Docstoc

ZáRóVIZSGA TéTELSOR

Document Sample
ZáRóVIZSGA TéTELSOR Powered By Docstoc
					                     ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A MŰVELŐDÉSSZERVEZŐ SZAKOS HALLGATÓK RÉSZÉRE
                                   2004.
                               „B” tételsor


B/1.
Társadalmi szerkezet, rétegződés, egyenlőtlenség fogalma.
A társadalmi szerkezet alakulása Magyarországon a két
világháború közötti időszaktól napjainkig - rétegződés-
elméletek és vizsgálatok. A szegénység egyéni és társadalmi
okai, fajtái és csoportjai a mai magyar társadalomban.


társadalmi szerkezet :: a társadalmon belül élő egyéneknek és családoknak
                        nagy tömbökben való elhel yezkedése, amel y tömbök
                        különböznek egymástól a társadalom a társadalomi
                        munkamegosztás alapján elfoglalt hely, a szűkös
                        javakhoz való hozzájutás módja alapján, és amel ynek
                        eltérő vagy ellentétes érdekei lehetnek.
társadalmi rétegződés: különböző        ismérvek     (foglalkozás,  beosztás,
                        munkahel y, lakóhely, iskolai végzettség) alapján
                        meghatározott társadalmi kategóriák
                        hel yzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az
                        életkörülmények       és   az     életmód  különböző
                        dimenzióiban.
társadalmi egyenlőtlenség:     az egyének és a családok, valamint a különféle
                               ismérvek alapján
                               definiált társadalmi kategóriák hel yzete a
                               társadalomban milyen nagy különbségeket
                               mutatnak.
                        Dimenziói: - vagyoni hel yzet
                                     - jövedelmi hel yzet
                                     - munkakörülmények
                                     - lakásviszonyok
                                     - a szabadidő mennyisége és annak
                                     eltöltésének a módja
                                     - műveltség szintje
                                     - egészségi állapot
társadalmi réteg:       a foglalkozás, az iskolai végzettség, a lakóhel y, a
                        jövedelem nagysága alapján megállapított társadalmi
                        kategória.
A két világháború közötti időszak:

1943. szárszói konferencia:
Erdel yi Ferenc: a magyar társadalmat kettős struktúra jellemzi:
                   - feudális (rendi társadalom, történeti -nemzeti)
                   - kapitalista (modern polgári társadalmi)
A feudális struktúra rétegei: egyházak, államhivatalnokok, nagybirtokosok,
                          történelmi arisztokrácia, úri középosztál y (ezen belül
                          a dzsentri, azok az államhivatalnokok, akik az akkori
                          rendszer bázisát adták), nemzeti kispolgárság
A kapitalista struktúra rétegei: vállalkozók, polgári származású arisztokrácia,
kiskereskedő, szabad ér telmiségi, kisiparos, polgári középosztál y, ipari
munkásság
A parasztság kérdése: megállapítások: a parasztság a társadalom alatt él

1945-1949.:       népi demokrácia
A politikában: több párt van  parlamentarizmus (Nemzeti Parasztpárt,
Kereszténydemokrata Pár t, Független Kisgazdapárt, Szociáldemokrata Párt,
Kommunista Párt)
A gazdaságban: vegyes tulajdonú társaság: magán -, állami-, szövetkezeti
tulajdon
Földosztás: a 100 hektárnál nagyobb földeket szétosztották a nincstelenek
                             között  megakadál yozták az éhínséget
Őstermelő szövetkezetek kialakulása: gazdasági kényszer miatt

1947.:             a kuláksággal (min. 50 hektár földdel rendelkező) szembeni
                   politika, a kulákság felszámolása

1947-1950.:        gazdasági eszközökkel próbálták korlátozni a kulákokat

1950-1953.:        tényleges    felszámolás   politikai  eszközökkel,    pl.:
                   büntetésekkel
                   a birtokkal rendelkezőket is kulákoknak nyilvánították és
                   felszámolták a földjeiket.

1949.:          a sztálini modell átvétele, erősödik a felszámolás,
                egypártrendszer
(Magyar Dolgozók Pártja: Szociáldemokrata + Kommunista Párt egyesülése)

      Kétféle tulajdonforma: állami -, szövetkezeti tulajdon
      Társadalmi szerkezetváltozás: 2+1 (2 osztál y + 1 réteg)



              Termelőszövetkezeti parasztság      Munkásosztál y     Értelmiség
A hatvanas években a gazdasági, társadalmi szerkezet differenciálódott.

Ferge Zsuzsa:      a munkajelleg csoportból     kiindulva   vizsgálódott   és 8
csoportot alakított ki:

-   Vezető és értelmiségi
-   Középszintű szellemi (technikusok)
-   Szakmunkás
-   Betanított munkás                            később rétegeknek nevezte el
                                                 őket
- Segédmunkás
- Mezőgazdasági -fizikai munkás
- Nyugdíjas

A hetvenes évek ben ezek a csoportok tovább differenciálódtak.

- Vezető réteg különválasztása a nem vezető beosztású szakértelmiségtől
- A vezetőket alrétegekbe csoportos ították be (gazdasági, államigazgatási,
politikai)
- Szakértelmiségnél szakmán belül különböztettek meg rétegeket (műszaki,
agrár, humán)
- Irodai dolgozók szétválasztása a középszintű szellemi szakemberektől
-    Szakmunkásságon     belül    további    alrétegek    (épít őipar, vasipar,
élelmiszeripar)
- Betanított munkások differenciálása a szakmunkások alapján
- Mezőgazdaságban foglalkoztatottak: szakirányú végzettség van vagy nincs
                                       mil yen területen van foglalkoztatva

A nyolcvanas évek első fele:
Kolosi Tamás kiindulópontja: az egyének és a családok életmódja és
életkörülményeinek dimenziói
Dimenziók: - fogyasztási szerkezet
           - kulturális fogyasztás
           - érdekérvényesítés
           - lakás
           - lakókörnyezet
           - anyagi színvonal
           - munkamegosztás

Ezek alapján 12 státu szcsoportot különböztetett meg.
A nyolcvanas évek második fele:
Szelényi István és Konrád György : Az értelmiség útja az osztál yhatalom
felé
Megállapítások: az értelmiség egyre több vezető pozícióra tesz szert  kettős
struktúra jött létre


                        Állami

                                             Magánszektor kialakulása:
                                        -vendéglátó-ipariegységek bérbeadása
                                              - vállalati -gazdasági
                                               munkaközösségek kialakulása
                                        -     - kiskereskedelem, kisipar
                                                erősödése
                                                     kettős struktúra




Rétegek:
1. Káder elit: gazdasági, politikai, vezetők, akik hűek a rendszerhez
2. Vállalkozók
1. Középszintű bürokrácia
2. Kezdő vállalkozók
3. A főállás az állami szektorhoz, a mellékállás a magánszektorhoz
   kapcsolódik
4. Redisztributív   (újraelosztó     szektor)   munkásai:    pl.:   pedagógus,
   közalkalmazott
5. Alkalmazottak

Állami szektor jellemzői:
- nehezen alkalmazkodik az új körülményekhez
- rugalmatlan


Magán szektor jellemzői:
- rugalmasabb
- gyorsabban alkalmazkodik

1988.:elfogadták a Társasági Törvényt (Sárközi Tamás), mel ynek céljai:
a magántulajdonon alapuló piacgazdaság jogi kereteinek megteremtése
a nomenklatúra (a volt gazdasági és politikai vezetők politikai hatalmukat
gazdasági hatalommá alakították)
1991.:      I. Privatizációs Törvény:
            eddig spontán privatizáció - ellenőrizetlen - volt, a törvény ezt
            szabál yozta, de tele volt joghézagokkal
            létrejöttek az egyes gazdasági szervezetek (Bt., Kft., Rt.)
            Célja: 1988. végéig az összes állami tulajdont magánkézbe adják
            (ideológiai jellegű) létrehozzák a nemzeti középosztál yt
            Magyarországon

Élelmiszerprivatizáció:
- olcsón jutottak hozzá
- a cél piac megszerzése volt
- sok élelmiszer-iparág a beszállítókkal együtt tönkrement
1993.:bankkonszolizáció: a vállalkozói réteget meg kell erősíteni hitelek
révén
hiba a gyakorlati megvalósításban: a hitelek mintegy 50% -át
                                  máig nem tudták behaj tani  bankbotrányok

1995.:      II. Privatizációs Törvény:
            létrejöttének oka: szükség van az ellenőrzésre
            nincsenek meg azok az intézmények, amel yek           szükségesek
            lennének

Energiaszektor:
- stratégia ágazat
- gyors privatizáció  külföldi tulajdonosok: rögzí tették a nyereség mértékét
is

Bankprivatizáció:
Budapest Bank: 160 milliárd Ft -ot adtak neki  privatizálhatóvá tették, hogy
nyereséges legyen

Kórházak privatizációja:
speciális eset: szerződésben kell rögzíteni, hogy a kórház minden egyes részét
működtetni kell
közhasznú társaságként működnek


Termőföld privatizációja:
az EU szerint a föld nem eladható
„zsebszerződések”

1988-1995.: az eredeti tőkefelhalmozás első szakaszának időszaka
1998-kb.2010.:      a második szakasz várható időszakasza: a tulajdonosi
struktúra kitisztulása

A gazdasági fol yamat hatása a magyar társadalomra:

A lakosság 10 -15%-a meggazdagodott a szociális tőke vagy a vezetői állás
segítségével(felső osztál y).
Peter Sheldon: A budai milliárdosok
A lakosság jelentős része elszegényedett: a társadalom kettészakadt.
- abszolút szegénység: létminimum vagy az alatti szint
- relatív szegénység: a lakosság átlagához képest rosszabbul él, de a
minimálbérből élőkhöz képest jobban él

Középosztál y: hel yzete az elmúlt 10 évben rosszabbodott
Erős középosztál y nélkül nincs modern polgári társadalom.
Fontos lenne: a szegénység csökkentése vagy a középosztál y megszilárdítása.
Ha a tendencia csökkenését nem tudják megállítani, akkor latin -amerikai
típusú gazdasági társadalom alakul ki.
B/2.
A társadalmi         normák,      értékek,     szerep,     státusz    fogalmi
megközelítései. Hazai és külföldi norma - és értékszociológiai
vizsgálatok. A deviancia megnyilvánulási formái és kiváltó okai.
Magyarországi kutatások.

A kultúra fogalma:
A kultúra fo galmába tartozónak tekinti nemcsak és nem is elsősorban az
irodalmi, művészeti, zenei alkotásokat, azok ismeretét és élvezetét, hanem
egyrészről az emberek alkotta tárgyakat, másrészről és főképpen a társadalom
viselkedési szabál yait, normáit, az azokat al átámasztó értékeket, a
hiedelmeket, a vallást, továbbá a hétköznapi és tudományos ismereteket,
végül magát a nyelvet. Szociológiai felfogás szerint minden emberi
közösségnek van kultúrája, mert szükségképpen vannak ismeretei.
A társadalmakon belül többé -kevésbé különálló szubkultúrák élnek. A
szubkultúra a társadalom többségének kultúrájától eltérő kultúra. A
legegyszerűbb esetek a különböző anyanyelvű, különféle etnikumhoz tartozó,
különböző vallású társadalmi csoportok szubkultúrái. Több kultúrának egy
társadalmon belüli együttélés ét nevezik kulturális pluralizmus nak. A
kultúrának fontos elemi a normák és értékek. Ahhoz, hogy a társadalom
működőképes legyen, tagjainak követniük kell bizonyos viselkedési
szabál yokat, normákat, máskülönben lehetetlenné válik az együttműködés.
(vannak jogi normák, erkölcsi szabál yok, szokások, illemszabál yok,
divatszabál yok.)

Érték, szocializáció, státusz:
Az értékek ol yan kulturális alapelvek, amel yek kifejezik azt, hogy az adott
társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak, jónak vagy rosszn ak.
A szocializáció az a fol yamat, amelynek során az emberi személ yiség
kialakul. (társadalmivá válik) A szocializáció során a gyermek megtanulja a
környező társadalom kultúráját, normáit, értékeit. A szocializáció során az
egyén elsajátítja azokat a társa dalmi szerepeket, amel yeket élete fol yamán be
kell töltenie. A szerepviselkedési mintákból, jogokból és kötelességekből áll.
Különböző státuszokhoz különböző szerepek tartoznak. A státusz egy, a
társadalomban elfoglalt pozíció.

