idej�n 780 1060 den�ros p�nzl�b by OD7OUd

VIEWS: 33 PAGES: 38

									Pénz- és banktörténet                                                                              2002/2003. tavaszi félév



Fogalmak

Érmepénzrendszereknél
 Pénzverési alapsúly: ez a font, a márka, később a kilogramm
 Pénzegység: egységnyi kivert és forgalomban levő pénz (ilyen a denár, a garas, a tallér, a korona, stb.)
 Főpénzdarab: maga a pénzegység vagy annak egész számú többszöröse vagy törtrésze
 Pénzláb: a pénzverési alapsúly és a pénzegység hányadosa, megmutatja, hogy adott súlyegységből mennyi pénzegysége
   készítenek: könnyű pénzláb, ha sokat, nehéz, ha keveset

Valutarendszerek
 Valuta: az a pénzegység, melyet általános fizetési csereeszközként nyilvánítanak ki
 Valutafém: ezüst (középkorban), arany (XIX: sz. elejétől), kettős (Károly Róbert idejétől), terményvalutarendszer (ősi időkben

Pénzverés technikája
Darabolás
 Rögzített, hogy mekkora egy érem súlya, ettől az eltérés maximum 10 ezrelék lehet
Al marco pénzverés
 Középkorban ez volt a jellemző
 Azt határozták meg, hogy az alapsúlyból hány darab pénzt verünk
 Ebből meghatározható egy törvényes középsúly
 A minimális-maximális súlyok azonban ettől jelentősen eltérhetnek, 20, de akár 40%-os elétérés is lehetséges
 A nehezebb érmék kiválnak a forgalomból, így a forgalmi átlagsúly kisebb lesz, mint a törvényes középsúly

Érme finomsága
 Teljes súly:
 Finomsúly: ez az érmében levő nemesfém súlyát mutatja
Mérésére három módszer:
 Ezrelékes arány
    0,900 (finom ezüst)
    0,800 (közönséges ezüst)
 Próba
    Márka súlyrendszernél fontos
    Egy márka 16 lat (tiszta ezüst), illetve 24 karát (tiszta arany)
    Magyarországon a legfinomabb: 15 lat (0, 9375) és 23 karát (0,9583) volt
 Arány
    A nemtelen fém (réz) arányát fejezi ki (az előző kettő a nemesfémekre vonatkozott)
    1/10, ill. 1/3 arányban égetett ezüst

Értékpénz esetén a forgalmi fémérték a névértékkel egyenlő
Váltópénz esetén a forgalmi fémérték kisebb, mint a névérték

Súlyrendszerek

Fontrendszer
Római font: súlya 327,45g
Karoling font: 781-től létezett, 408g volt (Európában a XI. század közepéig volt, hazánkban tovább is)
A Karoling fonttal egyidőben két alfont variáció volt:
 Tower-font (londoni font): 350,029g
 Gall font (párizsi font): 367,95g

Márkarendszer
Ott alakult ki, ahol a római hatás nem érvényesült
Skandináv eredetű
208-218g, ami a római fontnak kb. a 2/3-a
Elterjedése:
 X. század: Anglia: angol-dán kereskedelmi szerződésekben kialakulta Tower (londoni) - márka, ami a Tower-font 2/3-
     (233,3g). Déli irányba terjedt
 Franciaország: gall (párizsi) márka kialakulása a XI. században (1026) Németalföldön, ez a gall font 2/3-a (244,7529g)



                                                                                                                              1
Pénz- és banktörténet                                                                            2002/2003. tavaszi félév



    A dán-német kereskedelmi kapcsolatokból eredően direkt módon Németországba áramlik, kialakul az ó-kölni márka: 215,49
     – 218,3g (a kölni pénzverésnek nagy a jelentősége) (Oroszországban, Lengyelországban és a Balti-tenger vidékén vo
     jellemző)
    A font- és márkarendszert összhangba akarták hozni: a Karoling font közel két márkasúly volt, de a márkasúlyt leszállították
     így lett a font fele. Ez lett a kölni kereskedelmi márka, 202-204g, a Karoling font 408g volt! (Poroszországban, Sziléziában
     Csehországban terjedt el)
    XII. század: Kölner Mark: ez az „igazi” kölni márka: (233,3533g), ez a Német-Római Birodalom pénzverési alapsúlya
    Kölner font: Mivel 1 font 2 márka volt, ennek súlya 466,7666g
    Regensburgi márka: bajor pénzverés alapsúlya, 245g körül volt, ez a párizsi márka elterjedését jelentette
    Bécsi márka:
      Ó-bécsi márka: 241-243g
      Új (nehéz) bécsi márka: 280,61g
    Friesach-i márka: 239,46g

Magyar súlyrendszerek
I. István idején a Karoling font alapján
Márkasúlyok elterjedése
 1146-1150: Béla király márkája (II. Béla): 233,3533g,azonos, mint a londoni márka
 Budai márka: 245,53779g, nagyjából azonos a párizsi márkával, ebből alakult ki a Regensburgi márka (a török korban magya
      márkának vagy bányavárosi márkának nevezték)
       1270-1280 körül alakult ki
       törvényileg csak 1405-ben (Zsigmond idején) mondják ki, hogy ez az alapsúly
Regionális márkasúlyok:
 Erdélyi márka: 206,77g
 Szepesi márka: 210,46g
 Súlyát tekintve hasonlóak a kölni kereskedelmi márkához, a szászok hozták
 Később nehezebb lesz: 212,32g, 1/3-a a török kereskedelmi fontnak
Török-kor:
 Budai font:
       Kis font: 315-317g
       Nagy font: 611g
 Magyar/bányaváros font: Magyar márka kétszerese
1727: új (nehéz) bécsi márka bevezetése, egységesítik a pénzverési alapsúlyt. Ez 1874-ig tartott, ekkor jött be a kilogramm
rendszer.

Visszatekintés
I.e. 5. század: rézérc majd rézrúd valuta, 1-5 római font súlyú
I.e. 4-5. század fordulója: ezüstrúd valuta
I.e. 269-268: tényleges, vert ezüstpénz megjelenése
 1 font 72 denáriuszt ér, 1 denár=4,548g-os ezüstérme
 ez az arány romlik, az i.sz. 1. század közepéig, 96-ra romlik, de ez már stabilizálódik
Aranypénzrendszer
 i.e. 40-es években jelenik meg az első aranypénz
       1 font arany = 40 aureusz (8,18g)
       ez még esetleges aranypénz
 i.sz. 10-20-as évek: aranyvalutára való átállás
       42 aureuszos pénzláb: 7,8g volt 1 aranypénz
       innentől van Rómában aranyvaluta
Valutareform a 330-as években
 1 font = 72 solidus, 1 solidus = 4,548g
 a solidus Európa egyetlen érdemi aranypénze
 a XIII. századig tartott
 kb. 20%-os pénzlábromlás: 86,4 solidusig
 a forgalomban levő pénzek súlya: 4,48g
 a 4,548 és a 4,48 közti különbség a pénzverési jövedelem
 ezt is al marco verik: 4,25-4,65g közt volt a tényleges súly




                                                                                                                              2
Pénz- és banktörténet                                                                                2002/2003. tavaszi félév



Frank pénzrendszer
I-V. században aranydenár a forgalmi pénz
IV-V. század fordulóján arany solidus forgalmi pénzként
V. század közepe: első utánveretek megjelenése
VI. század közepén saját veretek
VII. század eleje: kettős valutarendszer:
 arany solidusok mellett arany denár
 1 font ezüst = 240 denár
 1 font arany = 86,4 solidus
 1 solidus = 40 denár
 240 denár = 6 solidus
 Arany:Ezüst = 1:14,4
VII-VIII. század fordulóján arany:ezüst = 1:13,3, 1 font = 260 arany denár
VIII. század: aranypénzek szerepe megszűnik
 De facto ezüstvaluta rendszer
 Emellett az arany solidus megmered, átalakul számítási pénzzé: nem ténylegesen kivert, hanem annak valahányszorosa.
 1 solidus = 40 denár, de csak számításkönnyítésre használták
754-755: de jure átállás (Kis Pippin idején): ezüstvaluta bevezetése
 1 font = 264 denár, 22 solidus
 számítási pénz: 1 solidus = 12 denár
VIII. század második fele: font átalakul 240 denárra
 Nagy Károly pénzreformja: 408g-os Karoling font
 Pénzláb nem változott, a súlyegység nőtt
 1 denár = 1,7g, 408g = 240 denár
IX. század közepe, X. század
 hűbéri rendszer: király pénzverési monopóliuma megszűnik, lokális pénzrendszerek kialakulása
 így a pénzláb csökken, egyre silányabb pénzeket vernek, jelentős haszonnal
 az 1,7g 1,5 lesz, majd 1, de az 1 font = 240 denár arány megmarad: 240*1,7 – 240*1 = 168g-os haszna lesz a pénzverőnek
 értékpénzből váltópénz lesz
X.-XI. században a regensburgi denárnak, a XII. században a kölni denárnak, a XIII. században a bécsi denárnak van kieme
szerepe.

Bajor pénzrendszer
X-XI. század: kettős valután alapul
Bizánci arany: 4,4g
408g = 240 denár
30 ezüstdenár = 1 aranysolidus
mindezekből: arany:ezüst = 1:12
2 fajta számítási pénz:
 1 font = 20 ezüst, később rövid solidus
 1 font = 8 arany, később hosszú solidus
Magyarországon is elterjedt.

A pénzverési illeték
Mai értelemben illetéknek minősül.
A frank pénzrendszerben fordult elő: a pénzforgalmazás költségét meg kell térítenie a lakosságnak
2 módszer:
 Nagy Károly idején: 1 karoling font 240denárt ért. Ebben ez időben a magánosok ezüstjét verték ki, a beszolgáltatott ezüstbő
    5-6%-ot visszatartottak, a többit kapta vissza a magános.
 X. század: kincstár birtokában levő ezüstöt verték pénzzé. Egy fontból 252 denárt vertek, de csak 240 denárt adtak. A kett
    különbsége volt az illeték.
A pénzverési illeték fedezte a pénzverés költségeit és még nyereséget is biztosított
Egyéb illetékek:
 Amikor új uralkodó került trónra, a réginek a pénzét lecserélte, újat veretett. Így a régi pénzt be kellett váltani újra. A váltásko
    5-6%-ot levontak
 Ha hosszú ideig ugyanaz az uralkodó volt trónon, akkor 8-10 évente lecserélték a pénzt, ekkor is volt beváltás, aminél levonás
    eszközöltek.
 Minden hercegség, püspökség, tartományi úr területén más pénz volt. A külföldi pénzt be kellett váltani, ehhez is illetéke
    számoltak fel, hasonlóan az előzőekhez.


                                                                                                                                   3
Pénz- és banktörténet                                                                              2002/2003. tavaszi félév



A XI. század folyamán a jövedelemforrást meg kellett növelni, ezért eleinte kétévente, majd évente, később évente kétszer kötelez
pénzcsere volt, a régi pénzt újra váltották. Ennek jövedelmei:
 A beváltás 33 vagy 50%-os veszteséggel történt: 3 denárért adtak 2-t, vagy 2-ért 1-et.
 Egyre könnyebb pénzlábat alkalmaztak:252-nél nagyobb volt
 Rosszabb minőségű ezüstből verték a pénzt
 A külföldi pénzek beváltásánál is jelentős veszteség volt
 Ezek hatására jelentős jövedelemforrás keletkezett

A középkori államháztartás rendszere
A királyi magángazdaságok és az államgazdaság nem válik el, a magánjogviszonyból és a felségjogokból származó jövedelem
egyazon kincstárba kerül
A bevételek csoportjai:
 Domaniális bevételek: magánjogi jogviszony alapján realizált jövedelem, általában termény- vagy munkaszolgáltatásból ered
    jövedelem
 Királyi felségjogon alapuló regálék: bányaregálé, sóregálé, pénzverésből származó jövedelem. Ez a bevételi form
    önhatalmúlag veszi igénybe az alattvalók gazdasági erejét.
 Adójövedelmek: felségjog alapján keletkező jövedelem, de az alattvalók vagy rendek önkéntes felajánlása alapján
A kiadások csoportjai
 Magánháztartási kiadások: udvartartási, építkezési, vendég- vagy követfogadási, kiházasítási kiadások
 Hadsereg fenntartásának költségei, hadikiadások
 Közigazgatási kiadások
Az államháztartás rendszerében három korszakot különböztetünk meg:
 Domaniális gazdaság
     Jő jövedelemforrás a domíniumokból származó terményjövedelem, de már létezik regáléjövedelm is (pl. vásártartási díjak
         vám- és révjövedelmek). Ebben az időszakban a regálé még illeték-szerű és aránya elenyésző
     A kincstárat csak a magánháztartási kiadások terhelik. A közigazgatási és hadügyi kiadások lokálisan, a domíniumoko
         belül rendeződnek
 Regálégazdaság
     Királyi birtokok állománya és a domaniális jövedelmek csökkennek, a regálék már a királyi jövedelemszerzést szolgálják
     Kiadások között a magánháztartási kiadások a legjelentősebbek. Banderiális hadsereg: hadikiadások a bandériumoko
         belül rendeződnek. A nagybirtokosoknak örökös címük van a közigazgatásban, tehát a hivatalnokság öröklése magánjog
         jogviszonyokon keresztül történik, a hivatalnokokat a nagybirtokosok fizetik. Tehát a hadi és közigazgatási kiadások mé
         mindig nem a kincstárat terhelik.
 Adógazdaság
     A regálék is elenyészők lesznek, akárcsak a domaniális jövedelmek, az adó lesz a fő bevételi forrás. A rendek rendszer
         életbe lép.
     A kiadások mindhárom körét a kincstár finanszírozza.

A magyar pénzrendszer

Őstörténet: terménypénzek
Bizánci arany

Pénzrendszer az Árpád-korban
Ebben a korban még alapvetően terménypénz-rendszer volt.
Fizetési egység a tinó, egy tinó egy bizánci aranysolidust (penza aurit) ér
I. István kora
 Nyugat-európai kereskedelmi forgalom megélénkül
 Nyugat felől telepesek érkeznek
 Emiatt a kereskedelmi forgalom lebonyolítására már nem jó a tinópénz, se a bizánci arany. Innen jött az elhatározás, hogy j
      lenne ezüstpénzt verni.
 Pénzverésnek tovább oka, hogy csak azt tekintették szuverén uralkodónak, aki saját pénzt veretett.
 II. Henrik bajor uralkodó pénzveréséből indul ki István:
       408g-os Karoling font alapján
       Henrik 1,59g-os denárt veretett, István 0,7682g-osat. E nagy eltérés oka, hogy István féldenárt veretett, ennek neve obulus
       A 408g-os fontból 510 denárt vertek, ez 900 ezrelékes finomságú. Színsúlya 0,72g, teljes súlya 0,8g
       A 480g obulusnak 345,6g lenne a színsúlya, az 510-nek 367,2. A két színsúly különbségeként 5,88%-os pénzverési illeté
          keletkezik



                                                                                                                                 4
Pénz- és banktörténet                                                                             2002/2003. tavaszi félév



    Egy tinó 2,5 solidust (rövid, azaz ezüst solidust) ér, ez 30 denárnak, 60 obulusnak felel meg. 60*0,72 (színsúly) = kb. 44g. A
     bizánci aranypénznek 4,4g a forgalmi súlya. Ebből látszik, hogy az arany és ezüst aránya 1:10
 Összegzés:
      Bajor denár volt a legnagyobb súlyú, fontos szerepe volt a nemzetközi forgalomban
      István obulusa sokkal jobb minőségű volt a többi közép-európai pénzhez képest
      Nem honosodtak meg külföldi pénzek
      A jó minőségű magyar pénz elterjed Közép-Európában és a Baltikum irányába
      Utánveretek is készültek (hamisítás!)
      Ebben a korban már alkalmazták a pénzrontás intézményét!
I. Péter és Aba Sámuel kora
 510 helyett már 570 obulust vert, ez kismértékű pénzrontás volt, de később már jobban rontották a pénzt
I. András (1046-1060)
 Megcsonkított obulust forgalmazott, körülnyírás!
 Először csak a pénzváltáskor volt körülnyírás
 Pénzlábrontás: 570-ről 880-ra
Salamon (1063-1077)
 Kétévenkénti pénzcsere bevezetése
      A pénzcsere idején hathetes időszak volt a váltásra (ez az új pénz időszaka)
      50%-os veszteség: 2 obulusért 1-et adtak
      Ebből jelentős pénzváltási jövedelemre tett szert az uralkodó
 Permanens pénzlábkönnyítés: már 1020 obulus volt
 A hat hét letelte után a magános nem volt kötelezhető pénzváltásra, de ha valaki régi pénzt használt, akkor további 25%-o
     veszteséggel kötelezték a pénz beváltására
A hercegi pénzverés:
 Orosz mintára az uralkodócsalád között megosztották az országot, így az ország keleti 1/3-ában önálló pénzverési lehetősé
     volt.
 I. András idejét Béla itt visszatér az 570 obulusos pénzlábra, jobb minőségű pénzt veret
 Salamon idején I. Géza ugyanezt teszi
 Ez volt tehát a kettős pénzverés
I. Béla (1060-1063)
 Királyként 760 obulusos pénzlábbal dolgozik
      Ennek oka: nagyobb ezüstigénnyel kellett számolnia az ország teljes területén, az ország nyugati részén hozzászoktak
           könnyebb pénzhez
      Jelentősége: 1 penza auri 40 denárt ér. Ez átalakul 40 denáros penzává, a penza számítási pénz lesz.
 Ezzel megalakult az önálló magyar számítási pénzrendszer
I. László
 570 obulusra visszatér
 Kétévente van pénzújítás
 1091: körülnyírja az obulusokat. Oka: a hadikiadások miatt hiány keletkezett
 Két év múlva vissza akart térni a normál obulusra, de ez súlytöbbletet jelentett volna, amit a kincstár nem bírt volna el
 Ezért új pénzlábra tér át: 940 obulust veret, de ezt már denárrá alakítja: 470 denár lesz. Könnyebb pénzlábat alkalmaz, d
     nehezebb súlyú pénzt ver
A XI. század végén nem volt pénzgazdaság, hanem terménygazdaság van.
Domaniális államgazdaság kora.
Fő gazdasági probléma a népesség hiánya, ezért betelepítést eszközöltek
Az államalapításkor kettős királyi birtok volt
 Magánbirtok, magánuradalmak
      Ellenzék nemzetiségi birtokai
      Udvarnokok: termény- és munkaszolgáltatással tartoztak az uralkodónak
 Királyi birtok
      A hódolatlan területek királyi birtoknak lettek nyilvánítva
      Ezeken éltek a királyi népek: egy-egy földvár körül csoportosultak
      Várbirtokok kialakulása, népei a várnépek
      A várnépek közigazgatási és hadügyi szerepe fontos
      A várbirtokok körül alakul ki később a vármegye rendszer
      Várbirtokok élén megyés ispánok állnak: ők a pénzügyi igazgatás képviselői
            Terményjövedelmek behajtásáról gondoskodnak
            Jövedelem 1/3-ával rendelkeznek a közigazgatási szolgáltatások fejében


                                                                                                                                5
Pénz- és banktörténet                                                                           2002/2003. tavaszi félév



         A várnépek használják a birtokot, ezért és a hadi szolgáltatásokért jövedelmet szereznek. Így a hadi és a közigazgatás
          kiadások helyben rendeződnek, kincstárba a magánuradalmakból származó jövedelmek kerülnek
      Már létezik a regáléjövedelem, de illeték jellegű. A regáléjövedelmeket is a megyésispán kezeli, aki az egyházi tize
          beszedésében is részt vesz.
XII. század:
 Aprópénz korszak: egyre silányabb minőségű pénz kerül forgalomba
 Regensburgi denár helyett a kölni denár tölti be a nemzetközi pénz szerepét
 Brachteáta: speciális pénz: vékony, szögletes ezüstlemezek, egyoldali verete van, tehát ez egy nagyon silány pénz.
 Visszafejlődés: veretlen érchez visszatértek: ezüstrúd valuta!
Magyarország:
 A század közepén rendszerváltás: fontrendszerről átállás a márkarendszerre
      233g-os márkasúlyt alkalmaztak
      1146-ban említik először a márkasúlyt
 Pénzverés minősége:
      A 900 ezrelékes finomságról 250 ezrelékesre tértek át: igen silány pénz
      A fontrendszer idején 780-1060 denáros pénzláb, a márkarendszer idején 460-1360 a pénzláb: nagyon rossz a minősége
      Brachteáta megjelenése Magyarországon is
II: Béla ( -1173)
 Évenkénti pénzújításra tér át
 Regáléjövedelmek jelentősége megnő
      Egyre több vám és révjövedelem
      Kevésbé illetékjellegű
      Kereskedelmi forgalom megélénkül, így nőnek a vám és révjövedelmek
      Határvám bevezetése: áru értékének 1/80-ad része
      Pénzverési illeték a legkönnyebben növelhető, ezért nagyon magas volt: a kamara nyeresége 15-30%, külföldi pén
          beváltásánál 20-50%
III. Béla (1173-1196)
 A veretlen ércél 200%-os, a külföldi pénz beváltásánál 250%-os pénzváltási nyereség
 Az állam bevételeinek megoszlása:
      Domaniális jövedelmek súlya 56%, ebből:
           Királyi magánbirtokok jovedelme 31%
           Megyésispántól, várbirtokból, valamint Erdélyből és Szlavóniából: 25%
      Regáléjövedelmek súlya 44%, ebből:
           Só: 7%
           Vám, rév: 12%
           Pénzverési illeték: 25%
Az aprópénz-korszak eredménye:
 Veretlen érc forgalma dívik
      Még mindig terménygazdaság, a XIII-XIV. században is fizetnek terményben
      Nincs olyan pénzgazdaság, mint Nyugat-Európában
      Különböző márkasúlyok:
           A penza még megvan
           Finom ezüst márkasúly: 900 ezrelékes régi magyar márka
           Közönséges ezüst márkasúly: 800 ezrelékes márkasúly
           Márkasúlyban számolnak a pénzérméknél is
 Külföldi pénzek beáramlása
      A XI. században erős is volt valaha a magyar ezüstpénz (obulus)
      Elterjedt külföldön
      Külföldi pénz ekkor Magyarországon nem terjedt el
      XII. század: agrárpénz korszak: III. Béla: bizánci aranysolidusok megjelennek a felesége (bizánci hercegnő) révén, de e
          nem jelentős
Az államháztartás rendszere ebben az időszakban:
 Pénzügyi igazgatás decentralizált
 Speciális ispánok, pl. lovászispán
 XII. század második fele: a helyi szinten meglevő ispánok főhatósága kialakul a királyi udvarban: nádorispán mellé udvarno
     ispán, tárnokmester, főlovászmester, főpohárnok mester, stb. Ők lettek a főtisztviselők
 XIII. század: Termény- és regáléjövedelmek a tárnokmester kezében összpontosulnak. A tárnokmester lesz a fő gazdaság
     hivatalnok, a második számú közjogi méltóság.


