Ped Prog

Document Sample
Ped Prog Powered By Docstoc
					Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium,
  Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési
 Tanácsadó, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Gyermekotthon




              Pedagógiai Program



                       2007. december 20.
                  Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


                                                 Bevezető


Az intézmény alapító okiratban foglalt feladatai:

Intézmény neve:                                         Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális
                                                        Szakiskola,       Kollégium,      Egységes
                                                        Gyógypedagógiai     Módszertani Intézmény,
                                                        Nevelési Tanácsadó, Egységes Pedagógiai
                                                        Szolgálat, Gyermekotthon

Intézmény rövid neve:                                   Móricz Zsigmond Egységes Gyógypedagógiai
                                                        Intézmény

Intézmény rövidített neve:                              Móricz Zsigmond EGYMI

E-mail cím:                                             moricz@kollegium-lenti.sulinet.hu


OM azonosítója:                         038577

Székhelye:                              8960 Béke u. 71.


Az intézmény fenntartója:               Zala Megyei Önkormányzat

Az intézmény működési területe:         Zala megye

Az intézmény jogállása:                 önálló jogi személy

Az intézmény típusa: Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
                     Diákotthon, gyermekotthon, különleges gyermekotthon
                     Többcélú közoktatási intézmény
                     Speciális Szakiskola

Az intézmény alaptevékenységei szakfeladatonként:

80110         Óvodai nevelés

     80112-6 Sajátos nevelésű igényű gyermekek óvodai nevelése
           Sajátos nevelésű igényű gyermekek ( enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos,
           beszédfogyatékos, autista) óvodai nevelése

80120         Általános iskolai oktatás

     80121-4       Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás
     80122-5       Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai, nevelése
                   oktatása
                               Tanulásban akadályozott tanulók iskolai oktatása, nevelése
                               Értelmileg akadályozott tanulók iskolai oktatása, nevelése


                                                      2
                  Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


                             Autista tanulók iskolai oktatása, nevelése
                             Fejlesztő iskolai oktatás
              Beszédfogyatékosság:
                             Beszéd, és nyelvi nehézséggel küzdő tanulók oktatása, nevelése
              Érzékszervi fogyatékos:
                            hallási fogyatékos tanulók iskolai oktatása nevelése
                            látási fogyatékos tanulók iskolai oktatása, nevelése
              Testi fogyatékos::
                            mozgáskorlátozott tanulók iskolai oktatása, nevelése


              Integrált iskolai nevelés, oktatás
                             utazó gyógypedagógiai hálózat működtetése

80220         Szakiskolai oktatás, szakképzés

        80222-5         Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai nevelése,
                        oktatása
        80225-2         Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakképesítés
                        megszerzésére felkészítő iskolai oktatása speciális és készségfejlesztő
                        szakiskolában

                        OKJ     3381103 010021 01 Szakács
                                Rész szakképesítés: Konyhai kisegítő

                        OKJ     3181401                   Takarító

                        OKJ     3162201 010021 04 Kertész
                                Rész szakképesítés: Kerti munkás

                        OKJ     3121502 010021 01 Népi kézműves
                                Rész szakképesítés: Kosárfonó

                        OKJ      3385301 010021 02 Hulladéktelep kezelő
                                 Rész szakképesítés: Hulladékválogató és feldolgozó

                        OKJ 3376201          Szociális gondozó

Nem OKJ-s szakképesítés: OM kód 038566                    Rongyszőnyegszövő
                         OM kód 038506                    zöldségtermelő – palántanevelő
                                                          Betanított zöldségtermelő

80510         Oktatáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységek

              80511-3           Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben)
                                Általános iskolai és szakiskolai bejáró tanulók részére a napközi
                                otthoni és tanulószobai ellátás biztosítása

80520         Pedagógiai szakszolgálat



                                                      3
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


              80521-2         Pedagógiai szakszolgálat
                              Gyógypedagógiai szaktanácsadás, korai fejlesztés, gondozás, nevelési
                              tanácsadás, logopédiai ellátás, konduktív pedagógiai ellátás, fejlesztő
                              felkészítés, gyógytestnevelés

80540         Pedagógiai szakmai szolgáltatás

              80541-0         Pedagógiai szakmai szolgáltatás
                              Az intézmény alaptevékenységével összefüggő pedagógiai szakmai
                              szolgáltatások nyújtása
                              Szaktanácsadás, amelynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek
                              megismerése, terjesztése.
                              Pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének
                              segítése és szervezése.
                              A tanulói tájékoztató, tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a
                              tanulók, tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik
                              érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási,
                              közigazgatási, jogi stb. információk közvetítésével.


55130         Diákotthoni, kollégiumi ellátás
              55132-6       Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás sajátos nevelési igényű
                            gyermekek, tanulók számára



Törvényi előzmények:

A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a 130/1995. (10. 26.) Korm. rendelete
szerint az oktatási intézmények 1998. szeptember 1-től pedagógiai program szerint végzik nevelő-
oktató munkájukat.

A Kt. 1999. évi módosítása elrendelte a hatályban lévő pedagógiai programok felülvizsgálatát. A
törvénymódosítás lényegesen megváltoztatta a Nemzeti Alaptanterv feladatát, és új szabályozó
dokumentumot vezetett be, a kerettantervet.
Ennek értelmében az iskolák felülvizsgálták helyi tantervüket is, ami alapjául az új szabályozó, a
Nemzeti Alaptantervre épülő kerettanterv szolgált. Ennek értelmében az iskolák 2001. szeptember
1-ig a kerettanterv, valamint a törvény 48. §-ának figyelembevételével vizsgálták felül pedagógiai
programjukat.


Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.           törvényt a 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelettel
módosította.

A módosítás értelmében:
Az iskolák 2004. június 30-ig felülvizsgálják pedagógiai programjukat. A felülvizsgálatnak ki kell
terjednie az iskola nevelési programjára és helyi tantervére
A pedagógiai programok felülvizsgálata a Nemzeti Alaptanterv alapján történik
A helyi tanterv bevezetése az általános iskola első évfolyamán kezdődik 2004. szeptember 1-jén,
ezt követően felmenő rendszerben a többi iskolai évfolyamon


                                                    4
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




A 2007. évi felülvizsgálat indokoltsága:

Belső indokok:

Az intézmény alapító okiratában az eltelt három év alatt végbemenő változások szükségessé tették
a Pedagógiai Program felülvizsgálatát.
A változások teljesen új feladat ellátást, más szervezeti formák kialakulását jelentette az iskola
szakmai életében, amiket követnie kell a programnak is.

Törvényi kötelezettség:

A 202/2007. (VII. 31.) sz. Kormányrendelet 7. § (3) kimondja:
„Az iskolák az e rendelet melléklete alapján 2007. december 31-ig felülvizsgálják a pedagógiai
programjukat, és a szükséges változtatásokat átvezetik.”




                                                     5
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Az intézmény önmeghatározása

                                                     „Úgy érezzük, hogy amit teszünk, az csak csepp a tengerben.
                                                       Anélkül a csepp nélkül azonban sekélyebb volna a tenger.”
                                                                                                   (Teréz anya)


Intézményünk 1980 óta működött Általános Iskola, Diákotthon, Speciális Szakiskola és
Gyermekotthon néven.
2000-ben, a millennium évében, Móricz Zsigmond nevét vettük fel.
A névválasztást az motiválta, hogy az író élete, küzdelme és sikerei abban a világban gyökereznek,
ahol a szegénység az esélyek, a lehetőségek számára erős korlátot is jelentett. Móricz Zsigmond
kitartása, tehetsége és hite lehetővé tették számára a hátrányok legyőzését, és az író élete példát ad
arra is, hogy a hátrányok vállalhatók, leküzdhetők.
Szerettük volna, ha olyan intézményben dolgozhatnánk mi pedagógusok, amely segít az akadályok
leküzdésében, amely emberségre, kitartásra, a munka szeretetére tanít.
Olyan iskolát szeretnénk, ahol jó gyereknek lenni!

A 20 év alatt sok változást éltünk meg. A változások egy részét az élet kényszerítette ránk, másik
része tudatos munkánk eredménye. Legfontosabb, hogy lássuk honnan hova szeretnénk eljutni. A
közelmúltat és a jelent is az jellemzi, hogy helyünket a világban, lehetőségeinket túlságosan is
meghatározza, hogy hová születtünk.
Mi nagyrészt azokkal találkozunk munkánk során, akik az előbbiek okán nem a szerencsések közé
tartoznak, és hátrányaik néha kilátástalanná teszik gyermek és szülő életét.
Gyönyörű a feladat, hogy ezen változtassunk. Igazi hivatás ez: a gyógypedagógusé. Szó nélkül kell
olvasni a szemekből, érteni, amit ki sem mondtak nekünk, meglátni azt a különlegest, ami minden
emberben szunnyad valahol, azt a valamit, amiben Ő képes elkápráztatni bennünket.
Ma több gyerek problémáját ismerjük fel és tudunk számukra segítséget adni, mint 20 évvel ezelőtt.
Vannak képzett, speciális ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező szakembereink.
Szakembereink fogadják a gyerekeket, de az utazó gyógypedagógusaink rendszeresen viszik is
szolgáltatásainkat a környék iskoláiba.

A közös igazgatású, többcélú intézmény a közoktatási törvény 2003. évi módosításának értelmében
Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként funkcionál a jövőben.




                                                     6
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Beiskolázási körzet szociológiai jellemzői

Zala megyére, mint az ország többi megyéjére is, jellemző a munkanélküliség. Lentiben
megszűntek a nagyobb ipari tevékenységet folytató üzemek, melyekből egyébként is kevés volt
környékünkön. A megmaradt privatizált üzemek a jól képzett és munkabíró dolgozókat tartották
meg. A rendszerváltás után megszűntek a TSZ-ek, ahol a falusi lakosság zöme dolgozott. Az
átalakulás után, aki tehette, kisvállalkozásba kezdett, de a piacgazdaság törvényei szerint zömük
tönkrement.

Intézményünk iskolájában három csoportból tevődnek össze a tanulók.

Tanulásban akadályozott - államigazgatási eljárás során tartós vagy átmeneti nevelésbe vett -
tanulók, akik a gyermekotthonban nevelkednek.
A kollégiumban lakó, Zala megye területéről beiskolázott, tanulásban akadályozott tanulók.
A környék falvaiból, a Lenti és a Letenyei Kistérség területéről naponta bejáró tanulásban
akadályozott tanulók.

Az iskola tanulónépességének szociológiai jellemzői:

A tartós- és átmeneti nevelt gyermekek jól ismert okok miatt kerültek az intézményes nevelés
körébe.
Szülővel kapcsolatuk nincs, vagy laza kapcsolattartás érvényesül, ami évente néhány levélre,
képeslapra korlátozódik. A szülők gyakran nem lelhetők fel, mert különváltak és elköltöztek.
Egy kisebb csoportra jellemző, hogy rendszeres kapcsolatot tart szülőjével, nagyszülőjével vagy
testvéreivel, és rendszeresen látogatni tudja őket.

Kollégiumi ellátásban részesülők Zala megye területéről beiskolázottak, ezért jellemző, hogy nagy
távolságból is vannak gyerekek. De előfordul az is, hogy 10-15 km-es távolságra lévő lakóhelyről
is itt lakik a gyermek. Ennek oka lehet, hogy még kicsi, fizikailag fejletlen, nagyon elfárasztja az
utazás. Vagy a szülő nem tudja naponta oda-vissza kísérni, mivel dolgozik, vagy otthon még több
kisgyermeke van.

A környék falvaiból, illetve Lenti város területéről naponta bejárók csoportja. E tanulók jelentős
részének családjai előnytelen helyzetben vannak, mert a megváltozott társadalmi helyzethez nem
tudnak alkalmazkodni. A családok nagy része létminimum alatt vegetáló munkanélküli, esetenként
alkalmi munkát tud vállalni. A biztos egzisztenciában élő családok száma elenyésző.
Sok családban a szülők alkoholizáló, kriminalizálódott életmódot folytatnak, ennek
következményeként gyermekeik testi, értelmi fejlődését elhanyagolják, esetenként veszélyeztetik.
Többségük nyolc osztályt végzett, illetve nem fejezte be általános iskolai tanulmányait.
A szülők gyakran maguk is segítségre szorulók, kevés társadalmi kapcsolattal rendelkező emberek.
Így az iskola fontos társadalmi kapcsolatot jelentő szintérré válik a szülő számára.




                                                    7
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja



                AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA



Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,
eszközei, eljárásai

Feladatellátásunk:

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű iskolai nevelése, oktatása


                                                    „Ugye, mindannyiunk számára legnagyobb kincs a gyermek.
                                              Fogjunk össze, csiszoljuk e kincset, hogy minél nemesebbé váljon.
                                          Mindezt tegyük meg azért, hogy egészségesnek szülessen, személyisége
                                       egészségesen, korának megfelelően fejlődjön, ha lehetséges, meleg családi
                                     fészekben, majd az óvodában szeressen játszani, és tanuljon jól az iskolában.
                                              Akiknek mindez sikerül, örülhetnek, mert kincsük nemessé válik.”
                                                                                                   (Bíró Antalné)

Általános iskolánk speciális tantervű iskola.
A tanulásban akadályozott gyermekek nevelését-oktatását látja el 1-8. osztályig.
Iskolánkra jellemző:
    o oldott, humánus légkör,
    o gyermekközpontúság,
    o egyénre szabott fejlesztés lehetősége,
    o egyéni megsegítés,
    o az általános műveltség megalapozása az akadályozottság figyelembevételével,
    o nyitottság a többi fogyatékosság felé,
    o szocializációs képességek fejlesztése.

A beiskolázást követő első időszakban a fejlődésükhöz szükséges készségek, képességek
kialakítása történik meg. Erre épül az alapvető kultúrtechnikák elsajátítása. Az elsajátított
kultúrtechnikákat a későbbiekben felhasználja az ismeretszerzésben.

A tantárgyi munka során a tárgyi tudás mellett elősegítjük:
    o a kommunikációs képességük fejlődését,
    o a helyes viselkedési normák elfogadását, kialakítását,
    o a tudásuk mindennapi életben való alkalmazását,
    o a gyakorlati használhatóságot.

Középfokú oktatás
Középfokú oktatás keretében speciális szakiskolai és készségfejlesztő szakiskolai képzés folyhat.
Tanulói: tanulásban akadályozott és
          értelmileg akadályozott fiatalok.
A speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola feladata, hogy minden sajátos
nevelési igényű gyermek számára nyújtson reális továbbtanulási lehetőséget.




                                                     8
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


A 9-10. osztályban az általános műveltség megszerzésére irányuló képzésben vesznek részt a
tanulók, amin túl pályaorientációs órák, szakmai előkészítés és szakmai alapozás keretében
készülnek fel a szakma tanulására.
A szakiskola 11-12. évfolyamán lehetőség van az Alapító Okiratban szereplő, fenntartó által
engedélyezett szakmákban szakmunkás-bizonyítvány megszerzésére.
Elméleti képzés intézményünkben folyik.
Gyakorlati képzés külső képzőhelyeken tanulószerződéses formában, vagy az iskola saját
tanműhelyében folyik.
A szakképzés végén tanulóink vizsgát tesznek.

Értelmileg akadályozottak oktatása-nevelése:
Jelenleg a tanulásban akadályozottak osztályában vannak elhelyezve, integráltan tanulnak.
Megsegítésük, fejlesztésük az osztályból kiemelten, egyénileg történik, amelynek a heti óraszám
szükségletét az összesített óraterv tartalmazza.

Autisták:
Pervazív fejlődési zavarban szenvedő autista és autisztikus tanulók.
Speciális autista csoport az intézményen belüli megszervezésével tudja az autisztikus tanulók
speciális szükségleteit ellátni. Módszertanilag az autizmusspecifikus eszközök alkalmazása mellett
kognitív- és viselkedésterápia, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés, gyógytestnevelés alkalmazása
szükséges.
Tartalmilag a fogyatékos készségek a másodlagos fejlődési elmaradás, a másodlagos
viselkedésproblémák és tünetek speciális módszerekkel való habilitációs és rehabilitációs célú
kezelését, fejlesztését soroljuk ide a következő területeken:
     elemi szociális- kommunikációs készségek,
     viselkedésproblémák,
     figyelem, utánzás, kognitív készségek, énkép, önismeret,
     érzékszervek és testhasználat, nagy és finommozgások, testtartás, izomhipotónia
        korrigálása,
     elmaradt pszichoszomatikus elemi funkciók,
     önkiszolgálás, önellátás, saját speciális segédeszközeinek mindennapi helyzetekben való
        rutinszerű használata,
     lakókörnyezetben való közlekedés, tájékozódás, élethelyzetek begyakorlása,
     szociális tapasztalatszerzés, társas kapcsolatok formáinak kialakítása,
     iskolában, illetve hivatalos helyen való viselkedés szabályainak elsajátítása.


Pedagógiai szakszolgálat

Korai fejlesztés:

A pedagógiai szakszolgálat feladatkörébe tartozó korai fejlesztés és gondozás feladata a testi, az
érzékszervi, az értelmi, a beszéd – vagy más fogyatékosság megállapításának időpontjától
kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére
tanácsadás nyújtása. (Kt. 35. §)




                                                    9
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Fejlesztő felkészítés:

Tanköteles korú súlyosan halmozottan sérült gyermekek, valamint 5-6 éves korig óvodai ellátásban
nem részesülő gyermekek gyógypedagógiai ellátása. Olyan testi, értelmi vagy mentálhigiénés
állapotban vannak, hogy mindennapos iskolalátogatás alól felmentést kaptak.
A fejlesztő fejlesztés célja: a SNI gyermekek egészségi állapota és egyéni képességei szerint
fejlesztő környezetben, szakszerű egyéni bánásmóddal kibontakoztassa képességei maximumát.
A fejlesztő felkészítésben résztvevők egyéni vagy kiscsoportos játékos foglalkozásokban
részesülnek – heti 3-5 órában – otthonukban, vagy intézményünkben ambuláns formában. A
fejlesztésre egészen a tankötelezettségi kor végéig jogosultak.

Fejlesztési területek, terápiás eljárások, módszerek

1. Komplex gyógypedagógiai fejlesztés, amely a
   o mozgásnevelést,
   o kommunikációra, beszédre nevelést,
   o játékra nevelést,
   o akarati – érzelmi nevelést,
   o önkiszolgálásra nevelést foglalja magába.
2. Bazális stimulálás, amely a súlyosan-halmozottan sérült gyermeknél alkalmazható
   leghatékonyabb alapozó módszer. Speciális, személyre szabott játékos foglalkozás, amely az
   érzékszervek külön- és egyidejű ingerlésével a sérült gyermek figyelmét és aktivitását
   igyekszik elérni.
3. Ayres módszer, amelyben az egyensúlyérzék fejlesztését változatos, speciális eszközök
   segítségével érjük el. Az egyensúlyérzék az izomtónusra gyakorolt hatása által jelentős szerepet
   játszik minden térérzékelésben, ezen kívül szerepe van az „éntudat” alapját képező testkép
   megélésében.
4. Alapozó terápia, amely minden olyan alapvető mozgásmintát előhív, amelyen az egészségesen
   fejlődő gyermek természetes úton, külső segítségnyújtás nélkül átmegy. Pl. fejemelések és -
   fordítások, úszómozdulat, kúszás, mászás, felülés, járás és annak változatai. Ezek a fejlődési
   sort képező mozgásminták adják a terápia gerincét.
5. Beszédfejlesztés (logopédia), amelynek területén fontos a célzott segítség.
   Feladatai:
   o beszédindítás,
   o beszédkedv felkeltése,
   o hallási figyelem fejlesztése,
   o beszédszervek passzív tornája,
   o ajakgyakorlatok,
   o nyelvgyakorlatok,
   o légzőgyakorlatok,
   o passzív, aktív szókincs bővítése.
6. Konduktív pedagógia, olyan komplex személyiségfejlesztés, ami igényli a mozgássérült
   gyermekek aktív közreműködését. Egyidejűleg fejleszti a mozgást, beszédet, értelmet, szociális
   kontaktusokat igényel és érzelmeket vált ki.
7. Zeneterápia, amely a zene erejével mozgást, figyelmet, koncentrációt és kommunikációt
   fejleszt.




                                                     10
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Pedagógiai szakmai szolgáltatás:

Szaktanácsadás, melynek feladata a pedagógiai módszerek megismertetése, terjesztése
A pedagógusok képzésének, továbbképzésének a megsegítése
Tanuló tájékoztató tanácsadó szolgálat
Utazó gyógypedagógiai hálózat működtetése


Utazó gyógypedagógiai szolgáltatás


              „Minden pedagógia hamis, amely nem elsősorban arra a személyiségre támaszkodik,
                               akit nevel, annak szükségleteire, legbensőbb énjére.” (C. Freinet)


A sajátos nevelési igényű gyerekek csoportjába tartozó, tanulási zavarral küzdő (diszlexiás,
diszgráfiás, diszkalkuliás), integráltan oktatott tanulásban és értelmileg akadályozott, halmozottan
sérült, valamint személyiség és magatartási problémákkal küzdő iskolás – és óvodáskorúak
gyógypedagógiai ellátását, fejlesztését több éve vállalja fel intézményünk utazó gyógypedagógiai
szolgáltatás keretében.
Munkánkat a gyógypedagógiai szakvéleményre, tanárok, óvónők jellemzésére és saját
vizsgálatunkra, megfigyeléseinkre hagyatkozva fejlesztési terv alapján végezzük. Általában 2-3
hónapra tervezünk, és az elért eredmények függvényében lépünk tovább.
Heti 1 vagy 2 órában foglalkozunk a gyermekekkel egyéni vagy kiscsoportos (2-4 fő) formában.
Fejlesztőmunkánk hatékonyságának fokozása érdekében állandó kapcsolatban vagyunk a nevelési
tanácsadó pedagógusaival, pszichológussal, a tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottsággal
és szívesen veszünk részt tanfolyamokon, előadásokon.

Az integrált értelmi fogyatékos gyermekek egyedi sajátosságai eltérnek az átlagostól, ennek
megfelelően a lehetséges fejlődés eléréséhez sajátos feltételek, pedagógiai eszközök, módszerek,
segédeszközök biztosítása szükséges. Mi gyógypedagógusok segítő partnerként vállalunk
feladatokat a problémák megoldásában. Irányítjuk és ellátjuk a gyermekek speciális fejlesztését,
olyan új sérülés specifikus módszerek, eljárások alkalmazásával, amelyek főként terápiás,
korrekciós jellegűek.

Tevékenységi formák:

Egyénre szabott fejlesztési terv kidolgozása - alapjául a Szakértői vélemény szolgál – amely
biztosítja a gyermek számára az állapotához illeszkedő szolgáltatásokat – kiegészítve
megfigyelésünk, saját vizsgálatunk eredményeivel és nem hagyhatjuk figyelmen kívül a befogadó
intézmény velünk szemben támasztott elvárásait sem. A terv részletesen kifejti a tantárgyi
fejlesztésre, a korrepetálásra, a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült
funkciók korrigálására, kompenzálására, az alapvető kultúrtechnikák elsajátításához szükséges
pszichés funkciók kialakítására vagy fejlesztésére, a motiválásra, az akaraterő fejlesztésére, a
kitartó munkavégzés képességének alakítására, az önbizalom fejlesztésére szolgáló gyakorlatokat,
módszereket, eszközöket.
Az egyéni fejlesztő foglalkozások egyik legfontosabb feladata – különösen a beiskolázás kezdetén
– a tanulást meghatározó, az írás, olvasás, számolás elsajátításához szükséges pszichés funkciók
kialakítása, fejlesztése. Ezek a következők:


                                                    11
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


   1. Szociális érettség, feladattudat, feladattartás, a megfelelni akarás jelzését, az önálló
      helyzetmegoldásra való képességet.
   2. Pontos és differenciált vizuális észlelés.
   3. A hallott információk pontos észlelése, megkülönböztetése, adott hangok kiemelése, helyes
      egymásutániságának felismerése, hangkapcsolatok egységbe foglalása.
   4. Összerendezett, koordinált mozgás, a szem és a kéz összerendezett, célszerű együttes
      mozgása, mozgatni tudása.
   5. A keresztcsatornák együttműködése, a látott-hallott információk összekapcsolásának
      képessége és motoros visszaadása.
   6. Rövid idejű vizuális-verbális memória.
   7. Szándékos figyelem.

Diagnosztikus eljárások:

Célunk a gyermek minél alaposabb megismerése, képességstruktúrájának feltárása.
Alsóbb osztályfokon a következő teszteket alkalmazzuk:
    - mozgásfejlettség felmérése – statikus egyensúly – dinamikus egyensúlyozás és koordináció
       A mozgások összerendezettségét, gazdaságos, gördülékeny kivitelezését figyeljük meg.
    - Frostig – teszt – a vizuális észlelés fejlettségének felmérése.
    - GOH. GMP – diagnosztika, a hallás, a beszédészlelés – és értés vizsgálata.
    - Goodenough emberrajz teszt,
    - Diszlexia – prognosztika teszt,
    - Pieron – figyelemvizsgálat.
Magasabb osztályfokon a gyermekek alapkészségeinek – olvasás – írás - számolás – szintjét,
tantárgyi tudás fejlettségét mérjük fel tantárgyi tesztekkel, felmérésekkel.

Az egyéni és kiscsoportos gyógypedagógiai fejlesztés során a következő terápiás eljárásokat
alkalmazzuk:
    - Mozgás-, testséma, téri orientáció fejlesztése:
          - alapvető testhelyzetek felvétele játékos élethelyzetekben
          - járás, futás, ugrás gyakorlatok
          - játékos, az állatok mozgását utánzó gyakorlatok
          - fogás, dobás
          - egyensúlygyakorlatok
          - mozgás és a beszéd koordinálása, ritmusérzék fejlesztése
    - Rosta Katalin: Testséma – téri tájékozódás fejlesztése
           - testrészek felismerése, megnevezése
           - oldaliság tanítása
           - a test elülső, hátulsó részeinek, függőleges zónájának tanítása
           - téri orientáció fejlesztése
    - Vizuális észlelés fejlesztése
          - Frostig program gyakorlatainak felhasználásával
          - azonosság felismerése – tárgy, kép, szín, forma egyeztetése
          - különbözőség felismerése – válogatás, csoportosítás
          - alak – konstancia – szín, forma, nagyság, hely, téri elrendezés állandóságának
             kialakítása,
          - alak – háttér – elkülönítési képesség fejlesztése
          - vizuális információk sorba rendezése, szeriális észlelés fejlesztése
          - vizuális memória fejlesztése
          - térbeli helyzetek és kapcsolatok észlelésének fejlesztése


                                                    12
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


   -   Beszédfejlesztés, olvasás előkészítése – Dr. Gósy Mária: Beszédészlelés és beszédmegértés,
        nyelvi készségek fejlesztése gyakorlatok felhasználásával
           - beszédszervek ügyesítése
           - beszédhallást fejlesztő gyakorlatok hangfelismerés, differenciálás, hanganalízis
           - szókincsfejlesztés
           - nyelvtanilag helyes beszédre nevelés
           -
   -   Finommotorika
   -   grafomotoros készségfejlesztés sok-sok manipulációval
   -   Tárgyi megsegítés során a fejlesztés anyagát az enyhe értelmi fogyatékos tanulók tanmenete
       szolgáltatja az osztályfoknak, a gyermek készségszintjének megfelelően
   -    Alternatív pedagógiai módszerek beépítése a mindennapi nevelő munkába: játékosság,
        változatosság, vizuális és auditív anyagok gazdag felhasználása, elegendő idő biztosítása a
        tananyag feldolgozásához.
        Az eredményes egyéni fejlődés, fejlesztés megvalósításához elengedhetetlen, hogy a
        tanulók pillanatnyi fejlettségi szintjüknek, terhelhetőségüknek, képességeiknek megfelelő
        tevékenységeket végezzenek a tanulási helyzetek során. Így a feladatokat eredményesen,
        sikeresen tudják megoldani, tanulási kedvük, motivációjuk állandósul. A tanulás így nem
        kellemetlen feladatként, hanem örömforrásként, önmegvalósítási lehetőségként jelenik
        meg.
        Az integrált tanulók gyógypedagógiai megsegítése, fejlesztése az általános iskolák
        órarendjébe építve, heti két alkalommal egyéni vagy kiscsoportos formában történik.

   -   A többségi pedagógusok munkájának folyamatos segítése, szakirodalommal való ellátása,
       szakmai tanácsadás, a nevelőtestület szemléletének alakítása. A sikeres integrációban
       legfontosabb a nevelők hozzáállása, elkötelezettsége, elfogadó, támogató attitüdje.
       Megfelelő fejlesztő eszközök, feladatok végig gondolása az osztálytanítóval egyeztetve.
       Nyílt nap keretében eddig is hospitálási lehetőséget, speciális gyakorlati, módszertani
       ismeretek átadását, konzultációt biztosítottunk.
       Figyelemmel kísérjük a tanulók haladását, részt veszünk a részeredmények értékelésében.
       Segítünk a tananyagot a gyermek képességeihez igazítani, javaslatot teszünk az egyéni
       fejlesztési szükségletekhez igazoldó módszerváltásokra.
       Felkínáljuk segítségünket az új – az egyéni különbségek kezelését, a differenciálást
       biztosító – tanulásszervezési módok bevezetésére.
       Javaslataink: kooperatív tanulás,
                       páros, kiscsoportos munkavégzés,
                       önálló, egyéni feladatvégzés,
                       kéttanítós modell

   -   Együttműködés a szülőkkel – leginkább a folyamatos együttműködéssel, kapcsolattartással
       segíthetnék a szülők gyermekük beilleszkedését, igen fontos tényező az otthoni segítség
       folyamatos és rendszeres biztosítása.




Magántanulók:



                                                    13
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Amennyiben a tanulót a Tanulási Képességek Vizsgáló Szakértői Bizottság súlyos betegsége miatt
magántanulói státuszba utalja, egyéni felkészítés keretén belül iskolánk elvégzi fejlesztését.


Tanulói jogviszony:

Belépés a Móricz Zsigmond Általános Iskolába:
Bemenet szabályozás érvényesül. Iskolánkba a sajátos nevelési igényű gyermekek iratkoznak be a
tankötelezettségikor betöltése után.
Tanulói jogviszony csak abban az esetben létesíthető, ha a gyermek érvényes gyógypedagógiai-
pszichológiai szakvéleménnyel rendelkezik, amely számára iskolatípusunkat jelöli ki a
tankötelezettsége teljesítésére.
A szakvéleményt a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állíthatja ki
vizsgálat alapján.


Pedagógiai alapelvek:

A befogadással kapcsolatos alapelvünk:

Amennyiben a gyermek a beiskolázási körzetből rendelkezik azzal a szakvéleménnyel, hogy
tankötelezettségét iskolánkban köteles teljesíteni, optimális fejlesztésének, fejlődésének feltétele a
speciális beiskolázás, akkor felvételt nyer.
Elutasítást abban az esetben alkalmazunk, ha nem a felsorolt elvek dominálnak elsősorban.
Jellemző az államigazgatási eljárás helyett kollégiumi beutalással elodázott problémakezelés, vagy
akinek a lakóhelyén működik speciális tantervű iskola.
A Kt. által megszabott időpontban beiratkozást nem tartunk az 1. osztályosoknak.
Indoka: a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Rehabilitációs Bizottság erre az időpontra nem
fejezi még be a vizsgálatokat. A szülők az áthelyezés megtörténte után keresnek fel bennünket, így
a beiratkozás folyamatosan történik augusztusig. A beiratkozás időpontjától áll fenn a tanulói
jogviszony.
A tanulói jogviszony megszűnik:
    o ha a tanuló másik iskolában folytatja tanulmányait,
    o a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait
        nem kívánja folytatni,
    o középiskolai tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak
        utolsó napján,
    o a nem tanköteles korú tanuló iskolából való kizárása a fegyelmi határozat jogerőre
        emelkedése napján.


A humánus légkör elve:

Az intézmény egészére jellemző a humanizált körülmények biztosítása mind tanulók, mind a
felnőttek számára, ami feltétele az oktató-nevelő munkának.

Az egyéni bánásmód elve:

Az iskola jellegéből, a tanulók állapotából, fogyatékosságából következően az egyéni bánásmód
elvének érvényesülése minden korcsoportban.


                                                     14
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételének elve:

A tanulók fejlődését, annak mértékét, ütemét mindig önmagához mérjük.

A tapasztalatszerzés elve

A tanulás folyamatában biztosítani kell a tanulóknak a saját maguk által szerzett tapasztalatokat.

Esélyegyenlőség elve

A szociálisan hátrányos helyzetben, ingerszegény környezetben élő gyerekek eleve lemaradással
kezdik az első évfolyamot.
Elvetjük az „eleve kudarcra ítélés” gondolatát, hiszen valljuk, hogy minden tanuló valamilyen
területen sikeres lehet.

A szakmai nyitottság alapelve

Fontos alapelvünk a szakmai nyitottság. A környezetünkben élő minden fogyatékos gyermeknek
joga van a különleges gondozásra, a képességeinek megfelelő szintű fejlesztésre. Úgy érezzük,
hogy ezek a tanköteles korú tanulók is lehetőségeink birtokában (személyi, tárgyi) meg kell, hogy
kapják a megsegítést helyben, hiszen gyakran a távolság, a közlekedési problémák állítják az
amúgy is nehéz helyzetben lévő szülőket megoldatlan problémák elé. A nehézség a közlekedésből
adódik, hiszen többségük fogyatékossága miatt tömegközlekedési eszközön nem, vagy nehezen tud
utazni

A hátrányos megkülönböztetés tilalmának alapelve

Az iskola minden tanulója jogilag egyenlő, nemre, vallásra, bőrszínre való tekintet nélkül.
Az iskola céljai között a hátrányok csökkentése, az esélyek növelésére való törekvések
érvényesülnek.
A hátrányok csökkentésére vonatkozó elveink, tevékenységeink részletesen kidolgozásra kerültek
az Intézményi Minőségirányítási Programban.


Kiemelt fejlesztési feladatok:

      Az alapvető tanulási képességek fejlesztése, az ismeretek megszerzése.
      Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten.
      A tanulók szociális képességének fejlesztése.
      Az önálló tanulás képességének fejlesztése.
      A másság elfogadása, elfogadtatása.
      A tanulók állapotához igazodó szervezeti, tartalmi és módszerbeli megoldások alkalmazása.
      Az általános műveltség megalapozása a tanulási akadályozottság figyelembevételével.
      Általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása a fejlettségi szintnek megfelelően.
      Reális önismeret, önelfogadás fejlesztés, önbecsülés erősítése
      A testi és lelki egészség megóvása, a maradandó állapotváltozás megismertetése és
       elfogadtatása.
      Értékeink, kultúránk, szűkebb, tágabb szülőföldünk szeretete, megbecsülése. Népünk,
       gyökereink megismertetése, kötődések, azonosulások kiépítése.


                                                     15
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


      Európai azonosságtudat fejlesztése. Más kultúrák elfogadása.



Cél:

Céljaink között kiemelt helyen szerepel a Nemzeti Alaptanterv 2007. évi módosítása ételmében a
kulcskompetenciák fejlesztése.
    o Anyanyelvi kommunikáció
    o Idegen nyelvi kommunikáció
    o Matematikai kompetencia
    o Természettudományos kompetencia
    o Digitális kompetencia
    o A hatékony, önálló tanulás
    o Szociális és állampolgári kompetencia
    o Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia
    o Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejező képesség
Az iskola fejlesztési szakaszai

Alapfok:
Alsó:
      1-2. osztály:           bevezető szakasz
      3-4. osztály            kezdő szakasz
felső
      5-6. osztály:           alapozó szakasz
      7-8. osztály            fejlesztő szakasz


Középfok:
               9-10. osztály          általános műveltséget megszilárdító szakasz
              11-12. osztály:         szakképző szakasz



A nevelés-oktatás céljai, feladatai a szakaszokhoz rendelten


Alsó:
Bevezető, kezdő szakasz:

    Zökkenőmentes iskolakezdés biztosítása, segítése a kisiskolásoknak.
    Az iskolai élet, az iskola szokásrendjének megismertetése, elsajátíttatása.
    A feladat- és szabálytudat kialakítása.
    Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébrentartása.
    A játék megszerettetése, a szabályjáték, a didaktikai játékok megszerettetése, a szabályok
     elfogadása, a tűrőképesség fejlesztése, kortárscsoport felfedezése.
    A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése.
    A szociális háttérből adódó hátrányok csökkentésére való törekvés.
    A tanulás megkezdéséhez szükséges, nélkülözhetetlen pszichikus funkciók fejlesztése,
     korrigálása, a hiányosak kialakítása.


                                                    16
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


    Az érzékelés kialakítása,
    motoros képességek fejlesztése,
    tér- és időbeli tájékozódási képesség alakítása,
    kommunikációs képességek fejlesztése,
    szociális képességek fejlesztése.
    A saját fejlődési ütem és fejlesztési korlát elfogadása, elfogadtatása.
    Differenciált, egyénre szabott feladatokkal kell biztosítani a gyermekek optimális
     fejlődését.
    Előtérbe kell helyezni a tárgyi manipulációval történő, eszközhasználatot biztosító
     képességfejlesztést, ismeretelsajátítást.
    Az alapozás időszakának fontos feladata - a pszichés funkciók megléte után - az alapvető
     kultúrtechnikák elsajátítása, amelyek az ismeretszerzésben nélkülözhetetlenek.


Felső:
Alapozó és fejlesztő szakasz.

    Lineárisan épül az előző szakaszok céljaira, feladataira.
    Az előzőző szakaszokban kialakított képességek, készségek, elsajátított kultúrtechnikák
     felhasználása az ismeretszerzésben.
    A megismerési módszerek továbbfejlesztése.
    A tanulási szokások kialakítása, kialakulása (hangsúlyosabbá válik az önálló
     ismeretszerzés).
    A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének
     megfelelően, differenciált módon, jelen van a manipulációs és a képi szint is
    A jól működő képességek további fokozott fejlesztése, a sérültek korrigálása.
    Az általános műveltség elemeinek gazdagítása, az ismeretek szélesítése.
    Önismeret erősítése, a reális önkép kialakulásának segítése lehetőségekkel, korlátokkal
     együtt.
    Segíteni kell a tanulókat a társadalmi szerepvállalásra, a magánélet szerepeire, a
     szocializációra.
    Egészség- és környezet megóvó, megőrző magatartásra nevelés.
    Érzelmi, akarati élet tudatos irányításának lehetőségére való nevelés.
    Reális önkép kialakulása után törekvés a reális pályaválasztásra, továbbtanulásra.

Középfok
Az iskola általános céljai között szerepel, hogy a 8. osztályt végzett tanulók középiskolai
tanulmányaikat iskolánk 9-10. osztályfokán folytassák. A több éves tapasztalatok szerint sikeresebb
lehet a pályaválasztás, ha még két évvel kitolódik a gyerek életében.
A 10. osztály elvégzése után lehetősége nyílik tanulmányai folytatására az általános szakképzésben
is. A város nagy szakképző iskolájával partneri kapcsolatunk példaértékű a továbbtanulást tekintve.
A 10. osztályt végzett tanulókat a számukra reálisan elvégezhető szakmákra felveszik.

általános műveltséget megszilárdító szakasz
     az ismeretek megerősítése, szinten tartása,
     a tanulók alkalmassá tétele a szakmai ismeretek elsajátítására
     a szakmai előkészítés, szakmai alapozás során megalapozni a szakképzést


szakmai képzés szakasza:


                                                    17
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


     cél a hasznosítható szakmai műveltség nyújtása,
     a fogyatékosság személyiségkárosító következményeinek kiküszöbölése, a lehetőségek
       szerint egészséges szemléletű, személyiségű fiatalok, felnőttek útra
     bocsátása a szakmai vizsga után,
     képessé kell tenni a tanulókat a munkavállalásra,
     képessé tenni az esetleges átképzésre, szakmaváltásra,
     szociális alkalmazkodás a munkahelyen, a munkahelyi hierarchiában való tájékozódás
       képességének a kialakítása,
     a társadalmi beilleszkedés érdekében feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, felkészítés a
       családi szerepekre, az önálló életvezetésre.
A célok, feladatok konkrét formái a helyi tantervben jelennek meg tantárgyakra és osztályfokokra
lebontva.




                                                    18
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel, beilleszkedési,                              magatartási
nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység


Az iskolának, mint másodlagos szocializációs szintérnek a címben megjelölt területeken nagyon
széles sávban van teljesíteni valója. A mi iskolatípusunkban már nagyon régóta feladata a
pedagógusoknak:

-   a családi nevelés hiányosságait pótlandó reszocializációs, korrekciós funkció,
-   autonóm életvitelre való felkészítés,
-   humanisztikus      értékek     preferálására    való     képesség      kialakítása a   tárgyi
    értékekkel szemben, erkölcsi ismeretek nyújtása
-   nemzeti identitás- és énazonosságtudat kialakítása és erősítése,
-   a személyiség sokoldalú, harmonikus fejlesztése, testi és lelki egészség ,megőrzésére történő
    felkészítés
-   társas kompetencia kialakítása.
-   Bűnmegelőzés, drogprevenció

Ezen funkciók magukba foglalják mind a személyiség-, közösségfejlesztés, mind pedig a
beilleszkedési, magatartási nehézségek prevenciójára való törekvést. E három terület nem
választható el élesen egymástól, ok - okozati összefüggés van közöttük, hiszen ha a
személyiségfejlődésben valamilyen probléma adódik, akkor az hatással van mind a közösségi
életre, valamint a tanulás területén is jelentkeznek megoldásra váró problémák. Abban az esetben,
ha a személyiségfejlődés megfelelően halad, de a gyermek nem tud megfelelően teljesíteni, vagy
akár egy közösségnek nem tud teljes értékű tagjaként funkcionálni, akkor az előbb vagy utóbb a
személyiségfejlődésében is úgynevezett fejlődési zavarokat hozhat létre. Ezen összefüggések miatt,
nem lehet és nem is célszerű sem az egyiket, sem a másikat független, egyedüli problémaként
megnevezni. Ugyanígy azonban a fejlesztés is kifejti jótékony hatását valamennyi területre.