Módszerek:
A normák, értékek, attitűdök vizsgálatának legelterjedtebb módszere az, hogy
kérdőíves vizsgálatban konkrétan megfogalmazott kérdéseket tesznek fel
ezekre vonatkozóan. A kérdések megfogalmazásának két elterjedt módja van:
1. Felsorolnak különféle értékeket, és ezeket fonto sság szerint sorba
   rendeztetik.
2. Továbbá megfogalmaznak bizonyos kijelentéseket, amel yek értékeket vagy
   normákat tartalmaznak és a kérdezett személ yt arra kérik, hogy mondja
   meg, mennyire ért egyet a kijelentésekkel.
A végső értékek hel yett sok esetben att itűdöket vizsgálnak. Attitűdnek
nevezik az egyénnek azt a lelki és szellemi készségét, hogy bizonyos
tárgyakra, személ yekre, hel yzetekre meghatározott módon reagáljon.
Az értékvizsgálatok sokszor összekapcsolódnak életminőség -vizsgálatokkal.
Az életminőség jelenti az ember anyagi jólétét, valamint az élet nem anyagi
dimenzióban való "jóllétét".
Allardt az élet minőségének három dimenzióját különböztette meg:
1. A birtoklást, vagyis az anyagi életszínvonalat.
2. A szeretetet, vagyis a jó emberi kapcsolatokat.
3. A létezést vagy önmegvalósítást, vagyi s az egyéni élet értelmességének
   érzését.

Nemzetközi tendenciák:
Az 1960-as évek közepe óta az értékek változására figyeltek fel a
szociológusok. Vannak, akik a munkaerkölcs háttérbe szorulásáról és az élet
élvezetét legnagyobb értéknek tekintő, egyesek által hedonisztikusnak
nevezett értékrendszer térhódításáról beszélnek. Mások szerint a modern
értékek hel yére "posztmodern értékek, vagy a materialista értékek hel yére
"posztmaterialisták " lépnek. Elsősorban a fiatalok között egyre kise bb értéke
van az anyagi javaknak, a jövedelem növekedésének a foglalkozási
karriersikernek, és egyre fontosabbá válnak a tartalmas és bensőséges emberi
kapcsolatok, a kulturális értékek, a szabadság. Abramson és Inglehart
legújabb munkája szerint a hetvene s évek eleje óta a posztmaterialisták
aránya minden nyugat -európai országban emelkedett. A gazdagabb
országokban általában magasabb a posztmaterialisták aránya.

Magyarországi helyzet:
Értékvizsgálatok 1982.
A legfontosabb értékek egyrészt a család és a n yugalom, másrészt az anyagi
gyarapodás. Sokkal kevésbé fontos a siker, a szabadság, a hedonizmus és az
érdekes munka tehát a modern és az önmegvalósítással összefüg gő értékek.
1990-ben és 1993-ban újra vizsgálták az értékeket. Ekkor: csökkent a
korábban sem sokra értékelt szociabilitási és közösségi értékek fontossága.
Az eszközértékek között viszont még inkább előtérbe került az értelmesség,
megelőzve a morális ért ékeket. Csökkent a munka hasznosságának, viszont
nőtt az anyagi jólétnek a fontossága. Az 1991. évi nemzetközi értékvizsgálat
szerint Magyarországon vannak a legtöbben, akik a materialista, és a
legkevesebben, akik a posztmaterialista típusba tartoznak.

Normák és életminőség a magyar társadalomban:
A vizsgálatokból arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar
társadalomban, széles körben elterjedt az a meggyőződés, hogy a siker,
előrejutás, karrier, meggazdagodás érdekében meg kell szegni bizonyos
normákat. A vizsgálatok szerint a magyar társadalom meglehetősen
elégedetlen jövedelmével, életszínvonalával és saját jövőbeni kilátásaival,
ennél is elégedetlenebb az ország gazdasági hel yz etével és az
állampolgároknak a politikai döntésekbe való beleszólási lehetőségével.
 Újabb tendenciák:
Az 1993. évi időmérleg-felvétel egyrészt a korábbi tendenciák fol ytatódását,
másrészt a rendszerváltással összefüggésben bekövetkezett lényeges
változásokat mutatta ki. A főfoglalkozásban végzett munka idejének erőtel jes
csökkenése nemcsak a munkaidő rövidülésének és a szabadidő növekedésének
nagy tendenciáját tükrözi, hanem ezen kívül a munkahellyel rendelkező
népesség arányának erős csökkenését. Lecsökkent a mezőgazdasági
jövedelemkiegészítő tevékenységekre fordított idő. Ennek oka, hogy a
mezőgazdasági termékek iránti kereslet. lényegesen csökkent. Visszaesett az
építési munkára-házépítésre és - karbantartásra fordított idő, mivel a
magánlakás-építés erősen csökkent.
A munkatevékenységek által lekötött idő megrövidül ése következtében kissé
több időt fordítottunk a fiziológiai szükségletekre.

A férfiak és nők életmódja közötti különbség: Az mondhatjuk, hogy a
társadalom felnőtt nőtagjai naponta közel egy órával több munkát fordítottak
a társadalom egésze jólétének elő teremtésére, mint a férfiak. Még nagyobbak
voltak az 1970-es és 1980-as években a társadalmi rétegek közötti
különbségek. a kötött idő hossza és a társadalmi hierarchiában elfoglalt hel y
közötti kapcsolat nagyon határozott és egyértelmű volt. a vezetők és
értelmiségiek kötött ideje a legrövidebb volt, a mezőgazdasági fizikaiaké
pedig a leghosszabb. Az 1993-ra a társadalmilag kötött különbségeinek képe
némileg összezavarodott. A felsővezető és értelmiségi férfiak összes
munkával lekötött ideje erősen megnőtt , a betanított és segédmunkás férfiaké
viszont erősen lecsökkent.

A deviáns viselkedés fogalma:
Az emberek társadalmi együttélése azért lehetséges, mert nagy többségük
alkalmazkodik az adott társadalomban elfogadott normákhoz, viselkedési
szabál yokhoz. U gyanakkor minden társadalomban előfordul, hogy egyes tagjai
ezeket a normákat megszegik. A normaszegést nevezik devianciának, a
normaszegő viselkedést deviáns viselkedésnek. Deviáns viselkedésnek azokat
a viselkedéseket nevezzük, amel yek eltérnek az adott társadalomban
elfogadott normáktól s mel yek az egyén és társadalom számára károsak vagy
súl yosan károsak.
Értékorientációs csoportok:
- pozitív értéktartalmú: pl.: feltalálók, vallásalapítók, tudósok, akik újat
    alkotnak
    - rendkívül kreatívak
    - megkérdőjelez ik a fennálló társadalmi formákat
- negatív értéktartalmú:
    Pl.:   bűnözés,    öngyilkosság,    alkoholizmus,   kábítószer -fogyasztás,
    prostitúció, homoszexualitás és a lelki betegségek.
A társadalom és egy adott kultúra alakítja ki, hogy mit tekint normálisnak és
mit nem. Koronként és társadalmanként változik, hogy mi a normális.
Jellemzője: az egyén önmagának és környezetének károkat okoz.
Módszertana:
- nemzetközileg elfogadott
- statisztikai adatok, demográfiai adatok: nem mindig valósak, így nehéz
  összehasonlítani
- öngyilkossági arányszám mérése: - statisztikai évkönyvek
                                      - demográfiai évkönyvek
- bűnözések: statisztikai kiadványok:
            - az ismerté vált közvádas bűncselekmények száma
            - az ismerté vált elkövetők száma
            - elkövetők száma
            - elítéltek száma: legrészletesebb

Alkoholizmus:
- alkohol függőségi szint                  orvosi vizsgálat alapján
- mil yen szervi károkat okoz
- mil yen konfliktusok vannak a családban, munkahel yen, a közvetlen
   környezetben: szociológiai vizsgálat alapján
- 2 nemzetközileg is elfogadott módszere van:
   - Yellinek féle képlet (1960): az egy évben májzsugorodásban meghalt
   emberek számából indul ki (a 60% -ot veszik alapul x 144)
   -Ledermann-módszer (1956): az egy főre jutó alkoholfogyasztásból
   próbálják megbecsülni a súl yos fogyasztók arányát
Kábítószer-fogyasztás:
- eltérő gyakorlat alakult ki az EU -ban
- nehéz összehasonlítani
- számának becslésénél megkérdezéses módszert alkalmaznak (torzít)

Mentális (lelki) eredetű betegségek:
- az enyhén pszichózisos és neurózisos betegektől a skizofrén betegekig (pl.:
  depresszió, mi grén)

Az elméleti kérdések csoportosítása:
Milyen elméletek vannak, amelyek a deviáns viselkedést vizsgálják?
- mikroszinten
- makroszinten vizsgálnak

Mikroszinten:
- akkut feszültséghel yzet: halmozódnak a problémák, nem lát belőle kiutat
   → deviáns formák felv étele
- a szocializáció zavara: a személ yiségfejlődésben törések, zavarok vannak
   → deviáns formák felvétele
- a környezet kulturális normái és értékei:
   - a közvetlen környezetnek nagy szerepe van
      pl.: a szlávok pohárból isszák a vodkát (elfogadott norma) → deviáns
   forma felvétele
   - generációkon át hagyományozódik
Makroszinten:
- „anómia” elméletek: Durkheim
                        Robert Merton
- Durkheim: - az öngyilkosságokat vizsgálta Franciaországban az 1900-as
            évek elején
            - a régi rendszer érték és normarendszere felbor ul, az új
            rendszeré még nem szilárdul meg
            - értékorientációs zavarok lépnek fel, lazulnak a társadalmi
            normák, amel yek szabál yozzák az
              az emberek viselkedését → deviáns forma felvétele
- Merton: - USA, 1930-as évek eleje
            - cél: a meggazdagodás : eszközei: - legálisan: tanulás, munka,
            takarékoskodás
            - anómiás hel yzet akkor alakul ki, ha meg nem engedett
            eszközöket is felhasználnak
            - csoportosította a deviáns magatartásformákat:
                   -    gazdasági     bűnözök:    törvényt elenül   akadnak
                   meggazdagodni
                   -    lemondtak az USA céljáról, illetve az ahhoz vezető
                   eszközökről is
A minősítés elmélete ( Becker, Lemert ):
- az 1960-as években született
- nem az a lényeg, hogy az ember deviáns -e, hanem, hogy a hivatalos
   szervek hogyan minősítik a személ yt
   ← a diktatórikus rezsimek visszaéltek vele: egzisztenciálisan tönkretette
   az egyéneket

Nemzetközi tendenciák:
Az 1960-1990 között Magyarország vezető szerepű az öng yilkossági
statisztikákon.
(Ausztria, Svájc, Németország, Dánia, Csehország: Magyarországot követték
- okaira csak feltevések vannak: rendszerváltás, társadalmi változások
- büntetőjog: eltérő, nem nagyon lehet összevetni: szándékos erőszak,
   rablás, súl yos tes ti sértés, erőszak
- Magyarország - a fejlett országok körében - a közepes intenzitású
   bűnözések kategóriájába tartozik
- alkoholizmus: Magyarország: 5 -7. hel y: 1 főre jutó alkoholfogyasztás
   (megelőz      Franciaország,      Portugália, Spanyolország,  Olaszország,
   Németország)
- kábítószer-fogyasztás: Magyarországon nőtt az aránya
   %-an nem éri el a nyugat -európai vagy a USA átlagát
   Kelet-Európában Lengyelországban a legmagasabb

Deviáns viselkedések Magyarországon:
1. Öngyilkosság:
- az 1900-as évek elejéig vannak statisztika i adatok
- a két világháború között adatok torzak
- 1990.: minden 36. ember lesz öngyilkos, a kísérletek száma ennek az 5x -
   se
- a fiatalok motivációja: a figyelemfelkeltés
- az öngyilkosság és a kor között van összefüggés→ a kor előrehaladtával
   nő az öngyilkosok száma
- nemek közötti arány: 2/3 férfi, 1/3 nő
-    legfontosabb hullámai:
     - 1860-1870-es évek: kiegyezés: nehezen fogadják el
     - századforduló: erőteljes kapitalizációs fol yamat ( gazdagodás -
         szegénység)
     - 1929-1933: világgazdasági válság: kilátástalanság
     - 1954-1960-as évek elejéig
     - 1990-es évek közepe: rendszerváltás
-    a túlélés lehetőségére nem készítik fel az embereket
2.   Bűnözés:
-    a két világháború közötti időkig vannak adatok
-    Magyarországon az elmúlt időszakban megnőtt a számuk
-    4/5 vagyon elleni, 1/5 egyéb bűncselekmény
-    megnőtt az emberölések száma
-    a bűnözés okai: - eredeti tőkefelhalmozással van összefüggésben
                       - Magyarország tranzitország kelet és nyugat között
                       - a rendőrség nem volt megfelelően felkészülve
3.   Alkoholizmus:
-    statisztikai adatok alapján: kb. 50 -60 ezer fő
-    ténylegesen ennél sokkal több
-    1 főre jutott 100% -os szeszre vonatkozó adat/év/12 liter
-    nem alakult ki kultúra fogyasztás Magyarországon: keverik az alkoholokat,
     ez a legártalmasabb
-    veszél yeztetettek: - középgenerációhoz tartozó férfiak: feszültség -levezetés
                        - gyesen lévő kismamák: monoton életmód miatt
4.   Kábítószer-fogyasztás:
-    az 1960-as évek elejétől terjed
-    először szipózás formájában terjedt, később a hátrányos hel yzetű családok
     körében
-    1970-1973: elterjed Budapesten
-    1975: elterjed a vidéki városokban i s
-    1980-as évek eleje: évi harmincezer fiatal került vele kapcsolatba
-    altató, nyugtatószerek + alkohol:          az 1970-es évek közepétől, a
     művészvilágban bontakozott ki
-    1990-es évek elejétől: klasszikus vegyi kábítószerek elterjedése
     (tranzitország)
5.   Mentális zavarok:
-    a statisztikai adatok alapján: 100 -150 ezer fő
-    ténylegesen ennél több
-    szükség van a szemléletváltásra

Társadalompolitika:
Minden társadalomnak együtt kell élnie bizonyos mennyiségű devianciával,
mert a teljes konformitásra való törekvés minden biz onnyal elfojtja az újításra
való készséget, és ezáltal gátolja a fejlődést. Ezt azért szükséges
hangsúl yozni, mert a politikusok és állampolgárok egy része is hajlamos arra,
hogy a deviáns viselkedések tényével szembekerülve a szigorú elnyomást
kívánja alkalmazni. A deviáns viselkedések gyakoriságának csökkenése
érdekében a fentiek értelmében a kulturális normák és értékek, a mindennapi
élet feszültségeinek területén, végül a szocializáció által lehet valamit tenni.
B/3.
Az oktatási rendszer társadalmi eg yenlőtlenséget újratermelő
szerepe.   A    Pierre   Bourdieu-féle      tőketípusok.      Az       oktatási
rendszer változásai és társadalmi hatásai Magyarországon a II.
világháború utáni időszaktól napjainkig.


