MAGYARORSZ�G 1945 UT�N

Document Sample
MAGYARORSZ�G 1945 UT�N Powered By Docstoc
					1944 December 2.: Szegeden több pártból álló Szovjet Szervezet alapult (Szeged ekkor már szovjet kézen volt)

                                                                  PÁRTOK

I. SZÉLSŐ BAL:                                                     MKP: Magyar Kommunista
Vezetők:        I. Moszkoviták – Moszkvából jöttek   II. Itthon voltak a Horty korban, illegalitásban
                1. Rákosi Mátyás: a párt legnagyobb                                      1. Kádár János
                vezetője (Horty alatt a Jedikula börtönben volt, így úszta meg Sztálint) 2. Rajk László (koncepciós per révén lesz majd ismert)
                2. Gerő Ernő: Rákosi egyik helyettese
                       - gazdasági ügyek
                3. Révai József: A párt ideológiájáért, a sajtó
                       ért felel, kultúra …stb.
                4. Nagy Imre: Ő az előzőeknél pozitívabb
                volt - 58-ban végezték ki.

II. BALOLDAL:                                                      SZDP: Mérsékeltebb párt a Szoc.dem párt, Horty alatt legális
volt
Vezetők:        I. Szociáldemokrata politika              II. Inkább kommunista párti
                1. Kétthly Anna:                             1. Szakasis Árpád: - ő bele megy a kommunistákkal
                - nem akart a komcsikkal később                     való egyesülésbe
                párt egyesülni, valódi politikát folytat.    2. Marosán György: - a kommunistákkal való
                                                                    együttműködés híve.

III. PARASZT PÁRTOK:                                           1. KGP (FKGP): Független Kisgazda Párt
                                                         - Birtokos Parasztság Pártja – inkább jobboldali, de nem keményen
                                                         - 1945-ben normális párt volt, a lakosság többsége őket
                                                         támogatta.
Főbb vezetők: 1. Nagy Ferenc
                  2. Kovács Béla
                  3. Tildy Zoltán – református lelkész is volt
                                                        2. NPP: Nemzeti Paraszt Párt
                                               - Szegény Parasztság Pártja – inkább baloldali
Főbb vezetők: 1. Kovács Imre
              2. Veres Péter

IV. KÖZÉPEN LÉVŐ POLGÁRI PÁRT                    PDP: Polgári Demokratikus Párt
                                              - súlytalan párt
Vezetője: 1. Teleki Géza – Az öngyilkos Teleki Pál fia

                                                               
Három héttel később a pártok átmente Debrecenbe (szintén szovjet kézen volt)
1944 December 21-én: Ideiglenes Nemzet Gyűlés alapult
1944 December 22-én: Ideiglenes Kormány alapult
                          Min.e: Tálnoki Miklós Béla

Debrecen: - azért mentek ide, mert pozitív volt a múltja, itt már volt ez előtt is Ideiglenes Kormány
           - Szeged pedig ekkor a baloldaliak szemében túl „Horty szagú” volt (innen vonult ki, Horty diadal
kapu)
           - Bűnös város Szeged

Ideiglenes Nemzet Gyűlés: Az országban két kormány volt, az egyik fele szovjet, a másik német kézen volt.
Ilyen helyzetben nem lehet normális országos választást tartani. Az említett pártok képviselőket küldhettek be,
de a legtöbbet a szovjetek által támogatott Kommunista Párt küldött. A Nemzet Gyűlés nem volt hatékony, csak
kb. 1 évig ált fenn.

Magyarországon a Kommunista Párt önerőből nem maradt volna fenn a 40’ években, max. 20-25 %-ot tudott
volna elérni.
A nyilasok és a kommunisták is csak idegen országok segítségével jutottak hatalomra nálunk.

1944 December 28: Az új kormány, a Tálnoky – kormány hadat üzent a németeknek
1944 Január 20-án: Fegyverszünet aláírása a Szovjetekkel
     Szigorú, az 1937-es határokat állítja vissza
     Ez még nem béke
     Revíziós sikerek visszaállítása, területek visszaadása
     - 300 millió USD-t kellett fizetni: 1. Szovjeteknek (200)    2. Jugoszlávia (70) 3. Csehszlovákia (30)
     A szovjet hadsereg természetben is beszedte a fizetséget: komplett gyárakat vittek el.
     Nem csak állami, hanem magán vagyonokat is megfosztottak
     Az egyszerű katonák is ott loptak, ahol tudtak.
     1-1 tábornoknak külön vagon járt, hogy a szerzett kincseit haza szállítsa a Szovjetunióba.

1947 február: Béke
- eddig Magyarország jogilag megszállt ország volt, hiába van magyar kormány, ezért a végső szót a SZEB
  (Szövetségi Ellenőrzési Bizottság) Az összes győztes ország képviselője / katonái, de a szovjetek a döntőek.
- a végső szó a vezetőé, aki a szovjet: Vorsilov
- angol-amerikai tisztek csak dőzsölték itt a vagyonukat

1945 elején: Háborús bűnösök felelőségre vonása: Népbíróságok, ide a pártok küldtek tagokat, nem volt
  követelmény viszont a jogi végzettség, pedig a politikai küldöttek ítéleteket hoztak.
- Az USA által kiadott Szállasiékat halálra ítélték – nyilas felső vezetőket
- halálra ítéltek – százasával voltak kivégzések – Sztrójait, Bárdosit, Imrédit

A probléma az , hogy nálunk ezt követően nem demokrácia következett, „Kommunizmus Álruhában”
Föloszlatták a kül. A fasiszta és a jobboldali szervezeteket.
Pártokat érintő tisztogatás.

1945 tavasz: Radikális földosztás:
- a 200 hold feletti paraszti birtokot, és a 100 hold feletti úri birtokot,
- 1000 holdig kaptak valami kártérítést
- 1000 hold felett nem kaptak kártérítést

Két eltérő koncepció ütközik:
1, A kommunisták azt mondják, hogy minél több embernek juttassanak földet (aránytalan), bizonyos föld határ
      alatt a paraszt nem tud megélni. – őket nem érdekelte, mert úgy tervezték, hogy majd ha hatalmon lesznek,
      akkor úgyis vissza veszik majd a földet.
2, A Kisgazdák, azt mondták, hogy kicsit kevesebb embernek adjanak arányosan földet, hogy az arány reális
      legyen, és az emberek megtudjanak élni.