Az áttekinthetőség és a fejlesztő foglalkozások felépítésének elősegítése szempontjából a
pedagógiai tevékenységeket külön területenként írjuk le.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

"A személyiség az egyén azon viszonylag tartós sajátosságainak együttese, amelyek őt mindenki
mástól megkülönböztetik, meghatározva a viselkedését és gondolkodását."

Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség jellemző
tulajdonságai saját befogadó- alkotó tevékenysége során alakulnak ki.
Meghatározó saját magával szemben támasztott elvárások, aktivitásának mértéke, tevékenységi
köre.
A pedagógus és gyermek között igaz emberi kapcsolat kialakítása a cél, melyben a pedagógus úgy
dolgozik, mint egy kertész. Kertész, aki ugyan nem ismeri, hogy milyen biokémiai folyamatok
zajlanak a növényben, és aki nem alkalmas arra sem, hogy a növény fehérjeszintézisét befolyásolja,
mégis képes arra, hogy fölnevelje a növényt. A kertész sikere abban rejlik, hogy ezekhez a belső,
befolyásolhatatlan folyamatokhoz szükséges külső környezetet, feltételeket megteremti. A
pedagógusnak is ugyanebben rejlik sikere, hiszen nem az a feladatunk, hogy belekontárkodjunk a
gyermek belső működésébe, hanem hogy gondoskodjunk a fejlődéshez azokról a külső hatásokról,


                                                    19
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


ingerekről, alapanyagokról, érzelmekről, melyekből táplálkozva kibomlik a személyiségben rejlő jó
és önfejlődésre képes tartalom. Célunk tehát olyan körülményeket biztosítani a gyermek számára,
melyben egészséges fejlődése biztosítva van. Meggyőzni őket arról, hogy fejlődésük, sorsuk,
életpályájuk alakulása önmaguktól függ.

A tanulók pszichoszociális fejlődése során az életkorokhoz kapcsolódóan a következő jellemzők és
erre irányuló feladatok figyelhetők meg, illetve merülnek fel:

Teljesítmény a csökkentértékűséggel szemben / 6 - 12 éves korig /

A tanuló igyekszik megtalálni a módját, hogy olyan eredményeket mutasson fel, amelyekkel mások
tiszteletét, nagyrabecsülését elnyeri. Ha ez sikerül, önmagát értékes személynek fogja érezni, ha
nem, akkor értéktelennek, másokhoz képest kevésbé értékesnek. Az iskolába lépő gyermekre az
intellektuális kíváncsiság és a teljesítmény vágya a jellemző. E szakasz veszélye, hogy a gyermek a
meg nem felelés, illetve a csökkentértékűség érzését élheti át.

Általános jellemzők:
       - közösségi lénnyé válik,
       - családon kívüli tekintélyszemélyek az életében,
       - megismeri a versengés, együttműködés, kitaszítottság fogalmait,
       - fantázia és valóság eltávolodik egymástól,
       - életorientáltság fogalma megjelenik /célok meghatározása /,
       - bensőséges kapcsolatok igénye a hasonló nemű társakkal,
       - igazi, hosszabb távú emberi kapcsolatok kezdete,
       - idősebbek helyett hasonló korúak társaságát részesítik előnyben.

Identitás a szerepbizonytalansággal szemben / 12 - 16 éves korig /

A testi éréssel és a szülőktől való érzelmi függetlenedéssel párhuzamosan a fiatalt mind jobban
kezdi foglalkoztatni, hogy ki is ő valójában, és mi szeretne lenni. Ennek a szakasznak a feladata az
énidentitás kialakítása. (Énidentitás: az én egységességének és folytonosságának növekvő
bizonyossága.) Ehhez az szükséges, hogy a serdülő az új szerepeit integrálni tudja. A szakasz
veszélye, hogy a serdülő bizonytalan a szerepeit illetően, leginkább a nemi identitásában
kételkedik. A krízist a pedagógus abból veszi észre, hogy a diák viselkedése szélsőségessé válik,
gyorsan változik, az érzelmi közeledésre elutasítóan reagál. Gyakran más emberek szerepét ölti
magára, pl. vagány fickó.


Cél és feladat: Ismerkedjenek meg:
- a serdülés életkori sajátosságainak összes pozitívumaival és negatívumaival,
- az emberi képességek rendszerével, a kialakulás folyamatával,
- saját személyiségükkel, egyéni adottságaikkal,
- élvezeti cikkek egészségügyi és személyiségromboló hatásával,
- különböző kommunikációs stratégiákkal,
- problémamegoldó készségek variációival,
- a konfliktusmegoldások fajtáival,
- lelki szükségleteikkel és azok kielégítési módjaival.




                                                    20
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Intimitás az izolációval szemben / 16 - 25 éves korig /

Ebben a szakaszban a személyiség legfontosabb feladata, hogy intim és tartós kapcsolatot létesítsen
egy másik személlyel. Az intimitás odaadást követel, de ha az egyén az én elvesztésétől, a
másikban történő feloldódástól való félelmében erre nem mer vállalkozni, elmagányosodik,
izolálódik

Általános jellemzők:
- heteroszexuális tevékenység kialakulása,
- fiziológiai változások, a vágy élményének megtapasztalása,
- erotikus igény elkülönül a barátságigénytől,
- érett személyközi kapcsolatok megalapozódása,
- jogok, kötelességek, felelősségek, polgári együttélési formák kialakulása,
- énrendszer megszilárdulása,
- egyre hatékonyabb szublimációs készség,
- kitartás képessége, alkalmazkodás az eszközök világában, termelővé válás,
- tágabb társadalom jelentősebbé válik,
- felnőtt felelősség kialakulása.

A személyiségfejlesztés a következő területekre terjed ki:

1. Kreativitásfejlesztés
       - nyelvi, szókincsfejlesztő és verbalizációs készség,
       - performációs kreativitásfejlesztés,
       - esztétikai érzékenység és élményfejlesztés,

2. Nonverbális készségek fejlesztése
      - érzelmek kifejezése,
      - imitációs készség fejlesztése,

3. Önkép, önismeret fejlesztése
           o testi önismeret fejlesztése,
           o önkifejezés, önjellemzés, önábrázolás, önmegfigyelés fejlesztése,
           o énideál, visszatükrözött és tulajdonított önkép, célok és értékek fejlesztése
              önismereti tudatosság fejlesztése

4. Társismereti és kapcsolatfejlesztés
        - ismerkedés, megismerés, felismerés, kapcsolatfelvétel,
        - kapcsolatfejlesztés,
        - egymással kapcsolatos érzések, érzelmek, indulatok, vélemények, viszonylatok és el-
          várás kifejezése, a másság elfogadása.

1. A kreativitás gyűjtőfogalmába azon személyiség készségek tartoznak, amelyek a személyiség
rugalmas, nyitott, eredeti, újszerű látás- és gondolkodásmódjában, problémaérzékenységben,
találékonyságban, kíváncsi, kockázatvállaló, toleráns, önálló mivoltában nyilvánulnak meg. A
kreatív, eredeti alkotókészségek minden személyiségben bizonyos mértékig adottak, fejleszthető
potenciálok.
2. A nevelőmunkában elhanyagolt jobb oldali funkciókat fejlesztik ezen tréningek: az analógiás,
jelképes, szimbolikus kifejezési formákat, módokat, üzeneteket segítik magasabb fejlettségi szintre.
Az empátiás, beleélő - megértő készségnek is az utánzás imitációs fejlettség rejlik a hátterében.


                                                     21
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


3. Az önkép összetett képződmény: szubjektív énkép, tulajdonított kép, visszatükrözött vonások és
a törekvéseket, célokat, értékeket megszabó énideálok közös alkotása, komplex egysége.
4. Társismereti és kapcsolatfejlesztő gyakorlatoknál a cél a társismeretnek, egymás megismerési
szintjének, az egymással kapcsolatos véleményeknek, érzéseknek, elvárásoknak a feltárását,
fejlesztését szolgálja. Az egymásra figyelés is jól fejleszthető, amely az osztályközösségi életre
szintén jó hatással van.

A személyiségfejlesztés az első osztállyal kezdődően a szakiskola befejezéséig folyamatosan jelen
kell hogy legyen a pedagógiai munkában. Ahhoz, hogy a tantárgyi céloknak megfelelő oktatást
tudjuk biztosítani, minden gyermekből a lehetőségeinek, adottságainak megfelelően a maximumot
kell kihozni.




                                                    22
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

                                                    "Az igazi közösségben az egyén erősebbé, értékesebbé válik"


A gyermekek az iskolába lépés első percétől kezdve olyan strukturálódási folyamat aktív részesei,
alanyai, amelyben személyiséget és közösséget formáló törvények, törvényszerűségek uralkodnak.
A közösségben erős ösztönző hatás, cselekvésre indító, szuggesztív erő is rejlik. A közösség
pszichés hatásának jellemzője, hogy benne az élmények felerősödnek, az öröm megsokszorozódik,
ugyanakkor a bánat megoszlik a csoport tagjai között. Az "együttes élmény fokozott hajtóerővel"
tölti fel az embert, melytől erősebb és boldogabb az ember, ha ezt átéli és egyre inkább közösségi
emberré válik. A közösség funkcióját mindig a társadalmi célok és tevékenységek határozzák meg.
A pedagógus a közösséggel való bensőséges együttműködés nélkül nem juthat előre, nem tudja
megvalósítani nevelési, oktatói célkitűzéseit.

Az iskola közösségi nevelésének pszichológiai alapjai:
       - A közösségi emberré nevelés főként az osztályban történik,
       - baráti kapcsolatok alakulása,
       - közös élmény átélése, megélése,
       - egységes stílus és magatartás kialakulása,
       - utánzás és szuggesztió,
       - hasonulás és kiegyenlítődés,
       - szolidaritás.


Közösség rétegződése:
      - pozitív töltésű, erősen érdeklődő, mozgósítható tanulók köre,
      - pozitív vezetésű, alkalmi, részben változásra hajlamos egység,
      - vegyes, de együttműködésre hajlamos egység,
      - alkalmi egység,
      - negatív irányú, de ingadozó csoportosulás,
      - negatív góc.


Közösség tevékenység és szerepstruktúrája
      - alaptevékenység (képviselet, szervezés, rendteremtés),
      - másodlagos tevékenység (segítségnyújtás, védelem, együttérzés),
      - marginális tevékenység (sport, hangulatteremtés),
      - intellektuális közvetítés (tájékozottság, vélemény-, közvéleménybefolyásolás),
     - emocionális közvetítés (szórakozás, kirándulás).

Közösségfejlesztés az alsó tagozatban

A közösségi élet kialakításának előfeltételei és fejlesztésének feladatai az első osztályban:

       - barátságos légkör kialakítása, közösségi élet színterének otthonossá tétele,
       - beszoktatás,
       - közösségi élet, közösségi kapcsolatok megalapozása, fejlesztése,
       - tevékenységek megszervezése a játék, munka és oktatás terén,
       - szokások kialakítása,


                                                     23
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


       - hagyományok kiépítése,
       - távlati célok felállítása,
       - ünnepek méltó megünneplése,
       - gyermekek értékelési rendszerének kialakítása,
       - egyéni bánásmód a közösségen belül.

A közösségfejlesztés feladatai 2 - 4. osztályig

-   közösségi perspektívák szerepének fokozása, együttműködést kívánó tevékenységek arányának
    növelése,
-   felelősi feladatok közvetlen ellenőrzés nélküli teljesítése, az ellenőrzés közösséget szolgáló
    jellegének tudatosítása, az értékelés objektivitásának növelése,
-   az összetartozás érzésének növelése, a pedagógus központi szerepének óvatos csökkentése, az
    osztály pozitív átrétegződésének elősegítése,
-   a fegyelem továbbfejlesztése a közösségi aktivitás fegyelmének irányába, közösségért és a
    társakért érzett felelősség kialakítása.


A tevékenységi rendszer fejlesztése, a munka önállóságának növelése

-   az osztályt, mint az iskolaközösség részét fejlesszük,
-   az együttélés valóságos szükségleteiből fakadjon a tanulókra bízott feladat, közösségi
    felelősség,
-   az osztály sajátos igényeinek feltárása és a tevékenységek erre építése,
-   tanulás középpontba kerülése,
-   játék terén szerep-, szabály- és drámajátékok közösségi fejlesztő hatásainak kihasználása,
-   munkával a tanulók felelősségérzésének fokozása,
-   az ünnepekre való felkészülés és az utólagos megbeszélés illeszkedjék be az osztály
    mindennapi életébe, maga az ünnep érzelmi töltésű legyen,
-   késztetni kell a tanulókat, hogy az értékelésben fokozatosan vegyenek részt, vegyék észre a
    pozitívumokat, negatívumokat és azok megfelelő közlésére legyenek képesek,
-   a célokat a pedagógus tűzi ki, de a részkérdésekben a diákoknak is egyre önállóbban kell
    dönteniük, a döntésekben részt venniük.


A követelmények beépítése a tanulók tudatába és magatartásába

-   követelménytámasztás a tanulás, játék, önkiszolgálás, társadalmi munka kulturális tevékenység
    terén,
-   a házirend követelményeinek tudatosítása a mindennapok életének megszervezésében,
-   a mindennapi együttélésre, együttműködésre épül a fegyelem, felelősség és segítés fejlesztése,
    melyeknek ugyan alacsony a közösségi tartalmuk, de már megjelentek és a továbbfejlődés
    biztos fázisát jelentik,
-   teret kell engedni a vélemények elmondásának, a helyes álláspont kialakításának, határozott és
    nyílt állásfoglalásnak.




                                                     24
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Közösségfejlesztés a felső tagozatban
( 5 - 8. osztályig )

A következő feladatok fogalmazódnak meg:
- az osztály beépítése a felső tagozatba,
- a felnőtt irányítás egyre közvetettebbé tétele,
- képesség szerinti tanulás követelményének elfogadása, a közös munka alapvető készségeinek
   megerősítése,
- közösség előtt érzett felelősség erősítése,
- tudatos, fegyelemre késztető közösségi motívumok továbbnövelése ismétlődő
- élményekkel.

A tevékenységi rendszer továbbfejlesztése, a munka önállóságának növelése

Ezek a következőképpen jelennek meg a feladatok körében:
- a rövid, egyszerű szerkezetű tevékenységek fokozatos kibővítése hosszabb távlatokra is,
   folyamatos pedagógusi irányítással, szituatív motiválással,
- a tanulók ne csak tudják, hanem érezzék is, hogy az iskola életének aktív alkotóeleme
   tevékenységük,
- a tanulással való foglalkozás ne kampányszerű legyen, hanem tervszerű, szervezett, a
   gyermekek figyeljenek a fejlődésre, hanyatlásra, keressék az okokat és a segítés módját,
- a munka során keletkező konfliktusok feloldása a lehetőségekhez mérten közösség bevonásával
   ,
- játék, sport, kirándulások szervezésébe a gyermekek fokozatosan, egyre aktívabban
   kapcsolódjanak be,
- kulturális életbe kapcsolódással egyre fokozottabbá válik az ízlés formálása,
- objektivitás és önmaguk helyes megítélése,
- ellenőrzés, értékelés egyre önállóbbá, közösségibbé tétele.

A közösség szerkezetének fejlesztése

A pedagógus csak akkor tudja fejleszteni, ha ismeri, figyelemmel kíséri a csoport mozgását,
változását:
- az osztály belső szerkezetének megszilárdítása, az iskolai kapcsolatok kiépítésével egységben,
- problémák elemzése, feladatok pontos végiggondolása, vélemények kinyilatkoztatása,
- felelősség kialakítása a kimondott szavak jelentőségével, véleményükkel
- kapcsolatban (erkölcsi bátorság),
- a vita technikájának megtanítása,
- fokozatosan tudatosul, hogy az osztály közösség,
- az összetartozás érzését együttes élményekkel fejlesszük, melynek átélésével az egyén is egyre
    erősebb, boldogabb lesz, érzelmi biztonságot szerez, mellyel képessé válik egyre nehezebb
    feladatok elvégzésére,
- baráti kapcsolatok erősítése,
- peremgyermekek bevonása a közösségbe.
A gyermek mindig a közösségnek akar megfelelni. Ha a közösség megerősödött, segítségével
elérhetjük a negatívumok kiiktatását, az egyénre való ráhatást.




                                                    25
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


A követelmények beépítése a tanulók tudatába és magatartásába

A pedagógus mellett a közösség is követelményeket támaszt:
- az aktív tanulók képviselik a közösség szabály és normarendszerét, nemcsak
- közvetítenek, hanem saját meggyőződésüket képviselik,
- aki nem jut el erre a szintre, az elfogadja az előző tanulók álláspontját,
- a tanulók eltérő értelmi képességei, az osztályok eltérő előélete és összetétele miatt jelentős
   különbségek lehetnek a beépített követelmények tekintetében pozitív és negatív irányban.


A közösségfejlesztés feladatai a 9 - 10. osztályban és a szakiskolában

-   A tevékenységek önállóságának fokozása,
-   a közösségnek az iskola tevékenységi rendszerében az irányítószerep betöltése,
-   az iskolai hagyományok tudatos átadása,
-   osztályszerkezet további stabilitása, újonnan bekerült tanulók beillesztése a közösségbe,
-   tanulók felkészítése az iskola elhagyására, az egyéni és társadalmi érdek és célok
    összhangjának megvalósítására törekvés,
-   a tanulás és munka jelentőségének felismertetésére törekvés,
-   az iskola fegyelméért érzett felelősség felébresztése és formálása, annak tudatosítása, hogy
    elsősorban saját magatartásuk példájával hatnak a fiatalabbakra.


A tevékenységi rendszer továbbfejlesztése, a magatartás önállóságának növelése

Ha a követelményeknek eleget akarnak tenni, akkor komoly erőfeszítésekre van szükség:
a fő mozgató, hogy bizonyítani akarják "felnőtt" mivoltukat - ha ezt a törekvés sikerül az iskolai
feladatok irányába terelni, azaz olyan tevékenységekkel is megbízni őket, melyekben fontosnak
érzik magukat, és azt érzik, hogy a felnőttek ismerik az ő képességének ennek megfelelő
feladatokkal bízzák meg őket,
a gyermekkortól való elszakadás, a magasabb szintű önérvényesítés az erősebb motívum,
a tanulókat fel kell készíteni az iskola elhagyására, az önálló élet megkezdésére,
a vizsgára való felkészülés egyeseknél motiváló tényezőként hat, a közösségerejét azonban
felhasználhatjuk a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatásában
a gyakorlati munka elvégzésében is a folyamatos ellenőrzés, serkentés és értékelés elengedhetetlen,
egy-egy tanulmányi kirándulás megszervezése a szervezőkészség fejlesztésével párosulhat,
képesek lehetnek néhányan a tartalmi kérdések kidolgozására is,
az iskolai szintű feladatok szervezésekor szükség van a pedagógus jelenlétére, aki tanácsot ad,
az ellenőrzést már tekinthetik munkájuk részének, elfogadhatják mint közösségi feladatot,
tanulóinkat meg kell tanítanunk a szándék és a következmény helyes mérlegelésére,
az értékelés során tisztázni kell az objektív feltételek szerepét, a technikai, szervezési, hozzáértési
problémákat és tapasztalatokat, a munkakultúra kérdéseit és a morális kérdéseket,
felmerül annak az igénye, hogy a gyakorlati munkát adó szervek is értékeljék
az elvégzett feladatokat, mert ennek elmaradása elkedvetlenítheti őket és csökkenti a következő
feladatok motiváltságát és az elvégzett munka nevelő hatását is.




                                                     26
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


A közösség szerkezetének fejlesztése

Az egyének bizonyos adottságokkal, ismeretekkel, kialakult önismerettel és biztonságérzettel
rendelkeznek. A közösség oldaláról tekintve egy hosszú évek során kialakult közvélemény,
megítélés, amely képesnek tartja az egyént feladatok elvégzésére, és megkívánja, hogy azt vállalja
és teljesítse. A pedagógus feladata, hogy törekedjen a meglévő adottságok kihasználására és a
"beskatulyázott" fiatalokat eltérő helyzetekben is kipróbálja. Ez feszültségeket hozhat létre a
közösségben, egészen az új egyensúly létrehozásáig, új szerepkörök kialakításáig. A közösség
kialakulása után is érkezhetnek új tagok, akiknek a már kialakult közösségbe való beilleszkedés
nehéz feladat. Ezen túl a közösség, ha elég érett rá, akkor bármelyik időszakban alkalmas egy új
tag befogadására. Ez természetesen nemcsak ezen a fokon felmerülő feladat, hanem az alsó
tagozattól kezdve jelen van.


A követelmények beépítése a tanulók tudatába, magatartásába

Ez az utolsó lehetősége a pedagógusoknak arra, hogy a tanulóban megerősítjük az eredményeket,
amelyeket az előző évek során elértünk. Ezen a szinten a megszilárdítás kerül előtérbe. Az
iskolából való kilépés az egyéni célokat állítja előtérbe, egyesekben a közösségi, másokban az
egyéni szempont kap erősebb hangsúlyt. Az ellentmondás feloldására erősítjük az össztársadalom
értékeinek figyelembe vételét. Az osztályt elhagyó fiatalok többségének még nincs szilárd
elképzelésük a jövőt illetően és ezt a helyzetet még nehezíti az is, hogy legtöbbjük mögött nem áll
ott a biztos családi háttér, amely segíteni tudna a fontos döntések meghozatalában. Ezért az iskola
még az elindulásban, a felnőtt élet kezdetében is fontos szerepet játszik. A közösségi irányultság
alapjait, a közösség iránti igényt és a közösségi együttéléshez szükséges alapvető képességeket és
szokásokat magukkal vihetik abba a kollektívába, amelyben a további életük folytatódik.



Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő feladatok, tevékenységek

A tanulási kudarcok és a viselkedési nehézségek - amelyek az elvárások teljesítésének
képtelenségéből vagy ezek elutasításából erednek - szocializációs zavarok. Megjelenésük a későbbi
társadalmi beilleszkedési nehézségek előrejelzéseként is értelmezhető. Az iskola, mint a társadalmi
elvárások és normák közvetítője, szocializációs funkciót tölt be. Feladata a művelődési anyag
átadásán túlmenően az értékek, a jellemtulajdonságok és a világnézet megalapozásával alkalmassá
tenni a gyermeket az eredményes társadalmi beilleszkedésre.
Hátrányos helyzetű tanulóknak minősülnek azok, akiket különböző környezeti tényezők gátolnak
adottságaikhoz mért fejlődési lehetőségükben - elsősorban és döntően tanulmányi, illetve képzési
szempontból.
A veszélyeztetett gyermekek esetében a társadalmi beilleszkedésnek a személyiségfejlődés
zavaraiból fakadó különös nehézsége a vezető szempontja.
Tágabb értelmezésben a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség kölcsönhatásáról beszélhetünk, a
hátrányos helyzet magába foglalja a veszélyeztetettséget is.
A beilleszkedési és magatartási (pl. figyelmetlenség, mozgásos nyugtalanság, ingerlékenység,
agresszív viselkedés, trágár beszéd, szorongás, túlzott zárkózottság, csalás, hazudozás, lopás, káros
szenvedélyek, csavargás...stb.) zavarok társadalmi méretekben történő hatékony csökkentése az
elsődleges prevenciótól várható, melynek célja: a veszélyeztető tényezők kialakulásának vagy
hatásának megakadályozása, illetve visszaszorítása, hogy a személyiség minél integráltabban,
minél nagyobb teherbíró-képességgel fejlődjön. Az elsődleges prevenció egyik fő színtere az


                                                     27
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


iskolai szocializáció. Az iskolai beilleszkedési zavarok előzményeit tekintve az iskola alakító,
befolyásoló, fejlesztő lehetőségeit az alábbi főbb területeken látjuk:
- az értelmi képességek kibontakoztatása (a tanulmányi kudarc lehetséges
- következményeinek megelőzése, enyhítése ),
- a társadalmi (intézményi) értékek, normák és magatartásmódok interiorizálása,
- pozitív értékeket hordozó közösségekkel, egyénekkel való együttműködés aproduktív
    tevékenység és önfejlesztés érdekében,
- reális (illetve pozitív) énkép és önértékelés kialakulása, az önértékelési zavar
- létrejöttének és a teljesítménymotiváció csökkenésének megelőzése.
- A pedagógiai munkának három fő területét - tanítási-tanulási tevékenységet, a társas
    magatartást és önirányítást, valamint a szervezőtevékenységet - alapul véve négy fő funkcióval
    lehet a fejlesztést jellemezni:

Tanítás-tanulás
- az elsajátítási folyamat irányítása
- aktivizálás, motiválás a tanulásban való részvételre
- a teljesítmény értékelése
- korrigálás, segítés

Társas magatartás, önirányítás
- a magatartás, a kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó nevelői akció
- ösztönzés a kapcsolatokban való részvételre
- a magatartás értékelése
- korrigálás, fegyelmezés
- Szervezés
- eszközök, feltételek előkészítése, megteremtése a tanuló bevonásával, illetve a tanuló önálló
   munkájával kapcsolatos szervezői feladat
- aktivizálás, a szervezői feladatokban történő részvételre ösztönzés, motiválás
- a külső rend, az eszközök, a megjelenés értékelése
- a külső rend, az eszközök, a megjelenés terén előforduló mulasztás korrigálása, értékelése.

A nevelő egyéni beállítottsága, magatartása enyhítheti a kedvezőtlen és elsősorban a veszélyeztetett
gyermekek iskolai szocializációját nehezítő tendenciákat. A következő feladatai adódnak a
pedagógusoknak, melyek megoldásával elősegíthetik a veszélyeztetett környezetből érkező
gyermekek beilleszkedését és megelőzhetik a magatartási zavar kialakulását:
kiemelt figyelem az alsó tagozat első két évében, mely egyaránt értendő mind a gyermekre és mind
a szülőkre,
a pedagógus interakciós struktúrájának alakítása úgy, hogy a nevelői tevékenységben legalább
olyan fontos legyen a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermek megnyerése, fejlesztése, érzelmi
és intellektuális "kötése" az iskolához, mint a „harmonikusan" fejlődő gyermekeké,
az egyéni fejlődésbeli, magatartásbeli eltéréseknek megfelelő differenciált, egyéni bánásmód,
sokféle tevékenységi és értékelési dimenzió érvényesítése,
a pedagógus problémás gyermekek iránti érzékenységének, empátiájának
növekedését, viselkedésének megértését és konstruktívabb irányítását feltételezi,
az iskolának vállalnia kell az adaptációs, kompenzatív esetleg reszocializációs feladatokat is.




                                                    28
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Tevékenységek
   o kapcsolattartás a szülőkkel, gyámmal, iskolaorvossal, védőnővel, gyermekjóléti szolgálattal,
      gyermek- és ifjúságvédelmi felellőssel, nevelési tanácsadóval, pszichológussal
   o magatartási zavar okainak feltárása
   o megfelelő bizalomra épülő kapcsolat kialakítása a nevelő és a tanuló között
   o egyéni képességekhez igazodó tanórai foglalkoztatás, differenciálás, egyéni foglalkozás
   o motiváció, sikerélményhez juttatás
   o terápiás lehetőségek biztosítása
   o szülők, család nevelési gondjának segítése, tanácsadás

Feladatok:
    o az emberi együttélés szabályainak a megismertetése, gyakoroltatása
       A társas kapcsolatok, együttműködési készség kialakítása.
       Kulturált magatartás elsajátíttatása
    o Értelmi képességek, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása,
       fejlesztése.
    o Önismeret, kitartás, szorgalom, céltudatosság kialakítása
    o Nemzeti tudat erősítése: születési hely, lakóhely, történelmünk, nemzeti értékeink,
       hagyományok megismerése, kultúránk, emlékeink tisztelete, ápolása.
    o Alapvető jogok és kötelességek megismertetése, betartása
    o Önmagunk ellátására, az emberi munka fontosságának felismerésére ösztönzés.
    o Testileg és mentálisan is egészséges felnőtté válás elősegítése




                                                    29
               Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Az intézmény hagyományai
  A közösségfejlesztés, a közösség kialakításában fontos szerepet játszanak az intézmény
  hagyományai. Ezen hagyományok elősegítik és erősítik a közösséghez tartozás élményének
  kialakulását és fejlődését.

     Az iskolaváltással, beiskolázással kapcsolatban fellépő szorongás (szülő, gyermek esetében
      egyaránt) oldásában való aktív részvétel. A szülő fogadása, problémájának meghallgatása,
      megértése és a lehetőségeknek megfelelő segítés jellemző a pedagógusokra. Ez az alapja a
      további kapcsolatnak, mely az esetek többségében humánus, emberséges.

     Állami ünnepeinkről különböző módon emlékezünk meg. Emlékműveket keresünk fel
      (virágot, koszorút viszünk), valamint az egész iskolát érintő ünnepélyes megemlékezést is
      tartunk, melyen iskolánk tanulói műsorral lépnek fel.

     A Mikulás minden évben meglátogatja az alsó tagozatos korosztályt. Az ünnepek sorában
      rangos helyet foglal el a Karácsony, amikor iskolánk tanulói kedves műsorral ajándékozzák
      meg egymást, az intézmény dolgozóit és a szülőket.

     A telet méltó módon jelmezekkel és játékokkal búcsúztatjuk farsangkor. A tél folyamán
      ünnepélyes keretek között kerül a speciális szakiskola végzős tanulóinak gallérjára a szalag.

     Minden tavasszal megtartjuk a „Virágzás Napjai” rendezvénysorozatot, amelyben az iskola
      minden tanulója és dolgozója részt vesz. A közös programok a környezet- és
      természetvédelem jegyében (tavaszi nagytakarítás, mozi, kirándulás, rendkívüli óra…)
      zajlanak

     Hagyományosan részt veszünk a számunkra kiírt sport-, tanulmányi- és kulturális
      megmérettetéseken.

     Minden évben ünnepeljük és búcsúztatjuk a ballagó diákokat. Tanévzáró ünnepélyen
      rendszeresen könyv- és tárgyjutalomban részesülnek az arra érdemes tanulók.

     A 2000-es évtől kezdve Móricz Napok keretében megünnepeljük iskolánk névadóját,
      melyen az intézmény dolgozói és külső személyek, illetve intézmények, cégek számára
      „Gyermekekért díjat” adományoz az iskola vezetősége.

     Minden évben „Játék határok nélkül!” című játéksorozatot szervezünk, melyen Nyugat –
      Dunántúli Régió többcélú oktatási, nevelési intézményei, Zala megye iskolái vesznek részt.
      A programon a szomszédos országokból is fogadunk fogyatékos tanulókat, intézményeket.

     Hagyományosan részt veszünk a tantestület részére szervezett kirándulásokon, valamint a
      lendvai iskolával felváltva szervezett programokon.

     Szervezünk a szülőknek nyílt napot, ahol megismerhetik iskolánk munkáját, tevékenységi
      formáit




                                                   30
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Az iskola társadalmi kapcsolatai

Az intézményünk kiegyensúlyozott kapcsolatot tart fenn a fenntartó önkormányzattal. A Megyei
Önkormányzat – anyagi lehetőségeihez mérten – megkülönböztetett figyelmet fordít a fogyatékos
gyermekek nevelésére, oktatására.

Napi kapcsolatban vagyunk Zala megye településeinek önkormányzataival, különösen jó
kapcsolatot tartunk fenn a helyi önkormányzattal.

A gyermekek szociális gondjainak megoldása érdekében mindig számíthatunk a gyermekjóléti
szolgálatok segítségére.

Lenti Város Kisebbségi Önkormányzata a lehetőségeihez mérten, példaértékű segítséget nyújtott
megkereséseinkkor. Rendezvényeinken részt vesznek.

Tagjai vagyunk az „Értük-Velük” Egyesületnek, melynek célja az értelmi fogyatékos tartós- és
átmeneti nevelt gyermekek körülményeinek javítása, érdekvédelmük.

Kapcsolatot tartunk a város oktatási és közművelődési intézményeivel, a Kerka Alapfokú
Művészetoktatási Intézménnyel, valamint a város vállalkozói közül néhánnyal, akik az intézményt
támogatják.

Évek óta szakmai és baráti kapcsolatot tartunk a lendvai II. sz. Kéttannyelvű Általános Iskolával. A
közös munka éves megállapodás, munkaterv alapján realizálódik.

A regionális igazgatói munkaközösségnek tagjai vagyunk. A munkaközösségben Vas-, Győr-
Sopron-Moson- és Zala megye azon intézményei dolgoznak, melyekben értelmi fogyatékos és
állami nevelt gyermekek tanulnak és élnek.

A tanulók szabadidejének hasznos eltöltése érdekében kapcsolatkeresés, kapcsolat kiépítésének
lehetősége gyermekszervezetekkel.

A Kolping Gondozási Központtal élő, napi szakmai, szervezési kapcsolatot ápolunk.




                                                    31
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

                                                                                                „...a gyermeknek,
                                                           figyelemmel fizikai és szellemi érettségének hiányára,
                                                              különös védelemre és gondozásra van szüksége...”

                                                                        (ENSZ Nyilatkozat a Gyermek Jogairól)




A nevelés alapvető színtere a család. Az iskola nem csorbíthatja a szülők jogait és nem vállalhatja
át kötelességeiket, viszont kötelesek vagyunk felismerni a családi nevelés hiányosságaiból eredő
hátrányokat és segíteni azok csökkentését. Az iskola oktat és ezzel együtt nevel is A nevelés hatása
talán erősebben él a tanulóban, mint az a tananyag, amelyre oktatjuk. Szinte észrevétlen oltjuk a
diákokba a szépség szeretetét, a tudás iránti vágyat, az „emberré válni és embernek maradni”
életprogramot. A kedvezőtlen hatások, az érték – és normavilág, a családokban érzékelhető
folyamatos életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő-
képesség. A káros hatások a tanulók teljesítmény-, viselkedés-, és kapcsolatzavarainak
formájában, gyakori igazolatlan hiányzásokban jelennek meg.

Az iskolai gyermekvédelem jelzőrendszer kell, hogy legyen, hiszen a tanuló minden problémája
(éhsége, agresszivitása, szorongása…) érzékelhető az iskolában. A gyermek és ifjúságvédelemmel
kapcsolatos feladatok összehangolását megbízott felelős végzi, de az ifjúságvédelem az intézmény
dolgozóinak együttes feladata. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak, a
családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák
feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok
ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, megszüntetésében. Az
ifjúságvédelmi munkát az ifjúságvédelmi felelős koordinálja.

 Az iskolában folyó gyermek- és ifjúságvédelem a gyermekek testi és szellemi fejlődését kívánja
biztosítani, a gyermekjogok érvényesítésével és a szocializáció elősegítésével. A gyermekvédelmi
problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat az iskola a
Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a
súlyosabbá válásukat.

Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:

      fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit
      meg kell keresni az okokat
      hatékonyan megpróbálni kezelni
      megelőzni a súlyosabbá válását
       segítséget kell nyújtani megoldásában
      jelezni kell a felmerült problémát a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereinek
       a hátrányos és a potenciálisan veszélyeztetett gyerekek feltérképezése

A hátrányos helyzet fogalma: Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló a Kt. 121§ (1) 14. pontja szerint


                                                    32
                    Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította.

Halmozottan hátrányos helyzet fogalma: halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, gyermek a
Kt. 121§ (1) 14. pontja szerint az, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei
legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen,
továbbá az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek.

Veszélyeztetettség fogalma: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. tv. (továbbiakban: Gyermekvédelmi törvény) 5. §.-a szerint a veszélyeztetettség „olyan –
magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi,
értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza”. Ez a megfogalmazás nyilván
nem ad komoly támpontot egy-egy valós eset megítélésében, és így megőrzi a tanári mérlegelés
lehetőségét és felelősségét. A veszélyeztetettség fogalmának pontosítására a gyakorlati munkában
mindenképpen szükség van. Egy lehetséges megközelítés az alábbi kategóriákat jelöli meg:

Veszélyeztetett:

         az alkoholista, züllött, elmebeteg, pszichopata, krónikusan beteg szülő gyermeke,
          felbomlott és ezáltal talaját vesztett család elhanyagolt gyermeke,
          a bölcsődékben, óvodákban és iskolákban tartósan kirívó magatartású, neurotizálódott
          gyermek és serdülő,
          a tanulásban lemaradt, túlkoros gyermek,
          a galerikhez csapódó, javítóintézetből vagy a nevelőotthonból elbocsátott, nem
          utógondozott fiatal.
          fizikailag, lelkileg bántalmazott gyermek
          szexuálisan bántalmazott gyermek
          a szenvedélybeteg (drog, alkohol, játék stb.)

Az iskolai gyermekvédelmi tevékenységét két területre csoportosítjuk:

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai:

         A potenciálisan veszélyeztetett gyerekek feltérképezése minden tanév elején az
         osztályfőnökök bevonásával.
         Az első osztályosok felmérése (hátrányos helyzet, veszélyeztetettség), a tanuló családi
         környezetének megismerése.
        Hiányzások (igazolatlan) visszaszorítása, a hiányzás okainak feltárása, a rendszeres iskolába
         járás ellenőrzése, szülői mulasztás esetén eljárás kezdeményezése.
        Segítségadás a gyermekeknek, illetve a családoknak különböző kérvények, hivatalos iratok
         megírásában, eljuttatásában
        Koordinációs tevékenység a kollégiummal, a családsegítő szolgálatokkal, az
         önkormányzatokkal, a rendőrséggel
        Hátrányos helyzetű, veszélyeztetett környezetben nevelkedő fiatal otthoni életformájának
         figyelemmel kísérése, szükség esetén segítségnyújtás vagy eljárás kezdeményezése.
        A pedagógusok, szülők vagy a tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján
         megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztetető okok feltárása érdekében –
         családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét
        A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése
        A tanulók elemi szükségleteinek figyelemmel kísérése iskolán kívül és belül


                                                        33
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Osztályfőnökök, nevelők ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai:

    az ifjúságvédelmi felelős tájékoztatása a problémás tanulókról
    A veszélyeztetettséget észlelő információs rendszer működtetése
    Javaslattétel a megoldásra
    Egészségügyi- és szociális ellátás kezdeményezése, kérése
    Kapcsolatkiépítés szülőkkel: családlátogatás, tanácsadás, ellenőrzés
    A gyermek személyiségének, családi hátterének, környezetének, barátainak megismerése
    Környezettanulmány készítése
    A szakszolgálatok igénybevételéhez pedagógia vélemény készítése
    Mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása
    Pályázatok figyelemmel kísérése (pályázás, pályáztatás)
    Különféle támogatások – pénzbeli és természetbeli – felkutatása, a hozzájárulás segítése,
     támogatása
    Segítségnyújtás a szabadidő kultúrált eltöltéséhez, az életkoruknak megfelelő
     rendezvényeken történő részvételhez, a pályaválasztáshoz és a továbbtanulás megkezdéséhez
    Folyamatosan ellenőrizni a tanuló eredményeit, a rendszeres iskolába járást. Szükség esetén
     eljárást kezdeményezni.
    Folyamatos, őszinte érzelmi kötődés biztosítása, amelyben a problémák nyíltan feltárhatók
    Segítséget nyújtani az étkeztetés igénybevételéhez, az egészségügyi ellátásokhoz,
     segédeszközök megszerzéséhez
    A gyermeket – fejlődése érdekében- megfelelő fejlesztő és rehabilitációs foglalkozásokra
     irányítja
    Tanulók és szülők tájékoztatása tanév kezdetekor a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős
     személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.

Szociális hátrány

A szociálisan hátrányos helyzet, olyan anyagi és kulturális életkörülmény, amely a tanulók egy
részénél az átlagosnál gyengébb iskolai teljesítményt vagy a tanulással kapcsolatos motiváció
hiányát eredményezhet. A hátrányos helyzet hátterében a rosszabb életkörülmények, a művelődési
hátrányok, alacsony kulturális színvonal, a szülőknek az átlagnál alacsonyabb iskolázottsága, a
család egzisztenciális bizonytalansága, rossz lakásviszonyok, az eltartottak nagy száma, ép család
hiánya, egészségi problémák, fogyatékosság, esetlegesen deviáns magatartási okok állnak.
A szociálisan hátrányos helyzet veszélyezteti a gyermek személyiségfejlődését, ezért a hátrányok
enyhítése a prevenció rendkívül fontos.
A hátrányos helyzetű tanulóknak nagyon sok problémájuk van, ennél is nagyobb baj, hogy nem
tanulták meg ezeket kezelni. Ezekkel a gondokkal küzdő hátrányos helyzetű fiatalok nemcsak a
„hátrányos helyzetű” szociológiai címkével vannak ellátva, hanem ezek a gyerekek a kortársaikkal
szemben az iskolai eredményeikben és később a munkába állás lehetőségeiben is megnyilvánuló
hátránnyal kell számolniuk. Ebből következik, hogy ezeknek a fiataloknak egyáltalán nincs
jövőképük. Az iskola feladata ezeknek a hátrányoknak a mérséklése, csökkentése.
(tehetséggondozás, fejlesztés, kirándulásokkal minél több helyre eljuttatni a tanulókat).

