Adozas alapjai jegyzet 2011 03 11

Document Sample
Adozas alapjai jegyzet 2011 03 11 Powered By Docstoc
					      Óbudai Egyetem

 Keleti Károly Gazdasági Kar




 ADÓZÁS ALAPJAI

ELEKTRONIKUS JEGYZET




        Budapest
         2011.




         001/2011.
ADÓZÁS ALAPJAI




                 2
         ADÓZÁS ALAPJAI




               Szerzők:

  Dr. Bencsik Mária főiskolai docens

 Szentkirályi Andrea közgazdász tanár




                   I


          BM-SZA-001/2011
               ISBN

              Lektorálta:

          Dr. Kadocsa György
egyetemi docens, okleveles adótanácsadó




                                          3
                             ADÓZÁS ALAPJAI




Tartalomjegyzék
                                                              oldalszám
Előszó                                                             8

Bevezetés                                                         9

1.       Adótörténet                                              12
1.1      Általános adótörténet                                    12
1.2      Magyarország adótörténete                                16
1.3      A mai magyar adórendszer                                 22

2.      Adófogalmak                                               27
2.1     Adó fogalma, célja, funkciói                              27
2.2     Az adóztatásnál érvényesítendő alapelvek                  29
2.3     Az adók csoportosítása, adórendszer                       29
2.3.1 Az adók csoportosítása                                      29
2.3.2 Legfontosabb adónemek                                       31
2.3.2.1 Személyi jövedelemadó (SZJA)                              31
2.3.2.2 Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA)                      32
2.3.2.3 Egyszerűsítet közteher-viselési hozzájárulás (EKHO)       32
2.3.2.4 Társasági adó (TAO)                                       33
2.3.2.5 Általános forgalmi adó (ÁFA)                              34
2.3.2.6 Helyi adók                                                35
2.4     Egyéb adók és adójellegű kötelezettségek                  36
2.4.1 Öko-adók                                                    36
2.4.2 Bányajáradék                                                37
2.4.3 Egyéb fizetési kötelezettségek                              37
2.4.4 Szakképzési hozzájárulás (2003. évi LXXXVI. tv.)            38
2.4.5 Rehabilitációs hozzájárulás (1991. évi IV. tv.)             39
2.4.6 Munkaerő-piaci járulékok                                    39
2.4.7 Játékadó (1991. évi XXXIV. törvény)                         40
2.4.8 Innovációs járulék (2003. XC. törvény)                      41
2.4.9 Kulturális járulék                                          41
2.4.10 Különleges helyzetek miatti befizetések                    42
2.4.11 A 98 százalékos különadó                                   42
2.4.12 Ágazati különadók (2010. évi /XCIV. törvény)               43
2.4.13 A pénzügyi szervezetek különadója                          44
2.5. Adóhatóságok                                                 44
2.6     Adókötelezettség                                          48
2.6.1 Adókötelezettség tág fogalma, összetevői                    48




                                                                          4
                              ADÓZÁS ALAPJAI




2.6.2   Adózói magatartások                                      50

3.      Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.)                 52
3.1     Az adózás rendjéről szóló törvény alapelvei              52
3.2.    Adózás rendjéről szóló törvény legfontosabb változásai   54
3.2.1   Főbb változások                                          54
3.2.2   Egyéni vállalkozó, egyéni cég bejelentése                55
3.2.3   Elektronikus bevallás, új ügyfélkapu                     59
3.2.4   Diákhitel az adózásban                                   59

4.      Bevétel, kiadás, költség                                 63
4.1     Alapfogalmak és összefüggések                            63
4.2     Költségelszámolás                                        64
4.2.1   Jellemzően előforduló költségek                          64
4.2.2   Igazolás nélkül elszámolható költségek                   66
4.2.3   Az értékcsökkenési leírás elszámolása                    67
4.2.4   Járművek költségelszámolása                              67

5.      Illeték                                                  70
5.1     Illeték fogalma, célja                                   70
5.2     Illetékmentesség                                         71
5.2.1   Tárgyi mentesség                                         72
5.2.2   Eljárási illeték                                         74
5.2.3   Tételesen szabályozott illetékek                         75

6.      Nemzetközi adózás, adók az Európai Unióban             77
6.1     Adórendszerek összehasonlításának lehetőségei          77
6.2     Az adóztatás nemzetközi jellemzői                      77
6.2.1   Történeti áttekintés                                   77
6.2.2   A nemzeti és a nemzetközi adójog kapcsolata
        a jövedelmek adóztatása során                          78
6.2.3 A nemzetek feletti adójog – az EK példája                78
6.3     Az OECD modell egyezmény                               80
6.3.1 Az OECD modell-egyezmény bevezető rendelkezései          80
6.3.2 A különféle jövedelmek adóztatása az OECD
        modell-egyezmény szerint                               82
6.3.2.1 Speciális szabályok alkalmazása                        84
6.3.2.2 Az önálló tevékenységből származó jövedelmek adóztatása 85
6.3.2.3 Néhány kivétel                                         85
6.3.3 A kettős adózás elkerülésére szolgáló módszerek          88




                                                                      5
                             ADÓZÁS ALAPJAI




6.3.4 Az adóelkerülést megakadályozó módszerek
      alkalmazása a modell-egyezményben                        89
6.3.5 Eljárási szabályok                                       90
6.4     Az adóztatás jellemzői nemzetközi összehasonlításban   91
6.4.1   Az adózás és a gazdasági növekedés kapcsolata          91
6.4.2   Az adórendszerek összehangolásának alapelvei           93
6.4.3   A megkülönböztetés és a kettős adózás felszámolása
        az EU-ban                                               94
6.5.    Adózás az Európai Unióban                               96
6.5.1   Az ÁFA jogharmonizációja                                96
6.5.2   Az EU szociális biztonsági rendszere                    97
6.5.3   Új koordinációs jogforrások                            100
6.5.4   A mikro- és kisvállalkozások meghatározása             102
6.5.5   A 2004. évi törvénymódosítás                           103
6.5.6   Csekély összegű, „De minimis” támogatás                104

7.      Adótan a gyakorlatban                                  106
7.1     Adózók Kartája                                         106
7.2     Nem pénzbeni juttatások                                108
7.2.1   Megmaradó adómentes juttatások                         108
7.2.2   Béren kívüli juttatások                                108
7.2.3   Kedvezményesen adható, egyéb juttatások                109
7.2.4   Adómentes jövedelmek                                   109
7.3     Adórendszeren kívüli kereset                           111
7.3.1   Háztartási munka                                       111
7.3.2   Az adó- és járulékmentesség feltétele                  112
7.3.3   Bejelentési kötelezettség                              113
7.3.4   Regisztrációs-díj fizetési kötelezettség               113
7.3.5   Igazolás                                               114
7.4     A foglalkoztatás elősegítése (START programok)         114
7.4.1   Start kártya pályakezdőknek                            114
7.4.2   Start plusz kártya                                     115
7.4.3   Start extra kártya                                     115
7.5     Képzési támogatások                                    117
7.5.1   Támogatásban részesülhetnek                            117
7.5.2   A képzésben résztvevők támogatásának módjai            117
7.5.3   A képzésben részt vevő jogai és kötelezettségei        118
7.6     Önfoglalkoztatás támogatása                            118
7.7     Csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása        118
7.7.1   Részvétel a közfoglalkoztatásban                       119




                                                                     6
                           ADÓZÁS ALAPJAI




7.7.2 Rendelkezésre-állási támogatásra jogosultak   119
7.7.3 Megváltozott munkaképességű munkavállalók
      foglalkoztatásához nyújtható bértámogatás     120
7.8   Széchenyi Kártya                              120
7.9   Széchenyi terv (ÚSZT)                         120

Fogalomtár                                          123
Feladatok                                           129
Irodalomjegyzék                                     138
Hivatkozások                                        138




                                                          7
Előszó
Tisztelt Hallgató!

Ön az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Szervezési Vezetési
Intézetének jegyzetét olvassa.

Az Adózás alapjai tantárgy - nevéből adódóan - az adózás alapfogalmait és a
magyar adórendszer jellemzőit ismerteti. Bemutatja az adók államháztartásban
betöltött szerepét.
A fő adónemek vonatkozásában nem tartalmaz a jegyzet mélyebb elemzéseket,
nem foglalkozik az adónemek számítási technikáival az adóbevallások
metodikáival, mert e témaköröket az Adózás alapjai tantárgyra épülő Adózási
ismeretek tantárgy tartalmazza.

A jegyzet betekintést ad a nemzetközi és a hazai adózás történetébe és az
Európai Unió jogharmonizációs célkitűzéseibe, valamint a kapcsolódó területek
megvalósult gyakorlatába.

A szakterület jellegéből adódóan a jegyzet általános jellemzőket tárgyal,
kapcsolódó jogszabályi hivatkozásokkal. Utóbbiak nem „kőbe vésettek”,
évenként, vagy annál gyakrabban is módosulhatnak. Az aktuális változásokat az
előadásokon ismerhetik meg a hallgatók.

A jegyzet utolsó fejezete az adózás gyakorlati alkalmazásának fontosabb
területeiről nyújt hasznos információkat: munkahelyteremtés, képzések,
vállalkozások ösztönzése - ezek az ismeretek segíthetik hallgatóink eligazodását
az adózás útvesztőiben.

A jegyzet végén fogalomtár, ellenőrző kérdések, tesztek segítik a tananyag
elsajátítását. A feladattípusok - nagy valószínűséggel - előfordulhatnak a
számonkérések alkalmával.

A jegyzet használatához és a vizsgákhoz sok sikert kívánunk. Reméljük, e
jegyzet ismeretei is hozzájárulnak ahhoz, hogy hallgatóink tudatosan adózó
állampolgárrá váljanak!


                                                                      A Szerzők
                             ADÓZÁS ALAPJAI




Bevezetés
A legtöbb adóval, adótörténettel foglalkozó szakirodalom Colbert idézetével
kezdődik, mely kissé cinikus, de magába foglalja az adófilozófia lényegét,
miszerint „az adóbevételek előteremtése olyan, mint a libatolltépkedés: minél
több tollra akarunk szert tenni, lehetőleg minél kevesebb gágogással…”

Ebben a metaforában – érezhetően – az állam a gazda és az adózó a liba, mely
szeretne ugyan minél jobban „tollasodni”, de az államot szimbolizáló gazda
időnként megtépdesi a tollait.
Az adózási ügylet szereplője tehát az adóztató hatalom és az adózó
állampolgár vagy kisebb közösség, szervezet, vállalkozás – azaz: adóalany.
Amióta állam létezik, és amióta az államtól bizonyos feladatok elvégzését
elvárhatjuk, adó is létezik. Arra a kérdésre azonban, hogy szívesen fizetne-e Ön
adót, valószínű, hogy mindenki nemmel válaszolna. Arra viszont igennel, hogy
színvonalasabb szolgáltatást vár-e az államtól. Az ellentmondásokat mindig az
éppen hatalmon lévőknek kell valahogyan feloldaniuk.
Ahogyan azt a későbbiekben részletesebben végigvezetjük, látni fogjuk, ogy
Magyarországon az első adóztató hatalom az egyház volt, a fizetett adó pedig a
tized, az állami kiadásokat akkor még a király jövedelméből fizették. Aztán
különvált a király személye és az állam, ennek következményeképpen
fokozatosan vezették be az államnak járó adókat is. (Volt kilenced, majd lett
telekadó, kapuadó, szedtek harmincadot (a határon átvitt áru után), de nem volt
ismeretlen a jövedéki adó fogalma sem (a só után például). Kellett adózni ház-
föld jövedelem után. Felsorolni is nehéz a különböző adónemeket. Ilyen volt
például a kémény vagy füstadó, amelyet Mátyás király vezetett be.)
Régóta tart hát a „macska-egér játék”, hogy az állam megpróbálja minden
adóköteles polgárától behajtani a kirótt adókat, az érintettek pedig azon
igyekeznek, hogy különféle cselekkel kibújjanak fizetési kötelezettségük alól.
Ha kiterjedt a feketegazdaság, magas a feketén-szürkén foglalkoztatottak
aránya, az általuk be nem fizetett adó terhét is a becsületesen dolgozóknak és az
ő munkáltatójuknak kell cipelnie. Sokan gondolják, hogy ha csökkentik az
adókat, akkor egyből több lesz a munkahely, mindenki otthagyja a
feketegazdaságot, mondván, ő legális adózó szeretne lenni, és végül az államnak
is több bevétele lesz, mint korábban.
Az adócsökkentés még nem teremt munkahelyeket, nem tesz versenyképessé
egy piac nélküli vállalkozást, és az alacsonyabb adók mellett is lesznek olyanok,
akik még ezt sem akarják befizetni. Vagyis az adócsökkentés bizony az állami
bevételek csökkentését eredményezi. A munkát terhelő adók mérséklése,
fokozatosan kifehérítheti a foglalkoztatást, a munkahelyek megőrzését és új




                                                                               9
                             ADÓZÁS ALAPJAI




munkahelyek létrejöttét is. Messzire jutottunk a kéményadótól, de a világ is
bonyolultabb lett.
Az egyszerűbb, átláthatóbb adózáshoz hozzátartozik az is, hogy ne csak -
sokszor nehezen ellenőrizhető - kedvezményekkel, hanem az alacsony kulcsok
révén is csökkenjenek az adóterhek.
Miért is szükséges (szükséges rossz?) tehát az adózás. Ehhez a
kérdésfelvetéshez ismerni kell egyrészt az állam felépítését, másrészt az állam
működését.
Az adózás és annak járulékos tevékenységei, jelenségei szerves kapcsolatban
vannak az államigazgatás más ágaival és más társadalmi jelenségekkel, így tehát
érdemben csakis azokkal együtt tárgyalhatók.
Az állam - mint a gazdaság egyik szereplője - különböző funkciókkal,
feladatokkal bír, ezeket vagy ellátja, vagy delegálja más szereplők felé, de ezek
ellátásához a fedezetet minden körülmények között meg kell teremteni, nota
bene: ha a szükség úgy hozza (márpedig leggyakrabban úgy hozza), ki kell
kényszeríteni! E feladatok többnyire szolgáltatások formájában jelennek meg,
melyeket az állam nyújt (alanyi, rászorultsági vagy egyéb jogon) az
állampolgároknak.
A szolgáltatás jellege változhat térben és időben, napjaink jellegzetes állami
közszolgáltatásai (a teljesség igénye nélkül) a közegészségügy, közoktatás,
igazságszolgáltatás, közösségi közlekedés, környezetvédelem, árvíz- vagy
katasztrófavédelem területe, míg régebben a területvédelem, a közösség
biztonsága volt az elsődleges feladat. Nem véletlen, hogy a történelmi kutatások
az adózás történetét sok esetben együtt vizsgálják a hadtörténettel. A
területszerzés illetve területvédelem volt az első – és sokáig a legfontosabb –
olyan közfeladat, mely alátámasztotta és egyben indokolta az adóztatás elvi és
gyakorlati rendszereinek kidolgozását.
A mai állam – adózás szempontjából is – lényeges felépítésének és pénzügyi
működésének elvi alapját az államháztartás rendszere jelenti (1. ábra).

Összegezve: az állam, illetve az államhatalom képviselői, érdekcsoportjai
szeretnének minél nagyobb bevételre (olykor vagyonra) szert tenni –
természetesen mindig hangoztatva, hogy ezt az egyén és a csoportérdekek
mentén teszik. Az adózó pedig – noha elvárná a lehető legjobb minőségű
közszolgáltatásokat - szeretné a közterheit minimalizálni. Ezt az ambivalenciát
(azaz olyan ellentmondást, mely mindkét fél szemszögéből tartalmaz
elfogadható és vitatható érveket) a hatalmon lévőknek mindig tudni kell kezelni,
jó esetben nem önös érdektől vezérelve, hanem az állampolgárok illetve a
kisebb-nagyobb közösségek hosszú távú érdekeinek szem előtt tartásával.




                                                                              10
         1. ábra
Az államháztartás felépítése
         Szentkirályi A..: Vállalkozási ismeretek
(BGYPTF SZKI, iskolai belső jegyzet, 2003. 15. o)
1.     Adótörténet
1.1    Általános adótörténet
Leszögezhetjük: amióta az állam létezik, azóta adózás is létezik. A
kezdetekben természetben fizették az adót, terményben, esetleg szolgáltatásban
(közmunka, hadkötelezettség stb.). Csak a pénz széleskörű elterjedésével vált az
adózás esetében is – mind szélesebb körben elterjedő – lehetőséggé, s aztán
kizárólagos eszközzé az adó pénzben történő lerovása. Mégis, az első kísérlet
már a római császárság idején megtörtént abban a tekintetben, hogy pénzben
szedjék be az adókat, igaz, a közszolgáltatások színvonala messze meghaladta a
környező (barbár) népek, törzsek hasonló szolgáltatásainak szintjét.
Érdekes azt is megemlíteni, hogy sok esetben az állami (közösségi) kiadások - s
nem elhanyagolható szempont, hogy a hatalom megszerzésének,
megerősítésének és gyakorlásának – fedezetét pont az adott közösség tagjainak
biztonsága, kényelme, később gazdagsága, gazdagodása érdekében (jellemzően)
nem saját (belső), hanem külső forrásokból szedték be. Elsősorban a
meghódított és leigázott területek lakóitól, akik – ha létezik, márpedig létezik
ellenérzés az adóval szemben – ilyen esetben még nehezebben vetették alá
magukat a közterhek beszolgáltatásának vagy kifizetésének.
Az adóztatás mellett – a középkorban - sokkal nagyobb volt a vámszedés
gyakorisága, a megépített, megszerzett javak (utak, hidak, hágók stb.) birtoklói
a használatért ellenszolgáltatást, díjat kényszerítettek ki a használni vágyóktól.
Az illetékek pedig már az újabb korok találmányai az adótörténetben, az illeték
azért különös része az adóztatásnak, mert minden esetben azonnali
ellenszolgáltatáshoz köthető.
Ide illik Vámos-Nagy Szabolcs, az APEH egykori elnökhelyettesének
gondolata: „Az adótörténelem gyakran ismétli önmagát. Nem ritka, hogy a
múltban alkalmazott megoldások elavulnak, elfelejtődnek, az élet változása
miatt okafogyottá válnak. Ennek ellenére előfordulhat, hogy már megszűntnek
gondolt variációk újból előkerülnek…”                               (www.adozona.hu)

A mai értelemben vett állam fogalma ugyan még nem mindenkor és mindenhol
volt értelmezhető az ókorban, de a társadalmi együttélés szerkezete – az adózás
tekintetében is – megfelelően fejlett volt ahhoz, hogy a közfeladatok és
közszolgáltatások problémája kikényszerítse az adóztatás kimunkálását.
Rendszernek nevezhető, kezdetleges adópolitikáról az időszámítás előtti 3.
évezredben beszélhetünk először. Egyes források szerint Egyiptomban már
létezett „aratási adó”, a nílusi hajósokat pedig vámmal sújtották.
Mezopotámiában az állattartás és a halászat után kellett adót fizetni. Itt tehát
                             ADÓZÁS ALAPJAI




belső adóról beszélünk, ugyanakkor Asszíriában és a Perzsiában a legyőzött,
meghódított népekre vetettek ki adókat, ez tehát külső adózás.

Az ókori Hellaszban – általánosságban - nem létezett általános adófizetés.
Ugyanakkor Athénban inkább a közvetett adók, a különböző vámok voltak
szokásosak, a közszolgáltatásokat pedig a - városállamokon kívülről származó -
külső sarcok biztosították.
Rómában már létezett az adóslista, melyen az adózó állampolgárok szerepeltek.
A vagyonadót tributumnak nevezték, és általában csak vészhelyzetben vetették
ki, nagysága (a vélt vagyon) 1-2 % volt. A vagyoni ügyek intézése két választott
censor feladata volt, ők ellenőrizték elsősorban a behajtást, de a bevallások
igazságtartalmát is. Mivel a Római Birodalom hódításai lehetővé tették, i. e.
167-től a Római Birodalom polgárai közvetlen adókat nem fizettek. (Itt is
inkább külső adózással oldották meg a fedezet biztosítását.)
A tartományokban (provinciákban) elsősorban közvetlen adókat szedtek, itt a
censorok feladatait a procuratorok, vagy „zsoldos tisztviselőként” az erre
szerződött személyek, az úgynevezett adóbérlők láttak el adóhatósági
feladatokat. Mivel ebben a helyzetben nagy volt a veszélye a korrupciónak (a
vesztegetésnek), az államvezetés sok esetben visszaadta ezeket a feladatokat a
helytartóknak. A „vámszedő” alakja nem véletlenül volt az ókorban, sőt a
Bibliában is „közutálatnak” örvendő személy, ugyanis - mivel szabad kezet
kaptak – sok esetben többet követeltek, mint a központi hatalom – mai
szóhasználattal élve: „saját zsebre” is dolgoztak.
Augustus császár – egyebek mellett - híres volt adóreformjairól is. Ő vezette be
a népszámlálást (amelynek következtében a Megváltó születése Betlehem
városában történt), s ennek eredménye felfogható volt akár egy potenciális
adóslistaként is. Az ő újítása volt az (5 %-os mértékű) örökösödési adó
megalkotása, bevezetése is és elsőként számolta fel az adóbérlők rendszerét.
Érdekesség, hogy Augustus idejében jelent meg a mai általános forgalmi adó
„elődje”, amit az áruk eladása után számítottak fel, mértéke 1 % volt. No és az
„emberkereskedelem” már akkor is jó üzletnek bizonyult, mert a rabszolgák
adásvétele esetén ez az adó 4 százalékosra emelkedett.
A magas, és aránylag kiszámítható állami adóbevételek jelentették a római
polgárok számára a széleskörű szociális juttatások, az ingyen kenyér és a
szórakoztatás biztosítását is, melyet később már (alanyi jogon) járandóságnak
tekintettek – innen az ismert mondás: „Panem et circenses!” azaz: „Kenyeret és
cirkuszt!”
A későbbiekben a császárok sokszor alkalmaztak önkényes adókat, megszűnt a
kisszámíthatóság – és ezzel párhuzamosan az aránylag magas életszínvonal is.




                                                                             13
                              ADÓZÁS ALAPJAI




Ezek a spontán adók elsősorban a tartományok lakosságát sújtották, ennek
következményeként lázadások törtek ki a provinciákban.
A társadalmi függés egyik formájává vált az adósrabszolgaság, ennek lényege,
hogy az adósságukat (esetleges adótartozásukat) vissza- vagy megfizetni nem
tudó polgárok, esetleg családtagjaik elveszítik szabadságukat, s a hitelező
tulajdonába kerülnek.
A középkor kezdetén az államok vezető fejedelmei nem minden esetben tudták
reálisan felmérni a potenciális adóviszonyokat, a jól funkcionáló
adórendszereket elsősorban az egyházak működtették. A történelemkönyvekből
jól ismert tized (decima, dézsma) a megtermelt javak egy tizedének
beszolgáltatását jelentette (ez a forma elterjedt szerte Európában, s egy-egy
adott területen akár a XIX. századig is fennmaradt). Később vált általánossá a
kötelezettség - részben vagy egészben - pénz formájában történő lerovása, de
ezzel párhuzamosan a közmunka és egyéb szolgáltatások végzése-végeztetése is
nagyon sokáig létezett. A jobbágyok esetében a kilenced (kilencedik tized) a
földesurak számára teljesítendő, adó jellegű beszolgáltatás volt, amely
bevezetése hazánkban Nagy Lajos király nevéhez fűződik. Azóta vált ismertté a
mondás: „adjátok meg a pápának, ami a pápáé, a királynak (császárnak), ami a
királyé (császáré),!”.
(Érdekes példaként említhető a katonai szolgálat, a hadkötelezettség, mely csak
a XX. század utolsó évtizedeiben szűnt meg nálunk is – a sorkatonák
legendásan sok esetben töltöttek be közszolgálatot, főleg katasztrófák idején –
de részt vettek akár a mezőgazdasági termények betakarításában vagy állami
beruházások kivitelezésében, a segéd- vagy szakmunka elvégzésében is.
Érdekesség az is, hogy a hadsereg tagjai felé, a középkorban a lakosság részéről
létezett egyféle szolgáltatási kötelezettség, melynek lényege az volt, hogy a hadi
utak mentén a katonaságot el kellett szállásolni és biztosítani annak ellátását, ha
a hadtáp ezt nem volt képes biztosítani – mindezt természetesen
ellenszolgáltatás nélkül. Ez volt a portio, s a hadsereg élelemmel történő ellátása
a harctéren, mintegy „civil önkéntes hadtáp” a forspont.)
Általánosságban elmondható, hogy a nemesek szinte sehol nem fizettek
országos (mai értelemben vett központi) adót, ha veszélyhelyzet állt elő, akkor
természetesen ezen változtatni lehetett. A helyi viszonyok pedig egyediek,
különbözőek lehettek a központi hatalom erejének, az egyház befolyásának és a
helyi kiskirályok vagy helytartók lehetőségeinek, érdekeinek, kapzsiságának
vagy emberségének függvényében. A római kori néhány százalékos
adókulcsokhoz képest ekkor már 20-25 %-os kulcsokról beszélünk.
Jellemző jelensége a kornak az állami túlköltekezés, az üres államkassza –
különösen akkor, ha a zabolátlan kiadások nem párosulnak gazdálkodással, okos




                                                                                14
                              ADÓZÁS ALAPJAI




és hatékony bevételi politikával, ha a kincstár nem veszi figyelembe az adózók
adózási képességének határait.
A korszak végén kezdődött el a közgazdaság - mint tudomány - kialakulása,
ekkor szökkentek szárba az első közgazdasági elméletek. (Smith, Ricardo,
Colbert).
A polgárosodás együtt járt az állam szerepvállalásának növekedésével, s ez a
folyamat – térben és időben – különböző változásokat hozott az adózás, a
vámok szedésének rendszerében is. Fejlődött és Európán kívül is élénkült a
kereskedelem, előretört az ipar és átvette a vezető államok gazdaságában az
ágazatok között a vezető szerepet, átalakult a társadalom, megreformálódott, s
egyben önálló ágazattá vált a pénzvilág. Megjelent, és egyre nagyobb befolyásra
tett szert a termelési tényezők között a tőke, megkezdődött az elsődleges
tőkefelhalmozás, új fogalmak színesítették a gazdasági tudományok területét:
kamat, profit, befektetés, megtérülés stb., s a vagyon, a vállalkozási tevékenység
és a profit mind alapja lehetett valamiféle adónak, járuléknak, vámnak.
Egy ország adópolitikája tervezésénél nem könnyű mérlegelni a bevezetendő
adónemeket, az adónemek egymáshoz való viszonyát, az esetleges preferáló és
szankcionáló hatásokat. Ezeket a döntéseket könnyítheti a Laffer-görbe, mely
az adóbevételek és az adókulcs összefüggését mutatja. Az adókulcs növelésével
az adóbevétel csak egy pontig növelhető, ezt követően - az adókulcs esetleges
további növelésével - az adóbevételek csökkennek. Ez a pont a Laffer-görbe T-
pontja (telítődési pont).
40% és 60% (20% és 80% stb.) adókulcsnál azonos az összes adóbevétel, de az
adófizetők jobban kedvelik az alacsonyabb adókulcsokat, mert ez ösztönzőbb a
megtakarítások szempontjából. A T pontot követően - bármekkora növekedés az
adókulcsokban – adómegkerüléshez vagy a munkakedv drasztikus
csökkenéséhez vezet.
A Laffer-görbe természetesen nem jelenthet kockázatmentes prognózist, szinte
lehetetlen megállapítani a görbe jövőbeli alakulását, a görbe pontos alakját.



                                                                 2. ábra
                                                               Laffer-görbe

                                                     Szentkirályi A.: Vállalkozási ismeretek
                                                      (BGYPTF SZKI, iskolai belső jegyzet
                                                                                2003. 49.o)




                                                                                   15
                             ADÓZÁS ALAPJAI




Ebből adódóan egyetlen ország gazdasági vezetése sem állíthatja, hogy
pontosan ismeri az adókulcsok csökkenésének hatását az adóbevétel re.

1. 2   Magyarország adótörténete
Hazánk államiságát erősítette az a markáns közigazgatási rendszer, melyet Géza
fejedelem illetve Szent István királyunk alapított-alakított ki a maga uralkodása
idején, s melynek területi alapja a megyerendszer volt – mely napjainkig is
elfogadható kerete a közigazgatásnak.
A máshol már bevált metódusokat átvéve megtalálhatóak - a feljegyzések
tanulsága szerint - a füstadó, a telekadó a már említett kilenced és tized a
közmunka (robot) mint kötelezettség mellett. A megyék adóbevételének
kétharmada a kincstárt, egyharmada az ispánt, azaz az uralkodó megyei
helytartóját illette. A fizetés módja itt is a természetbeni járandóság (termény,
szaporulat) volt, a XIII-XIV. századtól terjedt el a pénzben történő fizetés.
II. András szétosztotta a királyi birtokokat a földesurak körében, s ettől remélt
adóbevételeket (mintegy „kiszervezte” birtokai működtetését), de mivel a
földesurak nem szívesen vállaltak adóterheket, az 1222-es Aranybulla
adómentességet ígért a királyhoz hű nemeseknek – ez a mentesség „ősi jogon”
szinte a XX. századig fennmaradt.
Nagy Lajos király neve a kilenced kapcsán már az általános részben felmerült.
Természetes volt, hogy a helyi jellegű, eltérő mértékű adózás egy országon
belül nem erősíti a centrális (vagy erre törekvő) hatalom erejét, így sok esetben
a központi adózás gondolatával találkozhatunk. Első próbálkozás e téren Károly
Róbert anjou királyunk nevéhez kötődik, aki a pénzrontás illetve pénzhamisítás
jelenségével találta szemben magát - az ebből származó bevételkiesés adta okát
annak, hogy egy új adónemet vezessen be „kapuadó” néven. Ez volt a „lucrum
camerae”, azaz a kamara haszna, melyet azokra a portákra vetettek ki, melynek
kapuján egy megrakott szekér át tudott hajtani. Mértéke: 18 dénár/év volt.
Ennek az adónemnek a szedése egyébként a király joga volt, s nem kellett hozzá
az országgyűlés beleegyezése.
Az 1400-as évekre a robot veszített jelentőségéből s az időben következő,
legmarkánsabb adórendszer-átalakítás Mátyás király nevéhez köthető. Az
„Igazságos Mátyás” adóelképzeléseinek alapja az volt, hogy mindenki a
vagyona nagysága szerint adózzon. A kapuadó mellett emelkedett a hadiadó (a
Fekete Sereg fenntartására szedett u.n. substidium) – mégis az alapvető
vélekedés az volt, hogy egyfelől kiszámítható ez az adórendszer, másrészt nem
tűri a kivételezést, mai szóval a korrupciót.
Kellett adózni a földterületből származó jövedelmek után, de Mátyás király
idején került bevezetésre a kémény- és a füstadó is. Utóbbiak jól bizonyítják,




                                                                              16
                              ADÓZÁS ALAPJAI




hogy az adókerülés nem új keletű magyar találmány - ugyanis a több
kémény után több adót kellett volna fizetni, ezért sokan egy kürtőbe vezették a
füstelvezetőket, ilyen módon igyekeztek kibújni az adózás terhe alól.
Feszültséget jelentett továbbá, hogy egy szegényebb sorsú, de többkéményes
ház tulajdonosa lehet, hogy több adót fizetett, mint jómódú, de kevesebb
kéménnyel rendelkező honfitársa – ebben az esetben nem nevezhető tehát
szerencsésnek az adóalap megválasztása.
Általános volt hazánkban, hogy a nemesek országos adót nem fizetnek, de az
országgyűlés rendkívüli esetben elrendelhette a nemesség általános adóztatását.
A magyar történelem során a már tárgyalt szubszidium fogalma tehát nem csak a
hadicélú adóterheket jelentette, hanem általánosságban - ezt a rendkívüli
esetben elrendelhető - adót is. (Kivetése általában országgyűlési jóváhagyással
és ellenőrzéssel történhetett.)
Mátyás halálát követően trónviszály jellemezte az országot, „bedőlt” az
adórendszer, majd ennek részeként a hadiadó is, így szétesett a hadsereg, ez
vezetett - részben - a későbbi Mohácsi vész bekövetkeztéhez.
A török uralom alatt a szultán felé (harádzs, - azaz harács) és a magyar udvar
felé is adózni kellett, ez kettős adózást, kettős sarcot jelentett, melyet nehezen
viselt az adófizető nép. Sok esetben elmenekültek, mocsarakba, nehezen
megközelíthető helyekre.
A török hódoltság megszűnése után sem javult a helyzet, I. Lipót duplájára
emelte az adók mértékét.
Változást jelentett az 1707-es Ónodi országgyűlés, mely az adófizetés alapjául
nem a vagyont, hanem a jövedelmet tette. Az adókötelezettséget kiterjesztették,
megszűnt a nemesek, papok, tisztek adómentessége.
A Habsburg hatalom a hadiadó területén vezetett be reformot, ez a jobbágyokat
sújtotta elsősorban - s ahogyan már erről szó volt - szállásadást és ellátmány
biztosítást jelentette a hadsereg irányában (forspont).
Lényeges megjegyezni, hogy igazi, a mai értelemben vett, jelentős központi
adók 1848-ig nem voltak a magyar adórendszerben, az állam legfőbb bevételit
az állami birtokok adták. Létezett a harmincadnak nevezett vám és jelentős
volt a só-jövedelem. A só (lásd pénz története) a történelem során többször vette
át az általános fizetőeszköz szerepét, bányászata állami monopólium volt. (A
„sóhivatal” csak napjainkra lett pejoratív kifejezés – a XIX. századig ezek az
állami hivatalok szinte a bankokkal megegyező jelentőséggel bírtak.) A só-
jövedelmet a nemesi birtokok területén létező bányák után kellett fizetni - illeték
formájában - de a pénzverésből és később a postából szerzett jövedelmek is
állami bevételt jelentettek, mint az állami monopóliumok hozadékai.




                                                                                17
                              ADÓZÁS ALAPJAI




Forgalmi típusú adó volt a só után fizetett, mai értelemben vett jövedéki adó,
vagyoni típusú adóként fogható fel a kapuadó, a földadó helyett pedig a
telekadó.
A vámok tekintetében az országból kivitt árukra kivetett (előzőekben már
említett) harmincad matematikai értelmezése 1/30, azaz kb. 3,3 %-os adókulcsot
jelentett.
A földadó mellett több más - csekély jelentőségű, eseti – bevétel is hizlalhatta
az államkasszát.
A közép- és újkori Magyarországot – adóstratégiák szempontjából - az
adótételek általános emelkedése jellemezte. Előfordult különböző adók esetében
azok fúziója, például 1593-tól a kamara haszna és a szubszidium egybeolvadt,
az előző elnevezés eltűnt a magyar adórendszerből, helyette megjelent a
contributio.
A portio, mint adótípus hazánkban is jelen volt, általános pénzhiány esetében a
hadiadó mértékét jelölte, lótartási és hadi élelmezési egységet: porciót jelentett,
innen az elnevezése is. Később, a XVIII. század húszas éveitől a
szolgáltatás/beszolgáltatás helyett nálunk is a pénzben történő lerovás vált
általánosan elterjedté. Mária Terézia 1767-es Úrbéri rendelete szabályozta a
robot és egyéb kötelező szolgáltatások mértékét.
Ki kell emelni ebben a tekintetben a porta fogalmát, melynek jelentéstartalma
(a porcióhoz hasonlóan) változott az évszázadok során, időszakonként más és
más tulajdoni nagyságot foglalt magába (házat, udvart, jószágot, területet).
Később a porta országosan egységes fizetési képességet, majd fizetési egységet
is jelentett. További adóalap egységet jelentett – a vármegyék szintjén – a dika
is, az egy községre, városra eső dikák száma alapján kellett kiszámolni a
közigazgatási egységre eső adókötelezettséget. (Mai értelemben a kvótához
hasonlítható leginkább a jelentése.)
Az adómentesség elsősorban a nemeseket érintette, tehát alanyi jellegű,
személyhez kötött volt, később a nemesség ezt a privilégiumát elvesztette.
Átmenetet jelentett, hogy a szabad királyi városok nem fizettek adót, de később
ezek az előjogok is megszűntek – már a középkorban is jellemző tendencia volt
az adókedvezmények fokozatos megvonása…
E tekintetben – adott időszakot vizsgálva, a különböző országrészeken,
vidékeken – más és más gyakorlat volt. Az ország keleti részét inkább a
csekélyebb, elsősorban központi, a nyugati részt a magasabb mértékű adózás,
többféle adónem illetve adózási technika, a központi adók mellett jelentős helyi
adóterhek jellemezték.
A XIX. század harmincas éveiben történt korrekció az eltérések kezelésére –
természetesen a magasabb adóteher irányában.