                                                                                                                             6
Pénz- és banktörténet                                                                          2002/2003. tavaszi félév




II. András
 Sok uradalom elajándékozása
 Királyi birtokvagyon csökken (a domaniális jövedelem is csökken)
 Népességbetelepítés
 A nagybirtokosok a földet értékelik a munkaerővel szemben
 Az elajándékozott birtokokhoz kapcsolódó egyéb (regálé) jövedelmek szintén visszaestek
 Egyéb pénzügyi forrás: pénzverés regáléjövedelme
 Kereskedelmi forgalom megélénkül és jobb pénzre van szükség, mint az ezüstvaluta
 Márkánként 220-360 denárig változott a pénzláb
 Centralizáltság:
      A pénzverés joga a királyé és Esztergom az egyetlen hely
      A pénzverő alkalmazottak is királyi népek, akik sok joggal rendelkeztek (mint a szabad királyi városok lakosai)
      Esztergomi pénzverő kamara két felügyelője a tárnokmester és az esztergomi érsek (1/10-ét kapja a pénzverés
         jövedelemnek)
      Ez a szigorú ellenőrzés odáig terjedt, hogy csak kora tavasszal lehetett pénzt verni, és csak az ellenőrök jelenlétében
      Napi fél fertó ezüst jövedelmet kap a tárnökmester vagy képviselője (1 márka = 4 fertó = 48 pondus (pizetum))
      Az érsek minden kivert márkányi ezüstből egy pizetumnyit kapott az 1/10-en kívül. Ezt a pénzverő szerszámok őrzéséé
         kapta. Ez a pizetum-jog a XX. századig megvolt
      Tehát centralizált és szigorúan ellenőrzött volt a pénzverés
 Két újítás a pénzverési jövedelem növelése érdekében:
      Decentralizáció: Budai, Csanád-egyházmegyei (1221) és Szerémi Pénzverő Kamara
          Ezáltal direktebb érintkezésbe kerül az adott község népességével
          Nagyobb pénzforgalmat lehet így realizálni
      Kikerül a királyi gazdaság köréből, bérbeadják: koncessziós jövedelem)
          A bérlő bérleti díjat fizet a királynak és minden jövedelmet ő kap
          A bérlőket nem ellenőrizték kellően, ezért különböző pénzlábakat alkalmaztak
          Nem szabályozták a négy pénzverő kamara territoriális jogát sem
          Zsidó vagy izmaelita (mohamedán vallású bolgárok, jászok, hunok) bérlők voltak
      Így próbálták növelni a pénzváltásból származó jövedelmeket, de továbbra is az ezüstrúdvalutát használja a nép, és
         külföldi valuták beáramlanak
          Leginkább a friesach-I denárok áramlanak be: a salzburgi érseknek karintiai Friesach-ban vert pénzei, ezek dél-nyuga
           irányból kezdenek elterjedni. Oka: a XII. században a Meráni grófok is ezt használták (Szlovénia), Gertród inne
           származik, ő hozta ezt magával
            1 friesachi márka = 239g = 15 latos ezüst = 938 ezrelékes finomság
            A XII. században 200 denáros, a XIII-ban 245 denáros a pénzláb
            Ez magasabb ezüsttartalmú, mint a magyar
 II. András védekezése:
      A friesachi denárok csak értékvesztéssel válthatók be Magyarországon
      Egy márka finom ezüst (900 ezrelékes) = 1 márka friesachi dzüst (938 ezrelékes), de nem váltották be, ebből ninc
         jövedelem
 Fakultatív adórendszer bevezetése
      Büntetésdíj annak, aki nem él a pénz beváltásával, de nem működött. Ennek oka:
          Egyre több egyházi és világi birtokosnak felmentést adott a büntetés fizetése alól
          A pénzverés bérlők kezében volt, akiknek nem volt tekintélyük: nem tudták beszedni a büntetést. Akik a pénzt szedté
           be, azok a bérlők magánalkalmazottai, nem királyiak.
          EZ VEZETETT AZ ELSŐ ÁLLAMCSŐDHÖZ
          Az államcsőd további oka, hogy Gertrudis sokat költ (udvartartási kiadások megnőnek), hogy zsoldoshadsereget ke
           alkalmazni (mert kevés a királyi birtok)
          Az államcsőd miatt rendívüli adókat vet ki II. András (a rendek ellenállnak), és megindul az aranybullamozgalom
 II. András friesachi mintára elkezd magyar denárokat veretni a lakosság megtévesztésére. Súlyazonos, de csak 750 ezreléke
     finomságú ezüstből (pénzhamisítás!), az igaziakat pedig bevonta, ebből némi jövedelemre szert tudott tenni.
IV. Béla reorganizációja
 Tatárjárás után konszolidációs folyamat indul meg
 Próbálja az elajándékozott birtokot és várjavadalmakat beszedni
 Visszafordulás a domaniális államháztartás irányába
 A regáléjövedelmeket is kiaknázza (visszaserzett birtokok vámjövedelmei)
 Értékvám szerepét felismeri (fix összegű helyett)


                                                                                                                            7
Pénz- és banktörténet                                                                            2002/2003. tavaszi félév



      Piaci kereskedők fizetik a városi várárokon, 1% mértékben
      80-advám volt határvámként már a XII. században
 A pénzverést stabiluizálni próbálja: ezüst finomodik: újra 900 ezrelékes lesz
      440 denáros pénzlábat használt egész uralkodása alatt
      A pénzújítás rendszere továbbra is fennmarad (50%-os)
      Bár friesachi denárokat kiszorítják a forgalomból (tatárjárás), de más megjelenik: báni denár (Szlovákiai Bánság, Észak
         Horvátország):
          1196-1205: II. András hercegkorában volt Szlovákiában pénzverési helye, ez lehet, hogy fennmaradt (és itt az ezüstrú
            nem terjedt el)
          IV. Béla intézményesíti ezt a pénzverést:
             1255: szlavón pénzverési kamara
             friesachi finomság 15 latos ezüst: 1 márkából 240 denárt vertek, Béla király márkája 233 g-os (a 230 g-os friesach
                  márkából 245 denárt vertek)
             ez nagyjából azonos minőségű pénz
 Rendkívüli adók körül probléma: joga van-e kivetni a magánbirtokosok népeire?
(IV. László, III. András
 245 g-os márkából 280 denár, de Friesachban 272 denáros pénzlábra térnek át (ott 230 g)
 Kis eltérés van
 Karintiával Szlovákia szoros gazdasági kapcsolatban volt: Szlovákiából a friesachi denárok csak erős denárral szoríthatók ki)
 Egy magyar denár = fél báni denár
 1260-as években megjelenik a bécsi denár
      Oka: élénk az osztrák hercegséggel a forgalom
      A beáramlásnál a magyarországi árfolyamát alacsonyan határozták meg. 10 penzás (400 denáros) bécsi számítási márk
         terjedt el hazánkban, a penzai mellett
      Romló pénzminőség mellett 11 latos (688 ezrelékes) ezüstből készült a korszak végén
      281g-os bécsi márkából 360 bécsi denárt vernek
 IV. Béla: 400 denáros bécsi számítási márka
      Színsúlya 214g, kb. Megfelel 1 magyar márka ezüstnek (800 ezrelékes)
 A magyar kereskedők bécsi denárban kötötték ki a fizetéseket, de így sem terjedt el
IV. László
 Elkezdenek Magyarországon a bécsi denár mintájára pénzt verni, ez a kis bécsi denár, melynek 2/3-a volt a színezüst-tartalma
     rendes, széles bécsi denárhoz képest, de azonos finomságú volt: nem lehetett őket összetéveszteni
 Egy kis bécsi denár súlya ½ báni denár színsúlyval volt egyenlő: egyszerű átszámítás, kereskedelmi forgalom megkönnyítése
 Egyre eklektikusabb a pénzrendszer
III. András
 Egységes a pénzlába végig, de újdonság, hogy a magyar, bécsi és báni denárok közti átszámítás egységesebb legyen
 Stabilizál, 900 ezrelékes ezüst
 1291-ben és 1298-ban szigorúan előírja a királyi pénz alkalmazását, de nem tartják be
 1298: új rendszer: a pénzváltással nem élőknek jobbágyportánkénti fél fertós (25g színezüst) büntetési díjat ír elő
      Ez a rosszabb sociális helyzetben elvőket súlytotta, a győrieket például nem, és a kifizetés után szabadon kereskedtek
         külföldi pénzekkel
 A XIII. század végén zilált a pénzrendszer
      Az igazi megoldás a pénzlábak közelítésén túl az évi pénzújítás megsüntetése és valami egyenes adóval való helyettesítés
         lett volna
 Szlavónia: már 1260 körül nincs évi pénzváltás. Jobbágyportánként 7 denáros illeték volt (egyenes adó, friesachi mintára, o
     már 1230-ban bevezették)
1301: Vencel, Wietelstadt Ottó
1308: Károly Róbert

Nyugat-európai kitekintés (XIV. százat eleje)
Brachteáta korszaka, aprópénzkorszak
XIII. században a keleti és európai forgalom felélénkül: kell az értékesebb pénz
 A XIII. század második felében értékesebb ezüstpénzt kezdenek verni: 12 denár értékben ezüstgarasokat vernek Nyuga
    Európában. Ez Csehországban is elterjed, 1300-ban a Gutenbergi Pénzverő Kamarában elkezdik verni. 15 latos ezüst, 230 g-o
    prágai márkából (ami párizsi márkaszármazék) 66 garas készül. Ezen cseh garasokat minimális váltási illeték mellett váltottá
    be, így elterjed, Kelet-Európában a XIV. század elejének nemzetközi pénzévé válik. A kölni denár után tehát a cseh garas
    nemzetközi pénz. Magyarországi elterjedését Vencel cseh herceg 1301-es trónra kerülése is segítette (ő III. András veje volt)




                                                                                                                               8
Pénz- és banktörténet                                                                           2002/2003. tavaszi félév



   Ebben a korban a Velence és Genova által lebonyolított keleti kereskedelem élénk volt, 1252-ben Firenzében az els
    aranypénz: Forint (Velencében aranydukát volt, ezek lesznek majd a nemzetközi pénzek)
 A firenzei font: 339 g-os fontsúly: 98 aranyforintot vertek. Ez 23 11/12 karátos arany volt, jó minőségű.
 Az arany-ezüst értékarány a XIV. század elejéti 1:10, 1:9,5, pedig a XIII. század második felében az európai aranypénzveré
    megindul: aranykínálat kell. Az ismert világ évi aranytermelése 3200 kg/év, ebből 2000 kg afrikai, 1000 kg magyar, 100 k
    cseh, 100 kg ?
 Az ezüsttermelés 43000 kg/év, ebből 8-10 ezer kg Magyarország, 15000 kg Csehország
 Aranykínálat jelentkezik. A XIII. század második felében nyitnak meg sok ezüstbányát is Csehországban, a Felvidéken
    Mégsincs eltolódás az értékarányban, mert:
     Mindkét fém kínálata nőtt. Régen arab és bizánci verésűek az aranypénzek, de ezek a birodalmak összeomlanak és veretle
        arany áramlik Itáliába
     Magyarországon nagy mennyiségű aranytermelés: királyi monopólium az aranybánya (ha valaki a birtokán ilyet talál
        köteles volt azt cserebirtokért a királynak felajánlani)
     IV. Béla: bányaművelési szabadság: király bányászai magánbirtokokon kereshették az aranyereket, és elvonják eze
        földterületeket a tulajdonosoktól. Szabad királyi városokká alakultak a bányabirtokok, és a királyi bányászok szabado
        rendelkezhettek a jövedelemmel, csak urbura jövedelmet fizettek a királynak (arany 1/10-e, többi érc 1/8-a)
     Külkereskedelmi forgalomban fő exportcikkünk a veretlen arany- és ezüstérc, ezzel finanszíroztuk az importtöbbletet
 Tehát megnőtt az aranykínálat és az ezüstkereslet is (mert ez a fő pénz) Nyugat-Európában: nem lesz eltolódás
XIII.-XIV. század fordulója: európai aranykrízis 1344-ig
 1:15,62-re felmegy az értékarány az arany javára, ez a maximális érték
     Oka: új keresztes háború, Velence és Genova látta el a muzulmánokat a harchoz szükséges anyagokkal, ezt a páp
        megtiltotta: ezért az aranykínálat csökken (arabok nem adják, mert nem kereskednek velük), oligarchiák kezébe kerülnek
        bányák, az urbura jövedelem is visszaesik ezen bányák után
     Magyarországon a bányaművelés visszaesett, a magyar aranykínálat is csökkent, valamint az import is, így nem viszik ki a
        aranyat annyira

Magyar államgazdaság a XIV. század elején
Királyi birtokállomány csökken (rablólovagok kezére kerül), ezért csökken a domaniális jövedelem is. A regálé (vám) jövedelem i
csökken

Károly Róbert
Nem tudott rendkívüli adókat kivetni, mert a trónját először el kellett ismertetnie.
Csak a pénzverésből származó jövedelemforrása lesz
1308-1323 között a leggátlástalanabb pénzújításokkal él: hadi kiadásait ebből finanszírozza
1324-1342: domaniális és a regálé jövedelmeket próbálja visszaállítani
Uralkodása pénztörténeti szempontból két részre osztható, a választópont 1323-ban volt
 1308-1323: nem történt semmi, dezorganizálta a magyar királyságot poitikai-gazdasági értelemben
      III. András-féle klasszikus magyar denárok, Vencel és Ottó féle denárok, valamint a bécsi denárok vannak forgalomban
      Európában megkezdődik (Itália, Franciaország, Csehország) a garasok verése, cseh garas Kelet-Európában elterjedt vo
         (Magyarországon is Vencel miatt)
 1323-tól
1323: konszolidált az ország, 1. pénzreform bevezetése: a régi pénzrendszer (ami ezüstdenáron alapult) fenntartására tett utols
kísérlet
 1 budai márka ezüst = 298 denár. Ez 14 latos (875 ezreléke), elég jó minőségű
 A pénzreform céljára jobbágyportánként fél fertó különadót ajánlanak fel a rendek, de ehhez feltételt is szabnak):
      Károly Róbert lemond az évi pénzújításról
      A pénzverésben érvényesülő bérleti rendszer keretében ne zsidó, izmaeliták vagy budai polgárok legyenek a bérlők, hanem
         5 magyar arisztokrata (ők szakmailag nem jók, 1329 körül vissza is adták a budai polgároknak)
 A denárok névértéke: 5 penza (200 denár) ekvivalens 1 márka ezüsttel
      215 g-os színsúlya 1 márka 14 latosnak
      145 g 200 denár színsúlya
 Ez az új denár darabonként 3 kis bécsi denárt, 2 báni denárt és 1/3 cseh garast ér. Színezüsttartalma:
      0,73g ezüst = 1 új denár
      3 bécsi denár = 1,1g ezüst
      2 báni denár = 1,46g ezüst
      1/3 cseh garas = 1,2g ezüst
      Ebből látszik, hogy a külföldi pénzeket eléggé leértékelten kezelték
      Kötelező a külföldi pénzek beváltása



                                                                                                                             9
Pénz- és banktörténet                                                                          2002/2003. tavaszi félév



     Ebből és a fél fertó adóból próbál az államháztartás reorganizációja érdekében pénzt szerezni
   Csődöt mondott a pénzreform. Okai:
     Lakosság nem fogadja el ugyanazon értékben, mint pl. 1/3 cseh garast
     A pénzverde bérlőinek sok bérleti díjat kellet fizetniük
     1323 után már nincs beváltási és futójövedelme a pénzverdéknek: nem tudják fizetni a bérleti díjat
     ezért 1324-től Károly Róbert ismét bevezeti az évenkénti pénzújítást (ez 1336-ig tart)
XIV. század elejéig az arany-ezüst értékarány: 1:10,5
1344-ig tart az európai aranykrízis
 Magyarországi és afrikai aranykínálat csökken, az arany ára megnő
 Károly Róbert az oligarchiáktól visszaszerzi a bányákat, újra beindul a termelés, 20 év alatt újraüzemelik a bányákat
1325: Magyarországon áttérnek az aranyvalutára
 Körmöci bányavidéken aranypénzvers
 245 g-os budai márka = 69 aranyforint
 23 karát 9 grénes arany: 3,52-es színsúlyú arany, ez kb. megfelel a firenzei arany színsúlyának
 váltópénzként megmarad a denár
 ez a pénzreform sem sikeres:
     a magyar társadalom a cseh garasokhoz ragaszkodott, mert a kis belkereskedelmet nem lehetett ilyen nagy érték
         pénzekkel lebonyolítani
Cseh-magyar gazdasági érdekellentét:
 A XIV. század elején Nyugat-Európában véget ért az aprópénzkorszak, bevezették az ezüstgarasokat
 De ezüsttermelés Nyugat-Európában Elzászon kívül nem volt.
 Csehországban jelentős ezüstbányákat tártak fel a XIV. század elején (a világ ezüsttermelésének 40%-át adták), innen vásáro
    mindenki, Itália, Nyugat-Európa is
 Nyugaton az ezüsthiány miatt nemesérckiviteli tilalom lép életben. Csehország is bevezeti, mert rájön, hogy sok ezüst megy k
    az országból
 Az egész nyugat-európai ezüstszükséglet érdekében a cseh államkincstár pénzverési jövedelemre tesz szert úgy, hogy garas
    ver, és így lehet kivinni az ezüstöt az országból
 Csehország Kelet-Európa pénzügyi nagyhatalma akar maradni, számára az ezüst központi szerepe acél, nem jó neki, ha
    magyar aranyforint elterjed. Ebből eredt az ellentét
 Az ellentét megoldására 1327-ben János cseh király és Károly Róbert a nagyszombati találkozón megállapodik, hogy együ
    uralják a pénzpiacot, ennek hatására 1329-ben kettős valutára tér át az ország
     Ennek keretében a 69 garasos aranyforint pénzláb mellet Magyarországon a garasrendszer is megjelenik.
     1 15 latos budai márka ezüstből 72 garast (3,2g színsúly) vernek
     3 magyar garas = 4 cseh garas: megint alacsonyan határozták meg az árfolyamát, hogy kiszorítsák Magyarországról
     arany-ezüst értékarány: 1:15,62 (72 garas = 1 márka = 69 aranyforint), 1:16 arány: 1 aranyforint = 16 ezüstgaras
 veretlen ezüst: 1 budai márka = 4 aranyforint = 64 magyar garas. 900 ezrelékes ezüst, a 800 ezrelékes ezüstnél 3,5 forint = 5
    garas
 sikerült kiszorítani a cseh garasokat, és az aranyforint jelentős szerepet játszik
Probléma
 váltópénz kell a belforgalomhoz, ezért fennmarad a denár, amit egyre könnyebb pénzláb mellett vernek. 1336-ban 298 dená
    helyett 666 ezrelék finomságú ezüstből 560 denárt vernek
 Újra kettős módon szaporítják a pénzverésből származó jövedelmet
     Romló pénzláb és színezüst-arány
     Pénzújításnál 3 régi denár = 2 új denár (33%-os veszteséget jelent)
 Következmény: a lakosság nem fogadja el ezen ezüstdenárokat teljes értékben. Nyugat-Magyarországon bécsi denár, Dé
    Nyugaton Báni denár ismét megjelenik. Ezért ez csak félreform, mert az értékpénz szempontjából stabilizáltaák
    pénzrendszert, de a váltópénzes belforgalomnál nem.
1336-ban megszűnik a pénzújítás
 560-as pénzlábon befagyasztják a denár pénzlábát
 Ha nincs pénzújítás, nem bevezethető a fél fertós adó, de pénz kell
 A pénzverés hasznának fejében portális adót bevezetik. Ez egy kapuadó
     Jobbágyportánként évi 3 garasos adó. Ezzel a jövedelemvesztség-pótlással stabilizálni próbálják a pénzrendszert
1337: Krach
 Értékpénzek furcsamód kezdenek el viselkedni
 Nem megfelelő az 1:15,62-es értékarány
 1 aranyforint 16 garast ért
 900 ezrelékes budai márka ezüst = 4 aranyforint, ami = 64 garas



                                                                                                                           10
Pénz- és banktörténet                                                                              2002/2003. tavaszi félév



    a 4 aranyforint színsúlya: 4*3,52g, a 64 garasé 204,6g. A budai márka színsúlya 221 g. a 221-bl és a 4*3,52-ből jött az 1:15,62
     es arány
    Lényeg: 8%-os értékkel az ezüst fel volt értékelve. Ezt a társadalom észrevette, 1 aranyforintért már pl. 17 garast kértek
    Megnő az arany iránti kereslet, az arány először 1:20, majd 1:22 lesz
    Ez a jelenség csak Magyarországon volt, máshol Európában megmaradt az 1:15,62-es arány
    Magyarországon felborul a pénzrendszer