A szociális hátrány enyhítését segítő tevékenységek, feladatok:

      Kiemelt figyelem az alsó tagozat első két évében, mely egyaránt értendő mind a
     gyermekre, mind a szülőre


                                                    34
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


      A hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése
      Az egyéni fejlődésbeli és magatartásbeli hátrányok csökkentése
      Segítségnyújtás a pályaválasztás terén
      Differenciált oktatás
      Személyiségfejlesztés (osztályfőnöki óra, drámapedagógia, szakkörök)
      Kirándulásokkal minél több helyre eljuttatjuk a tanulókat
      Mentálhigiénés programok, felvilágosító előadások (iskolavédőnő, gyermekorvos,
     pedagógus)
      A DÖK színvonalas szabadidős programokkal kompenzálja a hátrányokat
      Különös figyelmet fordítása a hátrányos helyzetű tanulók tehetséggondozására,
     felzárkóztatására
      A pedagógus érzékeny, empatikus legyen a problémás gyermek iránt
      Reszocializációs feladatok vállalása

Az önkormányzattól a következő ellátást lehet igényelni:

        Rendszeres gyermekvédelmi támogatás
        Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
        Gyermektartásdíj megelőlegezése (válás esetén)
        Otthonteremtései támogatás
        Természetben nyújtott ellátások (tanszerellátás támogatása, étkezési támogatás)
        Díjhátralék kifizetésénél részletfizetési kedvezmény




                                                     35
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

  52.§(7) Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (válaszható) tanórai
foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve
kiegészítő ismeretek átadása céljából.
A nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete – osztályonként - az évfolyamra
meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások
   a.) az első- negyedik évfolyamon                         tíz;
   b.) az ötödik- hatodik évfolyamon                        huszonöt;
   c.) a hetedik- nyolcadik évfolyamon                      harminc;
   d.) a kilencedik- tizedik évfolyamon                     negyvenöt;
   e.) tizenegyedik- tizenharmadik évfolyamon               hatvan;
   f.) a szakképzési évfolyamon                             öt százaléka.

Ezen órakeret biztosítja a feltételt a gyorsabban haladni tudók, illetve a valamilyen okból
lemaradók számára a fejlődést. Úgy gondoljuk, hogy felsőbb osztályfokokra járó tanulóknak adjuk
meg ezt a lehetőséget az életkezdés megsegítéséhez, az alapműveltségi vizsga letételéhez és az
esetleges speciális érdeklődés kielégítéséhez.
A meghatározott időkeretből az iskolában igénybe vehető osztályonként heti egy óra az osztály
közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megoldásához. Ezek a
foglalkozások nem azonosak az osztályfőnöki órákkal, céljuk sem azonos. A közösségi
programokhoz felhasznált időkeret azt a célt szolgálja, hogy segítse a közoktatásról szóló törvény
2. §-ának (4) bekezdésében megfogalmazott alapelvek érvényesülését. 2.§ (4) Az óvoda, az iskola,
a kollégium - az e törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között - felelős a
gyermek, tanulók testi, lelki, értelmi, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermek- és tanuló
közösség kialakításáért és fejlődéséért.

Ennek érdekében:
- a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában
   együttműködik a szülővel,
- a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével
   együttműködve végzi oktató-nevelő munkáját,
- felkészíti a tanulókat a családi életre, családtervezésre.

Az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket,
valamint köteles biztosítani az iskolai sportkör működését. A mindennapi testedzéshez szükséges
időkeretet a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló
időkeret terhére kell megteremteni.
A tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt a tanköteles tanuló második vagy harmadik
alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, az iskolának lehetővé kell tennie, hogy az adott
tantárgyból, tantárgyakból egyéni foglalkozásokon is részt vegyen.
A felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek
átadása céljából a következő tevékenységeket javasoljuk:
  1. Matematikai felzárkóztatás, fejlesztés.
  2. Magyar nyelv felzárkóztatás, fejlesztés.
  3. Iskolai sportkör, mindennapi testedzés.
  4. Kiemelten fontos az önálló életvezetési technikák gyakorlása (háztartási ismeretek).
  5. Kiegészítő ismeretek: biológia, fizika, kémia, informatika, idegen nyelv stb.
  6. Az alapműveltségi vizsgára való felkészítés azoknál a tanulóknál, ahol erre az esély meg
    van.


                                                     36
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


 7. Speciális érdeklődés kielégítésére különböző szakkörök működtetése.
 8. Tanulmányi, kulturális- és sportversenyekre való felkészítés, versenyeztetés.
 9. Művészeti csoport létrehozása.
10. Dráma, tánc, zene.
11. Túrázás, természetjáró csoport, erdei iskola, tanulmányi kirándulás.




                                                    37
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

52.§ (6) a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a
sajátos nevelési igényű tanulók részére meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező
egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni.
Heti időkerete:
- tizenöt százaléka értelmi fogyatékos tanuló,
- ötven százaléka az autista tanuló esetén.

   A tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű
módosulása, az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesése,
fejletlensége, lassúbb ütemű és alacsonyabb színtű köre miatt áll elő, ami sajátos fejlesztő,
habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

   Tanulási helyzetben megfigyelhető jellemzőik:
 a téri tájékozódás, a finom motorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási
folyamatok, a kommunikáció valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek
egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség
különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás
eredményességét.
   A gyógypedagógus, a terapeuta - esetenként más szakember véleményének figyelembevételével
- készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül és egyedi
tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja.
  A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában magmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók
korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák
elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul.



A tanulást meghatározó, az alap kultúrtechnikák - írás, olvasás, számolás - elsajátításához
szükséges pszichikus funkciók:

Szociális érettség, mely magába foglalja az ún. szociobilitást, a közösséghez való alkalmazkodás
képességét, a teljesítményen keresztül történő érvényesítést, az önállóságot. Feladattudatot
feltételez, feladattartást, a megfelelni akarás jelzését, az önálló helyzetmegoldásra való képességet.

Pontos és differenciált vizuális észlelés:
- alak, forma, méret, szín pontos felfogása,
- összetartozó részek értelmes egészként való észlelése (Gestalt- látás)
- megadott formák, színek megtalálása, kiemelése egy képi környezetből (figura-háttérészlelés),
   adott tárgyak térbeli helyzetének felismerése, megítélése,
- vizuális információk téri elrendezése, sorbarendezése.


A hallott (auditív) információk:
- pontos észlelése, megkülönböztetése,
- adott hangok kiemelése,
- adott hangok helyes egymásutániságának felismerése,
- hangcsoportok egységbe foglalása.



                                                     38
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


-   Összetett, koordinált mozgás, a szem és a kéz összerendezett, célszerű együttes mozgása,
    mozgatni tudása.
-   A keresztcsatornák együttműködése, a látott-hallott információk összekapcsolásának képessége
    és motoros visszaadása.
-   Rövid idejű vizuális-verbális memória.
-   Szándékos figyelem, kb. 10 perces figyelemkoncentráció.

   A tanulási képesség kibontakozását nagyban befolyásolja a gyermek lelki teherbíró-képessége
(szeretettségi szintje), értelmi kapacitása, szociális kapcsolatai, a világban elfoglalt helye.
 Az 1-2. osztályban a rehabilitációnak első és legfontosabb feladata a tanulást meghatározó
pszichikus funkciók kialakítása és fejlesztése.
 A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos
pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás
eszközök tervezését, megelőzheti a további – másodlagos - tünetek megjelenését.

Pedagógiai diagnosztikai eszközök:
- Mozgásfejlettség felmérése,
- Frostig-teszt - a vizuális észlelés fejlettségének felmérése.
- GOH, GMP- diagnosztika - a hallás, a beszédészlelés- és értés vizsgálata,
- Goodenough emberrajz teszt,
- Diszkalkulia vizsgálat,
- Diszlexia prognosztika teszt.

 Terápiás, egyéni fejlesztő programok:
- Mozgás-, testséma- és téri orientáció fejlesztése. (Ares-terápia)
- Frostig- program
- Brigitte Sindelar: Tréningprogram -olyan kognitív terápia, amely funkcionális gyakorlási
    helyzetek sorozatából áll. A következő részképességek fejlesztésére terjed ki:
- vizuális és auditív differenciálás,
- vizuális és auditív alak-háttértagolás,
- vizuális és auditív emlékezet,
- intermodalítás,
- téri orientáció
- Dr. Gósy Mária: Beszédészlelés és a beszédmegértés, nyelvi készségek fejlesztése.
E szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes
kialakítása és megerősítése.
Az alapozás évei különösen fontos időszakot jelentenek az enyhe értelmi fogyatékos tanulók
további iskolai pályafutásában. Ezért ebben a szakaszban javasolt - a közoktatási törvény által
biztosított lehetőséggel élve - egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb
időtartamot tervezni. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák
eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási
folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. E
szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes
kialakítása és megerősítése.
3-4. osztályban:
        - tantárgyi felzárkóztatás,
        - részképesség zavarok terápiája.
5-8. osztályban:
        - olvasás-, írászavarok javítása,
        - számolási készségek fejlesztése,


                                                    39
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


        - tantárgyi felzárkóztatás,
        - mentálhigiénés célú foglalkozás.
Logopédia
A logopédia - a tanév kezdetén a logopédusok szűrővizsgálatot végeznek minden tanulónál, illetve
azoknál, akik az előző tanév végére még nem váltak tünetmentessé.
Leggyakrabban előforduló beszédhibák:
     - általános és részleges pöszeség,
     - dadogás,
     - motoros vagy szenzoros apházia,
     - nagyothallás,
     - dislexia, disgráfia.
A debilis gyerekek beszédzavarainak terápiája alapjaiban megegyezik az épekével, azonban
hosszadalmasabb, fáradságosabb és nagy türelmet igényel. Sikere függ az értelmi erők fejlődésétől,
figyelem- és koncentrálóképességétől.




                                                    40
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


A szülő a tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái,
továbbfejlesztésének lehetőségei
A kollégiumban elhelyezett gyerekek szülői, családi helyzete speciális. E családok zöme hátrányos
helyzetű, kis jövedelemből, alacsony iskolázottsági fokkal rendelkező szülők.
A kapcsolattartás általában nagyon egyoldalúvá válik. A szülők egyszer, többnyire a szeptemberi
iskolakezdéskor hozzák el a gyermeküket. Sajnos ezzel többnyire letudva érzik kötelezettségeiket.
Jelzéseinket a gyermeken keresztül tudjuk megtenni a család felé, ha az írásos üzenetet el tudják
olvasni, még nem biztos, hogy reagálnak is rá. Ezért fontos a kapcsolattartás minden lehetséges
formáját megragadni és rábírni a szülőket a rendszeres és folyamatos tájékozódásra és
kapcsolattartásra gyermekük érdekében.
Kiemelt jelentőségű a kapcsolattartás azon része, amikor mi közelítünk, mi megyünk a szülőhöz,
így:
- rendszeres és pontos írásbeli tájékoztatás a gyermek iskolai eredményeiről
- a családlátogatás
- a gyermek-, és ifjúságvédelmi felelős rendszeresen, vagy szükség szerint felkeresi a családot
- jelzés és együttműködés a gyermekjóléti szolgálatokkal

Fontos cél a kapcsolattartásban, hogy a kollégium által nyújtott jobb tanulási, nevelési feltételek
biztosításával a gyermek fejlődéséhez optimálisabb feltételeket nyújtsunk, de közben ne vegye át a
szülők felelősségét, szerepét gyermekük nevelését, gondozását és ellátását illetően. Ehhez meg kell
tartanunk és még rendszeresebbé, szervezettebbé kell tenni a kapcsolattartást.

1. Az iskola és a szülő kapcsolattartása

-   a szülő „jelentkezés” után a tanuló regisztrálása
-   a szülő értesítése a felvételről
-   beiratkozás
-   a szülő tájékoztatása az iskola rendjéről, szokásairól, házirendjéről
-   formája: évnyitón szóban, osztálykeretben vagy írásban

2. Pedagógus és szülő kapcsolattartása a tanév során
Kapcsolattartás módja:

    a) szülői értekezlet az iskolában évente két alkalommal

    b) családlátogatás, melyen részt vesz az osztályfőnök és az iskola ifjúságvédelmi felelőse

    c) a mindennapos találkozások alkalmával információcsere (szülők – pedagógusok –
       gyermekfelügyelők)

    d) írásbeli és telefonon való értesítés aktuális és sürgős esetekben (pl. betegség)

    e) tanulók tanulmányi előrehaladásáról értesítés az oktatási törvényben előírt módon

    f) nyílt nap(ok) szervezése, ahol a szülő megismerheti az iskola életét

    g) szülői részvétel iskolai programokon.




                                                     41
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Az iskola és a kollégium kapcsolata
Az iskola és a kollégium egy épületben működik, ebből adódóan a kapcsolat tartós, közvetlen,
szinte mindennapos.

1./ A kollégium és az iskola igazgatóhelyettese között a kapcsolat tartós.
-      Munkaértekezletek: - havi
                              - eseti
-      Napi aktuális feladatok egyeztetése
-      Munkaterv egyeztetése
    Módja: személyes megbeszélés

2./ A kollégium vezetője és az iskola pedagógusai közötti kapcsolat
Nevelési feladatok egyeztetése (problémás gyerekek esetén egyénekre lebontva)
Aktuális feladatok, kérések megbeszélése (rendezvények, ünnepségek, versenyekre való részvétel
biztosítása)

Módja:         személyes megbeszélés
                írásbeli értesítés

3./ Iskolai pedagógus és kollégiumi gyermekfelügyelő (nevelőtanár) közötti kapcsolat
- Gyermek magatartásáról tájékoztatás
- Gyermek megfelelő felszerelésének figyelemmel kísérése
- Hiányzásról való értesítés

Módja:         személyes megbeszélés
               írásbeli kérelem, tájékoztatás




                                                     42
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja



Az iskola környezetnevelési programja
1. Környezeti nevelési program elkészítésének alapjai

1.1. Az iskolai környezeti nevelési törvényi háttere

A közoktatásról szóló – többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 48. § (3) bekezdése
értelmében – minden iskolának – nevelési programja részeként – el kell készítenie környezeti
nevelési programját.
Ennek a feladatnak nemzetközi előzménye, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57.
közgyűlése 2002. december 20-án 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés
évtizedének nyilvánította. E cél elérését nagymértékben szolgálja az iskola környezet nevelési
programja.
Hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezeti- és egészségvédelemmel kapcsolatos
paragrafusaiból vezethető le:
18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a legmagasabb szintű testi és lelki
egészséghez.
Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását az alábbi jogszabályok és
intézkedések garantálják:
Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény) 54. § 1. cikkelye szerint „…minden
állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.”
Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami és önkormányzati feladat Magyarország második
Nemzeti Környezetvédelmi Programjában. (132/2003. (XII.11.) OGY határozat a 2003-2008.
közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program elfogadásáról és annak
végrehajtásáról) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése
érdekében.
A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel.
A Nemzeti Alaptervből kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként
definiálja a környezeti nevelést. Általános rendelkezések, 2. § (10) bekezdés: „A helyi tantervnek
biztosítania kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a
tanulók elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a
közlekedésre neveléssel, …. Összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására
az infokommunikációs technológiák alkalmazásával…”
Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 45. § (5) bekezdése szabályozza a környezeti
nevelése során gyakran használt tanulásszervezési módok iskolai megjelenését.
A közoktatásról szóló törvény 2003. évi módosítása (114. § (4).) vonatkozik az erdei iskola,
tanulmányi kirándulások szervezési feltételeire.


1.2. Helyzetkép – az iskola belső helyzetképe, előélete

Előélet, hagyományok
Az 1980 óta működő iskolánkban sokfajta tevékenységet végeztünk a környezeti nevelés
érdekében. Ezek közül 1-2 hagyománynak is nevezhető már napjainkra.
Az alapítás évében nagyszabású fásítási akcióban vettek részt tanítványaink a nevelőkkel együtt,
amelynek keretében az intézményt körülvevő utak mellé örökzöld fákat ültettünk.
Rendszeresen udvartakarítási akciókat szervezünk, ahol az egyes osztályok a számunkra kijelölt
terület rendbetételéért dolgoznak, tartoznak felelősséggel.



                                                    43
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Iskolánk rendelkezik kerttel és gyümölcsössel is, amelyek fontos színterei – a munkára nevelés és
pályaorientáció mellett – a környezeti nevelésnek is.
Valamennyi tanteremben találhatók cserepes dísznövények, amelyeknek ápolási, gondozási
munkáit a tanulók végzik.
Sok éve már – éppen ezért hagyománynak nevezhető -, hogy minden tanév tavaszán a
Természetismereti Munkaközösség megszervezi a „Virágzás Napjai” elnevezésű, egy hétig tartó
rendezvénysorozatot. E hét alatt megkülönböztetett figyelmet fordítunk környezetünk, a természet
megfigyelésére, értékeire és védelmére. Ezek megvalósítási színterei a rendhagyó tanítási órák,
kiállítások, kirándulások, sportnap és takarítási akciók.
Több alkalommal vettek részt tanulóink a „Jeles napok” valamelyike alkalmából kiírt
rajzpályázatokban, szép sikereket elérve, sőt nemzetközi viszonylatban is eredményesen
szerepeltek.
Néhány alkalommal nyújtottunk be pályázatot is. Ezen a téren szükség van az eredményességen
javítani.


Épület és berendezése

Az intézmény épülete beton panelekből épült, lapos tetős, 1980-ban került átadásra.
Az egész épület felújításra szorul. Ebben a fűtési rendszer teljes felújítása értendő (kazán, hőleadó
radiátorok, csövek), a fűtés szakaszolás megvalósulásával.
A világítás korszerűsítése energiatakarékos fénycsövekre.
Egyes területeken, pl. konyha a teljes vezetékes hálózat felújításra szorul.
A víz takarékosabb felhasználása iskola és diákotthonra egyaránt értendő. Korszerűbb,
víztakarékos csapok felszerelése illetve takarékos pl. LAGUNA típusú WC öblítő tartály
felszerelése.
Az iskola eszközökkel való felszereltsége megfelelő, fokozatos karbantartása szükséges eredeti
állapotuk megőrzéséhez.
Udvari játékok folyamatos cseréje szükséges, hogy megfeleljenek a jelenleg érvényes
szabványoknak.


Étkeztetés

Étkezőnk tágas, világos 78 férőhellyel rendelkezünk. A falon csempe, a padozat műpadló. A
tanulók asztalán könnyen tisztítható viaszosvászon van, ünnepekkor asztalterítő. A gyerekek
padokon ülnek, melyekre most készülnek a párnák, a felnőttek étkezőjében pedig polc és a
ruhafogas van. A falra a dekorációk a tanulók és a gyerekek közös munkájával készülnek, igazodva
az évszakokhoz, ünnepekhez, alkalmakhoz. A helyiségek friss levegőjét biztosítani tudjuk. A főzés
helyben történik. Bevezettük a félönkiszolgálás rendszert. Ebédnél a levest üvegtálból meríthetik az
étkezők, a második fogás pedig adagolva van. Műanyag tálcán viszi magának mindenki a porcelán
tányérokat, üvegpoharakat, evőeszközt, szalvétát. Az asztalon üvegkancsóból mindenki önthet
magának vizet. A rugalmas ebédeltetéshez hozzájárul a gyerekek ebédlői ügyelete. A felsősök
látják el ezt a feladatot. A tízórai elfogyasztása az osztályban történik, tanulónként van saját
ruhaszalvétája. Az uzsonnát az ebédlőben ehetik meg a gyerekek, így változatosabb lehet a
választék, és folyadékot is kultúrált körülmények között ihatnak. Az étrend törekszik az egészséges
ételek túlsúlyára. Minőségi és mennyiségi javulást a norma emelésével lehetne elérni. Az
étkezéseknél egyre nagyobb nyugalom van, az étkezési rend betartása elegendő időt biztosít ahhoz,
hogy az ízléses terítékkel, kultúrált környezetben történjen a táplálkozás.



                                                     44
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Az iskola udvara

első és hátsó udvarral rendelkezik az iskola, kerítéssel körülvett zárt udvarok
parkos jellegű, nagy zöld területekkel rendelkezik mindkettő rész,
az első udvaron hordozható padok, a hátsó udvaron helyhez kötött faragott fapadok találhatóak
elkerített gyümölcsös kert és veteményes kert található, az udvaron pedig több fa található.
Ismerkedés: gyümölcs, zöldség, vegyszer kevés, biotermesztés!
A hátsó udvaron az aszfaltozott pálya, foci, kézilabda és kosárlabda játék lebonyolítására alkalmas.
Az első udvaron játszótér: csúszda, hinta, mászóka, torony és egy kisebb tavacska létesült.
Környezetbarát fa szemetes kukák helyezkednek el.

1.3. Erőforrások

Az alábbi táblázatok segíthetnek a személyi háttér áttekintésében, és képet kaphatunk, hogy kire,
miben számíthatunk a tervezés és megvalósítás során.

Belső erőforrások

Humán erőforrások       Feladat, szerepkör                       Erősségek
iskolavezetőség         Támogatja a környezeti nevelési          Hiteles     személyiségek      a
                        programokat. A minőségi munka            pedagógusok és a diákság
                        részeként értékeli az ilyen              számára.           Hasznosítható
                        tevékenységet. Aktívan részt vesz        kapcsolatrendszer.
                        az egyes programokban.
tanárok                 Kidolgozzák és a tantárgyakba            Valamennyi tanár belátja, hogy
                        beépítve tanítják az egyes               mindenki feladata a környezeti
                        környezeti tartalmakat.                  nevelés.
természetismereti       Elkészíti a pedagógiai programnak        Lehetőséget ad a különböző
munkaközösség           megfelelően az éves tervet, segíti       szakmacsoportok programjainak
                        és        koordinálja          annak     összehangolására        (témahét,
                        megvalósítását. Dokumentációs és         versenyek, akciók, kiállítások,
                        értékelő       munkát         végez,     jelen napok eseményei stb.)
                        pályázatokat ír, kapcsolatot teremt
                        a külső támogatókkal.
osztályfőnökök          Évfolyamokra                lebontva     Lehetőség van az aktualitások
                        foglalkozik az egészségneveléshez        azonnali           megbeszélésére
                        kötődő      környezeti       nevelési    osztályközösségi szinten.
                        tartalmak feldolgozásával.
diákönkormányzat        Lehetőségük van a környezeti             Napi kapcsolat a diákokkal, az
                        nevelés            egészségnevelési      egyedi    problémák    azonnali
                        területeinek erősítésére.                kezelése.
iskolaorvos, védőnő     Előadások tartása az egészséges          Szakmai kompetencia, személyes
                        életmódról,       a       környezeti     ráhatás.
                        ártalmakról. Segíti a tanárok
                        munkáját.
adminisztratív          Támogatják a tanári munkát az            Részt vállalnak a takarékosságban.


                                                     45
                   Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


dolgozók                   egyes     programok     hátterének
                           biztosításával.
technikai dolgozók         A programok tárgyi feltételeinek        Az     életveszély       azonnali
                           biztosítása,         vizesblokkok,      megszüntetése, karbantartás.
                           világítási hálózat karbantartása,
                           hőszigetelés stb.
diákok                     A tervezett éves programban             Valamennyi diák érintett, nagy a
                           sokoldalúan       vesznek     részt     jelentősége a helyi értékek
                           (hallgatóság,             tevékeny      felkutatásának.     Partnerség  a
                           szerepvállalás,              önálló     felnőtt résztvevőkkel. A fő
                           kezdeményezések).                       hangsúly a szemléletformáláson
                                                                   van.
szülők                     Előadások tartása.                      Tevékeny          részvétel     a
                                                                   programokban, az ő szemléletük is
                                                                   formálódik, a környezeti nevelés
                                                                   túlmutat az iskola falain.




Külső erőforrások, a kapcsolatrendszer feltérképezése


Intézmény,             Kapcsolat Formája,    Iskolai képviselő, A       szervezet Címe,
szervezet              van       tartalma    kapcsolattartó     képviselője,      elérhetősége
                                                                ügyintéző neve
Nemzetközi                        alkalmi                       adományozó        telefon
kapcsolatok                       ünnepekhez                                      személyes
                       X                     igazgató
                                  kötődő
Más     oktatási                                                                  telefon
intézmény                         szakmai                                         e-mail, fax
                       X                     igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes
Felsőoktatási                     tanítási                             tanulmányi           telefon
intézmények                       gyakorlatok                          osztály              levél
                       X                         igazgatóhelyettes
Határon         túli              éves                                 igazgató,            telefon
                                                 igazgató
iskolák                X          szerződés                            képviselője          e-mail, fax
Megyei                                                                 Programfelelős       telefon
                                                 igazgató
pedagógiai                        szakmai                                                   levél
                       X                         helyettes
intézet
Erdészet                          alkalmi        munkaközösség         vezető        telefon
                       X
                                                 vezetők                             személyes
Közművelődési                                                                        telefon
intézmények            X          alkalmi        igazgatóhelyettes Programfelelős személyes
ÁNTSZ                                            igazgató          Iskolai ügyintéző telefon
                       X
                                  alkalmi        gazdasági vezető                    személyes
Média                             alkalmi        Megbízott         Programfelelős telefon
                       X
                                                 személy                             személyes
Rendőrség                         alkalmi        Igazgató,         Rendőrségi        telefon
                       X
                                                 gyermek és ifj munkatárs            személyes


                                                       46
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


                                               védelmi felelős




2. Jövőkép – alapelvek és célok


2.1 Általános, hosszú távú cél

Az iskolai környezeti nevelés, oktatás tartalma és módszerei az alábbi egyetemes célok elérését
segítsék a hosszú távú fennmaradás és fenntarthatóság érdekében:
- elősegíteni az egyetemes Természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek
    tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, agy az embert is, annak
    környezetével, kultúrájával együtt,
- hozzájárulni a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak visszaállításához,
    kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést,
- segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését,
- elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a
    felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására,
    elősegítve az elő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT)
- kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő
    magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét
    meghatározó erkölcsi alapelvvé,
- érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt.


2.2 Az iskola jövőképe

Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol néhány foglalkozás természetes
körülmények között zajlana. A belső terek legyenek hangulatosabbak. Diákjaink és dolgozóink
figyeljenek az intézmény energia és vízfelhasználására, csökkenjen a keletkezett hulladék
mennyisége. Diákjaink vállaljanak szerepet az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet
elterjesztésében, családjukban, lakóhelyükön.


2.3 Alapelvek, értékek, szemlélet

A környezeti nevelési program tervezése és megvalósítása során figyelembe vett alapelvek:

-   az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi
    megalapozása,
-   az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése,
-   fenntarthatóságra nevelés,
-   érzelmi és értelmi környezeti nevelés,
-   tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés,
-   tolerancia és segítő életmód
-   a környezettudatos magatartás és életvitel segítése,


                                                     47
                  Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


-   az állampolgári- és egyéb közösségi – felelősség felébresztése,
-   az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése,
-   az egészség és a környezet összegfüggései,
-   helyzetfelismerés, ok- okozati összefüggések,
-   fogyasztás helyébe életminőség,
-   létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák.

2.4 Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok

Rövidtávú céljaink a környezeti nevelési program végrehajtásának ideje alatt:

Rövid távú célok                    Feladatok                          Sikerkritériumok
A környezeti nevelési az            A helyi tantervben műveltségi      Az iskolai élet egészét átfogó
oktatás és nevelés valamennyi       területenként      és       a      környezeti nevelés valósul
területén jelenjen meg!             tanmenetekben is konkrétan         meg:
                                    jelöljük meg a feladatokat és      -átdolgozott tanmenetek,
                                    az      alkalmazni     kívánt      -több környezeti nevelési
                                    módszereket.                       tartalom a tanórákon,
                                                                       -változatosabb           tanítási,
                                                                       tanulássegítési       környezeti
                                                                       nevelési módszerek.
Erősítsük a tantárgyközi            Projektek kidolgozása (pl.         A      széttagolt      ismeretek
kapcsolatokat, hogy a tanulók       „Belefulladunk          a          rendszerszemlélettel
egységben lássák az egy             hulladékba!”, „Egy pohár           összekapcsolódnak,         egyre
témához tartozó ismereteket!        víz”? „Védeni kell!”).             több tanuló vesz részt tanulási
                                                                       projektekben, a gyerekek
                                                                       örömmel         készülnek       a
                                                                       következő projektre.
A pedagógusok, a felnőtt            Képzések, továbbképzések,          A felnőttek rendelkeznek
dolgozók       és     a    szülők   szülői értekezletek tartása az     mindazon           ismeretekkel,
személyes             példájukkal   adott témában.                     szakmai hozzáértéssel és
legyenek a környezet tudatos        Környezetvédelem                   személyiségvonásokkal,
életvitel hiteles terjesztői!       fontosságára          irányuló     amelyek                         a
                                    programok szervezése.              környezettudatosság alakítása
                                                                       során mintaként szolgálnak.
                                                                       Az       iskolai     programok
                                                                       tervezésekor szempont, hogy
                                                                       a lehetőségekhez képest minél
                                                                       környezetkímélőbb legyen a
                                                                       program.
Az     iskola   tisztaságának Tisztasági őrjárat szervezése            Javul az iskola tisztasága. A
javítása,     a        szemét (diákönkormányzat).                      tanulók és az iskola dolgozói
mennyiségének csökkentése. Szelektív hulladékgyűjtés –                 szelektíven       kezelik       a
                              egyenlőre csak a papír                   papírhulladékot. Csökken az
                              folyamatos           gyűjtése,           elszállított              szemét
                              tárolásának és elszállításának           mennyisége. Kevesebb a
                              megszervezése. A helyes                  csomagolási       hulladék      a
                              vásárlói szokások kialakítása.           szemetesekben.
Takarékoskodás a vízzel és a Rendszeres,                majd           Nem lesznek nyitva felejtett
villannyal.                   alkalmankénti ellenőrzések.              vagy csöpögő csapok, égve


                                                      48
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


                                  Mérések,            számítások,  felejtett           villanyok.
                                  következtetések- és ezek         Észrevehetően csökken az
                                  közlése az iskolaújságban        iskola         víz-         és
                                  illetve az iskolarádióban.       villanyszámláján      szereplő
                                                                   összeg.
A tanulók ismerjék meg            Természetben, környezetben Ha ismeri környezetét, jobban
szűkebb környezetüket, lássák     végzett           szemlélődés, szereti, kötődik hozzá és
az értékeket, problémákat,        vizsgálódás,     kutatómunka, megóvja.
ápolják a hagyományokat!          kiállítások,        vetélkedők,
                                  előadások szervezése a „Jeles
                                  napokra”.
Legyenek       a        tanulók   „Örökbefogadási”         akciók: Változik       az      osztály
környezetők,       szülőföldjük   egy-egy fát, területet, szobrot, közvéleménye,         morálja.
védelmezői!                       patakszakaszt,           amihez Beszélgetéseken,
                                  rendszeresen      visszajárnak, osztályfőnöki           órákon,
                                  figyelik            változásait, kirándulásokon           egyre
                                  gondozzák. Faültetés, téli többször téma a szülőföld
                                  madáretetés.                     rétékei. A tanuló kötődik
                                                                   környezete egy darabkájához,
                                                                   és ezen keresztül átérzi
                                                                   környezetünk megóvásának
                                                                   fontosságát.
Fejlesszük      a    tanulók      „Zöld sarok” kialakítása az Egyre több gyerek kér
problémamegoldó                   iskolai           könyvtárban, feladatot, tart kiselőadást,
gondolkodásmódját, az önálló      szakkönyvek,       folyóiratok, „sürög-forog” a könyvtárban,
ismeretszerzés képességét –       videó-anyag       és       CD-k ír cikkeket, tudja használni a
megalapozva az élethosszig        beszerzése.            Internet- szakirodalmat.            Szép
tartó tanulást!                   hozzáférés biztosítása.          eredményeket      érünk     el
                                                                   különböző versenyeken.

2.5 A szakképzés szempontjainak beépítése

A hatékony környezeti nevelőmunkához elengedhetetlen a környezeti nevelés alapelveinek
széleskörű beépítése a tantárgyi struktúrába, illetve az iskolai élet egészébe.
A képzés során (IX-XII. évfolyamig) tudatosítani kell a jövő szakembereivel, hogy az ember
termelő-fogyasztó tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz.

Ezen változások csökkentéséhez, megelőzéséhez vezető céljaink, feladataink:

-   életkoruknak megfelelően bővíteni látókörüket a lokális ismereteken keresztül a globális felé,
-   a közvetlen és tágabb környezetük élő és élettelen elemeinek azok kölcsönös kapcsolatának,
    szépségeinek és értékeinek megismertetése,
-   a szokások kialakításával, az értékeke tudatos formálásával, széleskörű ismeretekkel
    alátámasztva a környezetéért felelősséget érző, cselekvőképes szakemberek nevelése,
-   az esztétikus környezet és egészséges életmód iránti igény kialakítása tanulóinkban
-   megismertetni a helyi környezetvédelmi programokat, terveket, melyben koruknak megfelelően
    aktív részesek lehetnek,
-   legyenek tisztában a történelmi, gazdasági változásokkal, tanulmányozzák a múltat, különös
    figyelemmel a szakmájukhoz kapcsolódóan,



                                                    49
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


-   tudatosítani a természeti és társadalmi környezet változásait az urbanizáció, az ipari és
    mezőgazdasági termelés emberi egészséget veszélyeztető hatásait,
- a szakmai képzésben ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát,
- szakmacsoportoknak megfelelően a korábban tanult általános ismeretekre építve megismertetni
    a szakma speciális környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésköreit
- legyen számukra természetes a takarékos anyag-, víz és energia felhasználás (!),
- képesek legyenek szakmájuk káros környezeti hatásainak csökkentésére, elkerülésére,
- szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számukra,
- ismerjék meg a szakmájuk veszélyes hulladékait és kezelésükre vonatkozó szabályokat,
- törekedjenek a munkájuk során keletkező maradékok, hulladékok felhasználására,
    újrahasznosítására,
- környezetbarát szemlélet, magatartás, viselkedés, életvitel kialakítása és megszilárdítása.
2.6 A speciális nevelési módszereket igénylő gyerekek környezeti nevelése


A tanulásban akadályozott tanulók a mentálisan sérült gyermekek egyik csoportját képezik.
Személyiségük fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű,
örökölt vagy korai életkorban szerzett sérülésével és vagy funkciózavarával függ össze. A tanulók
fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési,
viselkedési rendellenességeket mutatnak.
Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finom motorika, a
figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a
szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és egyedi
kommunikációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát mutatják
és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét.
A nevelést és oktatást meghatározó jellemzők miatt a tanulók fejlesztésének folyamatában az
aktuális igényeknek megfelelően kell módosulni az ismeretek tartalmának és mélységének, a
tevékenységformáknak, az alkalmazott módszereknek, a tanítás szervezeti kereteinek.
Az 1-4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz
nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére.
A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a
tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek.
A nevelés, oktatás második szakaszában az 5-8. évfolyamban a megismerési módszerek további
fejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, elsajátított
tanulási szokások fejlesztése a cél. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-
tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően,
differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.
A tanulás folyamatát, a tanulási képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását a tanulók aktív,
együttműködő, cselekvő megismerő tevékenységére kell építenünk.
A pedagógus által kialakított környezet, az általa nyújtott viselkedési minta, értékrend a környezeti
nevelés szempontjából is döntő. Az esztétikus, rendezett környezet, a mindennapi élet
megszervezése segíti a gyermekeket a környezetben való eligazodásban és felkelti a vágyukat az
iskolai élethez, a munkához nélkülözhetetlen tisztaság és rend iránt.

3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

3.1 Helyi értékek és problémák megjelenése a tanórai tevékenységben

A Kerka- völgye földrajzi és geológiai adottságai



                                                     50
               Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


-  a felszín, a domborzat és a Kerka kialakulása
-  tengeri üledékes anyagok, agyag, márga, homok, hordalékanyagok, pl. kavics
-  kőolaj-földgáz lelőhelyek
-  Éghajlati viszonyok:
            szárazföldi,
            Adriai-tengeri hatások
- magas páratartalom
- vízhálózat: a Kerka vízgyűjtő területe, folyók, patakok, mesterséges tavak
- a növényzet: erdők, mezők, fafajták stb.
- állatvilág: erdei állatok
           o vízi állatok
           o madarak
Ökológiai problémák és okai:
                   - üvegháztartás
                   - szárazság
                   - folyók szabályozása
                   - erdők elszáradása
                   - savas esők
                   - őshonos növényzet kipusztulása
                   - őshonos, vadon élő állatok életkorának beszűkülése

Új problémák:
- kiépülő tranzitútvonalak
- Rédics-Győr-Pozsony
- M7 Zalai határmenti szakasza
- Nagykanizsa - Tornyiszentmiklós
- regionális hulladék lerakó építése
- szennyvíz elvezetése, tisztítása
- légkörszennyezettség
- napenergia, szélenergia kihasználása



A fenti értékek, problémák megjelenése konkrét tantárgyakban:

Adottságok    Tantárgy         Téma                                   Pedagógiai cél
Felszín       földrajz         - domborzat és a Kerka ki              Természeti és épített
                               alakulása                              környezet közötti különbség
                               - ásványi anyagok                      környezetvédő
Növényzet     természetismeret élőhelyek, őshonos növények,           gondolkodás
              osztályfőnöki    Hol élünk?                             Hagyományápolás
Víz           történelem       helytörténeti ismeretek                Érzelmi nevelés
              rajz             rajzolás szabadban                     Az organikus szemlélet
                                a Kerka                               kialakítása
              ének             „Szép Zalában születtem”
Állatvilág    természetismeret madarak, mint az egészséges            Környezetvédő programok
                               élőhely őrzői                          ismerete
                                                                      Civil szervezetek,
                                                                      alapítványok ismerete



                                                   51
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Új problémák

Új problémák     Tantárgy             Téma                        Pedagógiai cél
Tranzit          földrajz             Közlekedés globalizáció     Lokális és globális
útvonalak                                                         problémák
Regionális       földrajz             Ipari környezeti szennyezés Szelektív hulladékgyűjtés
hulladéklerakó   természetismeret
Szennyvíz,       földrajz         Vízbázis megóvása,                   Környezet megóvása
ivóvíz           természetismeret Víztisztítás,                        Szennyezés (ipari) megtiltása
                                  környezetszennyezés                  EU-s előírások ismerete

Nap- és szél földrajz           FOSZILIS és a megújuló Energia célszerű
energia        természetismeret energia hasznosítása    felhasználása
                                                        - energiatakarékosság stb.
Légkör         természetismeret Üvegháztartás        és Globális környezetvédő
szennyezettség                  következményei          programok
3.2 Hagyományos tanórai foglalkozások

Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei

Magyar nyelv és irodalom

A tanulók ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetünk értékeit
bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket). Egy táj
megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv
gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során.
A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témán alapuló rövid szépirodalmi művek,
versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő művek feldolgozása során a környezetnevelés
szempontjából a következő tevékenységekre és tartalmakra irányítsuk a gyermek figyelmét:

   a)   kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között,
   b)   a szereplők cselekedeteinek, érzelmeinek, tulajdonságainak megfigyelése
   c)   kérdések és válaszok megfogalmazása
   d)   érzelmek, emberi kapcsolatok fölismerése, értékelése a művekben
   e)   eligazodás a mindennapi élethelyzetekben, az elemi udvariassági formák ismerete és
        használata
    f) véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése, reagálás mások véleményére közösségi
        helyzetekben
    g) az ember felelőssége az élő és élettelen környezettel szemben
    h) tájékozódás a különféle dokumentumtípusok között, könyvek, segédkönyvek. Környezeti
        témájú könyvek és segédkönyvek bemutatása, használata.
Ahhoz, hogy a tanítványainkban kialakítsuk a kívánt magatartásformát, erős érzelmi kötődést is
létre kell hozni, mely a viselkedés egyik motivációs bázisa. Erre lehetőség kínálkozik a magyar
nyelv és irodalom órákon. Az élő természethez, az élőlényekhez való érzelmi kötődés, a
felelősségérzés itt más szempontból közelíthető meg. A versek, a történetek személyes hangon
szólnak a gyermekhez. Nagy íróink, költőink természetszeretete átsugárzik a gyermekekre.




                                                     52
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Matematika

A tanulókat körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyinak megismertetése.
Adatok gyűjtése a környezet állapotáról. A tanulók – legyenek képesek a környezeti mérések
eredményeinek értelmezésére,
- tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni,
- váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és
    feldolgozására
- ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni,
    tudjanak megfelelő következtetéseket levonni
- legyenek képesek reális becslésekre
- tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni
- alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket

Idegen nyelv

Felfedeztetni a tanulókkal, hogy a világon számos különböző nyelven kommunikálnak az emberek.
Egy-egy ember több nyelven is képes lehet magát megértetni. A nemzetek, népek közötti
barátságot, békés együttélést legjobban azzal lehet biztosítani, ha értjük egymás nyelvét. Legyenek
érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok
hasonló problémáit.
Ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok
környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit.
A tanulókban fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben.

Testnevelés

Szabadidős sporttevékenységek: kerékpározás, görkorcsolya, gördeszka, síelés, szánkózás,
hógolyózás, korcsolyázás, evezés, kajak-kenu.
Felkészülés a sí- és természetjáró, víz-, és kerékpáros táborozásokra. A természetben való
szabadidős és sporttevékenységek alapvető szabályinak elsajátítása. Ezek a környezet védelme
nélkül nem lehetségesek!
Előkészítés és prevenció: Egyszerű relaxációs eljárások, bemelegítés.

Történelem

Őskor: vadászat, halászat, gyűjtögetés a környezetet még nem károsította. A földművelés,
állattenyésztés, termelés elterjedésével sem kellett az embernek foglalkoznia a környezet
védelmével, mert szinte érintetlen volt. Természetimádat!
Ókor: Öntözéses földművelés, a görög és római birodalom kialakulása és fejlődése alatt kezdett
Európában a népesség növekedni, de ezek a társadalmak sem avatkoztak bele a természetbe
károsan, vagy csak elenyésző mértékben, semmiképpen sem globálisan. Más területeken tovább élt
a pásztorkodás, gyűjtögetés, halászat, vadászat.
Középkor: A falvak, városok és a többnyomásos gazdálkodás hatására, helyileg megjelennek
környezetkárosító tényezők, elenyésző mértékben (szilárd hulladék, szennyvíz stb.). A vizek és a
levegő szennyezése jelentéktelen volt.




