Get documents about "�NK�NTES K�LCS�N BIZTOS�T� P�NZT�RAK
Document Sample
ÖNKÉNTES
KÖLCSÖN BIZTOSÍTÓ
PÉNZTÁRAK
Készítette:
Csabai Péter
Éliás Krisztián 2004. Április 28.
Földi Gergely
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM
GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Bevezetés
1993. évi XCVI. Tv. Az Önkéntes Kölcsönös
Biztosító Pénztárakról
Pénztárak létrehozásának célja: szociális
biztonság erősítése
A szociális piacgazdaság kiépítéséhez
nélkülözhetelenek
Új, intézményes formát adnak az
öngondoskodásnak
Elősegítik a hazai tőkepiac fejlődését
A pénztárak meghonosítása Magyarországon a
társadalombiztosítás reformjának szerves részét
képezi
A nyugdíjpénztárak fejlődése a
TB reformjáig (1998.)
1993. pénztár törvény
1993. novembere: 40e tag
1994. indulás és a gyors felfutás éve
(év végéig 72 pénztár - 10e-12e fős taglétszám)
1995. nyugdíjpénztárak száma már 185,
taglétszám 250e fő felett;
- befizetett tagdíjak: 2 milliárd Ft, munkáltatói
tagok tagdíjhozzájárulása 3 milliárd Ft;
- önkéntes köcsönös pénztárak bevétele
7,5 mrd Ft, vagyonuk 6,3 mrd Ft
Passzív hazai vállalatok
(90-es évek első fele)
„A nyugdíjpénztárak térnyeréséhez a
munkaadókon keresztül vezet az út.”
Vállalati aggodalmak okai:
- gyorsan változó törvények
- kiszámíthatalan döntéshozók
- gazdálkodás nehézségei, privatizáció
A pénztárszervezés elindítói:
- stratégiai ágazatok vállalatai
- kvalifikált szakembereket alkalmazó cégek
Törvénymódosítás elemei
(1996. március)
Nyugdíjkorhatár pontosítása
Nyugdíjpénztárak szolgáltatásaira vonatkozó
szabályok pontosítása
Nyugdíjasok esetében a várakozási idő
módosítása
Egyszerűbb alapítás, működés
Pénztárak egyesülése
A tagdíjtámogatásban részesülők körének
kibővítése
Pénztári piac konszolidációja
(1998-2001)
Magán és önkéntes nyugdíjpénztárak piacán
egyaránt konszolidálódó helyzet
Vagyon és létszám folyamatos gyarapodása
Bővülő szolgáltatások
Növekvő szerep az egészségügyi és
szociális öngondoskodás terén
Definíció
Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár:
→Természetes személyek (pénztártag) által a
függetlenség, kölcsönösség, a szolidaritás és az
önkéntesség elve alapján létrehozott,
társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, pótló,
illetve ezeket helyettesítő szolgáltatásokat, továbbá
az egészség védelmét elősegítő ellátásokat
szervező és finanszírozó társulás.
→ A pénztár szolgáltatásait rendszeres
tagdíjbefizetésekből, egyéni számlavezetés
alapján szervezi, finanszírozza, illetve nyújtja.
→ A pénztártevékenységhez kapcsolódó gazdálkodási
és felelősségi szabályokat és jogosultságokat a
törvény szabályozza.
Működési alapelvek
Önkormányzati működés:
az alapvető döntések meghozatalára kizárólag a
pénztártagok jogosultak, a pénztártagok azonos
jogokkal rendelkeznek.
A zárt gazdálkodás elve:
a pénztár gazdálkodása kizárólag csak az
alapszabályban meghatározott szolgáltatások
szervezésére és teljesítésére irányulhat
a pénztár gazdálkodásához alapokat képez és a
tagok részére egyéni számlát vezet
Kölcsönösség:
pénztártagok közösen teremtik meg a szolgáltatások
fedezetét. Minden pénztártag egyben tulajdonosa is
a pénztárnak. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés
terén is azonosak a tagok jogai.