1337: új reformlépés
 Visszaállás az aranyvalutára, mint 1325-ben
 Azért tudja ezt megtenni Károly Róbert, mert Közép-Európában megváltoznak az erőpozíciók:
     Jelentős aranytermelés
     Cseh garas kiszorul
 Magyarország függetleníteni tudja már magát a cseh gazdaságtól.
 Továbbra is szükség van váltópénzre, ezüstdenárra. 666 ezrelék finomsábú ezüstrudakból 320 denárt vernek
 1338-ban egy évre felfüggesztik a kapuadót, azért, mert elrendelik az 560-a pénzláb alapján vert denárt, a garast, a bécsi, a bán
    denárt és egyéb pénzeket be kellett váltani.
 1339-ben visszaállt a kapuadó: mértéke 18 új denár.
 Ez a 320-as pénzlábas denár stabil. Nem újítják évente
 Stabilizálódik a pénzrendszer
 1 márka közönséges ezüst = 336 denár
 Innentől 336 denáros garasmárka terjed el számítási pénzként. Korábban erdélyi, szepesi, budai márka ezüst
A nemesfémbányászat
 A XIII. század első feléig királyi bányaművelési monopólium érvényesült, királyi bányatelepek működtek
 XIII. század második fele: IV. Béla idején a királyi magángazdaság megrendült, bevezetik a bányaművelési szabadságot
    király bányászai számára. Ők szabadon garázdálkodhatnak a birtokokon, ha találnak valamit, cserebirtokot kapnak az erede
    tulajdonosok. A bányákat a bányavárosok művelik. Az arany 1/10-ét, az ezüst 1/8-át beszolgáltatják urbura jövedelemként (e
    regálé jövedelem)
 Két probléma:
     A magánbirtokosok üldöik ezeket a bányászokat, nincs realitása a nemesérc termelés fokozásának
     A nemesérc szabadforgalom alá esett: külföldiek veretlenül szívesebben vitték ki a nemesércet. A magas névérték
         ezüstdenárokat nem tudták stabilizálni
 Megoldás Károly Róbert részéről:
     1320-as évek végén földesúri bányaszabadság elvének bevezetése: Ha nemesércet találnak a magánbirtokon: birtokot nem
         veszik el, csak a bánya kerül királyi bányászok tulajdonába, az urbura 1/3-a a magánbirtokosoké lesz
     NEmesérc-monopóliumot bevezeti: Megtiltja a nemesércek veretlen kivitelét
          Oka: a XIV. századi aranykrízis miatt az arany ára megugrik. Ha kiáramolhatna a veretlen arany, nőne a kínálata, esne a
            ára, ami nekünk nem előnyös
     Minden nemesércet a királyi finomítóházakba be kell adni finomításra
     Az így nyert színaranyat és színezüstöt a pénzverő kamaráknak át kellett adni
     Csak az aranyforint kivitelének van értelme
     A finomított érc leadásakor ezüstnél 35-36%-át, aranynál 40%-át elveszítette a tualjdonos
     Ez volt a pénzújításból származó jövedelem kiváltásának eszköze, ebből tudtak a kincstárnak magas bérleti díjat fizetn
         Sikeres
     Az európai aranyár nem esett le.
1337-ben miért következett be az arany-ezüst értékarány romlása 1:22-re?
 A regáléjövedelmek jelentős része származott kereskedelemből
 Magyarországon 3 fő kereskedelmi útvonal: zárai (Velence felé), bécsi (Bajorország, Hollandia, német tartományok felé
    brünni (észak, Morvaország, Csehország, észak-német tartományok, Flandria felé)
 Probléma: Bécsnek árumegállító joga volt: a bécsi közvetítő kereskedelem felvásárolta a magyar árukat, és ők vitték tovább, e
    jelentős veszteséget okozott
 1335: visegrádi találkozó
     Kereskedelmi megállapodás: kitüntetett szerep a Brünn (a mai Brno) – Buda útvonalnak, és kölcsönös megállapodá
         keretében Brünnben lesz a flandriai-német-magyar kereskedelmi központ, Budán a cseh-itáliai-magyar. Ezzel Béc
         kiiktatásra került
     Ez 1336-tól kezd realizálódni
     Azért fontos, mert az 1338-as aranyvalutára való áttérés a cseh érdekektől teszi függetlenné hazánkat, és a cse
         veszteségeket kompenzálták valamivel



                                                                                                                                11
Pénz- és banktörténet                                                                          2002/2003. tavaszi félév



   1337-ben fellendül a nyugat-európai kereskedelem Buda irányában, megnő az igény a magyarországi nemesfémek kivitelére
    mert Ny-Európában élénkké válik az aranyérc verése, de már nem lehet veretlen ércet kivinni, ezért aranyforintot akarna
    kivinni. A belföldi forgalomban azonban ezüstérmék szerepeltek, továbbá a pénzverő kamarák sem voltak felkészülve erre, íg
    túlkereslet jelentkezett a magyar aranyforintok iránt, és bekövetkezett az 1:22-re való értékromlás
Az államháztartás
 Kereskedelem, vámok
     A kereskedelem területén már a XII. század végén bevezették a 80-advámot (ez volt az első értékvám)
     IV. Béla: fix vásári pénzjövedelem helyett 1%-os értékvámot vetett ki minden belföldi és importáru után a vásáron. Ekko
         még út-, rév- és hídvámok (belső vámok) a jelentősek
     De a birtokokat már az Árpád-korban jórészt eladományozták, a birtokosok rablólovag-módra határozták meg
         belvámokat
     Ezért Károly Róbert az egységesítés érdekében szigorú tarifarendszert vezetett be (hogy a külföldi kereskedők keresztü
         merjenek menni), de az eladományozott birtokokat nem veheti vissza, így a bevétel nem az övé. A külvámra alapoz, ez
         30-advám (az 1/30 elnevezés az 1%-hoz kapcsolódik: amikor a szabad királyi városoknak adományozta ezt a vásártartás
         az 1%-os vám az övéké kivéve az 1% 1/30 részét)
     Károly Róbert – féle igazi 1/30 vám: határon átlépő árukra számítják fel, de nem a határon, hanem a főbb kereskedelm
         központokban szedték be. Ez is 1%-os értékvám volt
     Zsigmond 1405-ben újraszabályozza: ekkor 3,3%-os lesz, ez már tényleg 1/30 vám, jelentős regáléjövedelem
 További jövedelemforrások
     Domaniális jövedelem
          Királyi családi birtokállományból és a várbirtokokból (vármegyékből) származott
          A királyi magángazdaságok tekintetében vissza akarta szerezni a korábbi Árpád-birtokokat
          Várbirtok-állomány reorganizációjára nem törekszik, mert a vármegyei köznemességre Károly róbert Jelentőse
           támaszkodott
            A korábbi királyi vármegye a kiterjedt királyi birtokból eredően jelentős szerepet töltött be, terményjövedelmeke
                biztosított
            Királyi vármegye nemesi vármegyévé alakul, ennek államgazdasági funkciója már nincs, de ezzel szemben bizonyo
                királyi várak és várbirtokok megmaradnak, királyi katonaság itt összpontosul, várgazdaságokat szerveznek ide
                katonák ellátására → hadügyi szerepet tölt be
          A domaniális jövedelmek csak a királyi birtokok szempontjából jelentősek
     Bányaregálé- jövedelmek
          Urbura jövedelem
          8-9000 ezüstmárkányi
          (nem a váltási!) ???
     Sómonopóliumból származó jövedelmek
          A só vonatkozásában nincs bányaművelési szabadást, mindig a kincstár jövedelme volt
          A sóbányatelepekből sóbányász szabad királyi városok létrejöttek, de sosem szabadon bányászták a sót, és minden ebbő
           származó jövedelem a királyt illette
          Sókereskedelemből származó jövedelem is a királyé
          Királyi sóraktárak
     Adóregélé
          Az uralkodó egyenes adókivetésből származó jövedelme
          II. András kezdi alkalmazni (pénzváltási büntetés!)
          IV. Béla rendkívüli adókat vezet be (rendi felajánlás nélkül)
          Károly Róbert ezzel szemben enged a rendeknek: rendkívüli adót csak rendi felajánlás alapján lehet újra kivetn
           (portánként fél fertó), de általában felajánlják
     Városok által fizetett adók
          Rendes adó és rendkívüli adó
          A szabad királyi városok betelepítettek közösségei voltak, földbért (személyenként) fizettek még telepes közsé
           korukban. Amikor a szabad királyi város címet megkapják, a fejenkénti fölbér helyett egy összegű városi adót (udva
           adót) fizetnek, ezt osztják le 1 főre
          A rendkívüli adót sem vetik ki rájuk, hanem beépül az egyösszegű adóba
 Kiadások
     Közigazgatási kiadások
          Nem direkt államháztartási kiadás
          Vármegyei ispánok jövedelmüket az általuk beszedett pénzből kapják
          Ez igaz a várparancsnokra is
          Tisztviselők a főtisztviselőkkel magánjogi jogviszonyban vannak, a főtisztviselők intézik a fizetésüket


                                                                                                                           12
Pénz- és banktörténet                                                                               2002/2003. tavaszi félév



       Hadügyi kiadások
         Banderiális rendszer: az arisztokrácia bandériumot tart fenn
         Uralkodót terheli a saját magánbirtok bandériumának ellátása, ezt a király magángazdaságainak domaniáli
           jövedelmeiből fedezi
         A királyi várgazdaságok jövedelméből állandó katonaságot tartanak fenn
     Diplomáciai kiadások
         Regáléjövedelmekből finanszírozzák, kincstáron átfut
     Rendkívüli katonai kiadások
         Külföldi hadjáratokra zsoldoshadsereget tartottak fenn
         Ehhez rendkívüli jövedelemre van szükség
            Városokat terhelő rendkívüli adó
            Nemesség jobbágyságára kivetett adó: ½-1 aranyforint (1/2-1 fertó), a rendek önkéntes felajánlása alapján
            Kincstári állományból is fedezték. Ez Károly Róbert idején 21.000 márka aranyat, és 27.000 márka ezüstö
                tartalmazott (ezt mind ő halmozta fel, trónra kerülésekor lényegében üres volt a kincstár)
Károly Róbert pénzügypolitikájának megítélése
 Hadi és gazdasági kérdések kezelése az Árpád-korban a királyi magángazdaságokra terhelődött. Most:
     Hadügy az arisztokráciára terhelődik, de a jövedelem nagy része nem az arisztokráciától származik. Emiatt nem le
        egyértelmű függőség az arisztokráciától
 Gazdaságpolitika fő sikereleme a kapuadó bevezetése, de nem ez a fő jövedelemforrás, hanem a regáléjövedelmek:
     Nemesérc monopóliumból származó jövedelem
     Sómonopóliumból származó jövedelem
     Harmincadvám
     Bányatermelés
     Tehát a szabad királyi városokra támaszkodik. Egyensúlyoz az arisztokrácia és a városi társadalom között
A pénzügyi igazgatás rendszere
 Nem lehet a királyi tisztviselő rendszerre visszatérni a pénzverésnél, de a fizetett tisztviselőkre se, mert ez államcsődöt jelente
    volna. Így fenntartották a bérleti rendszert, bizonyos reformokkal (a bérleti rendszer II. András óta van)
     Kamarai rendszer egyértelmű megszervezése, az ország teljes lefedése
         Budai pénzverő kamara (VI. Béla idején már jelentős szerepe van Budának), az alkalmazottak az esztergomi kamar
           alkalmazásában álltak. Ezen kívül létrehozták a szlavóniai és Csanád egyházmegyei kamarákat. Ezeket ott hozták létre
           ahol élénk kereskedelmi fogalom volt, azért, hogy nagy jövedelemre lehessen szert tenni
         Károly Róbert idején a nemesérc monopóloim a legfontosabb, ezért a kamarákat a bányavidékekhez kapcsolták:
            Nyugat-Felvidéken: körmöcbányai kamara
            Kelet-Felvidéken: szomolnoki bányai kamara
            Ezen kívül: pécsi, nagyváradi, erdélyi (kolozsvári), szatmári kamara
            Árpád-korban létezett még a szerémi kamara is
         Ezáltal az egész ország le lett fedve, a vármegyéket kamarákhoz rendelték
         A kamaraispánok pénzügyi igazgatási vezetőkké váltak, bírósági jogkörük is volt. Ők jártak el a király nevében
         A pénzverő kamarák közjogi szerepet is kaptak
         Régebben léteztek bányakamarák, a melyek a bányabért szedték be (az urburát), melyet a pénzverő kamarákhoz kelle
           továbbítani. Ezért a bányakamarák beolvadtak a pénzverő kamarákba
     Kamaraispánok megfelelő kiválasztása
         Ki legyen a kamaraispán?
         1323: öt arisztokrata, de szakmailag nem jók, ezért a budai polgárok lettek a kamarák bérlői, Buda kiemelt szerepe miat
           Ők magánjogi jogviszony alapján voltak alkalmazottak, de a szabad királyi bányavárosok bányászai függetlenek
     Folyamatos ellenőrzés
         Szigorú szabályozás a kapuadóra, a pénzlábra, a finomságra és a pénzverési időszakra vonatkozóan
         Az esztergomi érsek és a tárnokmester képviselői ellenőrizték ezeket
         A vármegyei nemesség képviselői voltak az ellenőrök
         Sókamara: egyetlen volt, az erdélyi, ez is bérelt volt. Sókamarai hivatalok a sóbányavárosokban, illetve a sóárusít
           központokban. A sóhivatali alkalmazottak a bérlő ispán magánjogi alkalmazottai, a szabad királyi városi bányászo
           függetlenek
         A rendkívüli adójövedelmek realizálása nem bérleti rendszerben történt, hanem királyi tisztviselő rendszerben
 A tárnokmester a fő felügyelő hatóság a kamarákra és a királyi magángazdaságokra vonatkozóan, ő a kincstár kezelője,
    szabad királyi városok bírói hatósága, és a közigazgatási hatóság is
Az érmék
 1331-ig az aranyforintokat firenzei mintára verték, az előlapján liliom, a hátlapján Keresztelő János volt látható.
     1331 után nem lehetett ilyen utánvereteket készíteni, ezért a liliom helyett egy az ülő királyt ábrázolták.


                                                                                                                                 13
Pénz- és banktörténet                                                                              2002/2003. tavaszi félév



      Emiatt azonban nem annyira fogadták el külföldön, ezért visszatértek a liliomhoz
    1338-tól kezdve a verdejegy is megjelent az érmén, erről lehet tudni, hogy hol verték
    Évszám soha nem szerepelt az érmén, először 1499-ben jelenik majd meg
    A körmöci, a budai és a szatmári kamarákban vertek aranyforintot is, a többiben csak ezüstöt. Aranypénzverés gyakorlatila
     csak Budán volt, ennek a pénzverdének kiemelt szerepe volt
    A pénzverdék bérleti díja 8-9 ezer aranyforint, a budaié 2500 aranyforint.
    A budai márka lett a pénzverési alapsúly IV. Béla idején, Buda szerepe megnőtt Esztergommal szemben
    A márka 1405-től egységes országos súlymérték

Károly Róbert utáni uralkodók1458-ig
Ezeknek az uralkodóknak kétes pénztörténeti szerepük van, Mátyás király lesz majd ismét jelentős
1342-1382: Nagy Lajos
 A Károly Róbert által bevezetett nemesérc monopólium megakadályozta az arany árának csökkenését
 Nagy Lajos aranyat ad el az európai piacon a pápai udvar és a nápolyi király megvesztegetése céljából (ugyanis fiának aka
    trónt szerezni). Ezért az aranyat és az ezüstöt kiviszi a királyi kincstárból, ezzel kiürítve azt.
 Az arany-ezüst értékarány visszaáll az 1:10,5, 1:11-es szintre, ez megmarad az 1500-as évekig.

    1345-ben, majd 1351-ben visszaállítja Lajos a kettős valutarendszert
      Az ezüstgaras ismét értékpénzzé válik
      A garasverés 1369-ig tart
      1468-ban Mátyás tér vissza a garas veretésére, ebben a 100 évben a cseh garasok szerepe nő meg
      Váltópénzként a denár és az obulus funkcionált
    A királyi kincstár kiürült, ezért a jövedelmet valahogyan pótolni kell:
      1343-ban visszatér Lajos az évenkénti pénzújításhoz, 33%-os veszteséggel (3 régi denárért 2 új denárt adnak), d
         pénzrontás nem volt. 1 900 ezrelékes budai márkából 336 denárt vertek
      Lajos a kapuadót is megtartja, amit Károly Róbert a pénzújítás helyett vezetett be
      1358-ban új pénzláb (15 latos ezüstből 600 denár) alapján verték a denárt, ez már stabil volt, nem volt szükség pénzújításra
    Változások az érméken:
      1351-től: liliom helyett Anjou címer szerepel az előlapon
      1358-tól a hátlapon Keresztelő János helyett I. László szerepel
    Budai városi pénzek
      A budai pénzverdében 1311 és 1355 között budai városi pénzeket vertek
      Ez egyfajta speciális pénz volt
      Nehezebb, mint a királyi denár
      Önálló pénzverési lehetőség oka: Károly Róbert ezzel nyerte meg Buda jóindulatát
      1355-ben Lajos megszünteti a budai városi pénz verését
    Adminisztratív változások:
      Szomolnoki kamara Kassára kerül
      A szatmári kamara Nagybányára kerül
      Kamaraösszevonások
      1355-ben megszűnik az esztergomi pénzverés
    Lajos átmenetileg megszünteti a bérleti rendszert, királyi tisztviselők irányítják a pénzverő kamarákat, de a többit (harmincad
     sókamara, stb.) jövedelem vonatkozásában a bérleti rendszer megmarad
    A városi adókra egyre jobban támaszkodik (rendes, rendkívüli katonai kiadásokra), valamint jelentős kiváltságokat kap so
     erdélyi város (pl. Kolozsvár), és szlovákiai város (pl. Kassa)
    Domaniális jövedelmek:
      Károly Róbert a kilenced rendszerét bevezeti a királyi magángazdaságoknál. De Lajos 1351-ben ezt a magánföldbirtokoso
         jobbágyaira is kiterjeszti. Ennek okai:
          Jobbágyok szabad költözési joga miatt eláramlás az alacsonyabb terhek felé, a magánbirtokosokhoz, cél, hogy n
            fokozódjon az elvándorlás
          Földbér: pénzadó (fél fertó), királyi telepes községek lakói fizették a királynak, később a magánbirtokos is szedte
      Rendkívüli adókat is kivetnek
          Ez is fél-egy fertó
          Ezeket nem minden birtok jobbágyaira vetette ki, pl. a saját birtokaira, nádori birtokokra nem, de a magánbirtoko
            jobbágyaira kiveti
          Ez a lépés ellentétes népvándorlást váltott volna ki, de a magánbirtokosok átvállalták jobbágyaiktól ezt az adót.
    A tárnokmester szerepe csökken, szétzilálódik
      Direkt kapcsolat tartására törekszik a sókamarák és a 30-ad bérlőivel, valamint a pénzverő kamarák veretőivel


                                                                                                                                14
Pénz- és banktörténet                                                                        2002/2003. tavaszi félév



     Ezáltal a tárnokmester pénzügyi igazgatási funkciója lecsökken
1382-1387: Mária
 600 denáros pénzláb alapján veret aranyat
     egy aranyforint 100 denárt ér
     Később egy aranyforint 200-300 denár lesz
     A számítási pénz egy aranyforintnak megfelelő 100 denár lesz, amikor elválik egymástól az értékük, a 100 denárt értjü
         számítási pénzen, és 100 denár egy kamarai forintot ér (kamarai forint a számítási pénz neve)
 Egyes bányák bérbeadása firenzei bankárcsaládoknak
     Károly Róbert óta először sérti meg a nemesérc monopóliumot, veretlen nemesérc kerül ki az országból
1387-1437: Luxemburgi Zsigmond
 Stabilitást hoz
 Uralkodása alatt nincs pénzújítás, a pénzrontással 1427-ig él
 1427: 600 denáros pénzláb, de 15 latos helyett 900 ezrelékes finomságú ezüstből. Egy aranyforint 100 denár marad
 Az aranyforint nemzetközi szerepe megnő
     Zsigmond német-római császár is, Buda a Német-Római Császárság központja is, ott is be akarták vezetni az aranyforinto
         de leszavazták
 Ezüst aprópénzek verése az alsóbb néposztályok igényeinek kielégítésére
     Fillér: kb. ½ denár, 5,2/3-os ezüstből. Ezt hamisították. Egy 1424-es országgyűlési határozat szerint felfüggesztették
         hamispénzek pasználatát, később a véertését is
     Dukát: 1/10 denár
     1430-37: firling (quartum, másnéven fitying): ¼ denárt ér
     a firling minősége romlott, uralkodásának végére egy aranyforint 1000 firlinget ér a korábbi 400 helyett
 1433-tól 1436-ig tartózkodtak az adóbeszedésből, halmozták az elmaradt adókat, de utólag behajtották, értékét aranyforintr
    átszámították. Ez adótöbbletet jelentett. Ez a probléma vezetett az 1437-es erdélyi parasztfelkeléshez.
 Pozsonyi pénzverő kamara létrehozása
 Az arany- és ezüstpénz verése szervezetileg is elválik a kamarákban: a nagybányai kamara aranyverdéje Nagyszebenbe kerül
 30advám érték szerinti bevezetése: 3,33%-os határvám. A kereskedelmi forgalom regálé jövedelmének nagy hangsúlya volt.
 Fontos jövedelemforrást jelentett Zsigmond számára a városok rendkívüli adóztatása
1437 után zavaros időszak kezdődött:
 Albert
     Pénzújítás rendszerét ismét bevezeti
     Egyre rosszabb pénzlábat használ: 7 (!) latos ezüstmárkából 450 denárt veret, egy aranyforint 150 denárt ér. Tehát
         pénzújítás mellet megtörténik az ezüstpénz rontása is
     Rendkívüli adójövedelmekre kezd támaszkodni
 Trónproblémák
     I. Ulászló és a későbbi V. László (Albert fia) között zajlottak a trónproblémák, mely kettős pénzveréshez vezetett:
          Felvidéki területeken Albert özvegye, Erzsében a fia, a későbbi V. László részére veret pénzt
          Az ország nagy része Ulászló birtokában van, itt az ő nevére veretik a pénzt.
     Ulászló egyes főuraknak is ad pénzverési jogot, így magánpénzverés is kialakul, ezen kívül vernek hamis pénzt is!
 Hunyadi János kormányzósága
     Konszolidációs lépések
     Egy aranyforint 200 denárt ér
     Problémák az államháztartási jövedelmekkel:
          Észak-Magyarország: Erzsébet uralma alatt áll, pénzt veret a későbbi V. László nevére, emiatt bányajövedelme
           nincsenek
          A sójövedelmeket királyi kézbe veszi, megszűnik a bérleti rendszer
          Évi ¼ - ½ aranyforintnyi rendkívüli adó kivetése többször is
          Az éves királyi jövedelem kb. 200.000 aranyforint volt
 1453: V. László elismerése
     Konszolidáció: kettős pénzverés megszüntetése
     Hunyadi János megszüntette a főúri pénzverést
     Egy kézbe kerül a pénzverés
     Minőség nem túl jó: 450 ezrelékes ezüstből 1 márka ezüst 650 denárra volt egyenlő
     Az éves királyi jövedelem 110.000 aranyforint

1458-1490: Mátyás király
Uralkodásának ideje két korszakra osztható:
 1458-1467


                                                                                                                         15
Pénz- és banktörténet                                                                           2002/2003. tavaszi félév