Alapfogalmak:
Az iparosodás kezdete után, a modernizáció előrehalad tával az írni, olvasni
tudás és az iskolában elsajátítható ismeretek egyre fontosabbá váltak. Minél
magasabb az egyén iskolai végzettsége annál jobbak a foglalkozási
életpál yáján és a keresetben az esél yei.

Oktatásnak nevezzük általánosságban, a társadal omban felnőttkorban
betöltendő szerepekhez szükséges ismeretek átadását a gyermekeknek és
fiataloknak.

Nevelésnek szokás nevezni a viselkedési normák megtanítását, a mögöttük
álló értékek átadását.
Az oktatási intézmények funkciói tehát: az ismeretek át adása, a nevelés,
vagyis a személ yiség fejlesztése továbbá a fiatal nemzedékek integrációja a
társadalomba. Emberi beruházásnak tekintik mindazokat a ráfordításokat,
amel yek az egyén munkájának termékenységét közvetlenül emelik.
Beiskolázási arányszámok a zt fejeik, ki, hogy a különféle szintű és fajtájú
iskolákban hánya tanulnak.

Pierre Bourdieu:
- a francia szociológia kiemelkedő alakja
- a hatalom és az oktatás viszonyával foglalkozott
- a szűkebb társadalmi hel yzet rendkívüli befol yású
- a ’60-as évektől egyre jelentősebb szerepet kap a kulturális tőke → egyén
   előrejutásának lehetősége
- háromféle tőketípust különít el:
 Szimbolikus tőke:
- működésének ideje: a tradicionális kultúrák idején
- a földhöz való viszonyban jelenik meg
- ol yan tevékenységek rendszere, ahol a pénz nem mozog, de gazdaságilag
   mérhető, szükségszerűségen alapul
- a rendszer fenntartása időigényes, ha nem jut rá idő, akkor elvész a tőke
   szerepe

 Kulturális tőke:
- élethosszig tartó fol yamat
- értéket hoz létre, mel yhez valamil yen fajta      tudás   társul:    szak mai
  hétköznapi
- lehet spontán és intézményes keretek között
-   Pl.: film, színház: nem bizonyítható
    oktatáshoz kapcsolódó: értékelhető módon gyűjtöm a kulturális tőkét (kell
    a hitelesített tudás, dokumentum, bizonyítvány) → a tudás konvertálható
    gazdasági érdekekre

Három minősíthető fajtája van:
1. Megszemél yesített (inkorporált) kulturális tőke :
- pénz- és időigény - az idő síkján zajlik
- számláját általában a család fizeti
- kora gyermekkortól kezdődik
- látható pl.: balett, zongora, nyelv, sport
2. Tárgyiasult (objekt ivizált) kulturális tőke :
- kulturális objektumok, amik nem személ yhez kapcsolódnak
- tárgyiasult értékeket veszünk magunkhoz
- Pl.: hanglemez, könyv, színdarab,
- a tárgyi kultúra rendkívül sokrétű, fontos a szelektálás
3. Intézményesített kulturális tőke :
- az egyén megszerezheti, esél yegyenlőséget ad arra, hogy a különbség,
   egyenlőtlenség elháruljon
- formái a nevelési és oktatási intézmények
- az oktatás és az iskola azonban nem tudja a különböző rétegek közötti
   különbségeket megszüntetni. Okai:
- szociális hel yzet
- objektív akadál y
- egyéni képességek (egyedi)
- szubjektív körülmény (mire motiválom)
- a család életmódja, műveltsége

   Szociális (kapcsolati) tőke :
-   érdekek tartják fenn
-   idő- és pénzigényes
-   a kapcsolatok rendszerének kialakítása függ az öröklési jogtól, a
    társadalmi pozícióktól
-   ol yan erőforrások, mel yek a csoport hovatartozásán nyugszanak, értékek,
    érdekek, csoportok mindig megjelennek a kultúrában, de beágyazódik a
    hatalmi rendszerbe is

Magyarországi helyzet:
 Az 1970-es évek végén az oktatás kiterjesztése lel assult, sőt megállt. A
gimnáziumba és szakközépiskolába járók aránya a megfelelő életkorú
népességben azóta alig nőtt, egészen csekél y volt a felsőfokú oktatásban
részesülők arányának növekedése is. Ennek oka elsősorban az, hogy mind
középfokon, mind felső fokon a minisztérium által szigorúan érvényesített
numarus clausus , vagyis zárt szám érvényesült: ezek az iskolák csak annyi
tanulót, illetve hallgatót vettek fel, amennyit a munkaerőtervek alapján a
kormányzat engedélyezett számukra. Ezen oktatáspolitika ki nem mondott
célja valószínűleg az volt, hogy a hatalmi elit félt attól, hogy, az érettségi és
még inkább az egyetem és főiskola szintjén túlképzés alakul ki. Ennek
tekintetében az 1980-as évek végén az iskolai végzettségi és beiskolázási
mutatók tekintetében messze elmaradtunk a fejlett észak -amerikai és nyugat -
európai országoktól, és a szocialista országoktól is. A rendszerváltás után a
kormányzat szabadkezet adott az iskoláknak, egyetemeknek, főiskoláknak a
létszámemeléshez. A lakosság részéről is meg nőtt az oktatással szembeni
kereslet. Felismerték, hogy minél magasabb iskolai végzettséget szerez a
fiatal, annál jobbak a foglalkozási, karrierlehetőségei, annál magasabb
jövedelmet tud elérni, és annál kisebb annak az esél ye, hogy munkanélkülivé
válik. Az iskolai végzettség egyre inkább meghatározza az elérhető társadalmi
hel yzetet. A vezetők között egyre nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya.
Azonos társadalmi -foglalkozási hel yzetű vagy azonos jövedelmű személ yek és
családok közül azok értek el kedvezőb b pozíciót a többi státuszdimenzióban,
amel yeknek magasabb volt az iskolai végzettségük és műveltségük. A
szocialista korszakban a szociológiai vizsgálatok egyik sokat kutatott témája
volt a család társadalmi hel yzetének hatása a gyermekek iskolai
végzettségére. Jelentős különbségek vannak az értelmiségi családok, valamint
a munkás- és parasztcsaládok gyermekeinek továbbtanulási arányaiban.
Azoknak a gyermekeknek, akik az általános iskola 8 osztályát sem tudják
elvégezni szinte esél yük sincsen arra, hogy a szakképzetlen rétegből
felemelkedjenek, nagy valószínűséggel egész életükben hátrányos hel yzetben
maradnak. A kisegítő iskolák: Ide kerülnek azok az iskolaköteles életkorúvá
váló gyermekek, akikről az iskolaérettségi vizsgálatot végző nevelési
tanácsadók v éleménye alapján erősen feltételezhető, hogy nem fognak tudni
megfelelni a rendes általános iskola követelményeinek. Oka lehet az átlagnál
lényegesen alacsonyabb intelligenciaszint és valamil yen viselkedési
probléma. Jelentős részük az általános iskola elv égzése után szakmát tanul és
többé-kevésbé jól meg tud felelni a felnőtt életben.

Társadalompolitika:
Kétségtelen,     hogy    a     tanuló -   és    hallgatólétszámok   növelése
többletráfordításokat igényel. Az utolsó években mind az oktatási
intézmények állami költségv etési támogatása mind pedig az oktatói fizetések
reálértékben csökkentek.
Az oktatás, azon belül a felsőoktatás minden fejlett országban, kisebb -
nagyobb mértékben finanszírozási problémákkal küszködik. A felsőoktatás
finanszírozási problémáinak egyik megol dási lehetősége a tandíj bevezetése.
Tandíj kötelezettség mellett a szegényebb családok gyermekeinek felsőszintű
tanulását az ösztöndíjak és a hallgatóknak adott kedvezményes hitelek segítik
elő. Az oktatás finanszírozásából az állam nem vonulhat ki, az ok tatás
területén nem valósítható meg a teljes piacosítás.
B/4.
A kulturális fogyasztás mint az életmód meghatározó dimenziója.
A    kulturális    fogyasztás     területén     jelentkező     társadalmi
különbségek. A tömegkultúra szerepe az egyének szabadidős és
szórakozási       szokásaiban.        Hazai       művelődésszociológiai
vizsgálatok.


Szabadidő eltöltés:
- a szabadidő a kapitalizmus során alakult ki, amikor kettévált a munkaidő a
   szabadidőtől
- 1960-as éves: Szalai Sándor: első időmérleg kutatások
- munkával töltött idő: fizik ai idő + szabadidő
- a szabadidőben vannak kötött és szabad programok
   pl.: kötött program: utazás, étkezés, vásárlás, alvás
   pl.: szabad program: ténylegesen magamra fordítható idő: olvasás, tv,
   kirándulás
- kényszernélküliség állapota: meg nem fizetett idő
- eltölthető aktívan vagy passzívan
- „flow” érzés (áradás, jó érzés): Csíkszentmihál yi Mihál y:
   - ol yan lelki állapot, amikor a szabadság élménye magával ragad
   - ennek kreatív dolognak kell lennie, a cselekvés élménye
   - ol yan célokra kell törekedni, ami elérhető (frusztráció, unalom)
   - vannak ol yan emberek, akiknek a munkában és a szabadidőben is teljesül
   - az emberek többségénél a munkában nem teljesül a flow érzés, de arra
   törekszik, hogy a szabadidőben megvalósuljon
   - akiknél soha nem valósul meg, azok komol y g ondokkal, problémákkal
   küzdenek meg
   - a játékban is megvalósul a flow érzés
- háttértényezők:          - anyagi háttér
                           - kulturális háttér

A szórakozás funkciói az intézmények oldaláról:
- szórakozunk vagy szórakoztatunk
- modern szórakoztató intézménye k: cirkusz, varieté, lokál, kabaré,
   plazakultúrák, televízió
- 2000-ben felmérést végeztek a szórakozási szokásokról:
   1. Tv    2. Színház, mozi 8. Baráti beszélgetés
- az 1950-60-as években a tv státusz szimbólum
- jelenleg a világon a 2. hel yen állunk televízió né zésben (pénz és idő
   dimenziójának szerepe nagy)
A   választás függ:
-    család
-    környezet
-    társadalmi hel yzet
-    lehetőségek
-    szocializáció
-    média
-    tömegkommunikáció
-    hagyományok
-    lakóhel y
B/5.
A kultúra és a civilizáció foga lma. Azonosítás és szembeállítás.
O. Spengler és hatása a XX. századi kultúrfilozófiákra.
A kultúra fogalma:
-   latin eredetű szó
-   colo igéből származik, amelynek az első jelentése: művelni
    ↓
    → a föld megművelésére alkalmazták először
    → a másik értelmezése szerint: tisztelni
-   minden, amit az ember létrehozott
-   a köznapi életben a fogalmát eléggé le szokták szűkíteni
-   az anyagi, a társadalmi és a szellemi szféra is ide tartozik
-   a közösség életének újratermelődéséhez szükséges
-   4 szférája van:      - materiális (anyagi)
                         - társadalmi (szociális)
                         - mentális (szellemi)
                         - kommunikációs
A civilizáció fogalma:
-   civisz szóból származik
    ↓
    → a városlakó egyed eredeti jelentésében
    → fokozottan érdekükbe állt a tudományos és a technikai fejlődés
-   a kultúrák integrációjából jött létre
-   a Kr.e. IV-III. évezredtől beszélhetünk róla (Mezopotámia, India, Kína)
-   átfogóbb, magasabb szintű, fejlettebb, mint a kultúra
-   a civilizáció létrejöttekor jöttek létre a városok.
A kultúra és a civilizáció fogalmát gyakran állították szembe egymással.