Önkéntesség:
természetes személyek szabad akaratukból hozhatnak
létre pénztárakat, csatlakozhatnak, illetve léphetnek ki
azokból.
Függetlenség:
a pénztárak szabadon alakítják ki szolgáltatási körüket és
üzletpolitikájukat.
Szolidaritás:
a pénztártagok egységes elvek alapján megállapított
tagdíjat fizetnek, mely független egyéni kockázatuk
mértékétől. A tagsági feltételeknek eleget tevő
természetes személy felvételi kérelme nem utasítható el.
Társulási elv:
nem alkalmazható vallási, faji, etnikai, kor és nemek,
politikai meggyőződés szerint megkülönböztetés.
Non-profit működés:
a pénztár gazdálkodásának eredményét sem osztalék,
sem részesedés formájában nem fizetheti ki, csak az
alaptevékenység érdekében használhatja fel.
Pénztárak alapítása
Pénztárat kizárólag természetes személyek
alapíthatnak, legalább 15 alapító tag szükséges.
A pénztárak alapítását az alakuló közgyűlés
határozza meg, hatáskörébe tartozik az
alapszabály és az induló gazdálkodási terv
elfogadása, a tisztségviselők megválasztása és
díjazásának megállapítása, döntés az
alapítással kapcsolatos, az alakuló közgyűlés
időpontjáig felmerült költségek viseléséről.
A pénztár jogi személy.
A törvényességi felügyeletet az ügyészség,
állami felügyeletét a PSZÁF látja el.
Pénztárak típusai, tevékenységük
A pénztár az általa gyűjtött és kezelt befizetésekből az
alábbi szolgáltatásokat nyújthatja:
1) Nyugdíjpénztár:
- nyugdíjszolgáltatás
2) Önsegélyező pénztár:
- munkanélküliek, keresőképtelenek segélyezése
- szociális kötelezettségek alapján biztosított
kiegészítő ellátás
- gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának
támogatása
- gyermeknevelési támogatás
- elhalálozás esetén a hátramaradottak támogatása
3) Egészségpénztár:
- az egészség védelmét szolgáló programok
szervezése és finanszírozása
- egészségügyi szolgáltatások megvásárlása
Tagsági viszony
Pénztártag lehet az a személy, aki
- magyar állampolgár
- Magyarországon letelepedett,
magyarországi munkavállalási engedéllyel
rendelkező, nem magyar állampolgár, ha
a 16. életévét betöltötte;
az alapszabály rendelkezéseit magára nézve
kötelezőnek ismeri el;
a tagdíjat fizeti.
Tagdíj
Minden pénztártagra nézve egységesen azonos
összegű vagy jövedelemarányos
A Nyugdíjpénztár alapszabálya az egységesen
megállapítottnál magasabb tagdíj befizetését is
lehetővé teheti
A pénztártag számláján elhelyezett összegekre sem
a pénztártag hitelezői, sem kívülálló 3. személy nem
tarthatnak igényt
A pénztár gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetéről
a pénztártagokat, a munkáltatói tagokat, és a
támogatókat évente egyszer tájékoztatni kell.
A tagdíjfizetési kötelezettséget a pénztártag
kérésére szüneteltetni kell arra az időtartamra,
amely alatt a fizetési kötelezettség szüneteltethető
A befektetések szabályai
A pénztárak a bevételeikből 3 alapot képeznek:
Fedezeti alap: a szolgáltatások
finanszírozására
Működési alap: a működési költségek
fedezetére
Likviditási alap: az időlegesen fel nem
használt pénzeszközök gyűjtésére és – a
másik két alap általános tartalékaként – a
pénztár fizetőképességének fenntartására
szolgál.
Fedezeti Működési Likviditási
2003. 01. 01-től
tartalék tartalék tartalék
0-2 000 Ft 1% 99,0% 0,0%
2 001-200 000
Ft
96,5% 3,4% 0,1%
200 001-
-333 000 Ft
98% 2,0% 0,0%
333 001 Ft - 100% 0,0% 0,0%
Az önkéntes pénztárak főbb
jellemzői 2001.