 1467-1490
1458-1467:
 1458-ban szétzilált állapotban volt az államgazdaság
 Bizonyos bányák el voltak zálogosítva
 Minimális államháztartási bevétel
 Eklektikus pénzlábak: 250 ezrelékes ezüstből 375 denárt vertek
 1462-ben egy aranyforint 300 denárral volt egyenlő
 Pénzújítás rendszere még fennáll
 1464: stabilizáció: újra visszatér az 1 aranyforint = 100 denár képlethez, 900 ezrelékes ezüstből 600 denárt vertek. De: 1465
    ben már rosszabb denárt vertek
1467-1490:
 1467: stabilizálni kell:
     Új ezüstdenárok veretése, állandó értékben, nincs pénzújítás: 416 denárt vertek 8 latos (500 ezrelékes) ezüstből, eg
        aranyforint = 100 denár
     Az arany-ezüst arány 1:7,9-re volt beállva, de a valós arány 1:11, tehát az ezüstpénzt felértékelték.
     Ezért korlátozta Mátyás az adott évben kiverhető ezüstdenárok mennyiségét. Ennek hatására a külföldi kereskedő
        aranyforintra váltották az ezüstöt, azt vitték ki
     Visszahozták a garasrendszert, a cseh garas kiszorul. 5 denár = 1 garas, azonos ezüstfinomság
 Pénzreform sikeréhez teljes körű államháztartási reformra volt szükség
     Ennek legfőbb pontja: a kapuadó rendszere is megszűnt, nem csak a pénzújítás.
     A kapuadó helyett 20 denáros kincstári adót vezettek be.
         Míg a kapuadót portákra vetették ki, a kincstári adót családokra. Ez azért volt jobb az államnak, mert egy portán töb
          család élt, tehát ez adójövedelem-növekedést eredményezett
         A kapuadóhoz sok mentesség kapcsolódott, de az új adóval ezek megszűntek, ez is növelte az adójövedelmet
     A harmincad bérbe volt adva, el volt zálogosítva
         A harmincadot koronavámma alakítja Mátyás. Megszűnnek a bérletek, a 3,33% helyett 5% lesz a mértéke
     A bányakamarákat is krályi kezelésbe vonja
     A reform hatására centralizált pénzügyi igazgatás alakult ki
     1405-ben létjogosultságot kap a polgári rend, a tárnokmester pénzügyi igazgatási szerepe megszűnik, a polgári ren
        legfőbb bírája lesz. A tárnoknagy veszi át a pénzügyi igazgatási feladatokat, Mátyásnál ő lesz a centralizált pénzügy
        igazgatás feje
 Jövedelmek alakulása:
     1467-1468-as reform előtt az éves jövedelem 230-250 ezer aranyforint volt, az 1470-es évek közepén már 800 eze
        aranyforint. Ennek összetétele (600.000 feltételezésével)
         50%: jobbágyság adójából
         3% városi polgárság adóztatásából
         10%: pénzverés és urbura
         8%: 30ad, illetve koronavám
         80.000: sójövedelem
         8%: domaniális jövedelem, valamint szászok, zsidók adója
     Regálégazdaságból áttérés az adóbazdaságra: államháztartási függőség a földbirtokos társadalommal szemben
     Létezik a rendkívüli hadiadó is, rendi hozzájárulással
         1468 után legalább 16 évben kivetették
         1 aranyforint volt, ezt portánként szedték
     ez a jövedelemnagyság felzárkózott az európai jövedelmekhez
     az éves jövedelem 80%-a a törökökkel szembeni védelem miatt a zsoldoshadseregre ment el
 Problémák:
     Mezőgazdasági szektorra támaszkodó államgazdaság, az ipari, kereskedelmi tevékenységet folytató polgársá
        adókapacitása nem volt kihasználva
     Határvám jövedelem nem emelkedett a reform után. A külkereskedelmi forgalom nem volt, illetve nem emelkedett, a
        európai kereskedelembe való bekapcsolódás nem történt meg
     Ez egy radikális államháztartási reform volt, de messze nem tökéletes

II. Ulászló (1490-1516)
Mátyás király uralkodása után dezintegrációs folyamat indult meg az országban
A Mátyás idején legalább 600.000 aranyforintos éves kincstári bevétel 300.000-re esett vissza
Vám és bányajövedelmek záloga adása
Dezintegráció két jellemzője:


                                                                                                                           16
Pénz- és banktörténet                                                                            2002/2003. tavaszi félév



  1501: az összes alsó és felsőmagyarországi bányák, a körmöci pénzverő kamara valamit a felvidéki vármegyék rendes é
   rendkívüli adójövedelmei záloga kerültek, 16.000 aranyforintért cserébe. Ez a jövedelem a mindenkori magyar királyné hitbér
   (jegyajándéka, jövedelme) volt, tehát most a királynénak nem volt jövedelme
 A felvidéki bányák működtetéséhez a Thurzóknak (övég volt a fenti zálog) nem volt elég jövedelme. Az alsó fémrétege
   kiaknázásához vízteleníteni kellett a bányákat, ehhez német gépek kellettek, a Fuggerek hozták. A fuggerek veretle
   nemesércet kértek cserébe, így újra megindult a nemesérc kiáramlása. Az 1525-ös rákosi országgyűlésen kiűzték a Fuggereket.
Ebben az időben nem volt pénzrontás, maradtak a Mátyás-féle 416 denáros pénzlábnál (8 latos ezüstből)

II. Lajos (1516-1526)
Felesége Habsburg Mária, neki is jelentős szerepe volt
A török hadikiadások miatt nem volt miből költekeznie
Az elzálogosított királynéi jövedelmek helyett Lajos sziléziai hercegként megengedte, hogy pénzt verjen Mária királyné a
adósságai rendezésére, a nem létező jegyajándék miatt.
A rendkívüli adózás szerepe egyre nőtt
 A rendkívüli adók Mátyás idején sem tetszettek a rendeknek
 A trónra lépés feltétele volt, hogy lemondanak a rendkívüli adókról, de bizonyos években mégis hozzájárultak a rendek eze
     kivetéséhez.
 Később már rendi hozzájárulás nélkül is kivetették, de ennek fizetését a rendek megtagadták, ezért nem tudták behajtani,
     birtokokról elűzték őket

1521: Lajos feladja a Mátyás-féle pénzrendszert, pénzrontás következik:
 1521-26: Új pénz időszaka
 Pénz finomsága 4 latos, azaz 250 ezrelékes
 A 416 denáros helyett 500 denáros pénzlábat alkalmazott
 100 régi denár 110 új pénzt ér, de a finomság csökkenése miatt az új pénz a régi felét érte, ezért menekültek tőle az emberek
    Gyakorlatilag 2:1 arányban mozog a régi és az új pénz
 2 új jelenség
     A nádor és a veszprémi püspök a király nevére törvényesen pénzt veret, ennek jövedelmét ők realizálták
     Hamis pénzverés megindulása (királyi felhatalmazás nélküli pénzverés): ezek még rosszabb pénzek voltak
 A régi és az új pénz aránya 1:3, 1:4-re romlott
A török háborúk miatt külföldi zsoldosok érkeztek. Nekik kötelező volt a külföldi pénz az új pénzre beváltani, ezt persze csak nag
veszteséggel lehetett.
Határozatokat hoztak, hogy el kell fogadni az új pénzt, aki ezt nem teszi, azzal szemben szankciókat érvényesítenek, ám ezek nem
végrehajthatók
Az 1525-ös rákosi országgyűlés végül rájön, hogy ennek nincs értelme, ezért határozatot hoznak, hogy a rossz minőségű pénzeke
bevonják és visszatérnek a Mátyás-féle pénzlábra. Kötelező lesz a rossz minőségű új-pénzt beváltani a jó minőségű régi-új pénzre
 1526 közepéig azonban ezek a pénzek még foroghattak
 Ekkor azonban újabb döntés született, még tovább foroghattak, mert nem volt elég ezüst az új pénz veretésére. Arról határoztak
    hogy a török harcok idejéig még használható ez a rossz minőségű pénz, de az arány már 1:3
 1526 augusztusában kiderül, hogy nincs ezüst a pénzverésre és a zsoldok fizetésére, ezért minden egyházközséget köteleztek
    nemesfém vagyona felének beszolgáltatására (ezt pénzverésre és zsoldfizetésre használták fel). Ígéretet kaptak a
    egyházközségek, hogy a török kiűzése után a harmincad-jövedelmek terhére visszakapják, amit beszolgáltattak. Ez azonba
    nem következett be, mert a törököket még több mint száz évig nem sikerült kiűzni az országból
Mária királyné 1526 végén Pozsonyba menekül a teljes ezüstvagyonnal együtt
1527-ben még II. Lajos nevére veret pénzt Mária Pozsonyban
1525-ben megtörténik a fuggerek kiűzése, ez után Mária hozzájut a királynéi hitbérhez, de ezzel nem tud rendesen élni, csak 152
nyarán, Pozsonyban

Szapolyai János és Ferdinánd (Mária fivére) időszaka, a kettős királyság
1526 novemberében Szapolyait, 1527 novemberében Ferdinándot királlyá koronázzák
Mária 1548-ig megtartja a körmöci kamarát és a felsőmagyarországi bányákat. Szintén 1548-ig mindkét uralkodó által elismerte
megkapja a pénzverési jövedelmeket is. Ezért Ferdinándnak 50.000 aranyforintot fizet
Buda szerepe másodlagos, a körmöci pénzverőnek fontosabb szerepe lett
 1526-27: Szapolyai kezében volt körmöci pénzverő
 1527-29: Ferdinánd kezébe került
 1529-ben ismét Szapolyai kezébe került
 Lényegében párhuzamos pénzverés volt ebben az időszakban Szapolyai és Ferdinánd nevére. Ez 1540-ig, Szapolyai halálái
    tart
A pénzverés stabil pénzláb alapján történt


                                                                                                                              17
Pénz- és banktörténet                                                                           2002/2003. tavaszi félév



   Aranyforintok és denárok Mátyás-féle rendszer alapján történő verése
   Stabil pénzverés, csak éppen két névre történik
   A kétféle pénzt kölcsönösen elfogadják
   Szapolyai 1531 és 1533 között javít pénzének minőségén, 8 latosról 10 latos finomságra tér át
     Ferdinánd a saját országrészén azonban megtiltja ennek forgalmazását.
 Probléma, hogy létezik hamis pénzverés (magánudvarházakban, magánvárakban). Egészen 1540-ig nem lehet megszüntetn
    mert nem mernek keményen fellépni ellene
1526-ban három részre szakadt az ország:
 Habsburg ház
 Erdélyi fejedelemség
 Török hódoltság (ezt Konstantinápolyból irányították, a másik két részen autonóm pénzverés folyt)

A továbbiakban három szakaszt különítünk el pénztörténeti szempontból:
 1526-1552
 1552-1659
 1659-1753

1526-1552
Középkori pénzverés hagyományai folytatódnak
Királyi Magyarország területén három kérdés merül fel rendszeresen:
 Nemesérckivitel kérdése: 1530-as évek közepén Ferdinánd visszaengedi a Fuggereket, ők nemesércet visznek ki, majd az 1540
    es évek végén végleg kiűzik őket
 Ezüstdenárok forgalmában problémák vannak. Ennek oka, hogy megrendült a bizalom az 1525-ös új pénzekben, csak az ú
    (tulajdonképpen régi-új), fehér fényű denárokat akarják elfogadni. De a régi, nem olyan fényű érmék között is voltak jók, ami
    még Mátyás idejéből valók, de ezt sem akarták elfogadni. Ezért rendeletet alkottak, hogy Mátyás és II. Lajos pénzeit i
    ugyanúgy el kell fogadni, mint az 1526 után verteket
 Osztrák örököstartományokban legyen szabad a denárok forgalma
     1546-ban megtörténik az első pénzlábkönnyítés, Ferdinánd a 416-os pénzlábról 436 denárra tér át, de a finomságon nem
         változtat. Ez közelítést jelent az örököstartományokban levő pénzlábhoz. Azonban itt idegenkedtek a Ferdinánd-fél
         pénzek elfogadásától, ezért ezen pénzek forgalma nem realizálódik az osztrák tartományokban
Egységes királyi igazgatást akarnak bevezetni
 1527: udvari kamara megszervezése az örököstartományokra vonatkozóan
 1531: Ferdinánd a pozsonyi kamarát meg akarja szervezni, de csak 1548-ban áll fel az új pénzügyi igazgatási rendszer, az ú
    kamarai rendszer. Ebben a körmöci a legjelentősebb kamara, de ez nem tartozik a pozsonyi magyar kamara alá, hanem az alsó
    ausztriai kamara fennhatósága alá rendelték. Miután 1635-ban megszűnik az alsó-ausztriai kamara, a körmöci kamara az udva
    kamara fennhatósága alá kerül, de soha nem a pozsonyi alá
 Felső-Magyarországon létrehozták a szepesi kamarát 1567-ben, ez a pozsonyi alá tartozott
 Következetlenségek voltak a pénzügyi igazgatási rendszerben.
 A szepesi kamara területén Kassán hoznak létre pénzverő házat, de ez csak bizonyos időszakban működik
Nincs bérleti rendszer a pénzverő kamarák vonatkozásában, királyi felügyelet alatt állnak a kamarák

1552-1659
1552: Habsburg kor első pénzreformja
 Nyugat-Európában élénkülő kereskedelmi forgalom, ezért egyre nagyobb értékű ezüstpénzeket veretnek. Ennek hatás
    Magyarországra: magyarországi nemesfémtermelés középkori kiemelkedő szerepe csökken. Észak-Itália, Dél-Németország
    Flandria volt a középkor kereskedelmi centruma. Ez a vonal most Britanniába tolódik át, ami szintén negatív hatást gyakoro
    Magyarországra. Szükség van a magasabb értékű ezüstérmékre
 Tirolban 1484-86 között gulden groschenek verése, 28-30 g-os nagy ezüstérmék, ezek ekvivalensek egy aranyforinttal. 1500
    ban Szászországban, 1518-ban Csehországban jelentős ezüsttermelés folyik, itt kezdik verni ezeket a pénzeket, melyek nev
    tallér lesz, majd később dollárrá alakul
Német Birodalom
 Rajnai aranyforint veretése, az ezüsttalérokkal egyenértékű
 III. Frigyes idején (Mátyás korszaka) aprópénz rendszer, krajcárrendszer bevezetése.
 1 krajcár = 4 bécsi denár
 1 rajnai aranyforint = 1 ezüsttallér
 1 ezüsttallér = 60 krajcár = 240 bécsi denár
1552: tallérrendszer magyarországi bevezetése
 Szebeni pénzverdében készül
 Ferdinánd a rendek hozzájárulása nélkül verette


                                                                                                                             18
Pénz- és banktörténet                                                                                2002/2003. tavaszi félév



   2, 4, ½, 1,5, ¼ veretek is voltak
   1553: hivatalos tallér, ebből ½, ¼, 1, 2-5-szörös tallérveretek készítése. A tallérverés feltétele:
     Nem lehet a teljes ezüstmennyiségből tallért veretni, feléből tallért, feléből denárt kell verni
     Éremképekben ragaszkodtak a középkori, Madonnás éremképhez (az aranyforint előlapján Szent László, hátlapjá
         Madonna), de az ezüsttallért osztrák éremképpel verték (uralkodó mellképe az egyik lapon, a másik lapon egy, maj
         kétfejű sas)
 Egy bécsi márkából (894,5 ezrelékes) 9,3/4 tallért vertek. Ez az 1524-es pénzláb (ekkor vezették be az osztrák tartományokban
    1 tallér = 60 krajcár = 1 rajnai aranyforint
A Német Birodalomban problémák jelentkeztek a tallérokkal kapcsolatban:
 A tallér értéke elszakadt a krajcár értékétől, a tallér értéke a kereskedelmi forgalomban megnőtt, 1549-ben 70 krajcár ért eg
    ezüsttallért.
 1551-ben új pénzrendelet született egy új pénzláb bevezetéséről (ez az augsburgi pénzrendelet): Eszerint 1 kölni márka (230 g
    os, 882 ezrelékes) = 7,5 tallér, így 1 tallér = 72 krajcár. Azért kellett ilyen nagy tallért veretni, mert 1 rajnai aranyforint = 7
    krajcár, tehát így állt helyre az 1 rajnai aranyforint = 1 krajcár arány
Osztrák örököstartományok:
 1524-es pénzláb szerint veretik a tallért
 1 tallér = 68 krajcár, de az ezüsttartalom miatt 70 krajcárt vertek. Így a forgalmi értéknél magasabb értékű tallér áramlott ki, é
    1556-ban átveszik a birodalmi pénzlábat, egészen 1560-ig eszerint történik a pénzverés
1559-ben új birodalmi pénzrendelet születik, eszerint visszaállnak egy kisebb ezüsttallérra, 431 ezrelékes kölni márkából 9,
birodalmi tallért vernek
 1 tallér =60 krajcár, de ez a tallér kisebb értékű, mint az aranyforint.
 Megszűnik a rajnai aranyforint verése, nem funkcionál, már csak számítási pénzként szerepel, ez 60 krajcárral lesz egyenlő
 (Mária királynő idején, 1387 körül jött be a magyar forint, mint számítási pénz. A magyar forint nem ugyanaz, mint a rajna
    forint!)
 Kettéválik a Német Birodalom pénzverése: Délen 60, északon 72 krajcáros tallért vernek
Osztrák tartományok
 1556-ban 72krajcáros tallér bevezetése, ez 1560-ig tart
 1560: 60 krajcáros tallér átvétele, ez 1573-ig tart
 3 féle tallér van egyszerre forgalomban:
     1556 előtti 60 krajcáros, 68 krajcáros forgalmi értékkel
     1556-ban bevezetett 72 krajcáros
     1566-tól bevezetett
 Ez a sokféle tallér zárzavart okozott, ezért 1573-ban az 1524-es eredeti osztrák pénzlábra visszatértek, ez 1659-ig így lesz.
Magyarország
 1553: tallérverés 1556-ig a régi osztrák pénzláb alapján
 1556: tallérverés megszüntetése, így az 1551-es és az 1559-es pénzrendelet nem érinti Magyarországot
 1573-ban kezdik újra a tallérverést, tehát nálunk mindig az 1524-es pénzláb szerint verték, és ez jó, mert így egységes volt
    tallérverés rendszere
 1582: újabb pénzreform:
     Osztrák tartományokban 1659 a régi pénzlábat használták
     Nálunk új pénzlábat vezettek be, a tiroli pénzlábat: 1 bécsi (281 g-os, 875 ezrelékes) márkából 9,3/4 tallért vertek, a 87
         ezrelékes, 245 g-os budai márkából 8,17/32 tallért vertek, ez a kettő nagyjából ugyanazt jelenti. Ez kevésbé finom ezüs
         mint az osztrák
 Ezüst megoszlása a tallér és az aprópénz között
     1553-1556: 50-50%
     1573-1582: 25% tallér, 75% aprópénz
     1582-1659: 1/3 tallér, 2/3 aprópénz
 Aprópénzek
     Egy garas 5 denárt ért, 1557-ig
     1557-ben új garasrendszer bevezetése: 4 denáros kis garas és 8 denáros nagy garas
     1619 után elhal a garasverés, az ezüstdenárnak lesz jelentősége, de romló pénzláb alapján verik. 375 ezrelékes budai márk
         ezüstből 446 denárt vernek
1619 után jelentős pénzrontás a Német Birodalomban, Európában
 1590-ig viszonylag stabil viszonyok, de az aprópénz (krajcár) pénzlába túl nehéz, és túl jó minőségű ezüstből verték, ezért nem
    érte meg aprópénzt verni, inkább tallért. Így aprópénz hiány alakult ki
 Az aprópénz hiány feloldására tallért olvasztottak be, rézzel keverték, illetve a tiltás ellenére bérbe adták a pénzverést. Emia
    pénzromlás következett be, egy tallér 60 krajcár helyett már 1000 krajcárt ért
 1622-ben visszaálltak a jó krajcárra, megszüntették a bérleti rendszert


                                                                                                                                   19
Pénz- és banktörténet                                                                              2002/2003. tavaszi félév



A Német Birodalom pénzrontásának hatása az osztrák tartományokban
 1621-ben jutott el az osztrák tartományokba a pénzrontás, itt kevésbé volt erős, 1 tallér itt 150 krajcár volt (mégsem 1000!).
 Rontották a tallér minőségét is, 9 latos (630 ezrelékes) ezüstből 17, 31/40 tallért vertek
 1623-ban visszaállás az osztrák pénzlábra, elrendelik a tallérok, krajcárok beváltását a jó minőségű tallérokra, krajcárokra
Magyarország
 Tallér rontása nem következett be, csak az aprópénzeket rontották
 A pénzrontás mélypontja 1622 októberében volt, ekkor 2,51 latos ezüstmárkából 500 denárt vertek
 A fő probléma: német és osztrák tartományokból, Sziléziából a rossz minőségű pénz beáramlik, a jót pedig kiviszik a
   országból
 Jelentős belharcok
    1619 őszétől 1622 októberéig Bethlen Gábor erdélyi fejedelem uralja a körmöci pénzverőt
    Pozsonyi pénzverés felvirágzása, itt veretnek pénzt a Habsburg-házi uralkodók
    Két magyar pénz:
         Körmöci duttik (9 denár értékű ezüstpénz, a felfüggesztett tallérverés miatt alakult ki, de a lakosság nem fogadta el, kb.
          évig működött, utána kivonták (1622-23))
         Pozsonyi garas (5 denár értékű garas, kb. 8 hónapig verték, 1623-24-ben)
 1625-ben Bethlen Gábor kezdeményezésére koncszolidáció kezdődik
    1625: júliusban 500 denáros pénzláb szerint 5 latos ezüstből vernek pénzt, 1:2 arányban váltják be a rossz pénzeket az ú
        denárokra, ősszel a királyi Magyarországon is bevezetik ezeket
    1625-1657: stabilitás, nincs további pénzrontás
 1652-1659: külföldi pénzek beáramlása: értékpénzek (osztrák, német tallérok) és speciális tallér: oroszlános tallé
   (Németalföldön verték, a Habsburg Birodalomból való kiválás után). Lengyel aprópénzek is beáramlanak, ezeket gyeng
   minőségű, 3-4 latos ezüstből verik. Ezek elterjednek a felvidéki és a partiumi megyékben. Ezek fejében a lengyel kereskedő
   kiviszik a jó magyar aprópénzt és tallért. Ez veszteséget jelent, ezért védekezni akartak ellene, pl. nemesfémkiviteli tilalomma
   a lengyel pénzek forgalmának megtiltásával, a lengyel pénzek árfolyamának leszállításával, de ezek nem vezetnek eredményre
   a lengyel pénzek elterjedése jelentőssé válik, nagy pénzügyi problémát jelent. A probléma fő oka, hogy nem volt elegend
   aprópénz-kibocsátás

