hnp by g5o6047Y

VIEWS: 0 PAGES: 79

									                                                       " Ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, önálló és
                                      szociális személyiség váljék valakiből, két dolog szükséges
                                     Egyik az elfogadó közösség, a másik az érzelmi biztonság ! "
                                                                                        Buda Béla

Óvodai helyzetkép



Óvodánk 1986 - ban épült a Mogyoródi - Jerney - Egressy úti lakótelep és
Zugló kertváros határán. Újszerű elrendezésű maximum 5 szintes épületekből
áll. Laza szerkezetéből adódóan családiasabb és barátságosabb, mint a korábban
épült lakótelepek.
Intézményünk 6 csoportnak ad helyet. Gyermekeink többsége a lakótelepen
élő családokból érkezik. Ez adta az ötletet, hogy osztatlan csoportokat
alakítsunk ki, így a barátok, ismerősök, testvérek együtt lehetnek. Nagyon jó
lehetőséget ad arra, hogy a játékidő több legyen, várakozási idők lecsökkennek,
megszűnnek, természetes élethelyzet alakul ki (család) iskolakezdésig a
megszokott környezetében maradhat a gyermek. A nevelőtestületünk
áttekintette az alternatív programokat, majd megvitatta melyik hasonlít
legjobban az elképzeléseihez. Így jutottunk el a Mályva Program -hoz
(6 vegyes csoport, nevelési szellem, eszközök, adottságok). Ebben a
programban a foglalkozások anyagát az óvodapedagógusok vagy a gyerekek
egyénenként, páros vagy részcsoportos szervezeti formák között, játékos
keretben a nap bármelyik időszakában kezdeményezhetik, és tetszésük szerint
feldolgozhatják.
A szervezeti keretek - formák által átalakított teljes napirendi folyamatban, az
osztatlan csoportokban a tevékenységek és a foglalkozások az adott helyzetekre
reagáló motiváló tényezővé válnak. gyerekre és felnőttre egyaránt hatást
gyakorolnak. Ezen belül érvényre juthat az érzelem, az egymás kölcsönös
elfogadásán megbecsülésén, segítésén alapuló szeretet.
Ezt a programot szeretnénk átvenni, kivéve a környezet megismerési és
matematika részt.
A két területet átdolgoztuk saját programot készítettünk
A matematika részben, mivel óvodánkban számítógépes matematikai programot
is alkalmazunk már három éve a nagycsoportosoknál, szeretnénk ezt tovább
folytatni, illetve fejleszteni.




                                        1
(Olvasó példány) a szürke színnel írt a változott rész !!!

1. Az óvodai program alapjai (MINDI)


A Program felfogás és szemléletmódja a módosított Óvodai Nevelés Országos
Alapprogramja irányvonalát követi az óvoda funkcióihoz a társadalomban
betöltött szerepeihez, óvodatörténeti előzményeihez, hagyományaihoz, eddig
elért értékeihez igazodik.


Az óvoda alternatív arculatát a nevelőtestületben tevékenykedő, nevelni tudó és
akaró óvodapedagógusok határozzák meg, akik - tudatosan és intenzíven - egy
humánus pedagógia programját realizálják. A nevelés központjába a gyereket és
önmagukat állítják. Elfogadják a humánus pedagógia két alapvető, mindkét
félre egyformán vonatkozó feltételét:


 az egyén meglévő összes belső értékének kibontakoztatására törekszenek,
 kibontakoztatott egyéni emberi értékek hatásait a szűkebb és a        tágabb
   emberi közösség tagjaira is kiterjesztik.
Ez a humánus pedagógia az emberből indul ki és ember érdekű.


A nevelés mottója: Minden ember célja, sohasem eszköze a másiknak.
A nevelés nem más, mint jellemnevelés, amely a későbbiek     folyamán     az
emberben a humánum kiteljesedését jelentheti.




                                         2
1.1. Filozófiai, pszichológiai, pedagógiai alapok
Nevelés filozófiája a humanizmus:
   Az ember szeretete
    Az élet megismerése és formálása
    A közösség és az individuum értelmezése
    Pszichológiai alapja a humanisztikus pszichológia, amelynek elvei:
    Az élményeket átélő gyerek megismerése és megértése, világlátása én
      észlelése és önértékelése alapján.
    A gyerekek alapvető szükségleteinek kialakítása, adottságaik és
      képességeik kifejlesztése.
    A     nevelési     eljárásokat       meghatározó       problémák    felismerése,
      kihangsúlyozása a pszichológiai módszerekkel szemben.
    Az emberek megértése, elfogadása, nem pedig viselkedésük
      előrejelzése, kontrollálása.
    Pedagógiai       alapja    az    a      humanista   nevelés   filozófia,   amely
      gyermekközpontú:
    A nevelés folyamatában sajátos rendszert alkot.
    Segíti a gyerekekben lévő adottságokat, lehetőségeket valóra váltani
      úgy, hogy       közben         egész       gyermeki    személyiségük      teljes
      kibontakoztatását szem előtt tartja.
    Értékrendszerét az individuum és a közösség fejlődését egyaránt szolgáló
      szabályrendszer kialakításával, komplex tevékenységekkel, kooperatív,
      együttműködő magatartási formákkal és viselkedési módokkal szokássá
      formálja.
    Életszerű körülmények és feltételek között szerzett tapasztalatok
      feldolgozásával, átalakításával és továbbfejlesztésével a különböző
      szükségletek kialakulását segíti elő.
    Nevelési céljait sajátos életvezetésben - szervezeti keretek és formák
      között - valósítja meg.



                                             3
1.2. Pedagógiai alapelvek
       A gyermekek mindenek felett álló érdeke
       Esélyegyenlőség, a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával
         és az egyenlő hozzáférés biztosításával
       A gyermeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg
       A gyerek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége
       Hátrányos megkülönböztetés tilalma
       Az egész életen át tartó tanulás iránti igény megalapozása
       Az emberközpontú, humanista értékrend, életvezetés megalapozása, a
         gyermekek tevékeny közreműködésével
       Egymás      kölcsönös   megértésén,    tiszteletén   alapuló   magatartás
         kialakítása
       A képességek fejlesztése a játékban integrálódó műveltségi tartalmak
         feldolgozásával


1.3. Célrendszer
A MINDI      humanista filozófiája, humanisztikus pszichológiája, gyerek és
pedagógusközpontú megközelítése alapja az óvoda nevelési rendszerének.
Személyiség értelmezése nevelésközpontú, amely a 3 - 8 éves korú gyerek/ek
egyéni sajátosságaiból adódó személyiségkomponensek közül a biológiai és a
kulturális szükségletek kialakítását tekinti elsődlegesnek. A magatartás minták
beépülését a szabályrendszer által megismert szokásformák kialakításával segíti
elő. Ily módon közvetett formában befolyásolja a gyerekek szociális fejlődését,
személyiségük, intellektuális képességeik alakulását.
Az óvodában folyó nevelés értékrendjét a program célrendszere határozza meg,
amelyet a nevelés folyamatába az individuum és a közösség fejlődését
fejlesztését egyaránt szolgáló integrálás és differenciálás segít elő. A játékban
koncentrálódó tevékenységekben és a foglalkozások szervezeti keretei között
realizálódnak azok az erkölcsi értékek amelyeket a gyerekek saját


                                        4
életvezetésükbe fokozatosan beépítenek. Szabadon és aktívan vesznek részt a
világ felfedezésében úgy, hogy ebben a pedagógusok is - gyermekenként
differenciáltan - jelen vannak.