                                                    53
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Újkor: A gyarmatok, a világkereskedelem, az ipari forradalom hatására először jelenik meg a
Földön a globális környezetszennyezés. A természet védelme ettől a kortól aktuális, de csak a
jelenkorban lett égető probléma.
Jelenkor: Globális problémák: népességrobbanás, fogyasztói társadalmak, környezetkárosítás. A
problémák kezelésére nemzetközi erőfeszítések történnek. Környezetvédelemre nevelés az
iskolában: energiatakarékosság, a levegő és a talaj védelme stb.

Földünk és környezetünk

Európán kívüli és néhány kiemelt országnak a természeti és gazdaságföldrajzán keresztül
bemutatni az ember, a gazdaság természeti környezettel való kapcsolatát és védelmét.
Figyelemfelhívás: éhségövezet, elsivatagosodás, esőerdők pusztítása, az óceánok szennyezése, a
légkör felmelegedése stb.
Európa és Magyarország adottságainak és erőforrásainak bemutatása és ezen keresztül a
környezetvédelem kialakítása.
Hazánk környezeti értékeinek, állapotának bemutatása. Természeti adottságainkhoz igazodó
környezetei problémák megismerése és környezetvédelem: árvízvédelem, szilárd hulladék, a
Balaton és folyóvizeink védelme. A helyes magatartásra való nevelés az iskolában. Ne szemetelj!

Ének – zene

-   a környezeti harmónia iránti érzékenységet fejlesztő dalok
-   természeti témájú dalok megismerése az iskolában
-   népszokások, nemzeti és etnikai kisebbségek dalainak megismerése
-   népdalok
-   más földrészek népzenéjének meghallgatása
-   a tanult dalok földrajzi, környezeti vonatkozásainak gyűjtése
-   a zene szerepe a globalizálódó világban

Rajz és vizuális kultúra

- a környezet és a tárgy, a természeti és az épített környezet viszonyának ábrázolása
- tájkép, csendélet. Növények és természeti formák ábrázolása
- állatfigurák elemző tanulmányozása, természetes formák távlati ábrázolása
- tárgy- és környezetkultúra – a tárgyak és életmód kapcsolata
- összetett természeti formák részletesebb analízise
- tárgy- és környezetkultúra: épület és a környezet formai kapcsolata (külső tér, kert)
-
Tánc és dráma

Dramatikus improvizációk természeti és környezetvédelmi témákról.

Környezetismeret

Az élőlények sajátosságainak, a közvetlen természeti környezet változásainak, jelenségeinek elemi
szintű megismertetése. A korszerű, elemi természettudományos műveltség alapozása. A természet
megszerettetése, kincseinek megóvása, az élő és környezet iránti érzékenység és felelősség
kialakítása. Az élővilág és környezete kapcsolatainak, egymásra utaltságának tudatosítása.

Ajánlott tevékenységeink:


                                                    54
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




-   Időjárási naptár készítése: szimbolikus jelek használata.
-   A különböző csapadéktípusok vizsgálata.
-   Az iskolaudvar növényzetének vizsgálata, gondozása.
-   Növények gondozása az osztályban, iskolakertben.
-   Séta az iskola közelében lévő kertbe, parkba. Madarak megfigyelése.
-   Vizsgálódás kertben, gyümölcsösben, veteményesben.
-   Séta a piacon. Zöldségfélék, gyümölcsök gyűjtése, vásárlása, tisztítása, salátás készítése.
-   Állatok gondozása, az ember felelőssége az állatok életében.
-   Virágpalánták nevelése.
-   Az iskolai életrend tudatos alakítása: tanulás, levegőzés, mozgás, pihenés, étkezés ideje.
-   A lakóhely feltérképezése, a tiszta és szennyezett területek észrevétele, rögzítése. Ugyanarra a
    területre többszöri visszatérés, változások rögzítése.
-   Ötletroham: hogyan védekezhetünk a szennyeződés ellen? Képek, cikkek gyűjtése a
    természetvédelemről. A helyi természetvédelmi hely felkeresése, megismerése. A helyileg
    védett növény- és állatfajok nevének ismerete.

Természetismeret

Természettudományosan megalapozott, a tanulók által is megfigyelhető, megvizsgálható,
különböző ismeretszerzési forrásokból megerősíthető tudás átadása a környezet tárgyairól,
élőlényeiről, jelenségeiről, folyamatairól.

Célok, feladatok:

-   Annak elérése, hogy a tanulók képesek legyenek napi egészségügyi problémáik megoldására,
    megfelelő segítség kérésére és a kapott tanácsok betartására.
-   Tudatosítsa a tanulókkal, hogy a természet egységes egész, a különböző tudományok ugyanazt
    az anyagi világot vizsgálják.
-   Megerősíteni a tanulókban azt a meggyőződést, hogy az ember felelős környezte állapotáért. A
    tanítási órákon megszerzett tudás segítse hozzá őket a környezetszennyezés felismeréséhez, a
    környezettudatos magatartáshoz, aktív környezetvédelemre.
-   Szélsőséges időjárásviszonyok által okozott hazai veszélyhelyzetek (belvíz, árvíz, erdőtűz,
    szélvihar, hóvihar) és az azoknak megfelelő magatartás
-   A víz körforgása. A vízkészletek védelme. A talaj védelme.
-   Az erdők, a vizes élőhelyek, a füves területek és védelmük.
-   A lakóhely környékének természeti értékei.
-   Annak tudatososítása, hogy végesek energiakészleteink, ezért életfontosságú az ésszerű
    energiahasználat.
-   Az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása.
-   Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentősége a földi élet és az ember
    szempontjából.
-   Levegőszennyezés: üvegháztartás, savas eső, szmog.
-   Vízszennyezés, legfontosabb szennyezőanyagok és hatásaik, szerves szennyeződés, szennyvíz
    és tisztítása.
-   A legismertebb háziállatok és termesztett növények.
-   Az állatvédelem legfontosabb szabályai.
-   Az egészséges környezet és a környezeti ártalmak hatása az élőlényekre.

Életvitel és gyakorlati ismeretek


                                                     55
               Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Fokozatosan feltárni és bemutatni a tanulóknak a természetben, a társadalomban élő ember és az
általa létrehozott technikai környezet egyszerű, felfogható kapcsolatát.
Neveljen olyan életmódra, amely lehetővé teszi a környezettel való helyes együttélést.

Ismerkedés az anyagokkal, tulajdonságainak vizsgálata érzékszervekkel.
A környezet tárgyainak anyagi és eredetének megismerése.
Gyűjtő utak: kukoricacsuhé, fűzfa-vessző, tobozok stb. gyűjteménykészítés, rendezés, tárolás.
Tárgyak készítése hagyományos kézműves technológiával. Az alapanyagok célszerű kiválasztása
és a legkevesebb hulladékra törekvés a munkafolyamatokban.
A közlekedés környezetszennyezése lég- és zajszennyezés és elkerülésének lehetőségei.
Kerékpáros és gyalogos közlekedés szabályai, közlekedés gyakorlása.
Táblák, lámpák, útburkolati jelek megismerése.
Felelősség a közlekedésben.
Környezetbarát közlekedési formák, energiatakarékos járművek. A háztartást megkönnyítő
eszközök megismerése és használatuk gyakorlása.
Energiafogyasztó berendezések megismerése, energiafogyasztás összehasonlítása, otthoni számlák
ellenőrzése.
Anyag és energiatakarékosság a lakásban, háztartásban.
Szeletív hulladékgyűjtés, újra hasznosítás.
Az ember környezet átalakító tevékenysége, gazdálkodás a természeti erőforrásokkal, bányászat
hatásai a környezetre, környezetkímélő technológiák.
Energiahordozók, erőművek bemutatása, alternatív energiaforrások.
Műanyagok, környezetszennyező anyagok újrahasznosítása.

Valamennyi tantárgyhoz kapcsolódóan aktív részvétel az évszakokhoz kapcsolódó hagyományos
ünneplésben, a jeles napok rendezvényein.

Jeles napok jegyzéke

Február 2.                   Vizes Élőhelyek
Március 6.                   Nemzetközi Energiahatékonysági Nap
Március 22.                  Víz Világnapja
Április 3.                   Csillagászati Világnap
Április 4.                   Laboratóriumi Állatok Napja
Április 7.                   Egészségügyi Világnap
Április 11.                  Költészet Napja
Április 18.                  Műemlékvédelmi Világnap
Április 22.                  Föld napja
Április 24.                  Kísérleti Állatok Védelmének Napja
Május 8.                     Nemzetközi Vöröskereszt Napja
Május 10.                    Madarak és Fák napja
Május 15.                    Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon)
Május 15.                    Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap
Május 18.                    Múzeumi Világnap
Május 24.                    Európai Nemzeti Parkok Napja
Május 31.                    Dohányzásmentes Világnap
Június 5.                    Környezetvédelmi Világnap
Június 8.                    Óceánok Világnapja
Június 17.                   Világnap az elsivatagosodás ellen


                                                   56
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Június 21.                    A Nap Napja
Június 25.                    Barlangok Világnapja
Július 1.                     Építészeti Világnap
Július 11.                    Népesedési Világnap
Augusztus 9.                  Állatkertek Napja
Szeptember 16.                Ózon Világnapja
Szeptember 22.                Autómentes Nap
Szeptember 23.                Takarítási Világnap
Október 1.                    Zenei Világnap
Október 1.                    Habitat Világnap
Október 4.                    Állatok Világnapja
Október 8.                    Madárfigyelő Világnap
Október 8.                    Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja
Október 10.                   Lelki Egészség Napja
Október 15.                   Nemzeti Gyaloglónap
Október 16.                   Élelmezési Világnap
Október 21.                   Földünkért Világnap
Október 31. vagy a
hónap utolsó napja            Takarékossági Világnap
November 8.                   Városok Napja
November 17.                  Füstmentes Nap
November 27.                  Fogyasztásszüneteltetési Nap
December 1.                   AIDS elleni világnap
December 29.                  Biodiverzitás Védelmének Napja

Szakképzés (IX-X. évfolyam: szakmai alapozó elmélet és gyakorlat)

A tanulók
- ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket,
   ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni:
- ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban
   alkalmazni
- tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az
   egészségkárosodás megelőzésére

Szakképzés (XI-XII. évfolyam, szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek)

A tanulók
- sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi
   ismereteknek,
- tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit
   (hulladékkezelés stb.)
- ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát,
- A tanulóban alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem.


A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel

A gyerekek különböző szintű személyes kapcsolatainak segítője, fejlesztője az osztályfőnök. Az
iskola szellemiségű, a vezetői elvárásokon túl az ő személyisége és elhivatottsága alakítja a


                                                    57
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


gyerekben kialakuló, formálódó valóságképet. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és
feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony
alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja.
Egy osztályteremben, ahogy belépünk látszik az osztály hangulata, atmoszférája. Tükröződik a
benne lévő közösségről valami, ahogyan a tanulók saját maguknak teremtett környezetükben élnek.
A teremdíszítés szerencsés esetben nem öncél, hanem határozott környezet kialakítási terveket,
tartalmakat fed. A mikrokörnyezet felfedezése igényes, gondos alakítása, megóvása életünk
minden helyszínén fontos lépés, a környezetkultúra fejlesztésének eszköze.
A környezet megóvására szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen
túl a mindennapi problémák felismerése életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló
lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre a személyek kapcsolatok
kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de hagyományos
tanórai kereteken megbontó tevékenységeit illetve lehetőségeit. Felmerülnek a fogyasztói
társadalom problémái:
- táplálkozási szokások, szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság az iskolában. Az
osztályfőnöki tevékenység eredményességét fokozza, ha több évre tervezett sokszínű szocializációs
program. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkodását kívánja meg.

3.3 Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások

Jellemzői:
    o tantárgyak közötti kapcsolat
    o természet és társadalom kapcsolata
    o kölcsönösség
    o rendszerező jellegű
    o értelem és érzelem változása
    o ismeretek, összefüggések összekapcsolódása
    o módszerek sokfélesége
    o nyitott gondolkodásmód
    o integritás
    o globalitás

Általános iskolai lehetőségek:

a., Terepi lehetőségek:
     o erdei iskola
     o terepgyakorlat
     o tábor
     o tanulmányi kirándulás
     o akadályverseny


b., Játékok
     o érzékelést fejlesztő
     o szituációs játék
     o drámajáték
c., Kézműves foglalkozások

       Göcseji, Hetési népi mesterségek hagyományai.



                                                    58
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


d., Akciók:
    o vetélkedők
    o pályázatok
    o kiállítás rendezése
    o faültetés
    o virágzás napjai

e., Látogatás:
     o állat- és növénykert
     o Kerka-mente Kultúrpark
     o szeméttelep
     o szennyvíztároló
     o Budafai,- Őrségi Nemzeti Park
     o versenyek
     o szakkör


Lehetőségek a szakiskolában
           múzeum látogatás
           szakmai napok
           nyári szakmai gyakorlat
           tanulmányi kirándulás

4. Módszerek

4.1. A környezeti nevelésben használható módszerek gyűjteménye

Játékok
     drámapedagógia
     szituációs
     memóriafejlesztő
     kombinációs
     érzékelést fejlesztő
     ráhangolást segítő
     bizalomerősítő
     kapcsolatteremtést segítő

Modellezés
    működő modellek készítése, elemzése
Riportmódszer
    direkt riportok
Terepgyakorlati módszerek
    terepgyakorlatok
    térképkészítés
    egyszerű megfigyelések
    célzott megfigyelések, mérések
    Aktív, kreatív munka
    természetvédelmi és fenntartási munkák
    rekonstrukciós munkák
    madárvédelmi feladatok


                                                    59
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


      szeletív hulladékgyűjtés (terv)
      rend és tisztasági verseny

Közösségépítés
    csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében

Művészeti kifejezés
   népművészet
   vizuális művészet a környezeti nevelésben
   esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése
   a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén


4.1 A környezeti nevelésben használható módszerek gyűjteménye

Játékok
     szituációs,
     memóriafejlesztő,
     érzékelést fejlesztő,
     drámapedagógia.

Terepgyakorlati módszerek
    egyszerű megfigyelések
    célzott megfigyelések.

Aktív, kreatív munka
    madárvédelmi feladatok,
    szelektív hulladékgyűjtés,
    rend- és tisztasági verseny.

Művészeti kifejezés
   vizuális művészet a környezeti nevelésben,
   irodalmi alkotások,
   zeneművészet,
   népművészet.

Környezettudatosságra nevelés

A helyi tanterv biztosítja, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz
igazodva a tanulók elsajátíthassák a környezetvédelemmel összefüggő ismereteket és
felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására.
A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának,
életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a
környezetmegóvásra, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható
fejlődését. Mindez úgy valósítható meg, hogy különös figyelmet fordítunk a tanulók
természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. A tanulók ismeretelsajátításában a
természeti- környezeti világ elemi megismerésének lehetősége tűzhető ki célul. Nagyobb hangsúlyt
kap a szemléletformálás, a természethez való pozitív viszonyulás megteremtése, az egyén és a
társadalom számára fontos konstruktív magatartás- és viselkedésformák elsajátítása. Ha a tanulók
érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak,


                                                    60
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és
ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári
kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására.
A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek
következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai
példákon ismerjék fel a társadalmi- gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív
hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és környezeti erőforrások
kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét.
Kapcsolódjanak be a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.
Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti megelőzése váljék meghatározóvá.
E területen szerzett műveltség fontos eszköze az egészséges életmóddal, életvitellel,
környezettudatos- viselkedéssel kapcsolatos szabályok elsajátításának is.


5. Taneszközök

A meglévő csekély számú taneszközt pályázatok útján szereztük be. A hatékony környezeti
neveléshez szükséges eszközök megvásárláshoz a fenntartó támogatására is szükségünk lenne.




                                                     61
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Az iskola egészségnevelési programja

Helyzetelemzés

A gyógypedagógiai iskola alanyai mindenekelőtt a nevelési alanyaiban, a gyermekek biológiai
sajátosságaiban különböznek az általános iskolától.
A pszichológiai sajátosságok által színezve ezek a meghatározói a nevelés módszereinek és
eszközeinek egyaránt, nem utolsósorban iskolánk egészségügyének, megelőző és higiénés
rendszabályainak, de a fogyatékkal élő gyermekekre irányuló terápiás tevékenységnek is.
Gyermekeinknél már az áthelyezési folyamatban is jelen van az egészségügyi tevékenység, az
orvosi diagnózis felállításánál. Ezután a gyermekre irányuló oktató-nevelő munka szinte minden
fázisát átszövik egészségügyi vonatkozások.
Ez következik a tanulók fogyatékosságának tényéből, részben pedig a tantervi követelményekből és
rendtartásbeli szabályokból. Ez utóbbiakból fakadnak az egészségnevelés, öltözködés, tisztálkodás
és táplálkozás, szexuális felvilágosítás, valamint a családi életre nevelés egészségügyi
vonatkozásaival összefüggő feladatok. Hangsúlyt kap a baleset elhárítás és elsősegélynyújtás.
Tanulóink jelentős hányada áll orvosi kezelés alatt. A társuló tünetek és betegségek okán tartós
gyógyszerelést igényelnek.
Vannak tanulóink, akiknek diétára van szükségük, és egy részüknek az orvosok terhelhetőségi
korlátokat írtak elő. A járulékos tünetek és betegségek célzott terápiája sajátos szükségszerűség,
másrészt a gyógypedagógiai nevelői ráhatások sikerességének egyik biztosítéka.
Számolnunk kell a kommunikációs nehézségekkel is. A pályaválasztás is sajátos egészségügyi
problémákat hoz magával, hiszen a sérülés specifikus fogyatékossági alkalmasság szempontjaira is
tekintettel kell lennünk, az általában szokásos szempontokon túl. A belső egészségügyet az
iskolaorvos irányítja, zavartalanságát pedig az igazgató garantálja.

Iskolaorvos, ápolónő, védőnő

- Minden tanévben történik védőnői és orvosi szűrővizsgálat, mely az összes tanulót érinti. A
vizsgálat kiterjed a súly, magasság, mellkörfogat, látás, színlátás, hallás, pajzsmirigy,
mozgásszervek, bőr, húgyivarszervek, vérnyomás, szív, tüdő, idegrendszer állapotára.
- Legtöbb gyermeket érintő panaszok a mozgásszervi elváltozások.
        Hanyagtartás: 33 fő
        Gerincferdülés: 37 fő
        Bokasüllyedés: 32 fő
        Mellkasdeformitás: 6 fő
Gyógytornász külön foglalkozik ezen gyermekekkel.
- Szemészeti elváltozás: 38 fő (5 fő egy szemmel lát)
- Halláskárosodás: 11 fő
- Ezen kívül kisebb számban vannak szívbeteg, allergiások, elhízottak, testi fejlődésben
visszamaradottak, idegrendszeri megbetegedésekkel gondozás alatt állók.
Fontos ezen személyek kontrollvizsgálatának figyelemmel kísérése (vizsgálati időpont kérése,
leletek beírása, az állami gondozottak elkísérése).
Személyre szóló egészségnevelési történik szűrések alkalmával (főleg hygienes tanácsok
formájában).
- Rendszeres tisztasági vizsgálat folyik szűrések, vizsgálatok, oltások alkalmával, szünetek után.
Gyakori a tetvesség, a kezelés nem mindig megoldott.
Összegyűjtjük a korábbi életkorban kötelező védőoltások dokumentációját.
Elvégezzük és dokumentáljuk az életkorhoz kötött és a járványok megelőzéséhez szükséges
védőoltásokat.


                                                     62
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


- Osztályok szerinti bontásban egészségnevelési előadás, beszélgetés történik:
       5. o. Egészséges táplálkozás
       6. o. Serdülés
       7. o. Dohányzás, alkohol káros hatásai
       8. o. Drogfogyasztás megelőzése
       9-10-11. o. Korai szexuális élet, fogamzásgátlás
Kisebb csoportokban, szakkör formájában foglalkozásokat tartunk különböző egészséges érintő
témában.


I. Általános rész

Jogi háttér

A NAT értelmében az egészségnevelés a közoktatási kiemelt fejlesztési feladata, melynek az
iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok
erősítését, a tanítás- tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 48 § bekezdése értelmében az iskolának nevelési
programjuk részeként meg kell fogalmazniuk az egészséges neveléssel és egészségfejlesztéssel
kapcsolatos nevelés feladataikat, amelyet a pedagógiai programjukban
Kell kifejteniük. További fontos feladatokról rendelkezik a 96/2000. (XII.11.) sz. Országgyűlési
határozat a „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása”, a 46/2003. (IV.16.) sz.
Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról. Ezek a
jogszabályok körvonalazzák a célrendszert, valamint ahhoz rendelt jogi feltételrendszer. Ezeknek
megfelelve fontos feladat, hogy iskolánk is átgondolja egészségnevelési tevékenységét.

Az egészségnevelés célja

Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját egészségi állapotát,
ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit és ez által képesség váljon az egészség
megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére, hogy önálló, felnőtt életükben képesek
legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Az
iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális
fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak,
magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát
javítják.

Az egészségnevelés iskolai területei

      az egészséges testtartás, a mozgás fontossága
      az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe
      szenvedélybetegségekkel való foglalkozás
      párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésében, az AIDS prevenció
      lelki egészség védelme
      a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége
      a személyes biztonság, a balesetvédelmi rendszabályok megismerése, alkalmazása




                                                    63
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Az iskolai étkeztetés

A táplálkozásnak a gyermekkorban külön jelentőséget ad az, hogy nemcsak a mozgás, játék során
fogyasztott energiát kell a tápanyagokkal pótolni, hanem a szervezet növekedéséhez, a szervek,
szervrendszerek fejlődéséhez, az asszimilációs folyamatokhoz is elegendő energiát kell biztosítani.
Fontos, hogy az étkeztetés során az egész év folyamán valamennyi tápanyagot kellő mennyiségben
megkapják: fehérjét (húst, tojást, tejes, tejterméket) szénhidrátot (cukrot, kenyeret, burgonyát, rizst,
tésztaféléket) zsírt, vitaminokat, ásványi sókat (zöldségfélékben, főzelékekben, gyümölcsben lévő
vasat, foszfort). Fontos az étkeztetésben a tej, hiszen a fehérjén kívül a csontok fejlődése
szempontjából is szükséges fogyasztani. Fontos a kellő mennyiségű folyadék, ezért van szükség az
ivókutak pótlására. Az évszakonkénti lehetőségeket ki kell használni. Az élelmezés legyen
változatos, megfelelő ízesítésű.
Az intézményben képzett élelmezésvezető látja el a konyha irányítását. A konyha állapotának
javítása az anyagi források függvénye. Az új elvárásoknak jelenlegi állapotában nem felel meg.
A gyerekek közül mindenki az iskolában étkezik. Az ebédlő és a tálalóeszközök megfelelőek. Az
ételek minőségében pozitív változások következtek be, a minőségbiztosítás kapcsán. Az ételek
mennyiségére a mi iskolatípusunkban nagyon oda kell figyelni, hiszen tanulóink étkeztetését a
kollégisták esetében teljes mértékben a konyha látja el. A bejáró gyerekek között pedig sok a
veszélyeztetett. A szakiskolások esetében pedig kiegészítő étkezésre lenne szükség a gyakorlati
napokon.
A konyha ellát 1 tanulót, aki lisztérzékeny. Speciális helyzetünkből adódóan a beteg gyerekek
étkezését el kell látnia a konyhának. Ennek feltételein, pl. mikrohullámú sütő stb. javítani kell.
A norma nem biztosít lehetőséget arra, hogy a modern étkezési szokásoknak megfelelően (pl.
barnalisztből készült péksütemény stb.) változatos legyen az étkeztetés, mert a mennyiség rovására
lehetne csak ezt elérni.
Az egészséges táplálkozás bemutatására a diákönkormányzat, a konyha és a tanítók rendszeres
foglalkozásokat szerveznek.

Mindennapos testmozgás

Az általános iskolák tanulók nagy részénél valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés,
statikai lábbetegség diagnosztizálható. Ezek az elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos
gimnasztikával megelőzhetők, illetve ha már kialakult gyógytornával valamelyest javíthatók.
A tanulók idejük legnagyobb részét az iskolapadban, az osztályteremben töltik, keveset vannak
friss levegőn és kevés időt töltenek mozgással, ezért törekedni kell arra, hogy a szabadban tartott
órák, foglalkozások számát a lehetőségekhez mérten növeljük. A szünetek nagy részét – ha az
időjárás engedi – a friss levegőn töltök a gyerekek.

Célunk:
    a gyerekek számára a mindennapos testmozgás megvalósuljon
    a mozgás életelemükévé váljon
    a mozgás, a játék az önfeledt szórakozás jelentse, a testedzés népszerűsítse
    erőnlétüket, állóképességüket növeljük
    megszerettessük a gyerekekkel a mozgást,
    a mozgás iránti igényt kialakítsuk


Figyelembe vehető szempontok:




                                                     64
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


   -   mindennapos testmozgás – a testnevelési órákon felül a tömegsport, a sportköri
       foglalkozások, a szabadidős fogalakozások (labdajáték, tánc-dráma) biztosítják
   -   figyelembe kell venni, hogy a tanulót a testnevelési órán sikerélmény érje, a mozgást
       örömmel végezze
   -   az iskolai testnevelési óra keretében tartásjavító torna bevezetése
   -   mozgásműveltség fejlesztése, motorikus képességek fejlesztése
   -   a játék jelentősége a gyermek életében (a játékkal fejlődik a gyermek értelme,
       érzelemvilága, a szellemi és fizikai kitartásuk)
   -   az iskolai gyógytestnevelés gyógytorna keretén belül valósul meg

Az egészség védelme

A mentálhigiéné feladata a lelki egészség megőrzése, a lelki rendellenességek megelőzése, javítani
az egyén pszichológiai beilleszkedését a társadalomba, olyan képességek kialakítása, amelyek a
harmonikus szociális kapcsolatok kialakítását segítik elő.


A gyermekek személyiségfejlődése

A gyermekek személyiségfejlődését biológiai adottságai mellett meghatározza az a környezet,
amelyben él, nevelkedik, fejlődik. Az iskola meghatározó környezet a gyermek számára, hiszen sok
időt tölt el az intézményben. Az iskola az ismeretszerzés, a tanulás helye. Az itt szerzett élmények,
tapasztalatok, nevelőinek viselkedése, visszajelzései, értékelése, az iskolai sikerek vagy kudarcok,
osztálytársaihoz való viszonya, a közösségben betöltött szerepe jelentősen befolyásolja
személyiségfejlődését. Mindig vannak olyan gyermekek, akik mások, mint a többiek, nehezen
haladnak a tanulásban, viselkedésük problémát okoz, nem tudnak beilleszkedni a közösségbe, az
idegrendszeri működést érintő zavarok, betegségek, a fejlődés zavarai érzelmi megterhelést
jelentenek a gyermek számára, megzavarják az anya gyermek kapcsolatot és tartós feszültségeket,
ezzel beilleszkedési zavarokat okozhatnak a gyermek családjában, a nevelési környezetben.
A gyermeket nevelő család szociális problémái, tartós konfliktusai, az emocionális feszültségek,
gyermeknevelési módszerek ugyanakkor önmagukban is okozhatnak pszichés zavarokat, tanulási
és magatartási rendellenességeket.
Az iskolás gyermekek pszichés zavarai lehetnek átmenetiek vagy tartósak. Az átmeneti zavarok
megterhelő élethelyzetekben stresszek hatására jelentkeznek változatos tünetekkel, ezeket
„alkalmazkodási reakcióknak” nevezzük.
Ilyen helyzetekben a gyermekek gyakran igényelnek problémáik megoldásához szakszerű
segítséget.
A tartós pszichés zavarok az iskolában tanulási problémák vagy magatartászavarok formájában
nyilvánulnak meg.


Iskolakezdés

Az iskolakezdés nagy változást hoz egy kisgyermek életében. Az alkalmazkodás gyakran jár olyan
pszichés tünetekkel, mint szorongásos zavarok, regresszív, kisgyermekes megnyilvánulások,
nyugtalanság, viselkedészavar.
Az alkalmazkodási zavar elhúzódása miatt szükség lehet szakember igénybevételére.

Figyelemzavar-hiperaktivitás



                                                     65
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Ez a zavar biológiai okokra vezethető vissza, veleszületett tartós állapot, jellemzője a figyelem
könnyű elterelhetősége, tartós koncentráció hiánya, az életkorhoz viszonyítottan túlzott
mozgékonyság, túlzott aktivitás, impulzivitás. Iskolai eredményeik rosszak, fegyelmezetlenek,
sorozatosan megszegik a szabályokat, állandó összeütközésbe kerülnek társaikkal, hajlamosak a
balesetekre, zavarják az órákat, sokszor lehetetlenné teszik a tanítást, szünetekben is sok problémát
okoznak.
A tünetek speciális pedagógiai módszerekkel (Ayresterápiával) és gyermekpszichiátriai kezeléssel
javíthatók.

Magatartászavarok

A magatartászavar alapvető tünete lehet a tartósan ellenkező, ellenséges, támadó, provokatív,
indulatos viselkedés. Súlyosabb esetben a gyermekre jellemző: az állandó szófogadatlanság, az
indulatkitörések, főként társaival szemben alkalmazott durva bánásmód, verekedések, rombolás,
mások tulajdonának rongálása, gyújtogatás, lopás, hazudás, iskolakerülés, gyakori elszökés,
csavargás. Egyszeri csínytevés, szabályszegés, konfliktus még nem jelent magatartászavart.
Vizsgálatra akkor van szükség, ha tartós állapotról van szó.

Szorongásos zavarok

Gyermekkorban gyakoriak, mégis kevés figyelmet kapnak az iskolában, kevéssé zavarják a
munkát, nem mindig feltűnőek. Kifejeződhet testi tünetekben: fejfájás, szívdobogás, elpirulás,
sápadtság, rosszullétek, ájulás, fulladásérzet, hasi fájdalmak, hasmenés, hányinger. Okozhat
pszichés tüneteket is: félelmet, feszültséget, nyugtalanságot, figyelemzavart, csökkent
teljesítményt. Társas kapcsolatainkban visszahúzódóak, gátlásosak, gyakran egyedül maradnak,
magányosak.

Depresszió

A hangulati élet zavarai közül a depresszió már gyermekeknél is előfordul. A depressziós
gyermekek szomorúak, lehangoltak, csökkent az önértékelésük. Jellemző az alvás- és az
étvágyzavar, nem tudnak figyelni, nem képesek a tananyagot elsajátítani. Kezdete gyakran hozható
összefüggésbe pszichés és szociális stresszekkel, negatív életeseményekkel, de nem feltétlenül
szükséges, hogy kiváltó okot találjunk.

Iskolakerülés

A gyermekek jelentős számban hiányoznak tartósan vagy átmenetileg megfelelő indok nélkül az
iskolából, elutasítják az iskolába járást. Az iskolától való távolmaradás okait felerősítik a családi
hatások, a szülők nem tartják fontosnak az iskolát, nem ösztönzik, nem ellenőrzik gyermeküket.
Fontos, hogy minden sokat hiányzó, iskolát elutasító gyermek szakemberhez kerüljön.

Gyermekbántalmazás

A családban súlyosan és tartósan fizikai büntetéseket elszenvedő, fizikailag bántalmazott és
elhanyagolt, a megfelelő gondoskodást, ellenőrzést, törődést nélkülöző gyermekek speciális
problémát jelentenek az iskolai nevelésben. Társaikkal agresszívek vagy visszahúzódók, nem
tudnak együttműködni. Ezekben az esetekben nehéz megnyerni a szülők együttműködését, ilyenkor
a gyermekvédelmi szolgálathoz kell fordulni.



                                                     66
                   Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Iskolai ártalmak

Az iskolai élet önmagában természetesen nem okoz pszichés ártalmakat. Pszichés problémát
okozhat, ha egy gyermek tartósan nem tud megfelelni a követelményeknek, sorozatosan és
csaknem kizárólag kudarcok érik.
Vannak gyermekek, akik egyes tantárgyaktól vagy egyes tanároktól félnek, máskor az
osztálytársakkal kialakult konfliktusok, a kiközösítés, csúfolás a kiváltó tényezői a pszichés
zavaroknak. Az iskola- egészségügy szakemberei sokat segíthetnek az iskola által kiváltott
 Pszichés, vagy testi zavarokban megnyilvánuló tünetek felismerésében és a kiváltó tényezők
kiiktatásában.

Serdülőkor

A biológiai érés jelei ismertek, a pszichés változások folyamatszerűek, elhúzódóak, jelentős egyéni
különbségeket mutatnak, azokat szociokulturális hatások erősen befolyásolják. A fiataloknak
számos új feladattal kell megbirkóznia, új szerepeket kell kipróbálni, az életszakasz fő feladata az
identitás, az énazonosság kialakítása. Ebben a korban változatos, a korábbiaktól eltérő
magatartásformák jelentkezhetnek, amelyek a felnőttek számára nehezen érthetők, aggodalmat
keltenek, nehezen elfogadhatók. Az osztálytársak fontos kortárs kapcsolatot jelentenek, önálló
értékrenddel, szereplehetőségekkel. Gyakori a szembenállás, lázadás az iskolai szabályok,
elvárások ellen, ami nyílt kritika révén számos konfliktus forrása is lehet. A serdülőkre az állandó
változás, fejlődés jellemző, problémáik is többnyire átmenetiek, a fejlődés során spontán
megszűnnek. Fenyegető jel, ha egy serdülőkori probléma, jellegzetes magatartásforma tartósnak
bizonyul, a személyiségfejlődés megakad, vagy ha a kamaszt is tartósan kisgyermekes viselkedés
jellemzi.

Hova küldhetjük az észlelt problémákkal, tünetekkel a gyermekeket?

   -   Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság
   -   Nevelési Tanácsadó
   -   Gyermekpszichiátriai rendelések, Gyermek ideggondozók
   -   Gyermekjóléti Szolgálat

A szakemberek együttműködésének jelentősége és módszerei

Az együttműködés kialakítására hatékony módszer lehet az érintettek részvételével tartott csoportos
esetmegbeszélés. A személyes konzultációk, esetmegbeszélések, hozzásegítenek ahhoz is, hogy a
gyermekkel foglalkozó, nevelésükért, fejlődésükért, gyógyulásukért felelős szakmák képviselői
kölcsönösen megismerjék egymás munkáját, lehetőségeit, ezzel csökkenhetnek az egymással
szemben esetleg fennálló előítéletek is. A csoportos megbeszélést kezdeményezheti bárki, aki úgy
érzi, hogy a gyermek magatartását nem tudja értelmezni vagy eldönteni, hogy igényeljen-e
szaksegítséget., vagy sem.

Egészségnevelési és Környezeti nevelési feladatok

Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját egészségi állapotát,
ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy az egészségéért tegyen


                                                       67
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


valamint, alkalmazza a megtanultakat. Az egészséges élet egyik feltételét jelentő egészségkulturális
ismereteket tananyagként jelentkeznek (amelyet a tanterv, a tanmenet tartalmaz), gyakorlásuk,
magatartássá formálásuk azonban a nevelés egész folyamatára kiterjedő feladat.

A tanórán belüli egészségnevelési program alapvázát tantárgyakra lebontva a környezeti neveléssel
együtt részletesen kidolgoztuk, mivelhogy egészséges élet nincs egészséges környezet nélkül.

A tanórán kívüli egészségnevelés területei
Nincs olyan tanóra, szakkör, verseny, gyakorlati foglalkozás, óraközi szünet, szabadidős
tevékenység, vagy egyéb nevelési akció, amelyben a nevelőnek ne lenne egészségnevelési feladata.

Területei:
Napközi, erdei iskola, tanulmányi kirándulás, szakkör, nyári táborok, akciók, előadások,
kiállítások, film, video, vita, vetélkedés, védőeszközök, tanulás tanítása, kiscsoportos tanulás,
drámapedagógia, szabadban tartott órák, témanap, témahét, akciók stb.

Egészségnevelés az osztályfőnöki órákon

A 28/2000. (IX.21.) OM rendelet szerint „Az iskola helyi tantervébe – az osztályfőnöki nevelő és
oktató munkához kapcsolva kell beépíteni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet
szolgáló tananyagot, amelynek időkerete nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál
(10. § (5.).

5. osztály
Életmódok és az egészség

Mi minden értendő az egészség fogalmába?
Mi tesz engem egészségessé?
Mi is az az életmód?
Mitől egészséges az én életmódon?
Életmód és táplálkozás
Az életmód és a biztonság megőrzése
Az életmód és a veszélyes anyagok
Az életmód és a kapcsolatok
Az életmód és a növekedés
Az életmód és a környezet
Hogyan befolyásolhatom az életmódomat?


6. évfolyam
Korlátok és lehetőségek

Amiről én döntök, és miről nem
Légy bátor IGEN-t mondani!
Légy bátor NEM-et mondani!
Amiről én döntök: mit eszem?
Amiről én döntök: mozgás és személyes higiéné
Amiről én döntök: veszélyes anyagok, alkohol- és kábítószer
Amiről én döntök: környezet
Mai döntések – holnap következmények


                                                    68
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




7. évfolyam
Függetlenségi törekvések

Változások kora – Hogyan nézek ki?
Változások kora – Hogyan érzem magam?
Hogyan látom családomat? Hogyan látnak ők engem?
Hogyan látom barátaimat? Hogyan látnak ők engem?
Változások a kapcsolataimban: Barátok és ellenségek.
Változások a kapcsolataimban: Barátság vagy szerelem?
Kihívás vagy szenvedély: veszélyes anyagok.
A veszélyes anyagok és a kapcsolatok. Mindenben egyformának kell-e lenni?
Mi és ki segíthet az új egyensúly kialakításában?

8. évfolyam
Felelősséged a jövőért

Környezetünk védelme – az egyéni felelősség kérdései
Gondolkozz globálisan – cselekedj lokálisan
Alternatív étrendek
Változtassunk! Táplálkozás
Lásd az összefüggést (testmozgás) nem késő elkezdeni!
Látsz-e változást életmódodban?
Mit változtatnál?
Hogyan legyünk sikeresek (kapcsolatainkban, munkánkban)?
Mit ajánlasz a mai ötödikeseknek?
Életed 10 év múlva

9. évfolyam
Egészséges életmódok és a serdülés
     Felfogások az egészségről
     Felfogások az életmódról
     Vigyázat serdülök!
     Ki számít kortársnak?
     Kapcsolatok és a megjelenés?
     Mi számít drognak?
     Mi számít drognak? Alternatívák: testmozgás, kapcsolatok
     Kockázat és veszélyek
     Változások és az egyensúly
10. évfolyam
„Nyomás alatt” – helyem a világban – én és mások

Elvárások: társadalom család, kortárscsoport
Család hatása az életmódra
Kortársak hatása az életmódra
Mit üzem a média
Társadalmi elvárások, devianciák
Meg akarok felelni?




                                                    69
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Drogmegelőzési program

I. Helyzetértékelés

Iskolánkba járó tanulókról elmondható, hogy kétharmad részük dohányzik, jelentős százalékuk az
alkoholt is kipróbálta, sőt alkalomszerűen fogyasztja. A dohányzás, az alkoholfogyasztás
megjelenése egyre alacsonyabb életkorban történik.
A drog, a kábítószer még nem jelent meg intézményünkben, bár városunkban már fellelhető,
bármikor hozzá lehet jutni.
Tanulóink fogyatékosságukból, értelmi képességeikből adódóan különösen veszélyeztetettek.
Szinte mindennapos beszélgetés folyik a drogokról (alkohol, nikotin, kábítószer) osztályfőnöki
órákon, természetismeret órákon, szünetekben illetve a kortárscsoportok között, ezáltal mintegy
figyelemfelhívás is történik, a fogyasztásra.
A serdülőkori virtus, a kíváncsiság és a túlzott kockázatvállalási készség lehet az alapja, hogy a
felnőtt társadalom intelmei ellenére nagyon sokat megismerkednek a drogokkal.
Intézményünkben a diákokkal való tanórán kívüli foglalkozások pedagógus jelenlétében történő
szakköri illetve sport- és egészségnevelési témája foglakozásokban (pl. tömegsport, sportnap,
kirándulások, erdei iskola) merülnek ki.
Egyéb közösségi tevékenységeket a DÖK szervez, amelyek humoros, táncos vetélkedő jellegűek:
Disco, Ki mit tud? Activity.

II. Jövőkép

Célunk az, hogy olyan fiatalokat bocsásson ki az oktatási ciklus végén intézményünk, akikben erős
a motiváció az egészséges életvitelre, képessé váljanak a felnőtt társadalom kihívásaihoz való
alkalmazkodásra, képesek legyenek felelősségteljes döntések meghozatalára, az önálló életvitelre.
Ennek érdekében törekszünk arra, hogy felvértezetté tegyük őket arra, hogy a folyamatosan
jelenlévő drog – alkohol – dohányzás csábításoknak ellent tudjanak állnia, hogy értelmes aktivitást
igénylő tevékenységekben érvényesüljön önmegvalósító igényük.