1659-1753
1659: pénzreform, Királyi Magyarország:
 Sok a lengyel pénz
 Nem egységes a pénzrendszer: osztrák nagy pénzek és aprópénzek
 Krajcárrendszer bevezetése
     Osztrák értékű krajcár
 Egységesítés a tallérverésnél is: 1582-ben csak Magyarországon tértek át a tiroli pénzlábra (bécsi márkából (875 ezrelékes) 9 3
    tallért vertek, budai márkából 88/17 tallért), de Csehországban és az osztrák tartományokban maradt a régi pénzláb, tehát nem
    volt egységes a tallérrendszer, így tehát: tallér egységesítése, osztrák tartományok is áttérnek a tiroli pénzlábra
 Váltás a magyar márkasúlynál:
     246g-os budai márkáról 248g-osra álltak át 1680-ban
     88/17-ről 817/32-re álltak át
     Ezt már bányavárosi márkának hívták, csak a körmöci kamarában alkalmazzák, a többiben a bécsi márka alapján vertek
 Aranyforintok veretése még folyik
     De világgazdasági szerepe a késő középkorhoz képest csökken
     Veretésében megszűnik az egység: 990 ezrelékes körmöci forint (ezt csak Körmöcbányán verték) és 986 ezrelékes osztrá
         dukát (ezt verték minden más pénzverdében)
 A szükségleteket nem elégíti ki az aranyforint és a tallér, ezért középértékű pénzekre van szükség:
     3 krajcárt érő garas lett a középértékű pénz, ezen kívül 6 és 15 krajcáros pénzeket is kibocsátottak
     Körmöci mellett a kassai és a nagybányai kamara is jelentősebben működött, növekedésük a 6 és 15 krajcáros garassal füg
         össze
     Denárok és obulusok is léteznek még, de már olyan kevés van belőlük, hogy igazán már nincs szerepük
 A krajcárt egyre rosszabb minőségben verték, ezért a tallér és a krajcár értéke kezd elszakadni egymástól
     Egy tallér 90 krajcárt ér, ehhez igazodott a 6 és 15 krajcár is, tehát egységes volt a pénzláb, és azonos volt a finomság.
     Később elkezdték rontani a finomságot: 1683-ra egy tallér már 105 krajcárt ér, 1693-ra pedig 120-at
     A 6 krajcáros 7, a 15 krajcáros garas 16-18 értékben forgott
     1693-ban hivatalosan is 120 krajcárt ért egy tallér
 1695-ben újabb pénzreform
     A 6 és 15 krajcáros pénz a törökökkel való harc pénzigényének fedezésére kellett



                                                                                                                                20
Pénz- és banktörténet                                                                                2002/2003. tavaszi félév



        Felhagynak ezek veretésével, helyette nagyobb mennyiségben tallért vertek: fél és másfél krajcáros pénz bevezetése (
         másfél krajcárost poltúrának hívták), a másfél krajcáros véglegesen kiszorítja a lengyel pénzt
Török Hódoltság
 Isztambulban veretett pénzeket használtak
 Aranypénzek
     Altin a neve, 1471-től veretik
     Az arany dukáttal azonos értékben mozgott, pedig kb. 0,7 g-mal kisebb volt
 Ezüstpénzek
     Ez a török pénzforgalom fő pénzegysége
     1328-ban kezdték verni, ezen már volt évszám (!)
     1328 – XV. század közepéig
          Magas, 1,2g-os ezüstértéken mozog
          900 ezrelékes
          Hunyadi-korban már a déli végeket megjelent
     XV. század közepétől 1566-ig
          Jelentős török terjeszkedés
          Egyre több pénzverde nyílik a Hódoltság területén (eddig 4 volt, most 17 lesz)
          A nagy hadikiadások miatt csökken az ezüsttartalom, 0,75g-ra
          Jelentős szerep a magyar pénzforgalomban
          Török számítási pénz, adót ebben határozták meg
          XVI. század végéig 1,5-2 denár értékben forgott az achcse (ez a neve az ezüstpénznek)
     1566-tól 1683-ig
          Az ezüsttartalom kezd visszaesni, már csak 0,32g
          Pénzverők egy részét bezárják, már csak 8 marad
          A török hódoltság területén is idegenkednek már ettől a pénztől, az adókat is magyar ezüsttallérokban, aranyforintokba
            kérik
     1683-tól 1718-ig
          Drasztikusan devalválódik, 0,12g lesz az ezüsttartalma
 Bronzpénzek
     Mangir a neve
     Csak a városi pénzforgalomban volt szerepe
 Törökök által kivetett adók:
     XVI: század közepe – XVII. század vége: jelentős emelkedés az adók tekintetében: a haradzs 50 achcséról 600-700-ra,
         hadiadó 12 achcséról 500-ra emelkedett
Erdélyi fejedelemség
 A középkori pénzverés hagyományi itt élénkebben élnek, mint a királyi Magyarországon
 1543: Szapolyai János halála
 1540: János Zsigmond, uralma alatt a keleti országrész, de nem koronázzák meg
 1570: János Zsigmond lemond a királyi címről, ekkor jön létre az Erdélyi Fejedelemség
 1540-1570: de jure nincs fejedelemség
     1540-56: nem mutatható ki a pénzverés folytonossága
     1556 után kezdődik az erdélyi pénzverés
          Aranyforintok, tallérok veretése jelentősebb, de az aprópénz-verés elhanyagolható. Ennek oka, hogy volt elegend
            nemesfém a magas nemesfémtartalmú pénzek verésére. Adókat nagy értékű pénzben kellett fizetni
          Aprópénzek: kereskedelmi fogalomban az aprópénz igényt a magyar és lengyel aprópénzek elégítették ki. Önálló erdély
            pénzláb nem volt, az aktuális magyar vagy lengyel pénzláb alapján vertek
          Aranyforintok a középkori körmöci pénzláb szerint
          Tallér: régi osztrák pénzláb szerint. Amikor 1582-ben Magyarországon átállnak a tiroli pénzlábra, akkor Erdélyben is, a
            egységesség és a kölcsönös elfogadhatóság miatt
          Többszörös veretek: több aranyforint értékű érméket vernek (pl. 100 aranyforintos, ez már 35 dkg súlyú)
          A pénzek nem mindig kör alakúak voltak, léteztek négy-öt-hatszügletű pénzek is, ezeket csegelynek nevezik (erdély
            specialitás ez a forma)
          Számítási pénzek: 1380-as évek közepén elterjedt 100 denáros kamarai forint helyett a XVII. század közepén a rajna
            forint terjed el Magyarországon (60 krajcárt ér). Erdélyben a rénesforint (rajnai forint) nem terjed el, itt megmarad a 10
            denáros magyasr forint
 1556-1690
     János Zsigmond kora (1556-1571)



                                                                                                                                  21
Pénz- és banktörténet                                                                               2002/2003. tavaszi félév



          
          Eleinte nem volt pénzverés
          
          Később aranyforintok verése kezdődik
          
          1560-as években megindul a tallérveretés, de még nem jelentős. Ennek a pénznek csak előlapja volt, hátlapja nem
          
          A kolozsvári kamara lesz a fő pénzverő hely 1690-ig
          
          Nagybányai pénzverde: a bérleti rendszer itt fennmaradt, mert nagybánya hovatartozása folyton ingadozik: 1585-be
          Miksa császár lemond róla, 1660-ig erdélyi kézen van, de utána megint a királyi Magyaorországhoz kerül
     Báthoryak és Bocskai István kora: (1571-1613)
         Intenzívebb tallérverés
         Többszörös veretek
         Csegely alakú veretek
         Már van hátlapja is a pénznek
         Rossz minőségű lengyel pénzek jelentős beáramlása miatt lengyel típusú aprópénzeket is vernek, nem csak király
          denárokat
         Jelentős az aprópénzverés
     Bethlen Gábor (1613-1629)
         1613-1620
           1620-ban választják magyar királlyá
           Dominál a nagy értékű aranyforint és a tallér verése
           Magyar pénzláb szerinti aprópénz (denár, garas)
         1620-1625
           Pénzrontás, akárcsak Magyarországon
           3 latos ezüstből vernek denárt a végén
           Kassai és körmöci pénzverőt is kezében tartja, maga nevére veret pénzt
           Pozsonyi pénzverésnek jelentősége lesz a Habsburg uralkodóknál, mert ők csak itt tudnak saját nevükre pénzt veretn
            (1703-11)
           Munkácsi pénzverő beindítása, de csak pár hónapig vertek itt pénzt
           Sziléziában is veret pénzt, de rossz minőségű volt
         1625-1629
           Magyarországon és az Erdélyi Fejedelemségben is rendezték a pénzviszonyokat
           Jobb minőségű, immár 6 latos ezüstből vert denárok veretése, a régi pénzt 10 nap alatt lecserélik erre
           Stabil pénzverési időszak volt ez
           Jelentős lengyel pénzbeáramlás (nem csak a királyi pénzeket jelenti, hanem a lengyel uralom alatt álló, pl. rigai, litván
            brandenburgi pénzeket is, tehát mindazt, amit a lengyel pénzláb és finomság alapján vertek
     I. és II. Rákóczi György (1630-1660)
         Speciális ezüstlapok veretése: egymás mellé raktak több pénzt, így hosszú lapokat kaptak
         Kezd szétzilálódni az erdélyi pénzrendszer
         Aprópénzek veretése visszaesik
         Hanyatló korszak
     Abafy Sámuel (1660-1690)
         Erdélyi Fejedelemség közigazgatása, pénzügyi igazgatása, pénzverése szétesik
         1659-ben Magyarországon bevezetett krajcárokat hivatalosan is elismerik, hogy foroghatnak itt is
 1690-ben megszűnik az Erdélyi Fejedelemség
     Magyarországtól különálló Habsburg tartomány lesz
     1690 után is létezik pénzverés, de már a Habsburg uralkodók részére. Ez 1871-ig így lesz
     Osztrák mintára történő pénzverés: az aranyforint nem a körmöci, hanem az osztrák dukát
     Fő pénzverő hely a gyulafehérvári pénzverde
Idegen pénzek:
 Lengyel pénzek
 Német birodalom területén (Poroszország, Szászország területén) cinnai pénzláb szerint vert tallér (1667-től). Ez terjed e
    Magyarországon és Erdélyben is. A birodalmi tallér 2/3-ában verték, a birodalmi 90 krajcárt ért, ez 60-at
 Németalföldi tallér (Löwentaller)
     28g-os birodalmi tallérral szemben ez csak 20g ezüsttartalmú volt
     2 irányba terjedt el:
         Baltikum felé
           Rajna, Danzig, Königsbert
           Ezüsttartalmához képest legalább 10%-os ázsióval forogtak. Ezt meg akarták szüntetni, de nem sikerült, mert alacson
            a saját tallérok verésének aránya, a Baltikumtól keletre nem volt tallérverés



                                                                                                                                 22
Pénz- és banktörténet                                                                            2002/2003. tavaszi félév



            A németalföldi tőkének jelentős szerepe van
            Levantei pénzforgalomba is elterjed, 10-12%-os ázsióval. Ezen keresztül terjed el a Török Birodalomba, maj
              Erdélybe a Balkánon keresztül
          Török Birodalom felé
            Itt is ázsiója volt, itt sem volt ezüsttallér
            Ebből az irányból terjedt el az Erdélyi Fejedelemség területére is
            Innen a Hódoltság területére is beáramlik:
            Királyi Magyarország északkeleti részén is fellelhető, Erdélyből vagy a Baltikumból jött
     Ez az egyetlen értékpénz, ami Magyarországon jelentős szerepet játszott.
     Amikor a körmöci aranyforintot külföldön hamisították (rosszabb finomság, könnyebb pénzláb), az oroszlános tallér vo
         az, ami nem csak elterjedt, hanem utánveretek készültek belőle (hamisítás)
     Erdélyi Fejedelemségben 1662-ben pár hónapig fejedelmi felhatalmazással pénzhamisítás zajlott
1690 után egységesül a három terület (királyi Magyarország, Erdélyi Fejedelemség, osztrák örököstartományok)
1703-1711: Kuruc pénzverés
 Rézpénzek (vörös pénzek) veretése Besztercebányán és Selmecbányán. Ezek városi pénzek voltak, de kiáramlottak, és
    felvidéki megyékben is elkezdtek forogni. 1703-ban betiltották verésüket
 Vörös pénzek szerepet játszottak a kuruc felkelés kirobbanásában
 Egyéb államháztartási jövedelem híján II. Rákóczi Ferenc hogyan finanszírozta a hadikiadásokat?
     Rézpénz veretése magas árfolyamon
     1, 10, 20 boltúrás veretése. 1 tallér 80, 1 aranyforint 223 boltúrást ér
     Megvolt a mögöttes fedezet, külföldi hatása nem volt, mert külkereskedelmi célokra az aranyforintot és az ezüsttallé
         használták a szabadságharc alatt is
     Áthidaló megoldás lett volna a zsold finanszírozására
 1704: rendelet: következő évben beváltják ezeket a pénzeket 1 millió forint értékben, de erre nem került sort, am
    bizalomvesztéshez vezetett
 Hamisítják a rézpénzeket
 Magas kényszerárfolyam, a tényleges fémérték négyszerese
 Rézpénzek devalválódása
     1707-ben hivatalosan devalválják 60%-kal ( a 20 8-at, a 10 4-et fog érni), felülbélyegzés
     Csak 1 boltúrás lesz (10-es,és 20-as nem), névértéken el kell fogadni. De korlátozzák a pénzkibocsátás mennyiségét
     2,2 millió forint lesz az összes rézpénz értéke
     1707 végére teljes bizalomvesztés, használatuk megszűnt
 1707-től csak a hivatalos pénzláb szerinti ezüsttallér és aranyforint veretése volt

A Habsburg államháztartás a XVIII. század elején
Egységes állam
A kincstár kimerült
A folyó bevételekből nem tudták fedezni a kiadásokat, ezért 1703-ra 16 milliós államadósság halmozódott fel, olasz, zsid
magánbankárok felé. Az államadósságok után magas uzsorakamatot kellett fizetni
Heterogén ország
Nagy létszámú hadsereg és közigazgatás, ez nagy kiadást jelentett, ugyanakkor a normál adókat nem tudták realizálni (pl. a kivete
hadiadók 60%-át tudták csak realizálni)
1711: III. Károly lett az uralkodó
Ez a század a permanens államcsődök korszaka
Adógazdaság korszaka: adóbevételekre kell koncentrálni
3 irányban történtek lépések:
 Rendi társadalomban sok adózás alól felmentett réteg volt, cél volt az adómentes réteg létszámának csökkentése
 Tényleges adóterheket viselő népek állami adóviselő képességét próbálják biztosítani
 Gazdaságfejlesztési szerep: céhek kiváltságainak csökkentése, gyáriparfejlesztés elindítása
      Sziléziában épülnek az első gyárak
      Az állam is elkezd vállalkozni, a kincstári birtokokon ipari üzemek építése
A királyi család magánvagyona és az állami vagyon szétválik
Állam számviteli szabályrendszerének kialakítása
Adóbevételeket növelni akarják:
 A század közepén adóemelés történt
 1751-es országgyűlés emeli meg a hadiadót
 1764-65-ös országgyűlésen Mária Terézia felveti a rendi adózás kérdését, de ezt nem sikerült bevezetni, ezért tovább emelték
     hadiadót



                                                                                                                              23
Pénz- és banktörténet                                                                           2002/2003. tavaszi félév



Az osztrák örököstartományok és Csehország fejlesztésére koncentrált a Habsburg-ház
Mária Terézia uralkodásának kezdetén kitört az örökösödési háború (1741-1748), majd 1756-63-ig tartott a hétéves háború, mel
Sziléziáért folyt. A háború után elvesznek a legiparosodottabb területek. Az iparfejlesztés Cseh- és Morvaország fejlesztésr
koncentrál
Külső és belső (Magyarország és az osztrák tartományok között) vámhatár: azért alakították ki, hogy az osztrák termékeknek legye
piaca, és hogy a magyar agrárexport osztrák területre menjen. A magyar nyerstermékek Bécsbe áramlottak, it nagy kínálat alaku
ki, melynek hatására az árak estek. A politika szerint a földbirtokos társadalomnak meg kell elégednie ezzel az alacsonyab
jövedelemmel, mert ez adózatlan. A 40-es évektől az osztrák nemesek adóztak, ezt kompenzálták az alacsonyabb árak. A nem
egységes adórendszert a nem egységes vámrendszerrel akarták ellensúlyozni.
1714-ben újra kellett szervezni a pénzügyigazgatást
 Udvari és pozsonyi (magyar) kamarát újraszervezték, a pozsonyi az udvarinak nincs hivatalosan alárendelve.
 8 bizottság az udvari kamarában (ezek olyanok voltak, mint a szakminisztérium)
 a Magyarországról származó kamarai bevételek 1-1,2 M Ft-ot tettek ki, ezek az udvari kamarába kerültek, felhasználás
     összbirodalmi célokat szolgált, nem magyart
 1743-ban visszaadják a sójövedelmeket a pozsonyi kamara hatáskörébe
 A 40-es évek végén 2,5 M Ft a pozsonyi kamara jövedelme
 Az örökösödési háború után, 1747-ben bevezetik a kvótarendszert:
      A tartományi kamarákhoz befolyt jövedelmek egy adott hányadát vissza kell tartani, ha az udvari kamarának szüksége va
         erre
      1,5-1,9 M Ft-ot kellett a magyar kamarának visszatartania (a teljes jövedelem 60-75%-a)
      1771-ben az összes Magyarországon realizált állami jövedelem 11 M Ft volt, ez az összes birodalmi bevétel ¼-e. Enne
         10%-át használták fel Magyarországon közigazgatási és egyéb kiadásokra, 90%-a összbirodalmi elvonásra került.
 Nem lehet a folyó jövedelmekből finanszírozni az állami (hadi) kiadásokat, ezért folyamatosan nő az államadósság
      A század eleji 16M-hoz képest Mária Terézia uralkodásának kezdetén közel 60M, 1763-ban, a 7 éves háború végén má
         268M (ennek kamata 14M, ebből 11M terhelte Magyarországot, a többi az osztrák tartományokat).
      A hitelek egy részét azért vették fel, hogy tudják fizetni a már meglévő hitelek kamatait
A században tehát nagymértékű eladósodás volt megfigyelhető.

A XVIII. századi pénzrendszer
1717: III. Károly pénzrendelete:
 1 986 ezrelékes bécsi márkából 802/5 aranydukátot vertek
 1 875 ezrelékes bécsi márkából 9¾ ezüsttallért vertek
 Ez a rendszer 1742-ig fennállt
 1 aranydukát = 240 krajcár = 4 számítási forint (rénesforint, császári forint, stb.)
 1 tallér = 120 krajcár = 2 rénesforint
 Ebből látszik, hogy az aranydukát és az ezüsttallér aránya 1:2
 Verettek 6 és 15 krajcáros, középértékű érméket (ez már egyszer volt, csak megszűntették, de most újra megjelent)
1742: Mária Terézia első pénzrendelete, ezzel az 1717-es pénzrendszer megerősítést nyer
 Császári dukát 249 krajcárt ér, tehát az arany ára nőtt az ezüsthöz képest
 Aprópénzek romló minősége miatt a 6 és 15 krajcáros értéke 7 illetve 17-es értéket vesz fel (ázsió), ezt hivatalosan elismerik
1746: Mária Teréziát már nem választják meg német-római szászárrá, hanem a férje, Lotharingiai Ferenc lett az
 A pénzek felét Mária Terézia, felét Lotharingiai Ferenc nevére kell verni, mert Mária Teréziának nem volt olyan tartománya
    amelynek ezüstjéből pénz lehetett volna verni
 A magyar pénzverők fele-fele arányban vertek magyar és német-római pénz, kivéve a körmöci pénzverőt, ott csak magya
    pénzt vertek
1748: pénzlábcsökkentés
 Ezüstfinomság nem változott, de a 9¾ helyett 1113/30 tallért vertek
1750: további pénzrontás
 A finomság 875 ezrelékről 832-re romlott
 Kerekítés: 12 tallért vertek egy márka ezüstből
 6 és 15 krajcáros 7 és 17 krajcárosnak verik, ez szerepel az érmén is (VII, és XVII)
 A császári dukát kb. 250 krajcárt, a körmöci aranyforint kb. 252 krajcárt ért, később 256-ot
 El akarták titkolni a pénzfinomság rontását. Az új, rosszabb pénzen András-kereszt szerepelt, de csak az állam tudta, hogy ez
    rosszabb pénzt jelenti, nem pusztán díszítő elem

Kitérő: a pénzverés mennyisége
 1741-ben 4M forintot vertek, ez 1748-ra 2M-ra esett vissza
 1765: 15,6M forint az évente vert pénz mennyisége, ez utána stagnált



                                                                                                                            24
Pénz- és banktörténet                                                                              2002/2003. tavaszi félév



    Magyarországi pénzverés:
      Kezdetben meghatározó súlyt képviselt
      Osztrák ezüstbányák kezdtek kimerülni, aranybánya pedig nem igazán volt
      A pénz 80%-át Magyarországon, 20%-át Csehországban és az osztrák tartományokban verték. Ez az arány Mária Terézi
        uralkodásának végére megfordult, az osztrák pénzverés fellendülése miatt
      1744-ig az aranyforint verése meghatározó, az ezüstpénz veretése is növekedett
      1751-től ezüst tallérverés meghatározóvá válik, ezen belül is az osztrák pénzverés. Ennek oka:
           Levantei tallérok veretését jelenti, a levantei kereskedelemben értékpénzre volt szükség, de a kereskedő nem
             verethetett pénzt, ezért kellett egy uralkodó, aki „bérmunkában” veret pénzt. Ilyen volt az osztrák uralkodó, emiatt nő
             az osztrák pénzverés