Oswald Spengler: A nyugat alkonya
-   a klasszikus nagy német humanizmus utolsó nagy alkotója
-   egyetlen műve, amely 1918. nyarán jelent meg → tömegsiker lett
    oka: a Német Birodalom bukása, járványok, szenvedések → az európai kultúra hanyatlása
    (korhangulat)
-   a korában egy bizonyos részét félreértették
-   célja: a kultúra alaptanának megfogalmazása
-   a történelem a természettel szemben húzódik meg nála


                         történelem        ↔       természet
                       - folyamatos                 - kész
                       - alakulóban lévő            - bezárult, befejezett
                       - sorsszerű                  - sorsszerű
-   az ember alapvető igénye a sorszerű lét, ha sorstalanná próbálják tenni, akkor elveszíti ezt
    az igényét
-   a történelmet értelmezzük, hogy benne megértsük sorsunkat
    ( a történelem egy hatalmas jelrendszer, amely értelmezésre szorul )
    A jelentés egy végső jelentéssé válik: ez a forma.
    A végső forma: kultúrák létrehozása, saját magunk értelmezésére
Mit értelmezhetünk a történelemből?
-   az értelmezés a történelem formáira irányul → ezek nem mások, mint a kultúrák. A
    kultúrák zárt rendszerek, kb. ezer esztendő egy kultúra.
-   8 nagy kultúra létezik:
-   kínai
-   indiai
-   babiloni
-   egyiptomi
-   mexikói
-   antik
-   mágikus
-   nyugati (fausti)


-   szakít a korábbi felosztással
-   antik: klasszikus antik kultúra
-   mágikus: korai kereszténység + iszlám születésének elterjedése a bizánci birodalom
    végéig
-   nyugati: 1200-1300 körül születik, még úgy 200 év van belőle
-   a kultúrák haldokló szakasza: átmegy civilizációba
-   Jellemzői: - művi, mesterkélt állapot
                         - sebezhető, törékeny (pl.: energia)
                         - ellentétek (pl.: világváros ↔ vidék)
                         - eltűnik a nép, helyette tömeg lesz
                         - zsarnoksággal, diktatúrával párosul
                         - anyagiaskodás (eltűnő erkölcsi értékek)
                         - fokozódó vallástalanság


Módszertani következmények:
-   érvényét veszi a hagyományos periodizáció
-   szakítania kell az Európa-központú felfogással
-   a kultúrák egyenrangú képződmények, nincs közöttük minőségbeli különbség


2 lehetőség, amely új utakat nyit a kultúra kutatására:
-   lehetőség nyílik az egyenrangú kultúrák között a közös formanyelv kutatására
-   analóg, a kultúrákon belüli egységes területek kutatásával


2 új kutatási terület:
-   az emberiségnek nem lehet célja valamilyen végső, jobb állapot elérése. Leszámol a
    haladás gondolatával.
-   Leszámol a végtelen, kecsegtető jövő illúziójával


Eredménye: sokkal mélyebb derűlátás. Minden periódusnak megvan a maga szépsége, értéke,
nem kell bánkódni, hogy pont abban a korban élünk.
B/6.
A feminizmus kultúra-felfogásának történeti áttekintése. (A
maszkulin          kultúra       bírálata       és     átcsapása     saját      ellentétébe
(szépség mítosz)). A pszichoanalízis (Freud és a freudizmus
kultúra-koncepciója.


A feminizmus kultúrakritikája:
A feminizmusnak három hulláma ismert:
-   a századfordulón: a nők alapvető jogaiért
-   a II. világháború után: a nők gazdasági jogaiért
-   a ’70-es évek vége: nem politikai mozgalom, hanem egy érdekes kibontakozóban lévő
    kultúraelmélet, sajátos női nézőpontból láttatja a kultúra világát. Kritikus női álláspontot
    képvisel. A kultúrát - a fennálló rendszert férfiuralomnak tekintik. Célja: ezen férfiuralom
    ellen tenni.
-   Feminitás: nőiesség: ahogy egy kultúra a nőt elképzeli. Kulturális meghatározottság
-   Feminin: nőiség, amilyenek a nők természetüknél fogva


A férfiak kényszerítik rá a nőkre a nőiesség normáit. A nőt lekorlátozzák ezzel. Ha a nő nem
így viselkedik, az adott kornak megfelelően, akkor „csonkul” az értéke.


Feminizmus: a társadalmi individualizmus által fejlett ipari országokban, a felső-
középosztálybeli nőknél volt megfigyelhető. A kelet-európai országokban keményen
dolgoztak a nők, nem volt más választásuk. Abszurd történelmi szituáció. Nyugaton jobb volt
az életszínvonal → „unatkozó” eltartott nők.
Napjaink feminizmusa: a nők joga az életben való részvételre.
Helene Cixous: a férfiak ellentétpárokba rendezik a dolgokat, a pozitív fogalmak jelölik a
férfit (világos, erős, okos), a negatív fogalmak a nőt (gyenge, érzékeny, passzív). Olyan séma,
amely a nőket negatív szerepkörbe deklarálja. Binális oppozíció.


Julia Kristeva: Kibogozhatatlan az, hogy mi az igazán nőis. A kultúrán belül csak pozíción
lehet leírni a nőiest, ami marginális (peremhelyzetre van szorítva). Tisztán pozícióként kell
leírni a nőit. Ha tisztán pozicionális a nőiesség, akkor bárkit, akit marginalizál az uralkodó
rend, az a feminitás jeleit veszi fel: ez nemcsak nő lehet. Pl.: férfi művészekhez női jegyeket
kapcsolnak, értelmiségiekhez is → kevésbé férfias.


Napjaink feminizmusának vannak szakágai,              a tudomány egész        területét   átfogja.
Magyarországon még kevésbé ismert.


Sigmund Freud: Pszichanalízis (kultúra és emberkép):
-   1900: Álomfejtés (1. műve): új módon fejti meg az álmokat
-   a XX. század legjelentősebb szellemi műve: újfajta beszédmű
-   új emberképet és felfogást közöl
-   a tudattalannal való kapcsolatra épül
-   emberi psziché ↔ tudattalan (das Unbewusstes)
-   a tudattalant vágykomplexumként határozza meg, így nyilvánul meg, az első reakciója az
    elfojtás
-   Freud az embert úgy értelmezi, hogy „vágyom, tehát vagyok”. (a vágyakkal való
    szembesülés)
-   a vágykomplexum soha nem írható le maradéktalanul → az embert újraértelmezésre
    készteti (elfojtás = értelmezés)
-   a tudattalan értelmezi önmagát
-   dinamikus lelki tevékenység a folyamat maga
-   A személy:            - tudatos
                          - tudattalan
                          - felettes én (kultúra, nevelés értékei) → mind az elfojtás eszköze,
                          mindenkire vonatkozik
-   a személy a maga egyszerű valóságában egy olyan komplexumot képvisel, amely
    szembesül a szavak és a dolgok rendjével és így képes kifejezni önmagát. (önartikuláció)
-   az egész felfogás hátterében az értelmezés problematikája áll. Ez jellemző az egész XX.
    századra.


- 3 tünete:     - pszichoanalitikus terápia (traumatikus pontok keresése és
                 megoldása)
                - elfojtás
                - tünet
-   a pszichoanalízis kezdetben nem volt annyira ismert, a XX. század második felében
    futotta be karrierjét.
    ( tömegkultúrává vált, pl.: lélektani krimik )
-   az álmokban a tudattalan jelenik meg
-   2 fő szervező elv szerint irható le az álom technikája:
-   narrativizálás: (történetté tétel): ha az álom történetként zajlik le
-   retorizálás: (sűrítés, képiesítés, eltolás)
-   a kultúra is ez alapján a két technika alapján történik.
-   Hatása már a ’20-as évektől jelentős.
B/7.
A szakrális és profán létmód dialektikája. Az ünnep szakrális -
kulturális funkciói.


Szakrális és profán:
-   szakrális: szent; mindennapitól eltérő
-   profán: evilági
    a racionalizmus találta fel (Descartes)
    a nyugati kultúrákban jelenik meg
    a világiasodás alapja: két létmód:
                                       - szent idő, cselekedet
                                       - profán idő, cselekedet
-   az archaikus élet teljes egészében szakrális
    pl.: étkezés a hindu vallásnál (felszentelik és felajánlják az ételeket)
        a hívő ember imádkozik evés előtt
        a kenyér megszentelése
-   szent hely: jelen van a szentség
-   szent tér: fontos, hogy el kell választani a profán tértől (ajtó, küszöb, falak)
-   a szent hely a nagy világ kicsinyített mása
    pl.: Róma alapítása: a hely kiválasztása (7 domb)
                            kereszt alapú felosztás (4 égtáj)
                            város körbekerítése: szakrális tér keletkezett
-   a szakrális létmódú ember a szent helyen találkozik az érzelmek megváltozásával,
    másképp gondolkozik és érez
-   profán idő: modern civilizáció szülöttje
    lineáris, irreverzibilis (előrehaladó): nyugati kultúrákban vissza nem fordítható
-   szent idő: ciklikus, önmagához tér vissza
    pl.: vasárnap (ünnepnap - szent nap)
    visszakanyarodás egy szent eseményhez, amely egy adott közösség számára jelentős pl.:
    zsidó húsvét: kovásztalan kenyér ünnepe (Egyiptomból való kivonulás emlékére)
Az ünnep:
-   az ünnepeknek nagy szerepe van a kultúra továbbhaladásánál
    ( ismeretek ébren tartása )
-   közösségmegtartó és közösség-összefogó funkciója is van
    pl.: totemállat elfogyasztása + totemős erejének beszállása a lelkekbe = identitásnövelés
-   profán idő struktúra: jogi, erkölcsi szabályrendszer
-   szent idő struktúra: más normák, szabályok érvényesülnek


-   karnevál típusú ünnep:
-   álarc: hétköznapokból való kilépés (a római kultúrából származik)
-   szerepjáték: felfüggesztődnek a hétköznapi erkölcsi normák
-   álarc: visszaemlékezés az ősi, eredeti egyenlőségre
B/8.
Népszokások. Jeles napok szokásai, naptári ünnepek. Ismertesse
egy szabadon választott ünnepkör szokásait! Például: tavaszi,
nyári ünnepek (húsvét, pünkösd), őszi -téli ünnepek (szüret,
farsang, karácsony).


Február 03., március 12.
Balázsjárás, gergelyjárás:
Ekkor volt az iskolások ünnepe. A gergelyjárás volt az elterje dtebb, e nap az
iskola téli időszakának befejező napja volt. Il yenkor a tanulók jelmezesen
vonultak fel, adományokat gyűjtöttek.

Virágvasárnap:
Kiszehajtás:
A kiszehajtás lényege,      hogy   egy   női   ruhába   öltöztetett   szalmabábut
körülhordtak, majd elpusztíto tták, vízbe dobták, vagy elégették.


Húsvét
Öntözés, tojásfestés:
A locsolás és a vesszőzés egyaránt a jelképes termékenyítést és a rituális
megtisztítást célozza. A tojás a termékenység jelképe. Hazánk területén
népvándorlás kori és avar sírokban gyakran találtak sírmellékletként tojást,
sőt díszített tojáshéjat is. A húsvéti tojásfestés az asszonyok, a lányok dolga.

Fehérvasárnap:
A húsvétra következő fehérvasárnapon volt szokás a komatálküldés. Főként
fiatal lányok gyakorolták. A komatálat küldők egym ást testvérré fogadták,
sírig tartó barátságot kötöttek, s ezután magázták és komának, a lányok pedig
mátkának nevezték egymást.

Húsvét és pünkösd között:
Húsvét és pünkösd között, vasárnap volt régen a lányok, a legények játszója.
A fiatalok gat yára vet kőzve mentek ki a falu alá a gyepre és ott játszottak.
Április 24.
György nap:
Hazánkban igen jelentős ünnep volt. Ez volt a tavaszi gonoszjáró nap, mikor a
boszorkányok      szabadon    garázdálkodhattak.    Il yenkor   tüskés    ágakat,
nyírfaágakat tűztek a kerítésb e, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák.

Május 01.
Már a XV. században is május első napján a házakat zöld lombokkal
díszítették fel. A májusfaállítás hazánk egész területén ismert. A májusfát
elsősorban legények állítják lányokat.


