelyzettel kapcsolatban. A szent Istvánon
> nem egy közös busz/villamos sávot képzeltem el. A villamos eleve a
> Baross híd keleti felén halad, s onnan korábban kanyarodik le jobbra,
> majd a bisinger sétány északi oldaláBAN halad. Így nem ütközik a
pálya
> a kereszteződéssel, sem busszal. Egyszer keresztezi a szent Istvánt
a
> már meglévő Teleki/szt István kereszteződésben.
>
> Felméréseim során a teleki utca szűkülését is figyelembe vettem-
> valóban nem lehetséges két pálya. a lámpás rendszer ,amit Ágoston
ír ,
> elképzelhető, de akkor figyelembe kell venni,hogy a lámpás
> várakoztatás a villamos esetében a Teleki-Pállfy metszésben
> feltorlódást okoz. és az az autósforgalmat korlátozza.
>
> Véleményem szerint a Kodály utca lakóterülete nem követeli meg a
> villamosútvonal és közlekedési idő meghosszabbítását és számos
> újabb problémás keresztezés kialakítását (lásd Szigethy-Kodály
> metszet illetve Tihanyi-Ifjúság továbbá Ifjúság-Kodály u. metszet)
>
> Ergo továbbra is a tervem:
> Szigethy-Tihanyi, Magyar -Tihanyi szétterítő körforgalom,szélső
> tömegközlekedési sávok (Tömegk.,aut,aut,tömegk.)
> a Szauter utcáig - ott összehúzódnak a villamospályák középre.
>
> A Tihanyin így bőven lesz helye a buszok és egyéb gátló jelenségek
> (buszkihajtás stb.) nélkül az autóknak.
>
>
> Á propos : Megállók!!!!
> szerintem ezt még át kell gondolni Ágoston. De az még ,,ráér":)
>
> A Bartók Béla út/Hunyadi vonalvezetésről újra!:
> Sokkal lényegesebb területeket kapcsol be
> Nem korlátozza Marcalváros megközelítését- hisz nem zárul el az
> autósok elől az egész Nagy Imre út-
> A Bartókon megoldható a villamos oda -vissza, úgy ,hogy legyen
> hely autóssávoknak is.
>
> És a végén: 1. NEM CSAK A HUNYADINÁL TUDNA FELKANYARODNI A
> BAROSS HÍDRA.
> 2. egyébként ,igen a hirtelen pályaív a hunyadis
> felkanyarodás esetében télen pl. komolyabb problémákat okozhat,
de
> abszolút nem tekinthető kivitelezhetetlennek. Bár... Ezt még meg
> fogom nézni én is! kösz,h. felhívtátok a figyelmet rá.
>
> Az ütemezés tetszik:)
> NO, mindenkinek minden jót!!!hayrá:)
wá                                                                2005.02.06 22:58      Válasz
Kedves Villamostervezők!

Az eddigi ötletek alapján készítettem egy új vonalhálózati rajzot, feltüntetve minden megállót.




Folytonos piros és kék vonal: 1. ütem.
Szaggatott piros és kék vonal: 2. ütem.
Szaggatott zöld vonal: elővárosi bővítési lehetőségek.

Útvonal: Nádorvárosban Baross Gábor út - Nagy Imre út, Adyvárosban Szigethy Attila út - Kodály Zoltán utca,
Szabadhegyen Jereváni út - Szabadi utca, Belvárosban Árpád út - Teleki László utca - Pálffy utca -
Schwarzenberg utca (lsd. 3-as megjegyzés), a többi gondolom, egyértelmű.

Megjegyzések:

1. A Baross Gábor / Nagy Imre út az autós célforgalom számára használható, a híd nem. Ádám részéről felmerült
a Bartók Béla / Szent Imre úti vezetés ötlete. Ezzel az a baj, hogy Gábor szerint a villamos nem tudna a Hunyadi
utcában felkanyarodni a Baross hídra (túl szűk ÉS meredek az út), illetve a Baross úti útvonal gyorsabb is lenne.
A vásárcsarnok környékét a Herman Ottó utcai megálló így is elég jól kiszolgálná. A kórház és a megyei rendelő
ebben az esetben csak busszal (a 23-assal és a meghosszabbítandó 14-essel) lenne elérhető. Mivel a hidat
úgysem használhatnák az autósok, várhatóan tényleg csak a (minimális) célforgalom jelenne meg a Baross
Gábor / Nagy Imre úton, ami a tömegközlekedést nem zavarná.

2. A marcalvárosi végállomást áttettem a 83-as út és a vasút közé (Szentlélek tér), mivelott több hely van.
Mellesleg innen már gyermekjáték a pápai vasútvonallal való összekötés. Kérdés, hogy a marcalvárosi buszokat
is érdemes -e idáig kihozni. (Ha beválik a P+R, valószínűleg igen.)

3. Belváros: a Szent István úton a közös busz+villamos sáv (Ádám javaslata) problémás, mivel a megállót a
hídhoz minél közelebb kell tenni, de akkor könnyen összetorlódhatnak a járművek és az egész csomópont
megbénulhat. Javaslat: menjen tovább a villamos a Baross úton, és az Árpád úton érje el a Teleki utcát. Szükség
esetén az Árpád út érintett szakaszáról az autók kitilthatók, helyette a Bajcsy-Zsilinszky út megfelelő szakasza
kétirányúsítható (a parkolók megszüntetésével).

4. Petz Aladár Kórház megállóhely: ez a Tihanyi-Ifjúság kereszteződésben lenne, a Plaza, a kórház és a Tihanyi
úti tízemeletesek kiszolgálására. Nincs messzebb a kórháztól, mint némely ilyen nevű buszmegálló, és a Plaza
Vasvári Pál utcai bejárata is közel van.

5. Egyetemi szárnyvonal (Ádám javaslata): ezzel a magam részéről teljesen egyetértek, bele is vettem a 2.
ütembe. A Teleki utca északi szakasza helyenként csak 6 méter széles, így nem kétirányúsítható, még ha csak
villamosok is járnak rajta. Javaslat: lámpával szabályozott, időosztásos használat. Előny: a buszok is így
használhatják, ezáltal a 11/16 útvonala kifelé lerövidíthető. (Kelet-Belvárost ellátja a villamos.) Az autók
természetesen kitiltandók a Teleki utca északi részéről és a Kossuth hídról, így ez a bővítés csak hosszú távon
képzelhető el.

P+R-ek és az általuk fogadott irányok:
1*. Szentlélek tér: 82, 83, győrújbaráti út, M1 nyugatról.
2. Árkád: 14, újfalusi, bácsai út és ideiglenesen az ETO stadion P+R által kiszolgált irányok.
3. ETO stadion: 1, 19, 81 (az Ipar utcán át), M1 keletről.
*: ha a villamos elérte Ménfőcsanakot, a 83-as út számára ott is kialakítható P+R.

Az első ütem (Árkád P+R - Szentlélek tér P+R ill. Árkád P+R - Ifjúság körút) kb. 6 kilométer hosszú, általam
becsült ára 30-45 milliárd forint (alacsonypadlós, légkondicionált járművekkel együtt), a lefedett terület: teljes
Adyváros és Marcalváros. A várható utasszám: napi 30.000 fő (a tavaly őszi utasszámlálás adataiból),
csúcsórában befelé kb. 2.400 fő a közös szakaszon, plusz azok, akik az egyéni közlekedésről áttérnek.
Utóbbiakkal együtt az utasszám reményeim szerint akár 3-szorosára is növelhető. (Rájöttem, hogy a
légkondicionálás a legfontosabb indok, amiért az emberek képesek otthagyni az autójukat :) Néhány perc
időnyereség valószínűleg nem motiválja őket, főleg, ha csúcsban nem mindig kapnak ülőhelyet, a várakozási idő
mindenképp 0-nál nagyobb, és a legtöbb helyre az autó még mindig közelebb viszi őket. DE a nyári kánikula és a
téli fagyok idején nagyon komolyan el fognak gondolkozni a kellemes hőmérsékletű villamos
használatán!Úgyhogy igazat adok Gábornak, ezen nem érdemes spórolni.)

A mai utasszám csúcsórában vonalanként 10 perces követést indokol, azaz a közös szakaszon 5 percenként
járnának a (kb. 200 fős) szerelvények. Ha megháromszorozódik az utasszám, a közös szakaszon a követési idő
1-2 perc lesz :)))


wá                                                                2005.01.31 22:38      Válasz
A Baross út néhány év múlva :)
wá                                                                2005.01.17 20:18 Előzmény
                                                                                      Válasz
Először fel kell tölteni a képet valahova, azután <img src=http://a kép címe>


ády                                                               2005.01.17 12:53     Válasz
nem jött össze, hogyan kell????


ády                                                               2005.01.17 12:53     Válasz
most megpróbálom a vázlatom ,,feltölteni"

[img] c:/documents and settings/user/asztal/győrivillamos.jpg[/img]


wá                                                                2004.12.28 19:11 Előzmény
                                                                                      Válasz
Tihanyi aluljáró - Révai utca: ebben a megoldásban az tetszik, hogy elég sok kilométert lehetne vele spórolni :).
Egészen pontosan 1.2-t járatonként. Cserébe viszont romlana a szolgáltatás minősége: ha a busz valamiért nem
tud elmenni a Révai utcában a Baross hídig - mint ma is gyakran megesik - az utasokat valahol az utca túlsó
végén tenné le, akik ennek nem örülnének. A másik, hogy a Baross hidat így sem tudnánk nélkülözni: a fenti
spórolás csak a Tihanyin érkező buszokra igaz, a Bartók, Baross, Zrínyi utcaiaknál viszont éppen hogy kerülőt
jelentene a Tihanyira való elvitel. Abban gondolom egyetértünk, hogy ha már csinálunk egy tömegközlekedési
sávot, az összes Nádorvárosból érkező viszonylatnak illene kihasználnia. És még valami: mihez illesszük az új
nádorvárosi úthálózatot? Ez a megoldás ugye csak ideiglenes lenne a villamos bevezetéséig, tehát néhány év
múlva :)))), ha a tömegközlekedési folyosó átkerül a Tihanyiról a Baross hídra, az egészet elölről lehetne kezdeni.
Szóval, én továbbra is maradnék a Baross hídnál :) Gábor hozzászólásában hol van ellentmondás?


ády                                                               2004.12.28 16:31     Válasz
magadnak mondasz ellent.


ády                                                               2004.12.28 16:30     Válasz
Gábor !
Kérlek olvasd el tüzetesen újra, amiket itt írtunk . és gondold át. azt is amit írsz.


ng424                                                                2004.12.27 03:14      Válasz
A civil átjárórendszer sokkal nagyobb eséllyel bedugul, ha koncentrálva van.

Ez így bizonyos mértékig igaz csak.

Ad 1: A buszok nem fognak karambolozni.
Ad 2: Az aluljáró ha négy sávos, és nem tarkítjk villamos sinekkel, kőcicikkel, satöbbi, vagyis homogén marad,
akkor akár ott is ki lehet jelölni terelést.
Ad 3: Mivel a Szent István úton majdnem szomszédságbanvan a két hely, ha egyik bedugul, a másik is
járhatatlan lesz. Kiveéve, ha a villamos csak átszeli a Szent István utat, mert akkor az mehet tovább.

De a probléma nagyon egyszerű:

Az egyéni közlekedés, a mobilis, a térigényes, neki érdeke a homogén szerkezet, az elosztott irányok.
A közösségi közlekedés érdeke ezzel ellentétes, mert ő a csoportosult igényeket elégíti ki, neki a koncentrált tér
kell, mert ő szúk helyen is el van, csak hagyják érvényesülni a térrabló autók.

Vagyis itt egy kérdés van: Melyiket részesítsük előnyben. Namost az ember azt szeretné, ha mindenki dugulna,
csak ő nem. Ez Győrben már utópia. Akkor már inkább duguljon mindenki, de legyen alternatívája, ha mégis siet.
Pl. mert haldoklik. vagy másért sürgős.

Na ezért engednek bizonyos helyen teret az emberek a közösségi közlekedésnek. Mert ők is járhatnak úgy...



ng424                                                                2004.12.27 03:05      Válasz
ziasztok!

Olyan nincs, hogy ha nyitunk egy újabb csapot, akkor fele-fele lesz a közút terhelése. Esetleg 70-70% vagy még
rosszabb, hamar 100-100%. Ugyanis a kapacitás autót vonz. Ami pedig egyre több lesz. Ha viszont vonzóvá
tesszük a közösségi közlekedést, akkor az, aki a jelenlegi 15 perc helyett csak 10 percet áll sorban, lehet, hogy
megkívánja a 0 percet is :)

Más: Aki azt hiszi, hogy a Belváros jól fel van tárva, az menjen el a Holdra, mert az is jól fel van tárva, jár oda
évente pár rakéta. Bocs, de az ember nem hosszútávgyalogló. És mivel lusta, kocsival megy. Ha a buszról
kevesebbet kell gyalogolnia, mint a kocsiról, akkor busszal megy. Főleg ha a busz is megy.

Rendezvények:
Ha nem egyirányú villamosokat tervezünk, párhol ketté lehet szakítani a vonalat, és akkor kihegyjuk a nehéz
pontot. Ott majd átsétál az utas ezalat az évi 10 óra alatt. A maradék 365*24-10 óra alatt meg inkább élvezzük az
örmöeit a közlekedésnek.

A Tihanyira a villamost el kellene már felejteni. Ha uis a Baross hiddal megegyező kapacitás engedünk az
aluljárónak, semmi sem vonzza el az autókat a Baross-hídról. A buszok 75%-a meg nem vihető el a Baross-
hídról. Ezentúl a városnak nem érdeke, hogy mindenkit az Árkádba tereljen, mert a belvárosnak élnie kell. Az
Árkádba nem fog turista menni, ha viszont a mostani belvárosba nem megy helyi ember, akkor az ottaniak
bezárhatnak, és utána már oda sem fog turista menni.

ezen kívül:
Ha a Baross út - Nagy imre út tengelyre csak buszok és villingerek járnak, akkor arra járhatnak a biciklisek is.
Nagyon csendes és kulturált környék lesz, és ráadásul árnyékos...

megyint más:
A sétáló utcában közlekedő villamos: Jártál már Miskolcon?
Szerinted mi jobb: egy nyugis sétáló utcán menni tujával futólépés tempóban, vagy lépésben araszolni egy
buszon a dugó közepén?

A Czuczor Gergely utca jelenleg sem bonyolít le közúti forgalmat, a Színház előtt meg van hely megtartani a
közutat. A gyalogosoknak nem kötelező a villamossineken csoszogniuk (nem is fogják, mert a villamos nagyobb,
meg erősebb), és a Dunakapu tér is veszít jelentőségéből, éljenek a kínai boltok. Meg ha rajtam múlna már rég
park lenne ott, és nem piac, aki piacra akar menni, az a vásárcsarnokhoz.
Más:
Ha kitelepíted a buszállomást a világ végére, és megosztod a buszokat a belváros és a buszállomás között, akkor
gratulálok, egy csapásra felére ritkítod a hasznos eljutások számát. Ha picit körülnéznél a világban, mások inkább
felállítanak három táblát a belváros legszúkebb utcáiban, csak hogy a buszok a vasút mellől induljanak, Te meg
eltolnád azt, amiért mások küzdenek, mert ami jó, azt dobjuk ki az ablakon.

OFF

A hangvétel ha kicsit nyers lett, bocsi. De a tartalom stimmel!

ON


ády                                                               2004.12.22 19:41     Válasz
No igen, a Révaiba való kanyarodás okozhaz ,,némi" gondot. ez tiszta sor.
Azon gondolkozom, hogy ha jól emlékszem , az aluljáró felett egy keresztirányú út is elmegy a Révai
meghosszabbításában. még az aluljáró felett. Talán az arra való felkanyarodással- ha az addigra eldózerolt
págisz sportpálya helye engedi- ezt a problemát ki lehetne küszöbölni.Egy jobbkanyarral.
Visszafelé pedig simán befordulnának a szentistvánról az aluljáróba..
No, Kellemes és áldott ünnepeket kívánok én is !
Szilveszterig meg még találkozunk itt:)


wá                                                                2004.12.22 15:07 Előzmény
                                                                                      Válasz
Szia! Átgondoltam, és valóban az lenne a legjobb, ha lenne pénz a Baross híd szélesítésére :) De tegyük fel,
hogy nincs: ebben az esetben a Tihanyi úti tömegközlekedési sáv tökéletes lenne a mentőknek, tűzoltóknak, de a
buszok többségének nem! Mert nekik ugye a Révai utcába kellene kanyarodniuk, de az aluljáróból kijövet ezt
nem tudják megtenni. Ha pedig a teherpályaudvaron lesz az új végállomás, elkerülik a városközpontot (hacsak
nem tesznek mindkét irányban egy nagy kört).

Szabadhegy: az Általad leírt útvonalra gondoltam. Szerintem a Szabadi és a Jereváni út is elég széles, a
Kakashegy környéke pedig igen dinamikusan fejlődő környék. Mondjuk ma az óránkénti 18-as buszhoz képest
talán durva lenne egy tízpercenkénti villamos :) De néhány év múlva...

A fórum minden résztvevőjének boldog karácsonyi ünnepeket, buszokban és villamosokban gazdag újévet
kívánok! Winkler Ágoston


ády                                                           2004.12.20 11:17          Válasz
ádám írta az alábbit.


Anonymous                                                     2004.12.20 11:17          Válasz
Adom a "tervet":) : Tihanyi út , egy kelet-nyugat irányú úton (buda v. csaba v. Attila v. Álmos) be a Baross híd
utcájába. Baross híd, csak egy irányt átszelő villamoskanyar a baross-híd északi lábánál, Bisinger északi része
széles peronos átszállással("=determinál"), Bisinger északi széle, kanyar a Gárdonyira, Batthyány tér,
Tanítóképző utcája illetve Pálffy utca keletre.(ha ez az Árkád rendezése miatt nem oké, akkor az elválás a
gabonaelevátornál történik.)



Namármost, azért elgondolkoztam a szitun, és ha tényleg nem engedi a csaba utcát a rendezési+aluljáróterv,
akor valóban elgondolkodtató a Szigethy _Attilás verzió. Ez esetben viszont csak egy olyan lehetőség merülhet
fel nálam hogy:
A tihanyiról párosával(egymás mellett a két vágány) a Szigethyi északi eddigi járdaterületére hajt a pálya. És
végülis végig a szigethyn az északi oldaláról vonunk el területet. Megmondom, h. miért: így forgalomkorlátozás
nélkül fel tud kanyarodni a Nagy Imrére ill. minimális forgalomkorlátozással tud lekanyarodni a tihanyiról.

Eszembe jutott egy totál más verzió: A szabadhegyi járat a tihanyi aluljárón átmenve a bisingerben végződne,így
elérné a vasútállomás környékét. a Marcali pedig vele szemben ,nyugatról keletre felmenne Rábavárosba. Ez
már egy olyan verzió, ami ugyebár kölcségesebb...nek tűnik.a kiépítés kölcségei miatt.Itt az motívál,hogy érintve
legyen a mészáros Lőrinc sarka.itt viszont problema az ,hogy marcal és szabadhegy összeköttetése nem oldódik
meg( de monjuk az lehet kompenzálni busszal). hm. nicht gut ötlet:((
Támogatom a Szigethys versiont.
Viszont tárgyaljunk már arról uis,hogy szabadhegyen-józseattilaltp.-n hogy képzeljük el a vonalat:
Jereváni út-szabadi út, tvtorony???

Egy valamit viszont tényleg vészesen meg kell beszélnünk.Ha már villiről van szó, fordulók legyenek vagy
irányváltók, egy oldalra nyíló ajtajúak llegyenek, vagy mindkét oldalukon legyen door. és ezek fontos kérdése,
hisz ezekhez képest tudjuk megbeszélni,hogy a megállók, hogy helyezkedjenek el.
És ugyebár vannak olyan útszakaszok terveinkben, ahol pl. megállósziget nem képzelhető el...


"A Jedlik már ma is sétálóutca, a Czuczor pedig szűk, egyirányú autóút, szerintem könnyen nélkülözhető lenne.
Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a város terve előbb-utóbb az autók kitiltása az egész Belvárosból. "
-Ezt nem hiszem el, tudniillik most építettek egy parkolóházat a Belvárosba és terveznek mégegyet is. A mostani
parkolóház kelet-nyugati megközelítése pedig az Árpád és a Bajcsy útról történik- teljes mértékben így nem igaz
az az állítás amit mondasz.
Tudod, az a probléma ,hogy itt műemléki jellegű épületek vannak,15-17 méteres utcácskák, jelentős
gyalogostömeg(mennek a piacra). és így tovább. a jedliket pedig nem lehet nélkülözni.
Kérlek, csak azt a szitut képzeld el,hogy a mi Marcal-Rábavárosi villamosunk pl. a Győri Nyár Széchenyi téri
fesztiválja idején szeretné hazavinni az utasokat, de meg sem tud mozdulni legalább egy fél óráig ,amíg a
fesztiválozó tömeg teljesen el nem oszlik onnan.És ez a lehetőség fenn áll a dunakapu téren is- jön a lajcsi meg
viel spass:)))
és a szitukra figyelni kell:)

Más:
"Többször hangsúlyoztad, hogy konkrétan egy agglomerációs villamost nem vinnél be a sétálóutcába. Szerintem
az agglomerációs jelleg csak addig lényeges, amíg be nem értünk a városközpontba. Onnantól kezdve egészen
más funkciót tölt be a járat: a gyalogosok között haladva, gyakori megállással, akár turisztikai célzattal is,
alaposan feltárja a Belvárost. Itt a sebességet a gyalogosokkal, és nem a főúton száguldó autóbusszal kell
összehasonlítani. Az átlós viszonylatok utasai közül azért a legtöbben továbbra is a Belváros és a saját
városrészük között utaznak, így nem célszerű az ő kedvükért kikerülni a központot egy gyorsabb útvonalon."
-Azért komolyan, városrészeket kötünk össze. az utasok jó része nem csak a Belvárosig fog utazni. Gondolj az
egyetemistákra, aki reggel sietnének mondjuk marcalból. vagy a Rábavárosi dolgozókra akik nem a belvárosig
mennének reggelente hanem legalább a vidékiig, vagy Szabadhegyre, az ipari park felé.
Attól függ ,hogy melyik irányból jön az az agglomerációs utas. Ha a jövőben mondjuk- és legalább akkora jogunk
van tervezgetni- az északi agglom. településeket IS bekötnénk a villamosvonalba , akkor nekik pl. muszály
átutazniuk minden reggel a BELVÁROSI TÚRÁT kemény max 15-25 km/h val, hogy elérjenek a vidékihez, vagy a
vasúthoz, ahonnan mennek audiba, ipari parkba, Budapestre vagy akármi. a városszélén lakó utasoknak-akiknek
végülis épül a villamos pedig inkább száguldú autóbusz sebességre van szükségük. minthogy egy egy kutya-
macska-gyerek-embercsoport miatt meg meg álljon a gép....

Kérlek! Gondolj a mai buszközlekedésre. Tökéletesen megfelel az minden igénynek, ahogy a helyi buszok csak
bizonyos pontokon: Bisinger sarka, szökőkút, vaskakas étterem - érintik a belvárost.
És így még talán jobb is, hisz monjuk pont egy rendezvény esetén a tömeg több irányba kezd oszlani, nem egy
konkrét (vagy kettő) monjuk villamosmegállóba.

Ha a bisingeren végigvonulna, a Batthyány-n is meg meg állna, a Duna korzónál is akkor bőven jó kapcsolatot
teremtenénk a Belvárossal. Sőt, ha a Bisingerre elfordul a Baross-hídról , akkor a révai úti terminállal(persze
amimarad belőle:) a postával is.

Abszolút nem értetted az érveim a villamos/távolsági busz átszállítással kapcsolatban. Egy távolsági busszal
érkező/induló nem csak a belvárosba mehet, ezért konnekciót létesítünk a parasztbuszok és a villamos
végállomások között. szükség esetén, bizonyos buszokat indítunk onnan is- ez oldaná meg azt a problémát,hogy
a villamost jelenleg keskenynyomtávúra tervezik,ami nem kompatibilis a vasúttal...(bár lehet,h. ezt is meg lehet
oldani vhogy:)
Így,hogy lecsökken és hamarabb eloszlik az utasszám, a belvárosi ,,vidéki" már nem terhelődik annyi paraszttal(
ühümm bejáróssal).

Végül a hídra visszatérve:))?:
"szerintem a lényeges mérőszám az, hogy hány embernek, és nem az, hogy hány autónak lesz jó." szerintem is
,de a hídon nem gyalog mennek az emberek.
"Egy kis kiegészítés a Baross hídhoz: tegyük fel, hogy nem tiltjuk le az autókat, és egy szép napon az összes
átkelő bedugul. Ebben az esetben mindenki rosszul jár, azaz 0 embernek lesz jó. Ha viszont a Baross hídon csak
a tömegközlekedési járművek mehetnek át (melyek száma korlátos és előre ismert), legalább az a 75-80.000
ember, aki ezeket használja, időben átjut. A 20-25.000 autós ugyan rosszul jár, de az eredmény akkor is sokkal
jobb, mint a 0! És ez akkor is igaz, ha tényleg egyetlen autóst sem sikerül "megtéríteni". Végül pedig gondoljunk
arra, hogy a tűzoltók, mentők, rendőrök számára mit jelentene egy ilyen egérút! Azután, ha lesz elég pénze a
városnak, építhet egy aluljárót a Bartók Béla út, vagy a Zrínyi utca meghosszabbításában is, amit mindenki
használhat :)"
És akkor vegyük a másik perspektívát:
Sokkal nagyobb esély van arra, hogy a civil átjárórendszer beduguljon, ha koncentrálva van.
Ezért egyértelműen az sem jó megoldás, ha a hídról csak úgy kizárjuk a civileket.
Azt ugye nem gondolod komolyan, hogy újabb aluljárót??
egyértelműen értelmesebb lenne, ha nem egy teljes átkelőt zárnánk le hanem,
-kivárnánk, míg azt szélesíteni lehet vagy,
- az épülő újból(tihanyi) vennénk ki tömegközlekedési sávot.
így marad kettő irány, egérút oda vissza, két feleakkorára terhelt és dugóveszélyes felvezető útszakasz.

Úgy el tudnám képzelni, ha addig míg a Baross-híd szélesítésére nincs fedezet, a tihanyiból vennének ki
tömegközlekedési helyet (mentőknek is stb.).Ha van fedezet, akkor a tömegközlek.sávok átkerülnek a szélesebb
Baross-hídra, ráépül a villamosvonal. a civil forgalom pedig elvezetődik még a nagyimre előtt( gárdonyitól az ev.
templomig). ezen az etapon csak tömegközl forgalom lenne- villamos stb...
a szgk/tgk szóval civil" forgalom pedig teret és lehetőséget nyerne, elvezetései:Hunyadi út jobbra
balra,wesselényi út.
És nyílvánvaló...szitu: a Tihanyi zsírra bedugul mondjuk baleset a révai/aluljárófeljáratnál, a villamos a saját
nyaka köré tekeredik:))) az autósbácsi gondol egyet, félrehajt ,a bartókbélán elmegy mondjuk a kristályig és kiköt
a szökőkútnál:::))))
Így kérlek a 25000 autós is ,,jól jár" és a mentősbácsiknak is jut elég hely, az utasokról már nem is beszélve.
Tehát, tömegközlekedési sáv a tihanyinál, amíg a baross-híd nem szélesebb, aztán villamos a Baross-Nagy
Imrén.

És ha az idő úgy hozza,hogy nemsokára kinövi magát a vidéki, akkor menjen a mészároshoz, ott mondjuk
FIGYELJ,ÚJ ÖTLET!
a vasút területén egy déli vágányt megvásárol a város, és azon üzemeltet egy tízpercente-ötpercente induló
elektromos gyorsvasutat: Vasútállomás/Önkorm.- Vidéki. Ez olcsóbb megoldás mint a buszösszeköttetés, és
gyorsabb, olcsóbb kivitelezés szempontjából, nomeg persze zavartalanabb mint a villamossínpár a tihanyi
aluljáróban.
Ez a déli vágány megfelelhetne egy ,,hév" alapjának is.

Zár: üdv. +gondold át a hidasat , matematikailag bőven korrekt:)


wá                                                          2004.12.19 22:53         Előzmény
                                                                                        Válasz
Egy kis kiegészítés a Baross hídhoz: tegyük fel, hogy nem tiltjuk le az autókat, és egy szép napon az összes
átkelő bedugul. Ebben az esetben mindenki rosszul jár, azaz 0 embernek lesz jó. Ha viszont a Baross hídon csak
a tömegközlekedési járművek mehetnek át (melyek száma korlátos és előre ismert), legalább az a 75-80.000
ember, aki ezeket használja, időben átjut. A 20-25.000 autós ugyan rosszul jár, de az eredmény akkor is sokkal
jobb, mint a 0! És ez akkor is igaz, ha tényleg egyetlen autóst sem sikerül "megtéríteni". Végül pedig gondoljunk
arra, hogy a tűzoltók, mentők, rendőrök számára mit jelentene egy ilyen egérút! Azután, ha lesz elég pénze a
városnak, építhet egy aluljárót a Bartók Béla út, vagy a Zrínyi utca meghosszabbításában is, amit mindenki
használhat :)

Más: olvastam a Kisalföldben, hogy pályázatot írtak ki a Tihanyi Árpád úti aluljáró elnevezésére. A "Tihanyi Árpád
úti aluljáró" elnevezéssel mi a baj? Még az is meg van szabva, hogy a névnek három szóból kell állnia :) Érti
valaki? Amúgy a cikk itt található: http://www.kisalfold.hu/cikk.php?cid=118883&id=190


wá                                                          2004.12.19 20:02         Előzmény
                                                                                        Válasz
Szia! Bocs, akkor félreértettem. A közös belső szakasszal rendelkező átlós vonalakkal teljesen egyetértek. Csak
a Bisinger sétánynál lévő determinált és az Általad javasolt belvárosi útvonalat nem sikerült még
összekombinálnom. Ha leírnád az útvonalat a Tihanyi Árpád úttól az északi elágazásig (sorban az érintett
utcákat), az jó lenne. A determinál ezek szerint nem végállomás, vagy csak egy korábbi tervben volt? És
pontosan hol lenne, a Bisinger sétány melyik részén (kelet, vagy nyugat)?

A Jedlik már ma is sétálóutca, a Czuczor pedig szűk, egyirányú autóút, szerintem könnyen nélkülözhető lenne.
Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a város terve előbb-utóbb az autók kitiltása az egész Belvárosból. A
gyalogosoknak szerintem elég lenne a 12-5=7 méter szélességű út (és párhuzamos utcák is vannak).

Többször hangsúlyoztad, hogy konkrétan egy agglomerációs villamost nem vinnél be a sétálóutcába. Szerintem
az agglomerációs jelleg csak addig lényeges, amíg be nem értünk a városközpontba. Onnantól kezdve egészen
más funkciót tölt be a járat: a gyalogosok között haladva, gyakori megállással, akár turisztikai célzattal is,
alaposan feltárja a Belvárost. Itt a sebességet a gyalogosokkal, és nem a főúton száguldó autóbusszal kell
összehasonlítani. Az átlós viszonylatok utasai közül azért a legtöbben továbbra is a Belváros és a saját
városrészük között utaznak, így nem célszerű az ő kedvükért kikerülni a központot egy gyorsabb útvonalon.

A szabadhegyieket nem vinném a Nagy Imre útra, a Szigethyig a Tihanyin mennének, és ott csatlakoznának a
Baross útra. De ha a Nagy Imrére mennének is, miért lenne hosszabb a menetidejük a 19-es busznál? Ők nem
tennének kerülőt, csak a Csaba utca helyett egy másik párhuzamos úton érnék el a Baross-tengelyt.

"Mi lesz akkor azzal a csomó buszútvonallal ami a csaba utcába fordul???"
Az Eszperantó úton fognak kerülni, emiatt építettek a Bartók Béla út felújításakor egy megállóöblöt a Munkaügyi
Központ elé (ez fogja pótolni a Csaba utcai megállót).

Baross híd: szerintem a lényeges mérőszám az, hogy hány embernek, és nem az, hogy hány autónak lesz jó.
Persze ez nem jelenti azt, hogy nem támogatom minél több új híd és/vagy aluljáró építését, csak az a kérdés,
hogy erre mennyi pénz jut.

A marcalvárosi és a szabadhegyi villamosállomások elég messze lennének a Belvárostól, hogy ott a falubuszok
utasait átszállítsuk a villamosra. Az viszont nagyon nem lenne elegáns, ha 600 méter miatt is erre
kényszerítenénk őket. Ezért pl. a távolsági járatokat mindenképpen a mai helyükön hagynám, abból nincs is olyan
sok, és aki több száz kilométert utazott, az utolsó fél miatt ne kelljen már átszállnia. Az északi és a keleti helyközi
vonalak számára a Rába városrészben javasolnék végállomást (ha nem férnek be a Hunyadi utcába), a
marcalvárosi és a szabadhegyi mintájára (és akkor még a Szent István utat és az aluljárót sem terhelnék).

Duna-korzó: hála Istennek, hogy még csak tervek vannak, azokon lehet módosítani :) Azért kellene a városnak
minél előbb döntenie a pontos útvonalakról, hogy az új beruházásokkal ne nehezítse meg a saját dolgát. (Pl. a
Rába városrész tervezésénél tudtommal egyelőre nem számolnak villamossal, és ennek megfelelően méretezik
az utakat.)

Üdv: Ágoston


ády                                                           2004.12.18 10:32          Előzmény
                                                                                           Válasz
Hello hello.

Nem, nem. nem arra gondoltam, hogy külön északi és külön déli viszonylat legyen.
Újra Szegedet hozom példának. a 3-as és 4-es vonal. külön indulnak a város nyugati illetve délnyugati pontjáról,
majd egy vágánypárra terelődnek.
Tehát úgy gondolom,hogy mondjuk: Marcal-Egyetem és Szabadhegy-Rábaváros viszonylat. mivel a két vonal
sokáig együtthalad az átszállási problémák minimalizálódnak.

2: igen, a Kossuth hídra gondoltam. És tudod ,miért?
Ha megépül a Sziget-Révfalu (két v.négy)sávos híd, akkor az jelentősen leveszi a terhet a Belvárosról. így
lehetőség van
a villamospálya felhúzására a kossuth esetében. persze ehhez egy szerkezeti felújítás is szükséges a rezgések
miatt.

Ok. én sem úgy láttam az ábrád alapján, hogy az eto stadion külön viszonylat lenne. Kérdem én! a Jedlik utcára
gondol Gábor????? meg a cuczorra?
Szeretnélek titeket emlékeztetni,hogy ezek a területek sétálóövezetek, parkolóterületek elvezetőútjai, piac- szóval
ezek a területek és egy ,,agglomerációs vagy lakóváros összekötő" villamosvonal enyhén szólva nem passzolnak
össze.

Ágoston, ha valóban a menetidőről van szó ,akkor sokkalta kisebb mínusz a Tihanyi árpádi főtengely választása,
már ne hari, mint a Belváros piacövezetében való szó szerinti kacskaringózás.
Még egy dolog: a duna parti korzóról is vannak már tervek, azt nem tudom,hogy azok mennnire engedik a
villamospályát...

Nagy Imre vs. Tihanyi:
Először is villamost nem marcalvárosnak építünk.
Arról van szó,hogy a lakott városrészeket, területeket összekössük. Hidd el nekem, hogy a Józsefattila
ltp+Szabadhegy+leendő szabadhegyi lakóparkok(amiknek az építéséről inkább lehet hallani mint a marcali
terjeszkedésről- lásd víztorony építés okai) rendelkeznek legalább olyan lakossággal minta a marcalváros.
Na már most. az ő perspektívájukból nézve a 19-es busz menetidejénél hosszabb a nagyimre úti verzió.Érted?
így hát inkább úgy döntsünk,hogy meklyik útvonallal tudunk leváltani helyi buszOKAT, kiváltani több utast és
CÉLHOZ VINNI ŐKET.
TÉNYLEG PERSPEKTÍVA KÉRDÉSE! elhiszem, hogy a marcaliaknak ez egy kis kitérő (kognitív térképe alapján
legalábbis), de ha a marcali is több lakottabb vagy frekventáltabb helyre jut el a villamossal, akkor neki is jobb.

Szigethy/Mészáros L:
Aztán egyébként a forgalom technika szempontjából nyílvánvalóan nonszensz az ,hogy a csaba úti körforgalom
letompítaná az aluljáróból kiérkezőket...
no de ha így tervezik,biztos igazuk van. jó lenne látnom a terveket.bár nem 100%-ig hiszem,hogy tényleg ezt
terveznék.Mi lesz akkor azzal a csomó buszútvonallal ami a csaba utcába fordul???
sem a villamos, sem a körforgalom nem jelent tompítást, annyit meg aztán pláne nem , mint egy lámpás
útkereszteződésben egy külön villamoslámpa bevezetése:lsd Szigethy verzió. és maga a villamos térfoglalása
piros esetén (még ha külön sávban is van akkor is ...gondolj a buszokra).
Tehát a körforgalom egy dynamikusabb megoldás.

Z:a Baross-hídra visszatértve: Ezt az adatsort én is ismerem!
DE KÉRLEK , itt főkről van szó. a hídon pedig járművek haladnak át. az autósok nem dobják ki autójukat, ha
látják,hogy nem mehetnek fel a hídra.keresnek másik útvonalat. Amíg Győrött ilyen magasak a jegyárak-
országos szinten is- addig meg ne számítsanak arra hosszútávon sem,hogy az autósok ,,megtérülnek".
Tehát a járművekkel kell kalkulálnunk.

x.: Azzal én vitába szállok, hogy a mészáros lőrinc/tihanyi kereszteződés a központon kívül van.(600m:))))na jó,
de nem vehető egy véka alá marcal központonkívüliségével.
Vegyük végig az egészet már a villamossal kalkulálva.
Győrbe dél/észak felől érkező távoli utasok: megérkeznek a mészáros vidékibe. Onnan villamossal a vasútra,
marcalra, szabadhegyre,rábacitybe,révf. bármi .zsír. ez vissza is érvényes. +ott az autóútvonal:tihanyi és
mészáros l.
Bejárós elemek": nem okozna problemát, ha a déli bejárós falubuszok decentruma a marcalvárosi villamos
végállomás ; a fehérvári bejárósbuszok decentrzuma a szabadhegyi villamosállomás , a szigetközi falubuszok
végállomása a mészáros l. vidéki lenne.
De ha nem is a végállomásuk, egy-két közös átszállópontot ki lehetne alakítani villamos és falubusz között.
így csökkent a belső területek buszfőforgalma. a busz út/városmegterhelése a tighanyin, mészároson,
szentistvánon s nem a klasszikus Nádorvárosban történne.
A Távolsági buszok könnyebben, rövidebb idő alatt kijutnának a dugókritikus Belvárosból, mint ha egész Győrön
át kellene hajtaniuk.
BBÁÁÁÁR! a marcalvidéki esetében is megoldható lenne,hogy a vidéki buszok kerülőúton térjenek ki a városból;
csakhogy a vidéki buszok meg szoktak állni a városunkban a vidékin kívül máshol is kifelé menet. és az sem
mindegy,hogy hol.

Elhiszem,hogy marcal vidéki is a villamos útvonalon lenne kb, de gondoljunk az autósra, aki nem száll villamosra,
vagy gondoljunk akár csak a villamosos utazóra aki mondjuk a Rábaváros 1/18000 lakója. neki időveszteség oda
kirepülnie.

no. ennyi az annyi. de jobb lenne több adatot tudni, meg célkitűzést:))) ahoi.


wá                                                            2004.12.16 22:37          Előzmény
                                                                                           Válasz
Örömmel olvastam a Kisalföld cikkét, egyedül a keskeny nyomtávú villamosok említése nem tetszett. Miért pont
keskeny nyomtávú? Meg tudná nekem mondani valaki, hogy az mire jó? Persze azon túl, hogy mindennemű
átjárhatóságot lehetetlenné tesz (pl. a fórumon is említett Nyúl - Pannonhalma - Veszprém vasútvonal
integrálását), jelentősen nehezítve a későbbi fejlesztéseket is.


wá                                                            2004.12.16 22:35          Előzmény
                                                                                           Válasz
Szia Ádám! Ha jól értem, azt mondod, hogy a Bisinger sétányon (valahol a Baross híd vonalában) legyen egy fej-
végállomás, és onnan induljon ki az összes viszonylat, külön északra illetve délre. Ez végül is megoldaná a
vasútállomás problémáját, de az átmérős összeköttetések elvesztése szerintem túl magas ár lenne. Úgyhogy én
egyelőre maradnék a Baross hídi átvezetésnél.

Belváros: én az Árpád útra, esetleg egyik irányban a Bajcsy-Zsilinszky útra gondoltam, majd az Árkádnál irány
észak, és végül a Duna-parton a stadion. De Gábor tegnap mondott egy még jobb (bár némileg nehezebb)
megoldást is: Baross híd - Baross út - Árpád (Bajcsy-Zsilinszky) út - Czuczor Gergely utca - Dunakapu tér - Duna-
part az Árkád vonaláig, ott vissza délre a Budai útig, majd a Mártírok útja északi peremén a stadionig. (A
stadionhoz vezető vonal tehát mindenképpen megegyezik a Rába városrészen átmenővel, nem önálló
viszonylat!) A sétálóutca Árpád úttól északra eső részén mi sem javaslunk villamost :)

Nagy Imre út vs. Vasvári-Tihanyi: a Te javaslatod szerint valóban több közintézményt lehetne érinteni, viszont így
a menetidő hosszabb lenne, mint a mai 22-es buszé! Biztos, hogy olyan sokan akarnak Marcalvárosból ideutazni,
hogy erre a célra nem elég egy viszonylag gyakori buszjárat (mint pl. a mai 23-as)? Biztos, hogy az összes
Belvárosba igyekvő utast a kerülőútvonalon kell vinni? Szerintem az ilyen népes városrészek esetén a
legrövidebb utat kell választani, ha az utasok többsége a Belvárosba igyekszik (utóbbit a 22-es autóbuszvonalon
végzett felmérés igazolja). A Nagy Imre úti vonalvezetésnek persze feltétele, hogy egy autóssávnyi hely azért
maradjon a célforgalom számára, különben tényleg nem lehet kisajátítani a pályát, ami kellemetlen lenne.

Baross híd: abban igazad van, hogy több magángépjármű halad át rajta, mint busz/mentő/stb., viszont az utasok
számát tekintve fordított a helyzet! Idézek a SZE aktuális jelentéséből: "A Baross híd a Tihanyi Árpád úti aluljáró
elkészülte után csak az autóbuszok, kerékpárok és megkülönböztetett járművek számára legyen használható.
Ennek indokoltságát alátámasztja az a tény, hogy az áthaladó 20 000 egységjárműből csak 2000 az autóbusz (15
000 személygépkocsi mellett), de főben számolva az arányok erős tömegközlekedési túlsúlyt mutatnak. Átutazó
létszámok ugyanis: személygépkocsi 20-25 000 fő, autóbusz 75-80 000 fő." A mostani csomópontok
nyilvánvalóan a Baross hidat célozzák meg, hiszen egyelőre nincs más :) Viszont az aluljáró megépítésével
nagyon sokat közülük át fognak alakítani, az új helyzetnek megfelelően, így ez szerintem nem jelent túl nagy
problémát. Az autósok helyzete pedig nem romolhat, hiszen a jelenlegi kapacitás kétszeresét fogják kapni, sőt a
buszok sem zavarják majd őket. És ne felejtsük el a 82-es út bevezető szakaszát sem: aki a Baross hídtól
nyugatra lakik, használhatja azt is az átkelésre.

Mészáros Lőrinc utca, még 1x :) "Ha úgy gondolod, hogy marcalváros legyen a helye a vidékinek- s ez szerintem
morbidabb már bocs mint a mészáros verzió- és megoldod a villamossal, akkor az én verziómat is "meg lehet"
oldani villamossal."
Ebben tökéletesen igazad van! DE: ugye Marcalváros és a Mészáros Lőrinc utca is a központon kívül helyezkedik
el, azaz mindkettőnél át kell szállni. (Az tényleg igaz, hogy ha valaki pl. Bácsára megy, és a helyi járatok a
teherpályaudvarról, vagy a Révai utcából indulnak, akkor utóbbi esetben nem. De sz.v.sz. a Győr környéki
falvakból érkezők többsége nem akar valamely másik faluba, vagy peremkerületbe továbbutazni, hanem végcélja
a belső városrészekben van. Azokon pedig végigmegy a villamos, tehát nem kell kétszer átszállnia.) Ebben az
esetben viszont nem teljesen mindegy az utasnak, hogy Marcalvárosban száll át, vagy a Mészáros Lőrinc
utcánál? Valamivel mindenképpen meg kell tennie azt a távolságot. A nádorvárosi közúti forgalomnak viszont
korántsem mindegy, hogy a helyközi buszok arra járnak -e! Mellesleg Marcalváros is jól megközelíthető autóval,
és az is bővíthető.

Szigethy vs. Csaba utca: a jelenlegi tervek szerint a Tihanyiról ennél a csomópontnál már nem lehet ráfordulni a
Csaba utcára (dél felől), gondolom azért, mert pl. egy körforgalom túl hamar megfogná az aluljáróból érkezőket,
és bedugulna. Másrészt viszont, ha megépül a Szauter utca folytatása, szerintem a teherforgalom egy (nagy?)
részét át fogja venni a Szigethy Attila úttól.

Révfalu, egyetem: a Duna feletti átvezetést hol oldanád meg? A Kossuth hídon?


ády ná                                                      2004.12.16 17:18             Válasz
Főleg Ágostonnak:
az autósok elcsábítása/vagy inkább kiidegelése:

Győr forgalmi eloszlása és a MOSTANI KÖZLEKEDÉSI VISZONYOKRA KIALAKÍTOTT TÖBBMILLIÓS
CSOMÓPONTOK,FELÚJÍTOTT UTAK jelenleg a Baross-hidat célozzák meg. ez tény.
Ha az autósforgalmat, ami igen jelentős (remélem nem kell utánajárnom hogy az összes járműből hány is
magángépkocsi), egy másik -és továbbra is egyetlen tengelyre tereljük, akkor az AUTÓSOK, TEHÁT A
JÁRMŰVEK TÖBBSÉGE SZEMPONTJÁBÓL NEM JAVÍTUNK HELYZETÜKÖN, SŐT, HA FIGYELEMBE
VESSZÜK A JÁRMŰPARK BŐVÜLÉSÉT- AMI AZ IDŐVEL EGYENESEN ARÁNYOS- , A JÁRMŰVEK
TÖBBSÉGÉNEK SZEMPONTJÁBÓL A KÖZLEKEDÉSI HELYZET EGYRE ROSSZABB LESZ.
EZENTÚL MÉG KALKULÁLVA A MÁR MEGÉPÍTETT KÖZLEKEDÉSI MŰTÁRGYAK CÉLIRÁNYÁVAL- MELY A
MOSTANI HELYZETEN ALAPSZIK-, AZOK MIÉRTJE, MEGÉPÍTÉSÉNEK ÉRTELEMSZERŰSÉGE KÉTSÉGBE
VONHATÓ. TOVÁBBMENVE, HIÁBA JOBB A HELYZET A BAROSS HÍD KIZÁRÓLAGOSÍTÁSÁVAL A BUSZOK
MENTŐK/VILLAMOS SZÁMÁRA, A KÖZLEKEDÉS SÚLYÁT KITEVŐ MAGÁNGÉPJÁRMŰVEK HELYZETE
UGYANOLYAN ROSSZ MARAD. HIÁBA NÉGYSÁVOS AZ A TIHANYI ALULJÁRÓ-(NEM CSAK AZ ALULJÁRÓ
KERESZMETSZETÉRŐL VAN SZÓ, A KIÉRKEZÉSI KERESZTEZŐDÉSEK MAX. FORGALOMBÍRÁSA STB...)

A megoldás nem feltétlenül a hidak kiiktatása lenne egy hídvárosban.
hanem ,ahogy lehetőség van, tömegközlekedési sávok kiépítése. műcici, külön villamospálya- rajta aszfalt a
busznak és így tovább....

A villamosra visszatérve/ a cikk tudomásulvétele után:

1.a bisinger sétánynál a villamos kellőképp érintené a belvárost. akár a mostani helyi buszok.
2. rendkívül jó ötlet a dunaparti villamos- ezt azért is szorgalmazom, mert a Dunakapu térnél képzelhető el a
villamos átvitele Révfaluba.
Ez nemsoká időszerűvé válik, hisz Győr egyik legnehezebben megközelíthető része Révfalu és a Kisbácsai
térség, továbbá az Egyetem és a kollégiumok is vonzó tényezők.
3. az Apáczai Tanítóképzőt is bekötnénk így a vonalba, elérve a Batthyány teret ott egyesülne a RábaVárosrész
pályájával. Innen közel ven a színház és a Regionális OTP is.
4. kiérnénk a gárdonyin át a bisingerhez.
Itt kell megoldani a SztIstván úttest keresztezését.Ez valószínűleg problemás területté válhat, hisz eleve a sínpár
kanyarodási szöge 90' nál kisebb-így jelentősebbé válik a veszélyráta, jelentősebb az aszfalttöredezés stb.
5. Elfogatható lenne az egyik direkció beengedése az árpád útra a baross úton. azonban két direkció már jelentős
gondot okozna- az árpád út kulcsfontosságú a parkolások szempontjából- ld. eljutás a parkolóházhoz, helyekhez-
és eleve fontos belvárosi nyugatikeleti tengely.
De felmerülhet még probléma ezzel kapcsolatban: az ábrán tök jól ki lett húzva a pályavonalad csakúgy egészen
az etostadionig.
szóval a gond ,hogy a GÁRDONYIRA hogy a túúróba fog felkanyarodni még az az egy direkció is. helyhiány.
Ez az Árpád utcás verzió így túl problémás. marad az előbbi.(bisingeres)
Az meg nyílvánvaló,hogy ha a Pálfira kanyarintanánk le az árpád utcáról akkor a pálfi forgalomelosztó szerepe
sérülne túlságosan.
6. Hogy miért is nem támogatom, hogy a Szigethy-n csatlakozzon a marcali vonalhoz a szabadhegyi és miért is a
marcali csatlakozzon a szabadhegyihez a vasvárin?
ad1: a Szigethy nagyon fontos szerepet tölt be, rendkívül célszerűtlen lenne,ha a négy v. hat sávjából kettőt
elvennénk,hiszen egyfajta kör-útról van szó, jelentős teherforgalommal.(mondjuk ezt meg lehetne oldani ha azt a
maradék füves területet is elkaparnánk a járdák széléről..:()
ad2: metszetet építenénk a szigethy és a tihanyi kereszteződésében: ez forgalomtechnikai és útburkolati
szempontból nem kifejezetten jó ötlet.
miért is menjen a marcali a vasvári útra és ott csatlakozzon a szabadhegyihez???
ad1:a vasvárin legALÁBB 2 a leterheletlen sávok száma.
ad2:az SZTK-avagy manapság a szakambulancia - is útba kerül.
ad3: a tihanyi vasvári kereszteződésben rendkívül nagy a szabad tér, a metszettel lehet variálni.

8.ÉS MIÉRT IS A TIHANYIN HALADJON A VONALUNK?
ahogy már említetted és én is említettem akkor lenne jó ha függetleníteni tudnánk a tömegközl-i pályákat.
KÉRLEK,
1. a tihanyin külön villamospálya építhető az úttest szélén. vagy műcici és akkor a buszokkal együtt közlekedik
középen.
erre érvelhetsz azzal, hogy a nagyimrét is kizárólagosíthatnánk- de KÉRLEK, TELJES HOSSZÁBAN????
oda akarok kilyukadni, hogy.
2. MÍG A TIHANYIN MEGOLDHATÓ TELJES HOSSZBAN A FÜGGETLENÍTÉS A NAGYIMRÉN EGÉSZ BIZTOS
,HOGY NEM.

(/vagy függetlenítsük egészen ???-az biztosan rossz ötlet lenne, hisz akkor romlana a marcalváros
megközelíthetősége a szigethy út felől.)

9. az uccsó:
arról a verzióról, ha a frigyesből szolg.centrum lesz...

akkor célszerű,hogy a villamos feltérjen a baross-hídra és legyen egy megállója a Kristály étteremnél- innen
elérhető a Munkaügyi központ és a frigyes is.
tihanyi-csaba kereszteződés:
egy körforgalommal ott megoldható az akkorra négysávossá váló tihanyi és mészáros metszete.villamosos
körforgalom.van ilyen.


zár:
egy szolíd megjegyzés. amikor a vidéki mészáros lőrinc úti áthelyezéséről írtam, megkaptam, hogy háát hogy is
,,merem" elválasztani a vidékit a vasúttól.
Ha Úgy gondolog,hogy marcalváros legyen a helye a vidékinek- s ez szerintem morbidabb már bocs mint a
mészáros verzió- és megoldod a villamossal, akkor az én verziómat is ,,meg lehet" oldani villamossal.
így támogatom azt,hogy a villamos felmenjen a baross hídra és érintkezzen a vasúttal.
Továbbá nem hinném, hogy marcal jobb helye lene a vidékinek, onnan azé kell egy kis városátutazás az északra
, nyugatra tartó autóbuszoknak.
a mészáros verzió is megkapná a villamosösszeköttetést, központi és bővíthető helyen lenne, jobb gyalogos-
magángépkocsis megközelítéssel.

Nekem egyébként úgy tűnt- egészen eddig a cikkig,hogy a baross híd szélesítése preferáltabb mint a
villamosépítés, tehát lehet azzal kalkulálni, hogy a barosshídon műcicis sávpár szülessen.

x: Tény,hogy a cél a nagyobb lakóterületek összekötése, de nem az, hogy az egyikhez képest a lehető
legegyértelműbb, rövidebb úton. Inkább egy tengelyen, ami fejleszthetőbb, frekventáltabb és nem kell azt a
villamos kedvéért lezárni teljesen.

üdv:
Nagy ÁD.


ády                                                          2004.12.16 16:14             Válasz
igen, ez a cikk nagy (pozitív) vihart kever!!:) , 108MILLIÁRD-os tervezetet készített a közgy., kíváncsi vagyok, hol
lehetne ebbe belekukucskálni:)
mindenesetre, ha hiszünk a mesékben, akkor lassan össze kell szednünk magunk, mert lehet ,hogy nem csak
egy villamosvonal épülhet itt....


Tomesz                                                       2004.12.16 15:45             Válasz
Ajánlom figyelmetekbe ezt a cikket!


ády                                                          2004.12.15 20:01             Válasz
Tudod Ágoston, egyenlőre egy vonalban gondolkozunk, ahogy megbeszéltük.
Légyszíves részletezd az útvonalterved, ha már ily szépen meg tudtad jeleníteni!
Itt arra gondolok, hogy ne csak a színház meg a mekdocác emlébákat szemléltesd, Fejtsd ki kérlek, hogy hogyan
gondolod a belvárosban való kanyarokat, a szent Istvánon való pályakanyarulatot.
ezt nem akartam durván mondani inkább poénosan:)
Egyébként újból felhívom a figyelmed, hogy a tihanyi árpádon való vezetés sokkal gazdaságosabb, mint a
nagyimrén. Hidd el orientáltabb útvonalról van szó, jelentős közintézményekkel, sok bejáróssal, iskolással.

úgy gondolom, hogy a nagyimrén való felvezetést csakis kizárólag azért erőlteted/támogatod, mert a baross-
hídon képzeled el az átvezetést(a vasút miatt)- javíts ki, ha nem így van.

Kérlek Én még mindig kiállok az ötletem mellett, s most egyet fejlesztettem is rajta:
A Bisinger sétány jelentős védelmet élvez. Viszont kiváló helye lenne a determinálnak. Nem gondolom, hogy jó
megoldás lenne a tihanyi tengelyről a villamos elvitele- hacsak nem épül meg a frigyes laktanyában az a
szolgáltatóközpont- ez esetben részben támogatom az ötleted de csak a baross-híd északi lábáig.

Tehát akko" az ötletem:(sajnos nem tudom interaktíve megjeleníteni)
Marcal II.- Lajta u.-Vasvári (itt van az adyvárosi helyi buszdeterm.,a kórház, a plaza és eltalálunk egy dél-
adyváros-marcal tengelyt).
Tihanyi árpád- itt csatlakozik a Szabadi utcából (szabadhegyi köztemető,józsefAttila ltp.)érkező pályához.
Végigvonul a tihanyin. ez a bejárós tömegközl. tengelye ugyebár. Kórház, patika, sztk, VÁSÁRCSARNOK.

Amennyiben a vidéki áttelepülne a mészáros lőrinc úti laktanyához- ami később megtörténhet, szóban van...- azt
is érinti.
Ha a frigyesből szolg.centrum lesz, akkor a mészáros lőrinc út/tihanyi metszetnél a pálya nyugatra fordul- van
hely rá bőven-
Baross-híd,vasút.
Onnan leérkezve behajt a szentistváni autóforgalmat nem érintve a bisinger szélébe( északi peremére).
Itt lehetőség van egy determinálra, vagy csak szimplán összevont megállóra.
Innen a gárdonyi utcán át a batthyány térig megy a vonal, ahol kettéválik- egy RÉVFALUSI/EGYETEMVÁROSI
és egy RÁBA LAKÓPARKI irányra.
így két viszonylatot üzemeltetünk gazdaságosan majdhogynem egy pályán- egyből négy pólust összekötve.

Zár: egyenesen városellenesnek találom a baross sétálóutca felpörgetését villamossal. szerintem nem a
látványosság a mi célunk:)

üdv minden jót! ad




wá                                                           2004.12.01 00:14          Előzmény
                                                                                          Válasz
"a fő közlekedési útvonalaknak mindenképpen egy csomópontban kellene metszeniük egymást"

Kicsit pontosítok: az egy csomópont nyilvánvalóan nem minden esetben tartható, és nem is mindig szükséges. A
lényeg annyi, hogy lehetőség szerint valahol minden fő közlekedési vonal metsszen minden más fő vonalat (és
persze megállójuk is legyen a metszéspontban :)), hogy egynél többször ne nagyon kelljen átszállni. Csakhogy a
vasút is fő közlekedési útvonalnak számít, és mivel Győrben mindössze egy központi megállóhelye van, metszeni
is csak egy pontban lehet (érdemes), tehát végső soron visszajutunk ahhoz, amit korábban írtam :)

Javaslat: a sugárirányú/átmérős villamos- és buszvonalaknál egyelőre tartsuk be a fenti elvet, azaz érintsük a
vasútállomást (a Belvárost egyáltalán nem érintő, pl. körirányú vonalaknál értelemszerűen nem), és ha már nem
fér el több jármű ezen a környéken, akkor keressünk más utat. De a villamosok esetében erre valószínűleg
néhány száz évet még várnunk kell :)


wá                                                          2004.11.30 22:34             Válasz
Tomesz, köszönjük a linket, örömmel olvastam a hírt.

"Megvalósítását akkorra tervezi, amikorra a teljes belváros le lesz zárva a közlekedés elől, és nem lesz a
sétálóövezeteket átszelő gk közlekedés."

Ez vajon mikorra várható?

Ádám, a 600 méter a Gárdonyi utca és a vasútállomás távolsága, azt hittem, erre értetted a relatív közelséget. A
Bisinger sétánynál lévő végállomás teljesen rendben van :) Viszont a B vonal, ha jól értem, nem érintené a
vasútállomást (itt jön az a bizonyos 600 méter). Ez szerintem hosszú távon sem lenne szerencsés, a fő
közlekedési útvonalaknak mindenképpen egy csomópontban kellene metszeniük egymást (ami célszerűen a
város természetes központja). Márpedig a keleti szakasz is fontos lenne a teherpályaudvari buszvégállomás, a
Rába lakótelep és az ETO stadion miatt.

Baross híd, majd letérés a Tihanyira: én korábban a Szigethy Attila utat javasoltam a két észak-déli tengely
összekötésére. Ezzel érintenénk a vásárcsarnokot, a városi könyvtárat, a kórházat, a Plazát, és az út szélessége
is megfelelő. Melyik frekventált hely esne ki?

Mészáros Lőrinc utca: ha itt lenne a helyközi végállomás, a városközpontba igyekvő utasok már átszállnának a
villamosra, mert különben legalább 10-15 percet kellene gyalogolniuk. De ha már úgyis átszállnak, megtehetnék
ezt Marcalvárosban is, és ekkor egész Nádorvárost tehermentesítenénk a helyközi buszforgalomtól!

Az eddigi ötletek alapján én a következő villamoshálózatot javaslom:
Autósok elcsábítása: bár szerintem ez önmagában is hasznos lenne (kevesebb autó - tisztább levegő),
elsősorban nem ezért (elriasztásul) kellene kizárólagosítani a Baross hidat. Hanem azért, hogy bármekkora is
legyen a torlódás a többi átjárón, legyen legalább egy lehetőség a gyors átjutásra, amelyet mindenki igénybe
vehet (maximum autó nélkül). Természetesen nem vagyok az ellen, hogy - az anyagi lehetőségek megléte esetén
- a Baross hidat kiszélesítsék, és nyissanak rajta autós sávokat is, azt viszont elengedhetetlennek tartom, hogy a
tömegközlekedési járművek (és persze a mentők, tűzoltók) számára legyen egy saját, mindig járható út (sáv).
Ennek helye a város sajátosságai (a központ elhelyezkedése) miatt jelenleg csak a Baross híd vonalában lehet.