1753:
 Korábbi reformok a porosz pénzlábhoz való közelítést jelentették
 (XVI. század: kölni márka lett a Német-Római Birodalomban az alapsúly, de nem volt egységes a német tartományo
    pénzverése)
 Német tartományok többsége pénzkonvenciót köt, bevezetik a konvenciós pénzlábat, de Poroszország és a hanzavárosok nem
    csatlakoznak, csak a többi tartomány
 Ez hasonlít az 1750-es pénzrendelethez: 10 tallért vernek 1 kölni márkából
 Kölcsönösen elismerten foroghattak ezek a pénzek a különböző német tartományokban
 Francia tallérok kezdtek beáramlani a német tartományokba, ezért a ki akarták őket szorítani
 Fél tallérost is vertek, 1 kölni márkából 20 féltallért vertek, a féltallér neve forint volt
 1 tallér = 120 krajcár
 1 forint = 60 krajcár, ez a ténylegesen kivert forint egyben a 60 krajcáros számítási pénzzel is azonos!
 A számítási pénz (60 krajcáros) konvenciós forintnak hívják
 1754-ben Bajorország kiszáll ebből a konvencióból, de a többi tartomány fenntartja a pénzlábat
 Ausztria visszatér a bécsi márkára a kölniről, de az új bécsi márka könnyebb, mint a régi, 12 tallért, 24 forintot vernek belől
    (bécsi márka a kölni márka 6/5-e)

Kitérő: pénzlábak a XIX. század közepéig
 24,5 forintos pénzláb (kölni márka) a XVIII. század végén a délnémet tartományokban
 Észak-német tartományok: 14 talléros pénzláb
 1833: Zollverein (vámunió): pénzrendszer egységesítése nem történt meg, nem volt pénzügyi unió
 1837. augusztus: müncheni szerződés: egységesítés a délnémet tartományokban, kölcsönösen elfogadják egymás pénzeit
 1838: drezdai szerződés: észak és délnémet területek kölcsönösen elfogadják egymás pénzeit, egy tallér = 1¾ forint
 A fenti két szerződéshez a Habsburg Birodalom nem csatlakozik
 1857: végső egységesítés a bécsi szerződés keretében: valamennyi észak- és délnémet tartomány valamint a Habsbur
    Birodalom új pénzlábra tér át:
     500g-os vámfont a pénzverési alapsúly, ebből az északnémet tartományokban 30 tallért, a délnémet tartományokban 52,
         forintot, a Habsburg Birodalomban 45 forintot vernek
     1 északnémet tallér = 1,5 osztrák forint = 1¾ délnémet forint

Aprópénzverés
 Egyre silányabb minőségű aprópénzek verése
 Egyre kisebb, kezelése egyre nehezebb, kis pénzeket vernek.
 A kis pénzek verése költségesebb, mint a nagyoké, ezért kevés kis pénzt vernek. Emiatt aprópénz hiány alakult ki, így
    külföldi igen silány aprópénzek beáramlottak a Habsburg Birodalomba, a jó minőségű nagyobb pénzek pedig kiáramlottak
 Emiatt 1759-ben réz aprópénzeket kezdtek verni
     Speciális pénzláb: 1 bécsi mázsa (56 kg) = 5040 1 krajcáros
     Lakosság bizalmatlan, ezért különböző rendeleteket hoztak:
            1762: 1/6 részben kötelező a rézpénz elfogadása (minden egyes fizetés 1/6-a történhet rézpénzben)
            1766-ig foroghatnak az ezüst aprópénzek, addig névértéken váltják (ez nagyobb, mint a színezüst tartalom), utána csa
              a színezüst tartalom alapján váltják: ezzel akarták ösztönözni az embereket a beváltásra
 1799-ben rézgarasokat is vernek
 1801-ben bevonják a rézpénzeket
Papíralapú pénzek megjelenésének története
 VII. – XIX. század: Kínában, utána Európában a XIV. században jelent meg, ekkor még csak szükségpénzek voltak, háború
    időszakokban
 XVII. század első felében német városokban elterjed a 30 éves háború miatt, szükségpénzként


                                                                                                                                25
Pénz- és banktörténet                                                                            2002/2003. tavaszi félév



 1656: stockholmi bank bocsátott ki először igazi bankjegyet
 1694: angol bank is kibocsátja első bankjegyeit
 A XVIII. század közepén a német tartományokban is megjelenik
Papírpénz megjelenése az osztrák tartományokban:
 1703: magas államadósság, de a fő hitelező bankház megbukott, ezért kezelni kellett az államadósságot
 1703-ban Bécsben velencei mintára girobankot hoztak létre az államadósság kezelésére, a köz által elhelyezett betétekből. E
    1704-ben megbukik
 1704: államadósságot kezelő bank létrehozása, ez 1705-ig létezik. A gyors bukások oka: senki sem helyezte el ilyen bankban
    betéteit)
 1705: Wienerstadtbank (bécsi városi bank) létrehozása, ez 1714-ig kezeli az államadósságokat. Kötvényekkel gyűjt tőkét, ezt a
    államnak továbbkölcsönzi
 1714: univerzális bank létrehozása az állami jövedelmek és az államadósság kezelésére
 1721: újabb problémák, 1745-ben felszámolják az univerzális bankot, megint a bécsi városi bank veszi át az államadóssá
    kezelését, 1816-ig ez kezeli, az állami jövedelem visszakerül a kamarához
 Államadósság kezelése kapcsán kibocsátott papírok
     Kamatozó papírok, korlátozott forgalomképesség
     XIX. század elején már nem kamatozó, kényszerárfolyammal felruházott
     Első kibocsátás 1761-ben, majd 1763-ben
         Ez még kamatozó papír
         61-ben 18M értékben, 6%-os kamatlábbal bocsátották ki, 1763-65 között visszaváltották
         1763-ban 16M értékben, 4-5%-os kamattal, ezt 1767-69 között váltották be
         Külföldi kölcsönök kamatlába 7-9% volt, ezért jelentős a 4-6%-os kamatláb ezeknél a papíroknál
     Ezután kamatmentes papírpénzek kibocsátása 1762-1810 között, 6 hullámban:
         1762 és 1771: 12M értékben
         1784 és 1788: összesen 31M értékben
         1796, 1801, 1806: radikális mértékű kibocsátás
         1796-ban 46M értékű papírpénz volt forgalomban a 300M értékű ércpénz mellett
         1810-re 1000M-t meghaladta a papírpénz-állomány
         Kamatokat havonta számolták, év végén annak fizették ki, akinél volt a papír, ez korlátozta a kamatozó papíro
              forgalomképességét
         A nem kamatozó papírokat már állami adó fejében is elfogadták: 1762-ben az adó felét, 1771-ben már ateljes adó
              lehetett papírpénzben fizetni
 1796-1816: inflációs korszak
     1796-ban 300M körül van az államadósság értéke
     1810: egyes források szerint 658, mások szerint 1436 M lett az államadósság. Ennek kamata 39M, az összes bevétel 120M
     1806: ezüst- és aranykészletet jelölés céljából be kellett adni, ezért díjat vontak le
     1809: ezüst-. és aranykészleteket bevonják államkötvények fejében
     Az ércpénzt a külkereskedelmi kiadások finanszírozására használták
     1797: felfüggesztik a papírpénzek érce való átválthatóságát, a társadalom ettől megijed, mindenki ércpénzt vásárol fe
        ezért ezt bírságolni kezdik, az ércforint és a papírforint értéke elszakad egymástól, az ércpénznek ázsiója, a papírpénzne
        diszázsiója lesz: 100 ezüstforint 103 papírforintot ér
     Ezüst aprópénzek kiáramlanak, aprópénzhiány alakul ki, ezért 1800-ban már 1 és 2 forintos papírpénzeket is kibocsátanak
        de eleinte nem kellő mennyiségben, ezért a kis címletű pénzeknek ázsiója lesz a nagyobbal szemben, de később e
        megszűnik
     1801: kényszerárfolyammal ruházzák fel a papírpénzeket, kötelező a magánforgalomban való elfogadás, tovább
        elszakadás az érc- és a papírpénzek között: (100:116)
 Napóleoni háborúk idején a schönbrunni békéig (1809 október) nőt a papírforintok diszázsiója, 100:469 lett az arány
     De a papírpénz romlása nem éri el a mennyiségi növekedést, ennek oka:
         Papírpénz mennyisége nő, de az ércpénz kiáramlik, ezért a teljes pénzmennyiség nem nő annyira, emiatt csökken a
              elértéktelenedés
         Pénzhasználati szokások megváltozása: magánpénzforgalomban nem szívesen hiteleznek, magas kamatok vannak
              ezért csökken a váltóforgalom, tehát magasabb pénzkészletet kell tartaniuk az embereknek
     1809-ben ellenkező folyamat zajlott le, a pénzmennyiség növekedését meghaladta az elértéktelenedés
         1810 elejére az ércpénz-papírpénz arány: 100:500
         Schönbrunni béke után a papírpénzek visszaáramlottak a forgalomba
         Gazdaságpolitikai koncepcióváltás: gazdasági szabadást elve elterjed, ércpénz visszaáramlik a forgalomba, az állam
              által kibocsátott papírpénzek iránti bizalom csökken, a papírpénzek jobban devalválódtak
 1810 elején államháztartási reformot terveznek:


                                                                                                                              26
Pénz- és banktörténet                                                                          2002/2003. tavaszi félév



       Az 1000M körüli papírpénzeket 1:3 arányban beváltójegyekre váltják, ennek ércfedezete van, állami birtokokra hite
        vesznek fel
     A reform nem valósul meg, rohamos elértéktelenedés kezdődik, 1810 decemberére 100:1240 lesz az ércpénz – papírpén
        arány
 1811. február: császári pátens:
     Papírpénz bevonása 1061M értékben, deválválják 1/5 értékben beváltójegyeket adnak ki, csak ezeket lehet használni, ez
        Magyarországon a rendi országgyűlés nem fogadja el
     Császár kéri, hog az államadósság egy részét és a kamatok egy részét vállalja el Magyarország, de az országgyűlés ezt sem
        fogadja el, ezért feloszlatják
     A 212M-nyi pénzcseréből 208M végrehajtódik, de a lakosság bizalma nem áll helyre, diszázsió lesz megint, 10
        ezüstforint 338 új pénzt ér, (gyors elértéktelenedés)
 1813: naóleoni háborúk kiújulnak, fedezésére megelőlegezési jegyek a földadó megjelenésére, 46M Ft értékben, 1816. júniusi
    466M-ra megy fel az értéke
 1816. Június: császári pátens:
     Megelőlegezési jegyeket 20%-kal devalválják
     Kényszerárfolyamú papírpénzt nem lehet kibocsátani
1816: Osztrák Nemzeti Bank létrehozása
 Állami kézben van, de részvényeket bocsát ki, így magánbankká alakul
 1825-ben ismerik el magánbankként
 Szerepe
     Állam bevonja a papírpénzeket: 2/7 értékben ezüstpénzt, 5/7 értékben 1%-os kamatozású államkötvényt adnak érte
     Mindenki meg akar szabadulni a papírpénztől, ezért megrohamozzák a bankot, nagyon fogy az érckészlet, ezért próbálják
        beváltást időben elhúzni
     1820-ra a papírpénzek diszázsiója 250-re csökken
     1820-tól: ONB saját terhére is elkezdi beváltani a papírpénzeket, 1:2,5 arányban a saját bankjegyeire, de ekkor még csa
        önkéntes alapon teszi ezt
     1822: megállapodást köt az ONB és az állam, a még be nem váltott papírpénzeket az ONB kötelező jelleggel sajá
        bankjegyeire váltja
     678M papírpénzből még 450M forgalomban van, 1861-ben már csak 6M
     Az állam 110M értékben államkötvényt adott az ONB-nek, ebből 60M 1%-os kamatozású, 50M pedig kamatmentes
     Állami érckészlet átadása
     Külfölddel szembeni kamatozó kötvényeket átruházta
     Összes bányajövedelmet is át akarta adni jelzálogul, de a magyar rendek tiltakoztak, így ez nem történt meg
     ONB részvényt bocsát ki, 1 részvény 1000 papírforintot és 100 ezüstforintot ért, a papírforintok fejében 2,5%-o
        kamatozású államkötvényt kapott a bank
     A papírpénzek kikerültek a forgalomból, bankjegyek kerültek forgalomba
     Az volt a feladat, hogy érc ellenében pénzt bocsásson ki, számítoljon le magánváltókat, teremtse meg a jelzálogüzletága
        110M Ft alaptőke. Ezt a bank és az állam közötti, 25 évre kötött szerződés tartalmazta.
     Ezzel szemben a valóság az volt, hogy megvásárolták a részvényeket, hitelbőség alakult ki, a jelzálog üzletág nem
        működik. Fő feladat az állam hitelezése maradt, a magánszektor hitelezésében nem vett részt jelentős mértében, csak
        papírpénzek beváltásában. 1841-ben szerződésújításkor kivették az alapszerződésből a jelezáloghitelezést
     Bárhol nyithatott fiókintézetet, de először csak 1847-ben Prágában, majd1851-ben Pesten nyitott
     Bankjegykibocsátási monopóliuma volt
     Ahol fiókot nyit, ott csak neki van váltóleszámítolási joga
     A magyar országgyűlés sem ismerte el a bankszabadalmat, önálló magyar nemzeti bankot akartak létrehozni, hog
        gazdaságélénkítő hatása legyen
     1848-ig ércpénzre válthatók voltak az ONB bankjegyei

Az 1848-49-es szabadságharc pénzügyei és az azt követő időszak, 1857-ig
A szabadságharcot és leverését költségvetési deficitből és pénzteremtésből finanszírozták.
Kossuth pénzügy- és hadügyminiszter is volt
A birodalom is államadósságból finanszírozta a szabadságharc leverését
Májusi országgyűlés:
 Megszavazták a 40 ezer újoncot, és sok pénzt
 Ez előtt volt a Habsburg trónfosztás, nem sok bevétele volt a költségvetésnek
 Osztrák bank kölcsönt ajánl az új magyar kormánynak 12M Ft összegben, de ennek az a feltétele, hogy 1866-ig megkapj
    Magyarországra is a bankjegy-kibocsátási monopóliumot. Kossuth azonban ezt nem akarta megadni
 A parlament államjegyek kibocsátását szavazza meg


                                                                                                                           27
Pénz- és banktörténet                                                                            2002/2003. tavaszi félév



   Másfél évre terjesztett be Kossuth költségvetést (1848 második félévére és 1849-re)
     1848 második felére 28M kiadást terveztek, ebből közel 20M volt a hadikiadás, ezzel szemben kb. 10M bevételt terveztek
     1849-re több mint 62M kiadás, ebből 42,5M a hadügyi kiadás, a bevétel mindössze 16,3M
     A másfél éves hiány 61M. Ennek értékéig kamatmentes államjegyek (papírpénz) bocsáthatók ki. Az állam minde
         vagyonával és teljes jövedelmével felel ezek visszafizetéséért.
 Ezen kívül másik forrás:
     Nagyszabású nemesfémgyűjtés után bizonyos aranyfedezet gyűlt össze, ezt átadták a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak
         amely bankjegyeket bocsátott ki. Ez volt az első magyar bank, amiből kinőhettek volna a független pénzügyek, jegyban
         lehetett volna.
     5M Ft értékű aranyat és ezüstöt helyeztek el, ezért 12,5M Ft értékű bankjegyet adtak ki (Kossuth bankó)
     Kibocsátás, fedezetkezelés szabályozva volt
     Különböző címletű bankjegyek: 100, 10, 5, 2 Ft, váltópénzként 30 és 15 krajcáros érmék
Ezzel Kossuth megteremtette a tavaszi hadjárat feltételeit.
Az osztrák csapatok érkezése miatt a kormányt és a bankjegykibocsátást Debrecenbe helyezték át. Pest megszállása utá
Windischgrätz korlátozza a bankjegyek forgalmát. Betiltani még nem tudta, mert ezzel az áruforgalmat is ellehetetlenítette volna
Később lehetett megszűntetni a papírpénzek forgalmát. Ezért rövid életű volt a Kossuth bakók működése
Kossuth jól oldotta meg a bevezetést, reálisan mérte fel a szükségleteket
Szabadságharc után:
 Kossuth a száműzetésben is folytatta tevékenységét
 Szervezte, hogy újra élessze a szabadságharcot.
 Ezen tervéhez pénzt is kibocsátott, pl az USA-ban Kossuth-dollárt. Ezek dollárígérvények voltak
 Londonban is bocsátott ki ígérvényeket, 30-40M összegű papírpénzt. Egy londoni cég kezdte meg ezek nyomtatását. Ez nem
    tetszett az osztrák kormánynak, ezért pert indított Kossuth ellen jogosulatlan pénzkibocsátás címén 1861-ben. A perbe
    Kossuthot elmarasztalták
 Ezzel Kossuth ilyen jellegű tevékenysége megszűnt
Másik oldal (szabadságharc leverése)
 Ezt is deficitből finanszírozták (általában minden háborút)
 Háborúk idején az államháztartás felborul, eladósodás következik be, kölcsönfelvétel
 1848 után úgy tűnt, hogy az állam adósságát is rendezni tudják, de jött további két háború, ezért az államháztartás ismé
    felborult
Milyen pénzek voltak ebben az időszakban?
 Forint néven három féle pénz volt:
     Ezüstforint
     Államjegy-forint
     Bankjegy-forint
 Érmepénzek:
     1858-ban rendezték, osztrák értékű forintnak nevezték a forintot, ez volt az értékmérő és a törvényes fizetési eszköz
     1 font (500g) ezüstnek a verettel ellátott 45-öd része volt az alapvető pénzegység
     1, 2, ¼ forintokat vertek, ezeket tekintették törvényes pénznek
     Voltak kereskedelmi, egyesületi pénzek is, de ezek nem voltak törvényes fizetési eszközök
          Pl. Mária Terézia tallér: világszerte elfogadták. Az 1. világháború idején is gondot okoz az angoloknak, mert az
              arabok csak ezt akarták elfogadni, ezért kénytelenek voltak ilyet verni
     Aranydukát is volt, de ez nem volt törvényes pénz
     Sok ezüstérmét vertek

1857-1892
1857 után rendeződött az osztrák államháztartás helyzete
2436M darab ércpénzt vertek 830M Ft értékben, de ebből csak 475M értékű volt osztrák értékű ezüstforint (azaz törvényes pénz), e
586M darabot jelentett
Kivert pénz mennyisége nem biztos, hogy jelenti magát a forgalmat is (pl. felhalmozás, nemzetközi forgalomba kerülés miatt), ezé
csak becsülni tudták a monarchia pénzforgalmát
1891-re 936M-ra becsülték a monarchia összes pénzforgalmát, de a törvényes pénz aránya mindössze 5% körül volt (a váltópénz
nem számítva), ez 50M Ft-ot jelent. Ebből is látszik, hogy a pénzforgalom túlnyomó részét az államjegy és a bankjegy bonyolította
Államjegyek és bankjegyek:
 Az államjegyeket az állam, a bankjegyeket a központi bank (Osztrák Nemzeti Bank) bocsátotta ki
 Államjegyeket nem váltják törvényes ezüstpénzre, a bankot viszont kötelezték, hogy váltsa be a jegyeit
 Háború idején a banktörvényt fel kell függeszteni, mert nincs annyi banktartalék, hogy a kormánynak is tudjon hitelezni, é
    még a jegyeit is beváltsa. Tehát ilyenkor nem érvényes a beváltási kötelezettség.



                                                                                                                             28
Pénz- és banktörténet                                                                           2002/2003. tavaszi félév



   Így azonban nem fogadnák el a bankjegyeket. Ezért a bankjegyeket törvényes fizetőeszközzé kellett nyilvánítani. Elfogadás
    kötelezettséget írtak elő rájuk, mint az államjegyekre, így a bankjegy is papírpénzzé vált
 Ennek következtében kétféle papírpénz volt, az államkincstár által kibocsátott államjegy és a bankjegy, ami papírpénzzé vált.
Miután visszaállították volna a bankjegyek aranyra válthatóságát, bekövetkezett a porosz-osztrák háború (1850) majd később
krími háború, ezért nem tudták visszaállítani
Az 1858-as rendezéssel állt helyre a rend, ami 1859-re realizálódott. Ekkor vállalata jogilag a jegybank a beváltást, de újab
problémák jelentkeztek, ezért felfüggesztették
1866-ban ismételt államjegy-kibocsátás:
 Ezt nem a háború indokolta, hanem rendezni akarták a bankjegy és államjegy viszonyát
 Az 1 és 5 Ft-os bankjegyeket államjeggyé minősítették át. Ennek fejében a bank ugyanolyan összegű, de nagyobb címlet
    pénzeket fizetett azért, hogy nem neki kell beváltani ezüstpénzre, hanem az államnak. De az állam nem akarta beváltani
 Az átminősítésen kívül további államjegyeket és sójegyeket bocsátottak ki, 312-412M közötti összegben
 Államjegy és bankjegy kényszerforgalma, ezüstre névértéken nem lehetett átváltani, de mindkettő törvényes fizetőeszköz volt
 Az államjegy és a bankjegy nem volt megkülönböztethető a forgalomban, de ez nem is érdekelt senkit
1866 után:
 Az Osztrák Nemzeti Banki 1868 után Osztrák-Magyar Bankká (OMB) alakult
 Bankjegyek esetében a központi bank felvehette volna a készfizetést
 Az OMB-nek külön fiókja volt Pesten, ez váltópénzeket bocsáthatott ki önállóan, ezek a váltópénzek az egész birodalomba
    érvényesek voltak
1860-as évek végétől:
 Törvény szerint a banknak 40% fedezettel kellett rendelkeznie, de valójában ez 50% felett is volt, tehát felvehette volna
    készfizetést a bank, de mégse történt meg. Ennek okai:
     Bakjegy nem volt megkülönböztethető az államjegytől
     Ha beválthatóvá teszik, akkor megkülönböztethető lesz, és az államjegy értéke csökkenne a bankjegyekéhez képest
 Ezért nem akarták, hogy a bank felvegye a készfizetést.
 A bank se akarta, mert problémák voltak az ezüsttel:
     Az ezüst és arany értéke eltolódott a korábbi arányokhoz képest
     A XIX. század első felében 1:13 – 1:15 volt az arány
     A 60-as évek végétől emelkedés, 1874-ben már 1:16, 1885-ben 1:19, 1886-ban 1:20, de volt 1:22 is
     Emiatt problémák a pénzrendszerben:
          Az OMB nem örült volna, ha behozzák az olcsó ezüstöt, amiért forintot vernek, majd bankjegyet vagy államjegye
             kének érte
          A fémezüst értéke alacsonyabb volt az érmévé vert ezüst értékénél, a papírvaluta árfolyamértéke határozta meg, nem
             az ezüsttartalom
          Kérdés, hogy pénzhelyettesítő-e az a papírvaluta, ami meghatározza a fémpénz értékét is. Oka: OMB fel kellett, hog
             függessze a beválthatóságot, a fordított konvertibilitás volt a baj (ezüstpénzt akartak papírra váltani)
     Ezüst értékcsökkenésének oka:
          Új ezüstlelőhelyeket fedeztek fel
          Ezüst nagyobb mennyiségű forgalomba hozatala
          Új finomítási eljárás felfedezése
 Az ezüst már nem volt alkalmas, arra, hogy értékmérő legyen, ezért váltópénzzé alakul
 Az ezüst leértékelődik, az arany pedig fel, a rendezetlen valuta fő oka, hogy az ezüst a törvényes pénz, ezért át kell térni a
    aranyrendszerre
 Ez a lépést az ázsió ingadozása is szükségessé tette
 A papírvalutának volt ázsiója az ezüst felett, de ingadozott, ez bizonytalanságot vitt a rendszerbe
Államadósság kérdése:
 Államjegyek az államadósságot jelentették, olyat, aminél nem tudni, hogy kinek tartozik az állam, szétterül a nemzetgazdaságr
 Feladat: az államadósság rendezése és áttérés rendezett államadóssági viszonyokra. Az állam kötvénykibocsátással vehessen fe
    kölcsönt, ami lejár és vissza is kell fizetni, ne vehessen fel államjegyek segítségével kölcsönt
 Meg kell szüntetni az államjegy rendszert, és át kell térni a bankjegyrendszerre