- A földosztás alap gondolata helyes, a parasztoknak tényleg régi vágya, hogy földhöz jussanak.
- Választás kérdése napi rendre kerül, nincsenek harcok. (összetört az ország, nincs híd, nincs vasúti hálózat,
    mozdonyokat elvittek, szörnyű viszonyok)

* { Az oroszok egy csomó férfit szedtek össze: Málenki romokra vitték őket, onnan pedig gyűjtő vagonokba tették őket, és
    vitték ki őket a Szovjetúnióba, mert munkaerőre volt szükségük, ezek egyszerű civil férfiak voltak, még csak nem is
    katonák, vagy háborús bűnösök, velük kint nem is bántak olyan rosszul, legalább enni kaptak, de a kiúton sokan
    odavesztek }
1945 őszére kitűzik a Parlamenti választást, elérik, hogy november előtt egy hónappal, októberben
    Önkormányzati Választást tartsanak Budapesten. (Bp. munkás központ, Budapesten ezért közös baloldali
    listán indulnak a Szocdem. – Komcsi pártok, úgy vélték, hogy így biztos lesz a győzelmük)
- Ehhez képest Budapesten a Kisgazdák egyedül 50,5 %-ot értek el
- A baloldali lista pedig összesen 41-43 %-ot
Ez egy komoly siker volt a Kisgazdáknak
                   
Az 1945-ös novemberi választáson (Országos Parlamenti):
    Kisgazda: 57%
    Szocdem: 17%            együtt is csak 1/3
    Komcsi: 17%
    Paraszt Párt: 7-8%

 Ha normális demokrácia lenne, szovjet megszállás nélkül, akkor a Kisgazda Kormány tisztán következne,
ehelyett viszont egy koalíciót kellett csinálni: olyat amibe a kommunisták is benne vannak
Végül olyan koalíció lesz amibe mind a 4 párt benne van, nincs normális ellenzék, de a parlamenti kormány
Pártok között állandó a kemény harc

(Mai fontos tárcák: Bel – Kül – Pénz – Had)
Ekkor a Belügy és a Közlekedés tárca volt a fontos. A kommunisták megszerezték ezt a kettőt. Nyomás
gyakorlással vették el a Kisgazdáktól. A szovjetek élelmiszer begyűjtést fognak végezni, ha nem kapják meg a
tárcákat. Azt mondják, hogy elállnak a gyűjtéstől, ha „Demokratikus kormány” alapul, azaz megkapják a két
tárcát.

Tildy Kisgazda a min.e., de a belügyet is elvették tőle a komcsik.

Előbb Nagy Imre, majd Rajk László kezébe került a Belügy.

1946 eleje: Napirend: Államforma megváltoztatásának a kérdése
1946 február: Királyságból – Köztársaság: Tildy Zoltán lesz a Köztársasági Elnök,
                                          az új Kisgazda min.e: Nagy Ferenc.

1946 elején: Újabb belpolitikai botrányok
1, A kisgazdák arányosítást akarnak: arányoknak megfelelő pozíciókat szeretnének
- 44 végén 45 elején minden fontos tisztséget a kommunisták töltöttek be: rendőrkapitány, …stb. – ez a
választásokhoz képest aránytalanul sok a komcsik javára.
2, A földosztás esetleges helyszíni hibáit akarják korrigálni
            
A komcsik ezt rögtön kihasználták, és kiforgatták: A földosztás visszavonásának állítják be, pedig eredetileg ez
szakmai kérdés volt.
            
1946 elején : Ezt kihasználva a Kisgazdákon kívüli 3 pártból megalapult a Baloldali Blokk.
- össztüzet zúdítottak a Kisgazdákra „ Ki a nép ellenségeivel”
- a Kisgazda párt nem bírta és meghátrált: a párt erősebb fellépésű tagjait, Sujok Dezsőt, és 20 társát kizárták,
nagy nyomás alatt voltak. (Szalámi taktika első szelete)

Közben 2 fontos esemény:

1. Felvidéki Magyarság Tragédiája: Csehszlovákiai magyarság
- Benes: csehszlovák politikus: - magyar ellenes, de a szudéta-németeket is az utolsó szálig kiűzték.
- a magyarokkal is ezt tervezték, de ezt így nem tehették meg: ezért…
- A magyarokat a Benes – dekrétumnak nevezett rendelkezés csomagban megfosztották az állampolgári
jogaiktól, a magyarokat törvényen kívül helyezték – az volt a cél, hogy a magyarok tömegesen kerekedjenek
fel, és menjenek el.                          
                                           Botrány: a Magyar kormány tiltakozik.
Megállapodás: Amennyi magyarországi szláv önként jelentkezik, hogy vissza megy Cseho-ba, ők annyi
 magyart haza küldhetnek. Aki magát szlováknak vallotta az vissza kapta az állampolgári jogait

2. Magyarországi Német – Svábok kitelepítése 1945 után: Mo. követi el.
1945 utáni 2-3 évben
- 200 ezer ember vagonokban , 2. generációsokat is vittek ki, voltak ugyan akik szolgáltak az SZSZ-ben, de volt
sok ártatlan is.

1946: Rajk belügyminiszter rendelete:
- több ezer szervezett egyesületet betilt, a civil szférát akarja megfojtani, mindenből 1-3 szervezet volt, amit a
    párt ellenőrzött, ha sok ember összejár, az veszélyes lehet gondolták.

1946 augusztus 1.: Infláció megfékezése:
 - A Pengő helyett bevezetik a Forintot. Az USA visszaadta a Nemzeti Bank aranytartalékát
 - átlag bérek: párszáz forintos bérek

               Államosítások
1946: lezajlik az államosítások első hulláma: - szénbányák, hőerőművek, legnagyobb nehézipari üzemek.
1947: A Nagy Bankok és azok Ipari érdekeltségei
1948: Száznál több munkást foglalkoztató üzemek
1949: 10-nél több munkást foglalkoztató üzemek
- a pénzügyi szektort az ipart államosítják, ezen túl minden kis vendéglőt, mindent elvittek  Ez rablás

A politikai rendőrség is a Komcsik kezén van.: Különböző elnevezéseken fut:
                     1945: PRO (Politikai Rendészeti Osztály)
                     1946-47: ÁVO (Államvédelmi Osztály)
                     1948: ÁVH (Államvédelmi Hatóság)
Vezetője: Péter Gábor
1946-47-ben kiteljesül a szalámi taktika:
A Kommunista Párt kihasználja az ÁVH-t és a Katonapolitikai Osztályt (kommunista befolyás alatt állt), és
ezekkel koncepciós ügyeket kreált, amivel a kisgazdákat akarták lejáratni:
               
Magyar Közösség ügye: ez egy nem túl jelentős szervezet volt, azt tervezgették, hogy az ország
függetlenségének visszanyerése után, hogyan szorítják vissza a szovjet befolyást. Egyes tagjai kisgazda
politikusokkal kapcsolatban álltak. Hírbe lehetett hozni őket.
Aki parlamenti képviselő, azt a rendőrség csak úgy nem hallgathatja ki. A rendőrség ki akarta hallgatni Kovács
Bélát. Ő önként ment el a rendőrségre, hogy kihallgassák. Semmit sem tudtak rábizonyítani.

1947. február 25-én Kovács Bélát a nyílt utcáról szovjet biztonsági emberek elhurcolták, a Szovjetunióba
vitték. 56-ban engedték haza. Ennek megfélemlítő hatása volt az országra.
1947 Februárban (még ez előtt) már aláírta Magyarország a Békét Párizsban. Trianonhoz képest Pozsony
környékén még 3 falut elveszített az ország. Ezzel Magyarország visszakapta a függetlenségét. De a szovjetek
itt maradtak, mert arra hivatkoztak, hogy a szintén felnégyelt Ausztria keleti részén lévő szovjetekkel az
utánpótlási kapcsolatot fenn kell tartani. (55-ben kivonultak Ausztriából, de mivel Magyarország aláírta a Varsói szerződést,
ezért ekkor erre hivatkoztak, és nálunk maradtak.)

