Docstoc

01

Document Sample
01 Powered By Docstoc
					Köz-/magán-/civil igazgatás
               Témakörök
I. Közjogi és magánjogi szervezetek
II. Az igazgatás általános jellemzői
III. A közigazgatás eltérő sajátosságai a magán-
     és a civil igazgatástól
Közjogi szervezetek                  Magánjogi szervezetek
 OGY, KE, AB,                 Magán (vállalkozói)   Civil szervezetek
 bíróságok, ügyészségek       szervezetek           (non-profit)

                                                    - pártok
        Közigazgatás                                - szakszervezetek
                              Jogi
                                                    -érdekképviseletek
  Kp. állig.                  személyek
                                                    -egyesületek
                              (kft., rt,
                                                    -egyházak
                              szöv.)
                                                    --alapítványok

   Területi    Önkorm.              Nem jogi
                                    személyek
   állig.                           (kkt, bt,
                                    társasház)




 Közintézet    Köztestület
 közüzem       Közj.közint.
           Igazgatás fogalma

Az emberi együttműködéshez kapcsolódó
  tevékenység, mely biztosítja
  a közös cél eléréséhez szükséges
- személyi és tárgyi feltételeket és
- a közös tevékenység összhangját.
           Igazgatás - adminisztráció

mint szervezet        mint működés, mint folyamat


statikus                      dinamikus
Igazgatás alanya: aki végzi az igazgatást
Igazgatás tárgya: akire vonatkozik az
igazgatás, akit igazgatnak
Igazgatás tartalma: az igazgatási cselekvések
összessége
             Igazgatási ciklus
Célkitűzés (tervezés)
Információk összegyűjtése, feldolgozása
Döntési variációk kidolgozása

DÖNTÉS

Végrehajtás megszervezése: személyi és tárgyi
  feltételek számbavétele, összehangolása
Ellenőrzés
Igazgatás – vezetés – irányítás
         Irányító szerv
               Vezetés
         Igazgatási szervezet




       Irányított szervezet
              Vezetés
          Vezetés


        Igazgatási szervezet
Közigazgatás, mint igazgatás = az állam
  szakigazgatása:
- az államszervezeten belül erre létrehozott,
- más állami tevékenységektől elkülönült,
- sajátos szaktudással rendelkező emberekből álló
- monopolhelyzetű
igazgatási munkaszervezet-rendszer

Rendeltetése: a köz(ös)ügyek igazgatása
                Közigazgatás              Magán/civil
                                          igazgatás
alanya          az állam erre rendelt     a szervezet belső
                (monopol) szervei         szervezeti egysége
tárgya          a társadalom alanyai és   saját szervezete =
                szervezetei = külső       belső igazgatás
                igazgatás
célja           közérdek             a szervezet
                                     magánérdeke
tartalma        közhatalmi (erőszak- igazgatási
                monopólium !) és nem munkamozzanatok
                közhatalmi közig.
                cselekmények
jogi            joghoz kötöttség     belső szervezeti, nem
szabályozottság                      jogi normák
      A közigazgatás elkülönítése a (közjogi)
              munkaszervezetektől


•alapvető rendeltetése    • nem igazgatás a fő
a társ. kisebb- nagyobb   funkciójuk, hanem
csoportjainak az          közszolgáltatás, pl.
igazgatása;               oktatás, gyógyítás;
•szervezeti formája: a    •szervezeti formája:
hivatal                   közüzem, közintézet
Belső és külső igazgatás a közigazgatásban
Belső igazgatás               Külső igazgatás
Legtágabb értelemben:         A közigazgatás szerveinek
  minden közigazgatásra         a tőlük független jog-
  ruházott feladatot ellátó     alanyokra (személyekre,
  szerv igazgatása              magán-/civil
Szűkebb értelemben: a           szervezetekre)
  közigazgatási                 vonatkozó igazgatási
  szervezetrendszeren           tevékenysége
  belüli igazgatás
Legszűkebb értelemben:
  egy közigazgatási
  szerven belüli igazgatás
    Közigazgatási szervek száma
Központi államigazgatási szervek:
- Minisztériumok: 11 + 1
- Kormányhivatalok: 7
- Központi hivatalok: kb. 40
Autonóm államigazgatási szervek: 3
Területi államigazgatási szervek: kb. 600
Önkormányzatok: 1(23) + 19 + 3151
                 Jogalkotás
Kormányrendeletek:
1993: 185
1995: 179
2000: 278
2003: 285
2006: 368
Miniszteri rendeletek 2006: 587
Önkormányzati szervek I. fokú határozatai
APEH ügyfeleinek száma 2006:
- SZJA: 4. 374. 268 fő = min. 4.374.268 ellenőrzés
- Társaságként nyilvántartott adóalanyok:
 945.063 szervezet (ÁFA ügyek, társasági adó)