Az 1892-es pénzreform
Kettős pénzreform volt:
 Ezüstrendszerről aranyrendszerre való áttérés
 Állam- és bankjegyrendszerről bankjegyrendszerre áttérés, az állam ne bocsásson ki saját jegyeket
A megvalósítás során komoly viták voltak, hogy milyen legyen a pénzügyi rendszer
Komoly elméleti előkészítés előzte meg
 Az angol pénzrendszert nem tartották jónak, túl merevnek tartották, 100%-os aranyfedezetet írt elő


                                                                                                                            29
Pénz- és banktörténet                                                                               2002/2003. tavaszi félév



 Német pénzrendszer zavaros volt, ekkor volt a német egyesítés
 Spanyol és francia rendszert tartották megfelelőnek
Feltételek
 Meg kellett szerezni a szükséges aranyfedezetet
 Meg kellett akadályozni, hogy idejöjjön a sok ezüst, ezért a szabad érmeverést megszüntették, az ezüst bejöhet, de nem teheti
     pénzzé
A pénzreform költségeinek viselése vitatéma volt a monarchiában, 1/3 – 2/3 arányban osztották meg a költségeket a két országrés
(Magyarország és a társult tartományok, illetve Ausztria és a társult tartományok) között. A kormányoknak maguknak kelle
gondoskodni a finanszírozásról (kölcsön, kötvénykibocsátás, stb.)
Átváltás az osztrák ezüstforint és az új valuta között:
 Kiindulási pont: ezüst rosszabb, mint a papírpénz, volt aranyázsió, ennek alakulását vizsgálták
 Az ázsió ingadozott, ezért egy átlagot számítottak, ehhez határozták meg az átváltási arányt
 Az átlagos ázsió valamivel 18% felett volt, így az új valuta értékét 19%-os aranyázsióval számolták: 100 aranyforint 11
     osztrák ezüstforintot ért, ebből indultak ki
 Egy kg arany 3280 koronát ért, 100 ezüstforint két aranykoronát ért
 1892-ben 6M aranyérme érték, ez 1909-re már 230M lett
 Úgy tervezték, hogy az államjegyeket nem lehet azonnal kivonni, csak fokozatosan. Így 1907-re sikerült kivonni őket, csa
     bankjegy marad, ennek mennyisége megnőtt. Nem csak helyettesítették az államjegyeket bankjegyekkel, hanem tovább
     bankjegyeket bocsátottak ki
Aranykoronát is vetek ezüstből (sánta valuta), mivel sok fémezüst és kivert ezüst volt, ezt hasznosítani kellett, váltópénzt is verte
ezüstből
A készpénzforgalom mellett megjelent a számlapénz-forgalom is, jelentős mértékben. (a táblázat csak a készpénzforgalmat mutatja
A lakosság nem lelkesedett az aranyérmékért, az arany jelentős része visszakerült a központi bankba, a forgalom ¾-
bankjegyekben zajlott. Az aranyérmék forgalma 10% alatt volt, a váltópénz forgalom is alig volt több 10%-nál
Az aranyérme forgása a nemzetközi forgalomban volt jelentős
Törvény szabályozta a pénzrendszert, az ázsiót, a pénzlábat, az érmerendszert, a papírvalutával kapcsolatos szabályokat:
bankjegyek esetében kötelezte az OMB-t a jegyek névértéken való beváltására, de rögtön fel is függesztették ezt az előírást, me
sok államjegy volt forgalomban, és amíg ott van, addig nem kötelezhető a bank a teljes beváltásra. Tehát hivatalosan meghatározo
árfolyamon nem volt köteles bárkinek bármikor beváltani, de a forgalomban keveredett az érme és a papír (pl. fizetésko
visszaadásnál)
A korábbi pénzrendszerben is ez volt a probléma (párhuzamos pénzrendszer volt, együtt forgott a többféle pénz)
Az aranyvalutás pénzrendszernél 1:1:1 volt az arány
Biztosítani kellett, hogy 1:1 legyen az aranyforint és a bankjegy értékaránya
 Fő szabályozó a kamatpolitika volt: kamatplafon, kontingens, leszámítolási kamatláb változtatása. Drasztikus módszer volt
 Nem volt még tartalékráta rendszer Európában (USA-ban találták ki és alkalmazták először)
OMB fontos dolgot vezetett be:
 Ez mintául szolgált más országoknak is a világháború után, hogy hogyan lehet beváltási kötelezettség nélkül fenntartani az 1:
     arányt.
 Több mint 20 évig működött a rendszer, a bank gyakorlatilag sosem vette fell a beváltást
 Az aranykorona jó és stabil pénz volt.
 Ezt nyílt piaci műveletekkel (értékpapírműveletekkel) biztosították, a bank jól lavírozott ezzel
 A monarchia szintjén a fizetési és a külkereskedelmi mérleg is egyensúlyban volt, Magyarországon azonban a külkereskedelm
     mérleg deficites, a fizetési mérleg ellensúlyozta ezt a deficitet
 A fizetési mérleg deficitet értékpapírműveletekkel tudták kiegyensúlyozni és stabilizálni a valutát
 A nyílt piaci művelet volt az, ami mintául szolgált más országoknak.

Az aranykorona értékvesztése és a pengő
A világháború alatt leértékelődött az aranykorona a költségvetési deficit és a háborús kiadások miatt
A háború után széthullott az Osztrák-Magyar Monarchia
Több problémával is szembesülni kellett:
 Elértéktelenedett valutát stabilizálni kell
 Osztrák és magyar pénzrendszert szét kell választani
 Háborús kártérítések kérdése
A világháború után Tanácsköztársaság, de ez a sajátos politika nem járult hozzá az inflációhoz, nem gerjesztette azt.
A problémák a 20-as években, a Tanácsköztársaságot követően kezdődtek. Meg kellett kezdeni az osztrák és a magyar pénzrendsze
szétválasztását, ki kellett építeni a magyar pénzügyi intézményrendszert, le kellett válni az Osztrák-Magyar Bankról, magya
központi pénzintézetet kellett kialakítani.
Ennek érdekében hozták létre a Magyar Királyi Állami Jegyintézetet (MKÁJ)
 Nem a hagyományos értelemben vett bank


                                                                                                                                 30
Pénz- és banktörténet                                                                             2002/2003. tavaszi félév



 A Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott, a pénzkibocsátást is a Pénzügyminisztérium határozta meg
 Az osztrák aranykoronát kezdték átváltani magyar aranykoronára, ez utóbbit államjegynek tekintették
Ezek után további gondok voltak:
 Intézményrendszer hiánya, öszvér intézményrendszer van
 Még birodalmi pénz van, annak magyar változata alakul ki
 Inflációs gondok
Mindezek miatt 1921-22-ben gazdasági válság alakult ki. Ennek következtében árzuhanásnak kellett volna lennie (defláció). Volt i
de ez a defláció nem tudta ellensúlyozni a háború alatt kialakult magas árszínvonalat
A válság megoldására 1921-22-ben stabilizációs koncepció alakult ki. Ennek keretében úgy tartották, hogy a magyar valut
stabilizálását a frankövezethez való kapcsolódással lehetne megoldani. A koncepció kidolgozója Hegedűs Lóránt pénzügyminiszte
Koncepciójának fő vonásai:
 Az államháztartás egyensúlyának megteremtésével stabilizálni lehet a hazai valutát
 Vissza kell térni az arany alapra, erős arany alapú nemzeti valutát kell kialakítani (ez hosszú távú terv volt)
 Fontosnak tartja a külföldi kölcsönt, de a rövid távú stabilizációhoz erre nincs szükség
 A tervezett új valuta a magyar frank lett volna. Ennek értékét a svájci frank 5%-ában határozta volna meg, de többek szerint e
     alacsony volt.
 Voltak támogatói az elképzelésnek, de mégse lett belőle semmi, mert a franciák segítettek
 Látszott, hogy a német márka össze fog omlani, ezért a márkaövezethez nem lehetett csatlakozni, így ésszerűnek tűnt
     frankrendszerhez való csatlakozás
 1921 során ezek a tervek veszítettek jelentőségükből, nem is valósult meg belőle semmi.
1921 elején úgy gondolták, hogy a költségvetési deficit rövid időn belül megoldható, de kiderült, hogy nem.
1921. költségvetési terv:
 20 Mrd koronás kiadás mellet 10 Mrd koronás bevételi terv. Ebben a hadseregnek szánt kiadás nagy szerepet játszott
 Erről a javaslatról nem szavaztak
 A Bethlen kormány engedélyt kért, hogy költségvetés nélkül működhessen, a parlament meg is szavazta ezt neki
 A veszteség nagy részét ezután is az állami tulajdonú üzemek okozták. Hegedűs Lóránt úgy gondolta, hogy meg kell ezektő
     szabadulni
 Csökkenteni akarta az államtitkárok számát is, valamit meg akarta nyirbálni a honvédelmi költségvetést. Magyarország
     korábbi területének hramadára, lakosságának száma a korábbi 40%-ára esett vissza, de az állami alkalmazottak a korábbi 60%
     át tették ki.
 Hegedűs új bevételi forrásokat is keresett, erre az adók tűntek a legjobb megoldásnak: 2%-os áfa, gyufaadó, bortermelési é
     vadászati adó, stb. A háború alatt szerzett vagyont meg akart adóztatni. Ez az adó mindenféle vagyonra kiterjedt volna (10
     ezer korona feletti bankbetétre, külföldi valutára és értékpapírra (20%), részvényekre (15%), ezt a részvénytársaságok fizetté
     volna). Az ingatlan nagy része föld volt. A kisbirtokosok gabonában fizették volna, a közép- és nagybirtokosok földben
     Hegedűs tervei szerint 24 Mrd korona bevétele lett volna az ingó vagyonból, 5-6 Mrd a földből, és ezen felül még 1,5 milli
     hold földre is számított. De ez nem valósult meg. Elképzelése szerint a vagyonváltságból befolyó pénzt az államadóssá
     csökkentésére kellett volna felhasználni, de ezt sem tudták keresztülvinni.
 Terv: költségvetési egyensúly helyreáll, megszűnik a fedezetlen pénzkibocsátás, majd kivonja a forgalomból a fedezetlenü
     odakerült pénzt, ezután restrikció következik, majd emelkedik a hazai valuta árfolyama
 Mesterségesen, kamatlábemelés útján idézett elő pénzszűkét. Az volt a célja, hogy kivonja a felesleges pénzt
 A pénzszűke ideje alatt történt meg a bankjegycsere, a közös aranykoronát magyar aranykoronára cserélték.
 A pénzszűke miatt a defláció súlyosbodott, fokozták a pénzmennyiség csökkentését, erősödött a magyar korona külföld
     jegyzése, árfolyama
 De: spekuláció: 1921 tavaszán intervenciós aranykorona felvásárlás, hogy ne csökkenjen az árfolyam
 Tovább csökken a belföldi árszínvonal, januártól márciusig 32%-kal (az árszínvonal csökkenése szempontjából ez a válsá
     rosszabb volt, mint az 1929-33-as)
 Árszínvonal csökkenés + válság + recesszió
 Ez a politika egyre több bírálatot kap
1921 második felében a deflációs folyamat megfordul, az árszínvonal és a pénzmennyiség is nő. Infláció elindult az államháztartá
deficit finanszírozására az OMB-től felvett kölcsön érdekében. A pénzügyminiszter amerikai és hamburgi banktól is akart kölcsön
felvenni, de nem kapott. Ezért lemondott, lemondását Bethlen elfogadta
A Hegedűs-féle program azok ellenállásán bukott meg, akiknek ez többletterhet jelentett volna
A MKÁJ-nek fontos szerepe volt az önálló magyar pénzügyi rendszer kialakításában
 A háború alatt megszűntek a pénzteremtés törvényes korlátai, megszűnt a többlet bankjegykibocsátás után fizetend
     progresszív adó
 Az állam magának tartotta fenn a pénzkibocsátás jogát (államjegyek voltak, nem bankjegyek)
 Állam vagyonával és jövedelmével felelt
 A jegybank pénzteremtő hitellel finanszírozhatná az államháztartási deficitet



                                                                                                                               31
Pénz- és banktörténet                                                                          2002/2003. tavaszi félév



   Sok technikát vett át a MKÁJ az OMB-től és a személyzetet is
   Autonómiája jóval kisebb, mint az OMB-nek volt: a kormány nem csak ellenőrizte a tevékenységét, hanem a vezetését a
    államfő nevezte ki, így a személyi függetlenség egyáltalán nem valósult meg
 A monarchia majdnem minden utódállamában ez volt a tendencia, Csehországban a bankjegy-emissziós szervezet
    Pénzügyminisztérium egyik osztálya
Mit tettek a stabilizáció érdekében?
 1922 nyarán 50-60-90%-os infláció.
 Már látszott, hogy a saját erőforrásból végrehajtandó stabilizáció nem fog sikerülni, külső segítségre van szükség
 Népszövetségi kölcsön 1923 végén 250 millió aranykorona értékben
 Eleinte az inflációt kisebb problémának látták, mint a deflációt
 A szociális támogatások, a hadseregnek juttatandó költségek, a konszolidáció költsége miatt sok kiadás volt, nehéz vo
    leszorítani az állam költekező hajlamát
 A MKÁJ kezdte képviselni az állammal szemben a vállalatok hitelkérelmét, ő terjesztette a Pénzügyminisztérium elé. Eleinte
    PM ezeket a hiteleket meg is adta
 De: 22 nyarán nekilódul az inflációs folyamat, ekkor 1 aranykorona 17 ezer papírkoronát ért.
 Támadják ezt a politikát a sajtó, a pénzügyi tanács és a népszövetségi kölcsönt előkészítő bizottságok képviselői
 Szigorú hitelrestrikcióra volt szükség. De a nagyvállalatok lobbiztak ez ellen. A külföld felől pedig a megszorítás igény
    jelentkezett. Mindkét elvárásnak meg akartak felelni
Vita a kamatlábakról
 MKÁJ: a kamatlábaknak nem kell követniük az inflációt
 Pénzügyi tanács: nem alkalmas az időpont a kamatláb emelésére, mert a hiteligény nem csökkenne emiatt, de a megélheté
    lehetőségei romlanának
 Mások szerint viszont ezzel csökkenthető lenne a hitelkereslet és a spekuláció
Mindezek hatására 1924 tavaszán:
 Magyar korona árfolyama zuhanni kezd
 Kísérlet a takarékkoronával, hogy ne zuhanjon
 Felülbélyegzés
 Most már muszáj véghezvinni a stabilizációt, már a népszövetségi kölcsön is megvan hozzá
 A hazai valutát az angol fonthoz kapcsolták: 1 font 346 ezer papírkoronát ért
 Nem elég az államháztartás kiegyensúlyozása, dönteni kellett további dolgokról:
     Új pénz értékviszonyai
     Új pénznek az aranyhoz és a meghatározó külföldi valutákhoz viszonyított aránya
     Mi legyen a neve
     Milyen címletekben bocsássák ki
     Hogyan történjen a bevezetés
 1924-ben megtörtént a stabilizáció, de a pengőt csak 1927-ben vezették be. Már korábban is alkalmazták számolóegységkén
    de a használata nem volt kötelező
 Kérdés volt, hogy mit válasszanak?
     Mivel az angol fonthoz kapcsolták, egy angol schilling legyen 17500 papírkorona
     Mások szerint a schilling nem jó, legyen az, amit az osztrákok csináltak: egy angol schilling 10 ezer papírkoronát érjen
     Visszatérés az aranykoronához, 1 aranykorona legyen egyenlő 14300 papírkoronával
     Valami teljesen új pénzegység
 Végezetül 12500 lett az osztószám, ez a pénzügyi rendszer alapja: 1 angol schilling = 12500 pengő
 A Magyar Numizmatikai Társaság a pengő elnevezést támogatta a leginkább, ezért lett ez a neve
 12500 papírkorona = 1 pengő, 1 pengő 100 fillér
 1 aranykorona = 1,1585365 papírpengő
 Ki kellett vonni a régi pénzt. Hogyan történjen az átállás?
     Elő kellett készíteni az új pénzt készpénzben
     Meg kellett határozni a címleteket, melyik címletből mennyit bocsássanak ki
     Miből legyen az érme, legyen-e nemesfém
 Átállást az 1925-ös törvény rendezte:
     Volt arany- és ezüstpengő, valamint nem nemesfém ötvözet is
     Meghatározta a törvény, hogy miből mennyit lehet maximálisan kibocsátani
     Az osztrák értékű egyforintost megszűntették
     Szabályozták az átváltási arányt: egy forint 2 aranykoronát ért, 1 forint = 2,7… pengő, 1 aranykorona = 1,1… pengő
     A magyar koronára szóló államjegyeket forgalomban kellett tartani, amíg a megfelelő mennyiségű bankjegy forgalomb
         nem került



                                                                                                                           32
Pénz- és banktörténet                                                                             2002/2003. tavaszi félév



   A pénzt az angol fonthoz kötötték, de nem volt rigorózus szabályozás: deviza- és valutaforgalmat felszabadították, megszűnt
    kötött devizagazdálkodás
 A forgalomba hozatal kb. egy évig tartott, 1926 végén hozták forgalomba, ekkor kezdték a koronára szóló államjegyeke
    kivonni
 A pengő túlfedezettsége:
     Aranyfedezeti arány a törvény szerint 20%, a devizák és valuták beszámításánál az arany alapú valuták is beszámítanak
     A fedezet gyorsan 45% fölé került
     1924 végén már 50% felett volt
     1926 elején már több mint 60%
     A fedezeti arány a tényleges tartalék és a kibocsátott bankjegyek arányára vonatkozik. Csak a bankjegy mennyiségéhe
         nézték a fedezetet, de magas volt a számlapénz-forgalom. A fedezettséget a bankjegyek mennyisége is befolyásolta
1928: romlás
 Külkereskedelmi mérleg deficitje nő (mindig is deficites volt, de most megnőtt a deficit, ezért aranykiáramlás következett be,
    túlfedezettség romlik, 40%-ra csökken
1924-ben létrejön az MNB: támogatja a Giro forgalom és a számlapénz-forgalom terjedését, mert így kevesebb készpénzre vo
szükség
Sikeres volt a stabilizáció, bevezették a stabil pénzt
Pengő romlása, forint bevezetése!

