AP orcel�n t�rt�nete by WzmWYhF6

VIEWS: 0 PAGES: 70

									A Porcelán története
             A kezdetek
• Az ősember már az új kőkorszakban
• az un. neolitikumban
•  agyag edényeket formált.
• Később rájött, hogy égetéssel ezek
  tartóssá tehetők.
• Az első kézműves „iparág”
• a fazekasság volt, ezt követte
• a szövés és a fonás mestersége
        Az agyag tulajdonságai
• Agyagnak nevezzük az olyan földféleséget, melynek
  jellemző tulajdonsága, hogy
• vízzel áztatva képlékeny, vagyis gyúrható, formálható,
  alakját kiszáradás után is megtartja és
• kiégetve összetartó, kemény, kőszerű anyaggá lesz,
  mely vízzel többé fel nem áztatható.
• Az agyagáruk gyártása tehát az agyag formálhatóságán
  és a tűzben való megkeményedésén alapszik. A
  különféle agyagáruk, bár készítésmódjuk lényegileg
  azonos, mégis a felhasznált nyersanyagok
  különbözősége, az égetés hőfoka, díszítésmód stb.
  tekintetében nagyon különböznek egymástól.
    A kerámia

       Keramosz
görög szóból származik,
    jelentése:agyag
            Kerámia fajták:
-Cserép

-Fajansz (majolika)

-Kőedény (keménycserép)

-Porcelán
                     A cserép
•   Nem más, mint égetett agyag.
•   Vagy máz nélküli:
•   - pl. a tetőcserepek, épület téglák
•   Vagy mázzal bevonva égetik ki.
•   Előtte díszíthetik:
•   -máz alatti és máz feletti festést ismerünk.
•   De egyszer égetik ki.
•   Ha mázatlan tárgyakat díszítenek
•   terakottának nevezik
                      Fajansz
• fajansz:
• az olasz Faenza városkáról elnevezett fehérre vagy
  sárgára égetett, érdes törésű és át nem tetsző agyagáru,
  likacsos szerkezetű.
• A tárgyakat korongon, rendszerint gipszmintákban
  formálják, és terrakottára égetik.
• Az ónos máz az egyszer égetett tárgyakra kerül.
• Ősi keleti technikával készül, amely a mórok révén
  Spanyolországon keresztül
• ( Mallorca szigetén) került be Európába.

• A majolika alapanyaga is a fenti, csak díszítése más
                         A kőedény
• A kőedény:

• agyag, kvarc és mészpátból vagy földpátból készül,
•
• korongolással, öntéssel, vagy sajtolással formálják,

•   alacsony tűzön samott tokban zsengélik, majd földpátos mázzal,
    magas tűzön, 1100 °C felett égetik.

•   Díszítése máz alatt, vagy máz felett is történhet.

•   Mivel nyersanyagai közül a kaolint egyszerű agyag helyettesíti
•   és égetése is a porcelánénál alacsonyabb fokon történik, előállítása
    ezért olcsóbb.
         A porcelán titka
Az igazi finom porcelán titka abban rejlik,
hogy a négy őselem:
-a föld
-a víz
-a levegő
-a tűz
harmóniáját testesíti meg
            A porcelán titka
Formai szépsége:
a „ porcelánföld „ és a víz
megfelelő arányú keverékével biztosítható

Fehérsége, transzparenciája (áttetszősége):

a tűz és a levegő segítségével hozható létre
     A porcelán tulajdonságai
• A porcelán magas hőmérsékleten tömörre
  égő, nemesen tiszta
• kerámiaféleség, mely
• -nem engedi át a nedvességet
• -kemény
• -ellenáll a vegyi hatásoknak
• -máza pedig a fény felé fordítva áttetsző
          A porcelán előállítása
•     Folyamatai:
•    -1. a nyersanyag /porcelánmassza/ elkészítése
•   - 2. az alakítás /öntés, préselés/
•   - 3. a szárítás
•    -4. az előégetés /másnéven zsengélés/
•   - 5. a mázzal való bevonás
•    -6. a mázas égetés
•   - 7. a dekorálás /festés, aranyozás /
•   - 8. dekor égetés
A porcelán massza fő alkótóelemei
             -kaolin