                                                                                18
                              ADÓZÁS ALAPJAI




Érdekes annak a vizsgálata is, mire és kik költötték el a beszedett
adójövedelmeket illetve azt, hogy kik lehettek az adóalanyok.
Az adóösszeírás egyidős a gazdálkodással (az első mezopotámiai és asszír
feljegyzések között raktározási és állami bevételek adatait találjuk),
Magyarországon a XVIII. század elejétől léteznek azok a listák, melyek (90
rovatban) tartalmazzák a 18 évesnél idősebb, de 60 évesnél fiatalabb adófizetők
adatait, és azok vagyonát. (Jószág, termény, haszonbevétel stb.)
Az adózás időbeli hatálya kezdetben egy-egy évre vonatkozott, de később
praktikusabb megoldásnak látszott az országgyűlések közötti időszakokat venni
(adó-)alapul.
A szabadságharc vívmányai között megtaláljuk a közös teherviselést, az 1848.
évi VIII. törvénycikk kimondja az általános és egységes adókötelezettséget.
1849-től Habsburg fennhatóság alá került az ország, így a kamarilla által
működtetett – aránylag egységes – adórendszer volt érvényben, mely kisebb
változtatásokkal a század végéig fennmaradt.
A kiegyezés utáni új államszervezet kiépítése súlyos anyagi gondokat okozott,
de a gazdasági fejlődés kedvezett az állami adóbevételek növekedésének.
1875-ig a föld-, a ház-, a jövedelmi és a személyes kereseti adó létezett, majd
egy jelentősebb adókorrekció következett, több hasonló jellegű (például
kereskedelmi) adó egybeolvadt. Megjelent a tőke hozadékaként felfogható
kamat- és járadékadó, valamint a bányaadó.
Ugyanakkor új, talán furcsának tűnő adók is születtek: a szállítási, a vadászati és
a lőfegyveradó, a cselédtartásra, kocsi- és lótartásra kivetett adó vagy a
fényűzési adó kategóriába tartozó, rövid életű, tekeasztalokra és
játékhelyiségekre rótt adó.
1909-ben a földkataszter kiigazításokkal megvalósult a modern magyar
adórendszer kiépítése, mely ugyan túlnyomórészt az osztrák pénzintézetek
befolyása alatt létezett, de a már 1880-as évektől megkezdett Magyar Királyi
Adóhivatalok kiépítését és működtetését hozta magával. Ez a korszak –
gazdasági értelemben - Wekerle Sándor pénzügyminiszterségéhez majd
miniszterelnökségéhez és államháztartási reformjaihoz köthető, amikor is a
magyar gazdaság nemcsak felzárkózott a fejlett országok sorába, de az is
előfordult (pl.: 1891-ben), hogy szufficitet produkált. Wekerle adóreformjait az
1909. évi V-XII. törvénycikkek foglalják jogilag is egységes szerkezetbe,
melyek nem csak a magyar, de az európai modern adótörténet alapjait is
jelentik. Több, ebben az időben született adótörvény hatályos maradt a második
világháború kezdetéig, vagy még azon is túl, akár 1948-ig.
Az első világháború gazdasági hatásai közül a hadikölcsönök rendszerét
érdemes kiemelni, majd a háború utáni gazdasági konszolidáció során,
hazánkban jelenik meg első ízben az általános forgalmi adó, 1921-ben.




                                                                                19
                               ADÓZÁS ALAPJAI




1938-ban, összesen 72 adójogcímen 1,2
milliárd pengő adóbevétele volt az
országnak,      ennek    megoszlását a
mellékelt ábra mutatja.
A második világháború pusztításait
infláció és termeléskiesés követte, ennek
következtében alaposan megcsappantak
az állami bevételek, nőttek a kiadások.
1945-ben bevezették az adópengőt,
amely árfolyama naponta változott, az
infláció csökkentése érdekében 1946-
ban bevezették az adójegyet, amit a
közadók megfizetésére illetve más
közszolgáltatások díjának kifizetésénél
alkalmaztak. A folyamatos pénzromlás
végét az 1946 augusztusában bevezetett                    3. ábra
forint jelentette. (Egy új forint 400 000        Adóbevétel megoszlása
kvadrillió pengőt ért.)                          Magyarországon, 1938
Az 1950-es évek és az 1970-es évek
                                                          Az Adózás története, 12.o
vége között – elvben - „adók nélküli”              (Összeállította: dr. Juhász István
társadalomként létezett az ország –         www.5mp.eu/fajlok/msc/adotortenelem_
legalább is a jövedelem adóztatása                             2_www.5mp.eu_.pdf)
tekintetében. A mezőgazdaságban a
földadó a gazdálkodó magánszemélyeket, és a szövetkezetbe tömörült gazdákat
egyaránt érintette, az utóbbiakat, ha mellék-, vagy kiegészítő tevékenységet
folytattak, forgalmi adó is terhelte.
Néhány jellegzetes adónem, mely a lakosságot érinthette ezekben az években:
házadó, községfejlesztési hozzájárulás, egyházi adó, honvédelmi hozzájárulás
(az fizette, aki valamilyen okból nem teljesítette a kötelező sorkatonai
szolgálatot), gyermektelenségi adó, gépjárműadó.
A cégek alapvetően szocialista vállalatok formájában működtek, fizetési
kötelezettségeik: nyereségadó, vagyonadó, jövedelemadó, kereskedelmi adó,
kommunális adó.
Az új gazdasági mechanizmust 1968-ban vezették be. A mezőgazdasági
vállalkozások tevékenységében egyre nagyobb szerepet kaptak a
melléküzemágak, s az adók köre is kiszélesedett: a nyereségadó, a termelési
adó, az illetményadó, az eszközlekötési járulék, a szövetkezetek
jövedelemadója, erdőhasználati járulék, míg a magánszektorban tevékenykedők
általános jövedelemadót és forgalmi adót fizettek. Politikai értelemben büntető




                                                                                  20
                             ADÓZÁS ALAPJAI




jelleget mutattak az adókulcsok: 500 ezer forint/éves jövedelem felett 60 %, 900
ezer forintos felett 75 % volt az adókulcs (a teljes jövedelemre vetítve).
A nagyvállalatokat pótbefizetésekkel sújtották, egyszerű miniszteri leirattal.
Szemléletváltást jelentett, amikor a nyolcvanas évek elején a
kisszövetkezetekben, GMK-kban és VGMK-kban dolgozók munkajövedelmeit
kevésbé radikálisan adóztatták (gazdasági munkaközösség, vállalati gmk).
Az állami szférában a bérszabályozás helyébe a - cég egészére érvényes -
keresetszabályozás lépett.
A tanácsi (helyi) adóhatóságok már nem voltak képesek az adóztatás feladatait
ellátni, létrejöttek a megyei (fővárosi) hivatalok, melyek a PM Bevételi
Főigazgatóságának irányítása alá tartoztak.
Kiszélesedett a „második gazdaság”, új típusú ügyfelek jelentek meg: 1987-ben
több mint 9 ezer hagyományos gazdálkodó szervezet mellett közel 40 ezer új,
különböző gazdálkodó társaság vagy magánszemély adóztatási feladatait kellett
kezelni.
Ekkor az IMF, a Világbank és más nemzetközi pénzügyi szervezetek
iránymutatásai alapján végrehajtották az adóreformot, új, vagy újraértelmezett
adónemeket vezettek be, új adóstratégiát alakítottak ki, melyeknek célja a
gazdasági stabilizáció volt. E cél megvalósulását segítette elő az 1990. évi
politikai rendszerváltás Új fogalmak kerültek a köztudatba: adózói tudatosság,
több fázisú forgalmi adóztatási rendszer, új állami adószervezet, stb. Az új
szervezettel szemben elvárás volt, hogy ellenőrzés-, és szankció-centrikus
szervezetből a hazai és a külföldi piac viszonyaihoz rugalmasan alkalmazkodni
tudó adóbeszedési szervezetté alakuljon.
Alapvető koncepcióvá vált az önadózás, mint adóbeszedési technika, a
legfontosabb adónemek tekintetében a nyereség megadóztatása mellett a
hozzáadott érték típusú adó bevezetése utat nyitott a nemzetközi piacon való
megjelenésnek, és a személyi jövedelmek megadóztatása vált a közteherviselés
alapjává. A személyi jövedelemadó (SZJA) 1988-ban lépett életbe, előtte történt
a bérek „felbruttósítása”, ennek lényege az volt, hogy az adóval megnövelt
(bruttó) személyi alapbér és a levonandó adóelőleg különbségeként képződött
nettó bér egyezzen meg azzal a személyi alapbérrel, melyet a dolgozó az adózás
bevezetése előtt kézhez kapott.
Az adóreform eredményeképpen adórendszerünk egyre inkább alkalmazkodott
Európa többi piacgazdaságának szerkezetéhez és adófilozófiájához. Elemei: a
személyi jövedelemadó, a társasági adó, az általános forgalmi adó, a jövedéki
adó, a vámok, az illetékek, a társadalombiztosítás befizetései.
Ezek mellett számos – úgynevezett - kis adó-t vezettek be, ezek elnevezése,
hatálya, mértéke sok esetben módosult. Ilyenek példaképpen - a munkaadói




                                                                             21
                             ADÓZÁS ALAPJAI




járulék, a munkavállalói járulék, a rehabilitációs hozzájárulás, a szakképzési
hozzájárulás, a kulturális járulék, a környezetterhelési díj, a játékadó stb.
1987. közepétől létezik az APEH (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal).
Jogi háttérként az 1991-óta hatályos adózás rendjéről szóló törvényt, a helyi
adókról szóló törvényt és a külön adónemekről szóló törvényeket érdemes
említeni. A helyi adók filozófiája arra mutatott, hogy az önkormányzatok
gazdasági függetlenségének, önrendelkezésének a centrális szabályozás csak
keretet adjon, és ne megkötéseket jelentsen.
Fenti alapokra épülve alakult ki az a mai adórendszer, mely gyakori
változásaival, belső és külső hatásokra reagálva illetve azok befolyásolásának
szándékával jelenti a mindenkori gazdasági-pénzügyi kormányzat fiskális
politikájának egyik legfőbb eszközét.

1.3    A mai magyar adórendszer
A magyarországi adórendszer központi és helyi alrendszere tagozódik. A
központi költségvetés bevételének több mint 80%-át az adó- és adójellegű
befizetések alkotják. A mai magyar adórendszerünkben az ún. főadók erős
koncentrációja jellemző. A négy főadó (általános forgalmi adó, jövedéki adó,
személyi jövedelemadó és a társasági adó) a központi költségvetés összes
bevételének több mint háromnegyedét adja. A legnagyobb súllyal a közvetett
adók (fogyasztáshoz kapcsolt adók) szerepelnek és ezen belül is a
legjelentősebb bevételi forrás az általános forgalmi adó (áfa), ami egymaga több
mint 20%-os részarányt tesz ki a költségvetési bevételen belül.
2009-ben a magyar költségvetés több mint 10 000 milliárdos forint adó- és
járulékbevétellel kalkulál. A központi költségvetésbe befolyó bevételek 82-
84%-át az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szedi be. 2008-ban ez az
összeg több mint 8800 milliárd forint volt.
A rendszerváltás utáni magyar adórendszer tehát sok változást, reformot,
átrendezést ért meg. Ma már nem csak cél, de elvárás is, hogy egyszerűsödjön,
kevesebb legyen az ügyfelek és az adóapparátus adminisztrációja, kevesebb
legyen az adótípus, adónem, egyszerűbb legyen az ellenőrzés, átlátható és
átjárható legyen minden részterület. Komoly szándék az adókikerülés,
adókijátszás felderítése, a kedvezmények típusai és mértéke is csökkenjen – az
ésszerűség és a rászorultság figyelembevétele mellett, noha a szociális háló
kiépítését nem szerencsés megoldás az adórendszeren keresztül megvalósítani.
Cél az öngondoskodás felé orientálni az állampolgárokat, s a családbarát
adózás, a gyermekeket nevelők adóterheinek radikális csökkentése. A magyar
munkavállalók munkájának (nettó) ára a nemzetközi összehasonlításban még




                                                                             22
                             ADÓZÁS ALAPJAI




mindig nem számít magasnak, a versenyképességet – elsősorban – a járulékok
magas aránya rontja.




                                  4. ábra
            Az államháztartás bevételei megoszlásának változásai
                     az összes adóbevétel százalékában
                                             PüM., Adókalauz, 7.oldal


A 2006-os év a megszorítások ideje volt, ekkor lépett be a 4%-os,
magánszemélyeket, egyéni vállalkozókat és társaságokat egyaránt érintő és
fizetendő különadó, megszűnt a kedvezményes 15%-os áfa-kulcs, bevezették a
vállalkozásoktól elvárt minimumadót, a törvénybe foglalt és korábban
elfogadott adócsökkentési programot - határozatlan időre - felfüggesztették.
A 2011-es adóváltozások az érintett részeknél külön-külön megtalálhatóak.
Érdekes végiggondolni, hogy az APEH 2009-ben közzétett adatai alapján -
akkor - körülbelül 4,2 millióra volt tehető az egyes jogcímek alapján járulékot
fizetők csoportja, de például 2007-ben hiába adtak be 4,5 millióan SZJA
bevallást - a különböző kedvezmények következtében - végül csak 3,7 millió
főnek kellett adót fizetni. Az állam szolgáltatásaiból viszont 10 millió
állampolgár részesedett.




                                                                            23
                            ADÓZÁS ALAPJAI




A következő, immár „adótörténetinek” nevezhető táblázat a személyi
jövedelemadó összevont adóalapját terhelő adómértékeket tartalmazza az 1988-
2011 közötti időszakban (személyi jövedelemadó táblák).




                                                                         24
                  5./a ábra
Személyi jövedelemadó-táblák 1988-tól 2000-ig
                                  (APEH - penzcentrum.hu)
    ADÓZÁS ALAPJAI




          5./b ábra
Személyi jövedelemadó-táblák
      2001-től 2011-ig
                          (APEH - penzcentrum.hu)




                                                    26
2.     Adófogalmak
2.1   Adó fogalma, célja, funkciói

Mi is tehát az adó?
Az adófizetés alkotmányos kötelesség. Miért is fizetünk adót? Nos, az
adófizetés ellenében az állami szervek közvetlen ellenszolgáltatást nem
teljesítenek, ez nem jelenti azt, hogy közvetve nem jelentkezik
viszontszolgáltatás az állam részéről: ugyanis az állam az adóbevételek jelentős
részét a társadalmi szükségletek kielégítésére használja fel.
Az adóbefizetésekből finanszírozza az állam a szociális (nyugdíjak, szociális
támogatások,       munkanélküli      segély,    lakástámogatás),     egészségügyi,
infrastrukturális (út, híd és vasútépítések, fenntartások), rendvédelmi, igazgatási
(minisztériumok, országos hatáskörű szervek stb.), környezetvédelmi
(természetvédelmi területek, nemzeti parkok, földfelszín alatti vizek megóvása),
és innovatív célú kiadásokat. Az adók egyrészt az állami feladatok teljesítéséhez
szükséges pénzügyi fedezetet biztosítják, ugyanakkor jelentős szerepet vállainak
a társadalmi osztályok és rétegek jövedelmének szabályozásában. Az adó tehát
több élű fegyver. Alkalmas eszköz arra, hogy visszaszorítson bizonyos nem
kívánt és preferáljon bizonyos támogatni kívánt tevékenységeket.
Az adójogi szuverenitás az állam pénzügyi szuverenitásának a része
(szuverenitás: az állami lét kimutatása). Az EU-ban a pénzügyi szuverenitás
bizonyos mértékig korlátozva van. Általános irányelv, hogy a többi
tagállamhhoz kell igazodni pl. ÁFA kulcsok tekintetében. (A pénzügyi
szuverenitásnak vannak bizonyos szintjei. Az USA 50 tagállamból áll,
mindegyiknek van pénzügyi szuverenitása, és a föderációnak is van. Egy ideje
kettős adóztatás van, azelőtt hármas volt (helyi, állami, föderációs). Svájcban
ma is kettős adóztatás van, mivel a kantonok is adóztatnak.)

Adóztatási elméletek:
   ekvivalencia elmélet: az adózó által az államnak adott, valamint az állam
      által az adózónak adott juttatás egyensúlyban van
   áldozatelmélet: minden az államé (szocialista filozófia)
   teljesítmény elv: a teljesítést financiális értelemben, vagyoni és
      jövedelmi súly szerint kell figyelembe venni.
   horizontális: azonos jövedelműek azonos mértékű adót fizessenek
   vertikális: jövedelemarányos adóztatás
   haszon elv: a két fél (állam és adózó) hasznát kell figyelembe venni
   fejadó elv: a személyi létet adóztatják (tipikus példa: Dél-Afrika egyes
      államaiban a lakosoknak fejadót kellett fizetni, ezzel kényszerítették
                             ADÓZÁS ALAPJAI




       őket munkára – így csak azért dolgoztak, hogy legalább a fejadót ki
       tudják fizetni!).

Az adóknak három gazdasági feladata van:
    biztosítaniuk kell az állami (önkormányzati) kiadások fedezetének,
      ezáltal az államháztartás egyensúlyának és az állami rendszerek
      működésének fenntartását
    az adókat és adókedvezményeket az állam (önkormányzat) a piaci
      szereplők magatartásának befolyásolására is használhatja, ha társadalmi
      vagy állami igény mutatkozik egyes viselkedésformák szankcionálására
      (például alkoholfogyasztás), akkor megoldás lehet az ehhez kapcsolódó
      adók mértékének jelentős megemelése (az adókedvezmény ezzel
      ellentétes, ösztönző hatás kifejtésére használható)
    az állam egyik legfontosabb feladata a jövedelmek újraelosztása - az
      adók ebben éppen olyan fontos szerepet játszanak, mint a rendszer másik
      oldalán a szociális juttatások (transzferek).

Az adó tehát olyan ellenszolgáltatás nélküli kötelezettség, amelynek elvonását
az állam biztosítja.

Néhány bővebb adó-definíció:
     jogszabályi előíráson alapuló fizetési kötelezettség, melyet a közhatalom
     közvetlen ellenszolgáltatás nélkül megállapít és megkövetel. Megjelenése:
     az államiság jelképe, a közszolgáltatások fenntartásért fizetett
     ellenszolgáltatás vagy
     az állam és az állampolgárok közti konszenzus alapján fizetett összeg,
     annyi, amennyit még az állampolgárok hajlandóak a közös célokért áldozni.
Különbség: az első meghatározás hívei felülről néznek az állampolgárra –
kötelezettséget róva rájuk, míg a második sejtet bizonyos választási lehetőséget,
itt akár az állampolgár is felülkerekedhet.

A fizetés módja lehet készpénz, számlapénz és virtuális pénz.
Adóztatás célja: a közteherviselés terheihez forrás biztosítása. Minden
állampolgár, minden gazdasági szervezet jövedelmével arányosan járuljon
hozzá a közterhek finanszírozásához.

Adóalany: aki az adóterheket viseli, akire (amire) az adókötelezettség
vonatkozik (magánszemély vagy gazdasági szervezet).




                                                                              28
                              ADÓZÁS ALAPJAI




Adó tárgya: amire az adót kivetik. (Például: jövedelem, vagyontárgy,
természetbeni juttatás.)

2.2       Az adóztatásnál érvényesítendő alapelvek

      Alkotmányos alapelvek
       - általánosság
       - egyenlőség
       - arányosság
       - kényszerelv.
    Adózási elvek
       - teljesítményelv
       - igazságosság elve
       - áldozatelve
       - hatékonysági elv
       - fogyasztási elv
       - haszonelv.
    Adózási eljárási elvek
       - legalitás (törvénynek megfelelő magatartás)
       - törvényesség és eredményesség együttes érvényesítése
       - az adóztatás egységessége
       - méltányos eljárás elve
       - megkülönböztetés tilalma
       - mérlegelés elve, ide tartozik
                az adózó tájékoztatáshoz való joga
                az adózó jóhiszemű joggyakorlásának és együttműködésének
                kötelezettsége
                a szerződések tartalma szerinti minősítésének elve
                a piaci ártól való eltérés tilalma
                a rendeltetésszerű joggyakorlás.
Az adórendszerrel szemben támasztott követelmények: a stabilitás, az
egyszerűség, az igazságosság, a semlegesség és a konzisztencia.

2.3       Az adók csoportosítása, adótípusok, adórendszer
2.3.1     Az adók csoportosítása

Az adók csoportosítása adókulcs illetve mérték alapján
    lineáris: azonos mértékű kulcsot vetít a jövedelemre, vagyontárgyra




                                                                           29
                            ADÓZÁS ALAPJAI




      progresszív: sávokra osztja az adóalapot, pl.: nagyobb jövedelemhez
       nagyobb adókulcs tartozik
     degresszív: az adóalap növekedésének mértéke nagyobb, mint a hozzá
       tartozó adó növekedésének mértéke (magasabb összeghez kisebb kulcs
       tartozik.
Az adók csoportosítása az adóztatás joga szerint
     központi adók
     helyi adók.
Az adók csoportosítása forma szerint
     közvetlen adó, mely függ a jövedelem, a vagyon nagyságától, és az
        adóalany nem háríthatja tovább (pl.: SZJA)
     közvetett adó: nem függ a jövedelem, vagyon nagyságától, tovább
        hárítható a gazdaságban (kivéve végső fogyasztó esetében az Áfa).
Jogi alap szerinti felosztás: törvény, rendelet, nemzetközi egyezmény által
szabályozott.
Behajtás módja szerint: önadózás, levonás, kivetés, behajtással beszedett adó.
Idő szerint lehet folyamatos, egyszeri (gazdasági év tekintetében) illetve
alkalmai.
Tárgy szerinti felosztás: jövedelmet (nyereség), vagyont, fogyasztást vagy
értékesítést terhelő.
Üzemgazdasági szempontok az adózás kapcsán
     eszközök adóztatása
       - eszköz beszerzése alapján (ingatlan, import)
       - eszköz állomány nagysága alapján (vagyon, ingatlan, gépkocsi)
       - eszközhasználat alapján (munkaerő, föld)
     vállalkozás teljesítésének (működésének) adóztatása
       - általános (ÁFA)
       - különleges (fogyasztási adó)
     eredmény adóztatása
       - társasági adó (cég)
       - osztalékadó (tulajdonos)
     átruházás
       - nem visszterhes: ajándék, örökség, jóváírás (ingyenes)
       - visszterhes: adásvétel, barter.
Adórendszer: egy államban (gazdaságban) hatályban lévő adójogszabályok
rendezett összessége.

Az adórendszer megítélése történhet
    jogi szempontból, ezek a
      - magatartási szabályok




                                                                           30
                            ADÓZÁS ALAPJAI




      - kötelező jelleg
      - szankció.
    közgazdasági szempontból
      - az állami bevétel forrása
      - nincs közvetlen ellenszolgáltatás (transzfer)
      - fedezetet jelent az állami kiadásokra
      - az újraelosztás (redisztribúció) eszköze
      - a gazdaság működését befolyásolja.
A közbevételek fő formái:
    adók
    vámok: sajátos forgalmi adó jellegű kötelezettségek, termékimport
      esetén
    illetékek: az adóktól az különbözteti meg, hogy az egyén vagy szervezet,
      akkor kötelezhető illetékfizetetésre, ha valamilyen nem gazdasági
      jellegű ellenszolgáltatást vesz igénybe (eljárási illeték: pl.
      személyigazolvány,        forgalmi      engedély  kiváltása,   cseréje,
      vagyonszerzési, vagyonátruházási illeték: vagyonérték mobilizálásához
      kötődő vagyonadó)
    járulékok: az elkülönített alapok céladói: pl. TB. alapok forrásai,
      nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, EHO - egészségbiztosítási
      hozzájárulás, Szakképzési Alap forrása a szakképzési hozzájárulás,
      Központi Útalap forrása a gépjárműadó)
    bírságok: egyrészt az államigazgatási jellegű kötelezettségek,
      korlátozások és tilalmak megsértésének szankciói, másrészt a fiskális
      jellegű közbevételek nem teljesítésének pénzügyi szankciói.

2.3.2. Legfontosabb adónemek

2.3.2.1. Személyi jövedelemadó (SZJA) az 1995. évi CXVII. törvény alapján

A magánszemélyek jövedelmének adókötelezettségét a SZJA törvény
szabályozza. A törvény személyi hatálya: a magánszemélyekre, az egyéni
vállalkozókra, az őstermelőkre, és a családi gazdaságokra terjed ki.
Területi hatálya: A Magyar Köztársaság terület.
Tárgyi hatálya: az adóévi jövedelem.

A SZJA általános jellemzői:
    az adóévi összes jövedelem után a magánszemély fizeti
    naptári évenként fizetendő, adóelőleg fizetési kötelezettséggel
      egyetemben




                                                                          31
                              ADÓZÁS ALAPJAI




      személyi jellegű, annak kell fizetnie, aki adóköteles jövedelmet realizál
      általános adó: a belföldről és külföldről származó jövedelem egyaránt
       adóköteles (kivéve: a kettős adózást kizáró egyezmény esete).
      2010. december 31.-ig, az összevont adóalapot sávosan progresszív, a
       különadózó jövedelmeket lineáris adókulcs terhelte.
      2011. január 1-jétől, mindkét adófajtát lineáris adókulcs terheli.

2.3.2.2 Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) a 2002. évi XLIII. törvény
        alapján

Az EVA 2003. január 1. óta új adónem a magyar adórendszerben.
Több törvényt váltott ki:
     egyéni vállalkozónál: a vállalkozói SZJA adót, az osztalékadót, az
           átalányadót, a cégautó adót és az áfát
     gazdasági társaságoknál: a társasági adót, az osztalékadót, és az áfát.
Az EVA adózás választásának feltételei:
     az előző két adóév árbevétele nem haladhatja meg a 25 millió forintot
     a vállalkozásnak nincs köztartozása.
Adóalap: a módosított nettó bevétel, vagy a módosított adózás előtti eredmény.
Adómérték: a pozitív adóalap 30%-a.
Az EVA adóalanyok nem tartoznak az áfa törvény hatálya alá (kivéve EU tv
hatálya alá tartozó speciális adóalanyok), de a kiállított számláikban az áfát fel
kell számítaniuk.

2.3.2.3 Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) a 2005. évi
        CXX. törvény alapján

Az EKHO törvény hatálya kiterjed meghatározott tevékenységet
munkaviszonyban, vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján folytató
magánszemélyekre, és a magánszemélyekkel szerződéses kapcsolatban álló
munkáltatókra, kifizetőkre.
Az EKHO hatálya alá, azon magánszemélyek jelentkezhetnek be, akik a törvény
által megadott FEOR számmal azonosított tevékenységeket végzik. (Például:
író, újságíró, művész, fotós, operatőr, zeneszerző stb.)
Bevételi határ nem lépheti túl az adóévi 25 millió forintot.
Adóalap: a nettó bevétel.
Adómérték:
      magánszemélyeknél: 15%
      nyugdíjas adóalany esetén: 11,1%
      kifizetőknél: 20 %+27% EHO.




                                                                               32
                            ADÓZÁS ALAPJAI




2.3.2.4 Társasági adó és osztalékadó (TAO) az 1996- évi LXXXI. törvény
        alapján

A TAO verseny semleges, közvetlen adó.
A TAO törvény hatálya alatt, adókötelezettség keletkezik, az adózó jövedelem-,
és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenysége
alapján.
A törvény személyi hatálya kiterjed:
     belföldi illetőségű adóalanyok tekintetében korlátlan (teljes körű)
       adókötelezettség, amely egyaránt vonatkozik a belföldről és külföldről
       származó jövedelmekre,
     a külföldi illetőségű adóalanyokra tekintetében korlátozott
       adókötelezettség, amely vonatkozik a belföldről származó, vagy
       nemzetközi szerződés, viszonosság alapján belföldön adózó
       jövedelmekre.
A törvény területi hatálya: A Magyar Köztársaság államterülete.

Az adó alapja:
     kettős könyvvitelt vezető adóalanyok esetén a - növelő és csökkentő
       tételekkel módosított - adózás előtti eredmény
     egyszeres könyvvitelt vezetőknél a módosított nettó árbevétel.

Legfontosabb adóalap-módosító tételek.
Csökkentő tételek:
    elhatárolt veszteség
    képzett céltartalék felhasználása
    terven felüli értékcsökkenés visszaírt összege, és adótörvény szerinti
      értékcsökkenés
    kapott osztalék
    szakmunkásképzés
    regisztrált munkanélküli foglalkoztatása
    legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű foglalkoztatása
    adott támogatás, adomány
    adóévi beruházás értéke (Kkv. szektor).
Növelő tételek:
    képzett céltartalék
    adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékcsökkenés
    nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó költségek, ráfordítások
    bírságok, büntetések (ráfordításként elszámolt), rendbírság.




                                                                           33
                             ADÓZÁS ALAPJAI




A társasági adó mértéke. 2011. január 1.-jétől 500 millió forint bevételig 10%,
e felett 19%.

A TAO törvény hatálya alatt a számított adót csökkentő kedvezmények:
    beruházási kedvezmény
    fejlesztési kedvezmény
    térségi, és egyéb kedvezmény
    mikro-, kis-, és középvállalkozások kedvezménye.

Osztalékadó: 2006. január 1-jétől külföldi illetőségű, nem természetes
személynek kifizetett osztalék mentes az osztalékadó alól. (A belföldi illetőségű
társaságnak juttatott osztalék után már korábban sem kellett forrásadót fizetni.)
Osztalékfizetés esetén a kifizető felelőssége annak megállapítása, hogy az
osztalék kedvezményezettje társaság vagy magánszemély.

2.3.2.5 Az általános forgalmi adó (ÁFA)
        a 2007. évi LXXVII. törvény alapján - továbbá az EU
        jogharmonizáció miatt a 2006/112/EK, a 2008/8/EK, a 2008/9/EK,
        2008/117/EK irányelvek és a 2010. évi CXXIII. módosító törvény
        alapján

Az Áfa törvény személyi hatálya kiterjed:
    az Áfa törvény hatálya alá bejelentkezett adóalanyokra
    az EVA adóalanyokra, ha azt az EVA törvény előírja
    EU jogharmonizáció miatt a csoportos adóalanyokra (kapcsolt
      vállalkozások adóalanyai).

Adóalany: az a jogképes személy, vagy szervezet, aki/amely saját neve alatt
gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára,
eredményére.

A törvény területi hatálya:
     a Magyar Köztársaság államterülete
     az EU tagállamai (lásd: 97. oldal)
     harmadik államok (export-import).

A törvény tárgyi hatálya kiterjed:
     az adóalany általi belföldi ellenérték fejében történő termékértékesítésre
       és szolgáltatásnyújtásra
     a közösségi termék beszerzésre (9. számú melléklet)




                                                                              34
                             ADÓZÁS ALAPJAI




      termékimportra
      speciális EVA adóalanyokra.

Az Áfa jellemzői:
    közvetett adó, mert az adó fizetője és az adóteher viselője elválik
            egymástól
    általános adó, mert az értékesítési láncolat minden pontján jelen van
    hozzáadott értéktípusú adó, mert a valódi adóteher a realizált új érték
            arányában keletkezik
    nettó típusú adó, mert a vertikum minden fázisában a befizetési
            kötelezettség együtt jár a visszaigénylési jogosultsággal (kivéve: a
            végső fogyasztót)
    fogyasztási típusú adó, mert az értékesítési láncolatban a végső
            fogyasztót terheli
    forgalmi típusú adó, mert az értékesítéshez kötött.

Az adó alapja főszabály szerint:
      a teljesítésért járó ellenérték, vagy
      a szokásos piaci ár.
Az adó mértéke:
     általában 20%
     3/a számú melléklet szerinti termékekre 18% (Például: tej, kenyér,
        távhőszolgáltatás stb.)
     3. számú melléklet 5% (pl. humán gyógyszerek, bébi tápszerek, könyv,
        napilap stb.).
Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja. a termékértékesítés és a
szolgáltatásnyújtás teljesítésének napja, vagy a számla kibocsátás időpontja.

2.3.2.6 Helyi adók (Htv.) az 1990. évi C. törvény alapján

Az önkormányzat képviselőtestülete illetékességi területén helyi adókat vethet
ki, módosíthat, hatályon kívül helyezhet. Mentességet, kedvezményt adhat a
helyi adók alól, a törvény keretei között.

Az önkormányzat adó-megállapítási jogának korlátai:
    egy vagyontárgyat egyetlen adó sújthat, adótöbbszörözés tilalma
    az adó mértékét nem állapíthatja meg a törvényi maximumnál
      magasabban




                                                                             35
                             ADÓZÁS ALAPJAI




      a vagyon típusú adók körében az adó alapját egységesen kell
       meghatároznia
    az évközi adórendelet-módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja
       az adóalanyok adóterheit.
A Htv. hatálya alatti adóalanyok: a magánszemély, a jogi személy, a jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság, a magánszemélyek személyi
egyesülése.

A törvény tárgyi hatálya az alábbi adótárgyakra terjedhet ki:
     ingatlan-, telek tulajdon
     vagyonértékű jog
     munkaerő foglalkoztatása
     nem állandó lakosként való tartózkodás.

A Helyi adó törvény alapján az önkormányzat rendelettel az alábbi helyi adók
bevezetésére jogosult:
    vagyontípusú adók
       - építményadó
       - telekadó
    kommunális jellegű adó
       - magánszemélyek
       - vállalkozók
       - idegenforgalmi adó
    helyi iparűzési adó.

A helyi adók megfizetési határideje az adóév március 15., és szeptember 15.

2.4       Egyéb adók és adójellegű kötelezettségek
2.4.1 Öko-adók

Az öko-adó célja:
    a környezet érdekének védelme
    a környezetterhelés visszaszorítása
    a fenntartható fejlődés biztosítása.

A környezetvédelmi szabályozás eszközei:
    jogi eszközök - normatív eszközök: engedélyezés, működés ellenőrzés
      (bírság), betiltás




                                                                              36
                              ADÓZÁS ALAPJAI




       közgazdasági (piaci) eszközök: önkéntes megállapodás (magatartási
        kódex, irányelvek, önkéntes megállapodások), adók, forgalmazható
        jogok, piaci önkéntes szabályozás.

Öko-adók rendszere Magyarországon:
    környezetvédelmi termékdíj
    környezetterhelési díj: levegőterhelés, vízterhelés, talajterhelés
    energiaadó: villamos energia, földgáz, szén.

2.4.2   Bányajáradék

Cél: állami részesedés a bányavállalkozás által kitermelt és a vállalkozás
tulajdonába kerülő ásványi nyersanyag és geotermikus energia után.
A bányászat koncessziós tevékenység, az új területen történő kutatás
megkezdését engedélyeztetni kell koncessziós pályázat alapján. Szigorú
környezetvédelmi és rekultivációs előírások vannak.
Járadékalap: a kitermelt nyersanyag értéke
Mértéke:
     kőolaj, földgáz 30%
     nemesfém, ásványi anyagok 5%
     geotermikus energia 2%
     szilárd ásványi energiahordozó, mélyművelés esetén 0%.

2.4.3   Egyéb fizetési kötelezettségek

       erdőgazdálkodási bírság, erdővédelmi bírság (1996. évi LIV. tv.)
       földvédelmi járulék, és bírság, talajvédelmi bírság (1994. évi LV. tv)
       halászatfejlesztési hozzájárulás, halvédelmi bírság (XLI. tv)
       vízkészlet-járulék (2002. évi LXII. Tv,,2003. évi CXVI: tv., 2004. évi
        CXXXV. tv.), vízvédelmi bírság, csatornabírság (220/2004. VII. 21
        Kormány rendelet)
       betétbiztosítási járulék Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) (1996. évi.
        CXII. tv.)
       környezetvédelmi bírság (1995. évi LIII. tv.)
       vadvédelmi hozzájárulás és bírság (1996. évi LV. tv.).