1.3.1. Nevelési célok


    Meghatározott alternatívák között szabad, önálló, elfogadásra és
      alkalmazkodásra segítésre kész/képes, harmonikus különböző irányokba
      érdeklődő és választani képes, kezdeményező, kitartó, felelőséget
      vállaló, szeretetteljes ember    jellemének megalapozása a gyermeki
      személyiség teljes kibontakoztatása
    Az iskolakezdéshez szükséges képességek alapjainak lerakása, a
      különböző
    Műveltségi területek téma - és tárgyköreinek adaptálása




1.3.3. A nevelés módszerei


    az egyén és a közösség differenciált és integrált összhangjának
    megteremtése
    az egyén és a közösség autonómiájának érvényre juttatása
    a szervezeti keretek - formák fokozatos bevezetése, folyamatos alakítása
    a tevékenységek, foglalkozások koncentrációja
    a közvetett irányítás előtérbe helyezésének eljárásai
    Innovatív pedagógiai törekvések alkalmazása


1.3.4. A nevelés eszközei


    felszerelési tárgyak, eszközök állandó és szituatív használata

                                       5
    különböző anyagok, félkész eszközök gyűjtése
    foglakozási eszközök , kellékek, ruhák beszerzése
    az egyén és a közösség szempontjai figyelembe vevő információ
      hordozói, alap és segédanyagok
    speciális fejlesztést szolgáló játékok, eszközök biztosítása
    a személyi feltételeket szervező, a gyerekek cselekedeteit,
      tevékenységeit befolyásoló személyi tényezők


A nevelés szervezeti keretei - formái
    házirend, napirend, heti rend
    ünnepek, ünnepélyek
    különböző összetételű csoportok
    integrált tevékenységek, foglakozások
    speciális nevelési eljárásokat igénylő gyermekek


Integrálódás - differenciálódás


Az integrálódás - differenciálódás jelentése
A Mályva óvoda gyakorlatából kiinduló szemlélet - és felfogásmód
szükségszerűvé tette, hogy elméleti szinten és értelemben tisztázódjék az
alternatív program alapkoncepciója, amely a két ellentétes pólus
- integrálódás és differenciálódás - kapcsolódásában érthetővé teszi az óvodai
nevelés folyamatát.
Mit fejez ki az integrálódás és a differenciálódás ?
Az integrálódás jelentése: egységesülés több különálló rész egésszé
szerveződése, összegződése. A fejlődésben helyreállít bizonyos differenciálódó
folyamatokat, eljárásokat, tevékenységeket úgy, hogy azokat egységesíti
összekapcsolja :
       az egymást követő napirendi szakaszokat a játékban,
       a különböző életkorú és fejlettségű gyerekeket a csoportban,

                                        6
       különböző nevelési eljárásokat, módszereket, eszközöket koncentrálja
          a foglakozásban,
       a tevékenységek összekapcsolásával közelíti meg a csoport illetve a
          gyerekek játékát.
Ebben az integrált folyamatban is megjelenik a differenciálódás igénye, amely
nélkül az egyén fejlődése a csoporthoz viszonyítva áttekinthetetlenné válna.
Hozzájárul ehhez az óvodapedagógus is, aki megfelelő szakértelemmel választja
ki a tapasztalatok megszerzésének és feldolgozásának tereit, eljárásait.
Az így szerzett ismeretek belsővé válva gazdagítják fejlesztik az egyén -
fejlettségi szintjének megfelelő - készségeit, képességeit, alakítják és formálják
neveltségi szintjét.
Mi a jelentése a differenciálódásnak ?
A differenciálódás az egyéni        különbségek tanulmányozását elkülönítését,
szétágazását jelenti kutatási módszerekkel.


Ez történik akkor:
       amikor egy gyereknek vagy csoportnak az egyszerűtől a magasabb
          szintek felé haladását vizsgálják,
       amikor az egyén és a csoport viszonylatában bizonyos funkciók
          tagozódnak, illetve egyidejűleg integrálódnak. Ugyanazt a műveletet
          vagy feladatot mindenki más tempóban és szinten végzi el az értelmi
          és a szociális fejlődést elért szintjén, úgy, hogy ez sem őt magát, sem
          társait nem zavarja.
Ezt megelőzi az is, hogy az egyéni nevelési módszerek, eljárások többoldalúak
lesznek miközben az egyének közötti különbségek is természetessé és
elfogadhatóvá válnak. Mindez akkor lehetséges, ha a differenciálódás együtt jár
a teljes nevelési folyamat integrációjával.


Alapelemek




                                         7
Az integráció szervezeti kerete az óvodai játék, amelynek középpontjában a
gyerekek állnak, akikkel egyénenként differenciálni csak akkor lehet ha :
    napirendi szakaszokat,
    a korcsoportokat,
    a tevékenységeket - foglalkozási tárgyakat,
    az épp és sajátos nevelési igényű gyermekeket
    más szervezeti keretek - formák közé helyezzük.


    Vagyis :
    folyamatossá tesszük a napirendet,
    osztatlanná csoportokat
    koncentrikussá a tevékenységeket, foglalkozásokat,
    specifikussá a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését.


Folyamatosság


Az egymást követő napirendi szakaszok játékba integrált, a gondozási
tevékenységekkel összekapcsolódó szervezeti kerete - formája.
Feltétele és differenciált lehetősége annak, hogy gyerekek a meglévő fejlettségi
szintjükről egyéni tempójukban haladjanak, fejlődjenek. Cselekvéseikhez,
tevékenységeikhez elegendő idő, hely, tér, eszköz álljon a rendelkezésükre.
Az óvodapedagógus a gyerekek és a csoport ismeretében a biztonságot nyújtó
és cselekvésre ösztönző helyzetekbe differenciáltan bekapcsolódik, ha
szükséges segítséget nyújt, továbbfejleszt.
A gyerekek ismerik a nevelési folyamat szabályait, és személyiségüktől függően
- az időhatárokhoz igazodva - betartják azokat.
A folyamatosságban növekszik a játék szerepe, lehetősége. Láthatóvá válik az
egyén, mint individuum. Létrejöhetnek azok a társas és emberi kapcsolatok,
amelyekben a gyerekek szociális értékrendje kialakul.



                                        8
A folyamatosság, mint szervezeti keret- forma, mindenféle bontásban és
koncepcióban, részlegesen vagy teljes egészében a napirendi folyamatra
kiterjesztve önmagában is alkalmas. Alapja és szükségszerű szervezeti kerete az
osztatlanságnak a koncentrációnak és a specializációnak is.


A folyamatos napirend szervezése:
    Figyelembe veszi a gyermekek biológiai szükségleteit, tempóját a
      fejlettség különböző     szintjét és az intimitást
    Segíti a gyerekek bioritmusának stabilizáslódását és a tevékenységek
      önálló gyakorlását.
    Nyugodt légkört eredményez, nincs stressz, sürgetettség, várakozási idő.
    Megteremti a felnőttnek az egyéni differenciált segítségadás
    lehetőségét a gyerekek igényeinek megfelelően.


Osztatlanság


A különböző életkorú, nemű és fejlődésű - fejlettségükben műveltségi
területenként és azokon belül is - egymástól eltérő gyerekek integrált és
differenciált nevelése.
      Alapja a folyamatosság, amely osztatlan csoportban a teljes napirendet
átfogja úgy, hogy a gyermekek önértékelését énképük kialakulását szolgálja.
Olyan széleskörű érzelmi – társas kapcsolatrendszer, amelyben a testvérek,
rokonok, barátok, ismerősök egy csoporton belül együtt maradhatnak. Az
utánzás, a modellkövetés lehetőségei megvalósulhatnak. A gyerekek és a
felnőttek kölcsönös, egymásra ható szocializációja érvényesülhet. Létrejöhet az
egyén, a társak és a csoportok szociális viszonyulása: alá-, mellé-, fölérendelt
szerepekbe.
Az osztatlan szervezésű csoport megoldást jelent a lassabban érő és fejlődő
gyermekek 1 - 4 évig tartó óvodai nevelésében. Mindehhez elégséges időt és
érzelmi biztonságot nyújt.


                                        9
Az iskolába távozók helyére évenként különböző korú gyerekek érkeznek.
Változik a csoportok összetétele, a gyerekek más helyzetekbe kerülnek. Régi és
új társaikkal az egyéni státuszuk szerepeik is megváltoznak. A visszamaradó,
iskola éretlen gyerekek számára, akik azonos korú társaikkal nem mehetnek
tovább az iskolába, a státus - és szerepváltozás nem jelent megrázkódtatást.
Az osztatlanság kedvező környezeti feltételeket teremt az érzékszervi -, az
értelmi-, a beszéd- vagy más fogyatékosságot mutató gyerekek képességeinek
csoporton belüli integrált és egyénenként differenciált speciális fejlesztésére.
Szükségtelen az osztatlan csoportok kor és fejlettség szerinti különválasztása.
Az óvodapedagógusok számára megoldás, a gyermekek számára eredményt az
egyénenként differenciált feladatadás és értékelés jelent.