Pünkösd:
Pünkösdi ki rály, pünkösdi királynő:
A történetileg jól dokumentálható szokások közé tartozik.       A szokásformák
eléggé eltérők.

Június 24.
A szentiváni tűzgyújtás:
Nyári napforduló időpontjában gyújtott tűz. Napjainkban erősen tűnőben van.
A szokás a XVI. században m ár általánosan ismert volt. Szokás volt mezei
virágokból, füvekből koszorút kötni s ezt a ház elejére akasztani, tűzvész
ellen.
B/9.
Egy néprajzi csoport, tájegység bemutatása (lehetőség szerint a
hallgató szülőföldjéhez kapcsolódóan). A nép rajzi ismeretek
felhasználása, hagyományőrzés és hagyományápolás lehetőségei a
művelődésszervezői munkában.
TÓTOK:
Kesztölc története:
Kesztölc nevét szláv eredetűnek tartják, Kostolac kis várat, erőd -templomot
jelent, nevéhez a Claustrum, Kloster, Kostel kicsinyített alakján keresztül is
el lehet jutni.
A község határában vezetett a római korban a Brigetiot Aquincummal
összekötő főútvonal. A limesút mellett nagy kiterjedésű római településre
utaló leletanyag került elő. A népvándorlás során avar törzsek la kták ezt a
területet. A honfoglalás korában a hatalmas Pilisi -erdő a fejedelmi Árpád -
család birtokterülete volt. A község első írásos említése az I. Géza királ y által
alapított   garamszentbenedeki          apátság       alapítólevelében    történik.     Az
alapítólevél      szerint   I.   Géza   királ y   a   garamszentbenedeki        apátságnak
Kesztölcön 7 szőlőt, 5 vincellért és 2 eke földet adományozott.
Kesztölcön 1304-ben már az esztergomi káptalannak is volt birtoka, de az ide
vonatkozó oklevél Vencel cseh királ y betörésekor eltűnt.
Kesztölc falut a török uralom idején is lakták.
Az 1784-87-es népszámlálás adatai szerint az esztergomi káptalan birtoka.
Szlovák talapülésként szerepel az összeírásokban és a megye népesebb
községei közé tartozott.
A XVIII. században római katolikus lakossága vegye s, magyar és tót.


Kesztölc néprajza:
A község földrajzi neveire jellemző a kétnyelvűség. A dűlőnevek elnevezése
kapcsolódik       a   terület    jellegzetességeikez,      illetve   az   ott    fol ytatott
tevékenységhez.
 Csurgó: az ott lévő csurgó patakról
 Tatárszállás: a tatáro k táborának egykori területe
 Ostrihomska cesta: Esztergom felé vezető hadiút
 Paszunki: legelő
Kesztölc kezdetben egy utcából álló utifalu volt. Az idők fol yamán a
település több utcával bővült. A telkek építővonala hosszában, szalagszerűen
haladt az utcáról befelé. Az utcai részen állt a lakóház, kamrafélék, istállók -
egy fedél alatt vagy egymáshoz építve. A lakóházak hagyományos elrendezése
háromosztatú: szoba, pitvar, hátsószoba.
Jellegzetes építményei Kesztölcnek a pincék. Többségük löszoldalba fúrt
lyukpince. A szőlő feldolgozására a pince előtti présházban került sor. A
pince két oldalán a falak mentén fektették le a 2 -2 csántérfát, amel yekre a
hordót hel yezték. A pince legvégében vakablakot vájtak, ebben az ablakban
tartották a gyert yát és az apró sze rszámokat.


A kesztölci népi hagyományok, népszokások:
A hagyományok közül kiemelkedők voltak:
 A Luca napi népszokás:
    A lucázás Kesztölcön két időponthoz kötődött.
-   December 12-én volt a kis Luca-járás. Ekkor a gyerekek jártak házról -
    házra, s tollseprűikkel kisöpörték a gonoszt és a betegséget a házakból.
-   December 13-án volt a nagy Luca -járás, amikor a felnőtt Lucák - férfiak és
    nők egyaránt - féktelen mulatozás közepette jártak egyik háztól a másikig.
    A fehér öltözék kiegészítője volt a meszelő, amit harci vagy védelmi
    eszközként használtak.
 A karácsony esti ablak alatti éneklés,
 A húsvét hétfői subrálás (vessző korbáccsal való megvesszőzés)
 A farsangi maskarázás,
 A tollfosztás
    A téli estéken tollfosztással töltötték az időt. Il yenkor hagyományos
    szlovák ételekkel kedveskedett a háziasszony a tollfosztóknak. Il yen volt:
    A főtt kukorica, a gőzölt bukta (parene bukti).
A kesztölci népviselet:
   A nők visszafogottan, színes öltözetet hordtak. Jellegzetesen szlovák
   részei:
    Csepec: csipkés gyönggyel, filterrel hímzett főkötő;
    Lebega: anyagában hímzett blúz;
    Rubács: hímzett alsószoknya;
    Szakácska: fehér vagy fekete hímzett kötény;
    Kacamajka: hímzett bársony vagy szövet kiskabát


   A férfiak fehér inget, fekete nadrágot hordtak.
    Kosela: fehér, bő ing;
    Nohavice: fek ete, szűk csizmanadrág;
    Sirák: kalap.
    B/10.
    Az európai civilizáció viszonya az antikvitáshoz. Eszmények,
    szabályok,               értelmezések,           szembefordulások,                különös
    tekintettel a politikára, a tudományokra és a művészetekre.


A reformáció előzményei:
-   a pápai hatalma a XIII. században a virágkorát éli
-   a század végére a hatalom kezd hanyatlani az invesztitúra háború miatt →
    beiktatás (egyházi hatalom ↔ világi hatalom)
-   1309: a pápák avignoni fogságának kezdete
    (ide kerül a székhely 70 évre
-   a pápai mozgalom ellen jelentkeznek eretnekmozgalmak
    pl.: patarénusok, valdensek
    feladatuk: az egyház megreformálása (helyi mozgalmak)
-   huszitizmus: kitalálója:    Husz János (prágai egyetem)
                                Prágai Jeromos
-   két irányzatra szakadnak: táboriták, kelyhesek
    - táboriták:       - Tábor hegyén gyülekeznek (Szlovákia)
                       - az egyház térjen vissza az evangélikus szegénységhez
                       - nemzeti nyelvű istentisztelet
    - kelyhesek:       - liturgiabeli változtatásokat akarnak
                       - két szín alatti áldozás
                       - mérsékeltebbek
                       - nemzeti nyelvű istentisztelet
-   Husz Jánost az 1415-ös konstanci zsinaton eretnekséggel vádolják meg → máglyahalál
-   reneszánsz pápák időszaka (VI. Sándor, II. Gyula):
    - pártolják a kultúrát
    - jelentős mecenatúra (búcsúcédulák)
    - pl.: a Szent Péter Bazilika építésekor a hit árucikké vált → ez ellen lép fel a reformáció
Irányzatai:
1. lutheri:     Luther Márton 1517. október 31-én kifüggesztette a 95 pontból álló tételsorát
    a wittenbergi vár kapujára (maga Luther erről a tényről soha nem beszél, Melancton Fülöp
    tesz erről említést)
Luther említi a toronyélményét: „Az igaz a hitből él.” ← ez adta számára a megvilágosodást
- 3 fontos pillére van: - hit általi üdvösség: (solla fides)
                        - kegyelem általi üdvösség: (solla gracia)
                        - csak az írás a kiindulópont: (solla scriptura)
-   elveti a túlzott külsőségeket
-   nem tartja fontosnak a közvetítő szerepét (pl.: pap)
-   két szentséget ismer el: keresztség, úrvacsora
-   evangélikusok
-   1521: birodalmi átokkal sújtják Luthert (bármikor büntetlenül megölhetik)
-   Wartburg várába menekül, itt fordítja le a bibliát németre
-   a ’30-as években enyhülés:          - a kisebb fejedelmek szövetséget kötnek →
                                         protestáns szövetségek (megtarthatják a hitüket)
-   1555: Augsburgi (Ágostai) vallásbéke: „Akié a föld, azé a vallás.” Kompromisszum


2. kálvini:     Kálvin János: reformisták
-   predesztináció: eleve elrendelés rendje
-   zsarnokölési elmélet: jog és kötelezettség a zsarnok eltávolítására
-   aki pénzügyletekkel fogalakozott, az kiválasztott volt
-   olcsó egyházat hirdet
-   a világiakat is bekapcsolja az egyház szervezetébe


3. anababtisták:        Münzer Tamás: újrakeresztelődők
-   elvetik a csecsemőkori keresztséget


4. unitárius:           Szervet Mihály (spanyol orvos): antitrinitárius
-   szentháromság tagadók


5. anglikán egyház: VIII. Henrik alapítja 1532-ben „bosszúból”
-   feje a mindenkori angol király
-   a pápát nem ismeri el
-   külsőségekben hasonlít a katolicizmushoz


Reformáció Magyarországon:
-   viszonylag egy időben
-   lutheri:   - erdélyi szász városokban
               - Dévai Bíró Mátyás
               - átveszik Luther tanait
               - a nemzeti jelleget hangsúlyozzák
-   kálvini:   - Felvidék, Debrecen környéke, Sárospatak
               - Mériusz Juhász Péter: „debreceni pápa”
-   anababtista:         - nincs nagy tábora
-   unitárius: - Erdély területén
               - Dávid Ferenc
               - 1568: tordai országgyűlés (Erdély)
               - a világon először itt mondták ki a 4 bevett vallást
                   (katolikus, református, evangélikus, unitárius)
               - szabadon gyakorolhatók
               - egyenjogúak
-   egyetemes kultúrtörténeti jelentősége: a nemzeti jelleg hangsúlyozása
    (nyelv, könyvnyomtatás, stílus, nemzeti összetartozás)
- Magyarországon: - nyomda:             Nagyszeben 1529-től
                                        Sárvár
                                        Kolozsvár
                                        Debrecen
                                        Vizsoly
-   iskolák, kollégiumok alakulnak (európai hírűek) pl.: Debrecen, Sárospatak
-   Sylvester János: az Újszövetség lefordítása
-   Károli Gáspár: a biblia lefordítása (vizsolyi Biblia)
-   Pesti Gábor, Káldi György: Biblia fordítók
-   a hitvitázó irodalom kialakulása:
    (Heltai Gáspár, Sztárai Mihály, Kecskeméti-Vég Mihály)
Ellenreformáció:
-   1545-63: tridenti zsinathoz kapcsolják (III. Gyula hívta össze)
-   cél: a katolikus egyház tekintélyének helyreállítása
-   7 szentséget dogma szerint
-   újból kimondják a szentháromság egységét
-   Szent Officium bevezetése: egyházi törvényszék → eretneküldözés, inkvizíció
-   Index bevezetése: tiltott könyvek listája
-   1540-ben megalakul Loyolai Szent Ignác vezetésével a jezsuita rend (katona)
-   Pázmány Péter: jezsuita szerzetes, Kolozsváron tanul, Kassa
    XVII. század eleje: Esztergom
    Célja: a rekatolizáció
    Fő műve: Kalauz (Isten Igazságra Vezérlő Kalauza)
    Öt szép levél: kassai (Alvinczy Péter) lelkész úrhoz írta
                     szépirodalmi szintű (barokk körmondatokkal)
-   Bornemissza Péter
-   Tinódi Lantos Sebestyén
-   Balassi Bálint


A barokk:
-   XVI. század vége és a XVII. század eleje
-   művelődéstörténeti és stílustörténeti szakasz
-   a kagyló szóból ered (barocco)
-   jellemzői: - túldíszítettség
               - felfokozottság
               - mozgalmasság
               - ellentétek ábrázolása
               - a középkorhoz nyúl vissza
-   a vallásosság kerül előtérbe, terjeszti és támogatja az egyház is


   Templomépítészet:
-   óriási méreteket ölt
-   győri bencés templom
-   miskolci minorita templom
-   miskolci Mindszenty templom
   Freskófestés:
-   tovább népszerűsödik
-   életszerű, mozgalmas
-   ellentételezés: fény- és árnyékhatások kihasználása
-   Bernini: Szent Teréz látomása
-   Caravaggio
-   Tintoretto
-   Velasquez
-   Rubens


   Festészet:
-   életszerű
-   gyakoriak a vallási, bibliai jellegű képek
-   oltárfestészet: oltárképek
-   színes ablakok


   Irodalom:
-   manierizmus: meghökkentő szókapcsolatok használata
-   újból megjelenik az eposz (Zrínyi Miklós)
-   körmondatok (veretesek, cirádás)
-   megjelenik a hitvitázó irodalom


   Természettudományok:
-   Galilei
-   Toricelli
-   Borelli
-   Jordano Bruno
-   Kopernikusz
-   világkép változás: heliocentrikus (Nap központú) ← Kopernikusz
-   a hajózás tudománya is fejlődik
    B/11.
    Az ipari forradalom, az urbanizáció és a proletarizáció
    szerepe a modern polgári társadalom kialakulásában és a
    kultúra változásaiban. Az ipari forradalom szakaszai és ezek
    társadalmi            visszhangja.     A    városiasodás,         a    hagyományos
    értékrend elvetése és az elidegenedés.