                                                                              37
                             ADÓZÁS ALAPJAI




2.4.4   Szakképzési hozzájárulás (2003. évi LXXXVI. tv.)

Cél: a munkaerőpiac követelményeihez igazodó rugalmas, differenciált, a
gazdaság dinamikus fejlődését segítő szakképzési rendszer fejlesztési forrásának
biztosítása. (OKJ-s képzések, munkakör betöltéséhez szükséges képzések,
Felsőoktatási tv. szerinti gyakorlati képzések, orientációs képzések, gimnáziumi
informatikai oktatás, iskolarendszeren kívüli oktatás támogatása.)
Adóalanyok.
     TA adóalany
     egyéni vállalkozó
     EVA alany
     egyéni cég.
Adóalap: a tárgyidőszaki TB járulékalap, adó mértéke: 1,5%.
Kötelezettség lerovásának lehetséges módjai (a módozatok – megfelelő törvényi
háttérrel témo9gatva keveredhetnek):
     gyakorlati oktatásban való tevőleges részvétel
     saját munkavállaló szakképzésének költsége
     TISZK, speciális szakiskola (lásd www.nszf.hu honlapján TISZK
            regisztrált iskolák), felsőoktatási intézmények támogatása
     közösen működtetett tanműhely finanszírozása
     más gyakorlati képzést végző költségeinek megtérítése
     Munkaerő-piaci Alapnak a Szakképzési Alaprészébe való befizetés
     adóhatóság szakképzési hozzájárulás beszedési számlára törtnő befizetés
Adóbevallás: önadózással, éves adóbevallás keretében, az üzleti évet követő 5.
hó utolsó napjáig.
Képzési Alaprész felhasználása:
     működtetés, visszatérítések
     felnőttképzés, ösztöndíjak, szakmai versenyek
     központi programok
     régiós programok, határon túli magyarok támogatása

Támogatható képzések, intézmények, iskolák:
    gyakorlati képzés: hozzájárulásra kötelezett, TISZK, speciális
         szakiskola, és készségfejlesztő speciális szakiskola, felsőoktatási
         intézmény, állami felnőttképzési intézmény
    informatikai oktatás: gimnáziumok
    Kutató Fejlesztő Szolgáltató Intézet: tananyag, taneszköz fejlesztés,
         oktatók továbbképzése, Tanulmányi versenyek szervezése
    Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet




                                                                             38
                             ADÓZÁS ALAPJAI




       kormány által létrehozott közalapítvány szakképzést támogató
            tevékenysége (maximum: 2%)
       Gazdasági Kamarák
       EU támogatással megvalósuló szakképzési és szakképzés fejlesztési
            programok
       határon túli magyarok szakképzése és felsőoktatási feltételeinek
            fejlesztésére (maximum: 2 %).

2.4.5   Rehabilitációs hozzájárulás (1991. évi IV. tv.)

Cél: a megváltozott munkaképességűek rehabilitációja. A célok megvalósítását
az Állami Foglalkoztatási Szolgálat segíti. Szervei: A Foglalkoztatási Hivatal,
Regionális Munkaügyi Központok, Regionális Képző Központok.
Adóalanyok a munkaadók, akik akkor kötelezettek, ha az esetlegesen
foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek aránya kisebb, mint az átlagos
statisztikai állományi létszám 5%-a, ezek a
     TA adóalanyok
     költségvetési szervek
     szociális foglalkoztatók.

Adóalap: az átlagos statisztikai állományi létszám 5%-a, és a tényleges
rehabilitációs foglalkoztatottak pozitív különbözete.
Mértéke: 964 500 Ft/fő/év.
Adótétel számítása: a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a
rehabilitációs hozzájárulás mértékének szorzata.
Mentesség akkor érvényesíthető, ha az átlagos statisztikai állományi létszám
kisebb, vagy egyenlő 20 fő, és ha a rehabilitált dolgozók aránya nagyobb, vagy
egyenlő 5%.
Adófizetés: önadózással, a munkaadó vallja be, fizeti meg az adóévet követő
február 15-éig. Előlegfizetési kötelezettség negyedévente, a negyedévet követő
20-áig, a mindenkori tényadatok alapján kiszámított éves fizetési kötelezettség
25%-a.

2.4.6 Munkaerő-piaci járulékok

A munkaerőpiacot megillető munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulék
(1991. évi IV. tv.) 2009. 12. 31-ével megszűnt. A munkaerő-piaci célok
fedezetére 2010. január 1-től a munkaadóknak 1%, és a munkavállalóknak 1,5%
munkaerő-piaci járulékot kell fizetni a Munkaerő-piaci Alapba.




                                                                            39
                              ADÓZÁS ALAPJAI




2.4.7 Játékadó (1991. évi XXXIV. törvény)

Cél: a szerencsejáték tevékenység szabályozása, és költségvetési bevétel
biztosítása.
A játékos kérésére a szerencsejáték szervező köteles a 2 millió forintot
meghaladó nyereményről annak jogcímét és forintértékét tanúsító igazolást adni
az adóhatóság által rendszeresített, és hitelesített bizonylaton, vagy engedéllyel,
zárt informatikai rendszeren. 18 éven aluliak szerencsejátékban nem vehetnek
részt.
A szerencsejátékok fajtái:
     sorsolásos játék: sorsjáték, sorsjegy, számsorsjáték (lottó, bingó, kenó,
             joker, nagy értékű tombola)
     pénznyerő automaták üzemeltetése
     kaszinójáték
     fogadás
     kártyajáték.
Fizetési kötelezettség:
     sorsjáték: a havi tiszta játékbevétel 30%-a
     számsorsjátékok:
        - bingó játék esetén: a havi nyereményalap 7%-a
        - lottó játék esetén: a havi nyereményalap 24%-a
        - kenó játék esetén: a havi tiszta játékbevétel 24%-a
        - joker játék esetén: a havi nyereségalap 17%-a
        - tombola: adómentes
        - egyéb nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetén a
             nyereményalap 16%-a
     pénznyerő automaták: játékhelyenként 100000 Ft/hó
     elektromos kaszinókban működtetett automaták esetén: 120 000 Ft/hó
     fogadások:
        - totalizatőri rendszerű fogadás (TOTO) a nyereményalap 17%-a
        - bukmékeri rendszerű fogadás (TIPPMIX, TIPPMAX) a havi tiszta
                bevétel 20%-a
        - lóversenyfogadás: adómentes
     kártyatermekben: a havi tiszta játékbevétel 40%-a
     kaszinójáték: a havi tiszta játékbevétel után (növelve a borravaló
             százalékával) sávosan degresszív adómértékek:
        - 0-5 milliárd Ft esetén: 30%
        - 5-10 milliárd Ft esetén: 1,5 milliárd Ft, és az 5 milliárdon felüli rész
             25%-a




                                                                                40
                             ADÓZÁS ALAPJAI




       -  10 milliárd Ft felett: 2,75 milliárd Ft, és a 10 milliárd Ft-on felüli
          rész 10%-a
    ajándéksorsolás: játékadó-mentes
    játék-automaták: automatánként 60 000 Ft/év.
Adóbehajtás módja: önadózás, a tárgyhót követő hó 20-áig.

2.4.8 Innovációs járulék (2003. XC. törvény)

Cél: a versenyképesség, a fenntartható fejlődés, és a K+F tevékenység
finanszírozása.
Az innovációs járulék a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapba kerül.
Adóalanyok:
a belföldi székhelyű, számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdasági
társaságok. (Kivéve: a mikro-vagy kisvállalkozása, MNB, MNV Zrt., IM alá
tartozó fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság
vagy az alakulás évében a gazdasági társaságok. elő-társasága, továbbá a
közhasznú és a kiemelkedően közhasznú, non-profit gazdasági társaságok.
Adóalap: a helyi adókról szóló törvény szerinti iparűzési adóalapja.
Adómérték: 2006 óta 0,3%.
A járulék éves bruttó összegéből levonható
     a saját K+F tevékenység közvetlen költsége
     költségvetési gazdálkodási rendszerben, közhasznú szervezettől
        megrendelt K+F költsége.
Adóbehajtás módja, bevallással illetve önadózással, a tárgyévet követő május
31-éig.
Adófizetés, előlegfizetés: negyedévente, tárgyhót követő 20-áig.
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása:
     nyílt pályázati rendszer kiadásai (pályázaton kívüli támogatás a kiadási
        előirányzat 3%-áig)
     regionális innovációs célokra a kiadások 25%-a.
Az Alap működési költsége maximum a tárgyévi kiadási előirányzat 4,5%-a
lehet.
Felügyeleti szerv: a mindenkori kutatás-fejlesztésért és a technológiai
innovációért felelős miniszter (illetve államtitkár).

2.4.9 Kulturális járulék

2010. január 1-jével megszűnt.




                                                                              41
                             ADÓZÁS ALAPJAI




2.4.10 Különleges helyzetek miatti befizetések

    bányajáradék
    koncessziós díj.

2.4.11 A 98 százalékos különadó

A 2010. évi XC. törvény, a magánszemélyek egyes jövedelmeinek 98%-os
különadójáról szóló rendelkezéseit az Alkotmánybíróság 2010. október 26-ai
döntésével hatályon kívül helyezte. Az országgyűlés 2010. november 16-án -
módosítva az eredeti törvényt – ismét, szabályokat fogadott el a 98%-os adóról.
A szabályok 2010. december 30-ától hatályosak, 2005. január 1-jei
visszamenőleges hatállyal.
A különadó-fizetési kötelezettség a közszférában munkavégzésre irányuló
jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyekre terjed ki.
Különadót annak a magánszemélynek kell fizetnie, aki közszférában
munkavégzésre irányuló jogviszonyban (például munkaviszonyban, megbízási
jogviszonyban) foglalkoztatott, és e jogviszonya megszűnésével összefüggésben
különadó-alapnak minősülő bevételt szerez. Nem vonatkozik e kötelezettség
arra, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a TB
nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátást
állapítanak meg. (2010./XC. törvény 9.§. (1) bekezdés).

A különadó alapja az említett jogviszonyok megszűnésével összefüggésben
fizetett pénzbeli és nem pénzbeli juttatások
     2 millió forintot meghaladó része az állami vezetők, polgármesterek, (fő)
         jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető
         tisztségviselői és felügyelő-bizottsági tagjai esetében
     titoktartási pénz, vagy „hallgatási pénz” (a Munka Törvénykönyvéről
         szóló 1992. évi XXII. Törvény 3§. (6) bekezdés)
     állami vezetőknél a jubileumi jutalom 3,5 millió forintot meghaladó
         része más foglalkoztatottaknál.

Nem képezi a különadó-alapját
   a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása
      címén kifizetett bevétel a
   jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi
      jutalom
   felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó,
      részére kifizetendő munkabér, illetmény összege




                                                                            42
                              ADÓZÁS ALAPJAI




    szerződéses katonák leszerelési segélye
    egyébként: különadó-alapba tartozó bevétel 2 millió forintot meg nem
      haladó része.
A különadó mértéke: az adóalap 98%-a (a különadó-alap után további 27%
EHO fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt).

Egyéb kötelezettségek:
A különadót (kifizetéskor) a kifizetőnek kell levonnia, valamint az Art. szerinti,
havi bevallásban bevallania és befizetnie. Ha a különadó levonását a kifizető
elmulasztotta, azt a magánszemélynek kell megfizetnie a kifizetést követő
hónap 12-éig.

A magánszemélynek a különadót a személyi jövedelemadó bevallásában
elkülönítetten kell bevallania, de a különadó alapját képező összeg része az
adózó összes jövedelmének.
A kifizetők adatot szolgáltatnak az adóhatóságnak 2011. március 31-ig a
különadó alapját képező kifizetésekről, magánszemélyenként és jogcímenként.

2.4.12 Ágazati Különadók (2010. évi /XCIV. törvény)

Az Országgyűlés 2010. október 18-án törvényt fogadott el az egyes ágazatokat
terhelő különadóról. A rendelkezések 2010. december 4-től hatályosak.
Az adókötelezettség háromféle tevékenység vonatkozásában áll fenn:
     bolti kiskereskedelmi tevékenység
     távközlési tevékenység
     2008. évi LXVII. törvény szerinti energiaellátók vállalkozási
        tevékenysége
Az adó alanya az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
(az adózás rendjéről szóló törvény szerinti egyéb szervezet, egyéni vállalkozó),
aki (amely) az adóköteles tevékenységet végzi. Külföldi vállalkozó is lehet
adóalany, de csak a Magyarországon kifejtett adóköteles tevékenysége erejéig.
Az adó alapja: az adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétel.
Az adó mértéke:
     bolti kiskereskedelmi tevékenység esetén az
        - adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%
        - adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot
          meg nem haladó része után 0,1%
        - adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot
          meg nem haladó része után 0,4%
        - adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%




                                                                               43
                             ADÓZÁS ALAPJAI




      távközlési tevékenység esetén:
       - adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0%
       - adóalap 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem
         haladó része után 2,5%
       - adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem
         haladó része után 4,5%
       - adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5%
      az energiaellátók vállalkozási tevékenysége esetén: az adóalap (a teljes
       nettó árbevétel) 1,05%-a.

2.4.13 A pénzügyi szervezetek különadója

Adóalanyok: a bankok, a szakosított hitelintézetek, a szövetkezeti hitelintézetek
(takarék, és hitelszövetkezetek), a biztosítók, a pénzügyi vállalkozások, a
befektetési vállalkozások, a tőzsde, az árutőzsdei szolgáltatók, a kockázati
tőkealap-kezelők, a befektetési alap-kezelők.
Adóalapok:
     hitelintézeteknél: a korrigált mérleg főösszeg
     biztosítóknál: a korrigált díj
     pénzügyi vállalkozásoknál: a kamateredmény
     befektetési vállalkozásoknál, tőzsdénél, árutőzsdei szolgáltatóknál,
        kockázati tőkealap-kezelőknél a korrigált nettó árbevétel
     befektetési alap-kezelőknél a nettó eszközérték és az általa kezelt
        pénztári és portfolió-vagyon összege.
Az adó mértéke tevékenységenként eltérő.
Bevallás, adófizetés:
2010-ben a különadót szeptember 30-ig kellett bevallani, és két egyenlő
részletben megfizetni (szeptember 30-ig, és december 10-ig).
2011-ben a bevallás határideje március 10., és négy egyenlő részletben kell
megfizetni az aktuális negyedévet követő hó 10-ig.

2.5.   Adóhatóságok
Adóhatóságok 2010. végéig fennálló rendszere:
   APEH (Adó Pénzügyi és Ellenőrzési Hivatal): területi elv alapján épült
     fel, területi kirendeltségei voltak, és egy központi igazgatóság
   VPOP (Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága)
   Önkormányzatok           adóhatósága:     jegyző:    adóhatóság   kirendelt
     végrehajtója




                                                                              44
                             ADÓZÁS ALAPJAI




      Illetékhivatalok
2011. január elsejével az APEH és a VPOP fúziójával létrejött a NAV, a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Az új kormányhivatal az állami adó- és vámhatósági feladatokat összevontan,
közös szervezet keretein belül látja el.
Struktúrája négy fő tevékenységi kör köré szerveződik:
      adóigazgatás
      vámigazgatás
      bűnügyi tevékenység, valamint a szakmai tevékenységet támogató
      informatika.
Feladata az államot megillető bevételek teljes körű kontrollja és védelme az
adó-, a vám- és a büntetőjog eszközeivel.
Az új szervezet munkájában – a kormányzati elvárásoknak megfelelően –
továbbra is kiemelt feladatként szerepel a vám- és jövedéki, az adó- és pénzügyi
ellenőrzési tevékenység, továbbá a bűnüldözői munka hatásfokának növelése,
illetve az adózók színvonalas, naprakész tájékoztatása, az adózással kapcsolatos
jogkövető magatartás elősegítése gyors, korszerű és ügyfélbarát szolgáltatások
révén. Emellett 2011 első felében jelentős feladatokat ró a NAV-ra hazánk
esedékes EU soros elnöksége is.                               (http://nav.gov.hu)

APEH+VPOP=NAV
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) valamint a Vám- és
Pénzügyőrség (VP) a 2011. január 1-től létrejövő egységes szervezetben, a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalban (NAV) is hasonló hierarchiában működik, így
vannak központi, középfokú és alsó fokú szerveik.
Az APEH már 2010. október 1-je után is háromszintes rendszerben működött; a
vámigazgatásban 2011. januártól jelentősen változtak a hatáskörök és
illetékességek.
Az új szervezet költségvetése 3,5 milliárd forinttal haladja meg az
elődszervezetek előző évi együttes büdzséjét, de ez – a tervek szerint - a
hatékonyság emelkedésében fog megtérülni.
A vámhatóság az elmúlt időszakban több százmillió/milliárdos nagyságrendű
adócsalást derített fel; az, hogy a legfőbb adóhatósággal egy szervezetben
működnek, felgyorsíthatja a nyomozást, és a kármegtérülés is nagyobb lehet.
Az integráció kiemelt a végrehajtás terén, az adó- és vámos ügyfélszolgálatok 2-
3 éven belül válnak teljesen integrálttá.
A közép- és alsó fokú szervek között vannak vám-, adóztatási- és bűnügyi
feladatokat ellátó szervek. A NAV középfokú szervei a regionális vám- és
pénzügyőr főigazgatóságok, amelyek átveszik a korábbi regionális
parancsnokságok csaknem valamennyi feladatát. Az alsó fokú szervek megyei




                                                                              45
                              ADÓZÁS ALAPJAI




igazgatóságokként folytatják tovább munkájukat, fő szabályként egy megyében
egy-egy alsó fokú szerv működik majd.
A Központi Repülőtéri Parancsnokság feladatait a Repülőtéri Főigazgatóság
veszi át. A regionális ellenőrzési központok megszűnnek, tevékenységük alsó
fokú szintre, a megyei igazgatóságokhoz kerül.
A jövedéki szakterületet illetően az első fokú hatósági jogkörök gyakorlásának
rendszere alakul át alapvetően a NAV létrejöttével.
Budapesten, illetve Pest megyében négy fővárosi, illetve megyei igazgatóság
alakul, illetékességi területük az állami adóhatóság fővárosi és Pest megyei
szerveinek illetékességi területéhez igazodik.
A     regionális    parancsnokság utódaként         megalakuló      főigazgatóság
alárendeltségében egy új vámszerv, a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és
Pénzügyőri Igazgatósága (KAVIG) jön létre, ez gyakorolja majd a regionális
kiemelt adózók tekintetében az első fokú jövedéki hatósági jogköröket, a
jövedéki ellenőrzés és a hatósági felügyelet kivételével.
(A KAVIG 2011. január 1-től átveszi a 17. számú Vám- és Pénzügyőri Hivatal
országos hatáskörrel ellátott engedélyezési feladatait. A KAVIG vámeljárásokat
nem végez a villamos energia, a biztonsági papír, a nemesfém és drágakő,
valamint a Budapesten és Pest megyében működő diplomáciai testületek
kivételével.)                                        (http://penzcentrum.hu/MTI)

A NAV jelenleg több mint 15 000 munkatársat foglalkoztat Magyarországon,
működése sokrétű. Ellátja például az adók módjára behajtandó köztartozás
végrehajtásával kapcsolatos, illetve az egyéb kötelező befizetésekkel
kapcsolatos, az állami adóhatóság hatáskörébe utalt feladatokat, végzi a
szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási és a
szerencsejáték-ügyekkel összefüggő szabálysértési hatósági feladatokat.
A NAV látja el a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallásával, beszedésével,
nyilvántartásával, ellenőrzésével, végrehajtásával, visszatérítésével, átutalásával
kapcsolatos feladatokat is.
A NAV végzi továbbá a munkáltatók és kifizetők által foglalkoztatott
biztosítottak adatainak nyilvántartásával, továbbá az adatoknak az
egészségbiztosítás biztosított nyilvántartása és a munkaügyi hatóságnak történő
átadásával kapcsolatos feladatokat.
Ellátja a csődeljárásban, felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a
vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban a központi költségvetést
megillető követelések tekintetében a hitelezői feladatokat, valamit a vámhatóság
hatáskörébe tartozó követelések tekintetében a hitelezői képviseletet.
A végrehajtási eljárásban ellátja a végrehajtás foganatosítójaként a törvény által
meghatározott feladatokat.




                                                                                46
                             ADÓZÁS ALAPJAI




Ellátja az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott
jogszabályokban a pénzellátással kapcsolatban számára meghatározott
feladatokat.
Ellátja a befolyt illetékbevételnek a központi költségvetést, illetve a fővárosi,
megyei, megyei, megyei jogú városi önkormányzatokat megillető hányadának
megállapításával kapcsolatos feladatokat, továbbá elvégzi az illetékek zárási
összesítését és végzi az azzal kapcsolatos, a pénzügyminiszter részére
teljesítendő adatszolgáltatást.
A NAV lefolytatja a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárást, vezeti az
ezzel kapcsolatos nyilvántartást, végzi az eljárás díjának beszedését és
visszatérítését.
A NAV feladata az adó- és pénzforgalmi adatoknak, az ellenőrzések
megállapításainak összegzése, feldolgozása és ezekről a kormányzati
gazdaságpolitika kialakításában részt vevő állami szervek részére információk
szolgáltatása.

Összefoglalva: az adóhatóság adóztatással összefüggő feladata: a központi
költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok javára teljesítendő kötelező
befizetések, továbbá támogatások, visszatérítések megállapítása, beszedése,
nyilvántartása, végrehajtása, kiutalása és ellenőrzése.




                                                   6. ábra
                                          Az Adóhatóságok felosztása
                                           Dr. Bencsik Mária: Adózás alapjai – oktatási segédlet
                                                                         KGK. BMF. SZVI. 4.o




                                                                                   47
                                        7. ábra
                  Adóhatóságok és egyéb szervezetek kapcsolatrendszere
                                                  APEH - Adókalauz nyomán

2.6       Adókötelezettség
2.6.1 Adókötelezettség tág fogalma, összetevői

         Bejelentési kötelezettség
          Folyamata: a magánszemélyek, ha jövedelemre vagy vagyonra tesznek
          szert, adókötelezetté válnak, ezért be kell jelentkezniük az
          Adóhatósághoz (adatbejelentő formanyomtatványon), adóhatóság
          regisztrálja a bejelentkezőket, a magánszemélyek adókártyát kapnak
          (ennek tartalma magánszemély esetén: adóazonosító jel, egyéni
          vállalkozó illetve cég adószámot is kap).
          Az esetleges adatváltozásokat 15 napon belül be kell jelenteni
          (adatmódosító formanyomtatványon).

         Adó és adóelőleg megállapítási kötelezettség
          A leggyakoribb adóbeszedési mód Magyarországon: az önadózás, az
          adóalanynak saját magának, kell az adót megállapítani, kiszámítani,
          bevallani és befizetni.
                          ADÓZÁS ALAPJAI




    Sajátos eset: munkáltatói adóbevallás (ez is önbevallásnak minősül, mert
    a magánszemélynek nyilatkoznia kell, hogy csak a munkáltatótól
    származó jövedelme van!).
    APEH által becsléssel megállapított adókötelezettség, ha a vállalkozó
    nem nyújt be adóbevallást.
    Kivetéses adóelőleg megállapítás: társasági-, iparűzési adó, import ÁFA
    adója esetén gyakorlat.
    Adóhatóság által készített bevallás: magánszemély nyilatkozik, hogy a
    hatóság készítse el az adóbevallását, ekkor a magánszemély nyilatkozik
    az esetleges kedvezményekről is.

   Adóbevallási kötelezettség
    Az adóigazgatási eljárási törvény megadja az adóbevallási és befizetési
    határidőket.
    - SZJA (magánszemélyek): tárgyévet követő március 20-ig (2005. évtől,
      május 20-ig)
    - Egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó, EVA adóalany: a tárgyévet
      követő február 15-ig,
    - TAO (cégek, Bt, Kft, Rt stb.) APEH (NAV) és Cégbíróság felé,
      adóbevallás, mérleg, eredmény-kimutatás, beszámoló: tárgyévet
      követő május 31-ig.

   Bizonylatok kiállításának és megőrzésének a kötelezettsége
    - egyéni vállalkozók, cégek, magánszemélyek, ha valamely
       tevékenységre adószámot váltanak ki (pl. falusi turizmus)
    - bizonylatok: számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő
       okmány, nyugta stb.
    - bizonylatokat 5évig kell megőrizni, szigorú számadásúakat 10 évig
      (bevételi- kiadási bizonylatok, számlák).

   Nyilvántartási és könyvvezetési kötelezettség
    (az adószámmal rendelkezőknek)
    - bevételi nyilvántartás: szerződéses jogviszony, falusi vendéglátás,
    - EVA adóalany, ha költségeit diktált kulcs (az adóköteles bevétel 10%-a
      költséghányad) alapján számolja el az adóalany
    - bevételi és költségnyilvántartás: ha az adóalany a tételes
      költségelszámolást választotta (számlák alapján)
    - pénztárkönyv: egyéni vállalkozó esetén, fő rovatai: (nem) adóköteles
      bevétel, áfa, bruttó bevétel, költség, áfa, bérköltség, járulékok,
      ráfordítások




                                                                          49
                               ADÓZÁS ALAPJAI




     - kettős könyvvezetési kötelezettség: Kft, Rt stb.
    Nyilatkozattételi kötelezettség
     például vagyonnyilatkozat.
    Adatszolgáltatási kötelezettség
     bármely (adó)hatóságnak vagy a KSH felé.

2.6.3   Adózói magatartások
       adókímélő technikák, adóminimalizálási törekvések (Például:
        biztosítási és befektetési adókedvezmények igénybevétele: Önkéntes
        Nyugdíj-, Egészségbiztosítási Pénztárakba vagy NYESZ számlára
        történő befizetések, vagy adókímélő modellek: belső elszámoló árak
        alkalmazása piaci árak helyett, kapcsolt vállalkozások, csoportos Áfa
        alanyiság)
       adótervezés: az adóoptimalizálását jelenti, a legkedvezőbb üzleti
        stratégia, a legkedvezőbb szervezeti forma, a legkedvezőbb értékesítési
        csatornák megválasztásával.
       adókikerülés, legális forma: azt jelenti, hogy az adózó kihasználja a
        meglévő joghézagokat, és így csökkenti adóterhét. (Pl.
        munkaszerződések helyett vállalkozói szerződéssel foglalkoztatja a
        munkavállalókat, bizonyos személyi, családi kiadásokat üzleti
        ráfordításként vagy reprezentációként számol el vagy a multinacionális
        vállalatok által alkalmazott adómenekülés, vagy tőkekivonás)
       adókijátszás, illegális forma: a törvény megsértését jelenti (Pl.
        feketemunkások foglalkoztatása, potyautasok, akik nem fizetnek adót és
        járulékot, jogtalan Áfa visszaigénylések, vámmentesen hoz be autókat,
        zárjegy nélküli termékeket árusít).




                                    8. ábra
                           Adókötelezettségek típusai
               Dr. Bencsik Mária: Adózás alapjai – oktatási segédlet KGK.
                                                         BMF. SZVI. 5. o.




                                                                            50
ADÓZÁS ALAPJAI




     9. ábra
Adókötelezettségek
        APEH - Adókalauz, 2009., 4.o.




                                        51
3.    Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.)

3.1   Az adózás rendjéről szóló törvény alapelvei
Az adózás rendjéről szóló törvény pontos jelölése: 2003. évi XCII. törvény.
Célja: az adózók és adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek szabályozása
és az adott területen egységes normák kialakítása minden adónemre.
Alapelvek (1. és 2. §):
       az adóhatóság mérlegelési joga (csak törvényes keretek között)
       megkülönböztetés nélküli eljárás (állampolgárság stb. szerint)
       tájékoztatási kötelezettség (adóhatóság részéről), kitanítás
       jóhiszemű joggyakorlás és együttműködés az adóhatósággal
       méltányosság (a törvényi feltételek megléte esetén)
       szerződés, ügylet valódi tartalom szerinti minősítése
       piaci ár alapján történő minősítés (kapcsolt vállalkozások, adózási
        szempontok esetén)
   adókötelezettséget nem érinti a jogellenesség vagy a jó erkölcs sérelme,
        adójogviszonyban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni.




                                  10. ábra
                          Az Art. törvény hatálya
                                                    Saját forrás
                 ADÓZÁS ALAPJAI




                      11. ábra
Jogkövetkezmények az adózásban - összefoglaló táblázat
                                        Saját forrás - Art. alapján




                                                                      53
Az adózó az előző táblázat alapján 1 millió Ft-ig terjedő bírsággal sújtható, ha
   számla, egyszerűsített számla, nyugta kibocsátási kötelezettséget elmulaszt
   számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről
      bocsátja ki
   be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat (vagy foglalkoztatott)
   a számla, egyszerűsített számla, nyugta-kibocsátási kötelezettség
      elmulasztásakor az adózó képviselője, alkalmazottja, értékesítésben
      közreműködő magánszemély 10-50 ezer Ft-ig, fentiek közvetlen vezetője
      500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Ellenőrzés akadályozásának minősül, üzletzárás, tevékenység felfüggesztés
hátráltatása, megjelenési kötelezettség elmulasztása, együttműködési
kötelezettség megsértése. Különösen: becslés során az adózó más adózót érintő
kapcsolatra, ügyletre hivatkozik, de ezt a kapcsolódó vizsgálat nem erősíti meg.
Adó- és járulékköteles kifizetésekről szóló bevallás elmulasztása, hiányossága,
valótlansága esetén a kiszabható mulasztási bírság felső határa az érintett
magánszemélyes és a rögzített bírság felső értékének szorzata.
A foglalkoztatottat terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén
kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztottak számának
és a bírság legmagasabb értékeinek a szorzata. E szabályt kell alkalmazni a
foglalkoztató mellett arra a személyre, annak közvetlen vezetőjére, akinek
munkaköri kötelessége a bejelentési kötelezettség teljesítése, ebben az esetben a
mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottként 500
ezer Ft-ig terjedhet.
Meghatározott bejelentési illetve bevallási késedelem esetén mellőzik a
mulasztási bírságot, ha az adózó kimenti a késedelmét, annak bizonyításával,
hogy a tőle elvárható gondossággal járt el.



3.2.   Adózás rendjéről szóló törvény legfontosabb változásai

3.2.1 Főbb változások

2009. október 31-éig, kormányrendeletben szabályozott pénzforgalmi-számla
nyitási kötelezettség az Art. előírásával adókötelezettséggé vált.
A számla megnyitásának elmulasztása bírságolható.
2009. november 1-jétől a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény a
hitelintézetet pénzforgalmi szolgáltatónak, a pénzforgalmi bankszámlát
pénzforgalmi számlának, a folyószámlát fizetési számlának, az azonnali
beszedési megbízást, hatósági átutalási megbízásnak nevezi.
                             ADÓZÁS ALAPJAI




Feketefoglalkoztatás. 2009. június 1-jétől az adóhatóság honlapján
nyilvánosságra hozza azon munkáltatók adatait, amelyek (2009. június 1-jét
követően) elmulasztották bejelenteni foglalkoztatottjaikat. Az adóhatóság a
jogsértő munkáltatók adatait honlapjáról két év múlva törli.
Elkésett fellebbezés. Új előírás a 2009. november 9-én elfogadott adómódosító
törvény kihirdetést követő naptól, az elkésett fellebbezés felügyeleti intézkedés
iránti kérelemnek minősül, így pusztán az elkésettség miatt nem utasítható el.
Feltételes adó-megállapítás. Változás 2009. október 1-jétől a feltételes adó-
megállapítás díjának alsó összege 300 ezer forintról 1 millió forintra, a felső
pedig 7 millió forintról 8 millió forintra emelkedik.
Eljárási határidők. Változás 2009. október 1-jétől: a közigazgatási eljárási
törvény (Ket.) áttért a határidők munkanapokban való meghatározására, az Art.
törvény viszont megmaradt a naptári napnál.
Adóügyi határozatok titkossága. Az Art. szerint az adóügyi hatósági
határozatok továbbra sem hozhatók nyilvánosságra, szemben a közigazgatási
eljárási törvény 2009. október 1-jétől hatályba lépő előírásával.

3.2.2 Egyéni vállalkozó, egyéni cég bejelentése

Változás 2010. január 1-jétől: az egyéni vállalkozói tevékenységet nem kell
engedélyeztetni, csak a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet. Az egyéni
vállalkozói tevékenységhez nem szükséges egyéni vállalkozói igazolvány,
elegendő a tevékenység bejelentése. Elválik egymástól az egyéni vállalkozói
státus és a jogosultság a tevékenységre.
Az egyéni vállalkozók nyilvántartása. 2010. január 1-től az
alapnyilvántartásokat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások
Központi Hivatal (KEKKH) vezeti, nem pedig a körzetközponti jegyző
(okmányiroda), de az elektronikus beadvány a KEKKH-nek csak az
okmányirodán keresztül küldhető.
Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése. 2010. január 1-től a szünetelés
időtartama a KEKKH által vezetett nyilvántartásba bejegyzett szünetelés kezdő
és záró időpontja közötti időszak. A szünetelés időtartam alatt az egyéni
vállalkozó nem végezhet egyéni vállalkozói tevékenységet. A szünetelés előtti
időszakra soron kívüli bevallást kell benyújtani.
Egyéni vállalkozó adószámának felfüggesztése, szankciós törlés.
2010. január 1-től az egyéni vállalkozó adószámának felfüggesztéséről, illetve
annak megszüntetéséről az adóhatóság automatikusan értesíti a KEKKH-t,
amely bejegyzi a nyilvántartásába. Az adószám felfüggesztése önmagában nem
eredményezi az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnését. Az egyéni
vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnéséhez az egyéni




                                                                              55
                              ADÓZÁS ALAPJAI




vállalkozói hatósági engedély         visszavonása,    vagy    a   foglalkoztatás
gyakorlásának eltiltása szükséges.

Egyéni cég alapítása
2010. január 1-től az egyéni cég jogi személyiség nélküli jogalany, amely azzal
jön létre, hogy bejegyzik a cégjegyzékbe. Egyéni céget kizárólag egyéni
vállalkozó alapíthat. (A 2010 előtt a cégnyilvántartásban regisztrált egyéni
vállalkozók 2010. július 1-éig kötelesek eldönteni, hogy tevékenységüket a
továbbiakban egyéni vállalkozókéként vagy egyéni cégként végzik. Az egyéni
cég nem működhet, mint elő-társaság, azaz tevékenységét a jogerős
cégbejegyzésig nem kezdheti meg.)
Egyéni cégnek - főszabály szerint - csak egy tagja lehet.
Vagyon és felelősség.
2010. január 1-től az egyéni cég jegyzett tőkéjét annak a tagja határozza meg, a
törvény tőkeminimumot sem ír elő. Az egyéni cég tagja eldöntheti, hogy
korlátolt vagy korlátlan felelősséggel akar-e tartozni a cég a cégvagyont
meghaladó tartozásaiért.

Egyéni cég működése
Az egyéni cég ügyvezetését tagsági jogviszony keretében maga a tag vagy
vezető tisztségviselő láthatja el. Engedélyhez kötött tevékenységet egyéni cég is
csak engedély birtokában végezhet.

Egyéni cég átalakulása és megszűnése
Az egyéni cég bármilyen gazdasági társasággá átalakulhat. Az egyéni cégre is a
felszámolás, a csődeljárás és a végelszámolás általános szabályai vonatkoznak.
2010. január 1-től a helyi iparűzési adót az adózóknak az állami adóhatósághoz
kell bevallaniuk és befizetniük.
A helyi iparűzési adó fizetési könnyítését, mérséklését az állami adóhatósághoz
kell előterjeszteni, ő bírálja el, de első fokon az önkormányzatnak önálló döntési
jogköre marad.

Ellenőrzési határidők. 2010. január 1 óta a csődeljárás kezdő időpontjától
számított 90 napon belül be kell fejezni a csődeljárást megelőző időszakra
vonatkozó ellenőrzését (eltérően a 30 napos főszabálytól) egyszerűsített
felszámolási eljárás esetén. 2011. január 1-jétől a tevékenységet záró bevallás,
és a felszámoló által készített záró-bevallás ellenőrzését az utóbbi benyújtását
követő 45 napon, de legfeljebb a felszámolás közzétételétől számított egy éven
belül köteles az adóhatóság befejezni.




                                                                               56
                             ADÓZÁS ALAPJAI




Adóeljárásban igazolandó adatok
2010. július 1-től az adózótól - az azonosításhoz szükséges adatok kivételével -
nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság (bíróság, Országos
Közjegyző Kamara) nyilvántartásának tartalmaznia kell.

Az ország területét elhagyó adózó
2010. január 1-től, ha az ország területét elhagyó adózó az elhagyás
bejelentésekor nem tudja csatolni az adóhatóság részére a szükséges iratokat,
akkor azokat attól az időponttól számított 15 napon belül kell pótolnia, amikor
lehetővé válik (például, amikor igazolást kap jövedelméről). Főszabályként az
adózó az ország elhagyása előtt 30 nappal köteles ezt bejelenteni, és a
bejelentéshez csatolni az adó megállapításához szükséges iratokat.