Május végén Nagy Ferenc miniszterelnök kiment Svájcba pihenni. Amíg kint volt, Rákosi (miniszterelnök-helyettes)
„kiderítette”, hogy Nagy Ferenc is részt vett az összeesküvésben. Úgy mondatták le Nagy Ferencet, hogy az itthon lévő
gyerekével zsarolták meg. Aláírta a határon a lemondást, visszakapta a gyerekét és kint is maradt, majd később pedig
Amerikába ment ki.

Dinnyés Lajos (kisgazda) lett a miniszterelnök. Ezt mondta: „Milyen az az ország, ahol én miniszterelnök
lehetek?” (nem tartotta magát alkalmasnak miniszterelnöknek)
1947 augusztusára a Kommunista Párt kierőszakolja az új választást.
  - Csalások voltak. Már a felkészülés is törvénytelen volt. Több 10 ezer embert töröltek a választók közül
    (kisgazda szimpatizánsokat) különböző ürügyekkel.
  - Ez volt a kék cédulás választás. Sok ember a választás napján nem volt otthon. (Nem ott dolgoztak, ahova
    be voltak jelentve.) Kaptak kék cédulát, amivel tudtak ott szavazni, ahol dolgoztak. Sokkal több cédulát
    nyomtattak. Sok embert teherautókra raktak, és ők több városban is szavaztak. De a kommunisták így is
    csak 22-23%-ot kaptak. (ebből 4-5%-ot csalással szereztek)

Új pártok a választáson:

    -   DNP (Demokrata Néppárt) Keresztény demokrata párt volt.
        Vezetője: Barankovics István
    -   MFP (Magyar Függetlenségi Párt) Ez a KGP-ből vált ki.
        Vezetője: Pfeiffer Zoltán

DNP        16%
MFP        13,5%
KGP        15 %
SZDP       15%
- Tehát a kommunizmust ellenzők több mint 50%-ot kaptak.
- Max. az ország 1/3-a akart kommunizmust.
- Az igazságügy miniszter Ries István volt.(Szocdem.) Jelentették neki a csalást. Tiltakozott Rákosiéknál.
(Elfogták, néhány évvel később a börtönben agyonverték.)
- Fennmaradt a koalíció de már voltak ellenzéki pártok

A választás után hamis ajánlószelvényekre hivatkozva megsemmisítették az MFP eredményeit. Leszűkült az
ellenzék.

1947 végére de jure parlamentális rendszer van (demokrácia), de facto már a kommunisták kezében van a
hatalom.

1948 júniusában a két bal oldali párt egyesült:
                                   MKP + SZDP = MDP (Magyar Dolgozók Pártja)
- Ez lesz a kommunista párt  Magába olvasztotta a Kommunista Párt a Szociáldemokrata Pártot.
- Szakasits és Marosán hajlott az egyesülésre. Az új pártban komoly tisztséget kapnak. Tildyt egy rokonának
  az ügye miatt lemondatják.
- Szakasits lesz a köztársasági elnök. (1948-ban Marosán az ÁVH börtönébe került, Szakasits háziőrizetbe)
- Az egyesüléskor háttérbe szorították az SZDP-n belül azokat, akik nem akartak egyesülni. Nagy gyűlést
  tartottak. Itt rengeteg Marosán párti volt, belefojtják a szót abba, aki nem kommunizmus-párti.
- A Népszavából a Szakszervezetek Lapja lett.

1948 nyár: Egyházi iskolák államosítása (azért nyáron, mert ekkor zárva vannak, és kevesebben tudnak tüntetni)
- azért volt egy tüntetés, ami jelentős volt: Pócspetriben: itt egy rendőr golyó által meghalt (később kiderült,
    hogy baleset volt, és, hogy magát lőtte le, de ezt nem terjesztették, hanem úgy állították be, hogy az egyház felbujtotta az
    embereket)
-   Sajtó: „az egyház tömegesen felfűtötte a népet”
-   Az egyházat megbélyegezték, durva támadások indultak az egyház ellen.
Híres ügy: Mindszenti József ügye: (esztergomi érsek, herceg prímás, erősen szovjet ellenes)
- őt már a nyilasok is zargatták 1948 karácsonyán tartóztatták le (erősítve, hogy ők mindent
   megtehetnek),mindenféle képtelen vádakat varrtak a nyakába, végül életfogytiglan kapott.
-   1956ig börtönben volt, ekkor a forradalom kiszabadította, ekkor párnapos szabadláb után az Amerikai nagykövetségre kellett
    menekülnie, ahol 71ig volt házi őrizetben, halála előtt egy rövid időre még kiengedték Rómába.

Az egyházi vezetőket üldözik: Pl: Grősz József (nem csak a katolikusokat, minden felekezet vezetőit)
1948: Tildy helyett Szakasics lett a Köztársasági Elnök
1948-49-re: A többpártrendszernek „annyi”!!!
Az ellenzéki pártokat ellehetetlenítik. Ezeknek a vezetői (ellenzéki politikusok) ha tudtak külföldre menekültek.
A koalíciós pártokat meghagyták (MDP, KGP, NPP)

1949: Választás
- Közös Népfront listán indult minden jelölt, az emberek vagy elfogadták a listát, vagy nem, de másra nem
   szavazhattak, tehát mindenképp nyernek: A lista fő élén MDP-és politikusok voltak, de az álca miatt még
   volt egy-két KGP-és politikus is a listán.
- Nincs DEMOKRÁCIA, mert nincs alternatíva, nincs választási lehetőség

1949 augusztus 20-ra: Új Alkotmányt vezetnek be: („Szocialista Alkotmány”)
- papíron szép „A dolgozó népé minden hatalom” (ez a hatalom valójában Rákosié volt)
- új címert vezetnek be.

1949: Rajk per: (Kommunista belügyminiszter) A Kommunista Párt a saját embereit is elkezdte tisztogatni, és
ez hatalmas hatást, félelmet gyakorolt a népre.
- Rajkot, Szőnyit, Szalait, és még sok vezetőt, valamint magas beosztású tábornokokat : Pálfy tábornok 
    Perbe fogtak.
- Vád: „Titoista Trockista Összeesküvés” („kiakarták szolgáltatni az országot Titonak”
- Halálra ítélték őket
- Rajk temetését 1956 előtt rendezték meg, sokan voltak a temetésen, hogy tiltakozhassanak a rendszer ellen.
{Rajk perbe fogása: 1, nem volt moszkovita, nem protezsálta senki
                            2, Rajk Rákosival szemben egy jó kiállású férfinak számított – hiúság
- állitólag azért vállalta mert azt hitte, hogy a kivégzése álca lesz, és majd új nevet kap és élhet titokban boldogan}

Két évvel később Kádárt is elkapták, ekkor a belügy miniszter Zöld volt, ő tudta, hogy most ő fog következni,
ezért mielőtt eljöttek volna érte, már azelőtt öngyilkosságot hajtott végre a családjával együtt.

1950-ben bevezetik a Tanácsrendszert. (önkormányzatok helyett hozták létre) A polgármestert az állam nevezte ki,
nem a nép → tanácselnök. (adóbehajtás, stb.)