III. Célok megfogalmazása

Az iskolai eszközrendszerre hatók:
drogügyi koordinátor alkalmazása az iskolai drogmegelőzési munka fejlesztése
új tevékenységi formák bevezetése pl.: családi életre nevelés tantárgyi keretben pl. életvitel és
gyakorlati ismereteka tantestület mentálhigiénéjének javítása (példamutatás, nagyobb odafigyelés a
veszélyeztetett tanulókra)
az ifjúságvédelmi felelős, a drogügyi koordinátor, a DÖK kapcsolattartó pedagógus továbbképzése

A tanulókra hatók:
   - a dohányzók, alkoholfogyasztók számának csökkentése,
   - a dohányzás egészség és személyiségkárosító hatásának tudatosítása,
   - az elutasító magatartás kialakítása,
   - önismeret, képesség- és készségfejlesztés (a tanulók droggal kapcsolatos ismereteinek
      javítása)


                                                    70
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


   -   a helyes magatartások megerősítése, a helytelen elutasítása,
   -   egészségmotiváció kialakítása
   -   iskolarádió, iskolaújság fejlesztése
   -   kidolgozni az iskolai szinten megjelenő drogproblémák kezelésének módszereit

Szülőkre hatók:
   - a szülők hatékonyabb bevonása a nevelési feladatmegosztásba – szülői szervezet
   - A „külvilág” felé való kommunikációra hatók
   - a pedagógiai program megismerhetővé tétele (pl. honlap)
   - családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálatokkal együttműködés, Vöröskereszt,
      Rendőrség.

IV. Programtervezés

Az iskolai működésre hatók:
a minőségbiztosítási, minőségirányítási rendszer alapján kidolgozni, átdolgozni az iskolai
működést szabályozó alapdokumentumokat

Az iskolai eszközrendszerre hatók:
   - az egészségnevelő munkába a természetismeret munkaközösség, a DÖK bevonása,
       feladatok megosztása
   - drogügyi koordinátor feladatainak megfogalmazása, munkaköri leírásának előkészítése
   - az egészségnevelés feltételeinek megteremtése

A tanulókra hatók:
    - az iskolarádió, iskolaújság egészségnevelési, drogprevenciós szemléletű használatának,
       áttekintése, szükséges változtatások megvalósítása
    - tanórai keretbe ágyazható egészségnevelési, drogprevenciós módszerek alkalmazása
         Tantárgy                  TÉMA
         Természetismeret          A drogok szervezetre gyakorolt hatásai, fajtái
         Testnevelés               Egészséges életmódra nevelés
         Irodalom                  A drogok befolyásoló szerepe az alkotó munkában
         Földrajz                  Drogterjesztés, drogtermelés a világban
         Osztályfőnöki óra         - egészséges életre nevelés
                                   -    a    dohányzás      szervezetre   gyakorolt hatása,
                                   nikotinfüggőség
                                   - az alkoholfogyasztás, alkoholizmus
                                   - droghasználat, drogfüggőség

akcióterv kidolgozása, mely minden tanév iskolai munkatervének része.
V. A célok megvalósításához felhasznált módszerek

ALSÓ TAGOZAT (1-4. ÉVFOLYAM)

szituációs játékok
plakát készítése, rajz

Lehetséges órakeret:
témanap
napközi, tanórán kívüli foglalkozások


                                                     71
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




FELSŐ TAGOZAT (5-12. ÉVFOLYAM)

beszélgetés
szituációs játékok (pl. Fejezd be a…)
video + megbeszélés (történetek)
szakmai szervezetek előadásai (védőnő, drogambulancia, gyermekorvos)

Lehetséges órakeret:
osztályfőnöki óra
természetismeret óra
ember és társadalomismeret óra

VI. Értékelés

   -   egy iskolai tanév
   -   tapasztalatok összegzése
   -   a programban résztvevők tájékoztatása
   -   ha szükséges a program módosítása

Egészségnapok, hetek, sportprogramok
A tanulóink egészségének megőrzéséhez, mozgásigényük kielégítéséhez, higiénés szokásainak
alakításához nagyban hozzájárulnak hagyományos és alkalmankénti iskolai rendezvényeink.

Rendszeres rendezvények
   - erdei iskola
   - Virágzás Napjai keretében: sportnap
   - egész napos túra
   - évente osztályonként iskolafogászat
   - Játék határok nélkül – regionális/országos rendezvény


Alkalmankénti rendezvények
   - fogápolási napok      -          munkaközösség szervezésében
   - testápolási napok     -          munkaközösség szervezésében
   - „gyümölcsnap”         -          DÖK szervezésében
   - „zöldségnap”          -          DÖK szervezésében




                                                    72
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése
Az óvodáról, az óvodai nevelés célja

Az óvodai csoportba 3-8 éves mozgássérült, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista,
halmozottan fogyatékos, valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban
tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek kerülhetnek be.

A tapasztalat és ismeretszerzés legfőbb módja a játékba ágyazott tevékenység, valamint a
mozgásos tapasztalatok szerzése.

Az óvodai nevelés megegyezik a normál óvodai ellátással, csak abban tér el, hogy az ide jövő
gyermekek diagnózisuknak megfelelő mozgásfejlesztésben és egyéni fejlesztésben részesülnek. A
gyermekek jól szervezett közösségben sajátíthatják el a közösségi élet szabályait.

Fontos feladatunk a nevelés, oktatás során a szeretetteljes, elfogadó légkörben a közösség
szokásainak, valamint a magatartás normáinak kialakítása, elfogadtatása.

A csoportos kezdeményezések során előtérbe kerül a minél több érzékszerven keresztül történő
megtapasztalás (érzékelés-észlelés), amely a folyamat alapját képezi. Minden gyermek állapotának
megfelelően egyéni terápiában részesül, hogy minél jobban kihasználhassuk saját
fejleszthetőségének maximumát.

Az óvodai nevelés feladatai:
Általános feladatok: az óvodás korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése:
    o egészséges életmód kialakítása
    o érzelmi nevelés és szocializáció
    o értelmi fejlesztés és nevelés

Speciális feladatok:
Prevenció:
 a nevelés, fejlesztés során az egyik feladat a gyermek állapotromlásának megelőzése, az esetleg
kialakuló rendellenességek kiküszöbölése. Arra kell törekedni, hogy a másodlagos degeneratív
elváltozásokat meggátoljuk. Ennek érdekében az életkornak megfelelő szinten a mozgáskorlátozott
gyermeknek ismernie kell a számára káros testhelyzeteket és tevékenységeket is. A megelőzés nem
csupán a testi állapot romlására kell, hogy vonatkozzon, hanem az egész személyiségre együttesen.
Ez a másodlagos személyiség- vagy viselkedési zavarok kialakulásának megelőzése is.

Korrekció:
Ezen feladatok megvalósítása során arra törekszünk, hogy mind a testi, mind pedig a
személyiségben bekövetkezett károsodásokat a lehető legmagasabb szinten javítsuk, befolyásoljuk,
kiküszöböljük. Arra kell törekednünk, hogy a sérült funkciókat mindig egyidejűleg korrigáljuk,
mivel mindegyik hatással van a másik területre is. Természetesen a súlypont mindig a legfőbb
hiányosság korrekcióján van.

Kompenzáció:


                                                    73
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


A sérült, kiesett funkciókat- amelyeket biztosan nem lehet korrigálni- más tevékenységgel
igyekszünk helyettesíteni. Pl. kéz helyett lábbal végzett manipuláció, különböző technikai
segédeszközök igénybevétele. Bizonyos esetekben teljes kompenzációt lehet elérni, más esetekben
meg kell elégednünk a funkciók részleges pótlásával.

A program egészében véve céljának és feladatának tekinti, hogy az óvodai nevelés, fejlesztés során
elért eredmények függvényében 7-8 éves kor körül a sérült gyermekek is képességeinek és
mozgásállapotuknak megfelelő iskolatípusokba kerüljenek.

A gyermeki tevékenység formái:
         1. játék
         2. munka jellegű tevékenységek
         3. tanulás

   1. Játék:
   A játék belső indíttatások alapján létre jövő önkéntes tevékenység, amelyben a gyermek
   élményeit, vágyait dolgozza fel, közben ismereteket és készségeket sajátít el. A játék tükrözi a
   kisgyermek fejlettségét és az ismeretek bővülésével, változik a játék minősége is. Továbbá
   minél bonyolultabb a játéktevékenység, annál magasabb szinten segíti a gyermek készségeinek
   fejlődését. Az óvodai nevelés tartalmának egyik legfontosabb sajátossága a játékra építettség. A
   játék semmi mással nem helyettesíthető tevékenység.

   A tevékenység egyben örömforrás, melyben a kisgyermek levezeti a benne lévő feszültséget.
   Az óvodás korban a játékfajták mindegyike mindvégig jelen van. Az együttjátszás élménye, a
   szabályok, a szituációk közös tevékenység során jönnek létre, így a játék egyben a szocializáció
   fő színtere.

   2. Munkajellegű tevékenységek:
   A munka az óvodában játékos jellegű. A játék és a munka közötti különbséget az jelenti, hogy a
   munkának mindig konkrét célja van és többnyire külső irányítással folyik. A munka az óvodai
   élet szerves része, önként vállalt tevékenység. Munkavégzés közben a gyermekek
   megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat szereznek természeti, társadalmi környezetükről.
   Minden gyermek elsődleges feladata a saját személyével kapcsolatos önkiszolgálás
   megtanulása, de lehetőséget adunk az alkalmi megbízatásra is. Mindenkit bevonunk képességei
   szerint –a környezet, növény- és állatgondozásra is. Nem végzünk el helyettük semmilyen
   tevékenységet, amelyeket ők maguk is tudnak.

   A sikerrel végrehajtott munka, ösztönző, motiváló hatása a személyiség fejlődésben kiemelkedő
   szerepet kap (önállóság, eredményre törekvés, kitartás, fegyelmezettség, szabályok betartása,
   munkamegosztás, együttműködés, figyelem). A munka elősegíti a gyermek önértékelési
   képességének és társas kapcsolataink fejlődését. A közösség által elismert munka öröme a
   közösségi kapcsolatok elősegítője.
   Az óvodában végzett munka megalapozza a későbbi munka iránti tiszteletet.

   3. Tanulás:
   Az óvodai nevelés alapvető feladata az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés és a
   sikeres iskolai beilleszkedés elősegítése. A harmonikus személyiség szakszerű fejlesztése az
   óvodai nevelés komplex folyamatában a gyermek egész személyiségében az iskolai életre tesz
   alkalmassá, és kialakítja a tanulási képességet.



                                                    74
             Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


A tanulás nemcsak társadalmilag hasznos ismeretek elsajátítása, hanem a biztonság és
kölcsönösség, az elfogadás és elfogadottság élményének, a sokféle módon történő
együttéléseknek a tanulása.

Feladat minden életkorban megkeresni az egyéni adottságokat figyelembe véve az optimális
terhelhetőségi szintet. Olyan tevékenységekre van szükség, amelyek a gyermektől erőfeszítést
igényelnek, de azokat sikerrel meg tudja oldani.

A tanulás folyamatában szerepe van az utánzásnak is. Szükséges az érdeklődés, a figyelem, az
akarat, az erőkifejtés, a tanulási szándék erősítése, a személyre szabott motiváció alkalmazása.

A tanulás a képességek-, a magatartás- a megismerés iránti vágy-, a motiváció fejlődését és az
ismeretszerzést egyaránt magába foglalja.

A fejlesztés tartalmi eszközei:
   o vers
   o ének, zene, énekes játék
   o rajzolás, mintázás, kézimunka
   o mozgás, mozgásnevelés
   o a külső világ tevékeny megismerése

Vers, mese
A mesék, versek világa az anyanyelvi nevelésnek az egyik legfontosabb eszköze. Népi
értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermekeknek. Szorosan kapcsolódik az
énekhez, zenéhez, a mozgásos játékokhoz.

A mesehallgatás a gyermekek legtermészetesebb igénye, lételeme. Örömforrás, feszültséget
keltő és oldó lehetőség. A mesében ugyanaz a képszerűség és szélsőségesség uralkodik, mint a
gyermekek érzelmeiben és gondolkodásában. Mivel érzelmi életükre erős hatással van,
törekszünk arra, hogy minél több szép és jó mesét ismerjenek meg, melyekből azt érzik, hogy
mindig győz a jó, az igazság, és aki segítőkész, megkapja jutalmát. A magyar népi mondókák
mellett olyan közös alkotásokra van szükség, amelyek a népköltészettel rokon hangulatúak,
rövidek, könnyen érthetők, tartalmukban közel állnak a gyermekekhez.

Örömforrás a gyermekek számára a vers zeneisége, ritmusa, lüktetése. Erre alkalmasak a
kiolvasók, kiszámoló mondókák, a párbeszédes formák.

Ének, zene, énekes játék:
Az óvodai zenei nevelés célja a gyermekek zenei élményhez juttatása, zene iránti érdeklődés
felkeltése, zenei ízlés formálása.

Az óvodai zenei nevelés fejleszti a gyermekek hallását, ritmusérzékét, emlékezetét, harmonikus
mozgását. Fontos alapokat ad személyiség fejlesztéséhez.

A gyermekeknek a zenei élmények befogadásához elsősorban személyes kapcsolatokra van
szükségük, nagyon fontos számukra a közös játék öröme, ezért lényegesek óvodáskorban a
mozgáshoz kötött dalok.




                                                 75
             Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


A mozgás és a dal ebben a korban egybefonódik, a dal ritmusa, lüktetése mozgásra csábít. A
dalos- táncos játékok mozgásformái kedvező feltételeket teremtenek a gyermekek mozgásának
fejlődőséhez.
A családi nevelés alkalmával a szülő gyakran mesél, biztosítja gyermekének a
mozgáslehetőséget, de általában ritkán énekel. Az óvodában a mondókák segítségével a helyes
beszédritmus és hanglejtés gyakorlására nyílik lehetőség.

A zenei anyanyelv szorosan kapcsolódik az anyanyelvi neveléshez, hiszen ritmusában,
hangsúlyaiban, hanglejtésében, szerkezetében azt követi.

A népi mondókák, énekes játékok emberi kapcsolatokat tükröznek, viselkedésformákat
örökítenek meg.

A ritmusfejlesztés során elsődleges az egyenletes lüktetés hangoztatása, érzékeltetése. Az
óvodásoknál meg kell találnunk azt a ritmushangszert, amit meg tud szólaltatni. Zenehallgatás
alkalmával igényes válogatott darabokkal zenei élményhez juttatjuk a gyermekeket.
A gyermek mozgási képességeivel egyidőben fejlődnek az értelmi képességei is.

Az ének, a zene, az énekes játék fontos eszközei a kultúra, a hagyományőrzés átadásának, a
nemzeti identitástudat kialakításának.
Az éneklés legyen mindennapos tevékenység!

Rajzolás, mintázás, kézimunka:
A gyermeki ábrázolás a világ megismerésének sajátos formája. A gyermek a külvilághoz
fűződő kapcsolatát érzelmi síkon éli át, cselekvésein keresztül tükrözi, amit pedig nem tud
ábrázolni, azt hozzámeséli.

Az ábrázolás elsősorban kifejezés, eszköz, érzelmek, gondolatok, ismeretek közvetítője, a
gyermek személyiségének megnyilatkoztatása.

Az ábrázoló tevékenység során a gyermek valamit alkot, valamit létrehoz, valamit kifejez, de
nem az alkotás végeredménye a fontos, hanem az örömteli cselekvés, az önálló munka,
elképzeléseinek megvalósítása.

A vizuális nevelés során kialakulnak azok a képességek, amelyet a többi nevelési területre és az
egész személyiségre hatással vannak. Fejlődik általa a képi plasztikai kifejezőképesség, a téri
tájékozódás, a képzeletvilág, a fantázia, a kreativitás. Nő az önbizalom, az önismeret. Fejlettebb
lesz a szem-kéz koordináció, fejlődik a finommotorika. A környezethez való viszony pozitívan
megváltozik.
Ábrázolás közben a gyermek olyan készségek birtokába jut, amelyek az írás előkészítésében
rendkívül fontosak.

A külső világ tevékeny megismerése
A gyermek környezetével való kapcsolata mindig felnőttek közvetítésével valósul meg. A
megismerő tevékenység alapja a megismerési vágy, ami cselekvésre ösztönzi a gyermeket. A
környezetet pontosan, valóságszerűen megismerni a cselekvés, a kép, a szó egységében lehet. A
külső világ (környezeti, matematikai) megismerésnek célja, hogy a gyermeket életkorának
megfelelően minél több (mozgásos és érzékszervi) tevékenységen keresztül, természeti és
társadalmi tapasztalatokhoz juttassa . A külső világ megismerése során kialakulnak a



                                                 76
            Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


gyermekben a kulturált, biztonságos életvitel szokásai, az elfogadott viselkedési formák, az
erkölcsi és érzelmi viszonyok.
Megismerkednek az egyetemes, a nemzeti kultúra értékeivel, hagyományaival, az adott tájra,
helységre jellemző néphagyományokat.
A minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezésének
megtapasztalása játékos formában a gyermek igényeihez igazodik.
Mindent a közvetlen környezetből indítunk. Építünk a meglévő ismeretekre, tapasztalatokra.
Elemi szintről kezdjük az ismeretek átadását, egyszerű feladatokkal, amelyeket a gyermek már
biztosan meg tud oldani.
A külső világ tevékeny megismerésének keretét az évkör adja.

Mozgás, mozgásnevelés:
A mozgássérült és halmozottan sérült gyermekek testi nevelése a mozgásnevelés. Mindennapos
foglalkozás, komplex mozgás rehabilitációs tevékenység, amely a diagnózist, állapotot, életkort
figyelembe véve a legmagasabb szintű mozgásos önállóság elérését szolgálja. A mozgásnevelés
az elmaradt vagy károsodott tartási és mozgási funkciók fejlesztésére, javítására is irányul.

A gyermekek fejlődésének rendkívül gyors fejlődési szakasza az óvodáskor, egyes képességeik
elsősorban ebben az életkorban fejlődnek. A mozgás fiziológiás szükséglet, a rendszeres
mozgásnak a szokásrendbe való beépítésére ez az életkor a legalkalmasabb. Segítségével
kialakul az igény, hogy minden nap szükséges rendszeresen mozogni az egészség megőrzése
érdekében. Az egészséges életmódra nevelés mellett ez a gyermekek edzettségének
megalapozását is segíti.

A mozgás fejleszti a gyermekek mozgásos képességeit ( erő, gyorsaság, ügyesség,
állóképesség). Kedvező hatással van az idegrendszerre, a keringési- és légzőszervekre, a helyes
testtartás kialakulására. Fejlődnek az értelmi, erkölcsi, akarati, esztétikai és szociális
képességeik, valamint munkajellegű tevékenységük.

Célzottan adagolt mozgásfolyamatok sorozatával hozunk létre funkciójavulást, megelőzzük a
másodlagos deformitások kialakulását, vagy lelassítjuk progressziójukat. A normál fiziológiás
fejlődésmenetet követve reális célok kitűzésével, az aktuális izületi és izomállapotnak
megfelelő szintű gyakorlatokat végeztetünk.

A gyermekek sérüléséből adódóan a mozgásnevelés mellett egyéni mozgásfejlesztésre is
szükség van. Aktív mozgásigényük nem, vagy hiányosan alakult ki, és ezért mozgásukat a
mindennapi élettevékenységükbe nem tudják integrálni.

Az alapvető tartási és mozgási funkciók fejlesztése.
o hely-, helyzetváltoztatás fejlesztése
o önellátási funkciók fejlesztése
o térbeli tájékozódás fejlesztése
o a nagymozgások fejlesztése
o a mozgáskoordináció (szem- kéz- láb koordináció) fejlesztése
o egyensúlyérzék fejlesztése
o testséma fejlesztése
o izületi mobilizálás
o izomtónus normalizálása




                                                77
           Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Fontos a gyakori, gazdag mozgáslehetőség biztosítása a teremben, udvaron, tornateremben
egyaránt.




                                               78
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Értelmileg akadályozott tanulók oktatása

Intézményünkben, az alapító okiratban foglaltak szerint lehetőség van az értelmileg akadályozott
tanulók oktatására, nevelésére.
A Zala Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata és a
szülők beleegyezése alapján nyernek felvételt a tanulók iskolánkba, ahol 1-8, és 9-10. csoportig,
illetve készségfejlesztő speciális szakiskolában igyekszünk kibontakoztatni képességeiket, és a
kevésbé sérült területekre alapozva eljuttatni őket egy viszonylag önálló életvitel megvalósításához.

Az értelmileg akadályozott tanulók igen eltérő egyéni adottságokkal bírnak, fejlesztésük során
egyénenként is eltérő nevelési, oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. A fejlesztés szokásos
útjait, módszereit jelentősen módosítja a kommunikáció és a beszéd fejlődésének sajátos útja, a
megismerő funkciók késleltetettsége, a lassúbb tanulási tempó, az alacsony fokú terhelhetőség.
Mindezek konkrétan megfigyelhető és mérhető fejlődésbeli elmaradást okoznak ép ill. tanulásban
akadályozott kortársaikhoz viszonyítva is.

Az értelmileg akadályozott tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzése:

A testi és lelki fejlődés közötti ütembeli eltérés az iskoláskort elért gyermeknél szükségessé teszi a
korai fejlesztés és óvodai nevelés során alkalmazott fejlesztő eljárások folytatását.
A tanulók eredményes fejlesztése -együttműködve a szülői házzal- folyamatos, egymásra épülő
gyógypedagógiai tevékenységet igényel. A nevelésnek elsődlegesen a kommunikációs és
szocializációs képességek, a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell
biztosítania. A sikeres tanítás-tanulás feltétele a jól átlátható, tagolt és ösztönző tanulási környezet,
kis lépésekben történő haladás, a gyakori ismétlés.
Optimális fejlesztést csak az egész életre szóló védő-irányító, de az önálló személyiséget is
kibontakoztató nevelés biztosíthat, amely arra törekszik, hogy a tanulók képességeik maximumát
érjék el.
A gyógypedagógiai nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók meglévő képességeire, pozitív
tulajdonságaikra és érzelmi kötődéseik gazdagságára. Ezek folyamatos fejlesztése, aktivizálása
valamennyi nevelési helyzetben az alábbiak figyelembevételével történik:
    o az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, folyamatos
        irányításra van szükség.
    o a tanulók fogékonyabbak a szenzorikus és mozgásos közlések befogadására, ezért a
        fejlesztés eredményesebb szemléletes képi rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott
        ismeretszerzéssel.
    o az ismeretszerzés tervezésénél számolni kell a tanulók rövid idejű odafordulásával és
        tevékenységi kedvével, a figyelemkoncentráció zavarával, a verbális tanulás
        nehezítettségével, az alacsony motiváltsággal.
    o a tanulási tempó, a bevésés jelentős változása, a tanulási helyzetekhez való kötődés, a
        bizonytalan megőrzés, a pontatlan felidézés igényli a fejlesztés idejének növelését, a
        fokozott mennyiségű és eltérő helyzetekben végzett gyakorlást.
    o a fejlesztés, nevelés során folyamatosan szem előtt kell tartani a szociális képességek
        területén jelentkező akadályozottságok (pl. a normakövetés képességének zavara, a
        kooperatív készségek és az önfegyelem hiánya, a kommunikációs zavarok, a kritikátlanság,
        stb.) korrekcióját.
    o a fejlesztést nehezítő külső tényezők (hospitalizáció, nem elfogadó szülői magatartás,
        diszharmonikus személyiségfejlődés következményeként fellépő magatartászavar, stb.)
        esetén különös hangsúlyt kell helyezni az egyéni megsegítésre.



                                                     79
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


   o az értelmi akadályozottsághoz társuló egyéb fogyatékosságok, betegségek (pl.:
     érzékszervek működési zavarai, mozgászavar, epilepszia, autisztikus magatartás)
     befolyásolják az egész személyiség fejlődését.

Az iskolába kerülés feltételei:
   o beszéddel vagy nonverbális jelekkel kapcsolatot lehessen teremteni vele
   o alapvető kommunikációs készséggel rendelkezzen
   o legyen képes csoportos foglalkoztatásra, játéktevékenységbe bekapcsolódásra, ne legyen
       ön- és közveszélyes
   o együttműködő legyen az önkiszolgálásban
   o esetleges társuló problémái a csoportközegben is kezelhetők legyenek a tanuló
       veszélyeztetése nélkül.

Az értelmileg akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai:
   o Az értelmileg akadályozott tanulók oktatásának és nevelésének legalapvetőbb célja a
       szociális beilleszkedés megvalósítása. Feladatunk:
   o az óvodából, családból vagy más iskolából érkező gyermekek iskolai életformára történő
       zökkenőmentes átvezetése, ill. iskolai életük nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes
       biztosítása
   o a személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása
   o a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése
   o a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása
   o gyakorlatorientált képzés
   o az életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakorlása
   o az iskolai képzés során a hiányosan működő képességek korrekciója, hátrányok
       csökkentése, az épen maradt vagy jobban működő képességek tudatos fejlesztése egyéni
       vagy kiscsoportos formában
   o egyénre szabott terápiás eszközök, módszerek, eljárások alkalmazása a hátrányok
       csökkentésére
   o az életkori csoportok megtartása mellett a tanulók egyéni haladási üteméhez igazodó,
       önmagához mért fejlődést segítő, sikerélményt biztosító, reális életlehetőséget szem előtt
       tartó oktatás-nevelés megvalósítása
   o a személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra
       való nevelés
   o eredményes társadalmi integrációra törekvés.

A képzés során a tanulók egyéni képességeihez igazodva kell elsajátíttatni minden olyan
tevékenységet, amellyel az iskolai oktatás befejeződése után találkozhatnak.

A személyiség alakítására a játék van a legnagyobb hatással. Nevelő, fejlesztő hatása a tanulás és a
munka tevékenységébe is beágyazódik. Alkalmazása fontos a képzés minden területén.



A nevelési és oktatási célokat és követelményeket az egyes fejlesztési területekre vonatkozóan a
NAT alapján elkészített ill. választott helyi tanterv tartalmazza.

A fejlesztés középpontjában olyan képességek kialakítása áll, amelyek elősegítik, hogy
   o a tanulók az iskoláskort követően önmagukat minél jobban el tudják látni
   o környezetükben képesek legyenek tájékozódni és tevékenykedni


                                                    80
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


   o fejlődjenek szociális és kommunikációs képességeik, megfelelően tudják azt használni
   o ismerjék meg közvetlen tárgyi és személyi környezetüket, és képesek legyenek azt alakítani
     is.
   o céltudatra és az egyéni sajátosságaikhoz alkalmazott önállóságra tegyenek szert, legyenek
     képesek a döntéshozatalra.

Tantárgyfelosztásuk, órarendjük, mindennapos foglalkozásaik, tanórán kívüli tevékenységeik,
rehabilitációjuk többféle szervezeti keretben történik: főként integráltan a tanulásban
akadályozottakkal, kiscsoportos szegregált, ill. egyéni formában.
A tanórákon túl, ill. beépítve az órarendbe logopédiai, fejlesztőpedagógiai, érzékszervi sérültségük
leküzdését célzó fejlesztő (szurdopedagógiai, stb. ) és rehabilitációs foglalkozásokon vesznek részt,
melyek célja:
    o sérültségükből adódó problémák leküzdése, enyhítése
    o társadalmi beilleszkedés segítése
    o viszonylag önálló életvitelre, önmaguk ellátására ösztönzés, mindezek megvalósulásának
        elősegítése.

Tanulásszervezési, képességfejlesztési, egészségfejlesztési feladatok:
   o egyénre szabott nevelés, oktatás megvalósítása-a gyermekek különböző fejlődési útjai miatt
      a tanulók képesség szerinti differenciált foglalkoztatása válik az egyéni képességek
      fejlesztésének egyik legfontosabb eszközévé. A harmonikus személyiségfejlődés érdekében
      a különböző képességek mellett is fontos a közel azonos életkori csoportok megtartása.
   o ismeretek közvetítése és megerősítése frontális ill. differenciált formában képesség szerinti
      kiscsoportok kialakításával, egyéni bánásmóddal
   o állandó ösztönzés, cselekedtetés
   o házi feladatot saját kérésre adunk
   o a habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon igyekszünk csökkenteni a károsodásból
      adódó lemaradást a meglévő, jobban működő képességekre alapozva, ill. a képességeket,
      készségeket fejlesztjük: érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció,
      grafomotoros koordináció, tájékozódás
   o logopédia, szociális és kommunikációs tevékenységek segítése
   o mozgásállapot javítása: mindennapos testedzés, mozgásnevelés-testnevelés heti 3
      alkalommal, gyógytestnevelés, játéktevékenység mozgásos része
   o egészséges táplálkozás-speciális igények kielégítése: turmix, diéta
   o művészeti foglalkozások.

Értékelés:
A tanuló megfigyelése és diagnosztikus mérése alapján történik. Fontos, hogy ösztönző hatású
legyen, segítse a pozitív személyiségjegyek továbbfejlődését.
Szempontjai:
    o magatartás, viselkedési szokások, társakhoz történő viszonyulás, szabályok betartása
    o hozzáállás a tanuláshoz, munkához, érdeklődés, aktivitás
    o tantárgyi követelmények teljesítése-önmaga képességeihez viszonyítva. Fejlődés üteme.
    o a tanult ismeretek alkalmazása
    o személyiség fejlődése.




                                                     81
                  Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Formái:
   o szóbeli értékelés: gyakori és ösztönző hatású legyen, hassa át a mindennapokat
   o szimbólumok, tárgyjutalmak: dicsérő kártyák, pontozás, matrica, stb.

        csoport                            félévkor                                  évvégén
          1-3                          szöveges értékelés                        szöveges értékelés

           4.                          szöveges értékelés                       szöveges minősítés

          5-6.                        szöveges minősítés                        szöveges minősítés

         7-től                             numerikus                                 numerikus



Tanulóink a tanórákon túl azokon a szakkörökön vehetnek részt tanulásban akadályozott társaikkal
együtt, amelyek adott tanév munkatervében meghatározottak szerint szerveződnek.

Feltételrendszer:
Személyi:
    o integráltan oktató gyógypedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel gyógypedagógiai
       asszisztens közreműködésével
    o logopédus, szurdopedagógus, konduktor.

Tárgyi:
   o csoportszoba, fejlesztőterem, tornaterem, könyvtár,                     tankonyha,         veteményeskert,
      mozgásfejlesztő játékokkal egyre bővülő udvar

Tanítási-tanulási eszközök:
absztrakt fogalmi közlés eszközei: nyomtatott szövegek, tankönyvek, segédkönyvek, egyéb írott
kiadványok. Kiválasztásuk szempontjai:
    - tartalmában, információiban, kivitelezésében igazodjon a tanulók sajátos igényeihez
       a tankönyvhöz kapcsolódó feladatlap segítse az ismeretszerzést, gyakorlást
       olyan füzet használata, amely a figyelem, a koncentráció és az esetleges észlelési zavarok
       kompenzációs igényét kielégíti.
    - vizuális eszközök: fényképek, faliképek, diafilmek, rajzok, táblázatok, modellek, makettek,
       bemutatott tárgyak, írásvetítő fóliák, képeskönyvek, újságok, stb.
    - auditív eszközök: rádió, magnó, CD- lejátszó
    - audiovizuális eszközök: televízió, videófilmek, videómagnó, DVD filmek, DVD lejátszó,
       számítógépek, CD- ROM-ok
    - egyéb eszközök: játéktárgyak, társas-, fejlesztőjátékok
    - speciális eszközök: kerti munkához, konyhai tevékenységekhez

Nyugodt tanulás feltételei: olyan iskolai- osztály/csoport légkör megteremtése, amelyben a tanuló
és a vele foglalkozó felnőtt egyaránt jól érzi magát, ahol az emberi és a társas kapcsolatok
kölcsönös tiszteleten alapulnak, és ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát
és másságát.




                                                      82
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


A halmozottan sérült értelmileg akadályozott tanulók oktatása:
A helyi tanterv a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve egyéni tantervi (fejlesztési)
követelményeket állapíthat meg.

Tanórai keretben a figyelemfelkeltés, a cselekedtetés, az ismeretek közvetítése és megerősítése, az
értékelés differenciál formában történik.
A nevelés-oktatás során alkalmazni kell minden olyan segédeszközt, amelyet a tanuló használni
képes, figyelemmel kell lenni a gyógyászati segédeszközök használatának megtanítására, az
igénybevétel folyamatosságára, a balesetvédelemre és a biztonságra.


Értelmileg akadályozott tanulóink oktatása, nevelése, társadalmi beilleszkedésének segítése
érdekében igyekszünk bővíteni lehetőségeinket a terápiás és módszertani eljárások, mindennapi
tapasztalataik gazdagítása, utazások, szórakoztató, ismereteiket bővítő programok tekintetében.
Bízunk abban, hogy lehetőségeink bővülésével csökkenteni tudjuk mindazt az űrt, ami elválasztja
sérültjeinket ép társaiktól, és lehetővé teszi számukra a sikeres együtt- és egymás mellett élést.




                                                    83
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Korai fejlesztés

Olyan (0-5 éves korig) eltérő fejlődésű menetű gyermekek tervszerűen felépített gyógypedagógiai
és mozgásfejlesztése, akik kisebb vagy jelentősebb lemaradást mutatnak egy vagy több területen-
mozgás, értelem, látás, hallás, beszéd, kommunikáció, érzelmi, szociális és viselkedési eltérések-
valamint olyan diagnosztizált állapot, amely fejlődési elmaradást mutat.

A korai fejlesztés célja:
   - elősegíteni a gyermek fejlődését
   - megelőzni bizonyos tünetek manifesztálódását, újabbak kialakulását
   - hatékony intenzív segítséget nyújtani a családnak
   - csökkenteni a társadalom terheit.

A korai fejlesztés feladata:
   - orvosi diagnózis, szakértői vélemény, megfigyelés alapján egyéni fejlesztési terv elkészítése
   - különböző (egyéni vagy csoportos) gyógypedagógiai, illetve mozgásos fejlesztés,
      tanácsadás
   - különböző szolgáltatások biztosítása
   - információk szolgáltatása

A korai fejlesztés akkor a leghatékonyabb, ha minél korábbi életszakaszban kezdődik meg a
folyamatos fejlesztő program, valamint ha maximálisan képes igazodni a család igényeihez.

A fejlesztés területei:

Értelmi fejlesztés:
Célja: a gondolkodási képességek fejlesztése és a gondolkodási funkciók javítása sérülésspecifikus
terápiák, módszerek alkalmazása.
Feladatok:
     - figyelem fejlesztése (feladathelyzet elfogadása, megalapozása, terjedelme, irányítása,
         tartóssága)
    - Gondolkodási műveletek gyakorlása (alapvető fogalmak kialakítása, csoportosítás,
        osztályozás, megkülönböztetés, azonosítás, kiegészítés, viszonyítás)
    - Emlékezet fejlesztése (rövid és hosszú távú emlékezet, vizuális emlékezet, akusztikus
        emlékezet, taktilis emlékezet, térbeli, időbeli emlékezet)
    - Az értelmi fejlesztés alapja a mozgásos tapasztalatszerzés, ezért sok cselekedtetéssel
        végezzük a feladatokat.

Érzékelés és észlelés fejlesztése:
Célja:
Különféle érzékelési modalitások jellemzőinek megismertetése, értelmezése által a környezetben
való aktív alkalmazkodás megtanulása. Tájékozódás a világban, érzékletek integrálásának
elsajátítása.
Feladatai:
    - Különböző érzékelési területek (vizuális, akusztikus, taktilis, kinesztikus, szag és íz
         érzékelése) speciális fejlesztése, intermodális kapcsolatok kialakítása.
    - Sérült észlelés korrekciója.
    - A fejlődésben veszélyeztetett észlelési habilitációja.



                                                     84
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


   - Alapvető fontosságú az optimális testhelyzet kialakítása, amiben az érzékelés a lehető
     legmegfelelőbb. Életkortól, sérüléstől függő megfelelő ingerkörnyezetet kell biztosítani a
     gyermekeknek. Az érzékelési területek és azok összekapcsolása mindig fokozatosan
     történik, és a feladatokat sokszor kell ismételni, gyakorolni.

Mozgásfejlesztés:
Általános alapelvek érvényesek.
Célja: a korai életkorban a harmonikus személyiségfejlesztés feltételeinek megteremtése,
mozgásigény felkeltése, mozgásos kompetencia élmény megalapozása és a mozgásos
alkalmazkodó képesség kialakítása.
Feladatai:
    - fej- és törzskontrol kialakítása
    - alapvető testhelyzetek felvétele, megtartása
    - helyzetváltoztatás, mozgássorok kialakítása
    - koordináció fejlesztése
    - felső végtag működésének lehetővé tétele, manipuláció fejlesztése
    - önkiszolgálási feladatok elsajátítása
    - motoros képességek fejlesztése- erő, ügyesség, állóképesség, gyorsaság
    - kiegészítő funkcionális kezelések
    - gyógyászati segédeszközök megtalálása, kialakítása, elfogadtatása.

Speciálisan a mozgásfejlesztés módjára vonatkoznak az alábbi szempontok:
   - Komplex terápia alapvető fázisa a gyermek sérültségéből adódóan a mozgásfejlesztés.
   - Hangsúlyt kell fektetni a másodlagos tünetek kialakulásának elkerülésére, a sérült funkciók
       korrekciójára. Amennyiben egy funkció már nem javítható, ki kell alakítani a kompenzáció
       lehetőségeit (másik testrésszel végzett cselekvés illetve megfelelő segédeszköz kialakítása).
   - Fokozatosság elvével az előkészítésen át a részmozgások gyakoroltatásán keresztül a
       mindennapos tevékenységbe ágyazással lehet elérni a működő funkció kialakulását.
   - Alapvető fontosságú az optimális testhelyzetek megtalálása, amiben a gyermek a lehető
       legbiztonságosabban tud lenni és tevékenykedni. Ebből a helyzetből indulhat el a helyesen
       kivitelezett mozgás tanítása.

Tervezett szenzomotoros fejlesztés(TSMT):
A gyermek mozgásállapotának megfelelő begyakoroltatásával leépítjük a kóros reflexeket,
helyükbe elemi mozgásminták segítségével kiépítjük a megfelelő alapmozgást. Ezek egymásra
építettségüknél fogva létrehozzák azokat az idegrendszeri kapcsolatokat, amelyek korrigálják a
hibásan működő kognitív funkciókat (érzékelés- észlelés, figyelem- emlékezet, gondolkodás).
Megalapozzák az összetett mozgás kivitelezést és a beszédfejődést. A terápia teljesen egyénre
szabott, nem igényel magas szintű beszédértést, a feladatok kivitelezése egyszerű.

Logopédia, kommunikáció fejlesztése:
Célja: aktív, önálló kommunikáció megalapozása egyéni szükségletek és lehetőségek alapján, ami
lehetővé teszi a harmonikus személyiségfejlődést.
Feladatai: attól függően, hogy a gyermek verbális kommunikációra képes vagy képtelen:
-beszédre képes gyermeknél:
    - beszédértés segítése
    - mimikai izmok lazítása, edzése
    - a sérülés súlyosságától függően a lehető legtisztább artikuláció elérése
    - beszédhibák javítása



                                                    85
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


-beszédképtelen gyermeknél:
   - adekvált igen-nem jelzés megtalálása
   - mutatási módok megtalálása
   - önálló akarat, szükséglet, döntés, vélemény, érzelem kifejezésének megtanítása
   - augmentatív kommunikációs lehetőségek kialakítása, alkalmazása (a gyermek családjával
       egyetértésben alakul ki a megfelelő augmentatív kommunikációs eszköz)

Mindkét esetben szükséges a beszédértés segítése, a szemkontaktus felvétele és a szókincsbővítés.
A hangadáshoz, mutatáshoz az optimális testhelyzetet meg kell találni, és a kommunikációhoz
szükséges légkört meg kell teremteni.




                                                    86
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Beszédfogyatékosok

Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és
környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek
következtében átmeneti ill. tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási
képességekben, a szociális kapcsolatokban.

Akadályozottság lehet a
      - beszédhangok helyes ejtésénél
      - a beszédészlelés – megértés zavaraiban
      - a beszédritmus sérülésében
      - a grafomotoros koordináció éretlenségében
      - a vizuomotoros koordináció éretlenségében
      - általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség kiesésében.

Kialakulhatnak másodlagos pszichés eltérések. Ezek együttesen tanulási akadályozottságot is
kiválthatnak.

Az iskolai fejlesztés alapelvei

       -   a beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai
           tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására
       -   a tanulók szükségleteinek, a felnőtt életben való boldogulásának, a társadalmi és szülői
           elvárásoknak megfelelő, korszerű ismeretek nyújtása, a készségek és képességek
           fejlesztése
       -   a tanítás – tanulás folyamatában figyelembe kell venni az egyes tanuló sajátos nevelési
           igényét, sérülés specifikus szükségletét és ennek érvényt szerezni az egyedi
           sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök, alkalmazásával
       -   biztosítani kell a kiegészítő pedagógiai szolgáltatásokat: fejlesztő, korrekciós,
           habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú gyógypedagógiai ellátás körét.
       -   Az iskola helyi tantervében olyan követelményeket határozunk meg, amelyek a
           beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében a rendelkezésre álló időkeretben, az iskola
           szervezeti keretei között eredménnyel megvalósíthatók.

A módszereink megválasztásakor figyelembe kell venni a következő alapelveket

       -   a módszer megválasztása igazodjon a tanuló fejlettségéhez, állapotához, szükségletéhez
       -   vegyük figyelembe életkori, pszichikai sajátosságait, előzetes tudását, norma és
           szokásrendszerét.
       -   A tanulók egyediségéhez, sérüléséhez leginkább illő módszer – kombinációkat
           alkalmazzuk.
       -   A sérült gyermek személyiségét figyelve a választott módszerek ösztönzőek, pozitív
           megerősítést szolgálók legyenek.
       -   A fejlesztés intenzív és folyamatos legyen az egyéni és csoportos foglalkozások
           változatos szervezeti keretei között.