Pénztárak Taglétszám (e fő) Vagyon (Mrd Ft)
száma
Érték % Érték % Érték %
Nyugdíj- 98 63,6 1152,4 86,7 290,3 97,5
pénztárak
Egészség- 35 22,7 104,4 8,1 6,3 2,1
pénztárak
Önsegélyező 21 13,6 68,7 5,2 1,1 0,4
pénztárak
Összesen 154 100,0 1328,5 100,0 297,7 100,0
Az önkéntes nyugdíjpénztárak
Jelenleg kb.80 pénztár működik az eredetileg
megalapított mintegy 260 közül
Leginkább az adómegtakarító jellege vonzó
Sok a tájékozatlanság
Nagy teljesítménybeli különbségek mutathatók
ki, amelyek csak részben magyarázhatók a
pénztárak befektetési politikájával
A különböző típusú önkéntes
nyugdíjpénztárak piaci súlya
2003 elején
Átlagos Piaci részesedés
Pénztárak
Típus tag-
száma
létszám létszámarány vagyonarány
Banki,
biztosítói
hátterű 12 69 856 73,1% 61,8%
Munkáltatói
hátterű 50 5 394 23,5% 34,4%
Egyéb 20 1 941 3,4% 3,8%
Összesen 82 13 985 100,0% 100,00%
A három nyugdíjpillér
az EU és Magyarország értelmezése
szerint
1. pillér: Állami nyugdíj 1. pillér: Állami nyugdíj
PUBLIC Pension Schemes a korszerűsített TB rendszeren
Állami kötelezettség vállalással járó, keresztül
kötelező járulékfizetésen alapuló,
nem üzleti alapon üzemeltett
intézményi rendszeren keresztül 2. pillér: Kötelező
nyújtott szolgáltatás magánnyugdíj
a kötelezően fizetendő
2. pillér: Munkáltatói nyugdíj járulékokból képzett alapokból
OCCUPATIONAL Pension
Schemes
Munkáltatói kötelezettség vállalással
járó, munkaviszony alapján 3.pillér: Önkéntes nyugdíj
megszerezhető nyugdíjjog önkéntesen fizetett
járulékokból képzett alapokból
3.pillér: Saját döntés alapján (önkéntes pénztár, biztosító,
biztosított nyugdíj egyéb)
PERSONAL Pension
Schemes
Illusztráció az önkéntes
nyugdíjak jelentőségére
Egy vállalat tényleges dolgozói állományára végzett becslés
A becsült nyugdíj összege a nyugdíjkorra
0,7
várható nettó keresetk %-ában
0,6
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0
4,6
5,4
5,8
6,2
6,7
6,9
7,5
7,7
8,0
8,5
8,7
9,0
9,1
9,2
9,3
9,6
9,8
10,0
10,3
10,6
10,8
11,0
11,5
11,8
12,4
12,7
13,3
14,2
15,8
17,3
19,6
25,9
43,4
Belépéskori éves jövedelem ( millió forint)
Önkéntes pénztári nyugdíj 4% tagdíj esetén
Kötelező rendszerből várható nyugdíj
Az önkéntes nyugdíjpénztárak
megoszlása (2002.december 31.)