Sétabelváros bezsúfolása: ezzel én sem szimpatizálok. Viszont a dunaparti villamosvonal éppen a sétálóövezet
kiterjesztését segítené elő! Az új sétálóutcák, üzletek, cukrászdák stb. már ott épülnének, és nem terhelnék
tovább a Belvárost, ami viszont ettől még továbbra is a város központja maradna (a vasútállomással és szinte
minden hivatallal), így a tömegközlekedési útvonalaknak továbbra is érintenie kellene.


Tomesz                                                       2004.11.30 15:49            Válasz
Egy link a Kisalföld újság fórumáról, talán mégsem annyira futurisztikusak az alább leírtak:
http://www.kisalfold.hu/forumkifejt.php?forumid=918#


adam                                                         2004.11.29 10:07            Válasz
Értem, igen az nyílvánvaló, hogy a baross- híd verzió esetén közelebb járunk a vasúthoz.
néhány kérdés:
1. villamost általában hosszabb távra szoktak kiépíteni. valóban legyen e az a célunk , hogy az autósokat
,,elcsábítsuk" és erre a koncepcióra rendezzünk be egy jelentősen hosszabbtávú közlekedési megoldást? tehát
kell-e nekünk csak azért a sétálóút egy darabját, a szent- istván út egy részét beépítenünk vágányokkal,
csakhogy kiszolgáljuk azt a közlekedésfejlesztési koncepciót, mely azért zár ki egy hidat, hogy ,,kevesebben
válasszák az autót"?
2. már említettem, ha bevezetnénk a villamospályát a bisinger mondjuk déli részére, akkor mindjárt ott lennénk a
vasútállomás+ posta bejáratánál! egyébként valóban 600 méter é ez a távolság? na jó nem is 200:)

Egyébként elgondolkoztam azon, hogy mi is a célunk, meg úgy általában véve a városi közl.fejlesztés célja.
Valami olyasmi, hogy tömegközlekedéssel , egyenletesen kiszolgált hálózaton , dinamikusan tudjanak közlekedni
a városlakók.
Ennek jegyében elképzelhetünk villamos és troli, busz vonalakat a város idealizált jövőképében. olyan főleg
kötöttpályás közlekedésé a jövő a városokat illetően. nekünk, ha már ilyen nagy volumenű és hosszútávú
beruházásban gondolkozunk valamilyen szinten túl kell emelkednünk a tervezés során a rövidebb távú,
pillanatnyi, kényszerítő megoldásokon.

egyébként nem azzal van gondom, hogy tfel a baross hídra villams kerül. ezt vágjátok: a híd kizárólagosításával,
meg a sétabelváros bezsúfolásával nem szimpatizálok. no meg a baross hídról ha lehajt a villamos és arra halad
tovább,kevesebb frekventált,fontosabb helyet érint, köt össze.
Mondjuk egy olyan verzió elfogatható lenne momentán, ha a bisingerből indulna, baross-hídra(mely szélesített és
nem kizárólagosított) a gárdonyi előtt letérne a tihanyi árpádig és azon délre indulna.
De megjegyzem még mindig azt tarom a legkedvezőbbnek, ha a magát kinövő vidéki a mészáros l.út sarkára
települ, a villamos a tihany árpád úti aluljárón vonul át és behajt egészen a városháza mögötti parkolóig/ bé vonal:
felhajt révfaluba.


wá                                                            2004.11.21 02:16          Előzmény
                                                                                           Válasz
Ádám, Németh úr nem távozott, csak a napi ügyek intézése került el tőle. Így több ideje marad a városrendezési
tervek előkészítésére.

A Bajcsy/Árpád utat én úgy gondoltam, ahogy szerintem Tomesz is, vagyis az utcák továbbra is egyirányúak
maradnának, és a villamos is ennek megfelelően, azaz mindkettőben járna. Nem tudom, hogy elférne -e az Árpád
úton két villamosvágány + egy autós sáv (amire az ott lévő kapubejárók miatt van szükség). De ha igen, akkor
valóban olcsóbb lenne csak az Árpád utat használni villamosközlekedésre, igaz, ekkor nehezebben tudnánk
belvárosi körjáratot csinálni. Az átmenő viszonylatok számára viszont tökéletes lenne.

A verzió: a relatív érintés kb. 600 méter sétát jelent, szerintem ez egy kicsit sok. Nem nekem, én még elviselném
:) De ha az autósokat akarjuk elcsábítani, akkor közvetlenebb kapcsolatot kell kialakítani a vasútállomással. Az
igazi az lenne, ha a villamos/busz-megálló a híd közepén lenne, és minden vasúti peronra külön lépcső vezetne
le :)


nádám                                                         2004.11.20 12:17             Válasz
SRÁCOK !
nem tudom , hallottátok e ,hogy a városnak új ,pontosabban egyenlőre még nincs főépítésze. Németh Úr távozott.
Valami hölgy vette át a feladatokat. jó lenne utánajárnunk.

Ágoston! kösz a támogatást: a bajcsira/árpádra való bekanyarodást kellene megoldani.
sztem jobb ötlet az árpád, hisz onnan dinamikusabban kitér a villkocsi a baross híd, vagy a bisinger felé.
kontra:):az A verzió is rel. érintheti a vasútállomást, érinti a kórházat, a vásárcsarnokot,adyvárost és elvégre a
rába pályaudvart is, ha marcallra kanyarodik.
mindN jót! üdv.


Márti                                                         2004.11.04 11:36          Előzmény
                                                                                           Válasz
Kedves, 'wá'!
Köszönöm gyors és kimerítő válaszát. Alapvető problémám nem az ötlettel van. Sőt!
Egy aprócska gondom van csupán: amíg a tervezgetésből tervek, azok jóváhagyása, pénz, és kivitelezés lesz,
addig még hosszú évek fognak eltelni - sajnos. A forgalom, az autók száma sem fog csökkenni, a kivitelezés is
még nagyobb fennakadásokat fog okozni, arról nem is beszélve, hogy a város is terjeszkedik, így a 'bejáró' sem
lesz kevesebb. De! Közlekedni addig is KELLENE valahogy. Áthidaló megoldást sajnos nem hoz az, ha a
buszjáratokat ritkítják és arra a gyerekek ingyen bérletekkel szállhatnak fel.
Természetesen a munkakezdést is úgy próbálják megoldani egyre többen, hogy a reggeli körbe még beleférjen
az iskola is, mert 1. a gyerek 10 perccel tovább alhat, 2. a 8-10 kg-os táskával nem kell a tömött autóbuszon
kínlódnia. 3. kisiskolást meg ebben a forgalomban nem is enged el a szülő egyedül - teljesen érthető módon.
Úgy gondolom, átmeneti megoldásként még mindig egyszerűbb a buszvárókhoz hasonló kis peronokat építeni a
kardinális pontokon, és ezáltal több megállót beiktatni. Ebbe természetesen beletartozhatna Nyúl, Ménfőcsanak
is, nem beszélve a József Attila lakótelep és Adyváros elérhetőségéről. Szerintem megérne egy felmérést,
hányan utaznak reggelente a belvárosba ezekről a helyekről.
Valahol az is a megoldást segítené elő, ha a tolatásokat nem csúcsidőben végeznék, vagy legalább nem a város
felé.

Persze, ezek az ötletek 'tudományosan', forgalomtechnikailag mind-mind megvétózhatók. Csak ezek az
ellenvetések sem hoznak nemhogy megoldást, de még ideiglenes lazítását-higítását sem a problémára.
Még egy mondat az egyirányúsításhoz: bejött, a jóslatom. Ha vki betartja a szabályokat és a Balogh Ádám
utcánál szeretne balra kanyarodni, "sikerül" olyan ügyesen megfognia a forgalmat, hogy a mögötte torlódó
kocsisor a Praktiker oldalánál lévő terelőszigetekig ér. (Pl. tegnap du. 3-kor, mikor sem sorompó, sem délutáni
csúcs nem volt még.....)Át kéne ezt gondolni, még 1x...)))


wá                                                          2004.11.04 00:33         Előzmény
                                                                                        Válasz
Még csak annyit, hogy korábban én is tettem javaslatot elővárosi vasút kialakítására, a lap alján lévő [4]
hivatkozásra kattintva látható :) De azóta megismertem az ellenérveket, és ezért javasolnék ma inkább (elő)városi
villamost (természetesen ahol lehet, a jelenlegi vasúti pálya felhasználásával).


wá                                                          2004.11.03 23:47         Előzmény
                                                                                        Válasz
Kedves Márti!

Ne haragudjon, de nem pontosan értem, hogy mit ért Ön túlbonyolításon - amennyiben a fórumon zajló villamos-
tervezgetésre gondolt, röviden válaszolnék.

Az Ön ötlete nagyon szimpatikus, de van vele néhány probléma. Győrben mindössze 6 vasútállomás ill. vasúti
megállóhely található (szemben a több, mint 400 buszmegállóval), ráadásul nem is a legsűrűbben lakott helyeken
(pl. a szabadhegyi állomás sem a lakótelepen, hanem attól távol, a városrész peremén van), ezért a vasút csak
nagyon kevés embernek jelent alternatívát (az Ön gyermeke a jelek szerint a néhány kiváltságos közé tartozik :)).
A helyzeten új megállók kialakítása sem sokat segítene, mivel a vonalak a nagyobb lakótelepeket (Marcalváros,
Adyváros) nagy ívben kikerülik. Mi több: a kapcsolódó anyagok között olvasható egy tanulmány, amely kimutatja,
hogy jelentős beruházással, a ménfőcsanaki vonal módosításával és egy Marcalváros központjában(!)
kialakítandó új megállóhellyel sem lehetne gazdaságosan működtetni a városi vasutat.

Én úgy látom, hogy a vasút (egyelőre) feleslegesen nagy kapacitást (és ezáltal költségeket) jelentene Győrnek,
ugyanakkor (a buszhoz képest) csökkenő járatsűrűséget, és a legtöbb utasnak több gyaloglást eredményezne.
Ezért foglalkozunk itt inkább a villamos gondolatával, amelynek kiépítése talán drágább, "bonyolultabb", viszont
keresztülvezethető a sűrűn lakott városrészeken, bevihető a Belvárosba, a buszhoz hasonló rágyaloglási
távolságot biztosít, nagyobb járatsűrűséggel közlekedhet, és olcsóbban üzemeltethető mind a városhatáron belül,
mind azon kívül.


Márti                                         2004.11.03 20:17                           Válasz
Üdv, mindenkinek!
Díjazom az előzetes okfejtéseket, csupán egy dolgot nem értek: miért kell mindent túlbonyolítani?
1. Mindenki küzd, kínlódik a jelenleg meglévő, működő vasútvonal ellen, amely tökéletesen funkcionálhatna
elővárosi vasútként!
Mielőtt bárki meggyanúsítana, nem légből kapott az ötlet, hanem bevált tapasztalat. Gyermekem középiskolás,
lassan 2 éve közlekedik vonattal minden reggel, sőt, nagyon gyakran délután is. Tavaly szeptember óta pedig
útitársa is van, egy másik iskolás gyermek társaságában. Nincs tülekedés, a vonat fűtött, a kalauz mosolyog - kell
ennél több? A VASÚTVONAL ÉS A MENETREND PEDIG ADOTT! Az már "csak" részletkérdés, hogy amíg a
helyi járatú autóbusz a szabadhegyi vasútállomástól közel 40(!) perc alatt ér a Baross hídig (még nem a Szt.
István út!), a vonat 10 perc alatt ér a belvárosba.
Megjegyzem, ugyanez adott lenne Marcalvárosban is, ha megfelelően kihasználnák a sokat szidott
tolatóvágányt....


2. Nem tudom, ki volt az a "nagytudású", aki kiköbölte a Pannónia és a Balogh Ádám utca egyirányúsítását, de
ezért az ötletért kár volt éveket eltöltenie főiskolai-egyetemi padokban!

Mielőtt feleslegesen megint túlbonyolítanák a dolgokat, kérem, uraim, nézzenek körül, hátha van, ami már adott
és CSAK tovább kellene gondolni-fejleszteni. Netán nem ártana NÉHA megkérdezni az érintetteket is, hátha
használható ötleteik vannak. Megjegyzem, sok okos javaslat elhangzott az ominózus "Jövőműhely"
összejöveteleken is - kár, hogy senkit nem érdekel..((


wá                                            2004.10.25 23:41                 Előzmény Válasz
Tomesz, az ötleted nagyon tetszik! Ha a "city-bus" ill. "city-tram" tényleg sűrűn járna, akár azt is el lehetne
játszani, amit itt már többen felvetettek, nevezetesen a helyközi buszpályaudvar egy részének (Szigetköz, Kelet)
a Rába gyár helyére történő áthelyezését. Az utasok többségének a jelenlegi helyközi megállókból is 5-10 percet
kell gyalogolnia a végső úti céljáig, ennél a city-járműre való átszállás + utazás sem lenne sokkal több, és a Szent
István úti dugókat remekül ki lehetne kerülni. Egy-két helyi kör-buszjárattal, amelyek a Rába pályaudvart is érintik,
a fontosabb városrészeket is elérhetővé lehetne tenni. Talán csak a vasútállomás kerülne egy kicsit messzebb.

Nyomtáv: ha elfér, szerintem érdemes lenne az Árpád/Bajcsy-Zs. útra is normál pályát építeni, mert ekkor a
Baross/Tihanyi út irányából érkező kül-/elővárosi villamosok is használhatnák (pl. itt fordulnának meg). Így az
Ádám által leírt A és B vonalvezetéssel egyformán jól le lehetne fedni az egész Belvárost. Megjegyzem, ha B-t
választanánk (Baross-híd), a Rába pu. és a vasútállomás megfelelő kapcsolata is biztosított lenne.


Tomesz                                         2004.10.25 18:34                              Válasz
Ha már elindult az a kis bogár a villamosok ügyében: első, és legfontosabb egy valódi P+R
rendszer kialakítása. Én a belváros kellős közepén élek (Bajcsy Zs. utca, színhéz környke), és nap,
mint nap a következőket látom: A Bajcsy Zs. ut Vagongyár felöli oldalától kezdve végig a
Munkácsy u.-ig sok a közintézmény, bank, biztosító, a kereszt utcákban szintén (nem említem a Baross
utcát). Ezekre a helyekre az itt dolgozók nagytöbbsége autóval jár. De ugyanúgy autóba ül akkor is,
ha a Hungária Biztosítóból a Munkácsy u.-ba megy a bíróságra, ill., ha az Árpád u.-ról a Fehérvári útra
(volt RÁBA központ) megy. Ez a két egyirányú utca tele van parkoló autókkal. A parkolás megszüntetésével
nagy bevételkiesést szenvedene az önkormányzat. Pedig, ha ezt a belvárosi kelet-nyugat irányú forgalmat
kiválthatnánk keskeny nyomközű villamossal (lásd Pozsony városa!), sűrű megállókkal, és egyidejüleg
akár a RÁBA helyén létesítendő giga parkoló és tuja hurok, akár a nyugati oldalon a Rába (folyó) parti
parkolók kialakítása használható alternatíva lehetne. Számos nyugateurópai városban vannak hasonló
kialakítások, de akár elég "csak" Pozsonyba átnézni! Amennyiben ez igen drága lenne, hosszú távú
tervezésbe mindenképp be lehetne venni. Addig is kis tengelynyomású midi buszokkal el lehetne kezdeni
e rendszer kiépítését. Ez nem jelenti, hogy az Árpád úton és a Bajcsy Zs. útcában meg kellene
szüntetni az egyéb jámű forgalmát, mivel sok innen nyíló kapubejáró van, és már csak emiatt is
maradhatna a gk forgalom, csak a parkolást kellene megszüntetni. Az utcák elég szélesek ahhoz, hogy
el lehet szeparálni a vill. és az autók pályatestét.


ná                                             2004.10.25 17:34                              Válasz
igen, lehet,hogy egyre ingerültebben válaszolok,hisz itt folyamatos félreértések történnek, márcsak ezért is ,,jobb
lenne" élőben találkozni.
Hidd el Gábor,annyira nem jár egymástól távol a véleményünk, hogy most kiforgassuk a ,,dolgokat"
Szóval: ezentúl próbáljunk meg verziókat megállapítani és azokon végighaladni.
Merthogy : a Belváros előbb fog bedugulni,mint a tihanyi ,amit kiszélesítenek, meg a szigethy. ezért kell
decentralizálni. de ez a szó is sokmindent jelenthet. például a nagyon messzi jövőben egy szélesebb körutat( ez a
szigethy , amiről már mások is egyetértő véleményt mondottak). maradjunk annál,hogy ezentúl olyan 10-20 éves
jövőben gondolkozunk.
a villamos drága , igen ,ezt tudom én is, és a kenyér is egyre drágább- ezt csak úgy mondtam, hogy legyen
valami nagyon komoly amit megállapíhatok én is:)
tehát legyen az a verzió, hogy építsünk gondolatban villamost.
a Nagy Imre úton, a Baross hídon át.
és egy másikat gondolatban a tihanyi aluljárón, atihanyi úton.
ezeknek legyen a végpontja északon a bisinger- egyenlőre.

déli cél: szabadhegy, marcalváros közellebbhozása, egy agglomerációs vasútforgalom bevezetése É-D irányban.

egy vonalat kell megépítenünk. de melyiket?

a tihanyit- miután terv szerint kiszélesítik- el lehet látni műcicikkel= kis betonkorongok, melyek kizárják az autókat.
a villamospályára bevezethetők az autóbuszok. közös megállóval.
Keletre-Nyugatra nyitható a tengel- figyelembevéve a villamos kanyarodási helyigényeit-: Szigethy,Vasvári/ifjúság
krt, Szauter u/leendő Dél-adyvárosi négysávos út, és determinál lehet a Zöld u., vagy fenn szhegyen a tvtoronytól
északnyugatra fekvő alacsonyabb terület,ill.: Marcal1-2 közti üres mező.

Marcal irányába tehát lazán elvezethető mindennemű forgalom:
a 6sávos vasvári/lajtán,aholis nyilt tér a nyugatrakanyarodásnak(kórházparkoló) ;és
a szauteren- de ez problémás mert beleesik a 82-pápai út kiegyenlítővonalába(=temető+a1autókeresk. előtt)
a (lehet felszedendő) vasútvonal- nyílás (szabadhegyi vasút) helyén.

Nagy Imre u.: bevezetés a Baross hídról délre. A terv szerint a nagyimre egyes etapja és a híd tömegközlekedési
szerepet kap.
a közös ötleteink eddig a marcal1-2 közti determinál irányába mutatnak.
a nagy imre utat teljes hosszában nem fogják kizárólagosítani ezért az egyes etap után számolni kell É-d irányú
autóforgalommal. A nagyimre nem szélesíthető:pld:mónus illés, baross hotel, mónusillés utáni etap családiházai...
De levezetjük mint piroska a harmadfokút általánosban:)
Szóval megérkezünk a Szigethy-ig: Itt nyithatnuk balra jobbra. Következő lehetőség a mónus: ez kiesik a térhiány
miatt.
Megérkezünk a lajta/vasvárihoz. itt elvezethetjük szépen a tág marcal 1-be. tökéletesen.
illetve a pláza felé a vasvárin, ahol viszont egy nagyonerős forgalmú viszonylag kis tér várja. nagy forgalom
esetén a kanyarodó sínpárok komoly pénzügyi gondokat okozhatnak, márcsak az útburkolás szempontjából is, de
mi mindenféleképp akarunk nyitni a szabadhegy felé.
következik a temető csomópontja. forgalmas kereszteződés, nem könnyen nyitható irány a szauter felé.kár pedig
a szauternél könnyen megoldhatnánk a kisívű rákanyarodást a tihanyi végső etapjára.... előttünk pedig a temető.
Ergo: szabadhegy vagy a vasvárin át, vagy a marcaldeterminál, nem determinál lesz, hanem megálló, s onnan
indul valahogy nyuatról bele a szabadhegyi dombba, a temető után.
És ne felejtsük el : az A esetben forgalom eloszlik a baross híd és a tihanyi aluljáró közt,
a B esetben a tihanyin nagy forgalomra kell számítanunk, és a keresztirányú (kis)utak is terheltebbek a
kizárólagosítás révén-( bár igaz B esetben biztos gyorsabb az a villamos, hiába közlekedne
a tihanyin is zárt pályán ld.: A eset....)


ng                                             2004.10.24 03:04                  Előzmény Válasz
"4-sávos tengelyutak...."

Amik ugyanugy eldugulnak, mint a ketsavosok. Vagyis ha nincs kocici, ugyanugy cammog a villamos, lasd
Dobrentei ter - Gellert ter. :(

Amugy a verzival a banatom, hogy a vili vagy balra megy a Dk terhez, vagy jobbra a Raba videkere.
a: Marcalvaros ide, Adyvaros oda (megoldhato, ha valahol bevarjak egymast a tujak)
b: egyik ide, masik oda. Ez vasarnap 40-perces kovetest is jelenthet csunya esetben. ez is csak akkor jo, ha
bevarjak egymast a tujak, vagyis ha Dk terhez eppen az Ady fele jovo tuja jon, de Marcal fele mennenk, akkor at
kell szallni. Rabaek felol detto. Nagy luxus a ket kozpont, foleg ha kozottuk nincs megfelelo kapcsolat. (egyetlen
megoldas a Szent Istvan ut, ami kicsit tul Delre van a kozpontoktol, vagy a varos vezetese nagyon radikalis
modon kisopri az autokat pl. a Bajcsy Zsillinszki utcabol, es akkor ott mehetnek a buszok, tujak kedvukre.
Megjegyzem, ha a Baross-hidon bevalik a tomegkolekedesi irany, akkor lehet, hogy ezt is hajlandoak meglepni.


ng                                             2004.10.24 02:53                  Előzmény Válasz
Igen, a Munkácsy utca nekem is fáj. Amúgy kíváncsi vagyok, hogy ha megnyitnánk a Munkácsy utca környékét a
buszoknak, akkor két év múlva hogyan fogjuk tudni elképzelni, hogy ide valaha nem kellett nekünk a busz...


ng                                             2004.10.24 02:51                  Előzmény Válasz
Alapvetoen maga a beuhazas nem biztos, hogy annyira draga lenne. Ez azon mulik, az EU mennyit fizet
tamogatast. A jelek szerint jelenleg nagyon sokat. Persze fenn is kell tatani a mokust... viszont ami elony: a
jelenlegi technologia mellett a villamos nagyon sokfele fejlesztheto, mind kaacitasban, mind vonalak szerint, ha
bevonjuk a vasutvonalakat is a kornyeken a fejlesztesbe. Ez pedig P+R illetve rahordo jaratokkal sokat
tehermentesitene a kitelepult emberek varosba iranyulo forgalman, ami pedig a belvaros tehermentesiteseben
fontos lehet.


ng                                             2004.10.24 01:31                  Előzmény Válasz
felig OFF:

Kedves NA!

Ugy latom, az allitasaival valo egyet nem ertes, illetve a reszeletes indoklasra valo felkerest On szemelye elleni
tamadasnak erzi. Es azt nem veszi eszre, hogy mig On egyre ingerultebben valaszol, en igyekeztem egyre
finomabban fogalmazni.

Itt errol ennyit, mailben reszletesebben.

ON

Villamos, Nagy Imre ut:

ertem a szegedi helyzetet. De ahol nincs auto, ott nincs dugulas. A mai NI utra nem kuldenek egy deka villamost
sem, de ha a Baross uttol a Lajta utcaig csak villamos kozlekedhet a tengelyen (illete elenyeszo celforgalom,
valamint megkulonboztetett jelzesu kocsik), akkor ott az egen foldon semmi nem korlatozhatja a tujat. Max egy
aramkimaradas.

Decentralizalas:

Ket dolgot kulonboztessunk meg (eddig is megtettuk, csak nem mondtuk ki egyertelmuen):
a tomegkozlekedes es az egyeni kozlekedes.
-- az egyeni kozlekedesben maximalisan igaza van, muszaj decentralizalni. Attol lesz kevesebb az auto a
belvarosban, satobbi.
-- a tomegkozlekedesben decentralizalni csak korlatok kozott lehet.
pl:
- Budapesten a Deak terre nem fer be negyedik metro. Ezert az M4 az M3-ast a Kalvin teren, az M2-est a Baross
teren, az M5 pedig az M3-at a Kalvin es a Lehel teren, az M2-t pedig az Asorian fogja metszeni. Mert ott akkora a
tomegkozlekedes forgalma is, es az utasok nagy resze nem a Deak terre megy. Csak oda kenszerul jelenleg.
- Gyorben ezzel szemben a Belvaros igenis nagy utas vonzo ero, de ez hamarosan pontosabban tudhato lesz,
amikor elkeszul a kiertekelese a gyori utasfelmeresnek.
- Az utasok nem annyira rugalmasak, mint a gepkocsik. Egy utast nem lehet ide-oda rangatni (egyik busza innen
indul, masik onnan)
- a kozossegi kozlekedes egyes szamu alapelve, hogy tobb embert egyszerre - igenyeket osszegyujtve -
olcsobban lehet kiszolgalni. Pont az osszegyujtesen van a hangsuly. Ott pedig a fo kozlekedesi tengelyeken valo
mozgas hozhat csak eredmenyt, ha ezektol tul jelentosen elterunk, hogy ne legyen dugo, akkor az
szuksegkeppen kisebb kihasznaltsagot es nagyobb veszteseget eredmenyez, ami a tomegkozlekedes egy
vegtelenul kenyes pontja.

Tomoren: ha feltetelezuk, hogy letezik idealis alternativ utvonal, akkor is abbol kell kiindulnunk, hogy egy buszon
levo utasok szamara nem letezhet egy kozos idealis alternativ utvonal, kiveve, ha a busznak ket vegallomasa
kozott nincs megalloja.




wá                                             2004.10.21 20:39                  Előzmény Válasz
A Munkácsy utca kihagyását én is nagyon sajnálom, viszont a bekövetkezett változások is csak egy hajszálon
múltak: illetékestől tudom, hogy már a nyomdában volt a vonalmódosítások nélküli menetrend, amikor sikerült
megegyezni a jegyző úrral a változtatásról. Természetesen az átalakításnak még nincs vége, a Széchenyi
Egyetemen most összesítik a néhány héttel ezelőtti utasfelmérés adatait, melyek alapján egy teljesen új hálózat
kialakítására tesznek majd javaslatot. A munkában néhányan erről a fórumról is részt veszünk: akinek van kedve
csatlakozni, nyugodtan írjon akár nekem (awinkler kukac t-email.hu), akár Nagy Gábornak.


Tomesz                                         2004.10.21 18:26                  Előzmény Válasz
...azt mutatja, hogy az egész Európában reneszánszát élő közlekedési eszköznek egy Győr méretű városban is
van létjogosultsága.
Más adatokat is össze kéne vetni ezekkel a városokkal. pl.: mennyi pénzből gazdálkodnak évente. Gyanítom,
hogy nagyságrendi különbségek lennének a francia városok javára. Ezért inkább azt javallanám, hogy a
realitásokon belül maradva a villamos kiépítés (még a troli is) jelenleg elég utópisztikusnak tűnik. Szerintem ezért
(is) nem nagyon tudnak a hozzászólásokra reagálni a ök. felelősei. Én inkább maradnék a közeljövő reális
helyzeteinek alakításához. Pl.: a belváros nyugati része (Munkácsy M. utca) nincs bekötve a helyi
tömegközlekedésbe. Ezen a szept. 1.-i módosítások sem változtattak.


ná                                             2004.10.19 12:21                            Válasz
Egyébként vegyük azt a szituációt hogy ne adj isten esetleg (privát reményeim szerint) nem sajátítanák ki a
baross hídat.
Akkor a tihanyi árpád úton vonulhatna végig a vill.vonal- a szauter utcánál elágazva marcalváros felé,
továbbhaladva Szabadhegyre, északon pedig az új aluljáró két sávján( nyílt két sávján, műcicik nélkül!) kiérkezve
a Págisz utcájához- végig a Dunakapu térig (vagy tovább).
S kapóra jönne még ha a vidéki is odakerülne a tihanyi vonal mellé.
A tihanyi tengelyről pedig bővíthetnénk:
- a szt Istvánon a Rába lakóparkba
- a Szigethyn egy Ipar u.- Kálvária u. tengelyen
akár.
És ez azért is megvitatandó ötlet, mivel négysávos tengelyutakról van szó!!
ná                                            2004.10.19 12:14                            Válasz
és az északi villamosdecentrumnak, végállomásnak valóban megfelelne a baross sétálóutca? ahol egyébént már
most nem igazán valósul meg a sétálás lehetősége a meg nem nevezett kávéház (ak) teraszainak
köszönhetően..
akkor foglalkozzunk az északi végpont ideális helyével.
az nyilvánvaló ,hogy a szt istván útra való betérés akadályozhatja minimális mértékben is az ottani
transzforgalmat.
Tegyük fel,hogy a decentrum a bisinger stny egy részén lenne...
vagy annak a szélén elvezetnénk a vonalat és az betérne a PÁGISZ ucájába, ott felmenne az újvilág útnál a
Duna partig és ott a rakpartnál végződne. Később akár át is lehetne vezetni Révfaluba: mondjuk a KÁlóczy térre...


ná                                            2004.10.19 12:06                            Válasz
ez valójában 5 perc sincs...


wá                                            2004.10.18 22:04                            Válasz
A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület honlapján találtam a következő, felettébb érdekes cikket:

http://www.veke.hu/index.php?fc=cikk&par=103

A francia Mulhouse városa, melynek lakossága kb. 110 ezer fő (agglomerációval együtt 172 ezer - az adatok
kísértetiesen hasonlítanak Győrre!) megkezdte ún. TramTrain hálózatának kiépítését, amely két városi, valamint
egy ezekhez kapcsolódó, vasúti vágányok felhasználásával készülő elővárosi villamosvonal megépítését jelenti.
Mulhouse-zal együtt jelenleg hét francia városban épül vadonatúj villamoshálózat (pl. Le Mans - 146 ezer lakos,
Caen - 114 ezer lakos, La Rochelle - 76 ezer lakos), ami azt mutatja, hogy az egész Európában reneszánszát élő
közlekedési eszköznek egy Győr méretű városban is van létjogosultsága.

A Nagy Gábor által leírt Belváros - Marcalváros (- Nyúl) viszonylaton túl el tudnék képzelni egy adyvárosi vonalat
is, az előbbiről leágazva a Szigethy Attila út - Ifjúság körút - Kodály Zoltán utca útvonalon (hurokvégződéssel).
Ezek széles utak, ahol lehetőség lenne külön villamossáv kialakítására, az autók korlátozása nélkül is. A Baross
híd - Baross út - Nagy Imre út tömegközlekedés számára történő kisajátításával teljes mértékben egyetértek, az
autósoknak így is a mainál nagyobb útkapacitás állna rendelkezésre a Tihanyi Árpád úti aluljáró megépítése után
(és nem kellene kerülgetniük a buszokat sem). Az adyvárosi vonalat később meg lehetne hosszabbítani
Szabadhegyen keresztül Périg, a repülőtér igényes kiszolgálása érdekében.

Amennyiben a Nagy Ádám által említett zsúfoltság elviselhetlenné válna az autóbuszállomás környékén (de
csakis akkor!), kézenfekvő megoldás lenne az új decentrumo(ka)t a villamosvonal(ak) külső szakaszán elhelyezni
(pl. Marcalváros), ahonnan gyorsan és kényelmesen elérhető lenne a vasútállomás, a többi decentrum, a
városközpont, illetve - az autóbuszvonalak megfelelő átszervezésével - a fontosabb városrészek és gyárak is.
Ezzel nem csak az autóbuszállomás közvetlen környékét, hanem egész Nádorvárost tehermentesítenénk az
átmenő helyközi autóbuszforgalomtól, ugyanakkor nem hoznánk rosszabb helyzetbe sem az utasokat, sem a
Volánt, mint ha a decentrumot a Belváros szélére, a központtól 20-30 percnyi sétára helyeznénk.


ná                                            2004.10.18 10:16                            Válasz
Sajnálom, hogy az Ön számára a fórum a nyílt babár letámadást jelenti. Ebből is látszik : az anonym forumok
alkalmatlanok komoly célokra- ha egyáltalán moderálja őket valaki(ez célzás...)
A városok közlekedésének fejlesztésében alapvető célkitűzés a gócpontok fellazítása, esetleges
forgalomfelduzzadás ellen... a modern városépítészet és kölekedésfejlesztés megköveteli az új irányok
megnyitását az egyenletesebb haladás, követhető fejlődés érdekében. Nyílvánvaló,hogy szinte lehetetlen egy
olyan város ahol az emberek egyenletesen helyezkednek el és akarnak közlekedni. A cél,hogy a főbb irányok
újabb teret ,utakat, fejlődési lehetőségeket kapjanak. Az pedig nyílvánvaló -ezek szerint csak én értem kettőnk
közül ,mi is az a hosszútávon való gondolkozás- ,hogy nem egy 100-200 ezres város esetében kell gondolkoznia
az olvasónak a 4-5 km es körúton.
Győr körül- nemcsak déli irányban- számos bolygófalu van. Ezek egymáshoz való megközelítési viszonyát a
jövőben javítani kell: márcsak azért is mert ezekre a beépülés kegyetlen sorsa vár Győrbe. L.a.most így néz ki.
Egyébként a villamosról csak annyit: megnéztem annak a nagyszerű villamosFUN fiatalembernek a
honlapját.Igen, valóban érdekes.
Az ,,agglomerációs forgalom " iránya egyébként a vasúti hálózat átalakítása és átnevezése lesz Győr város
környékén.
Nézze, a villamos szép, viszonylag ritka Magyarországon, környezetkímélő( leszámítva a zajszennyezést:), de
győri nagyigényű utakon egyenlőre! nincs helye. Szegedre visszatérve: az 1-es vonalán van egy 200méteres
szakasz ahol a villamospálya dupla és egybeesik az autók közútjával. Itt lehet az út szélessége kb 25méter,
cca:5/6-e a NagyImre út Gárdonyi iskolánál készített metszetének.
Ez az a hely,ahol notorikusan minden bedugul. ha jön egy mentőautó csúcsforgalomban.......

Tisztelettel Kérem Önt,aki velem együtt fontos célnak tekinti városa fejlesztését ,és hűen helyt áll az álta vélt,
városának legjobb megoldás mellett:
Ne legyen ez a fórum a másik szavának kiforgatása, direkte félreértelmezése csakis az eredményesség
érdekében. Itt közös meglátásokra volna szükség egyéni szemszögből, ha persze az Önk. felől bárki is idetenné
a képét. s mivel ahogy elnézem lassan lassan már féléve nem jelent meg a honlapon egy köztisztviselő sem , a
fórum értelme és lényege megkérdőjelezhető.
Tehát azon kívül,hogy néha hajtépés,néha egyetértés történik köztünk, nincs eredményesség...
Ha egyáltalán egy netes- írásbeli -fórum alkalmas ilyenek megvitatására...

Én elfogadom az ön nézeteit, önt is elfogadnám ha nem így ismertem volna meg..
Úgy gondolom: mondjuk csak a fehérvári út szabadhegyi szakaszának történetéből okulva: a centralizáció igenis
falsch út, akár a forgalom, akár a környezet,akár az emberek élettere szempontjából.
És szeretem a villamosokat:)
sem építész, sem lakópolgár,sem sebész, sem mentős, sem gyerek, sem felnőtt -egyikük számára sem
megoldás a városi forgalom összeszorítása.
hiába cél az hogy átszokjunk a tömegközlekedésre....ez vicces.
senki nem szeretne élni amolyan külső pesties városban, NÉHÁNY nagyforgalmú beduguló autóút között....
és csak ennyi a hosszútávon való gondolkozás.
A városvezetésnek üzenem: ha Győr kultúrális főváros akar lenni, hallgassák meg a polgárokat- ne csak
mondják.
A főépítésznek pedig: illik válaszolni egy levélre.
Közel 4év után pedig -látva ezen egész interaktív műhely feleslegességét- többet nem írok erre a felesleges
fórumra, máshol próbálok tenni a városért.

Tisztelettel: n-adam@freemail.hu / Nagy Ádám
ui: köszönöm azért a vitákat:)))


ng                                            2004.10.15 00:18                  Előzmény Válasz
" 1. Győrben valóban nincs egyenletes eloszlás. Olvashatóan kitűnik.ezt egy célként említettem."

Szerintem meg nem lehet cel egyenletes kozlekedes ott, ahol nincs egyenletes igeny.


"2. Olvasható az is,hogy hosszútávon látna el a szigethy körút egy tömegközlekedési cirkulációs
szerepet.ISMÉTLEM HOSSZÚ TÁVON."
Ha van rovid ut, az utas a rovid uton fog menni. Ha van egyszer atszallasos ut, az utas nem fog ketszer atszallni.
Ha valahogy szuletik ra igeny - pl. Gyarvaros vagy Marcalvaros ilyen szintu felerosodese, akkor lehet. Egyebkent
lehet, hogy napokon belul kiderul, h mar most is van...


"3. Ez egy ellentmondás valahol:
"A villamos legnagyobb ellensége a sokautó, mert akokor bedugul. Ezért kell neki külön sáv. Viszont ha a sok
autót áttesszük egy másik utcába, akkor már az a pár maradék autó nem zavarja a villamost. "- ahogy szegeden
is ,külön sáv kell,vagy használhatatlanná válik a villamosközl. előnyössége."

Szerintem elbeszelunk egymas mellett.

ADOTT: ket utca, parhuzamos egymassal, egyik utca mellett sincs kulon konkret uticel, az atmeno forgalom a
jelentos.
MODOSITAS: egyik utcabol kitiltjuk az autokat es ott jar a villamos (csak helyi forgalmat engedunk be (esetleg
egy szuk hamadik savban, ami egyiranyu), akkor a villamos palyajan nincs auto = nem dugul be. Vagyis olyan,
mintha negysavos ut lenne, amibol ketto villamos sav. Ez raadasul megoldas is a folytatasara.

Konkretan: Ha a Baross-hidra csak busz es villamos mehetne, akkor eleve lecsokkenne a varosba meno
forgalom a K-Baross uton es a Nagy Imre uton, mert nem az lesz a legegyenesebb ut. Ekkor mar lazan
celforgalmusitani lehet, es olyan lesz, mint a szomszedos parhuzamos utcak (Liezen Majer, stb.), kiveve, h ott
tuja (+busz) megy.


"5. ,,A tömegközlekedés szempontjából nem cél a rendelkezésre álló buszokkal Nádorváros egyenletes
lefedése"- ILYET ÉN NEM ÁLLÍTOTTAM, tessék elolvasni mégegyszer az egészet."

Ebben az esetben kernek konkret peldat arra, hogy mit jelent Onnel az egyenletes oloszlas.
Megjegyzesek:
Amig az utasigenyek nem egyenletesek, addig marhasag az egyenletes eloszlas barmilyen szinten, mert:
-Ha ritka az utasigeny, azert kell suriteni a vonalakat, hogy akar nagyobb ragyaloglas aran nagyobb
jaratsuruseget el lehessen erni - annak semmi ertelme, hogy (figyelem, szelsoseges eset) 100 buszvonal legyen,
minden utcabol indul busz, es kb ketorankent teszi azt.
-Ha nagy az utasigeny, a buszokat azert kell osszeszedni, mert konnyebb ugy elonyben reszesiteni a
tomegkozlekedest, ha az csomosodik: nem lehet minden utcaban buszsavot kialakitani, de egy buszsavot lenyel
a varos, ha masik utcabl a buszok visszavonulnak - vagyis a terulet feltarasara szukseges buszokat meghagyjak,
de a tranzit buszokat nem ott viszik. erre kellene a Baross-hid.

"6. Szerintem és idősebb kolegáim szerint is , ha adott polgár buszon ül, nem azt a szempontot veszi figyelembe,
hogy mit nem kerül ki szívesen."

Elnezest, ezt most hirtelen nem vagom, mire fel irta. (lehet mailben is: ng424KUKACweb.de)


"7. Egyértelműen nem tanácsos közlekedésnemenként különszedni a forgalmat. így az autósforgalom
koncentrálódik egy tengelyre- Nem az aluljáró szélességéről van szó-, és a buszforgalom megint egy külön
tengelyre, ahelyett hogy ahogy ön fogalmaz:,, egy csomópontot kettészedünk"-és nyilvánvaló,hogy kettészedve
kell hagyni."

Ezt nem erzem elegge megindokoltnak. Remelem, kiter erre reszletesen!

8. végezetül: a veszprém és pápa felől érkező buszok soha a büdös életben nem hajtanak fel a Baross-hídra.


Elnezest, ha felreertheto lettem volna: az autokra ertettem. Aki DNy felol jon, jojjon be a kozos bevezeto uton, aki
meg Veszprem felol, az a Tihanyin.

,,bónusz": hacsak nem a helyi közlekedésre gondolt ön, de a révai terminál, miután a teherpályaudvarra kerül,
tökéletes megközelíthetőséget kap KETTŐ AZAZ KETTES IRÁNYBÓL( tihanyi aluljáró+ a megszokott Baross-híd
irányból.).

És hogy akar normálisan átszállni egy virágpiactól Baross-hídon át közlekedő buszra egy teher pu.-hoz
áthelyezett buszra, amely a Tihanyi felé megy tovább (pl. 1-es - 19-es)?

-És cél az ,,átlós járatok kialakítása is-ahogy ön fogalmaz.- ez nem jelenti a baross híd kizárólagosítását.

Atlos jaratOKnak nem sok értelmét látom. Mert nem lehet egy átlós vonalat minden sugár irányú vonalhoz
hangolni. Ezért szükségszerű, hogy AZ átlós vonal elég gyakan járjon, akkor viszont legyen egy, ami mindent
metsz. Ehhez pedig akár be sem kell menni a Belvárosba. hozzátenném, hogy az átlós vonalhoz
megállóoptimalizálásokra is szükség lenne. Pl. a 23-asról átszállni Adyban akármire egy vicc. Rossz vicc. (14 és
19 lenne a fő célpont)

BEFEJEZÉS: A Győr és körny közlekedéspolitikai vitaanyagban javasolják a Baross híd kizárólagosítását: mint
tényezőt,hogy többen használják a tömegközlekedést ( a kizárással észbekapnak az autósok,mivel
lelassulnak,hogy tömegközlekedést használjanak), mintsem hosszú távú megoldást.
"
Tévedés, nem lassulnak le, ha van alternativ utvonaluk. Csak annyi lesz, hogy eddig a Tihanyi felol jovok mentek
tobbet, ezutan a Bartok felol jovok mennek tobbet. Csak bonusz lesz, ogy a buszok gyorsabbak lesznek, mint
most az auto vagy a busz barmelyike.

"ui: Enyhén szólva nem kerüli el a belvárost egy busz sem, ha a tihanyi aluljáróból a teherpályaudvarra menne. a
jövőben nem (csak) a baross sétálóútra kidobó buszocskákkal kell kalkulálni. Márcsak azért is, mert a cirka
18000-es Rába lakópark+bevásárlóközpontok megépülése által a belváros jelentősen keletebbre fog húzódni."

Ezzel nem ertek egyet. Azon a kornyeken van foiskola es van sok lakohaz meg park. Ez eleg szuk reteget
szolgal. Az uj lakopark + bevasarlo kozpont pedig erosen plaza kategorias. A hivatalok maradnak a helyukon, es
foleg a Munkacsy utca fele, es oda kellene busz! MOST! es nem csak beszelni rola.

Tisztelettel: Nagy Gabor ng424 KUKAC web.de (nem irok @-ot, mert nem szeretem a spamet, amugy infos
vagyok :) de sokat lattam kozlekbol nem csak mo-n. ;) )

Tiszteletem:n-adam@freemail.hu
és nem csak a marcalváros aspektusából ,,szükséges" gondolkozni: lásd kisbácsai bevezetési problemák...

Igen. Kisbacsara is vannak otleteim, illetve otleteink (itt is ismert tag ;) ) de egyelore a legnagyobb es
legsurgosebb lepes, hogy az uj Bacsai ut es a regi kozott legyen osszekottetes. Uis akkor aki nem akar dugulni,
azok egy resze atmegy a szomszed utcaba, es a dugo a Kortoltes utcanal kb a felere vagy ket harmadara
csokkenne. Ha teljesen elkeszul az uj bacsai ut, akkor meg tovabb csokken, bar a busszal valo lefedes is
kerdeses arra fele. Oda lenne erdemes egy Ady vagy Marcal - Uj-Bacsai ut tengely jaratot kialakitani, ami Raba-
ltp-et is erintene, es ezaltal erositi a Belvaros-Raba-ltp tengelyt, de nem is REvai utcabol indulo 5-perces "csonka"
jarat.


ng                                             2004.10.14 23:37                  Előzmény Válasz
Győr jelenlegi közlekedését és a Frigyes laktanya helyén építendő bevásárlóközpontok következtében kialakuló
közlekedési helyzetet figyelembevéve alaposan el kéne gondolkoznunk hogy:
a buszpályaudvar jelenlegi helye alkalmas-e továbbra is a nagy forgalom lebonyolítására.

A kérdést nem kellene így leszőkíteni. Nem az a kérdés, hogy alkalmas-e, hanem hogyan lehet azzá tenni. Uis
más város házakat dúr le, hogy a vasút mellé rakjon egy egér nagyságú buszállomást. Akkor mi miért vigyük el
onnan? Az egy dolog, hogy jelenleg nem érződik a jelentsége, mert
- nem ir mindenki naponta dicsero levelet, aki buszrol szall at vonatra
- a MAV viszonylag utemes menetrendje (paros oraban indulnak a nagy tavolsagu vonatok) meg vasarnap sem
izgatja a Volant, amikor bizonyos hatarok kozott mindegy,m h a busz 10 perccel elobb vagy kesobb megy-e.


 az aluljárókörnyéki" csúcsforgalom idején (azt hiszem senkinek sem kell bemutatni) , elviselhetetlen a
gyaloglostömeg, rezegnek a környező házak a buszok sokaságától: lásd zrínyi u 4."

Az aluljaro a jelenlegi formajaban alul van meretezve. Ezt az vasutallomas kozelgo felujitasa soran bele kellene
kalkulalni. Ha Bevasarlokozpont lesz a laktanya helyen, akkor ott bizony meg tobb ember lesz.

 A Frigyes laktanyát rekonstruáló német vállakozó az Eszperantó utat" akarja tágítani négy sávosra, amikor az
lehetetlen a vasúti pályaudvar és az amellé épült házak ,ill. a Baross-híd miatt. ( nevetséges)."

A Baross-hidtol lehet. A hazakat pedig szukseg eseten le lehet bontani.

"Amennyiben jól tudom , szóba jött már régebben is – legalábbis a sajtóban – a vidéki (távolsági
buszpályaudv.)elköltöztetésének ötlete ."

Ami azert is valoszinutlen, mert a belvarostol csak tavolabb kerul. A Belvaros elkoltozeseben meg korulbelul a
Plazak megjelenese ota nem hiszek. Mar akkor is ez volt a szoveg, es minden ilyen projektel ez lesz a szoveg.
Ha meg meg is valosulna, tomegkozlekedesileg jelenleg benne van a koncepcioban, hogy a varoshazanal
minden fobb vonalu busznak el kell mennie (atszallas + vasut + videki miatt). Aki mar kozlekedett vasarnap,
tudhatja, hogy ez az elv meg igy is keves. Es az emberek mar a Szent Istvan ut butorbolttol a varoshazaig vezeto
setat sem szivesen nyelik le, nem hogy egy meg nagyobbat.


"Alapos megfigyelések után úgy gondolom, a buszvég költözzön a Mészáros Lőrinc úti laktanya helyére
VÉGLEGESEN ahol is:
 az utak bővíthetők, több irányba nyílnak, több irányban tágítva nyithatók.
 az építendő aluljáró kellő északi elvezetője a buszoknak északra, keletre és nyugatra is
 délre pedig a Mészáros L út, a Tihanyi út és a Fehérvári út nyújt egyenletes kivezetési lehetőséget."

-Nem csak ut kell, utas is. Es ott pont az lesz, hogy buszra mar nem erdemes varni, hogy odavigyen, setanak
meg hosszu. Es aki meg a Kazinczy kornyekere megy, az vegkepp odalesz, mert 10 perc seta a suliig meg
belefer. De fel ora!?!
-A Baross hid is kello elvezeto lehet, ha nincs utban auto.
- Ha a semmi kozepere buszallomast epitunk, lesz egy Ors vezer terunk. Nem kell senkinek sem, de megis ott
szall at mindenki. Mert nincs valasztasa.

 A belváros közelsége is előny , hiszen eleve egyrészt 200-300 méteres távolságnövekedésről van csak szó
illetve ami a legfontosabb:
A BELVÁROS KELETEBBRE TOLÓDIK A RÁBA LAKÓPARK MEGÉPÜLÉSÉVEL!! Ott 5-6000 lakás épül meg,
amely szintén fontos tényező a közlekedésben. Így hosszútávon még ésszerűbb is lenne a költöztetés.

A Raba lakopark 20-25 perc, a Belvaros 20-25 perc. ez kozel? Akkor mar legyen az egyikhez nagyon kozel, a
masikhoz meg jarjaon gyakran busz. (Tobb vonal lehetosegekhez merten hangolva)

 A Kisalföld" Volán telephelyének szomszédsága is óriási előny-- mégpedig üzemeltetés-gazdaságossági előny
a cég számára, környezetvédelmi előny a Város számára--."
igen (nem az ellensegeskedesert: de most ki is van kiert?)

 A Baross-hidat így csak a helyi tömegközlekedés terhelné meg.""
Meg a sok auto. Amig a Baross hid lesz a legrovidebb ut a belvarosba, akkor hulye lesz barki is a Tihanyi Arpad
utra menni. Egyszeruen a nagy tranzit forgalmat a Baross-hidrol le kel szedni.

Végezetül ízléses," esztétikus terminál lenne kialakítható, (nem egy bevásárlóközpont alja.)"

A buszvegallomas nagy teret vesz el. de legfokeppen sikot. Teny, hogy a telek ha jo helyen van, akkor draga.
Ezert draga egy vegallomas. Ha jol megcsinaljak a vegalolomast (tobb taroloval mint a Nepliget, de egyebkent
felolem akar ugy is), akkor am legyen!

A masik: Ha ott marad a buszpu, akkor a tulajjal meg lehe csinaltatni. Ami fontos lenne: kibulizni, hogy a tulaj a
mainal tagasabb buszaloomast csinaljon, akar tobb szinteset, akar mas teruletek felhasznalasaval is (afole is
epithetne).


ng                                             2004.10.14 23:17                  Előzmény Válasz
a (C) copyright lett volna. Tehát kopirájt báj dr Torgyán. És az "Ez így tulajdonkppen nem igaz" lett volna az
idézett mondat... :)


ná                                             2004.10.14 19:48                             Válasz
A BUSZPÁLYAUDVAR KÖLTÖZÉSE ÉS A LAKTANYA REKONSTRUKCIÓ!

Győr jelenlegi közlekedését és a Frigyes laktanya helyén építendő bevásárlóközpontok következtében kialakuló
közlekedési helyzetet figyelembevéve alaposan el kéne gondolkoznunk hogy:
a buszpályaudvar jelenlegi helye alkalmas-e továbbra is a nagy forgalom lebonyolítására.

 az aluljárókörnyéki csúcsforgalom idején (azt hiszem senkinek sem kell bemutatni) , elviselhetetlen a
gyaloglostömeg, rezegnek a környező házak a buszok sokaságától: lásd zrínyi u 4.
 A Frigyes laktanyát rekonstruáló német vállakozó az Eszperantó utat akarja tágítani négy sávosra, amikor az
lehetetlen a vasúti pályaudvar és az amellé épült házak ,ill. a Baross-híd miatt. ( nevetséges).
Amennyiben jól tudom , szóba jött már régebben is – legalábbis a sajtóban – a vidéki (távolsági
buszpályaudv.)elköltöztetésének ötlete .


Alapos megfigyelések után úgy gondolom, a buszvég költözzön a Mészáros Lőrinc úti laktanya helyére
VÉGLEGESEN ahol is:
 az utak bővíthetők, több irányba nyílnak, több irányban tágítva nyithatók.
 az építendő aluljáró kellő északi elvezetője a buszoknak északra, keletre és nyugatra is
 délre pedig a Mészáros L út, a Tihanyi út és a Fehérvári út nyújt egyenletes kivezetési lehetőséget.
 A belváros közelsége is előny , hiszen eleve egyrészt 200-300 méteres távolságnövekedésről van csak szó
illetve ami a legfontosabb:
A BELVÁROS KELETEBBRE TOLÓDIK A RÁBA LAKÓPARK MEGÉPÜLÉSÉVEL!! Ott 5-6000 lakás épül meg,
amely szintén fontos tényező a közlekedésben. Így hosszútávon még ésszerűbb is lenne a költöztetés.
 A Kisalföld Volán telephelyének szomszédsága is óriási előny-- mégpedig üzemeltetés-gazdaságossági előny a
cég számára, környezetvédelmi előny a Város számára--.
 A Baross-hidat így csak a helyi tömegközlekedés terhelné meg.
 Végezetül ízléses, esztétikus terminál lenne kialakítható, (nem egy bevásárlóközpont alja.)

Kérek mindenkit ,aki Győrért dolgozik vegye figyelembe ezt a lehetőséget is a pénzbeli ajánlatok közepette!
-/Nagy Ádám: n-adam@freemail.hu/-


ná                                             2004.10.13 17:44                  Előzmény Válasz
1. Győrben valóban nincs egyenletes eloszlás. Olvashatóan kitűnik.ezt egy célként említettem.
2. Olvasható az is,hogy hosszútávon látna el a szigethy körút egy tömegközlekedési cirkulációs
szerepet.ISMÉTLEM HOSSZÚ TÁVON.
3. Ez egy ellentmondás valahol:
"A villamos legnagyobb ellensége a sokautó, mert akokor bedugul. Ezért kell neki külön sáv. Viszont ha a sok
autót áttesszük egy másik utcába, akkor már az a pár maradék autó nem zavarja a villamost. "- ahogy szegeden
is ,külön sáv kell,vagy használhatatlanná válik a villamosközl. előnyössége.
Ön Hogy akar (ez az akarat álmodozás) átlagban cirka 30-25 méter széles utakon , melyek ráadásul általában 90
fokosan állnak egymásra :
Lakótelep-Belváros összeköttetést létesíteni? működő villamosvonallal? ahhoz egy szegedi árvíz kellene:))
4. nem villamosvonalra gondoltam a Szigethy körúton. Relatív kötöttpályásnak a troli minősül.és ez a kitörési
lehetőség:troli,metánbusz..
5. ,,A tömegközlekedés szempontjából nem cél a rendelkezésre álló buszokkal Nádorváros egyenletes lefedése"-
ILYET ÉN NEM ÁLLÍTOTTAM, tessék elolvasni mégegyszer az egészet.
6. Szerintem és idősebb kolegáim szerint is , ha adott polgár buszon ül, nem azt a szempontot veszi figyelembe,
hogy mit nem kerül ki szívesen.
7. Egyértelműen nem tanácsos közlekedésnemenként különszedni a forgalmat. így az autósforgalom
koncentrálódik egy tengelyre- Nem az aluljáró szélességéről van szó-, és a buszforgalom megint egy külön
tengelyre, ahelyett hogy ahogy ön fogalmaz:,, egy csomópontot kettészedünk"-és nyilvánvaló,hogy kettészedve
kell hagyni.
a pápai buszok a nagyimrén jönnek( jöhetnek) fel a vidékiig-tovább nem is kell menniük, ha nem venné észre... ;a
veszprémiek pedig a tihanyi felé érkeznek be.
8. végezetül: a veszprém és pápa felől érkező buszok soha a büdös életben nem hajtanak fel a Baross-hídra.
,,bónusz": hacsak nem a helyi közlekedésre gondolt ön, de a révai terminál, miután a teherpályaudvarra kerül,
tökéletes megközelíthetőséget kap KETTŐ AZAZ KETTES IRÁNYBÓL( tihanyi aluljáró+ a megszokott Baross-híd
irányból.).
-És cél az ,,átlós járatok kialakítása is-ahogy ön fogalmaz.- ez nem jelenti a baross híd kizárólagosítását.

BEFEJEZÉS: A Győr és körny közlekedéspolitikai vitaanyagban javasolják a Baross híd kizárólagosítását: mint
tényezőt,hogy többen használják a tömegközlekedést ( a kizárással észbekapnak az autósok,mivel
lelassulnak,hogy tömegközlekedést használjanak), mintsem hosszú távú megoldást.

ui: Enyhén szólva nem kerüli el a belvárost egy busz sem, ha a tihanyi aluljáróból a teherpályaudvarra menne. a
jövőben nem (csak) a baross sétálóútra kidobó buszocskákkal kell kalkulálni. Márcsak azért is, mert a cirka
18000-es Rába lakópark+bevásárlóközpontok megépülése által a belváros jelentősen keletebbre fog húzódni.

Tiszteletem:n-adam@freemail.hu
és nem csak a marcalváros aspektusából ,,szükséges" gondolkozni: lásd kisbácsai bevezetési problemák...


ná                                  2004.10.13 17:16                            Előzmény Válasz
Először is nem Torgyán a nevem. közlekedésmérnök-hallgató lennék...


ng                                  2004.10.12 02:56                            Előzmény Válasz

Ez így tulajdonképpen nem igaz. (C) dr. Torgyán
Csak egy példa: A mai millenáris helyén ereditleg működő Ganzot villamossineken szolgálták ki vasúti kocsikkal.
Ezen kívül

Akik szeretnének igazán fantáziamegcsillogtató, létező megoldásokat látni villamosok körül, hajrá:

http://hampage.hu/kozlekedes/igyislehet.html

Megjegyzem, hogy minden városatyának is ajánlom a megnézését. Nem hosszú idő, de kimondottan érdekes.


ng                                  2004.10.12 02:52                            Előzmény Válasz
Kedves Nagy Ádám!

"De valljuk be :a baross-híd autóforgalomból való kivonása nagy falsch_hülyeség_ lenne. Gondoljunk az oda
vezető etapok kiépítettségére, hogy délen, a Kelet-nyugati tengely (Pápai út-Szauter út) egy forgalom-bevezetés
kiegyenlítő szerepet lát el, s ennek a bevezetésnek (82-es és a pápai út) a középpontja egybeesik a Nagy Imre
úttal, ebből válik ki a Baross-híd továbbá a Nagy Imre út kezdeténél a körforgalmat direkte a városba való
bevezetés céljából alakították ki ."


Alapvetően a Barss-híd autóbuszok számára kisajátítására két dolog szól:
1) Jelenleg a Baross-hídon jön be Pápa felőli forgalom egy része, és Veszprém felőli forgalom nagy része. A
veszprém felőliek nem szívesenkerülnék ki a fél várost a Gerence út tengely felé, viszont ha a Baross-híd
személy autó frgalmát áthelyezzük a nagyobb kapacitású új aluljáróra, akkor a Veszprém felől jövőknek ez már
alternatíva lenne, a Pápa felől jövők pedig akkor már nem jönnek be a Nagy Imre út felé, hisz az nem vezet majd
számukra sehova. Vagyis egy csomópontot kettészedünk.
2) A buszok nagy részét itt kell tartanunk, mivel az aluljáróból nem lehet mad a mostani teherpályaudvarra vinni a
buszokat, szimplán mert akkor elkerüli abelvárost. Vagyis az aluljáróban pár olyan busz kap majd helyet, ami a
Virágpiac felémegy, és kész.

bónusz érv: Ha a Baross-hídra csak a buszok mehetnek fel, akkor a Belvárosi feljárót fel lehet használni
buszmegállónak. Ez hihetetlen nagy lehetőségeket rejt, pl. az eddig teljesen valószínűtlen Marcalváros - Bácsa,
Ergényi ltp, vagy Marcalváros - Győrszeniván átlós járatokat (Révai tehermentesítése), vagy akár teljes körjáratot
(Marcal - Ady - Gyárv. - Belváros) Egyébként jelenleg a baross-hídon elszáállított fejek száma alapján a buszok
körülbelül 70%-ban részesednek, és ebben benne van az is, amikor a buszok ritkán járnak, tehát nem
elhanyagolható a forgalmuk.


"És elég csak arra gondolnunk ,hogy a vasút- közúti átjárók igen kevésdeden állnak rendelkezésünkre. "
A Tihanyi Árpád úti aluljáró eleve duplán fog számítani, és a vasútállomás másik oldalán is van bejutási
lehetőség. Vagyis a lehetőségek száma így is több lesz. Ami megváltozik: az útvonal - szokás.

"Ha az ön által említett eset állna fenn- tehát a baross csak egy tömegközl.-i híd lenne,akkor az a pár busz- na jó
azért sok van belőlük- egy tengelyen haladna át a vasút felett, egy etapon jelentene
útkihasználást,zajszennyezést, és a közlekedésfejlesztés törekvése pedig nyilvánvalóan nem egy tengelyesítés a
modern világban a háló-kiépítés a cél, egyenletes eloszlással, mivel csak az egyenletes eloszlás képes lineárisan
alkalmazkodni a változó forgalomhoz."