                                                    87
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Kiemelt fejlesztési feladatok

       -   Énkép, önismeret
       -   Információs és kommunikációs kultúra
       -   Tanulás
       -   Testi, lelki egészség

A képességek fejlesztésének célja és feladata a habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokon

Alsó tagozat:
A bevezető szakasz időtartamát növelni kell. Az 1. évfolyam követelményeit 2 tanévre kell
elosztani. Kiemelt cél: az észlelés, a figyelem, a megismerő képesség, az emlékezet fejlesztése,
képalkotás fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának javítása.

Gondolkodási képesség fejlesztése

       -   a pontos érzékelés kialakítása, tárgyak, személyek jelenségek felismerése, megnevezése
       -   összehasonlítás: személyek, tárgyak tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alak,
           forma, mozgás, mennyiség). Lényeges tulajdonság alapján azonos és megkülönböztető
           jegyek több szempontú összehasonlítása.
       -   Differenciálás: tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása jellemző
           jegyek alapján, megkülönböztetés minőség és mennyiség alapján
       -   Az emlékezet: személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása,
           visszaemlékezés cselekvésre, tárgyakra, személyekhez kapcsolódó tevékenység
           felidézése
       -   Figyelem: egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott
           cselekvés elvégzése, gyors reagálás utasításokra, többféle mozgás vagy cselekvés
           végrehajtása egymás után.

Motoros képességek fejlesztése

A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, a különböző
testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben,
saját testhez viszonyított irány és térbeli helyzetek felismerése.
Finommozgások fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása, nagymozgások lendületes
végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok.
Mozgások megkülönböztetése tempó, erősség, ritmus szerint.

Téri- és időbeli tájékozódási képesség kialakítása

Térbeli helyzetek felismerése, megnevezése.
Térbeli helyzetek megfogalmazása – relációs szókincs fejlesztése.
Időbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezés – időpont – időköz, az idő
ritmusa, a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése.

Kommunikációs képesség fejlesztése

A beszédindíték, beszédkedv fokozása. A beszédkésztetés, ösztönzés, beszédminták, helyes
beszédlégzés, tagolás, szünettartás, beszédhangok, toldalékok pontos tiszta ejtése, fonematikus
hallás fejlesztése a beszédhelyzethez alkalmazkodó hangerő, hanglejtés, beszédtempó, ritmus.


                                                     88
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Szókincs gyarapítása, aktivizálása, az olvasott, tanult témához kapcsolódó szógyűjtés, kifejezések
beépítése a beszélt nyelvbe.

Olvasás – írástanítás

Diszlexia prevenciós olvasástanítási módszer alkalmazása.
Hosszabb gyakorlási, érési időszak hagyása.
Az olvasás – írás tanulásban mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdésének feladatai:
       - olvasás irányának gyakorlása
       - sortartás, sorváltás
       - magánhangzók differenciálása (időtartam, ajakállás, artikulációs mozgás szerint)
       - mássalhangzók megkülönböztetése (zöngés – zöngétlen)
       - betűfelismerési gyakorlatok, hanganalízis, összeolvasási gyakorlatok.

Írómozgás fejlesztése:
A ceruzamozgás, a görcsös, szaggatott lassú írásmozgás korrekciója.
Írásmozgások sorrendje, mozdulatok gyakorlása, a hangok, betűk közötti asszociációs kapcsolat
erősítése

Felső tagozat

Gondolkodási képességek fejlesztése
      - az újonnan szerzett és a meglévő ismeretek közötti kapcsolat kialakítása.
      - A lényeges (megegyező és eltérő jegyek) kiemelése, összehasonlítások, eltérések,
         különbségek megfogalmazása, differenciálása
      - Verbális szint erősítése műveleteken, feladat és műveletrendszerekben (az általános, a
         különös, a fölé – mellérendeltség, egyidejűség, szempontváltás, megfelelő
         gyűjtőfogalomba való besorolás).

Kommunikációs képességek

Az összegfüggő beszéd megerősítése. Nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban, a
nyelvi megnyilvánulások tartalmi – formai alakítása.
Információk szóban, írásban, szövegértelmezés az olvasottak alapján, szövegalkotás szóban,
írásban, grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, ok - okozati feltárás, okokra
irányuló fejlesztő feladatrendszer.

Tanulás: szándékos tanulás, az önálló, meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása. Önálló
tanulási módszerek, technikák gyakorlása, önellenőrzés formái, koncentráció növelése a tanulás
ideje alatt.

A pedagógiai célú rehabilitáció tevékenységi formái:

       -   logopédiai egyéni és csoportterápia
       -   kommunikációs tréningek
       -   lábterápia
       -   drámaterápiás foglalkozások.




                                                     89
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei

   1. A hallássérült tanuló

A hallássérült tanulónál a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége, megismerő
tevékenység és egyes személyiségjegyek fejlődése. Két fő csoportjuk:
a./ siket tanuló súlyos fokú hallásvezetéssel (90 dB)
b./ nagyothalló tanuló (enyhe 30-45 db, közepes 46-65 db, súlyos 66-90 db)

   2. A hallássérült tanulók iskolai fejlesztése

   -   Fejlesztésük általános pedagógiai tevékenységen kívül egészségügyi célú rehabilitációs
       eljárások folyamán valósul meg – a szurdopedagógiában használatos módszerek
       alkalmazásával.
   -   A nevelés – oktatás keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és
       eszközrendszert a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg.
   -   Törekvésünk, hogy nagy teljesítményű hallókészülékek és hatékony hangátviteli technikák
       használatát tudjuk megoldani oktató – nevelő tevékenységünkben.
   -   A hallássérült tanulók számára biztosítani kell a speciális pedagógiai habilitációs és
       rehabilitációs ellátást, melyre a szakértői bizottság javaslatot tesz.
   -   Fontos együttműködni a szülőkkel és az audiológus szakorvossal a szakszerű ellátás
       érdekében.

   3. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai

A súlyos fokban hallássérült tanulóknál a nyelvi kommunikáció alapozása miatt megnövekedhet az
első képzési szakasz (1-4. évfolyam, melynek teljesítésére hat tanév javasolt)
A nyelvi kommunikáció alapjainak elsajátítását követően, a képzés második szakaszában a tanuló
és a szülei elhatározásának figyelembevételével a nyelvi és jelnyelvi közlések kölcsönös
tolmácsolásának oktatását is esetlegesen meg lehet szervezni.

   4. A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tantervben

A helyi tantervet ki kell egészíteni azzal a tananyaggal és követelménnyel, amelyet a hallássérült
gyermek speciális fejlesztése igényel.

   5. Kiemelt fejlesztési feladatok

Énkép, önismeret – érzékszervi fogyatékosságukkal együtt élve, felelősséggel alakítsák
életpályájukat.
Információs és kommunikációs kultúra kialakítása.
Az ismeretszerzésben fontos szerepe van a vizuális csatornának.
A személyiségfejlesztés kiemelt feladatai:
        - A szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése
        - A valóság képi feldolgozásának, értelmezésének folyamatos bekapcsolódása a tanulás
        folyamatába.
        - A beszédhallás, az érthető artikuláció intenzív oktatása.
        - Valamennyi kommunikációs csatorna bekapcsolása a szövegértés és a mondanivaló
        kifejezésének érdekében.


                                                    90
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




   6. Műveltségi területenként jelentkező sajátos vonások, eltérések

   Magyar nyelv és irodalom

A hallássérültek számára elsődleges feladat komplex nyelvi fejlesztés – alsóbb évfolyamokon még
hangsúlyosabb ez a feladat.
Valamennyi évfolyamon speciális fejlesztési területek:
   - hallás – ritmus – mozgásnevelés
   - beszédhallás – nevelés
   - helyes ejtés
   - szájról olvasás
   - jelnyelv, 7. évfolyamtól kívánatos (ha a tanuló állapota megkívánja)

   Élő idegen nyelv

A tárgy oktatása a nyelvi fejlettségi szint függvényében történhet. Az oktatás folyamán hangsúlyos
az írásos forma.

       Matematika

Az eredményes oktatás feltétele a fogalmi, gondolkodásbeli megalapozottság

       Történelem, földrajz, természeti ismeretek

Fő célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak a természeti és társadalmi környezetben.
Nyújtson segítséget a szocializációs folyamatban.


       Művészetek – gyakorlati ismeretek

Az Önkifejezés és információszerzés széles skáláját nyújthatja. A vizuális kultúra területén
képességeik meghaladhatják társaikét.

       Informatika

Nagyon fontos szerepe lehet az információszerzésben és kommunikációban. A lehető legkorábbi
időponttól javasolt a tanítása.

       Testnevelés

Figyelembe kell venni a hallássérülteknél az átlagosan gyakrabban előforduló mozgáskoordinációs
zavarokat, testi fejlődési rendellenességeket.
Speciális szerepe többirányú.

Rehabilitáció: (pedagógiai és egészségügyi)
    - Egészségügyi: otológiai és audiológiai ellátásra irányul. A fülészeti gondozás mellett a látás
       védelme is kiemelkedő fontosságú.
       A hallás hiányából következő személyiség sérülés miatt fontos a mentálhigiénés gondozás.
- Pedagógiai:


                                                    91
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


       Szájról olvasás, használható az ujjábécé és a jelelés is.
       Hallás – ritmus – mozgásnevelés
       Helyes ejtés gondozása
       Halmozottan sérült siket és nagyothalló tanulók fejlesztése

   -   Az oktatás lehetőségét alapvetően befolyásolja a társuló fogyatékosság jellege és
       súlyossága, ezért az iskolai fejlesztés elveit, szakaszait a helyi tantervben kell meghatározni.
   -   Célszerű egyéni fejlesztési tervet készíteni.

A hallássérült tanulók értékelése

A fejlődés ütemét, a hallássérülés mértékét figyelembe véve elveiben hasonló módon történik, mint
az enyhe értelmi sérült tanulóinknál.




                                                     92
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




A látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) tanulók iskolai fejlesztésének elvei
    1. A látássérült tanuló
A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult
állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét,
személyiségét.
Ezen belül:
    a) vakok azok a tanulók, akiknek látóképessége teljesen hiányzik (vízus: 0)
    b) aliglátók azok a tanulók, akik minimális látásmaradvánnyal rendelkeznek: fényt érzékelők,
        ujjolvasók, nagytárgylátók (vízus: fényérzés 0-0,1)
    c) gyengénlátók azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent
        látásteljesítmény (vízus: 0,1-0,33)
A nevelés – oktatás keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert
minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg.

    2. A látássérült tanulók iskolai fejlesztése
A látássérült tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai:
    - általános, korszerű alapműveltség nyújtása
    - a speciálisan jelentkező, a látás hiányából, és az esetleg csatlakozó
Fogyatékosságból eredő hátrányok leküzdése
       - ismerni kell a látássérült gyermeknek az ép társaktól eltérő pszichés és értelmi funkcióit
       - a nevelési feladatok megtervezésének figyelembe kell venni a látó beállítódás helyett a
           haptikus (bőr- és mozgás érzékelés együttese) és a hallási beállítódás elsődlegességét.
       - Fejleszteni kell minél korábban az ép érzékszervek – hallás, tapintás, szaglás,
           ízérzékelés – használatát valamint a látásmaradványra való támaszkodást.
       - Korrigálni kell a látás hiánya és a gyengénlátás következtében esetlegesen fellépő
           személyiség – és szociális zavart (önállótlanság, lassú reakciókészség, passzivitás,
           önbizalomhiány, elkülönülésre való hajlam, indulatosság, téves eszmék…)

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai
       - A látássérült tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai ki eltéréssel
           megegyeznek az intézményünkben alkalmazott szakaszolással.
       - Az első évfolyam tananyagának a helyi tantervben két évre történő elosztása a Braille-
           írás illetve a sikírás és –olvasás előkészítése, a matematikai fogalmak kialakítása,
           eszköz- és jelrendszerének elsajátítása, a környezet vizuális és tapintásos
           megismertetése miatt indokolttá válhat, ha a gyermek állapota ezt kívánja meg.
       - Az eltérő életkori jellemzők miatt a személyiség fejlesztésnek speciális feladatai vannak.

Az iskolakezdéstől a pubertásig történő személyiségfejlesztés speciális feladatai:
       - Az érdeklődés felkeltése a látható világ megismerése iránt – speciális eszközökkel.
       - Az önállóságra törekvés, önkiszolgálás, mozgás, tájékozódás terén.
       - A működő érzékszervek fokozott kihasználása.
       - Önbizalom, a pozitív énkép alapozása.
       - Akarati tulajdonságok erősítése a látássérülés hátrányainak leküzdéséhez.
       - Felkészítés az ép látásúakkal való kapcsolatépítésre.
       - Az egészségvédelem, a szem védelmének kialakítása.




                                                    93
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Serdülő – és ifjúkor
       - Az önállóság további fejlesztése – a látás kihasználását maximálisan segítő speciális
           optikai segédeszközök használata iránti igény kialakítása.
       - Az érdeklődés irányítása a látóképesség szempontjából reális pályaválasztási területek
           felé.
       - Az önfejlesztés igényének kialakítása.
       - Reális énkép kialakítása.
       - Az egyéni igényeknek megfelelő közvetlen környezet tudatos át-, illetve kialakításának
           ismerete.

A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tantervben

   - A helyi tantervet ki kell egészíteni azzal a tananyaggal és követelménnyel, amelyet a
     látássérült gyermek speciális fejlesztése igényel

Általános fejlesztési feladatok és követelmények
    - A látássérült tanulóknál a választott kerettantervek tananyaga csökkenthető, vagy
       kiegészíthető sajátos készségfejlesztő feladatokkal.

Kiemelt fejlesztési feladatok
   - Énkép, önismeret fejlesztése, felelősség kialakítása a saját biztonságuk,                sorsuk és
      életpályájuk alakításában.
   - Információs és kommunikációs kultúra kialakítása
   - az információszerzésben az elektronikus média használatának megtanítása.

A műveltségi területenként jelentkező sajátos vonások, eltérések
Magyar nyelv és irodalom
  - A vakok számára elsődleges feladat a Braille-féle pontírásrendszer elsajátítása. (sajátos
      eszközigény).
  - A gyengénlátóknál, aliglátóknál az 1. és 2. évfolyamon magasabb óraszámot kell biztosítani
      a sajátos nehézségek miatt. Sajátos eszközök (speciális füzet, megfelelő íróeszköz)

Élő idegen nyelv
   - Az ismeretelsajátításban hangsúlyos szerepet kap a hallás útján történő nyelvtanulás

Matematika
   - A speciális eszközök használatának szükségességét a látássérülés minősége határozza meg.
   - Vakoknál fejszámolás, abakusz használata elsődleges.
   - Logikus gondolkodást fejlesztő és kombinatorika feladatok nagyobb arányú szerepeltetése.

Történelem, földrajz, természeti ismeretek
          - Fő célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak a természeti és társadalmi
               környezetben.
          - Fontos tapasztalati bázis kiszélesítése, konkrét érzékeltetéssel tényleges fogalmak
               alakuljanak ki a látássérültekben.
Művészetek
       - A vizuális érzékelés helyébe a vakoknál és aliglátóknál a tapintással történő érzékelés
          lép.
       - A zenei nevelés tananyagában nincs változás, a hangjegyek rögzítése a Braille – kotta
          segítségével történhet.


                                                    94
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Informatika
      - A számítástechnika tanítása során speciális hangjelzős és tapintásos információt adó
          készülék alkalmazása szükséges a vakok és aliglátók számára.

Rehabilitáció
Fő területek:
       - Az ép érzékszervek működésének intenzív fejlesztése.
       - A látásnevelés, a látásmaradvány megőrzése, optikai eszközök használata.
       - Intenzív mozgásfejlesztés
              o A nagy és finommozgás fejlesztése,
              o Testtartási hibák javítása
              o A közlekedést, tájékozódást segítő ismeretek , - konkrét élethelyzetekben történő
                elsajátítása, alkalmazása
              o Speciális tan- és segédeszközök használatának gyakoroltatása
              o Személyiségzavarok megelőzése
              o Helyes viselkedéskultúra kialakítása

A halmozottan sérült látássérültek oktatása
        A helyi tanterv kidolgozásánál a kerettanterveket és a társuló fogyatékosságokra
        vonatkozó irányelveket együttesen kell alkalmazni.
        Egyéni fejlesztési tervet is szükséges készíteni.

A látássérült tanulók értékelése
Értékelésük módja, elve megegyezik az enyhe értelmi sérült gyermekekével (hiszen az egyéni
fejlődést vesszük figyelembe), természetesen a látássérülés okozta hátrányt beszámítva.




                                                    95
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai
programja
1. A mozgáskorlátozott tanuló és sajátosságai
Mozgáskorlátozott az a tanuló, akinél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett
károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottsága áll
fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció.
A tanuló speciális nevelési szükségletét meghatározza a károsodás keletkezésnek ideje, annak
formája, mértéke és területe. Egy kategóriába tartoznak azok a mozgásos tünetcsoportok, amelyek
a pedagógiai gyakorlat terén azonos vagy hasonló feladatot jelentenek.
Ebből a szempontból a következő csoportosítás alakítható ki:
- végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok,
- petyhüdt bénulást okozó kórformák,
- korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek,
- egyéb, maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák,
- halmozott sérüléssel járó különböző kórformák.
1.1. Társdiszfunkciók
A mozgási funkciók hibás működés eredményeképpen beszűkül a világ megismerése, átalakul a
külvilágból származó információk felvétele és feldolgozása. Akadályozottságot jelent számukra a
hely-és helyzetváltoztatás, az önkiszolgálás, a kézfunkció, a manipuláció, a tárgy- és
eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény, illetve a verbális és nonverbális kommunikáció
eltérő mértékű zavara. Mindez megkívánja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikát,
eszközök alkalmazását, valamint különböző szakemberek (gyógypedagógus, logopédus,
tiflopedagógus, mozgásfejlesztő szakember, orthopéd orvos) team munkáját.

2. Mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célok, feladatok
- a mozgássérülésből adódó hátrányos következmények csökkentése vagy ellensúlyozása,
- a képességek tervszerű fejlesztése, amely az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történik
meg annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket az
épek között,
- önállóságra nevelés, az akadálymentes közlekedés, a megfelelő mozgás- és élettér, illetve az
ehhez szükséges eszközök biztosításával,
- kialakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat,
- biztosítani számukra a szükséges sikerélményt,
- növelni a kudarctűrő képességet,
- a kommunikáció módjainak elsajátíttatása, az egyén saját igényeinek kifejezése és érvényesítése,
- a gyermekkel foglalkozó szakemberek között folyamatos kapcsolattartás, tájékoztatás szükséges,
hiszen ezáltal tehető hatékonyabbá a gyermek fejlesztése,
- célszerű a fejlődést írásban regisztrálni, ami megkönnyíti a rövid és hosszabb távú feladatok
kitűzését, tervezését,
- közös tevékenykedtetés folyamán tapasztalatgyűjtés az együttműködés, a környezeti konfliktusok
közös kezelése és megoldása terén, a gyermekek megismertetése a közösség érdekében végzett
együttes tevékenységek végrehajtásának társadalmi értékével, az elszigetelődés megakadályozása,
az együttműködés, a kooperálás megkövetelése,
- állampolgári nevelés; a jogok, kötelességek, ezen belül kiemelten a sérültek jogainak,
kötelességeinek megismertetése, a másság képviselete, külső iskolákkal közös programok,
találkozók, beszélgetések keretén belül az esélyegyenlőség lehetőségeinek megkeresése.




                                                    96
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


2.1. Tárgyi feltételek
Egy mozgáskorlátozott tanuló kerekesszéket, keretet, botot használ a közlekedéséhez. Célszerű
tehát az osztályterem, egyéni fejlesztéshez a fejlesztő terem alsó szinten való elhelyezése.
Szükséges az iskola épületének (vizes blokk is), udvarának akadálymentesítése.
A mozgáskorlátozott tanuló osztályban tanulása több eszközt, illetve speciális eszközöket is
feltételez. (Például: könnyen mozdítható bútorok; olyan asztal, ahova a tolókocsis gyermek odafér;
ülni képes tanuló számára normál, vagy speciális szék; ülésbiztonságot segítő eszközök-
lábzsámoly, kapaszkodóval felszerelt asztal vagy tapadópálca, hátzsámoly-; kommunikáció
megsegítésére külön számítógép, vagy laptop, speciális egér; vastagított nyelű eszközök;
csúszásgátlók széklapra, illetve a taneszközök alá).

3. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai
Az iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával.
Mozgáskorlátozott gyermek sajátosságaiból adódóan (műtétek, hosszadalmas betegségek, ..) a
pedagógiai szakaszok kitolódhatnak. Az első évfolyam teljesítésére két tanév is biztosítható, de
szükség esetén a további pedagógiai szakaszok is szerveződhetnek hosszabb idősávban.

Kiemelt fejlesztési feladatok
Mozgásfejlesztés
- sérült tartási és mozgási funkciók enyhítése, helyreállítása,
- állapotromlás, másodlagos károsodások megelőzése,
- elősegíteni az önálló életre való felkészülést, a társadalmi integrációt,
- fontos az olyan mozgások kialakítása, fejlesztése, melyek az író, rajzoló és eszközhasználó,
mozgást célozzák, mivel ezek elengedhetetlenek a tanulás folyamatához.
Énkép, önismeret
- a gyermekek önállóságra nevelése, ezáltal egészséges személyiség kialakulása,
- reális énkép kialakítása.
Információs és kommunikációs kultúra
- a kommunikációs hátrányok csökkentése elektronikus eszközök (pl.:számítógép) által, mely
pótolja a kézírást az írásra képtelen gyermek esetében, illetve a kommunikációt a beszéd útján
nehézségekkel kommunikáló tanuló számára.
Tanulás
- fokozott figyelmet kell fordítani a tanulás összetevőinek tanítására, az egyénre szabott tanulás
módszereinek megválasztására,
- az előzetes tapasztalatok hiánya miatt, fontos a tapasztalati alapozás lehetőségeinek
megteremtése, a kíváncsiság, érdeklődés és megoldási késztetés felkeltésével és megtartásával
stabil motiváció érhető el.
Testi és lelki egészség
- a gyermekek megismertetése mozgáskorlátozottságuk okával, annak következményeivel, hogy
elsajátítsák és alkalmazzák az azzal kapcsolatos higiéniás szabályokat,
- fontos olyan segédeszközök, hely- és helyzetváltoztató mozgások biztosítása, mellyel a
legnagyobb önállóság érhető el.
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
- az iskolai élet során meg kell találni, és működtetni kell azokat az eljárásokat, módszereket,
tevékenységeket, eszközöket, színtereket, amelyek a mozgáskorlátozott tanuló önálló életvitelét
segítik, gyakoroltatják,
- kiemelt jelentőséggel bír a mozgáskorlátozottak számára elérhető pályák, munkahelyek
megismertetése, az ezek iránt való érdeklődés felkeltése.




                                                    97
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Műveltségi területek
Magyar nyelv és irodalom
- fontos az egyénnek megfelelő tempó és segédeszköz kiválasztása,
- írásra képtelen gyermek esetében a gépi írást kell elsajátíttatni,
- a mozgássérülés velejárója lehet a beszéd sérülése, ezért a beszéd tartalmi részére kerüljön a
nagyobb hangsúly.
Élő idegen nyelv
- az önbizalom növelésének fontos eszköze lehet,
- a sérülés figyelembevételével kell a megfelelő tanulási módszert kiválasztani.
Matematika
- minél több lehetőség megteremtése a matematikai tapasztalat- és ismeretszerzéshez,
- az egyes témaköröknél biztosítani kell az önálló cselekvés, felfedezés egyénre adaptált eszközeit,
- gyakorlati anyagok tanítása a mozgásállapottól függően egyéni elbírálás alapján történjen.
Ember és társadalom
- meg kell ismertetni a tanulókkal a mozgáskorlátozottakra vonatkozó jogszabályokat,
érdekvédelmi szerveződéseket.
Ember a természetben. Földünk és környezetünk
- az embertani és egészségügyi ismeretek tartalmazzák a tanuló diagnózisának ismeretét, az ezzel
kapcsolatos egészségügyi feladatok, problémák kezelését.
Művészetek
- a mozgáskorlátozott tanuló harmonikus fejlődéséhez, önkifejezéséhez hozzájárul a zene, a
mozgás, a dramatikus interakció, az alkotás, ezért a felmentés bármely formája indokolatlan,
- ennek érdekében keresni kell azokat az eljárásokat, módszereket, testhelyzeteket, eszközöket,
melyek segítségével a gyermek alkotni képes.
Informatika
- a tanítás szükség esetén egyénre szabott , adaptált eszközök (pl. speciális egér, klaviatúravédő)
alkalmazásával történjen,
- az informatika tanulókhoz igazított egyéni használatának megtanítása hozzájárul az önálló
tanuláshoz, az életminőség javításához.
Életvitel és gyakorlati ismeretek
- feladat az olyan ismeretek és tevékenységformák (eszköz- és szerszámhasználat) megtanítása,
amelyeket a gyermek hasznosítani tud szabadideje eltöltésében, pályaválasztásában, önálló felnőtt
életében, a társadalomba való beilleszkedésében.
Testnevelés és sport
A mozgásnevelés járuljon hozzá a mozgássérült gyermek:
- a veleszületett vagy szerzett, károsodott tartási és mozgási funkcióinak javításához,
- a mozgásszervrendszer optimális működésének biztosításához,
- állapotromlásának, másodlagos károsodások kialakulásának megelőzéséhez,
- kórformájának, mozgásállapotának megfelelő motoros képességeinek fejlesztéséhez,
- egészségi állapotának, teherbíró képességének, edzettségének javításához, fokozásához,
- mozgásos alkalmazkodóképességének kialakulásához, munkaképességük megalapozásához,
- az önellátáshoz, önkiszolgáláshoz szükséges praktikus mozgások fejlődéséhez, e mozgások
kivitelezését segítő eszközök használatához
- az egyéni igények, a kórforma, a mozgásállapot, a feltételek - tárgyi, személyi - függvényében a
sportolás lehetőségének biztosítása.




                                                    98
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció
- a központi idegrendszer sérülése által előidézett funkciózavar csökkentése, megszüntetése,
- pszichomotoros funkciók korrekciója, fejlesztése,
- a tanulók folyamatos logopédiai fejlesztése,
- tanrendbe iktatott csoportos és egyéni mozgásnevelés,
- kézírásra képtelen tanuló esetében fontos a speciális gépírás megtanítása,
- felkészítés az önkiszolgálásra, az önálló életvezetésre,
- az oktató nevelő munka során elengedhetetlen a sérülésspecifikus egyedi eszközök biztosítása,
- a mozgáskorlátozottak jogi lehetőségeinek, érdekvédelmi szervezeteinek ismerete.




                                                    99
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Általános iskolai nappali rendszerű oktatás
Érintett tanulók köre:
    o Állami nevelt és egyéb szociális háttérrel rendelkező gyermekek
    o Szakképző iskolából bármilyen okból kimaradt gyerek
    o Befogadjuk az integráció kárvallottjait
    o A tanköteles korú, de szervezett általános iskolai rendszerbe nem irányítható magatartás-
        zavaros gyerekek felkutatása, összegyűjtése
    o A kallódó tanulók befogadása
    o Az olyan tanulókat, akiket a szülők sem ösztönöznek a rendszeres iskolába járásra
    o Azok a későn érő tanulók, akik a tankötelezettségük alatt megszakították a tanulmányaikat
        – folytathassák náluk.

Minden tanuló esetében felmérést készítünk minden tantárgyból és ez alapján soroljuk be a
megfelelő osztályfokba vagy elegendő létszám esetében külön csoportszervezésben oktatjuk őket.
Tananyag a NAT előírásai szerint, lassabb tempóban, elnyújtva, ha kell. Általános iskolai
tankönyvek segítségével oktatunk. Célunk az, hogy a kallódási rátát csökkentsük. Az általános
iskolai bizonyítvány megszerzésének lehetőségét megkapják. Alapokat szerezhetnek a
továbbtanuláshoz.
Feladatunk, hogy megfelelő pedagógiai módszerekkel céljainkat elérhetjük. Eszközök, módszerek
tekintetében alkalmazkodunk az érintett tanuló tudásszintjéhez.
A tantestületünk összetétele lehetővé teszi az általános iskolai oktatást-nevelést intézményünkben.




                                                   100
                   Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Az autista tanulók iskolai fejlesztésének sajátosságai
Az autisztikus állapotok lényege a szociális, kommunikációs és speciális kognitív képességek
minőségi károsodása, mely a jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg.
Az autisztikus tanulóra jellemző:
    Nehézség a társas kapcsolatokban – nem érti jól a másik ember viselkedését, a társas
       helyzeteket kerüli.
    Kommunikációs nehézség – beszéde gyakran nem kommunikatív, nehezen alkalmazkodik
       új és váratlan helyzetekhez.
    Rugalmas gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív deficit – érdeklődése
       nélkülözi a változatosságot.
       Legjobban az egyértelműen látható információk alapján értelmezi a helyzeteket.
    Sztereotíp viselkedés (ismétlődő cselekvések).
    Esetenként kirívó, ellenszegülő magatartás.
    Szokatlan képességek, érdeklődés.
       Új helyzetekben, váratlan események, körülmények hatására felerősödhetnek a típusos
       tünetek.

Az autisztikus szindrómák gyakran társulnak egyéb problémákkal:
    Értelmi fogyatékosság, mint a leggyakrabban társuló fejlődési zavar.
    Beszéd-, érzékszervi-, mozgás-m egyéb fogyatékosság.
    Viselkedésproblémák, pl: agresszió, autoagresszió.

Fejlesztés elvei

    Az egyes fejlődési fokok nem feltétlenül épülnek egymásra, a fejlődési területek között
     lehetnek szakadékszerű különbségek.
    A deviáns fejlődés kompenzálására inadaptív stratégiák, viselkedésproblémák alakulnak ki,
     melyek szakszerű terápiás és oktatási módszerekkel megelőzhetők, korrigálhatók.
    A tanulók habilitációjának, oktatásának az alapja fejlettségük, képességeik részletes
     ismerete.
    A tanulók mérésének eredménye irányadó az egyénre szabott tananyag összeállításában,
     habilitációs területek kiválasztásában, egyéni stratégiák meghatározásában.
    A mérés eredményétől függően korrigálható az egyéni fejlesztési terv.
    A tervezés félévenként történik, mikor méréssel ellenőrizhető a fejlesztés eredményessége.

Nevelési – oktatási célok

    A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség mellett elérhető legjobb
     felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése.
    A szociális, kommunikációs és egyéb kognitív készségek hiányának specifikus
     módszerekkel való kompenzálása, a fejlődésben elmaradt készségek habilitációs
     (normalizációs célú) fejlesztése, a másodlagos (pl. viselkedés) problémák kezelése, a
     mindennapi gyakorlat tanítása.
    A fejlesztés céljai hierarchikus rendben helyezkednek el aszerint, hogy mennyire
     szükségesek a szociális adaptáció kialakításához.
    A testi egészség megóvása az erőnlét, állóképesség, ügyesség egyénre szabott fejlesztése.
    Általános emberi értékek, társadalmi elvárások, szülőföldünk, közvetlen környezetünk
     kultúrája, hagyományai képességszintnek megfelelő ismertetésével a felnőttkori szociális
     adaptáció segítése.


                                                      101
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


    Fontos, hogy a tanuló élvezze az iskolában töltött időt, érezze jól magát.

Nevelés és oktatás feladatai

    A nevelés-oktatás feladata a sérülésből következő fejlődési hiányok, elmaradások
     kompenzálása, a következő területeken.
        - elemi pszichoszomatikus funkciók
        - szenzomotoros készségek
        - szociális készségek
        - kommunikáció
        - kognitív készségek

     A sérülésből adódó szükségletekhez adaptált környezet megteremtése.
     Egyéni fejlesztési tervek kialakítása a gyermek szükségleteinek megfelelően és a család
      igényeinek figyelembe vételével.
     A deviáns fejlődésmenetből következő zavaró vagy veszélyes viselkedésformák megelőzése
      és kezelése.
     A gyermek alkalmazkodását segítő viselkedésformák kialakítása a családi, iskolai és iskolán
      kívüli környezetben.
     Elsajátított ismeretek, készségek bővítése, szinten tartása, általánosítása.
     A felnőttkori adaptáció részeként munkára való előkészítés.


Fejlesztési területek

A szociális készségek fejlesztése
A kommunikációs készségek fejlesztése
Kognitív készségek fejlesztése
A szenzomotoros készségek fejlesztése
Elemi pszichoszomatikus funkciók




                                                    102
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Fejlesztő Iskolai Csoport Rehabilitációs Pedagógiai Programja


A rehabilitációs pedagógiai program a tanköteles korú, súlyosan-halmozottan sérült gyermekeknek,
fiataloknak nyújt iskolai keretek között – „fejlesztő iskolai csoport” – fejlesztési lehetőséget.

       „Súlyosan, halmozottan fogyatékos az a személy, akinél minimum kettő, vagy ennél több
       humán funkciót megalapozó biológiai területen – mint az értelem, a mozgás, a hallás-,
       látás- és beszédrendszer anatómiai struktúráiban állapítható meg sérülés. Mindezen
       károsodások súlyos, vagy extrém mértékű fellépésével kell számolni. Ezen túl lehetséges,
       hogy valamely krónikus, vagy akut idegrendszeri, belgyógyászati betegség megjelenése
       mutatható ki.”

Bekerülés feltételei

A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Szakvéleménye alapján az a gyermek kerülhet a csoportba,
aki az adott évben december 31-ig betölti a 6. életévét. A fejlesztő iskolai oktatás 18 éves korig
kötelező, 23 éves korig lehetséges, meghosszabbítható.

Célok

A fejlesztő iskolai oktatás iskolai körülmények között olyan fejlesztést nyújt, mely, törekszik
képessé tenni a tanulókat szűkebb és tágabb környezetük egyre bővülő megismerésére, saját életük,
mindennapi élményeik megélésére, és az ezekben való egyre tevékenyebb részvételre, továbbá
egyszerű társas kapcsolatok kialakítására, fenntartására, aminek eredményeképpen jobb minőségű
életet élhetnek.

Feladatok

       A családban már kialakított szokások jelzések, megszerzett képességek, készségek,
        elsajátított tudásanyag feltérképezése és az iskolai életbe való lehetőség szerinti beépítése,
        fejlesztése.
       A súlyosan, halmozottan sérült tanulók épen maradt funkcióira alapozva a sérült funkciók
        fejlesztése egyéni lehetőségeik szerint a kidolgozott rehabilitációs pedagógiai program,
        egyéni fejlesztési tervek alapján.
       Elemi szintű ismeretek elsajátíttatása szűkebb és tágabb környezetük jelenségeiről.
       A kommunikáció egyénenként változó lehetőségeinek feltérképezése, a tanulók állandó
        ösztönzése a számukra lehetséges önkifejezési módok tudatos alkalmazására, gyakorlására.
       A tanulók mozgásállapotának lehetőség szerinti javítása, a meglévő funkció állandó
        fejlesztés, az önállóan kivitelezhető mozgások adta lehetőségek folyamatos kihasználása, a
        kóros tartási-, mozgásminták lehetőség szerinti leépítése.
       A szociális készségek, társas kapcsolatok, elemi magatartási formák megismertetése.
       A szabadidős és játéktevékenységben való aktív részvétel elősegítése.
       Szoros kapcsolattartás a szülőkkel a tanulók eredményes fejlesztése, a szülő- gyermek
        kapcsolat segítése érdekében.




                                                    103
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Alapelvek

      Komplexitás és személyiség központúság

   Minden gyermek esetében egyénileg kell felmérni a szükségleteket, képességeket, igényeket és
   ez alapján megtervezni, végrehajtani, értékelni a pedagógiai folyamatot.
   Az egyes funkciók gyakorlását nem szeparáljuk, hanem minden fejlesztési területet egyaránt
   bevonva komplexen közelítjük meg az adott személyiséget. Így az oktatás, fejlesztés, képzés,
   terápia, ápolás, gondozás szervesen összefonódik.

      Interakció, kommunikáció

   Mindkettő esetében a legfontosabb jellemző a kölcsönösség, hiszen mindkét fél befolyást
   gyakorol a másikra. A súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermek esetében a pedagógusnak
   csökkentenie kell a gyermekhez viszonyított távolságát, ezáltal testi kontaktuson keresztül
   közvetíteni a világ személyeit, tárgyait, jelenségeit. Olyan kommunikációs stratégiákat kell
   kidolgozni, melyben szavak nélkül is értelmezni kell tudni a gyermek testnyelvének
   preverbálisan közvetített üzeneteit, s adekvátan kell azokra válaszolni.

      Kooperáció

   Ezeknek a gyermekeknek szinte minden cselekvéshez szükségük van partnerre. A kooperáció
   együttműködést jelent, miszerint a pedagógus, asszisztens a gyermekkel együtt közösen vesz
   részt az adott tevékenységben. Olyan tanulási formákat kell kialakítani, melynek során
   lehetőség nyílik az élmény- és tapasztalatszerzésre, a világot tehát közösen kell megélni és
   alakítani.

      Differenciálás, individualizáció

   A súlyosan halmozottan fogyatékos gyermekek csoportja rendkívül heterogén. A differenciálás
   a tanulásszervezésben két jelentésben valósulhat meg:
   a) pedagógiai szemlélet, érzékenység az egyéni különbözőségek iránt,
   b) pedagógiai gyakorlat, mely során a különbözőségekhez való illeszkedés, valósulhat meg,
       minden rendelkezésre álló eszköz segítségével.
   A megsegítés a gyermekek egyéni gyógypedagógiai diagnosztizálása alapján egyéni
   (individuális) fejlesztési terv alapján folyik. A konkrét célkitűzésektől a didaktikai – metodikai
   elemek kiválasztásán és a feladatok megvalósításán keresztül, egészen az értékelésig, mindig
   egyénre szabott eljárásokat lehet (és kell) alkalmazni. Természetesen az individualizáció nem
   gátolhatja a közösségi nevelés megvalósulását, hiszen a társas kapcsolatok nélkülözhetetlenek a
   szociális kapcsolatok alakulásához, fejlődéséhez.

      Normalizáció, participáció

   Célunk, hogy a képességekhez mért legjobb szintű társadalmi beilleszkedést érjük el, s ehhez
   nem a fogyatékos személy hiányzó képességeit kell pótolni – „normálissá tenni” -, hanem
   életkörülményeit úgy alakítani, hogy abban képességeinek maximumát nyújtva teljes emberi
   életet élhessen.




                                                   104
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Tevékenység-, tevékenység tanulásának sajátosságai

      Kötődés a közvetlen közelben lévő dolgokhoz és a jelenhez
             A súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek figyelmét azok a jelenségek kötik
             le, azok az események és tárgyak motiválják őket, amelyek közvetlen közelükben,
             testközelben vonatkoznak. A pedagógiai cselekvés feladata ennek megfelelően az,
             hogy a világ tárgyait „elérhető közelségbe” hozza, és számukra is jelentéssel bíró
             tárgyakként mutassa meg azokat.

      Cselekvéses, tanulás és komplex (totális) kommunikációs beágyazottság
             A verbális csatornán közvetített ismeretek másodlagos jelentősége miatt a tanulási
             tartalmakat elsősorban praktikus élethelyzetekben, aktív, cselekvéses szituációkban
             lehet hozzáférhetővé tenni számukra. Minden élethelyzetben, biztosítani kell a
             nagymozgásos vagy finommotoros részvétel lehetőségét, hogy lehetővé váljon a
             szemléletes, cselekvéses tanulás. A közös tevékenység során, a személyre szabott
             kommunikációs stratégiák bármely formája – a gesztus- és hangjelzésektől kezdve a
             komplexebb kép- vagy szimbólum rendszereken át egészen a beszéddel bezárólag –
             alkalmazható. A tevékenység és a kommunikáció célja, hogy fenntartsa a
             gyermekkel létrejött kapcsolatot, és biztosítsa a motiváltság fennmaradását.

      Tevékenységtanulás kis lépésekben
             Az egyes tevékenységek tanításánál kitüntetett jelentősége van annak, hogy a
             gyermek a teljes folyamatot és annak értelmét, jelentőségét átlássa. Ezzel
             párhuzamosan azonban a cselekvéssor egyes szakaszainak végrehajtása csak
             fokozatosan, kis lépésekre bontva tanítható. A teljes tevékenységet analizálni kell,
             fel kell bontani olyan szakaszokra, amely a gyermek számára megérthető és
             végrehajtható egységekre korlátozódik. A tevékenység – láncolatot egységesen kell
             tanítani, az aktuálisan kiemelt részeket hangsúlyozottan megjeleníteni.

      Tevékenységtanulás segítséggel
             A segítségadás testközelben, adott esetben a gyermeket ölbe véve folyik. A
             segítségadás alkalmanként, egyénenként változik. Lényeges, hogy csak a
             minimálisan szükséges segítséget nyújtsuk, fokozva ezzel a képességekhez mért
             egyre nagyobb önállóságot.

      Motiváció fejlesztésének jelentősége
             A spontán tanulási szándék kialakítása az egyik legnehezebb feladat. Első lépésben
             csak úgy lehet hatékonyan ösztönözni a tanulót, ha a cselekvés elvégzésének
             közvetlenül észlelhető – tapasztalható, azonnal bekövetkező, kellemes hatása van.