-   XVIII. század
-   a ’30-as évektől
-   az antikhoz nyúl vissza (pl.: építkezés: görög minta)
-   stílustörténeti kor
-   eszmerendszere a felvilágosodás


 Építészet:
-   a legerőteljesebben itt mutatkozik
- a mértani formák az irányadóak pl.: Nemzeti Múzeum, Szépművészeti Múzeum
- tympanon, zárt, letisztult formák
- egyszerű


   Irodalom:
-   a dráma kerül előtérbe
-   Moliĕre komédiái: az emberi hibák nevetségessé tételével javítható az ember
-   dramaturgi újítás: megjelenik a fedett színház, függöny, már nők is szerepelnek
-   iskoladrámák megjelenése az egyházi iskolákban
    az erényt vagy a bűnt helyezik előtérbe: erkölcsi témájúak
-   filozófiai témájú művek


   Festészet:
-   ide is bekerül a mértanosság
-   valóságábrázolás
   Tudományok:
-   tapasztalati tudományok előtérbe kerülése
    fizika: Isaac Newton, csillagászat, kémia, biológia


   Filozófia:
-   Descartes: (felvilágosodás → racionalizmus)
    ami ésszel felfogható, az van: „Merj gondolkodni!”
-   Pascal: észelvűség
-   John Locke: Anglia: az ember természeti jogait sorolja fel, melyek a születéstől fogva
    adottak: élethez, boldogsághoz, munkához, tulajdonhoz, szabadsághoz való jog


A felvilágosodás bölcsője Franciaország.
- Voltaire:      deista filozófus: nem tagadja az Isten létét, de az Isten nem szól bele az élet
                                  rendjébe.
                 „Tiporjátok el a gyalázatost!”
                 Candide: az értelmes alkotómunka az ember feladata


- Rosseau:       a népfelség és a társadalmi szerződés elvéről szól:
                 a népnek joga van uralkodót választani, a nép szerződést köt az uralkodóval, de
                 ha az uralkodó ezt felbontja, akkor a népnek joga van ezt a szerződést
                 felbontani
                 „Vissza a természethez” a túlzott magántulajdont tartja minden baj forrásának


- Montesqieu: a demokratikus állam alapja a hatalmi ágak szétválasztása
                 (törvényhozói, bírói, végrehajtói)


-   a tudományok rendszerezésének az igénye is felmerül


    Holbach, Helbetius, Diderot : Francia Enciklopédia
Az ipari forradalom szakaszai:
Az ipari forradalom a mezőgazdaságban, az infrastruktúrában lezajló változásfolyamat.
-   1. ipari forradalom: a XVII. század vége és a XVIII. század: a „gőz forradalma”:
                                (mozdony, hajó, gép)
-   2. ipari forradalom: a XIX. század második fele: az „elektromosság és a fizika
    forradalma”
-   3. ipari forradalom: a XX. század első harmada
-   4. ipari forradalom: a XX. század második fele
-   napjaink ipari forradalma


Vezető tudományterülete a fizika: az atommag, a neutron problémája
                                       (Curie: radioaktivitás)
-   Szilárd Leó tevékenysége
-   biológia/orvostudomány: vitaminok felfedezéséhez szükséges feltételek megteremtése
-   közlekedés:         - Kandó Kálmán
                        - Ford modell: autógyártás
                        - megindul a légi közlekedés: 1910.: Zeppelin
                        - 1903: a Wright testvérek első repülőgépe
                        - generátor feltalálása
-   megindul a nagyipari tömeggyártás → nagyvállalatok alakulnak különböző formákban
    (kartell, szindikátus, tröszt)
B/12.
A nagy francia forradalom politikai eszméinek hatása az európai
kultúrára. Forradalom és reakció. Nacionalizmus, liberalizmus,
konzervativizmus              -   az      ideológiák        változásai.         Az     ideális
államforma            és     társadalmi        berendezkedés.            A     célkitűzések
megvalósítása térben és időben.


Felvilágosodás Magyarországon:
-   Mária Terézia (1740-1780); II. József (1780-1792); II. Lipót uralkodása alatt
-   abszolutisztikus uralkodók, de felvilágosultak: nagy hangsúlyt fektetnek az oktatásra, a
    képzésre és a szociális problémákra
-   1777: Ratio Educationis rendelete: a 6 és 12 éves korúak számára lehetővé teszi az
    iskolába járást
-   kibővül a Pázmány Egyetem
-   testőrírók: Bessenyei Ferenc: Ágis tragédiája
-   mérnöki intézet létrehozása
-   Bécs: Tereziánum: a tehetséges hallgatók felkarolása
-   Haydn meghívása
-   rendezi a földesúri-jobbágy viszonyt törvényi szinten
-   1765-től fia, II. József már társuralkodó: „kalapos király”
-   felvilágosult uralkodó
-   jozefinizmus: értelmiségi réteg + II. József követői
-   1781: türelmi rendelet:   - protestánsoknak szabad vallásgyakorlat
                              - feloszlatja a hasznos tevékenységet nem végző rendeket
                              - a felszabadult pénzt külön iskolai, tanügyi alapba fekteti
-   1784: német nyelvrendelet: a hivatalos nyelv a német lesz (ellenszenvet vált ki)
-   közigazgatási rendelet: a Szent István-i vármegyerendszer megszüntetése, kerületi
    rendszer bevezetése
-   a nagyszombati egyetemet Pestre költözteti (jezsuita tanárok)
-   a zsidóság részére engedélyezi az istentiszteletet
-   a halálos ágyán a jobbágyrendelet és a türelmi rendeleten kívül visszavonja a rendeleteit
-   kultúra szempontjából megpezsdíti az országot
-   1790. után kezd szerveződni a magyar jakobinus mozgalom
-   1790-ben Magyarországon is megfogalmazódnak a politikai átalakulás igényei
    Első megmozdulás: 1790-91. évi országgyűlés: előhozzák a magyar nyelv ügyét. (latin)
-   a Pragmatica Sanczio megerősítése, hogy a Habsburg Birodalom mellett Magyarország
    önálló legyen.
-   ez az igény az irodalomban is megjelenik, főleg Batsányi János műveiben.
-   az 1790-es évek közepétől a nyelvújítási mozgalommal kezdődik az ortológusok és a
    neológusok „harca”
    ortológusok: szerintük nem szükséges a nyelvet megváltoztatni
    neológusok: mindent magyarul kell mondani, az idegen szavakat le kell fordítani
-   1820 körül kimondják, hogy ami jó azt meg kell őrizni, ami nem, azon változtatni kell. Az
    elavult szavakat megváltoztatták, új szavakat hoztak létre.
-   Y-ista és jattista csoport a helyesírás kapcsán: Kazinczy, Kölcsey, Szemere
-   Kazinczy széphalmi birtoka volt az első irodalmi központ
-   1790-től megindulnak az első lapok
    pl: Kazinczy Orfeus c. Folyóirata, Csokonai: A diétai magyar múzsa, Kisfaludy Károly és
    Sándor: Auróra, Honderű, Pesti Divatlap, Hazánk: Kovács Pál szerkesztésében.
-   a színjátszás megindulása: Kelemen Sándor vezetésével megalakul az első állandó társ,
    illetve kőszínház Kolozsváron.
-   Később: Pozsony, Székesfehérvár, Miskolc
-   1837.: a Pesti Magyar Színház megalakulása (a Nemzeti Színház elődje)
B/13.
Európa viszonya a világ nagy civilizációihoz, és hel yzete a
bipoláris       világrend        kialakulása          alatt    és    után.   Az    európai
integráció főbb állomásai.


Civilizációk:
1989-’90: 2 pólusú világrend megszűnt. Több évtizeden keresztül ebben éltünk. 2 hatalmi
centrum köré épült a világ.
                1. Szovjetunió + csatlós államai (szocialista diktatúra)
                2. Egyesült Államok vezette nyugati államok.
1990-’91-ben a Szovjetunió összeomlott. (Michail Gorbacsov 1985-től volt uralmon.)
Megszűnt a kettős világ. Kötélhúzás: Szovjetunió elengedte a kötelet, de a másik fél is
„seggre esett”. Lásd: USA próbál irányítani ma is. (nem kéne)


Több pólusú világ alakult ki. Ennek a főszereplői: a civilizációk.
Ahhoz, hogy valaki fő, vezető pozíciót tölthessen be, meg kell fogalmaznia a fő irányelveit.
Samuel Huntington: Civilizációk háborúja? – folyóirat cikke
                       A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása – könyve.
A ’90-es években új típusú nemzetközi válságokkal találkozunk. Az egymással szemben álló
felek egy civilizációt jelenítenek meg és nem csak egy-egy sereg áll egymással szemben.
Manapság nem néphadseregek vannak, hanem speciális alakulatok  ezek és egyes
népcsoportok éreznek gyűlölettel egyes csoportokra.


Főbb civilizációk:   (a civilizáció 1-1 nagyhatalom köré csoportosul)
   1. Nyugati keresztény civilizáció               1054  a nyugati keresztény

   2. Keleti keresztény = ortodox civilizáció     egyház

   3. Iszlám                                           szakadás  óta van ez a 2
   4. Hindu civilizáció                             irány
   5. Kínai civilizáció
   6. Japán
   +2
   7. Zsidó
   8. Fekete Afrika
1. Nyugati keresztény civilizáció
Keresztény:     -római katolikus keresztény
                -református
                -evangélikus


Területei:      Közép- és Nyugat-Európa
                Észak-, Közép- és Dél-Amerika
                Ausztrália
                Dél-Afrikai Köztársaság


Közép- és Dél-Amerika már kezdi rühellni Észak-Amerika befolyását  a nyugati keresztény
civilizáció kezd visszaszorulni.
A hagyományainkat könnyen elhagyjuk, azt gondoljuk, hogy nem fontos  ez rossz és
civilizációs hatása is van, ill. a civilizáció hatására is történik.


2. Keleti keresztény = ortodox civilizáció
Területei:      Oroszország
                Balkán bizonyos része:          Görögország,
                                                Románia,
                                                Szerbia


3. Iszlám
Területei:      volt Jugoszlávia területe:      Albánok
                                                Bosnyákok
                Arab államok
                Észak-Afrika (a Szaharától É-ra fekvő terület)


Az iszlámok és a szerbek összeütközésbe kerültek, ill. a szerbek és a horvátok+szlovénok.
Mindenki a saját testvérországát támogatta. Oroszország a szerbeket támogatta. Szlovéniát és
Horvátországot a Vatikán és Németország ismerte el elsőként. Az iszlámokat és a
bosnyákokat a szerb államok támogatták. (bár ők eléggé magukra maradtak)
4. Hidu civilizáció
India: -sokáig a Nyugati civilizáció tagja volt
       -Anglia kizsákmányolta
       -ma elárasztják Nyugat-Európát
       -fokozatosan erősödik a civilizációjuk, térítenek, terjeszkednek


5. Kínai civilizáció
Több ezer éves kultúrája van, Európában sajátos a helyzete. Az Európai tapasztalataik nem
jók. Kína zárt ország volt, a XX. században kommunista állammá vált. A Szovjetunió barátja
volt. Sajátos kommunista diktatúrát folytatott sok áldozattal. Kína terjeszkedik. 1,3 milliárdos
a lakossága. A kultúrájukat a kommunizmus megnyomorította. Összetett civilizáció az övék,
gazdaságilag gyorsan fejlődik és hadügyileg is fejlett. (1840. ópium háború.)


6. Japán
Sajátos helyzetben van. Mivel szigetország, nem terjeszkedhet. A 2. világháború után gyors
gazdasági reformot hajtott végre (bevonta a kis-tigriseket).
Több ezer éves kultúrája van sajátos hagyományokkal. A Nyugati civilizációnak még inkább
lehetne a támasza, de kezd visszaszorulni  gazdasági tevékenysége csökken.


7. Zsidó
Több ezer éves, a világ minden pontjain vannak bázisai.


8. Fekete Afrika


Civilizáció: 1-1 nagyhatalom köré csoportosuló országok összessége.


Nagyhatalom:
       -legyen nagy területe
       -legyen bizonyos néptömege  népesség
       -legyen stabil gazdasága  munkások
       -tudjon hadsereget fenntartani  legyen rá pénze
       -legyen stabil politikai háttere
Nagyhatalom pl.: USA, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország (katonai erő nincs),
Kína
Fél lábas nagyhatalom pl.: Japán (a területe korlátozott, hadserege sem lehet), Oroszország
(gazdasági élete nem stabil), India (gazdasági háttér hiányzik)


Testvérország: azonos, vagy hasonló civilizációs ország támogatja  kettős mérce: bizonyos
országokat támogatok még ha bizonyos dolgok a nézeteimmel ellentétesek is – érdekből – és
fordítva.