1947-ben volt egy 3 éves terv a gazdaság fejlesztésére.

1950-ben bevezetik az 5 éves tervet. (miből, mennyit, hogyan kell termelni) A vállalatoknak semmi önállóságot sem
hagytak. Eltúlzott nehézipari fejlesztés volt. Az akarták, hogy legyen Magyarország a vas és acél országa. Túl
sok pénzt szántak erre, túl keveset a könnyűiparra. Ezt még meg is emelték, így még eltúlzottabb lett.
Csúcsberuházások voltak. Dunapentele (mai Dunaújváros) nevű faluból létrehozták Sztálinvárost.

(49-ben felszámolták Budapesten a prostitúciót. Átnevelő munkára küldték őket. Leküldték őket Dunapentelére, ahol viszont sok
munkás volt…)

Bányászat túlzott fejlesztése. Ilyen városok: Dorog, Tatabánya, Kazincbarcika (itt internálótábor is volt).

A könnyűipart elhanyagolták.

Fontos volt a mezőgazdaság. Elkezdik a TSZ (Termelőszövetkezet) szervezést erőltetetten. Aki nem volt
hajlendó belépni, mert egy picit tehetősebb volt, az rögtön kulák lett. Ezekre irreális adó és
terménybeszolgáltatást vetettek ki. Ez a padláslesöprések időszaka. Mindent elvettek. Sokan otthagyták a
földjüket, mert erre nem voltak hajlandók. Inkább elmentek a nehéziparba.

Élelmiszerjegy rendszer volt.

Sztahanov módszerét vették át. → minél többet termeljenek: 130-200%

A kor művészete a szocialista realizmus. Festmények témái: építkezés, ipar, munkások.
A gyáripari termelést először 86%-kal akarják emelni, majd 310%-kal. Annyi hadseregfejlesztésre szánt pénz
ment el, mint 1942-ben (háborús év).

1950-től több ezer embert kitelepítenek Budapestről vidékre. (akik a Horthy rendszerben gazdagabbak voltak, vagy
komolyabb pozícióban voltak) Egy ember kb. 50-100 kg-t vihetett magával, jött érte egy teherautó, kivitte az
embereket egy teherpályaudvarra, vonatra tették őket, és eldugott falvakba vitték őket. Betették őket egy-egy
kulák házába. Dolgozhattak, de nagyon kevés pénzt kaptak.

Internálás: mikor valakit letartóztattak, majd internálótáborba vitték. Recsken, Kazincbarcikán volt ilyen
munkatábor. Nehéz fizikai munkát végeztettek velük, alig kaptak enni. Rengeteg ember ellen indult eljárás.

1953-ban meghalt Sztálin. Baj volt a rendszerrel. Ezt érzékelték a szovjetek is.

1953 júniusában kirendelik a pártvezetést a Szovjetunióba. Kirendelik Nagy Imrét is. (neki ekkor nem volt
komolyabb tisztsége) Itt durván bántak Rákosival. Rákosi ekkor pártvezető és miniszterelnök volt. Lefokozták.
Megőrizhette a pártvezetőséget, de Nagy Imre kapta lett a miniszterelnök. Hazajöttek.

Június végén elfogadtak egy új programot (MDP Központi Vezetőség): Júniusi Program v. Júniusi út.
- Ezt a lakossággal teljesen nem ismertették meg.
- Az ország csak júliusban, Nagy Imre beszédéből értesült arról, hogy mi történt. (hogy ő lett a miniszterelnök)
- Vissza akarja fogni a nehézipar túlzott fejlesztését, helyette a könnyűipart kell fejleszteni. → életszínvonal
   növelése.
- TSZ-eket önkéntes alapon kell szervezni, hogy akár ki is lehessen lépni belőle.
- El kell törölni a kuláklistákat.
- Felszámolják az internálásokat.
- Ígéretet tesz arra, hogy felülbírálják a törvénytelenségeket (koncepciós pereket).

Az utolsó megy a legnehezebben, mert ezt Rákosi fékezni akarja.
Akik még börtönben voltak, kiengedik őket, kapnak állást, lakást.
Minden lassan valósul meg. Rákosi szabotálni próbálja ezeket (sok szövetségese van, akik nem érdekeltek a
változásokban).

1954: Nagy Imre megszervezi a Hazafias Népfrontot
- célja, hogy legyen egy nagy tábora, amire számíthat, ide olyan embereket vesz fel, akik nem párttagok, de
   nem is ellenzéki tagok, vagyis némileg egyet értenek a rendszerrel

1954: Nagy Imre megbízott egy Közgazdász Csoportot, hogy a gazdaság állapotáról készítsenek tanulmányt, a
Közgazdász csoport azt tanácsolta, hogy próbáljanak a piaci viszonyok felé orientálódni.

1954-ben Rákosi már többször megpróbálta Nagy Imrét eltávolítani, igyekezett aláásni Moszkvában. Rákosi
csak akkor érte el a célját, amikor az NSZK-t felvették a NATO-ba, ugyanis ekkor a Szovjetunió úgy érezte,
hogy a újra a nehézipart kell fejleszteni, egy lehetséges újabb háború miatt. Ekkor tájt a Malenkov Moszkvában
a könnyűipart akarta fejleszteni, és emiatt a javaslata miatt le is fokozták, Rákosi ekkor már könnyen
hivatkozhatott Malenkov lefokozására, és így 1954 végére el is érte a célját, Nagy Imre bukását.

Nagy Imre menesztését csak 1955 április 4-e után közölték (megvárták ezt a szimbolikus ünnepet)

Helyére Rákosi feltétlen híve, Hegedűs András került.
   - Nagy Imrét már nem bántották, nem érte megtorlás, de kitiltották a pártból, és a hatalmát elvették.
   - A befolyása azért némileg megmaradt.

Rákosiék számára ez már „nem igazi visszatérés”, Rákosi hatalma ekkor már nem lesz olyan, mint 1953 előtt
volt.  Ezt az is mutatja, hogy még …
- 1955-ben egy tucat értelmiségi, művész memurandumot / tiltakozó levelet írt a pártvezetéshez, amelyben
Nagy Imre mellett és az ő elképzelései mellett álltak ki. És ami a legfontosabb, hogy őket sem büntették meg.
1956 Február: Szocialista Kommunista Párt 20. Kongresszusa
  - Hruscsov keményen bírálta Sztálint
  - És mégis, mikor Rákosi visszatért, ő hazudott, és azt mondta, „a Kongresszus engem igazolt”
  - Próbált még taktikázni, de ekkor már egy átlagos 28 éves tanár is neki merte szegezni azt a kérdést, egy
    gyűlésen, hogy „ ugyan már, de hibái vannak, bűne van, abba kéne már hagyni”!

Petőfi kör működése:
- Ez volt az ifjúsági szervezet műhelye
- Nyilvánosságot biztosító legális fórum, ami Rákosi kezébe került
- Több ezren akarták hallani, ki kellett hangosítani az utcára
- Sajtószabadságról, a Magyar – Szovjet viszonyról, a gazdaságról beszéltek, kritikus, kötetlen, szabad
   hangnemben
                
Rákosi ezek alapján listát állított össze (több 100 fős), a listán szereplőket az ÁVH-val akarta letartóztatni, de ez
már nem sikerült neki.