Fejlesztési területek

1. Kommunikáció
A másik ember megértése, az önkifejezés és az interakció fejlesztésnek elősegítése:
     bármely megnyilvánulás és testi állapot értelmes közléseként való értelmezése és annak a
      testi kommunikáció eszközeivel való megválaszolása
     bizalmas, bensőséges kapcsolat kialakítása, a kommunikáció iránti igény felkeltése és
      megerősítése


                                                   105
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


      a szükségletek kommunikációval kísért kielégítése, a gondozási folyamatokban a
       pedagógiai és terápiás szempontok érvényesítése (fejlesztő gondozás)
      elemi kapcsolatfelvétel formáinak kialakítása, a mindennapos rutinhelyzetekben való
       tájékozódás elősegítése, a választás lehetőségének felkínálása és „igen-nem” elkülönítése és
       alkalmazása
      a nyelvi kommunikáció bevonása a nevelés-oktatás folyamatába, ezzel a valóság nyelvi
       birtokbavételének, a beszélt és írott kommunikációs formák elsajátításának előkészítése
      alternatív és augmentatív kommunikációs eszköztár egyénre szabott kiválasztása
      a tanulók egymás közötti kommunikációjának ösztönzése (üdvözlés, kontaktus formái ….)
      a kommunikáció tágabb - idegen - környezetben való alkalmazásának megtanulása, a
       nagyobb önállóság és szélesebb kulturális közösség életében való aktív részvétel
       lehetőségének megteremtése.

2. Mozgásnevelés
A testséma kialakítása, a mozgás örömének átélése és az önálló cselekvés ösztönzése:
     a szenzomotoros deprináció csökkentése, a szenzomotoros területen kialakult fejlődési
        elmaradások pótlása célzott ingerlése passzív mozgatással (mozgásérzékelés) és facilitált
        mozgások kiváltásával, az önindított mozgások ösztönzésével, a célirányos, akaratlagos
        mozgások optimális feltételeinek megteremtése érdekében a testkép, testséma kialakítása és
        fejlesztése
     pozicionálás, testhelyzet – korrekció, a helytelen testtartás és testhelyzet megszüntetése a
        kóros mozgásminták gátlása, a különböző tevékenységekhez szükséges stabil és
        biztonságos testhelyzetek kialakítása
     a mozgásfejlődés elősegítése a fiziológiás mozgássor szem előtt tartásával (a fejkontrolltól a
        felállásig)
     a kézhasználat, a manipuláció motoros feltételeinek javítása, kialakítása és fejlesztése
     a kommunikáció motoros feltételeinek javítása, kialakítása, fejlesztése.

3. Érzékelés-észlelés és az értelem fejlesztése
A dologi, az emberi és a természeti világ jelenségeinek megértése: az érzékelés – észlelés és az
értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele:
     a valóság megragadásának segítése, a szenzomotos funkciók fejlesztése
     a szemiotikai funkciók megjelenésének, a valóság ábrázolásának segítése
     az elemi gondolkodási funkciók fejlesztése
     a konkrét műveletek és a formális műveletek konstrukciójának elősegítése, a cselekvések
       logikai struktúrájának kialakítása, a tér, és az idő és a tartam, a sorozatok, halmazok elemi
       fogalmainak elsajátítása.

4. Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés
Az emberi lét esztétikai dimenziójának megtapasztalása és a kreatív tevékenységek ösztönzése:
     elemi művészeti tapasztalatok hozzáférhetővé tétele, ezek örömforrásként való
       megtapasztalásának segítése
     az aktív cselekvés ösztönzése, elemi művészeti tevékenységek végzése és a közös
       kreativitás élményének megtapasztalása.




                                                   106
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


5. Érzelmi és szociális nevelés
Az „én” pozitív megtapasztalása, megnyílás a közösség felé a kommunikáció kulturált formáinak
elsajátítása:
     az „én” és a „nem én” elkülönülése, a másik személy valóságának, egyediségének
         megtapasztalása
     az „én” pozitív megélésének segítése, a szociális kapcsolatok megnyílásának támogatása
     kapcsolatfelvétel és közös tevékenység a szociális kapcsolatok pozitív jellegének megélése,
         a kommunikáció közösségi formáinak ösztönzése
     a közösségi kommunikációs formák megtanulása, alkalmazása
     a közösségben való viselkedés formáinak tanítása, a szűkebb és tágabb világ
         kommunikációs normáinak megtanulása, gyakorlása

6. Önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés
Az önállóság és önellátás képességének lehetőség szerinti elsajátítása, az emberi szükségletek
kielégítése:
     a kiválasztási folyamatok (vizelet-, székletürítés) érzékeltetése, együttműködés kialakítása
        az ehhez kapcsolódó tevékenységekben, szobatisztaságra nevelés
     a testápolás, mint örömet adó élmény és a külső segítség elfogadása, együttműködés
        kialakítása, alapvető tisztálkodási szokások kialakítása, a tisztálkodás helyzeteiben a testi
        érzékelés, a dologi és emberi világról szerzett tapasztalatok biztosítása
     öltözködés, vetkőzés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása és önállóságra
        nevelés
     az étkezés (evés, ivás) tevékenységeiben való együttműködés és önállóságra nevelés
     az egészséges életmódra való igény belsővé válása.

A tanítás és tanulás szervezeti keretei és formái

      Csoporttevékenység
             Tematikus egységek feldolgozása, szociális kapcsolatok alakítása, szabadidős és
             kreatív tevékenységek.
      Kiscsoportos és egyéni foglalkozás
                    Speciális gyógypedagógiai segítségnyújtás (konduktív pedagógia)
                    Beszéd és kommunikációfejlesztés.
                    Mozgásnevelés.
                    Bazális stimuláció.
                    Gondozási feladatok.



Egyéni fejlesztési terv, értékelés
A tanév első – tizenkettedik hetében állapotfelmérés alapján el kell készíteni – a rehabilitációs
pedagógiai program alapján – a nevelés, oktatás személyre szabott fejlesztésének súlypontjait
meghatározó egyéni fejlesztési terveket.
A tervek 1 tanítási évre készülnek, a tanév végén. Értékelési lapon szöveges értékelés készül.
Értékeljük:
                                  a tanulók önmagukhoz mért fejlődését,
                                  tudásuk minőségbeli jellemzőinek változását,
                                  tudásuk mennyiségi gyarapodását,
                                  attitűdjüket az ismeretszerzés területén.


                                                    107
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Személyi feltételek
Csoporton ként: (hiv. a 22/2006. (V. 22.) OM. Rendeletre)
Pedagógusok:
Egy gyógypedagógus, félállású konduktor
Pedagógiai munkát segítők:
Heti két órában szakorvos
Fél állásban gyógypedagógiai asszisztens
Fél állásban gondozó
Fél állásban gyermekápoló
A gyógypedagógiai munka támogatásához szükség van rendszeres konzultációra logopédussal,
szurdopedagógussal, iskolaorvossal, neurológus szakorvossal, ortopéd szakorvossal,
pszichológussal. Csak így válhat igazán hatékonnyá a team – munka.

Csoportlétszám
A csoport létszáma legfeljebb 7 fő.
Mivel, az oktatás nem frontális formában zajlik és nem verbálisan közvetített tudás átadásában áll,
hanem testközelben végzett közös tevékenységet és együttlétet jelent, s mivel mindezen túl az
egyéni különbségekre is figyelemmel kell lenni, ennél magasabb létszám esetén nem lehet együtt
dolgozni.

Tárgyi feltételek
Figyelembe véve, hogy a tanulók kerekesszéket és terápiás székeket használnak, valamint
fáradékonyságuk okán szükségük van egy külön helyre, ahol kipihenhetik magukat egy nagyobb
helyiséggel kell számolni. Az egészségügyi és higiéniás szükségletek kielégítése miatt szükség van
vizes blokkra, pelenkázó ágyra, szivacsra, matracokra. Mindezen túl az egyéni fejlesztésekhez
szükség van egy kisebb méretű külön helyiségre is. Az eszközfelszereltség kielégítő, további
pályázati lehetőségeket kihasználva folyamatosan kívánjuk bővíteni eszköztárunkat.

A tanítási tartalmak bemutatása
Mozgásnevelés
A központi idegrendszer sérülése okozhat különböző fokú mozgáskorlátozottságot, melyet
nemcsak az ép mozgásformák részleges, vagy teljes hiánya jellemez, hanem a mozgásállapotot
jelentősen befolyásolják a különböző kóros tartási- és mozgásminták, valamint az idő folyamán
kialakult deformitások, kontraktúrák is. Általában a nagymozgások mellett a kézfunkciók,
finommotoros tevékenységek is – különböző mértékben – sérülnek.
A mozgásnak kiemelt jelentősége van a gyermek fejlődésében, képességeik kibontakoztatásában. A
mozgás nagymértékben segíti az észlelést, a tapasztalatszerzést, alapját képezi a gondolkodási
funkcióknak, a beszéd egyik feltétele, a beszédképtelen gyermekek esetében az alternatív
kommunikációhoz is szükség van a mozgás valamilyen formájára. Az aktivitás, a tevékenykedés,
az önállóság, szintén a mozgásos képességek függvénye.

Cél:
A gyermekek adottságaink függvényében a lehető legmagasabb szintű mozgásos önállóság elérése.
Feladatok:
     Pozitív mozgásélményhez juttatás sok játékkal, motiválással.
     A mozgásra való képesség felismertetése, tudatosítása, a mozgás iránti igény felkeltése,
       erősítése.
     Az elmaradt, vagy károsodott tartási és mozgási funkciók fejlesztése, javítása.
     Kialakult kóros mozgások, elváltozások megelőzése, korrekciója, kompenzálása.
     Mozgásos és önellátási ismeretek ellátása a lehető legnagyobb önállóság elérése érdekében.


                                                   108
               Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


      Gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök viselésének, használatának szoktatása,
       tanítása.
      Mozgásos tapasztalatokon keresztül a pszichomotoros és szenzomotoros képességek
       fejlesztése.
      Konduktor (gyógytornász) segítségével megfelelő pozicionálás, megfelelő segédeszközök
       kiválasztása.

Alapelvek
    A mozgásfejlesztésnek a kiemelt célú mozgásnevelés foglalkozások mellett az egész napi
       tevékenységbe integráltan kell folynia.
    A tanulóknak minden nap legyen mozgásnevelés foglalkozásuk.
    Törekedni kell a fiziológiás mozgások lehetőség szerinti helyes kivitelezésére, de
       elsődleges szempont a mozgás – biztonságos –végrehajtása.
    A már megtanult legmagasabb szintű mozgásformák alkalmazása, megkövetelése,
       mindehhez elegendő időt, megfelelő segédeszközt biztosítva.
    Mindig az aktuális állapotnak megfelelően legyenek pozicionálva.
    A mozgásanyag összeállítását befolyásolják a mozgáskorlátozottság mellé társuló egyéb
       fogyatékosságok, zavarok stb.
    A gyakorlatok tervezésénél mindig érvényesüljenek a következő szempontok:
           - lassú tempó,
           - sokszori ismétlés,
           - egyszerű, apró lépésekből álló feladatok.

Fejlesztési feladatcsoportok

      Izületek mobilizálása
           - izületek minden irányú passzív kimozgatása
           - kontraktúra oldása
           - izületi mozgáshatárok növelése nagymozgásokkal
      Izomlazítás, relaxáció
           - átmozgatás, hintáztatás
           - Bobath-labdán rugóztatás
           - izomérzet kialakítása (feszítés-lazítás)
      Izmok erősítése
           - izmok nyújtása
           - innervációs – vezetett aktív gyakorlatok (gravitáció irányában illetve ellen)
               izometriás – ellenállás gyakorlatok
           - szelektív izomerősítés (diagnózis függvényében)
      Helyes légzéstechnika kialakítása
           - légzőizmok, mellizmok lazítása, vibráció
      Mozgásos önkontroll kialakítása
           - alaphelyzetek pontos felvétele, egyszerű mozgások kivitelezése, optikus és külső
               kontroll segítségével
      Mozgás-koordináció fejlesztése
           - szenzoros ingerre adekvált válasz adása
           - célzó gyakorlatok (szem – kéz koordináció)
      Fiziológiás mozgássor alaphelyzeteinek és mozgásanyagának elsajátítása, összekapcsolásuk
       mozgássorrá
      Egyensúly fejlesztése


                                                  109
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


          - billenések, hintáztatás, fordulás, testsúlyáthelyezés
      Kóros szinergizmusok megtörése, reflexgátló testhelyzetek kialakítása (Bobath)
      Helyes testvázlat, térbeli orientáció kialakítása
      Helyes testtartás kialakítása
      Ritmus fejlesztése (énekkel, mondókákkal összekötött mozgás)
      Manipuláció fejlesztése
          - felső végtag passzív, aktív átmozgatása
          - szenzoros ingerek alkalmazása
          - tapintásos feladatok - taktilis percepció
          - fogás, elengedés
          - ceruzafogás lehetőség szerinti kialakítása
      Praktikus önellátási feladtok
      Mozgásos játékok


Dokumentáció
Tanév elején részletes felmérés készül a Fröhlich-Haupt féle felmérőlapok segítségével a ezek
alapján kerülnek be az egyéni fejlesztési tervekbe a célok, feladatok.

Követelmények
Aktív részvétel a foglalkozásokon az egyéni képességek függvényében.
A tanulók legyenek képesek:
     adottságaik szerinti tudatos izomlazításra
     passzív kimozgatások elviselésére
     aktív mozgások – lehetőség szerinti kivitelezésére (felszólításra)

Módszerek
   Konduktív pedagógia
   Komplex mozgásterápia módszerei (Ayres, Bobath, Katona)
   Adaptált testnevelési mozgásanyag és játékok
   Passzív segítségnyújtás
   Aktív mozgáskiváltás
   Bemutatás
   Gyakorlás
   Korrigálás


Foglalkozási formák
    egyéni
    csoportos, differenciált

Eszközök
    függőágy
    golyófürdő
    hengerek
    nagy labdák
    hinták
    billenő deszkák
    hintaló


                                                   110
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


      trambulin
      gördeszka
      bordásfal
      ferdepad
      tüskés labdák – különböző súlyú, anyagú, fogású labdák
      karikák, botok
      tükör
      babzsákok
      alagút
      kézügyességet, finommotorikát fejlesztő játékok (pl. Montessori, gyögyfűző ….)
      masszőrágy

Szűkebb és tágabb környezet

Célok
    A tanulók érdeklődésének kialakulása szűkebb és tágabb környezetük szereplői, tárgyai,
      jelenségei iránt.
    Egyénileg eltérő képességeik függvényében a természeti, tárgyi, személyi környezetükről
      szerzett élményeik megélése, értelmezése, elraktározása.
    A tanulók saját életükben történő minél aktívabb részvételének kialakulása.
    Az egymással és a nevelőkkel való állandó kommunikáció kialakulása.
    A természeti környezet szépségeinek felismerése.


Feladatok
A szűkebb és tágabb környezet személyeinek, tárgyainak, jelenségeinek megismertetése a
tanulókkal, a mindennapi életük apró tapasztalatszerzéseinek irányítása és folyamatos tudatosítása
által.

Alapelvek
    A természeti, társadalmi és tárgyi környezet jelenségei, szereplői minden gyermek számára
      hozzáférhetők valamilyen szinten.
    A mozgás- és cselekvőképesség súlyos korlátozottsága következtében elmaradt
      tapasztalatokat elsősorban konkrét, valódi élményeken keresztül pótoljuk.
    A „szűkebb – tágabb környezet” és a „Játék” foglalkozások anyaga sokszor jól kapcsolható
      egymáshoz, ezért fontos a tanító pedagógusok közti folyamatos konzultáció.
    A kirándulásokon a gyermekek helyváltoztatásának, figyelmének, aktív részvételének és
      egyéni tapasztalatszerzésének szükséges segítése miatt a gyermekek számával megegyező
      felnőtt jelenléte az optimális.


Módszerek, tevékenységi és foglalkoztatási formák
   bazális stimuláció
   valós élethű szemléltetés
   bemutatás
   cselekedtetés
   gyakoroltatás
   játék
   beszélgetés


                                                   111
               Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


      séta
      festés, barkácsolás
      egyéni és differenciált
      csoportos foglalkozások

Eszközök
    gyermekirodalom (énekek, versek, mondókák)
    hangszerek
    képek, fényképek
    modellek, makettek
    növény-, állatvilág
    dia-, videofilmek
    zene-, hangfelvételek
    természet kincsei (ágak, levelek, kövek, termések)
    ecset, szivacs, festék, kréta, lapok
    gyurma, sógyurma
    különféle anyagok (szivacs, kefe ….)
    masszírozógép
    száraz zuhany
    színes csörgőlabdák
    tapintótáblák
    turkálás különböző anyagokban (liszt, rizs, bab, homok)
    golyófürdő
    harangok
    tépőzáras figurák
    egyeztető játékok

Snoezelen terápia eszköztára
    vízágy
    zenegép (Hi-fi berendezés)
    spotlámpák
    buborékhenger
    sókristálylámpa
    plazmagömb
    forgó diszkó gömb
    tükörgömb
    fényorgona 6 lámpával
    kapcsolók, dugaljzatok
    futó fénycsövek
    hidegpárásító
    kézi masszírozó
    babzsák fotel
    asztal kapcsolótáblával
    falra rögzíthető, lenyitható keret fénycsöveknek, szárazzuhanyoknak
    redőny
    illatgyertyák, illóolajok, füstölők
    ventilátor, hősugárzó



                                                  112
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Speciális eszközök
    speciális asztal
    speciális székek
    párnák
    vastagított nyelű eszközök
    ceruzafogó

Reggeli és búcsúkör

Célok
       Az iskolában töltött idő keretbe foglalása.
       A közösen eltöltendő idő jó hangulatban való elkezdése, majd lezárása.
       Figyelemösszpontosítás egymásra, a tanulási tartalomra, környezetük felé.
       Az önkifejezés a különféle kommunikációs csatornák, eszközök, módszerek kipróbálásával.
       Közösségi társadalmi szokások, szabályok megismerése gyakorlása.
       Zenei élményszerzés
       Közösség élménye, közösséggé válás.
       Hangulatok, érzelmek megismerése.
       Személyes kapcsolatok kialakulása, elmélyülése.
       Önálló vélemény kialakulása.

Feladatok
     Nyugodt, kellemes légkör teremtése.
     Megfelelő testhelyzet biztosítása, mely lehetővé teszi a figyelmet és a különféle
       kommunikációs fogások alkalmazását, így a hangadást, manipulációt, nagymozgást.
     Beszédértés fejlesztése.
     Kommunikációs eszközök, módszerek megismertetése.
     Igen – nem válaszjelzés kialakítása.
     Manipulációfejlesztés.
     Hangadásra való bátorítás.

Alapelvek
A tanulók megnyilvánulásait kommunikatív jelzésként kell értelmeznünk, s egyben törekednünk
kell, hogy a már elsajátított legmagasabb szintű jelrendszerüket alkalmazzák.

Módszerek
   csoportos foglalkozás
   beszélgetés
   zenés, énekes, mondókás gyakorlatok
   játék, bábozás

Eszközök
    bábok
    ritmushangszerek
    magnó (zenei anyag)
    labdák, léggömbök
    ünnepi kellékek az egyes témakörökhöz illeszkedve
    képek, jelképek


                                                   113
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Játék
Súlyosan – halmozottan fogyatékos gyermekeknél a játéktevékenység fejlődése – is –
nagymértékben nehezített. Ez adódik a kézfunkciók, finommotoros képességek korlátozottságából,
értelmei képességek sérüléséből, érzékelési-, észlelési zavarokból, valamint a motiváció,
kezdeményezés, késztetés hiányából.
Mivel az egészséges gyermek fejlődésének egyik alappillére a játék, ezért a fejlesztő iskolai
csoportban is indokoltnak látjuk ezen terület hangsúlyozását. Hiszen a játék által ismerhetik meg
környezetüket, gyűjthetnek benyomásokat, tapasztalatokat, alakíthatják társas kapcsolataikat,
gazdagíthatják értelmi, érzelmi életüket.

Célok
    A játék örömének megismerése, a játéktevékenység iránti igény kialakulása.
    Egyéni és közösségi játékok, szórakozási lehetőségek megismerése, lehetőség szerinti minél
      aktívabb részvétel.
    Önálló játéktevékenység végzése – akinél lehetséges.
    Szocializációjuk elősegítése, a játszótársakhoz való alkalmazkodás fokozatok elsajátítása.
    Játék során sokféle képesség, készség fejlesztése: nagy-, finommozgások, érzékelés,
      észlelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, felidézés, kreativitás, kommunikáció,
      beszéd, szociabilitás stb…

Feladatok
    A gyermekek megismertetés különböző játékeszközökkel, azok használatával, egyéni és
      csoportos játéktevékenységek megismertetése, megszerettetése.
    Az adott játéktevékenységekben való minél aktívabb részvétel elősegítése.
    Vidám, felszabadult légkör teremtése.
    A játékra való motiváltság kialakítása, fenntartása.
    A játék örömszerző jellegének biztosítása.
    A tanulók játékszintjének megfigyelése, megismerése, továbbfejlesztése.
    Az érdeklődési körnek, nemnek, életkornak, értelmi, mozgásos, érzékelési-észlelési
      kommunikációs képességeknek megfelelő játékeszközök, tevékenységek, idő, hely
      biztosítása.
    Szükséges segítség megadása (megfelelő pozícionálás, mozdulatok vezetése stb.)
    Törekedni kell a minél önállóbb játéktevékenység elérésére.
    Szervezett játék mellett biztosítani kell a spontán, szabadon választott játéktevékenységeket
      is.
    A játékban való kommunikáció elősegítése az ehhez szükséges eszközökkel, módszerekkel.
      Délelőtti témákhoz való kapcsolódás lehetőségeinek kihasználása.

Módszerek
   motiválás
   bemutatás, mintaadás
   együtt játszás, cselekedtetés
   ismétlés
   gyakoroltatás
   irányítás
   megerősítés
   bábozás
   énekes, zenés foglalkozás
   augmentatív kommunikációs módszerek, eszközök alkalmazása


                                                   114
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


    bazális stimuláció
Eszközök
Funkciójáték fejlesztése:
    bábok
    harangok
    száraz zuhany
    játékállvány (Lilli Nielsen: „Kicsi szoba”)
    csörgők
    hangszerek
    gyakorlófal
    Montessori torony
    zenélő, világító játékok
    különböző labdák

Konstrukciós játék fejlesztése:
   Montessori torony
   golyók, formák felfűzése
   gyöngyfűzés
   építőjátékok
   kocka, henger, puzzle
   formaegyeztető táblák
   tépőzáras ember stb.

Ebéd (Étkezés, mint mindennapos tevékenység)
A súlyosan – halmozottan fogyatékos emberek életében a mindennapos tevékenységek fontos és
sokoldalú fejlesztési lehetőségeket biztosítanak.
A hétköznapi szituációk felértékelésével elérhetővé válik, hogy ezek a személyek részt vegyenek,
érdekeltté váljanak saját életükben. A szülők (segítők) fejlesztő szakemberek feladat felmérni, hogy
a fogyatékos emberek hogy tudnak részt venni a mindennapok eseményeiben. Ennek tükrében
teremthetők meg azok a helyzetek, amelyek által életük jelentősen gazdagodhat. A mindennapos
tevékenységek a fejlesztő gondozás lényes alkotóelemei. Az eredményesség érdekében fontos,
hogy ne váljon el egymástól a pedagógiai munka és a gondozás (komplexitás) elve.
Az étkezés gazdag tartalommal bíró létfenntartó tevékenység, ugyanakkor kapcsolódik az élet
fontos eseményeihez, ünnepeihez, egyben kulturális és vallási tartalommal bíró, szociális
kontextusban zajló cselekvés is. Az étkezési szokások kulturafüggőek, elvárásokat támasztanak az
egyénnel szemben.

Alapelvek
    A tisztelet, megbecsülés kifejezése mimikai, gesztusok, érzelmi odafordulás, türelem
      segítségével.
    A helyzetnek megfelelő verbális támogatás, megerősítés. A gyermekkel dolgozó emberek
      ugyanazokat a jeleket, kifejezéseket alkalmazzák, minél többféle szituációban.
    Közös koncentráció a cselekvés során
    Folyamatos buzdítás az együttműködésre.
    Követhető, érthető, egyértelmű legyen a tevékenység lezárása, befejezése.
    Fontos megteremteni az étkezés megfelelő körülményeit.
    Étkezés elején hangolódjunk rá a feladatra (terített asztal).
    A közös étkezés közösségi élmény.
    Étkezés folyamatának rituáléja legyen, azonos módon, sorrendben történjék.


                                                   115
                   Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


         Biztosítsuk – ha van rá mód – a választás-döntés lehetőségét.
         A fejlődés üteme, gyorsasága egyénenként jelentősen eltérő lehet.
         Ünnepi alkalmakkor adjuk meg az ünnep hangulatát (terítés, ételek, zene stb.)

Cél
         Az evés élménnyé tétele.
         Közös étkezési szokások kialakítása.
         Önálló étkezés feltételeinek megteremtése.
         Amennyire lehetséges: az ételek el(ő)készítésében való részvétel biztosítása.
         Étkezési szituációkban egyre nagyobb önállóság elérése.

Feladatok (egyéni képességektől függően)
    Szükségletek jelzése.
    Pohárra való ráfogás, szájhoz emelés, megtartás, ivás közben az ajkak poháron való tartása.
    Szilárd étel szájhoz emelése, száj-kéz koordináció.
    Kanálról az étel ajakkal történő lehúzása, a falat nyelvvel való továbbítása, rágás.
    Nyelés közben az ajkak zárása.
    Tiszta étkezésre való törekvés.

Speciális eszközök
    csúszásgátló alátét
    speciális nyéllel ellátott evőeszközök
    csőrös pohár, szívószál, kétfülű pohár
    előke
    speciális szék, asztal

További fejlesztési területek, a mindennapos gondozás kereteiben

Öltözés, vetkőzés fejlesztési feladatai
    Ruhadarabok felismerése, mit hova veszünk fel (testséma).
    Évszaknak megfelelő ruhadarabok kiválasztása.
    Testtudat kialakítása (verbális megerősítés).
    „Fázom”, „melegem van” szükségletek jelzése, felismerése.
    Aktív részvétel a vetkőzésben, öltözésben (emelés, nyújtás, ellazítás).
    Kifűzött, meglazított cipő levételek, lerúgása másik lábbal.
    Cipő felhúzását segítő lábtartás felvétele, esetleg cipő megfogása.

Szobatisztaságra nevelés
    Együttműködés pelenkázás közben.
    Szükségletek jelzése (időben, vagy utólag).
    Megfelelő testhelyzet felvétele, megtartása bilin/WC-n.
    Kézmosás szükségességének felismerése.
    Szükségletek kulturált elvégzése, együttműködő a segítővel.
    Megfelelő intimitás biztosítása.




                                                      116
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Testápolás
 (Kézmosás, mosakodás, törölközés, fésülködés, körömvágás, testápoló krémek, hintőporok
használata, fogmosás.)

      Testápolás szükségességének és céljának megértése.
      Testápolás módjainak, mozzanatainak ismerete, tolerálása.
      Szükséges eszközök és használatuk ismerete.
      Testtudat kialakítása (bazális stimuláció, szomatikus ingerlés).
      Egyes testápolási módik mozzanatainak sorrendjére való emlékezés.
      Lehetőségekhez mért aktív közreműködés (mozgatás, megfogás stb.)

Egészségügyi szokások
(Orrfúvás, tüsszentés, köhögés, lábtörlés stb.)
    Szükségletek felismerése, jelzése.
    Zsebkendő használatának megismertetése.
    Száj eltakarása kézzel/karral.
    Tisztasági rendszabályok ismerete és betartása a lehetőségekhez mérten.

Terápiás eljárások, mint a fejlesztés eszközei:

Játék és bábterápia:
A gyermekek a bábozás kedvéért elsajátítanak szerepeket, mentesülnek gátlásaiktól és fejlődik
emlékezőképességük, valamint fontos eszköze lehet a kommunikáció fejlesztésének.
A bábjáték szerepet kaphat a – mozgásterápiában
                              - a beszédhibák javításában
                              - és lélekgyógyító hatása lehet.
A bábjáték segíti a mozgások összerendezését, a hiányzó feltételes reflexek kifejlesztését, az
ujjmozgások lazító gyakorlását, a mozgások játékos utánzását, végül a célszerű, összetett, hasznos
mozgások kialakulását.
A bábterápia hasznos módszer az agresszió mértékének oldásában, a nagyfeszültségű indulatok
levezetésében, a frusztráció csökkentésében. Jól használható a kisgyermekek fiziológiás félelmének
oldására.

Zeneterápia:
A zene, a dallam, az éneklés a kellemes hangingerek ismétlésével, sokféleségével a
beszédfejlesztés, a kommunikáció, a figyelemfejlesztés és a megnyugtatás eszköze a sérült
gyermek személyiségformálásában. A gyermekjátékok – dalok az évszakhoz, ünnepekhez,
különböző alkalmakhoz(névnap, születésnap), esetenként pillanatnyi helyzetekhez improvizálva
jelennek meg a foglalkozásokon. Az éneklés az „élő” énekhang, a hangokkal történő
megnyilatkozás változatos lehetősége, természetes, önfeledt, önmagáért való dalolás, melyben az
éneklő azonos önmagával, önnön személyiségével.
A tanulók hanggal irányítva sok mindent megértenek, s ha nem is beszélnek, ily módon a
beszédkedv felkelthető, és a gyermekek kommunikációra késztethetők, ami nem természetes
párbeszéd, de jelszó értékű. Ez a szituáció a gyermekek számára természetes közeg
A terápia legfontosabb célja:- a tanulók megnyugtatása
                              - rossz emlékek feledtetése
                              - új, maradandó élmény nyújtása




                                                   117
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Az iskola pedagógiai programja
Helyi tanterve

A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

A tankönyvek kiválasztásának általános elvei:
    - A legfontosabb alapelv, hogy tanulóink a számukra íródott, fogyatékosságnak megfelelő
       tankönyveket használják.
    - a tankönyv legyen vonzó, figyelemre méltó, szép kivitelezésű és időtálló,
    - a tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében
       igazodjon a fogyatékos tanuló szükségleteihez,
    - az egyes tantárgyak tankönyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez lehetőleg munkafüzet
       is tartozzon,
    - a tankönyvek ne legyenek túl zsúfoltak, jól olvashatóak, jól áttekinthetőek legyenek,
    - az alaptankönyvekhez tartozzon feladatlap vagy munkalap a megerősítés, a gyakorlás, a
       tanuló önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése végett,

A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja és a tankönyvrendelést
megelőzően döntést hoz.

A tankönyvtámogatás módjai a következők lehetnek:

   Iskolánk sajátos nevelési igényű tanulókat oktat, számukra az előírásoknak megfelelően
   ingyenesen áll a tankönyv a rendelkezésükre
   A tanulók iskolai könyvtári kölcsönzéssel ingyenesen juthatnak tankönyvhöz. A tankönyvet
   addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv
   alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott a tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni, a
   tanulói jogviszony fennállása alatt.
   A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálódásából
   származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv
   rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv
   elvesztésével, megrongálódásával okozott kár megtérítése alól az iskola igazgatója egyedi
   elbírálás alapján mentesítheti a tanulót, illetve a kiskorú tanuló szülőjét.

Tartós tankönyv:

      Minden olyan nem munkáltató, lehetőleg kemény táblás tankönyv, amely több tanéven
       keresztül felhasználható
       Pl. szöveggyűjtemények, atlaszok, olvasókönyvek stb.

      Az a tankönyv, amelyet a többségi általános iskoláknak írtak. Tanulóink közül néhányan
       csak speciális céllal használhatják.
       Pl: versenyre való felkészüléskor, továbbtanulásra felkészülés idején.




                                                   118
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


      Olyan kötelező és ajánlott olvasmányok, amelyekre a tananyag feldolgozása során
       szükségük van.

      Azok a munkafüzetek, feladatlapok, amelyek nem egy osztály létszámára, hanem egy-egy
       speciális problémát kezelő feladatokra készültek és ez által a gyerekek kis hányada
       használja.
       Pl. logopédia, részképesség zavarok korrekciója

      Könyvtárba kerülnek azok a kiadványok, könyvek, amelyek a gyerekek általános
       műveltségét fejlesztik, szélesítik a világnézetüket, illetve a szakköri munka folyamán
       feldolgozásra kerülhetnek.

      Szükség szerint a megrongálódott, elhasznált kötelező olvasmányok kötetét pótoljuk a
       könyvtár állományában.



A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések
Az iskola szerényen megfelel, tárgyi feltételeket tekintve, annak, hogy a pedagógiai programban
foglaltakat végrehajtsa.
Az évek során rendelkezésre álló keretből az osztályok hiányos alapfelszereltségét, bútorzatát
kellett pótolni (tanulói asztalok, székek, táblák). Ennek következtében háttérbe szorult a tantárgyak
taneszköz szükségleteinek kielégítése.
A feladataink bővülését (fejlesztő iskolai oktatás, érzékszervi fogyatékosok oktatása), szem előtt
tartva kiemelkedő helyre kerülnek az Ő speciális eszközeik, amik a fejlesztésükhöz
elengedhetetlen.

Elveink:
   o Az újonnan belépő feladatok alapvető eszközigényét ki kell elégíteni az ellátás
      zavartalansága érdekében
   o Minden olyan pályázati lehetőséggel élünk, amely eszközbeszerzést céloz meg
   o Az elavult, elhasználódott taneszközöket újakra cserélni
   o A beszerzésekkor kikérjük a munkaközösségek véleményét
   o A modern számítástechnikai felszereléseket elérhetővé, használhatóvá kell tenni a tanulók
      nagy részének
   o A 11/1994. (VI. 8.) MKM. Rendelet értelmében készült kötelező eszköz és felszerelési
      jegyzéket figyelembe vesszük, aktualizáljuk.




                                                    119
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Helyi Tanterv

Iskolánk 1998-ban a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános
Iskolájának a helyi tantervét választotta.
A gyakorlatban történt alkalmazás, a jó tapasztalatok és a tantestület javaslata alapján döntöttünk
most is úgy, hogy újra a fenti intézmény helyi tantervét vesszük alapul munkánkhoz.
A helyi tanterv óratervét nem minden esetben követtük, igazodtunk a tanulók, pedagógusok, szülők
elvárásaihoz, igényeihez (részletezve az óraterveknél).

2007. évben a Pedagógiai Program felülvizsgálata során követve a törvényi változásokat, az oktatás
elveiben, az órakeretekben történt változásokat felhasználtuk munkánkhoz a sajátos nevelési
igényű tanulók számára készített kerettantervet.

Indokai:
   - A kerettanterv a 2/2005. (III. 1.) OM Rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott kiadott Sajátos
      nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének, oktatásának irányelve alapján készült
   - Valamennyi képzési szakaszra megjeleníti a tantárgyi célokat, fejlesztési feladatokat
   - A fejlesztési feladatok megjelölik a sajátos nevelési igényű tanulók esetében leginkább
      fejleszthető kulcskompetenciákat, ami összhangban van a NAT 2007. évi módosításával
   - Tartalmazza a tantárgyhoz kötődő habilitációs/ rehabilitációs célú tevékenységeket
   - Az értékelés elvei figyelembe veszi az egyéni sajátosságokat
   - A kerettanterv témakörei az irányelvben megfogalmazott egymásra épülő ismereteket,
      problémaköröket, összefüggéseket stb. fogalmaz meg.




                                                   120
                                       Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




                                    Helyi tantervi óraterv az értelmileg akadályozott tanulóknak


        Műveltségi terület                            Tantárgy                                                         Osztály
                                                                                       1.        2.       3.          4.     5.     6.    7.   8.
Magyar nyelv és irodalom              Beszédfejlesztés                                 4         4         4          4      4      4     -    -
                                      Olvasás-írás előkészítése                        2         2         -          -      -      -     -    -
                                      Olvasás-írás                                     -         -         3          4      3      3     3    3
Matematika                            Számolás-mérés előkészítése                      2         2         -          -      -      -     -    -
                                      Számolás-mérés                                   -         -         1          4      3      3     2    2
Ember és társadalom                   Játékra nevelés                                  2         2         2          -      -      -     -    -
                                      Társadalmi ismeretek és gyakorlatok               -        -         -          -      -      -     2    2
Ember a természetben                  Környezet és egészségvédelem                      -        -         -          -      2      2     2    2
Földünk - környezetünk
Életvitel és gyakorlati ismeretek     Önkiszolgálás                                    2         2         2          -      -      -     -    -
                                      Életvitel és gondozási ismeretek                 -         -         -         2,5    2,5    2,5    6    6
Testnevelés és sport                  Mozgásnevelés                                    3         3         3          3      3      3     -    -
                                      Testnevelés                                      -         -         -          -      -      -     3    3
      Művészetek                      Ének - zene                                      2         2         2          2      2     2      2    2
                                           Ábrázolás - alakítás                                                       2      2     2      3    3
                                           Tánc- és drámajáték                          -        -         -                       1      1    1
      Informatika                          Számítástechnika                             -        -         -          -      -      -     1    1
      Összesen                                                                         20       20        20         22,5   22,5   22,5   25   25




                                                                          121
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




   Értelmileg akadályozott tanulók helyi tantervi óraterve a 9-10. évfolyamon


                Tantárgy                                  9. osztály                     10. osztály
Anyanyelv                                                      4                              4

Számolás- mérés                                                3                               3

Társadalmi ismeretek és gyakorlatok                            2                               2

Szakmai előkészítő ismeretek                                   2                               2

Életvitel és gondozási ismeretek                             4,5                              4,5

Szociális munkatevékenység                                     2                               2

Környezet és egészségvédelem                                   2                               2

Ábrázolás- alakítás                                            2                               2

Ének-zene                                                      1                               1

Testnevelés                                                    3                               3

Informatika                                                    2                               2


                                    összesen                 27,5                             27,5




                                                   122
                                   Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Helyi tantervi óraterv a tanulásban akadályozott tanulóknak az általános iskolában, a speciális szakiskola 9-10. évfolyamán


                                                1. o.        2.o.     3.o.      4.o.      5.o.      6.o.         7.o.    8.o.    9.o.    10.o.
Magyar nyelv és irodalom, dráma                         7        7          7        7         5         4           4       4       4        4
Matematika                                              4        4          4        4         4         4           4       4     3,5      3,5
Természetism. (környezetismeret)                        2        2          2        2         2         2           3       3       3        3
Ének-zene-tánc                                          1        1          1        1         1         1           1       1       0        0
Rajz és kézművesség                                     1        1          1        1         1         1           1       1       0        0
Életvitel-gyakorlati ismeretek                          2        2          2      2,5       2,5       2,5           3       3       0        0
Testnevelés                                             3        3          3        3         3         3           3       3       3        3
Informatika                                                                          1         1         1           1       1       2        2
Történelem ,hon –és népismeret                                                                 2         2           2       2       1        1
Földrajz, hon –és népismeret                                                                             1         1,5     1,5       1        1
Német                                                                                                              0,5     0,5       2        2
Osztályfőnöki                                                                        1         1         1           1       1       1        1
Szakmai előkészítés                                                                                                                  7        0
Szakmai alapozás                                                                                                                              7
Összesen/ törv. kötelező                             20         20        20     22,5      22,5      22,5          25      25     27,5     27,5
kötelezőn felül
Német                                                                                                              0,5     0,5

Összes óra / osztály                                 20         20        20     22,5      22,5 22,5              25,5    25,5    27,5     27,5




                                                                      123
A rehabilitációs órakeret felhasználása az éves munkatervben rögzítődik a pedagógiai programban
megfogalmazott elvek alapján. Élünk azon törvény által nyújtott lehetőséggel, hogy a heti időkeret
az egyes évfolyamok, osztályok tanítási év közben átcsoportosítható.
A rehabilitáció elveit lásd a Nevelési Programban.

A 9-10. osztályban a szakmai előkészítés és alapozás tantárgyak a következőket tartalmazza:
   - szakmai elmélet               2 óra
   - szakmai gyakorlat             4 óra
   - műszaki rajz                  1 óra
                                   7 óra


A modulok tananyaga beépül a:
Hon és népismeret         történelem
                          földrajz
Dráma                     magyar irodalom
Tánc                      ének-zene
Média ismeret             rajz tantárgyakba

Az informatika önálló tantárgyként szerepel a negyedik osztálytól kezdődően.

A kerettantervnek megfelelően az élő idegen nyelv oktatása a 7. osztálytól kezdődik, amihez
igénybe veszünk fél órát a nem kötelező órakeretből.

A speciális szakiskola szakképző osztályainak az óratervét a szakmai program tartalmazza.
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és
formái

Szöveges értékelés, osztályozás

Fontosnak tartjuk, hogy iskolánkban az értékelés (szöveges értékelés, osztályozás) ne mereven
szabályozott, hanem rugalmasan kezelt, de reális és mérvadó legyen!