Győrben nincs egyenletes eloszlás, mert a lakók sűrűsége nem állandó. A tömegközlekedés szempontjából nem
cél a rendelkezésre álló buszokkal Nádorváros egyenletes lefedése. A Nvároson átmenő buszok kb 4/5-e
tranzitforgalmat bonyolít. Ha kiépíthetünk egy busz-egérutat, amin nagy tömeget gyorsan be lehet mozgatni a
városba, akkor nyugodtan odaterelhetjük a kintebbről jövő buszok nagy részét. Hangsúlyozom, hogy a Tihanyi
Árpád úton is fog maradni busz, akár mi lesz a Baross-híddal.

"Nem tudom voltak e már Szegeden. Meg a Baross úton napközben, .... "

Általában azért van a villamos a nagyforgalmú úton, mert
a) ott elfér
b) azért van ott a nagyforgalmú út is, amiért a villamos is: sok utas.

A villamos legnagyobb ellensége a sokautó, mert akokor bedugul. Ezért kell neki külön sáv. Viszont ha a sok
autót áttesszük egy másik utcába, akkor már az a pár maradék autó nem zavarja a villamost. Azt figyelembe kell
venni, h az emberek nem a Nagy Imre ut miatt mennek a Nagy Imre uton, hanem azert, mert nincs mas.
(ertelmes ut a belvaros fele)


Visszatérve Szeged. a Trolihálózat a nagykörúton, a villamosvonal egy nagyon nyitott sugárúton és a kiskörúton
húzódik.
Győrben pedig ,,körvonalazódik" egy körút terve úgy a 80as évek óta: ez a Szigethy-Ipar-Ipar u-i híd, Galátai úti
csomópont körútvonal. Jövőbelátóan erre az artériára kellene elképzelnünk egy (rel)kötöttpályás közlekedést. És
onnan sugarasan befelé/kifelé megtervezni a buszjáratokat, egy nyitott út esetében(pld Szent István) a
kötöttpályást .
És persze a város peremén történő építkezések esetén ügyelni kellene arra, hogy a szerkezethez illeszkedjen az
új utak,épületek rendezési vonala. Így folytonosan bővíthető,variálható a tömegközlekedési háló.
:)legyen így...

Körkörös közlekedés kell. De nem akkora. Nehogy már azért épüljön a Szigethy A-ra villamos, mert ott elfér...
Oda elég egy busz 10-15 percenként, cs.i.-n kívül 20-30 percenként, de az Marcalvárostól Gyárvárosig, és nem
Adyvárostól... Egyelőre villamos a városba kell a lakótelepek felől.


nagy Ádam                             2004.10.11 16:54                                       Válasz
azért azt is bele kell kalkulálni ,hogy a villamospálya teljesen más nyomtávú ,mint a vasúti sinek
Magyarországon...


nagy Ádam                             2004.10.11 16:48                            Előzmény Válasz

Őszinteség az elejére anno én is gondolkoztam egy Baross út Észak-déli villamosvonal ötletén...
De valljuk be :a baross-híd autóforgalomból való kivonása nagy falsch_hülyeség_ lenne. Gondoljunk az oda
vezető etapok kiépítettségére, hogy délen, a Kelet-nyugati tengely (Pápai út-Szauter út) egy forgalom-bevezetés
kiegyenlítő szerepet lát el, s ennek a bevezetésnek (82-es és a pápai út) a középpontja egybeesik a Nagy Imre
úttal, ebből válik ki a Baross-híd továbbá a Nagy Imre út kezdeténél a körforgalmat direkte a városba való
bevezetés céljából alakították ki .
És elég csak arra gondolnunk ,hogy a vasút- közúti átjárók igen kevésdeden állnak rendelkezésünkre.
Ha az ön által említett eset állna fenn- tehát a baross csak egy tömegközl.-i híd lenne,akkor az a pár busz- na jó
azért sok van belőlük- egy tengelyen haladna át a vasút felett, egy etapon jelentene
útkihasználást,zajszennyezést, és a közlekedésfejlesztés törekvése pedig nyilvánvalóan nem egy tengelyesítés a
modern világban a háló-kiépítés a cél, egyenletes eloszlással, mivel csak az egyenletes eloszlás képes lineárisan
alkalmazkodni a változó forgalomhoz.
Nem tudom voltak e már Szegeden. Meg a Baross úton napközben, .... a villamost vagy inkább trolibuszt
szerintem egy nyitottabb és magasabbrendú úton kellene elképzelni. nem a római belvárosban és egy
nádorvárosi kétsávos magasforgalmú úton, mert ha szélesítik is a baross hidat valaha, annak levezetéseit nem
lehet ,,szélesíteni". És persze az ESZPERANTÓ UTAT SEM, hacsak nincs kedve a vállalkozónak néhány
lakóházat ledózerolnia-amelyek műemlék jellegűek tudatom- és a mávval alkudoznia, hogy szedje fel a 8.vágányt
a győri vasútállomásról,anmi szintén fejlesztés előtt áll( remélem nem sokáig).
Amennyiben az új vidéki, egy bevásárló+idegenforgalmi negyeddel odaépül ,végzetes probléma fog
kialakulni.Nyílvánvaló,hogy más, beköthető ,belvárosközeli telket kell keresni: és ilyen a Mészáros L. út-Tihanyi Á.
út sarkán roskadozó Laktanya.
Visszatérve Szeged. a Trolihálózat a nagykörúton, a villamosvonal egy nagyon nyitott sugárúton és a kiskörúton
húzódik.
Győrben pedig ,,körvonalazódik" egy körút terve úgy a 80as évek óta: ez a Szigethy-Ipar-Ipar u-i híd, Galátai úti
csomópont körútvonal. Jövőbelátóan erre az artériára kellene elképzelnünk egy (rel)kötöttpályás közlekedést. És
onnan sugarasan befelé/kifelé megtervezni a buszjáratokat, egy nyitott út esetében(pld Szent István) a
kötöttpályást .
És persze a város peremén történő építkezések esetén ügyelni kellene arra, hogy a szerkezethez illeszkedjen az
új utak,épületek rendezési vonala. Így folytonosan bővíthető,variálható a tömegközlekedési háló.
:)legyen így...


wá                                  2004.10.10 20:52                             Előzmény Válasz
A "Malomszéki lakótelep" nekem is régi álmom: a veszprémi vasút, a Csókatelki árok, a Kis-Pándzsa és a Nagy-
Pándzsa által határolt, Adyvárosnál is nagyobb méretű terület ideális helyszín lenne egy új városrész
kialakítására. A terület északkeleti részén hosszú, középmagas házsor húzódhatna, melyet csak egy kisebb park
választana el az "ng" által említett villamosvonaltól, a lakóknak kiváló közlekedési kapcsolatot, a vonalnak pedig
megfelelő kihasználtságot biztosítva. A lakótelep közepén haladna a 82-es főút új, Szabadhegyet tehermentesítő
szakasza (zajvédő falakkal körülvéve) - régi problémát megoldva! -, amely a Szentlélek térnél csatlakozna a már
elkészült marcalvárosi szakaszhoz (Gerence út). A város új déli kapuja Szabadhegyhez és Marcalvároshoz való
közelsége miatt fontos központtá is válhatna, később keletre, vagy nyugatra is terjeszkedve.


ng                                  2004.10.10 01:48                                        Válasz
A gyori autobuszallomassal kapcsolatban egy eszrevetel:

Ha megepul a Frigyes laktany es a buszallomas helyen a bevasarlokozpont helyen a bevasarlokozpont +
buszallomas komplexum, es az Eszperanto ut 4 savos lesz, akkor a szelesites az a buszallomastol vesz el helyet.
Szeretnem felhivni a figyelmet arra, hogy ez a buszallomas kapacitasanak a csokkenesevel jarna, ami
megengedhetetlen annak ismereteben, hogy a varosba kozlekedo utasok 65% koruli erteke busszal jar be az
agglomeraciobol, es az nagyjabol egyszerre teszi azt, vagyis a bbuszokat csomsodva kell lekezelni...

Ennek a problemanak szerintem ket kezelesi modja lehetne. Az egyik a Hunyadi utcanak az autobusz allomas
elotti reszenek a reszleges athelyezeset Delebbre, illetve annak buszbehajto szintre valo sorvasztasat (nem
problema, a a Baross-hidon tenyleg csak buszok jarnanak). A masik lehetoseg, hogy a buszallomast ket szintesre
valosituk meg, az also szint tarolo helyeket es a Delre (Tihanyi Árpád út felé) menő buszok induló állomása, az
emeleten pedig a Baross-híd felé menő buszok kaphatnának helyet, akár közetlen kapcsolattal a
forgalomcsillapított Baross-hídra, szimpla kereszteződéssel. Temészetesen a balra kanyarodás sem lenne gond
jelzőlámpa nélkül sem, hiszen a buszvezetők eddig is elengedték egymást, és ezután is fogják, autókkal meg
ugye nem kell majd ott számolni.

MÁS: Többször felmerült, hogy a Baross-híd felújítása érik, viszont az is, hogy előtte meg kell fontolni annak a
lehetőségét, hogy a városban előbb-utóbb lehet, hogy lesz villamos, és hogy a Baross-hidat arra alkalmasan
kellene kiképezni - ami természetesen plusz-költség.

Szerintem ezt "csak" olyan szinten kellene megoldani, hogy a jelenlegi két sáv helyére bármikor fel lehessen tenni
a villamospályát. Külön két sávot nem tartok szükségesnek a villamos számára, feltéve, ha tényleg csak buszok
lesznek a hídon. Megyjegyzem, hogy ha a Baross-híd felújításának projektjébe beletennénk, hogy
villamosközlekedésre előkészítése, akkor lehet, hogy több támogatás nyílna meg az EU felől, hiszen ez egy
fokozottan támogatott sektor. Mondjuk vicceskönyvbe illő kép tárul leki szemeim elé, amikor meglátom a Baross-
hídon a villamos-sineket, ahogy a semmiből a semmibe mennek. Természetesen nem erre gondoltam, hanem a
statikai megerősítésre, illetve esetleg a felület olyan szintú megépítésére, hogy szinte csupán az aszfalt
felmaratása után épülhessen rá villamos pálya (így ugyan magasabban lenne a vágány a járdáál is, de ez
különösebben nem egy aggasztó dolog.)



Villamosra más dolog:

Alapvetően ha villamosközlekedésbe be szeretnénk szállni, akkor rengeteg körülmény azt mndja, hogy most a
legalkalmasabb:

1. Baross-híd felújítása.
2. Első vonal Belváros sétál utcából (ahogy tőlünk nyugatabbra szokás) Marcalvárosig rövid szakasz, kevés
kocsit gyorsan meg lehet pörgetni.
3. Ha Baross-hidat kivonjuk az autóköulekedésből, akkor a Nagy Imre utat és a külső Baross ut jelentosege is
csokken. Ha ezekre a helyekre csak a celforgalmat engedjuk be, akkor a villamosnak megsporoljuk a kulon savot.
Vagy: Nagy mre ut 3 savos, ketto villamos, 1 egyiranyu a helyi lakosoknak.
4. Marcalvaros autobuszvegallomasnal van hely. Vagyis a vegallomas szajab lehetne epiteni a remizt. Ez
fenntartas miatt idealis.
5. Marcalvaroson tul nagyon ngay elovarosi forgalom. Pont Panonhalma iranyaba. A MAV-nal fel-felmerul a
veszpremi vonal feladasa. Ha ezen a vonalon a villamos marcalvaroson tuli meghosszabbitasa kozlekedne
utemesen 20 percenkent (Marcalvaroson belul persze gyakrabban), akkor erre mar erdemes a tavolsagi buszokat
a villamosra forgatni, es rahordo jaratokka, nyuli, ecsi, pannonhalmi helyi jaratokka alakitani. Ezzel a hires
karlsruhei modellt valositanank meg Gyorben, ahol a hev-villamos jar az agglomeracio peremetol a setaloutcaig
(illetve ott ki a varos masik vegen megint csak a kornyezo telepulesekre).
6. Egy villamos, ami megfelelo gyakran jar, mar alternativa lehet a mas telepulesekrol autoval bejovo utasoknak
is, es Marcalvaros vegallomasnal erdemes lehet egy P+R parkolo letrehozasa. Ha hozzavesszuk, hogy amig
Marcalvarosbol eljut a veszpremi vasutig a villamos, meg szuz teruleteket tar fel, akkor oda peldaul kimondottan
erdemes lenne epitkezni is - uj varos fejlodesi tengely.
7. Es legfokeppen: Az EU most ad erre penzt. Sok penzt. A maradekot pedig az ujonnan feltart terulet
(Marcalvaostol Delre) felertekelodesebol (is) lehetne eloteremteni.

Megjegyzes:
A veszpremi vonal villamosba bevonasa aranylag olcson is lehetseges, ha mar megvan a blso villamos szakasz.
Meg a villamositast is meg lehet uszni rovid tavon, ha Diesel-Villamosokat szerzunk be. A belso szakaszokon
villany alatt, kint diesel uzemben megy. Igy lehetseges a fokozatos villamositas, es raadasul nem kell kesobb
ketaramnemu villamos, mert villamosfeszultsegre lehet rogton epiteni, ami egyebkent olcsobb felsovezeteket is
jelent. A masik: jelenleg a veszpremi vonalon tartosan 40 perces kovetes lehetseges. Ez egy darab kiteresi
lehetoseg beepitesevel Nyul allomason 20 percesre csokkentheto. Az ennel nagyobb utasigenyt csatolt
szerelvenyekkel lehet a legjobban kiszolgalni. Megjegyzes megjegyzesekent automata terkozbiztositassal es
taviranyitassal, tovabba jegykiad automatakkal a vonalon a szemelyzet mennyisege drasztikusan csokkentheto,
es a vasutvonal fenntartasa is olcsobb lenne az alacsony tengelyterhelesu villamosok okozta kisebb
igenybevetelnek.


bp-győr                             2004.09.24 19:11                                        Válasz
Kérem az Önkormányzat járjon közben, hogy a budapestre való reggel 8-ra való feljutási lehetesőgéket,
magasabb szintén legyenek biztosítottak.

Pl egy Exp - vonat 6,30 - kor érkezik bp keleti 7,52 a Szolnok exp mintájára. Az IC-kel bár kielegítő gyakoriságúak
és rendezettek de csak fél 10-re lehet feljutni.


ná (ádám)                           2004.09.01 14:26                                        Válasz
Ezt az ötletet közzétettem a kisalföld volán ''győr" fórumában , és emailen postáztam a főépítész Úrnak. Remélem
mihamarabb választ kapunk + visszajelzést erre a fórumra az önkorm. felől.


putyel                              2004.09.01 07:46                                        Válasz
Kedves Ádám és a többi hozzászóló!
Igazán nagyon jó ötletet vetett fel a vidéki pu. áthelyezésével kapcsolatban. A terület valóban kiválóan alkalmas
lenne vidéki pu. kialakítására, hiszen a sűrűn lakott város szélén van illetve a Belvároshoz közel van.
Megjegyzem, hogy a vidéki pu. kettéválasztása is volt már elképzelés, mégpedig úgy, hogy a Szigetköz felől
érkező járatok a RÁBA gyár előtti területre érkeztek volna. Amikor ez a gondolat felmerült, kinek jutott volna
eszébe, hogy 10 év múlva már a RÁBA gyár nem lesz ezen a területen !
Sajnos a Polgármesteri Hivatal álláspontját ezekben a témákban nem olvashatjuk a válaszok között, pedig a
hozzászólókat biztosan érdekli, ha egy-egy javaslat megvalósítását milyen ok gátolja.


ná                                  2004.08.31 17:55                                      Válasz
A BUSZPÁLYAUDVAR KÖLTÖZÉSE ÉS A LAKTANYA REKONSTRUKCIÓ!

Győr jelenlegi közlekedését és a Frigyes laktanya helyén építendő bevásárlóközpontok következtében kialakuló
közlekedési helyzetet figyelembevéve alaposan el kéne gondolkoznunk hogy:
a buszpályaudvar jelenlegi helye alkalmas-e továbbra is a nagy forgalom lebonyolítására.

 az aluljárókörnyéki csúcsforgalom idején (azt hiszem senkinek sem kell bemutatni) , elviselhetetlen a
gyaloglostömeg, rezegnek a környező házak a buszok sokaságától: lásd zrínyi u 4.
 A Frigyes laktanyát rekonstruáló német vállakozó az Eszperantó utat akarja tágítani négy sávosra, amikor az
lehetetlen a vasúti pályaudvar és az amellé épült házak ,ill. a Baross-híd miatt. ( nevetséges).
Amennyiben jól tudom , szóba jött már régebben is – legalábbis a sajtóban – a vidéki (távolsági
buszpályaudv.)elköltöztetésének ötlete .


Alapos megfigyelések után úgy gondolom, a buszvég költözzön a Mészáros Lőrinc úti laktanya helyére
VÉGLEGESEN ahol is:
 az utak bővíthetők, több irányba nyílnak, több irányban tágítva nyithatók.
 az építendő aluljáró kellő északi elvezetője a buszoknak északra, keletre és nyugatra is
 délre pedig a Mészáros L út, a Tihanyi út és a Fehérvári út nyújt egyenletes kivezetési lehetőséget.
 A belváros közelsége is előny , hiszen eleve egyrészt 200-300 méteres távolságnövekedésről van csak szó
illetve ami a legfontosabb:
A BELVÁROS KELETEBBRE TOLÓDIK A RÁBA LAKÓPARK MEGÉPÜLÉSÉVEL!! Ott 5-6000 lakás épül meg,
amely szintén fontos tényező a közlekedésben. Így hosszútávon még ésszerűbb is lenne a költöztetés.
 A Kisalföld Volán telephelyének szomszédsága is óriási előny-- mégpedig üzemeltetés-gazdaságossági előny a
cég számára, környezetvédelmi előny a Város számára--.
 A Baross-hidat így csak a helyi tömegközlekedés terhelné meg.
 Végezetül ízléses, esztétikus terminál lenne kialakítható, (nem egy bevásárlóközpont alja.)

Kérek mindenkit ,aki Győrért dolgozik vegye figyelembe ezt a lehetőséget is a pénzbeli ajánlatok közepette!
-/Nagy Ádám: n-adam@freemail.hu/-


wá                                  2004.07.19 17:01                            Előzmény Válasz
Köszönöm.


ná                                  2004.07.19 12:45                                      Válasz
Ez esetben egyetértek, mint ahogy már én is jelezem ezt a szándékot. sajnálom, hogy sorozatosan félreértett
engem, s ebből fakadóan én is önt . talán a kezdeti hangnemen kéne vátoztatni,s akkor ilyenek nem alakulnának
ki. No meg aztán egy Kisalföld ösztöndíjas igazán büszke lehetne magáraannyira, hogy nem közelíti meg mások
véleményét direkt kioktató hangnemben. az embrek olyanok mint a tükrök néha. remélem a tükör kettétörik.
zárjuk le.


wa                                  2004.07.17 22:48                            Előzmény Válasz
Tisztelt NÁ!

Először is kikérem magamnak azt a minősíthetetlen hangnemet, amellyel már hónapok óta "megtisztel". A szavait
nem forgattam ki, mindent szó szerint idéztem; arról, hogy Ön rendszeresen ellentmond önmagának, nem én
tehetek. Természetesen joga van hozzá, hogy megváltoztassa a véleményét, de kérem, hogy ezt világosan
jelezze, és ne tegyen úgy, mintha kezdettől fogva ugyanazt állította volna, mert így valóban nem értjük meg
egymást. Arról, hogy ki tud és ki nem tud (vagy nem akar?) olvasni, szerintem ne nyissunk vitát, mindenesetre
nem én voltam az, akinek háromszor kellett elmagyarázni, hogy a Hunyadi utcai bevásárlóközpont földszintjén
buszpályaudvar is lesz. Ami engem illet: tény, hogy jobban megérteném a gondolatait, ha világosabban
fogalmazna (úgy, mint a legutóbbi hozzászólásában), mivel ha Ön ezt írja: "A vidéki buszmegálló tényleg el fog
költözni", akkor én honnan tudjam, hogy valójában erre gondol: "A vidéki buszmegálló egy része tényleg el fog
költözni". Sajnos nem vagyok gondolatolvasó, csak arra tudok válaszolni, amit leírt! Ha Ön ezt a szavak
kiforgatásának tekinti, nagyon sajnálom.
Hozzászólásának közlekedéssel kapcsolatos részével amúgy nagyrészt egyetértek (ezért sem örülök, hogy ilyen
ellenséges viszony alakult ki kettőnk között), így javaslom, hogy a "ki mit írt korábban és hogyan értette" című
parttalan vitánkat fejezzük be végre, és beszéljünk csak a közlekedésről, egymás sértegetése nélkül (akár
tegeződve is).


NÁ                                    2004.07.17 17:37                                     Válasz
Tisztelt WÁ!

Amit ön művel inteeligenciáját minősíti. Az egyik ,,vezető" párt is ezt műveli kampányában: a MÁSIK SZAVÁNAK
KIFORGATÁSÁT.
Megkérném , moderálja magát. az olvasás még mindig problémát okoz?
1.Utána lehet nézni, hogy a vidéki pl. spar és más helyre való költöztetéséről, kettészaggatásáról írtam. Arról
hogy előnytelen a buszjáratok egy részének áthelyezése máshová_ mivel ez is szóba került.
2. a tanulmány előnyként említi a vidéki a bevásárlóközpont a vasútipályaudvar összezsúfolását egy helyre.Ez így
van. Ott nem a tanulmányról írtam, hanem arról ami a véleményem.
Ami a következő:Közlekedésmérnök-hall.ként csak annyit tudok hozzáfűzni , hogy a környező utak pl: az
Eszperantó úgy kétsávosak hogy már 2-3 méterrel sem lehet őket szélesíteni. a jövőben a város vidéki forgalma
nőni fog ezek a kis kapacitású utak -és a lakóházszerkezetek a terhelést nem fogják bírni.
No meg a lakók sem fogják elviselni a zajt és a földremegést- ami már most is van a buszoktól pld: a Zrínyi u. 4.
épülettömbökben.
következő érv: a buszpályaudvar egy épület földszintjén, azaz nem tágítható, terjeszthető helyen lenne.
Így az ötlet amit alapos körültekintéssel megfogalmaztam: rekonstruáljunk egy másik laktanyát is A mészáros L.
útit. Érvek hogy ott legyen Buszpályaudvar:
Keleti és déli irányban való kivezetés több úton: Tihanyi és Mészáros Lőrinc- a mostani esetében az összes busz
a híd alá zsúfolódik.
Északi és távolsági kivezetések- nyugati kivezetés: A leendő NÉGYSÁVOS aluljárón, a fehérvári hídon- a
mostzani baross híd helyett. így a baross híd forgalma enyhül, csak a helyi közl. köti le.
A Mészáros Lőrinc út szélesíthető, egy körforgalom is bevonható a Tihanyi kereszteződésbe.
Érv még a belváros közelsége és a vasútállomástól való 150-20 méteres távolság.
Tisztelt Uram: nem tudom, mennyit tartózkodik hétköznaponként 14 óra és 16 óra között a gyalogos aluljárónál , a
vidékinél, de a forgalom már most elviselhetetlen a légszennyezésről nem is beszélve.
Tisztelt Uram! Valóban elvetettem annak idején a kiköltöztetést. Aztán megtudtuk hogy egy épületegyüttes alá,
méghozzá bevásárlóközpont alá kerülhet a buszpályaudvar. a helyzettel komolyan foglalkozni keztem. Úgy
gondolom nem egymás szavainak kiforgatásával jutunk előre.
a Mészáros L uti vidéki esetében a buszp.ályudvar központi helyen marad és alkalmazkodik a Kelet felé kitolódó
belvároshoz . Ezt az ötletemet Pócza Mihly úrnak a Kisalföld Volán vezetőjének is prezentálom- természetesen
nem ilyen formában. Direkt neki, mert ő világosan látja a helyzetet.


wa                                    2004.07.09 22:41                           Előzmény Válasz
Kedves Ádám!

Néhány hónappal ezelőtt Ön kemény jelzőkkel illette hozzászólásaim hangnemét. Ha Önnek ilyen kifinomult az
ízlése, csodálkozom, hogy saját stílusán semmi kivetni valót nem talál!

"Ajánlom a kedves főiskolás úr figyelmébe a júl. 9-i Kisalföldet.
újságot is lehet olvasni:DDD"
1. Nem vagyok főiskolás.
2. A július 9-i Kisalföldet sajnos csak július 9-én tudtam elolvasni :(

"A révai úti végáll. és a vidéki buszterminál jó része új helyet fog kapni"
Május 13-án nagyjából ugyanezt írtam (a teljes Révai utca, valamint a szigetközi vonalak kerülnek a
teherpályaudvarra), mire Ön ezt válaszolta: "Rosszul tudja. a vidéki , azaz a helyközi buszpályaudvarról van szó."
Amúgy melyik cikkben olvasta? A mai Kisalföldben erről nem volt szó (vagy csak nem találtam meg). Én mindig
pontosan megjelölöm a forrásaimat, kérem tegyen így Ön is!

"mégegyszer tehát eddig ideiglenes-teljes majdpedig részleges átköltözésről van szó. megfogalmazódott helyek:
mészáros lőrinc uti lakt. ill. spar előtti rendező."
Igen, most végre egyetértünk :)

"amúgy figyelembe kell venni ,hogy egy bevásárló városrészbe nem tanácsos közl. központot zsúfolni"
Érdekes, ezt az előterjesztés éppen remélt előnyként említi: "A két állomás térségében színvonalas kereskedelmi
kínálat lesz, mely tömegközlekedési eszközökkel való megközelítése ideális."

"én azon az oldalon vagyok hogy a vidéki költözzön a mészároslőrinc u. hoz..."
Ezen csodálkozom, mivel májusban még ezt írta: "Nem felvilágosítást kértem arról ami mindnyájunknak világos:
hogy kedvezőtlen lenne a vidéki átköltöztetése. [...] szerintem is ideális helyen van most."

"semmilyen konkrét ép. terv nem készült eddig. ezek projektÖTLETEK ,ha nem tudná"
Pontosan tudom. Mikor állítottam mást?

"na de a trolit egy lapon említhetjük a jelen fiskális helyzet következtében a győri metróval"
Ez sajnos igaz. Hitelt kellene felvenni (mint a Tihanyi Árpád úti aluljáró esetében), és EU-s pénzeket
megpályázni. A Kisalföld mostanában elég sokat foglalkozott a témával: ebben a cikkben pl. a troliról esik szó:
http://www.kisalfold.hu/cikk.php?id=190&cid=98920 , ebben pedig a villamosról:
http://www.kisalfold.hu/cikk.php?id=190&cid=100659 (igaz, csak említés szintjén).

"egy vmi biztos a vágányt amely a szeszgyár előtt ,annak irányába kanyarodik felszedni nem lenne tanácsos,
mintahogy az olajgyárit sem- egyenlőre."
Ebben tökéletesen egyetértünk :)

"körút rendszer fejlesztése ezért is nagyon fontos.az ipar út bekötése a 14es főútba és továbbvéve a győrújfalusi
útba. ill. az audi mögötti út kiépítése a hídtól az 1-esig."
Ebben is :) Az Audi bővítésének problémáját - és tervezett megoldást - gondolom, ismeri. Azért leírom az anyag
címét, hátha valakit még érdekel: http://www.gyor-online.hu/kozgyules/admin/dokument/I_16.doc

"Nem tudom ,hogy az önk. felől nézi e még vki ezeket az oldalakat, de megködszönnénk ,ha kérdéseinkre
melyeket az utóbbi 2 hónapban feltettünk választ is kapnánk."
Én úgy tudom, hogy nézik, de mivel nagyon sok hivatalos elfoglaltságuk van, csak ritkán tudnak reagálni. Persze
én is örülnék egy-egy rövid válasznak :)


ádám                                  2004.07.09 17:41                                      Válasz
a frigyes tervre vonatkozóan pedig:

semmilyen konkrét ép. terv nem készült eddig. ezek projektÖTLETEK ,ha nem tudná. és mivel csak ötletek ezért
is fordult az önk. kikötésekkel a német vállalkozó felé.


troli Győrben.
annak idején amikor bpesten megkezdődött a troli előkészítése Győriek körében iss felvetődött a troli ötlete.
jelenlegi energetikai viszonyok ,építési árak mellett nagyon kedvezőtlen lenne mind a trolikiépítés mind a
villamoskiépítés. Győrben ,ugyanúgy mint a hasonló kaliberű magyar városokban( itt azz energiahord. árak miatt
lényeges hogy magyar ) metánüzemű buszhálózatnak van jövője. kezdeti visz. kisebb. befektetést egy környbarát
üzemelés követ. persze az érem másik oldala,hogy földgázra hosszútávon alapozni nem lehet. így utópisztikus
távokban gondolkozva mégisvcsak a trolihálózat lenne a legmegfelelőbb, nemcsaak Győrnek, más városoknak is.
na de a trolit egy lapon említhetjüka jelen fiskális helyzet következtében a győri metróval.... a perif. közlekedést
tehát vasútkiépítéssel és kör-sugárutas buszhálózattal kell biztosítani- lehet biztosítani. a körút rendszer
fejlesztése ezért is nagyon fontos.az ipar út bekötése a 14es főútba és továbbvéve a győrújfalusi útba. ill. az audi
mögötti út kiépítése a hídtól az 1-esig.
jó lenne tudni, mi is a helyzet a rába gyár helyén. erről dolgozatot próbáltam készíteni, hangsúlyozom :próbáltam.
konkrétumok nincsenek előttünk. egy vmi biztos a vágányt amely a szeszgyár előtt ,annak irányába kanyarodik
felszedni nem lenne tanácsos, mintahogy az olajgyárit sem- egyenlőre.
Nem tudom ,hogy az önk. felől nézi e még vki ezeket az oldalakat, de megködszönnénk ,ha kérdéseinkre
melyeket az utóbbi 2 hónapban feltettünk választ is kapnánk.
Például az én és winkler úr közti vitában- mely esetében egyre inkább rájövünk ugyanarról beszélünk csaak
máshogy, no meg legalábbis ahogy kivettem? én azon az oldalon vagyok hogy a vidéki költözzön a
mészároslőrinc u. hoz... :)))



ná.                                   2004.07.09 17:20                                      Válasz
Egyááltalán nem felesleges beszélni. Ajánlom a kedves főiskolás úr figyelmébe a júl. 9-i Kisalföldet.


A révai úti végáll. és a vidéki buszterminál jó része új helyet fog kapni. visszaköltözik a Frigyes laktanyára a
parasztelosztó csak egy része ( gondolom a távolsági vid. buszok). amúgy figyelembe kell venni ,hogy egy
bevásárló városrészbe nem tanácsos közl. központot zsúfolni- így előbb utóbb a föntiek is rájönnek hogy a
megoldás egy teljes átköltöztetés.mégegyszer tehát eddig ideiglenes-teljes majdpedig részleges átköltözésről van
szó. megfogalmazódott helyek: mészáros lőrinc uti lakt. ill. spar előtti rendező.
ez a helyzet a legfrisebb sajtó és önk. hírek szerint.
újságot is lehet olvasni:DDD


wa                                    2004.07.08 00:23                           Előzmény Válasz
Azt hiszem, rájöttem a félreértés okára: hozzászólásaimban többször említettem a Frigyes laktanyát, csakhogy
nem a bevásárlóközpont leendő helyeként, hanem a teljes projektre (Frigyes laktanya + buszpályaudvar
átépítése) utalva! Azzal tisztában vagyok, hogy a bevásárlóközpont a buszpályaudvar tömbjében fog épülni, de
mint már többször írtam (és idéztem is!), az új létesítmény buszpályaudvart is fog tartalmazni, tehát más területre
való áthelyezéséről - egyelőre - felesleges beszélni.


wa                                    2004.07.07 16:24                           Előzmény Válasz
Jaj, de hosszúra nyúlik ez a "vita"... Ádám, elolvasta azt az előterjesztést? A tervezett bevásárlóközpont
többszintes lesz, az első szintjén lesz a buszpályaudvar, második szintjén pedig az üzletek. Ez szerintem
teljesen világosan le van írva. De most már valaki más is megerősíthetné! Amúgy holnap fogja tárgyalni az ügyet
a közgyűlés, kíváncsian várom az eredményt...


ÁDÁm                                    2004.07.07 15:44                                     Válasz
Ez a legfrisebb!


ÁDÁm                                    2004.07.07 15:44                                     Válasz
ELNÉzést kérek kedves Ágoston de a tárgyalandó nökormányzat előtti javaslatban a frigyes laktanyai bev.
központot már a buszpályaudv. területén fekvő bev. központként tárgyalják!
Bocs!


wa                                      2004.07.05 18:22                           Előzmény Válasz
Elnézést kérek, Ádám, de megint ellent kell mondanom.

A Frigyes laktanyáról szóló előterjesztés itt található: http://www.gyor-
online.hu/kozgyules/admin/dokument/2004.7.2.I_6.doc

Néhány idézet:

"A buszpályaudvar a földszinten a tömb Baross híd felöli oldalán fog elhelyezkedni. Felette és mellette lesznek az
üzletek, majd a tetőn újabb parkolók kapnak helyet. Így multifunkcionális központ létesül összesen nettó 65 400
m2 beépített szintterülettel, amelyből a pályaudvar, irodák, közlekedési és raktárfelületek az irodák, közlekedési
felületek, raktárak mellett mintegy 19 000 m2 kereskedelmi terület kap elhelyezést."

"Az átépülés időszakában az önkormányzat elvben elfogadja az autóbusz pályaudvar ideiglenes áthelyezését, a
laktanyaterület Wesselényi utca mentén fekvő részén történő működtetését."

"Az új autóbusz pályaudvar a lehető leggyorsabban álljon üzembe, vagyis a buszpályaudvar ideiglenes helyen
történő működését a minimumra, legfeljebb két évre kell szorítani."

Viszont egy másik dokumentum, a Lehetséges jövőképek című (http://www.gyor-
online.hu/kozgyules/admin/dokument/2004.7.2.I_2mell1.doc), többek között ezt a javaslatot tartalmazza:
"Városközponton kívüli vidéki autóbusz decentrumok létesítése". Tehát a távolabbi jövőben ez is megtörténhet!


Nádám                                   2004.07.05 14:56                                     Válasz
így a közlekedési központ valójában ketté fog válni. kérdés, hogy hátrányos e ez?
Hiszen a tömeg most megoszlik és egy kellő kapcsolattal az utazók könnyen válthatnak a távolabbi buszvégre is.
így kellemesebb és lazább lenne a gyalogosközl. a vasúti pályaudvar környékén. apropó! Tudja e valaki hogy
kjészültek- e már MÁV tervek a vasútállomás felújítására és ha igen azokat hol lehet megnézni? tiszt.Ádám


Nádám                                   2004.07.05 14:53                                     Válasz
A vidéki buszmegálló tényleg el fog költözni, amennyiben a város elfogadja a bevásárlóközp. építésének tervét-
mivelhogy a bev. közp. építtetője oda szándékozza azt felhúzni. Szóba jött a mészáros L. úti laktanya is
egykoron, no meg az Interspar előtti terület.
wa                                     2004.06.24 01:39                            Előzmény Válasz
Szia Tomesz, köszönöm az észrevételeket! A Szent István út túlzott terhelése sajnos tényleg problémát jelent...
Az mennyire minősülne merényletnek, ha a Csorna-Sopron (és Hegyeshalom) irányú járatokat (vagy legalábbis
döntő többségüket) a 821-es út - Kálvária utca útvonalon vinnénk be a pályaudvarra? Az utasok nem kerülnének
rosszabb helyzetbe, mint a más irányokból érkezők (akiknek szintén nem áll meg a busza az Eötvös térnél), és
időben sem lenne hosszabb az út (3 helyett csak 1 lámpa!). Egy másik (fél)megoldás lenne, ha az Amadé utca
felől a buszok a Révai utcában közlekednének, és csak a Városházánál jönnének ki a Szent István útra.
Valamennyire ez is enyhítené a problémát, de a végállomás felé nem segítene... (A teherpályaudvarról jövő
buszoknak mindenképpen így kell majd menniük, hogy meg tudjanak állni a Városházánál.)

A Domb utca ma valóban eléggé félreeső környék, de ha megépül a táblabíróság, a helyzet kicsit javulni fog. A
beruházás szerintem nem kerülne többe, mint ha Adyvárosban építenénk egy szintén vadonatúj végállomást, az
utakat pedig mindenképpen rendbe kell hozni a bírósági épületek miatt. Viszont akár itt, akár máshol (és hely már
csak itt van), de mindenképpen szükség lesz egy nyugati decentrumra is, a keleti városrészek (Likócs,
Győrszentiván) megfelelő kiszolgálása miatt. Ugyanis ha a Révai utcai végállomás valóban a teherpályaudvarra
költözik, ezek a vonalak csak egyik irányban fogják érinteni a városközpontot, ami az utasoknak igen
kényelmetlen lesz!

Nádorváros Marcalvárosból való kiszolgálása jó ötlet lenne, ha a pápai vasútvonaltól délre nem lennének
városrészek. Csakhogy: Kismegyer miatt szükség van egy Belváros- Kismegyer vonalra, Szabadhegy miatt egy
Belváros - Szabadhegy (József Attila utca, Szabadi utca) vonalra, a József Attila lakótelep miatt egy Belváros -
József Attila lakótelep vonalra, Adyváros nagy lakossága miatt pedig egy közvetlen (kerülő nélküli) Belváros -
Adyváros vonalra! Ez ugye négy különböző vonal, amiket nem igen lehet összevonni (úgy, hogy valami ki ne
maradjon), és célszerűen mind Nádorvároson keresztül halad - tökéletesen lefedve azt! Így további (pl.
Marcalvárosból induló) vonalak erre terelése szerintem felesleges. Ezért én Marcalvárosból csak három
törzsvonalat indítanék: a nyugat-nádorvárosit (mai 3-as), a közvetlent (22-es), valamint a nagy gyűrűt
(Marcalváros - Adyváros - Gyárváros - Belváros - Sziget).


Tomesz                                 2004.06.23 11:19                            Előzmény Válasz
Egy icipicit vitába szállnék a kelet és nyugati decentrumok építésével. A probléma az lenne, hogy jelentősen
növekedne a Szt. István út terheltsége emiatt. Már most is nagyok a dugók, Csorna-Sopron irányból érkező
helyközi és távolsági járatok is ezen az útvonalon közlekednek. Egy zöldhullámmal nem lehet se nyugati, se a
keleti irányba menni. A másik, hogy igen "kiesik" a végállomás a mindennapi utasforgalom útvonalából. Így
felmerülhet az is amit Adyváros esetében már leírtál, ti., hogy a buszok üresen járnak ki-, be a végállomásra.
Emellett az infrastruktúrális költség magas, és beruházás igényes is. Inkább a marcalvárosi decentrumot kellene
kiépíteni, és nagy körjárotok (Marcalváros-Adyváros-Nádorváros-Belváros, és vissza) lefednék az utazási
igényeket.


wa                                     2004.06.20 14:35                                       Válasz
Érdekes cikk jelent meg a Kisalföld csütörtöki számában az agglomerációs közlekedés fejlesztési terveiről
(http://www.kisalfold.hu/cikk.php?id=190&cid=98920). A szerző többek között ezt írja: "...az önkormányzat
területet biztosítana parkolók építéséhez a városhatáron a 83-as főút, Győrújbarát, 82-es főút és az 1-es főút felől
érkező forgalom számára; valamint a kötött pályás elővárosi közlekedés és a marcalvárosi utasterminál
kialakítására (ez trolibuszokat jelenthetne)."

Megtudhatnánk ezekről a tervekről néhány részletet? Feltételezem, a trolibusz Marcalvárost nem a szomszédos
településekkel kötné össze, hanem a többi városrésszel (elsősorban a Belvárossal). Akkor viszont mit jelent a
"kötött pályás elővárosi közlekedés"? Elővárosi vasutat? A vonatok nem mennének be a Belvárosba? (Mert
különben nem értem, hogy jönnek ide a trolibuszok.)

A Győr-Online-on megtaláltam a teljes tájékoztatót (http://www.gyor-
online.hu/kozgyules/admin/dokument/2004.6.15.I_3.doc), de sajnos ezekre a kérdésekre az sem tér ki.


wa                                     2004.06.20 14:34                                       Válasz
Mint a sajtóból értesülhettünk róla, hamarosan átépül a győri Domb utca és környéke. Azt szeretném
megkérdezni, hogy mik a város szándékai a volt tüdőszűrő állomás épületével és az Amadé László utcával.
Ugyanis véleményem szerint ez a terület (h.r.sz. 7070/4, 7070/5, 7071) kiválóan alkalmas lenne egy új helyi
autóbuszvégállomás és forgalmi iroda kialakítására. A Táblabíróság és a Fellebbviteli Főügyészség kiszolgálása
mellett két másik végállomás tervezett áthelyezése is indokolná a lépést.
Adyváros: néhány éven belül megépül a Szauter utca folytatása a Fehérvári útig, melynek következménye a
végállomás áthelyezése lesz: a kérdés, hogy hova. A Praktiker áruház melletti terület kézenfekvő megoldás
lenne, de mivel igen messze esik mind a lakóépületektől, mind a Plaza bejáratától, a buszok várhatóan üresen
fognak elmenni odáig, üzemanyagot és időt pazarolva, feleslegesen terhelve a várhatóan nagy forgalmú
kereszteződést.

Révai Miklós utca: ezt a végállomást valószínűleg a teherpályaudvarra, a Bisinger híd alá fogják átköltöztetni.
Ennek két következménye lesz: a délre és nyugatra tartó vonalak hossza megnő (oda-vissza majdnem egy
kilométerrel!), de ami sokkal súlyosabb: a keleti városrészeket kiszolgáló vonalak legalább egyik irányban nem
fogják érinteni a városközpontot.

Számításaim szerint az Amadé László utcai területen kb. 45x80 méteres terület áll rendelkezésre, amelyen
kényelmesen elférne egy kisebb buszvégállomás. Innen indulhatnának az előbb említett, kelet felé irányuló
járatok (7, 8, 11, 12, 15, 16, 31), valamint néhány déli is. (Utóbbiak esetében mindegy, hogy melyik belvárosi
végállomásról indulnak, a központot mindkét esetben érintik, de mivel az Amadé László utca közelebb van,
célszerű minél többet idetenni.) A Bisinger híd (teherpályaudvar) értelemszerűen a nyugati, továbbá az Amadé
utcába be nem férő déli vonalak végállomása lenne.

A Belvárosban tehát két forgalomirányítást végző végállomás működne: egy a keleti, egy pedig a nyugati
végében. A keleti irányú vonalak végállomása a nyugati, a nyugatiaké a keleti lenne, így minden kelet-nyugati
irányú vonal végigmenne az egész Belvároson! Külső decentrumként megmaradna Marcalváros, ahonnan az
átlós és gyűrűs vonalak indulnának.

Adyváros könnyen nélkülözhető lenne: a vonalak irányítását az új belvárosi végállomások vennék át, kb. fele-fele
arányban. Ugyanakkor a külső szakaszon több, igen előnyös útvonalmódosításra nyílna lehetőség. A 2-es
autóbusz talán legfontosabb feladatát, a város egészségügyi intézményeinek összekötését egy Magyar utca -
Tihanyi Árpád út - Vasvári Pál utca - Szent Imre út hurokban még a jelenleginél is jobban tudná teljesíteni. A 4-es
vonal hurkosításával (a Szauter utcán át) igen sok kilométert lehetne spórolni, míg a 7-es elláthatná a jelenleg
szinte megközelíthetetlen Szabadi utcát és az új köztemetőt. A 14-es Marcalvárosból indulna (Nagy Gábor
levelezőtársunk ötlete nyomán), a 17-es pedig a Kodály Zoltán utca - Ifjúság körút - Földes Gábor utca hurokban
fordulna.

Várom a véleményeket!


Ádám                                   2004.06.08 12:29                                      Válasz
:)) - vicces próbálkozás az önkritika bizonyítására:))
Őszintén remélem a legújabb tervek azok, amelyeket ön ismer kedves WÁ.


wa                                     2004.05.17 19:21                           Előzmény Válasz
OFF. Kedves Ádám, lehet, hogy valóban túl patetikus a stílusom, de nem tudom, hogy ez miért zavarja Önt. A
gőgös, fölényes hangvételt viszont túlzásnak tartom. A legutóbbi üzenetem valóban kicsit erősre sikeredett, de az
azt kiváltó gyalázkodó hozzászólások után (melyeket feltételezem, nem Ön írt, de Ön is olvasott) úgy érzem, ez
volt a minimum. Persze utólag én is úgy vélem, hogy jobb lett volna egyáltalán nem válaszolni rájuk...
Amennyiben a korábbi üzeneteimből tudna olyan idézeteket küldeni (természetesen magánlevélben, ez a téma
nem erre a fórumra való), amelyek az Ön véleménye szerint gőgösek és/vagy fölényesek, örömmel venném,
elgondolkoznék rajtuk. Ha a hozzászólásaimmal bárkit megbántottam, elnézést kérek érte, nem szándékosan
tettem. ON.


wa                                     2004.05.17 19:20                           Előzmény Válasz
Ádám! Ön hol olvasta, vagy hallotta azt, hogy a helyközi pályaudvart akarják elköltöztetni? Azért vagyok rá
kíváncsi, mert én is figyelemmel kísérem a témával kapcsolatos híreket, de az elmúlt években nem hallottam
ilyen tervről. Tudtommal a Frigyes laktanya átépítésének első lépéseként a jelenlegi buszpályaudvar helyén
bevásárlóközpont fog épülni, de annak földszintjén továbbra is ott marad az autóbuszállomás. Az általam leírt
változatot (a Révai utcai végállomás kerül a teherpályaudvarra) a Volán munkatársaitól hallottam néhány hete, és
úgy emlékszem, újságban is olvastam már. (Most csak egy tavaly szeptemberi cikket sikerült találnom, amely a
teherpályaudvarról nem ír, a helyköziről viszont annál inkább: http://www.kisalfold.hu/cikk.php?id=190&cid=65341
Az Ön által ismert terv ennél újabb?)


Megjegyzés                             2004.05.17 10:26                                      Válasz
Nem felvilágosítást kértem arról ami mindnyájunknak világos: hogy kedvezőtlen lenne a vidéki átköltöztetése.
megjegyzés: én is örvendenék, ha Winkler úr visszavenne pátikus, gőgös, fölényes hangviteléből. Ádám
Anonymous                              2004.05.17 10:23                                       Válasz
Rosszul tudja. a vidéki , azaz a helyközi buszpályaudvarról van szó. szerintem is ideális helyen van most.
Többszöri alkalommal tájékoztattak bennünket , GYŐRIEKET arról a tervről, hogy a rendező területét e célra
,,hasznosítják", így viszont elvészik a központi tömegközlekedési csomópont a város szívéből.Egyébkén Ádám.


Winkler Ágoston                        2004.05.13 18:55                            Előzmény Válasz
Tisztelt Ádám(?)!
Tudomásom szerint a vasúti rendezőpályaudvar helyére nem a vidéki, hanem a Révai Miklós utcai _helyi_
buszvégállomás átköltöztetését tervezik. Az igaz, hogy valószínűleg ez lesz az új végállomása a Szigetköz felől
érkező helyközi járatoknak is, de ettől még nem hiszem, hogy gyökeresen megváltozna a Belváros közlekedési
helyzete. Véleményem szerint a délről érkező helyközi járatoknak ideális végállomása a jelenlegi, mivel a
központban van, és mégsem terheli "a város szívét". Ha ezeket is átvinnénk a vasúton (nyilván a Baross hídon,
hiszen egyelőre más lehetőségünk nincs), annak semmi értelme nem lenne, viszont teljes káoszt okozna a
Belvárosban.


Winkler Ágoston                        2004.05.06 18:01                            Előzmény Válasz
Milyen átköltöző vidéki buszmegálló? Erről csak én nem tudok?


Kovács Balázs                          2004.05.04 20:16                                       Válasz

Üdvözlöm a kedves levelezőket, kb. 2-3 év kihagyás után kapcsolódom újra ide vissza . . . Örömmel látom, hogy
rengeteg hozzászólás keletkezett azóta minden témában, illetve, hogy mennyire megszaporodtak a témák:
igyekszem bepótolni a "lemaradásomat" . . .

Amit felvetnék most, nem is csak ide tartozik, lévén, hogy egyrészt az egyetemi építkezési tervek láttán, másrészt
meg a (szerencsémre, újból rendszeressé vált) győri vízparti sétáim tapasztalatai alapján merült fel bennem.
Aggódom azért, hogy a Révfalut Szigettel összekötni tervezett híd mennyire megzavarja majd az Egyetem előtti,
mára már szinte erdőssé zöldült terület, a nagyon kellemes, csendes, nyugalmas Kálóczy tér (azaz liget), és a
csónakházas-sportpályás töltés-sétány jelenlegi hangulatát. Szerintem ezen az említett, a Mosoni-Duna-alkotta
félkörives területen az egyetem campus-jellegét (laza beépítés és maximális parkosítással) lenne szükséges
erősíteni (legyen erre példa egy sor ismert egyetem-kert, belföldön is és külföldön is, egyaránt), s nem
elemberteleníteni ezt egy, a rámpájával e területet pontosan kettészelő, s a tömegével e területre ránehezülő (s a
tervek szerint nyilván forgalmas - hiszen éppen a megkerülhetetlen szükségessége miatt épülő) híd
odahelyezésével. Lehet, hogy elfogult vagyok, de a városnak (a folyópartisága miatt) ez a területete az egyik
legjobb adottságú parkosított része, amit nem így elrontani, s az egységességében ellehetetleníteni kellene!!!

Természetesen nem szándékom a híd (pontosabban egy híd) szükségességét megkérdőjelezni, csak az e
területen való autóforgalom-átvezetést tartom nem jónak!

Amit viszont megláttam (s ami az eddigi távollétem után nekem új volt), hogy az új egyetemi sportcsarnok mögé
épült egy új út is, ami viszont a töltés mellett egy autósparkolóba vész . . . Felmerült bennem, hogy nem lenne-e -
a terület egészének összes érdekét szem előtt tartva - barátságosabb megoldás, ha a tervezett híd erre az új útra
csatlakozna rá??? E partszakasszal szemben, igaz, nem Sziget van, hanem már a Püspökerdő sarka (a Mosoni-
Duna-Rábca-torkolat területe), viszont - amennyire az a partról nézve megbecsülhető volt - éppen a Püspökerdő
Rábca-töltésének tengelye (közben megnéztem egy térképen: tényleg úgy van). Igaz, hogy ennek a
nyomvonalnak nem olyan tökéletes a ráfutása a Szövetség utcára, s a szigeti bevezetése is kidolgozandó (de -
mivel a Rábca már jelenleg is megszűnt "igazi" folyónak lenni a szélesen feltöltött szakasza miatt - szerintem nem
is olyan problémás), viszont olyan területeken lehetne vezetni, amelyek amúgy is fejlesztésre (gyakorlatilag
rehabilitálásra: gondolok itt Sziget hátsó, a Rábca felőli részére) szorulnak. Gondolom, az már eldöntött, hogy
melyik utcák lennének a "fürdővárosíasított" Sziget főutcái, de rákérdezek erre (is) a tisztelt Főépítész úrtól, még
mielőtt folytatnám!

K.B.


Winkler Ágoston                        2004.04.14 19:58                            Előzmény Válasz
Nekem Vízivárosban az tűnt fel, hogy az új bácsai út nyugati végén - a Széchenyi hídtól az első kereszteződésig -
nem épült kerékpársáv. Ugyanakkor a "kerékpárral behajtani tilos" tábla (elvileg) tiltja az autóút használatát! Ez
azért különösen furcsa, mert a Széchenyi hídon és az új út többi szakaszán végig remekül ki van építve a
kerékpárút. E rövid kis szakasz miatt kellene a biciklistáknak jelentős kerülőt tennie a Bácsai út felé? Remélem,
hogy a lakótelep átadására sikerül valódi megoldást találni a problémára.


Winkler Ágoston                       2004.04.03 21:24                            Előzmény Válasz
És ha a Kisalföld Volán fórumának dzeezygex nevű levelezője olvassa ezt a fórumot, őt is erre szeretném kérni.


Winkler Ágoston                       2004.04.03 21:20                            Előzmény Válasz
Szia arrabona, légy szíves küldj egy e-mailt erre a címre: wa197@hszk.bme.hu
Köszönettel: Winkler Ágoston


arrabona                              2004.03.31 08:50                             Előzmény Válasz
Szerintem ez a Marcalvárosból induló 28-as autóbusz meghosszabításával tökéletesen kivitelezhető. Az új
szakaszon
a Kamara/Gárdonyi G. u - "vagongyár IV-es porta" - Kövecses út - Likócs vá. megállókkal.

Marcalváros indul: 6,45 7,05 7,25 12,40 13,10 13,40 14,10
Likócs indul 7,10 7,30 7,50 13,05 13,35 14,05 14,35



arrabona                              2004.03.31 08:48                             Előzmény Válasz
Szerintem ez a Marcalvárosból induló 28-as autóbusz meghosszabításával tökéletesen kivitelezhető. Az új
szakaszon
a Kamara/Gárdonyi G. u - "vagongyár IV-es porta" - Kövecses út - Likócs vá. megállókkal.

Marcalváros indul: 6,45 7,05 7,25 12,40 13,10 13,40 14,10
Likócs indul 7,10 7,30 7,50 13,05 13,35 14,05 14,35



Gyuri                                 2004.03.30 19:38                                        Válasz
Üdv !

Érdeklődnék, hogy a sokszor, talán méltánytalanul kifelejtett Likócs városrésszel mi lesz? Az az árva 8-as busz
az egyetlen...Na, jó talán elég is lenne, de lehetne mondjuk egy "piros 8"-as ami gyorsjárat és nem kanyar be
Kiskútnak-Sparnak, hanem uccuneki 5 perc alatt a belvárosban van - ne adj Isten megy egy kört Baross út -
Kórház-Kiskút vonalon. És vissza. Nem csak a sugaras közlekedés létezik.


Winkler Ágoston                       2004.03.28 19:08                                        Válasz
Örömmel jelentem, hogy kipróbáltam a Bécs-Győr EURegio nemzetközi személyvonatot: a Belvárosból utaztam
Győrszentivánra :) majd busszal vissza. Az odaút kényelmesebb volt... Többek között azért is, mert rajtam kívül
legfeljebb tízen utaztak a hosszú vonaton. Vajon miért csak ennyien? Nyilván két okból: először is, a vonat nem
20 percenként jár, hanem jóval ritkábban, és nem is szabályos időközönként; másodszor, a vasútállomás a
városrész déli határán található: innen még átlagosan fél órát kell gyalogolni hazáig, míg a busz szinte az ember
háza előtt áll meg. És ezt az sem ellensúlyozza, hogy a jegy ára (diákoknak) mindössze 29 Ft.

Néhány éve ezen a fórumon is szóba került a győri elővárosi vasút létrehozásának lehetősége. A vita azzal zárult
le, hogy egyelőre nem lenne elég utas egy ilyen rendszer gazdaságos üzemeltetéséhez. Ugyanakkor a közutak
túlterheltek, a buszok is beszorulnak a dugókba, így a közösségi közlekedést választók is csak késve érik el úti
céljukat.

Úgy tudom, a város távlati tervei között szerepel a Győr-Pápa-Celldömölk vasútvonal bevezető szakaszának a
várostól nyugatra (tehát nem Marcalvárosba!) való áthelyezése. A Győr-Veszprém vonalról pedig azt olvastam,
hogy egyszer már majdnem megszűnt: ez szerencsére akkor nem következett be, de félek, hogy a régen
tervezett MÁV-reform keretén belül sor kerülhet rá.

A vasútnak és az autóbusznak egyaránt megvannak a maga előnyei - a kettőt ötvözni kellene! Én ezt a
következőképpen tenném:
Ha a MÁV valóban lemondana a Gyárváros-Ménfőcsanak és a Gyárváros-Veszprémvarsány szakaszokról,
lehetővé válna helyi és elővárosi szerelvények közlekedtetése a nagyvasúti forgalom akadályozása nélkül. A két
délről jövő vonal a Szentlélek térnél találkozna, majd Marcalvároson keresztül, a jelenlegi GySEV pályán haladva
érné el a főpályaudvart. Innen az Ipari Parkon keresztül Győrszentivánra, vagy a jelenlegi bevezetőszakaszon a
Jereváni útig közlekedhetnének a járatok.

Honnan lenne elég utas? A párhuzamos autóbuszvonalak megszüntetéséből! A buszok más feladatot kapnának:
ezek szállítanák az utasokat úti céljuk (pl. saját házuk, vagy az Ipari Park megfelelő üzeme) és a legközelebbi
vasúti megállóhely között - természetesen szigorúan a vonatok indulásához és érkezéséhez igazodva. Emiatt az
utasok többségének egyszer - esetleg kétszer is - át kellene szállniuk egy másik járműre, de összességében
sokkal gyorsabban célba jutnának, mint jelenleg. Emellett a járatsűrűséget is lehetne növelni, hiszen pl. a gyirmóti
autóbusznak csak a Gyirmót-Ménfőcsanak szakaszt kellene megtennie, ami a mai, teljes vonal hosszának
kevesebb, mint egyharmada. Vagyis ugyanannyi pénzből háromszor olyan gyakran járhatna a 37-es. Egy másik
példa: a Győzelem utcában vasárnap is közlekedhetne autóbusz...

A veszprémi ág a 82-es út melletti településeket önmagában is elég jól kiszolgálná, itt csak néhány helyen kellene
feltáró buszokat alkalmazni. A ménfőcsanaki ág szerepe egészen más. Itt a vonat csak a város határáig
közlekedne, ahol egy nagyobb csomópont jönne létre: ez lenne az összes, a 83-as út felől érkező helyközi,
valamint a sokorói és a koroncói autóbuszvonalak végállomása. Ezzel megkímélnénk az utasokat a 83-as főút
bevezető szakaszának torlódásaitól, miközben ugyanolyan jó kapcsolatokat kínálnánk, mint a mai buszok: a
vonatok kb. fele a főpályaudvar után visszakanyarodna Adyváros felé, másik felük viszont egyből az Ipari Parkba
vinné őket. A távolsági autóbuszjáratok természetesen továbbra is bemehetnének a főpályaudvarra.

A Poór Bertalan út új, Ménfőcsanak dinamikusan fejlődő középső részét (lásd: Mediterrán lakópark) kiszolgáló
megállóhely, míg Ménfőcsanak-felső a végállomáshoz hasonló, de annál kisebb átszállóhely lenne: ez fogadná a
gyirmóti, a győrújbaráti és a Győzelem utcai vonalakat.

Mit kellene építeni? A Szentlélek tér és a Lajta út között mindenképpen felszín alatti vezetésre lenne szükség (a
83-as főút keresztezése, illetve a két Marcalváros közötti kapcsolat megtartása miatt). A nagy forgalom miatt
(csúcsidőben irányonként akár 10 perces járatsűrűség) elképzelhető, hogy a Főpályaudvar-Ménfőcsanak
szakaszon egy második sínpárt is kellene építeni, illetve a fontosabb kereszteződéseket külön szintűvé alakítani
(Pápai út, Királyszék út). A főpályaudvaron sajnos kevés a hely: itt is függőlegesen lehetne terjeszkedni, azaz a
HÉV állomást közvetlenül a vasútállomás (pontosabban az aluljárók) alatt elhelyezni. A Főpályaudvar-
Győrszentiván szakasz kritikus abban az értelemben, hogy ezt egyszerre használnák a MÁV és a győri HÉV
vonalai. Ezek közül természetesen az előbbiek kapnának magasabb prioritást, azaz egyetlen késő gyorsvonat
teljesen felboríthatná a helyi közlekedés rendjét. Emiatt itt is érdemes lenne megfontolni egy új sínpár építését. A
Jereváni út - Szent Imre út - Szentlélek tér szakaszon egyelőre megszüntetném a vasúti közlekedést, a
viszonylag kevés utas és a szintbeli kereszteződések miatt (a Fehérvári útnál már nincs baj, hiszen ott - ha
minden jól megy - egy éven belül megépül a 81-es út felüljárója).

A rendszer sikeréhez természetesen a Volán és a vasút üzemeltetője közötti igen szoros együttműködésre,
valamint közös tarifarendszer bevezetésére lenne szükség. (Pl. a helyi buszbérlet legyen érvényes a vonatokon
is, a város határán belül. A helyközi viszonylatokra is csak egy jegyet ill. bérletet kelljen vásárolni: ez az összes
használt járművön legyen érvényes.)

Mindez egyelőre igen-igen távlati terv, de azért érdemes rajta gondolkodni! Várom a véleményeket,
költségbecsléseket.


Nagy Ádám                               2004.03.14 19:39                                          Válasz
Tiszteletem!

A mai nap kitérőt tettem a révfalusi Víziváros-építkezéshez.
A Rendezési tervben nyílvánvalóan látni ,számolnak az Ipar u. meghosszabbításával épülő híd révfalus
levezetésének tényével és annak a 14-es útba való bekötésének lehetőségével, de a lakópark É-D irányú útjai
keskenyek,kétsávosak. Ha a jövőben átvezetésre kerül a forgalmas 4sávos körút Révfaluba, komoly gondot
okozhat,hogy ott szűken építik be a telkeket- az út kétsávossá válik. Tisztelettel kérem a V.építési Bizottságot ne
feledkezzen meg arról, hogy Győr egyik legfontosabb útjának sorsáról van szó.