MDP – KDP Gyűlés:
- Szovjet magas rangú vezető: Mikojan Magyarországra érkezik
- Ő hozza a Szovjet Döntést, hogy: Rákosinak mennie kell!
- Aki egyetértett a rendszerrel, de egy kicsi változást akart az Kádárt akarta, ez lett volna a helyes döntés, de
  ehelyett Rákosi első embere Gerő került Rákosi helyére (Gerő legalább annyira sáros volt, mint Rákosi)

1956 okt 6:
- Rajkék ünnepélyes újra temetése, hatalmas gyászpompával.
- Szép szavak: „Elvtársaink emléke”, „Többet ilyen nem lesz” (Voltak még később is koncepciós perek, pl: Nagy Imre ellen
    is.)
- A temetésen sokan voltak, de nem a részvét, hanem a rendszer ellen való demonstrálás vitte őket oda.
- Nem sokkal később a demonstrálók az örökmécsesnél tüntetést is tartottak.
           
Eléggé „forró” a helyzet    Felgyorsultak az események:

Jelek, hogy a rendszer kopik / erodálódik:
1. több kritikus cikk jelenik meg
2. a leghíresebb cikk: „Miért nem szeretem Kucsera elvtársat?” – egy fiktív alakot, egy komcsi pártvezetőt ír le, de aki
      olvassa rá ill. magára ismer.
3. A magyar pártvezetés kilátogat Belgrádba (Kanossa járás), okt. 23-án értek haza.

Október közepén:
- Szegeden megalapul a MEFESZ: Független Diákszervezet – tevékeny fiatalok hozzák létre

Október 22-én: A Budapesti Műszaki Egyetemen Diákgyűlés: döntöttek:
- hogy másnap a lengyelekkel való szolidalítás jegyében lesz egy tüntetés. (lengyel-szovj. összecsapás lebegett a levegőben)
- elfogadnak követeléseket a 12 pont mintájára, de ekkor különböző, tizenvalahány pontos listák keringenek:
           „távozzanak a szovjetek, legyen több pártrendszer, sajtószabadság, DEMOKRÁCIA !”
- a Komcsik lapja, a „Szabadnép” üdvözli a fiatalokat, és nem fordul ellenük.

Október 23:
- A demonstrációt megtartják, de a hatóságok délelőtt betiltják, de a tiltakozások miatt ( még a párttagok is
  tiltakoznak a betiltás ellen) mégis engedélyezték
- Ez a bizonytalanság a tömeg számára azt jelentette, hogy a hatalom gyengül.
- A demonstrációt különböző helyszíneken megtartják: Petőfi szobor, Műegyetem…
- A megmozdulás fő helyszíne a Bem tér.
- A tömeg vonul, a zászlókból kivágják a csillagot. Jelszavak „Aki magyar velünk tart” , „Nagy Imrét a kormányra,
      Rákosit a Dunába”
-     Este a tömeg a Kossuth térre vonult, és Nagy Imrét kérték, hogy szóljon.
-     Nagy Imre úgy kezdte: „Elvtársaim” ezért a nép kifütyülte, de azért meghalgatták.
-     (piti dolgokkal próbálnak ellenállni, pl: lekapcsolják a villanyt, de a tömeg nem félt a sötétben, fáklyákat gyujtottak)
-     A tömeg szétszakadozott: az egyikrésze kiment a Felvonulási térre, Sztálin szobrát, nehezen, de végül
      ledöntötték, a szobor csizmája ott maradt, abba zászlókat raktak.
-   A tömeg a Bródi Sándor utcába a Rádióhoz ment, a tömeg követelte, hogy olvassák fel a pontokat, de a
    rádió nem volt hajlandó, hanem Gerő elítélő beszédét olvasta fel  ez csak olaj volt a tűzre.
            A tömeg egyre elégedetlenebb.
* A Rádiót az ÁVH-sok védték. {ÁVH-ba soroztak is, és a határőrség is hozzájuk tartozott, volt aki nem volt híve a rendszernek.}
* Az ÁVH-sok bele lőttek a tömegbe, később küldtek katonákat az ÁVH segítségére, de a katonák vagy átálltak
  vagy haza mentek és átadták a fegyvert. Később a tömeg teherautókat is szerzett, és mivel tudták, hogy a
  külvárosi gyárakban voltak fegyverek, ezért szereztek fegyvert, és fegyvert mindenki kapott aki kért.
           Éjszaka tűzharc volt a Rádiónál, és mind a 2 oldalról voltak halottak!
                 Pest utcáin több százezer ember hömpölygött
Éjszaka:
A pártvezetés Hegedűst éjszaka menesztette a miniszterelnökségéből és Nagy Imre lett a min.e.
Éjszaka szovjet harckocsik, tankok jelentek meg Budapesten. (biztos, hogy nem Nagy Imre riasztotta őket)
Szinte azonnal megindult az ellenállás.
A szovjet tankok gyalogsági fedezet nélkül jöttek, így pedig eléggé sebezhetőek voltak. (Azt hitték, hogy a nép majd
pár robbantástól szét fog szaladni)
{A tankokat úgy végezték ki, hogy amikor több tank bevonult egy szűk utcába, akkor az elsőt és az utolsót kilőtték, így a többi is
beszorult, a fedezékekből molotov-koktélokat dobáltak, üveg volt bőven, rongy és benzin akadt. A macskaköveket előre felkenték
gépzsírral, mert tudták, hogy kb. merről fognak jönni a tankok, a tankok a zsíros felületen nem tudtak mozogni.}

Fontosabb felkelő gócpontok:
    Korvin köz – itt volt egy pici benzínkút
    Tűzoltó utca
    Fráter utca
    Baros tér – Keleti pu.
    Széna tér
    Móricz Zsigmond körtér
{rengeteg 14-15 éves fiatal harcolt}

Állítólag 600-700 orosz katona halt meg az októberi napokban ez sok tankot jelentett. (tankonkénti legénység max. 4
fő)

Október 24:
- A kormány Statáriumot, rögtön ítélő bíróságot hirdetett. „aki nem teszi le a fegyvert, azt elítélik”
                            {húzták, először du. 2 majd du. 3, majd du. 4 lett a határidő – nem voltak eréjesek}
                                     ennek semmi eredménye nem lett.
                                        - nem tették le a fegyvert

Október 25:
  1) Az MDP élén vezető csere: Gerőt leváltja Kádár (ezt a lépést már nyáron meg kellett volna tenni)
  2) Kossuth téri vérengzés:
- Budapesten Sztrájk volt, állt az élet, mindenki gyalog ment, egy nagy tömeg verődött össze, és a Parlament
  elé ment. A tömeg körülölelte az ott lévő tankokat, a tankok és a katonák pedig nem támadtak, hanem
  barátkoztak, de közben a környező épületekről tüzet nyitottak a tömegre.
- 100as nagyságrendű halott volt
- Az ÁVH-sok lőttek
- Brutális vérengzés, amiért a baloldal a felelős

Vidéken több városban is volt hasonló eset, ezekben a napokban a legjelentősebb:
1. Mosonmagyaróváron volt: Itt a Határőr laktanyánál gyűlt össze a tömeg, ami az ÁVH-nak volt a része.
   Itt is 100as a halottak száma, itt is bele lőttek a tömegbe.
2. Miskolcon is volt, meg egy Tisza melletti kisvárosban is. (itt alacsonyan szálló repülőről lőttek.)
Az emberek elkezdték üldözni az ÁVH-sokat. Előfordultak lincselések, az ÁVH-sokat ha civilben voltak, akkor
olykor a kirívóan jó minőségű cipőjük alapján fogták el és ölték meg őket. Sokakat megöltek, de ezeknek az
áldozatoknak a száma még így sem közelítette meg a felkelők áldozataiét.

