Piaget szakaszai 4 5 6 ea by WzmWYhF6

VIEWS: 0 PAGES: 35

									Piaget szakaszai
                                FIGYELEM




        szenzoros                      döntés és       válasz
        folyama-    percepció           válasz     kivitelezése
INGER                                                             VÁLASZ
           tok                         reakció




                       RÖVID TÁVÚ MEMÓRIA


                      HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIA
   Az érzékletnek, ha jelentése van, akkor már
   észlelésről beszélünk. A következőkben az
észlelés és percepció kifejezéseket szinonimaként
                   használjuk.

  Az észlelést – Ulric Neisser (1976. magyarul
1984.) (21.old.)nyomán - olyan tevékenységnek
   fogjuk fel amely időről időre akkor lép fel,
 amikor az észlelő anticipációs sémái képesek
 összhangba kerülni a környezet által nyújtott
                 információkkal.
A séma tehát döntő jelentőségű fogalom,
 az érzéki (perceptuális) megismerésben
is. Később látni fogjuk, hogy a sémáknak
      nem csak perceptuális, hanem
  konceptuális (operatív), aspektusuk is
     van. Hiszen ezek a megismerési
tevékenység fejlődése során jönnek létre
 és változnak. A séma tehát egyszerre a
       cselekvés mintája és minta a
              cselekvéshez.
       A séma működési vázlata
                         TÁRGY
                    (ingermintázat)




          MÓDOSÍT                     MINTÁT VESZ




SÉMA                 IRÁNYÍT                    FELDERÍTÉS
 A kognitív pszichológia a megismerési funkciókat nem
    egymástól elszigetelten, hanem a tevékenység, a
cselekvés által szervezett kölcsönhatásukban értelmezi.

  Piaget genetikus episztenológiai felfogásában ezen
szerveződés fejlődési folyamatát fejlettségi szintjeit írja
 le. B. Inhelder említi egy helyen (id.J. Turner 14.old.),
hogy „Néhány kommentátor Piaget-t aktivistának nevezi
   a szó Goethe-i értelmében. (Kezdetben volt a tett!)