Nagyon fontos lenne ez!


Winkler Ágoston                         2004.03.07 20:22                                          Válasz
Néhány hete sétálgattam a győri Szabadi utcában: örömmel láttam, hogy benépesült a környék, sok modern,
többszintes lakóház épült, méghozzá nem csak közvetlenül az út mentén, hanem beljebb is. Ezért lepett meg,
hogy a legközelebbi - autóbuszok által is rendszeresen érintett - megállóhely a Jereváni úton, az utca déli végétől
több, mint 600 méterre található. A 18-as autóbusz végigmegy ugyan az utcán, de csak a házaktól távol, az új
köztemető parkolójában áll meg, és kizárólag hétvégén: akkor is mindössze napi négy alkalommal.
Kihasználtsága ennek megfelelő: ötnél több utast még sosem láttam rajta.

Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs szükség közösségi közlekedésre a Szabadi utcában: nyilvánvalóan lenne,
de a jelenlegi megoldás még a temető megfelelő kiszolgálását sem biztosítja! Az alábbiakban vázolok egy tervet,
amely változtatna ezen a helyzeten.

Az ötlet lényege az, hogy a 4-es vonalat a József Attila utca után Adyváros helyett az új köztemetőhöz kellene
vezetni. A Jereváni út déli részének további kiszolgálására érdekében a busz megállhatna a Szabadi u. - József
A. u. kereszteződésben, majd valahol a Szabadi utca középső szakaszán, végállomása pedig a 18-as vonal
jelenlegi végállomása lenne. Ezzel korrekt módon megoldanánk a temető és az új lakóterület - ideértve a
szomszédos utcákat (Templom, Kárpát, Rózsahegy) is - kiszolgálását, miközben szinte semmit sem vennénk el.
(A József Attila lakótelep északi részét és Adyvárost más viszonylatok is kiszolgálják.)

Ami sajnos elveszne: a József Attila utca nyugati részének a városrész-központtal és a Plazával való közvetlen
kapcsolata. Ennek orvoslására az 5-ös vonalat lehetne módosítani, így: Kismegyer - Szent Imre út - József Attila
utca - Jereváni út - Tihanyi Árpád út - Vasvári Pál utca - Szent Imre út - Szigethy Attila út - Baross Gábor út -
Belváros (és természetesen ellenkező irányban is). Első látásra ez nagy kerülőt jelentene a kismegyerieknek, de
ha jobban
belegondolunk:



        Átszállás nélkül eljuthatnának a József Attila lakótelep központjába, az ott lévő iskolákhoz (Szabadhegyi
         Közoktatási Központ, Kodály Zoltán Általános Iskola), a Plazához, az adyvárosi buszvégállomáshoz és a
         Megyei Kórházhoz.
        A pápai/veszprémi vasútvonalat a Jereváni útnál kereszteznék, ahol - szemben a Szent Imre úttal - nincs
         tolatóvágány, így kevesebbet kellene várakozniuk.
        Ha a Szigethy Attila úttól északra visszaállítanánk az 5-ös régi útvonalát (lásd fent), a Baross híd
         nádorvárosi hídfőjénél hosszú perceket lehetne nyerni. (És ezt nyugodtan megtehetnénk: a Bartók Béla
         úton a 17-es megfelelő sűrűséggel jár, itt felesleges rásegítenie az 5-ösnek!) Így a menetidő csak
         minimálisan nőne.
        Ha már nem lehet átszállásmentes kapcsolatot létrehozni Szabadhegy és Marcalváros között, legalább
         közvetlen (azonos megállóban történő) átszállási lehetőség nyílna a 23-as vonalra a Vasvári Pál utcában
         (jelenleg az adyvárosi tótól kell gyalogolni).




Mennyibe kerülne mindez? A számításokat most nem részletezem: a 4-es vonal rövidítése és a 18-as
megszüntetése csökkentené a költségeket, az 5-ös többe kerülne. A végeredmény: heti 428 kilométer
többletfutás. A 11-es vonal hurkosítása (amit néhány évvel ezelőtt már terveztek) még ezt is bőven fedezné... A
kiadást részben ellensúlyozná az is, hogy a Szabadi utca és környékének lakói közül többen választanák a
közösségi közlekedést (főleg, miután ők szállhatnának fel először).

Ezért ismét megkérdezem: mi akadálya van annak, hogy átépítsék az István király út - Fenyőszer utca
kereszteződést, hogy ott be tudjanak fordulni az autóbuszok?


Winkler Ágoston                        2004.02.06 17:04                             Előzmény Válasz
Egy kis pontosítás korábbi hozzászólásomhoz: a troli nem harmadannyi engergiát használ fel, mint az autóbusz
(bár a visszatáplálás révén valóban kevesebbet) - az energiaköltsége az, ami harmada az autóbuszénak.


Nagy Gábor                             2004.01.30 01:29                             Előzmény Válasz
Már dolgozom egy terven, amiben lehet sokat kötegelni. Illetve kapacitást átrányítani. Már 17 járatból csináltam
14-et :) Sűrűbb követés, csökkenő km. Szép álom, de úgy tűnik, lehet belőle egy-két helyen valami, főleg
Adyvárosban és Gyárvárosban.

A csúcsidőn kívüli pár járat meghagyásával teljesen egyetértek Veled.

A várakozós dolog amgy nem az én ötletem, hanem még régebben vettem a Somlói galuskáktól (Somló volán :) )
Ott a Pápa-Devecser egyébként KV RT buszt várta be a Noszlop-Ajka busz. Aztán ott sincsen túl sok
kommunikáció szerintem... Amúgy meg ha lenne egy központi ingyenesen hívható telefonszám, akkor a lerobbant
busz oda becsörög, és bejelenti, hogy lerobbant. A csatlakozást váró busz pedig vár 2 percet, és utána
megkérdezi a központot, bejelntkezett-e a csatlakozandó busz, h valami. Akkor rögtön esetleg utasítást is kaphat,
hogy menjen az utasokért...

Befelé a dolog triviális, mert ismertek azok a járatok, amelyeken el lehet ezeket a jegyeket fogadni, és ismert az
az egyetlen megálló, ahonnan el lehet fogadni. Kifelé menet már neccesebb a dolog, de ott is csak egy
megállónál kell elfogadni a használt buszjegyet, így azért a visszaélésre tér van ugyan, de nem sok.

Csatlakozás biztosítása... Nem akar... Gyakorlatilag ez nem csatlakozás lenne, hanem a járat meghosszabbítása.

És még egy dolog kellene: hogy az utas esetleg a másik busz érkezéséig a csatlakozandó buszon maradhasson,
ha olyan az idő. Vagy csak esőbeállós megállóban legyen tartva csatlakozás. Szóval szerintem egy egyszerű, és
persze nem ütődöttbiztos gyakorlatilag a kitáplázás és a reklám pénzéből és egy adag menetrendi gányolással
lehetne megvalósítható.

Ménfőcsanak-Marcalváros-Révai... Nos, most jönne a kötegelés... :) Meghagyunk vasárnap 4 buszt 40-esnek. A
többi 40A-22-es. Vagy jelölhejük rögtön 40/22-esnek, és akkor mindenki érti. Esetleg fent 40/22, alul pedig egy
másik táblán az a vonal, ahol éppen jár. Fok Gyemen meg a helyi járatszám, a külső végállomással. Pl. 22
Ménfőcsanak. Vagy 22/40 Ménfőcsanak és kész. Amúgy vasárnap nincs: piac, kórházi szakrendelés, iskola,
szóval tényleg kisebb az igény a Tihanyi Á. útra. Mint ahogy hétköznap esténként is gyakorlatilag alig szed össze
utast a Tihanyin, bár azt nem bántanám.


Winkler Ágoston                        2004.01.27 22:20                             Előzmény Válasz
A csúcsidőn kívüli kötegelt vonalak tervét nagyon jó, és egyben megvalósítható ötletnek tartom! Azt azért hozzá
tenném, hogy a nehezen gyaloglók (pl. idősek) számára 2-3-4 óránként az összes viszonylaton kellene indítani
egy-egy járatot: még ezzel is sokat lehetne spórolni a 30 perces követéshez képest. A törzsvonalakon viszont
tényleg alacsony (legfeljebb 15 perces) követési időt kellene biztosítani, vasárnap is.
Az egymást beváró járatok elve nagyon szép, de itt már több gyakorlati probléma is felmerül. Először is, a
buszvezetők nem tudnak kommunikálni sem a központtal, sem egymással. Ha pl. lerobban a Sárás felől érkező
16A busz, akkor a 11-es hány percig várakozzon rá az egyetemnél (rajta sok, türelmetlen bácsai utassal)?
Másodszor, ha nem akarunk a bérlet nélküli utasoknak többletkiadást, valóban a jegy érvényesítése mindkét
végén módszert kell alkalmazni. Csakhogy a győri jegykezelő készülékek nem írják rá a jegyre, hogy az utazás
mikor és melyik vonalon történt! Így később a buszvezető sem tudja megállapítani, hogy a második utazás jogos
lenne -e. Ezeket a problémákat csak jelentős anyagi beruházással lehetne orvosolni, így a jövőben sajnos nem
várható megoldásuk. A Kisalföld Volán már többször kinyilatkoztatta, hogy helyi járatok között semmilyen
átszállási kapcsolatot nem tudnak és nem is akarnak biztosítani.

A ménfőcsanaki és a marcalvárosi vonalak összekapcsolásáról már számos terv született: ezt állítólag a
ménfőcsanakiak nem hagyják, akik ragaszkodnak a Tihanyi Árpád út közvetlen eléréséhez.


Nagy Gábor                             2004.01.27 19:06                             Előzmény Válasz
Bocsánat, hogy ezt még hozzáfűzöm, de az alábbi csonkos járatkiadást tényleg ki lehet dolgozni, és ha van iránat
érdeklődés, akkor nagyon szívesen megteszem valós adatokkal is, busz-kiadásokkal, végállomási
tartózkodásokkal, satöbbi.
De szerintem az a fontos, hogy ezt hogyan közöljük a néppel! Mert ha odavágunk a megállóba egy 16A járatot,
ami csak a hédervári útig megy, akkor arra nem fog felszállni senki. Vagyis azt bele kell ágyzni a törzsjárat
menetrendjébe, sőt, kifelé menet mégdurvbban fel kell rá hívni a figyelmet.

A tapasztalat szerint a BKV például az utasokat egyenesen hülyének nézi... Nos, ha nem is szép őle, de legalább
úgy hirdeti meg a dolgait, és így végül legalább az okosabbja felfogja, és elmagyarázza a kevésbbé okosaknak.
Ami Győrben megy, az eddig az volt: megírjuk a Kisalföldben, aztán majd rájönnek az utasok... Ez nem megy!!!
Ezért halt be a 30-as, ezért nem használat senki a 28-ast, csak a diákok, akik megoldják a dolgaikat.


Nagy Gábor                             2004.01.27 18:52                             Előzmény Válasz
Hát igen, ezek a kiritkítások elég gányok... Nekem van egy ötletem, de az nagyon durván rugalmasságot igényel
a KV-RT-től, amire, hát, valljuk be, eddig nem volt példa... Gyakorlatilag szerintem arról lehetne szó, hogy
kiritkíjuk a buszokat órás követésre, DE!!!

Ezek mind külterületi, falusi járatok... Közel zseniális járatszervezéssel megoldható lenne, hogy közben az órás
követés felénél járatcsonk közlekedjen egy másik járatig, amiről azonban meghirdetett csatlakozás lene. Vagyis:
16 Sáráspusztán ez lenne kiírva pl. indul: 16:00, [16:30*], 17:00
* jelmagyarázat: Csak Hédervári útig közlekedik, ahol a 11-es autóbusz bevárja. A buszon megváltott jegyet a
másik végén a 11-es buszon is lyukasztani kell.
Hasonlóképpen a 8-as a 14-esre, Gyárvárosban, a 40-es pedig a 22-esre Marcalvárosban!
Összevetve:

Akinek sürgős, annak van fél óránként busza.
Akinek kényelmes, annak van óránként átszállásmnetes busza.
Akinek át kell szállnia, tuti eléri a csatlakozást, mert:
nem kell jelzőbot, lehet látni, ha a 8-as már bent áll. Ha nem, akkor még nincs itt. Vagyis a 8-asnak is meg kell
várnia a csatlakozást. Monjuk egy megahtározott időt kell várni.
Az átszállás nem lenne drágább.
Energetikailag kb. 2 körből lesz 1,5. Ez a 30-percről 40 percre ritkítással megegyezik, mert ott 4 körből lesz 3.
Ami szívás: a forda megszervezése. De ha azt egyszer valaki megcsinálja, akkor az az utasnak nagyon jó lesz.
Legalábbis jobb, mint a 40 perc.

Mellesleg ha másképp nem, akkor még egy megoldás van, legalábbis a 40-esre. Járjon a hétvégén 40 helyett
40A, csak Ménfőcsanak - Marcalvárosig. És legyen az, hogy minden 40-es átszerel hallgatólagosan 22-esbe.
Vagyis elvileg át kell szállni, gyakorlatilag nem, csak várni kell 3 percet. A 40-est ilynkor Marcal adná ki,
méghozzá úgy, hogy ami 40-esként jött be, az csak 22-esként megy ki, illetve a kimenő 40-esbe átszerelő 22-es
előtte olyan volt, ami nem átszerelős volt. Vagyis a 40-es sem lesz örökmozgó hajléktalan (merthogy a 22-es bent
azonnal fordul).


Nagy Gábor                             2004.01.27 18:37                             Előzmény Válasz
Es ez hol olvasható? Bocsi, nem vagyok Győrben... neten nincs fent valahol? Amúgy graulálok a mestereknek.
Bár most hirtelen nem tudom, hogyan lehetne másképp megoldani...

Egy érdekes példát azonban hadd osszak meg Önökkel, Veletek: Toursban, Franciaországban úgy nagyjából
miindenki 6-kor évgez a munkával, sulival, satöbbi, szóval akor megy haza. Toursban amikor kint voltam, a
járatok kb. 80%-a csak a csúcsidőkben közlekedett, vagyis reggel négy órán át, este négy órán át, ekkor azonban
kb. 10 percenként.

Viszont volt egy törzshálózat, ami egész nap sűrűn közlekedett, és végülis lefedte az egész várost. Vagyis az volt
a fő különbség, hogy csúcson kívül valamivel többet kellett gyalogolni az embereknek. Viszont volt éjszakai járat
is, ami két körből állt, amire egy az egyben felfűzték a két várost. A metszéspontból egyszerre indult a két busz,
és egyszerre is ért vissza körülbelül.

Hogy nézhetne ez ki Győrben, egy kis városrészletre lebontva?
Pl: Csúcs idő: Jár a 2-es, a 3-as, a 4-es, az 5-ös, a 19-es, 22-es
Vasárnap: Jár a 3-as, 5-ös, 1-es, 22-es.
Minőségi romlások:
*Zrínyi utca környéke: 3-as busz és a 22-es buszra kell gyalogolni.
*Magyar utca környéke: Nincs a harántoló kettes, városba a sugár irányú járatokhoz ki kell menni (22, 5, 19)
*József Attila utca: nincs 4-es, egy megálló gyaloglás 5-öshöz, 19-eshez vagy 7-eshez.

Viszont 5-ös vasárnap is 20-percenként járna, így a 2-es helyetti 5-ös gyaloglás nem akkora para, satöbbi.

Na, ezt azért csak példának érdemes venni, mert ezen még nagyon sokat kell gondolkodni... Amúgy szerintem
alapvetően Győr olyan, hogy majdnem minden utcában megy busz, és néhol lehetne kötegeket csinálni (hangolt
menetrenddel!, amit Győrben nem ismer a Volán!!!! :((((( ), és akkor a megérné a kicsit nagyobb rágyaloglás, ha
ekkor kevesebbet kell várni.

Köteg-ötletek hirtelen:
31-es ersősítti a 14-est. Nem megy be a szeszgyár elé, Mátyás t-r- Ipar utcán menne, és a 24-es vonalára
fordulna Szentiván felé.
7-es a 23-as vonalán be a városba. Viszont a 14-est, mint a járat, ami harántirányű közlekedést biztosít,
Marcalvárosból indítanám. Ha Adyvárosból megéri járatni, akkor Macalvárosból miért nem lehet forgalom
Gyárváros felé? (Stadion, satöbbi). Esetleg akkor a 23-as indulhat cserébe Adyvárosból. Ezt nagyon át kellene
gondolni, hogy most ami így van, az jó-e, és miért épp így jó, és kinek... Szerintem legyen egy nagy harántjárat,
de az akor rendesen menjen végig, és járjon viszonylag gyakran, hogy érdemes legyn rá várni a város "övénél",
és ne kelljen minden áron a belvárosba menni... Ha meg a 14-est nem hozzák át Marcalvárosba, akkor hangolják
valahogy akár közös megállóval és evárással a 23-assal, mert nyilvánvaló, hogy mindkét járat harántoló járat (is
egyben, amellett, hogy a 23-as É-Adyvárost tárja fel).


tomeg                                 2004.01.27 16:07                                        Válasz
A jobbitó vita mellett ajánlom figyelembe a KIsalföld Volán és a győri közgyűlés kozös produkcióját az újabb
járatracionalizálást február 2-től.
Ami ugyanolyan fű alatt végigment, mint a tavaly április 7-ei.
Divat lett menetrendi időszakon belül módosítani.

14-es hétvégén 30 percenként

40 perces követés a 8-as, 16-as, 40-es vonalon. Ennél utasellenesebb követési időt szerintem nem is létezik.
Ennél már az óránkénti is praktikusabb.

Gyalázatos....


Winkler Ágoston                       2004.01.27 02:14                             Előzmény Válasz
NG: Amúgy ha már troli, akkor a trolit szerintem az állomás elé kellene vinni, kb. ahol a mai taxi állomás van,
némi rendezéssel elfér ott mindkettő egymás mellett. (két járat végállomása, kb két beálló hely, meg 2-4 műszaki
tárolóhely)

Ezt én is így gondoltam, sőt: talán a hagyományos autóbusz-vonalak esetében is érdemes lenne kihasználni ezt
a lehetőséget. Konkrétan azoknál a járatoknál, amelyeknek a Révai utca csak a fordulóhelye (4-es, 22-es és 28-
as vonal). A Szent István út - Jókai u. - Révai u. útvonal ugyanis 437 méterrel rövidebb, mint a Szent István út -
Gárdonyi G. u. - Révai u.: a heti 1130 járaton évente kb. 25 ezer kilométer futást lehetne így megspórolni. (Az
utasok döntő többsége úgyis a Baross-hídnál szokott leszállni, és csak néhányan utaznak tovább a Gárdonyi
Géza utcáig. Utóbbi lehetőséget - Marcalváros felől - a Tihanyi Árpád úti aluljáró megépítése után a 23-as busz
arra terelésével lehetne pótolni.) A megoldás a Révai utca terhelését is csökkentené, a parkolóhelyek elvesztését
pedig ellensúlyozná az addigra megépülő Jókai utcai parkolóház.

Persze mi az a 25 ezer kilométer, amikor egy egyszerű rendelettel idén újabb 285 ezerrel sikerült csökkenteni a
kilométer teljesítményt...
Nagy Gábor                                2004.01.26 20:37                          Előzmény Válasz
Tisztelt Becsi Zoltán úr, tisztelt Bizottsági tagok!

Örömmel olvastam a közlekedési albizottság megalakulásának hírét! Nagyon sikeres munkát kívánok Önöknek!

Én nagyon örülnék, ha ezen a fórumon keresztül lehetne a Tisztelt urakkal kommunikálni, valami hasonló
féleképpen, mint az elmúlt időszakban volt, bizonyos toleranciával a távlatokba mutató, esetleg eléggé eredeti
ötletek, felvetések iránt, és a reálisabbakat pedig esetleg megvalósíthatóság szerint is lennének szívesek
kommentálni, illetve nagyon örülnék neki, ha az Önök ötleteit is olvashatnánk itt a fórumon, amennyire azok
szűkebb nyilvánosságot elviselnek. Szerintem leginkább a tömegközlekedés az a témakör, ami nagyon sok
kreatív megoldást rejt magában, és ahol nem lehet elég sok ötletet összegyűjteni akár egy konkrét probléma
kapcsán is.

Tisztelettel: Nagy Gábor


Nagy Gábor                                2004.01.26 20:16                          Előzmény Válasz
WÁ>Nagy Imre úton lefektetnénk két sínpárt, akkor maradna hely még autós sávnak? Mert ha nem, akkor - ha a
`bliccelők` nem is - de a célforgalom mindenképpen akadályozná a villamosok közlekedését!
NG: A villamosnak 2*2,5m hely kell, jelenleg kb. 1-1 méter maradna az út két oldalán, ez még egy sávnak kevés,
a fákat meg nem szeretnénk kivágni szerintem. Viszont az az egy méter arra pont elég, hogy ha valaki nem tudott
tökéletesen beparkolni a bejárójába, akkor ne vigye el a villamos.

WÁ>föld alatti vezetést elsősorban a vasútállomás és a buszpályaudvar színvonalas kiszolgálása indokolná: a
villamosmegálló közvetlenül kapcsolódhatna a vasúti vágányokat a Városház térrel és a buszpályaudvarral
összekötő aluljáróhoz.
NG: Igen, ez az én álmom is :) Csak egy baj van: ezt normálisan úgy lehetne megvalósítani, ha a villamos nem
csak a talaj alatt, de az aluljáró alatt is menne szintben, vagyis a vili másfeles mélységben menne. Erre azért van
szükség, mert különben max az egyik irány kap közvetlen elérést az aluljáróból. Mert: a villamosnak sokkal
mélyebb aluljáró kell, kb. 3-4 méter. Ha az egyik peronról először le kell menni, hogy aztán föl, mint a Kis
Földalattinál a Deák téren, akkor az nem poén. (Pl. mert a kisföldalattinak a magassága 2 méter csak). B verzió:
egyik vágáyn balról, másik jobbról az aluljáró mellett. Viszont akor a keresztirányú feljárók miatt nagyon széles
lenne a vájat...

Szóval a legolcsóbb földalatti vezetésű pálya akkor van, ha szélső peron van, és egyes mélység, és a
legkedvezőbb az utasnak, ha amikor felér, nem kell átmennie a lámpánál egyik irányba menéskor sem, tehát ha
pl. sétáló övezetbe érkezik. Vagy konkrétan a bszállomás területére.

WÁ>A föld alól a Czuczor Gergely utca vonalában hoznám fel a villamospályát: a néhány éve felújított Baross
utat valószínűleg nem szívesen bontanák fel újra, és a sok gyalogos miatt a villamosok csak nagyon lassan
tudnának itt haladni.

NG: Ez nem para, mert ha valaki a sétálóutcába megy, akkor úgyis csak sétatempóval, eseleg futva megy, de
akkor is <15-tel. Aki meg máshova siet, az előbb leszáll.

WÁ>A vonal a Dunakapu térnél érné el a Duna-partot, amely mentén folytatódhatna az `új belvároson` (Rába
gyár) keresztül, majd - a leendő Ipar utcai hídon át - akár egészen Bácsáig.
NG:Ez az ötlet nagyon tetszik, kérdés, hogy menyi utast vonz az új városrész... Bácsát már nem biztos, hogy
gazdaságosan meg lehetne oldani, mert egyrészt hídon a villamos sokkal drágább (speciális pályarögzítés),
másrészt kisebb a forgalom lényegesen, és a kevesebb lakosság is joban szóródik. De a későbbiekben tényleg
sor kerülhetne erre is, ha arra felé sokat költöznek.

WÁ>A 6 szóló trolibusz itt nyilvánvalóan nem lenne elegendő, további 6 csuklós jármű beszerzése kb. 1 milliárd
forint.
NG:A 22-es jelenleg 35-perces fordulóidővel számolva (ebből kb. 6 perc végállomási tartózkodással) csúcsidőben
7 buszt jelent, a 17-es 40 perc forduló idővel, (ebben kb. uannyi tartózkodással) 8 buszt jelent. A buszok
üzemkészsége 80% szokott lenni, új buszokon, lásd Pécs, 90% körüli. Vagyis 15+2 trolibusz kellene erre a két
járatra. Hozzátenném, hogy Ha a buszoknak a teljes pályán folyamatos az eljutása, akkor mindkét vonalon
nyerhető 5 perc a menetidőn, így egy-egy busz kinyerhető lenne, vagyis 15 busz kellene. Vagyis a
számításaidhoz +1Mrd-ot hozzá kellene adni.

Hozzátenném, hogy fokozatos fejlesztés mellett kezdetben lehete olyat csinálni, hogy pl. a 17-es járaton, ahol
csak 1 órán át van 5-percezés, az erősítést mezei buszok piros 17T táblával adják ki. Amúgy meg szerintem
hamár troli, akkor szerintem legyen zöld-fehér :) Ekkor 22+17 12 csuklós troli.
WÁ>A trolibusz legfőbb hátránya - mint arról korábban már volt szó - az, hogy az autókkal együtt beragad a
dugóba. Tapasztalaton szerint dugó Győrben leginkább a Baross úton szokott lenni, az ettől délre lévő, a vizsgált
vonalak által használt utak - mint Gábor is megjegyezte - elég szélesek. A Tihanyi Árpád úti aluljáró megépítése
után viszont a Baross-hídról ki lesznek tiltva az autók, így a Baross út használóinak száma minimálisra fog
csökkenni. Ugyanakkor a troli kb. harmadannyi (!) energiát használ fel, mint az autóbusz, és egyáltalán nem
szennyezi a város levegőjét.
NG: Alapvetően az összes olyan dolog, ami a villamos előrejutását elősegítheti, felhasználható a troli
előrejutására is. így a troli sáv is(igaz, azért a kavicsok, mint visszataszító erő, az el kell maradjon). Sőt, ha
nagyon jól megcsinálják, akár a mezei buszok is.

mi miatt jó a troli:
1. nagyon dinamikus, ha csurig van uasokkal, akor is kiválóan gyorsul.
2. csendes, halk (ha karban tartják, és nem 35-éves Ziu), környezetbarát (a városon belül - elvégre azáramot
azért valahol megtermelik, de legalább azt nem a városban szívják el az emberek.)
3. Fékezéskor képes visszatáplálni. Ez főleg hegyi troliknál lenne nagyon jó, de síkban is meg lehet vele takrítani
egy 20-30% energiát.

Ami miatt rossz:
1 vezetékszakadás. Azt karban kell tartani, és ilyenkor pótolni kell. Ez azt jelentené, hogy nagyon dinaikusan
kellene kezelni a busz-fordákat. Révaiból, Adyból és Marcalból talán kinyerhető ilyen alkalomra 2-2-1 busz. De
akkor is elképzelhetők más vonalakon járatkimaradások. Mert nekünk nincs piros hetesünk, ahonnan
észrevétlenül el lehetne lopni pár buszt :)
2. Más jellegű fenntartás. Nem is az, hogy más, hanem hogy egy fajta már van, és kellene még egy. De ez csak
egyszer drága. Utána még az infrastruktúrát fenn kell tartani, de a vezetékek karbantartása még nem olyan
bonyolult feladat.

1-re megoldás: Róma új trolija a belvárosban 5 km-en vezeték nélkül fut, akkumulátorról, melyet a külső
szakaszon feltölt magának. Nos, ezt itt is el lehetne játszani, és akkor a belvárosban is mászkálhatna, anélkül,
hogy bántaná a vezeték az emberek szemét. Emellett akkor a terelések is nagyon könnyen megoldhatók
lennének.

Hozzátenném, hogy a troli annyival könnyebben kerüli ki az akadályokat, mint a villamos, hogy egy balra-jobbra
4,5-4,5 méteres mezőben tud mozogni. Tehát ha fél útpálya marad, akkor az elmegy. Szomszéd ucába nem
megy el.

Megjegyzem, hogy a troli és a villamos valahogy népszerű az utasok körében, egyszerűen szívesebben
használják, mint a buszokat. Ez a város megítélésén is nagyot dob. Emellett a több utasnak gazdaságilag is
vannak előnyei.

Amúgy ha már troli:
Lehetne 15-méteres szóló trolikat venni. Olcsóbbak a csuklósoknál, fenntartásban is, viszont Zalás tapasztalatok
szerint az ilyen óriás buszok is jól elmennek elég sok helyen. Ahol meg nem fér el, ott útkorrekciót végre lehet
hajtani (ez főleg egyes jobbkanyarokat érintene., ha a troli a Vasútállomás elől indul, és a Szigethy Attila útra az
evangélikus templomnál kanyarodna (a 17-es), akkor ez nem lenne akadály sem a 17-es, sem a 22-es számára. )


Nagy Gábor                             2004.01.26 19:18                             Előzmény Válasz
Szia Ágoston!

Igen, valahogy elég hasonlóan látjuk a dolgokat :)

Szerintem ha a Szigethy Attila út vonalában elnyesnénk mind a Külső Baross-utat, mind a Nagy Imre utat, esetleg
a Lajta utcánál is, akkor nem tudna átmenni a tranzit forgalom. Ami meg maradna, és a mellékutcákból
kanyarodna be, az a helyi lakosok célforgalma, ami lévén családi házakról van szó, elég minimális. Ez egy 5-
percenként közlekedő villamost nem szabad, hogy zavarni tudjon. Bécsben olyan helyen is van közös pályája a
villamosnak és a az autókank, ahol a villamos mellett van sok parkoló is, és aránylag sok autó is.
Mi van viszont akkor, ha nem villamos, hanem troli? Ebben az esetben a Szigethy Attila utat például el lehetne
úgy vágni a forgalomtól, hogy a trolinak sorompót állítanánk, mind a Nagy Imre útra, mind a Külső Baross útra. A
megállókat teljesen előrevinnénk a lámpáig, aminek semmi akadálya nem lenne, hiszen csak a troli használná a
Sz. A. utat keresztező irányt. A megállóban totyogás alatt a sorompó mindkét oldaon felemelkedhet, most
mindegy, milyen módszerrel, de akár kamera+számítógépes program, ami nagy pirosat keres :). Ekkor a Szigethy
Attila útra itt leég lenne két lámpafázis (átmenő irány, ileltve keresztező irány, a megfelelő gyalogos átjárási
lehetőségekkel). Ha a 17-es trolit akkor itt kötnénk be a hálózatba (K. Baross-Szigethy A. u. Kelet) Akkor is elég
lenne a két lámpa, mert anak a pár trolinak bőven jó lenne a telizöld, a balra kanyarodást megoldják :)
Amúgy ha már troli, akkor a trolit szerintem az állomás elé kellene vinni, kb. ahol a mai taxi állomás van, némi
rendezéssel elfér ott mindkettő egymás mellett. (két járat végállomása, kb két beálló hely, meg 2-4 műszaki
tárolóhely)És akkor lehet majd sétálni az Aradi Vértanúk útján (persze ha a többi járat is elkerülne onnan.)

Amiben nem vagyok biztos, hogy a jelenlegi volán-telep alkalmas lenne trolik kezelésére. Szóval szerintem kellen
egy új troliüzemet létesíteni Marcalvárosban, ott egyrészt van hely, másrészt meg közel lenne a 22-eshez, szóval
az sem gond. Ott elsősorban a napi vizsgálatokat és a tárolást oldanák meg, nagyobb javításokra a troli "eltolna
egy vontatót" a mai garázsba, amennyiben olyan a probléma jellege. Egyébként meg azt is elképzelhetőnek
tartom, hogy akkor már a teljes volántelep kiköltözzön Marcalvárosba, egy nagyobb modernebb telepre, úgyis
elég nagy a helyszűke arra felé...




Winkler Ágoston                        2004.01.19 17:00                              Előzmény Válasz
Szia Gábor!

Nagyon tetszik a terved, én is sokat gondolkoztam már hasonló megoldásokon. Ha a Nagy Imre úton lefektetnénk
két sínpárt, akkor maradna hely még autós sávnak? Mert ha nem, akkor - ha a `bliccelők` nem is - de a
célforgalom mindenképpen akadályozná a villamosok közlekedését! Én arra gondoltam, hogy a Lajta út és a
Szigethy Attila út között a villamosok egyik irányban a Nagy Imre úton, másik irányban a Cuha és a Zrínyi
utcában közlekedhetnének. Így csak egy forgalmi sávot foglalnának el: a másikban maradhatnának az autók,
melyek így nem zavarnák a villamosokat. A Baross-hídnál a föld alatti vezetést elsősorban a vasútállomás és a
buszpályaudvar színvonalas kiszolgálása indokolná: a villamosmegálló közvetlenül kapcsolódhatna a vasúti
vágányokat a Városház térrel és a buszpályaudvarral összekötő aluljáróhoz. Mivel néhány éven belül az egész
környéket átépítik (Frigyes-központ), nem hiszem, hogy - a Baross-hídi vezetéshez képest - lehetetlen célkitűzés
lenne a földalatti szakasz megépítése.

A föld alól a Czuczor Gergely utca vonalában hoznám fel a villamospályát: a néhány éve felújított Baross utat
valószínűleg nem szívesen bontanák fel újra, és a sok gyalogos miatt a villamosok csak nagyon lassan tudnának
itt haladni. A vonal a Dunakapu térnél érné el a Duna-partot, amely mentén folytatódhatna az `új belvároson`
(Rába gyár) keresztül, majd - a leendő Ipar utcai hídon át - akár egészen Bácsáig.

A probléma csak az, hogy megbecsülni sem tudom, mennyibe kerülne ez a vállalkozás :-(

A troliról viszont sikerült becslést készítenem! A Transelektro csoport honlapján olvastam
(http://www.transelektro.hu/hirek_kulfold.asp) a következőket:

`Ünnepélyes keretek között avatták fel a svéd környezetvédelmi miniszter asszony, Lena Sommestad
jelenlétében a Landskronában felépített első svéd trolibusz vonalat, amely minden tekintetben környezetkímélő. A
vonal hossza 3 kilométer és a városon kívülre épített vasútállomást köti össze a városközponttal. A vonalon 3 db
Ganz Solaris Trollino 12 típusú, 12 m hosszú trolibusz közlekedik, szélerőműben termelt villamos energiát
felhasználva. A projektet, amelynek teljes költsége 48 millió svéd korona (kb. 1.4 milliárd forint - WÁ), részben a
környezetvédelmi minisztérium finanszírozta, 12 millió korona értékben.`

Győrben a 17-es és 22-es autóbusz útvonalát lefedő hálózat hossza (a Belvárosban Jókai utcai felőli fordulással,
a Baross-híd és a Szigethy Attila út között közös, Baross úti szakasszal) kb. 6 kilométer, ehhez jön még 1
kilométer a Szigethy Attila úton a Volán telepig.

Számoljunk nagyvonalúan: ha Svédországban 1.4 milliárd forint volt a kb. fele ekkora hálózat, akkor a győri nem
kerülhet többe 2.8-nál. (Lehet, hogy ebben a szélerőművek is benne vannak?) A 6 szóló trolibusz itt nyilvánvalóan
nem lenne elegendő, további 6 csuklós jármű beszerzése kb. 1 milliárd forint. Ez összesen 3.8 milliárd forint.
Ennek a felét uniós pályázaton meg lehetne szerezni, a városnak csak a maradék 2 milliárdot kellene
kigazdálkodnia. Ennyit viszont akár lottón is lehet nyerni! :-) (Ha valamit rosszul számoltam, kérem bátran
javítsanak ki!)

A trolibusz legfőbb hátránya - mint arról korábban már volt szó - az, hogy az autókkal együtt beragad a dugóba.
Tapasztalaton szerint dugó Győrben leginkább a Baross úton szokott lenni, az ettől délre lévő, a vizsgált vonalak
által használt utak - mint Gábor is megjegyezte - elég szélesek. A Tihanyi Árpád úti aluljáró megépítése után
viszont a Baross-hídról ki lesznek tiltva az autók, így a Baross út használóinak száma minimálisra fog csökkenni.
Ugyanakkor a troli kb. harmadannyi (!) energiát használ fel, mint az autóbusz, és egyáltalán nem szennyezi a
város levegőjét.


Nagy Gábor                             2004.01.19 01:19                              Előzmény Válasz
Elnézést kérek, a link kimaradt.
http://hampage.hu/kozlekedes/igyislehet.html


Nagy Gábor                             2004.01.19 00:22                                        Válasz
Tisztelt Németh Iván úr!

Kérem, hogyha ideje engedi, szíveskedjen az alábbi forgalomszervezési észrevételemet akár pár sorban, a
megadott e-mail-címemre vagy ide véleményezni.
Előre is köszönöm!

Tisztelettel: Nagy Gábor



Szeretném javasolni a Nagy Imre út/Szigethy Attila út kereszteződését átalakítani a következő képpen: A Külső
Baross út felől a jobbra kanyarodó sávot busz sávvá kellene alakítani, melyből egyenesen lehet továbbmenni. A
buszsávot külön jelző iránytja, mely a középső sávnál előbb ad zöld jelzést.

Indoklásom:
Csúcsidőben a 22-es busz beál a megállóba, és a kocsisor a megállóban álló busz mellé kerül. A tapasztalat
szerint a busz a HARMADIK lámpafázisra tud csak átmenni. Közben a jobbrakanyarodósáv szinte kivétel nélkül
szabad, mert a jobbra kanyarodók a Zrínyi utcai kórházat délről megkerülik, hogy ezzel lámpát spóroljanak,
vagyis a jobbrakanyarodók gyakorlatilag nem akadályoznák a buszközlekedést.

Megvalósíthatóság:
Két megoldás létezik:
- az egyik, hogy a jobbrakanyarodó sáv előtt lévő terelőháromszöget elvesszük, esetleg a szemközti oldalon is,
hogy a busz a besoroló sávba érkezzen a Nagy Imre úton. lámpatartó oszlopokat ekkor el kell helyezni máshova.
- A középső besoroló sáv hátrébb szedése, hogy egy csuklós busz sávot tudjon váltani a lámpa elején, ekkor
csak azt kellmegoldani, hogy egy busz indító lámpát kihelyezenek. fekete jelzésen fehér BUS felirat.


Nagy Gábor                                  2004.01.19 00:07                                    Válasz
Tisztelt Németh Iván úr, Tisztel olvasók/írótársak!

Szeretném figyelmükbe ajánlani az alábbi linket, mely értékes szemezgetése a mai modern kötöttpályás városi
közlekedésnek, és sok érdekes alternnatívát kínál, ahhoz képest a meglehetősen rugalmatlan nézőponthoz
képest, ami Magyaországon, főleg fővárosunkban eluralkodott.

Ezzel kapcsolatban tennék is egy megjegyzést, egy a 22-es autóbuszt kiváltó villamosra.

A járat Marcalváros II-n és a Lajta utcán nyilván valóan elfér. A Nagy Imre utat pedig egyszerúen
forgalomcsendes utcává nyilvánítanám, ami persze főleg egy a Tihanyi Árpád út folytatásaként létrejött híd, illetve
a forgalomnak a pápai és veszprémi út bevezetőszakaszára való tereléssel lenne megoldható. A Nagy Imre utat a
közforgalomtól úgy metszeném el, hogy a helyi lakosok csak mellékutakon át tudjanak rá befordulni, ezzel a
"bliccelőket" is kizárnám a villamos akadályozásából. A villamos végállomását két féle képpen tudom elképzelni:
1. A baross-híd meerősítése után át a hídon, amit egyébként akkor csak a buszok és a villamos vehetne igénybe,
az autók az új hidat használhatnák, és a villamos a sétáló utca felé venné irányát, és a Rába Szálló előtt
fejvégállomásban végződne, vagy akár végigmehetne a sétálóutca egy részén is. Ez egy nagyon nyugati
megoldás lenne. Ezen felül a 17-es busz is használhatná a 22-es vonalán menő villamos pályáját a Szigethy
Attila úttól. Ez a villamos a Kodály Zoltán úton és a Szigethy Attila úton elférne.

Ha a Baross-hídra nem akarnánk ráereszteni a villamost, akkor egy föld alatti elvezetést javasolnék, a villamos a
forgalomcsendesített Nagy Imre úton a Hunyady utca magasságában mene le a Föld alá, és átmenne a vasút
alatt, majd a Baross híd jobb oldalán a város felőli oldalon végállomásozna a föld alatt. villamos lejárója mellett
egy sávban lejöhetnének a Baross-híd déli oldaláról a balra kanyarodni vágyó buszok.


Bécsi Zoltán                                2004.01.17 17:25                                     Válasz
Üdvözlök mindenkit!

A KÖABI megtartotta második ülését. Elnöknek Eredics Gergely képviselőt (MSZP) választották, aki végzettségét
tekintve közlekedésmérnök.
A bizottság az ülésen a problématérkép összeállítását kezdte meg.
Döntés született, hogy a tél végén-tavasz elején megkíséreljük egy asztalhoz ültetni az összes olyan céget,
hivatalt, akiknek a tevékenysége (javítás, útfelbontás, stb.) hatással lehet az esetleges torlódásokra, dugókra.

Bécsi Zoltán


Bécsi Zoltán                                2003.12.10 22:26                                     Válasz
Kedves Mindenki!

Örömmel értesítem e fórum látogatóit, hogy megtartotta első - igaz még csak alakuló - ülését Győr MJV
Önkormányzatának közlekedési albizottsága.
A jövőben szeretném az ülésekről e fórum segítségével is tájékoztati az érdeklődőket.

Tisztelettel:
Bécsi Zoltán
SUBI elnök


Komszomol                                   2003.11.13 23:30                          Előzmény Válasz
A KOMSZOL-lal nincs mit tenni...Hallottam, a főnöktől is rettegnek, de még az önkorm is a zsebében van.
Jellemző: ha felhívod az ügyfélszolgálatot, hogy panaszkodj, azt mondják: írj a főnöknek...
Még ők sem merik a panaszokat átadni?????

Le a komszollal !


Winkler Ágoston                             2003.11.09 15:42                                     Válasz
Néhány kérdésem lenne a helyi autóbuszvonal-hálózat fejlesztésével kapcsolatban. Mi szükséges hozzá, illetve
mikorra várható...

1. A Zöld utcai autóbuszforduló megszüntetése és az ott található megálló áthelyezése a Zöld utca déli oldalára.
Ezzel az utasok kb. 1 percet, a Volán hetente kb. 90 kilométert spórolna meg.

2. Az István király út és a Fenyőszer utca kereszteződésének átépítése úgy, hogy a 11-es autóbusz
hurokjáratként közlekedhessen az Ergényi lakótelepen - ahogyan azt két évvel ezelőtt meg is hirdették a
menetrendfüzetben! Ezzel a Volán hetente kb. 716 kilométert spórolna meg.

3. Az Új sor és a Fő utca átépítése úgy, hogy a 13-as autóbusz hurokjáratként közlekedhessen Pinnyéden. Igaz,
ez nagy munka lenne - néhány fénykép a helyszínről -, viszont a 2017-re tervezett Víziváros (dél) - Belváros -
Újváros - Pinnyéd viszonylat is használná. Ezzel a Volán hetente kb. 157 kilométert spórolna meg.

4. A Mécs László utca déli részén megállóhely létesítése, melyet a 33-as viszonylat használna. Ezzel egyszer
már foglalkozott a közgyűlés: lásd a jegyzőkönyvet. A szükséges 5 millió forintot akkor sajnos nem szavazták
meg. Az útvonal módosítása bekapcsolná Marcalváros déli részét a közösségi közlekedésbe, és némileg pótolná
a tavaly áprilisban szinte teljesen megszüntetett 28-as viszonylatot. Ezen kívül a vonal rövidebbé válna, így a
Volán is spórolna rajta.

Az így megtakarított pénzen...

5. A 17Y autóbusz a 19-es útvonalán körbemehetne a József Attila lakótelepen, átszállásmentes eljutási
lehetőséget biztosítva a lakótelep keleti részén élő egyetemistáknak. Ez hetente mindössze 12 kilométert
jelentene.

6. A 7-es autóbusz elmehetne a Munkácsy Mihály utcáig, bekapcsolva a hálózatba a város nyugati kapuját
(tűzoltóság, Pártok Háza, Kisalföld, Hild József SZKI, Kazinczy Ferenc Gimnázium, Jedlik Ányos SZKI, TIT,
MTESZ, Megyei Mérnöki Kamara). Ez hetente kb. 183 kilométer többletfutást igényelne.


SzGy                                        2003.11.07 08:38                                     Válasz
EZ MÁR SOK(K) !
Tegnap a reggeli csúcsban szedték ki a növényeket, ma pedig a reggeli csúcsban "lobogózták" fel a Révfalusi
hidat. Tetézve az így is nagy dugót ! Ki az a barom aki ezt szervezi ????
Kérem kedves illetékes, aki itt jár, hogy Ön találja meg a felelőst, mert :
1. ez a város problémája (a városlakóknak okoz gondot)
2. a város vezetést anyázzák reggel a gépkocsiban ülők
Önöknek valamit lépniük kell, mert ekkora dilettáns bandát nem szabad fizetni !


SzGy                                        2003.10.03 09:16                          Előzmény Válasz
Én elmegyek a Komszol Kft felé, ha valaki megadja az illetékes elérhetőségét. Köszönöm


Németh Iván                                 2003.09.25 21:42                                    Válasz
Pénzes Péter, nagy tudású kollégám ez év nyár elején bekövetkezett halála óta nem sikerül közlekedési
munkatársat találnom; a jelentkezőknek vagy nincs elegendő szakismerete, vagy olyan jövedelmet kérnek, melyet
az önkormányzat a jelenlegi jogszabályi lehetőségek között nem tud megadni. Talán a fórum látogatói is
tudnának segíteni egy a nagy kihívásokat kedvelő, elkötelezett, hivatástudattal rendelkező jelentkező
megtalálásában.

Több hozzászólásra válaszként:
A fenntartható városfejlődéssel, (városi) közlekedéssel kapcsolatos általam ismert szakirodalom (például:
http://europa.eu.int/eur-lex/en/com/wpr/2001/com2001_0370en.html) szerint a fenntartható városfejlődést
eredményező intézkedések a következők; relatív nagy laksűrűség, külterjes fejlődés lehetővé tétele csak nagy
kapacitású tömegközlekedési vonalak mentén, tömegközlekedés előnyben részesítése, egyéni gépjármű-
közlekedés önkorlátozáson és szabályozáson alapuló visszaszorítása. Ilyen intézkedésekkel ismereteim szerint
több elsősorban nagyobb európai városban sikerült javítani a közlekedés általános színvonalát. (Hogy ne
menjünk messze Bécset a legjobb példák között emlegetik.) Sajnos az ilyen típusú intézkedéseknek -
álláspontom szerint - vagy nincs meg a lakossági, ezért politikai támogatottsága sem, vagy nincs meg az anyagi
háttere. Tisztelettel várom a fórum résztvevőinek a fenntartható városfejlődés reális győri megvalósítására
vonatkozó, átgondolt javaslatait.

Az önkormányzat néhány éve készíttetett a troli közlekedés lehetőséágeire vonatkozó tanulmányt. Sajnos akkor
még nem készült elektronikus verzió, így az érdeklődők csak irodánkban tudják elolvasni előzetes
időpontegyeztetés után. Véleményem szerint a beruházás igényes, kötöttpályás tömegközlekedés is csak akkor
tud hatékony lenni, ha a önálló pályán haladna. A busz közlekedés színvonala is javítható lenne a hálózat
fejlesztésével még önálló, folyamatos buszsávok nélkül is; már a 80-as évek végén voltak sikeres példák arra,
hogy az általában szűk keresztmetszetet jelentő csomópontokban hogyan lehet intelligens eszközökkel a
tömegközlekedési járműveket előnyben részesíteni. (Pénz ehhez is kell.)

Az utak túlnyomó része állami vagy önkormányzati tulajdonban van. A költésgvetési szervek (állami vagy
önkormányzati) éves költségvetési gazdálkodása és a közbeszerzés kötelező volta miatt az egy éve alatt
elvágezhető munkák általában nem tudnak nyár előtt elkezdődni.

Az egyéni közlekedés korlátozásának vilagszerte alkalmazott, hatékonynak tartott módszere a parkolás
korlátozása vagy fizetővé tétele. (Magas járdaszegély vitathatalan hiba, észrevételeiket javaslom a
parkolórendszer fenntartásáért felelős KOMSZOL Kft. felé direkt is megtenni.)


girasoles                                   2003.09.11 18:10                          Előzmény Válasz
Hát talán az, aki azért nem építtet több parkolóhelyet (pl. egy plaza mellé), mert az túl nagy forgalmat vonz vagy
az, aki agészen érdekesen értelmezi a fenntartható fejlődés elméletét a városi közlekedéssel összevetve.


lakos                                       2003.09.10 08:16                          Előzmény Válasz
Egyetértek az előttem szólóval !!! Bicskanyitogató !


SzGy                                        2003.09.09 21:55                                    Válasz
Aki hallja adja át !

Kezd betelni a pohár...Ki az a barom, aki iskolaszezonra tesz egy útfelújítást??? Egy ilyen városban, ahol amúgy
sem lehet közlekedni?
Ki az az ostoba, aki szerint az európai mércével is drága parkolói díj kedvező hatással van a belváros forgalmára
(no meg a város bevételeire...)?
Most meg fizetős lett a Golden Ball - Kazinczy "félig járdás" parkoló ! 15-18 cm-es, éles járdasarokkal! Csak
terepjárósoknak? Vagy, ha bemutatom a parkolójegyem, akkor fizetik a felni és gumijavítási költségeimet? Én
nem tudom, hogy mikor volt változás az illetékes körökben, de itt az ideje ! Balogh úr ! Lobbizzon pénzért és ne
sarcoljon értelmetlen és dühítő intézkedésekkel !

Győr=katasztrófa !
tomesz                                      2003.09.03 18:55                          Előzmény Válasz
A villamos kialakításra alkalmatlan az úthálózatunk, ez egyértelmű. A trolinak (magad le is írtad) éppúgy a
szintbeli, nem elválasztott forgalommal kell együtt haladni (araszolni) ezért írtam, hogy *alkalmatlan*. Egy
közlekedés mérnök-közgazdászt kellene megkérdezni villamos ügyben, de gyanítom, hogy nem tudna egy
összeget mondani. Ellenben, ha több szakembert kérdeznél meg, rendkívül nagy lenne a szórás a válaszok
tekintetében. Egy régebbi hozzászólásomban azt írtam, hogy EU-s támogatást sem kapnánk, és ezt nem
értetted! Ez azért van, mert az EU-s támogatásokhoz 40-60% önrésszel, ill. olyan beruházási és
megvalósíthatósági tervek kellenek, melyeket még egy mai magyar önkormázat *nem tudna* produkálni. Ennek
konkrétan utána lehet nézni!


Winkler Ágoston                             2003.09.03 18:33                          Előzmény Válasz
Németh Iván úr néhány hete feltett egy elég részletes tanulmányt a közösségi közlekedés fejlesztéséről a
kapcsolódó anyagok közé. Nem tudom, olvastátok -e már. A szerző szinte kizárólag a jelenlegi buszhálózat
fejlesztését javasolja - a tervezett útépítésekkel összhangban - , troliról és villamosról említést sem tesz.
Kötöttpályás közlekedés címén azt vizsgálja, hogy a jelenlegi (és a leendő marcalvárosi) vasútvonalakon
megérné -e helyi járatokat üzemeltetni, és persze bebizonyítja, hogy nem (ezt én sem kétlem). Ugyanakkor új
vonalak építését fel sem veti, melyen csodálkozom. Trolivonalat - kis túlzással - bárhol lehetne építeni, igaz,
ennek megvan a hátránya is: szemben az elválasztott pályán közlekedő villamossal, a troli ugyanúgy a torlódások
áldozatául esik, mint az autóbusz. De az új városrészekben - és néhány meglévő út mellett is - a
villamospályának is lenne hely! A probléma szerintem kizárólag a pénz hiánya. (Tomesz utolsó mondatát nem
értem. Mi alkalmatlan?) Valaki meg tudná nekem mondani, hogy kb. mennyibe kerülne egy troli- (pl. a 17-es)
vagy egy villamosvonal (pl. Városháza - Víziváros, Ipar utca) kiépítése? Érdekelne.


Tomesz                                      2003.09.03 10:24                          Előzmény Válasz
Úgy tudom, hogy a 70-es évek végén már felvetődött egy ilyen ötlet, mikor a vidéki városokba (Szeged,
Debrecen) is kiépítettek troli vonalakat. Az akkori ötlet milyen szintig jutott nem tudom, de ezen a fórumon is
elhangzott illetékesektől, hogy a közúti tömegközlekedés fejlesztése nem ez irányba fog haladni (hosszú távon
sem). A mai győri közlekedési rendszer alkalmatlan egy felszíni kötöttpályás (trolis és villamosos) rendszer
kiépítésére.


Tomesz                                      2003.09.03 10:22                          Előzmény Válasz
Úgy tudom, hogy a 70-es évek végén már felvetődött egy ilyen ötlet, mikor a vidéki városokba (Szeged,
Debrecen) is kiépítettek troli vonalakat. Az akkori ötlet milyen szintig jutott nem tudom, de ezen a fórumon is
elhangzott illetékesektől, hogy a közúti tömegközlekedés fejlesztése nem ez irányba fog haladni (hosszú távon
sem). A mai győri közlekedési rendszer alkalmatlan egy felszíni kötöttpályás (trolis és villamosos) rendszer
kiépítésére.


Bécsi Zoltán                                2003.09.02 20:49                          Előzmény Válasz
Winkler úr, Tomesz

Gondolkodtatok már troliban? Létezik egy megvalósíthatósági tanulmány az esetleges győri trolivonalakról a 22-
es, a 17-es 14-es és a 23-as nyomvonalán. Alternatívaként elfogadható a villamos helyett?


Németh Iván                                 2003.07.15 13:47                                     Válasz
A Lajta utca átépítésének tanulmánytervét lásd a kapcsolódó anyagok között.


Winkler Ágoston                             2003.06.25 00:08                                     Válasz
Az alábbi levelet a Kisalföld Volán Rt. részére írtam, most a Fórum olvasóival is megosztom.

Tisztelt Kisalföld Volán!

Mint a 19-es autóbusz rendszeres utasa, szeretném leírni néhány észrevételemet a vonal hurkosításával
kapcsolatban. Úgy látom, az emberek hamar hozzászoktak a változáshoz, én még senkit sem hallottam
panaszkodni miatta. (Pedig azok, akik korábban az Erfurti út keleti részéről a Zöld utcai bölcsőde és óvoda, illetve
a Kodály Zoltán Általános Iskola felé utaztak, joggal tiltakozhatnának.) A hurok középső szakaszán (Zöld utca,
Szőnyi Márton utca) - érthető okokból - most jóval többen utaznak, mint eddig: ez egyelőre nem okoz gondot, de
félek, hogy ősztől szokatlanul nagy lesz itt a zsúfoltság. Az intézkedés legszomorúbb következménye
egyértelműen az, hogy a buszok Zöld utcából való stabil, menetrend szerinti indulása megszűnt. A 12 perces
Révai utca - Zöld utca menetidőt a járművek csúcsidőben nem tudják tartani, és míg a késést korábban a
lakótelepen - a most megszüntetett szakaszon - be tudták hozni (ezen kívül a végállomáson is volt 2 perc
várakozás, így a járatok szinte mindig pontosan indultak vissza) - most gyakran 5-6 percet is késnek. Este pont
fordított a helyzet: a busz kb. 10 perc alatt megérkezik, majd - hiába a kiépített várakozóhely és a menetrend -,
*azonnal* továbbmegy, a menetrend szerinti időpontnál akár 3 perccel korábban. A két probléma közül ez utóbbit
könnyen orvosolni lehetne: a fordulóban meg kellene várni a menetrendben szereplő továbbindulási időpontot.
Feltételezem, azért döntöttek másképp, mert az utasok türelmetlenkednének a várakozó autóbuszon (pedig még
így is 16 perc alatt eljutnának a legtávolabbi megállóba: ez régen is pontosan ennyi idő volt!). Persze azt is
megértem, ha ezen a gyakorlaton nem kívánnak változtatni, erre az esetre viszont van egy másik javaslatom.

A 19-es busz jelenlegi útvonalában teljesen felesleges - mi több, idegesítő - a forduló jelenléte. Ha az ott található
buszmegállót áthelyeznék a Somogyi Imre utca 25. számú ház mellett található kiépített öbölbe (!), a buszoknak
nem kellene megtenniük ezt a tökéletesen értelmetlen kört naponta 72, hetente 455 alkalommal. Ezzel még
tovább csökkenne a menetidő (kb. fél-egy perccel) és a kilométer-teljesítmény (járatonként kb. 200 méterrel,
hetente kb. 90 kilométerrel! - sok kicsi sokra megy :) Az innen származó nyereségből módosítani lehetne a 17Y
útvonalát is, hogy ez se használja a fordulót, hanem a 19-eshez hasonlóan körbemenjen a lakótelepen (ez csak
heti plusz 12 km lenne, és sokkal kényelmesebbé tenné a lakótelepről az egyetemre történő utazást). A városnak
természetesen át kellene helyeznie a fedett várót az új helyre, viszont cserébe felszabadulna a buszforduló teljes
területe, melyen akár egy új társasházat is építhetnének, tovább növelve az említett autóbuszok potenciális
utasainak számát. A megálló így néhány embernek természetesen messzebb lenne, mint most (maximum 100
méterrel), a többségnek viszont nagyjából ugyanannyit kellene gyalogolnia. Még szerencsésebb helyszín lenne
az új megálló számára a jelenlegi fordulóval pontosan szemben, a Zöld utca 4-6. számú ház előtt található rész
(itt viszonylag hosszú szakaszon nincs autóbejáró), bár ennek kiépítése kicsit költségesebb lenne: a leendő
várakozóhelyet jelenleg fű borítja, ezt le kellene betonozni (és itt öböl sem alakítható ki, bár ez szerintem nem is
feltétlenül szükséges).

Az útvonal módosításával az egész közlekedés gördülékenyebbé válna a Zöld utcában, kérem javaslatom
megfontolását.

Üdvözlettel:

Winkler Ágoston


Winkler Ágoston                              2003.06.17 02:51                          Előzmény Válasz
Valóban, a városháza mögé fejállomást képzeltem, méghozzá a kevés hely miatt csak egyvágányost (a két
sínpár a Baross-híd alatt, vagy még azelőtt egyesülne). Ha nem kívánnánk itt egyszerre több szerelvényt is
várakoztatni (ez megfelelő menetrenddel megoldható), ez elég is lenne, és így tényleg csak a parkolósáv,
valamint a - meglehetősen széles - gyalogjárda *egy részét* kellene feláldozni. A gépjárműforgalom mindkét
irányban megmaradhatna, ugyanabban a két sávban, ahol most is van. A Baross-hídtól keletre a Révai utca
négysávos (és a Fehérvári útig tartó folytatást is így kellene méretezni): ebből két sáv lenne a villamosoké, kettő
pedig az autóké (itt is irányonként egy-egy). A villamos- és a közúti pályát ezen a szakaszon teljesen el lehetne
választani, az autók és a villamosok nem zavarnák egymást. Vagy szerinted ennél nagyobb kapacitású utat
terveznek ide? Azt én sem tudom, hogy a Baross-híd alatt elférne -e a felsővezeték: ezt mindenesetre a lehető
legdélebbi ponton (a jelenleg a posta által elkerített kis területen) lenne érdemes megvizsgálni. Ha nem, akkor a
végállomás lehetne a Baross-híd keleti oldalán, a Bisinger sétány mellett (szintén fejállomás).

A terv közlésétől természetesen nem várom azt, hogy már holnap elkezdik lefektetni a villamossíneket :) csupán
arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ha mi most ugyanolyan sűrűn beépítjük ezeket a területeket, mint
ahogyan elődeink tették a jelenlegi városrészekkel, gyerekeink akkor sem fognak tudni oda villamospályát építeni,
ha erre nekik meglesz a szándékuk és a pénzük is.


tomesz                                       2003.06.16 12:18                          Előzmény Válasz
Nem kötözködés, de (amit írtál, az önmagában nem rossz elképzelés) a kialakítandó új városrész azt hiszem,
közép távú terv. Így a végleges 'felépülése' nem megy pár év alatt. Talán gyerekeink is beleszólhatnak még :-)) a
végleges kialakításokba! Nem a kötöttpályás közlekedés ellen vagyok, de a mai és a közeljövőbeli infrastruktúra
kialakítását nagyságrendekkel megnövelné a villamosvonal kialakítása. A terved szerint a városháza mögötti
részen lenne a végállomás (fej, vagy hurok? bár méreteket ismerve csak fejállomást lehet elképzelni). Így innen a
gépjármű forgalmat mindenképp ki kellene tiltani. Így a Révai utca (mai autóbusz decentrum) egyirányúvá (a
fehérvári út felé) kellene tenni, vagy teljesen kitiltani innen is a gépjármű forgalmat. Hiszen ezen a részen a
majdani villamossíneken kívül csak kb 20 garázs található, ahová 'céljáratként' az oda tartozó autókat be lehet
engedni. De sokkal nagyobb a probléma a városháza mögötti területen, hiszen hivatalok (Posta, Polg.mesteri
Hivatal stb) vannak. Az ide érkező autókat csak a belváros felé (itt már amúgy is nagyon nehezen lehet parkolni),
vagy a nádorvárosi oldalra kell kivinni. Ez utóbbi, viszont aránytalanul messze kiesik. Nem tudom, hogy a Baross-
híd belvárosi része alatt elfér-e egy felsővezeték? Pláne kettő egymás mellett!