A közigazgatási szerveknél jogszabály alapján
 vezetett nyilvántartások:
 kb. 250-300 fajta (pl. személyi adatok, lakcím,
 anyakönyvek, munkanélküliek,
 ingatlanok/gépjárművek/ műkincsek/ védett
 területek, állatfajták, növényfajták nyilvántartása
 stb.)
2006. szept. 1. : 113.182 köztisztviselő = 67.326 (állig.) +
45.703 (ök.) + 153 (MTA)
A közigazgatással foglalkozó
       tudományok
Tudományok                  Vizsgált tárgykörök:
1. Igazgatás-/szervezés-
    tudomány
2. Közigazgatástan          A közigazgatás, mint
    (~tudomány)             - tevékenység,
3. Szociológia
(szervezet~; politikai ~;   - szervezet,
szociálpszicho.)            - személyzet
4. Politológia
5. Közigazgatási
    jogtudomány
      A igazgatás-/szervezéstudomány I.
1. Korszak - klasszikus (amerikai) igazgatás-
   tudományi irányzatok (scientific management)
   /XX.sz. eleje/
   Alapkérdés: hogyan szervezhető meg a hatékony
   közigazgatás: a munkaszervezetek általános
   igazgatási tapasztalatainak kivetítése a
   közigazgatásra (Taylor; H. Fayol; L. Gulick):
      az igazgatási tevékenység tartalma
      a szervezet racionális felépítésének elvei
2. Korszak - a klasszikus tételek („közigazgatási
    közmondások”) cáfolata: a „humán reláció” új
    szempontjai; döntéselmélet: H.A. Simon
    /1940-es évek/
    A igazgatás-/szervezéstudomány II.
3. Korszak: szintetizáló elméletek: a
    szervezetszociológia, a politológia és az
    igazgatástudomány ismereteinek ötvözése;
    összehasonlító (köz)igazgatástudomány
    /1960-as évek, pl. Fred W. Riggs/
4. Korszak: New Public Management /1970-es évek
    második felétől/: a neokonzervativizmus +
    globalizáció
 a hagyományos közigazgatás kritikája a
    hatékonyság szempontjából;
 recept: magánigazgatás működési
    sajátosságainak átvétele + privatizáció
  Közigazgatástan/közigazgatástudomány
Klasszikus változat - Lorenz von Stein: „Az
  államigazgatás és az igazgatási jog alapvonalai”
  (1865-84; 1-8. kötet) a közigazgatás kizárólag jogi
  szempontú megközelítésének elvetése: a
  közigazgatás komplex társadalmi, politikai és jogi
  jelenségként való tárgyalása
Magyarországon: Concha Győző (1846-1933)
Magyary Zoltán (1888-1945): a német
  közigazgatástan, az amerikai igazgatás-tudomány
  és a közigazgatási jogtudomány ötvözése a
  közigazgatás vizsgálatában
                   Szociológia I.
Bürokrácia-elméletek
1. A bürokratikus uralom ideáltípusa - Max Weber:
 Rögzített hatáskörű, folyamatosan működő
   hatóságok
 Hivatali hierarchia – szolgálati út elve
 Jogszabályhoz kötöttség (hatáskör, eljárásrend)
 Elkülönült igazgatási apparátus       hivatásrend/
 Közigazgatási szakértelem             hivatalnoki
 Hivatali hűség       előjogok         kaszt
 Politikai neutralizmus
                    Szociológia II.
2. Az ideáltípus tökéletlenségei: a bürokratikus uralom és a
   demokratikus értékek konfliktusa; az „ésszerűtlen”
   bürokratikus magatartás (R. Michels 1912; R. Merton, A.
   W. Gouldner – 1950-es évek)
3. A bürokratikus szervezet „ördögi körei”: a bürokratikus
   magatartás nem diszfunkció, hanem a bürokratikus
   szervezet racionális működésének alapja és
   következménye (M. Crozier, 1961.)
4. A strukturális funkcionalizmus alkalmazása a politikai
   rendszerre és a közigazgatásra (T. Parsons; N. Luhmann)
                        Politológia
Korai irányzatok:
a) államtudományi, államelméleti elemzések:
 egyén – társadalom – állam
 államhatalmi ágak elmélete(i)
b) korai amerikai politikatudomány (XX. sz. forduló): a
   politika és közigazgatás szétválasztása (W. Wilson, F.J.
   Goodnow; F. Willoughby)
Politikai rendszer-elméletek (ld. pl. Politológia tankönyv)
 Érdektagoltság, politikai érdekek, közérdek
 Politikai rendszer – állam – közigazgatás
 Politikai döntéshozatal – közigazgatás
 A közigazgatás ellenőrizhetősége
          Közigazgatási jogtudomány
Angolszász                  Kontinentális (francia, német)
A magán- és a köz- ugyan    A köz- és magán-
  elválik, de a köz-           elválasztásának eszméje:
  semmiféle kiváltságot     -a közérdek kiemelt védelme, de
  nem élvezhet: a köz- és   - az egyén szabadságjogok
  magán- egyaránt és           tisztelete
  egyformán a jog
  uralmának van alávetve;
                            Elkülönült közigazgatási jog,
                              mint jogtudományi vizsgálati
A közjog és a magánjog        tárgy
  kezdetleges elválása: Ø
  közigazgatási jog
  A közigazgatási jogtudomány korszakai
1. Jogtárak, jogi rendszerző munkák, kézikönyvek
2. Klasszikus közigazgatási jogi dogmatika
   (XIX.sz. vége) - a liberális jogállam
   közigazgatási jogi dogmatikája: a közigazgatási
   cselekvés joghoz kötésének eszközei
   (közigazgatási jogviszony, aktustan,
   közigazgatási felelősség): M.Hauriou, O. Mayer)
3. A „szolgáltató közigazgatás” : XX. század
   elejétől: service public - Duguit;
   Leistungsverwaltung (1930-as évektől - E.
   Forsthoff )
       Magyar közigazgatási jogtudomány
1. Megkésett kialakulás – 1867 után
2. Német - osztrák orientáció és mintakövetés
Irányzatok:
Közigazgatási jogismeret: Boncz Ferenc, Fésüs
   György; Récsi Emil
Közigazgatási jogi pozitivizmus: egy –egy
   közigazgatási ágazat tételesjogának rendszerezett
   leírása (Kmety Károly, Márffy Ede)
Közigazgatási jogdogmatika (Tomcsányi Móricz,
   Ereky István )

				
DOCUMENT INFO
Shared By:
Categories:
Tags:
Stats:
views:8
posted:1/20/2012
language:Hungarian
pages:31