      „…A fejlődés során az egymás után következő
   tevékenységi formák azok amelyek meghatározzák a
                  megismerés módját.”
Ilyen gondolatkörben létezik reflexes, szenzomotoros és
    végül operacionális (műveleti), megismerés, ahol a
  magasabb szint tartalmazza az alacsonyabbat, ezek az
                alkalmazkodás szintjei is.
    Piaget módszere, építkezése 1
A valóságot megfigyeli, mikroszkopikusan elemzi és többszörösen
     értelmezi.
Tökéletes logikai rendet kíván teremteni.
Sok új fogalmat használ.
A jelenségnek azt az elemét nagyítja ki amelyik a megismerés
     fejlődése szempontjából fontos.
Már a megfigyelést is így használja.
Az igazi persze a klinikai módszer.
A témaköröket a megfigyelés módszerével gyűjti, és a
     beszélgetésekben
konfrontálja, ellenőrzi. (A gyermeki világkép jellemzői) Végül a
     természetes kísérletekkel a megértés fejlődésének folyamatát
     nyomozza.
Ennek lényege: hogyan függetlenedik a szemlélettől a
     gondolkodás (a második valóság, az elvonatkoztatott.)
  Piaget módszere, építkezése 2.
A fenti módszerrel dolgozta, munkálta ki rendszerét: a
   genetikus ismeretelméletet.
Genetikus: mert a lelki élet eredetét, genezisét tárgyalja.
A célja viszont ismeretelméleti kérdés: Ősi kérdés: Hogyan
   és egyáltalán juthatunk –e igaz ismeretekhez.
A válasz lényege:
Nagyon csekély velünk született tapasztalási módból
   (reflexek) kiindulva hosszú fejlődési úton a valóságot
   először
érzékletesen és cselekvően letapogatjuk, majd
képzetszinten, végül
fogalmilag és műveletileg megismerjük, elrendezzük és
   mindezeket az ismereteket szükségleteinknek
   megfelelően felhasználjuk.
     A lelki élet kritériuma az intrapszichikus
    megkettőződés. (azaz a tapasztalás belső
   megőrzése – séma, képzet, fogalom művelet
      alakjában – vagy máshogy vizsgálva a
tapasztalásnak a belső maradványai (jelzés nyom)
 vagy helyettesítői (jelkép, jel) melyek eligazítják a
       külső válóságtól részben függetlenül.
 A megismerés nem indulhat ki a személyből, mert
  akkor már lenne célja, nem indulhat ki tisztán a
   környezetből, hanem csak a kettő egymásra
hatásából, illetve van egy mediátor ahol az én és a
 másik érintkezik és elhatárolódik, ez a cselekvés.
      Piaget posztulátumai:
 Az emberi organizmus (mint más biológiai
     organizmus) belső szervezettséggel bír.
Ez a belső szervezettség, mint működési mód
   invariáns, tehát az élet során nem változik.
A környezet és az organizmus kölcsönhatása
    eredményeként ez a működési mód kiépíti
            a sajátos értelmi struktúrát.
 Példa: emésztési rendszer mint működési elv,
         invariáns, de a környezettel együtt
 sok mindent létrehozhat; elhízást és vashiányt,
                         stb.
    Az értelmi fejlődés tehát a külső és belső
  kölcsönhatása révén alakul. A külső s belső
   kapcsolatát a mozgásos aktivitás biztosítja,
  melynek legalsó szintje a feltétlen reflex, mint
séma. Már ennek is van perceptuális és operatív
aspektusa, de ez itt egységben van, a mozgásos
 cselekvésben amelyet az érzékelés (észlelés)
    vezérel esetleg fordítva. Létezik ugyanis
 önindította mozgás, mely érzékelést (észlelést)
                  eredményez.
 Az adaptáció mint invariáns működési mód, például
  Piaget-nál asszimilációs és akkomodációs jellegű

  lehet. Asszimiláció révén felveszi a környezetből a
 belső (genetikusan, vagy tapasztalat révén kialakult)
  sémának megfelelő információt. Kiváltódik a szopó
        reflex pl. Ez a séma mint szenzomotoros
alkalmazkodás, a sémát módosítja az adott dologhoz,
      pl. az anyamellhez, a szoptatáshoz, így tehát
     megváltoztatja a sémát ami már akkomodáció.
Az organizmus tehát akkomodál ahhoz amit asszimilál. Az
asszimiláció is akkomodáció dinamikus egyensúlyára való
    törekvés lényegében a fejlődés egyik fő mozgatója.
                       (Homeosztázis)
                   Perceptuális aspektus