Winkler Ágoston                          2003.06.15 22:11                             Előzmény Válasz
Tomesz, köszönöm az információt, utána fogok nézni. Kíváncsi vagyok, hogy milyen lenne ma Győr, ha akkor
megépül az a villamosvonal. Lehet, hogy már évtizedekkel ezelőtt megszüntették volna – ugyanúgy, mint sok
más városban –, de az is elképzelhető, hogy hagyományt teremt, és Adyváros illetve Marcalváros közlekedését
már eleve így oldották volna meg. Vízivárosról (és ismét felhívom rá a figyelmet: én a DÉLI partról beszélek, nem
az északiról, melyet sajnos ugyanezen a néven szoktak említeni) Németh Iván főépítész úr azt írta, hogy kb. 15-
20 ezer lakosa lesz, ami azért nem kevés. Továbbá, ha az új városrész valóban a Belváros folytatásaként, azaz
központi, és nem perem-jelleggel épül (kishajó-kikötővel, különféle intézményekkel, hivatalokkal és üzletekkel,
mint például az aktuális hírekben is szereplő ECE bevásárlóközpont), nem csak a városrész lakóit kell majd
ideszállítani, hanem a más kerületekben élőket is. A beruházás valóban hatalmas költségekkel járna, de
véleményem szerint, ha a beruházó képes felépíteni egy húszezer lakosú városrészt, akkor – természetesen az
önkormányzat részvételével – egy villamosvonal sem jelenthet neki problémát :) Uniós támogatást miért nem
kapnánk?


tomesz                                   2003.06.15 17:34                             Előzmény Válasz
Egy ici-pici kis helyi történelem (a levéltárban utána lehet nézni, de ajánlom Jászberényi tanárnő megkeresését)!
Győrben közvetlenül az I. világháborút megelőzően már papíron (sőt talán már itt-ott le is lett fektetve) létezett
egy Újváros és a mai Gyárvárost összekötő (kelet-nyugat irányú) villamos terve! Akkoriban a Kossuth utca Győr
kereskedő utcája volt, viszont a város keleti része meg a gyárak, üzemek, ill. a munkásnegyedek városrésze. Az
akkori városvezetés és az akkoroi kereskedelmi kamara (tehát a magántőke is!!!) hathatós hozzájárulásával
születhetett meg a villamosvonal terve! Sajnos a háború közbeszolt, így a beruházás félbemaradt, és a
villamossíneket az ágyúgyárral együtt 1920-ban, vagy 1922-ben a románok elvitték! A háború után a városnak
kisebb-nagyobb gondja volt, mint villamospályát építeni. De az emlék, az "1" buszjárat ennek az "állít emléket". A
mai viszonyok között egy villamosvonal kiépítésének lehetősége nagyon irreális, beruházás igényes, még uniós
támogatást sem nagyon kapna! Más, alternatív környezetbarát tömegközlekedési eszközökben (gáz buszok)
kellene gondolkodni! A Vizivárosról annyit, hogy biztosan nem lenne olyan léptékű ez az agglomeráció, mint
Adyváros (~30.000 fő), vagy Marcalváros! Ennél fogva a helyi tömegközlekedésben biztos, hogy nem súlyoz
jobban, mint a mai 11-es vonal (legfeljebb kisebb vonalmódosítás, vagy járat sürítés):


Winkler Ágoston                          2003.06.11 01:08                                        Válasz
Sajnálatosnak és egyben meglepőnek is tartom azt, hogy Győrben a mai napig nem épült egyetlen villamosvonal
sem, sőt ez a jelenlegi tervekben sem szerepel. Ez utóbbi valamelyest érthető is: a belső városrészek sűrűn
beépítettek, az utcák pedig éppen olyan szélesek, hogy kielégítsék a közúti forgalom igényeit. Önálló
villamospálya kialakítására tehát nincs lehetőség: a síneket csak az autós sávban lehetne elhelyezni, amelynek
nem sok értelme lenne, a kéreg alatti vezetés pedig nagyságrendekkel megnövelné az esetleges beruházás
költségeit. Így ha az adyvárosi 17-es, vagy a marcalvárosi 22-es autóbuszt szeretnénk környezetbarát, gyors és
megbízható közlekedési eszközzel helyettesíteni, komoly nehézségekbe ütköznénk. Ugyanakkor a város óriási
léptekkel fejlődik: mint arról a Városi Hírek májusi különszáma is beszámolt, Győr hamarosan két vadonatúj
városrésszel gazdagodik a Belvárostól keletre, a Mosoni-Duna északi és déli partján. Az alábbiakban javaslatot
szeretnék tenni a Belváros, valamint a déli parton, a Rába gyár területén építendő Víziváros - vagy Bécsi Zoltán
úr javaslata szerint Benedekváros - villamossal történő összekötésére.

A belvárosi végállomás a Révai Miklós utcában, a városháza mögött, a posta előtti téren lenne (a jelenlegi
parkolósáv helyén), közvetlen kapcsolatot biztosítva a vasútállomással és a helyközi autóbusz-pályaudvarral. A
villamosok átbújva a Baross Gábor-híd alatt, a Révai Miklós utca déli oldalán haladnának kelet felé. Ez a két sáv
kizárólag az övék lenne, mivel az autók az addigra elköltöző autóbusz-végállomás jelenlegi területén, az északi
oldalon közlekednének. Ugyanilyen módon folytatódhatna a Révai Miklós utca egészen a Fehérvári útig, a
jelenlegi teherpályaudvaron keresztül. A villamosok ennek megfelelően érintenék az új belvárosi helyi autóbusz-
decentrumot is, átszállási lehetőséget kínálva valamennyi városrész irányában. Talán ez a terület lenne a
legalkalmasabb a villamosgarázs elhelyezésére is. A Fehérvári utat elérve - nagyjából az Interspar áruháznál - a
vonal a jelzőlámpás kereszteződésben észak felé kanyarodna, és a Fehérvári út keleti oldalán haladna tovább -
akár a jelenlegi síneket használva! Ezek ugyanis éppen a Rába gyár felé vezetnek, illetve a hamarosan szintén új
- nem ipari - funkciót kapó gabonaraktárhoz. A Budai úti kereszteződés után a vonal a Vas Gereben utca keleti
oldalán folytatódna, egészen a Rákóczi Ferenc utcáig, ahol is elágazna: nagyjából a jelenlegi iparvágányok
vonalán haladna egy sínpár kelet felé - a leendő lakótelep déli részén -, egy másik pedig tovább északi irányban,
majd - a budapesti 2-es villamos példájára - a Mosoni-Duna partján, a lakótelep kiépülésével párhuzamosan
egyre keletebbre, egészen az Ipar utcáig. A két vonal itt újra egyesülne, és dél felé folytatódna az ETO stadionig,
sportesemények alkalmával lehetőséget biztosítva akár különjáratok indítására is a városközpont és a helyszín
között. A dunaparti vonalat igény esetén nyugati irányban is ki lehetne építeni a Móricz Zsigmond rakparton, a
Dunakapu térig, akár a gabonaraktárhoz vezető iparvágányok felhasználásával.
Véleményem szerint a fenti útvonalon a jelenlegi beruházási tervekkel összhangban álló, a közúti forgalomtól
szinte teljesen elválasztott, két vágányos villamospálya lenne kiépíthető. Megvalósításával európai módon
oldhatnánk meg az új városrész közösségi közlekedését, régi győri álmokat valóra váltva (lásd a Koktél című
folyóirat aktuális számának 33. oldalán található 'Győr 100 év múlva' című képeslapot).


Németh Iván                              2003.06.10 17:49                             Előzmény Válasz
A körút eddig sem a Belváros körüli gyűrű formájára, hanem a funkciójára utalt, való igaz, hogy a multkor
ismertetett vonalvezetés egy kicsit hátrányosabb, mint a korábbi. Sajnos a korábbi vonal, mely a Simor püspök
tere és a Töltésszer utca között lett volna kialakítva bontások árán, elépült, mivel lakossági panaszok alapján a
közgyűlés a 90-es évek elején megszűntette. Minden rosszban van valmi jó: talán így több tere lesz a fürdővárosi
átépülésnek. Szerintem a Kossuth Lajos utca eleje, az Olajgyár, a Radnóti utca nem falusias jellegű környezet.


ezékiel                                  2003.06.03 18:23                                       Válasz
Na már most ,ha balra terelődik a híd után az egész, akkor hogy lesz ez körút. Ott tovább fog torklódni a forgalom
, később dugók lesznek. Egyébkén meg a falusias jellegű környezetbe nem tudom , hogyan fognak ekventáltabb
utat építeni.
Megint az az esztelenség odafenn. Tervezzenek hosszabb távra!!!


Németh Iván                              2003.05.19 17:40                             Előzmény Válasz
A jelenlegi utakon, híd után balra, stb. Az elsőbbségi viszonyok változnak.


Anonymous                                2003.05.10 21:33                                       Válasz
Ezékiel:
ha a ref. templom mögött húzódik, hogy lesz megoldva a bekapcsolás a Petőfi -híd levezetőjébe? Vagy
egyszerűen véget ér majd az az állítólagos körút a Rába töltésénél? Ugyanis akkor csak a Kossuth utca felől lesz
célzatos ráhajtani, a belvárosból érkező autók pedig torlódnak majd a Híd utcánál....


Németh Iván                              2003.04.26 15:23                             Előzmény Válasz
Nem az Erkel Ferenc utca felé megy és nem négysávos. Még nem jóváhagyott, de egyeztetett terv szerint a
református templom mellett, a volt olajgyáron keresztül, a Simor püspök tér nyugati oldalán.


Ezékiel                                  2003.04.24 16:08                                       Válasz
Boldog Páskát !
Na , szeretném +kérdezni, hogy a tervezett Szigeti körút, amelynek végpontja a leendő Sziget-Révfalu híd érinti-e
majd a Zsinagóga és a Kossuth szakképző közti területet. Ugyanis műemlék-védelmi szempontból nem tanácsos
egy nagyforgalmú vénaút arraterelése. Egyáltalán lehetséges egy mondjuk 4sávos út kiépítése a Zsinagóga
utcájában és az Erkel F. utcában az olajgyáron keresztül?


SzGy                                     2003.04.18 21:12                             Előzmény Válasz
Köszönöm. Pénzes úrnak jobbulást !
(azért várom a választ!)


Németh Iván                              2003.04.18 16:34                             Előzmény Válasz
Pénzes Péter lassan három hónapja beteg. Helyettesítése sajnos még a hivatali munkáiban is csak részlegesen
megoldott. Napokban megjelent álláshirdetésünk alapján szeretnénk végre még egy fővel bővíteni a
közlekedésfejlesztéssel és egy csomó más közlekedési témával foglalkozó munkatársaink körét. (Esetleges
érdeklődőknek hirdetésünk a honlap "legfrissebb" részén.)
Kérem szíves megértésüket és türelmüket. Lajta utcai forgalomszámlálás miértjének nem volt időm utána nézni.


SzGy                                     2003.04.17 21:08                                       Válasz
Hahó! Jár még erre valaki????

Ma reggel a Lajta utcán végig forgalomszámlálók huzogatták a strigulákat. Remélem, hogy összehasonlító
elemzés egy napját láttuk. Ugye azt????
Mert, ha csak egyszeri mérés/vizsgálat volt, akkor nincs mit mondanom, hiszen ma nem volt iskola nap, tavaszi
szünet van. A forgalom kb. az ötödére esik ilyenkor.

Valaki válaszoljon! Köszönöm


SzGy                                      2003.04.06 21:37                                          Válasz
Tisztelt Pénzes Úr !

Egy évvel ezelőtt "beszéltünk" a Lajta utcáról:
"A Lajta utcával kapcsolatban a térségre elkészített közlekedési tanulmány körforgalmi átépítést javasol az Ikva
és a Répce utcai csomópontoknál, a Nagy Imre utcai csomóponthoz közeli Cuha utcánál pedig egyirányusítást,és
forgalmi irány korlátozást.A tervjavaslat kétségtelenül kezeli a mellékirányok forgalmát, és a körforgalmi
megoldások kisebb balesetveszélyt jelentenek a hagyományos jelzőtáblával szabályozott forgalmú
csomópontokkal szemben. Ezen átépítés megvalósulási ideje még nem ismert, a pénzügyi lehetőségektől függ. "

Most bezár a Balázs Iskola. Még több gyerek fog átkelni a Lajta utcán. Talán történelmi a lehetőség a fejlesztés
előrehozatalára, mert sajnos a helyzet egyre rosszabb! a kocsik 100-al száguldoznak, balra kikanyarodni a
Lajtára egy kisebb mutatvány...és a gyalogosok meg....
Kérem nézzen utána! Hátha...SOS !!!

Köszönettel

Sz György


Winkler Ágoston                           2003.03.22 22:54                               Előzmény Válasz
Tisztelt Vince Jóska úr! A "vírusos hivatkozás"-t kikérem magamnak. Véleményem szerint a fórumról az Önhöz
hasonló huligánokat (Jernyó, H. Gizella, Sz. István - bár feltételezem, hogy egyetlen személyről van szó) kellene
eltávolítani.


ZSOZSESZ                                  2003.03.22 13:53                                          Válasz
Akkor tisztelettel megkérném a főépítész Urat reagáljon Bukovics Úr üzenetére.


Vince Józsi                               2003.03.22 13:44                                          Válasz
Én nem tudom, hogy minek kell ide utazástervező, vagy ilyen uttaztattás-tervező egy ilyen ismeretlen német
bevándorló Winkler részéről....
Ide nem kellenek e Winklerek főleg ha Augusztinuszok és kérem távolítsák el a szobából vírusos hivatkozásaival
együtt!!!!

csókolom : Vince Jóska , szőlősgazda , Németország


Winkler Ágoston                           2003.03.07 00:44                                          Válasz
A Győri utazástervező kísérleti változata elérhető az alábbi címen:
http://www.hszk.bme.hu/~wa197/gyut/


zsolti                                    2003.03.03 21:17                                          Válasz
Elnézést, hogy nem idevaló véleményem kifejthettem.


Bécsi Zoltán                              2003.02.28 21:29                               Előzmény Válasz
Kedves Zsolti!
A szakmai kérdésekről áttévedtél politikaira. Szeretnélek tájékoztatni, hogy a fejlesztési hitelek és a
közalkalmazotti rendszer ésszerűsítése között semmilyen kapcsolat nincs.
Beszélgessünk inkább továbbra is szakmai kérdésekről!

Tisztelettel:
Bécsi Zoltán
frakcióvezető, MSZP
SUBI elnök


zsolti                                  2003.01.24 16:32                                       Válasz
A közelmúltban hallhattuk ,hogy a fehérvári út elkerülő projetkből fennmaradó összegek ,,átcsoportosulhatnak" a
dél-adyvárosi elkerülő és a Szigethy csomópont 2003. évi megépítésére.Ezt alpolgármesterünk
hangoztatta.Valóban sor kerülne idén e tervek végrehajtására?Ezalatt egyre radikálisabb változtatások és banki
hitelek híréről hallunk az önkormányzat felől.Már csak azt nem érti a ,,dolgozó" ,hogy hogy is érheti a városi
Önkormányzatot megszorításként a közalkalmazotti béremelés, mintha annak idején ígéretet adott volna a
kormány ,hogy a kifizetésekés emelések egy forintja sem fog a helyi önkormányzatok terhére menni.
Mindenesetre:egyre több baljós előjelnek lehetűnk tanúi az új ciklusban.Győr eddig egy ÖN-kormányzattal
rendelkezett, s most a kormány intézkedései következtében ,mintha kezdene városunk szabad madár fejlődése
megállni.


Bukovics Ádám                                            2003.01.15 22:18                       Válasz
Szeretném megkérdezni , hogy eldölt-e már, hogy az Újvárosba tervezett belső körút milyen nyomvonalon fog
haladni!
Tisztelettel: Bukovics Ádám


arrabona                                                 2002.12.31 18:40                       Válasz
Újra Szilveszter! Nálunk megint csak 19-ig járnak a buszok. Mert gondolom a VOLÁN szerint számottevő
utasérdeklődés nem várható és szívük szerint már egész nap nem dolgoztak volna. Különben is extra
veszteséges lenne ha éjszakai is közlekedne néhány autóbusz. Ilyenkor úgy is mindenki otthon ül. És különben is
a menetrendet a jegyző hagyja jóvá, Ő meg nem kérte. Így a VOLÁN mossa kezeit. Az Önkormányzat szerint a
Kisalföld Volán ezért, meg ezért nem... hajlandó, nem tudja, nem akarja, nem nyereséges ....... érvekkel reagál.
Hozzájuk meg nem érkezett panasz, lakossági észrevétel. Mások ma éjszaka is azért dolgoznak, hogy a sok ezer
állampolgár biztonságosan szórakozhasson, ők joggal szeretnének haza érni munkából vagy munkába,
ügyeletbe, szolgálatba menni.
Gondoljunk bele, hogy a 28-as vonal teljes évi kilométerteljesítményéből egy nagyon szuper péntek/szombat
illetve szombat/vasárnap és szilveszterkor működő éjszakai tömegközlekedési hálozatot lehetnek működtetni
Győrben. Boldog Új Évet az autósoknak és azoknak akik csak nappal dolgoznak. Egy boldogabbat pedig azoknak
akik busszal járnak és mások kényelméért, biztonságáért és egészségért dolgoznak! Azoknak akik pedig nem
dolgoznak ma és messzebb laknak a Belvárostól taxi utalványt az Önkormányzattól, hogy meghallgathassák a
Polgármester Úr beszédét, és megnézhessék a túzjátékot. Ami nekünk minden győrinek és itt vendégeskedőnek
szól, nem csak a belvárosiaknak.
BUÉK!
Várom az "illetékes ember" válaszát, de már az új évben!


Németh Iván                                              2002.12.11 18:34             Előzmény Válasz
Nem felejtjük.


zsozsesz                                                 2002.12.05 18:57                       Válasz
Megjegyzés!!!
__Szerintem ,ha a távlati elképzelések között áll egy győri HÉV rendszer kiépítése ,pont nem kellene az ADYV.-
SZ.HEGY vasútvonalat felszámolni!Ti. az egy ideális Hév kivezető lehetne a Gyújbarát ,Ménfőcsanak
irányban.Márpedig a HÉV és a vasútüzemeltetés nem történhet egy szimpla sínen.
__A Petőfi -híd északi levezetéséről:
Minekután a Kossuth szkisk és a Zsinagóga közt keskeny a férőhely ,és az Erkel utcánál is komoly gondot
jelentene a dekultiválatlan olajgyár ,így nehezen elképzelhető egy a Szigetet Révfaluval összekötő hídhoz vezető
forgalmas , frekventált út építése.Ez a helyzet jellemző az egész falusias szerkezetű Szigetre is.


Anonymous                                                2002.10.25 12:24             Előzmény Válasz




zsozsesz                                                 2002.10.19 11:52             Előzmény Válasz
Németh Úrnak:
Igen az Audi bővítése is közbeszól,csakhogy a nyomvonal-tervezésnél nehogy elfelejtsük ,mi építettünk egy hidat
az Ipari Parknál .
Arrabona                                                  2002.09.26 20:50                         Válasz
Valami felpezsdült, csak most ne rontsuk el.
Itt a 40-es, új területek von be a tömegközlekedésre a 3-as. A mai Kisalföldben olvasom, hogy indul a 28-as
Marcalváros II-től a vonal vége nincs jelezve, bizom benne, hogy ténylegesen egy új viszonylattal gazdagodik
Győr. A Révai utcai forgalának csökkentése a cél, és a Virágpiacnál megálló és áthaladó járatok is nagy terhelést
okoznak. Jó ötlet lenne a az új 28-ast a Tanítóképző főiskola érintésével az Egyetemhez tovább vezetni. Ezzel
Révfalu és végre az Egyetem saját járathoz jut, valamint kapcsolat lenne Győr legnépesebb városrésze és az
Egyetem között az sem elhanyagolható érv, hogy a Tanítóképző Kollégiumai is a Marcalvárosban. Vagy egy
másik remélem nem túl bizarr ötlet a 28-as tovább vezetése a régi 6-os vonalán Gyárvárosba. Ezzel a
gyárvárosiak több kívánságát, régebbi sérelmét tudnánk orvosolni, a Marcalvárosba való közvetlen eljutás
lehetőségét és az 1-es, 11-es járatok elvételekor keletkezett "sebek" is begyúgyulnának. Tovább fűszervezve a
dolgot a 14-es "felkerülhetne" a Bisinger hidon, ez tényleges menetidő csökkenést és az utasok komfort
érzetének jelentős növekedéséhez vezethene. Merjünk lépni.
Kérem javaslataim valamelyikének támogatását, továbbitását.
Köszönettel és tisztelettel


Pénzes Péter közlekedési főtanácsos                       2002.09.24 14:32               Előzmény Válasz
Győrben belátható időn belül nincs tervben trolibuszhálózat létesítése.
Egyrészt a magas beruházási költségek miatt, mely amiatt is magas, hogy nincs kialakulva a villamosított közúti
közlekedés hagyománya Győrben.
Nulláról indulva a feladat jóval nehezebb mint már valamekkorra kialakult infrastruktúrára alapozva azt fejleszteni.

A szakmai véleményem pedig: amennyiben nulláról indulva fejlesztenénk egy új villamos üzemű városi
közforgalmű közlekedést, akkor már nem trolit kellene létesíteni, mivel a trolibusz ugyanazon a pályán halad, mint
az egyéb közúti gépjárművek, közlekedési dugó esetén álldogál a dugóban, a menetrendet nem lehet tartani....
Célszerűbnek, attraktívabbnak tartom szintben elválasztani a szenélygépjármű közlekedéstől az esetlegesen
létesítendő új közforgalmú közlekedési üzemet, mely ekkor az egyéb akadályoktól mentesen gyorsan, pontosan
nagy menetrendi sűrűséggel tudná kiszolgálni az utazóközönséget.


Németh Iván                                               2002.09.19 20:04               Előzmény Válasz
A keleti elkerülő út hálózati szempontból nagyon hasznos lenne; a jelenleg érvényes rendezési terv tartalmazza.
A 98-ban jóváhagyott szerkezeti tervhez készült forgalmi szimuláció szerint nehéz volt indokolni az út létét, mert
olyan kis forgalom választotta ezt az útvonalat. Mint előbb írtam, hálózati szempontból azonban feltétlenül
szükséges; egy győri külső gyűrű része, mely elsősorban a tranzit forgalomtól mentesíti a város belsejét és a terv
szerinti helye miatt egyúttal a lakóterületek - iparterületek közötti forgalom egy részét is szolgálná.
Sajnos mindez alapján azonban a megépülésének az idejét nem tudom megjósolni, hiszen több belső hálózati
fejlesztésnek (Tihanyi aluljáró, Sziget-Révfalusi híd, Ady városi tehermentesítő) magasabb a prioritása és még
azokra sincs elég pénz.
A keleti elkerülő nyomvonala egyébként pillanatnyilag kérdéses; az Audi kérésére folyamatban van egy rendezési
terv módosítási eljárás, mely lehetséges alternatívákat keres a pontos nyomvonalra az Audi bővíthetősége
érdekében.


Csizmadia Gábor                                           2002.09.18 21:57                         Válasz
Szeretném megkérdezni: Győrben terveznek még trolit?
Ha jól sejtem a szintén 10 milliós Csehországban, amely nem is mondható Magyarországnál fejlettebbnek (habár
fejletlenebbnek sem) 14 városban van troli, és 6 városban villamos. A 14 városban nincs is benne Prága, a
főváros, és megszűnt üzemek (kb. 2) is vannak. Ezt csak azért említem példának, hogy legyen már annyi erő egy
Magyarország legfejlettebbnek mondott vidéki városában, hogy ő is gondoljon, egy kicsit, a környezetbarát
közlekedésre! És Csehországban 50000-nél nagyobb lakosságú városban troli egyértelmű, hogy van. Hasonló
helyzet van még a fejletlenebb országokban, pl. Romániában is! Én nem értem miért lenne annyire fejlett ez az
ország, ha ennyit nem tud produkálni. De hozzátenném, hogy azért arrafelé sem kapott mindenki állami
támogatást! Pl. a népesebb Pécsen minden párt jelöltje azt mondja, hogy 10 éven belül biztos nem lesz troli,
nincs pénzük használt, nem is modern NDK-s trolikra, holott a vezetékek már eleve úgy lettek megépítve, hogy
elbírják a trolit! Győr ne csinálja már ezt! A Kisalföld volán képes lenne troliüzem fenntartására is.

Köszönöm a választ: ntfsxp


Csizmadia Gábor                                           2002.09.18 21:44                         Válasz
Szeretném megkérdezni: Győrben terveznek még trolit?
Ha jól sejtem a szintén 10 milliós Csehországban, amely nem is mondható Magyarországnál fejlettebbnek (habár
fejletlenebbnek sem) 14 városban van troli, és 6 városban villamos. A 14 városban nincs is benne Prága, a
főváros, és megszűnt üzemek (kb. 2) is vannak. Ezt csak azért említem példának, hogy legyen már annyi erő egy
Magyarország legfejlettebbnek mondott vidéki városában, hogy ő is gondoljon, egy kicsit, a környezetbarát
közlekedésre! És Csehországban 50000-nél nagyobb lakosságú városban troli egyértelmű, hogy van. Hasonló
helyzet van még a fejletlenebb országokban, pl. Romániában is! Én nem értem miért lenne annyire fejlett ez az
ország, ha ennyit nem tud produkálni. De hozzátenném, hogy azért arrafelé sem kapott mindenki állami
támogatást! Pl. a népesebb Pécsen minden párt jelöltje azt mondja, hogy 10 éven belül biztos nem lesz troli,
nincs pénzük használt, nem is modern NDK-s trolikra, holott a vezetékek már eleve úgy lettek megépítve, hogy
elbírják a trolit! Győr ne csinálja már ezt! A Kisalföld volán képes lenne troliüzem fenntartására is.

Köszönöm a választ: ntfsxp


attila                                                   2002.09.18 20:21                         Válasz
Öremmel érteselültem róla, hogy kedvező irányba változott -
és remélem ezt a lendületet megtartva változik - Győr helyi közlekedése a 40-es vonal tényleges, ütemes
menetrenddel
rendelkező járattá formálásával. Bizva benne, hogy az illetékeseket is hasonlóan foglalkoztatja a közösségi
közlekedés fejlesztése és sajátjuknak érzik a feladatot.
Ez a téma toronymagasan KÖZÉDREDŰ, amit mi sem igazol jobban, hogy a Polgármesteri Hivatal elektrónikus
fórumaik közül ezen keletkezett a LEGTÖBB hozzászólós.
Várhatunk-e a közeljövőben további változásokat?


Tomesz                                                   2002.09.18 15:47              Előzmény Válasz
Tisztelt főtanácsos úr! Érvei megalapozottnak tűnnek a metán hajtású járművek tekintetében. Hazánkban
Debrecenben és Szegeden üzemelnek ilyen járművek! Debrecenben a 2002 évi beszerzésekkel együtt 20db, míg
Szegeden a szintén idei beszerzésekkel együtt 35 db ilyen busz van. Ebben a két városban 2 cég (Szeged: SZKT
Rt és Tisza Volán, Debrecen: DK Rt és a Hajdú Volán) látja el a közösségi közlekedést! Itt a két volán céget a
'konkurencia' vitte rá az ilyen jellegű járművek beszerzésére! Ez a gazdasági faktor Győrben nem játszik
szerepet, hisz nincs kötöttpályás ill. troli közlekedés, amely igazi konkurenciája lehetne a metán buszoknak. Nos,
ha mást nem, talán az ottani volánokaknál kellene műszaki, pénzügyi feltételeket megvizsgálni! Amennyiben a
RÁBA is gyárt ilyen jellegű motorokat bizonyos alkatrész, szervíz stb. klt.-ek mindenképp kedvezőbbek
lehetnének nálunk!


Pénzes Péter közlekedési főtanácsos                      2002.09.18 09:59              Előzmény Válasz
A metánnal hajtott autóbuszok ügyében el kell ismernem, hogy az ismereteim az idők során elavultak, de utánna
néztem a dolognak. Olyan technológiai fejlődés következett be néhány év alatt, hogy egészen elfogadható metán
üzemelésű autóbuszokat gyártanak, és pedig éppen Győrben a Rába gyárban. Ezt a fejlesztést szerintem nem
propagálják kellő hangsúllyal.
Azonban a gond ott jelentkezik, hogy a metánhajtású autóbuszok teljesen más üzemeltetési technológiát
igényelnek, mint a gázolajjal működőek.
Ez a tankolásnál, valamint a szervizelésnél csúcsosodik ki igazán. Metán tankoló állomás nincs Győrben ,és a
kiépítése 20-25 autóbusz kapacitás számára az információim szerint 150 millió Ft összeg.
A szervizelésnél pedig szikramentes padozatú műhely, szikramentes szerszámok valamint a szerelők átképzése
szűkséges. A metán hajtású autóbuszok nem szervizelhetőek együttesen a gázolaj hajtásúakkal.
Az autóbusz is drágább mintegy 10-15 millió Ft-al a gázolaj hajtásúnál.
Nos ezek a problémák, melyeket felderítettem.
A felvezettekből persze nem következik az, hogy az ügy reménytelen, hanem a kimozduláshoz egészen nagy
összegű beruházás kell egyszerre.Egy-két metánhajtású busszal nem érdemes indulni, mivel a tankoló állomás,
műhelyek átépítése, személyzet kiképzése + egyéb költségek miatt nem éri meg.
Indulni egyszerre 20-25 busszal lehetne érdemes, így a tankoló állomás kapacitása kihasználtá válik, ez a
jelenlegi Győr helyi 120 autóbuszállománynak a kb. 20%-a, valamint forgalmi szempontból is az intenzívebb
beépítésű autóbuszvonalakon lennének használhatók. Ez pedig egyszeri mintegy 1,6-1,8 milliárd forint
beruházást jelentene. Ezt az öszeget kellene összeszedni.
Namost a metán hajtás ugye a környezetvédelmi előírások miatt kerülhetne előtérbe. De a gázolaj hajtású
motoroknál is fejlődik a technológia, és az EURO IV. előírású autóbusz motorok emissziója szinte megegyezik a
metán hajtású autóbuszok emissziójával. És a síma motorcsere egyszerűbb megoldás a Kisalföld Volán Rt.
számára mint a komplett üzemi technológia váltás.


Pénzes Péter közlekedési főtanácsos                      2002.09.18 09:00              Előzmény Válasz
A beosztásokat tisztázandó a főépítész Urat Dr. Németh Ivánnak hívják, szerény személyem csupán a
közlekedésfejlesztési kérdésekkel (is) foglalkozik a Városházán.
A városfejlesztés véleményem szerint nagy adag álmodozásból is áll először a "mi lenne ha" típusu kérdések
feltevéséből, majd a válaszadásból. A megfelelő válaszadás során kerülnek elő a racionalitási szempontok a:
műszaki irányelvek, gazdasági, közigazgatási, beruházási, tulajdonviszonyi ... stb. megfontolások melyek aztán
az álmodozó típusu felvetéseket jól fejbe szokták csapkodni. Ennyit viccesen a városfejlesztésről, ami jóval
komolyabb tevékenység mintsem ilyen röviden el lehetne intézni, és csak azért írtam, hogy én személy szerint az
ötletek felvetését - gondolati szinten- nem tartom elvetendőnek még akkor sem ha nem megvalósíthatóak.


Walentin                                                   2002.09.17 18:23              Előzmény Válasz
OFF

Tisztelt Zsozsesz!

Részemről egy gondolatkisérletet osztottam meg a fórummal, főleg a főépítész úr véleményét várva - amit meg is
kaptam. Ha nem gond, az óvodás jelzővel nem értek egyet. Gondoltam, ha valakinek más véleménye van, azt
kultuáltan ki fogja tudni nyilvánítani. Azt hiszem, a játékos (ebből kifolyólag akár rettenetesen naiv/blőd/óvodás -
akár) elképzelések sokkal inkább erre a fórumra valók, mint a másik lakóhelyének firtatása.

Szívélyes üdvözlettel:

Tamás Bálint

ON


zsozsesz                                                   2002.09.17 15:42                         Válasz
Tisztelt Főépítész úr!
Két kérdéssel fordulnék önhöz..
-A hatvanhétezres csarnok mögött megépül -e az észak-dél irányú út,ha igen hány sávval?
-Múlt hónapban Debrecen városában jártam .Ez volt már a második hazai város ,ahol megfigyelhettem ,igen
,létező technológiát alkalmaznak ,gurulnak metánbuszok.Vajon Győrben még nem fedezték fel ,hogy lehet ilyet?
Őszintén remélem kérdésem válaszra talál ,amennyiben nem ,tovább próbálkozom.
Megjegyzés :W. úr irányába ...-A marcalvárosi k.pályaudvar ötletét gyerekes ábrándnak találom,bizonyára a t.Úr
arra felé lakhat.


zsozsesz                                                   2002.09.17 15:33                         Válasz
Kedves Walentyn urH!
tisztelettel óvodás terveit ne itt mutatgassa ,kérnénk !


walentin                                                   2002.09.13 17:41                         Válasz
Hoppá, némi helyesírési hibát elrejtettem a szövegben :)

Péri vonal - tervezett, természetesen.


walentin                                                   2002.09.13 17:33              Előzmény Válasz
Tisztelt Főtanácsos Úr!

Előszőr is köszönöm gyors válaszát. Rögtön reagálnék is:

- Véleményem szerint városon belül nem szükséges 100-120 km/h sebesség, zajos és veszélyes. (zúgott már el
mellettem RO-LA a pályaudvaron ilyen sebességgel, kellemetlen élmény volt)
- A Győr-Szombathely vonal mindenképp felújítást igényel, ha jól gondolom. Úgy tudom, a MÁV terveiben a
közeljövőben szerepel a vonal vilamosítása és felújítása.
- Veszprém, Pápa és Pér irányból jövő vonalak a köztemető mögötti/melletti területről dél felől köthetők a mai
GySEV pályaudvarhoz. Ezt a szabadhegy-jancsifalu vonal megszüntetése esetén is átépítéssel kell lehetővé
tenni.
- szerintem az összes városi vasútvonal köré - forgalomtól függetlenül kellene zajvédő falat építeni.

- Előny lenne a belváros "kiterjesztése" délkelet felé, a MÁV sínek, épületek helyén - amennyiben ilyenre
egyáltalán szükség lesz - regionális központi épületek (Regionális Parlament, hivatalok, stb.) épülhetnének a már
meglevő kamaraközponntól délre, a terület helyet adhatna az Egyetem második campusának, magántőke-
bevonásként épülhet itt szórakoztató-bevásrló központ, szálloda, esetleg mind egyszerre. Mindegyik előző épület
belvárosi fekvése igen előnyős lenne. És persze nem lenne szükség új aluljárókra, hidakra. A vasúttól jelenleg
délre fekvő terület aránylag rossz megközelíthetőségű külvárosból magasabb értékű központi területté válna.

- A hátrányok egyértelműek - építeni, beruházni kell. A tíz éves költségvetésnyi becslés persze a lehető
legsúlyosabb érv, nem tudok mit felhozni ellene :(
- Pár dolog persze megoldható. Ha a fej-állomás ötlete teljes mértékben elvetendő, a mai GySEV és a mai
buszpályaudvar távolsága nem nagy. Egy MarcalvárosII-GySEV-Parasztelosztó(távolsági busz pu.) gyors busz
vagy trolijárat csúcsidőben 3-5 perces követési idővel a problémát megoldaná, egyben -szerintem- jól kihasznált
is lenne. A szabadhegyi vonalon 3 felüljárót kellene megépíteni - ez nem olyan sok. A meglévő vasút mellett
elférne a tervezett déli körút, ha jól látom a térképeken (csak ez utóbbi megépítéséhez nem szükséges a
vasútpálya felsszámolása).

üdvözlettel:

Tamás Bálint -W-


Pénzes Péter főtanácsos                           2002.09.13 11:30                          Előzmény Válasz
Válasz Tamás Bálint Úrnak:

A belvárosi vasútállomás és vasúti pálya megszüntetésével és Marcalváros- József Attila ltp-n keresztül történő
vezetésével kapcsolatos észrevételére a következő gondolatokat vetem fel:

1./ Szigorúan műszaki szempontból ez a feladat megoldható.
2./ Azonban meg kell gondolni, az egyéb szempontokat is: érdemes-e, mi az előnye, mi a hátránya, mennyibe
kerül, a szükséges ráfordítás ( költség+ egyéb tényezők) arányban áll-e a megszerezhető előnyökkel ….

Néhány gondolat az áthelyezéssel kapcsolatban :
- megszűnik a vasút, helyi és a helyközi autóbusz közlekedés jó átszállási lehetősége ( teljes mértékű helyi
közlekedési átszervezést igényelne az akció, ha az új helyen is biztosítani akarnánk az egyébként jelentős
előnyökkel járó átszállási lehetőségeket)
- megszűnik az emelt sebességű vasútvonal megtartásának lehetősége, mivel a jelenlegi pályának megfelelő
100-120 km/h sebesség kialakításához szükséges ív-viszonyokat jelentős tarolásokkal lehetne csak biztosítani.(
RO-LA tehervonatok mennek át Győrön ilyen sebességgel)
- Át kell építeni a Győr-Szombathely vasúti pálya győri szakaszát, egyrészt villamosítani kell, másrészt ezen a
haladási sebesség jelenleg 40-60 km/h, a pálya is felújítást igényel.
- Gyesev vonal is átépítést igényel, valamint a Gyesev állomáson meglévő vágányszám nem elegendő a Győri
forgalom lebonyolításához.
- A Veszprém, meg a Pápa irányból érkező vonatok vajon hogyan állnának meg, ha Gyesev lenne az új
személypályaudvar. Ezen vonalak bekötése hogyan oldható meg?
- új rendezőpályaudvart kell építeni.
- környezetvédelmi szempontból hátrányosabb lenne a helyzet, jelenleg a Bécs-Budapest vasútvonal győri
szakasza zaj szempontjából alig érint lakóépületeket, ami Marcalvárosi átvezetéssel megváltozna és Marcalváros
I. és II. József Attila ln. és Adyváros déli részének lenne kellemetlenebb, persze zajvédő falakkal a probléma
megoldható.
- egyes vélemények a József Attila ln.-en átvezető vasútvonalat ( Győr-Szombathely vv.) kívánnák megszűntetni,
a két vélemény ugye egymással eléggé ellentétes, és egyszerre mindkettő nem is fenntartható.
- új felvételi, utasforgalmi épületet kell építeni + helyi és helyközi autóbusz pályaudvart létesíteni. Ehhez területre
van szükség, melynek megteremtése eléggé nehéznek látszik, valamint meg kell oldani a közúti kapcsolatokat is.
- Győr átmenő állomás vasútforgalmi szempontból. Ezért nem alakítható ki fej pályaudvar mint Budapesten. (ott is
problémás a nemzetközi vonatoknál a mozdonycsere.)
- Jóval hosszabb lenne Győrön a keresztülhaladás. Ez többlet energia és utazási költség is.
- A Győr – Szombathely vasúti pálya közúti átjáróinak foglaltsága nőne meg jelentősen. Itt a különszintű
keresztezések megépítése válna elodázhatatlanná.
- Belváros megszabadul a kettéosztó sínektől, ebből tulajdonképpen milyen előny származik? Mondjuk lehetne
helyettük egy utca, pld. a Szt. István utat lehetne áthelyezni, de a meglévő városi úthálózatba való bekötés
költsége a csillagos eget súrolja.
- Mit kezdünk a feleslegessé váló vasúti épületekkel?
- Az akció nagyon durva becslésem szerint felemésztené a város több mint 10 éves összes költségvetési pénzét,
és nem biztos hogy annyival jobbá válna a helyzet, illetve vasút forgalmi szempontból egyértelműen romlana.


walentin                                          2002.09.11 21:45                                     Válasz
Üdv mindenkinek!
Egy apró gondolat ütött szöget a fejembe a minap: lehet-e a belvárosból kivinni a vasutat, ha a marcalvárosi
vágányokat a szabadhegyen át jovőkkel összekötnék, s így a jancsifalu-belváros szakaszról a vonatközlekedést
körbe lehet-e terelni? Az előny egyértelmű: a (bel)város megszabadulna a kettéosztó sínektől. A GySEV
pályaudvar helyén teljes értékű pályaudvart lehetne kialakítani, vagy esetleg a budapesti pályaudvarok mintájára
a belvárosi pályaudvar vak vége lenne a síneknek. (Így a pályaudvar előnyös központi helyzete megmaradhatna.)
A Rába belvároshoz közeli telephelyét felszámolja, így már oda sem kell sín. A Bécs-Budapest vonal meg
kerülhet egy kicsit, nem?

Érdeklődve várom a véleményeket!

Tamás Bálint -walentin-


Pénzes Péter főtanácsos                            2002.09.04 15:36                              Előzmény Válasz
A 19. sz. út autóúttá történö kijelölhetőségét telefonon megkérdeztem az út kezelőjétől a Győr -Moson-Sopron
Megyei Álami Közútkezelő Közhasznú Társaságtól, és a következő választ kaptam:
Elvileg az út kijelölhető autóúttá, azonban az idők folyamán annyi illegális "útcsatlakozást" - gyakorlatilag földúttá
kigyúrt csapást- létesítettek az út melletti telektulajdonosok, hogy ebben az állapotban nem merik a gépjárművek
sebességhatárát felemelni. Előbb az illegális utakat, ezen közlekedési lehetőségeket kell megszüntetniük, utánna
lehet szó a 19.sz. út főúttá történő átsorolásáról. Ennek időpontjára nem tudtak felvilágosítást adni.


Pénzes Péter főtanácsos                            2002.09.04 15:15                              Előzmény Válasz
A MÁV Rt. új menetrendjének összeállításához a következő észrevételezést fűztük:


 Budapest - Győr közötti gyorsvonati közlekedés javítása a 20.15 kor induló vonat után is egy gyorsvonat
közlekedtetésével 10.00 óra környékén.
 Hegyeshalom – Győr vonatkozásában a menetrendtervezet visszalépést tartalmaz, a 22.36 órakor induló vonat
megszüntetésével. Ennek indokoltságát szíveskedjenek megismertetni.
 Győr – Esztergom felé a csatlakozást javítani javasoljuk Almásfüzitőn.
 Komáromban a Székesfehérvár felé induló 9.35 vonathoz nincs csatlakozás.
 Győr-Balaton északi partja között a vasúti összeköttetés javítását kérjük.
 Győr-Tapolca és vissza Celldömölkön való átszállással a közlekedésnél nincs megoldva a csatlakozási,
átszállási lehetőség.
pld. Győr indulás 7.50 10.05 16.58
Celldömölk érkezés 8.54 11.40 18.34
Celldömölk indulás 8.35 11.35 18.20
Tapolca érkezés 10.03 12.27 19.57

Az érkezési-indulási időpontok összehangolását kérjük.
 Tapolcától Keszthely-Balatonszentgyörgy, illetve Badacsony-Balatonfüred felé és vissza is sok esetben rosszak
a csatlakozási időpontok, vagy hoszú az átszállási várakozási idő.
 Javasoljuk a nagyvárosokkal ( Pécs, Miskolc, Debrecen, Szeged, Nyíregyháza) való összeköttetés javítását.

A MÁV Rt. válasza szerint az észrevételeink teljesítését tanulmányozzák.


Pénzes Péter főtanácsos                            2002.09.04 15:09                              Előzmény Válasz
Az "új Bácsai út"-nak nevezett lakóterületi feltáró útnak jelenleg elkészült a kiviteli terve.


Pénzes Péter főtanácsos                            2002.09.04 15:06                              Előzmény Válasz
Az összekötést a 19.sz. autóbusz hivatott elvégezni, átszállással a 23 .sz. autóbuszvonalra.
Közvetlen összekötés a közeljövőben nem várható, mivel nincs tudomásunk akkora számú utazási igényről,
amely el tudna tartani közvetlen autóbuszvonal nyitását.


Pénzes Péter főtanácsos                            2002.09.04 14:57                              Előzmény Válasz
Észrevételét továbbítottam a Kisalföld Volán Rt. Helyi Személyszállítási Üzletág-nak válaszadásra.


Pénzes Péter főtanácsos                            2002.09.04 14:47                              Előzmény Válasz
Az iparvágányok nincsenek a város tulajdonában, többnyire magánterületen is vannak, így a felhasználásukhoz
gyakorlatilag nincs köze a városnak.
Általában MÁV Rt. tulajdonban, vagy annak a gazdasági szervezetnek a tulajdonában, akiket kiszolgál az
iprvágány.
Ezeken az iparvágányokon áruszállítás, a telephelyen belül az iparvágány mellett meg rakodás folyik, olyan
tevékenységek amelyek nem teszik lehetővé az iparvágány hálózat személyszállítási célú felhasználást, melyet
egyesek elképzelnek ezen hasznosításnak.


zsozsesz                                        2002.08.27 19:01                                    Válasz
Tessenek gyalogolni, amíg meg nem épül a helikoptermegálló.
a hatvanhétezres Úttal kapcsolatban van é valami újdonság ,egyáltalán lesz-e ,mert nagyon kéne ,h. érjen vmit az
ipari park hídja igazán....


csutka                                          2002.08.01 16:22                                    Válasz
Már régóta problémám József A lakótelep és Marcalváros összekötése tömegközlekedéssel!Mikor várható
megoldás?


zsozsesz                                        2002.07.11 16:07                                    Válasz
Nincs akkora utazóközönség ,hogy egy Hév mködtetése megtérüljön,egyáltalán mködni képes legyen.


Gőcze László                                    2002.07.04 13:59                                    Válasz
Ha már az április 30-i észrevételemre semminemű reakció nincs, érdeklődöm, milyen szándéka van a városnak a
használaton kívüli iparvágányokkal, amelyek csaknem a városközpontig nyúlnak?


arrabona                                        2002.06.30 14:53                                    Válasz
A Dunakapu térnél az alsó rakpart a hétvégére, lezárásra került. Ezt tábla nem jelezte, lenn a "rendezőség"
emberei
tudják, hogy ide tilos lejönni!
A lejáró út egyirányú, amin két irányú forgalom bonyolódott ezen a szakaszon ezt sem jelezte semmyilen KRESZ
tábla, hogy
a forgalmi rend változott.


Németh Iván                                     2002.06.18 20:16                         Előzmény Válasz
Tisztelt Nagy Gábor Úr!
Előző javaslataival PP kollégám fog részletesebben foglalkozni.
Trolival kapcsolatban; képviselői kezdeményezésre több éve készült egy tanulmány a troli bevezethetőségéről. A
magas költségek miatt komolyan nem foglalkoztunk a bevezetésével.
Véleményem szerint van sok olyan környezetkimélő hajtás, aminek a használata valamivel reálisabb. A
Belvárosban szerintem semmiképpen sem lenne jó felsővezetékek kiépítése.
Tisztelettel: Németh Iván


Németh Iván                                     2002.06.18 20:02                         Előzmény Válasz
Jogerős építési engedély birtokában kiviteli tervek készültek, részben készülnek.


Nagy Gabor                                      2002.06.17 23:51                                    Válasz
Tisztelt Nemeth Ivan ur!

Vegul meg nehany megjegyzest szeretnek a varosi buszkozlekedeshez tenni! Marcalvaros megallo helyett
meglehetne azt is oldani, hogy Szabadhegyet tesszuk elerhetove Marcalvarosbol. Ez egyebkent nem nehezen
kivitelezheto, es meg egy legyet leutne egy csapasra: az 5-ost at kellene vezetni a Lajta utcan es a Viztorony fele
becsatolni vele a mar Nadorvarosi teruleteket, es vegul a Baross-hid helyett a Tuzoltosagnal menne at a hidon,
elkerulve a reggeli torlodasokat. Vegallomasoztatni vagy a lentebb emlitett vasutallomas elotti forduloban lehetne,
vagy a Viragpiacnal, vagy atmehetne a most felujitando Raba-hidon Ujvarosba, es visszafele a kettos hidon
johetne, es nem kell megfordulnia, a Raba parton vegallomasozna, egy ott kikepzett vegallomason, kb. ahol a mai
2-eseknek van a megallojuk. De a birosag elott be is johetne akar a Revai utcaba is, kezdetben legalabbis
mindenkeppen. Egyebkent ezzel a 22-eshez is adodik alternativakent a Marcalvaros 1-en lakok szamara.
A masik lehetoseg a menfocsanaki buszok legalabb egy reszenek a bekoto uton valo kozlekedtetese lenne. Az
elony latvanyos lenne: sokkal rovidebb ut, kevesebb uzemanyag fogyasztas, es a varos 5-10 perccel gyorsabban
elerheto, a varos gyenge pontjai elkerulesevel. A befolyt tobbletbevetelt a jaratok egyenletesebb kiszolgalasara
lehetne felhasznalni. A korhazat tovabbra is ellatnak a tavolsagi buszok, amelyeket a csanakiak igenybe vehetnek
helyi berlettel. Esetleg az egyenletesebb buszkozlekedes erdekeben celszeru lenne a 40-es jarathoz hasonlo
oriashurkot leiro utvonalat letrehozni, amely 2-3 buszjaratot egyesitene, es igy ez a jaratsuruseg novelesere lenne
fordithato. Celnak a legalabb 1 oras kovetesi ido tekintheto. A gyengebben kihasznalt csanaki jaratok, mint
peldaul a hetvegi 40-es pedig ugy teheto gazdasagosabba, hogy beepul a 22-es menetrendjebe, es Marcalvaros
2-ig 22-eskent kozlekedik. Pl. az alabb mar leirt 22/40-es tablazassal. Ez is jarathosszrovidulessel jarna, ezert
koltseget kimel.

A kovetkezo megjegyzesem a 31-es jaratra vonatkozik. Reggelente csordultig tomott, es nagyon lassu. Erre egy
kozos megoldast tudok javasolni. Egy uj jaratot kellen inditani 31Exp neven. A jarat Vagy a falu kozeperol, a
bolttol, vagy akar reszben a Homoksori utrol indulna, es a Sugar uton at menne, majd a budapesti fouton menne
be a varosba. Elonye: Kevesebb megallas, gyorsabb menetido, a kevesebb megallas es a jobb utak miatt
kevesebb uzemanyagfogyasztas. Szentivan utan nem allna meg sehol a Szent Istvan ut butorboltig. Ez egy
europai minosegu kozlekedes lenne, es akar a 31A atiranyitasaval is meg lehetne oldani. Nem kell, hogy egesz
nap kozlekedjen, csak a reggeli csucsban 2-3 jarat. Ezzel a szentivaniak oreg panasza kerulne orvoslasra.
Hasonlo gyorsjaratos megoldas Zalaegerszegen pl. van. Ennek a modositott valtozata pedig egyenesen nagyon
frappans. A lenyege, hogy reggel 1 vagy 2 31-es kifele a normal vonalan menne, es a vegallomason nem
fordulna meg, hanem elotte lemenne a foutra, es 31Exp-kent jonne be Gyorbe. Elonye trivialis: a jarat csak
egyszer megy at Szentivanon. Most pedig jon az egeszre a hab: Ha a jarat nem a fouton jon be, hanem
Szentivan Kertvaroson at, miutan azt a varoshoz csatoltak, meg van oldva onnan is a kozlekedes, leglabbis
reggel, es nem kell neki kulon buszjarat.

Azt hiszem, mara ennyit szerettem volna mondani. Tisztelettel varom reakciojat minden altalam megemlitett
temahoz!
Udvozlettel:
Nagy Gabor


Nagy Gabor                                      2002.06.17 23:17                                    Válasz
Tisztelt Nemeth Ivan ur!

A Gyort ovezo vasutvonalak fejlesztesehez szeretnek ezuttal hozzaszolni.

Az elso kerdes a szabadhegyi palyaszakasz meghagyasa vagy lebontasa. A temat egy kicsit vasuttechnikai
iranybol szeretnem megkozeliteni.

Az elso lehetoseg: lebontas, es helyette a jelenlegi GySEV kihuzo vaganyanak meghosszabbitasa, es a
celldomolki illetve veszpremi vonallal, kesobb a kisberi vonallal valo osszekotese.

Interregionalis elonyok: A MAV villamositani kivanja a Gyor-Celldomolki vonalat. Ez azt jelenti, hogy Gyorben egy
Budapest-Celldomolk kozvetlen vonatnak, vagy egy Bp-Papa-Szombathely IC-nek nem kellene iranyt valtoztatnia
Gyorben. Ez a jarat ugyan meg nem letezik, de tuti hogy a villamositas utan lesz, mert a villamosvontatas
olcsobb, es akkor minek Csornan at Dieselezni? Ez az utvonal Szintugy kedvez a tehervonatoknak. Egy uj
megallo kikepzesevel Marcalvarost vasuthoz tudnank juttatni.

Interregionalis hatranyok: A villamositas nem elsosorban a Budapest-Celldomolki jaratok kiszolgalasat hivatott
szolgalni, hanem a Becs felol erkezo jaratok Delre valo tovabbitasat, gondolva peldaul a mar telitett Wien Graz
vonal tehervonati tehermentesitesere, illetve esetlegesen a Balaton jobb Celldomolkon at torteno
megkozelitesere. Ez viszont az uj verzional jarna iranyvaltassal.

Szabadhegy allomas szerepe: Szabadhegy allomas elagazo allomas. Itt agazik el a 10-es es a 11-es vonal. A
kozos vonal aranylag szuk keresztmetszet, sok a vonatkereszt Szabadhegyen. Ezen kivul a vasut nem tamogat
ket vonal csak ugy, nyilt vonali egyesuleset, erre meg Hodmezovasarhelyi Nepkert megallo jellegu allomason
kivul nincs is sok pelda. Ez azt jelentene, hogy a Veszpremi es a Celldomolki vonalnak kulon vaganyon kellene
bejonnie Gyorbe, ami azt jelenti, hogy ket vaganyt kellene emelve bevinni a varosba. De legalabb a mai GySEV
pu.-ig. A megallo meg alig egy kilometerre lenne a GySEV palyaudvartol, hiszen ki akar ott leszallni, ahol
joforman a busz sem jar, csak egy 3-as. Tehat a koltsegek kicsit nagyobbak lehetnek, mint elsore gondolnank.

A GySEV palyaudvar szerepe: Az a csattogas, ami a Marcalvarosiakat zavarja, a volt Merkur kiszolgalasa miatt
van. Ez ki is hasznalja a GySEV pu. szabad kapacitasat, a tolatas pedig szukseges, tehat az a kihuzovagany ha
fovonal lesz, akkor ott a tolatas csak este lesz lehetseges, ami nem tul jo a lakosoknak. Tehat hangvedofalakra
szukseg lesz. Vagy epitunk egy masodik, illetve harmadik vaganyt.
A masodik fovonali vagany epiteset ugy tudjuk elkerulni, ha meghagyjuk Szabadhegyet es a gyarvarosi vaganyt
es csak a celldomolki vaganyt deltazzuk be a GySEV palyaudvar fele, a veszpremi jarat Gyarvaroson at
kozlekedne. Ez nem is okozna nagy gondot, hiszen a teherforgalma csekely, Gyoron atmeno
szemelyvonatforgalma pedig nincs. A celldomolki vonatok pedig valaszthatnanak, merre jonnek be, a rovidebb,
vagy a gyarvarosi vonalon. Vagy egy olyan lehetoseg, ami abszolut egyedi lenne a MAV-nal: Egyik iranyba be,
masikban ki, mozdonyatallitas nelkul. Ez egy tolatasmentes fordulas, amit a villamosoktot megszokhattunk, es
nagyon praktikus lehet a MAV-nak is. Egyebkent pedig a muszakvaltaskor Gyarvaroson at, azon kivul meg a
rovid uton jarnanak a szemelyvonatok. Tovabbi elony: A szabadhegyi vagany forgalma kb. 1/3-1/4-ere csokken,
nem kell hidazni. Keves vaganyfektetessel azonnal meg lehet alakitani, egyedul a papai foutat kellene feluljaratni
Hiddal. Meg egy kiegeszites a palya vezetesehez: Ha a palyat lesullyesztjuk a fold felszine ala, de csak
bevagasban, es nem fedjuk be, a hang mar nem terjed olyan remisztoen es az athidalasok is megoldhatok. Es
meg egy megjegyzes: a villamosvontatas ha jo a palya, nem hangos! Tehat ha csak a celldomolki vonalat
vezetjuk be, akkor Marcalvarosnak nem kell panaszkodnia sem, es egy termeszetes erdosav is sokat
csokkentene a zajon es novelne a latvanyon.

A gyori fopalyaudvar.
Szerintem nagyon jo, bar csucsidoben elegge zsufolt. Ott magasabb peronokat kellene kiepiteni a konnyebb
beszallas erdekeben. Nyugaton ugyanilyen technologia mellett a gyorinel kb fel meterrel magasabb peronok
vannak, de Magyarorszagon is elterjedtek ennel magasabb peronok, pl. Tata, Almasfuzito-felso. Az allomasepulet
pedig belulrol nagyon baratsagtalan es kopott. Felujitasra szorul.

A budapesti vonal: Kellene az Ipari Park megallo. Gyarvaros kifele terjeszkedik, de a megalloja maradt. Tobben
vonatoznanak, ha nem kellene atszallni egy lassu, eldugult uton kozlekedo buszra a belvarosban, holott ott megy
el a vonat, amivel jott, a munkahelye mellett. Ezt nagyon surgosen meg kellene es meg lehetne oldani. 500 meter
peron nem draga. Nem olyan draga, mint amennyire hasznos.

folyt. fentebb.


Nagy Gábor                                      2002.06.16 22:49                                    Válasz
Tisztelt Urak!

A győri helyi közlekedéshez szeretnék egy-két alapvetően kevés költséggel járó átalakítást javasolni.

Az első dolog, hogy az átszállás kérdése ugyan lehet, hogy nem annyira nyomasztó, mint Pesten, a helyzet
tragikusságát a hétvégi, főleg vasárnapi közlekedés mégis indokolttá teheti.
Az egyik általam észlelt nagy hiányosság ott van, hogy Marcalvárosból csak Adyváros és a Belváros érhető el. A
harmadik nagyobb városrész, Gyárváros (stadionnal, állatkerttel, korcsolyapályával) csak átszállással. Szerintem
erre egy nagyon alkalmas lehetőség kínálkozik: a 14-es busz.
Megoldási mód: A 1-esnek és a 23-asnak köztudottan nagyjából egyforma a követési ideje. Tegyük fel, hogy
megoldjuk, hogy mind a két járatot felváltva Adyváros, és Marcalváros adná ki. Pl. a 14-es 24-es néven
Marcalvárosból közlekedne felezett időben, a 23-as pedig 13-assal Adyvárosból felezett időben. Emellett
szinkronizálni kellene a két járatot úgy, hogy az Adyvárosból induló járat egy közös megállóban találkozzon a
Marcalvárosból induló, de a másik vonalra közlekedő busszal, és az Adyvárosból jövő busz ne mehessen el a
marcalvárosi előtt. Ezt például úgy lehetne megoldani, hogy a 13-as illetve 14-es a Plazát megkerülve a Pláza
megállóban várakozna a 24-es illetve 23-asra. Visszafelé a 13-as és a 14-es Adyvárosig közlekedne. Így a négy
buszjárat összesen egységes ritmusban, teljes átszállási lehetőséggel működhetne. Nem szükséges pont a
felezős módszer: Már az is haladás lenne, ha óránként egyszer a 23-as helyett 14M néven indulna az általam
vázolt 24-es, és ilyenkor a kimaradó 23-ast a a 23A pótolná, ami a 13-as járattal ekvivalens. E megoldás előnye,
hogy a 13-as maradhat a pinnyédi. De úgy is maradhat, 10-esnek nevezzük a 23A-t. A mai 1 db 24-es pedig
kapna más nevet, vagy 24A, ami bele is férne a rendbe, hiszen a 24A is Gyárvárosba megy, csak aztán elágazik,
és tovább megy. Bár arra Győrben az Y van, de akkor még van 28-as. Persze az összehangolt közlekedést a
megállókban megfelelően fel kell tűntetni. A közös megállókban egyesített menetrendet alkalmazni, és jól
megfogalmazni, hogy mikor indul a busz Marcalvárosig, és mikor Adyvárosig, milyen címen (járatszámon). Ez
inkább fejtörő, mint pénzbeli dolog. Kezdetben érdemes lenne ezt a rendszert csak hétvégéken kipróbálni, de
akkor nagyon hangsúlyos dolognak tartom a kétszer két busz egymás bevárását, mert akkor aki a 23-assal a 23-
as vonalán akar utazni, bosszankodik a felezett járatsűrűségen.