A nevelés alapjai


Nevelés feltétele a családias légkör, amelyben a gyermekek a különböző
tevékenységeket önként válasszák és élvezetes játéknak tekintik. Játékos
örömteli   hangulatban,    az   óvodapedagógus      és   a   gyermekek     szeretet
kapcsolatában, harmonikus együttműködésben fejlődik jó irányban a z értékes,
aktív, pozitív tulajdonságokban gazdag személyiség. Nevelés alapja az a
környezet, amely figyelembe veszi a gyermekek alapvető biológiai, kulturális és
lelki szükségleteit
    Az elfogadás, megértés az önmagáért nyújtott szeretet és odafogadás
      szükségletét.
      Lehetővé teszi, hogy a gyermek azonos maradjon, önmagával megőrizze
      identitását. (migráns)
    Az érzelmi védettség, biztonságigényét, melynek kielégítését szolgálja a
      csoport helységének otthonossága, átláthatósága, alakíthatósága. Az
      óvodapedagógusok és a társak megnyugtató közelsége, a biztonságot
      nyújtó légkör, amelyben az összetartozás az alkalmazkodás igényével
      együtt mindenki belső szükségletként élheti át.


                                        10
      Az igényt az elismerésre, dicséretre, az óvodapedagógus általi
        megerősítésre,     mely     elősegíti      a   gyermek       önbizalmát,   alakítja
        önértékelésüket.
      Az új iránti természetes érdeklődést, amely önálló tapasztalatszerzésre,
        cselekvésre ösztönöz. Kibővíti a játékterének határait és elvezeti a
        gyermeket a felfedező tanuláshoz.
      A függetlenedés, a fokozatos önállóság igényét. Az önállósodás során a
        gyermek felfogja, hogy cselekvései másokat is érintenek, örömet, vagy
        bánatot okozhatnak.
      Önmagáért és másokért érzett felelősség.
      Esztétikai élmény iránti igény.
      Az önkifejezés igényét.


Szabályok - szokások
A MINDI céljához igazodó nevelési feladatok megvalósítását a gyermekek és
az    óvodában      dolgozó       felnőttek     nevelési       folyamatban   megvalósuló,
együttműködő aktivitása segíti. A nevelési feladatok tevékeny megvalósítása
csak az ezt szolgáló szabály - szokásrendszerben lehetséges.
Ez teremti meg azt a biztonságot, amely viszonyítási alapul szolgál.
Megvalósítását tekintve igazodik az egyén már elért fejlettségi szintjéhez,
támaszt nyújt a cselekvő gyereknek és segíti az óvodapedagógust.


A szabályok amelyek automatizálódnak, szokásokká válnak:
         szükségszerű velejárói a nevelés folyamatának
         fogódzót biztonságot jelentenek, rugalmasan alkalmazhatók
         ésszerűek, pontosak, egyértelműek, a gyerekek és a felnőttek egyaránt
           ismerik és       saját szintjükhöz igazodva alkalmazzák őket,
         lehetőséget      adnak      arra,     hogy       a    gyerekek     cselekvéseiket
           gyakorolhassák és saját elképzeléseik és ismereteik alapján hajtsák
           végre,

                                              11
       elégséges időt teremtenek, hogy megfelelő gyakorlással egyénenként
         a szabály.


Az együttélést segítő szabály, és szokásrendszer területei:
       az óvoda általános életrendjével összefüggők,
       az egészséges életmód kialakítását szolgák,
       az egyéni és a közös játékok feltételeit megteremtők,
       a társas együttműködést elősegítők,
       a tevékenységeket, foglalkozásokat megszervezők,
       a magatartási, viselkedéseket megfogalmazók,
       a csoport adottságaiból, hagyományaiból adódók,
       az óvoda helyi sajátosságaihoz alkalmazkodók,
       a család, óvoda, iskola, hagyományait ünnepélyeit kialakítók és
         szabályozók
       egyéb a csoport összetételétől, sajátosságaitól függők.


A szabály - és szokásrendszer az óvoda működését és nevelési hatékonyságát
szolgálja. Ez indokolja a minden óvodára általánosan érvényes és a helyi
sajátosságokat figyelembe vevő rendszerének felépítését.




Gyermekképe, óvodaképe,


Gyerekkép
A gyermek személyisége egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és
szociális lény egyszerre.
A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos
törvényszerűségei,    környezeti   hatások   együttesen       határozzák   meg.   A
gyermeknek életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei
vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő

                                        12
személyi       és   tárgyi   környezet   meghatározó.    Az   óvodai   nevelés
gyermekközpontú, befogadó, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő
hozzáférést.


Óvodakép
A MINDI keretében működő óvoda sajátos szervezeti keretek és formák között
integrálja-differenciálja az óvoda óvó-védő, nevelési és szociális funkcióját,
melyben a gyermekeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Az
óvoda biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális
feltételeit.
Olyan esélylehetőségeket alakít ki a különböző színterek helyi sajátosságainak
megfelelően, amellyel az adott szintéren belül élő gyerekek élet - és nevelési
feltételeit javíthatja.
Közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges
gyermeki személyiségvonások fejlődését. Pedagógiai tevékenységrendszere és
tárgyi környezet segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.
Hazájukat elhagyni kényszerülő családok és a nemzeti etnikai kisebbséghez
tartozók gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítanunk kell, a multikulturális
nevelésen alapuló integráció lehetőségét.


Az óvodai nevelés feladatai


Az óvodai nevelés általános feladatai
Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki
szükségleteinek kielégítése.
    Az egészséges életmódra nevelés
    Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása
    Az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés nevelés megvalósítása




                                         13
Egészséges életmódra nevelés


Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényeinek alakítása
az    óvodás    életkorban    kiemelkedő     jelentőségű.   Az    egészségvédelem
elsődlegesen a gyermek testi fejlődésének elősegítését célozza.
Az egészséges életmódra nevelés célja:
      A gyerekek alapvető biológiai - fiziológiai szükségleteinek kielégítése
      Kultur higiénés szokások kialakítása
Az egészséges életmódra nevelés területei:
        o Gondozás
        o Egészség védelem
        o Betegség megelőzés
        o Mozgás, edzettség
        o Egészséges környezet megteremtése
        o A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások
           alakítása
Az életkori sajátosságaiból eredően a kisgyermek mozgásigénye nagy,
amelynek kielégítésére törekedni kell. A mozgás fejlődésre épül az egészséges
életmód, a testápolás, az önkiszolgálás, az egészségmegőrző szokások
kialakítása.
Az óvodás gyerekre vonatkoztatva tudjuk, hogy minden gyermek más és más,
mindegyiküknek más az egészségügyi állapota, edzettsége, teherbíró képessége.
Az egészséges életmódra nevelés folyamatában a következőket kell szem előtt
tartani:
        a személyi, környezeti higiéne, a mozgásos életmód, az egészséges
        táplálkozás és kultúrált étkezés, az egészséget károsító magatartásformák
        elkerülése,    megfelelő   szakemberek      bevonásával     szülővel     és
        óvodapedagógussal együttműködve.




                                        14
Az óvodapedagógus feladatai az egészségneveléssel kapcsolatban
    Megteremti a gyermekek testi – lelki egészségvédelmének feltételeit
    A mozgás és pihenés összhangját
    Az egészséges életritmus, életvezetés koncentrációját
    A prevenciós, korrekciós speciális gondozási feladatok ellátását
    Biztosítja az egészséges környezetet
    Kialakítja a család és az óvoda együttműködésén alapuló kapcsolatát


A gyermek egészségnevelésének fejlettségi mutatói iskolába lépéskor
       Kialakulnak az életkornak megfelelő egészséges életmód szokásai (a
          gondozás és a mozgás fejlettségi mutatói az adott területnél találhatók)


Az érzelmi nevelés a szocializáció
A gyermek alapvető szükséglete az érzelem, amely szubjektív állapotát,
környezetéhez való viszonyát fejezi ki.
Minden tevékenységét, kapcsolatai minőségét érzelmei befolyásolják, miközben
alakítják beállítódásukat, erősítik önállósodásukat.


Az érzelmi nevelés és szocializáció célja
       Biztonságos és derűs, kiegyensúlyozott légkörben a gyermekek
          önértékelésének alakítása
       A gyermekek egyéni érdekeinek figyelembe vételével képességeik
          erkölcsi, akarati tulajdonságaik kibontakoztatása a közösségen belül, a
          csoport normái által vezérelve.