CSELEKVÉSES SÉMA
    Analóg kód

                   Operacionális aspektus




                   Perceptuális aspektus
  NYELVI SÉMA
  Digitális kód

                   Operacionális aspektus
                   Jean Piaget
• 1896. augusztus 9. Neuchătel (Svájc) született.
• 6 éves korától a természettudománnyal foglalkozik
  (mechanika, madárvilág, csigák, kagylók)
• 10 éves korában írja meg első cikkét egy albínó
  verébfajtáról (egy oldal a helyi term. tudományos
  folyóiratban)
• 15 éves korában a Genfi Természettudományi
  Múzeumtól muzeológusi állásajánlatot kapott. (Nem
  tudták, hogy még az érettségit is csak két év múlva
  teheti le. A középiskola utolsó éveiben a filozófia iránt
  érdeklődik. Még nincs
• 20 éves mikor célkitűzését megfogalmazza: A
  megismerés biológiai magyarázatát. (genetikus
  episztenológia )
• Biológia – pszichológia – ismeretelmélet - logika
• Ez 50 éves program
     22 éves: doktori disszertációja (puhatestűek osztályozása)
    Ezután Párizs-Binet labor (Th.Simon közvetlen vezetésével)
Tesztmódszer. Megismeri a Klinikai pszichológia szociálpszichológia
   kezdeményeit (Durkheim) Valamint a pszichoanalízist (Freud.)
A laboratóriumi munkából és a mélylélektani gyakorlatból alakult ki a
 módszere: Klinikai kikérdezés. Claparede ekkor 25 évesen (1921)
     meghívja a Roussean Intézetbe a kutatások vezetőjének.
 Nagy asszisztenciával sok vizsgálat sok munka: 1923 és 1924 két
                   kötetes gyermeklélektani könyv.
 1925- szülővárosa (Neuchătel) egyetemének filozófia professzora
           1929- Genfi egyetem tudománytörténeti tanszék
                        Ekkor figyeli saját gyermekeit.
           1939- Genfi egyetem szociológia tanszkévezető
       1940- Claparede helyére Roussean Intézet igazgatója
1952- Sorbonne: Gyermeklélektani tanszék vezetője (Wallon utódja)
                  (300 év után első nem francia professzor)
               a Sorbonne mellett megtartja a genfi tanszéket.
1950-től: A Nemzetközi genetikus Ismeretelméleti Központ igazgatója
                          1967-ben nyugdíj
                   1980. szeptember 16. meghalt.
Jean Piaget (1896-1980)
                  Univerzális konstruk-
                  tivista megközelítés

                  Akkomodáció és
                  asszimiláció egyen-
                  súlya

                  A kognitív fejlődés
                  szakaszai
              J. Piaget
    Az értelmi fejlődés szakaszai
Szakaszos ha:
• a sorrend állandó
• az alsó beépül – integrálódik
• struktúrába szerveződik
• fejlődik tehát előkészületi és befejezett
  szint
• Az életkorok csak iránymutatók
                          I. Szenzomotoros (0-2 évig)
 A reflexek gyakorlásától a sémák interiorizálódásának kezdetéig tart.
                II.        Preoperatív intelligencia (2-7 évig)
  A szimbolikus funkció megjelenésétől a tagolt képzeti szabályozás
   megjelenéséig. Sajátos gyermeki („hibás”) gondolkodás. A nyelvi
                rendszer bekapcsolódása („kutya”-”tehén”)
            III.        Műveleti intelligencia (7-8-tól – 17 évig)
                        (a műveleti értelmezése: inv.rev.trans.)
                   A: Konkrét műveleti intelligencia (7-11-12 évig)
  A műveleteknek konkrét tárgyuk van és csak úgy működnek. Tehát
„csoportosítás” van de, „csoportok” és „hálók” még nem értelmezhetők.
  Két alszakasz: az egyszerű műveletek, illetve 9 éves kortól téri idői
                       együttes rendszerek kialakulása.
         B: Formális műveleti intelligencia (11-12-től, 14-15-ig)
                 - Ítéletekkel (műveletekkel) végzett műveletek.
                      - Kettős megfordítás műveleti csoportja
                             Műveleti (fogalmi) háló
                                - A kombinatorikus sémák műveletté válása
   (Egyensúlyozás elméletben a reverzibilitás a meghatározó tehát
     a magasabb szakaszokban nagyobb mértékű a reverzibilitás.
                 A kognitív fejlődés piaget-i szakaszai



  Életkor (év)        Szakasz                    Jellemzés
Születés-2         Szenzomotoros        A csecsemők fejlődése
                                        elsősorban érzékleteik és
                                        egyszerű mozgásos
                                        viselkedéseik
                                        koordinációjából áll. Ezen
                                        időszak 6 alszakaszán
                                        keresztülhaladva a
                                        csecsemők elkezdik a
                                        rajtuk kívül levő világ
                                        létezését felismerni, és
                                        azzal szándékos
                                        interakciókat folytatni.
 Végül is mintegy kétéves kortól kezdve
 lehetséges a belső integrálódás, ami a
 szimbólumok, előfeltétele.
 A kezdeti integrációs kategóriák
 előfogalmak, melyek perceptuális alapon
 léteznek, szerveződnek.
Ezek átmeneti, képlékeny „kísérleti”
 kategóriák, állandó elméletileg igazolt
 koncepció nélkül (belátás, vagy megérzés
 útján, nem bizonyítva)
                A kognitív fejlődés piaget-i szakaszai