A másik megoldási javaslatom egy átszereléses átszállásmentesítő kapcsolatról szól. Ezzel például a Révai utcai
zsúfoltságon lehetne enyhíteni. Különösen előnyös például a 22-es-31-es kapcsolaton, mert egy 1-órás ütemet
lehetne biztosítani, mivel a 31-es fordulóideje kicsit kevesebb, mint 2*30 perc.
Az óránként közlekedő átszerelő busz a belvárosba 22/31 illetve 31/22 táblával közlekedne óránként. A városban
3 perc várakozást hagynánk késések kiküszöbölésére. A 22/31 egyszerre érkezik Marcalváros felől a 31/22-es
Szentivánról érkező busszal. Révai utcában a 31/22-es átteszi a 31-es táblát, hiszen a 31-es vonalon már nem
kell tudniuk az utasoknak, hogy a busz honnan jött. Ugyanígy a 31/22-es átszerel 22-esbe és a menetrenjének
megfelően indul tovább. Ezzel csak annyit módosítottunk a menetrendben, hogy egy buszt áthelyeztünk a
Révaiból Marcalvárosba, vagyis óránként egy 31-es buszt Marcalváros szolgál ki. Ez a példa egyébként Pestről
jön, ahol reggel 1 db Gazdagréti busz ahogy be ér a Kosztolányi térre, nem fordul vissza, hanem átszerel 7-esbe,
és végigmegy a városon. Ez miért jó? Mert aki tudja, hogy mehet közvetlenül is, az igyekszik úgy időzíteni a
programját, hogy az óránként járó közvetlen járatra időzítse. Hátránya: a járat késve indul a városból, ha késéssel
érkezik a másik végállomásra. Ez viszont kiküszöbölhető azzal, hogy a 31-es nem egészen fél órát megy egy
irányba, hanem csak 27 percet, és a 22-esnek is van két perc várakozási ideje a Révaiban, tehát 62 perc alatt kell
megfordulni. 5 percen körüli belvárosi várakozás átszerelésnél elfogadható, hiszen még mindig nem kell leszállni,
és a csatlakozó járatok nem mennek el az ember orra elől.


Nagy Gábor                                      2002.06.16 22:49                                    Válasz
Tisztelt Németh Iván úr!
Másfél évvel ezelőtt hallottam, hogy Győrbe trolit terveznek. Akkor el sem hittem, de most az index fórumán is
előkerült ugyanez a felvetés. Érdeklődni szeretnék, hogy ez mennyire komoly?
Én egyébként nagyon örülnék a trolinak, mert sokkal jobbak a menettulajdonságai, mint a diesel buszoknak, és
halkabbak, környezetkímélőbbek. Ehhez kapcsolatban lenne még egy-két javaslatom, ami akár a nem trolira is
érvényes lehet.
Felételezem, hogy a 22-es busz és a 17-es busz lesz először trolisítva. Mert itt a legnagyobb a forgalom.
Ráadáasul a 22-es aránylag rövid is, tehát első próbálkozásnak olcsóbb is lenne.
A városi végállomásról lenne szó. A mai virágpiaci hely nem éppen a legjobb. Szerintem nagyon szimpatikus
intézkedés lehetne, ha a 17-es és a 22-es, a 3-as busz és a 7-es, továbbá a 23-as, vagy akár csak a két troli, a
22-es, meg a 17-es a vasútállomás főbejárata előtt kialakítandó új két esetleg négy állásos buszvégállomásán
törtnne a Szent István útról balra fordulással, onnan pedig a Városháza előtt menne fel a Baross-hídra. A mai
jobbra kanyarodó sáv helyén pedig a 2-es, 3-as, 7-es, 14-es, 17-es, 23-as buszoknak egy 3-állásos megálló
alakulna. Az 1-es, 2-es, 14-es, 13-as buszok vagy a szembejövő vonalon mennének, vagy a Kazinczy felé
kerülnének.
Köszönöm szépen, hogy leírhattam ide véleményemet. Ha valamilyen ötletem felkeltette érdeklődését, nagyon
szívesen állok további rendelkezésre.
Tisztelettel: Nagy Gábor


Nagy Gábor                                      2002.06.16 22:29                                    Válasz
Tisztelt Urak!

A győri helyi közlekedéshez szeretnék egy-két alapvetően kevés költséggel járó átalakítást javasolni.

Az első dolog, hogy az átszállás kérdése ugyan lehet, hogy nem annyira nyomasztó, mint Pesten, a helyzet
tragikusságát a hétvégi, főleg vasárnapi közlekedés mégis indokolttá teheti.
Az egyik általam észlelt nagy hiányosság ott van, hogy Marcalvárosból csak Adyváros és a Belváros érhető el. A
harmadik nagyobb városrész, Gyárváros (stadionnal, állatkerttel, korcsolyapályával) csak átszállással. Szerintem
erre egy nagyon alkalmas lehetőség kínálkozik: a 14-es busz.
Megoldási mód: A 1-esnek és a 23-asnak köztudottan nagyjából egyforma a követési ideje. Tegyük fel, hogy
megoldjuk, hogy mind a két járatot felváltva Adyváros, és Marcalváros adná ki. Pl. a 14-es 24-es néven
Marcalvárosból közlekedne felezett időben, a 23-as pedig 13-assal Adyvárosból felezett időben. Emellett
szinkronizálni kellene a két járatot úgy, hogy az Adyvárosból induló járat egy közös megállóban találkozzon a
Marcalvárosból induló, de a másik vonalra közlekedő busszal, és az Adyvárosból jövő busz ne mehessen el a
marcalvárosi előtt. Ezt például úgy lehetne megoldani, hogy a 13-as illetve 14-es a Plazát megkerülve a Pláza
megállóban várakozna a 24-es illetve 23-asra. Visszafelé a 13-as és a 14-es Adyvárosig közlekedne. Így a négy
buszjárat összesen egységes ritmusban, teljes átszállási lehetőséggel működhetne. Nem szükséges pont a
felezős módszer: Már az is haladás lenne, ha óránként egyszer a 23-as helyett 14M néven indulna az általam
vázolt 24-es, és ilyenkor a kimaradó 23-ast a a 23A pótolná, ami a 13-as járattal ekvivalens. E megoldás előnye,
hogy a 13-as maradhat a pinnyédi. De úgy is maradhat, 10-esnek nevezzük a 23A-t. A mai 1 db 24-es pedig
kapna más nevet, vagy 24A, ami bele is férne a rendbe, hiszen a 24A is Gyárvárosba megy, csak aztán elágazik,
és tovább megy. Bár arra Győrben az Y van, de akkor még van 28-as. Persze az összehangolt közlekedést a
megállókban megfelelően fel kell tűntetni. A közös megállókban egyesített menetrendet alkalmazni, és jól
megfogalmazni, hogy mikor indul a busz Marcalvárosig, és mikor Adyvárosig, milyen címen (járatszámon). Ez
inkább fejtörő, mint pénzbeli dolog. Kezdetben érdemes lenne ezt a rendszert csak hétvégéken kipróbálni, de
akkor nagyon hangsúlyos dolognak tartom a kétszer két busz egymás bevárását, mert akkor aki a 23-assal a 23-
as vonalán akar utazni, bosszankodik a felezett járatsűrűségen.

A másik megoldási javaslatom egy átszereléses átszállásmentesítő kapcsolatról szól. Ezzel például a Révai utcai
zsúfoltságon lehetne enyhíteni. Különösen előnyös például a 22-es-31-es kapcsolaton, mert egy 1-órás ütemet
lehetne biztosítani, mivel a 31-es fordulóideje kicsit kevesebb, mint 2*30 perc.
Az óránként közlekedő átszerelő busz a belvárosba 22/31 illetve 31/22 táblával közlekedne óránként. A városban
3 perc várakozást hagynánk késések kiküszöbölésére. A 22/31 egyszerre érkezik Marcalváros felől a 31/22-es
Szentivánról érkező busszal. Révai utcában a 31/22-es átteszi a 31-es táblát, hiszen a 31-es vonalon már nem
kell tudniuk az utasoknak, hogy a busz honnan jött. Ugyanígy a 31/22-es átszerel 22-esbe és a menetrenjének
megfelően indul tovább. Ezzel csak annyit módosítottunk a menetrendben, hogy egy buszt áthelyeztünk a
Révaiból Marcalvárosba, vagyis óránként egy 31-es buszt Marcalváros szolgál ki. Ez a példa egyébként Pestről
jön, ahol reggel 1 db Gazdagréti busz ahogy be ér a Kosztolányi térre, nem fordul vissza, hanem átszerel 7-esbe,
és végigmegy a városon. Ez miért jó? Mert aki tudja, hogy mehet közvetlenül is, az igyekszik úgy időzíteni a
programját, hogy az óránként járó közvetlen járatra időzítse. Hátránya: a járat késve indul a városból, ha késéssel
érkezik a másik végállomásra. Ez viszont kiküszöbölhető azzal, hogy a 31-es nem egészen fél órát megy egy
irányba, hanem csak 27 percet, és a 22-esnek is van két perc várakozási ideje a Révaiban, tehát 62 perc alatt kell
megfordulni. 5 percen körüli belvárosi várakozás átszerelésnél elfogadható, hiszen még mindig nem kell leszállni,
és a csatlakozó járatok nem mennek el az ember orra elől.


G. Gábor                                           2002.06.11 14:32                                   Válasz
Érdeklődnék, hogy az új Bácsai út milyen szakaszban van (tervezés, stb.)


zsozsesz                                           2002.06.04 18:53                         Előzmény Válasz
Akkor milyen ,,metánbuszok" mennek Szeged városában?


attila                                             2002.05.31 18:30                                   Válasz
Megjelent a MÁV 2002/2003-as menetrend tervezete, mennyiben
érinti ez városunkat milyen újdonságok várhatók illetve az
önkormonyzat milyen véleményt küld erről a MÁV-nak, sikerül-e elintézni, hogy a reggel órákban jobb legyen a
gyorsvonati
összeköttetés Budapesttel. Most 5 45 után 7 36 a legközelebbi, például a tavalyi 6 42-es vonat menetrendi
sávjábán egy gyorsvonat beiktatásával. Javul-e a megyén belüli közlekedés Győr-Sopron különösen Győrből
délelőtti órákra gondolva Sopronból pedig az estire az utolsó vonat most 19 45-kor van. Tervezi-e az
önkormányzat, hogy más testületekkel összefogva szorgalmazza InterPici járatok indítását, lehetőséget adva a
kisebb kapacitású vonalakon is
a magasabb szintű közlekedés lebonyolításához? (pl Győr-Zirc-Veszprém, Győr-Pápa) Illetve szorgalmazza-e a
város a Péccsel való jobb összeköttetés megteremtését(pl 2 pár IC Szfehérváron át) Az átlós IC-k visszaállítását
Miskoloc, Nyíregyháza amik korábbi években rengeteg diák kényelmét szolgálták.


attila                                             2002.05.31 18:22                         Előzmény Válasz
Köszönöm válaszát, a kérdésemet igazából nem közúthálozat-
fejlesztés koncepciója, hanem a sebességhatár lehetséges
megemelése a 90km/h-ról, a 110km/h-ra motiválta. Ennek fényében kérdezem meg vannak-e ennek a szakmai
feltételei,
hogy ez az egykori autóút, újra kvázi egy tollvonásra, és néhány "autóút" táblat kihelyezésével, újra autóúttá
válljon.


Pénzes Péter főtanácsos                            2002.05.31 08:07                         Előzmény Válasz
Távlati úthálózatfejlesztésként merült fel az M81 út építése, mely felhasználja a megépült 19. sz. utat


Attila                                             2002.05.29 21:59                                   Válasz
A jelen 19-es főút egykor autópályánák készült, megépülte
után a autóútként volt használható, a Győrt elkerülő autópálya szakasz megépülésekor, e szakasz autóútról
főútra degradálodott.
Van-e esély arra, illetve fenn állnak-e azon körülmények,hogy ezen szakasz újra autóút legyen?


Gőcze László                                       2002.05.24 15:48                         Előzmény Válasz
Annyira a realitástól távol eső a gondolat, hogy egyetlen reakció sincs rá?


zsozsesz                                           2002.05.23 19:13                                   Válasz
HA NEM LÉTEZIK METÁNHAJTÁSÚ BUSZMOTOR ,AKKOR SZEGEDEN MITŐL MENNEK A METÁNBUSZOK?
Pénzes Péter főtanácsos                           2002.05.09 14:18                       Előzmény Válasz
A Révai Miklós uti autóbuszvégállomás áthelyezése szerepel a fejlesztési elképzelések között a jelenlegi MÁV Rt.
teherpályaudvar területére. A terület a MÁV Rt. tulajdonában van, megszerzéséről folynak a tárgyalások.Az
áthelyezés időpontja még nem ismeretes, a területmegszerző tárgyalások eredményességétől és befejezésétől is
függ.


attila                                            2002.05.08 20:48                                  Válasz
A Révai utcai forgalmi iroda megszüntetése szerepel-e a tervek között a modern közösségi közlekedés nem
támogatja
a városközpontban elhelyezkedő monstrum HELYI végállomásokat.
Közlekedéstechnikai szempontból is kritikus a helyzet:
Az utca ezen szakaszán 2x1 forgalmi sáv van, plussz két "sávnyi" hely a kiálló autóbuszok részére. Ennek
ellenére a KVRt a forgalmi sávot is parkolónak használja és még ők vannak felháborodva, ha valaki a Révai
utcában a Városháza felől a Kamara írányában kíván közlekedni.


Pénzes Péter főtanácsos                           2002.05.07 14:16                       Előzmény Válasz
Köszönöm Winkler Ágoston Úr észrevételeit, kinyomtattam, és megküldöm levélben a Kisalföld Volán Rt.-nek
tanulmányozásra, és válaszadásra.
A magam részéről teljes mértékben egyetértek a levélben foglaltakkal, nagyon hasznosak az észrevételek, és
remélem, hogy az idei menetrendváltozáskor már lehet érvényesíteni őket.


Pénzes Péter főtanácsos                           2002.05.07 14:07                       Előzmény Válasz
Kimentem megnézni reggel a forgalmi helyzetet a Tesco előtti csomópontnál.
Hát valóban elszomorító, hogy ami nem probléma pld. Ausztriában, Németországban, Hollandiában az probléma
nálunk. Az, hogy a gépjárművezetők az érvényes közúti közlekedési szabályokat felrúgják, a gyalogosoknak nem
adnak elsőbbséget, nem állnak meg a lelépni, az úttesten áthaladni készülő gyalogos előtt, a gyalogosátkelőhely
előtt álló gépjármű mellett elhaladnak az minősíthetetlen. Állandó rendőri ellenőrzés lenne szükséges ezen a
helyen, meg egyes gépjárművezetők felelősségérzetének növelése.
És a közlekedési szabályokat be nem tartó emberekre hogyan alakítson ki a hivatal forgalmi rendet ?
A csomópontban lehetne esetleg gépjárműsebesség csökkentő átépítést végezni, ezt megtárgyalom az Útkezelő
Szervezet illetékeseivel.


Gőcze László                                      2002.04.30 16:15                                  Válasz
Az alábbiak figyelembevételével meggondolandó a meglévő Gyárváros-Szabadhegy vasútvonal felhagyása.
A sajnálatosan megszűnt ipari üzemek miatt szinte teljesen kihasználatlanok a meglévő iparvágányok a volt
Olajgyárig, ill. a Dunakapu térig. A Rába Rt. értékesíti a régi gyártelep területét, ahová lakótelepet kívánnak
építeni.
Ennyi előzmény után a lényeg. A Dunakapu tértől gyakorlatilag Ménfőcsanakig megteremthető lenne egy városi
vasúti gyorsforgalmú vonal, amelynek csupán a gyárvárosi állomás területén lenne szűk -egyeztetést
megkövetelő- keresztmetszete. A megállók a lakótelepek középvonalában lehetnének, s mivel a vonal érinti
szinte az összes bevásárló központot, célszerűen azok környezetében is. Egyszerűsítené a dolgot, ha a MÁV a
szabadhegyi állomást felhagyná, mert akkor ténylegesen csak a gyárvárosi állomás területén keresztezné a
vasúti forgalmat a helyi gyorsvasút.
(Úgy gondolom ez az elnevezés jogos lehet.) Természetesen az iparvágányokat városi kezelésbe kellene venni.


Winkler Ágoston                                   2002.04.28 14:46                                  Válasz
Köszöntöm a Fórum olvasóit!
A helyi autóbuszjáratokhoz kapcsolódó utastájékoztatás ügyében nyílt levelet intéztem a Kisalföld Volánhoz.
Nagyon örülnék, ha írásomat Önök is elolvasnák, és elmondanák véleményüket a témáról akár itt, akár a
Kisalföld Volán webes fórumán. A levelet megtalálják itt, illetve letölthetik Microsoft Word formátumban is.


Pénzes Péter főtanácsos                           2002.04.26 11:13                       Előzmény Válasz
Zsozsesz jeligéjű levélíró számára:
Talán nem fogalmaztam a metánhajtású motorokkal kapcsolatosan egyértelműen, most pótolom: jelenleg nem
kapható olyan metánhajtású motor és technológia melyet autóbuszokba szerelve lehetne használni.


zsozsesz                                          2002.04.25 15:27                                  Válasz
Pénzes Úr részére.
Ha jól tudom a metán sokkalta olcsóbb üzemanyag mint pl. a gázolaj.Kellemetlen illattal nem jellemezhetjük ,és
mivel csak szén-dioxid keletkezik égetésekor ,mondhatni a dízelhez képest semennyire sem szennyezi Győr
város levegőjét.
Amennyibeniben a város vezetésének fontosabb ,hogy itteni gyárak termékeinek vásárlására ösztönözze a volánt
,és a volánnak ,hogy olcsóbb technológiát honosítson , minthogy a város levegőjének tisztaságát , a lakosok
egészségét tartsák szemelőtt -ez nem kell nekünk köszönjük , jó lenne ,ha néha nem csak a rövidtávú anyagi
forrásokra gondolni ,hanem ránk ,gyerekeinkre ,akik sokáig lehetnénk "pénzforrásai" Győrnek .


Pénzes Péter főtanácsos                          2002.04.22 13:32                       Előzmény Válasz
Az Önkormányzat és a Kisalföld Volán Rt. között létrejött megállapodás teljesen publikus, annak tartalma
megismerhető. Ha kapok Email címet, kérésre el is küldöm, vagy nálam elolvasható. A terjedelme 19 oldal, a
tartalomjegyzéket idemásolom:
A./ A közösségi közlekedés üzemeltetése .... 3
B./ Részletes feltételek......... 4
1./ A menetrend és a teljesítmény terv készítése… 4
2./ A viteldíjra és az alkalmazandó jegyfajtákra és a vonatkozó avaslat. 6
3./ A közösségi közlekedés bevételeinek és ráfordításainak alakulásáról adatszolgáltatás…
4./ A forgalom lebonyolítása
4.1./ Az alkalmazott járművek és a járművekkel kapcsolatos feladatok.... 8
4.2./ Az autóbuszjáratok közlekedtetése.8
5./Utastájékoztatás 9
6./ Az utasokkal való kapcsolat..……... 10
7./ Bérlet és menetjegyárusítás....... 11
8./ Személyi állomány továbbképzése11
9./ Minőségbiztosítási rendszer....... 11
10./ Költségnyilvántartás, kalkuláció... 11
11./ Az Önkormányzat feladatai............. 12
12./ Az Önkormányzat ellenőrzési jogosultsága 14
13./ Egyes szerződésszegések speciális jogkövetkezményei14
14./ A szerződés hatálybalépése, időtartama és megszűntetése. 14
15./ Közös Bizottság.
16./ A jogviták elbírálására illetékes bíróság..…... 15
17./ A lakosság tájékoztatása……………… 15
18./ Vegyes rendelkezések........…... 16
Mellékletek:
1./ A menetrendtervezet tartalmi követelményei......................... 17
2./ A tarifajavaslat tartalmi követelményei...... 18
3./ A negyedéves adatszolgáltatás és féléves értékelő beszámoló minimális tartalma 19

Milyen javulás várható? Erre most nehezen tudok választ adni, hiszen a megállapodás létrejöttével jelenleg nem
került több pénz és eszköz a feladat ellátásba. Nem beszélhetünk jelenleg többlet autóbuszokról, és többlet
teljesítmény finanszírozásról sem.
Azt látni kell, hogy a városban az autóbusszal utazók száma nagyjából állandó. Ebből az utazószámból képződik
a menetjegy illetve a bérlet vásárláson valamint az ehhez kapcsolódó állami árkiegészítésen keresztül bevétel a
Kisalföld Volán Rt-nél.
Ez az összeg szintén nagyjából állandó - évi áremelésekkel emelkedik- és szintén nagyjából fedezi a jelenlegi
szolgáltatással kapcsolatos ráfordításokat Önkormányzati támogatással is kiegészítve. (Tavaly ugyan veszteség
volt a helyi autóbuszközlekedési üzemegységnél)
Többlet szolgáltatás nyújtása pld. járatsűrítés, vagy új autóbuszvonal beindítása többlet költséggel jár, mivel
autóbuszt kell venni hozzá, valamint az autóbuszvonal fenntartása is üzemelési költségekkel jár, de ugyanakkor
nem emelkedik a bevétel, mivel az utasszám nem növekedik, illetve lehetséges némi látens utazási igény.
Példával jobban megvilágítva Győr-Pinnyéd között hiába lenne 10 percenként autóbuszközlekedés, az
utazóközönség nem lenne lényegesen több a jelenleginél, így nem képződne többlet bevétel sem, a kiadás
viszont sokszorosára nőne. Ezt a többlet kiadást viszont valakinek fizetnie kell.

Tehát a további minőségi szolgáltatás fejlesztéshez további pénzügyi forrásokra van szükség. Ezt lehet viteldíj
emeléssel elérni ( utazóközönség fizeti meg) és lehet önkormányzati forrás is.
Az alapkérdésre visszakanyarodva a létrejött megállapodás rögzíti, hogy az önkormányzat az anyagi teherviselési
képességeitől függően mind az üzemeltetési, mind a fejlesztési kérdésekben támogatást kíván adni a
tömegközlekedést üzemeltetőnek, és ezen támogatás nagyságától és a megszerezhető egyéb pénzektől függ a
további minőségi javulás a helyi közösségi közlekedési kiszolgálásban.


arrabona                                         2002.04.18 19:16                                 Válasz
Komolyan örülök, hogy létrejött Győr város és a Kisalföld
Volán Rt. között a megállapodás. Így megszűnik az egymásra
mutogatás.Ha a volántól kérdez az ember az az önkormányzatra hívatkozott és fordítva.
A megállapodás tartalma amenyibben nyilvános biztos közérdeklődésre tart számot közölhető-e ez az
önkormányzati lapban?
Van-e városnak tömegközlekedés fejlesztési koncepciója?
(nem hosszú távúra gondolok)
Mennyire lesz a tömegközlekedés közösségi közlekedés?
Lesz-e lehetőség, új viszonylatok indítására?
Egy őszi(téli) önkormányzati ülés után jelent meg egy cikk, hogy szentiván-kertvárost is bevontják a hálozatba.
Lehet-e már tudni, hogy a 2001/2002-es menetrend lejártával
milyen menetrend fog életbe lépni két hónap múlva?


Tomesz                                             2002.04.18 18:31                                  Válasz
Tisztelt Főtanácsos úr! A következő lenne a kérdésem: amennyiben publikus, mit takar (kicsit részletesebben,
mint a Kisalföld írta) a győri önkormányzat és a Kisalföld Volán között létrejött szerződés? Mit figunk mi, utazó
közönség és a városlakók, ebből érezni? Jobb, minőséibb lesz-e a tömegközlekedés szinvonala? Félreértések
elkerülése végett, nem panaszként, mert volt szerencsém nem egy helyen a helyi tömegközlekedés szinvonalát
megtapasztalni! Ám itt is lehet és kell javítani! Köszönettel: Tomesz


Pénzes Péter főtanácsos                            2002.04.18 13:47                        Előzmény Válasz
Metánnal történő autóbusz üzemeltetésére még nem történt kísérlet Győrben. Kísérletezett a Kisalföld Volán Rt.
repceolajmetilészter üzemanyagként történő alkalmazásával, de viszont a kísérlet eredménye az lett hogy:
1./ Drágább volt mint a gázolaj
2./ Fogyasztás 10 %-al magasabb lett mint gázolaj esetén
3./ Túlzott szaganyagot árasztott a motor az üzemeléskor( roppant büdös volt, mint az égett palacsintaszag)

A Kisalföld Volán Rt. inkább az EURÓ III. szabványnak (szigorú környezetvédelmi előírás) megfelelő üzemelésű
motorok beépítését tűzte ki célul, a Győr helyi közlekedésben jelenleg ebből a motorból még csak 1 üzemel, de
az EURÓ I. és az II. szabványnak mindegyik motor megfelel.
Az új beszerzések már viszont mind az EURO III. szabvány előírásait teljesíteni fogják.
Ezen alternatív tüzelőanyag meghajtású motorok még ugyancsak kísérleti stádiumban vannak, és a kísérleteket
nem lehet nagyüzemi termelésben alkalmazni. A tömegközlekedés üzemeltetése Győrben nagyüzemként
értékelhető,és a nagyüzemi megbízhatóságnak, kiépült szervízhálózatnak, üzemanyag töltőállomásnak, kiképzett
szervizelő szakembergárdának stb.. a jelenlegi motorok felelnek meg.
Ez temészetesen nem jelenti azt, hogy a későbbiekben amennyiben a folyamatos üzemeltetéshez szükséges
feltételeket is teljesíti ezen más üzemanyagú motor akkor ne alkalmazzuk.
Példaként említem, hogy a BMW 730 -as új modellje hidrogén hajtással is rendelhető.
De viszont hidrogént nem lehet tankolni minden üzemanyagtöltő állomáson, így ezen modell elterjedése nem is
várható egyhamar.


zsozsi                                                 2002.04.16 18:54                                Válasz
Vajon van -e lehetőség Győrben a METÁNBUSZOS tömegközlekedés alkalmazására? amely ténylgesen
környezetkímélő hatású lenne ,és látható eredményt produkálna a város levegőtisztaságáért vívott harcban.




zsozsi                                                 2002.04.16 18:53                                Válasz
Vajon van -e lehetőség Győrben a METÁNBUSZOS tömegközlekedés alkalmazására? amely ténylgesen
környezetkímélő hatású lenne ,és látható eredményt produkálna a város levegőtisztaságáért vívott harcban.




Gyuri                                                  2002.04.04 20:14                     Előzmény Válasz
Tisztelt Uram !

Nagyon köszönöm válaszát. Remélem minnél előbb lesz pénz a Lajta úti körforgalmakra. (Borzasztó látvány,
amikor a rendőr helyszínel, mér, rajzol és a betört szélvédőjű autó mellett egy iskolatáska fekszik a földön)
Ami a TESCO-val szembeni helyzetet illeti.
Ezen kissé csodálkozom. A forgalmi rend egyértelmű, ezt én sem vitatom. Mégis mindenhéten van baleset (ld.
rendőrségi statisztika) Félelmem (KRESZ ide vagy oda), hogy a balra kanyarodásra váró kocsik közül a zebrán
kilépő gyermekeket/felnőtteket az egyenes haladó nagy sebességű gépjárművek elütik. Nem kérek mást: az
illetékest legyenszíves kiküldeni egy reggel 7.30 és 7.45 között, csak nézelődni! (Más: Van ott rossz helyen egy
fenyőfa is, melyet féltő polgárok kissé "átszabtak" a jobb kilátás érdekében)

Mégegyszer: köszönöm, hogy utánanézett !

Sz.György


Pénzes Péter főtanácsos                                 2002.04.03 13:56                     Előzmény Válasz
A Lajta utcával kapcsolatban a térségre elkészített közlekedési tanulmány körforgalmi átépítést javasol az Ikva és
a Répce utcai csomópontoknál, a Nagy Imre utcai csomóponthoz közeli Cuha utcánál pedig egyirányusítást,és
forgalmi irány korlátozást.A tervjavaslat kétségtelenül kezeli a mellékirányok forgalmát, és a körforgalmi
megoldások kisebb balesetveszélyt jelentenek a hagyományos jelzőtáblával szabályozott forgalmú
csomópontokkal szemben.
Ezen átépítés megvalósulási ideje még nem ismert, a pénzügyi lehetőségektől függ.

A TESCO áruházzal szembeni gyalogátkelőhely balesetveszélyességét megkonzultáltam az Útkezelői Szervezet
képviselőjével, és nem alakult ki olyan álláspont, hogy jelzőlámpás forgalomirányítást kellene a csomópontban
bevezetni. A jelenleg meglévő forgalmi rend véleményünk szerint egyértelmű, az elsőbbségi viszonyokat a Kresz
és a kihelyezett közúti jelzések megfelelően szabályozzák.


Gyuri                                                   2002.03.27 10:58                                Válasz
Tisztelt Uram !

Régi mániáimat irom le ide.
1. A Marcal I.-en lakom és gyermekeim - mint sok ezer más szülönek - a Marcal II-re járnak iskolába. Sajnos a
kisebbeket, azért nem merjük egyedül elengedni, mert a két lakótelep között, a TESCO-val majdenm szemben
lévö zebra életveszélyes. Gyorsan közlekedö gépkocsik és figyelmetlen vezetök száguldoznak a vasút végénél.
Az egyik átkelö lámpával védett, de ez nem. Probléma még, hogy amíg a balra kanyarodó megáll, mögüle
kiléphet egy gyermek, akit az egyenes haladó könnyedén elgázolhat. Itt egyébként a gépkocsi koccanások száma
is igen magas. Nem telik el hét, hogy ne látnánk. Szerintem itt tenni kell valamit. A Marcalváros II forgalmához, a
3 iskolához kevés már ez a keresztezös. A baleseti statisztikák és a reggeli dugók ezt mind alátámasztják !
2.
Lajta utca. Próbáljon meg valaki a Lajta utcára kikanyarodni balra BÁRMELYIK mellékutcájából reggel 7.30 és
8.00 között ! Vagy próbáljun meg gyalogosként átkelni, úgy hogy 4 felöl is érkezhet egy örült autós. Rendkívül
veszélyes !!! Az úton lassítókat vagy mini körforgalmakat kellene elhelyezni !
Remélem hamarosan megoldás születik erre, a minket szülöket rendkívül nyugtalanító közlekedési helyzetre.
köszönettel

Sz.György


Pénzes Péter főtanácsos                                 2002.03.26 14:21                     Előzmény Válasz
A felvetett problémát megbeszéltem a Kisalföld Volán Rt. Helyi Személyszállítási Üzletág vezetőjével, és a
következő választ kaptam:

A Szt.István út felújítása kapcsán az autóbuszok forgalomterelését és ideiglenes megállóhely kijelölését is
megtárgyalták a beruházóval a Győr Moson Sopron Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság-al.
Ennek eredménye lett a jelenlegi ideiglenes megállóhely kiosztás, ahol az 1. sz autóbusz a Gárdonyi G. u. és a
Révai M. utcában, 1Y a Baross híd hídfőjénél, a 7 sz. a Kamara előtt, 13 a Gárdonyi G. u. és a Révai M. utcában,
a 14 sz. a Kamara előtt áll meg.

A Baross híd belvárosi hídfőjénél azért nem jelöltek ki több autóbuszvonal számára ideilenes megállóhelyet, mivel
ezen öböl hosszúsága csak két autóbuszt tud kezelni, és többlet terhelés esetén félővé vált, hogy 3 vagy több
autóbusz összecsúszik, egyidejűleg akar megállni, és ekkor már a Szt. István úti gyalogosátkelőhelyre és a
csomópontra is rálógna az autóbuszok vége. Ez az állapot pedig a csomópont gyalogos és gépjárműforgalmát
tenné lehetetlenné, feltorlódást keletkeztetne a Baross hídi csomópontban.
Ezt az állapotot a szakértők el akarták kerülni, és az előnyök-hátrányok egybevetése a mérlegelés során az
utazóközönség egy részét ítélték többlet gyaloglásra.

Ezért a kellemetlenségért elnézést kérünk, mely a Szt. István út szakasz burkolat felújításának idejéig tart.
attila                                                 2002.03.23 19:51                               Válasz
A Kisalföld Volán újra kiállította saját szegénységi
bizonyítványát. A Honvéd liget elnevezésű megállóhely
helyett csak a 2,3,17,23-as jártatok számára jelöltek ki
ideiglenes megállóhelyet. Az 1, 1Y, 7, 13, 14-es járatok
számára nem.
Végül is igaz minek is kell a Városháza,a vasútállomás és
az autóbuszállomás meg jó néhány iskolához való eljutast
biztosítani.
Igen is gyalogoljanak el az emberek a Rába-partra
vagy el a Kamaráig, de ha már ott tart akkor menjen onnan
gyalog haza! (legalábbis ezzel a hozzáállással már csak ez
várható)
Az érthető, hogy forgalomtechnikai okokból a Városháznál
kijelölt ideiglenes megálló ezen járatok számára nem
megoldás, mivel a szabályos átsorolás a Bisinger híd irányában nem bíztosított VISZONT A BAROSS G. U. HÍD
MEGÁLLÓHELYNÉL KIALAKÍTOTT ÖBÖL IS VAN !!!
Miért nem lehet ezeket a járatokat ebben a megállóban
megállítani?
A kérdést a volánnak kár közvetlenül feltennem (ld.: www.kisalfoldvolan.hu/forum


Gyuri                                                  2002.03.19 13:46                               Válasz
Tisztelt Uram !

Régi mániáimat irom le ide.
1. A Marcal I.-en lakom és gyermekeim - mint sok ezer más szülönek - a Marcal II-re járnak iskolába. Sajnos a
kisebbeket, azért nem merjük egyedül elengedni, mert a két lakótelep között, a TESCO-val majdenm szemben
lévö zebra életveszélyes. Gyorsan közlekedö gépkocsik és figyelmetlen vezetök száguldoznak a vasút végénél.
Az egyik átkelö lámpával védett, de ez nem. Probléma még, hogy amíg a balra kanyarodó megáll, mögüle
kiléphet egy gyermek, akit az egyenes haladó könnyedén elgázolhat. Itt egyébként a gépkocsi koccanások száma
is igen magas. Nem telik el hét, hogy ne látnánk. Szerintem itt tenni kell valamit. A Marcalváros II forgalmához, a
3 iskolához kevés már ez a keresztezös. A baleseti statisztikák és a reggeli dugók ezt mind alátámasztják !
2.
Lajta utca. Próbáljon meg valaki a Lajta utcára kikanyarodni balra BÁRMELYIK mellékutcájából reggel 7.30 és
8.00 között ! Vagy próbáljun meg gyalogosként átkelni, úgy hogy 4 felöl is érkezhet egy örült autós. Rendkívül
veszélyes !!! Az úton lassítókat vagy mini körforgalmakat kellene elhelyezni !
Remélem hamarosan megoldás születik erre, a minket szülöket rendkívül nyugtalanító közlekedési helyzetre.
köszönettel

Sz.György


Pénzes Péter főtanácsos                                2002.03.12 14:39                     Előzmény Válasz
A hír igaz. Bécs és Győr között 2002 junius 16-tól megindul rendszeres elővárosinak is nevezhető
vonatközlekedés a MÁV Rt. és az ÖBB között kötött megállapodás alapján.
Motorvonatok közlekednek majd, kezdetben napi három pár.
A menetrend: Győr indul: 5.07 , 10.04 , 16. 09
Wien Südbhf. indul: 7.47 , 11.42 , 18.25
A menetidő kb. 1 óra 40 perc, minden állomáson megáll a vonat.
A tarifa az eddigi információk szerint kedvezményes lesz Győr-Bécs vonatkozásban, a kedvezmény mértéke még
nem ismeretes. A tarifánál két választási lehetőséget terveznek, az egyiknél a Bécs helyi közlekedési költségeket
is tartalmazza a jegyár.

A többi kérdés megoldására, a Győr elővárosi periodikus vasúti közlekedési megoldására még várni kell.
Egyrészt a vasúti utazási kedv is eléggé lecsökkent, a reggeli és a délutáni a munkakezdésre és végzésre jövő ill.
menő vonatok kihasználtsága még megfelelő, a napközbeni vonatok üresen közlekednek. Valamint számításba
kell venni azt is, hogy a helyközi autóbuszközlekedés jelentősen közrejátszik az utazások lebonyolításában.

Meg fejlettségi szintben még 10 év kell az EU átlag eléréséhez, mint hallottam egy elemzésben.Ez vonatkozhat a
közlekedési kiszolgálási fejlettségi szintre is. A Győr agglomerációs közlekedésének fejlesztésére folyamatosan
nagyobb gondot kell fordítani, ezért a város az erre vonatkozó előkészületeket ( tevezés, problémafeltárás,
intézkedési terv... ) megteszi.
attila                                                   2002.03.10 16:10                                Válasz
Mennyire megalapozottak azok az információk mely szerint
az ÖBB júniustól egyes(4 pár) bécsi elővárosi szerelvényeit
Győr allomásig közlekedteti?
Ha ez valójában így van akkor egyik szemem nevet a másik
sír. Ez a változás rendkívül kedvező.
A másik azért sír, mert hol vagyunk itt még az elővárosi
vasúti rendszerű közlekedéstől. Erre a szomszéd ország!!!
fővárosából kétszintes elővárosi ingaszerelvények járnak
majd át hozzánk.
Bár korábban említésre került, de most a fenti apropóból
újra rákérdezek: Teljesen kilátástalan, hogy:

Komárom - Győr - Hegyeshalom (-Rajka)
Győr - Veszprémvarsány - (Bakonyszentlászló)
Győr - Pápa
Győr - Kapuvár - (Sopron)
közt 4 óra és 23 óra között óránkénti (2 óránkénti) ütemes
közlekedés legyen a megfelelő kapacítású szerelvénnyel? Ha
kell akkor csak egy Bzmot.
Vagy kísérleti jelleggel valamely vonalon ezt megíndítani?
Van-e erre önkormányzati forrás, pályázati pénz?


Pénzes Péter főtanácsos                                  2002.01.09 09:46                     Előzmény Válasz
A jelenleg építés előtt álló úgynevezett " új Bácsai út ", - bár ez az elnevezés téves, mert az országos úthálózat
részeként épülő , a jelenlegi 1301 sz. utat kiváltó út a város távlati úthálózatfejlesztési tervében az Ipar utca
folytatásaként szerepel- helyesebb a leendő új Révfalui lakóterület feltáró útjáról beszélni, a Bácsai út és a 14.sz
főút csomópontjától a Belváros felé mintegy 135 m távolságban lesz, és jelzőlámpás forgalomirányítást kap.


Bukovics Ádám                                            2002.01.08 18:59                                Válasz
Érdeklődnék, hogy a tervezett új bácsai út milyen csomóponti megoldással és hol fog csatlakozni a Széchenyi hid
feljárójához?


bobocha                                                  2001.12.17 19:21                                Válasz
A lakásépítések egyik új központja a bácsai járás.Itt épül most a ,,Vízivárosi lakópark,, és a jövőben is terveznek
erre a környékre ehhez hasonló lakókomplexumokat.Fontos feladatnak találnám a bácsai út ,a Széchenyi- és a
Kossuth-híd forgalmi helyzetének javítását.Tehát ezen városrész a városközpontal való összeköttetésének
jobbítását.


NI                                                       2001.12.14 12:03                     Előzmény Válasz
A közösségi közlekedés fejlesztéssel kapcsolatos anyagokat rövidesen felrakjuk a kapcsolódó anyagokhoz, csak
kell egy kis idő az összedolgozásukhoz. Addig kérem a türelmüket.


NI                                                       2001.12.13 21:35                                Válasz
A kapcsolódó anyagok közé feltettem a város 1998-ben elfogadott rendezési tervében lévő közlekedésfejlesztési
javaslatokat (10 éves és 10 éven túli távlat). A fájlméret csökkentésére a telekhatárok nincsenek rajta a
térképeken, a fekete vonalak a meglévő (98-ban) fő hálózati elemeket mutatják, a pirosak a tervezetteket.
Ki melyik utat tartja a tervezettek közül a legfontosabbnak?


attila                                                   2001.12.13 15:51                                Válasz
Van-e lehetőség Győr Város Közösségi Közlekedésének Fejlesztési Tervét megtekinteni?


bobocha                                                  2001.12.11 15:31                                Válasz
Egy Kérdés :
A körforgalmat kb . hány ház bontásával építik ki az elterelő uttal együtt ,
Nem lenne egy kiválób ötlet a forgalmat a Banai útra,majd az Ipari Park hídra terelni,utána egy utat építeni a
Rába hatvanhatezres csarnok és az Audi mögött , a likócsi (pest felé tartó ) országútig?


Tomesz                                                  2001.12.11 15:27                    Előzmény Válasz
Még a helyi járatú buszok belvárosi zsúfoltságához annyit, már felvetődött a járatok összevonása, de Pénzes úr
indoklása teljesen jogos. Nem lett volna-e egyszerűbb, ha pl a 7-st hurokjáratként a belváros keleti részén
vezetnék be, mint a mellékleten látható?


Pénzes Péter                                            2001.12.10 16:16                    Előzmény Válasz
Kiegészítve még a vasútvonal lesüllyesztéséről írtakat: A város és a városkörnyék lakói előnyös kényelmi
helyzetben vannak abból a szempontból, hogy a vasúti, a helyi közlekedési és vidéki közlekedési pályaudvarok
egy helyen vannak. Az átszállások a továbbutazások kényelmesen megoldhatóak emiatt, nem kell pld. a város
agglomerációs körzetében lakónak , ha megérkezik a vasútról még helyi autóbuszra szállnia, hogy a helyközi
autóbuszpályaudvart elérje és a helyközi autóbuszjárattal továbbutazhasson, és még ilyen előnyöket lehet
sorolni. Ezt a helyzetet szerintem továbbra is meg kell őrizni, a fejlesztések nem mehetnek ennek rovására.


Pénzes Péter                                            2001.12.10 16:01                    Előzmény Válasz
A Bécs-Budapest vasútvonal lesüllyesztésére született vázlatterv, elvileg megvalósítható. Gyakorlatilag viszont a
jelenlegi gazdasági erők figyelembevételével irreálisan sokba kerülne a megépítése.( 68 milliárd Ft az
egyszerűsített költségbecslése) A költségek miatt nagyon a távoli jövőbe (20-30 év távlata) kerülhet a
megvalósítás.


Pénzes Péter                                                   2001.12.10 15:45               Előzmény Válasz
Kovács Balázs úr felvetéséhez:

Szívesen megismertetném vele Győr Város Közösségi Közlekedés Fejlesztési Tervét,valamint a Stratégiai
Fejlesztési Tervét, mivel a felvetéseire adandó válaszok már meghaladják ezen levelező lista méretének kereteit.
Szívesen várnám a kritikai észrevételeket,opponenciát.
Ha egyetért vele, a 500-176 telefononszámon történt időpont egyeztetés során személyesen találkozhatunk.


attila                                                         2001.12.08 17:38                          Válasz
A héten a Győri Krónika foglalkozott a helyi tömegközlekedéssel és a VOLÁN-nal. Sajnos részletes inforációkat
nem írtak.
Mit jelent, hogy bekapcsolják Győrszentiván-Kertvárost a helyi közlekedésbe, hogy javítják Ménfőcsanak, Gyirmót
megközelítésének
feltételeit. (hány járatpár, milyen útvonal, ütemes közlekedés?), említik Révfalu egyes "részeit" is. (ez elég
sejtelmesen hangzik).
Illetve, hogy a közgyülés 25 millió forintot ad a autóbuszpályaudvarra, de melyikre és milyen fejlesztés lesz ebből
a pénzből?
Ederics alpolgármester úr - az EU ajánlások nem támogatják az autóbuszközlekedést inkább a kötött pályás
közlekedést, akkor miért
nem lép ez irányba a város? Amíg viszont nincs troli, villamos, HÉV Győrben, addig igen is a fejleszteni kell a
helyi tömegközlekedést.
Már itt ezen a fórum is több ötlet javaslat hangzott el, nem tudom a mostani közgyűlésen, ahol a
tömegközlekedés az első napirendi pontok
között szerepelt, elhangzottak-e ezek a javaslatok. Igaz, hogy új útvonalak, járatsűrűtések sokban kerülhetnek,
viszont a városközponton
áthaladó járatok összekapcsolása magasabban szintű szolgáltatást és ua. vagy kevesebb költség. Továbbá
egyszerűen
kivitelezhető, szinte minimális előkészítést és költségnövekedést okozhatnak az útvonal-meghosszabítások. Pl ha
a 3-as és vagy a 7-es
a Virágpiac után nem a Honvéd ligetnél állna meg, hanem pl a Munkácsy úton. Biztosítva ezzel több cég, iskola
jobb megközelítését
ezzel az útvonal változtatsással senkinek a az érdeke nem sérülne. És akár holnaptól bevezethető. Ezzel rötön új
"városrészt" vonhatnánk
be a hálozótba. Egy kicsit bizarabb elképzelés, hogy a 22-es Baross G. u híd megálló után Teleki u. -
Tanítóképző VÁ. - Budai u- Gárdonyi G.u-
Révai utcán csak áthalad ezzel csökkenthető a zsúfoltság (aki a Révai utcába érkező buszról akar átszállni a
Gárdonyi G úti
megállóban megteheti)
Hol tudhatjuk meg, hogy a közgyűlésnek mi lesz a tényleges következménye, mikortól és mik lesznek a
változások?


Bobocha                                                        2001.12.04 15:18                          Válasz
Rövidtávon gondolkodva mindenképpen szükséges a vasútvonal áthelyezése ,mert annak eddigi helyzete
bonyolítja a városi közlekedést.Ám hosszútávon - mivel a várost kettészeli a Bécs-Bp. vonal - szóba jöhetne a
vasútvonal(ak) süllyesztése a föld alá.Ezek fölé még egy Kelet-Nyugat irányú sugárutat is lehetne
építettni.Szerintem ugyanis városunk közlekedésének a legnagyobb problémája a folyók és a vasút által teremtett
akadályok.Erre persze rengeteg pénz kéne.
Egyébként a vasútvonal fejlesztése során mintha szóba jött volna egy új pályaudvar létesítésének terve is ,
aminek szerintem ideális helye lenne a Mészáros Lőrinc utcai (volt)laktanya és a tőle északra lévő rendező
területén.


rjani                                                          2001.10.23 13:18               Előzmény Válasz
Köszönöm a föépítész Ùr gyors válaszát !
én úgy láttam, hogy az autópálya alatt összesen elfér 3 sáv, végül is most is majdnem annyi van, hisz szinte ott
kezdödik a Metro felöl az autópályára vivö balra kanyarodó sáv.

50-70km/h-s vita : Pènzes Úr véleménye a 70 km/h-s kivételekröl, hogy ez a gkv. kényelmét szolgálná csak.
Szerintem az említett útszakaszon engedélyezett nagyobb sebesség mellett nem borzolná a kedélyeket egy
belsö sávban folyamatosan 70-nel haladó. Nem lenne értelme megelözni !
Ugyanez a véleményem pl.az "új" révfalusi felüljáróról is !


NI                                                             2001.10.22 19:47               Előzmény Válasz
83-hoz. Körforgalom nekem jó ötletnek tűnik, megbeszélem a közlekedésisekkel, és visszatérünk rá. Sávbővítés
nagyon drága, mert az autópálya alatti hely szűk, a híd hosszabbítása működő autópálya alatt nem egyszerű, kár,
hogy az építéskor nem volt elég pénz hosszabb hídra. A csomópont egyik ágának elhúzása nem megy, mert
akkor kb. a BricoStore kereszteződésig kellene elhúzni; csomópontokhoz ki kell építeni osztályozókat, tetszőleges
sűrűséggel nem enged a közlekedési hatóság csomópontokat építeni.
50><70 km-es sebesség vita előzményeit nem találtam, gondolom, majd PP reagál. Egyébként 70-nél mi a
biztosíték, hogy nem előznek jobbról?


rjani                                                          2001.10.22 14:07                          Válasz
NI és Pénzes Urak az általános javaslatok, új témakörök topicban tett válaszaira szeretnék reagálni (talán most jó
helyen):

- 83-as ut Metro elötti keresztezödés:

Lehet, hogy a tervezési elöirásoknak megfelelö a jelenlegi kialakítás, de gondolom, ha belémjön valaki 80-nal,
nem tud érdekelni, hogy az illetö nem tartotta be a 60-as korlátozást, mely vszinü az elöirasok része volt.

Kèt megoldást tartanák jobbnak :

1, a keresztezödés helyének kismértékü módosításával ki lehetne képezni egy körforgalmat - ez az igazi lassító
eszköz (persze, fontos, hogy egy-kettö már megépülttel szemben olyan kialakítású legyen, hogy ne lehessen az
egyik irányból 60 km/hval, a másikból max. 30-cal áthaladni rajta).

2, A 83-as utat egészen a Metro keresztezödéséig 2 teljes sávban vezetni (ne szünjön meg a külsö sáv az
autópálya Bécs felé vezetö felhajtójával). Ezáltal nem erösítjük tovább azt a sajnos Mo.-n is terjedö rossz vezetési
szokást, hogy egy késöbbi balra sorolás ismeretében már kilométerekkel elöbb balra tart és ezzel az egyenesen
tovább haladókat fenntartja (általában pontosan a leglassúbbak teszik ezt).

A metros keresztezödés után futtatnám ki az autópályalejárót, hogy csak a meröleges forgalomra kelljen figyelni,
ezzel együtt megtörném a 83-as ivelését, hogy tényleg lassúbbá és átláthatóbbá váljon.

- sebességkorlátozások felüljárókon:

Pénzes Úrral ellentétben nem gondolom azt, hogy pl. a 70 km-es korlátozás a jelenlegi 50-nel szemben csak
kényelmes körülményeket teremt a gépjármüvezetök számára:

èpp a !soha be nem tartott! 50 km/h a probléma !! Próbáljon legalább egyszer 50-nel leereszkedni Marcalváros
felé mondjuk a belsö sávban, azonnal agresszíven elkezdenék jobbról elözni - ez semmi mást nem okoz, csak
felesleges többletstresszt, megnövekedett balesetveszélyt ! + Ha egészen a temetöig betartom az 50-et, akkor a
mögöttem felgyülemlett kocsisor legalább fele nem tud a zöld hullámon velem együtt ezen a városrészen átérni !
Arra szeretném kérni Önöket, hogy ne higgyék azt, hogy pl. egy 60-as tábla egyszerü kihelyezésével (lásd Metro
keresztezödés) Mo.-n el lehet érni a sebesség csökkentését. Kèrem, vegyünk példát Ausztriáról, ahol - bár ott
aztán tényleg sokkal jobban betartják a szabályokat - mégis a legtöbb faluban (!) a gyalogos átkelöhelyeknél
reggel rendör felügyeli a szabályos közlekedést, pedig ennélkülis mindenki átengedné az iskolás gyerekeket.

Elnézést, ha néhány szakmai kifejezést rosszul használtam.




NI                                                           2001.08.11 22:02               Előzmény Válasz
P+R parkolóról már régóta szó van, de az ötlet amit felvetett - egy autópályaudvar - szerintem egész más
megvilágításba helyezi, növeli a megvalósítás esélyeit, mert így valóban talán bekapcsolhatók idegenforgalmi
pénzek. Idegenforgalmi adó erre használható, gyakorlatilag az idegenforgalmi bizottság dönt róla. Javaslom
Andréka képviselő urat a bizottság elnökét közvetlenül is megkeresni.


Attila                                                       2001.08.11 16:22                         Válasz
Javaslat: Egy a várost elkerülő autópálya mellé építendő P+R parkoló.Aami az átutazó túristáknak adna egy
félnapos városlátogatásra
lehetőséget. És a győrieknek, hogy a különböző szervezett vagy egyéni utazásoknál ne kelljen az autópálya
leállósávján
várakozni. És érkezéskor a fogadó családtagnak a KRESZ szabályokat nem igazán betartva valamelyik híd alatt
várakozni.
Fordítható-e az idegenforgalmi adó egy része erre a projektre? A P+R parkoló kiépítésere,
üzemeltetésére(örzésére)
30 percenkénti ingyenes autóbuszjárat Índítására.


Kovács Balázs                                                2001.08.01 09:34                         Válasz
Úgy érzem, Pénzes úr félreértette a városi buszközlekedtetéssel kapcsolatos felvetésem lényegét !
Természetesen én nem azt gondoltam, hogy az utazóközönség közvetlen kiszolgálását végző terület
( a "buszvégállomás" ) ne legyen a buszok irányító-központjának ( ami a sofőrök pihenőhelye, és a
forgalomban éppen nem lévő buszok parkolóhelye is ) tőszomszédságában : ezek egymás mellett
célszerűek. Én csupán azt vetettem fel, hogy ennek az egész egységnek miért kell épp a Belvárosban
lenni ! A Belvárosban elhelyezés egyedüli alternatívája a nem-belvárosi elhelyezés, tehát, hogy a buszok
"csak" átmennek a Belvároson. Ez - nyilván csak elméletileg - megoldható rögtön azzal, hogy a belvárosi
járatoknak nem a Belváros lesz a végállomása, hanem egyenként a külső végük : ez egy képtelen
széttagoltságot okozna. Viszont ha, mondjuk, három nem-belvárosi ( de nem is külvárosi ! ) decentrum
alakul ki, akkor megoldható, hogy
- buszvégállomás a Belvárosban ne legyen,
- ennek ellenére forgalmas helyen legyen, tehát a kihasználtságához kétség ne férjen,
- emellett a megszokott vonalak gyakorlatilag csak kevés átszervezést igényelnek.
Ez utóbbi következménye lehet, hogy mivel a Belváros érintése a legtöbb ( mindegyik ? ) járatnak érdeke
- globálisan nézve - , az északi városrészek ( Bácsa, Újváros etc. ) buszai célszerűen egy, a Belvárostól
délre eső decentrumba futnának ( Marcalváros, Adyváros ) , míg a déli városrészek ( Szabadhegy,
Ménfőcsanak etc. ) buszai célszerűen egy, a Belvárostól északra fekvő decentrumba futnának be ( s
kelet-nyugat irányban is hasonlóan ) : így a Belváros metszetet képez a decentrumok által lefedett területek
között, tehát így biztosítani lehet a neki "kijáró" legjobb ellátottságot ! a probléma, hogy ez az ideális
szimmetria csorbul amiatt, hogy a Belváros nem Győr közepén ( legalábbis nem a lakhelyek száma alapján
súlyozott középpontban ) van, hiszen - ahogy Pénzes úr is írta - "északon" jóval kevesebben laknak, mint
"délen" . Emiatt gondoltam, hogy az északi decentrumot ( ami talán egyedül Újváros és Sziget határán
lehetne ) kiválthatná egy, a Stadion melletti decentrum a nyugati városrészek ( Újváros, Pinnyéd,
Marcalváros ) buszai részére.
Az előbb írtak alapján tehát :
- Nem amiatt terveznék hálózatot, mert tömegek szeretnének pl. Pinnyédről Adyvárosba, vagy Gyirmótról
Gyárvárosba menni, hanem hogy a Belvárost ne terheljem autóbusz-végállomással : baj az, ha egy Bácsáról
érkező és Marcalvárosba tartó járaton a Belvárosban teljesen kicserélődik az utazóközönség ? Aki Bácsáról
jön, s a Belvárosba tart, annak teljesen mindegy, hogy a leszállása után hová megy az a busz, s aki
a Belvárosból Marcalvárosba tart, annak is teljesen mindegy, hogy a felszállása előtt mit csinált az a
bizonyos busz : mindkét utas ugyanazt kapja, mint eddig, csak nem szükséges ehhez egy belvárosi
buszvégállomás ( nem beszélve annak az, akár csak egy-két százalék, utasnak öröméről, aki éppen
Bácsáról menne Marcalvárosba ) !
- A lakosság eloszlásának aránytalansága pedig nem okoz feloldhatatlan problémát, hiszen ( maradva a már
inkriminált példánál ) az lehet, hogy Marcalvárossal Bácsa nem áll arányban, de a vázolt koncepció alapján
Marcalvárosból nem csak Bácsára, hanem Újvárosba, Szigetbe, Likócsra etc. is mehetnének járatok, s mindegyik
a Belvároson ( célszerűen többféle útvonalon ) keresztül : így indulhat ( több járatot figyelembe véve ! ) busz
Marcalvárosból a Belvárosba 5 percenként, de ettől még Bácsára, Újvárosba, Szigetbe, Likócsra etc. ( egyenként
) csak mondjuk 20 percenként érkezik, igény szerint. Vagy, ha ez nem elég, még mindig segíthetnek - az Attila
által is szóba hozott - betétjáratok, amiknek viszont szintén csak fordulni kellene a Belvárosban, s nem ott időzni.



Az átszállásokról : "tapasztalt" gyalogos-tömegközlekedő vagyok, hát tudom, hogy gyakorlatilag mindenki
úgy szervezi az útvonalát, hogy lehetőleg ne kelljen átszállni ! Emiatt teljes mértékben osztom Attila
véleményét, s én is inkább többet gyaloglom, minthogy menetrendi egyezési pontokat keresve átszállást
tervezzek ( igaz, ha nehezen gyalogló idős ember lennék, lehet, hogy másképp látnám a helyzetet ) .
Győr alacsony átszállási aránya a város ( viszonylagos ) kis területe miatt lehetséges, hiszen a nagyobb
távolságú "rágyaloglás" gyakorlatilag szinte sehonnét sehová sem nevezhető tragikusnak. Nagyobb
városokban, pl. Budapesten, a város túlzott mérete miatt szükséges egyáltalán átszállni, nem amiatt,
mert esetleg olyan rossz lenne a járatok hálózata. Vagy Budapesten ráadásul az olyan rossz hatású
változtatások miatt is, hogy a metró megépülte után felszedték a villamossíneket a Deák tér és a Nyugati pu.
között, teljesen értelmetlen átszállásokra kényszerítve ezzel az utazók biztosan jelentős tömegét ! Hiszen
lehet, hogy a metró gyorsabb, mint a villamos, de az átszállási procedúra lassító, és minden esetben
diszkomfortos körülményei ( újabb várakozások, nagyobb csomagok felesleges mozgatása ) bőven
túlkompenzálják a szerezhető előnyöket ( legalábbis akkora távolságon, mint az említett szakasz ) .
Emellett egy győri ( ami többnyire belvárosi ) átszállás gyakran azért nem minősül "átszállás"-nak,
mert ugyan ha valaki éppen "át kényszerül szállni" a Belvárosban, az a legtöbb esetben nem "kényszer" ,
mivel egybeköti egyéb dolgok intézésével : tehát eliminálódik az "átszállás" , mivel eszébe sem jut senkinek
ez a fogalom ilyen helyzetre.



Az agglomerációs vasúthálózat kialakításának szükségességét jelenleg valóban megkérdőjelezheti
az agglomeráció lakosságszámának "kicsisége" , de ha
1. általános fejlődést tételezünk fel ( amit - mint korábban is írtam - nem feltétlenül a város lakosságának
növelésével, hanem inkább a környéki lakosság teljesebb bevonásával ) , s
2. annak a koncepciónak a megvalósulását, hogy a gyárak/üzemek főleg az Ipari Parkban vannak,
hosszú távra tervezve ( s erre bíztat a Főépítész úr ) , szerintem, mindenképpen szükséges.
De az 1.pont alatt írt fejlődésnek viszont pontosan az agglomerációs közlekedés vonzóvá alakítása
az alapfeltétele, tehát "kockáztatni" kellene az alapfeltételek megteremtésével !



A belvárosi parkolásról : úgy értelmezhetem Pénzes úr nagyon korrekt számításait, hogy elsődleges cél
a Belvárosban lakók parkolási gondjainak enyhítése, s elsősorban emiatt épülnének a parkolóházak ?
Arra nem lehet valamiféle szabályozást létrehozni, hogy legalább az ezután épülő belvárosi ingatlanok
( lakóházak és irodaházak/munkahelyek is ) úgy valósulhassanak csak meg, hogy a szükséges számú
garázs is épül hozzá/alá/mellé ? Ha a motorizáció jelenlegi szintje és a fejlődése ezt megköveteli
- márpedig láthatjuk, hogy igen - , akkor erről tenni kell ilyen értelmű szabályozás terén is !
És épp a Belvárosban nem illuzórikus ez, ahol nem toronyházak vannak/lesznek
( hiszen csak a toronyházaknál lehetetlen gyakorlatilag a "kellő számú" garázs kialakítása ) !

K.B.




Attila                                                          2001.07.19 21:00               Előzmény Válasz

Pénzés Úr Hálozati tervezés - Kapacitás tervezés témájú reagálására

A gondolat menete egy kicsit sántít, ezzel továbbra is azt állítja, hogy minden városlakó kizárólag a lakhelye és
a városközpont között szeretne utazni. Azt, hogy melyik városrészben hányan laknak csak részben befolyásoló
tényező. Az Ipari Parkba is jár busz pedig nem lakik ott senki. És ezt még adatokkal is tudja bizonyítani.
( A MÁV-nak is ez az ideológiája szerintünk mindenki Budapestről akar vidékre utazni ÉLJEN a centralizáció és
sugárirányú közlekedési hálozat) Ha 6000-t írt Bácsára és 36000-t a vonal másik végébe akkor Ön szerint
csúcsidben a 22-esnek kellene 1,5 percenként járni vagy a 11-esnek 30 percenként?
Az átszállások száma azért alacsony mert inkább kerékpárt, autót választanak az emberek vagy nagyobb
rágyaloglással érik el a választott vonalat, minthogy átszálljanak.
A Marcalváros-Bácsa ügy megoldása csak akarat kérdése. Biztosítható mindkét vonalszakasz megfelelő
kihasználása a Marcalváros-Bácsa alapjáraton kívül a Marcalváros-Belváros betétjárat indításával.
A menetrendszerüség bitosítása érdekében valamelyik belvárosi megállóból a járat meghirdett menetrend
szerint indítható tovább.
Irta mekkora költség az "üresfutások" költsége, miért nem menetrendesítenek néhány szolgálati járatot?