Október 26:
Változás a Kormányban: Bevonják Tildyt és Kovács Bélát (1947-ben hurcolták el a Szovjetunióba, ekkor jött vissza) a
működésbe.

Október 28: Forduló:
A párt lapja, a Szabadnép is úgy nevezi a történteket, hogy „Nemzeti Demokratikus Forradalom”
Nagy Imre is nemzetinek és demokratikusnak mondja.
{Az ez megelőző napokban a baloldal részéről már volt olyan felkészülés, hogy a Korvin közt alá aknázzák, és felrobbantják, de ezt Nagy
Imre leállította}

Nagy Imre bejelentései:
1. Tűzszünet a felkelőkkel
2. Bejelenti az ÁVH feloszlatását (az ÁVOsok tömegesen menekültek Thökölre)
3. Budapestről kivonják a szovjet csapatokat, ez a köv. 1-2 napban meg is valósul
4. Fizetésemelések
5. Nemzeti ünneppé nyilvánítják Október 23-át és Március 15-ét.
6. Új címer: Kossuth címer, korona nélküli

Ekkor nem volt rablás, fosztogatás.

Megalakulnak:
- Munkástanácsok alakulnak (gyárakban a dolgozók maguk között választanak)
- Forradalmi bizottságok, (önkormányzat szerű, vidéki városokban, falvakban)
- Diáktanácsok (egyetemisták)

Október vége:
- Bevonják a rendfenntartásba a felkelőket. Nemzetőrségnek nevezték őket. Kopácsi Sándor volt a rendőrség
vezetője. (átállt a rendőrség a felkelők oldalára)

Október végén:
- Kitört a Szuezi háború. Egyiptomot megtámadta Anglia, Franciaország és Izrael. Ez a világ figyelmét
  megosztja előtte mindenki ránk figyelt.
- Mindenki velünk szimpatizált a világon. Kicsit segítenek a lengyelek, az USA, stb. De az USA nem segít
  igazán, mert 3. Világháború lehetett volna. (Magyarországért nem vállalta a háborút az USA.)

A magyarok nagyon hősiesek voltak.

Október 30-án:
1. megalapul a koalíciós párt
2. bejelentik a többpártrendszer helyre állítását
3. A Szociáldemokrata Párt újra alakul az igazi szocdemekből (Kétthly Anna, stb.)
4. A KGP, a parasztpárt (Veres Péter) új néven alakul újra: Petőfi Párt. Fontos vezetője: Bibó István.
   (politológus – politikai szakértő)
5. A Köztársaság téren volt az MDP székháza. (Ma az MSZP székháza) Ezt 30-án megostromolják a felkelők,
   ÁVH-sok őrizték. Az ostromban az a Mező Imre is meghal, aki reformkommunista volt (Nagy Imre híve),
   a tömege ekkor már nem válogatott. Több órás ostrom volt. Tankokat küldenek ki, de ezek is átállnak a
   felkelők mellé. Elkezdik lőni az épületet. Több ÁVH-s őrt agyonlőttek. Olyan hírek is voltak, hogy titkos
   pincebörtönök voltak a székház alatt. Nagy fúrások voltak, de nem találták semmit.
Október 31-én vagy 1-jén
- bejelentik az MDP megszűnését.
- Létrehozzák az MSZMP-t (Magyar Szocialista Munkáspárt). Vezetője: Kádár.
- A Szabad népből Népszabadság lesz.
- Kádár olyan beszédet mond amiben kiáll a forradalom mellett.
- Nagy Imre bejelenti a semlegességet és a Varsói szerződésből való kilépést. Egyesek szerint ez hibás lépés,
  mert a szovjet tankok nemsokára megjelentek. Ez hamis érv. Így is, úgy is leverték volna a forradalmat.

Október végén kiszabadítják a katonák a háziőrizetből Mindszenti Eszetergomi Érseket. Feljön Pestre.

Miközben október végén a szovjetek kivonultak Pestről, a Nagy Imre kormány már a Magyarországról való
szovjet kivonulást tervezi, eközben…
 … Hruscsov lázas diplomáciai tárgyalásokba kezd a fontos szocialista országokkal, leginkább Kínával,
 Jugoszláviával. Mindenhol elfogadták, hogy le kell verni a forradalmat. Állítólag a szovjetek Münnich
 Ferencet akarták Magyarország élére, de Titoék azt javasolták, hogy legyen inkább Kádár.
 … Október végén, november elején elhatározták a szovjetek, hogy leverik a forradalmat. Ehhez megkapták
 a többi kommunista ország támogatását is.

Nagy Imréék többször tiltakoznak, mert:
- November elejétől szovjet tankok vonulnak be Magyarországra a Szovjetunió és Románia felől.
- Bekerítik a nem szovjet kézen lévő magyarországi repülőtereket.

November 3-án (Szombat) úgy tűnik az országban, hogy győzött a forradalom.

November 5-ére, hétfőre a sztrájk befejezését rendelik el. Megindulna a romeltakarítás, a közlekedés, az
iskolák megnyitnak…

Megindulnak a tárgyalások.
Maléter Pál volt a hadügyminiszter. A kilián laktanya parancsnoka volt. 28. körül átállt a forradalom mellé.
Ő vezeti a tárgyalásokat.
Előbb a Parlamentben, majd Tökölre mennek. Az éjszakai órákban a törvényes kormányküldöttséget
letartóztatták a szovjetek. (diplomáciában példátlan módon)

November 3-án Mindszenti egy rádióbeszédet mond. Alapvetően helytálló és a békés munkára helyezi a
hangsúlyt.

November 4-én hajnalban Budapestet újra megtámadják a szovjet csapatok. A vidéki laktanyákat
megtámadják, elküldik a katonákat. Volt, ahol ezek ellenálltak. (Pl. Csepel → itt szovjet gépeket lőttek le)
Óriási szovjet túlerő volt.

Nagy Imre megdöbbentő rádióbeszédet mond:
- megtámadták Magyarországot a szovjetek, a törvényes kormány a helyén van, stb.
- a magyar nép nevében segítséget kér Magyarországnak.
- A Nagy Imre kormány a felajánlott védelmet igénybe véve a Jugoszláv követségre menekül, Mindszenti az
   Amerikai követségre.

Szolnokról is felhangzik egy rádióadás. Bejelentkezik a Kádár vezette, úgymond Forradalmi Munkás
Parasztkormány. De ez a kormány az ÁVH-sokat és a kommunista kormány vezetőit takarta, nem volt
munkáspárt.