 Életkor (év)      Szakasz                     Jellemzés
2-6             Műveletek        A kisgyerekek a világot a maguk
                előtti           számára szimbólumok, vagy
                                 képzeleti képek, szavak és
                                 gesztusok segítéségével képesek
                                 leképezni. A tárgyaknak és az
                                 eseményeknek már nem kell jelen
                                 lenniük, hogy gondolni lehessen
                                 rájuk, de a gyerekek gyakran nem
                                 képesek saját nézőpontjukat
                                 másokétól megkülönböztetni,
                                 könnyen áldozatául esnek felszíni
                                 látszatnak, és sokszor
                                 összekeverik az oksági
                                 viszonyokat.
Művelet; ha két tevékenységből
egy harmadik alakítható
(Reverzibilitás. Tranzitivitás.
Invariancia.)
Osztályozás
Soralkotás
                A kognitív fejlődés piaget-i szakaszai

Életkor (év)     Szakasz                     Jellemzés
6-12           Konkrét        Iskoláskorba lépvén a gyerekek
               műveleti       mentális műveletek elvégzésére
                              válnak képessé, amik
                              tulajdonképpen egy logikai
                              rendszerbe illeszkedő, belsővé tett
                              cselekvések. A műveleti
                              gondolkodás lehetővé teszi, hogy a
                              gyerekek tárgyakat és cselekvéseket
                              fejben összerakjanak,
                              szétválasszanak sorba rendezzenek
                              és átalakítsanak. Ezek a műveletek
                              azért konkrétak, mert a bennük részt
                              vevő tárgyak és események
                              jelenlétében hajtódnak végre.
Az egocentrizmus csökkentése:
- a gyerekek képesek hatékonyabban kommunikálni olyan
tárgyakról, amelyeket a hallgató nem láthat.
- A gyerekek el tudják képzelni, milyennek látják őket mások
(szociális nézőpontváltás).
- A gyerekek megértik, hogy egy személy érzései és
cselekedetei nem feltétlenül vannak összhangban.

A társas viszonyok konkrét műveleti gondolkodásnak
köszönhető változásai:
- A gyerekek szabályok segítségével képesek interakciókat
vezérelni és elkezdenek szabályjátékokat játszani.
- A gyerekek a „jó” és „rossz” viselkedés megítélésekor
figyelembe veszik a szándékokat (autonóm moralitás), és úgy
vélik, hogy a büntetésnek a bűnnel arányosnak kell lennie.
Jellegzetességek és példák a konkrét műveleti szakaszra:

A gondolkodás konkrét műveletek irányítják, mely ismérvei:

- A decentrálás: a gyerekek a tárgynak egyszerre egynél több
tulajdonságát is képesek figyelembe venni, és többszörös kritériumok
alapján képesek kategóriákat képezni.
- A konzerváció: a gyerekek megértik, hogy a tárgyak bizonyos
tulajdonságai akkor is változatlanok, maradnak, ha egyes külső jellemzőik
megváltoznak. Tudják például, hogy a folyadék mennyisége nem változik,
ha egy magas kis keresztmetszetű edény tartalmát egy alacsony nagy
keresztmetszetű edénybe töltik át.
- A logikai szükségszerűség: a gyerekek megértik, hogy bizonyos
tulajdonságok megőrződése logikailag szükségszerű a látszat
megváltozása ellenére is.
- A változatlanul hagyás: a gyerekek felfogják, hogy ha semmit sem
vesznek el, és nem is adnak hozzá, a mennyiség azonos marad.
- A kiegyenlítés: a gyerekek képesek fejben a probléma két vonatkozását
összevetni, hogy megítéljék, kiegyenlítik-e azok egymást vagy sem.
- A megfordíthatóság: a gyerekek rájönnek, hogy egyes műveletek
megfordíthatják vagy megsemmisíthetik mások hatását.
     A kognitív fejlődés piaget-i szakaszai: formális műveletek