Helyi iparűzési adó
2010. június 1-től a helyi iparűzési adóval kapcsolatos bejelentési, bevallási és
befizetési kötelezettségeket ismét az illetékes önkormányzati adóhatóságnál kell
teljesíteni, és nem az állami adóhatóságnál.

Végrehajtási segítség önkormányzatoknak
2010. június 29. óta az önkormányzati adóhatóság az általa nyilvántartott helyi
adóval, illetve gépjárműadóval összefüggő tartozások végrehajtása érdekében
megkeresheti az állami adóhatóságot. Az önkormányzatoknak erre minden
hónap 15-ig van lehetőségük, a legalább 10 ezer forintot elérő tartozásoknál.

Egységes nyomtatvány helyi adóknál
2011. január 1-től a helyi iparűzési, illetve az idegenforgalmi adóval
kapcsolatos bejelentési (változás-bejelentési) kötelezettségeket ezentúl
egységes, e célra rendszeresített nyomtatványon kell bejelenteni.

Tévé üzembenntartási díj
2010. augusztus 16. óta eme díj megfizetését a költségvetés átvállalta, így a
díjfizetésre kötelezetteket ettől az időponttól nem terheli sem bevallási, sem
befizetési kötelezettség.

Bérbeadás adószám nélkül
2010. augusztus 16-tól a magánszemélynek (ha nem választják az Áfa fizetési
kötelezettséget) nem kell bejelenteni az ingatlan bérbe vagy haszonbérbe adását,
és adószámot sem kell kérni. (Az összevont adóalapba kell beszámítani a
bérbeadásból származó jövedelmet.)




                                                                              57
                               ADÓZÁS ALAPJAI




Adóhatósági igazolás határideje
2011. január 1-től az adóhatósági igazolás kiállítására vonatkozó kérelmet a
beérkezésétől számított nyolc napon belül kell teljesíteni (szemben az általános
30 napos ügyintézési határidővel).

Becslés be nem jelentett tevékenységre
2011. január 1-től amennyiben az adózó elmulasztotta bejelenteni adóköteles,
bevételszerző tevékenységét, terhére 12 havi működést vélelmezve kell
adókülönbözetet megállapítani (korábban ún. „átlagadó”fizetésére kötelezte az
adóhatóság).

Végrehajtási okirat
2011. január 1-től az eljárási-illeték fizetési kötelezettséget megállapító bírósági
határozat is végrehajtható okiratnak számít.
Végrehajtási kifogás estén a jogorvoslati kérelem felterjesztési ideje, a felettes
szervhez nyolc napról tizenöt napra emelkedett.

„Egycsatornás engedményezés”
2011. január 1-től az adóhatóság a központi költségvetést, az elkülönített állami
pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és Egészségbiztosítási Alapot megillető
követeléseit a magyar Követeléskezelő Zrt.-re engedményezi (korábban
pályázaton dőlt el, ki hajthatja be).

Határidők
Változás 2011. január 1-jétől: az illetékkiszabás ügyintézési határideje, az íratok
adóhatósághoz történő beérkezésétől számított 30 napról 60 napra nő.

Mulasztási bírság
2011. január 1-től az adózó 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható, ha
közzétett éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója nem felel meg a
számvitelről szóló törvény előírásainak.
Igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén az adóhatóság – összegszerűen - az
áru forgalmi értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Nem sújtható ezen túl mulasztási bírsággal az a magánszemély, illetve annak
közvetlen vezetője, akinek munkaköri kötelezettsége a biztosítottak bejelentése
(maga az adózó továbbra is büntethető).
Számla, egyszerűsített számla, nyugta-kibocsátási kötelezettség elmulasztásáért
nem bírságolható az adózó alkalmazottjának, képviselőjének, az értékesítésben
közreműködő magánszemélynek a közvetlen vezetője, de továbbra is büntethető
maga a vállalkozás.




                                                                                 58
                             ADÓZÁS ALAPJAI




3.2.3 Elektronikus bevallás, új ügyfélkapu

A szolgáltató állam filozófiájának megvalósulása az elektronikus kormányzat
révén válik lehetővé. Az európai uniós országok 2001-ben megkezdett „e-
kormányzati munkája” 2010-re azt eredményezte, hogy a kiemelt kormányzati
szolgáltatások mintegy fele teljes körűen elektronizált.
Az EU releváns stratégiájának figyelembevételével, kialakulóban vannak a
hatékony kormányzati működést biztosító, interoperábilisan működő intézményi
rendszerek, és tovább fejlődnek az EU-25 néven ismertté vált
alapszolgáltatások.                          (HVG Adó Különszám 2010. 76. o.)
Az elmúlt években a hazai elektronikus kormányzati program, az „e-
kormányzat 2005”keretein belül megindult fejlesztések Magyarországon is
lefektették az alapokat, megszületett az egységes állampolgári azonosítást
nyújtó Ügyfélkapu, amely 2005. április1-én kezdte meg működését és a
www.magyarorszag.hu alatt érhető el.
Az ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító
rendszere. Biztosítja, hogy felhasználói, a személyazonosság igazolása mellett,
egyszeri belépéssel, biztonságosan kapcsolatba léphessenek az elektronikus
állami és közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó szervekkel. Az
ügyfélkapu szolgáltatásaival kapcsolatos érdeklődésekre a Kormányzati Ügyfél
tájékoztató Központ munkatársai adnak felvilágosítást a 189-es helyi tarifával
hívható központi kék számon, hang és SMS eléréssel, illetve a
189@ugyfelvonal.hu e-mail címen.
2011. január1-én megkezdték működésüket a kormányablakok. 29 ablak nyílt
meg, a fővárosban, a megyeszékhelyeken, illetve a megyei jogú városokban. A
nyitva tartás reggel 8 órától este 20 óráig. Cél az ügyintézés egyszerűsítése és
2013-ra az „egyablakos” ügyintézés.
A kormányablakok fokozatosan átveszik az okmányirodák feladatait.

3.2.4 Diákhitel az adózásban

A 86/2006. (IV. 12) kormányrendelet a hallgatói hitelrendszerről és a
Diákhitel Központról.
A diákhitel sajátosságai
    alanyi jogon jár
    egyéni hitelbírálat
    nincs kockázatvizsgálat
    meghatározott esetekben és feltételek mellett célzott kamattámogatás
       vagy tartozás elengedés




                                                                             59
                             ADÓZÁS ALAPJAI




      mértéke 2008/2009. tanévtől államilag támogatott képzésben résztvevő
       hallgató esetén maximum havi 40 000 forint, költségtérítéses képzés
       esetén maximum havi 50 000 forint, de árva, vagy félárva és álláskereső
       szülők esetén maximum 60 000 forint
      visszafizetés a tanulmányok befejezése után, maximum a nyugdíjig vagy
       elhalálozásig
      kölcsönszerződés alapján vehető igénybe (Diákhitel Központ).

A diákhitel folyósításának feltételei:
    felsőoktatási intézményben, államilag támogatott, illetve költségtérítéses
       képzésben, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény által
       meghatározott képzési formákban, érvényes hallgatói, tanulói
       jogviszonnyal rendelkezik
    lakóhelyét külön jogszabályban meghatározottak szerint a személyi adat-
       és lakcímnyilvántartásba bejelentette, és tanulmányai folytatása céljából
       a képzési időszakra bejelentkezett
    a hitel igénylésekor nincs érvényes hallgatói kölcsönszerződése a
       Diákhitel Központtal
    40 év alatti szerződő fél.

Törlesztési alap része:
    nem önálló tevékenységből befolyó jövedelem (munkabér, jutalom,
       táppénz, tiszteletdíj, külföldi munkaviszony, segítő családtag,
       munkanélküli járadék, külszolgálat stb.)
    önálló tevékenységből származó jövedelem (megbízási díj, szellemi
       tevékenység, bérbeadás)
    egyéb jövedelmekből származó jövedelem
    átalány-adóalap, osztalék, árfolyamnyereség, értékpapír-kölcsönzés,
       tőzsdei ügyletek.
Nem része a törlesztő alapnak:
    kamat
    nyereség
    kis összegű kifizetés
    ingatlan átruházás-ingóátruházás
    természetbeni juttatás
    adóterhet nem viselő járandóságok.




                                                                             60
                             ADÓZÁS ALAPJAI




Törlesztési (adó) alap:
    a törlesztés első és második évében az adott év első napján érvényes
       minimálbér 12- szerese időarányosítva.
    Ha a jövedelem kisebb, mint a minimálbér kötelező törlesztő részlet havi
       összegét a diákhitel Központ határozza meg, és évenként változhat
       (2010-ben: 4290 forint volt, 2011-ben 4410 forint).
    A harmadik évtől, tárgyévet megelőző évben
       - a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti összevont adóalapba
         tartozó és külön adózó, a magánszemély adóbevallásában bevallott,
         vagy az adóbevallást helyettesítő elszámolásban, az adóhatóság
         adatszolgáltatása alapján történő adó megállapítása során elszámolt
         éves jövedelme, kivéve a vagyonátruházásból származó jövedelmet, és
         a vállalkozói adóalapot
       - az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. Törvény
         szerinti, az EVA adó alapjául szolgáló bevétel
       - az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX.
         törvény szerinti, az EKHO adó alapjául szolgáló bevétel
       - a törlesztési kötelezettség független a munkaviszonytól, ha az
         állampolgár a törlesztési kötelezettségének nem tesz eleget, a tartozást
         az adóhatóság - adók módjára – behajtja.

A hiteltörlesztés mértéke: 6% (a Diákhitel Központ Zrt. ezt 1%-kal
változtathatja, de maximum 8%-ig).
A hiteltörlesztés esedékessége a tárgyhó 5. napjáig (ellenkező esetben
késedelmi kamatot számol fel a Diákhitel Központ).
A törlesztés a Diákhitel Központ részére, kizárólag banki átutalással történhet.
Korlátlan törlesztési lehetőség: a kötelezett díjmentesen, korlátozás nélkül
bármikor előtörleszthet. Ily módon közvetlenül a tőketartozást csökkenti, így
rugalmasan alakíthatja hitele futamidejét. Előtörleszteni külön átutalás
formájában, de a törlesztéssel megegyező számlaszámra lehet. Ekkor az
„Előtörlesztés” szót is be kell írni a nyolcjegyű szerződésszáma elé. Az
előtörlesztés nem mentesít az előírt törlesztő-részlet befizetése alól.
Előteljesítés: ha nem írja be az „Előtörlesztés” szót és a kötelező törlesztő
részletnél többet utal, akkor a többlet ún. előteljesítésnek minősül, ez nem
csökkenti a tőketartozást. Az előteljesítés akkor jöhet jól, ha rendszertelen a
jövedelme és nehézséget okoz a meghatározott összeget havonta határidőre
átutalni.                    (www.diakhitel.hu/tudnivalok-a-torlesztesrol.php)

Kedvezmények: nem kell törleszteni, ha 40 éves koráig újra a felsőoktatásban
tanul, illetve ha terhességi-gyermekágyi segélyre, GYED-re, GYES-re,




                                                                              61
                               ADÓZÁS ALAPJAI




rokkantsági járadékra, vagy nyugdíjra, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjra
jogosult.   Mindezeket be kell jelentenie a Diákhitek Központnak, és
kérelmeznie kell a törlesztés szüneteltetését, valamint a célzott kamattámogatás
igénybevételét.                   (www.diakhitel.hu/milyen-kedvezmenyek.php.)

Törlesztő-részlet mérséklése: a Diákhitel Központ minden törlesztőnek - a
fennálló indokok vizsgálata nélkül, maximum 24 hónapra - engedélyezi a
kötelező törlesztő-részlet mérséklését. Aki él ezzel a lehetőséggel, azt is vállalja,
hogy a törlesztés futamideje megnövekedik.
                              (www.diakhitel.hu/torlesztoreszlet-mersekles.php.)

Nem kaphat diákhitelt, ha szerződése megszűnt vagy tartozása van.
A szüneteltetést kérelmezni kell:
    TGYES-re, GYED-re, GYES-re való jogosultság esetén
    rokkantsági nyugdíjra, járadékra és
    baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság esetén.
A diákhitel elengedése két okból kifolyólag lehetséges: elhalálozás és a
nyugdíjkorhatár elérése esetén.

További információk.
Honlap: www.diakhitel.hu
e-mail cím: info@diakhitel.hu




                                                                                  62
4.     Bevétel, kiadás, költség
4.1    Alapfogalmak és összefüggések

Jogforrás: az 1995. évi CXVII. SZJA törvény

Jövedelem: a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában
megszerzett bevétel egésze, vagy az e törvényben elismert költségekkel
csökkentett része, vagy annak e törvényben meghatározott hányada, ún. diktált
kulcs alapján (10%költséghányad - 90% jövedelemhányad).

Bevétel: a magánszemély által az adóévben megszerzett, a tevékenység
ellenértékeként vagy más jogcímen kapott készpénz, jóváírás, vagyoni értékű
jog, vagyoni érték (ingó-ingatlan) értékpapír, természetbeni juttatás,
szolgáltatás.

Költségnek minősül: a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő,
kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében, a naptári
évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás. A kiadás
igazolására csak az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott
számla, nyugta, illetőleg számlát helyettesítő okmány felel meg.

A magánszemélynek jövedelem megállapítása során: bevételeit és költségeit
forintban kell figyelembe vennie. A nem pénzben kapott vagyoni érték esetén
bevételnek a forintban kifejezett szokásos piaci értékét kell tekinteni.
A külföldi pénznemben keletkezett és forintra át nem váltott, illetőleg nem
pénzintézet által átváltott bevételt - a megszerzés napját megelőző hónap 15.
napján érvényes, MNB által jegyzett - valuta középárfolyamon kell forintra
átszámítani.

Bevételnek illetve költségnek nem számító tételek

A jövedelem kiszámításakor nem kell figyelembe venni a következő
bevételeket:
    az adómentes bevételeket. (lásd az SZJA tv. 1 sz. mellékletében vagy
       más törvényekben például a TB. törvény szerint adómentes bevételeket)
    a kapott hitelt, kölcsönt
    a visszatérített adót, adóelőleget feltéve, hogy ezt korábban költségként
       nem érvényesítették
                                ADÓZÁS ALAPJAI




         a jogerős bírói ítélettel megállapított bűncselekmény révén szerzett
          vagyoni értéket, ha azt ténylegesen elvonták
         a kifizető által magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét)
          - hivatali, üzleti utazás esetén: utazási költség, szállásdíj, külföldi
          kiküldetési költség -, amellyel szemben a magánszemély a kifizető
          részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni.

A jövedelem kiszámításakor nem lehet – költségként - figyelembe venni az
olyan kiadásokat, amely a magánszemély személyes vagy családi szükségleteit
részben vagy egészben kielégítő termék vagy szolgáltatás megszerzése
érdekében merült fel.
Bármilyen kiadás, költség tekintetében igaz, hogy csak egyszeresen, egy
alkalommal és legfeljebb a bevétel mértékéig vehető figyelembe.

4.2       Költségelszámolás

(lásd: 3. sz. melléklet az 1995. évi CXVII törvényhez)

4.2.1 Jellemzően előforduló költségek
     az anyagbeszerzésre, az árubeszerzésre, a göngyöleg beszerzésre, a
      szállításra fordított kiadások
     a kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgáló tárgyi eszköz, immateriális dolog
      beszerzésére, előállítására fordított kiadás, ha az, az 100 ezer forintot
      nem haladja meg, továbbá ezen eszközök javítási, karbantartási,
      felújítási munkáira fordított kiadások
     önálló tevékenységet végző magánszeméllyel munkaviszonyban álló
      alkalmazott részére kifizetett bér és annak közterhei, alkalmazottnak járó
      kötelező juttatások kifizetések
     az egyéni vállalkozónál a segítő családtag részére kifizetett-de legfeljebb
      a mindenkori minimálbért meg nem haladó összeg és közterhei
     az egyéni vállalkozónál az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítottja
      az alkalmazott és az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosító
      pénztárba történő munkáltatói hozzájárulás
     az egyéni vállalkozónál személyi jövedelem kivét összege és a saját TB.
      járulék összege
     az érdek-képviseleti és kamarai tagdíjak összege
     a közalapítványnak befizetett hozzájárulások, az erről szóló igazolások
      alapján (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi, hitéleti,




                                                                               64
                           ADÓZÁS ALAPJAI




    környezetvédelmi,        gyermek-ifjúsági      sport    célra     létrehozott
    közalapítványok esetén)
   a megrendelő, a vevő által igazolt szavatossági és jótállási költség
   az egyéni vállalkozó által a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek
    biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-kockázati-, élet-,
    balesetbiztosítás díja
   az egyéni vállalkozó által üzleti tevékenységgel kapcsolatban felvett
    pénzintézeti hitelre (kölcsönre) kifizetett kamat
   az önálló tevékenyéghez kapcsolódó adók (ide nem értve az SZJA-t, az
    ÁFÁ-t, a jövedéki adót, TAO-t) illetékek, hatósági díjak, vám,
    vámkezelési díj, perköltség, szankciók (kötbér, önellenőrzési pótlék stb.)
   az üzlet, a műhely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai
    energia költsége, a telefon, a rádiótelefon, a telefax, CB-rádió, telex
    használati díja. (ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített,
    akkor a tevékenységgel arányosan lehet a kiadásokat figyelembe venni,
    az adott költségre jellemző mértékegységek: nap, m2, m3 stb. alapján
   az egyéni vállalkozónál és őstermelőnél: a cégtelefon, a rádiótelefon, a
    telefax, a telex, internet telephelyre történő beszerelése esetén a készülék
    ára és a beszerelési díja számolható el költségként. (ha a lakás és a
    telephely nem különül el 50% számolható el, internet 30%-a,
    elektronikus bevallásra kötelezett vállalkozó, őstermelő esetén 50%-a)
   az egyéni vállalkozónál, mezőgazdasági őstermelőnél a telefonfejlesztési
    hozzájárulás, továbbá a közműfejlesztési hozzájárulás költsége (a helyi
    önkormányzat által visszatérített összeggel csökkentett része)
   a műszaki leírás, tervrajz költsége, a bérmunka díja, az alvállalkozó
    részére kifizetett összeg, igénybe vett szolgáltatás díja (pl. reklám
    kiadás)
   az egyéni vállalkozónál, mezőgazdasági őstermelőnél az 1 sz.
    mellékletben felsorolt munkaruha, védőruha, védőeszköz, munka-,
    baleset-, és környezetvédelmi berendezés költsége
   reprezentáció címén: az egyéni vállalkozói tevékenységből származó
    bevétel 0.5%-a, de legfeljebb évi 200 ezer Ft
   a hivatali, üzleti utazás esetén: az utazás, a szállás díja, külföldi
    kiküldetés esetén+a napi díj kormányrendelet szerint elismert költsége
   lízingdíj címén kifizetett összegből: a lízingbevevőnél csak az üzemi
    (üzleti) célt szolgáló tárgyi eszköz, immateriális jószág ÁFA nélküli
    lízingdíjának és egyéb járulékos költségeknek a szerződés szerinti
    futamidő egy hónapjára eső összege, de maximum a teljes lízingdíj havi
    3%-ának, ingatlanesetén 1,1%-ának megfelelő összege, illetve ennek
    megfelelő adóévi összeg




                                                                              65
                            ADÓZÁS ALAPJAI




      az úthasználat díja: az üzleti célú futásteljesítmény arányában
      a távmunka-végzés költségei
      a távmunka-végzéshez szükséges számítógép, számítástechnikai eszköz
       megszerzésére fordított, 100 ezer forintot meg nem haladó kiadás
      a munkavégzéshez szükséges internet-használat díja
      a kerekítési szabályok alkalmazása során keletkezett többlet kiadások.

4.2.2 Igazolás nélkül elszámolható költségek

Az e törvényben elismert költségek esetében, ha a törvény vagy
kormányrendelet (a továbbiakban: jogszabály) költségtérítésről rendelkezik,
akkor a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett a
jogszabályban meghatározott mértékig igazolás nélkül számolható el az adott
címen költség azzal, hogy ezt a költséget teljes egészében elszámoltnak kell
tekinteni:
     a bedolgozó részére e tevékenységgel összefüggésben kifizetett évi
        munkabér, illetve munkadíj 30%-át meg nem haladó összeg, feltéve,
        hogy a magánszemély e jogviszonyával összefüggésben más költséget
        nem számol el
     az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és
        kedvezményeiről szóló törvény szerint megállapított költségtérítés,
        valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az
        önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény szerint
        megállapított költségátalány összege
     a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési
        költségtérítéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező
        mértékig
     a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti, halászati
        erőgépek üzemanyag-, és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül
        elszámolásának mértékéről szóló kormányrendelet szerint meghatározott
        üzemanyag-fogyasztási norma
     az Európai Parlament által az európai parlamenti megfigyelő és európai
        parlamenti tag számára fizetett költségtérítés
     a munkáltató által a magánszemélynek a saját személygépkocsi
        használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési
        rendelvényben feltűntetett km-távolság szerint, az üzemanyag-
        fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett
        üzemanyagár, valamint 9 Ft/km általános személygépkocsi
        normaköltség alapulvételével kifizetett összeg




                                                                          66
                             ADÓZÁS ALAPJAI




       a járművezető gyakorlati szakoktatók saját jármű üzemeltetésének
        költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint figyelembe vehető
        költségátalány.

4.2.3 Az értékcsökkenési leírás elszámolása

Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, csak egyéni vállalkozó,
mezőgazdasági termelő-, és őstermelő számolhat el értékcsökkenést (családi
gazdálkodónak minősülő magánszemély a tárgyi eszköz beruházási költségét az
üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni).

Jellemzően előforduló leírási kulcsok:
     immateriális javak esetén évi 16% (kivéve szellemi termékek 25%)
     épületek, építmények évi 2%
     gépek, berendezések, felszerelési tárgyak évi 14,5%
     járművek évi 20%
     a nem kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszközökre
       átalányban számolható el értékcsökkenés (amortizáció). Az átalány
       összege több ilyen tárgyi eszköz esetén is legfeljebb az éves bevétel 1%-
       áig, ezen belül is az említett eszközök értékének legfeljebb 50%-áig
       számolható el. Ez az átalány csak egy ízben, a használatbavétel évében
       vehető figyelembe
     nem számolható el értékcsökkenési leírás azon tárgyi eszköz és
       immateriális jószág után, amelynek beszerzési költségét korábban egy
       összegben elszámolták.

4.2.5   Járművek költségelszámolása

A saját tulajdonú (ideértve a házastárs tulajdonát is) jármű üzemanyag
felhasználása, továbbá számlával történő igazolás alapján a jármű
fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint
egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő esetében a kizárólag üzemi célú
járműre vonatkozóan (a fentiek szerint) érvényesíthető értékcsökkenési leírás.
Üzemanyag-felhasználás címen kétféle módon számolható el költség:
     az üzemanyag-fogyasztási norma és az APEH által közzétett
        üzemanyagár alapján vagy
     számlákkal igazolt üzemanyag vásárlás (de az üzemanyag-mennyiség
        nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási
        normával számított mennyiség).




                                                                             67
                             ADÓZÁS ALAPJAI




       a saját tulajdonú, nem kizárólag üzemi célú jármű-kivéve a
        személygépkocsit-beszerzési árával szemben átalányban érvényesíthető
        az értékcsökkenési leírás. (Személygépkocsi esetén az éves bevétel 1%-
        áig és a beszerzési ár 10%-áig számolható el az ÉCS.)
       saját tulajdonú személygépkocsi esetében az üzemanyagköltségen kívül
        a fentiek helyett (és minden más költség címén: fenntartás, javítás,
        felújítás) 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség elszámolása
        választható
       a nem saját tulajdonú kizárólag üzemi célra használt jármű esetében
        elszámolható:
        - az igazolt bérleti vagy lízingdíj (kivéve a személygépkocsi)
        - az 1. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás
        - a számla szerinti egyéb költség (javítás, fenntartás stb.)
       az üzemanyag-költségelszámolás bármelyik módjának alkalmazása
        esetén szükséges külön útnyilvántartás vezetése, továbbá az év első és
        utolsó napján a km-óra állásának feljegyzése
       a költség-elszámolási módszerek közötti választás teljes adóévre
        vonatkozik
       az egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő az útnyilvántartás
        vezetése helyett választhatja, hogy havi 500 km utat számol el
       a magánszemély a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát a törvény
        bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával, a kötelező
        gépjármű felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel igazolja.

Számítási módok
A személygépkocsi üzemanyagköltsége elszámolásának képlete

       Üzemanyagköltség =           üzemanyag norma
                             100 * üzleti célú km * üzemanyag ár

Üzemanyag norma: a 60/1992. évi (IV. 1.) kormányrendelet alapján, két módon
állapítható meg.
Alapnorma szerint (Magyar Közlöny, 1992. április 34. szám 1. és 2 melléklete
alapján – plusz korrekciók: városi forgalomban pl. 1,35 szorzó és téli járat
miatt)
Átalánynorma szerint (löket térfogat, azaz hengerűrtartalom) alapján:
        benzin üzemű gépjármű esetén:
        1000 cm3-ig                        8 liter/100 km
                     3
        1001-1500 cm -ig                   9 liter/100 km
        1501 cm3 felett                    10 liter/ 100 km




                                                                            68
                             ADÓZÁS ALAPJAI




       gázolaj üzemű gépjármű esetén:
       1500 cm3-ig                          6 liter/100 km
       1501-2000 cm3-ig                     7 liter/100 km
       2001 cm3 felett                      8 liter/100 km

Üzleti célú km: útnyilvántartás alapján számolható el.

Üzemanyagár: az APEH (NAV) által közzétett, deklarált üzemanyagárak
alapján, vagy számla alapján számolható el.

Saját gépjármű üzemi (üzleti) célú használatával kapcsolatos költségtérítés

Saját gépkocsi                     üzleti célú km
költségtérítése     =            összes megtett km       * (A+F)+Ü

A: amortizáció, értékcsökkenési leírás összege (csak átalányban számolható el)
       (Ft)
F: gépjármű fenntartási költsége (javítási, karbantartási költségszámlák alapján)
       (Ft)
Ü= üzleti célú üzemanyag költség (Ft)

Cégautó költségtérítése              GK=A+F+Ü

A: amortizáció, értékcsökkenési leírási kulcs alapján számolható el (20%) (Ft)
F: fenntartási költségek (számlák alapján) (Ft)
Ü: üzemanyag költség (Ft) (üzemanyagszámlák vagy APEH/NAV által
       közzétett üzemanyag árak alapján)




                                                                              69
5.     Illeték
5.1    Illeték fogalma, célja
Az illetékek sok tekintetben sajátos tulajdonságokkal rendelkeznek az állam
bevételeinek sorában. Legfőbb vonatkozó jogforrás: az 1990. évi XCIII.
törvény.
Az illeték legfontosabb sajátossága, hogy minden esetben valamilyen állam által
végzett feladathoz, funkcióhoz, azonnali, közvetlen ellenszolgáltatáshoz
köthető.
Célja, hogy az állami (legtöbbször adminisztratív, hivatali) feladatokhoz a
fedezetet biztosítsa, vagy annak elérése, hogy ezekhez a tevékenységekhez az
állampolgár legalább részben járuljon hozzá. Az illetékek szedésének – sok
esetben ki sem mondott, de szándékolt – indoka, hogy az állampolgárok és a
vállalakozások csak akkor vegyék igénybe az államnak eme szolgáltatásait, ha
az valóban szükséges. De létezik bizonyos szankcionáló jelleg is, például
elveszett iratok pótlása esetén kirótt eljárási illeték („fölöslegesen dolgoztatod
az állami apparátust, fizess érte!”).
Cél lehet az adó kiváltása is, például az ingatlanvagyon szerzésekor az
átruházással kapcsolatos illeték megfizetése felfogható egyféle vagyon- vagy
még inkább vagyonosodási adónak is, ilyen esetben közvetlen ellenszolgáltatás
nincs, legfeljebb az adminisztratív teendők (bejegyzés, széljegy, hitelesítés,
nyilvántartásba vétel – ezért értelmezik sok esetben úgy, hogy az illeték
aránytalanul magas mértékű).
Két legnagyobb csoportja a vagyonszerzési illetékek és az eljárási illetékek.

Vagyonszerzés

A vagyonszerzés lehet egyoldalú vagy visszterhes (pl.: ajándékozás, öröklés,
adományozás illetve csere, adásvétel, barter, követelés elengedés,
tartozásátvállalás stb. lévén megvalósuló).
Minden esetben illetékkötelezettség keletkezik, függetlenül attól, hogy az új
tulajdonos ingyen vagy visszterhesen jutott a vagyontárgyhoz.
Az eljárási illetékek három nagy területe: a közigazgatási hatósági eljárási, a
bírósági eljárási és a felügyeleti illeték.
Az illetéktörvény tárgyi hatálya elsősorban az ingó- és ingatlan vagyon
átruházását érinti, személyi hatálya a természetes és jogi személyeket.
Ingatlanok esetében a kül-, és belföldi szerzés egyaránt ide tartozik, a
kötelezettség általában a szerző felet érinti. A vagyon fogalmába az
                             ADÓZÁS ALAPJAI




ingatlanokon kívül a vagyoni értékű jog, a vagyoni betét, vagy bármilyen nagy
értékkel bíró vagyontárgy beletartozhat (pl.: gépjármű).
Az illetékkötelezettség keletkezése – illetéktípustól függően –
     öröklési illeték esetében az örökhagyó halála napján
     átruházás (vétel, ajándékozás stb.) a szerződéskötés illetve okirat
        aláírásának napján,
     határozattal záruló jogügyletek esetében a jogerőre emelkedésének
        napján,
     eljárás megindításakor, vagy hatósági jóváhagyástól függő
        jogügyleteknél az utolsó jóváhagyás napján.

5.2    Illetékmentesség
Mint a legtöbb kötelezettségnél, az illetékekkel kapcsolatosan is létezik
mentesség. A tárgyi mentesség esetén a jogügylet tárgyára vonatkozhat, például
a takarékbetétre, ajándékozás vagy öröklés által történő szerzés estében.
Személyi mentesség a jogügylet szereplőit érintheti, elsősorban a Magyar Állam
lesz ilyen esetekben – ha ő az ügylet alanya – illetékmentes. (Akár öröklés
esetében is, hiszen az általános örökös a Magyar Állam). Ebbe a csoportba
tartozik az állam képviseletében fellépő minden szerv és szervezet. Így tehát: az
önkormányzatok és azok társulásai, a költségvetési szervek, a társadalmi
szervek és köztestületek, az egyházak és intézményeik, alapítványok,
közalapítványok, vízgazdálkodási társulat, az egészség- és nyugdíjbiztosítás
kezeléséért felelős szerv, az MNB, a nemzetközi szervek és diplomáciai
képviseletek (ha ezt a tényt nemzetközi szerződések rögzítik), a fejlesztési
tanács, közhasznú és kiemelten közhasznú non-profit gazdálkodó szervezetek,
az Európai Unió intézményei, szervei, alapjai.
Az elmúlt időszak kiemelt politikai eredményének kiáltották ki az ingyenes
vagyonszerzési illeték bevezetését az egyenes ági rokonok esetében, mely (a
megfelelő feltételek fennállása esetén) a halálesetet követő öröklés illetve az
ajándékozás útján történő tulajdonos változásra vonatkozik (és „haláladó” néven
vált ismertté).
A „klasszikus” örökhagyás-öröklés mellett több más, halálesethez köthető
szerzési forma létezik. Ha nem törvényes örökös a kedvezményezett, akkor
hagyományról beszélünk, ha ehhez az örökléshez kötelezettség is járul, akkor
meghagyásról. A köteles rész az egyenes ági leszármazót illeti abban az esetben,
ha nem ő a megnevezett örökös („kitagadás”), és az ajándékozást önmagában is
lehet halálesethez kötni.
Az örökös vagy kedvezményezett az örökséget nem köteles elfogadni,
visszautasíthatja (ezt az örökhagyó halála után teheti meg), de lemondhat még




                                                                              71
                            ADÓZÁS ALAPJAI




az örökhagyó életében akár ingyenesen, akár valamilyen ellenszolgáltatás
fejében (visszterhes módon). A harmadik mód az átengedés – valaki javára, ez
az ügylet is lehet visszterhes vagy ingyenes.
Az ajándékozási illeték tárgya lehet ingó vagy ingatlan vagyon és vagyoni
értékű jog is.
Az illetékalap kiszámolásának menetét a következő képlet adja: kimutatható
vagy becsült forgalmi érték, ebből levonandóak lehetnek az
     esetleges tartozások, adósságok
     ügygondnok, végrehajtó (egyéb résztvevő ügyintéző) tiszteletdíja
     esetleges temetési költségek
     esetleges vagyoni értékű jogok
     esetleges kiadott köteles rész(ek)
    és ami ez után marad, ez az illetékalap.

5.2.1 Tárgyi mentesség

Mentes az öröklési illetve a vagyonátruházási illeték alól
   hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési közjóléti célra
      juttatott örökség
   takarékbetét
   egyenes ági örökösök esetén a megszerzett örökrész tiszta értékéből 20
      millió Ft
   ingó örökség esetén 300 ezer Ft/örökös
   túlélő házastárs haszonélvezete (csak lakás esetén)
   kiskorú hagyatéka, ha az örökös a szülő
   lakótelek (tetőtér, padlástér), ha 4 éven belül beépítik
   2010. augusztus 14-től közeli hozzátartozók vonatkozásában minden
      visszterhes és nem visszterhes, gazdasági támogatás keretében átadott
      termőföld és (új elem) a kapcsolódó gazdasági eszközök, ha az átvevő
      kötelezi magát, hogy legalább még 5 évig
   EGT (Európai Gazdasági Térség) megállapodás alapján az állami
      hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
   művészeti alkotás, muzeális tárgy felajánlása az államnak (ennek értéke
      az öröklési illetékből levonható)
   önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése, ha az
      örökhagyó az önálló orvosi tevékenység tekintetében u.n. eredeti
      jogosult volt
   természeti katasztrófa következtében megsemmisült lakás pótlása esetén
      6 milliós forgalmi értékig, ha a károsultnak nincs másik lakása




                                                                         72
                              ADÓZÁS ALAPJAI




      belföldi vagyoni betétnek minősülő ingatlanvagyon átruházása kapcsolt
       vállalkozások között (2010 óta)
      sporttelep tulajdon- ill. vagyoni értékű jogának átruházása, ha a
       tulajdonos kötelezettséget vállal arra, hogy legalább 15 évig nem
       idegeníti el és a sport célú üzemeltetésre (2010 óta)
      lakástulajdon, közcélú vízi létesítmény kezelői joga stb.

Kiskorú örökös a nagykorúvá válás plusz 2 évig késedelmi pótlék nélkül
fizethet (ha előbb teszi, évenként 10 %, maximum 70 % kedvezmény illeti
meg).
Termőföld tulajdonjogának vagy vagyoni értékű jogának öröklésekor az
egyébként fizetendő illeték 50 %-át, családi gazdálkodás esetén 25 %-át kell
fizetni.
Vállalkozások esetében különös jogszabályok vonatkoznak a lízingelt
gépkocsikra, az önkormányzati ingatlanok magántulajdonba kerülésére, az
ügyvédi irodák átalakulásával kapcsolatos vagyonszerzésre, a kisajátítás és
kártalanítás esetén megvalósuló ingatlanszerzésre, a vagyoni értékű jog
adásvételére.
Ezek közül a leggyakoribbak a 35. életévüket be nem töltött fiatalok első
lakáshoz jutása, mely 50 %-os illetékkedvezményt jelent, maximum 40 ezer
forint nagyságig, ha a lakás értéke kisebb 8 millió forintnál. Az új építésű
lakások vásárlóinak 15 millió forintig jár illetékkedvezmény, 15 és 30 millió
forint között a 15 millióra eső részt nem kell megfizetni.
Illeték alapjának meghatározása a forgalmi érték szerint történik, abban az
időpontban, amikor a közjegyző bejelenti, a földhivatal továbbítja, vagy az
ügyfél bemutatja a hatóságoknál.
Ha az államigazgatási szerv hibájából (bíróság, közjegyző stb.) a bejelentés fél
évnél többet csúszik, a mindenkor jegybanki alapkamattal, de maximum 50 %-
kal csökkenthető az illeték.
Eljárási illeték esetén a kérelem előterjesztésekor érvényes forgalmi érték az
irányadó.
A megállapítás menete: az illetékfizetésre kötelezett (15 napon belül) bejelenti a
szerzést és a forgalmi értéket, ilyenkor a vevő köteles átruházó adatait is
közölni. Ha az ügyletet nem jelentették, vagy a forgalmi érték vitatható, az
illeték alapját az adóhatóság állapíthatja meg (helyszíni szemle, összehasonlítás,
szakértő igénybevétele, piaci ár alapján).
Az illetéket nemzeti valutában (forintban) kell megállapítani, (100 forintra
kerekítve), idegen pénznem esetén a devizaárfolyam az átszámítás alapja.