November 4-én támadják meg Budapestet a szovjetek. Kb. 1 hetes harc volt. Vidéken kicsit tovább tartottak a
harcok. Ekkor már hatékonyan támadtak a szovjetek, hatalmas túlerő volt.

November 14-én megalakul a Nagy Budapesti Munkástanács. Vezetője: Rácz Sándor. Sztrájkot hirdetnek.
Több hétig tart.
November 7-én:
- felhozták Kádárékat a szovjetek.
- Kádár néhány embere: Apró, Dögei. Megszerzik a karhatalmat.
- Pufajkások: ÁVH-sok, pártmunkások, hozzá hű vezetők. Ők végezték a terrort. Végigrazziáztak városokon.
   Tömegesen internáltak embereket. Sokakat bebörtönöztek.

November 22-én Nagy Imrééket Kádárék kicsalják a Jugoszláv követségről, elrabolták őket, Romániába
hurcolták őket. Itt háziőrizetben voltak.

December:
- December 4-én nőtüntetés volt. Nők vonultak ki a forradalom mellett tüntetni.
- December 6-án vörös zászlós tömeg tüntet Kádár mellett a Nyugati Pályaudvarnál. Ellentüntetők
   megtámadják őket.
- December elején több városban sok embert letartóztattak a pufajkások (azokat, akik kiálltak a forradalom mellett).
- Tüntetések voltak. Több helyen belelőttek a tömegbe. A legvéresebb sortűzre Salgótarjánban (munkásváros)
   került sor. Sok halott és sebesült volt.
- Ráczot is letartóztatták. Év végére erővel letörtek minden ellenállást. Kb. 10 ezer embert internáltak és
   börtönöztek be. Kb. 100 ezer ember indult el külföldre.
- A 60-as évek elejéig mentek a kivégzések. Sok embert elítéltek (az értelmiség nagy részét). Rengeteg
   embert végeztek ki. (sok fiatalt, munkást)
- Mansfeld Péter 17 éves volt, részt vett a forradalomban. Megvárták amíg 18 éves lett, és kivégezték.

1958 június 16–án kivégzik őket illetve Losonczy Géza meghalt a börtönben: éhségsztrájkot
tartott és ’kényszertáplálták’ -> csővel (lehet h nem véletlen)

Kádár beleőrült a bűntudatba. Azon a napon halt meg mikor Nagy Imrét 1989-ben
felmentettnek nyilvánították.
(Szamizdat: föld alatti sajtó, nem legális -> Csaucseszku rémuralmáról.)

Amit ma az ország összes pártja elfogad, azt ’56 képviselte -> szabadság, politikai jogok:
gyülekezési és egyesülési jog, vallásszabadság, + sajtószabadság. Ma jobb lenne, ha akkor
győzünk: visszahúzó erő volt évekig a fejlődés szempontjából.
1950es vége – végrehajtják a TSZ szervezést sikeresen Termelő Szövetkezetekbe szervezik a
parasztok nagy részét. Nem olyan durva a terror mint Rákosi alatt, de azért volt: szocialista
mezőgazdaságnak hívták. A TSZ elvileg az összeadó közösségé és nem az államé.

A falu képe megváltozik az ’50es évekhez képest a ’70es évekre. Fejlődés megy végbe: ♦
Megjelenik a villanyáram
            ♦ Új házak: kockaházak
            ♦ Vidéki házakban megjelennek a TV-k, mosógépek, hűtők…stb.

A Kádár korban a ’60as évek első felétől érezhető az életszínvonal emelkedése, Pesten is nem
csak vidéken. Ebben a korban 25 évig a ’60as évek elejétől egészen a rendszer bukásáig az
életszínvonal fejlesztése a cél, és a teljes foglalkoztatottság: nem voltak hajléktalanok.
Mindenkinek volt munkája, de nem voltak rendes fizetések: ez politikai foglalkoztatottság volt.
Sok helyen úgy dolgoztak, hogy nem volt már rá szükség, ezeket bocsátották el a rendszerváltás
után: amit nem tudunk eladni pl.: Franciaországban, azt rásózták Romániára.
1968 körül – Új gazdasági mechanizmust vezetnek be: Zsákban Táncolás -> meg akarta
             honosítani a piaci viszonyokat, de ugyanakkor fenn akarta tartani a szocializmust.
A piaci viszonyok szerint nagyobb szabadságot kaptak a vállalatok (nem ez a Sztálini én
megmondom, hogy mit csinálsz..). Moszkva ennek nem nagyon örült és ezért a Kádárnál merevebb
itthoni pártvezetők nyomására ezeket a reformokat befejezték.

A többi szocialista országhoz képest Magyarország szabadabb volt, de itt is megvoltak a
korlátok.

1970s – az olajár hirtelen emelkedése begyűrűzött Magyarországra, ami megrázza a
gazdaságot. Az arab államok többszörösére emelték a kőolaj árát, politikai okokból. Ez hatott a
világgazdaságra és az árak emelkedtek.

A rendszer bukása nem csak itt, hanem a Szovjetunióban is (mert ’88-’89-ig nem volt ellenzéki
tevékenység) a gazdasági rendszer miatt következett be. Ezek után Gorbacsov elengedte a
szocialista országokat. (Nagy tömeget nálunk csak a falvak rombolása mozdított meg.)

Magyarországon a Kádár rendszer életszínvonalat emelt, és annyit várt, hogy ne mondjanak
ellent, nem követelt azonosulást ->
                           „Aki nincs ellenünk, az velünk van!” – Kádár
                           „Aki nincs velünk, az ellenünk van!” – Rákosi
Az emberek dolgoztak, nem tette keresztbe és hagyták őket élni. DE: karriert nehezen lehetett
befutni, a nélkül, hogy párttag lett volna valaki. Minden fontos pozíció betöltéséről a párt
döntött.
A Kádár kor alatt nem lehetett utazni, csak 3 évente, de ez javult a rendszer alatt, 1 évre.
Meghívóval kint lehetett maradni akár 1 hónapig. Szétrajzott a magyarság: diaszpóra…

KISZ: Kommunista Ifjúsági Szövetség ekkor működik.
1956-57: Munkás Őrség: fennáll a rendszerváltásig, a párt fegyveres szervezete: nem
vetették be, de létezett.
GMK: Gazdasági Munka Közösség - ugyan tartható volt az életszínvonal, de az emberek
túlhajszolták magukat: 40-50 évesen meghaltak a férfiak. A gyárakban 8 órákat dolgoztak,
aztán utána a saját zsebükre a GMK-ban dolgoztak, hogy több legyen.



A Kádár-kor
Korbéli kultúrpolitika: TTT
    Támogatott: alkotások, melyeket a rendszer szívesen fogadott, könyvek, kiadások…
    Tűrt: még legálisan megjelenthettek: 1 könyv, vagy egy film pl.: A tanú (először tiltott
      volt, aztán lett tűrt). Épphogy megtűrték, nem tiltották be.
    Tiltott: tiltott volt. 
A klasszikusok nagy számban megjelenhettek könyvben, filmben, színdarabban -> olcsó volt:
Tolsztoj, Standhal…)

Mozik ∂ Vörös csillag
       ∂ Május 1.
       ∂ Corvin
       ∂ Bástya
       ∂ a Körúton szűnt meg a Metró, Bányász, Vörös csillag, Május 1., Csokonai mozi stb.. 4-6
         Ft/ jegy…
Zene: Bizottság, Kontroll, Neoton Familia, Zizi Labor – „2 út van, az egyik az alkohol, a másik
meg járhatatlan.