Pénzes Péter közlekedési főtanácsos                             2001.07.19 09:32              Előzmény Válasz
A belvárosi parkolásról:

A Belvárosi parkolási igények kielégítésével kapcsolatosan a belvárosra vonatkozó szabályozás is hiánnyal
számol.
A városközpont - mint minden városközpont - legnagyobb gondja a parkolás megoldása , az álló gépjárművek
elhelyezése.

A parkolási igények meghatározása érdekében felmértük a Belvárosi ingatlanoknak a parkolási igény
kiszámításához szükséges
mutatóit.
Az alábbiakban közölt parkolási mérleg kiszámításánál az Országos Építésügyi Szabályzatban ( hatályon kívül
van már)foglalt előírások vannak figyelembe véve,a jelenleg érvényes előírások ( OTÉK) jóval szigorúbak a
OÉSZ-nél a parkolóhely kiépítés vonatkozásában.


- Az OÉSz 1 lakás - 1 szgk. tárolóhely előírással élt, mely előírás családonként 1 személygépjárművet tételez fel.
A személygépjárműellátottság fejlődési irányait alapul véve valószinűsíthető átlagosan a családonkénti 2-2.5
személygépjármű figyelembevételének szükségessége.

- A Belvárosban lakók parkolási igényeit indokolt a területen belül kielégíteni , a közcélú és a magánparkolók
figyelembevételével.

- A lakásokhoz tartózó parkolóhelyszámon túlmenő parkolási igények kielégítésénél indokolt figyelembe venni az
egyéni és a tömegközlekedés arányát , és megfelelő tömegközlekedési ellátottságnál ezen parkolóállások száma
csökkenthető.
/ A vizsgálat szerint az egyéni-tömegközlekedés közötti arány 60-40 %, mely alapján a csökkentő tényezőre 0.6
ajánlható /

Parkolási mérleg

Az elvégzett vizsgálat alapján a Belváros parkolási mérlege a következőképpen alakul:


Parkolóhelyek száma : közterületen,szegély mellett : 2722
garázsban : 553
tömbbelsőben,egyéb helyen : 192
Összesen : 3467
Parkolási igény: lakások után : 4905
egyéb( intézmények, stb...) : 6298
Összesen : 11.203
Parkolási mérleg : - 7736



A távlati motorizációs szintet feltételezve a Belvárosi lakások után igényként
12.262 parkolóállás fog jelentkezni a jelenlegi lakásszámot alapulvéve.
A lakásszám növelésével nyilvánvalóan ez a szám is növekedni fog.

Az intézmények parkolási igényeit a 0.6 - es szorzóval számolva 3778 parkolóállás elégítené ki, mely szám az
intézmény( üzlet, iroda stb.. ) területek növelésével szintén növekszik, és ennél a számnál a motorizációs szint
növekedéséből származó parkolóállás igénynövekedés nincs figyelembevéve.

A motorizációs szint növekedésére élhetünk azzal a feltételezéssel ,hogy 2030-ra érjük el 2.5 szgk/ család
átlagos számot , így a Belvárosban 2030-ra mintegy 12600 parkolóállás hiány lesz, ha sem igényt keltő ,sem
parkolóállást bővítő létesítmény nem épül.
Folyamatos , lineáris parkolóhelybővítést feltételezve évente 300-340 parkolóállás építése szükséges ahhoz,hogy
ezen számítás alapján az igények és a lehetőségek összhangja megteremtődjön.

2030-ra 2 szgk/ család motorizációs szintet feltételezve a parkolóállás hiány
10120 lesz , mely kielégítése 280 parkolóállás/ év építést igényel.

A fenti számítás kb. hat éve készült a parkolószámok azóta nyilvánvalóan változtak valamelyest a belvárosi
épületek átépítésével készült garázsokkal, új beépítésekkel.., de az arányok érzékeltetésére alkalmas.
A belvárosbanlévő lakások utáni parkolási igényt is jelentős fejlesztéssel lehet csak kielégíteni a távlatban. Ma e
számított igény még nem érzékelhető pregnánsan, mivel a motorizációs szint nem növekszik olyan gyors
ütemben. A jelek azonban mutatkoznak: egyrészt éjszakai parkolásvizsgálattal látható- az utcán álló gépjárművek
számának növekedéséből- másrészt a fizető parkolóhelyekre kiadott lakossági parkolóbérletek számának
növekedéséből. Eléhető lesz az a telítettségi állapot, mikor a fizető parkolóhelyekre több kedvezményes
lakossági bérlet lesz kiadva, mint a parkolóhelyek száma. Mi lesz ekkor? Új szabályozást kell alkalmazni.

A Bácsai autóbusz menjen Marcalvárosba gondolatmenetről:


Szép dolog a hálózati tervezés, de ezt követni kell a kapacitás tervezésnek, valamint az utas honnan-hova
eljutási igény figyelembevételének is.
- Bácsán- Kisbácsán él kb: 6.000 fő, a tervezett autóbuszvonal egyik felén.
A másik felén Nádorváros, Adyvárosban él kb 36.000 fő.
Az ugye nyilvánvaló, hogy a 6000 fő által keltett utazási igény nincs arányban a 36.000 fő által keltettel.
Tehát, ha a 6000 főnek szükséges autóbusz közlekedési kiszolgálást alkalmazzuk Adyvárosban, akkor ott hiány
keletkezik, ha a 36.000 főnek szükséges autóbuszközlekedési kiszolgálást alkalmazzuk Bácsán akkor ott óriási
többlet lesz.
- Akarnak -e a Bácsán lakók Adyvárosba és viszont menni egyáltalán? Ezt a jelenlegi hálózaton az átszállások
vizsgálatával lehet megtudni. Hány ember száll át egy másik járatra, hogy elérje az uticélját? Erre vonatkozóan
van vizsgálatunk, és Győrben összességében az átszállások aránya 13.5%. Ez Győr lakosszámának
viszonylatában nagyon jónak mondható, a meglévő autóbuszhálózat jól lefedi a jelentkező igényeket, egy
autóbuszra felszállva a lakosság 86.5%-a eléri az uticélját. Pld. Budapesten az átszállások száma jóval több is
lehet nem ritka az 1-2 de a 3 átszállás sem, hogy az uticéljához eljusson az ember.
Bácsa-Marcalváros között utazási igényt a vizsgálat nem mutatott ki.
- Menetrendszerűség: A meghirdetett menetrend betartása sem utolsó dolog, mely ellen hat az autóbuszjárat
útvonalának a hossza. Minél hosszabb egy autóbuszvonal, annál kevésbé lehet tartani a menetidőt, és így borul a
menetrend. Persze ez ellen is lehet védekezni autóbusz kapacitás felesleg betervezésével. Ezt viszont valakinek
ki kell fizetni.


Pénzes Péter közlekedési főtanácsos                            2001.07.18 15:17              Előzmény Válasz
problémakör az ad6-hoz:
Az autóbusz végállomásokon (Révai M. u. , vidéki pu. Ady város..) az autóbuszok parkolási problematikája régi
visszatérő kérdés, miért pont ott, miért nem máshol.
A válasz jelenleg a következőkben rejlik:
- az autóbuszok közlekedtetése költségigényes dolog. Jelenleg minden megtett km kb 328 Ft-ba kerül akár van
rajt utas, akár nincs.
- Az utasterhelés nem arányos eloszlású, csúcsidőben nyilvánvalóan valamennyi autóbusz mozog, csúcsidőn
kívül kívül az autóbuszok egyik fele áll, a másik fele is ritkábban közlekedik.
- A menetrendet tartani kell, az érkezés és indulás között egyrészt van pár perc szünet ami szintén várakozással
telik, valamint az autóbuszvezetőnek is kell biztosítani a szükségletei elvégzésére időnként szünetet( 10-15
percet) amikor szintén áll az autóbusz.

A fentiekből következően mindig látható álló autóbusz az autóbusz-pályaudvaron.
Felmerül a kérdés melyik az a kiállási idő, mikor az autóbuszt át lehetne mozgatni egy másik helyre, ahol nincs
szem előtt.

Nyilvánvaló, hogy az érkezés és indulási időpont közötti néhány perces várakozáskor nem lehet egy messzebb
lévő helyre átvinni az autóbuszt, és nem érdemes az autóbuszvezető 10-15 perces szükségletvégzési idejét sem
máshol kiadni.

Marad a két csúcsidő közötti hosszabb kiállási idő, amelyet máshol tölthetnének az autóbuszok, mint az érkezési
és indulási helyük.

Tegyük fel, hogy ez a tárolóhely, átlagosan 5 km-re van az autóbuszvégállomástól. Ekkor egy autóbusznak
naponta 4-szer ( két csúcsidő van ) kell megtennie ezt a távot, mely 20 km összesen, és 6560 Ft. kerül. Ezt
megszorozzuk 60-al ( helyi autóbuszok fele), 251 munkanappal és eredményül 98.8 millió Ft-ot kapunk.
Ez az az összeg, mely elfolyik. A Kisalföld Volán helyi üzletág éves bevételének az 1.6 milliárd forintnak a 6.1 % -
a. Ez eléggé komoly összeg, melyet ki kell gazdálkodnia a Kisalföld Volán Rt. –nek. Ahhoz visszakapja az elfolyt
összeget a menetjegyek bérletek árát az inflációkövető emeléseken kívül még 6.1 %-al kellene megemelni.
Nos ez az a problémakör mely a kérdésfeltevő esztétikai érzéke és a gazdasági-gazdaságossági kérdések között
feloldandó.


Pénzes Péter közlekedési főtanácsos                               2001.07.18 14:20                Előzmény Válasz
Az agglomerációs vasúti fejlesztés gondolatának túlzott beleélése előtt kérem figyelembe venni, hogy a Győr Ipari
Parkban hány munkaerő dolgozik egy műszakban, valamint az elképzelt vasúti fejlesztés - infrastruktúra és
gördülő állomány- mennyibe kerül. Ezután egy síma osztással meghatározni, hogy egy fő vasúttal történő
kiszolgálása hány forint, és ezután összevetni más kiszolgálási módok esetén a költségeket és megállapítani
melyik mód a gazdaságos. Persze még figyelembe kell venni olyan szempontokat is, hogy az a munkaerő
egyáltalán akar-e vasúttal utazni, nem kényelmesebb számára a személygépjármű, vagy az autóbusz.


Pénzes Péter közlekedési főtanácsos                               2001.07.18 14:09                Előzmény Válasz
2/1999 ( I.18) KHVM rendelet tette kötelezővé a jelzőlámpával irányított forgalmú csomópontok
jelzésrendszerének módosítását.
A módosítás indoka, hogy az útkereszteződések forgalomirányítása során a lehetséges legnagyobb
átbocsátóképességet kell biztosítani, a lehető legkisebb időveszteséggel, a kanyarodó forgalmi irányok
csökkentésével, illetve a kör alakú zöld jelzés lehetőség szerinti alkalmazásával.

A módosítás lényege:

A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek szabad jelzése kör alakú vagy nyíl alakú lehet.


- Kör alakú szabad jelzéssel történő irányítás esetén:
a) kiemelt figyelmet kell fordítani a közforgalmú közlekedésre, a kerékpáros- és gyalogosforgalom biztonságára;
b) fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy
ba) a balra kanyarodni szándékozók számára elegendő időköz álljon rendelkezésre a kanyarodási művelet
végrehajtására,
bb) a kereszteződésben legyen elegendő hely a balra kanyarodó járművek felállásához,
bc) az egymás útját keresztező járművek, gyalogosok és kerékpárosok kölcsönösen, megfelelően észlelhetők
legyenek;
c) a fényjelző készüléket az úttest menetirány szerinti jobb oldalán kell elhelyezni, mely az úttest fölött, illetőleg a
bal oldalon is megismételhető;
d) a fényjelző készülékkel együtt - szükség esetén - a "Kötelező haladási irány" jelzőtáblák, illetve a
továbbhaladás irányát szabályozó jelzőtáblák elhelyezhetők.

Kör alakú szabad jelzéssel történő irányítás nem alkalmazható, ha a balra kanyarodni szándékozó járművek
vezetőinek a kettőnél több forgalmi sávban egyenes irányban haladó járműforgalom részére kellene elsőbbséget
biztosítani.


- Nyíl alakú szabad jelzéssel történő irányítás esetén:
a) a nyíl alakú zöld fényjelzésre továbbhaladó járművek útját minden irányból áthaladást tiltó fényjelzéssel kell
biztosítani;
b) a fényjelző készülékek elhelyezhetők az úttest menetirány szerinti jobb, illetőleg bal oldalán és a forgalmi
sávok felett, illetve azokkal szemben;
c) mellőzhető a "Kötelező haladási irány" jelzőtáblák elhelyezése, ha a fényjelző készülékek piros és sárga
lámpája a továbbhaladás irányát jelző nyilat mutat.

A fényjelző készülékkel együtt a "Kötelező haladási irány" jelzőtáblát a forgalmi sáv mellett elhelyezett fényjelző
készülékek felett, a forgalmi sávok felett elhelyezett fényjelző készülékek esetében a fényjelző készülék alatt kell
elhelyezni.

A jelzőlámpás csomópontok irányításának fő elve nem változott, maradt az úgynevezett „telezöldes irányítás” (
kör alakú szabad jelzés), mikor a balra nagyívű haladáskor a szembe jövőket el kell engedni, valamint maradt a
forgalmi sávonkénti irányítás ( nyíl alakú szabad jelzés) is.

A szabályozás nem engedi a „kör alakú szabad jelzés „ alkalmazását, ha a balra nagyívben kanyarodó járműnek
több egyenes irányú forgalmi sávban haladó járműfolyamot kellene kereszteznie, ezért a Baross híd- Szent István
út csomópontnál nem kell balra nagyíves haladáskor nem kell szembejövő forgalomra számítania.
Az Ifjúság krt.- Szigethy Attila út csomópont forgalmát terveink szerint szintén jelzőlámpás irányításúvá alakítjuk
át a Szigethy Attila út – Fehérvári út –Ipar út csomópont átépítésével egyidejűleg. A munka elképzeléseink szerint
2002 évben történne meg, ehhez a közgyűlésnek a pénzügyi fedezetet biztosítania kell.


Kovács Balázs                                                  2001.07.12 23:34                         Válasz
( folyt. )

Ad#8. ( és Ad#1. valamint Ad#6. is ) :

Parkolóházak építése : A Belvárosban nem építenék parkolóházakat ( vagy csak nagyon keveset ) , viszont annál
többet
a Belvárossal szomszédos városrészek külső szélénél ( pl. Adyvárosban a Plaza + autóbusz-decentrum + leendő
vasútállomás csomópontnál, Gyárvárosban a Stadion mellett, vagy a Ménfőcsanak eleji bevásárlóközpontoknál
etc. ) !
Indokom, hogy egy belvárosi parkolóház vonzza az autóforgalmat, hiszen addig is le kell jutni valahogy ( s
különösen
felesleges többletforgalom alakul ki zsúfolt napokon, mikor megtelt, s ezt csak odaérkezve tudhatja meg az autós
- igaz,
Nyugat-Európában láttam már városkörnyéki autópálya-letérőknél a város parkolóházainak telítettségét kijelző
táblát is ) .
Aki nem a Belvárosban lakik, de a Belvárosba tart, az nyilván nem sétakocsikázni megy oda, hanem a dolgát
intézni,
vagy mint turista, várost nézni : ergo kocsira nem ott van szüksége, hanem csak az oda eljutásban. Tehát miért
álljon
a kocsi a Belvárosban ? ( Emiatt nem tartom jó ötletnek az elevátorház mellé tervezett parkolóházat sem, hiszen
a Duna-part
végképp egy olyan helye a Belvárosnak, ahová csak a Belvároson keresztül lehet eljutni. ) Ezzel szemben a
Belvárosban
lakók számára oldanám meg a teljesebb körű parkolási lehetőséget több garázzsal a lakóházakban ( lakóházak
udvarán ) ,
illetve, ahol ez nem lehetséges a lakóház ( és/vagy a környezete miatt ) jellege miatt ( műemlékek esetében ) ,
oda a lakók
számára emelnék a környezetbe simuló "kicsi parkolóházakat" igény szerint. Ad absurdum, ha elérhetnénk, hogy
minden
lakó garázsban tudná elhelyezni a kocsiját, s az utcára csak a "vendégek" autói kerülnének, már jelentősen
csökkenne
a zsúfoltság ! Ezzel összhangban parkolóházak építése a fentebb említett elhelyezkedéssel plusz a már most is
meglévő
( de még tovább fejlesztett ) Belvárosba irányuló tömegközlekedéssel egy jobb megoldást kínál ( amellett, hogy
ezek
a helyek célforgalmi parkolóhelyek is ! ) , hiszen a Belvárosba ( illetve általánosan egy belvárosba ) eljutni -
minden
szempontot egybevetve - tömegközlekedéssel célszerűbb. Ennek megfelelően mindent megtennék már az
autópályán,
s az egyéb utakon is, hogy ezekbe a parkolóházakba irányítódjanak a potenciális parkolni szándékozók !

Ad#6. :

Messzemenően egyetértek a vázolt elvekkel, kiegészítést tennék csak : az város egészére figyelemmel nem
lenne
"vonzóbb", ha az autóbuszjáratok nem egy belvárosi központba futnának, hanem több nem-belvárosi decentrum
között
oszlanának meg, természetesen a lehető legtöbb csatlakozási ponttal ? Gondolok arra, hogy ha a Belvároson
"csak"
keresztülmennének a buszjáratok ( természetesen a lehető legtöbb, ahogy most is szinte mindegyik ) , az
átszállások
egy jelentős része eliminálódhatna ugyanakkora kapacitás mellett mint most, mivel a Belvároson keresztülhaladó
buszok
( és járatok ) száma nem növekedne. Ilyen nem-belvárosi decentrumnak pedig - a közlekedési rendszer
integritásának
növelése érdekében - igazán alkalmasak lehetnek az Ad#8. alatt a parkolóházak helyeként említett pontok :
Adyvárosban
már meg is van a decentrum, az ETO-Stadion mellett helye lenne, csakúgy, mint Ménfőcsanak áruházainál ( vagy
éppen
a marcalvárosi decentrum is már létezik, ráadásul egy tervezett vasúti megálló mellett ) . Miért ne járhatnának pl.
a bácsai
buszok a Belvároson át a marcalvárosi és/vagy az adyvárosi decentrumig, vagy a csanaki buszok a Belvároson
át
a Stadionig, a szentiváni buszok a Belvároson át egy sziget-újvárosi pontig, vagy a "Shopping Park"-ba?

Közbevetőleg : ez a megoldás a Belváros "csendesítése" mellett biztosíthatná megnyugtatóan a parkolóházak jó
tömegközlekedési kapcsolatait is, ami a legalapvetőbb feltétel a kialakítandó parkolási rendszerben.

Így tehát kellő logisztikai szervezéssel a Révai utcai végállomás ( legalábbis, mint autóbusz-parkírozó ) fel is
számolható
( miért épp egy zsúfolt városrészben vesztegeljenek buszok, mikor máshol alkalmasabb - és "értéktelenebb" -
terület is
található e célra ? ) , hiszen nem igazán mondható szerencsésen elhelyezettnek amúgy sem ( lévén, hogy a
Révai utca
azon szakaszán éppen csak miatta van egyáltalán gyalogosforgalom, s nem a buszvégállomás van a hely
központisága
okán ott ) . S ahogy az agglomerációs vasúthálózatot is ez elv alapján decentralizálnám ( Ad#1. harmadik
bekezdés ) ,
akár a távolsági autóbuszokat pályaudvara is átszervezhető úgy, hogy ne a Frigyes-laktanya előtt
állomásozzanak nagy
számban, hanem ott ( pontosan a vasútállomás mellett ) mindegyik járat "csak" haladjon el - lehetőleg a távolsági
és
az agglomerációs vonatok menetrendjéhez is igazodva. De igaz, ez igazán komoly logisztikai szervezést igényel,
bár
biztosan nem kivitelezhetetlen. Kis tanulmányozással megfigyelhető, hogy buszpályaudvarként ( tehát az utasok
közvetlen
kiszolgálóhelyeként ) csak a Frigyes-laktanya előtti terület harmada, ha szolgál, a többi csak parkírozóhely ! Ez
utóbbi célra
nem drága ( a szó összes értelmében ) az a terület ?

K.B.


Kovács Balázs                                                  2001.07.12 23:33                         Válasz
( folyt. )

Ad #3. :

Az előbb említett gondolat mellet, célszerű annak átgondolása, hogy ha a Belvároson átmenő teherforgalom
csökkentése
is cél ( ami a teherpályaudvar kitelepítésével, illetve a gönyűi kikötő és az Ipari Park közelébe telepítésével
kezdődhet ) ,
nem lenne-e mégis célszerűbb éppen a Belvárost elkerülő szabadhegyi vonal használata e tekintetben is ( lásd
Ad#4. is ) !
A belvárosi szakasz tehermentesítéséhez 1., a teherpályaudvar áttelepítésén, és 2., az átmenő teherforgalom
lényeges
csökkentésén túl egy további következmény is hozzájárulhat : 3., ha több állomás létesül a város területén, s az
agglomerációs vonatok végállomása nem a belvárosi pályaudvaron lesz ( hanem pl. az Ipari Park melletti
állomáson,
vagy akár a külső végállomásokon ) , még a vágányok számát is csökkenteni lehet - természetesen nem a 7
utasperonra
gondolok, hanem az arra rávezető vágányokra ( hiszen nem lesz annyi tartósan várakozó szerelvény, mint
jelenleg ) .
Becslésekbe - szakmai hozzáértés híján - nem bocsátkoznék, de a két alternatív szakasz együttes használat
esetén 3 + 2
( belvárosi szakasz + szabadhegyi szakasz ) vágány elegendő lehet, szemben a belvárosi szakaszon jelenleg
lévő
6 párhuzamos vágánnyal.

A GySEV teherpályaudvar áthelyezése : Ha a mostani helyéről elköltözik, attól nyugatabbra csak a Rába túlsó
oldalán férne
el, ami a város iparával való kapcsolat szempontjából nem lehet ( ? ) célszerű, viszont kelet felé két lehetőség is
kínálkozik :
1., az Ipari Park - Gönyűi kikötő szomszédságában ( de ez a megoldás az összes teherforgalmat átvezetné a
Belvároson -
hacsak nem mégis marad a szabadhegyi szakasz - , emellett a GySEV-nek kikerülhetetlen lenne MÁV-szakaszok
használata
- ennek nem hiszem, hogy örülne bármelyik fél is ) ;
2., a Raktárváros mellé ( ez jelentősen tehermentesítené a Belvárost, különösen, ha a tervezett Pér-Kisbér-
Székesfehérvári
szakasz is ide torkollana, tehát a mostani veszprémi vonalra ) . Ez különösen úgy lenne praktikus, ha a GySEV
építené
az új vasútszakaszt ( talán szívesebben is terjeszkednének ebben az - amúgy is ígéretes - irányban, mint a
nehezebb
helyzetben lévő MÁV ) . Ez a megoldás sem kell, hogy a szabadhegyi szakasz megszüntetésével járjon, hiszen a
két
Marcalváros közötti szakaszt emelt szintre kell tervezni 1., a két városrész-fél kapcsolatának javítása érdekében,
és 2., a pápai országút forgalma miatt, tehát ez a felülvezetés átívelhet a mostani pápai vonal felett is
gyakorlatilag
egyenes irányban Veszprém, s letérővel Pápa-Celldömölk felé ( megjegyzem, a pápai szakasz és a 83-as út
egymástól
való kis távolsága miatt lehet, hogy nem is megoldható nem átvezetni az új vasútszakaszt a meglévő pápai
szakasz felett,
hacsak nem mégis megszűnik a szabedhegyi szakasz, s úgy a vonalak deltában csatlakoztathatók egymáshoz ) .

Ad#4. :

Nem tudom, nem okoz-e gondot az a tény, hogy a gönyűi kikötő és a győri ipar egy jelentős része pl. az Ipari
Park is
az 1-es vasúti fővonal két oldalán helyezkedik el : a kialakuló "keresztforgalom" nem tesz szükségessé egy vasúti
felül-,
vagy aluljárót is a kikötő környékén ? Főépítész Úr utalt a MÁV EU-pályázatára, ami a biztonság fokozását is
célozza :
ennek egyik alapvető feltétele, hogy a fővonali pálya minél zártabb legyen, tehát az ilyen "keresztüljárkálások"
biztosan
nem támogattak. Ez komolyan szükségessé tehet egy ( főleg teherforgalmi ) vasúti felüljárót, s ez szükségessé
teheti
a szabadhegyi szakasz megtartását is, hogy ne a fővonalon bonyolódjon le az egész helyi-kistávú vasúti
forgalom.
Viszont ez a felüljárós szakasz - amennyiben valóban szükséges - kézenfekvően csak délről közelítheti az Ipari
Parkot,
s ez egybevág a Kisbér-Székesfehérvár tervezett szakasznak csatlakoztatásának az Ad#1. harmadik
bekezdésében
elemzett egyik megoldásával. Ergo lehet, hogy ezt az új péri vonalat két győri bevezetéssel kellene megvalósítani
?

( folyt. köv. )

K.B.


Kovács Balázs                                                 2001.07.12 23:32                         Válasz
Megjegyzések a " Győr város nagytávú közlekedésfejlesztési stratégiája " c. csatolt vitaanyaghoz

Ad #1. :

Aki ránéz Magyarország vasúti térképére, az rögtön láthatja, hogy Győr és Kisbér ( tovább Székesfehérvár )
között
hiányzik a közvetlen vasútvonal. Ennek szükségességét pedig igazán indokolja a kisbéri térség erőteljes győri
kötődése :
ezt a felvetést csak támogatni lehet. Van viszont egy másik felvetés, nevezetesen " a Győr-Balaton kapcsolat
javítása
régióközi együttműködéssel " , amire a válasz nem olvasható : itt a hatvanas évek elején felbontott Veszprém-
Alsóörs vonal
rekonstrukciójára gondolhatunk ? Jó lenne, ha igen, hiszen most a Balaton megközelítése Győr-Veszprém-
Hajmáskér-Csajág-
Balaton(északipart) vonalon ( napi egy vonatpár a nyári időszakban - elképzelni sem tudom, hogy van
kihasználtsága
a teljes távon ) , vagy Budapesten, vagy Celldömölkön át teljesen alkalmatlan a minimum 4 órás menetidő mellett.
Az említett
vonalszakasz visszaépítésével ez a borzalmasan hosszú menetidő legalább is felezhető, természetesen a Győr-
Veszprém
vonal, különösen annak a még "síkvidéki" , tehát a Bakony széléig tartó szakaszának felújításával együtt ( a teljes
szakasz
lényeges gyorsítása a további "hegyvidéki" pálya vonalvezetése miatt - úgy tudom - csak korlátoltan lehetséges )
.

Győr városának a tágabban értelmezett régiójába integrált fejlődésének kulcsát én is az agglomerációs
közlekedési
rendszerének jelentős fejlesztésében látom. Gondolom ezt amiatt, hogy Győr a maga cca. 130 000 lakosával
éppen
az a nagyság, ami már annál nagyobb, hogy egy nem hatékony közlekedési hálózat ne okozna gondokat, de
annál
még kisebb, hogy egy tényleg adekvát tömegközlekedési hálózatot lehessen kialakítani. Emiatt tehát növelni
kellene
a város "nagyságát" , de nem a(z állandó ) lakosság számának növelésével, hanem a munkahelyek számának
növelésével,
tehát munkaerő-igény növelésével. Viszont a munkaerő szükséges növelése - formális logikával levezetve - nem
csupán
újonnan a városba betelepülők köréből kerülhet ki, hanem úgy is, hogy az agglomeráció ( de akár a tágabb
környék )
lakosságához "visszük közelebb" a várost, ergo a munkahelyeket. Emiatt én ilyen aspektusból is megvizsgálnám
az agglomerációs vasúthálózat ( és általánosan a közlekedési hálózat ) kiépítésének lehetőségét ! Az ilyen
szemléletű
fejlesztésnek előnye lehetne annak az esetleges problémának a feloldása is, amit a Polgármester Úr régebben
aggódva
említett, hogy a város túlzott ipari fejlesztése amiatt nem lenne egészséges, mert egy esetleges ipari válság a
városban
ezrek-tízezrek jelenlétét tenné "feleslegessé, teherré" . Ez egy helyénvaló gondoskodás, de ez a probléma
megelőzhető
lenne azzal, hogy a város csak munkahelyet teremt, de nem költözteti, tehát csak dolgozni csábítja ide az
alkalmazottakat !
Ez esetben egy-egy gyár bezárása nem okozna akkora szociális problémát, mint az egyébként lenne, s a nem itt
lakó
alkalmazottak is - mivel egy másik szomszéd városba is mehetnek dolgozni - könnyebb helyzetbe kerülnek.

Éppen ez utóbbi gondoltra építve az agglomerációs vasútvonalakat is úgy építeném ki, hogy azok mindegyike
érintse
az Ipari Parkot és Gyárvárost ( ha hosszú távban gondolkodunk, akkor az üzemek túlnyomó többsége már ott
koncentrálódik ! ) ,
tehát Hegyeshalom, Csorna, ( s ha valóban megszűnnék az Adyváros-Szabadhegy-szakasz ) Pápa és Veszprém
felől
érkező szerelvények ne a belvárosi pályaudvarig, mint végállomás közlekedjenek csak, hanem haladjanak egyből
tovább !
A Kisbér felől tervezett vonalnak a városba való vezetése viszont érdekes lehetőségeket nyújt : célszerű az M1
vonalán
úgy átvezetni, hogy az új beruházásokat ne okozzon, így vagy 1) a már meglévő bakonyi vonalra csatlakozik még
az
M1 vonalán kívül, s a 82-es út mellett érkezik be a városba a már ott lévő vágányon, vagy 2) a 81-es út mellett
haladhatna
át a felüljáró alatt ( elfér ott még egy vágány is ? ) . A második variáció esetén logikus lenne az Ipari Park körül
csatlakozni
az 1-es fővonalra ( ez esetben a 81-es út mellett kellene az M1 vonalát keresztezni ) , ami lehetséges még az
Ipari Parktól
keletre ( ekkor egy állomás a pápalátogatásra épített peronon ) , de elképzelhető egy a Tatai úttal párhuzamos
nyomvonal
a Házgyár területén keresztül csatlakozva a mostani pápai-veszprémi közös letérőhöz ( ez esetben egy új
állomás is
létesíthető az Ipari Park déli végénél, bár nem tudom, melyik irányban fejleszthető tovább az Ipari Park ) .

Ad #2. :

Szerintem az egyes városrészeken belül az átmenőforgalmat a legegyszerűbben úgy lehetne csökkenteni, hogy
közöttük
kerülnének kialakításra egyértelműen gyűjtő-átvezető szerepű főutak. Ez viszont inkább a tagoltságot
hangsúlyozná
az említett elv-hármasból, de így biztosítható legmarkánsabban egy lakótelep/lakóövezet nyugalma, hiszen ekkor
csak
az ott lakók közlekednek benne ( természetesen az ipari övezetekre pedig inkább a nyitottság legyen a jellemző,
hogy ott
ne kösse a szükséges forgalmat semmi meg ! ) . Az így kialakított elválasztó sávokban pedig a főutakat
zöldövezetbe /
erdősávba / parkba lehet "rejteni" , hogy a legkevésbé legyen zavaró, sőt vasútvonal is befoglalható : most itt a
szabadhegyi
szakaszra gondolok például, ami éppen a központivá vált helye miatt alkalmas lenne városrészek közötti
közlekedési
csatorna nyomvonalaként is a tervezett nagykörúti szakasz megépítésével együtt ! Az előbb említett "tagolással"
el lehetne
kerülni olyan lakóhelyek kialakulását, mint ami pl. a Budai u. - Szeszgyár u. körül van, gyárak és forgalom
tőszomszédságában,
ahol nem gondolnám, hogy kellemes lehet élni.

( folyt. köv. )

K.B.


Attila                                                          2001.07.11 21:19                          Válasz
Ma szembesültem először az új "rendőrlámpákkal" Győrben. Az első gondolat ami eszembe jutott: hogy ha ez
Európa, akkor inkább nem kell.
Idáig minden forgalmi sáv felett ott volt a jelzés, hogy melyik sávból, merre, mikor. A tegnapi Kisalföld újságcikke
szerint mostmár csak a
balesetveszélyes helyeken lesz ilyen, szerintem viszont minden kereszteződés balesetveszélyes hely. A
telezöldet nem értem: ezek szerint a "Bútorbolt" felől csak
akkor tudok balra a Baross hídra kanyarodni, ha szemből négy sávon érkező autóst mind elengedtem. ?????
Azért mert van egy működő biztonságos rendszer, miért kell plussz költéségért átalakítani egy kevésbé
biztonságosra.
A forgalomirányítás, szervezés problémakörben más sokkal égetőbb problémák vannak: Ifjuság krt-ról balra
kanyarodás a Szigethy útra, reggel
hosszú kocsi sorok.


NI                                                              2001.06.29 15:44               Előzmény Válasz
Attila menetrendi elképzelése nagyon szimpatikus, ezzel kapcsolatban írtam korábban, hogy kevés az utas a
gazdaságos működtetéshez. (91-92-ben egy évig Svájban voltam ösztöndíjas, ott az egész ország közösségi
közlekedése összehangolt ütemes menetrenddel működik csodálatosan. A zürichi közlekedési szövetség
kiadásainak a felét sem fedezték a bevételek, a többi állami és önkormányzati támogatás > itthon az
önkormányzati költségvetésben pillanatnyilag nehezen tudnék javaslatot tenni olyan átcsoportosításra, ami ilyen
mértékű támogatás fedezete lehetne.) Hozzászólását átadom a kollégámnak is, de ha van kedve számolja végig,
hogy egy ilyen menetrendhez hány utas kéne. Becslésem szerint jelenleg nyáron legfeljebb 30.000 körüli ingázó
van, ők lehetnének a potenciális biztos használói a vasútnak, ha sikerülne a buszközlekedéstől utast elcsábítani.
A kisebb szerelvényeknél szerintem kb 400 férőhellyel kell számolni.

Másik, Ady városi megálló ötlethez. Ha lenne a javaslata szerinti menetrenddel közlekedő helyi vasúti
közlekedés, akkor biztos lenne Ady városi megálló is. most gyorsan megnéztem az Elvirán > a jelenlegi
helyzetben is érdemes meggondolni, mert napi 23 személyvonatpár megy el itt. Most egyébként nagyon aktuális
a vasúttal foglalkozni, mert a MÁV EU támogatással neki áll a Bécs - Bp vonalon a biztosító berendezések
kiépítésének, ami állítólag nagyon drága dolog, ezért konzerválja azt a helyzetet, amit a kiépítéskor figylembe
vettek.
Lehet, hogy már ezen a fórumon is írtam, hogy szóba jött az is, hogy a Szabadhegy és Adyváros közötti vonal
megszűnne, ezzel legalább három drága közúti felüljárót meg lehetne takarítani és egy fél körútat nyerni. Ezek a
vonatok is a Marcalvárosok között mennének el, ami persze a szükségszerű zárt, magas vezetés miatt a
felüljárók áránál biztos többe kerülne.
Mivel a közlekedési ügyek az előbb leírtak miatt nagyon aktuálisak, ezért készült egy vitaanyag a város
közlekedési politkájáról. Még kezdeti fázisban van, de azért felteszem a kapcsolódó anyagok közé (Somfai
András a készítője most igérte meg telefonban, hogy behozza lemezen, úgyhogy kb. egy óra múlva fenn lesz.),
mondjanak véleményt!


Attila                                                          2001.06.26 22:54               Előzmény Válasz
Az Adyvárosi vasúti megállóhely kialakítását szerintem azonnal kezdeményezni kellene sőt több tíz éve működnie
kellene. Adott az aluljáró, már azt sem kell építeni a biztonságos közlekedéshez. Ott a két lakótelep, az
autóbuszvégállomás
ennél mesésebb csatlakozási lehetőség nem is tervezhető, nálunk meg a vonat szó szerint elmegy mellette. Ott
Pláza is és 5 percnyi járásra a megyei kórház. Az egy-egy polgár kevés ehhez, de a városvezetésnek szerintem
egy vitát
nem igénylő döntés, aminek az anyagi háttere is megmarad a reális kigazdálkodhatóság talaján. Tudom ez csak
az
én álmom, de minlyen jól nézne ki ez már az új tanévre (na jó 2002 jan. 1-re.
Az elővárosi űtemes közlekedést tényleg messzemenőleg szorgalmaznia kellene a városnak a környező
agglomerációs
önkormányzatok bevonásával. Szerintem az utasszám jól tervezhető. Egy 130000-es város "regionális központ"
környékén az ütemes óránkénti vonat nem luxus, hanem szerintebb a modern közösségi közlekedés alapja és
ezzel a tömegközlekedési kultúra kialakításának alapja. Szerintem a 4 00 - 24 00 60 perces követesé intervallum
az a legritkább intervallum, ahol ténylegesen gondolkodóba esik az ember, hogy mit válasszon az ennél ritkább
illetve menetrendjében ritkább és így nehezen megjegyezhető indulási időpontokat tartalmazó menetrend csak
egy
turista vonaton járható. A GYSEV osztrák szakászán működik az ütemes óránkénti közlekedés. Mi a GYSEV
véleménye
milyen lehetősegeket lát. MIvel kisebb cég, mint a MÁV gondolom rugalmasabb, bár biztos vagyok benn, hogy
Önkormányzat
megkeresésre a MÁV is gyorsan reagál.

Győr környékén valahogy így látnám szívesen:
Üzemidő: 4 00 - 24 00
1-es vonal 4 45 -23 45 Hegyeshalomig (páros órákban Rajkáig, esetleg Jánossomorjára)
4 40 - 23 40 Komáromig ( új megálló az Ipairi parknál, ami elvileg idiglenes létezett is a pápalátogatáskor
akkor azt írták nem bontják, hát most lehetne használni, további mh. Győrszentiván-
Nagyhegy)
8-as vonal 4 40 - 23 40 óránként Sopronig
10-es vonal: 4 35 - 23 45 óránként Pápáig (új megálló Adyváros, Ménfőcsakon "valahol középtájt"
11-es vonal: 4 50 - 23 50 óránként Veszprémvarsány páros órákban Bakonyszentlászlóig


Az 1-es vonanlon ingavonatok közledehetnének mint, ahogy most is ilyenek közlednek. Csúcsidőben 6-7
napközben 3-4 kocsi. (Most is közlekednek már ilyen elővárosi vonatok Bp-Vác-Szob és Bp-Hatvan ezek
tényleg szuperek és minőségüknél fogva alternatíva az egyéni közledéssel szemben
Esetleg átszállás nélkül Komárom-Győr-Hegyeshalom

A 8-ason szintén 3-4 kocsiból álló szerelvények , napközben és este motorvonatok

10-es, 11-es csúcsidőben 2-3 kocsis szerelvény; napközben, este 1 Bzmot (ami nem sokat fogyaszt)


Szerintem ezt a lépést a Városnak, ha első körben úgy tűnik, de erőltetve is végig kellen vinnie.
Tárgyalás a MÁVval, civil szervezetk segítsége, környezet védelem, (vmi központi pénz mint teróletfejlesztés
ill. körny védelem)

Én ehhez a programhoz tényleg támogatást kivánok az Önkormányzatnak, és kitartást. Valamit bízom a gyors
kialakítás lehetőségében. A vasúti infrastruktúra adott, egyes financiális kéredések lassíthatják a dolgot.
Bár ide nem kell közös jegyrendszer. Miértne alakulhatna ez meg Győrben először. Én ennek szurkolok!!!!!!


NI                                                    2001.06.26 10:29                          Előzmény Válasz
A marcal városok közötti szakaszon már csak az előtte és utána lévő csomópontok miatt is csak magas és zárt
(zajvédelem) vezetés jöhet szóba, ennek megfelelően a költségek nagyon magasak, ezért konkrét tervek még
nem készülnek, de KB javaslatai helytállóak.
A győri HÉV-et illetően: régóta szó van róla, a város tervei tartalmazzák is a kiépítés lehetőségét, annak ellenére,
hogy az agglomerációs községek pl Győrújbarát elépítették a vonal egy részét, ami az esetleges kiépítést a
jövőben nyilván megdrágítja. (Sajnos nincsenek mindenkire kötelező területi tervek)
A vasút szerepét a győri agglomerációs közlekedésben az agglomeráció lakosságszáma kérdőjelezi meg
egyelőre: tömegközlekedés működtetésének akkor van értelme, ha legalább 1 órás frekvenciával működik
csúcsidőn kívül is napközben, a vasút optimális utasszáma szerelvényenként százas nagyságrendnél kezdődik >
nincs elég utas egy elővárosi vasút működtetéséhez egyelőre.


Kovács Balázs                                         2001.06.25 15:38                                        Válasz
Ha a két Marcalváros között vezetnék a vasútat, azt csak "magasvasútként" tudnám elképzelni, méghozzá
oly módon, hogy az a lehető leghosszabb távon lábakon állna, hogy a vizuális kapcsolat a városrész két fele
között megmaradjon ( sőt javuljon ! ) , hiszen a palánkok miatt most mindkét oldala eléggé városszéli látványú.
Gondolom, hogy a tervekben szerepel megállóhely is, ami praktikusan szerintem kb. az aluljáró és a vágányok
mostani vége között lehetne ( mindkét végén kijárattal, nemcsak középen egy ) . A magasvasúti kiépítés
esetében az autóforgalom is átvezethető egyenesen a vágányok alatt, ugyancsak lerövidítve a két rész közötti
átjárást, s a pápai út vonatkozásában pedig ez az egyedül jó megoldás. A pápai út felett áthaladva a vasút
további nyomvonala a mostani nyomvonalra való csatlakozás lenne a temető mellett ? Ezáltal kiiktatódik
a mostani szabadhegyi állomás ( ami amúgyis csak érintőlegesen "szabadhegyi", s szerintem nem igazán
kihasználható ) , vagy átkerül a veszprémi vonalra ( ahol végképp kihasználhatatlan lenne ) ?
Kérdezem ezen túlmutatva : a város nem tervezi környéki vasútvonalak ( nevezzük HÉV-nek ) kiépítését ?
Mert ez esetben nem kellene megszüntetni ezt a szakaszt, hanem inkább HÉV-vonalként üzemeltetni,
természetesen több megállóval ( az adyvárosi autóbusz-decentrumnál, a tőle keletre lévő gyalogos átjárónál
és arrébb a gyárak környékén pl. ) . A közeli települések szempontjából, amelyeknek lakói jobbára Győrhöz
kötődnek, előnyös lehetne egy ilyen "HÉV-hálózat" kiépítése, sőt szerintem ehhez felhasználhatóak a néhol
még megmaradt iparvágányok is, pl. Szentiván felé, vagy Újvárosban. Vagy a Pérre tervezett polgári célú
repülőtérrel ( lesz abból valami ? ) való kapcsolat szempontjából sem ártana egy "HÉV-vonal" .
Várom az ígért terveket a kapcsolódó anyagok között !
K.B.

04. EGYETEM (9 üzenet)

Leírás: 2001-ben a SZIF SZITE lesz. Mit és hol kell építenünk az egyetemnek?

Anonymous                                             2005.02.10 14:44                        Előzmény Válasz
bocs


adhy                                                  2004.12.21 20:52                                   Válasz
Nem SZITE , hanem SZE ,bots:)))


proba                                                 2004.10.06 16:12                                   Válasz
proba


srami                                                 2004.06.10 07:49                                   Válasz
Elég régen volt már amikor a Megyei Könyvtár "új" épületbe költözött. Valaki a városban igazán felszívhatná
magát és megszerezhetné azt a hiányzó néhány forintot. Így a főépület elötti parkoló is fedett lenne:-) és nem
kellene két helyre könyvtárba járni.


Somfai Attila                                         2003.04.16 15:54                                   Válasz
Az egyetemfejlesztési tervpályázat tervlapjait, értékelését
és kapcsolódó cikkeit az Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék adatbázisán belül önálló honlapba rendeztük,
amely elérhető a sze.hu főlap közepén a hírek között, vagy közvetlenül is a következő címen:
http://www.sze.hu/ep/arc/szepaly2003/
Jó böngészést kíván: Somfai Attila


Somfai Attila                                         2003.04.07 20:37                                   Válasz
A szíves érdeklődök az Új oktatási épület és könyvtár (SZE-Győr) c. tanulságos pályázati értékelőt megtekinthetik
tanszéki adatbázisunkban a http://www.sze.hu/ep/arc/irod/GYMJV2003_Uj_oktatasi_epulet_es_konyvtar.pdf
címen.


Somfai Attila                                         2003.04.07 20:37                                   Válasz
A szíves érdeklődök az Új oktatási épület és könyvtár (SZE-Győr) c. tanulságos pályázati értékelőt megtekinthetik
tanszéki adatbázisunkban a http://www.sze.hu/ep/arc/irod/GYMJV2003_Uj_oktatasi_epulet_es_konyvtar.pdf
címen.


Németh Iván                                           2002.11.29 15:37                        Előzmény Válasz
Tudomásom szerint a Széchenyi Egyetem a saját területén szeretne bővülni. A kiírt építészeti pályázat is erre a
területre szól (megtekinthető az önkormányzat honlaján is).
zsozsesz                                               2002.11.27 15:38                                   Válasz
Jelenleg van-e esély a Frigyes laktanya egyetemmé alakítására?

05. SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP BŐVÍTÉSE (5 üzenet)

Leírás: Győr Városi szennyvíztisztító telep bővítésével kapcsolatos kérdések, észrevételek, hozzászólások.

zsoti                                                  2003.04.24 16:02                                   Válasz
Most nem is tudom...
Akkora jelentőségű egy évtizede várt építmény ,hogy külön szobát kéne nyitni? Talán igen.Csak nem tudható mit
is kell ide írni( esetleg panaszokat,hogy mekkora a székletszag Nagybácsán?)


Lázár Károly                                           2003.03.13 23:35                         Előzmény Válasz
A honlap fordítójaként üdvözlöm az olvasót! Ha a beruházáshoz kapcsolódó közérdekű idegennyelvű
közleménye, cikke van, akkor kérem a címemre (Translations@Lazar.net) elküldeni és rövid időn belül
visszajuttatom Önnek vagy - kívánsága szerint - a Fórumra magyarul. (Ez Önnek nem kerül pénzbe.)
Welcome to this Forum related to the Waste Water Treatment Plant of the City of Győr, a dynamic city on north-
western Hungary. You may post messages in English (or German, French, etc.) and we will translate it for other
readers of the Forum. Thank you. / Bienvenue! Vous pouvez envoyer vos messages reliés a l'Installation de
traitement d'Eaux Résiduaires de Győr en français et nous les traduirons pour d'autres visiteurs non-francophons.
Merci.


Bécsi Zoltán                                           2003.03.10 22:18                         Előzmény Válasz

Jernyó
Válaszomat lásd a Viziváros topicban.


Horváth István                                         2003.03.04 11:01                         Előzmény Válasz
Tisztelt Hozzászóló!

Köszönöm, hogy meglátogatta a honlapot. A Győr városi szennyvíztisztító telep bővítésével kapcsolatban
továbbra is várom észrevételeit, javaslatait és kérdéseit.Kérem, hogy tisztelje meg a többi látogatót azzal, hogy a
párbeszéd keretében e fontos környezetvédelmi beruházásról nyilvánít véleményt.
Megértését előre is köszönöm.


Bécsi Zoltán                                           2003.02.28 21:21                                   Válasz
A város stratégiai tervezési bizottságának elnökeként üdvözlöm a kedves látogatót, és remélem ezen az úton is
hozzájárulhatunk e fontos beruházás megismertetéséhez.

06. GYŐR ÉS TÉRSÉGE IDEGENFORGALMI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA (3 üzenet)

Leírás: Győr és térsége idegenforgalmi fejlesztési programja.

N. Mészáros Júlia                                                         2004.03.18 16:52                Válasz
Kedves Darabos Ferenc!

Most csak az internetes információkkal foglalkozom.

A VITECH-oldalak nem működnek, s nincsenek idegennyelvű információk. Ennek a honlapnak a fenntartása
elemi szükséglet, de német és angol vagy német és szlovák nyelvű információk elengedhetetlenül szükségesek.
Nincsenek képek, amelyek vonzóak lennének. Bővíteni kellene a meglévő információkat és az aktuális
eseményeket.
A legfontosabb vizuális információkat ki kellene emelni a honlap elejére, hogy első keresésre megtalálhatóak
legyenek, függetlenül attól, hogy az intézmények vagy egyéb információk között szerepelnek-e, vagy sem.
A honlap vizuális megjelenése elavult, fel kellene váltani egy művész által tervezettel.
Idegenforgalmi térképet lehetne összeállítani, amelyek érdeklődési területeknek megfelelően szolgáltatnak
információkat.
Pl. Győr nevezetes műemlékei; Győr egyházművészeti emlékei; Győr múzeumai; Győr fesztiváljai; Győr színházi
eseményei; irodalmi rendezvények; Győri költők, írók, művészek; stb.

Hiányok a tavalyi évet követően is:
A várostérképek még mindig nincsenek javítva, egyetlen városi múzeumi irányjelző táblával nem találkoztam
továbbra sem, az állomás kijárata előtt a legjobb reklámhelyen újságosbódé van, nem készültek el az
információhordozók, amelyek közül egyet-egyet minden intézmény gondozásába át kellene adni.

Üdvözlettel:
N. Mészáros Júlia


N. Mészáros Júlia                                                       2004.03.18 16:48               Válasz
Kedves Darabos Ferenc!

Most csak az internetes információkkal foglalkozom.

A VITECH-oldalak nem működnek, s nincsenek idegennyelvű információk. Ennek a honlapnak a fenntartása
elemi szükséglet, de német és angol vagy német és szlovák nyelvű információk elengedhetetlenül szükségesek.
Nincsenek képek, amelyek vonzóak lennének. Bővíteni kellene a meglévő információkat és az aktuális
eseményeket.
A legfontosabb vizuális információkat ki kellene emelni a honlap elejére, hogy első keresésre megtalálhatóak
legyenek, függetlenül attól, hogy az intézmények vagy egyéb információk között szerepelnek-e, vagy sem.
A honlap vizuális megjelenése elavult, fel kellene váltani egy művész által tervezettel.
Idegenforgalmi térképet lehetne összeállítani, amelyek érdeklődési területeknek megfelelően szolgáltatnak
információkat.
Pl. Győr nevezetes műemlékei; Győr egyházművészeti emlékei; Győr múzeumai; Győr fesztiváljai;


zsoti                                                                   2003.04.24 15:59               Válasz
Szerintem lassan lassan eljön az idő, hogy a T Önkormányzat összeget fektessen be Győr külföldi
reklámozására.
Eddig nem sokmindent láthattunk részükről a győrös kulcstartókon kívül. A turisztikai promociot pedig nem egy
országos cégnek kéne nyomatnia( tourinform):
Önkormányzati tőke kéne!!!!!!
Például reklámozhatnák a győri thermált úgy mint a sárvárit?(lásd:telewetter)

07. GYŐRI KÉPEK (3 üzenet)

Leírás: Vázsonyi Péter javaslatára ide várom kapcsolt anyagnak a fórum látogatóinak fénykép küldeményeit.

Varga Norbert                                                         2005.02.19 12:17                 Válasz
http://gyor.dyn.hu


Joce                                                                  2003.05.10 21:43                 Válasz
Hét óra húsz perckor a nap az épülő víztorony jóvoltából pont olyan szögben éri a házunkat, hogy a fürdőszobai
boyler a gyújtópontnak köszönhetően zárlatos lesz. és napról napra blankolni vagy cserélni kell a biztosítékot.
kérem a T. főépítészurat kezdeményezze a kártalanítást, tervezzenek egy áernyékoló ernyőt a toronyra , vagy
bontsák le és építsék pár méterrel odébb ezt a felesleges díszbálványt.


Lánczi András                                                         2003.02.09 22:27                 Válasz
Ma jártam Szabadhegyen, az építkezésen.
Képek itt: http://www.viztorony.hu/h/gyor-sopron-moson/gyor/06.html

08. TERMÁL HÍREK (17 üzenet)

Leírás: A fürdőközpont kiépítése a város egyik legnagyobb volumenű beruházási                           döntése.
A készülő Széchenyi tervre benyújtandó pályázatról adunk tájékoztatást a kapcsolódó anyagok között.

Nádám                                                   2004.07.05 15:01                               Válasz
Az árak a csillagos égig emelkedhetnek az önkormányzarnak pedig úgy néz ki, semmi beleszólása nincs ebbe. A
tisztelt Rába Quelle mostmár fürdőmonopólium, az egészségileg rászorulókkal pedig nem foglalkozik. Márpedig
az önkorm-nak is kötelessége lenne a szoc. és egészségügyi szolgáltatások LEGALÁBB szintentartása- EZ
HIÁNYZOTT ABBÓL A BIZONYOS SZERZŐDÉSBŐL.....
Győr idegenforgalmát pedig úgy néz ki csak ez a méreteiben viszonylag kicsi fürdő jelenti az önkormányzatnál...
Nem csak ezzel és NEM EZZEL kéne, lehet reklámozni Győrt. az egész város vonzerő lehetne. NEM CSAK EGY
MAGÁNCÉG,MONOPÓLIUM ,KIZSÁKMÁNYOLÓ TÁRSASÁG!!!


Németh Iván                                             2003.11.13 18:10                    Előzmény Válasz
Kedves Nagy Ádám, sajnálom, hogy örömébe némi üröm is vegyült. A tervezési fázisban készült tájékoztató
védelmében; a beléptető rendszer tetszés szerint programozható és tudja az eredeti elképzelés szerinti
megoldást is. Mint ismert, a fürdőt vállalkozásban üzemeltetik. Feltételezem, hogy a látogatottság növelése (a
befogadóképesség határain belül) érdekében a vállalkozó fog élni az átprogramozhatóság lehetőségével, hiszen
más kritikák is megjelentek a mai rendszerrel kapcsolatban.


Nagy Ádám                                               2003.10.16 19:46                               Válasz
Igen. Megnyílott a várva várt thermál. gyönyörű, kíváló vízű, etc. aszemélyzet nőnemű tagjai is kiváló látványt
nyújtanak a győri vár mellett.Azonban értek meglepetések bennünket. amint eljutottam a pénztárhoz, a kedves
leányzó felvilágosított arról, hogy hétvégén nincs diákjegy, pedig az ártáblázat ezt külön nem tűntette fel.
Arról nem is beszélve, hogy annak idején mintha arról lett volna szó , hogy a termál rész különválik az
élményfürdőtől, s így pénzügyileg is kedvezőbb helyzetbe kerülnek a beteg nyugdíjasok és fiatalok, akik ugyebár
már modern környezetben gyógyulhatnának.Ez sem így történt.
Pedig e honlap kapcsolódó anyagai közt ott van az írott ,,tervezet", miszerint két árkategória lenne: élmény és
thermál árak.
Itt nem az árakról van szó. hanem a BECSÜLETRŐL.
itt is utólért minket a kelet-európai feltörő kapitalista pénzéhség.
pedig állítólag már nyugatabbra vagyunk, mint 10évvel ezelőtt.
no de mit tehetnénk. ismerős a jelenség mindenkinek. gondoljunk csak a balatoni 100forint per perces
zuhanyzókra.
Mi néha fölényesen nézünk romániai embertársainkra, mint übernyugatiak, hát kérém szépen, csak a zuhanyzó
tisztább mint az ottani, a levegőben UGYANAZ VAN !
Visszatérve, örülök , hogy Városom gazdagodott megint egy csodával, a kezdeti benyomások ellenére is.


Németh Iván                                             2003.09.25 20:03                    Előzmény Válasz
A kapuk tudomásom szerint 2003 október 4-én nyílnak meg, mivel az október 3-i átadás már az utolsó és teljes
átadás lesz.


Anonymous                                               2003.09.16 18:11                               Válasz
október elején adják át. ez azt jelenti,hogy a kapuk még egy félév múlva nyílnak meg.


namármost                                               2003.05.10 21:37                               Válasz
Namármost tényleg alig jut majd hely ott a nyugalmas pihenésnek. Maga a vízfelület sem lesz ugyanakkora
nemhogy több, mint volt annak idején. feküdni pedig nem lehet majd sehova. Szerény véleményem és
építézmérnöki diplomám szerint ezt az épületet nem megfelelő helyre tervezték!
AZ PEDIG EGYENESEN SZÖRNYŰ , hogy a Radó sziget fáit MEGNYIRBÁLTÁK a ,,látvány " végett!


Németh Iván                                             2003.04.26 15:27                    Előzmény Válasz
Mai Kisalföld szerint a teljes befejezés augusztus közepe.
Félkész házat nem méltányos kritizálni.


Dukkon Ferenc                                           2003.04.24 16:13                               Válasz
Akkora szar ez a betontömb!
Medencének és zöld fűnek alig jut hely! Mégnagyobb lesz a főszezoni nyomorgás!
Kellett ez nekünk? Hol fogunk nyugodtan strandolni, bár már 10 éve nem tudunk... a sok pór végett, no meg a
cigányok is. Nemis tudom , nincs jogunk diszkriminálni, de mégiscsak az Ember pihenni és üdülni megy oda. Az a
sok... pedig csak terrorizálja a békés földl városlakókat!
zsozsesz                                                 2002.10.20 14:57                                  Válasz
körülbelül mikorra várható a szerkezetkész állapot?


zsozsesz                                                 2002.04.25 15:40                                  Válasz
MEGJEGYZÉS!!!!
JÓ LENNE ,HA A MÁR MEGLÉVŐ ZÜLLÖTT ,AGRESSZíV ÉS NEM ÉPPEN SEGíTŐKÉSZ
FÜRDŐMESTEREKET ÉS WÉCÉSNÉNIKET NEM ALKALMAZNÁK AZ EU-KONFORM TERMÁLFÜRDŐ
TERÜLETÉN.AZ NEM TECCENE A DEUTSCHNAK MEG AZ ÖSTERRECHISESZNEK.


NI                                                       2001.10.13 18:55                       Előzmény Válasz
A városi tulajdonú ingatlanokról van az irodánknak térképe, de egyelőre nincs technikánk arra, hogy
megmutassuk a weben. Sajnos viszonylag kevés van, főleg kevés olyan, amelyik mobilizálható, azaz nem lakott.
Bezárt gyárak lehetnek az új termálhoz kapcsolódó fejlesztések területei, hasznosításuk elsősorban a
tulajdonosaik szándékától függ, az önkormányzat ezen ingatlanok megvásárlására fordítható pénz hiányában
csak a rendezési tervi előírásokkal befolyásolhatja az új hasznosítást. Ez várhatóan mindkét gyár esetében
"lakóterület" lesz, ami természetesen szállodák építésére is ad lehetőséget. A Petőfi híd - Radnóti utca közötti új
út tervezése folyik, a sok változat értékelése a becsültnél tovább tart. Fő irányok; a jelenlegi hálózat kis
alakításával, közlekedési szempontből kevésbé komfortos megoldás (nem tetszik a közlekedési
szakembereknek); másik: új útvonal várhatóan a Simor püspök tér nyugati oldalán (bontási, területvásárlási
igények miatt drágább a megvalósítása)


Bukovics Ádám                                            2001.10.11 23:04                                  Válasz
Tisztelt Főépitész Úr!

Érdekelne, hogy a Termálprogrammal kapcsolatban milyen városfejlesztési koncepció van, valamint az Újváros
egyes részeire bevezetett ideiglenes épitési tilalom meddig marad érvényben, és a tervezett újvárosi körút milyen
nyomvonalon valósul meg.
Véleményem szerint a termálprogramhoz kapcsolódóan a Bercsényi ligetet és környékét lehetne fejleszteni, akár
fürdővárosi jellegű parkot és szállodasort is ki lehetne alakitani.
Erre most itt a lehetőség, hiszen a növényolajgyár és a tejüzem bezárásával a fürdőközponthoz közeli és értékes
területek szabadultak fel.
Ezenkivül úgy gondolom, hogy fokozottan el kellene kezdeni a városrész, különösképpen a Kossuth Lajos utca
rehabilitációját, hiszen a termálturizmus részben Újváros környékére koncentrálódik és nem mindegy hogy a
turisták milyen képet visznek el városunkról.
Érdekelne továbbá, hogy a fürdőközponthoz közeli lerobbant épületek közül melyeknek tulajdonosa a város és
hogy mi az elképzelése ezekkel az ingatlanokkal kapcsolatban.
Válaszát előre is köszönöm.