A Mályva Óvoda nevelési gyakorlata bizonyítja, hogy a nevelés alapja az a
környezet , amely figyelembe veszi gyermekek alapvető biológiai kulturális és
lelki szükségleteit:



                                          15
 Az elfogadás, megértés, az önmagukért nyújtott szeretet és odafordulás
   szükségletét. Lehetővé teszi, hogy a gyerek azonos maradjon önmagával,
   megőrizze identitását.
 Az érzelmi védettség biztonság igényét, amelynek kielégítését szolgálja a
   csoport helységeinek otthonossága, átláthatósága, alakíthatósága. Az
   óvodapedagógusok és a társak megnyugtató közelsége, a biztonságot
   nyújtó légkör, amelyben az        összetartozást az alkalmazkodás
   igényével együtt mindenki belső szükségletként élheti át
 Az óvodapedagógus – gyermek, gyermek – dajka, gyermek – gyermek
   kapcsolatát pozitív attitűd érzelmi töltés jellemezze.
 Az igényt az elismerésre dicséretre , az óvodapedagógus általi
   megerősítésre,      mely    erősíti        a    gyerekek     önbizalmát,     alakítja
   önértékelésüket.
 Az új iránti természetes érdeklődést amely önálló tapasztalatszerzésre
   alkotó cselekvésre ösztönöz. Kibővíti a játék terének határait és elvezeti a
   gyereket a felfedező tanuláshoz. A gyermek nyitottságára építve az óvoda
   segítse elő, hogy a gyermek rá tudjon csodálkozni az őt körülvevő
   környezetre.     Ismerje   szűkebb         és    tágabb    környezetét,    amely   a
   szülőföldhöz való kötődés alapja.
 A környezet önálló alakításának szükségletét.
 A függetlenedés, a fokozatos önállósodás igényét. Az önállósodás során
   a gyerek       felfogja, hogy cselekvései másokat is érintenek, örömet, vagy
 bánatot okozhatnak.         Önmagáért            és   másokért   érzett     felelősége
   cselekedetei motívumává válik.
 A szépség, a harmónia, az esztétikai élmény iránti igényt, a
   művészetekben való részvétel örömét
 Az önkifejezés igényét




                                         16
Az óvodapedagógus feladatai a gyermekek szükségleteire épülő érzelmi
neveléssel és szocializációval kapcsolatban
          Kialakítja a derűs, biztonságos környezetet
          Törekszik a gyermekek testi szükségleteinek kielégítésére
          Pozitív érzelmi töltésű kapcsolat kialakítását tartja a legfontosabbnak
          Viselkedése tükrözi az erkölcsi normákat, nevelésében a szó –
            cselekvés összhangja érvényesül


A gyermek érzelmi és szociális fejlettségének mutatói iskolába lépéskor
          Azonosul a csoport normáival értékeivel
          Megbízatásokat elfogad és teljesít a csoport érdekében
          Társaival és felnőttekkel együttműködésre képes, törekszik a
            megegyezésre
          Tolerálja társai különbözőségét
          Segítőkészség jellemzi
          Belátja tévedéseit, hajlandó korrigálni hibáit
          A siker, kudarc megélése feldolgozása során fejlődik önértékelése
            kialakul kudarctűrése
          Megjelenik a teljesítményigény


Anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása


Anyanyelv
Az anyanyelvi nevelés jelen van az óvodai élet minden mozzanatában. Beépül
a gyerekek tevékenységeibe, megnyilvánulásaiba, a társaikkal és az óvónőikkel
való kapcsolataikba.
Az óvodában az anyanyelvi nevelés alapja a szeretetteljes, szóbeli közlést
kiváltó légkör, amelyben a beszéd és a gondolkodás a mozgásra koncentrációt
alkot.

                                          17
Az anyanyelvi nevelés célja:
       A gyermekek nyelvi kommunikációs kedvének felkeltése, ösztönzése,
          amely lehetővé teszi a kapcsolatok létesítését, fenntartását és a
          verbális együttműködést társaikkal és a felnőttekkel.
       Tiszta hangképzéssel választékos és a helyzetnek megfelelő kiejtések
          helyes használata
       Anyanyelv tisztelete
A MINDI szervezeti kereteinek koncepcionális alapelemei - a folyamatosság,
az osztatlanság, a koncentráció és a specializáció - befolyásolják az anyanyelvi
fejlődést - nevelés feltételeit, lehetőségeit.
A   folyamatosság       hosszabb     és   összefüggő   időkeretei   a   gyermekek
beszédkedvére is hatást gyakorolnak. Nyugodtabbak szívesebben nyilatkoznak
meg. Könnyebben valósítható meg az egyenkénti differenciálás. Lehetőség
nyílik, a gyermekek nyomon követésére, megfigyelésére egyénileg, páronként
vagy kisebb csoportokban. Már a korai időszakban érzékelhetőek a
beszédhibák, így súlyosságuk enyhíthető. Sor kerülhet különböző szervezeti
formák között a gyerekek speciális fejlesztésére is.
A folyamatosság kedvez a gyerek - gyerek, a gyerek - pedagógus, valamint a
pedagógus     -   gyerekek     közötti    kommunikáció   és   metakommunikáció
kialakulásának, a gondolkodás fejlődésének.
Az iskola megkezdése előtt a gyerekek eljuthatnak nyelvi - kommunikációs
képességeik azon szintjére, amely lehetővé teszi kapcsolatok létesítését és
fenntartását, a verbális együttműködést társaikkal és a felnőttekkel. A tiszta
választékos és a helyzetnek megfelelő kifejezéseket jól használják.
Az osztatlanság keretei között        motiváló erővé válik az érettebb társaktól
kapott beszédpélda. Hozzájárul ehhez az óvodapedagógusok modellértékű
beszéde is. A fejlettebb gyerekek beszédbiztonsága, bátrabb beszéde utánzásra
készteti kisebbeket, gátlásosakat, az egyéb problémákkal, nehézségekkel
küzdőket. Hamarabb kialakul a beszédfegyelem is, mert a gyerekek eltanulják
egymástól.


                                          18
Az óvodapedagógus a szervezett játékokban és valamennyi kötetlen
foglalkozásában tudatosan megtervezi az anyanyelvi fejlesztés feladatait.
Úgy építi fel, fogalmazza meg kérdéseit, magyarázatait, hogy azok a kisebbek
számára is érthetőek legyenek, a nagyobbaknak pedig ismétlésül szolgáljanak.
Ügyel arra is, hogy az anyanyelvet fejlesztő feladatokat adjon a különböző
műveltségi területek anyagainak feldolgozásához.
A koncentráció lehetővé teszi, hogy valamennyi foglalkozási tárgyban szerepet
kapjon, különböző formákban, az anyanyelvi nevelés. Ezért az óvodapedagógus
olyan irodalmi, zenei anyagokat választ ki, amelyeknek beszédnevelő értékük
van. Az anyanyelvi játékokkal olyan feladatokat ad, amelyek bővítik a gyerekek
szókincsét. A gyakorlás során fejlődik a gyerek spontán beszédhang-ejtése és
beszédritmusa. A nyelvi játékok a gyerekek gondolkodását is fejlesztik.
A specializáció alkalmat teremt arra, hogy a sajátos nevelési igényű
gyerekekkel az óvodai csoporton belül - együtt és külön - foglalkozzanak. A
nyelvi fejlesztés szocializációjukat is elősegíti.


Az óvodapedagógus feladata az anyanyelvi és értelmi fejlesztés, nevelésével
kapcsolatban


    Megteremti a helyzeteket, amelyekben a gyerekek beszélhetnek
      örömeikről problémáikról,         vagy arról, ami őket foglalkoztatja.
    Fejleszti saját beszédét elkerülve a modorosságot
    Tudatosan tervezi meg az anyanyelvi nevelés feladatait
    Úgy szól a gyerekekhez, hogy megértsék, legyen szemléletes és képszerű
      amit mond.
    Támogatja,      hogy a gyermekek kérdezhessenek, válaszoljon nekik és
      kérdezze vissza őket, engedje meg, hogy a társaik is válaszoljanak.