Megnevezés Pénztárak % Pénztár- % Vagyon %
(Taglétszám) száma tagok millió Ft
száma
MIKRO 26 32% 6 027 1% 5 584 2%
(< 500)
KICSI 30 37% 52 770 5% 26 653 8%
(500-5000)
KÖZEPES 19 23% 365 695 32% 134 338 38%
(5000-50000)
NAGY 7 9% 722 305 63% 184 619 53%
(50000 <)
Összesen 82 1 146 797 351 193
Önkéntes Nyugdíjpénztárak
összehasonlítása
Pénztár neve Taglétszám Vagyon Nettó fedezeti hozam (%)
Fő Millió Ft 1999 2000 2001 2002
OTP Önkéntes 162124 38920 17.55 5.06 4.74 6.5
Nyugdíjpénztár
Allianz Hungária 160648 39455 17.03 8.53 8.94 8.26
Önkéntes
Nyugdíjpénztár
ÁB-Aegon Önkéntes 103553 20856 12.4 6.17 5.64 4.45
Nyugdíjpénztár
MKB Nyugdíjpénztár 88439 35954 15.42 7.45 8.53 9.33
(önkéntes)
Credit Suisse Life and 53349 10220 19.62 4.31 3.19 1.74
Pensions Önkéntes
Nyugdíjpénztár
Aranykor K and H 53236 19233 19.01 7.82 6.58 7.73
Önkéntes
Nyugdíjpénztár
ING Önkéntes 46854 14567 20.97 4 2.44 5.99
Nyugdíjpénztár
Honvéd Önkéntes 37230 13168 16.38 8.18 8.48 8.47
Nyugdíjpénztár
Az önkéntes pénztárak portfóliója
2003. szeptember 31-én
5% 6% 2%
8%
Részvény
10% Befektetési Jegy
Kötvény
Bank
Állampapír
Egyéb
69%
Következtetések
Az adókedvezményekkel együtt az önkéntes
pénztárak az elmúlt 8 évben kiemelkedően jó
befektetést jelentettek, gyakorlatilag
függetlenül attól, hogy milyen volt a
hozamteljesítményük.
De csak jól teljesítő ( azaz ha az éves átlagos
reálhozam > 5% ) pénztárakban
beszélhetünk a befizetések tényleges
értékmegőrzésről .
Elgondolkodtató tények
Azoknak, akik jól teljesítő pénztárba
fizettek be, ma már egy millió forinttal is
több pénze lehet, mint azoknak, akiknél
nem volt szerencsés a pénztárválasztás.
Egy jó önkéntes pénztárba teljesített,
12-15 éves, 6-8% mértékű befizetéssel el
lehet érni a TB nyugdíj mértékével
megegyező mértékű kiegészítő nyugdíjat.
A Pénztárak felügyelete,
biztonsági előírások
A pénztárak felügyelete
A PSZÁF feladatai:
ellenőrzi a tv. és a jogszabályok betartását
elbírálja az engedélykérelmeket
ellenőrzi, hogy a pénztárak az engedélynek
megfelelően működnek-e
közreműködik a TB-vel való együttműködés
koordinálásában
irányelveket, ajánlásokat dolgoz ki
ellenőrzési és információs rendszert fejleszt és
működtet
engedélye szükséges a pénztári tevékenységek
megkezdéséhez, vagyonának átruházásához, és
szüneteltetéséhez is
Garanciális elemek a pénztáraknál
Az állam nem vállal garanciát, hogy a pénztár az általa
összegyűjtött tőkét biztonságosan, minimális
kockázattal kezelje
A pénztári befizetések biztonsága érdekében
különböző garanciális elemek a pénztártörvényben:
A pénztártagok még korlátolt vagyoni felelősséggel
sem tartoznak a pénztár tartozásaiért
A pénztártagok maguk közül választhatnak
igazgatótanácsot és ellenőrző bizottságot
A pénztártag számláján nyilvántartott összeg átszáll a
pénztárra, ha a pénztártag elhunyt és nincsenek
kedvezményezettek
A pénztáraknak lehetőségük van szövetségeket,
garancialapot, általános alapot létrehozni
Biztonsági szabályzat
biztonsági politika, a biztonsági stratégia és a rendkívüli események
kezelésére szolgáló terv alapján, a részletes védelmi intézkedéseket
felsorolva kell elkészíteni
A Biztonsági szabályzatban a pénzügyi szervezet megállapítja:
a biztonsági szervezet (biztonságért felelős személy) részletes
feladatát, hatásköri jogosítványait, kötelezettségeit,
a biztonsági szabályozás alá eső konkrét tárgyköröket,
a biztonsági védelem formáinak és eszközeinek kötelező
alkalmazási rendjét a személyi védelemre, az objektum védelemre,
a mechanikai- fizikai és elektronikai védelemre, az informatikai és a
logikai védelemre kiterjedően,
a rendkívüli események kezelésének általános és speciális
szabályait,
a vezetőknek és az alkalmazottaknak a biztonságért való általános
és speciális felelősségi rendet,
a vezetőkre és az alkalmazottakra vonatkozó személyi védelmi
intézkedéseket, kiemelve a fokozott veszélynek kitett munkakörök
(személyek) védelmét.