Bukovics Ádám


NI                                                       2001.08.14 20:48                       Előzmény Válasz
Hidat természetesen figyelembe vettük. A hidat is pályázaton választottuk ki, ha nem felejtem el, ősszel felteszem
a közlekedéshez. Az eddigi nyerő változat a Böske híd mamája, azaz formailag is hasonló, de nagyobb
függesztett pályaszerkezetű kábelhíd, két forgalmi sávval. A gyalogos híd megmaradna, mivel egyelőre olyan
időpontra lehet csak prognosztizálni a hidat, amikor talán már működnének mindkét oldalon a termálhoz
kapcsolódó fejlesztések.
(Mint ez esetben is látszik a tervezett fejlesztések időbelisége a településtervezés egyik legnagyobb problémája.
Mivel hálistennek nincsenek végérvényes döntések, magam azon a véleményem vagyok, hogy mindig csak azt a
döntést szabad meghozni, amelyikre már mindenképpen szükség van, egyébként minél több lehetőséget nyitva
tartani.)
Termálpályázat építészfórumon látható végeredménye már csak történelem. (A füzetben nagyjából ugyanaz van,
mint a fórumon, ha az archívumukból nem dobták ki az eredeti közlésüket; azaz minden díjazott tervről egy-egy
látványterv és rövid ismertetés. Pályázati ismertetőkből 50-100 db szokott készülni az eredményhírdetés körül
osztogatjuk a résztvevőknek ás az érdeklődöknek, valószínű már elfogyott. Mostantól fogunk adni a megyei
könyvtár helytörténeti gyűjteményének köteles példányt, mert eddig valahogy elfelejtődött.) Minden közbeszerzés
köteles beruházás előtt kötelező pályázatot kiírni; célja a tervező kiválasztása természetesen a terve alapján, ami
nem azt jelenti, hogy szóról szóra a nyertes terv épül meg; program változás, anyagi lehetőségek
befolyásolhatják a végeredményt. Jelen esetben egyátalán nem mindegy, hogy sikerül-e a Széchenyi tervtől 1
Mrd támogatást kapni, vagy sem. Szeptemberben feltesszük a Széchenyi terves pályázati tervet is.
Kovács Balázs                                            2001.08.14 15:45                      Előzmény Válasz
Ellátogattam az epiteszforum.hu lapjaira, és ott láthattam a leendő győri fürdőközpont pályaműveit.
Említés történik ott egy, a pályaművekről szóló kiadványró, amit minden pályázó megkapott :kérdezem,
hogy hozzá lehet ehhez - tájékozódásképpen - jutni, vagy ez csak szűk szakmai kör számára készült.
Ami még felmerült bennem, hogy a tervezett Sziget-Révfalu közúti híd, ami e területtőszomszédságában lenne,
figyelembe vételre került-e e tervek megrajzolásakor ( a mellékelt ábrákon nem látszik erre utalás ) ?
K.B.


NI                                                       2001.06.22 14:17                      Előzmény Válasz
A finn példát nem találom, majd később


Németh Iván                                              2001.06.22 13:34                      Előzmény Válasz
A fürdővárosok sem egy beruházás, hanem egy hosszú ideig tartó folyamat eredményeképpen kapták meg a mai
formájukat, az árnyas sétányokat, szállodasorokat, stb. (pl. az említettek közül Pöstyénben a Thermia szálló és
az Irma fürdő lehetett a XX. század elején annak a fejlődésnek a kezdete, melyhez ma egy egész szállodasor
csatlakozik.)
A győri fürdőközpont projekt sem egy egyedülálló strand - fürdő, hanem egy fürdővárosi fejlődés
magja.Feltétlenül a Belvároson keresztüli, vagy a Rába-Duna parti ma is kedvelt sétahely folytatása lesz a
fürdőpromenád, mely kb a mai töltés vonalában fog kiépülni. (A töltés áthelyezés miatt a mai töltésen is lesz
lehetőség fa ültetésre is.)
A fürdőközpontnak a Belvárosi turisztikai atrakciókkal való együttműködésen túl két fő fejlődési iránya van;
egyrészt Sziget szomszédos része lehet a Fürdőváros. ennek most folyik a rendezési tervezése, ha lesz már mit
mutatni, akkor részben a szabály szerinti kifüggesztéskor meg lehet majd nézni a városházán, de valószínű itt is
fogunk mutatni belőle részleteket.
A másik fejlesztési lehetőség a Püspök erdő melletti holt Duna-ág ártere,itt lehetne a fürdő nagyobb ívű fejlődése
esetén esetleg külföldi beruházók bevonásával egy rekreációs parkot létrehozni; egy szállodasort, mely egy az
előbb említett pöstyéni szállodasortól egészen eltérő koncepcióval, inkább a finnországi 60-as évek beli
lakónegyed fejlesztésekhez hasonló környezetet jelentene.
Ha sikerül a kapcsolódó anyagokhoz mindjárt felteszsem a Püspök erdő melletti fejlesztés egy sematikus,
korábbi, egy idegen nyelvű prospektushoz készült vázlatát, meg egy fényképet arról mire gondolok a finnországi
példa alatt.


Kovács Balázs                                            2001.06.21 10:23                                 Válasz
Szerintem igenis kívánatos dolog lenne, ha a termálfürdővel ( de általánosan egy fürdővel ) kapcsolatos
fejlesztések összehangoltan történnének, s egy egész városrész lehetőségeit vennék ebben figyelembe !
Ha Győr fürdővárossá szeretne válni, akkor számos példa mutatkozik meg előtte Európában ( gondoljunk
bármelyik a Monarchia korában virágzó fürdővárosra : Karlovy Vary - Karlsbad, Pöstyén, Bad Ischl,
Herkulesfürdő etc. ) , ahol a fürdővárosiasság nem egy strand+uszoda+szabadidőközpont létesítmény ( volt ) ,
hanem egy hatalmas park sétányok hálózatával ( Győr vízpartjai erre kiválóan alkalmasak lennének,
s a Radó sétányai már ott vannak ! ) árnyas padokkal, kerthelyiséges vendéglőkkel és ebben a környezetben
a fürdők sora ! Hangsúlyozom ebben az árnyas kifejezést, mert egy fürdőhelyet, pláne gyógyfürdőhelyet
nem a feltétlen napimádó fiatalok keresnekcsak fel, hanem az idősebb ( s talán fizetőképesebb ) nemzedékek
képviselői is, akiknek egy hangulatos sétány vonzóbb, mint egy kopár strand ( megjegyzem, nem vagyok
"zöldpártos" , csupán hiányolom a mai korból az árnyas sétányokat ) . Ha Sziget gyárait ilyen létesítmények
( szállodák, gyógyközpontok, parkok ) váltják fel, azt üdvözölnünk kellene ! Javaslom az illetékesek részére is,
hogy a gyárakat ( és általánosan a Belváros-közeli gyárakat ) próbálják rábírni az Ipari Parkba való áttelepülésre
/ fejlődésre, ennek (távlati) előnye vitathatatlanok. Sziget ezek után akár egy nagyon békés ( aminek alapja
végülis megvan ! ) lakóövezet is lehetne, s ennek szomszédjául igazán pompásnak nevezhető egy
játszóteres-parkos fürdőközpont, mint a gyárak hátsó raktárai.
Ezek atavisztikus elképzelések ? Szerintem nem !
Kérdezném is, hogy vannak már konkrét elképzelések a fürdőkomplexum / területrendezés / folyópartok
rendezése témában konkrét elképzelése ? Hol lehetséges ezekről részleteiben informálódni ?
K.B.

09. VÍZIVÁROS – RÁBA TERÜLET (9 üzenet)

Leírás: A Rába volt vasúti járműgyár területével kapcsolatban sok téves információ jelent meg az elmúlt
időszakban. A téma megnyitásakor; 2002.10.29-én a területre vonatkozó városrendezési terv még kezdeti
stádiumban van. Az érdeklődőknek itt is szándékozunk a fejleményekről folyamatosan tájékoztatást adni.
Elsőként az üggyel foglalkozó közgyűlési beszámolót tesszük fel a kapcsolódó anyagok közé.
Németh Iván                                              2003.03.11 20:58                      Előzmény Válasz
A Belváros közeli iparterületek esetleges újrahasznosításával kapcsolatban először 1993-94-ben készültek - egy
több tervezőiroda részvételével tartott műhelymunka alkalmával - vázlattervek. A műhely neve Víziváros volt.
Mióta a Rába döntései alapján a téma újra aktuálissá vált a területet mindenűtt - többek között EU-s pályázatokon
is - mint Vízivárost emlegettük. Sajnálatos módon a Globál ugyanezt a nevet használja hírdetéseiben a Dunától
északra folyó építkezéseinél, annak ellenére, hogy a fentiektől a Globál vezetőjét is tájékoztattam.


Bécsi Zoltán                                             2003.03.10 22:16                      Előzmény Válasz
Jernyó!
Én úgy tudom a jobb partról van szó, ebben a főépítész úr is megerősített.
De nagyon örülök, hogy tetszik az ötletem.


zsolti                                                   2003.03.03 21:26                      Előzmény Válasz
Kérem kedves jernyó, ne jöjjön ide ,ha vallási hovatartozás alapján kiközösíti a nemzetközi tőkét.Örüljünk, hogy
jön ide valaki ,és lesznek lakásaink.


jernyó                                                   2003.03.03 21:22                                Válasz
kieg. Bécsi Úrnak.

Viziváros a kisbácsai területeken, tehát a M-D. bal partján épül.
Mindenesetre kíváló ötlet , hogy a Rába vrész egy tartalmas nevet kapjon , s nem valami izraelita származékot
magáraja.


Bécsi Zoltán                                             2003.03.02 18:03                                Válasz
Számomra nem teljesen világos, hogy csak az elevátor helyén felépülő új városrész hívják-e majd Vizivárosnak,
vagy a Rába gyár területén felépülőt is.
A Rába gyár területén, az azon a helyen lévő dombon a honfoglalástól a XVII sz.-ig létezett egy jelentős falu, amit
Szent Benedek falvának hívtak.Javasolnám, hogy az új városrészt hívjuk Benedekvárosnak, megteremtve a
kötődés Győr múltja és jelene között.


Németh Iván                                              2002.11.29 15:34                      Előzmény Válasz
Ipar út meghosszabbítása továbbra is a rendezési tervekben szerepel.


zsozsesz                                                 2002.11.27 15:36                                Válasz
Annak idején ,arról lehetett hallani ,hogy az Ipar utat szeretnék a jövőben északra meghosszabítan egy Mosoni -
Duna híd építésével ,vajon a távlatokban van -e esély a Szigethy-Ipar ,,körút" hosszabítására?


Németh Iván                                              2002.11.10 21:00                      Előzmény Válasz
Egyelőre a közlekedési hálózat alapjainak a tervezése a legfontosabb kérdés.
Szerintem egyébként olyan áru lakásokat fognak itt is építeni, mint bárhol máshol a városban; amilyeneket
megvesznek. Legszerencsésebb az lenne, ha minél több féle lakás épülne, köztük bérlakások, önkormányzati
bérlakások is. Szerintem ez így is lesz, ha sikeres akar lenni a projekt; egy 15-20000 lakosú városrész lakossága
magától értetődően sokszínű, minden társadalmi réteget képvisel.


zsozsesz                                                 2002.11.07 15:11                                Válasz
jelenlegi ,,állás" szerint milyen árkategóriás lakások
kerülnek a Mosoni-Duna jobb partjára?

10. VÍZPARTOK (17 üzenet)

Leírás: A "Győr a vizek városa" szlogen a város és a folyók intenzív kapcsolatára utal. Kétségtelenül a város
legkellemesebb helyei a folyópartok, de még nagyon sok lehetőséget tartogatnak a város fejlődésének
segítésére.
zsozsesz_ Nagy Ád                                            2004.08.06 20:10                                 Válasz
Tisztelet!

A Rábaterület-Víziváros rendezési terv módosítása(láth. júl.-aug. városháza) egy kikötőöblöt jelöl Északkelet felé
még a rendezési határon belül.
Szerintem -tekintettel a dunakapu tér zsúfoltságra- sokkal előnyösebb hely lenne az egy yachtdokknak, kikötőnek.
Remélem ötletem támogatókra talál!


zsozsesz                                                     2002.09.05 20:07                                 Válasz
Szerintem az igényes és esztétikus megoldásokat kedvelő, Győr történelmi értékeit és különböző építészeti
stílusokban alkotott gyönyörű épületeit, műemlékeit igazán megbecsülő emberek elborzadnak ,hogyha meglátják
milyen építményt is terveznek a Mosoni Duna partjára ,újabb ,,korhű avagy modern " haláldöfésként a Pállfy utcai
tízemeletesek után.
Nem szabad engedni ,hogy bemocskolják a történelmi belvárost posztmodern funkcionális beton-fém-
üvegtömbökkel.
Eltakarva Győr lelkét.


Kovács Balázs                                                2001.08.14 13:49                      Előzmény Válasz
Eszembe jutot már, hogy vázlatot kellene készítenem, ehhez most lökést adott a Főépítész úr kérése. Szerét
ejtem
mindenképpen ! Mivel itt a munkahelyemen leállás van, scan-elni csak a jövő héten lesz módom, csak akkor
tudom
a vázlatot a főépítész úrnak eljuttatni.

Le kell továbbá vonnom a tanulságot is, hogy pontosabban fogalmazzam meg a mondataimat, mert számomra
egyértelmű, hogy mire gondolok, de az olvasó számára, ezek szerint, nem.

A Bástya utca visszaépítésére én nem gondoltam, csak a Móricz Zsigmond rakpart kétoldalúsítására, tehát a
jelenlegi
iparvágány és a részben feltöltött alsórakpart helyére emelnék épületeket az elevátorház által szabott tömb
folytatásaként,
tehát ez egy keskeny tömb lenne a Teleki utcáig, a meglévő utcák ( Újkapu és Vörösmarty )
meghosszabbításával tagolva :
ezzel egy ház kerülne a Dunakapu térre fordulva, kb. a Duna-bástya melletti lépcső másik oldalára. Hogy a
Bástya utca
kétoldalú visszaépítése a Jedlik Ányos utcáig milyen lehetne, nem tudom, de ez a terület a győri Tabán volt, egy
( a nagyszüleim elmondása szerint ) hangulatos, de a mai szemmel nézve nem egy visszasírandó utca. Persze,
ha
"értékes" épületek kerülnének ezúttal oda . . . . Viszont ezzel gyakorlatilag megszűnne a Dunakapu-tér, maradna
egy szélesebb folyóparti utca-sétány.

Az előbb írtak szerint a meglévő Dunakapu tér keleti felének beépítésére sem gondoltam, de ha a Főépítész úr
szóba
hozta, ott állhatna egy vásárcsarnok ( oka nyilvánvaló ) , ha e tér "tér-jellege" szenvedhet ekkora csorbát, akarom
mondani feleződést ! Mert ez aztán merőben megváltoztatna minden lehetséges megszokott képet, de nem
mondom,
hogy nem előnyére, sőt – ( pontosan a már többször tárgyalt hátrányok miatt, amelyek most a Dunakapu-teret,
mint teret,
jellemzik ) . Közbevetőleg jegyezném meg, hogy a meder két partja szerintem a mostani állapotában is "légtér-
aránytalan",
hiszen a belvárosi fele városias ( megjelenésében rézsútos ) , míg a révfalui fele gyakorlatilag erdős (
megjenesében
függőleges fal ) - amit nem is befolyásol a mögötte emelkedő társasházas sor - , sőt lehetne még erdősebb is. Ez
a
mostani aszimmetria szerintem így viszont rendben is van, azzal a megjegyzéssel, hogy, ahogy a Móricz
Zsigmond rakpart
is sétány lesz, tehát fasoros, úgy az alatta lévő alsó rakpart is ( a tervezett hajókikötő körül ) igazán lehetne olyan
"erdős" ,
mint a szemközti part.

A Kálvin téri épületről : amikor még két emelet magasságú volt, sőt még akkor is, amikor már négy is ( akkor ért
pontosan
a szomszéd múlt századi háromemeletes épület párkányáig ) , én is megelégedettséget éreztem, hogy végre
beépül
a méltatlan látványú grund. Akkor még nem zavart az sem ( talán csak nem örültem neki ) , hogy minden kétséget
kizáróan
üveg-fém-kombináció lesz. A baj - szerintem - ezután kezdődött : erre még három emelet, s egy valóban
futurisztikus tető
került ( ezzel közel kétszer olyan magas, mint az előbb említett szomszéd ) . Ehhez látni kell, hogy az alapterület
igen kicsi,
tehát amit ott látunk, az egy üvegtorony, még az Üllői út túloldalán álló oldalszomszéd - nemrég nagyon
igényesen
helyreállított - irodaháznál is magasabb, ami pedig sokszorta nagyobb alapterületű, s mögötte van is tömeg ! ! ! ! !
Megjegyzem, ez nem a Múzeum-kert melletti saroktelek, hanem ami a Baross és az Üllői utak között van. A
Múzeum-kert
melletti grundra ( tehát a Múzeum utca és a Baross út közötti sarokra ) egy ehhez hasonló épület kerül (
mostanában kezdik
építeni ) , ami miatt lebontottak a Múzeum utcában még egy házat is ( állítólag a homlokzata visszaépítésre kerül
) : ez lesz
az, ami lezárja a Múzeum-kert látványát. A térzárás valóban szükséges, de ez a megoldás ott . . . . . . . ( nem
ismétlem
magam ) . Hangsúlyozom, nem az a nagyon zavaró benne, hogy üveg-fém, hanem kifejezetten az ormótlan
tömbhatása
miatt rossz ! Baráti körömben ( ahol építészmérnökök is vannak ) nem találtam még olyant, aki akár csak kevéssé
is, de
elismerő véleményt tudott volna megfogalmazni ez épületről. Néhány hónapja meglátogattuk a Medgyaszay
Emlékmúzeumot,
ahol Medgyaszay Istvánnak a már ugyancsak idős veje, aki maga is építészprofesszor a BME-n ( sajnos nem
értettem
a nevét a bemutatkozáskor, a mire két óra beszélgetés után elbúcsúztunk, már nem tartottam illendőnek
ismételtem
megkérdezni ) kaluzolt végig minket, s többek között szóba került az ominózus Kálvin téri épület is : az ő
véleménye is
lesújtó volt, és pontosan a tömbhatása miatt. Talán a Múzeum-kert mellé építendő újabb tömb lesz a tér
egyensúlyának
helyreállítója ( ami önmagában lehetséges is ) , de olyan magasságban akkora épület, amit a telek sejtet, már
nem "csak"
lezárja Múzeum-kertet, hanem ráül az egész Múzeum körútra ( Nemzeti Múzeumostól együtt ) .

A Főépítész úr által küldött látvány-példákról : mindegyik esetben látható, függetlenül a konkrét részletektől, hogy
a tömbhatások tekintetében a modern épület tökéletesen simul a régebbi környezetébe ( pontosan ez a
"belesimulás"
hiányzik a Kálvin téri irodaépületből ) . De nem is kell nagyon messzire menni a jó ellenpéldáért, csak a Kálvin tér
túlsó
oldalára átpillantani, ahol a Korona Hotel épülete, szerintem, egy eklatáns példa egy modern épület tökéletes
illeszkedésére,
vagy épp ilyen az Andrássy és a Bajcsy Zsilinszky út sarkán álló irodaház, vagy Győrben az Újvilág utca nyugati
oldalának
képe ; plusz számtalan kellemes megjelenésű példa létezik, ahol a helyes tömbhatással gyakorlatilag bármilyen
stílus
elfogadtatható. A Móricz Zsigmond rakpartra tervezett magas házaknak a környezetbe simulása is emiatt
aggasztó
számomra ; hacsak nem megtörténik az egész városrész térszintjének növelése ( legalább három emelet
magasságúra ) ,
de ezt a Főépítész úr is csak a távolabbi jövőre prognosztizálta.

A díszletépítészet szerintem sem jó megoldás, mivel értelmetlennek tartom, de azt viszont el tudom fogadni, hogy
lehetnek
olyan városrészek, ahol pontosan olyan stílusban igényes építkezni, mint ami ott a megszokott, mondjuk pl.
Rothenburg
belvárosában ugyancsak vannak új épületek, de meg nem lehet első ránézérsre mondani, hogy csak mondjuk 30
éve épült
egy bármi okból elpusztult régi épület helyén ( az elképesztően hatalmas belvárosban egyetlenegy "modern"
épület sem
látható ) : és ezek az új építések nem minden esetben egy pontos rekonstrukciót jelentettek, hanem szükség
szerint egy
oda, abba az utcába megfelelő, de vadonatúj pl. későgótikus lakóházat ( ami belül nyilván amúgy modern ) .
Ezt én nem tartom elitélendőnek, sem kulisszaépítésnek, viszont annál inkább igényes városépítésnek-
városgondozásnak !
K.B.


NI                                                          2001.08.10 21:58                      Előzmény Válasz
Eljutottunk a gondolatok felvetésében ahhoz a határhoz, amikor már rajzolni kéne, hogy pontosabban értsük
egymást. (Ha van kedve vázlatot készíteni a javaslatáról küldje el E-maillel és felteszem a csatolt anyagok közé.)
Persze nagy vonalakban értem a javaslatát a Dunakapu térrel kapcsolatban, de nem pontosan; hogy milyen
lenne a javasolt beépítés > a Bártya u. visszaépítése?, a tér keleti oldalának beépítése (ez szerepelt a korábbi
belvárosi rendezési tervben, amit ha nem felejtem felteszek nyár végén > apropó még ma felteszem a
Püspökerdő melletti javasolt beépítést érzékeltető finn példákat a termálfürdő témakörhöz), vagy más?
Megszokott kép alatt nem a mai környezetet értem gazzal és iparvágánnyal, hiszen a folyamatban lévő
tervmódosítás épp ezen akar változtatni, hanem azt, hogy a folyó két parti beépítése közötti légtérarány olyan
megváltoztatásától tartok, amely nem elég nagyvonalú ahhoz, hogy a más új érték legyen. Épp ettől tart Ön is, ha
jól értem az elevátor környéki magasházakkal kapcsolatban. A véleményével itt egyetértek; ahhoz, hogy a hídfő a
jelenlegi tervjavaslat nyomán valóban új minőséggé váljon folytatódni kell a koncepciónak a híd vagongyári
oldalán is. Erre egyre több remény van. Az elevátor tényleg túl hosszú; az egyik toldott rész vissza lenne bontva,
a lakás funkció alkalmas arra, hogy azért a más léptékű, de ma is meglévő függőleges tagolást finomítva javuljon
az épület tömege.
Gyalogos híd formájával mélyebben még nem foglalkoztam, az ötlet egyelőre egy a mai híd alá függesztett
pillekönnyű szerkezetű átjáró, melynek fő feladata, ahogy már írtam a két part "közelebb hozása".
Kortárs és történeti építészet egymás mellett élése szintén olyan kérdés, melyet konkrét példák alapján lehet
tárgyalni, mint ahogy Ön is tette a Kálvin téri új épület kapcsán, amit egyébként még nem láttam csak egy-két
emelet magas szerkezet korában. Ott én egyetértek a tűzfalak elé építéssel; a múzeumkertnek sem tesz rosszat,
ha a saroktelken határozott térfal; egy jó épület áll, legfeljebb a földszint átjárhatóságát tartanám meg, mivel
szerintem gyalogosok számára nem jó a tér, de nem igen foglalkoztam ezzel a kérdéssel.
Visszatérve Győrbe; díszlet építészetet utálom, szerintem a kortárs építészetnek messze több ezköze van, mint
üvegfal és bádogfal, így nem reménytelen az illeszkedés meglévő értékekhez. A stílusok konfliktusai sokszor
csak átmenetiek, jó házak esetében megoldja az idő. (lásd, hogy milyen jól megfér általában például egy
szecessziós ház az általa tagadott eklektikával. Különösebben hosszú keresgélés nélkül rövid időre felteszek a
kapcsolt anyagok közé néhány fényképet olyan "régi és új" szomszédságokról, melyek szerintem - amennyire egy
könyv illusztrációból meg lehet itélni - békés egymásmellett élések.)
Jó lenne, ha többen is bekapcsolódnának ebbe a Belváros szempontjából nagyon fontos témába, miután
meghívtak a "Győr rulez" fórumra, megpróbálok ott verbuválni, örülnék, ha esetleg Ön is besegítene a körünk
tágításába.


Kovács Balázs                                               2001.08.10 15:39                                 Válasz
Vitázni szeretnék a Főépítész úrral ! Szerintem a vázolt részleges feltöltéssel éppen az előnyére változna meg
a Dunakapu tér látványa ! Az indokom, hogy - ahogy a Főépítész úr is írta - , az jó, hogy a tér a vízpart felé
nyitott,
csak az a baj, hogy nem fordul felé ! Ennek oka láthatóan a Duna-bástya magassága, ami a tér felől teljesen
elrekeszti a víz látványát ( igaz, ok ezen kívül még a Duna állandóan kevés vízmennyisége is ) , s ráadásul
a tér még lejt is ( - a Bástya utca eredeti szintjét még a Matróz csárda és szomszédai előtt látva ) legalább
másfél méternyit, s éppen a vízparttól elfelé. A tér-folyó-kapcsolat csupán a Révfalui-híd erősen domború
ívéről élvezhető, de ez a látvány viszont . . . . . ( már korábban kitárgyaltuk ) . Mivel - gondolom árvédelmi okok
miatt lett - a rakpart olyan magas, amilyen, s ehhez képest a Duna-bástya is olyan, amilyen, én éppen azt
látom, hogy a Dunakapu térnek inkább a nagyobb zártság, tehát a "tér- jelleg" erősítése az előnyös, hiszen
jelenleg az egy "házak közötti" , s nem egy "vízparti" tér. Emiatt képzeltem "teraszos" kiépítéssel megoldani,
sőt szinte létrehozni ( ! ) a vízparttal-vízzel való kapcsolatot a leendő kikötő körül/mellett. A tér vízpartiságát
- a Duna-bástya magasságából kiindulva - úgy lehetne csak megvalósítani, hogy a lejtését éppen
megfordítanánk, de az már a tér déli házsorának földszintjeibe kerülne : ez nyilván értelmetlen. Megjegyzem,
az az egy kérdéses tömb, ami csak amúgy is egy keskeny tömb lehetne, arányaiban nem is tehetné
lényegesen zártabbá a teret, legfeljebb eggyel növelhetné a tér értékes épületeinek számát.

A "megszokott látvány" szerintem igencsak viszonylagos, s könnyen múló dolog. Ami látványt megszokhattunk
ott - széles gazos rámpa, gazos kövezetű napszítta-tikkasztó parkoló, kopár meder, a háttérben
a használatlanságával nyomasztó ( szintén gazos ) rettenetes ipari táj - szerintem igen könnyen feledhető,
s a "megszokás" ott igen könnyen cserélhető. De ezeken ( amik változtathatóak ) túlmenően éppen
a Mosoni-Duna kevés vízmennyisége miatt tenném szűkebbé az árteret ( természetesen nem a medret ) !
Igaz, ez árvédelmi kérdés is, bár nem gondolnám, hogy ennek a rövid szakasznak a kismértékű keskenyítése
( ami keskenyítést amúgy is csak az elevátorház tornya mellett látható legnagyobb keskenységig képzelem )
okozna árvédelmi problémát.
Bár igaza lehet, hogy ehhez az átalakításhoz jelenleg még kevés a tervezhető funkció . . . .

Igaza van a Főépítész úrnak, egy magas ház, ha karcsú, vagy ha több is, hát csoportba rendezve, lehet
kellemes, attraktív látvány, de az elevátorház nem ilyen ( arányú ) , mert hiába magas, de lapos és széles
( legalábbis a Duna felől ) . A híd magas voltát valóban megfelelően ellensúlyozhatja az olyan magas
épületek, de szerintem csak akkor, ha azok "tömegben" vannak, tehát ahhoz szerintem két-három ház,
ráadásul egy sorban ( ! ) , nem elég, azt csak egy magasan beépített felületben tudom egyensúlyban lévőnek
elképzelni ; különben csak Patyomkin-falu épül, ami éppen a hídról, mint a Belvárosra eső első rálátási
helyről, lepleződik le : csak egy sor ( remélhetőleg ) reprezentatív, magas épület hasít a levegőbe a Duna
partján, mögötte csak egy "kisváros" van.

A gyalogos híd ötlete kiváló, de javasolnám nem tengelyirányban a közúti híd alá függesztve, hanem átlósan
az egyik félről a másikra, lehetőleg még a szimmetriát is kerülve ( két egymás alatt húzódó híd óhatatlanul
egy falat képez a víz felett, s itt végződne a Belváros, míg a játékos-átlós átvezetés ezt feloldja ) ! És talán
- mivel könnyűszerkezetes hidakról van, remélem, szó, s nem vasbeton ívekről, akár a révfalui Duna-part
sétányát több híddal is össze lehetne kapcsolni, legelébb is a leendő kikötő magasságában, de ott sem
merőlegesen a folyóra, hanem ferdén. Szerintem az így megépített lánc-, vagy kábel-, esetleg ötletes rácsos
hidak nyújthatnának változatosságot, izgalmasságot e városrész megjelenésének, s mivel gyaloghidakról
lenne szó két központi városrész között, ráadásul egy piactér mellett, nem gondolok esetleg
kihasználatlanságra két, viszonylag közeli híd létesítése esetében sem.

Természetesen nem félek az igényes kortárs építészet alkotásaitól, de szerintem a Ferencvárosban meg
kellene tartani a "kortársnál régebbi" hangulatot a házak homlokzatán is, annak ellenére, hogy, mint ahogy
írta a Főépítész úr, hogy kevés ott az igazán meghatározó polgári hangulatú lakóház. De nem lehet erről tenni ?
Látom, hogy sajnos ez manapság nem szokás, de miért nem lehet - hangsúlyozom olyan helyen, ahol ez
valóban indokolt, tehát nem válogatatlanul - egy korábbi korszak hangulatához illeszkedő új épületeket
emelni ?. Hiszen ez a "korábbi kor hangulata" a Ferencvárosban csak néhány ( akár csak szerény is ) ablak
körüli vakolatdíszítésen, sarokkupolán, párkánykiképzésen, netán domborművön-reliefen múlik !
Mindemellett a ház belseje és udvari oldala lehet aztán teljesen modern, akár "futurisztikus" is, de ennek
kívülről egy történelmi környezetben egyáltalán nem kell látszania. Prózai egyszerűséggel tekintve : egy ház
belseje az ablakosztásokkal tart kapcsolatot a homlokzattal, sőt gyakorlatilag csak az ablakok méreteivel,
s a mai kor igényeinek megfelelő nagy ablakok egy ad absurdum barokk épületre is tervezhetőek, minthogy
példák során, a '20-'30-as évek neobarokk-későeklektikus, de ezzel együtt csupa-ablak lakóépületein
az országszerte látható. Nem vagyok építész, de nem az lenne az igazi kihívás, hogy olyan épületeket
tervezzek, hogy kívül-belül "izgalmas" , de az utcaképbe illeszkedik ? Mindemellett egy utca hangulata
nem is biztos, hogy az izgalmas házaktól létezik, hanem inkább az egységes stílusától, nyugodt
homogenitásától : és ez a hangulat Ferencvárosban végül is megvan ( minta lehet a tanítóképző épületei,
a Kis János és a Gárdonyi utca számos épülete, vagy akár a Bisinger-sétány mindkét oldalán a - mára
már nem láthatóan - szecessziós házak ) , s szerintem ezt kellene erősíteni.

Lehet, hogy csak a Budapest, Kálvin téri új épület az oka, de mégis félek a "kortárs építészet" gyümölcseitől !
Közbevetőleg kérdezem is a Főépítész urat, hogy mi a véleménye a most oda épült irodaházról ? Minthogy Ön
szakmabeli, bizonyára van kialakult álláspontja. Mert - bocsássa meg szavaimat mindenki, aki szakmai
kompetenciát érez ezzel kapcsolatban - lehet, hogy az az épület egy korszerű irodaház, de aki azt odavalónak
tartja, annak cseppnyi érzéke sincs a (város)építészeti örökségünk háborúk-tépte, alig-csorbán megmaradt
kevés példáinak megőrzéséhez, s aki azt oda, arra a térre engedélyezte, az vak volt ( hogy mitől, azt ne
boncolgassuk ) ! A Kálvin teret pl. egy tipikusan olyan helynek ítélem, ahova a leggrandiózusabb eklektikus
épületeinkkel vetekedő irodaházat emeltem volna, mint amilyen volt is a korabeli fényképek tanúsága szerint,
vagy kellő fedezet híján hagyom úgy a grundot, ahogy eddig állt már 50 éve, s gyűjtöm a fedezetet még egy
ideig egy megfelelő megjelenésű épületre. De ami oda került, az botrányos, a jó ízlést maximálisan nélkülöző,
s a múltunkat egy cseppet is tiszteletben tartó ember számára : igénytelen ( mind "részleteiben" , mind - ami
a legnagyobb baj - tömbhatásában is ) .

K.B.



NI                                                          2001.08.05 20:05                     Előzmény Válasz
Az egész projekt, sőt a Vagongyár területét átépítő un. Víziváros (nem ugyanaz, mint amit mostanában ilyen név
alatt hírdetnek a Kisalföldben) értelme a Belváros keleti irányú bővítése, természetesen nem egy funkcióra,
hanem lehetőleg olyan funkcionális keverékként, mint a történeti Belváros maga.
Ennek megfelelően a bemutatott képeken szereplő épületek emeleti szintjei elsősorban lakóházak. Az
elevátorház is, nyilvánvalóan jelentős átépítés után. Korábban szó volt arról, hogy az elevátorház átépülhetne
szállodává, de a potenciális építtető természetesen a Dunakapu térhez közelebb szeretne lenni, így a képeken a
csonkagulás épület a szállodaépület.
A rakpart feltöltésével elsősorban nem azért nem értek egyet, mert egyelőre, míg nincs elég új parkoló, addig
szükség van rá, mint parkolóra, de a feltöltés szerintem kedvezőtlenül változtatná meg a Mosoni-Duna
megszokott táji megjelenését, szélességét. Egy sokkal nagyobb program; több funkció kellene ahhoz, hogy ennek
a bátor ötletnek a lehetőségeit kipróbáljuk.
Ha mélyebb lenne a beépítés a Móricz Zs. rakparton, akkor a Dunakapu tér arányai is nagyon megváltoznának,
szerintem előnytelenül. Igaz, hogy a Dunakapu tér mai formája nem régi, hiszen a Bástya utca korábban a
káptalandombi feljáratig tartott, de a megváltozott térfal magasságok miatt véleményem szerint ennek
rekonstrukciója nem lenne kedvező, szerintem jó, hogy a folyó felé nyitott a tér. Ezért nem is támogattam, hogy a
Mórics Zs. rakpart a térig két oldalas legyen, ezért kezdődik az intenzívebb beépítés csak az Újkapu utca
vonalában, ahol mód van arra, hogy a sétány kikanyarodjon az árvízvédelmi fal mellé.
Az új beépítés formájáról; A MZs rakpart déli oldala újabb keletű beépítés, a várfal előtt a Bástya utca volt az
utolsó utca. Sajnos a házak nem érdekesek, kivéve, a Dunakapu tér sarkán álló Zeiss ház lehetne talán jó, ha a
homlokzatát lehetne rekonstruálni. Kevés a polgári színvonalú ház az egykori várfaltól keletre lévő területen,
legalábbis szerintem kevés ahhoz, hogy meghatározza egy városrész arculatát. Egyet értek azzal, hogy ezen a
környéken a híd a meghatározó városképi elem, sajnos a továbbfejlődés szempontjából - egyet értve KB
értékelésével nagyon hátrányos. Szerintem az út megemelésére vonatkozó ötlete nagyon jó, de ki kell várnunk
szerintem az aktualitását, egyelőre a környezet léptéke szerintem nem bírná el ezt a nagy műtárgyat, ki kell várni,
míg magasabbak lesznek a térfalak (meg persze gazdagabbak is leszünk) Az elevátor melletti további
középmagas házak ötlete épp azért született, mert szerintem ellensúlyozni kell a hídfő környékének fejlődése
szempontjából túl maagas hidat. További ötletek: a mai híd alá egy gyalogos-biciklis hidat függeszteni, hogy
közvetlenebb legyen az összeköttetés a vízparti hídfők között, és persze ott átvezetni a sétányt, mint az új
funkciósűrűsödés tengelyét keletre, ahol a híd már legkevésbé zavar, vagyis a vízparton. Természetesen a
sétány mellett lesz minden ami a "működéséhez" kell; éttermek, üzletek, stb. Szerintem, ahhoz hogy Ferencváros
keleti része új erőre kapjon kell egy mágnespont, amihez, köré szívesen jönnek az emberek lakni, ezért is
gondolom, hogy helyes a nagyobb intenzitás a híd közelében. Építészeti forma az előbbiek szerint véleményem
szerint igényes kortárs építészet, amitől az előbbiek alapján szerintem nem kell félni. A konkrét "futurisztikus"
formák még sajnos nem konkrét megrendelésre születtek, a készülő rendezési terv beépítési alátámasztó
munkarészei, bár a hajókikötő megépítésére nagyon erős a szándék.
Remélem szeptemberben nyugvópontra jutnak a potenciális építtető elképzelései, és intenzívebben fog
folytatódni a projekt bemutatása továbbfejlesztése, szóban, helyszínrajzok felett elmondhatjuk egymásnak, hogy
ki mire is gondol pontosan.
A tervezett házak magassága mindenesetre kulcskérdés. Szerintem a hely nem hasonlítható a bencés templom
közelében lévő magas házakkal, színházzal. Szerintem lehet szép karcsú, nem unalmas magas házat is építeni,
mely ha elég ritkán van akkor semmiképpen sem áll elő a szakadék szituáció, de az álláspontja figyelmeztet,
hogy ezt a kérdést nagyon alaposan meg kell még gondolni, meg kell vitatni.


Kovács Balázs                                              2001.08.01 18:05                               Válasz
folyt.

Mindemellett e keleti irányú terjeszkedés eléggé markáns akadályozóját a Széchenyi-híd rámpájában látom,
mivel annak a másik oldalán csak egy keskeny sáv húzódik a forgalmas híd és a Vagongyár közé rekesztve :
önmagában az úgy nem lehet "lakóhely" . Viszont szerintem kínálkozik egy megoldás : ha a Széchenyi híd
rámpája déli irányban csak később kezdődne, s az így nyert szakaszon lábakon álló felüljáróként üzemelne
( mondjuk, hasonlóan, mint a Marcalvárosok közötti vasút tervezett átvezetése, de lényegesnek tartom,
hogy ez ne "modern" , hanem inkább "elegáns" , egy Belvároshoz illeszkedő látványú felüljáró legyen ! ) ,
a két terület kapcsolata helyreáll. Mellesleg a híd alatt még terület is nyerhető : a felüljáró lábai között
akár parkolóház(ak) is lehet(nek), mivel egy ilyen hely "nemesebb célokra" nemigen hasznosítható,
arra viszont tökéletesen alkalmas. Meglátásom szerint ekként építve ki e keleti területet, a Széchenyi-híd
túloldalára ( ahol jelenleg nincs uralkodó stílus ) a látványterven ábrázolt modern stílusban, míg
a Széchenyi-híd innenső oldalán, különösen a Dunakapu térhez közeledve, klasszikusabb stílusú
épületeket terveznék ( s az elevátorház és közvetlen környezete átépítése pedig akár egy, a kettő
említett közötti átmeneti stílust is reprezentálhat ) .

A Széchenyi-híd e meghosszabbítása célszerűen elvezethet egészen a Szent István út vonaláig - így
egészen az Árpád út vonaláig megteremthető az összeköttetés a Vagongyár melletti területtel - , és
- mivel a MÁV-teherpályaudvar kiköltözése után a mostani felüljáróra nem is lenne szükség ( ? ) - akár
csak azon túl ereszkedhetne a talajra : az Intersparral szemben a rámpáknak igazán lenne helye. Ezzel
kapcsolatban kérdezem, hogy ha a teherpályaudvar valóban felszámolásra kerül, a jelenlegi felüljárónak
mi lenne a sorsa ?

Ránézve Győr térképére egy további elemmel fűzném tovább az előbbi útvonalat : Feltűnő, hogy a Fehérvári út
Gyárváros-széli és Nádorváros-széli szakaszai által kijelölt tengely, valamint a Mester u. ( és Mészáros L.. u. )
és a Vágóhíd u. által kijelölt tengely közös metszéspontja épp a vasút nyomvonalába esik : ha ezek közel
egyenesen egy közös aluljáróba futnának be egy vasút alatti aluljáróba, akár egy, ott a vasút alatt kialakított
körforgalomba, egy füst alatt szinte két átkelési pontot nyerhet a város a vasúton keresztül, továbbá így
kiváltható lehetne a balesetveszélyes ívű, szerencsétlenül kanyarodó Fehérvári úti felüljáró. ( Ha az M1-M7
felett nemrég épült egy körforgalmi csomópont, miért ne lehetne egy aluljáróban is körforgalom ? ) Tudom,
a felüljáró építése olcsóbb, de sokirányú kapcsolatnál a felüljárók rámpákat, sőt rámpa-rendszereket is
igényelnek, míg az aluljárók esetében a rámpa "csak" földmunka, s ráadásul, szerintem, egy már egyébként
is "használt" helyen egy aluljáró kevesebb zavart okoz a közvetlen környezetében, mint egy felüljáró.
Rosszul gondolom ? Emellett egy villamosított vasútvonal felett szerintem jóval magasabban kell átvezetni
az utat annál, mint amennyire lesüllyeszteni kellene azt egy aluljáróba. Bár igaz, az aluljáró vasútépítési
munkálatokat is igényel, míg a felüljáró nem.
Itt eszembe jut a tervezett Tihanyi Árpád úti alul-, vagy felüljáró is : ott egyáltalán nem tudok
felüljárót elképzelni ! ! ! Mikor lesz abban a témában döntés ?

K.B.


Kovács Balázs                                              2001.08.01 18:04                               Válasz

A Belváros keleti felének fejlesztéséhez :

A fejlesztési tervvel kapcsolatosan kérdezem a Főépítész úrtól :
- Mit terveznek az elevátorház épületében/-ből ? Irodaházat ?
- Mi a funkciója a látványterven ( ahogy beazonosítom, az Újkapu utca torkolatánál ) feltüntetett - talán
a víz fölé magasodó fejen álló csonka kúp ellenpontozására szánt - talpon álló csonka kúp alakú épületnek ?

Kérdezem általánosan továbbá, hogy ezeket az új épületeket kevésbé futurisztikus stílusban megvalósítani
nem lenne-e odaillőbb ? Természetesen nem "kifogástalan megjelenésű" barokk épületekre gondolok,
hanem a környezet századfordulós eklektikus tónusába simuló, esetleg nem is látványos-feltűnő,
de ízléses, kellemes hatású épületekre ; hiszen még, ha barokk városnak is titulálják Győrt, azért a
"másodsorban-Belváros" ( vagy korábbi - talán újból használni érdemes - nevükön : Ferdinándváros,
és a most tárgyalt Ferencváros ) mégiscsak romantikus-eklektikus, talán mostanában kissé lejáratott
jelzővel : polgári hatású.

Olvasható a tervezetben, hogy az elevátorház mellé egy vele azonos magasságú épület kerülne : ezt én
alaposan átgondolnám, mivel az elevátorház a környezeténél ( és az egész Belvárosnál - kivéve a Színház
mögötti tízemeleteseket, amik viszont nem szolgálhatnak etalonként ) közel kétszer magasabb, így a vele
közel azonos magasságú tömb, még mindig ormótlan lesz ( ráadásul épp Duna mellett, ahol a rakpart
mélysége miatt a legnyomasztóbb magasságkülönbség, szinte egy "szakadék" alakulna ki ) .

A látványképen az elevátorház mellé épített tömb plusz a talpán álló csonka kúp alakú épület nagyjából
az Újkapu utca vonaláig terjed ( az Újkapu utca tengelyében a kapuszerű kezdetet nagyon jó ötletnek
tartom ! ) . Kérdezem, hogy ezt a tömböt nem tervezik-e egészen a Dunakapu tér, vagyis a Teleki utca
vonaláig kiépíteni : vagy ez lenne a vendéglős, teraszos sétány ? Szerintem a rakparti sáv e szakaszán
a belső oldalt érdemes lenne feltölteni, hiszen hely ( szélessége ) elegendő van, s ez akár teraszos
megoldású is lehetne, "függőkertek" gyanánt. Így a teraszokon ( még, ha ezek északra is néznek )
pompás sétány, vendéglőkkel, kerthelyiségekkel, hajóállomással, és a legfelső szinten - ha a feltöltés
következtében kialakult, a mostaninál kissé szélesebb sávon az előbb említett tömb a Dunakapu térig
kiépülne - akár lakóépületekkel ( benne igazán színvonalas lakásokkal ) valóban rendezetté tenné
ezt a területet.

Az említett térség részleges feltöltését amiatt tartom szükségesnek, mert a legalsó rakparti/ártéri szint
( aminek a Dunakapu tér alatti szakasza autóparkolásra szolgál, de talán arra úgy van jelenleg a legnagyobb
szükség ) gyakorlatilag kihasználatlan, és ennek következtében erősen látványromboló : a jelenlegi
magasságában a tartós használatba vételét a közeli vízszint ( ami a távlatilag tervezett Mosoni-Duna-torkolati
gát üzembe állása után átlagosan még magasabb, igaz megfelelő működés esetén állandóbb, tehát
tervezhetőbb, is lesz ) nem teszi lehetővé.
A még több lakást pedig az okból tartom kívánatosnak, mert annak megvalósítása, hogy a Belváros keleti fele
fejlődjön, elsősorban jelentősebb számú ott élő lakosság kell ! Hiszen belvárossá úgy válik egy városrész,
ha ott állandó ( tehát hajnali-nappali-esti-éjszakai ) gyalogos(!)forgalom van, aminek feltétele, hogy ott
állandóan "dolguk legyen" az embereknek, tehát, hogy ne csak dolgozzanak, ne csak városi ügyleteiket
intézhessék, ne csak bevásároljanak, hanem, hogy mindezek mellett még ott is lakjanak ! Ehhez - elnézve
e városrész utcáit - lakások ( méghozzá a lehetőségek szerinti legtöbb lakás ) építése szükséges
( természetesen nem gettósításra gondolok, hanem, hogy egyáltalán akkora létszámú lakosság legyen ott,
akik el tudnak tartani üzleteket, kávéházakat, szolgáltatóhelyeket etc., tehát, hogy állandó "járkálás" legyen
az utcán ! ) Mivel e terület beépített felülete a rakparttól eltekintve maximális ( illetve a számtalan raktár,
volt kisüzem telke kínálkozik, bár ezek kitelepítése már gazdasági érdekeket is sérthet ) , nagyobb
figyelemmel lennék a már meglévő épületekre és utcaképre : tekintsünk végig pl. az Újkapu utcán :
a háromszintestől a földszintes házig mindenféle épület megtalálható, és nem mondanám, hogy
rendezett képet adva. Viszont ha mondjuk mindegyik épület kétemeletes ( vagy legalább közel
egységes párkánymagasságú ) lenne, azzal többszörözni lehetne a lakások számát. A jelenlegi
állapotokból kiindulva semmiképpen nem gondolom, hogy ez rettenetes zsúfoltságot hozna ott létre,
csupán életre kelne ez a rész, egészséges belvárosi forgalma alakulhatna ki ! Mindemellett, mivel
ez a rész nem átvezető terület ( hiszen a Széchenyi-híd forgalma jellemzően nem ide csatlakozik ) ,
csak az itt lakók használnák, tehát nyugodt lakó-( és/vagy iroda-) terület alakulhat ki.
Tudom, ott magántulajdonú házak is állhatnak, de attól még nem tartom kivitelezhetetlen ezt a dolog.

folyt. köv.

K.B.


NI                                                         2001.07.07 09:08                     Előzmény Válasz
A francia ötödéves építészhallgatók idén tavasszal három hónapig dolgoztak Győrben azzal a céllal, hogy
javaslatokat tegyenek a Frigyes laktanya hasznosítására. Munkájuk során annak érdekében, hogy javaslataik
reálisabbak légyenek, felmérték a város közlekedési rendszerét, kereskedelmi hálózatát, stb. Városépítészeti
szempontból az általuk készített javaslatok érdekesek, de nem tudom bemutatni őket, mert itt létük alatt teljesen
nem készültek el. Remélhetően ősszel a városi képtárban beszélhetjük meg részletesebben a javaslataikat.
Baross utcai házak homlokzati átalakítására a 80-as években készült rendezési terv adott javaslatot, majd dr.
Szőcs Sándor építész is készített javaslattervet. Frissebb, az egész utcára szóló javaslatról nem tudok.
A közlekedésnek az ezzel kapcsolatos érdeklődésük alapján új rovatot nyitottam. A belvárosi MÁV teherpu.
területét a jelenleg érvényes rendezési tervek is figylembe veszik fejlesztési területként, MÁV-val többször tárgyalt
sorsukról a város, gyors változás sajnos nem várható.
Vasúti sövénykerítés itthon sem ritka, pl. Balaton parton.
SZIF bővítése a közeljövőben várható a felsőoktatás fejlesztését célzó állami támogatással (remélt cca 3,6
MrdFt)A főiskola a saját területén képzeli el a bővítést. Korábban volt egy "egyetem a városban, város az
egyetemben" szlogennel jellemezhető javaslat a főiskola belvárosi fejlődésére. Frigyes jelenleg
magántulajdonban van, hat épülete az év elejétől műemlék.


Kovács Balázs                                              2001.06.25 14:12                                Válasz
A francia hallgatók terveire sajnos nem emlékszem részletesen ( a munkahelyem Budapesthez köt,
így csak szülői beszámolókból, a Kisalföld cikkeiből, s a hétvégi "városnézésiemből" értesülök
- néha csak futtában - a városban történtekről ) , de akkor egyáltalán nem tartottam őket grandiózusnak.
Kérdezem is a Főépítész Urat, hogy ezt fel tudná tenni a kapcsolódó anyagokhoz ? Amúgy némelyik
Baross uti épület homlokzatának "rendbehozatalára" is láttam egyszer terveket : lehet, hogy ezt is
a franciák csinálták ? Amúgy ezeknek a terveknek én sem amiatt örültem, hogy, no, végre átépítik ezeket
a házakat, hanem, hogy elindult valami e téren, s hogy szemet szúrt másoknak is az a néhány kifogásolható
épület. Megjegyzem, a Baross úton én csak a Sportbolt épületét tartom nem oda valónak ( de nagyon nem ) ,
a többi ( ' 30-as '50-es évekből való társasház, ) mégha nem is reprezentatívak, de legalább kulturált kinézetűek.
A vasútvonal elhelyezkedését inkább szerencsésnek tartom a közlekedés szempontjából, semmint
szerencsétlennek a város kettévágása miatt, a buszpályaudvar-vasútállomás kapcsolatot pedig egyenesen
áldásosnak ( noha helyközi buszon életemben tízszer, ha ültem, de attól láthatom még az átszálló tömegek
szükségét ) : ellenpéldának sorolhatom Székesfehérvár, Miskolc, Eger, Veszprém etc. városokat,
ahol valamiféle városi közlekedési eszközt kell igénybe venni egy esetleges átszálláskor. Ezzel együtt
a vasútvonal környékének rendezését igencsak szükségesnek látom, mert egy 3-4 vágány szélességű sáv
önmagában nem nevezhető "városkettévágónak" , viszont a teherpályaudvar már igen ! Mellesleg
a teherpályaudvarnak a belváros keleti végénél lévő "kitüremkedését" nem is használják : erről a felette ívelő
felüljáróról is látható méteres gaz árulkodik ! Számos ( igaz, nyugat-európai ) városban láttam, hogy egy
belvároson átvezetett vasútvonalat nem betonpalánkokkal, hanem parkokkal határoltak ( kellően átjárhatatlan
bokrokkal-sövényekkel, virágágyások sorával ) , s így inkább kellemes helyek, semmint városszéli hangulatú
lepusztult környékek. A Frigyes-laktanya előtt is jobban mutatna egy szökőkutas park, de a buszpályaudvar
elhelyezése a mostaninál praktikusabban nehezen megoldható : hacsak esetleg a felszámolandó
teherpályaudvari területeken, vagy a tihanyi Árpád út elejénél lévő volt orosz laktanya ( ? ) helyén nem.
Közlekedésszervezési szempontból nem lenne kívánatos a Révai utcai buszvégállomásokat ( aminek
környéke ugyancsak nem dísze a Belvárosnak ) egybeszerkeszteni a helyközi buszok pályaudvarával ?
Talán az egyetlen szempont, ami a helyközi buszok pályaudvarának mostani helye ellen szól, hogy ha
a Frigyes-laktanya irányában is terjeszkedni kíván a Belváros, ez esetben a buszok forgalma ( és parkolása ! )
akadályozó tényező. Megjegyzem, e terjeszkedésnek mi sem lett volna természetesebb módja,
mint a Frigyes-laktanya épületeinek mégis a SZIF általi használata ! A város nem tud hatni mégis az irányba,
hogy oktatási intézmény legyen a Frigyes-laktanya ? Úgy nem okoz forgalomnövekedést, nem zavarja
a környéken lakók nyugalmát ( mint pl. egy bevásárlóközpont ) , lakásoknak ( elsősorban az építészeti
jellegénél fogva ) amúgy is alkalmatlan, és "ráadásnak" megmarad, sőt egy jövőbe mutató, értelmes
felhasználást nyerne egy kellemes kinézetű épületkomplexuma Győr városának !
Amúgy létezik olyan terv, hogy a Frigyes-laktanya előtt park legyen ( lásd "Attila" levele ) ? Persze, ha a
Frigyes-laktanya tényleg oktatási ( no, egyetemi ) épület lenne, előtte-mellette-közötte valóban kívánatos
a park, mint ahogy gyakorlatilag az összes egyetemi városunkban virulnak az egyetemkertek !
"Attila" levelére még két megjegyzés :
1. arborétumot nem a megyeháza tetejére, hanem a helyére terveznék ! De komolyan kérdezve :
a megyeháza minősíthetetlen látványú épülete így fog állni az idők végezetéig ?
2. a folyók partjait viszont lehet kialakítani, hogy ne vágja el a városrészeket, de ehhez az kell, hogy
az állandó ( az utóbbi időkben általánossá váltnál jóval-jóval magasabb ) vízszínt biztosítható legyen
( pl. a torkolati küszöbbel ) , mert ez esetben a csupasz partok feleslegessé válnak ( lásd Amszterdam,
Strasbourg és számtalan folyóparti, csatornarendszeres város ) , s a hasznos terület gyakorlatilag
a vízig nyúlhat sétányokkal, gyaloghidakkal. Így nagy mértékben oldható az elválasztottság !
K.B.


NI                                                         2001.06.24 17:16                     Előzmény Válasz
Én azért tartom jónak a francia diákok munkáját, mert viszonylag rövid idő alatt alaposan megismerték a várost és
nem "zöldmezős" javaslatokat tettek. Persze egy hallgatói tervtől 100 %-ig reális javaslatokat nem lehet elvárni. A
buszpályaudvar és a vasútállomás együttélése szerintem is nagyon előnyös, bár a Frigyes laktanya
szempontjából kedvezőbb lenne az északi legénységi épület előtt egy tér (nem park). Remélem ősszel
részletesebben kibeszélhetjük a tervet.


Attila                                                     2001.06.23 21:19                     Előzmény Válasz
A francia diákok által készített tervek idáig megismert részleteit túlságosan grandiozusnak tartom. Ezek jó ötletek
lehetnek
egy újonnan épülő városnak, de nem egy 750 évesnek. Várom a munkák, tervek nyilvános megtekintésének
lehetőségét.
A város központban lévő vasútállomás, autóbuszállomás szerintem messzemenőleg előny egy városban hisz
nem kell újabb
viszonylatokat indítani a vasútállomás-városközpont, autobuszállomás-városközpont relációk kiszolgálására. Ez
mind a győrieknek
mind az ide érkezőknek praktikus. A város megosztottságáért nem csak a szintben haladó vasút a bűnös a
Mosoni-Duna is
megnehezíti a szomszédos városrészek közlekedését. Az aut. áll. helyére álmodott park szép elképzelés, csak
szerintem a
város központ kialakításnál funkcionális szempontokat is szemelőtt kell tartani. Ha a francia hallgatók a
Megyeháza tetejére álmodtak
volna egy arborétumot nem lenne ellene semmi kifogásom.


Németh Iván                                                2001.06.22 12:58                     Előzmény Válasz
Előző válaszból kimaradt a torkolati küszöb. Egyelőre csak koncepció, csak győri önkormányzati forrásból -
véleményem szerint - még sokáig nem valószínű a finanszírozása. A koncepciót a Vízügyi Igazgatósággal
egyeztette Eredics alpolgármester úr, ők is egyetértenek vele. Megvalósítása elsősorban állami pénzből
lehetséges, hiszen a hajózhatóság biztosítása tudomásom szerint állami feladat. Ismereteim szerint nincs még
költségvetésbe tervezve.


Németh Iván                                                2001.06.22 12:33                     Előzmény Válasz
A Dunakapu tér értékelésével nagyjából egyetértek. Durván a közepétől keletre lévő házak a mai állapotukban
nem jók, legtöbbjük egyátalán nem jó a téren. Azt hiszem mind magántulajdon, ezért akkor lehet beavatkozni, ha
át akarnak épülni.
Francia diákok most fejezték be a munkájukat, ősszel szeretnénk szervezni egy nagyobb kiállítást, mert sok
figyelemre méltó ötletük volt, kevésbé épületrekonstrukciók, mint inkább közterületrendezési, városfejlesztési
javaslatok, de éppen a Dunakapu térre is van érdekes javaslatuk.
A parti beépítés (lásd Széchenyi híd tövében lévő parkolóház) sorsától függően nem tartom kizártnak azt sem,
hogy a Dunakapu téren egy mélyparkoló épüljön, ha a kazamata maradványokkal meg lehet találni a normális
együttélést. Ha ebből lenne valami, akkor az jó alkalom lenne a tér felszíni rendezésére is.
A csatolt anyagban lévő képeken a fa a számítógépes feldolgozás jelenlegi szintje miatt ilyen kevés, a kikötőig
tartó szakaszon mindenképpen egy tisztességes fasort kell ültetni, utána meg részletesebb tervezés során lehet
kidolgozni, hogy milyen kertépítészeti eszközökkel lehet folytatni a fasort, ugyanis a hely egy kicsit szűkös az út
és a magaspart között, és a meglévő épületek meghatározzák a tervezett épületek elhelyezését is.


Kovács Balázs                                              2001.06.21 18:31                                Válasz
Nagyon látványosnak tűnnek a tervek, amit a csatolt anyagon láthatni az elevátorház környékének
rendezésére. De felvetődik szerintem az is, hogy a Dunakapu tér látványa északról, pl. a Révfalusi hídról,
eléggé lehangoló, mivel csak két épületre ( a sarki műv.házra, s vele átellenben a püspökség
volt bérházára ) mondható csupán, hogy méltó - látványában - egy történelmi város egyik legforgalmasabb
terére. Ha figyelmen kívül hagyjuk a déli oldal nyugati felén álló, s műemléki szempontok alapján nem
változtatható - ha jól emlékszem - három házat, a többi vagy tömbhatásában ( pl.mert földszintes ) ,
vagy megjelenésében nem való oda ! Tisztában vagyok azzal, hogy azok a házak a korábbi kazamatákra
háttal néztek, s csak "nemrég" ( úgy tudom, még egy évszázada sem ) váltak egy tér kereteivé,
de szerintem lehetne/kellene erről is tenni ! Emlékszem régebbről, hogy egy Kisalföld-cikk írt egy francia
építészhallgató ( ? ) csoportról, akik a Dunakapu tér házainak új külsőket terveztek. Kérdezem, hogy ez,
vagy ilyen szellemű átalakítások napirenden vannak még ?
Egy másik megjegyzésem lenne még, hogy a rakpart tervein azt elszomorodva láttam, hogy csupán 3-4 db fát
tüntettek fel. Ezt így is gondolják, vagy ez csak a számítógépes megjelenítés egyszerűsítésének következménye
?
Mikorra várható, hogy az említett - mellesleg szerintem a folyópartjaink barátságossá tételéhez
elengedhetetlenül szükséges vízszintemelő gát elkészül ? Konkrét tervek léteznek egyáltalán,
vagy csak elméleti dolog még ?


Németh Iván                                              2001.06.10 19:59                    Előzmény Válasz
A Mosoni-Duna a Kossuth hídig (Révfalusi híd) hajózható elvileg, de a hajózást a folyó vízszintsüllyedése miatti
gázlók akadályozzák. A "kapcsolódó anyagok"-ban bemutatott kikötő projekt kiépülése feltételezi, hogy a kishajók
számára a hajózást - ha kell kotrásokkal is - biztosítani fogják. Szó van a Mosoni-Duna torkolatánál egy olyan
küszöb építéséről, mely biztosítaná újra a magasabb vízszinteket. Néhány évvel ezelőtt egy vállalkozás
üzemeltetett sétahajót, talán a kishajó kikötő működése ehhez is újra kedvet csinál.


Attila                                                   2001.06.09 19:05                    Előzmény Válasz
Plutarkhosz: "Hajózni kell, élni nem kell!"
A fent idézett görög filozófus mondata korunkban egy kicsit túlzás. Furcsálom, hogy magát a folyók városának
tartó Győrben nincs lehetőség sétahajózásra sem menetrend szerinti hajózásra.
Pl Győr-Dunakapu tér -- Győr-Likócs ---Vének ---- Gönnyű. Esetleg szárnyashajó Budapestre és különbőző
kis hajók a Rábán és a Mosoni-Dunán.