Banktörténet

A hitelezés Magyarországon a XVIII. század elején került szabályozásra, III. Károly uzsoratörvénye alapján. Ebben a hitelkama
maximális mértéke 6% volt.
A XVIII. században Ausztriában magánbankházak működtek, melyek felhalmozott kereskedelmi tőkéből alakultak. Hazánkba
ilyen nem volt.
Magyarországra 1792-ben terjesztették ki a váltójogot, eddig ilyen nem volt nálunk. A váltójog kiterjesztésével az osztrák hatósá
alá kerültünk.
Probléma a hitelezéssel:
 Váltóhitelt földbirtokra nem lehetett betáblázni. Később már lehetett, de a hitelező ahhoz is csak zálogba vette a birtokot é
     szedte a jövedelmeit, de nem lett az ő tulajdona. Ez a zálogosítás is évekbe telt. Ezért az osztrák magánbankházak nem szívese
     adtak hitelt magyaroknak. Ha mégis adtak, 20-25%-os kamatláb mellett (a magas kamatláb oka a magas kockázat)
Egyéb hitelforrások:
 Alapítványi források: egyházi, árvaellátás. A árvapénztárak tőkéit nagybirtokosokhoz kihelyezték. Ez beruházási jelleg
     hitelforrás volt
1772: Mária Terézia létrehozza a Hitelpénztárat
 Célja a magánbetétek (kis tőkék) összegyűjtése
 Állami költségvetési hiány finanszírozásához használták és nem magánszemélyeknek nyújtottak hitelt belőle
 Legfeljebb kereskedőknek nyújtottak hitelt, de földbirtokosoknak nem
 1775-re 7 millió, 1789-re 12 millió forintos tőkeállományt halmoztak fel, 1819-re már 22 millió forintos tőkével rendelkezett
     Hitelpénztár
1773: Zálogházak felállítása
 A BÁV Rt. jogelődje
 Kézizálogkölcsönök nyújtásával foglalkoztak
 Tőkeszegények, nincs nagy szerepük
Ebben az időszakban az agrárszféra hitelezése kialakulatlan. A következőket kellett rendezni:
 Birtokelkülönítésnek kellett volna történnie. Nemesi és jobbágybirtok egyértelmű elkülönítésére lett volna szükség. Ez 1840-r
     zárul le, 1762-ben kezdték
 Telekkönyv rendszer kialakítása szükséges. III. Károly alatt felvetődik ennek gondolata, de 1840 körülre valósul meg
 A földbirtokok forgalomképessé válásának kellett megtörténnie, ez az ősiség eltörlését jelenti

Konzervatív közgazdasági iskola
 Dessewffy-féle „Alföldi levelek”
 Olyan koncepciót vállal fel, amely az ősiség eltörlése nélkül próbálja megoldani a földbirtokosok hitelezését
 Ez a porosz rendszer átvétele lett volna
 A magyar földbirtokos nemessége és a szabad királyi városok hitelszövetkezetet hoznak létre, amely 5%-os kamatozás
   zálogleveleket bocsát ki. Forrásai az alapítványi és az árvapénztárak tőkeösszege
 Jobbágyság örökváltságára összegyűlt pénzt is záloglevelek vásárlására kellett volna felhasználni
 5,5-6%-os kamatláb mellett helyezték volna ki az így összegyűlt pénzt a földbirtokosoknak hosszú távra



                                                                                                                               33
Pénz- és banktörténet                                                                               2002/2003. tavaszi félév



    Ha nem fizeti vissza, rendeltetésszerűen, ez csak a hitelintézetet érinti (kockázati diverzifikáció), és csődbiztost küld ki, ak
     kezeli a földbirtokot.
    Sem 1843-ban, sem 1848-ban nem fogadta el az országgyűlés, így nem valósult meg

1816: létrejön az Osztrák Nemzeti Bank, amely az állam hitelezésére koncentrál. Magyarországon csak 1851-ben lett fiókintézete.
1820-as évek: Első Osztrák Takarékpénztár létrejön
 Átnyúlik a határon, fiókjai vannak Pozsonyban, Nagyszombaton, Sopronban
 Ezek betétet gyűjtenek, de hitelt nem nyújtanak: kvázi bankfiókok
1830-as években Magyarországon is lett takarékpénztár
1836: Brassói Általános Takarékpénztár
 A német tartományok takarékpénztár-rendszereinek mintájára épül. Városi-községi takarékpénztárak jöttek létre.
 Filantróp jellegű: az adott város közcéljaira használta a nyereségét
 A nagyszebeni takarékpénztár volt még ilyen jellegű, és a szász városokban is volt ilyen
 Nem terjed el a városi autonómia fejletlensége miatt
 Német-osztrák városok autonómak: ott elterjedt

1840: Pesti Hazai Első Takarékpénztár
 5%-os „betéti kamat”: pest vármegyei magántőkék összegyűjtése
 6%-os „hitelkamat”: földbirtokosoknak kihelyezés
1844-ben Magyarországon elfogadják a részvénytársaságokra vonatkozó törvényt
 Minden magyarországi pénztár Rt. jellegű: nyereségorientált, ily módon nem filantróp jellegű
1848-ig 36 takarékpénztár alakult, míg Ausztriában csak 17. Felvetődik, hogy túlfejlett a magyar bankrendszer

Bankalapítások
 1802-ben felmerül az ötlet
 1830: konkrét elképzelések megfogalmazása
 Ez bankjegyet nem bocsátott ki, azt csak az ONB tehette (a magyar országgyűlés ezt nem ismerte el)
 Betétet bank nem gyűjthet, magánforrást is csak pénztárjegyek kibocsátásával
 1840. október 14: 2 millió forintos alaptőkével megalakul a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (PMKB)
    A 36 takarékpénztárnak nem volt összesen 2 millió forint alaptőkéje
    Egyéb különbség a takarékpénztáraktól: alapvetően jelzáloghitelekkel és osztrák értékpapírokra nyújtott hitelekke
        (lombardhitelek) foglalkoztak, váltóhitelezéssel nem nagyon foglalkoztak, túl kockázatosnak tartották
    A váltóhitelezés 80%-a itt összpontosult
    Az iparvállalatok finanszírozása önfinanszírozás formájában történt, csak 1-2 banki hitelezés volt
    A bank forrásállománya 1-2 év alatt megduplázódott, nem tudtak minden forrást kihelyezni
    Az 1840-es évek végén 3-4%-ra csökkent a betéti kamat
    1848 március: betétkivonási roham: a bank az államtól 2-szer 100 ezer forint segítséget kap
    Szabadságharc idején magyar állami jegybank lett
    5 millió forint ezüst elhelyezése a jegybanknál az állam által, 40%-os ércfedezeti aránnyal bankjegy kibocsátás, ki
        címletekben
    Hadikiadásokra 41,9 millió forint értékben fedezetlen államjegyek kibocsátása (Kossuth bankó!)
    Szabadságharc bukása: a PMKB által kibocsátott minden bankjegy értéktelen, 2 millió forint kártérítést kell fizetnie a
        ONB-nak a kibocsátások miatt.
    1854-ben ezt elengedték, ezért nem omlott össze
 1850-es évek: Bach-korszak: új intézet nem alakul
 1858-ban és 1859-ben 1-1 új takarékpénztár alakul

1851: ONB fiókintézete Pesten, majd 1854-ben vidéki városokban is (ekkor a váltójog már be van vezetve Magyarországon).
 Váltóleszámítolásokon keresztül élesztik fel a magyar hiteléletet (meg azért is, hogy a magyar takarékpénztár-rendszer n
    fejlődjön)
 5-6% kamatú osztrák államjegyek kibocsátása Magyarországon is
 Magyar takarékpénztárak váltót 6%, jelzálogot 5-6% mellett folyósíthatnak: így a betétekre maximum 4-4,5% kamatot fizetnek
 A magyar pénzügyi intézményrendszer jogi tönkretétele volt ez: hitelt sem tud nyújtani, mert nincs elég betét (hiszen tú
    alacsony kamatot fizet rá)
 Földbirtokosokat a jobbágyfelszabadítás is terheli
Létrejön az ONB jelzáloghitel-osztálya
 Jelzáloghitel-állomány 2/3 része itt jelenik meg, 1/3 része a magyar pénzintézeteknél
 Itt is osztrák monopólium


                                                                                                                                 34
Pénz- és banktörténet                                                                           2002/2003. tavaszi félév



    KRACH

1860-as évek: Schmerling korszak utáni enyhülés
 1863: Földhitelintézet létrehozása a jelzáloghitelezés fellendítése érdekében, hosszú lejáratú jelzáloglevelek kibocsátásával
     Dessewffy Emil az igazgató
     Az ő régi ötlete alapján jön létre
 1864: Első Magyar Iparbank:
 Alapítási láz, 1873-ig fellendülés (Gründerzeit)
 1864: Pesti Áru- és Értéktőzsde létrejön
 Hitel- és tőzsdeélet beindulása, ONB 4-4,5%-os hitelkamatot kínál
 1864-69: ONB magyarországi fiókintézetek váltóviszontleszámítolási keretét (hitelkeret) 9 millióról 36 millióra viszi fel
Agrárpolitika beindulása
 1867-73: 552 hitelintézet: forgalmi bank típusú, francia mintára. Iparvállalat, vagy később más pénzintézet alapítására jötte
    létre (szótárbankok: Angol-Magyar Bank, Frank-Magyar Bank, stb.), majd megbuktak
 107 ipari Rt alapítása
1867: Magyar Általános Hitelbank
 Alapításokkal ez is foglalkozik, de a klasszikus letéti üzletágban, jelzáloghitelezésben, váltóleszámítolásban is részt vett
 Ez volt az első univerzális bank

Tőzsde:
 „Koszt-üzlet”: a megvásárolandó értékpapírra vettek fel hitelt
 A papír értékének 90-95%-ára nyújtották a hitelt
 1869-ben estek a tőzsdei árfolyamok
     Ebből a megrendülésből még kijönnek
     Halmozott fiktív ügyletek

1873: „felrobban a lufi”: összeomlik a rendszer: sok pénzintézet tönkremegy
 56 milliós államháztartási hiány
 Agrárválság és kolerajárvány
 Az 56 milliós banki alaptőke-állomány 27 millióra esik
1873-79: pang a hitelélet Magyarországon, kitisztul a rendszer
 A jegybank-ügy rendezésére még várni kell

1878: jegybankreform
 Létrejön az Osztrák Magyar Bank (OMB)
 40%-os ércfedezetre ekkor állnak rá
 200 millió forint bankjegykibocsátás felett régen 100%-os ércfedezet kellett, ma már csak 5%-os jegyadót kell a költségveté
    felé fizetni, nem kell fedezet
 Magyarországi fiókintézet számára rendelkezésre bocsátott hitelkeretet megint megemelik

Fellendülés
 1879-95: intézetek száma nő
 1895 vége: 264 bank (107-ről), 968 hitelszövetkezet (249-ről), 583 takarékpénztár (316-ról)
 Háborúig tőkeimport
 Külföldi tőkebeáramlás kettős:
      Bankrendszeren keresztül (bankok tőkeemelése), PKMB francia osztrák tőkével, a Magyar Jelzáloghitelbank és a Magya
        Leszámítoló és Pénzváltó bank megerősödik, további három említett bank áll a bankrendszer csúcsán (Első Magyar Pes
        Takarékpénztár , Földhitelintézet, Első Magyar Iparbank?)
      Államkötvényeket keresztül történő tőkebeáramlás: helyreáll az egyensúly. Külföldi államadósság átstrukturálása: 6%
        helyett 4%-os kötvényállományra alakítják át, a betéti kamatok is csökkennek, német-osztrák, svájci-holland kibocsátá
        Hosszabb lejáratú lett

1875: kereskedelmi törvény elfogadása
 Bankszámviteli szabályozás elnagyolt: értékpapírállomány a bankok mérlegében aktív oldalon, alulértékelni korlátlanul lehet a
    értékpapírállományt, így titkos tartalékok keletkeztek a bankrendszerben, amivel a válságos évekre fel lehetett készülni, é
    kiegyenlített osztalék fizethető így a részvényeseknek. Nyílt tőketartalék és mérlegben ázsió: részvények névérték felet
    kibocsátásából




                                                                                                                            35
Pénz- és banktörténet                                                                             2002/2003. tavaszi félév



    Passzív oldal: kereskedelmi bankok is gyűjthetnek takarékbetétet, a forrásállomány ebből jön a bankrendszerbe. Bank
     értékpapír-kibocsátás (hosszú lejáratú záloglevél) is megjelenik, külföldi piacokra is kimegy, tőkeimport
    Aktív oldal: jelzáloghitelezés: ¾-e földre, ¼-e városi ingatlanokra. Nagy részük nagybirtokokhoz van kihelyezve

A vidéki takarékpénztárak gondja: instabilabbak a nagy pesti bankoknál: magasabb betéti kamatot kellett ajánlati, és üzemeltetés
költségei is relatíve magasabbak, így 10-12%-os hitelkihelyezés, ezért a vidéki jelzáloghitelezés pang
1879: Kisbirtokosok Országos Földhitel Intézete: kis- középbirtok hitellel való ellátására törekedett, de végül ez is csak
nagybirtokosokat hitelezte. Váltóleszámítolással foglalkoznak még.

Magyar Királyi Postatakarékpénztár
 Posta Bank jogelődje
 Fiókhálózat: kis betétek összegyűjtése
 Csekk elterjedése a lakosság körében
 Konzervatív: állampapírokban helyei el a gyűjtött betéteket

1895-1914: a magyar bankrendszer virágkora
Jellemzői:
 Külföldi tőke beáramlása német tőkepiacról: német bankok tőkét emelnek magyar bankokban, szindikált hiteleknél néme
     magyar banki együttműködés, vagy záloglevelek elhelyezése a német tőkepiacon
 Egyre alacsonyabb %-on (4-4,5) tudnak forrásokat szerezni, egyre magasabb átvételi (kibocsátási) árfolyamon veszik át
     magyar kibocsátású értékpapírokat
1892: aranyvalutára áttérés, árfolyamok stabilabbak lesznek
Budapesti Zsiró- és Pénztáregylet létrejön 1892-ben
 Ezzel az első zsirórendszer jön létre
 Aktív és passzív oldalon egyre modernebb eszközök jelennek meg: folyószámlabetétek és –hitelek szerepe nő
A váltóhitel a kereskedelem, a folyószámlahitel az ipari vállalatok finanszírozási eszköze. Utóbbi kellene, hogy nőjön, d
Magyarországon a váltóhiteleket kedvelik
Parasztváltók: agrárhitelt is így vesznek fel
Kis hitelintézetek problémája: jelzáloghiteleket hosszú távú forrásokkal kell biztosítani, de nekik jellemzően rövid távú forrásai
voltak. Nagy bankok tudtak jelzálogleveleket kibocsátani.
 Létrehozták a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálog Bankját (ez olyan, mint ma a Takarékbank)
      Ez egy ernyőbank a takarékpénztárak felett
      Elvetették, hogy jelzáloghitelt csak az idegen források 25-30%-ában lehessen kibocsátani, ehelyett ő bocsáthatott k
         jelzálogleveleket, és ő hitelezte a kis takarékpénztárakat
Tendencia: kis bankok saját tőke / jegyzett tőke aránya 1:4, az idegen forrás bevonási képesség kicsi (biztonság miatt indokolható)
Vidéki fejlesztés
 A nagy pesti bankok vidéki fiókokat hoznak létre a forrásbevonás növekedéséért
      Nem tudták a vidéki életben megvetni a lábukat
      Román-szlovák bankok is létrejöttek
 Affiriációs (?) kísérletek
      Tőkeemeléssel részesedést szereznek kis vidéki bankokban, így folynak bele a vidéki életbe
 Ismét az ipar iránt érdeklődnek a nagy pesti bankok, ismét részt vesznek ipari cégek alapításában, de többségi részesedést má
     nem szereznek bennük. Iparbank létrehozása
 Az sem jellemző, hogy egy-egy iparág felé koncentrálna egy-egy bank, a diverzifikáció a jellemző
 Hitel-tőke konverzió: a nem teljesítő adós hitelének részesedéssé átalakítása a vállalatban.
Egyre modernebb banki technikák jellemzőek
10.000 lakosra vetített pénzintézetek száma jelzi a banksűrűséget
 0,1 alatt nagyon alacsony
 0,1-0,5: alacsony
 0,5-1: mérsékelt magas
 1 felett magas
 Magyarországon a takarékpénztárakat nem számították be, pedig itt nem volt filantróp jellegű. Csak a bankokat tekintve 0,4
     takarékpénztárakkal együtt viszont 0,9.
 Nyugat-Európa hasonló fejlettségű országai: takarékpénztár nélkül (azok filantrópok) 0,5-0,6
Banki tőkeállomány a nemzeti jövedelemre vetítve
 55% bankok
 170% teljes hitelintézeti szféra
 Dánia: 170%, Németország 131%, Norvégia 141% (ezek hasonló fejlettségű országok)
Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy nem túlfejlett a magyar bankrendszer


                                                                                                                               36
Pénz- és banktörténet                                                                               2002/2003. tavaszi félév



Problémák:
 A sok kis intézet tranzakciós költségei magasak
 Nem túl tőkeerősek ezek
Előny: kis településekre is levitték a modern pénzügyi szolgáltatásokat és széles réteget megismertettek a bankélettel

1914-1938
1914: kitör a világháború, bezár a tőzsde
 Betétkivonás megakadályozására 1914. 08. 01-től 1915. 07. 31-ig 200 korona felett moratórium, azaz a 200 korona felet
    betéteket nem lehet kifizetni
 Svájcban esik a korona árfolyama
 Apad az arany- és devizakészlet Magyarországon (kivonás)
 A kormányzat belenyúl az OMB működésébe:
     Feloldják a 40%-os ércfedezetet és az 5%-os jegyadót
     1913-1918 december: 2500 millió koronáról 31500 millió koronára nő a forgalomban lévő pénz, a kormánynak ez
         finanszíroznia kell
     A hadikiadásokat így nem adóval akarják finanszírozni, hanem: magánbankoktól üzleti hitelt vesznek fel, illetve fedezetle
         bankjegyeket bocsátanak ki. De: le akarják fedezni, ezért 5-6%-os kamatozású hadikölcsönkötvények kibocsátása. Jelszó
         „majd a jóvátételből visszafizetjük”. 8 részletben félévente bocsátják ki
     Betétkivonási moratóriumot hadikölcsön vásárlására feloldották
 Kötött devizagazdálkodás bevezetése, külföldről új hitelt nem lehetett felvenni
     Oka: arany- és devizakészlet csökkent, hitelt nem tudunk felvenni, passzívumot nem akarunk külfölddel szemben, de íg
         sok aktívumot vesztünk (?)
1916: Devizaközpont mellett pénzintézeti központ létrehozása
 Ez az első magyar bankfelügyelet: 20 évvel megelőzünk minden országot e tekintetben (még sehol sincs ilyen)
 Bankmérleg-sémákat és értékelési szabályokat ad ki
 Kötelező revíziókat tart a bankoknál
 1915: bankalapítási tilalom 1919. 01. 01-ig
 Passzív oldalon forrásállomány (betételhelyezési kedv) nő, a jelzáloglevél-kibocsátás megszűnik, mert nincs külföldi piac
 Aktív oldal:
     Mezőgazdasági jelzáloghitelek visszafizetése, önfinanszírozóvá válik, így a jelzáloghitel-piac összeomlik
     Váltóhitelezés háttérbe szorul
     Folyószámlahitelek jelentősége nő
 Forrástöbblet alakul ki: Betéti kamatokat nem csökkentik, hanem az aktív oldalon új ügylet jelenik meg: bankok mezőgazdaság
    beruházásokat hajtanak végre, valamint tőkeexport indul meg (Szerbia és Románia irányába régen is volt, most ide nem, hanem
    Bulgária és Törökország felé, valamint balkáni bankok felvásárlása)
Háború vége:
 Túlfejlett a bankrendszer, mert 65-85%-a az aktíváknak és passzíváknak a „kis Magyarország” területén beül marad
 Budapest-centrikus pénzügyi rendszer, a saját tőke állomány 75%-a itt koncentrálódik (háború előtt 48-50% volt)
 Sok fiók és affiriáció elveszik, amit elcsatoltak ( bezárás, eladás, államosítás), a magyar bankrendszer veszteséget szenved
 1920. március: függetlenedés a Monarchia pénzrendszerétől, utolsóként (a Monarchia már másfél éve megszűnt)
 Bankjegyek felét bevonják és felülbélyegzik: a korona árfolyama javul. Az államháztartás hiánya nagy, ezért újra kezdik
    kibocsátást, így csökken
 Külföldi tőkeimport megszűnik:
 Gazdaságot csak inflációs eszközökkel lehet finanszírozni. Vállalati szempontból előny: reálbérek csökkennek, a hite
    devalválódik. Spontán piacvédelem a külföldi vállalatokkal szemben az árfolyam esése miatt
 Vállalatok kevéssé szorulnak rá a bankrendszerre, így annak szerepe csökken, míg az állam szerepe nő
 Bankok közti együttműködés nő
     1918: Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE) egyfajta kamara, érdekvédelem
     1919: bankközi megállapodás: ne legyen tisztességtelen verseny a pénzügyi piacon: kamat és egyéb kondíció
         egységesítése
     Revíziók száma és köre nő a bankoknál
1920-21
 Hegedűs Lóránt féle stabilizációs program: államháztartási egyensúly külföldi részvétel nélküli stabilizáció érdekében. A
    infláció csökken, de a program 1921 tavaszán megbukik
 1921 nyár: ONB megszűnik, Magyar Királyi Állami Jegyintézet lesz az új nemzeti bank. A pénzügyminiszter határozza meg
    bankjegyforgalmat, ezért nem igazi az autonómiája
1924:




                                                                                                                               37
Pénz- és banktörténet                                                                          2002/2003. tavaszi félév



   Második stabilizációs kísérlet: népszövetségi kölcsön: 8 országban kötvénykibocsátással, de rossz kondíciók: 7-8%-os kama
    névérték alatti (82%) kibocsátás. Az államháztartás egyensúlya helyreáll
 1924. 06. 24: Magyar Nemzeti Bank létrejötte. A népszövetségi kölcsönre épül
 A költségvetési év július 1-től június 30-ig tart
 1924-25-ben már 90 millió korona szufficit
MNB deflációs politika
 Viszontleszámítolási kamatláb 12%, amit 1925-ről 1926 augusztusra 6%-ra visznek le
 Hitelszűkítő politika
 Rövid lejáratú külföldi kölcsöntőke áramlik be, ez nem jó
Tendenciák a 20-as években
 Hitelforgalom megélénkül, bankrendszer szerepe nő
 Az 1920-24 közötti inflációs időszakban létrejött bankok egy része tönkrement, így letisztult a magyar bankszektor
 A bankok és iparvállalatok kapcsolata megint szorosabbá válik
 Kialakult a kizárólagos bankösszeköttetés intézménye, azaz a bankok követelhették a vállalattól azt, hogy más bankkal n
    létesítsen üzleti kapcsolatot
 Németországban és Ausztriában nem ismerték fel, hogy a külföldi tőkebeáramlás veszélyes, az 1931-es válsághoz az vezetet
    hogy a rövid távú kölcsönforrásokat gyorsan kivonták az angolok, így összeomlott a pénzügyi rendszer
1929-33-as világgazdasági válság
 29-ben Magyarországot még nem éri el
 Mezőgazdasági termékeknél világpiaci áresés: külkereskedelmi passzívum alakul ki emiatt
 Jegybanknál csökken az aranykészlet, ez hátrányosan érinti a földbirtokos társadalmat hitelező bankokat is
 1931. júliusában Magyarországra is begyűrűzik a válság
 1931. 07. 14: 3 napos bankszünnapot rendelnek el, feloldás után is betétkifizetés korlátozása október 1-ig
 Egy bank sem omlott össze a válság következtében (nem volt sok külföldi rövid lejáratú tőke. Hosszú távon azonban volt hatás
    a válságnak
 1931-38: a magyar bankok összevont mérlegfőösszege nem nő, stagnálás. A bankok jövedelmezősége visszaesik, a korábbi 7
    7,5%-os eszközarányos jövedelmezőségi mutató 4,5%-ra esik vissza
 Váltóhitelezés és váltóforgalom megnő, de a váltóleszámítolásból származó jövedelmezőség is visszaesett
Országos Hitelügyi Tanács
 Maximálisan felszámítható kamatokat behatárolta
 Kényszerfelszámolások bizonyos bankoknál
 Revíziós jogkör kiterjesztése
1938 után fellendülés, győri program
 Állami beavatkozás nőtt
 Szigorú bankmérleg-sémák is vannak már
 1939: bankigazgatók választásába a felügyelet beleszólt
 A revíziós kényszer kiterjed minden bankra
 MNB autonómiáját állam egyre inkább elvonja az állam: 180 millió államadósságot átvállalt alapításkor, de nem hitelezhetett
 1933: 100 milliós hitelt nyújt az államnak
 1939: korlátlan az állam finanszírozása
 1924: 20%-os ércfedezet az első 5 évre, aztán 40%, de a 20% helyett is 50% volt, ami 1931 után 28%-ra csökken
 1933: 24% a fedezeti arány jogilag, 38-ban teljesen feloldják
 1942: szelektív hitelpolitika: jegybank mondja meg, hogy a bankok vállalati hitelezésében milyen szempontokat ke
    érvényesíteni




                                                                                                                          38

								
To top