                                          19
 Tudatosítsa a gyerekekben, hogy ugyanarra a kérdésre többféle válasz is
   adható, és közülük több is igaz lehet, ezzel ösztönözze őket a változatos
   nyelvi fordulatok, kifejezések használatára.
 Adja meg a lehetőséget ahhoz, hogy a gyerekek kezdetben őt utánozzák,
   helyes mintaadással segítse őket        abban,    hogy    kialakítsák    saját
   kommunikációs rendszerüket.
 Elégséges időt adjon mindenki számára ahhoz, hogy az érzelmileg fontos
   tapasztalatait elmondja, kérdéseit megfogalmazza (beszédlégkör).
 Segítse és erősítse meg a gyerekek beszéd kapcsolatait, kommunikációját,
   nonverbális kifejezéseit.
 Fogadja el és erősítse meg azokat a tájnyelvi fordulatokat, amelyeket a
   gyermekek beszédükben használnak
 A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése,
   bővítése,    különböző      tevékenységekben     és   élethelyzetekben   való
   gyakorlása
 Gondoskodjon arról, hogy a kétnyelvű környezetben a gyermekek saját
   anyanyelvükön is beszélhessenek egymással és azzal az óvodai
   dolgozóval aki nyelvüket beszéli
 Ismerje fel a beszédhibákat, a hiányzó vagy a rosszul képzett hangokat, a
   hangszín és a beszédritmus rendellenességeit, és a gyermekek megfelelő
   szakirányú fejlesztését tartsa   szem előtt.



A gyermek kommunikációs képességeinek jellemzői az iskolába lépéskor

    Képes a kapcsolatteremtésre
    Érti a közléseket
    Aktív és passzív szókincse gazdag és árnyalt
    Ismeri és használja a térbeli, időbeli és mennyiségi relációkat
    Egyszerű és összetett mondatokat használ, miközben törekszik a
      nyelvtani egyeztetésre


                                      20
       Beszédében minden szófajta és mondatfajta megjelenik
       A szituációnak megfelelő hangerővel beszél
       Közlésvágyát késleltetni képes
       Metakommunikációs jelzéseket megérti, s adekváltan használja
       Beszéde érthető, hibátlan artikulációval beszél
       Beszédritmusa folyamatos
       Feladatvégzését tudatosság kitartás jellemzi, képes az erőfeszítésre




2.2.3. Koncentráció


A tevékenységek és a foglalkozások játékban koncentrálódó szervezeti kerete -
formája, amelyben az egymással belső összefüggésben álló műveltségi területek
ötvöződnek, és a tevékenységekben integrálódnak.
Az egészséges életfeltételeket megteremtő gondozás a napirend teljes
folyamatát összeköti a játékból kiinduló és oda visszatérő tanulással és a munka
jellegű tevékenységekkel. Igazodik       a gyermekek biológiai szükségleteihez,
önállóságuk, képességeik szintjéhez. A játék elégséges időt, megfelelő teret és
eszközöket kínál ahhoz, hogy a gyerekek tapasztalataikat, élményeiket,
ismereteiket különböző helyzetekben feldolgozhassák.
      Az   óvodapedagógusok      által    tervezett-szervezett,   kapcsolódásukat
tekintve kötetlen foglalkozások téma centrikusak, tartalmilag differenciálódnak
úgy, hogy közben egy - egy foglalkozási tárgy domináns szerepét erősítik.




                                         21
Az óvodapedagógus feladata, hogy a foglalkozások az alacsonyabb szintről
haladjanak a magasabb szintek felé. Közben arra is ügyel, hogy ne a gyerekek
életkorát, hanem a gyerek és a csoport fejlettségi szintjét vegye alapul.


A foglalkozások játékos jellege lehetővé teszi, hogy a különböző életkorú és
fejlettségű gyerekek akkor kapcsolódjanak be, és addig vegyenek részt a
foglalkozáson, ameddig erre motiváltak és képesek.
Az adott témakörök tárgykörönkénti feldolgozása egyénenként, párokban vagy
kisebb csoportokban is lehetséges.




           AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ
                 ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

Játék

A MINDI koncepciója szerint az óvodai nevelés folyamatában a gyerekek játék
tevékenységében integrálódnak a gondozási, a munka- jellegű és tanulási
tevékenységek.
        A szükségletek által motivált tevékenységek komplex együttese magába
foglalja   a   gyermekek     képességeinek      fejlesztését   miközben     cselekvő
részvételükkel a teljes személyiségüket is alakítja, formálja. Fejleszti a gyerekek
intellektuális értékrendjét, magatartását és viselkedéskultúráját. Így juttatja el
őket egyénenként arra a szintre, amely az iskola megkezdéséhez szükséges.
Mindez a gyerekek fejlesztésében lehetővé tesz bizonyos differenciáló nevelési
eljárásokat, amelyek elősegítik fejlődésüket.


A MINDI a játékot az óvodás gyerek legjellemzőbb életmegnyilvánulásának,
az iskola előtti kor legfontosabb, leginkább fejlesztő alaptevékenységének,
nevelési eszközének módszerének, szervezeti keretének - formájának tekinti.



                                        22
A gyermekek egész napját a játéktevékenység szövi át és határozza meg. Ebben
zajlik le tapasztalataik, ismereteik, élményeik feldolgozása. Ebből indulnak ki
és ehhez térnek vissza valamennyi tevékenységükből.
A játékban érvényesülnek azok az érzelmi hatások, amelyek a gyerekeket a
megismerés folyamatában érik és a társas magatartásukat is befolyásolják.
Formálják a környezetben élő felnőttről alkotott véleményük kialakítását.
Segítik a szociális magatartásukat alakító modellek követését, a példaképek
választását


A játék :
    Kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt a dó tevékenység
    A gyerekek alap és fejlesztő tevékenysége, nevelési eszköze
    Szabadjáték érvényesüljön a nap folyamán
    Mozgástere gyereknek, csoportnak, óvónőnek,
    Gyűjtőhelye         az   általuk   felhasználható   eszközöknek,   tárgyaknak,
         anyagoknak,
    Feldolgozási lehetősége a különböző témakörökhöz tartozó
    Kísérletezési színtere a meglévő ismeretek átalakításának, az újabbak
         felfedésének,
    Kapcsolatteremtési alkalma a társas és a személyi kapcsolatoknak, a
         kommunikációnak és metakommunikációnak,
    Megismerési alkalma a gyerekekkel kapcsolatba kerülő pedagógusoknak,
         felnőtteknek.


Célja:
    Kezdeményező, alkalmazkodó, kitartó, alkotó, másokat elfogadó, segítő,
         derűs, harmonikus szeretetteljes gyermeki személyiség formálása
    A gyermekek élményeinek, tapasztalatainak, ismeretének, cselekvő
         játékos feldolgozása

                                           23
Az óvodapedagógusok játékkal kapcsolatos feladatai


Az óvodapedagógus:
   Megteremti azokat a tapasztalatszerzési lehetőségeket, ahol a gyerekek
     már meglévő vagy új ismereteiket, élményeiket szerezhetik.
   Tudatos tervező és szervező munkával kialakítja azokat a feltételeket
     (idő, hely, eszközök), amelyek között a gyerekek feldolgozhatják,
     átalakíthatják, továbbfejleszthetik tapasztalataikat.
   Gondolatban felkészül arra, hogy a játékba integrált tanulás témái milyen
     műveltségi területeken belül és tartalmi megközelítésben kerüljenek
     feldolgozásra.
   Összegyűjti előkészíti azokat az anyagokat, eszközöket, amelyek
     motiválhatják a gyerekek témaválasztását, tartalmi feldolgozását spontán
     vagy a kötetlen foglakozások keretében.
   Igyekszik megismerni, hogy a gyerekek képességeik, neveltségük
     szintjén hol tartanak, mikor és hogyan juttathatja el őket fejlődésük
     következő, magasabb szintjére.
   Kiválasztja, hogy a játékba ágyazott kötetlen foglalkozások keretében a
     gyermekek érdeklődését figyelemmel kísérve milyen irányba bontsa ki az
     adott témakörök tartalmát és ezeket a szerepjátékok keretében hogyan
     éltesse tovább.
   Megtervezi az osztatlan csoportok életkorból és a gyerekek különböző
     szintű   fejlettségéből   kiinduló     foglakozások     kezdeményezését   és
     folyamatát.
   Figyelemmel kíséri a csoport társas kapcsolatainak alakulását, az alá,-
     mellé- és fölérendelt szerepek vállalásának alakulását újfajta személyi
     szerveződését.