                                                                               73
                             ADÓZÁS ALAPJAI




Kedvezményes vagyonszerzés illeték, összefoglaló táblázat

Ingó és (lakáscélú vagy egyéb felhasználású, azaz általános) ingatlanok
esetében a kedvezmény függ a forgalmi érték nagyságától (18-35 millió forintos
sávok) és a rokonsági foktól (3 csoport, lásd a táblázat sorait).




                                                 1990. évi XCIII. törvény alapján

(Személygépkocsik, pótkocsik esetében: az adott gépjárműre vonatkozó
irányadó visszterhes mérték (18 Ft/cm3 vagy 24 Ft/cm3) duplája az illeték.
Az önálló orvosi tevékenység (praxis) esetében (ha az egyéb törvényi feltételek
fennállnak), egységesen 10 % az illeték mértéke.)

5.2.2 Eljárási illeték

Közigazgatási hatósági eljárás esetén kell az eljárási illetéket megfizetni (új
eljárás esetében ismételt fizetési kötelezettség áll fenn).
Az ügylet alanya: aki az eljárást kezdeményezi, az illeték alapja az eljárás
tárgyának értéke az eljárás megindításának pillanatában (pozitív
értékváltozáskor a két érték különbözete).
Mértéke: lehet az eljárás alapjának függvényében számolandó és lehet tételes.
Első esetben az illeték mértéke attól függ, hogy milyen szinten történik az
eljárás (és ha külön jogszabály másként nem rendelkezik),
     első fokon: 2 200 Ft




                                                                                    74
                              ADÓZÁS ALAPJAI




      fellebbezés: ha érték nem állapítható meg: 5 000 Ft, ha igen, akkor a
       vitatott összeg tekintetében 10 000 Ft-onként 400 Ft, minimum 5 000,
       maximum 500 000 Ft, végzés esetén 3 000 Ft
      felügyeleti intézkedés: a vitatott összeg tekintetében 10 000 Ft-onként
       400 Ft, minimum 5 000, maximum 500 000 Ft
      végrehajtási kifogás: 5 000 Ft, fellebbezés esetén 10 000 Ft
      újrafelvételi eljárás: 2.200 Ft

5.2.3 Tételesen szabályozott illetékek

      szabálysértés: becsület- és magánlaksértés – 3 000 Ft (kivétel: határozat
       elleni kifogás, panasz, ekkor 3 500 Ft), a több illetékmentes (kivétel van)
      állampolgársággal kapcsolatos eljárások: állampolgársági bizonyítvány –
       3 000 Ft, illetékmentes: honosítás, visszahonosítás, állampolgárságról
       lemondás, nyilatkozattétel
      jogszabályról kiállított bizonyítvány illetéke: 2.000 Ft/szakasz
      joggyakorlatról kiállított bizonyítvány illetéke: 5 000 Ft
      másolat és kivonat: magyar nyelvű - 100 Ft/oldal, idegen nyelvű – 300
       Ft/oldal, záradék: 1 000 Ft
      fordítás: eljáró hatóságnál – 1 000 Ft/oldal (kivétel: ha maga az eljárás
       illetékmentes)
      hitelesítés (másolat, kivonat): 100 Ft/oldal, aláírás után – aláírásonként -
       500 Ft, külföldi használatra – 2 000 Ft/aláírás, igazságügyi/külügyi
       felülhitelesítés: 5 000 Ft, Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda:
       300 Ft/oldal
      levéltári másolatok: másolathitelesítés – 200 Ft (minimum 2 000 Ft),
       külföldi használatra, célra: illetékmentes (kivétel van), ügyfél által
       készített okirat hitelesítése 200 Ft/oldal (minimum 2 000 Ft), minden
       egyéb irat, igazolás: 2 500 Ft
      iskolai, tanfolyami bizonyítvány, törzslap, törzslapkivonat másolat:
       2 000 Ft
      útlevél és egyéb úti okmány (ki- és bevándorlás esetén): útlevél
       kiadás/meghosszabbítás – 7 500 (10 évre érvényes: 14 000 Ft), elveszett
       irat pótlása: dupla illeték, második magánútlevél (pl.: külföldön
       dolgozók esetében) illetve soron kívüli kiadás - dupla illeték,
       határátlépési engedély – 1 500 Ft, útlevélre idegen nyelvű bejegyzés –
       2 000 Ft, útlevél fellebbezése – 5 000 Ft, illetékmentes - diplomata
       illetve külügyi szolgálati útlevél illetve határátlépési engedély




                                                                                75
                            ADÓZÁS ALAPJAI




      személyazonosítás okmányai: állandó személyi igazolvány – 1 500, ha
       egyidejűleg ideiglenes is szükséges, összesen – 3 000 Ft, személyi
       igazolvány és lakcímkártya 500, illetékmentes – 14 év alatti első
       személyi igazolványa és a 70 év felettiek igazolványa, ha más személyi
       azonosítóval nem rendelkezik
      gépjármű okmányai: törzskönyv – 6 000 Ft, forgalmi engedély: 6 000 Ft,
       gépjármű vezetői engedély 4 000 Ft (nyugdíjkorhatár felett 1 500 Ft)
      anyakönyvi és névváltoztatási eljárások: házassági névviselet
       megváltoztatása iránti kérelem – 5 000 Ft, születési név megváltoztatás
       iránti kérelem – 10 000 Ft, igazgatási miniszter hatáskörébe tartózó
       névváltoztatás (ismételt eljárás) – 30 000 Ft.

Néhány új (2010 és 2011-es változás):
    több kérelem egy beadványban történő beadása esetén kérelmenként kell
      az illetéket megfizetni
    szervezeteknek, alapítványoknak nem kell nyilatkozni arról, hogy az
      esetleges vagyonszerzést megelőző évben nem volt társasági adó fizetési
      kötelezettség, erről az adóhatóság hivatalból tájékozódik
    bírósági illetékelőleg szabályozása változott (jogosultak listája a
      Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján – aktualizálva –
      megtekinthető
    15 nappal meghosszabbodik az illetékfizetés esedékességének időpontja
    ingatlan lízing kedvezményes illetéke 2 % - az egyéb feltételek
      fennállása esetén.




                                                                           76
6.     Nemzetközi adózás, adók az Európai Unióban

6.1    Adórendszerek összehasonlításának lehetőségei
Lehetséges szempontok:
    mit adóztatnak meg (végső felhasználás, munkajövedelem,
       tőkejövedelem, egyéb)
    milyen vetítési alapot használnak (érték alapú, százalékban kifejezett,
       naturális, egyéb)
    milyen mértékű adókötelezettséget írnak elő
    milyen a globális adóterhelés (GDP százalékában)
    milyen kedvezmény és mentességi feltételeket biztosítanak (preferencia)
    milyen eljárási szabályok vannak.

Az adóterhelés és az adózási rendszerek különbözősége többféle módon
értékelhető:
     vizsgálható a GDP-hez viszonyított arány
     vizsgálható a költségvetési bevételeken belüli részarány
     vizsgálható a központi és a helyi (területi) szint szerinti adóztatási arány
     klasszikus módszer a közvetlen, a közvetett adók és a szociális járulékok
        aránya
     versenyképesség, hatékonyság szempontjából érdekes lehet a
        közgazdasági funkciók (hatások) szerinti adóterhelés vizsgálata (munka,
        fogyasztás, tőke és káros javak adóterhe (információs háló, becslés!).

6.2    Az adóztatás nemzetközi jellemzői
6.2.1 Történeti áttekintés

A kereskedelem nemzetközivé válásával, a verseny kiszélesedésével
szükségessé vált olyan nagyobb igazgatási egységek megszervezése, amelyek a
nemzetközi piacokon már nemcsak egy ország, hanem egész régiók közös
érdekét tudják érvényesíteni és versenyképességét növelni. Ugyanakkor az
államnak, mint alapvető közigazgatási egységnek a szerepe is megmaradt. A
nemzeti adóztatás, az országok adókivetési joga az országok belső pénzügyi
szuverenitásán alapszik, minden országnak joga van saját jogrendszerének
kifejlesztésére, illetve kötelező érvényű szabályok bevezetésére. Ugyanakkor a
nemzeti adókivetési jogok korlátlan alkalmazása, és ennek következtében a
kettős adózás, egyre inkább a nemzetközi kereskedelem gátjává vált,
                             ADÓZÁS ALAPJAI




szükségessé vált a belső pénzügyi szuverenitás önként vállalt korlátozása, amely
adóegyezményekben, jogsegély-egyezményekben fejeződött ki és a nemzetközi
adójog alapját képezik.

6.2.2   A nemzeti és a nemzetközi adójog kapcsolata a jövedelmek
        adóztatása során

Az adóztatási jog gyakorlása során az országok néhány nemzetközileg elismert
adóztatási elvet követnek. Tehát az egyes országok milyen alapon vetnek ki
adót az egyes jövedelmekre:

Az illetőség elve szerint: a jövedelem tulajdonosa az illető ország állampolgára
vagy ott belföldi illetőséggel bír, vagy
A területi elv szerint: a jövedelem forrásául szolgáló tulajdon az ország
területén található, illetőleg,
A forráselv szerint: a jövedelmet termelő gazdasági tevékenységet az ország
területén végzik.
A különféle elvek külön-külön és együttesen is alkalmazhatók.

6.2.3 A nemzetek feletti adójog – az EK példája

Az EK (Európai Közösség) célja: egy egységes, közös piac megteremtése, a
tagállamok piacainak harmonizálásán keresztül. Az egységes piactól a
tagállamok EURÓPA versenyképességének növekedését remélték és remélik a
világpiacon. Az EK célul tűzte ki a közös gazdaság harmonikus növekedését, a
gazdasági stabilitás és az életszínvonal növelését, a tagállamok közötti viszony
egyre szorosabbá tételét és folyamatos terjeszkedését más piacokon.

Az EK jogrendszere elsődleges és másodlagos közösségi jogból áll:
Az elsődleges jogba az alapszerződések, és az alapelveket rögzítő szerződések
(pl. a Maastrichti Szerződés) tartoznak.
A másodlagos jogrendszerbe a következő jogszabályok tartoznak: a
határozatok, az irányelvek, a döntések, az ajánlások és a vélemények, valamint
az egyezmények. Az EK határozatai, irányelvei nemzetek feletti, multilaterális
viszonyokat szabályozó jogszabályok.

A határozatok: kötelező érvényűek és külön bevezetés nélkül alkalmazandók
az egyes tagállamokban.




                                                                             78
                             ADÓZÁS ALAPJAI




Az irányelvek: céljukat tekintve szintén kötelező érvényűek a kormányokra
nézve, azonban a bevezetés és az alkalmazás módját a tagállamok döntik el, és
kihirdetésükkel lépnek életbe.
Az ajánlások és a vélemények nem kötelező erejűek: a jogrendszer fejlődése
következtében szükséges értelmezéseket, szándéknyilatkozatokat adják meg.
Az egyezményeket (adóegyezményeket is) az egyes országok parlamentjeinek
kell elfogadniuk és beépíteniük a hazai jogrendszerbe.

Az Európai Közösség Szerződés fő célját a „négy szabadság” elv
megvalósításával tervezte elérni
     termékek és a szolgáltatások
     a tőke
     a munkaerő szabad, korlátozások nélküli áramlásával.
Mi a szabad áramlás legfőbb akadálya? A szabad áramlással kapcsolatos
költségek, és adók. Az EK irányelvek ezeket, a költségeket és adókat próbálják
csökkenteni vagy megszüntetni.
Milyen típusú adók merülnek fel a termékek, a szolgáltatások és a tőke szabad
áramlása során?
Vizsgálhatók a következő viszonyrendszerek:
     költségvetési bevételeken belüli részarány
     befektetéseknél a forrásadók miatti kettős adózás
     anya-és leányvállalatok közötti kettős adózás
     kamat és jogdíjakkal kapcsolatos adók
     forgalmi adók, vámok.

Az EK legfőbb irányelveinek céljai és rendelkezései
Az anya-leányvállalati irányelv fő célja, hogy megszüntesse az osztalékra
kivetett forrásadókat, illetve megakadályozza a kapott osztalék kettős adózását.
Az átalakulási, beolvadási irányelv: a közösség vállalatainak adómentes
összeolvadását, szétválását kívánja elősegíteni a közösségi szinten
leghatékonyabb vállalati struktúra kialakítása érdekében. Az irányelv
megszünteti az átalakulásból adódó tőkenyereség adóztatását. Az irányelv,
nemcsak az eszközök és források egyesítésével (fúzióival) szétválásából
foglalkozik, hanem a részvények cseréjén keresztül történő fúziókkal is. A fenti
ügyletek, akkor adómentesek, ha minden résztvevő vállalat, valamelyik
tagállamban belföldi illetőségű és az ügyletértékének legfeljebb 10 %-a kerül
készpénzben kifizetésre.
A forgalmi adókkal és az egységes piac megteremtésével foglalkozó
irányelvek célja, hogy elkerüljék a vámolással kapcsolatos adminisztratív




                                                                             79
                              ADÓZÁS ALAPJAI




kötelezettségeket, megszüntették a közösségen belüli határokat és létrehozták az
átmeneti ÁFA rendszert.

6.3     Az OECD modell egyezmény
Jelenleg már 1500-nál is több olyan nemzetközi egyezmény van érvényben,
amely a kettős adózás elkerülését célozza. Az adóegyezmények sokféleségének
csökkentésére, és hatékonyságuk növelésére egyes nemzetközi szervezetek
modell-egyezményeket dolgoztak ki. Hatását tekintve a legjelentősebb az
OECD 1955-ben közzétett, és azóta folyamatosan továbbfejlesztett modell-
egyezménye. Mivel ezt a modellt a fejlett tőkeexportáló országokat tömörítő
szervezet dolgozta ki, ezért az egyezmény elsősorban az ő érdekeiket tükrözi,
így szinte korlátlan adóztatási lehetőséget biztosít az illetőség szerinti
országnak, míg a forrás ország ilyen irányú jogát korlátozza.
1980-ban az ENSZ is kidolgozta a maga ajánlásait. Az ENSZ modell-
egyezmény jórészt az OECD ajánlásain alapszik, azonban a forrás országok
számára kedvezőbb szabályokat állapít meg. Az európai országok és az EU
alapvetően az OECD egyezményt használják mintának.
Az USA is kidolgozta a maga modell-egyezményét, amely alapvetően követi az
OECD elveket, de ugyanakkor tükrözi az USA különvéleményét is. (Pl. az USA
nemzeti jogának elsőbbségét az egyezmény szabályaival szemben, az
állampolgárainak adóztatása során

6.3.1   Az OECD modell-egyezmény bevezető rendelkezései

Minden esetben azt kell először eldönteni, hogy az adott egyezmény
alkalmazható-e az adott személy, adott országban, adott típusú jövedelmére
kivetett adókra.
Mindezt egyezmény személyi, területi hatálya, valamint az egyezmény által
fedett adók, felsorolása határozza meg.
Az egyezmény alanyi hatálya: az adóegyezmény csak olyan személyekre
alkalmazható, akik a szerződő országok valamelyikében belföldi illetőséggel
bírnak.

Természetes személyek (magánszemélyek) esetén az illetőséget: az állandó
tartózkodási hely, a szokásos tartózkodási hely, az életvitel központja, vagy
az állampolgárság határozza meg. (ez sorrendiséget is jelent!) Nézzünk egy
konkrét példát: egy angol magánszemélyt, akit az anyavállalata Magyarországra
küldött, hogy az itteni regionális központból irányítsa a kelet-európai beruházási
projektet. A magánszemély a fizetését az anyavállalattól kapja és idejét három




                                                                               80
                               ADÓZÁS ALAPJAI




kelet-európai ország között, osztja meg egyenletesen. A kérdés az, hogy az
angliai munkáltató által fizetett bér milyen előírások alapján és hol adóztatható?
Tegyük fel, hogy az összes érintett országban legalább féléves ott tartózkodás
szükséges, ezért a magánszemély sehol sem lesz belföldi illetőségű, tehát csak
Anglia adóztathatná. De a magyar SZJA tv szerint belföldi forrású az a
jövedelem, amely itt végzett tevékenységből származik, így a jövedelem 1/3-a
Magyarországon adóköteles.

A cég illetőségét meghatározhatja: a bejegyzés helye, a stratégiai, illetve a
taktikai irányítás helye, valamint, hogy a cég mely ország törvényei szerint
került bejegyzésre.
Nézzünk erre is egy példát: egy ír cég termékeit egy leányvállalatán keresztül
adja el, amelynek székhelye Magyarországon van bejegyezve. Az anyavállalat
teljesen meghatározza a leányvállalat működési stratégiáját, ő nevezi ki a felső
vezetőit is. Belföldi illetőség szempontját hogyan kell elbírálni? Az ír szabályok
szerint a vállalat illetőségét a stratégiai irányítás központja határozza meg, tehát
Írországban adóztatható. De Magyarországon is belföldi illetőségűnek minősül,
itt van a székhelye, itt is adóztatható a régi szabályok szerint. Jelenleg már az
EU szabályok érvényesek.
Az illetőség meghatározásánál problémát jelenthetnek a személyi egyesülés
típusú társaságok (pl. a közkereseti társaságok) nem biztos, hogy abban az
országban belföldi illetőségű, ahol be van jegyezve.

Például egy az USA-ban bejegyzett Közkereseti társaság (Kkt) jövedelmére,
amelynek tagjai német magánszemélyek nem belföldi illetőségű az USA-ban.

Az egyezmény területi hatálya: azt határozza meg, hogy az ország fogalmába
mely földrajzi területek tartoznak bele. Például Nagy-Britannia területi
hatálya, nem tartalmazza a Csatorna Szigeteket, bár közigazgatásilag Anglia
részei, Ez a kettős státusz egyrészt un. „adóparadicsomokat” alakított ki a
szigeteken. Az adóparadicsom fogalma azt jelenti, hogy kisebb adókulccsal
adóztatják a jövedelmeket, tehát az így adózok, adóelőnyökre tesznek szert. A
legtöbb adóegyezmény, és nagyon sok nemzeti adójog is, kifejezetten tiltja az
adóelőnyök nyújtását adóparadicsomból származó vagy oda irányuló
jövedelmekre. (Pl. a magyar társasági adó törvény a 10%-nál alacsonyabb
társasági adókulcsot alkalmazó országokba történő kifizetések levonhatóságát
korlátozza.)
A területi hatálynak jelentős szerepe van a kontinentális talapzatból történő
nyersanyag-kitermelés esetén is. Általában az adóegyezmények területi hatálya
a felségvizek határáig terjed.




                                                                                 81
                             ADÓZÁS ALAPJAI




A kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények csak azokra az adókra
vonatkoznak, amelyeket az egyezmény felsorol: a jövedelemadókra és a tőke
jellegű adókra. Nem terjed ki pl. a forgalmi adókra, vagy az örökösödési
adókra (ezekre az országok külön egyezményeket köthetnek). Az egyezmények
nem foglalják magukba a tartományi és a helyi adókat sem.

Az egyezményeknek a nemzeti jog részévé kell hogy váljanak, az egyezmény
életbe lépésének dátuma gyakorlatilag sohasem egyezik meg a hatályba lépés
dátumával. (pl. a forrásadókra az egyezmény szabályai az életbe lépés
dátumától kezdődően alkalmazhatók, a profit típusú adók esetén az egyezmény
hatálya általában az életbe lépést követő első év).
A modell-egyezményeket is állandóan továbbfejlesztik. Nézzünk erre néhány
példát: a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek forrás-országbeli
adóztatása szempontjából döntő fontosságú az ún. 183 napos szabály. A régebbi
egyezmények azt vizsgálták, hogy a magánszemély az adott adóévben 183
napot az illető országban töltött-e. Az új egyezmények ezt a feltételt egybefüggő
12 hónapos perióduson belül eltöltött időszakra vonatkoztatják.
Az egyezmények sokféle fogalommal operálnak, ugyanakkor csak néhány
fogalmat definiálnak. Ilyen fogalom az illetőség, a telephely, a vállalat, a
személy és a kompetens hatóságok. Ugyanakkor az osztalék fogalmát csak
részben definiálja az egyezmény, az eltérő értelmezéseknek az adózó látja a
kárát.
Nézzünk erre is egy példát: egy svájci illetőségű, de Németországban dolgozó
igazgató nyugdíjba vonulása alkalmából egy aranyszobrot kapott a cégtől
ajándékba. Svájc és Németország között ugyan van érvényes adóegyezmény,
mégis mindkét ország magának követelte a korlátlan adóztatás jogát.
Németország a szobrot munkaviszonnyal összefüggésben kapott jövedelemnek
tekintette, míg Svájc ajándéknak minősítette. Mivel az egyeztető eljárás nem
hozott eredményt, mindkét ország kivetette az adót.

6.3.2   A különféle jövedelmek adóztatása az OECD modell-egyezmény
        szerint

Általános elv szerint a vállalkozási tevékenységből származó jövedelmek csak
az illetőség országában adóztathatók, kivéve, ha egy másik országban lévő
telephelyen végzett tevékenységből származnak. A telephely adójogi
értelemben nem egy vállalkozási forma, hanem egy adózási kötelezettség. Ez
komoly problémákat szülhet a nemzetközi adójogban. Például egy bonyolult
gépet, alkatrészként importálnak, majd a helyszínen szerelnek össze. Vajon ez a
tevékenység abban az országban, ahol összeszerelik: import gépbeszerzés (tehát




                                                                              82
                               ADÓZÁS ALAPJAI




kereskedelmi tevékenység) vagy vállalkozási tevékenység? Szolgáltatás import
esetén még ennél is bonyolultabb a probléma. Az egyezményekben a telephely
fogalmának meghatározása mindig több részből áll: általános definícióból,
példaszerű felsorolásból, a kivételek felsorolásából, és speciális szabályokból.
A Modell-egyezmény szerint a telephely fogalma: egy olyan állandó üzleti
létesítmény, amelyen keresztül részben vagy egészben üzleti tevékenységet
végeznek.

A definíciónak két fontos eleme van.
Először is egy állandó üzleti létesítményről van szó, ahol az állandóság: mind
földrajzi, (fix földrajzi helyhez köthető: bérelt helység, szállodai szoba) mind
időbeli értelemben értendő (de kivétel pl. egy vándorcirkusz esetén két hónapra
felállított sátor is állandó helynek minősül).
Másodszor fontos elem: hogy üzleti tevékenységről van szó, s ezt a
tevékenységet a telephelyen keresztül folytatják-e? Pl. egy leányvállalat,
licenc-termékeket gyárt, és az anyavállalat egy dolgozója tartósan a
leányvállalatnál tevékenykedik, mint minőségi ellenőr. (ez nem üzleti
tevékenység, tehát nem keletkeztet adókötelezettséget, (telephelyet) az
anyavállalat számára. Az üzleti tevékenység fogalmát az egyezmények tételesen
nem határozzák meg, ezért a hazai jog által adott meghatározás, vagy gyakorlat
az irányadó. Az is lényeges, hogy mikor tekintünk egy üzleti tevékenységet az
adott cég által végzett üzleti tevékenységnek? A modell-egyezmény szerint
akkor, ha a cég munkatársai útján vagy egyéb, vele függőségi viszonyban lévő
személyek útján fejti ki. A függőség azt jelenti, hogy a személy a cégtől
utasításokat és a végzett munkáért ellenértéket kap.

A személy fogalmába az egyezmények mind a természetes, mind a jogi
személyeket beleértik.

Az egyezmények a jobb érthetőség kedvéért példaszerűen felsorolják melyek
azok a tipikus létesítmények, amelyek telephelyet eredményezhetnek: ezek közé
tartozik az irányítás helye, a fiók, az iroda, a műhely vagy a gyárépület, illetve a
természeti kincsek feltárására és a kitermelésére szolgáló helyek.

Vannak olyan tevékenységek, amelyek szorosan vett üzleti tevékenységhez
tartoznak, azonban kiegészítő vagy passzív jellegűknél fogva mégsem
eredményeznek adókötelezettséget. Ilyen tevékenységek: Pl. a raktározás, a
termékbemutatás, az információgyűjtés és-nyújtás, a kutatás és egyéb kiegészítő
jellegű tevékenységek.




                                                                                 83
                             ADÓZÁS ALAPJAI




6.3.2.1 Speciális szabályok alkalmazása

      Az     építési,    szerelési     tevékenységek     végzésére   szolgáló
       létesítményekre: ezek csak egy bizonyos idő eltelte után számítanak
       telephelynek. A modell-egyezmény 12 hónapot javasol, a magyar
       társasági adó törvény 3 hónapot. Más országokban 6 és 24 hónap között
       változik. Az időszak számítás szempontjából minden építkezés külön
       számít, viszont nem számít külön építkezésnek, ha a cég először a
       gyárépületet és utána a hozzá tartozó raktárakat építi fel. Az
       egyezmények abban a tekintetben is eltérnek, hogy az építkezéssel
       kapcsolatos, de más cég által végzett tervezési és felügyeleti
       tevékenység beleérendő-e az építkezés fogalmába.
      Az ügynökök, képviselők tevékenységére: a különlegesség abból
       adódik, hogy egy cégnek az ügynökein vagy képviselőin keresztül
       végzett tevékenysége a cégre nézve adókötelezettséget keletkeztet még
       akkor is, ha a tevékenységet nem a cég állandó üzleti létesítményén
       keresztül végzik. Kivéve, ha a képviselő az egyezmény értelmében
       független képviselőnek tekintendő. Független képviselőnek: azt a
       személyt lehet tekinteni, aki a megbízótól mind jogilag mind
       gazdaságilag független, és üzleti tevékenysége harmadik személyek
       képviseletének ellátását foglalja magában.
      A      vállalkozási jövedelmekkel kapcsolatban érinteni kell a
       bérbeadásból származó jövedelmek adókötelezettségét: régebben
       ezeket a jövedelmeket az egyezmények jogdíjként adóztatták, így a
       forrás-ország, ezen jövedelmekre forrásadót vethetett ki. Az újabb
       értelmezések szerint: üzleti jövedelemnek tekinthető, és mint ilyen
       forrás-országban csak akkor adóztatható, ha a jövedelmet telephelyen
       keresztül érték el, egy eszköz bérbeadása önmagában még nem
       eredményez telephelyet, mivel passzív tevékenységnek számít.
       Bonyolultabb a helyzet, ha a bérbeadáshoz egyéb szolgáltatások (pl.
       összeszerelés, betanítás, szerviz) kapcsolódnak. Ilyen esetekben a
       telephely megléte attól függ, hogy a fenti szolgáltatások dominánsak-e
       az ügyletben, illetve, hogy ezen szolgáltatások, a bérbeadó vagy a bérlő
       irányítása, ellenőrzése mellet történtek-e?

Összefoglalva: a vállalkozási tevékenységből származó jövedelmek csak az
illetőség országában adóztathatóak, kivéve, ha egy másik országban lévő
telephelyen végzett tevékenységből származnak. A telephely nyereségének
megállapításánál rendszerint levonhatók a telephely miatt felmerült költségek,
beleértve az üzletvezetési és az általános ügyviteli költségeket, de nem vonhatók




                                                                              84
                             ADÓZÁS ALAPJAI




le azok a költségek, amelyeket a telephely fizetett a vállalkozás központjának
vagy irodájának licencdíjként, különleges szolgáltatásokért, vagy
üzletvezetésért járó jutalékként.

6.3.2.2 Az önálló tevékenységből származó jövedelmek adóztatása

Azonos elveket követ a vállalkozási, üzleti tevékenységből származó
jövedelmek adóztatásával. Az önálló tevékenységből származó jövedelmek a
jövedelemszerzés országában csak akkor és annyiban adóztathatóak, amikor és
amennyiben a magánszemély a tevékenységének kifejtéséhez önálló bázissal
rendelkezik és a tevékenységét rendszeresen, ezen a bázison keresztül fejti ki.
(Az önálló tevékenység és a vállalkozási tevékenység között csak annyi a
különbség, hogy az önálló tevékenységet nem bejegyzett vállalkozási formában
végzik.) Mivel mindkét tevékenység üzleti tevékenység, ezért jogosa, hogy az
egyezmények ne tegyenek különbséget az adóztatásukban.

Általános szabályként az önálló tevékenységből származó jövedelmek, az
illetőség helyén adókötelesek, kivéve, ha a munkavégzést egy másik országban,
önálló bázison végzik.

Önálló tevékenységek, az ún.” szabadfoglalkozások”:
   ügyvédek, orvosok, tanácsadók, művészek, sportolók
   vendégtanárok, vendég-professzorok, ideiglenesen másik országban
      tanuló vagy kutató magánszemélyek
   vendég-igazgatótanácsi tagok, felügyelő-bizottságok tagjai stb.

6.3.2.3 Néhány kivétel

Ha egy rock-együttes a jövedelmét tipikusan a koncertjeivel szerzi, a koncertek
nem feltétlenül jelentenek telephelyet, állandó bázist, a fellépés országában.
Adott esetben az is előfordulhat, hogy az együttes egyetlen országban sem
tekinthető belföldi illetőségűnek és így, a jövedelem sehol sem adózna. Ezért az
adóegyezmények az általános szabálytól eltérően lehetővé teszik az ilyen
jövedelmek adóztatását, a fellépés helyén, függetlenül attól, hogy ez állandó
bázisnak minősül-e.

Hasonló a helyzet a reklámdíjak és a szponzori díjak esetében is. Mivel az
adózás könnyű elkerülését jelentené, ha a művész vagy sportoló szponzori
díjakat kapna, ezért a reklám és a szponzori díjak azonos elbírálása alá esnek a
fellépti díjakkal.




                                                                             85
                              ADÓZÁS ALAPJAI




Mi a helyzet, ha egy cég közbeiktatásával szervezik a fellépéseket. Egy
zenekar például, amely maga is jogi személy, fellépésért fellépti díjat kap, és a
zenekar tagjai a zenekartól fizetést kapnak. A kérdés, hogy ebben az esetben az
adott országban a zenekart vagy az egyes művészeket terheli-e az adófizetési
kötelezettség, illetve az adózás alapja a fizetés vagy a fellépti díj? Mivel a
fizetést is és a fellépti díjat is közvetten a művészek kapják, az adókötelezettség
őket terheli.
Az általánostól eltérő szabály alkalmazható akkor, ha a külföldi országban csak
rövid idejű munkavégzés történik, feltéve, hogy az egyezményben
meghatározott alábbi három feltétel teljesül:

      a magánszemély nem több mint 183 napot, tölt a munkavégzés helyén és
      a jövedelmet külföldi munkáltatótól vagy nevében kapja és (például egy
       külföldi a magyar leányvállalattól lakást kap négy hónapos itt
       tartózkodása alatt, de a lakás bérleti-díját a cég visszaszámlázza a
       külföldi munkáltatónak)
      a jövedelem nem a külföldi munkáltatónak a munkavégzés országában
       lévő telephelyéről származik.

A modell-egyezmény megkülönböztetik a jogi és a gazdasági munkáltató
fogalmát. Ez egyrészt a munkaerő-áramlás nemzetközivé válása, másrészt az
adóelkerülés megakadályozása miatt vált szükségessé.
    Létrejöttek ugyanis olyan szervezetek, amelyek rövid időre az
       országhatáron túlra is kölcsönöznek munkaerőt, formálisan megfelelve
       ezzel a külföldi munkáltató (jogi munkáltató) fogalmának. A munkaerő
       kölcsönzéséért (lízingeléséért), mint szolgáltatásért, természetesen díjat
       számítanak fel. Felmerülhet a kérdés, hogy ki fizette ki ténylegesen a
       bért: a külföldi munkáltató vagy a belföldi kölcsönbe vevő (lízingbe
       vevő)? A bér teljes költségét a belföldi kölcsönbe vevő viseli.
    Az egyezmény szerint munkáltatónak a gazdasági munkáltatót kell
       tekinteni. Gazdasági munkáltató az, aki a munka kockázatát viseli és az
       eredményét élvezi, aki a tényleges utasításokat adja és a munkát
       ellenőrzi, aki a béreket meghatározza. Ezért a kifizetés a munkavégzés
       országában is adóztatható.
    Az egyezmény külön paragrafusban foglalkozik a múltbeli
       foglalkoztatásból származó jövedelemmel, a nyugdíjjal.
    A nyugdíjak csak az illetőség országában adókötelesek. Problémákat
       okozhat, ha a magánszemély nyugdíj mellett létesít munkaviszonyt.
       Továbbá kettős adózás merülhet fel a nyugdíjjárulékok fizetése esetén.




                                                                                86
                            ADÓZÁS ALAPJAI




       A probléma ráadásul kettős: amennyiben a magánszemély a munkáját
       egy másik országban végzi, és mégis hazájában lévő nyugdíjalapba
       szeretne fizetni, akkor a munkavégzés országában ez a járulék nem
       feltétlenül levonható. Ugyanakkor hazai jövedelem híján az ottani
       esedékes kedvezményeket nem tudja érvényesíteni. A modell-
       egyezmény azt javasolja, hogy a fogadó ország adja meg azokat a
       kedvezményeket, amelyeket a magánszemély, akkor élvezne, ha egy
       ottani nyugdíjalaphoz járulna hozzá.
    Speciális szabályok vonatkoznak a diplomáciai munkára, a diákok és
       vendég-kutatók juttatásaira
       A diplomáciai testület alkalmazottainak a jövedelme csak a küldő
       országban adóköteles.
       Ha a magánszemély az országban kizárólag tanulás vagy kutatás
       kedvéért tartózkodik, és a javadalmazás külföldről származik és a
       tartózkodás nem halad meg bizonyos időtartamot (általában két évet),
       akkor a jövedelmet a fogadó állam nem adóztathatja. Néhány
       egyezményben ez úgy fogalmazódik meg, hogy a magánszemélynek
       joga van adómentességet kérni.
    A befektetésből származó jövedelmek esetében a forrás-ország
       adókivetési joga korlátozott. Befektetésből származó jövedelem: a
       gazdasági társaságokban való tulajdonosi részvétellel, illetve annak
       értékesítésével kapcsolatos jövedelmeket, a kölcsöntőke hozamát, és
       bármilyen más tulajdon működtetéséből, és értékesítéséből származó
       bevételeket.
A befektetésekből származó jövedelmek három legismertebb kategóriája:
    az osztalék
    a kamat és
    a jogdíjak.

A modell-egyezmény mind az osztalék, mind a kamatjövedelem esetében
korlátozott adóztatási jogot állapít meg a forrás-országban. Osztalék esetében
a korlát:5%-15%, míg kamatnál 10%. Ennél alacsonyabb 5% forrásadó csak
jelentős (többnyire 25% fölötti) tulajdonnal rendelkező cégek esetében
alkalmazható. A portfolió befektetések, valamint a magánszemélyek
befektetései magasabb forrásadó kulccsal adóznak. A kamatjövedelmekre 10%
forrásadót javasol (de alkalmaznak 0%-ot is). Az egyezmény szerint a
jogdíjakat csak az illetőség országa adóztathatja. (a gyakorlatban rengeteg
egyezmény eltér ettől és 5% vagy 10%-os forrás adókulccsal engedi adóztatni)
     A legújabb egyezmények többsége a befektetésekből származó
        jövedelmekre alkalmazza a „gazdasági tulajdonos koncepcióját”, amely




                                                                           87
                             ADÓZÁS ALAPJAI




      az adózás elkerülését, az ún. „treaty shopping”-ot hivatott
      megakadályozni. Az adójog itt azt ismerte fel, hogy - hasonlóan a jogi és
      a gazdasági munkáltató esetéhez - a jövedelem jogi tulajdonosa nem
      szükségszerűen azonos a jövedelem tényleges felhasználójával.
    A forrás-ország joga irányadó, ha a jövedelem nem sorolható be
      egyértelműen a kategóriák egyikébe sem. Például a közkereseti
      társaságok (a Kkt-k) sok országban nem alanyai a társasági adónak,
      hanem      tagjaik      közvetlenül   fizetnek    jövedelemadót,       mint
      magánszemélyek (a kkt-ból szerzett jövedelmük után is).
   A befektetés jellege is okozhat adóztatási problémákat
    ha sajáttőke befektetésről van szó, akkor a befektetés hozama osztalék
    ha kölcsöntőke befektetésről van szó, akkor kamatjövedelem
    és mi a helyzet, ha ún. „hibrid befektetések”esetén (pl. átalakítható
      kötvények)
    befektetésből származó jövedelem az ingatlan tulajdon bérbeadásából
      vagy más hasznosításából származó jövedelem is. Az ingatlanból
      származó jövedelem elsődlegesen ott adóztatható, ahol az ingatlan
      fekszik (területi elv). De ez nem jelent korlátozást az illetőség országára
      nézve, az ő adóztatási jogát csak a kettős adózás elkerüléséről szóló
      paragrafusok fogják korlátozni.