  Életkor        Szakasz                     Jellemzés
   (év)
12-19         Formális            A serdülőkorban a fejlődő
              műveleti            egyén azt a képességét
                                  sajátítja el, hogy egy
                                  problémán belül minden
                                  logikai kapcsolatot
                                  módszeresen
                                  végiggondoljon. A serdülők
                                  lelkes érdeklődést mutatnak
                                  az elvont eszmék és
                                  magának a gondolkodásnak
                                  a folyamatai iránt.
Formális műveleti intelligencia (11-12-től, 14-15-ig)


• Ítéletekkel (műveletekkel) végzett
  műveletek.
• Műveleti (fogalmi) háló
- Kettős megfordítás műveleti csoportja
- A kombinatorikus sémák műveletté válása
• Egyensúlyozás elméletben a reverzibilitás
  a meghatározó tehát           a magasabb
  szakaszokban nagyobb mértékű a
  reverzibilitás.
A kettős megfordítás műveleti csoportja

Identikus I.     CN=R
Negáció N        CR=N
Reciprok R       RN=C
KorrelatívC      RNC=I.
Jellemzők és példák a formális műveleti szakaszra:

Formális műveleti gondolkodás, amelyben a gondolkodás
minden egyes láncszeme a problémához mint egészhez
kapcsolódik (kombinatorikus séma!!)
- A serdülőkorban úgy oldják meg a vegyszerek
keverésének problémáját, hogy módszeresen kipróbálnak
minden lehetséges kombinációt.
 - A személyes identitásképzésben a serdülők figyelembe
veszik, hogy miként ítélnek másokról, hogy mások hogyan
ítélik meg őket, hogy milyennek tartják mások ítéleteit, és
hogy mindezek miként felelnek meg a társadalom
kategóriáinak.
  Újonnan elsajátított logikai és matematikai elvek
alkalmazása az életben felmerülő problémák széles
                    választékára

      - a serdülők elvont elveket alkalmazva
   gondolkodnak politikáról és törvényekről, és
  képesek arra, hogy a törvényeknek ne csak a
  bűntető, hanem jótékony oldalát is felismerjék.

 - A serdülőket az egyetemes etikai elvek érdeklik,
   és bírálják a felnőttek képmutató magatartását.
            A FIGYELEM
Spontán – önkéntelen
Szándékos – akarati
Szándékos utáni „harmadik stádium”

A sémák belső strukturálódásától függ.
Megfigyelési szempontok…..
             EMLÉKEZET
• Szenzomotoros – cselekvésbe ágyazott
  felismerés
• Preoperatív – a séma még csak félig
  interiorizált.
• Konkrét műveletek – az emlékképek
  inkább rögzülnek formailag mint
  műveletileg (logikailag), de stabil belső
  egyensúlyi rendszer. Mechanikus.
• Formális műveletek – a rendszer teljessé
  válik a műveletekkel mélyebben
  kidolgozott sémákkal. Az érzékletes fölé
  rendelődik a konceptuális.
• de a totalitás elve…..
               Képzelet
• Csak a szenzomotoros után lehetséges
• Preoperatív: a séma önkéntes „kényszerű”
  kiegészítése. Nincs logikai korlát. Tehát
  átmenetileg felduzzad.
• Konkrét műveletek: a belső kép
  rendezettsége értéktelenné teszi a
  képzeletet. (de a mese még szép)
• Formális műveletek: újra érték a logikai
  fikció, mint hipotézis. Most már nem
  kénytelen, hanem képes a képzeletét is
  használni.

								
To top