                                       24
    Megkülönböztetett figyelmet szán annak, hogy a különböző játékfajták
      hogyan jelennek meg a gyerekek játékában, mennyire integrálódnak és
      differenciálódnak.
    Az óvoda és az óvodapedagógus feladata megfelelő csoportlégkört,
      helyet, időt eszközöket és élményszerzési lehetőséget biztosítson a
      különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus –
      szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz.
    Az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt játékot.
    Bővíti     a   szabályjátékaik   körét,    különös   tekintettel   azokra   a
      mozgásfejlesztő játékokra, amelyeket a gyerekek a csoportszobán kívül
      más helységekben vagy a szabadban játszhatnak.
    Kezdeményezi és megteremti a feltételeit azoknak a játékoknak,
      amelyeket a gyerekek különböző természetes anyagokkal: vízzel,
      homokkal, kavicsokkal, levelekkel a szabadban és az óvoda belső
      tereiben játszhatnak.
    Minden gyermek önállóan és szabadon választhat az összes játékfajta,
      játéktevékenység és játékeszköz között.


Gondozás


A gyermekek egészséges életmódjának megalapozását a gondozás szervezeti
keretei, formái teszik lehetővé.
Gondozás célja:
       Az egészséges gondozáshoz szükséges készségek megalapozása
A gondozás szorosan kapcsolódik a különböző tevékenységekhez:


a játékhoz, a munka jellegű feladatokhoz és a tanuláshoz.           A gyermekek
egészséges életrendjét az óvodában kialakult koncepció alapján a napirendi
szakaszok folyamatossá tétele teremtette meg. Így vált lehetővé, hogy a
gyermekek a gondozási műveleteket egyéni szükségleteinek megfelelően akkor,


                                       25
úgy és olyan ütemben végezhessék el ahogyan erre már képesek. el, ahogy erre
már képesek.
Ebben a folyamatban az óvónő és a dajka is segíthet. A gyerekek sürgetés
nélkül annyi segítséget kaphatnak és igényelhetnek, amennyire az adott
helyzetben és a további fejlődésükhöz szükségük van. Ez meggyorsíthatja
önállóvá válásukat is. A folyamatosság által teremtett nyugalom - frusztráció
nélküli együttélés - biztonságot, testi és lelki harmóniát eredményez.
Az osztatlanság messzemenően segíti a gondozási műveletek, differenciált
fejlesztését. Az egésznapi nevelési folyamatban az óvodapedagógusok és a
dajkák megosztott jelenléte, segítsége, a gyerektársak modellje és támogatása
szociális értékű.
A gondozási tevékenység nevelő hatását két tényező befolyásolja:
    Az óvoda helyi sajátosságai (épületi adottságai, berendezési tárgyai,
      felszerelési eszközei, a csoportok létszáma, kor és nemek szerinti
      csoportosítása)
    A család – óvoda életrendjének összehangolása


Mindkét tényezőtől függ:
       Az egymást követő napirendi szakaszok a játékból kiindulva és abba
          visszatérve     -   mennyire   válhatnak   folyamatossá,   a   gyerekek
          fejlettségéhez viszonyulva, rugalmassá.
       Hogyan kapcsolódhat ehhez az óvoda házirendje, hogyan igazodik a
          heti rendje és valósul meg az együttműködés az óvoda többi
          csoportjával.


Testápolás, tisztálkodás
Az emberi szervezet bioritmusa szerint kialakuló étkezések velejárója
- előtte és/ vagy utána - a WC használata és az ezt követő tisztálkodás. A
folyamatosság teszi lehetővé, hogy a különböző családi háttérből étkező


                                         26
gyerekek higiénés szokásait az óvodapedagógus megismerje, és ennek
megfelelően segítse. Ezzel a láthatósággal azonban visszaélni nem lehet.
Minden intimitás a gyerek és az óvónő személyes ügye. A "csak Rád és rám"
tartozik elfogadásával a gyerek bizalommal fordul nevelőihez, dajkáihoz. Ezt
erősíti meg a WC fülkék függönnyel való ellátása, hogy a gyermek nyugodtan
végezhesse el szükségleteit.
A gyermekek testének ápoltsága magánügy, amely legtöbbször, de nem
kizárólagosan a szociális helyzet függvénye. A gyerek hozza magával azzal a
szokásrenddel és igényszinttel együtt, ami a családjában kialakult. Ez is
indokolja, hogy a gyereket semmiért se marasztalják el nevelői és gondozói
segítsék abban, hogy higiénés szükségletei is kialakulhassanak.


Az óvodapedagógus feladatai a testápolással kapcsolatban
       Biztosítja a testápoláshoz szükséges feltételeket
       A gyermekek fejlettségi szintjét szem előtt tartva, segíti a gyermekek
         testápolását, az intimitását megtartva


A gyermek testápolással kapcsolatos mutatói iskolába lépéskor:
    Önállóan tisztálkodjanak, mossanak kezet, minden olyan tevékenység
     után amikor szükséges
    Étkezés után figyelmeztetés nélkül mossanak fogat, fésülködjenek
     használják a WC-t
    Zsebkendőt önállóan használják
    Tisztálkodó eszközök rendben tartása

Öltözködés
A folyamatosság az öltözködésben is érvényesül. Az öltözködés gyakorlásában
megismeri saját testét ez elősegíti a testséma kialakulását, fejleszti önállóságát,
fontos a szóbeli pozitív megerősítés. Az öltözködésnél a segítségnyújtás a
gyermekek egyéni fejlettségéhez mérten történik. Abban a körforgásban mely a
csoporton belül és kívül a felnőttek között, a felnőttek és a csoport


                                        27
együttműködésében jut kifejezésre. A zsúfoltság megszűnése lehetőséget ad a
gyermekeknek egymás segítésére is. Rendezettebbé válik a ruhák elhelyezése,
elrendezése, összehajtása, elrakása. Nyugodtabb és gyorsabb a gyermekek
öltözködése is, mert tudják, hogy bemehetnek játszani vagy kimehetnek a
szabadba.


Óvodapedagógus feladatai az öltözködéssel kapcsolatban
    Megteremti az öltözködés feltételeit
    Személyre szabottan segíti a gyermekek önálló öltözködésének alakulását


A gyermek öltözködéssel kapcsolatos mutatói az iskolába lépékor:
    Önállóan öltözködjön az időjárásnak megfelelően
    Ruhájukat gombolják be, cipőjüket fűzzék, és kössék be
    Ruhájukat esztétikusan összehajtva rendezzék
    Ügyeljenek saját külsejükre, melybe megjelenik a szépre ízlésesre való
     törekvés
    Öltözködésnél segítsenek kisebb társaiknak

Táplálkozás, étkezés
A kulturált étkezési szokások kialakulását, annak természetes légkörét, a merev
étkezési szabályok feloldása teremti meg. A gyerekek étkezéseik időpontját -
egy adott időkereten belül - szükségleteiknek és tevékenységüknek megfelelően
szabadon választhatják meg. Eldönthetik, hogy az erre a célra előkészített
asztalokhoz (1-2) mikor és kivel ülnek le étkezni.
A reggeli és az uzsonna az önkiszolgálásra épül és az önállóság kialakulására
gyakorol kedvező hatást.
A naposi feladatok elvégzéséhez az ebéd teremti meg a közösségért végzett
munka jellegű tevékenység optimális feltételeit.
Az óvodapedagógusok és a dajkák feladatmegosztásban dolgoznak az étkező
gyerekek mellett. A gyerekek addig maradhatnak az asztalnál (tól - ig időben)
ameddig étkezésüket befejezik. A gyorsabban étkezők nem várakoznak, a
lassabban étkezőket elmarasztalás nem éri. Étkezés közben senki sem

                                       28
kényszerül az étel elfogyasztására és nem tiltott az azonos asztalnál ülők
egymás közötti beszélgetése sem.
Jó idő esetén az udvaron is lehet étkezni.