Nemzetközi adózási szempontból a tulajdon elidegenítéséből származó
jövedelmek öt alcsoportját különböztetik meg.
     A telephely eszközeinek elidegenítéséből származó jövedelmek: a
       forrás-országnak korlátlan adóztatási joga van.
     Az ingatlan elidegenítése esetén: lásd az ingatlanból származó
       jövedelmek adóztatásának jogszabályait.
     Az ingóság elidegenítéséből: csak abban az országban adóztathatóak,
       ahol az eladó belföldi illetőségű.
     A repülőgépek és hajók elidegenítése esetén különleges szabályok
       vonatkoznak.
     Az értékpapírok elidegenítése esetén lásd ingóságokra vonatkozó
       jogszabályokat.

6.3.3   A kettős adózás elkerülésére szolgáló módszerek

A nemzetközileg alkalmazott módszerek négy alapvető csoportra oszthatók:
    alacsonyabb adómérték alkalmazása
    külföldön fizetett adó beszámítása
    nettó (adóval csökkentett) külföldi jövedelem figyelembevétele




                                                                              88
                             ADÓZÁS ALAPJAI




     külföldi jövedelem adómentessége.
Az OECD modell-egyezmény kétféle ajánlást tartalmaz: a külföldön fizetett adó
beszámítását és a külföldi jövedelem adómentességét.
A beszámítás lehet teljes körű vagy részleges, másrészt kiterjedhet forrásadókra
és a nyereségre kivetett összes jövedelemadóra (beleértve a leányvállalatok által
fizetett társasági adót is). Más szóval: nemcsak a jogi, hanem a gazdasági kettős
adózás elkerülését is célul tűzheti ki. Ilyenkor az országok rendszerint
meghatározzák, hogy a beszámítás hány szintre terjedhet ki. (Leány-, unoka-,
dédunoka-, ükunoka szintjére, ezt a négy szintet alkalmazza az USA.)

6.3.4   Az adóelkerülést megakadályozó módszerek alkalmazása a modell-
        egyezményben

Az egyezmények kimondják, hogy amennyiben a kapcsolt vállalkozások az
egymás közötti ügyleteikben a szokásos piaci ártól eltérő árat
érvényesítenek, akkor az adóhatóság az adóalapot a szokásos piaci árra
módosíthatja. Fontos része a paragrafusnak, hogy ebben az esetben a másik
érintett államban is ennek megfelelően lehet az adóalapot módosítani. Vagyis ha
egyik államban az adóhatóság az adóalapot megnövelte, akkor a másik érintett
államban ezzel az összeggel lehet az adóalapot csökkenteni.

Az OECD ajánlásai a szokásos piaci ár meghatározására
    összehasonlító árak módszere
    viszonteladási árak módszere
    összehasonlító költségek módszere
    az USA az összehasonlító profitok módszerét is alkalmazza.

Az adóelkerülés megakadályozását szolgáló másik elv: a gazdasági tulajdonos,
a jövedelem haszonélvezőjének elve. (Ezt az elvet a befektetésből származó
jövedelmeknél részletesen tárgyaltuk) Az elv lényege: az adóegyezmény által
nyújtott kedvezményeket csak a jövedelem valódi haszonélvezője, gazdasági
tulajdonosa vehesse igénybe (jogi tulajdonosa ne).

Újabb fejezet az egyezmények történetében, hogy megjelentek olyan OECD
ajánlások, amelyek alternatív megoldásokat ajánlanak:
Az egyik ilyen ajánláscsomagot éppen az adóelkerülések megakadályozásának
megelőzésére dolgozták ki.
Az OECD országok kétféle gyakorlatot követnek: az egyik az USA által
alkalmazott metódus - ez különféle feltételekhez köti az egyezmény
alkalmazhatóságát.




                                                                              89
                             ADÓZÁS ALAPJAI




Az OECD más országai különféle feltételek nem teljesítése esetén megtagadják
az adott egyezmény alkalmazását akkor is, ha az általános szabályok szerint az
adófizető jogosult lenne rá.
Az egyezmények rendszerint azt vizsgálják, hogy
     a vállalkozás közbenső vállalkozás-e (például: holding)
     lehet-e lényeges előnyökhöz jutni ennek a közbenső vállalat
       alkalmazásával
     végez-e a közbenső vállalat tényleges gazdasági tevékenységet
     a forrás-országban az általa szerzett jövedelmet milyen adókötelezettség
       terhelte stb.

6.3.5   Eljárási szabályok
       az egyenlő elbánás
       a kölcsönös egyeztetés
       az információ csere és
       az egyezmény életbe léptetéséről szóló paragrafusok.

Az egyezmény egyenlő elbánásról szóló cikkelyének két alapvető célja van,
egyrészt megakadályozza a másik szerződő állam állampolgáraival szembeni
diszkrimináció bármely formáját, másrészt megakadályozza a másik államban
illetőséggel bíró személyek elleni diszkriminációt.

Az egyenlő elbánás elve
azt mondja ki, hogy másik állam állampolgáraival, az ott illetőséggel bíró
személyekkel szembeni adóztatás nem lehet kedvezőtlenebb, mint amilyen
elbánásban a saját állampolgár, illetve belföldi illetőségű személy részesülne.
Az egyenlő elbánás követelménye kiterjed minden vállalkozási jövedelem
adóztatására, beleértve: a telephelyek adóztatását, a kamat, a jogdíj és egyéb
költségek figyelembevételét az adóalap meghatározásánál, valamint a külföldi
tulajdonú vállalatok adóztatását.
Az adózó kölcsönös egyeztetést kérhet a két adóhatóság között, olyan
esetekben, amikor az egyezmény-országok az egyezmény valamely paragrafusát
eltérően értelmezik.
Ennek az állapotnak a feloldására dolgozta ki az EK az arbitrációs
egyezményt.
Az arbitrációs egyezmény: arra szolgál, hogy esélyt adjon a - kapcsolt vállaltok
közötti ügyletek adóalap korrekciója miatt felmerülő - kettős adózás
elkerülésére.




                                                                             90
                             ADÓZÁS ALAPJAI




Az információ-csere egyrészt a szerződő országok adórendszeréről szolgáló
információk, másrészt az adózókkal és a jövedelmekkel kapcsolatos
információk cseréjét jelenti. Nem adható ki információ olyan esetekben, amikor
üzleti- vagy banktitkot sért. Az egyezményeknek a hazai jog részévé kell
válniuk (a parlamentnek elfogadni, ratifikálni kell), hogy alkalmazhatók
legyenek.


6.4    Az adóztatás jellemzői nemzetközi összehasonlításban
Az adóbevételek szerkezete - az OECD módszer alapján – a következő
kategóriákat vizsgálja
     közvetlen adók
     közvetett adók
     társadalombiztosítási járulékok.

Az OECD adatsora szerint például a 2001. évben a fenti bevételek a német
gazdaságban a bruttó hazai termék 43,1 százalékát tették ki, ugyanakkor a svéd
(57,3%), a dán (53,5%), az osztrák (49,5%), a francia (47,2%), és az olasz
(44,3%) adóterhek viszonylag magasabbak.
A vizsgált országok mindegyikére jellemző, hogy a közvetlen adók mind a
bruttó hazai termék százalékában, mind az állami bevételek szerkezetében
nagyobb arányt képviseltek. Ugyanakkor a közvetett adók, a 2001. évben
összehasonlítva az 1980 és az 1990 évi trendekkel, mindkét viszonylatban,
valamennyi országban növekedést mutatnak.

6.4.1 Az adózás és a gazdasági növekedés kapcsolata

Úgy tűnik a gazdasági fejlődés tekintetében kedvezőbbek a közvetett adók,
mivel kevésbé érzékelhető ezen adók emelése, mint a közvetlen adók esetében.
A közvetett adók további jellemzője, hogy jórészt hatásuk semleges, nem
torzítják a gazdaság viszonyait ellentétben a közvetlen adókkal.
Negatív korreláció mutatkozik a gazdaság növekedése és a teljesítmények
visszafogására késztető közvetlen adóterhek szintje között. A 80-as években
igen gyenge a korreláció az említett mutatók változása között, azonban a 90-es
évektől láthatóan érvényesült a negatív korreláció például a holland, a brit, a
dán, az osztrák és a francia gazdaságban. Általában jellemző az adókötelezettek
viselkedésére, hogy a túl magasnak vélt adóterhelés hatására hajlamosak a
jövedelem megszerzését visszatartani vagy adó elkerülő stratégiát alkalmazni.
Igen gyenge korreláció mutatkozik a közvetlen adók százalékos változása és a
gazdaságok átlagos évi növekedési üteme között. A 90-es években




                                                                            91
                            ADÓZÁS ALAPJAI




Franciaország gazdasági növekedése évi 1,75%, és a közvetlen adók aránya
több mint 4 százalékponttal nőtt. Ellenpélda Hollandiában a gazdaság 3%-kal
növekedett és a közvetlen adók arányát 3 százalékponttal csökkentették. Ennek
magyarázata, hogy az adóterhelés csak egy a gazdasági növekedést befolyásoló
tényezők sorában.

A német adóreformok bizonyos időbeli eltolódással követik más országokban
előrehaladt változásokat, a közvetlen adók csökkentése irányában.
Előkészületben vannak a vállalatok új adózási szabályai, amelyek a korábbinál
jobban megfelelnek az EU követelményeinek. Kedvezőbbé válnak a feltételek a
nemzetközi tőkepiacon. A vállalkozásba vissza invesztált profit kedvezőbben
adózik, mint a felvett osztalék. Az iparűzési adónemben is változások
szükségesek, ugyanis ezen adónem hátrányokkal jár a telephely választás
nemzetközi versenyében. A tőkejövedelmek adóztatásában érvényesített
változások az EU jogszabály harmonizációjától függnek. Közös megoldást kell
találni, hogy a szabad tőkeáramlás mellett milyen terheket viseljen a
tőkejövedelem, akár forrásadóként, akár jövedelemadóként, a végső
kedvezményezett országban.
Az EU pénzügyminisztereinek megállapodása értelmében, 2010-ben kerülhet
sor a tőkejövedelmek országhatárt átlépő közös információs rendszerének
létrehozására. Az OECD országok is ebben az irányban végeznek
előkészületeket. Amennyiben kiépülnek ezen adatcserék, akkor a lakóhely
szerinti ország vetheti ki a tőkejövedelmek adóját. Ezek az adóbevételek
megnövelhetik a nemzeti adópolitikák hatókörét és játékterét.

A közvetlen adókat csökkentő reform szükségképpen a közvetett adók
szerepének növelésével jár, ezen belül az általános forgalmi adó mértékének
alakulása a meghatározó.

Nem hagyhatók azonban figyelmen kívül a következő sajátosságok sem, mint
például:
      az EU egységes belső piacán miként számolhatók el az előzetesen
         megfizetett forgalmi adók
      az elektronikus kereskedelem forgalma nem követi a hagyományos
         bolti eladást, tisztázásra vár, hogy a hálózaton létrejött adásvételt
         milyen módon követhetik az eladó és a vevő országának adóhatóságai
      a jelentős mértékű fekete és szürke gazdaság, amely megkerüli az
         adózást, hogyan fehéríthető ki és vonható be az adózók körébe
      milyen további átalakulások válnak szükségessé az adózás területén
      az eddigi adóztató állam jelentősége - feltehetően – csökken.




                                                                           92
                            ADÓZÁS ALAPJAI




Új közkiadási elv megvalósulása körvonalazódik
      az egyes állami feladatokat magáncégek láthatnak el, különösen az
         infrastruktúra, valamint az oktatás, az egészségügy, a szociális és a
         kulturális szolgáltatás értékarányos díjaira alapozva
      átalakul a társadalombiztosítás fedezeti rendszere, ezen belül az
         államnak az alapbiztosítás lesz a feladata
      mind nagyobb szerepet kapnak a közszolgáltatást ellátó helyi és
         területi közösségek, önkormányzataik révén, amely funkciókhoz a
         helyi adóztatásnak forrást kell teremteni.

6.4.2 Az adórendszerek összehangolásának alapelvei
A koherens és összehangolt adóeljárás magában foglalja a következőket:
      a megkülönböztetés és a kettős adóztatás felszámolása
      az adóztatás véletlen elmaradásának és a visszaéléseknek a
        megakadályozása, továbbá
      az egynél több adórendszerhez tartozás miatti megfeleléssel
        kapcsolatos költségek csökkentése.

Az összehangolási kezdeményezések számos alakot ölthetnek, a tagállamok
összehangolt egyoldalú fellépésétől kezdve egészen a közösségi jogszabály
formájában megvalósuló kollektív fellépésig. Bizonyos esetekben elegendő
lehet, ha a tagállamok egyoldalúan végrehajtják a közös egyetértéssel
kidolgozott megoldásokat, például a hazai szabályok megváltoztatását a
megkülönböztetés felszámolása érdekében. Más esetekben az egyoldalú fellépés
elégtelennek bizonyulhat, ezért adóegyezmény formáját öltő kétoldalú
fellépésre vagy közösségi jogszabály létrehozásával kollektív fellépésre lehet
szükség. Ez különösen igaz akkor, ha a tagállamok szabályainak különbségei
kettős adóztatáshoz vagy az adóztatás spontán elmaradásához vezetnek.

Szükséges a tagállamok és harmadik országok közötti, bizonyos területeket
szabályozó megállapodások összehangolásának javítása is, főként az
adóelkerülés elleni intézkedésekkel kapcsolatban, a tagállamok adóalapjának
védelme érdekében. A tagállamok-különösen az adófizetők, indította perek
elmúlt években növekvő számának fényében, főként arra összpontosítanak,
hogy adójogszabályaik összeegyeztethetők legyenek a közösségi jog
előírásaival. A tagállamoknak a megkülönböztetés felszámolásában nyújtott
segítség révén e kezdeményezések elősegítik a Szerződésben foglalt
kötelezettségek teljesítését és minimalizálják a pereskedés miatti zavarokat.




                                                                           93
                             ADÓZÁS ALAPJAI




6.4.3   A megkülönböztetés és a kettős adózás felszámolása az EU-ban

Az adóügyi megkülönböztetés felszámolása a közösségi jog alapkövetelménye.
Egy tagállam a határokon átnyúló helyzetekben csak akkor járhat el a hazai
helyzetektől eltérően, ha ezt az adófizető körülményeiben meglévő különbségek
indokolják. Az évek során nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok
jogszabályainak számos szempontja ellent mond a Szerződésnek, például a
nyereségadók (tőkekivonási adó), osztalékadók (forrásadó), a csoportos adózás
(a veszteségekre adott, határokon átnyúló adókedvezmények hiánya), a
fióktelephelyek adózása és az adóelkerülési szabályok tekintetében. Mégis, az
Európai Bíróság (EB) tekintélyes ítélkezési gyakorlata ellenére nem mindig
könnyű megérteni, hogy a szerződésben, általánosságban megfogalmazott
szabadságok miként érvényesíthetők az adójog összetett területén. Az ítélkezési
gyakorlat jó része friss ítéletekből áll, folyamatosan alakul és általában adott
tagállamok konkrét adójogi rendelkezéseivel kapcsolatos. Az adófizetők, az
adóhivatalok és a nemzeti bíróságok számára nem mindig könnyű az ítéletek
teljes hozadékának a megértése vagy általánosabb összefüggésekbe helyezése.
A Bizottság véleménye szerint iránymutatásokra van szükség az ítélkezési
gyakorlatból eredő elvek és a közvetlen adózás fő területein való alkalmazásuk
tekintetében. Az iránymutatások az adófizetők, az adóhivatalok és a nemzeti
bíróságok javára növelik a jogbiztonságot. Ez azonban csak a kezdet.

Megoldásokat kell találni a határokon átnyúló adóeljárások összhangjának
biztosítására. A tapasztalat megmutatta, hogy egyoldalú intézkedésekkel nem
mindig lehetséges a megkülönböztetés-mentességi kötelezettség koherens vagy
optimális teljesítése. A tagállamok néha olyan körülmények között döntöttek a
hazai adókedvezmények egyoldalú megszüntetéséről vagy a határokon átnyúló
helyzetre vonatkozó előírások hazai helyzetekre való egyoldalú kiterjesztéséről,
amikor ez adópolitikai szempontból nem volt kívánatos. Ez ellentétes a belső
piac érdekeivel és aláássa a tagállam versenyképességét. A bizottság több
kezdeményezés előterjesztését javasolja annak érdekében, hogy segítséget
nyújtson a tagállamoknak olyan összehangolt megoldások kidolgozásában,
amelyek lehetővé teszik, hogy a közösségi jog előírásait teljesítve valósítsák
meg adópolitikai célkitűzéseiket.
Az EK Szerződés 293. cikke kifejezetten előírja a kettős adóztatás
megszüntetését a belső piacon. A nemzetközi kettős adóztatás az Európai Unión
belüli határokon átnyúló tevékenység és befektetés jelentős akadálya.
Megszüntetése ezért bármely összehangolt megoldás alapvető célkitűzése és
alapelve.




                                                                             94
                           ADÓZÁS ALAPJAI




Az adóztatás elmaradása és a visszaélések megakadályozása

Az adórendszerek között az összehangolás hiánya miatt kialakult rés az
adóztatás spontán elmaradásához is vezethet, továbbá visszaélésre ad
lehetőséget. Az adóztatás elmaradása és a visszaélés egyaránt szemben áll a
belső piac érdekeivel, mivel aláássa a tagállamok adórendszereinek
méltányosságát és egyensúlyát. A tagállamok szabályainak jobb
összehangolásával és a végrehajtás tekintetében történő együttműködés
javításával ez a probléma is megoldható. Ez nélkülözhetetlen eleme lesz a
Bizottság kezdeményezéseinek, a bizottság továbbá azt javasolja, hogy a
tagállamokkal egy közös munkacsoport keretében-az EB idevágó ítélkezési
gyakorlatát figyelembe véve-a közeljövőben vizsgálják meg e területet.




                                                                        95
                             ADÓZÁS ALAPJAI




            Munka adója          Fogyasztás adója
                                  13. ábra                    Tőke adója
           Adóterhek megoszlása közgazdasági funkciók szerint, 2006
                                 Forrás: Taxation trends in the EU, EUROSTAT, 2007




6.5.   Adózás az Európai Unióban
6.5.1 Az ÁFA jogharmonizációja

2008. január 1-jén lépett hatályba a 2007. évi CXXII. számú Áfa törvény, amely
mind szerkezetében mind szövegezésében igazodik a közösségi szintű áfa
szabályozás 2007. januárja óta hatályos, közös hozzáadott–értékadó rendszerről
szóló 2006/112/EK irányelvhez (az ún. HÉA irányelv).
A több tízezer oldalas uniós joganyagokban számtalan irányelv és rendelet
található az adózásról is. Harmonizáció csak az áfa törvényt illetően valósult
meg, mivel az Áfa törvényre vonatkozóan van irányelv, és az adóhatóságok
közötti együttműködési rendelet.
A több évtizede folyó tárgyalások ellenére a személyi jövedelemadó és a
társasági adó törvényt illetően irányelv elfogadására még nem került sor. Ezért




                                                                                96
                             ADÓZÁS ALAPJAI




valamennyi EU tagállamban ezek az adónemek jelentősen különböznek
egymástól.

6.5.2 Az EU szociális biztonsági rendszere

A nemzetközi szóhasználatban a szociális biztonság kifejezés a gazdasági
tevékenységet folytató vagy korábban folytatott személyek meghatározott
kockázatok elleni védelmét, szolgáló ellátásokat jelenti. A szociális biztonsági
ellátások meghatározó jellemzője, hogy kereső tevékenységhez kapcsolódnak
A szociális biztonsági rendszer gyűjtőfogalom, amely alá az egyes országok
besorolhatják az egymástól különböző ellátásaikat. Az ellátások közös vonása,
hogy alapvetően járulékfizetéssel lehet ellátási jogosultságot szerezni. A
nemzetközi szervezetek az alábbi kockázati tényezőket emelik ki: betegség,
anyaság, rokkantság, munkahelyi baleset és foglalkozási betegség, öregség,
haláleset, munkanélküliség, gyermekekről való gondoskodás.

Az európai integrációs folyamatok visszatérő szociálpolitikai dilemmája a
szociális ellátórendszerek harmonizálásának, illetve koordinálásának kérdése.
A szociálpolitika harmonizálása az egyes nemzeti ellátórendszerek
egységesítését jelentené. Harmonizált rendszerben azonos szabályokat
alkalmaznának, és az ellátás azonos szintjét biztosítanák az Unió összes
tagállamában.
Az ellátórendszerek koordinálása viszont azt jelenti, hogy a koordinációs
intézkedések mellett a tagországok viszonylag szabadon alakíthatnák
szociálpolitikájukat.
A szociális ellátórendszer kialakítása és működtetése a nemzeti szuverenitás
körén belül marad, a nemzeti jog határozza meg a jogosultság feltételeit.
Az együttműködő országok fő feladata, hogy a hazai jog rendelkezéseit
megkülönböztetés nélkül alkalmazzák a más tagállamok állampolgáraival
szemben.
A szociálpolitikai koordináció területein a más tagállamokból érkező
személyekkel úgy kell bánni, mintha azok a vendéglátó ország állampolgárai
lennének.
A különböző országok társadalombiztosítási jogszabályai tehát eltérőek
lehetnek, azt azonban nem írhatják elő, hogy másik ország állampolgárai a saját
állampolgárokhoz képest csak külön feltételek teljesítése esetén válhatnak
jogosulttá a társadalombiztosítási rendszerben való részesedésre.
A koordinációs rendeletek megértéséhez ismernünk kell a szociális védelem,
ezen belül a szociális biztonsági ellátások, illetve a szociális segélyezés
fogalmát.




                                                                             97
                             ADÓZÁS ALAPJAI




A szociális védelem tágabb fogalom, olyan juttatásokat jelent, amelyhez a
tagállamban alanyi jogon, járulékfizetéssel vagy szociális helyzetre tekintettel
lehet jogosultságot szerezni.
 A juttatáson belül megkülönböztetik:
     a szociális biztonsági ellátásokat: amelyek az aktív gazdasági
        tevékenységet végzők meghatározott kockázatok elleni védelmét
        szolgálják, és
     a szociális segélyezést, amely rászorultság alapon nyújtott ellátás. Célja
        azon személyek segítése, akik önhibájukon kívül nem tudnak saját
        magukról gondoskodni. Az EU tagállamokban a szociális biztonsági
        ellátások kerültek koordinálásra, a szociális segélyezés nem.

   A koordináció jogforrásai:
    a Római szerződés 42. cikke
    az 1408/71/EGK rendelet: a szociális biztonsági rendszereknek a
      Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és
      családtagjaikra szóló jogszabály és a
    574/72/EGK a végrehajtásáról szóló tanácsi rendelet.

A koordináció alapelvei az alábbiak az EU és az EGT térséghez tartozó
államokban
     Az egyetlen ország alkalmazásának elve: a nemzeti szociális
       biztonsági jogalkotás területi elven nyugszik, azon személyekre,
       eseményekre vonatkozik, akik, illetve amelyek egy adott állam területén
       tartozódnak, illetve történnek. Azonban a szabad munkaerő-áramlás
       érdekében a közösségi jogban szükségesnek bizonyult ennek a területi
       elvnek az áttörése. A szabad munkavállalás gyakorlatban olyan
       helyzetekhez vezetne, hogy egy munkavállaló több államban válik
       biztosítottá (pozitív összeütközés gyakorlata), vagy rosszabb esetben
       sehol sem biztosított (negatív összeütközés gyakorlata) Ezen problémák
       kiküszöbölése céljából került alkalmazásra, hogy egy munkavállalóra
       nézve csak egyetlen tagállam előírásai alkalmazhatók.
     Az azonos elbírálás elve: az állampolgárság alapján történő
       diszkrimináció      tilalma   a    szociális   biztonsági    rendszerek
       koordinációjának sarokköve, amely az EK általános jogelveiből
       (jogegyenlőség), valamint a Római Szerződés szövegéből egyenesen
       következik, amely kimondja, hogy „tilos a nemzeti hovatartozáson
       alapuló bármiféle megkülönböztetés.”
     A szerzett jogok megtartásának elve: ennek alapján az egyik
       tagállamban szerzett jogok átvihetők a másik tagállamba. A




                                                                             98
                             ADÓZÁS ALAPJAI




       koordinációs szabályok értelmében az ellátásokat-a jogosultak részére-
       akkor is teljes összegben ki kell fizetni, ha állandó lakóhelye nem abban
       az országban van, ahol a kifizetésekért felelős intézmény működik.
      A biztosítási idők összeszámításának elve: minden olyan ledolgozott
       munkaidőt össze kell adni, amely az igényjogosultság megszerzése és
       megtartása, valamint a juttatások összegének meghatározása
       szempontjából a különböző tagállamok jogszabályai szerint figyelembe
       kell venni.

EU tagországok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia,
Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország,
Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta,
Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Románia,
Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.

EGT tagállamok: Izland, Liechtenstein, Norvégia, továbbá a koordinációs
rendelet alkalmazására szerződést kötött Svájc.

Egészségbiztosítási ellátások az EU tagállamaiban, és „harmadik államok”
területén

A koordinációs rendeletek értelmében minden biztosított állampolgár a
lakóhelyén teljes ellátásra jogosult, más országokban tartózkodás esetén a
szükséges ellátásra jogosult.
     Természetbeni ellátásokra: a lakóhely, és a tartózkodási hely szabályai
       irányadók. (például turisták ellátása) Magyarországon 2005. november
       1-jétől bevezetésre került az Európai Egészségbiztosítási Kártya,
       amelyet a lakóhely szerinti illetékes MEP bocsátja ki.
     Az ingázó munkavállalókra vonatkozó szabályok: az ingázó az Ebtv
       természetbeni ellátásait akár lakóhelyén, akár a munkahelye szerinti
       államban igénybe veheti. Igazolásra az E106 nyomtatványt kell
       alkalmaznia.
     A magyar állampolgárok engedélyezett külföldi gyógykezelésére:
       2004. január 12-étől, a külföldi gyógykezelésekről szóló 227/2003. XII.
       13. kormányrendelet szabályait kell alkalmazni.
     A „harmadik államok” területén: a biztosított személy munkát vállal,
       tanulmányokat folytat vagy egyéb jogcímen átmenetileg külföldön
       tartózkodik, és a jogszabályokban meghatározott valamely egészségügyi
       szolgáltatást, továbbá sürgősségi betegszállítást azért vesz igénybe
       külföldi tartózkodása idején, mert annak elmaradása az életét vagy testi




                                                                             99
                              ADÓZÁS ALAPJAI




        épségét      súlyosan        veszélyeztetné,      illetve      maradandó
        egészségkárosodáshoz vezetne, a MEP a felmerült és igazolt költségeket
        az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének
        megfelelően megtéríti. Az igénybevételhez csatolni kell az eredeti
        külföldi számlát, valamint a számla és a zárójelentés hivatalos fordítását.

Új uniós koordinációs szabályok 2010. május 1-jétől.
 Közel 40 év után megújultak a közösségi koordinációs szabályok, egy
korszerűbb szabályozás lépett életbe az EU tagállamaiban, a szociális biztonsági
koordinációt érintően.

6.5.3   Új koordinációs jogforrások

       A 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (koordinációs
        rendelet)
     a 987/2009/EK az eljárás megállapításáról szóló (végrehajtási
        rendelet).
A koordinációs rendelet hatálya valamennyi uniós állampolgárra kiterjed,
azonban egyelőre még nem alkalmazható Norvégia, Izland, Liechtenstein és
Svájc polgáraira, valamint az EU valamelyik tagállamában legálisan
letelepedett, Közösségen belül mozgó harmadik országbeli tagállamokra sem
Ezen országok, illetve állampolgárok tekintetében továbbra is a korábbi
1408/71/EGK rendeletet kell alkalmazni.
Megváltoznak az ügyfelek kérelmére kiadott igazolások is: a korábbi E jelű
nyomtatványokat újak váltották fel. Például az alkalmazandó jogot igazoló E
101-es nyomtatvány helyébe az A1 jelű lépett.
Az alkalmazandó jog meghatározásának célja, hogy a koordinációs rendelet
szabályai szerint több érintett tagállam közül kijelölésre kerüljön az az egy
tagállam, amelynek TB jogszabályait, a biztosítási és járulékfizetési
kötelezettségeit alkalmazni kell. A koordinációs rendelet hatálya alá tartozó EU
tagállamok állampolgáraira, és a tagállamok területén lakóhellyel rendelkező
hontalanokra, és menekültekre csak egy tagállam jogszabályai alkalmazhatók.
Főszabály: a munkavégzés helye szerinti jog alkalmazása. A munkavállalóként
vagy önálló vállalkozóként egy tagállamban tevékenységet folytató személyek a
munkavégzés helye szerinti állam jogszabályainak hatálya alá tartoznak.




                                                                               100
        ADÓZÁS ALAPJAI




           14. ábra
Jövedelmek az Európai Unióban
                         (OECD, 2007)




         15. ábra
 Néhány áfa kulcs a világból
                         (OECD, 2007)




                                        101
6.5.4 A mikro- és kisvállalkozások meghatározása

Az adótörvény több kedvezményt kizárólag a mikro- és kisvállalkozások, illetve
a mikro-, kis és középvállalkozások részére biztosít.
A törvényben azon vállalkozások alkalmazhatják a külön szabályokat, amelyek
teljesítik a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló
törvényben meghatározott feltételeket.
Természetesen a főszabály alól vannak kivételek például a kiküldetés, a
párhuzamos munkavégzés.
Az említett törvény értelmében
Középvállalkozás: az a vállalkozás minősül, amelynek:
      összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb, és
      éves nettó árbevétele legfeljebb 2,7 milliárd forint.
Kisvállalkozásnak számít az a vállalkozás, amelynek:
      összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb, és
      éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint, vagy mérleg-főösszege
         legfeljebb 500 millió forint.
Mikro-vállalkozásnak: a kisvállalkozásokon belül az a vállalkozás tekinthető,
amelynek az összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb.
Mindhárom kategóriára vonatkozik az a korlátozás, amely szerint bármely
vállalkozás akkor eshet valamelyik csoportba, ha a vállalkozásban az állam, az
önkormányzat vagy mikro-, kis-, illetve középvállalkozásnak nem minősülő
vállalkozás tulajdoni részesedése (tőke vagy szavazati jog alapján) külön-külön
együttesen sem haladja meg a 25%-ot.

A törvény azt is előírja, hogy a besoroláshoz tartózó mutatószámokat a
vállalkozás utolsó ismert beszámolójában szereplő alkalmazotti létszámhoz,
nettó árbevételhez, illetőleg mérleg-főösszeghez kell viszonyítani. Ha a
vállalkozás beszámolóval érintett működési ideje egy évnél rövidebb volt, az
adatokat éves szintre kell vetíteni. Újonnan alapított vállalkozások esetében a
mutatószámok teljesítését a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben szereplő adatok
alapján kell megítélni.
                            ADÓZÁS ALAPJAI




Vállalkozási   Mikrovállalkozás    Kisvállalkozás   Középvállalkozás
 kategória    Mérleg-    Nettó   Mérleg-     Nettó  Mérleg-   Nettó
              főösszeg árbevétel főösszeg árbevétel főösszeg árbev.
Magyarország      -        -         2        2,8     10,8      16
EU 2005 előtt     -        -         5         7       27       40
EU 2005-től      2         2        10        10       43       43

                      (Az adatok millió euróban értendők.
            A kritériumok közül egy is elegendő a megfelelésnek.)
                                     16. ábra
                  A mikro-, kis és középvállalkozások kategóriái

                             Dr. Bencsik Mária: Adózás alapjai – oktatási segédlet 7.o.
                                                                    KGK. BMF. SZVI.
6.5.5 A 2004. évi törvénymódosítás

A jogszabály lényege, hogy a társasági adó és a hazai kis- és
középvállalkozások méretátsorolásáról, EU ajánlás alapján. A létszámadatok
EU kompatibilisek, az éves nettó árbevétel és/vagy a mérlegtömeg alapján
történő átsorolás 2 lépcsőben valósul meg:

1. 2005. január 1-ig tartó átmeneti időszak (a létszámadatok nem változnak).
Középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek éves nettó árbevétele
legfeljebb 40 millió eurónak megfelelő összegű forint, és/vagy mérlegösszege
27 millió eurónak megfelelő összegű forint.
Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek az éves nettó árbevétele
legfeljebb 7 millió eurónak megfelelő összegű forint, és/vagy mérleg-főösszege
legfeljebb 5 millió eurónak megfelelő összegű forint.
Mikrovállalkozásnak számít az a vállalkozás, amelynek az összes alkalmazotti
létszám 10 fő alatti.

2. 2005. január 1-től (a létszámadatok szintén nem változnak).
Középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek éves nettó árbevétele
legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő összegű forint, és/vagy mérlegösszege
43 millió eurónak megfelelő összegű forint
Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek mind az éves árbevétele,
mind a mérleg-főösszege 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget nem
haladja meg.




                                                                                    103
                             ADÓZÁS ALAPJAI




Mikrovállalkozásnak számít az a vállalkozás, amelynek mind az éves nettó
árbevétele, mind az éves mérleg-főösszege 2 millió eurónak megfelelő
forintösszeget nem haladja meg.

2.5.6 Csekély összegű, „de minimis” támogatás

Az Európai Unió tagállamai de minimis, azaz csekélyösszegű támogatásnak,
azokat a támogatásokat tekinti, amelyek a támogatás kis összege miatt nem
torzítják a tagállamok közötti kereskedelmet. Az állami (központi költségvetési
vagy önkormányzati) forrásból nyújtott közvetlen támogatás, vagy
adókedvezmény akkor minősül csekély összegű támogatásnak, ha összege
három egymást követő év alatt összesen legfeljebb 100 ezer euró, továbbá ha a
támogatást nyújtó kimondja róla, hogy de minimis támogatás. A de minimis
támogatást nem kell hozzászámítani más állami támogatásokhoz. A csekély
összegű állami támogatás jogcíme lehet: közvetlen támogatás, kedvezményes
hitel, adóalap-kedvezmény és adókedvezmény.
Nem kaphat de minimis támogatást, nemzetközi szállítást is végző szállítási,
mezőgazdasági, erdőgazdasági, vagy halászati terméket előállító, feldolgozó,
értékesítő, vagy ezzel kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozás. Nem adható
de minimis támogatás a számviteli törvény szerinti exporthoz, valamint ahhoz
sem, hogy hazai árút előnyben részesítsenek importáruval szemben.
A tagállamoknak jogukban áll meghatározni, mely tevékenységet vesznek e
körbe, az adókedvezmények esetében Magyarország nem alkalmaz az unión
túlmenő korlátozást. Az első de minimis támogatási periódus 2004-2006.
De minimis támogatásnak nyilvánított adóalap-és adókedvezmény esetében a
kedvezmény nyújtásának a napja a kedvezmény igénybevételéről szóló
adóbevallás benyújtásának a napja. Más állami támogatást azon a napon kell
igénybe vett támogatásként figyelembe venni, amely napon a támogatást az arra
jogosult szerv odaítélte.
A kapott támogatásokat az MNB által közzétett, az adóév utolsó napján,
érvényes árfolyamon kell euróra átszámolni. Ha a támogatást több részletben
vagy kedvezményes kamatozású kölcsön formájában nyújtják, a többéves hatást
a megítéléskor érvényes, a Pénzügyi Közlönyben évente közzétett
referenciarátával jelenértékre kell kiszámítani.
A de minimis uniós támogatás szabályait a Római Szerződés 87. és 88.
cikkének, a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló
69/2001/EK bizottsági rendelete tartalmazza




                                                                           104
                  ADÓZÁS ALAPJAI




                           17. ábra
A hazai társas vállalkozások méretének és nettó árbevételének
                        összefüggései




                                                                105
7.     Adótan a gyakorlatban
7.1    Adózók Kartája
Az adózókat fizetési és bevallási kötelezettségük mellett fontos jogok illetik
meg.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya és törvényei szerint mindenki annyi adó
fizetésére köteles, amennyi jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelel. Az
adóhatóság feladata az adók beszedése. Azért, hogy az adózókat kötelességei
teljesítése során ne érje joghátrány, fontos jogok illetik meg.
Az APEH az adózók kartájában hívja fel mindenki figyelmét a legfontosabb
jogokra, törvényi biztosítékokra, amelyekkel ügyeink intézése során élhetünk, s
amelyekre hivatkozhatunk, ha bármely törvénysértés vagy egyéb sérelem ér az
adóhatóság ellenőrzése vagy az eljárás során.