A rendszerváltás


1980s közepe – a szocialista rendszer válsága érezhető hazánkban is.

1985 – MSZMP 13. kongresszusa: ez nem válság még, ebben az évben van az 1. Parlamenti
       Választás, ahol többesjelölés van -> tehát pár tucat jelölt a hivatalos jelölttel szemben
       is befut.

Monori találkozó -> ellenzékiek vesznek részt, akikből később az SZDSZ (liberális) és az MDF
                    (népi) lesz.

A rendszer bukása előtt mindenki a rendszer ellen van ezért nincs meg a mai megoszlás még.
Itt van a polg. m. (Csurka is), Rajk (a kivégzett) fia, leendő SZDSZ-esek, a Szamizdat beszélő
újság („illegális kiadás”) írói: 1981-89-ig jelent meg: cenzúrázatlan lap volt.
1987 – Lakitelken: Lezsák Sándor telkén megalakult az MDF.

1978 – Új miniszterelnök a párton belüli változás: Grósz Károly kommunista politikus. Őt
       nyáron felváltja majd Németh Miklós.
1988 – Jurta Színház (Népliget) előadások: ellenzékiek szervezik. Már baj van: az új pártok is
       itt üléseznek.
1988 március 15. – tűntetés: békésen lement, Petőfi szobor -> Bajcsi ->
                   ◊ Alkotmány -> Kossuth -> 3-4 transzparens:
                    Többpártrendszert!!
                                                    Sajtószabadságot!!
                                                    Demokráciát!!
                 ◊ Éltették a forradalmat -> örökmécses -> beszédek, ->
                   Margit híd -> Buda -> Batthyány téren volt vége.
Az újságok másnap így írták meg: „pár ezer fiatal spontán végigvonult az utakon ünnepelni
március 15-ét..”

1988 – megalakul a FIDESZ.
        Az SZKH is megalakul: Szabad Kezdeményezések Hálózata -> SZDSZ           Megalakulnak
(újjáalakulnak) a történelmi pártok:                 Kisgazda
                                                     Keresztény Dem. P.
                                                     KDMP
                                                     Ker. Dem. Nép Párt
                                                     Szoc-Dem Párt
1988 május – MSZMP értekezletet tart, és ezen az országot
Kádár nem lesz többé főtitkár, pártelnök lesz, ez egy új tisztség: felfelé buktató -> nem volt
jelentősége ezután Kádárnak.
              ● Grósz lesz a főtitkár.
              ● Bekerül a pártvezetésbe: Pozsgay Imre -> Politikai Bizottsági tag lesz: PB:
szűkebb 8-10 tagból állt.

1986 június 16 – Nagy Imre kivégzésének 30. évfordulója.

Erdélyben: tűntetés Csaucseszku ellen -> itthon a Hősök teréről indulva 100 ezres tömeg vonul a
Román követség elé, éjszaka volt megrendezve: fáklyás.
Ezekről már tényszerűen számoltak be a lapok.

1988 ősz -> lezajlik a miniszterelnök csere: Grósz helyett Németh Miklós lesz. Alatta indul meg
            az a folyamat, melynek eredménye, hogy a végrehajtó szerv / kormány: kezd
            megerősödni -> addig a pártnak volt alárendelve.

1989 első 3 hónapja – vízválasztó az események szempontjából:
           1) 1989 január – február: Pozsgay bejelenti a rádióban, hogy ’56 népfelkelés volt,
              ami 1 pozitív értékelés, addig ellenforradalomnak titulálták.
           2) Elfogadják pár héttel később a párt vezetői a többpártrendszert.
           3) 1989 március 15 – demonstráció: néhány nappal korábban jelentették be, hogy
               munkaszüneti nap lesz, addig nem volt az. Óriási tömeg, jelszavak: Haynau <
               Kádár.

Létrejött az EKA: Ellenzéki Kerek Asztal -> egységben az erő a kommunista párttal szemben:
MSZMP.

1989 elején Grósz meggyengül, és egy kollektív négytagú váltás jön létre:
              1. Grósz
              2. Németh Miklós
              3. Pozsgai
              4. Nyers Rezső: szoc-dem volt régen, aztán az MSZMP-ben is a reformerek
                közé tartozott. Grósz volt így a lgebalosabb, a többiek mind mérsékeltebbek.



A tárgyalások során három pólus lesz:
   1. MSZMP             2. EKA             3. csatolt része az egyiknek.
Ezek összeülnek.

Őszre sűrűsödnek az események: nyár végére a kelet-német turisták, az NDK-ból, itt
találkoztak a rokonaikkal a Balatonnál, nyugat-német rokonaikat is látni akarták.
Ekkor Horn Gyula megnyitotta pár órára a határt, amiről „senki nem tudott”, de mindenki tudta
. (Ezért majd ki is tüntetik.)
1989 szeptember ☻ aláírják a megállapodást, ill. néhány párt nem írja alá, de nem vétózzák
                    meg: SZDSZ -> FIDESZ -> KISGAZDÁK -> SZOC-DEMEK.
                    ☻ Demokrácia bevezetése
Akik nem írták alá, nem értettek egyet azzal, hogy mikor tartsák a választást:
Közvetlen elnökválasztás lett volna, nem a Parlament választ elnököt. Az SZDSZ és a FIDESZ
azt akarta, hogy közvetlenül a parlamenti választás után legyen elnökválasztás.
Népszavazást ínak ki, ahol 4 kérdést tesznek fel. Legfontosabb persze az, hogy: 1)    Mikor
legyen az elnökválasztás?
      2) Legyen-e a nőknek választási joguk?
      3) és 4) es kérdések nem lényegek
az utolsó három kérdést elfogadta a Parlament, de az első kérdéses volt. Az MDF bojkottot
mondott, pár ezer szavazattal győzött az, hogy ne legyen elnökválasztás a Parlamenti
szavazás előtt.
Pozsgay nagy csalódása – elveszti elnöki sanszát.

1989 október – MSZMP utolsó kongresszusa. Ketté szakad a párt:
                 MSZP – Magyar Szocialista Párt
                 MSZMP – Magyar Szocialista Munkás Párt: Türmer a vezetője, (Grósz
                   titkára volt talán)
Az MSZP kapta a pénzt, az MSZMP kapta a kommunista eszmét.

1989 október 23 ► legális ünneplése a forradalomnak
                ► Szűrös Mátyás, mint ideiglenes államfő kikiáltja a HARMADIK
                KÖZTÁRSASÁGot (1. ’18, 2. ’45-’46-’49, 3. ’89)

				
DOCUMENT INFO
Shared By:
Categories:
Tags:
Stats:
views:9
posted:3/8/2012
language:Hungarian
pages:16