             -földpát

              -kvarc

               -víz
A porcelán massza fő alkotó elemei
-a kaolin :
 a legtisztább természetben előforduló
 agyag fajta, mely fehérre ég

-átlagban a porcelán massza
 50 %át teszi ki
-ettől függ az anyag formálhatósága, s ennek
  köszönhető, hogy a tárgyak szárítás és égetés
  után megőrzik alakjukat
A kaolin
A porcelán massza fő alkotó elemei
• A földpátok:
• a földkéreg mintegy 60 %-át alkotják
• vegyileg alkáli-alumíniumszilikátok
• Melyek hosszú időn keresztül átalakulnak
  úgynevezett
• agyagszubsztanciává ( ez bonyolult kémiai
  képlettel írható le)
• A porcelánmassza kb. 25 %-át teszi ki és annak
  az égetés közbeni tömörödését segíti elő
A földpát
A porcelán massza fő alkotó elemei
A kvarc:
-részben a termék transzparenciáját
  (áttetszőségét )
-részben a keménységének mértékét
  határozza meg- fajtájától függően.
  Előzőleg felhevítik, majd különböző
  finomságura őrlik -kvarchomok-
  így kerül a porcelánmasszába
A kvarc
A porcelán készítésének folyamata
• Míg a csak agyagot tartalmazó termékeket
  lehet formázni, addig az adalékanyagokkal
  kiegészített un. porcelánmassza rideg, a
  tárgyak előállítása
• -öntéssel, vagy
• -préseléssel történik.
         Az öntés folyamata
• Folyékony halmazállapotú
• porcelán masszát gipszformába öntik.
• A gipszforma nedvesség elszívó
  tulajdonsága révén a bele öntött
  masszából elszívja a vizet, így alakul ki az
  un. nyers termék
                  A szárítás
• Kialakított tárgyakat égetés előtt tökéletesen ki
  kell szárítani, nehogy a kemencében hirtelen
  fejlődő vízgőz szétvesse őket.
• A száradásnak nem szabad hirtelen történni,
  mert a gyorsabban kiszáradó felületen a tárgy
  hamarabb húzódik össze, aminek
  következménye a tárgy görbülése, esetleg
  repedése.
• A tárgyakat levegőn, a műhelyben vagy zárt
  töltött szárítókamrákban szárítják.
•
      Előégetés /zsengélés/
• Ez alacsony hőfokon-800 C- történő
  égetést jelent,
            Máz készítése
• A porcelán máz ugyanazokból az
  anyagokból készül, mint a porcelán,
  csakhogy a mázban
• több az olvadó anyag (alkáliák és mész)
  és kevesebb aránylag az aluminiumoxid.
• A zsengélés után vonják be vele a tárgyat.
• Lehet átlátszó és lehet fedő hatású,
  összetételétől függően.
            A máz szerepe:
• Az eredetileg porózus cserepű kerámia
  termékek felületét
• -tömörré
• -simává
• -folyadékzáróvá
• -szilárdabbá
• -ételsavakkal szemben ellenállóbbá
• -könnyen tisztíthatóvá
• -esztétikailag vonzóbbá teszi
                    A máz
• Lehet :