1. Az adóhatóság köteles minden adózóval megkülönböztetés nélkül, egyenlően
bánni. Az Alkotmány szerint tilos bármely megkülönböztetés állampolgárság,
faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy
társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint.

2. Mindenkinek joga van a jogbiztonsághoz. Ez azt is jelenti, hogy az
adóügyében hozott határozat utólag az adózó hátrányára nem változtatható meg
egy év elteltével, tehát jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogai nem
csorbíthatók.

3. Az adóhatóság minden adózó ügyeiben szakszerűen, udvariasan, segítőkész,
korrekt módon és méltányosan jár el. Az adóhatóságok jóindulatúan bírálják el
ügyét, ha az adózó jóhiszeműen gyakorolta jogait és teljesítette kötelességeit.

4. A törvény védi magánéletét, az adóhatóság indokolatlanul nem zaklatja az
adózót.

5. Az adóhatóság az adózóról csak az adóztatásához szükséges adatokat őrzi. A
törvények keretei között megilleti az adózót az információs önrendelkezési jog.
Korlátozás nélkül megtudhatja, hogy az adóhatóság az adózóról kért adatokat
milyen célból kéri, s a tudomására jutott adatokat mire használja fel. Az
adóhatóság az adózó adatairól csak kivételesen és szigorú törvényi korlátok
között tájékoztathat más hatóságot.
                             ADÓZÁS ALAPJAI




6. Minden adózót érintő iratba betekinthet, arról másolatot készíthet, amely
kötelességeinek teljesítéséhez vagy jogainak érvényesítéséhez szükséges, kivéve
az iratok más személy jogait érintő részeit.

7. Az adózónak joga van arra, hogy az adóhatóságtól a törvények megtartásához
szükséges tájékoztatást megkapja. Az adóigazgatási eljárásban a jogszabályok
ismeretének hiánya miatt nem érheti hátrány. Az eljárás során az adóhatóság
köteles figyelmeztetni az adózót jogaira.

8. Ha az adózó több adót fizetett, mint a törvényes mérték, joga van az adó
visszaigénylésére vagy visszatérítésére.

9. Az adózónak joga van az adó mérséklésére, részletfizetésre vagy fizetési
halasztásra, ha ennek adottak a törvényi feltételei.

10. Az adózónak az ellenőrzés megkezdéséig korlátlanul élhet az önellenőrzés
jogával.

11. Az adózónak jogainak sérelme esetén megilleti a jogorvoslat. Jogorvoslatot
az eljárás minden szakaszában kérhet. Nem orvosolt panaszával az adózó az
állampolgári jogok országgyűlési biztosához is fordulhat.

12. Az adózónak adóellenőrzés során joga van arra, hogy észrevételeket tegyen
az adóhatóság megállapításaira. Joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban
vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja.

13. Az adóhatóság első fokú érdemi határozata ellen az adózó halasztó hatályú
fellebbezéssel élhet.

14. Az adózó még a jogerős - ám törvénysértő - adóhatósági határozat esetén is
kérhet felügyeleti intézkedést, és akkor is, ha határozathozatalra - törvénysértő
módon - nem került sor.

15. Az adózónak joga van a törvénysértőnek tartott másodfokú érdemi
adóhatósági határozat bírói felülvizsgálatához.

16. Az adóztatás költségei az államot terhelik, kivéve a rosszhiszemű
joggyakorlással okozott többletköltségeket.

Budapest, 1997. április                                    (www.apeh.hu)




                                                                             107
                             ADÓZÁS ALAPJAI




(Fenti weboldalon megtekinthető az APEH Etikai Kódexe is.)

7.2     Nem pénzbeni juttatások
Megszűnik a természetbeni juttatás fogalma, helyette egyes meghatározott
kedvezményesen adható juttatások, és béren kívüli juttatások fogalmát
különbözteti meg a törvény.

7.2.1   Megmaradó adómentes juttatások
       számítógép ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása
       biztosítás: kockázati élet és balesetbiztosítás
       sportesemény belépőjegy, bérlet
       munkáltatói lakáscélú támogatás
       munkaruha
       védőoltás
       cégautó magáncélú használata
       csoportos személyszállítás
       áruminta
       szolgálati lakás, munkásszállás
       munkavállaló újra-elhelyezkedési támogatása
        stb., további információ: SZJA tv., 1. sz. melléklet.

7.2.2 Béren kívüli juttatások
Munkáltatót terhelő adó mellett adható juttatások.
     üdülési csekk, és üdülési szolgáltatás
     étkezési utalvány, munkahelyi étkeztetés
     internet-szolgáltatás
     iskolakezdési támogatás
     iskolarendszerű képzés költsége
     helyi utazási bérlet
     Széchenyi pihenő kártya
     önkéntes pénztári befizetések:
      - nyugdíjpénztár
      - egészségpénztár
      - önsegélyező pénztár
      - foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató.




                                                                          108
                                ADÓZÁS ALAPJAI




7.2.3 Kedvezményesen adható, egyéb juttatások

(Munkáltatót terhelő adó és EHO mellett adható juttatások.)
    hivatali, üzleti utazás során étkezés, és más szolgáltatás
    telefon, mobiltelefon szolgáltatás
    több magánszemély részére kötött biztosítási szerződés díja
    reprezentáció
    üzleti ajándék
    évente 3 alkalommal adható csekély értékű ajándék
    reklámcélú ajándék
    céges rendezvény: vendéglátás, szabadidő program.

      A munkáltató által fizetett juttatások értékéből, hogyan alakul a
                    munkavállaló számára jutó érték:

Megnevezés                              Pénzbeni       Kedvezménye-          Béren kívüli
                                       jövedelem        sen adható            juttatások
                                                        juttatások
Bruttó bér (munkaszerződés               77.821              -                      -
szerint járó bér)
Levont adó, járulék                      29.432                 -                   -
Nettó kifizetés                          48.389              66.151              84.005
Kifizető által fizetett adó                 -                12.595              15.995
Kifizető által fizetett járulékok        22.179              21.254                 -
Összes költség                          100.000             100.000             100.000
                                     18. ábra
A munkáltató által fizetett juttatások értékéből, hogyan alakul a munkavállaló
                                számára jutó érték
                                                             Vezinfó Kiadó és Tanácsadó Kft.
                                    Az adótörvények 2011. évi változásai 5. o., www.vezinfo.hu

7.2.4 Adómentes jövedelmek

Változás 2010. január 1-re visszamenően: nem jövedelem - így annak
kiszámításakor sem kell figyelembe venni - a közoktatási törvény alapján a
munkáltató által adható, évente legfeljebb 4 ezer forintos szakkönyvvásárlási
támogatás. Az eredeti szabályok szerint adóköteles jövedelem volt. (1995.
CXVII. törvény - SZJA, 1. számú melléklet)




                                                                                         109
                              ADÓZÁS ALAPJAI




2010. január 1-től az a segély is adómentes, amelyet, az elemi kár vagy
katasztrófa károsultjának nyújtanak lakása újjáépítése céljából. Korábban csak a
közadakozásból, jogszabály alapján kapott segély volt adómentes.

2010. augusztus 18-tól: adómentes a korábban adóterhet nem viselő
járandóságnak minősülő olimpiai járadék címén kapott összeg, továbbá a
Gerevich Aladár ösztöndíjként, a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes
sportolók és özvegyeik, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében
közreműködő nyugdíjas sportszakemberek által szociális rászorultságukra
tekintettel támogatásként kapott összeg. Értékhatártól függetlenül adómentes a
sportversenyen, vetélkedőn nyert érem, serleg, trófea értéke.

2011. január 1-jétől az adóterhet nem viselő járandóságok adómentessé
váltak.
Ilyen járandóságok:
     A nyugdíj, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti
        járadék, jövedelempótló kártérítési járadék, feltéve, hogy a járadékot
        kapó betöltötte a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt.
     A gyermekgondozási segély, az anyasági támogatás, és a
        gyermeknevelési támogatás, valamint a nevelőszülői díj.
     A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
        törvényben meghatározott ápolási díj.
     A szociális gondozási díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része.
     A szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt
        vevő hallgatónak tanuló-, illetve hallgatói szerződés alapján, valamint
        szakképzésben szerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi
        időszak befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára
        külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás. Valamint a
        szerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli
        juttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének
        támogatásáról szóló törvény alapján a Munkaerő-piaci Alap képzési
        alaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíj.
     A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a
        felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerint az őt megillető
        juttatásként kifizetett ösztöndíj, tankönyv-,és jegyzettámogatás, a
        diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás teljes
        összegben, valamint a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás,
        díjazás értékéből havonta a hónap első napján             érvényes havi
        minimálbért meg nem haladó rész.




                                                                              110
                                ADÓZÁS ALAPJAI




         A közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási
          intézmény, a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott
          felsőoktatási intézmény, helyi önkormányzat, valamint egyház által a
          tanuló (hallgató) részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban
          meghatározott feltételek szerint adott, e törvény alkalmazásában
          bevételnek minősülő pénzbeli juttatás.
         A magyar Corvin-lánc testület által megítélt támogatás.
         A felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt,
          vas, illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény
          által a szabályzatban meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli
          juttatásnak az a része, amely nem haladja meg az adóév első napján
          érvényes minimálbér havi összegének négyszeresét.
         Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíj
          minimálbért meg nem haladó mértéke.
         Az „Útravaló” ösztöndíjprogram keretében a kormány rendeletében
          meghatározott feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori
          ösztöndíj.
         A kormányrendeletben meghatározott Magyar Eötvös-ösztöndíj, továbbá
          az oktatási és kulturális miniszter által adományozott (a
          kormányrendeletben meghatározott) Deák Ferenc ösztöndíj, valamint a
          kormányrendelettel alapított felsőoktatási ösztöndíj.
         A termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő,
          annak segítő családtagja, alkalmazottja részére jogszabály alapján
          juttatott gazdaságátadási támogatás egy hónapra jutó összegének a havi
          minimálbért meg nem haladó része.
         Lakáscélú munkáltatói támogatás a munkavállaló részére, hitelintézet
          vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott
          kölcsön, a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, legfeljebb
          5 millió forint. Feltéve, hogy a lakás értéke, szobaszáma nem haladja
          meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben
          meghatározott méltányolható lakásigényt.
         A szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló kormányrendelet alapján
          folyósított juttatás.

7.3       Adórendszeren kívüli kereset
7.3.1 Háztartási munka

Az Országgyűlés által 2010 nyarán elfogadott 2010. évi XC. törvény a
háztartási munkára vonatkozóan bevezette az adórendszeren kívüli kereset




                                                                                 111
                             ADÓZÁS ALAPJAI




fogalmát. A törvény szabályozza, hogy milyen esetekben nem kell közterheket
fizetni a háztartási munkából származó jövedelmek után.

Köztehermentes foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt csak természetes
személyek létesíthetnek egymás között, mégpedig kizárólag háztartási munkára.
Háztartási munkának minősülnek az egy háztartásban élő személyek
mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló tevékenységek:
    takarítás
    főzés
    mosás
    vasalás
    gyermekfelügyelet
    otthoni ápolás
    házvezetés
    kertgondozás

Nem tekinthető háztartási munkának az ilyen tevékenység, és ezért nem is
alkalmazhatók a kedvező szabályok, ha akár a foglalkoztató, akár a munkát
végző magánszemély egyéni vállalkozó, egyéni cég vagy társas vállalkozás
munkavállalója, a tevékenységet, e minőségben rendeli meg, illetve végzi. A
háztartási munkának minősülő tevékenységek nem szolgálhatják a természetes
foglalkoztató személy vagy közeli hozzátartozói üzletszerű tevékenységének
céljait (2010/XC. törvény, 1. §).

7.3.2 Az adó- és járulékmentesség feltétele
A háztartási munka keretében megszerzett jövedelem után abban az esetben
nem keletkezik adó-és járulékfizetési kötelezettség, ha az azt megrendelő
természetes személy a foglalkoztatást annak megkezdése előtt bejelenti az
adóhatósághoz, és megfizeti az ehhez kapcsolódó regisztrációs díjat.
A háztartási munkát elvégző természetes személynek akkor sem keletkezik adó-
illetve járulékfizetési kötelezettsége, ha a tevékenységet megrendelő
magánszemély elmulasztja bejelentési kötelezettségét teljesíteni. Ha a háztartási
munkát megrendelő magánszemély nem jelenti be a foglalkoztatást, és nem
tesz eleget regisztrációdíj-fizetési kötelezettségének, akkor mindazokban a
hónapokban, amikor ezen kötelmeit elmulasztotta, neki kell megfizetnie az
általa háztartási munkáért kifizetett összeg után a társadalombiztosítási
járulékot. Ha a mulasztás a megrendelő hibájából történt, nem csupán a
munkáltatói közterheket, hanem a foglalkoztatott adóját és egyéb közterheit is
neki kell megfizetnie.




                                                                             112
                              ADÓZÁS ALAPJAI




Bevallási kötelezettsége sem a foglalkoztatónak, sem a háztartási munkát végző
magánszemélynek nincs. Ugyanakkor nem is jön létre társadalombiztosítási
jogviszony, a háztartási alkalmazott e jogviszonyával nem szerez jogosultságot
TB ellátásra.

7.3.3 Bejelentési kötelezettség

A természetes személy, foglalkoztató (megbízó) a háztartási munkára
alkalmazott természetes személyről a munkavégzés megkezdését megelőzően
köteles bejelentést tenni az adóhatóságnak, és ebben közölni a saját
adóazonosító jelét, a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét, és Tb azonosító
jelét, továbbá a foglalkoztatás kezdőnapját. A foglalkoztatónak e bejelentési
kötelezettségét elektronikus úton, előzetes regisztráció után a központi
elektronikus szolgáltató rendszeren (ügyfélkapun) , vagy telefonon, a telefonos
ügyfélszolgálaton keresztül, illetve 2010. december 1-jétől rövid szöveges
üzenetben (SMS) teljesítheti.
Ha a bejelentést telefonon vagy SMS-ben teszi meg, azt a központi
ügyfélszolgálat rögzíti, majd tájékoztatja a bejelentőt a bejelentés
eredményességéről, az adatokat továbbítja az adóhatóságnak. A bejelentés a
teljesítés napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedő időszakra
vonatkozik, így egy hónapban egy foglalkoztatottat csak egyszer kell
bejelenteni. De minden foglalkoztatottról külön bejelentést kell tenni. Ha a
foglalkoztatás a következő hónapban is fennáll, a bejelentést meg kell ismételni
Ha nem jön létre a munkaviszony, vagy a bejelentésben megadott adatok
hibásak voltak, a bejelentést annak megtételétől számított 24 órán belül lehet
módosítani vagy visszavonni.

7.3.4 Regisztrációs-díj fizetési kötelezettség

A foglalkoztató minden bejelentés után 1000 Ft regisztrációs díjat köteles
fizetni az adóhatóságnak. A regisztrációs-díj az állami költségvetés bevétele. A
díj összege fix, nem függ attól, hogy az adott hónapban hány napot
foglalkoztatják a háztartási alkalmazottat. A regisztrációs díj teljesíthető
átutalással vagy az adóhatóság ügyfélszolgálatain bankkártyával, vagy
készpénzben. A bejelentési és regisztrációs díj fizetési kötelezettség
elmulasztása esetén a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható.




                                                                             113
                              ADÓZÁS ALAPJAI




7.3.5 Igazolás

A háztartási alkalmazott az őt megillető adórendszeren kívüli kereset összegéről
igazolást kérhet a foglalkoztatójáról. A foglalkoztató minden hónapban köteles
kiadni az igazolást. Az igazolásnak az adóhatóság bejelentésében szereplő
adatokon túl tartalmaznia kell. A kifizettet összeget, a kifizetés időpontját, az
adott hónapban a munkavégzéssel töltött napokat, a foglalkoztatás helyét,. Az
igazolást mind a foglalkoztatónak, mind a foglalkoztatottnak alá kell írnia. Így a
háztartási alkalmazott bármilyen eljárásban (pl hatósági vizsgálat során)
igazolhatja, hogy legálisan szerzett jövedelmet.

7.4    A foglalkoztatás elősegítése (START programok)
A Start programok a munkaadóknak nyújtanak kedvezményeket a hátrányos
munkaerő-piaci helyzetben lévők alkalmazásához. A munkáltató a START, a
START PLUSZ, a START EXTRA kártyával rendelkező munkavállalók
foglalkoztatása esetén jelentős mértékű járulékkedvezményben részesül. A
támogatás alanyi jogon járó járulékkedvezmény, amely azt a munkáltatót illeti
meg, aki a program jogosultjait munkaviszony keretében foglalkoztatja.

7.4.1 Start kártya pályakezdőknek

A Start kártya a fiatalok első munkahelyhez jutását segíti a munkaadónak adott
jelentős járulékkedvezménnyel. A kártyát kiváltó pályakezdő foglalkoztatásának
első évében a 27%-os társadalombiztosítási járulék helyett a bruttó munkabér
10%-ának, a foglalkoztatás második évében 20%-ának megfelelő járulékfizetési
kötelezettség terheli a munkáltatót.
A start kártya kiváltására jogosult, aki
     25. életévét, felsőfokú végzettség estén 30. életévét még nem töltötte be,
        tanulmányait befejezte, vagy megszakította, és
     tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkozásra
        irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas jogviszonyt, és e jogviszony
        létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozói szerződés
        alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát.
2010. január 1-jétől kiváltott Start kártyák esetében a felsőfokú végzettséggel
rendelkező pályakezdők foglalkoztatóját a korábbi két év helyett már csak egy
évig illeti meg a járulékkedvezmény. A foglalkoztatás első kilenc hónapjában a
kedvezményes köztehermérték 10%, az azt követő három hónapban pedig 20%.
A kedvezmény továbbra is legfeljebb a minimálbér kétszeres összegének
megfelelő járulékalap után érvényesíthető.




                                                                              114
                               ADÓZÁS ALAPJAI




7.4.2 Start plusz kártya

A kártya kiváltására jogosult, aki
    a gyermekgondozási segély (GYES), a
       gyermekgondozási díj (GYED), a
       gyermeknevelési támogatás (GYET),
       valamint az ápolási díj folyósításának
       megszűnését követő 365 napon belül
       kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy
    a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe
       vett gyes folyósítás mellett kíván munkát vállalni (feltéve, hogy „passzív
       jogon” van gyesen), vagy
    a tartósan álláskereső, tehát a kártya igénylésének időpontját
       megelőzően 16 hónapon belül legalább 12 hónapig, a pályakezdő
       álláskereső esetén 8 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként
       nyilvántartott.

A kiváltás egyéb szabályai:
    a GYES, a GYED, a GYET, valamint az ápolási díj megszűnését követő
       foglalkoztatáshoz – a többi feltétel fennállása esetén - annyiszor váltható
       ki, ahányszor a különböző személyekre tekintettel az ellátás
       megállapítására sor került (például: ahány gyes annyi kártya)
    a tartós álláskereső az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig
       válthat start plusz kártyát, így a törvény által előírt feltételek fennállása
       esetén több alkalommal is kiváltható a kártya.

A start plusz kártya, tehát a GYES, a GYED, a GYET, az ápolási díj
igénybevételét követően állásba lépő, az egyévesnél idősebb gyermekkel gyes
mellett munkába álló szülő és a hosszabb ideje-legalább egy éve, illetve
pályakezdőnél hat hónapja-regisztráltan állást kereső alkalmazásához ad
járulékkedvezményt a munkáltatók részére. A kedvezmény mértéke megegyezik
a Start kártya kedvezményeivel.

7.4.3 Start extra kártya

A kártya kiváltására a munkaerőpiacon különösen hátrányos helyzetben lévők
jogosultak:
    az 50 évesnél idősebb tartós álláskeresők,
    a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező, tartós álláskeresők,
    a rendelkezésre állási támogatásban részesülők




                                                                                115
                               ADÓZÁS ALAPJAI




A Start extra kártyával foglalkoztatottak után a foglalkoztatás első évében a
munkáltató mentsül a TB járulékok megfizetése alól, a foglalkoztatás második
évében pedig a bruttó bér 15%-át kell járulékként megfizetnie.
Az a munkaadó, aki olyan Start extra kártyával rendelkező, a kártya kiváltását
megelőzően rendelkezésre, állási járadékra jogosult álláskeresőt foglalkoztat,
aki     gazdasági,    infrastrukturális,    foglalkoztatási   szempontból    a
legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségben vagy településen lakik, három évig
teljes járulékmentességet kaphat, ha a foglalkoztatással az éves statisztikai
állományi létszámát növeli, és ezt a létszámot három évig megtartja.

Start kártyák kiváltása

A kártyát a munkavállaló váltja ki, és ezt a kérelmező lakhelye szerint illetékes
adóhatóság adja ki. A Start plusz és a Start extra kártyát igénylőknek a tartós
álláskeresésről a regionális munkaügyi központok kirendeltségei, a
rendelkezésre állási támogatásról pedig a települési önkormányzatok jegyzői
adják ki a kártya igényléséhez szükséges igazolást.

A Start kedvezmények érvényesítése

A munkáltató abban az esetben veheti igénybe a kedvezményeket:
     ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a
        munkaidő legalább a napi négy órát, eléri,
     ha a dolgozó a munkába lépést megelőzően rendelkezik a Start, a Start
        plusz, illetve a Start extra kártyával vagy az azt helyettesítő igazolással.
A kedvezmény csak a mindenkor hatályos legkisebb munkabér kétszeresének
mértékéig érvényesíthető, ugyanakkor a kereset eltérhet ettől, azonban a
minimálbér kétszeresét meghaladó kereset feletti rész után a munkáltató az
általános szabályok szerint köteles a járulékot megfizetni.
A foglalkoztató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles
a kártyákat megőrizni és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésekor
a kártya tulajdonosa részére átadni.
A kedvezmény, az egyes Start kártyák érvényességi idején belül, egymást
követő jogviszonyok esetén több munkáltatónál is érvényesíthető.
A Start régió kedvezmény megszűnik 2011-től, utoljára 2010 decemberében
lehet megkezdeni a foglalkoztatást. A Start plusz, és a Start extra program
2011.december 31-éig indítható, 2013 végén megszűnik. (www.startkartya.hu)




                                                                                116
                             ADÓZÁS ALAPJAI




7.5    Képzési támogatások
A munkaerő-piaci képzés támogatása olyan foglalkoztatást elősegítő aktív
eszköz, amellyel az álláskeresők, vagy a munkaviszonyban álló, de
munkanélküliséggel veszélyeztetett rétegek képzésével növelhető az
elhelyezkedési esély, illetve a munkahely megtartása.
A támogatás célja, hogy az álláskeresők elhelyezkedési esélyei javuljanak, vagy
a munkában állók megtarthassák az állásukat. A támogatás olyan képzéshez
kérhető, amelyet a regionális munkaügyi központ kirendeltsége felajánlott vagy
elfogadott.

7.5.1 Támogatásban részesülhetnek
     az álláskeresők
     a pályakezdők, akik 25. életévüket, felsőfokú végzettségű személyek
      esetén a 30. életévüket-nem töltötték be, és a tanulói, hallgatói
      jogviszonyuk megszűnését követően munkanélküli járadékra nem
      szereztek jogosultságot
     akik GYES, GYET, TGYES, GYED vagy ápolási díjban részesülnek
     akik munkaviszonyban állnak, és rendszeres foglalkoztatásuk képzés
      nélkül nem biztosítható
     rehabilitációs járadékosok
     akik közhasznú munkavégzésben vesznek részt, és vállalják a képzésben
      való részvételt
     akiknek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a
      munkaadó a munkavállalóval, illetve a munkaügyi központtal előzetesen
      írásban közölte.

7.5.2 A képzésben résztvevők támogatásának módjai:

    Kereset-kiegészítés, az kérheti, aki dolgozik, de a tanulásban töltött idő
     miatt keresete lecsökkenne. A kiegészítés mértéke legfeljebb a képzés
     előtti átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbségéig terjedhet.
     A támogatás kérelmet a munkaadónak kell benyújtania a regionális
     munkaügyi központ kirendeltségén.
     A támogatás feltétele, hogy a munkaadó hozzájáruljon a képzés
     költségeihez, megteremtse a tanulás szakmai, tárgyi, személyi feltételeit,
     és vállalja, hogy a képzés befejezése után is legalább annyi ideig
     foglalkoztatja az alkalmazottját, mint ameddig a képzés tartott.
    Keresetpótló juttatás, az kérheti, aki álláskeresőnek minősül, és a
     képzést az álláskeresési támogatás lejárta után fejezi be. A támogatást




                                                                            117
                                ADÓZÁS ALAPJAI




          havonta, utólag fizetik ki, összege legalább a minimálbér 60 százaléka,
          legfeljebb a minimálbér, és a képzés befejezéséig járhat. A képzésnek el
          kell érni a heti 20 órát.
         Képzési költség keretében kérhető a képzés költségének és a
          vizsgadíjának a kifizetése részben vagy egészben. Az utazás és az
          étkezés költségeinek a megtérítése, valamint a szállásdíjé. Utazási
          kedvezmény: a támogatott képzésben részt vevő lakóhelye és a képzés
          helye közötti utazáshoz 90 százalékos menetjegy igénybevételére
          jogosult.

7.5.3 A képzésben részt vevő jogai és kötelezettségei

         a munkaügyi kirendeltséggel együtt kiválasztani a támogatott képzést, és
          a képző intézményt, de a felajánlott képzés elfogadása kötelező
         a támogatási szerződés megkötése és nyomon követése
         amennyiben a képzésben részt vevő a képzést saját hibájából nem fejezi
          be, úgy a képzés költségét vissza kell fizetnie.
                                                        (www.afsz.hu, www.nive.hu)

7.6       Önfoglalkoztatás támogatása
Mindazok a – legalább három hónapja nyilvántartott - álláskeresők vagy
rehabilitációs járadékra jogosultak kérhetik, akik képesek munkaviszonyon
kívüli tevékenységgel önmaguk foglalkoztatását megoldani: egyéni
vállalkozóként, gazdasági társaságban, személyesen közreműködő tagként,
őstermelőként.
A támogatás két részből áll:
     Kamatmentes tőkejuttatás legfeljebb 3 millió forintig. A megállapodás
        alapján ez az összeg lehet nem visszatérítendő, illetve visszatérítendő,
        amelyet részben vagy egészben kell visszafizetni. Feltétele, hogy a
        beruházás költségének legalább 20 százalékát a kedvezményezett állja,
        legyen anyagi fedezete a vállalt kötelezettség megszegése esetén, a
        visszatérítendő támogatás visszafizetésére.
     Havi támogatás, legfeljebb 6 hónapra, havonta a mindenkori
        minimálbérnek megfelelő összeg.(www.afsz.hu)

7.7       Csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása
A munkahelyek megőrzéséhez kapcsolódóan a kormány új lehetőséget kínál a
piac-szűkülés miatt,   átmeneti   teljesítménycsökkenésre   kényszerülő




                                                                              118
                             ADÓZÁS ALAPJAI




vállalkozásoknak az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA)
tapasztalatai alapján indítandó uniós program keretében.
      Az OFA a vállalkozáson keresztül támogatást nyújt a munkavállalónak,
        ha a pályázó vállalkozás az elbocsátással fenyegetett munkaerő
        megtartása érdekében a korábbinál rövidebb időtartamú-de havi szinten
        átlagosan napi 4 óra- munkaidőben tud a munkavállalónak munkát
        biztosítani.
      A program a felszabaduló munkaidőben a munkavállaló számára
        lehetőséget kínál képzésben való részvételre, melynek költségeire
        támogatás igényelhető. A képzést kizárólag a megfelelő tanúsítvánnyal
        rendelkező intézmény végezheti.
      A támogatás két részből áll:
            o az érintett munkavállaló munkavégzéssel nem töltött, kieső időre
                 vonatkozó bérköltségek 80 százaléka
            o a képzés költségének 80 százaléka.
      A támogatás időtartama legfeljebb 12 hónap, legalább a támogatás
        időtartamával megegyező továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel.
                                                                 (www.ofa.hu)
7.7.1 Részvétel a közfoglalkoztatásban

A cél, hogy mindazok dolgozzanak, akik képesek munkavégzésre, és ne
segélyből éljenek.
Mindenkinek joga van a minimális szintű megélhetésre, ezt szolgálja az aktív
korúak ellátása. Erre azok jogosultak, akiknek havi jövedelme nem éri el a
nyugdíjminimum 90 százalékát.
A közfoglalkoztatás új rendszerének az a célja, hogy akik képesek dolgozni,
rendszeres jövedelemhez jussanak, nyugdíjra és álláskeresési ellátásra is jogot
szerezzenek. A rendszeres szociális segélyezettek körében azok maradnak, akik
egészségi állapotuk vagy családi körülményeik miatt nem alkalmasak
munkavégzésre. Az aktív korúak ellátására jogosultak másik köre ez évtől
rendelkezésre állási támogatást kap.(www.afsz.hu)

7.7.2   Rendelkezésre-állási támogatásra jogosultak

Rendelkezésre-állási támogatásra jogosult az, aki
    munkaképes
    nincs munkája, de nem kap semmiféle álláskeresési ellátást
    álláskeresési megállapodást köt a munkaügyi kirendeltséggel
    teljesíti a megállapodást, elfogadja a felajánlott munkát, a képzést, a
       munkaerő-piaci programot, szolgáltatást, és aktívan keres állást




                                                                           119
                             ADÓZÁS ALAPJAI




       a 35. életévét nem töltötte be, nem végezte el az általános iskolát, és
        részt vesz olyan képzésben, amelynek célja az iskola befejezése vagy
        szakmatanuláshoz fontos ismeretek elsajátítása.
Az önkormányzatok az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal (ÁFSZ) egyeztetve
évente elkészítik a közfoglalkoztatási tervet arról, hogy hány embert, milyen
munkában tudnak foglalkoztatni. Az ilyen közcélú foglalkoztatásban részt vevő
dolgozóknak a határozott időre szóló munkaviszony idejére bérjövedelem jár, és
a munka időtartamára jogot szereznek nyugdíjra és álláskeresési támogatásra.
                                                                  (www.afsz.hu)

7.7.3 Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához
      nyújtható bértámogatás

Az egészségkárosodást szenvedettek foglalkoztatási esélyegyenlőségének
javítása és munkavállalásuk támogatása fontos feladat. A cél pedig, hogy
közülük minél többen visszatérjenek a munkaerőpiacra. A 450 ezer,
nyugdíjkorhatárt még be nem töltött rokkantnyugdíjasnak 10 százaléka dolgozik
bejelentve, a becslések szerint 30 százalékuk pedig feketén kénytelen munkát
vállalni.
A megváltozott munkaképességűeket szerződéssel legalább napi 4 órában
foglalkoztató akkreditált munkáltatók- a közigazgatási, az állami, és a helyi
önkormányzati költségvetési szervek kivételével-rehabilitációs foglalkoztatást
elősegítő, vissza nem térítendő bértámogatást kaphatnak. Ezek a munkába
helyezéshez, a munkahely megtartásához, a foglalkozási rehabilitációhoz,
valamint a munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához nyújtott
bértámogatások.
A támogatást a munkaügyi központ kirendeltségének benyújtott kérelem alapján
állapítják meg, és havonta utalják. (www.orszi.hu)

7.8       Széchenyi Kártya
2002-ben a kis-, közép- és mikrovállalkozások likviditási gondjainak
megoldására hozták létre, elsősorban kedvezményes forgóeszköz hitelek
nyújtása révén. Azok a cégek vehették igénybe, amelyek legalább egy éve
működtek már, nekik egy éves futamidővel maximum 25 millió Ft-hoz lehetett
jutni, a konstrukciót a munkaadók szövetsége és a kereskedelmi és iparkamarák
gondozták.
2008-ban debütált a Széchenyi Kártya 2, mely az előzőnél kedvezőbb
feltételekkel, két (1+1) éves futamidővel és enyhébb fizetési feltételekkel
(megszűntették a negyedéves törlesztési kötelezettséget és a felvett




                                                                           120
                             ADÓZÁS ALAPJAI




hitelösszegek fokozatosságát, azaz 10 millió feletti hitelt csak az a vállalkozás
vehetett fel, amelynek előzőleg már volt egy legalább 5 milliós kártyája). A 25
milliós hitelt a legalább két éve működő vállalkozások vehették igénybe, 2009-
től az 1 %-os kamattámogatás a duplájára emelkedett.          (www.szkartya.hu)




7.9    Széchenyi terv (ÚSZT)

2011. január közepén jelentette be a kormány (a Nemzeti Fejlesztési
Minisztérium gondozásában) az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) indulását: a
pályázatok legnagyobb kedvezményezettjei a kis- és középvállalkozások (kkv),
sőt a mikrovállalkozások is, a projekt fókuszában a foglalkoztatás bővítését
megcélozva.
Prioritások a bírálatoknál: vállalat mérete, regionális elhelyezkedés, atipikus
foglalkoztatási gyakorlat.
Jellemzői: az egyszerű eljárási rend, kevesebb adminisztráció, gyorsabb
elbírálás és kifizetési határidők, a kombinált konstrukciók megjelenése (a vissza
nem térítendő támogatás és az egyidejű, garanciával felvett hitel lehetősége az
önerő biztosítására), egyablakos rendszer az igénylés lebonyolítására.
2011. március 1-től adhatók be a pályázatok. Elkülönített összeg: kétezer
milliárd forint.

Kockázatok (a már nyertes pályázók tekintetében):
    a vállalt kötelezettségeket végül nem sikerül teljesíteni, így a támogatást
       vissza kell fizetni (büntetőkamattal).
    a támogatás érkezése csúszik (pl.: adminisztratív hibák, közvetítő
       szervezetek késlekedése miatt) ez likviditási gondokat okozhat.
Lehetőségek:
    1-4 milliós vissza nem térítendő támogatás, kombinálva 1-8 milliós
       mikro-hitellel, 10 % önrésszel, induló vállalkozások számára is:
       eszközbeszerzésre, informatikai fejlesztésre, ingatlan vásárlásra.




                                                                             121
                             ADÓZÁS ALAPJAI




       A már legalább két lezárt naptári évvel rendelkező Kkv-k esetében:
        gyorsított elbírálású, 5-25 millió Ft-os támogatás, eszközbeszerzésre,
        informatikai beruházásokra (20-40%-os támogatási arány mellett).
      Komplex fejlesztési projekt (eszközbeszerzés, informatikai fejlesztés,
        ingatlan beruházás, tanácsadás, képzés stb.), Kkv-k számára (15-100
        millió Ft támogatás, 20-35%-os intenzitási arány mellett).
Feltétel: a nyertes pályázónak garanciát kell vállalni, hogy - a 2010-es évet
bázisként tekintve - az éves átlagos statisztikai létszámot megőrzik és a
személyi jellegű ráfordítások összegét növelik. Nem feltétel viszont az árbevétel
növekedést előíró kötelezettségvállalás.
Új elemek a rendszerben a „kapcsolt pályáztatás”: azok Kkv-k, amelyek sikerrel
pályáznak (a fentiek szerint), azok kapcsolódó vállalati képzésekre akár 50
millió Ft támogatást is igényelhetnek a TÁMOP pályázatok kiírásai keretében.
(Vidéki mikro és kisvállalatok esetén akár 100%-os, 1-50 milliós, vissza nem
térítendő támogatás nyerhető szakmai, nyelvi, informatikai képzésekre. Utóbbi
pályázatok önállóan nem pályázhatóak!).
      Innovációs projekt: a Kkv-k az egész ország területéről pályázhatnak 5-
        25 millió Ft-os nagyságrendben, akár 65%-os intenzitás mellett:
        eszközbeszerzés, iparjogvédelmi tevékenység és K+F munkakörben
        dolgozó munkatársak felvételének és alkalmazásának támogatására.
      A kis- és középvállalkozások, de még a nagyvállalatok is - 45 %-os
        intenzitás mellett - 15-500 milliós, kísérleti fejlesztésre és kapcsolódó
        beruházásokra pályázhatnak, ennek feltétele: a létszámtartási
        kötelezettség.
      Energetikai pályázatok - mérettől függetlenül -, megújuló energiát
        alkalmazó projektekre, átlagosan 50%-os támogatás mellett.