Az óvodapedagógus feladatai az étkezéssel kapcsolatban
       Megteremti a kultúrált étkezés feltételeit
       Megismerteti, majd felügyeli, ellenőrzi az étkezési szabályok
          betartását
       A gyermekek fejlettségi szintjét szem előtt tartva segíti a gyermekek
          étkezését
       Fokozatosan megkedvelteti a gyermekekkel a számukra ismeretlen
          ételeket
       Az egész nap folyamán biztosítja a folyadék bevitel lehetőségét


A gyermek étkezéssel kapcsolatos mutatói az iskolába lépéskor
    Váljon szokássá az étkezés előtti kézmosás
    Képes legyen az étkezéssel kapcsolatos önkiszolgálásra
    Tudja kiválasztani a kívánt ételt
    Kultúráltan étkezzen
    Váljon igényévé a tiszta asztali környezet
    Készségszinten használják az evőeszközöket, szalvétát
    Jelezze, ha valamelyik ételt nem szereti és keveset kér belőle
    Étkezés után mosson fogat


Pihenés


A megváltoztatott      szervezeti keretek, a folyamatosság és osztatlanság
lehetőséget teremtenek arra, hogy a gyerekek alvásigényüknek megfelelően
kevesebbet, vagy többet alhassanak. Az ebédidő folyamatossága és az előre
elkészített fekvőhelyek elhelyezése lehetőséget adnak ahhoz, hogy a

                                         29
gyermekek, ha maguktól felébrednek, vagy egy bizonyos idő elteltével, ha
kipihenték magukat, felkelhessenek. Ilyenkor csoportszobájuk erre alkalmas
részében uzsonnáznak, majd játszanak. Mindezt megtehetik, ha társaik nyugodt
alvását, pihenését nem zavarják. Az alvás, pihenés időpontja a gyerekek
igényétől függ.


Az óvodapedagógus feladatai a pihenéssel kapcsolatban
        Megteremti a nyugodt pihenés feltételeit
        Tiszteletben tartja a gyermekek egyéni szokásait és az otthonról hozott
           anyapótló eszközöket

Edzettség védelme
A mozgásszervek fejlődésének belső élettani ingere a mozgásra való
késztetésben mutatkozik meg. A mozgás belső igény, élmény a gyermekek
számára, amit felszabadultan, jókedvűen, örömmel végeznek.
Ezért a mozgás legkedvezőbben a szabad levegőn biztosítható. A szabadban
való tartózkodáskor a mozgásigény kialakítása mellett a napfény biológiai
értéke, ehhez nyáron a víz edző hatása biztosítja a fejlődés külső biológiai
feltételeit.


Az edzés lehetőségei, formája az óvodában
    Mindennapos levegőzés (télen is)
    Korcsolya
    Úszás
    Kirándulás
    Testnevelés foglalkozás
    Udvari élet
    Higiénia




                                       30
Az óvodapedagógus feladatai az edzéssel kapcsolatban
          Az óvodába lépéstől követi a gyermek edzésének, teherbíró
           képességének, fizikai fejlődésének alakulását
          Biztosítja az edzéshez szükséges feltételeket
          Körültekintően, a gyermekek egyéni szervezeti, fizikai adottságai
            figyelembe véve tervezi, az edzés lehetőségeit


Vers - mese


Az anyanyelvi kultúra a műveltség megalapozását szolgálja.
Célja:
          A gyermek világképének kialakítása
          Magyar     népköltészet,   klasszikus   és   kortárs   irodalmi   művek
            megismertetése
          Erkölcsi és esztétikai értékek közvetítése
          Érzelmi biztonság megadása


A nevelés tartalmát tekintve szorosan kapcsolódik a környezet jelenségeihez, a
természethez és társadalomhoz, azok mindennapi eseményeihez. Átfogja azokat
a helyi körülményeket tükröző néphagyományokat, amelyek a hétköznapokat és
az ünnepnapokat hagyománnyá, szokássá alakítják.
A folyamatosság és az osztatlanság mellett a foglalkozások koncentrációja is
kedvez az irodalmi művek visszaadásának. A környezet megismerését célzó
kötetlen foglalkozások tartalmi feldolgozása elképzelhetetlen az irodalmi
műfajokkal: mesével, elbeszéléssel, verssel, mondókával stb. való koncentráció
nélkül.
Ugyanez történhet a szabad vagy a szervezett játékok keretén belül is. Az
irodalmi anyag, a mondanivaló ugyanúgy motívuma lehet a játéknak, mint a
környezet megismerésekor szerzett tapasztalat, vagy amikor a gyerekek
irodalmi élményeiket vizuálisan ábrázolják.



                                         31
A népi mondókák, versek, népi játékok – klasszikus és kortárs szerzők által
megzenésített formában - erősítik az irodalom és a zene kapcsolatát, fokozzák a
gyerekekre gyakorolt hatását. A mese alkalmas arra, hogy bemutassa a külvilág
és az ember belső világa közötti kapcsolatot. Mágikus világképe, amely
csodákkal van tele, ráébreszt a mélyebb értelembe vett realitásra.

A folyamatos napirend szervezeti keretei között az óvodapedagógusoknak
számtalan lehetőségük van arra, hogy a gyerekeknek mesét mondjanak, velük
képeskönyveket nézegessenek. Megfelelő feltételek között - kötetlen formában
foglalkozásokat is kezdeményezhessenek, ugyanazt a mesét, elbeszélést, igaz
történetet, mondókát - verset egy napon belül többször is elmondhassák, s
alkalmat adhassanak a saját mesealkotásra is amiben kifejezhetik önmagukat.


Az óvodapedagógus feladatai a vers – mese tevékenységgel kapcsolatban:
       Megtervezi a mesék, nép – klasszikus, kortárs                alkotások
         anyaggyűjteményét
       Megteremti az élmény átadásához szükséges családias, biztonságot
         nyújtó légkört
       A foglalkozásokat kötetlen formába szervezi
       A mese, versmondás befogadását zavaró külső ingereket kiküszöböli
       Érzelmileg megragadó személyes előadásmóddal közvetíti a ver -
         mese anyagát
       Kialakítja a mindennapi mesélés igényét, amely egyik biztosítéka
         annak, hogy a gyermekek a régi és új benyomásokat elfogadják és
         többször feldolgozzák
       Bensőséges személyes kapcsolatot alakít ki a gyermekekkel, amely
         feltétele a mese hatására keletkezett élmények belsővé válásának és
         feldolgozásának.
       Segíti az önálló vers és mesealkotást, amelyet a feldolgozás után
         vizuálisan és mozgásukban is kifejeznek.
       Elvezeti a gyermekeket a mindennapi életről szóló, vagy annak egy-
         egy mozzanatát magában foglaló állatmeséktől, rövid történetektől, a
         bonyolultabb népmesék képi világához és történéseihez


                                      32
       Szükség esetén segíti a szimbolikus- szerepjátékot. Bekapcsolódik az
            előkészítés feladataiba, és a szerepek felosztásába.
       A mesekönyveket, a képeskönyveket hozzáférhetővé teszi a
            gyermekek számára
       A        gyermekeket     a    könyvek     helyes    használatára,   értékük
            megbecsülésére neveli
       Gyermekszínház látogatást szervez.


A gyermek fejlettségének mutatói,         vers – mese tevékenységbe,        iskolába
lépéskor:


       Várja, igényli a vers - mese hallgatást
       Ismeri a magyar népmesék, klasszikus és kortárs művek világát és
            hőseit
       Szívesen ismételget verseket, ritmusokat
       Képes meséket, történeteket kitalálni, azokat mozgással megjeleníteni,
            kifejezni
       Megőrzi a könyvek épségét




Ének, zene, énekes játék


A zene esztétikum, rend szükséglet az egyént és a közösséget fejlesztő hatás-
együttes. A zenei anyanyelv az óvodás korú gyerekek legbensőbb
megnyilvánulása, az érzelmek hordozója, a képzelet előidézője, a kreativitás
megnyilvánulási lehetősége.




                                          33
Az óvodai ének, - zenei, énekes játék nevelés célja:
          A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, ízlésformálása.
            esztétikai fogékonyságának alakítása
          A gyermekek zenei képességeinek kibontakoztatása és zenei
            kreativitásának alakítása
A MINDI óvodai programban az ének, a zene, énekes játék a nevelés része.
A gyermekek számára alkalmas mondókák, dalos játékok, eltáncolt dallamok és
zenehallgatásra szánt dalok, átszövik a teljes nevelési feladatot. Önálló helyet
foglalnak el a foglalkozási tárgyak sorában.


A zenei nevelés alapelvek szerint
          A zenei nevelés minél korábban kezdődjön.
          Művészileg is értékes zenét          azok a néphagyományok adják,
            amelyek minden nép zenei identitását erősítik.
          Az óvodában a zenei nevelésben elsőbbséget az emberi hang és az
            örömteli éneklés jelenti.. Ehhez kapcsolódik a természetes mozgás,
            amely a gyerekek mondókáit - dalait kíséri.
          A     mondókázás,        éneklés,   zenélés   nem   kötődik   konkrét
            időpontokhoz és mozgásokhoz. Akkor jelenik meg, amikor a
            gyereket erre motiválja.