Meghasonlott ország: Pl.: Törökország: a török politikai elit az Európai Integráció (Brüsszel)
felé fordult. Ő ezt nem viszonozta  ellentét. Mást akarnak. A törökök hátat fordítottak
Mekkának, Brüsszel viszont nem akarja felvenni Törökországot az EU-ba.


Hogyan próbálták Európát újraépíteni?
Megújítás, helyreállítás = integráció.
Régi állapotot felújít, megújít.
1. gazdasági újjáépítés: az egyik alappillére ennek a megújításnak. Az Egyesült Államok
segítségét vette igénybe ehhez Magyarország. 1947-ben a Marshall-terv kapcsán kapott
Európa segítséget az USA-tól. Aki kéri Európában a segítséget, az megkapja  még a
Szovjetunió is! A segély egyetlen kitétele az volt, hogy társadalmi célokra kell fordítani és
nem politikai célokra.
1948-ban kezdték folyósítani a pénzt és ’52-ig 13 milliárd $-t juttattak.


       1. amit ebből megvalósítottak: helyreállították és megújították az infrastruktúrát
       2. a nehéziparban (acél) helyreállították a termelést
       3. modernizálták a mezőgazdaságot
       4. pénzügyi stabilitást is megvalósítottak (monetáris stabilitás)


Európai politika: zajlott a vasfüggöny kiépítése: Románia, Magyarország, Lengyelország,
Cseh ország (orosz megszállás), Ausztria (’55-ig orosz megszállás alatt).
                                                                            } deklarálja Európa
1949 őszére megszületett a: Német Szövetségi Köztársaság (NSZK)              kettéosztottságát
2 héttel később létrejött a: Német Demokratikus Köztársaság is. (NDK)
Oroszország mondta, hogy ne vegyük fel a Marshall-segélyt, cserébe megszervezte a KGST-t
1949-ben  ez Magyarországnak nem volt jó.


1949 április 4.: a NATO létrejötte a Washingtoni szerződéssel: USA, Franciaország, Anglia,
Benelux államok, Dánia – alapító tagok voltak, de összesen 12 ország alapította.
Ez egy nyugati katonai szervezet, amelyben nem volt benne az NSZK. Ez már egyértelműen a
Szovjetunió irányából érkező fenyegetésekre szerveződött.


Kialakult a kétpólusú világrendszer.


Nyugat-Európai gazdasági egységesülés folyamatai:
Németország ↔ Franciaország ősellenségek.


1950: Robert Schumann francia külügyminiszter javaslatot tesz: német és francia szén- és
acélipar egyesülésére  ezzel a franciák ellenőrizhetik, hogy a németek az acélból és vasból
tankot gyártanak, vagy üzemet építenek.
Ennek a kidolgozója: Jean Monet.
Konrad Adnouer: keresztény-demokratikus az NSZK első kancellárja.


Ők hárman létrehozták a francia-német együttműködést, amely az Európai Szén- és
Acélközösségben testesült meg.
3 alappillére: Olaszország + 3 Benelux államok, Németország és Franciaország.


1951.: párizsi szerződés. Megtárgyalták, aláírták és 1952-ben lépett életbe  Montán Unió.
Ez volt az első integrációs szerződés.
A szén- és acélközösség sikere csillapította a német újra-felfegyverkezéssel szemben táplált
félelmeket, miközben a közös véderő felállításának igénye – a kelet-nyugati ellentétek
éleződésével – egyre sürgetőbben jelentkezett. 1952. május 27-én aláírta az Európai
Védelmi Közösség (EVK) létrehozására irányuló szerződést az ESZAK 6 tagállama.
(Franciaország,   Németország,     Olaszország,   Benelux    államokBelgium,         Hollandia,
Luxemburg) Ez a Közösség egy közös – francia, vagy brit tábornok által irányított – nyugat-
európai hadsereg kiépítésére, mint egy új önálló német haderő kiépítésére irányult.
1957. március 25-én: Rómában aláírta 6 állam az Európai Gazdasági Közös Piac (EGK)
                       alapító szerződését.
                       Az alapító tagok: Németország, Franciaország, Olaszország, Benelux


1957-ben létrehozták az EURATOM szervezetét is.


Bővítés:
1961-ben az Egyesült Királyság tagnak jelentkezett. Anglia óvatos volt először, mert egy
csomó mindent át kellett engedni a többi országnak. 1960-ban megszervezte az Európai
Szabadkereskedelmi Társulást, az EFTA-t. (vámmentes áruszállítás) A szerződést
Stockholmban írták alá.
Alapító tagjai: Anglia, Svédország, Dánia, Norvégia, Portugália, Svájc, Ausztria.
Tagok lettek: Izland, Finnország (1986-ban)
Ezek aztán fokozatosan átvándoroltak az Európai Unióba.


1961-ben De Gaulle tábornok megvétózta az angolok csatlakozását 2 indokkal:
     1.) Anglia gazdasága túl gyenge – kénytelen volt a gyarmatait elhagyni, ezért kissé
        valóban meggyengült, de nem ez a fő igazság.
     2.) Anglia túlságosan is kötődik az USA-hoz és a gyarmataihoz és ezzel fenyegeti a
        szövetség függetlenségét. – ez a fő igazság, amit csak De Gaulle vett észre és mondott
        ki.


De Gaulle tábornok II. világháborús veterán, Franciaország vezetője, aki nagy tekintélynek
örvendett Franciaországban és Európában is. Franciaországot Európa vezető hatalmává
kívánta tenni.
Európát védje a külső támadásokkal szemben:          - Szovjetunió
                                                     - USA (identitás szempontjából)


1967-ben Franciaország kilépett a NATO katonai részéből. Így lehetősége volt egy önálló,
francia katonapolitikát megalkotni.
A NATO központnak Brüsszelbe kellett költöznie.
De    Gaulle     diplomáciai   kapcsolatokat   épített.   Látogatást   tett:   Lengyelországban,
Szovjetunióban, Kínában és Romániában is. Erősítette a Kelet-Európai kapcsolatait.
Demonstrálta Franciaország önállóságát és azt, hogy nem függ sem a Közös Piactól, sem a
NATO-tól. A tábornok 1969-ban lemondott és hamarosan meg is halt.
Ez után Franciaország ilyen tekintetben gyengülni kezdett, az új vezetők már nem ilyen
határozott politikát folytattak.


1973. január 1-től: Dánia, Anglia és Írország az Európai Unió tagjai lettek.


Görögország, Spanyolország, Portugália:
Kezdtek bekapcsolódni az európai vérkeringésbe a turizmus által. Mind a 3 ország elkezdett
mozgolódni: látták, hogy a turisták milyen szabadon utaznak, milyen ruhákat hordanak,
milyen a kultúrájuk…  sokan kivándoroltak nyugatra vendégmunkásnak, látták hogy ott
hogy élnek az emberek és hazaküldték a pénzt.  a ’70-es évekre mind a 3 országban
megindult egy demokratizálódó folyamat.


Norvégia is felvételt nyert volna az EU-ba, de leszavazták a lakosok.
Görögország: a legkorábban csatlakozott. A 20. században katonai diktatúrák váltogatták
egymást. NATO tag., A ’70-es évek 2. felétől stabil politikai rendszere alakult ki. 1981-ben
felvették az Unióba, ezzel a közösség 10 tagúvá bővült.




Spanyolország: 1975-ben Francisco Franco - diktátor meghalt. Végrendeletében meghagyta,
hogy bármilyen politikai irányt választhatnak az utódai. János Károly visszament a trónra és
ezzel demokratikus politika kezdődött.
1977-ben adták be a csatlakozási kérelmüket, 1986-ra a turizmus megerősítette a gazdaságot
és így a közösség tagjaivá válhattak.


Portugália: 1968-ban Antonio Salasar meghalt, választások, 1974-ben: szegfűk forradalma 
katonák robbantották ki, de puskalövés nélkül végbement és 2 év alatt a fiatalok új helyzetet
teremtettek az országban. Szabad választások, politikai pártok kialakultak.
1977-ben beadták a kérelmet, 1986-ban csatlakoztak. Az utolsó olyan ország volt, aki
gyarmatokat tartott. Angola, Mozambik  voltak a gyarmatai, amelyekről 1977-ben mondott
le. A változásokat a katonák hozták, ők műveltebbek voltak. Portugáliában jelentős volt az
analfabétizmus még a ’70-s években is.
1968-ban Spanyolország és Portugália csatlakozásával 12 tagúra nőtt a közösség száma.


1989. októberben: 4+2-es konferencia: Franciaország, Nagy-Britannia, SZU, USA + NDK,
NSZK jóváhagyták a „német állam egységének helyreállítását”.
1989. november 9-én: a Berlini falat lebontották.
1990.: Kohl Ny-német kancellár vezetésével Németországot egyesítik. Az önálló, egységes
Németország az európai stabilitást hosszú időre meghatározta.


A ’90-es évek elején újabb országok jelentkeztek csatlakozásra:    -Ausztria
                                                                   -Finnország
                                                                   -Svédország
                                                                   -Norvégia


1995. január 1.: Ausztria, Svédország és Finnország csatlakoztak. Ez 3 erős ország volt
gazdaságilag.
Norvégiában a népszavazás megint a közösséghez való csatlakozás ellen szólt.


1994. tavaszán Magyarország adta be csatlakozási kérelmét / Antall kormány alatt.
Utána Lengyelország és fokozatosan a többi ország.
1997. koppenhágai kritériumok a belépéssel kapcsolatban:
                                                    -működő, stabil gazdaság
                                                    -stabil politikai rendszer
                                                    -az ország ki tudja fizetni a
                                                     kötelezettségeit
Belpolitikai feszültségek, ’92-ben taxis sztrájk.
’97-ben kormányváltás, bizalomveszés nyugat felé, Magyarország visszamaradt gazdaságilag
és politikailag is.
Elúszott a lehetőség, hogy ’95-ben extra tagként tagok lehessünk és kaptuk az újabb
feltételeket és csak 1998-ban tudtuk megkezdeni a tárgyalásokat. 2002-ben újabb
kormányváltás történt, újabb bizalmatlanság és belső feszültség. Megtorpantak a tárgyalások.
Magyarország a sor elejéről a közepére került.
B/14.
A    kommunikáció             fogalma           és     megközelítési      lehetőségei.   A
kommunikáció axiómái. A kommunikációs folyamat sajátosságai,
csatornái és elemei, jelentősége a mindenapi életben. A nem -
verbális       kommunikáció,            a       vokális     jelek,   az    emblémák,      a
proxemika,         a    kronémika,          a        testbeszéd   megjelenési       formái,
sajátosságai a különböző korokban és kultúrákban, szerepük a
közvetlen emberi kommunikációban. A verbális kommunikáció.
A szemiotika alapfogalmai.


A kommunikáció fogalma:
A kommunikáció:
-   tájékoztatás, hírközlés
-   hírinformációk közlése vagy cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer
    (nyelv, gesztus) útján
-   ritkábban közlemény
-   régebben: összeköttetés, közlekedés, érintkezés
Szükség van:
-   adóra (küldőre)
-   vevőre (befogadóra)
-   egy csatornára, amely az adót és a vevőt összeköti
-   egy információra, amelyet az adó a vevőnek eljuttat a csatornán (közös nyelv)
-   egy közös kifejezőeszközre, kódra, amely a megértést szolgálja (közös kód)


A kommunikáció alaptételei:
 Nem lehet nem kommunikálni.
Ez annyit jelent, hogy minden emberi megnyilvánulás (még a hallgatás, a nem cselekvés is)
kommunikáció, jelent és üzen valamit.
 A kommunikáció szükségszerűen többcsatornás és többszintű.
Minden kommunikációban jelen van egy tartalmi (direkt) és egy viszony-meghatározó
(indirekt) összetevő. A közlés szintje a tartalmi szint, amelynek az eszköze a nyelv vagy
valamilyen jelrendszer. A viszony-meghatározó szint megmondja, hogy hogyan kell a tartalmi
szinten lévő adatokat értelmezni.
 Az emberi viszonyok természetét a partnerek kettő vagy többoldalú kommunikációs
    cseréjének tagoltsága határozza meg.
A befogadó viszonyulása a közlőhöz és az üzenethez folyamatos. A kommunikáció cirkuláris.
 A kommunikáció digitális és analógiás rendszerek által jut kifejezésre.
A digitális kifejezés olyan tulajdonságokat jelent, ahol a kód részeire, összetevőire bontható
és a köztük lévő összefüggés leírható. Az analógiás kód tágabb, nem lehet felbontani.
 A kommunikáció mint folyamat két típusú lehet:
-   egyenrangú, ha a partnerek közötti viszony egyenlő
-   egyenlőtlen, ha a felek közötti különbségen az egyik vagy másik fél nagyobb befolyásán
    van a hangsúly.