• -szintelen, üvegszerű- ilyenkor az alapszín
  átlátszik,

• -fehér ,

• -színes:,
• /melyet égethetnek a máz felületére is/
            Oxidfestékek
• Különböző fémek oxidjai más-más színt
  eredményeznek
• -vasoxid:     piros, barna
• -uránoxid:    narancssárga
• -kobaltoxid:  kék
• -mangánoxid: barna
• -antimonoxid: sárga
• Ezek hőállóak is
            Mázas égetés
• ez kb. 1300-1400 C - on történik.
• Azt a célt szolgálja, hogy a máz ráégjen a
  tárgyra
• Ilyenkor néhány %- os zsugorodás
  következik be
• A máz megolvad míg a cserép
  ugyanazon hőfoknál csak meglágyul, de
  alakját a tűzben még megtartja.
                 Dekorálás
•   Folyamatai:
•   -alapozás
•   -satírozás
•   -árnyékolás
•   -aranyozás
•   Eszközei:
•   -mókusszőr ecset
•   -acél tollhegy
•   -festékek
•   -arany
           Dekor égetés
• Viszonylag alacsony hőfokon
• -720 C - 900 C -on történik,
• Melyet még a festékanyagok károsodás
  nélkül elviselnek
         A porcelán története
     A porcelán Kínából származik.
     Az igazi porcelán termékeket az időszámítás kezdete
    előtti 23 és az időszámítás szerinti 220 között
    uralkodott Keleti Han-dinasztia időszakában kezdték
    gyártani.
    Legelőször a dél-kínai Zhejiang tartományban
    állították elő.
    Utána Észak-Kínában is meghonosodtak a porcelán
    készítési eljárások.
.
          A porcelán története
• A fehér porcelánt a kék színű porcelán készítése
  alapján fejlesztették ki.
• Csak annyi az eltérés, hogy a kék színű porcelán
  alapanyaga, a kaolin több vasércet tartalmaz a kék
  esetében, a fehér porceláné pedig kevesebbet.
• A nagyobb vastartalmú porcelán a kiégetés után
  sötétebb, vagy világosszürke, vagy sötétszürke színű
  lett.
• A kisebb vastartalmú porcelán pedig fehér.
• A porcelángyártás technikája később az egyszínű
  porcelántermékek készítésétől a többszínű előállítása
  felé fejlődött.
• A porcelán alapszíne azért a fehér maradt,
• Ezért a fehér porcelán készítése nagy jelentőségű
  találmány.
Kék kínai porcelán
Kínai porcelán kancsó
           A porcelán története
• X-XIII. században, a kínai porcelánkészítés eljárásai
  gyorsan fejlődtek.
• A Tang-dinasztia időszakában kifejlesztették az
  úgynevezett háromszínű porcelánt.
• Ennek lényege, hogy a kaolin alapra egyszerre
• piros, zöld és fehér festéket vittek fel.
• Az égetés során a vegyi reakció során különböző
  színárnyalatok keletkeztek.
• Igen színes porcelántárgyak készültek így.
• Ebben az időszakban bevonták
• a festészetet és a szobrászatot is a
  porcelánkészítésbe.
Kínai porcelán váza
Kínai porcelán váza
         A porcelán története
• 1368 és 1911 között, azaz a Ming és a Qing-
  dinasztiák korszakában élte a kínai porcelán
  aranykorát.
• A termelés minőségileg és mennyiségileg a
  legmagasabb szintet ekkor érte el.
• A Ming és a Qing-dinasztia korszakában a dél-
  kínai Jindezheg város vált a porcelánkészítés
  központjává.
• Ma is itt állítják elő Kína legjobb minőségű
  porcelántermékeit.
Kínai porcelán váza
           A porcelán története
• Legkorábban a VIII. században vitték ki a porcelánt
  Kínából külföldre.
• Ezt megelőzően már kereskedelmi és kulturális
  kapcsolatokat építettek ki külföldi országokkal.
• A Selyemúton keresztül nagy mennyiségű
  selyemterméket szállítottak ki az országból.
• Annak idején a selyem országának nevezték Kínát.
• A VIII. századtól kezdve exportálták a porcelántárgyakat
  is, amelyek jó hírnevet szereztek külföldön,
• ezért az emberek most már „Ci„ ország,
• azaz porcelán-országként is emlegették Kínát.
  A kínai porcelántárgyakat legelőször
• az ázsiai országokba vitték ki,/Japán, Korea/
• később pedig Európába és a Közel-Keletre.
Kínai porcelán
        A porcelán története
• A XVII. századtól kezdve a nyugat-európai
  országok királyi udvarai nagy
  előszeretettel gyűjtötték a kínai
  porcelántárgyakat.
• Miután a portugál hajósok megnyitották a
  Kína és Európa közötti új tengeri
  útvonalat, a kínai porcelántermékek az
  európai országok uralkodó rétegei
  számára kedvelt ajándékká váltak.
Kínai porcelán
           A porcelán története
• Ebben az időszakban Európában rokokó stílus
  uralkodott, amelyet az élénkség, a szépség, a vidámság
  és az élet élvezete jellemez.
• Ez megegyezik a kínai művészet finom, harmonikus,
  könnyed és színpompás stílusával.
• A kínai porcelán-kultúra a kínai művészet része, ezért
  egész Európában nagyon szeretik a kínai porcelánt.
• Nem teljes statisztikai adatok szerint a XVII. században
  évente több mint 200 ezer kínai porcelántárgy érkezett
  Európába,
• a XVIII. században pedig már évente mintegy 1 millió
  kínai porceláncikk került az európai piacra.
  A kínai porcelán később egyre jobban elterjedt az egész
  világon.
Kínai váza
 A porcelángyártás Európában
• Európában rá kellett jönni a porcelán
  titkára újból fel kellett fedezni.
• Történeti leírások szerint egy német
  alkímista Böttger jött rá a mikéntjére
  1709-ben.
• Tehát nem aranyat, hanem
• „fehér aranyat „ tudott előállítani.
 A porcelángyártás Európában
Ezt követően
Németországban -Meissen -/1710/
Franciaországban-Sévres-/1756/
Angliában- Bow, Chelsea, Derby,
Worchester- /1757/
Oroszországban- Szentpétervár- /1750/
Osztrák-Magyar Monarchiában-Bécs/1718/
Kezdték el a porcelán gyártását
A porcelángyártás Magyarországon
• A hazai porcelángyártás beindulását két tényező
  akadályozta:
• 1.)
• Bécs megtiltotta a magyar területen a porcelán
  gyártását hosszú évekig.
• /Ezért az európai gyártás beindulását az itthoni
  több mint 100 évvel követhette csak./
• 2.)
• A nyersanyag hiánya.
• Nálunk jó minőségű kaolin nem található.
Porcelán gyártás Magyarországon
Magyarországon Telkibányán, helyben talált kaolin
felhasználásával 1825-ben gyártottak először porcelánt.