                                                                             122
Fogalomtár
Adatvédelem, adatbiztonság: az adatkezelő, adatfeldolgozó köteles
gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles olyan rendszert kialakítani, amely
az adatokat védi különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás,
továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisülés és sérülés ellen.
Adó: az állami feladatok megvalósulását szolgáló, pénzbeli befizetési
kötelezettség, amelyet az állam vagy annak felhatalmazása alapján más szerv
hajt be, meghatározott mértékben és időben természetes és jogi személyektől.
Adóalany: az a természetes vagy jogi személy, akit a törvény valamely adó
megfizetésére kötelez. (Akire az adókötelezettség vonatkozik (nem biztos, hogy
ő is az adó megfizetője), természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel
nem rendelkező vállalkozás, intézmény, társulás stb.)
Adóalap: az adóalap értékében (pénzben) vagy mennyiségben (természetben)
jelenti az adókötelezettség alapját, amely után adókulcs vagy adótétel
alkalmazásával kiszámítható az adó összege.
Adóazonosító jel: minden magyar állampolgár részére az APEH által képzett és
kiadott azonosító szám.
Adóbevallás: olyan kimutatás, melyből világosan megállapítható az adózó
adókötelezettsége, az adózó az önadózással megállapított adóról – az eljárási
illeték kivételével – továbbá költségvetési támogatásonként, az erre a célra
rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. Az adóbevallás az adózó
azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a
költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat
tartalmazza.
Adóbírság: amit adóhiány esetén kell fizetni.
Adócsaló: adócsalást követ el az, aki az adókötelezettség megállapítása
szempontjából valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt a hatóság
elől elhallgat és ezzel az adóbetételt csökkenti.
Adófizető: az adó tényleges megfizetője (cég, vagy személy).
Adófolyószámla: olyan kimutatás, amely az adóalanyok kötelezettségeinek,
jogosultságainak és az ezek alapján teljesített befizetések, illetve visszatérítések
nyilvántartására szolgál.
Adóhatóság: adóztatót képviselő szervezetek (APEH-NAV, önkormányzat,
Illetékhivatal, VPOP).
Adóhiány: az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén
akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, ill.
a költségvetési támogatást igénybe vették.
Adójog: anyagi és eljárási szabályok összessége. Az eljárási szabályokat kódex-
szerűen az Art. tartalmazza (kis kódexnek is hívják). Az anyagi jog parcellázott:
                             ADÓZÁS ALAPJAI




ahány adónem, annyi törvény szól róla. Az Alkotmány is megfogalmazza a
közterhekhez való hozzájárulás kötelezettségét.
Adókedvezmény: az adóztató által az adóalanynak nyújtott preferencia
(maximum a fizetendő adó erejéig!).
Adókötelezettség: bejelentési, nyilvántartási, bizonylati rend betartási, adó
megállapítási, bevallási, befizetési, adólevonási, beszedési, adatszolgáltatási
kötelezettség.
Adókulcs: adóalap meghatározott százaléka.
Adómentesség: az adókötelezettség alóli törvényes kivétel.
Adó mértéke: adóalap, vagy annak egységére jutó adó.
Adóparadicsom: lásd off shore cég.
Adórendszer: egy államban (gazdaságban) hatályban lévő adójogszabályok
rendezett összessége, többféle adónak céltudatos, egymás mellett való
alkalmazása azért, hogy azok egymást kiegészítsék. Az adórendszer az adott
országban kötelező adók olyan együttese, amely belsőleg is egységet alkot jogi
és gazdasági tekintetben egyaránt, az adók fajtáinak, adózás alapelveinek, az
adó-megállapítás, az adókivetés, az adófizetés stb. gyakorlati eljárásainak
összessége.
Adószám: a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi
személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok és jogi személyiséggel nem
rendelkező egyéb szervezetek részére az APEH által kiadott azonosító szám.
Adótarifa: adókulcsok, adótételek rendszere.
Adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul
igénybe vett költségvetési támogatás.
Adótárgy: az a dolog, jog, tény, jogviszony, amelyre az adóztatás irányul. Ez
úgy is kifejezhető, hogy az adókötelezés jogcíme.
Adótétel: az adóalap természetes mértékegységére vetített, fix összegű fizetési
kötelezettség.
Adótitok: az adózást érintő minden olyan tény, adat, körülmény, határozat,
igazolás vagy más irat, ami a hatósági eljárás során a hivatal tudomására jut.
Adózó: az a természetes személy, gazdálkodó szervezet (egyéni vállalkozó, jogi
és nem jogi személyiségű társaság, egyéb gazdálkodó szervezet) akit az
adózásról szóló anyagi jogszabályok bármelyike adófizetésre kötelez.
Általános forgalmi adó (ÁFA): többfázisú, nettó típusú adó, amelyet a
termelés és értékesítés minden pontján az adóalanyok kötelesek fizetni a
hozzáadott érték után. Az adó a végső felhasználóit, a fogyasztót terheli.
Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (EKHO): egyes tevékenységek
sajátosságait elismerve a közterhek vonatkozásában kedvezmények
érvényesíthetősége és megfizetési kötelezettség egyszerűsített módon való
teljesíthetősége. Az ekhót akár megbízási vagy vállalkozási szerződéssel, akár




                                                                           124
                             ADÓZÁS ALAPJAI




munkaviszonyban         (közalkalmazotti,     köztisztviselői     jogviszonyban)
foglalkoztatott személyek választhatják, amennyiben foglalkoztatásuk megfelel
a törvényi előírásoknak.
Egyszerűsített vállalkozási adó (EVA): olyan adónem, amely az egyéni
vállalkozók esetében kiváltja a vállalkozói személyi jövedelemadót, a
vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadót, a cégautó-adót,
illetve az általános forgalmi adót. Társas vállalkozások esetében kiváltja a
társasági adót, az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadót, a cégautó-
adót és az általános forgalmi adóval kapcsolatos adófizetési kötelezettségeket.
Elektronikus ügyfélkapu: az ügyfélkapun beléphet az elektronikus ügyintézés
világába. Használatával hivatali ügyeit biztonságosan, gyorsabban intézheti el
bárhonnan, bármikor. Használatához számítógép, internet kapcsolat, és az
okmányirodában beszerezhető regisztrációs kód szükséges.
Felszámolási eljárás: olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós
jogutód nélküli megszűnése során a hitelezők a törvényben meghatározott
módon pénzükhöz jussanak.
GYES: gyermekgondozási segély, 2011. január 1.-től a GYES időtartama 2
évről 3 évre nő, változik a GYES összege ikergyermekek esetében, bevezetik a
GYES melletti munkavégzés korlátozását, megjelenik az örökbefogadói GYES,
összege bruttó 28 500 Ft.
GYED: gyermekgondozási díj, számításánál – ha a jogszabály másképp nem
rendelkezik – a táppénz számítás szabályait kell figyelembe venni, a naptári
napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér
kétszeresének 70 százaléka – amely bruttó összeg.
(T)GYES (GYÁS): terhességi-gyermekágyi segély. 2010. május 1-jétől annak
jár terhességi gyermekágyi segély, aki a szülést megelőző 2 éven belül összesen
legalább 365 naptári napon át biztosított volt (korábban 180 napos biztosítás is
elegendő volt). Amennyiben a jogosultnak nincs legalább 180 napi jövedelme, a
terhességi gyermekágyi segély alapja a jogosultság kezdőnapján érvényes
minimálbér kétszerese (2011-ben: 156.000,- forint/hó). Ha a biztosított
jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, abban az esetben az ellátás
alapja a tényleges jövedelem. A terhességi gyermekágyi segély mértéke a napi
átlagkereset 70 %-a.
GYET: gyermekgondozási támogatás, a GYES folyósítási idejének
visszaállításával összhangban a GYET újra a legkisebb gyermek hároméves
korától lehet majd igénybe venni, hiszen a GYES folyósítása ezzel az időponttal
szűnik meg.
Helyesbítő bevallás: az APEH az adózó bevallását feldolgozta, nem talált hibát,
de az adózó – utólag - igen, akkor korrigálhat, de csak abban az esetben, ha




                                                                            125
                                ADÓZÁS ALAPJAI




adóalapot (számszaki adatot) nem módosít a korrekció (pl.: 2 dolgozó adata
felcserélődött).
Illeték: állami bevétel, amelyeket azok a természetes és jogi személyek
fizetnek, akik, vagy amelyek az állami szervek igazgatási, illetve
igazságszolgáltatási tevékenységét veszik igénybe.
Inkasszó: beszedési megbízás. Fizetési forma a pénzforgalomban. A jogosult
megbíz egy pénzintézetet, hogy a kötelezett számlájának terhére szedje be az
esedékessé vált, illetve lejárt követelések ellenértékét.
Interoperábilis: együttműködő képesség, az informatikai rendszerek esetében a
digitális tartalmaknak széles körűen újrahasználhatónak, mozgathatónak, hosszú
távon alkalmazhatónak stb. kell lennie különböző hálózatok, rendszerek és
szervezetek között. Az adatok elérése a szabványos megoldásokon keresztül
lehetséges, azaz a digitális források létrehozására, leírására és kezelésére
rögzített szabályokon és útmutatókon keresztül történik. (http://www.ki.oszk.hu)
Javító bevallás: elektronikus vagy hagyományos bevallás esetén az APEH
hibát észlelt (erről értesíti az adózót), aki korrigálja a tévedését.
K+F tevékenység: A K+F (kutatás-fejlesztés) „az a rendszeresen végzett
munka, amelynek célja az ismeretanyag bővítése, beleértve az emberről, a
kultúráról és a társadalomról alkotott ismeretek gyarapítását is, valamint ennek
az egész ismeretanyagnak a felhasználását új alkalmazások kidolgozására. Az
így értelmezett K+F háromféle tevékenységet ölel fel: az alapkutatást, az
alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést.”
A K+F tevékenységen belül megkülönböztethető az un. intramural, valamint az
extramural tevékenység.
Intramural (saját cégen belüli) K+F: kreatív munka, amit azért végeznek
rendszeresen a vállalkozásnál, hogy a tudásállományt új alkalmazásokra
használják. Extramural (külső, vásárolt) K+F: ugyanaz a tevékenység, mint az
intramural K+F esetében, de állami vagy magán kutatóintézetek, illetve más
vállalkozások – beleértve a csoporton belüli más vállalkozásokat –
eredményeinek átvételét jelenti.                (http://www.mfiorg.hu/kf_fuzet.pdf)
Koncessziós tevékenység: engedélyezés – diktált feltételek mellett állam és
magánszféra vonatkozásában. Az állam (illetőleg az önkormányzat,
önkormányzati társulás) a törvényben tételesen meghatározott tevékenységek
gyakorlásának jogát visszterhes szerződéssel, időlegesen úgy engedi át, hogy a
jogosultnak részleges piaci monopóliumot biztosít. A koncesszió tárgya
nemcsak meghatározott tevékenységek gyakorlása, hanem meghatározott
vagyontárgyak létrehozása és működtetése is lehet ( természetes monopóliumok
pl.: bányászati kutatás és kitermelés, vagy technikai monopóliumok pl.:
országos vagy helyi közutak és műtárgyaik, helyi közművek működtetése)
tekintetében.                                     (http://jesz.ajk.elte.hu,2001/4.sz. )




                                                                                  126
                              ADÓZÁS ALAPJAI




Laffer-görbe: az adóbevételek és az adókulcs összefüggését mutatja. Az
adókulcs növelésével az adóbevétel csak egy pontig növelhető, ezt követően -
az adókulcs esetleges további növelésével - az adóbevételek csökkennek.
Minimálbér: régi definíció szerint a tárgyhónapot megelőző hónap első napján
érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére
megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege. (Tbj. 4. §.: 2008.
jan. 1-jétől 69.000 Ft/hó, 2009. jan. 1-jétől 71.500 Ft/hó, 2010. jan. 1-től 73.500
Ft/hó, bruttó összegek és teljes – 8 órás – munkaidőre vonatkoznak.)
Új definíció: a 337/2010. (XII. 27.) kormányrendelet értelmében a kötelező
legkisebb munkabér. A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és
munkavállalóra, a tárgyhónapot és nem a megelőző hónapot kell figyelembe
venni.
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított
személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő
teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 78 000 forint,
hetibér alkalmazása esetén 17 950 forint, napibér alkalmazása esetén 3 590
forint, órabér alkalmazása esetén 449 forint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú
iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő
munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes
munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 94
000 forint, hetibér alkalmazása esetén 21 650 forint, napibér alkalmazása esetén
4 330 forint, órabér alkalmazása esetén 541 forint.
Teljesítménybérezésnél átlagteljesítményt kell alapul venni, részmunkaidő
esetén arányosítva kell a fentieket alkalmazni.
Off shore cég: azok a vállalatok tartoznak e kategóriába, amelyeknek a nem
helyben folytatott tevékenységekre nagyon alacsony (vagy akár nulla) kulcsos
társasági nyereségadót kell fizetniük az adott országban (az offshore
helyszínen), tehát a helyi törvények lehetőséget adnak arra, hogy - amennyiben
az adott országban nem tevékenykednek- a külföldön végzett tevékenységükből
származó jövedelmük adómentes, vagy nagyon alacsony az adómérték. Ennek
fejében "csupán" pár száz dolláros évi átalányadót kell fizetni. Az off shore
angol kifejezés, a brit szóhasználatban parttól távol fekvőt, illetve part mentit
jelent. (A gazdasági életben az amerikaiak az államok határain kívüli
tevékenység, üzlet, cég jelzőjeként használják.) Olyan vállalkozásról van szó
tehát szó egy off shore cég esetében, amely valamely országban (vagy az ország
törvénykezésileg önálló, független területén) bejegyzésre került, de nem folytat
gazdasági tevékenységet az adott területen, üzleti szempontból tehát külföldinek
minősül.




                                                                               127
                              ADÓZÁS ALAPJAI




Önellenőrzés: az adózónak joga van - elévülési időn belül- a korábban
önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot,
költségvetési támogatást korrigálni, eme lépésének illetéke (díja) van – ez az
önellenőrzési pótlék.
Önrevízió: az adózó adóbevallását az APEH feldolgozta, nem talált hibát, de az
adózó – utólag - igen, akkor korrigálhat, a korrekció számszaki eltérés esetén is
alkalmazható. Mindez megtehető mindaddig, amíg az adóhatóság nem jelez
ellenőrzést.
Regisztrációs adó: A személygépkocsik és lakóautók után fizetendő
fogyasztási adó ellentételezése céljából, környezetvédelmi szempontok
figyelembevételével kivetett adó.
Revizor: az adózás ellenőrzését ellenőrző tisztviselő.
Személyi jövedelemadó (SZJA): a magánszemély (természetes személy)
jövedelmét terhelő adó. A célja a magánszemély összjövedelmével arányos
közteherviselés, azzal, hogy az állami közkiadásokhoz a magánszemély
jövedelmének arányában járul hozzá.
Társadalombiztosítás: a társadalombiztosítási jogviszonyban részvevő
biztosítottak aktív munkaképes korukban járulékot fizetnek, ám az ellátásokat
jellemzően nem a járulékfizetés időpontjában veszik igénybe, hanem bizonyos
átmeneti vagy tartós munkaképtelenséget okozó esemény bekövetkezésekor (pl.
szülés, betegség, rokkantság, idős kor elérése).
Végrehajtási eljárás: a tartozást megállapító, illetve a nyilvántartó adóhatóság
intézkedése az esedékesség időpontjáig meg nem fizetett adó, jogosulatlanul
igénybe vett költségvetési támogatás behajtása iránt, mint pl. az inkasszó, illetve
a hatóság által lefoglalt ingó- és ingatlanvagyon árverésen történő értékesítése.




                                                                               128
Feladatok
1.     Fogalomismeret

1.1    Írja a kipontozott vonalra azt a fogalmat, melynek meghatározását
       megadtuk!

……………………. az adóztató által az adóalanynak nyújtott preferencia
……………………. esedékesség napjáig meg nem fizetett adó vagy
          jogosulatlanul igénybevett költségvetési támogatás
……………………. adókulcsok, adótételek rendszere
……………………. aminek függvényében az adó számítódik
…………………… az adózó legálisan kihasználja a létező joghézagokat, hogy
           könnyítsen adóterhein
…………………… adóalap meghatározott százaléka
…………………… az a tevékenység, melynek során az adózó maga állapítja
           meg a fizetendő adó mértékét
…………………… akire az adókötelezettség vonatkozik
…………………… amire az adófizetés irányul
…………………… adókötelezettség alóli törvényes kivétel
…………………… az adóalap természetes mértékegységére vetített, fix összegű
          fizetési kötelezettség
…………………… az adó tényleges megfizetője (cég, vagy személy)
…………………… azoknak az adóelveknek, adónemeknek összessége,
          amelyeket egy adott államban alkalmaznak

1.2    Írja a kipontozott vonalra a fogalom meghatározását!

adókedvezmény         ……………………………………..
adómentesség          ……………………………………..
helyesbítő bevallás   ……………………………………..
javító bevallás       ……………………………………..
minimálbér            ……………………………………..
önellenőrzés          ……………………………………..
regisztrációs adó     ……………………………………..
adóalany              ……………………………………..
adóalap               ……………………………………..
adóazonosító jel      ……………………………………..
adóbevallás           ……………………………………..
adóbírság             ……………………………………..
                             ADÓZÁS ALAPJAI




adókulcs              ……………………………………..
adórendszer           ……………………………………..
adótarifa             ……………………………………..
adótétel              ……………………………………..

2.     Igaz - Hamis

2.1     „I” illetve „H” betűvel jelezze az alábbi állítások igazságtartalmát!
Gazdasági év közben az adójogszabályok nem változhatnak.
Az ÁFA közvetett adó, hiszen az adó megfizetője és alanya mindig ugyanaz.
A szakképzési hozzájárulást csak a Szakképzési Alap számlájára lehet utalni.
Az adójóváírás minden munkajövedelemből élő adózót megillet.
Az adóval kapcsolatos iratok megőrzési ideje minden esetben 5 év.
Adatszolgáltatási kötelezettség az adóhatóságok és a KSH felé irányulhat.
A tételes költségelszámolás minden adóköteles jövedelemre vonatkozik.
A szakképzési hozzájárulást legalább részben kötelező a Szakképzési Alap
számlájára utalni.
Az adó - annak tárgya szerint - lehet lineáris, progresszív és degresszív.
Az adóhatóság csak a személyazonosság megállapítása céljából igazoltathat.
Az adóhatóság igazoltatása a személyazonosság megállapításán túl is
érvényesíthető.
Mindenki annyi adó fizetésére kötelezett, amennyi társadalmi státusának
megfelel.
A szigorú számadású bizonylatokat tilos megsemmisíteni.
A helyesen kitöltött nyugta minden előírásnak és számviteli elvárásnak
megfelel.
Helyesbítő bevallás készítésére akkor kerülhet sor, ha a bevallásban számszaki
hiba van.
A jövedelemszerzés során a diktált hányad alkalmazásakor a költségeket
számlával nem kell igazolni.
Az adóeljárásokban az igazoltatottal az igazoltatás során közölni kell annak
okát.
Az adóbevallással az adóalany a nyilatkozattételi kötelezettségét is teljesíti.
Az ügyfélkapu célja a központi elektronikus fizetési szolgáltatás és a
kapcsolódó elszámolási rendszer létrehozása.
Az idegenforgalmi adó a kommunális helyi adók körébe tartozik.
Az adóhatóság igazoltatása csak a személyazonosság megállapításához
szükséges ideig tarthat.
Az adómorál az általánosan elfogadott és elvárt viselkedési és vélekedési
normák összessége, nem írott, szokásjogon alapul.




                                                                           130
                              ADÓZÁS ALAPJAI




Adókikerülés: az adózó illegálisan kihasználja a létező joghézagokat, hogy
könnyítsen adóterhein.
Adóhatóság jogai: adók beszedése, nyilvántartás, iratbetekintés, adatgyűjtés,
igazoltatás és semmi más.
A helyesen kitöltött részletes számla minden előírásnak és számviteli elvárásnak
megfelel.
Helyesbítő bevallás készítésére akkor kerül sor, ha a bevallásban az APEH talált
számszaki hibát.
Diktált hányad: ha a jövedelemszerző tevékenység gyakorlása során a
költségeket számlával igazoljuk.
Számlát helyettesítő okiratot akkor állítunk ki általában, ha a vevő nem
számlaképes.
Az Adózók Kartájából megtudható, hogy az adott évben kik számíthatnak
elsősorban adóellenőrzésre.
Az off shore kifejezés szó szerinti jelentése: parton túli, parton kívüli.
A munkaadó a munkavállalónak minden kifizetett munkajövedelme után köteles
SZJA előleget fizetni.
Az adóellenőrzés megindításának tudomásulvétele után is élhet az adózó az
önellenőrzés jogával.
Az adómérséklés az adó eltörlésével egyenértékű.
Csak magánszemélynek lehet, cégnek nem lehet bejelentési kötelezettsége.
A normatív támogatás az állami kiadásai és az önkormányzatok bevételei közé
tartoznak.
Az adózónak joga van hatósági kényszer igénybevételére.
A játékadó ez egyik legszigorúbban szabályozott és leginkább egységes
adótípus.
Az Adózók kartája az APEH honlapján olvasható.
Az adómérséklés akár az adó teljes elengedését is jelentheti.

2.2    Igaz – Hamis a személyi jövedelemadóval kapcsolatosan –
       „I” illetve „H” betűvel jelezze az alábbi állítások igazságtartalmát!

A helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik.
Alanyai természetes személyek.
Közvetett adó, hiszen más az adó alanya és az is, aki az előleget vonja és
befizeti.
EVÁ-s adóalany esetében az EVA megfizetésével az SZJA kötelezettség
kiváltható.
Egy adóalany nem fizethet ugyanazon SZJA ellenőrzés során mulasztási
bírságot és adóbírságot is a kettős adóztatás tilalma miatt.




                                                                               131
                             ADÓZÁS ALAPJAI




3.     Feleletválasztás

3.1    Melyik nem adóhatóság?
       a.) VPOP                     b.) Önkormányzat
       a.) Állami Számvevőszék      d) Illetékhivatal

3.2    Melyik nem az államháztartás nagy alrendszere?
       a.) Elkülönített pénzalapok        b.) Központi költségvetés
       c.) Önkéntes nyugdíjpénztárak
       d.) Helyi és kisebbségi önkormányzatok

3.3    Karikázza be annak a válasznak a betűjelét, amely nem tartozik az
       adóhatóságok feladatai közé!
       a.) méltányosság gyakorlása b.) adóbírság mérséklése     c.) ellenőrzés
       d.) adótitok megőrzése       e.) adóátcsoportosítás
       f.) tájékoztatás             g.)adórendőrség működtetése
       h.) adókivetés

3.4    Karikázza be annak a válasznak a betűjelét, amely nem tartozik az
       adórendszer jogi megítélésének szempontrendszeréhez !
       a.) magatartási szabályok   b.) redisztribúció
       c.) kötelező jelleg         d.) szankció alkalmazása

3.5    Karikázza be annak a válasznak a betűjelét, amihez az adózónak nincs
       joga!
       a.) méltányosság     b.) tájékoztatás       c.) adó-visszatérítés
       d.) nyilatkozattétel e.) jogorvoslat        f.) hatósági kényszer
       g.) iratbetekintés   h.) észrevétel tétele

3.6.   Karikázza be a helyes válasz betűjelét!
       Tárgy szerinti felosztás alapján az adó lehet
       a.) lineáris, progresszív, degresszív b.) központi, helyi, vegyes
       c.) közvetett vagy közvetlen
       d.) jövedelem (nyereség)-, vagyon-, ill. fogyasztásalapú

3.7    Karikázza be azoknak a kötelezettségeknek a betűjelét, melye(ke)t nem
       elkülönített alapba kell fizetni!
       a.) szakképzési hozzájárulás b.) rehabilitációs hozzájárulás
       c.) energia-adó                d.) külön eljárási díj
       e.) munkaerő piaci járulék




                                                                           132
                              ADÓZÁS ALAPJAI




3.8.   Karikázza be annak a válasznak a betűjelét, amelyik nem igaz!
       Az önkormányzat, mint adóhatóság
       a.) minden esetben önálló              b.) saját bevételeket kezel
       c.) illetéket szedhet                  d.) képviselője a polgármester
       e.) kialakíthatja a helyi adózás rendjét

3.9    Karikázza be annak a válasznak a betűjelét, amelyik nem igaz!
       Az APEH
       a.) központi hivatal           b.) a pénzügyminiszter irányítása alatt áll
       c.) előirányzatokat kezel      d.) önálló jogi személyiséggel rendelkezik
       e.) önállóan gazdálkodik
       f.) elnök irányítja,akt a Parlament szavaz meg

3.10   Karikázza be annak a válasznak a betűjelét, amely a nyugtára jellemző:
       a.) költségelszámolásra alkalmas      b.) legalább kétpéldányos
       c.) vevőt azonosítja                  d.) eladó adószámát tartalmazza
       e.) bankszámlaszámot tartalmaz
       f.) garanciális kötelezettségre nem jogosít

3.11   Karikázza be annak a válasznak a betűjelét, ami nem elvárás egy adott
       gazdaság adórendszerével szemben
       a.) stabilitás b.) egységesség c.) igazságosság d.) semlegesség
       e.) konzisztencia

3.12   Karikázza be a helyes válasz betűjelét!
       Mérték alapján az adó lehet
       a.) lineáris, progresszív, degresszív b.) központi, helyi, vegyes
       c.) alacsony, közepes, magas          d.) kivetett vagy bevallott

3.13   Karikázza be a helyes válasz betűjelét!
       Hatókör alapján az adó lehet
       a.) lineáris, progresszív, degresszív b.) központi, helyi, vegyes
       c.) közvetett vagy közvetlen          d.) kivetett vagy bevallott




                                                                               133
                              ADÓZÁS ALAPJAI




4.     Csoportosítás

4.1    Írja a felsorolt adóhatóságok neve után azoknak az adótípusoknak a
       számát, melyek annak felügyelet alá tartoznak!

       APEH/NAV (központi adóhatóság)              ………………………
       Önkormányzatok                              ………………………

építményadó(1), SZJA(2), idegenforgalmi adó(3), földadó(4), kommunális adó(5),
öko-adó(6), regisztrációs adó(7), külföldi gépjárművek adója(8), energiaadó(9),
játékadó(10).

4.2    Párosítsa a fogalmak nevének betűjelét a hozzá tartozó definíció
       számával!
A – adómentesség             1 - adókötelezettség alóli törvényes kivétel
B – adókedvezmény            2 - amire az adófizetés irányul
C – adó tárgya               3 - az adóztató által az adóalanynak nyújtott
preferencia
D - adótartozás              4 - esedékesség napjáig meg nem fizetett adó vagy
                                 jogosulatlanul     igénybevett     költségvetési
                                 támogatás
               A - ….        B - ….         C - ….          D - ….

5.     Kiegészítő feladatok

5.1.1 Írja a kipontozott helyre az odaillő fogalom számát!

A(z) ……....olyan kimutatás, melyből világosan megállapítható az adózó
adókötelezettsége. A(z)…..… lehet bejelentési, nyilvántartási, bizonylati rend
betartási, adó megállapítási, bevallási, befizetési, adólevonási, beszedési és
adatszolgáltatási. ………..… alapján az adórendszer lehet lineáris, progresszív
és degresszív. ………..… szerinti felosztás alapján az adó kapcsolódhat a
jövedelemhez (nyereséghez), a …….….-hoz (-hez, -höz) illetve a fogyasztáshoz
A(z) ……… az adóalap természetes mértékegységére vetített, fix összegű
fizetési kötelezettség.
1-adóbevallás, 2-mérték, 3-adótétel, 4-tárgy, 5-adókötelezettség, 6-vagyon.




                                                                             134
                             ADÓZÁS ALAPJAI




5.1.2   A szöveg alatti kulcsszavak számát írja a szövegben a megfelelő
        kipontozott helyre! (Egy fogalom több helyen is szerepelhet, de az is
        lehet, hogy sehol sem!)

Az adórendszer célja, hogy minden ……... járuljon hozzá az államháztartás
működéséhez. Az államháztartás ….. jelentős alrendszerből épül fel, ezek:
……………… és az elkülönített pénzalapok. A ……… jogi képviselője a
jegyző (főjegyző, körjegyző).

1-helyi és kisebbségi önkormányzatok, 2-vállalkozás, 3-költségvetés, 4-
magánszemély, 5-négy, 6-társadalombiztosítás, 7-öt, 8-gazdálkodó szervezet


5.1.3. A szöveg alatti kulcsszavak számát írja a szövegben a megfelelő
       kipontozott helyre!

….. az a tevékenység, amelynek során a(z) …….. maga határozza meg az általa
fizetendő adó mértékét. Ellentéte a(z) …… , amikor az adózási kötelezettséget
és az adó összegét a(z) …… állapítja meg. Az adóhatósági ……iránti
nyilatkozat megtételére az jogosult, aki az adóévben kizárólag munkáltatóktól,
kifizetőktől szerzett olyan …..-t, amely az adott esetben a szükséges
feltételeknek megfelel.

1 - kivetéses adózás, 2 – bevétel, 3 - adóalany, 4 – adó-megállapítás, 5 -
önadózás, 6 – adóhatóság

5.1.4   A szöveg alatti kulcsszavak számát írja a szövegben a megfelelő
        kipontozott helyre!

Adórendszer kialakításának alapelvei egyfelől alkotmányosak, másfelől az
adórendszer ……-val(vel) illetve annak végrehajtásával kapcsolatos
jogszabályok rendszerét jelentik. Általános alapelvek: a(z) ….., egyenlőség,
a(z) …..., a kényszer elv, ezek az Alkotmányban rögzítettek, a(z) …….. például
a felépítés része, míg a(z) ….... és méltányosság a végrehajtási alapelvekhez
tartozik. Egyik legrészletesebb alapelv a(z) …… elv.

1- felépítés, 2-ekvivalencia, 3-általánosság, 4-megkülönböztetés tilalma, 5-
mérlegelési elv, 6-arányosság




                                                                          135
                              ADÓZÁS ALAPJAI




5.2.   Írja a kipontozott helyre az odaillő fogalmat!

A adóbevallás olyan kimutatás, melyből világosan megállapítható az adózó
…………………... A(z)…………… lehet bejelentési, nyilvántartási, bizonylati
rend betartási, adó megállapítási, bevallási, befizetési, adólevonási, beszedési és
adatszolgáltatási.
Az …………… szerinti felosztás alapján az adó kapcsolódhat a jövedelemhez
(nyereséghez), a ………………-hoz illetve a fogyasztáshoz. Az adótétel az
adóalap természetes mértékegységére vetített………………………………..

6. Esszé jellegű, kifejtős kérdések

Sorolja fel és jellemezze a magyar adótörténet lényeges eseményeit, adótípusait,
személyiségeit!
Jellemezze a rendszerváltás után kialakult adórendszert!
Jellemezze a közelmúlt leglényegesebb jogszabályi változásait adózás
szempontjából!
Jellemezze az államháztartás felépítését és az adóztatás funkcióit, emelje ki a
Laffer-görbe fontosságát!
Sorolja fel és jellemezze a központi adókat!
Sorolja fel és jellemezze a helyi adókat!
Sorolja fel és jellemezze az egyéb adókat és befizetési kötelezettségeket!
Jellemezze az adóhatóságok feladatait, kapcsolatrendszerét!
Ismertesse az adókötelezettség fogalmát, jelentését és jelentőségét!
Ismertesse az Art. felépítését, lényegét!
Ismertesse az ügyfélkapu illetve kormányablak jelentőségét az adózásban!
Ismertesse a bevételek és kiadások jelentőségét az adózásban, különös
tekintettel az elszámolható és el nem számolható költségekre, az ÉCS-re és a
járművek költségeire!
Ismertesse az illetékek lényegét, típusait, a kapcsolódó mentességeket!
Ismertesse a nemzetközi adórendszerek összehasonlításának lehetőségeit, a
nemzetközi adózás problémáit, a legfontosabb kapcsolódó történeti
eseményeket!
Ismertesse az OECD modellegyezmény lényegét, részeit!
Ismertesse az OECD-ben alkalmazott speciális szabályokat!
Ismertesse az adóztatás nemzetközi összehasonlításának jellemzőit!
Ismertesse az ÁFÁ-val kapcsolatos jogharmonizáció leglényegesebb elemeit!
Ismertesse és jellemezze a mikro-, kis- és középvállalkozások helyét és
lehetőségeit az EU-ban!




                                                                               136
                            ADÓZÁS ALAPJAI




Ismertesse a mai magyar adórendszer kedvezményeit, kik a preferáltak, hogyan
érvényesülnek ezek a preferenciák az adórendszerben!
Ismertesse a START programokat!
Ismertesse a jelenlegi magyar adórendszer képzési és foglalkoztatási
támogatásának elemeit!




                                                                         137
Irodalomjegyzék

  1. Adókalauz. Adó-és Pénzügyi Hivatal kiadványa Budapest 2009.
  2. Adótörvény változások 2010./1./2. Vezinfó Kiadó és Tanácsadó Kft
      Budapest 2010.
  3. Az adóztatás jellemzői nemzetközi összehasonlításban. Humánpolitikai
      Szemle 2003. 12. 3. szám
  4. Adózás és számvitel 2010./1. 2. Ecovit Kiadó Budapest 2010.
  5. Dr. Bencsik Mária: Adóztatás jellemzői nemzetközi összehasonlításban.
      MEB Nemzetközi Konferencia Kiadványa. Budapest 2007.
  6. EU tagállamok adózása. Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt.
      Budapest. 2005.
  7. Dr. Herich György: Adótan. Penta Unió Kiadó Pécs 2010.
  8. Dr. Herich György: Nemzetközi Adózás. Penta Unió Kiadó Pécs 2007.
  9. Dr. Herich György: Adózás az Európai Unióban. Penta Unió Kiadó Pécs
      2007.
  10.Dr. Herich György: Teszt és példatár. Penta Unió Kiadó 2010.
  11.HVG. Különszám Adó Budapest 2009. 2010. 2011.
  12.HVG. Különszám TB. Budapest 2009. 2010. 2011.
  13. Sztanó Imréné dr: Adózás. Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai
      Zrt. Budapest 2010. Bologna Könyvsorozat
  14. Az Adózás története (Összeállította: dr. Juhász István)
      (5mp.eu/fajlok/msc/adotortenelem_2_www.5mp.eu_.pdf)
  15. Taxation trends in the EU, EUROSTAT, 2007



Hivatkozások
     1.   www.apeh.hu/adoinfo/szja/ado-jarulek-tv-modositas.html.
     2.   www.apeh.hu/adoinfo/szja/termeszetbenihtml/
     3.   www.apeh.hu/penzcentrum
     4.   www.eur-lex.europa.com.2006. Az Európai Közösségek Bizottsága
          Brüsszel 19. 12. 2006.
     5.   www.europa.hu/INT/VIES.
     6.   www.diakhitel.hu
     7.   www.diakhitel.hu/tudnivalok-a-torlesttesrol.php.
     8.   www.diakhitel.hu/milyen-kedvezmenyek.php.
                     ADÓZÁS ALAPJAI




9. www.diakhitel.hu/torlesztoreszlet-mersekles.php.
10. www.startkartya.hu
11. www.ofa.hu Országos Foglalkoztatási Közalapítvány
12. www.afsz.hu Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat képzési ajánlatai
13. www.e-palya.hu
14. www.tavmunka.huwww.nive.hu A Nemzeti Szakképzési és
    Felnőttképzési Intézet
15. www.magyarorszag.hu Kormányzati Ügyfeltájékoztató Központ
16. www.orszi.hu Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértő Intézet
17. http://penzcentrum.hu PSZÁF és az IHM közös on-line honlapja
18. http://www.ki.oszk.hu Könyvtári Intézet – Országos Széchenyi
                                                     Könyvtár
19. http://jesz.ajk.elte.hu Jogelméleti Szemle
20. http://nav.gov.hu
21. http://www.mfiorg.hu/kf_fuzet.pdf
22. http://epp.eurostat.ec.europa.eu Eurostat – Európai Bizottság
                                        Központi Statisztikai honlapja
23. www.adokamara.hu/dokumentumok/pitti.ppt
24. http://www.gazdasagi-kornyezet.hu




                                                                   139

				
DOCUMENT INFO
Shared By:
Categories:
Tags:
Stats:
views:110
posted:3/5/2012
language:Hungarian
pages:139