A kommunikáció két axiómája:
axióma = alapigazság, sarkigazság
                          1. A kommunikáció szükségszerű. Az ember képtelen nem
                              kommunikálni.     Minden     viselkedésnek    üzenetértéke   van,
                              befolyásolja a másik ember viselkedését.
                          2. Minden kommunikáció valamilyen elkötelezettséget foglal
                              magában, befolyásolja a kommunikáló felek közti viszonyt és
                              viselkedésmódot sugall.


Csatornák, hordozók:
-   verbális kommunikáció: emberi beszédet, írást jelent
-   nem verbális kommunikáció: a kommunikációs folyamatban ezek a tényezők szorosan
    összefonódva, egymást kiegészítve vesznek részt.
    Nem verbális csatornák:
                              - vokális jelek
                              - gesztusok
                              - tekintet kommunikáció
                              - mimika
                                  - emblémák
                                  - kronémika (a kommunikáció időviszonyaira vonatkozik)
                                  - proxemika (térközszabályozás)
                                  - írásbeli munkák külső képe
                                  - testbeszéd


A vokális jelek:
- 2 féle típusa van:    - önálló vokális jelek: valamilyen jelzés értéke van a környezet számára
                            pl: sírás, nevetés, sóhajtás, fütty
                        - szóbeli kommunikációt kísérő vokális jelek (hogyan?)
                         pl: hangszín: minden embernél egyéni
                              hangerő: nagyon halk, halk, normál, erős, nagyon erős
                              hangmagasság: alt, mezoszoprán, szoprán, ...
                              beszédtempó: lassú, gyors, nagyon gyors, hadarás
                              beszédritmus: lehet váltakozó, tükröződik az egyén személyisége
A vokális jelek néha fontosabbak, mint maga a beszéd.


Az emblémák:
-   ami egy emberen látható
-   jelzés értékű a környezet számára
-   koroktól, kultúráktól függenek
    pl: reformkor: bajusz, szakál szerepe (Arany János: Bajusz)
-   közösséghez tartozást is kifejezhet
    pl: egyenruhák
-   társadalmi rangot is jelenthetnek
    pl: katonai csillagok


A proxemika:
-   térközszabályozás
-   Edward Hall (1980) fogalmazta meg
-   minden embernek szüksége van valamilyen megfelelő, személyes térre, amely kultúráktól
    is függ
-   4 távolságot alakított ki:
    - bizalmas (intim) távolság (0-45 cm)
    - személyes távolság (45-120 cm)
     (általában barátok között)
    - társasági (szolgálati) távolság (120-360 cm)
     (általában főnök-beosztott viszonyban)
    - nyilvános távolság (3.5 métertől a hallótávolságig)
      pl: értekezletek, tárgyalások
-   a kulturális szabályok szerepe nagy
-   lifteffektus: a tekintetkommunikáció alkalmazását jelenti
-   német kultúra: nem szívesen engedik közel a másik embert ↔ amerikai kultúra
-   arab kultúra: ellentétesen gondolkodnak, mint az európaiak (közelség)
-   japán kultúra: cseresznyevirágzás ünnepe: szabadtéri programok, kivonulnak a zöldbe


A nem verbális jelek lehetnek:
-   ösztönösek (ontogenetikus)
-   örökölt jelek pl: fejbólintás
-   konvencionális jelek: megtanulható pl: siketek jelbeszéde, karmester jelzései


A verbális kommunikáció:
Az emberiség kezdete óta meghatározó és fontos szerepe van a nyelvnek. Kutatása a
nyelvtudomány feladata. A verbális csatorna a nyelvből, mint általános jelrendszerből és
ennek alkalmazásából, a beszédből és az írásból áll.
A világon körülbelül 3-4 ezer beszélt nyelv van (becsült adat).
Minden olyan jelrendszer, amit már legalább két ember beszél.
Azonban alig 100 olyan nyelv létezik, aminek írásos jelrendszere is van.
A beszélt nyelveket 17 nyelvcsaládba osztották. (pl: urál)
A nyelvek eredetéről kétféle elmélet létezik:
-   monogenezis (egyeredetű): a világ nyelvei egy ősnyelvből származnak (Bábel tornya)
-   poligenezis (sokeredetű): a Föld különböző részein eleve külön nyelvrendszerek alakultak
    ki
A szemiotika alapfogalmai:
-   jeltudományt jelent
-   jelekről szóló általános elmélet, amelynek a tárgy a jel
-   jel: sokfélék lehetnek
    pl: egyezményes, velünk született, irodalmi mű
-   a jelzett dolog mindig bonyolultabb, mint a jel
    pl: barlangrajzok
-   jellegzetessége a nyelvtudományhoz kötött
    pl: a tánc nyelve
-   az ember jelfelfogó képessége sok esetben alul marad az állatokkal szemben
    pl: a kutyák szaglása kifinomultabb
-   a jelek társadalmi tények, amelyek egy társadalomban érvényesülnek. Akkor lehet
    megmagyarázni, ha bizonyos ismeretekkel rendelkezik az egyén.
B/15.
A     tömegkommunikáció                  és     a     személyközi           kommunikáció
különbségei.                A         tömegkommunikáció                     funkciói.     A
tömegkommunikációs                            eszközök                szerepe             az
információtovábbításban. Az írott és az elektronikus sajtó
sajátosságai korunkban. A média intézményrendszerének vitás
kérdései         napjainkban.           A     tömeges         befolyásolás        eszközei,
alkalmazásuk            a       közművelődési         munkában.             A   reklám,    a
propagandra, a PR alapfogalmai és kulturális sajátosságai.


A tömegkommunikáció:
-   adó: kommunikátor
-   befogadó, vevő: amináns
-   hír, információ: kommunikē
A tömegkommunikáció abban különbözik a személyközi kommunikációtól, hogy eszközt kell
közbeiktatni, hogy az információ az egyik ponttól a másikig eljusson, az idő rövidebb szakasz
alatti megtétele.
-   szétszórt sokaság: legyőzve az időt és a teret ugyanarról a hírről értesítse a világ
    különböző pontjain élő embereket
-   feladata: információk továbbítása, melyhez mindenképpen szükség van valamilyen
    technikára
-   a fejlett társadalmak jól behálózták magukat tömegkommunikációs eszközökkel
-   a tömegkommunikációban megvan a választás lehetősége
-   az eszközök a közművelődésre hatnak
-   figyelni kell a pontosságra, mert néha a hír, az információ torzulat.
    (nem feltétlenül szándékos a változtatás (a pletyka természetrajza)
-   a különböző tömegkommunikációs eszközök között verseny van


A tömegkommunikáció funkciói:
 státuszadó funkció:
-   a tömegkommunikációs eszközök elismerést hozhatnak, a személy státuszát emelheti
-   rangot ad, elismertséget jelent
 narkotizáló funkció:
-   a sok információt nemcsak befogadni kell, hanem „cselekedni” is kell a saját maga
    területén
 társadalmi funkció:
-   minden eszközt társadalmi igény hozott létre
-   olyan ereje is van, hogy segítenek betartani a társadalmi normákat is ezek az eszközök


Tömegkommunikációs eszközök:
-   újság
-   rádió
-   TV
-   film
-   számítógép


Újság:
-   körülhatárolt földrajzi piacokon terjesztett kiadvány
-   adott közönség általános érdeklődésének kielégítését szolgáló fórum
-   rendszeresen, naponta, hetente kiadott periodika
-   nyomtatott médium
-   híreket, kommentárokat, fotókat tartalmaz


Rádió:
-   funkciója: „Tartós nyomot hagyni az emberben.”
-   két alapvető tevékenysége van:
    - kultúra terjesztése
    - tájékoztatás, hírközlés
-   további funkciók:
    - igények felkeltése, ízlés fejlesztésében
     (átgondolt, tudatos, kulturális propagandra, változatos műsorfajták
    - a rádió és a többi közművelődési intézmény közötti szervezkedés
    - műsorok differenciálódása:
                        - hallgatói réteg
                        - milyenek a hallgatói szokások (életkor)
                        - műveltségi szint
                          - hallgatói szükségletek
                          - demográfiai tényezők (nő, ifjú, idős)
-   rádióműsorok:
    - alkotóműhelyi funkciója
    - kulturális
       ismeretterjesztő tevékenységgel kapcsolatos műsorok: viták, ankétok, előadások
       oktató jellegű műsorok: speciális ismeretanyagot közvetít
       kulturális, tájékoztató, szervező műsorok
       szórakoztató műsorok
-   Mire alkalmas a rádió?
    - gyors műsor, gyors szerkesztés, gyors sugárzás
    - műsorszerkesztés keretében valósul meg


A televízió:
-   funkciói:
       tájékozató, informatív, propagandra funkció:
    - célja, feladata: politikai tájékoztatás, közhasznú információ
    - fontos: gyorsasága, az élő adás hitelessége
       szórakoztató funkció
       ismeretterjesztő funkció
-   a TV és a közművelődés egysége
    Helye pótolhatatlan, mert napjainkban a lakosság széles körében elterjedt közművelődési
    intézmény. Elmélyíti azzal, hogy hogy felkelti az érdeklődést, de nem helyettesíti a
    közművelődési szakértő munkáját. Feladata: a többi intézménnyel együttműködve segíti a
    kultúra terjedését.


    A film:
    A film egy kifejezési forma, a gondolatok közlésének módja, s mint ilyen, jelrendszer,
    mely sokban emlékeztet a nyelvre.
    A mozilátogatás motívumai:
-   szórakozás
-   kikapcsolódás
-   időtöltés (nem tudatos)
-   magáért a filmért (tudatos)
-   a mozi hangulata végett
-   speciálisan a szereplők végett, bármiről is szól a film
-   mindenkinek szól
-   pillanatnyi menekülés a jelenből a filmek világába
-   a filmbeli történet miatt
-   kíváncsiság: a történelmi filmek háttere
-   olyanról szól a film, amivel egyesülni tud a mozilátogató is
-   tömegvonzás: a hivalkodó és figyelemfelkeltő reklámhadjárat felkeltette az érdeklődést


A számítógép:
-   korunk főszereplője
-   elsődleges feladata az információ feldolgozása
-   feladatai:
    - a betáplált program alapján a visszajelentett információk állandó ellenőrzésével
    közvetlenül szabályozza valamilyen rendszer működését
    - a tudományos kutatásban, tervezésben rövid idő alatt épes elvégezni különféle
    számításokat
-   adatbankok, adatbázisok létrehozása, kezelése


A reklámról:
Reklám:          Minden olyan figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ, amely valamely
                 áru kelendőségének növelésére, szolgáltatás igénybevételére, vagy ennek
                 fokozására irányul, vagy valamely vállalat tevékenységét népszerűsíti.
                 Ipari-kereskedelmi propagandra a közvélemény irányítása céljából; olyan
                 tevékenység, mely bizonyos személyek, vagy tömegek akaratmeghatározását
                 próbálja befolyásolni az üzleti célok érdekében.


Sajtóreklám:
-   a reklámozásnak az a módja, amikor a reklámozó más kiadványában vásárol reklámteret
-   legkedveltebb eszköz
-   közlései megbízhatóbbak a többi reklámhordozóénál
-   gyors, mindenütt ott van
-   lényege: „Röviden, magvasan, magyarul.”
Reklámfilm:
-   TV: leghatásosabb információs eszköz
-   legelterjedtebb a tartós fogyasztási cikkek között
-   a nézők nagy része: nő és gyermek ( a reklámok 85%-a nekik szól)
-   olyan légkör megteremtése a célja, amelyben a termék kívánatossá válik


Rádióreklám - reklámszöveg:
-   csak a hangot használja: népszerűtlen, sikere a szövegen múlik
-   könnyen és gyorsan felejtődnek
-   hibájuk: a dramatizálás (természetellenes, mesterkélt); felsorolás
-   hossza: általában 10-20 mp


Plakát - grafika:
-   már Julius Caesar idejében is volt
-   1845-től színesek
-   sétáló, szemlélődő emberekhez szól
-   óriásplakátok: rövid szöveg, városképromboló hatás
-   ízlésformáló eszköz


Fényreklám:
-   művészet: hatásos, az ember szereti a fényt
-   gigantikus, kápráztató
-   technikája nem túl fejlett Magyarországon


Direct mail:
-   közvetlenül, egyénileg szól az emberekhez
-   nagyon hatásos
-   küldemény formájú
-   tetszetős külsejű


Reklámfajták:
-   programreklám
-   tanfolyamreklám
-   meghívóreklám
-   tájékoztató reklám
-   alkalmi reklám


Reklámeszközök:
-   vizuális reklámok
    plakát, szórólap, műsorfüzet, sajtóhirdetés, fényreklám
-   audítiv reklámok
    élőbeszéd, rádió, magnetofon

				
DOCUMENT INFO
Shared By:
Categories:
Tags:
Stats:
views:3
posted:3/2/2012
language:
pages:59