A kaolin rossz minősége miatt azonban a porcelán
minősége sem felelt meg a kívánalmaknak, ezért
visszatértek a kőedénygyártáshoz.

Az első, tartósan porcelángyártással foglalkozó magyar
gyár Herend, ahol az 1800-as években
Csehországból - Zettlitzi, ma Sedlec - behozott jó
minőségű kaolint használtak fel.
        Herend története
A pápai keménycserépgyár bérlőjeként
Fischer Mór
1839-ben komoly tőkével betársult
a Stingl Vince 1826-ban alapított herendi
műhelyébe,
amelynek 1840-től egyedüli tulajdonosa
lett.
Ekkor 54 főt alkalmazott, köztük külföldi
porcelánfestőket is.
               Herend története
• A kor igénye a kézi festésű, magas színvonalú termékek
  felé mutatott.
• Így kezdte el Fischer a régi, világhírű európai
  porcelángyárak
  (Meissen, Bécs, Sévres) termékeinek utánzását.
• A főúri családok:
  (Esterházyak, Zichyek, Pálffyak) herendi
  megrendelésekből egészítették ki eredeti kínai és egyéb
  híres porcelánkészleteik hiányzó darabjait.

•    Később kínai, japán és más keleti kultúrák szín- és
    formavilága is megjelent porcelánjain,
    de mindig egyéni, herendi jelleggel.
            Herend története
• Nagy sikerrel szerepeltek a herendi porcelánok
• az 1851-es londoni világkiállításon.

• Ekkor rendelte meg Viktória királynő az azóta is
  az ő nevét viselő lepkés, virágos mintájú
• "Queen Victoria" készletet.
• Vevői között szerepelt többek között:

• Ferenc József, a Perzsa Sah vagy a
  Rothschild család.
Viktória minta
Viktória minta
           Herend története
• 1853-ban a New York-i Nemzetközi Ipari
  Kiállításon első díjat nyertek
• 1855-ben a Második Világkiállításon Párizsban
  is első osztályú kitüntetésben részesültek a
  termékek
• 1862-ben a londoni világkiállítás újabb sikert
  hozott Herend számára
• A megszüntetett bécsi porcelángyár védett
  mintáinak a jogát is megkapta ebben az időben.
              Herend története
    1867, a kiegyezés után a gyár döntően külföldi
    megrendelésre dolgozott.
    Császári, királyi udvarok, főnemesek, így
•   - Viktória angol királynő,
•   - Eugénia francia császárné,
•   - II Sándor orosz cár,
•   - a perzsa sah,
•   - Ferenc József császár
•   - Báró Alexander von Humboldt
•     voltak a fő megrendelők.
            Herend története
•   A hazai megrendelők a hazai főnemesség
•   és gazdag bankárok köréből kerültek ki:pl.
•   - az Apponyi,
•   - az Eszterházy,
•   - a Rotschild családból.
•   Nem egyszer egy-egy motívumot ezen
    megrendelőkről neveztek el.
Rotschild minta
Rotschild minta
Aponyi minta
            Herend története
• Az 1870-es évek elején azonban a világválság
  már erősen éreztette hatását idehaza is.
  Herenden egyre kevesebb lett a megrendelés,
  és egyre több az ellentét Fischer és fiai között.
• Végül az öreg Fischer Mór 1876-ban átadta a
  gyárat fiainak.
• Az új generáció kevésbé igényes tömegárut
  kezdett gyártani, ennek ellenére az olcsóbb
  cseh porcelánok kiszorították termékeiket a
  piacról.
• Végül eladták a gyárat az államnak 1884-ben.
             Herend története
• Az új Herendi Porcelángyár Rt. azonban a
  rekonstrukciók ellenére sem lett eredményes.
• 1896-ban vezetését az állam felajánlotta Fischer Mór
  unokájának, Farkasházy Fischer Jenőnek.
• Ő ott folytatta, ahol nagyapja abbahagyta:
• antik porcelánokat készített, de az új stílus, a
  szecesszió jegyében.
• Az átütő sikerek
• - például az 1900-as párizsi világkiállításon –
• ellenére adósságai és a rossz gazdasági vezetés miatt
  Herend helyzete ismét válságosra fordult
• (1916-20 között a termelés is szünetelt).
           Herend története
• A gyárat végül mégiscsak a művészi kvalitásai
  mentették meg - méghozzá egy új műfaj
  bevezetésével!
• 1925-től Herenden elkezdték gyártani a
  kisplasztikákat és a népies, művészi figurákat
  (Telcs Ede, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Bory
  Jenő ismert figurái nagy sikert arattak).
• A harmincas évektől Herend újra régi fényével
  ragyogott a nemzetközi kiállításokon.
Kisplasztika
            Herend története
• A második világháború pusztítása elkerülte a
  gyárat, amely így csak néhány hónapig volt
  zárva.
• A véletlennek köszönhető, hogy az ötvenes
  években a művészeti vonalat erősítették a
  gyárban .
• (Rákosi Mátyás felesége porcelánművész volt,
  aki kedvelte a távol-keleti hatásokat az antik
  porcelánokon).
           Herend története
• A 20. század második felében a herendi márka
  újabb földrészeken hódított:
• Ausztrália, Bahama-szigetek, Szovjetunió felé
  irányuló exporttal.
• Az 1993-ban privatizált Herendi
  Porcelánmanufaktúra Rt.
• 75 százaléka a helyi MRP szervezet, a
  dolgozók és a nyugdíjasok tulajdonában van,
• a fennmaradó 25 százalék pedig az államé.
  Új kezdeményezések
Évente két alkalommal megjelenő
       Igényes folyóirat:

       a Herend Herald
Herend Herald
          Herend teák forgalmazása

• -Négy ízvilággal:
• -Fekete tea:
• (Assam Black Himalayan Delight -
• Gyönyörűség, élvezet a Himalája régióból)
    -Zöld tea:
• (Green tranquility - Zöld nyugalom, csendesség)
• -Rooibos tea:
• (Scent of Afrika - Afrika illata)
• -Gyümölcs tea:
•   (Passion for fruit - A gyümölcs iránt táplált szenvedélyes szerelem)
Herendi Teák

								
To top