Kiemelt fontosságú területek:
Őrzés-védelem
Mechanikai-fizikai védelem, helyiségek védelme
Pénz- és értéktárolás, kezelés védelme
Letéti szolgáltatás, értékforgalom
Értéktárolás, szállítás
Informatikai rendszer védelme
Elektronikai védelem
Személyi feltételek
A Pénztárak jövője
Csökkenő önkéntes nyugdíjpénztárak?
Előzmények:
•gyenge 2003-as hozamok
•10 év után kivehető megtakarítások lehetősége a kezdetekben
(első tagok 1993-ban)
•a pénzkivétel ellen szóló érv
-nem nyugdíjasként a tagok pénze 50% eho, szja
•nőtt a tagdíjakért folyó verseny az egészség és önsegélyező
pénztárak miatt
•a kasszák többségénél 0 körüli befektetési hozamok 2003-ban,
mivel ezek vagyonának 69%-a állampapírokban áll, ezek
árfolyama pedig esett.
•Idei változások:
-munkáltató 68.900Ft-ot fizethet be több pt.-ba közteher
mentesen
-csökkenő pt.-i működési ktsg-ek
-de!-ingatlannal kapcsolatos befektetési szabályok
Önsegélyező kasszák
Hendikeppel indultak 1993 dec-től (mivel nincs
állami támogatottság-ny.pt.)
1999 végéig a pt.-ak tagdíjának adókedvezménye
kisebb volt, mintha nyugdíjpénztárakba fektették
volna
2000-ig tagjainak nem volt egyéni számlájuk
Minimálbér 50 e Ft-ra emelkedik → ezzel az
adómentesen befizethető munkáltatói
tagdíjhozzájárulás havi plafonja is
Jövő: Pénztártörvény javasolt módosítása
rugalmasabbá teszi a számvitelüket, így nem
kényszerülnek minden befizetés szétterítésére
EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAK
TOVÁBBFEJLESZTÉSE
Alap gondolat: „ingyenes egeszségügy” -KSH 2001-ben
303 milliárd Ft saját zsebből.
Medgyessy-kormány programja: az öngondoskodás
formáinak fejlesztése az egészségügyben, ezért 2004-től
további kedvezmények, illetve néhány meglévő korlát
lebontását tervezi:
Kötelező szolidaritási rész: a befizetett összegnek
legfeljebb a 60 százaléka (segélypénztáraknál pedig a
fele) használható fel saját célra, 40 százaléka a pénztári
közös kalapba kerül.
2004-tõl minden tétel az egyéni számlára kerül, s azt
mindenki saját belátása szerint költhetné el
Keményebb felhasználási előírások: januártól az egyéni
számlán lévõ pénzt nem lehetne azonnal adómentesen
felhasználni, hanem azt várakozási időhöz kötnék.
Egészségpénztári megtakarításokat természetbeni,
pénzbeli szolgáltatásokra - például betegség esetén
táppénz-kiegészítésre - is fel lehet használni
Mostaninál jobban körülhatárolnák a pénztári
befizetésekbõl igénybe vehetõ szolgáltatások és
termékek körét
Adószabályok: az egészségpénztári befizetések
együttes összegének 30 százalékával, évente legfeljebb
100 ezer forinttal csökkenthetõ az összevont adó alapja
Munkáltatók befizetéseikbõl havonta személyenként
50 ezer forint adó- és járulékmentes
Összefoglalás: a tervezett változtatások előnyösek
azoknak, akik jelenleg is sokat költenek zsebből
egészségügyi kiadásokra, hiszen az adókedvezmények
révén olcsóbban jutnak hozzá ezekhez, ha a
pénzeket átfuttatják az egészségpénztárakon.
Köszönjük
a
figyelmet!