A szöveges értékelés elvi kiindulópontjai

   -   az értékelés a gyerekért, elsősorban a gyereknek szóljon, de ne zárja ki a szülőt sem a
       folyamatból
   -   alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet
   -   nyitott legyen, ne ítéletet alkosson, hanem tükrözze a valódi teljesítményt
   -   a gyerek lehessen aktív részese saját teljesítményének
   -   a szülő és a pedagógus együtt tudjon működni a gyermek fejlődése érdekében

A szöveges értékeléssel kapcsolatos elvi követelmények

   -   minősítés-központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze
   -   vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, a sérültségből adódó jellemzőket és az
       önmagához mért fejlődés mértékét
   -   legyen összhang a NAT, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a kimunkált
       értékelési koncepció között
   -   rendszeres, folyamatos, személyre szabott és ösztönző legyen
   -   a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő
       szerepet betölteni
   -   konkrét, egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját, nyelvi
       megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára
   -   objektív legyen, de ne zárja ki a szubjektivitást sem

A szöveges értékelés módszertani szabályai

   -   törekedni kell az egyértelmű, pontos nyelvi és stilisztikai szempontból igényesen
       megfogalmazott, érthető fogalmazásra
   -   kollégáinkkal együtt közösen dolgozzuk ki azt a szempontrendszer, amelyek vezérfonalai
       lehetnek értékelésünk megírásának
   -   a szöveges értékelés nem teljesítményelvű, nem mondunk le a hagyományos
       ismeretszerzésben elért eredmények értékeléséről, de fontosnak tartjuk a társas
       kapcsolatokat az önismeret fejlődését és még számos szociális kompetenciát
   -   az értékelés sugalmazza azt az elvárást, amely szerint a gyerek legyen aktív részese
       fejlődésének, vállaljon felelősséget és szerepet saját tanulásában
   -   az értékelés legyen személyre szabott, differenciált, árnyalt, a diákok valódi figyelmet,
       odafordulást, segítőkészséget tapasztalhassanak a pedagógus részéről
   -   a diák aktuális állapotát, viselkedését, teljesítményét rögzítsük, ne mondjunk ítéletet, ne
       vonjunk le következtetéseket
   -   értékelésünk legyen előremutató, az elérendő célhoz konkrétan utat mutató



                                                   125
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


   -   mindig vegyük figyelembe a gyerek önmagához mért fejlődését, képességeit, lehetőségeit,
       hogy reális és méltányos értékelést tudjunk adni
   -   a kudarc okozta szégyen, feszültség kerülendő, de magával a kudarccal szembe kell nézni, a
       szöveges értékelés kritikát, negatívumot is tartalmazhat
   -   a szöveges értékelés írásakor legyünk tudatában annak, hogy mintát adunk a gyereknek az
       értékelés, a kritika, visszajelzés kommunikációjára, alapvetően járulunk hozzá saját
       önértékelésük, értékrendjük kialakulásához

Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei

          o az első évfolyamba azokat a tanulókat fogadjuk, akik rendelkeznek
            gyógypedagógiai szakvéleménnyel iskolatípusunkra vonatkoztatva, illetve az
            áthelyező bizottság más oskolákból áthelyezte intézménytípusunkba őket. (Az
            áthelyezés más osztályfokon is megvalósulhat.)
          o a magasabb évfolyamba lépés elbírálása szempontjából az előző tanév értékelése a
            mérvadó – a folyamatos értékelések alapján kialakított tanítói tanári vélemény
            illetve az ezt kiegészítő teljesítménymérés a döntő
          o az értékelő döntést az osztályozó értekezlet mondja ki. A továbbhaladási feltételeket
            a minimum követelményszint határozza meg
          o A tanuló az 1-3. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre,
            ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás
            miatt nem tudta teljesíteni / 71 § (1) /
          o A tanuló részére engedélyezhető szülő kérésére 1-4. évfolyamon évismétlés abban
            az esetben is, ha a tantárgyi követelményeket teljesítette. /71 (7) bekezdés/

Magyar - alsó tagozat

1. Kommunikáció
    - Érti-e a tanító utasításait?
    - Képes-e mondatalkotásra? (felsorolást ad, tőmondatba vagy bővített mondatban fogalmazza
      meg mondandóját)
    - Képes-e összefüggések felismerésére, megfogalmazására? (lényegkiemelés, idő- és
      eseménysorrend megállapítására)
    - Meg tudja-e mondani a nevét, személyi adatait?
    - Tud-e napszaknak megfelelően köszönni?
    - Betartja-e a társas érintkezési formákat? (köszönés, megszólítás, kérés, tudakozás, legyen
      képes véleményt nyilvánítani)
    - Megfelel-e a kifejezőkészsége?
    - Képes-e szerepeket eljátszani?

2. Olvasás - szövegértés
   - Képes-e bizonyítani az olvasottak megértését?
   - Rendelkezik-e az osztályfoknak megfejelő olvasástechnikával?

3. Írás - íráshasználat
    - Képes-e az irányok közötti pontos eligazodásra?
    - Tud-e diktálás után írni?
    - Motivált-e tiszta, rendezett írásképe?
    - Képes-e akaratlagos írásra?
    - Nyelvi ismeretei megfelelnek-e az adott osztályfoknak?


                                                   126
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Matematika – alsó tagozat
1., Számtan, algebra
Számköri ismeretek az adott osztályfoknak megfelelően.
     - Számok írása, olvasása
     - Mennyiségi állandóság kialakulása
     - Számlálás ritmusának kialakulása
     - Globális mennyiség felismerés
     - Tájékozódás a számsorban
     - Sorbarendezés, összehasonlítás
     - Mennyiségek, összehasonlítás

2., Gondolkodási módszerek alapozása
    - Alapműveletek végzése eszközzel és eszköz nélkül
    - Számokkal és halmazokkal
    - Matematikai nyelvezet értése, használata
    - Egyszerű szöveges feladat mennyiségi változásának megjelenítése, értése
    - Pénzhasználat

3., Relációk függvények, sorozatok
    - Matematikai relációk megfogalmazása adott szempont szerint
    - Egyszerű sorozatok folytatása
    - Szabályok megfogalmazása

4., Geometria, mérések
    - Geometriai alakzatok felismerése, létrehozása, tulajdonságaiknak megfigyelése
    - Testek építése
    - Síkidomok tulajdonságai
    - Tudjanak mérni a megismert mérőeszközökkel
    - Ismerjék a szabványi mértékegységeket
    - Térbeli helyzetek felismerése, megnevezése és létrehozása.

A környezetismeretek tantárgy - alsó tagozat
   - Megfigyelés tartóssága.
   - Tevékenység, válogatás, megfigyelés.
   - Csoportosítás, rendezés.
   - Szókincs, kifejezőkészség.
   - Aktivitás, munkához való viszony.
   - Az elsajátított ismeretek alkalmazása.
   - Együttműködés, segítség adása, segítség elfogadása.
   - Magatartási formák, szabályok betartása.
   - Értékelés, önértékelés, önkorrekció.

Ének – zene alsó tagozat
A szóbeli értékelés folyamatosan, megfigyelés alapján, a pozitívumok kiemelésével, sok
dicsérettel, biztatással.




                                                   127
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Szempontjaink:
      - örömmel vegyenek részt a közös munkában, ritmikai és dallami játékokban, a közös
          éneklésben
      - törekedjenek a pontos, tiszta éneklésre, az aktív részvételre órákon
      - ismerjenek hosszabb terjedelmű és nagyobb hangkészletű dalokat
      - próbáljanak érzelmileg azonosulni a dalokkal
      - ismerjék és tudják lejegyezni a tanult ritmuselemeket, ütem vonalat, ismétlőjelet
      - érezzék meg az ének, a zene által hordozott értékek és érzelmek erejét


A magatartás szöveges értékelésének szempontjai

   -   együttműködés a társakkal, tanárokkal
   -   konfliktuskezelés
   -   szabályok betartása
   -   a közösségben, osztályban elfoglalt hely
   -   felelősségtudat
   -   kezdeményezőkészség
   -   önbizalom
   -   az érdekérvényesítés képessége
   -   udvariassági szokások megtartása

A szorgalom szöveges értékelésének szempontjai
   - a munkavégzés rendezettsége
   - munkafegyelem
   - felszerelés
   - odafigyelés, összpontosítás
   - önállóság
   - segítségkérés és adás
   - együttműködés
   - érdeklődés, aktivitás
   - munkatempó
   - hatékonyság




                                                   128
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Értékelés az 1- 4. félév évfolyamokon

                Az értékelés módja,          Az értékelés rögzítése        Ki értékel?
                formája
Év közben       - piros,                     -    tanulói munkafüzet       -    tanítók
                -feketepont, csillag         -    tájékoztató füzet        -    szaktanárok
                - dicséret                       (ellenőrző)
                - szóbeli szöveges
                értékelés havonta
Félévkor        szöveges        értékelés,   - tájékoztató füzet     -          osztályfőnök,
                írásban                                              -          tanítók,
                                                                     -          szaktanárok
Év végén        -   kiválóan                 - bizonyítvány       és -          osztályfőnök
                -   jól                       bizonyítvány pótlap    -          tanító
                -   megfelelően              - iskolalátogatási      -          szaktanárok
                        teljesített           bizonyítvány
                - felzárkóztatásra
                        szorul
                  (milyen osztályfokon)
                -     tanulmányait      az
                  általános iskola első
                  osztályában folytatja

Értékelés 4. év vége – 8.
értékelés a 8. évfolyamon, 9-10. osztályban és szakiskolában
                 Az értékelés módja, Az értékelés rögzítése                    Ki értékel?
                 formája
Év közben        -érdemjegy(5, 4, 3, 2, 1) - osztálynapló                      - szaktanárok
                   legalább három jegy - ellenőrzőkönyv                        -         osztályfőnök
                    tantárgyanként          - munkafüzetek                     (napközis       nevelő,
                 - dicséret elmarasztalás                                      szaktanárok
                 - piros, fekete pont (ált.                                    véleménye alapján)
                    isk.)
                 - havonkénti magatartás,
                    szorgalom értékelése
Félévkor         - érdemjegy (5,4,3,2,1) - osztálynapló                        - szaktanárok
                 - szaktárgyi dicséret      - ellenőrzőkönyv                   - diákok és az
                 - magatartás, szorgalom                                       osztályban       tanító
                 betűvel, a minősítés                                          pedagógusok
                 fokozatai: példás, jó,                                        véleményét
                 változó, rossz i.. hanyag                                     figyelembe        véve
                                                                               osztályfőnök
Év végén        - osztályzat                                                   - szaktanárok
                  kitűnő (jeles+dicséret)                                      - osztályfőnök + (mint
                  jeles, jó, közepes                                           félévkor)
                  elégséges, elégtelen                                         -           osztályozó
                - magatartás, szorgalom                                        konferencia
                mint félévkor
                - szaktárgyi dicséret
                nevelőtestületi dicséret


                                                   129
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


A készségtárgyak osztályozásakor (-érdemjegy 2, 3, 4, 5) az egyéni képességekhez mért
teljesítmény a mérvadó.


A tanulók jutalmazásának elvei és formái

                                            Ideje:                            Adományozza:
Szaktanári dicséret    Kiemelkedő tantárgyi A tanév folyamán,                 Szaktanár
                       teljesítményért      amikor    a     tanuló
                                            érdemes lesz rá
Osztályfőnöki          Kiemelkedő           A tanév folyamán         Osztályfőnök
dicséret     (szóbeli, közösségi munkáért   amikor    a     tanuló   (szaktanárok,
írásbeli)                                   érdemes lesz rá          napközis       nevelő
                                                                     javaslatára)
Igazgatói dicséret     Kimagasló              A tanév folyamán, Az osztályfőnök és
                       tanulmányi, kulturális amikor    a     tanuló szaktanár javaslatára
                       és sporteredményért    érdemes lesz rá        az igazgató
Jutalom         könyv, Kimagasló              A tanév végén          Osztályfőnök,
jutalom tárgy          tanulmányi kulturális                         szaktanár, napközis
                       és sporteredményért                           nevelő
Oklevél                Kitűnő     tanulmányi A tanév végén           Osztályfőnök
                       eredményért
Móricz      Zsigmond Kimagasló                A tanév végén végzős Nevelőtesületi
díj= nagyobb értékű tanulmányi és/vagy tanulónak                     javaslata     alapján
jutalom tárgy          közösségi munkáért                            Esély     „Fogyatékos
                                                                     Gyermekekért
                                                                     Alapítvány”


Fegyelmező intézkedések

   -   Valamennyi fegyelmező intézkedést a szülővel tudatni és láttamoztatni kell.
   -   Az elmarasztalás fokozatainak megállapítása az osztályfőnök feladata, s ez az osztályban
       tanító szaktanárok véleményének figyelembevételével történik.
   -   Súlyosabb fegyelemsértés esetén a nevelőtestület is döntési jogkörrel rendelkezik (pl.
       áthelyezés).


Szaktanári figyelmeztetés                          A tantárgyi követelmények nem teljesítése,
(szóbeli, írásbeli)                                a felszerelés, a házi feladat többszöri hiánya,
                                                   az órákon előforduló fegyelmezetlenség miatt
Osztályfőnöki figyelmeztetés                       A tanuló tanulmányi és magatartásbeli
(szóbeli, írásbeli)                                kötelezettség szegése, a házirend enyhébb
                                                   megsértése, igazolatlan hiány miatt
Igazgatói figyelmeztetés                           Az iskolai házirend gyakori megsértése,
(szóbeli, írásbeli)                                igazolatlan     mulasztás,     kisebb    értékű
megrovás, szigorú megrovás                         károkozás, rongálás, fegyelmezetlenség miatt
Áthelyezés másik intézménybe                       Az iskolai házirend súlyos megsértése, súlyos
                                                   fegyelmezetlenség, károkozás esetén



                                                   130
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




A tanulók értékelése

A magatartás értékelésének szempontjai

PÉLDÁS:
- az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel,
  véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi;
- az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti;
- a házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat;
- felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, megértő, együttműködő és
  jóindulatú;
- fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben;
- munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes;
- megnyilvánulásaiban őszinte.

JÓ:
- az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolatiban apróbb hiányosságok
 tapasztalhatok, de törekszik a kijavításukra;
- részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi;
- a házirendet igyekszik betartani;
- fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, ezek kismértékűek;
- fegyelmi fokozata: legfeljebb szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés.

VÁLTOZÓ:
- az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyása;
- viselkedésével szemben kifogás merül fel;
- többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen;
- társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész;
- önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó;
- fegyelmezési fokozata: írásbeli osztályfőnöki megrovás.
- legsúlyosabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói figyelmeztetés.

ROSSZ:
- az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát
  mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek;
- a nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja;
- a felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél,
  verekedik;
- legmagasabb fegyelmező intézkedés vele szemben, igazgatói intés.

A szorgalom értékelés szempontjai:

PÉLDÁS:
- annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, egyéni képességeihez mért,
 a tőle telhető legjobb eredményre törekszik;
- munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre.;
- többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el;
- kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig készül, figyel,
 érdeklődő;


                                                   131
                  Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


-     érdeklődése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a
    tananyagon kívülre is kiterjed.

JÓ:
- a tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra képességeihez mérten
  lelkiismeretesen készük, az órán megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik;
- ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát;
- általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat, az órai aktivitása a munkához való
  viszonya a tőle elvárható szintű;
- érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül.

VÁLTOZÓ:
- annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják
  egymást;
- önállótlan, csak utasításra kezd a munkához, nem ellenőrzi önmagát;
- munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt;
- szétszórtságát jellemzi, ritkán figyel valamire.

HANYAG:
- tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el;
- képességeihez, a körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi
  előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan;
- gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz;
- érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi.

Az iskola értékelési és ellenőrzési rendszere 4. év végétől 8. osztályig
              Az értékelés célja:
              - az önértékelés képességének kialakítása
              - motiváció az elképzelt vagy elvárt jövőkép elérése érdekében
              - a teljesítményszint és tudásszint jelzése
              - jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét
              - tájékoztassa a szülőt, hogy milyen gyermeke viszonya az iskola követelményeihez

                Az értékelés legyen:
                - sokszintű, serkentő, ösztönző hatású
                - folyamatos, rendszeres minden tevékenységre kiterjedő
                - tárgyilagos, objektív, a tanuló személyiségét fejlesztő, segítő szándékú
                - következetes, szakszerű felelősségteljes
                - céljai és követelményei mindenki számára legyenek előre ismertek

                Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére:
                - az ismeretek, készséget, a tárgyi követelmények elsajátításának szintjére
                - a tanórán kívüli magatartásra
                - a szorgalomra – ezen belül a felkészülésre, a feladatvállalásra
                - szabálytiszteletre, felelősségvállalásra, viselkedésre
                - a korábbi teljesítményhez képest megmutatkozó fejlődésre
                - a tanuló egyéni képességéhez mért fejlődésre




                                                     132
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Az iskola tanórán kívüli foglalkozásai

Napközi, tanulószoba fogalma, célja, feladata, elveink

Fogalommeghatározás
A napközi (1-4 évfolyamon), illetve tanulószoba (5-8 évfolyamon) olyan tanórán kívüli
foglalkozást jelent; ahol a tanulók a kötelező délelőtti oktatás után szervezett keretek között,
pedagógus irányításával vesznek részt szabadidős foglalkozásokon, illetve délutáni tanórán.

Cél
A tanulók képességeinek differenciált fejlesztése, felkészítés az önálló munkára, feladatvégzésre,
motiváció adása. Felkészítés a tanulmányi- és sportversenyekre.

Feladata
   o A tanórákon új ismeretként tanult anyag begyakorlása, ismétlése, elmélyítése (jártasság,
      vagy akár készség szinten).
   o A memoriterek kikérdezése pl. verstanulásnál, idegen nyelv tanulásánál.
   o Nem szószerinti elméleti tananyag újra átbeszélése.
   o Az elméleti anyag gyakorlati jelentőségének megvilágítása, amennyiben erre a délelőtt
      folyamán -idő hiányában- nem kerülhetett sor.
   o Tapasztalatok átbeszélése egy-egy témával kapcsolatban.
   o Témazáró dolgozatok, szóbeli számonkérések előtti felkészülés segítése.
   o Írásbeli feladatok ellenőrzése, hibák javítása.
   o Szabadidő hasznos eltöltése:
           Közösségi programok szervezése.
           Hátrányos helyzet kompenzálása, kiküszöbölése.
           Motiváció erősítése sikerélmények biztosításával. Leggyakrabban ez hiányzik.
           Kézügyességük fejlesztése.
           Zenei ízlésük, érzékük fejlesztése.
           Mozgáskoordináció-, szem-kéz koordináció-, memória fejlesztése.

Vannak olyan tanulásban akadályozott, vagy értelmileg sérült gyermekek, akik nehezen, vagy
egyáltalán nem tudják elsajátítani felső tagozatra sem az önálló tanulás technikáját. Ezeknek a
gyerekeknek különösen sokat tud segíteni egy jól felkészült, gyakorlott pedagógus.
Vannak olyan tanulók is, akik otthonról nem tudják megkapni a megfelelő támaszt, mert a szülők
maguk is kevésbé iskolázottak és nem rendelkeznek elegendő ismerettel; esetleg értelmileg sérültek
és hátrányos helyzetűek. Ilyen esetben úgyszintén megoldás lehet a tanulószoba keretében folyt
„együttanulás”.
A tanár végzettségénél és képzettségénél fogva megtapasztalja minden gyerek esetében, kinek mire
van konkrétan szüksége, és lehetőleg differenciáltan, életkori sajátosságaiknak megfelelően
biztosítja számukra az egyéni – csoportos foglalkozást.

A tanulók személyiségfejlődésére is jótékony, fejlesztő hatással lehet, ha társaikkal együtt
sajátítanak el ismereteket.

Tanulópárok, tanulócsoportok kialakítása esetén a teljesítményt fokozni lehet, amennyiben jól
választjuk meg az együtt dolgozni tudókat. Néhány gyermek maga is ajánlkozik, hogy segít a
többinek, amikor hamarabb végez.


                                                    133
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Jobb képességű tanulókra mindig lehet számítani. Ügyelni kell azonban arra, hogy ne a jobb tanuló
oldja meg a feladatot a másik helyett. Segítse, ötleteket adjon. Ezt a vezető tanárnak folyamatosan
ellenőriznie kell.
Figyelemmel kell továbbá kísérnie, hogy minden tanuló ki tudja bontakoztatni érdeklődési körének
és képességeinek megfelelően tehetségét egy, akár több területen.
Akinek a zenei érzéke, mozgása jó, érdemes a művészeti iskola képzésében, az iskola énekkari,
zenekari munkájában, részt vállalnia.
Ha valakinek jó a kézügyessége, az osztályterem dekorálásába vonhatjuk be sikerrel.
Felesleges energiájukat levezethetik sporttevékenységgel is. Futballcsapat, pin-pong csapat tagjai
lehetnek.
Lehetőségük van szerepléseken, versenyeken is részt venni, hogy össze tudják hasonlítani
tehetségüket más, hasonló iskolák tanulóival. Sikerélmények gazdagodásával, tapasztalatok
gyűjtésével, az iskolájuk hírnevének öregbítésével tovább gazdagodik személyiségük, fejlődik
önismeretük, kreativitásuk.

Elveink
A vezető pedagógus, mint minta

Fontos minden iskolában, de a speciális tanterv szerint működő iskolában különösen, hogy a
délutáni foglalkozásokat vezető tanár példamutató, követhető minta legyen a gyerekek számára.
Megnyerő személyiségével, őszinteségével, nyitottságával legyen szimpatikus.
Használja ki azt a lehetőséget, hogy délután jobban oda tud figyelni a tanulók személyiségére, meg
tudja hallgatni esetleges problémájukat, tud segíteni okos ötletekkel konfliktushelyzetek
kezelésében. Lehetőség szerint igyekezzen pozitívan motiválni a tanulókat, a legkisebb fejlődést is
dicsérje, mert sokat lendíthet egy-egy gyerek teljesítőképességén.
Mindig tartsa szem előtt, hogy a későbbi, un. nagybetűs életre készítjük fel a gyerekeket, akiknek
döntéseket kell tudni hozni, konfliktusokat kell tudni kezelni, alkalmazkodni kell másokhoz,
szabályokhoz. El kell tudniuk fogadni a másságot, a kisebbségeket, a gyengébbeket, kevésbé
ügyeseket. Meg kell érteniük, hogy nem jó, ha kinevetnek, vagy megbántanak másokat, mert nekik
sem esne jól hasonló helyzetben. Tisztában kell lenniük, hogy mindenki lehet valamiben jó, csak
meg kell találnia, miben.

Fontos továbbá, hogy megtanítsa a gyerekeket szabadidejük hasznos eltöltésére. Arra, hogy ne
tétlenkedjen, hanem értelmesen foglalja el magát akkor is, amikor nem a pedagógus irányítja,
hanem pihen, vagy kedvtelésének megfelelő kötetlenebb programon, játékon vesz részt. Tudjon
több lehetőség közül választani, ne akarjon egyszerre mindent. Ugyanakkor ne húzza ki magát
minden alól, hogy semmihez nincs kedve.
Figyeljen arra, ne legyen senki magának való, zárkózott, és ne közösítsék ki e miatt a többiek.
Különösen az állami gondoskodásban részesülő tanulókra igaz ez.

Fontos lehet még, hogy megszerettesse az iskolai ünnepeket, hagyományokat. Adott esetben ő is
tevékenyen vegyen részt bennük. Pl. műsorokon való szerepléssel, szöveg, daltanulással…
Kedveltesse meg a kulturális tevékenységeket, mozi-, színház-, könyvtárlátogatást. Legyen nyitott
a társadalmi eseményekre, törődjön környezetével. Gondolkodjon környezettudatosan.
Fogadja el a közlekedési szabályokat és tartsa is be azokat. Legyen elővigyázatos. Törődjön saját,
valamint társai testi épségével. Alakítson ki jó kapcsolatot a felnőttekkel, nevelőkkel, tanárokkal.
Általában is legyen tisztelettudó, felnőttekkel különösen; de társaival is. Tisztelje a vagyont, a
bútorokat, egyéb berendezési tárgyakat. Váljon szokásává, hogy vigyázzon a tanszereire, egyéb
személyes holmijaira. Másokéira is.



                                                    134
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Mind az általános iskolában, mind a speciális általános iskolában tanuló gyermeknek joga van
szakmai segítséget kapnia tanulmányi előmeneteléhez.
Egy speciális iskolában tanuló gyermeknek talán még inkább.
A tényleges délelőtti tanórákon kívül megilleti napköziben, illetve tanulószobában való részvétel.
Amennyiben igénye van mindezekre.

Iskolánk alsó tagozatában napközi otthonos rendszerben szerveződik a tanítás; felső tagozatban
összevont tanulószobai csoport működik.
Célja: a tanulók elkészüljenek az írásbeli és szóbeli feladataikkal, felkészüljenek a tanítási órákra.
Napközis nevelő feladatai:
     ellenőrizze, javítsa a hibákat
     kérje számon a szóbeli feladatokat
     gyakoroltasson
     segítse a gyengébb tanulók felzárkóztatását
     redszeresen tájékoztassa a szülőket, tanárokat


Szabadidős tevékenységek

A szakkörök részletes leírását a mindenkori éves munkaterv tartalmazza.

A foglalkozásokra vonatkozó szabályok:
- A szabadidős foglalkozások fajtáit és működési rendjét az adott iskolai év munkaterve
   tartalmazza
- A foglalkozások vezetése éves munkaterv alapján történik
- A tanórán kívüli foglalkozásokat minden tanév elején a tantárgyfelosztásban rögzítjük
- A foglalkozások szervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket, lehetőség szerint,
   figyelembe kell venni

A gyermekek számára (a lehetőségekhez képest) szabadon választott tevékenységre fordítható időt
szabadidőnek nevezzük.
   o Hozzájárul a gyermek harmonikus életének megteremtéséhez, érzelmi, értelmi
       képességeinek gazdagításához
   o A tanulók személyiségjegyeinek alaposabb megismerése, és énképük, pozitív
       tulajdonságaik megerősítése
   o A szociális hátrány kompenzálása, az iskolai élet megszerettetése
   o Pihenés, kapcsolódás
   o Fejlessze kreativitásukat, gondolkodásukat
   o Életteret adjon a tanulóknak az egyéni- és csoportos játékokhoz, tevékenységekhez

A szabadidős tevékenységek, szakkörök csoportosítása

      Kulturális jellegű tevékenységek
      Kézműves tevékenységek
      Játék-, sportfoglalkozások
      Séta, kirándulás, táborozás
      Tanórán kívüli tanulmányi foglalkozások
      Egyéb tevékenységek ( pl. könyvtár, kiállítótermek, múzeumok)




                                                    135
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Összegzés, konklúzió

A gyógypedagógiának feladata, hogy a sérült gyerekekben rejlő lehetőségeket kibontakoztassa, és
el kell érni, hogy érdekelje a világ, nyitott legyen új élmények befogadására, ismerje meg az
örömöt, a felszabadult játékot. Ha tehát akadályozott is a teljesítőképessége, az nem akadálya
személyiségének kibontakoztatásában.
Gyengébb képességekkel is válhat valaki önmegvalósító, érett személyiséggé.




                                                   136
                   Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Mindennapos testnevelés

A közoktatásról szóló törvény értelmében az iskola pedagógiai programjának részeként meg kell
határozni a mindennapos testedzés végrehajtásának feladatait és elveit. Ezt meghaladóan az élet
fejlődése, a testnevelés tananyagának változása, a testi fejlesztés iránya és követelményrendszere
valamint a sportágak struktúrájának változása is megköveteli, hogy a kötelező testnevelés órák
mellé – de azokhoz szervesen illeszkedve – kibővüljön a testgyakorlás szervezet időkerete,
melynek szolgálnia kell

   -   az egészséges testi fejlődést
   -   a mozgásműveltség fejlődését
   -   a motorikus képességek fejlesztését
   -   a mozgásigény fenntartását
   -   a tanulók személyiségének alakítását
   -   a versenyzési igények felkeltését és kielégítését

A tantervi követelményeknek megalapozó szerepük van, a tanórán kívüli sportfoglalkozások
tekintetében is, melyek szervezeti kerete lehet:

    a., tömegsport órák
    b., iskolai sportköri foglalkozások

A foglalkozások célja:

   -   szolgálják a tanórán elsajátított ismeretek bővítését és a hozzájuk kapcsolódó jártasságok,
       készségek fejlesztését
   -   segítsék a mozgás a játék, a testedzés népszerűsítését, az önfeledt szórakozást, a
       sikerélmény biztosítását, a tanulással együtt járó szellem terhelés ellensúlyozását
   -   biztosítsa a sportági felkészítést és versenyeztetést, valamint az iskolán kívüli és az iskolák
       közötti vetélkedést.

A mindennapos testedzés, valamint az iskolai sportkör formáit és rendjét az iskola Szervezeti és
Működési Szabályzata rögzíti, de megalkotásánál figyelembe kell venni:

   -   az iskola Pedagógiai Programjának célját
   -   az iskola „sportos hagyományait”
   -   az iskola személyi és tárgyi - elsősorban létesítményi – feltételeit
   -   az iskola működési feltételeit
   -   a helyi elvárásokat
   -   az oktatási és sportpolitikai irányvonalat

Iskolai sportkör

Az iskolai sportkör tanévre szóló programmal rendelkezik, melynek irányítását a sportköri elnök és
a szakmai vezető koordinálja. A sportkör a mindennapi testedzés részként működő tevékenység,
amely az iskola tanulói által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatás. Az iskola biztosítja a sportkör
működéséhez szükséges feltételeket, amely szervezet a többi tevékenységre vonatkozó eljárások,
gazdasági szabályozók szerint gazdálkodik. A DSK kiemelt feladta, hogy lehetőséget biztosítson az
iskola tanulóinak és az egészség megőrzését biztosító testmozgásra és tagjainak versenyzési
lehetőséget biztosít.


                                                      137
                  Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Iskolai sportcsoportok:

A sportcsoportok megszervezésére minden tanév szeptemberében kerül sor, a működés
szabályainak a gyermekek igényeinek és a nevelők személyi feltételeinek figyelembe vételével a
testnevelői munkaközösség bevonásával. A szakmai munkát az intézmény lehetőségeihez mérten
testnevelő tanár irányítja, koordinálja.

Elsődleges feladatok:
   - tanulók felkészítése korosztályos diákolimpiai versenyekre
   - ház bajnokság szervezése
   - iskolák közötti játék és versenyeztetési lehetőség biztosítása

Célok:
   -     bővíteni a tanulók mozgáslehetőségét
   -     neveljen helytállásra, küzdeni tudásra, kitartásra
   -     segítse a szellemi – lelki összpontosítás kialakításának készségét
   -     neveljen a „Fair play” szellemére


A tanév végeztével a testnevelői munkaközösség az iskola vezetésével közösen értékeli a
sportkörök működésének hatékonyságát, az elért eredményeket. Ezen mutatók ismeretében a
kiemelkedő sporteredményt elért tanulókat elismeri, munkájukat, teljesítményüket tárgyjutalommal
honorálja.




                                                     138
                  Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
A közoktatásról szóló törvény kimondja, hogy iskolai kereteken belül 5-16 éves korig évente
kétszer gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának felméréséről. Ezen mérési adatoknak képet
kell adni a gyerekek fittségi állapotáról, a felmerülő hiányosságokról, amelyek kiindulási alapot
adnak a hátrányok megszüntetéséhez. Az alkalmazott teszteknek az alábbi kritériumoknak kell
megfelelnie:

   -   semmilyen egészségkárosító hatást nem válthat ki
   -   az egészségben meghatározó összetevőket mérje
           - kardio-respiratorikus állóképességet
           - erőt
           - erő- állóképességet
   -   legyenek egyszerűen végrehajthatóak
   -   minimális eszközt igényeljenek


A vizsgálat megszervezése

   -   a vizsgálati érték a szigorú végrehajtáson és a tanártól kapott motiváción múlik
   -   a vizsgálatot bárki végezheti, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik
   -   a tesztet tanév elején és végén is el kell végezni
   -   a végrehajtási körülményeknek – helyszín, eszköz, hőmérséklet – hasonlónak kell lenniük
       minden diáknál
   -   a teszt eredményt minden gyereknek személyre szólóan kell megadni


Mérések általános szempontjai

   -   valamennyi tesztet sportfelszerelésben hajtunk végre
   -   a teszteket jól szellőző, nagy, világos teremben kell végrehajtani, amely csúszásmentes
       padozattal van ellátva
   -   a tesztek sorrendje kötött
   -   a tesztek között a tanulók pihenjenek
   -   a tanulók nem próbálhatják ki a tesztet előre

Motoros tesztek sorrendje

              -         egyensúlyi teszt
              -         helyből távolugrás (dinamikus láberő)
              -         hanyattfekvésből felülések (hasizom erő – állóképesség)
              -         függés hajlított karral (funkcionális karerő teszt)
              -         fekvőtámasz (karizom erő – állóképességi teszt)
              -         5 x 10 m-es ingafutás (futási sebesség)
              -         Cooper teszt (futás állóképesség)
              -         Antropometriai mérés




                                                     139
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja




Végrehajtási utasítások
Egyensúly teszt
Vizsgált tényező: általános egyensúly
Teszt leírása: egy lábon való egyensúlyozás gerendán
Felszerelés: tornapad, két zsámoly, stopperóra
Utasítás: Próbálj egy lábon állni! Felemelt lábat kézzel tarthatod, másik kézzel egyensúlyozz!
          A teszt 1 percig tart, a lelépések számát mérjük.
Értékelés: 15-ből a lelépések száma x 10 (pl. (15 – 3) x 10 = 120 pont)

Helyből távolugrás
Vizsgált tényező: explozív erő
Teszt leírása: álló helyzetből való távolugrás
Felszerelés: kemény alapú szőnyeg, kréta, mérőszalag
Utasítás: Kényelmes terpeszből elugró vonal mögül karlendítéssel legtávolabbra ugorj el!
Értékelés: Két kísérletből a jobbik elugrás távolsága az elugró vonaltól a tanuló sarkáig mért
legkisebb távolsággal. Pontszám: elugrás távolsága centiméterben (pl. 97 cm = 97 pont).

Felülések
Vizsgált tényező: hasizom dinamikus ereje - törzserő
Teszt leírása: hanyattfekvésből felülések
Felszerelés: bordásfal, stopperóra, szőnyeg
Utasítás: Rögzített lábbal hanyattfekvésből tarkófogással felülés függőleges helyzetig, majd vissza
(a láb nyújtva marad)!
Értékelés: 30 másodperc alatti szabályos felülések száma x 10 (pl. 18 felülés = 180 pont)

Függés hajlított karral
Vizsgált tényező: funkcionális erő
Teszt leírása: hajlított karú függés rúdon vagy bordásfalon
Felszerelés: bordásfal, stopperóra, szőnyeg, törlőruha, magnézia
Utasítás. Váll szélességben felső madárfogással hajlítsd a karodat (áll a rúd felett) és próbáld
megtartani!
Értékelés: addig tart a próba, amíg a szemvonal a rúd alá süllyed. Tized másodpercben adjuk meg
az időt (pl. 12,1 mp = 121 pont).

Fekvőtámasz
Vizsgált tényező: kar és vállöv dinamikus ereje
Teszt leírása: nyújtott karú mellső fekvőtámaszból karhajlításon keresztül karnyújtás.
Felszerelés: szőnyeg
Utasítás: Nyújtott, vállszélességű kartámaszból karhajlítás (talajtól 5-8 cm-re) majd karnyújtás!
Értékelés: Szabályos hajlítások - nyújtások száma x 10 (pl. 5 db =50 pont).

5 x 10 méteres ingafutás

Vizsgált tényező: futási sebesség, ,fürgeség
Teszt leírása: maximális sebességű futás, fordulás tesztje
Felszerelés: Stopper, mérőszalag, kréta, zsámolyok,
Utasítás: Zsámolyon ülésből rajtjelre futás a szemben lévő zsámolyig, érintsd meg egy kézzel, majd
ismételd meg ötször!



                                                    140
                Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Értékelés: 300-ból kivonjuk az 5 ciklus teljesítéséhez szükséges idő tizedmásodpercben mért
értékének tízszeresét /pl. 18,2 mp; 300-(18,2 x 10) = 118 pont/.

Cooper teszt
Vizsgált tényező: kardio-respiratorikus állóképesség
Teszt leírása: egyenletes iramú futás 12 percig körpályán
Felszerelés: stopper, 400 méteres futópálya
Utasítás: Rajtjelre indulj el, és sípszóig fuss egyenlő iramban minél több kört (részidők közlése
fontos)!
Értékelés: a 12 perc alatt megtett méterek száma / 10 (pl. 3 kör + 150 m = 1350 m = 135 pont).

Antropometriai mérés
Testsúly
Testmagasság

Mérések haszna:
  - egyéni terhelés megválasztásának lehetősége
  - rámutat az esetleges hiányosságokra
  - folyamatosan visszajelzést ad a gyerek fizikális állapotáról
  - felszínre kerülnek a kimagasló eredmények
  - fejleszti a kitartást, akaraterőt
  - folyamatos testedzésre sarkall
  - az értékekből összeadással elért eredmények abszolút összehasonlíthatóvá teszik az egyes
      gyermekek teljesítményét




                                                   141
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának
elvei
-   A tanuló tudásához méretezett házi feladat megnöveli a gyakorlás idejét, a felzárkóztatás
    esélyeit, tehát szükséges
-   a legfontosabb elvünk a differenciált feladatnyújtás a házi felkészülés során is
-   hétvégére, indokolt esetben, ahogy a tananyag megkívánja adható szóbeli feladat
-   Az évközi tanítási szünetek a tanulók pihenését szolgálják. Sem plusz szóbeli, sem írásbeli
    feladat nem adható időtartamára
-   Az otthoni felkészülésre adott feladat a tanítási óra anyagát mélyítse el, gyakoroltassa, rögzítse.
-   A feladott feladat, akár szóbeli, akár írásbeli, legyen előkészített, arányát az aktuális tananyag
    határozza meg
-   a tanulótól önálló felkészülésként kérhető még gyűjtőmunka, megfigyelés, gyakorlati mérés,
    könyvtári kutatómunka

-   Mennyisége:
          o a gyerekek képessége szerint teljesíthető legyen
          o más tantárgyak számát, tananyagát is vegye figyelembe
-   Minősége:
           A tanuló fejlődését szolgálja
           Egyértelmű, teljesíthető legyen




                                                    142
                  Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Írásbeli beszámoltatás rendje, formája, korlátai, a tanulók értékelésében
betöltött szerepe

A számonkérés alapelvei

Az ellenõrzés során mind az írásbeli, mind a szóbeli formának jelen kell lennie.
Minden téma befejezése után történjen - a tantervek előírásainak megfelelően - átfogó
számonkérés.
 A tanulónak félévenként:
- a heti három és négy órás tantárgyakból legalább hat,
- heti egy és két órás tantárgyakból legalább három osztályzattal kell rendelkeznie.

A félévi és az év végi osztályzat nem térhet el az időszakban szerzett osztályzatok átlagától.

A tanuló köteles megismételni az évfolyamot, ha kettőnél több tantárgyból kapott elégtelent, illetve
ha a javítóvizsgán nem tudott az elégséges szintnek megfelelni.

Általános elvek


   -   Az ellenőrzésben a szóbeli beszámoltatás nagyobb szerepet kapjon az írásbelinél.
   -   Az év eleji felmérés és írásbeli beszámoltatás arányát a gyerek egyéni képességétől tegyük
       függővé
   -   Osztályfok emelkedésével írás- olvasás készség fejlődésével nő az írásbeli beszámoltatás
       szerepe.
   -   Tanító/szaktanár tanmenetébe tervezett témazárók írhatók.
   -   Időpontját legkésőbb a megíratást megelőző 2. órán közölni kell.
   -   Megírásra fordított idő nem haladhatja meg az egy tanítási óra időtartamát (45 perc!), de a
       gyerek képességeihez igazítható
       (a feladatok az optimálisan elvégezhető mennyiséget jelentsék).
   -   Javítását 2 héten belül el kell végezni, a tanulóval ismertetni kell az eredményt, a szülőt
       ellenőrző könyv útján értesíteni kell.
   -   Év végi felmérést minden évfolyamon végzünk (kivéve 1. oszt.) a szaktanár által
       összeállított felmérőlappal.
   -   Feleltetésre az írásbeli beszámoltatást csak a legritkább esetben alkalmazzuk, egy
       tananyagra vonatkozzon, és nem lehet BÜNTETÉS jellege!
A tanév végi osztályzat kialakításában az év végi felmérés eredménye azonos súllyal essen latba,
mint az évközi témazáró dolgozatok/felmérések érdemjegyei.




                                                     143
                   Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


                                            Tartalomjegyzék


                                                                                                 Oldal

Bevezető                                                                                           2.
Az intézmény önmeghatározása                                                                       6.
Beiskolázási körzet szociológiai jellemzői                                                         7.


Az iskola nevelési programja


Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,
céljai, feladatai, eszközei, eljárásai                                                             8.
Személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel, beilleszkedési,
magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység                                       19.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok                                                     23.
Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai
tevékenység                                                                                       27.
Az intézmény hagyományai                                                                          30.
Az iskola társadalmi kapcsolatai                                                                  31.
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek                                             32.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek                                       36.
Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok                               38.
A szülő, a tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái,
továbbfejlesztésének lehetőségei                                                                  41.
Az iskola környezetnevelési programja                                                             43.
Az iskola egészségnevelési programja                                                              62.
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése                                                 73.
Értelmileg akadályozott tanulók oktatása                                                          78.
Korai fejlesztés                                                                                  83.
Beszédfogyatékosok                                                                                86.
Hallássérült tanulók iskolai fejlesztésének elvei                                                 89.
Látássérült tanulók iskolai fejlesztésének elvei                                                  92.



                                                      144
                 Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja


Testi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei                                           95.
Általános iskolai nappali rendszerű oktatás                                                     99.
Autista tanulók iskolai fejlesztésének sajátosságai                                            100.
Fejlesztői iskolai csoport Rehabilitációs Pedagógiai Programja                                 101.


Az iskola pedagógiai programja, helyi tanterve


A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei                                              117.
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszköz- és felszerelési jegyzék                 118.
A tanulók kötelező óraszáma                                                                    120.
Az iskolai beszámoltatás követelményei                                                         124.
Az iskola tanórán kívüli foglalkozásai                                                         132.
Mindennapos testnevelés                                                                        136.
A tanulók fizikai állapotának mérése                                                           138.
Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok                                 141.
Írásbeli beszámoltatás rendje, formái, korlátai                                                142.




                                                    145

				
DOCUMENT INFO
Shared By:
Categories:
Tags:
Stats:
views:197
posted:3/2/2012
language:Hungarian
pages:145