A MINDI óvodai programjába a zenei nevelés szervezeti keretei- formái:
         o kötetlen foglalkozások
         o gyerekek által kezdeményezett alkalomszerű játékok
         o más műveltségi területekhez kapcsolódó zenei nevelés


Kezdeményezés:
         o A játékból kiindulva, megfelelő időpontban történik, a gyerekek
            kapcsolódása önkéntes.


                                         34
         o A távolmaradó gyerekek tovább játszhatnak, de nem zavarhatják
            meg a foglalkozáson résztvevőket. Közben, szimultán figyelhetnek,
            vagy be is kapcsolódhatnak
         o Előnyös, ha a foglalkozás kezdeményezése motiválja a gyerekeket,
            de emellett fontos feladat a feltételek (hely, eszközök stb.)
            előkészítése is.
         o A foglakozások anyaga a magyar népi mondókák és népi játékok
            mellett   más      népek   illetve   kortárs   művészeti    alkotások
            megismerését felöleli. A zenehallgatás során találkoznak a
            gyerekek néhány klasszikus és értékesnek tartott zenei alkotással
            is.


A gyerekek által kezdeményezett alkalomszerű játékok
         o A mondókákat, énekeket felidézheti egy tárgy, egy eszköz, vagy
            esemény, amely motiváló          tényezővé válhat.
         o A dalokhoz kapcsolódó mozgások, játékok nem mindig ugyan
            azok. Változtathatnak rajta a gyerekek úgy, ahogyan akarják,
            improvizálhatnak is igényeik szerint.
         o Minden, ami a gyerekek környezetében történik, ismétlésre, néhány
            perces éneklésre, vagy éppen zenehallgatásra késztethet.
         o Az egyéni fejlesztésre szánt feladatok beépülnek a játékba. Akár
            páros, vagy kisebb csoportos formák - keretek között a gyerekek
            érzelmi kifejezéseinek is teret adhatnak.
         o Bizonyos énekes játékok a kapcsolatfelvétel és együttműködés
            szempontjából fontossá válhatnak. A társak érintése, az egymásra
            figyelés, a közös tapsolás az összetartozás érzését erősíthetik.
         o A gyermekek ritmusérzékét fejleszthetik a különböző mozgások
            táncok.




                                       35
         o A megismerő képességek közül a figyelem és az emlékezet a
            ritmusvisszhanggal     mozgások      megfigyelésével   utánzásával
            fejlődik.


Az óvodapedagógus feladatai ének,             zene, énekes játék neveléssel
kapcsolatban
       Megteremti a feltételeit annak, hogy a nap folyamán a gyermekek
         kedvük szerint énekeljenek zenéljenek
       Tervező munkája a gyerekek fejlesztésére irányuljon, szervezett és
         spontán formában fejleszti a gyermekek hallását, ritmusérzékét,
         mozgását
       A dalanyag kiválasztásánál figyelembe veszi a csoport összetételét,
         fejlettségi szintjét
       Játékidőben egyénenként és /vagy kisebb csoportokban foglalkozzon a
         gyerekekkel, ha szükséges speciális nevelési eszközöket is alkalmaz
       Megismertet a gyermekekkel hangszereket, azok használatát
       Nevelési feladatai megvalósításában a játékot és a játékosságot
         tekintse elsődlegesnek.
       Zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe veszi a nemzeti,
         etnikai kisebbséget.




A gyermek zenei fejlettségének mutatói iskolába lépéskor:


    Szívesen mond mondókákat ritmusokat
    Örömmel énekel változatos dallamokat egyénileg csoportosan
    Képes differenciálni és felismerni a mély – magas, halk - hangos
      hangokat, tárgyi és természeti környezet hangjait
    Szívesen játszik énekes játékokat különböző tér és mozgásformákban


                                       36
    Kialakul igénye a rendszeres zenehallgatásra
    Ismeri és használja a ritmushangszereket
    Érzékeli és visszaadja a mondókák egyenletes lüktetését, ritmusát,
      dallamait


Rajzolás, mintázás, kézi munka


A rajzolás, a festés, a mintázás, építés, képalakítás a kézi munka, ábrázolás
különböző fajtái, a műalkotásokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való
ismerkedés fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének


Az ábrázoló tevékenység célja:
          A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül
          Igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet
             esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására


A különböző tevékenységek, műveletek, technikák gyakorlása közben fejlődi a
gyerekek képi, térplasztikai kifejezésmódja, térbeli tájékozottsága, formavilága,
színérzékelése. Formálódik gondolkodásuk, esztétikai értékrendjük, gazdagodik
érzelemviláguk.
A képző - és iparművészettel való találkozások gazdagítják és fejlesztik képi
látásmódjukat s kifejezőképességüket, szolgálják a vizuális kifejezés nyelvének
megismerését. A képzőművességekkel való ismerkedésük a manuális fejlesztés
mellett az önkifejezés egyfajta lehetőségét jelenti a gyerekek számára.


Az óvodapedagógusok számára számtalan lehetőség adódik ahhoz, hogy a
különböző téma - és tárgykörökhöz kapcsolódó, a gyerekek fejlődését -
fejlesztését elősegítő feladataikat elvégezzék.




                                        37
Az óvodapedagógusok feladatai az ábrázolás tevékenységgel kapcsolatban
         Előkészítik azokat az anyagokat, eszközöket, amelyek játékidőben
           inspirálják a gyerekeket arra, hogy minél többször részt vegyenek a
           játékukat kiegészítő eszközök készítésében.
         Berendezi az úgynevezett „szabadpolcos” rendszert, ahonnan a
           gyermekek játékidőben bármikor elvehetik azokat az eszközöket,
           anyagokat amelyeket használni kívánnak
         Megismerteti a gyermekeket a különböző anyagok, eszközök
           használatával,   a     rajzolás,      mintázás       kézi   munka    technikai
           alapelemeivel és eljárásaival
         Alkalmat adnak az alkotási vágy kielégítésére azáltal, hogy a
           gyerekek saját elképzeléseiket megvalósíthatják.
         Észreveszik a gyerekek kezdeményezéseit, figyelnek rájuk, ötletet
           adnak, és ha szükséges segítséget nyújtanak.
         Önállóságra nevelnek, de közben megkövetelik azoknak a
           szabályoknak a betartását, amelyek a gyerekek testi épségét
           megóvják.
         Kisebb     csoportokban           megtervezik         azokat   a     gyakorlási
           lehetőségeket,       ahol    a       gyerekekkel        együttműködve       és
           képességeikhez       igazodva        fejleszthetik     manuális     készségeik
           technikáit.
         A különböző kötetlen foglakozások témaköreihez alkalmazkodó
           vizuális fejlesztés lehetőségeit kihasználva úgy váltanak át a
           vizuális látásmódot alakító manuális tevékenységbe, hogy a
           mondókákat,      a     nyelvi        vagy    dalos      játékokat    eseteként
           kiindulópontnak tekinthetik.
         A közvetlen irányítás helyett olyan tevékenységek sorozatát
           indítják el, amelyeknek manuális képességek, az íráshoz szükséges
           finommozgások kialakítása a célja.



                                           38
          Kihasználják mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a szervezeti
            keretek,    formák      (folyamatosság osztatlanság, koncentráció)
            jelentenek a gyerekek egyéni megismerésében, differenciált
            vizuális fejlesztésében.


A gyermekek ábrázolás tevékenységének mutatói iskolába lépéskor:


          Bátran önállóan alkalmazza a megismert technikákat
          Alkotásaiban a képi kifejezés változatos, szín gazdag, arányos
          Munkáikat önállóan elképzeléseik alapján képesek megoldani
          Biztonságosan használják az ábrázolás eszközeit
          Az ábrázoló tevékenységet az igényesség jellemzi
          Kifinomul a szem-, kéz koordináció


Mozgás


Az egészséges életmód kialakításának szerves része a mozgás.


A mozgás célja:
          Hozzájárul a harmonikus, összerendezett, nagy és kismozgások
            kialakulásához
          A gyermekek mozgásigényét kielégítse
          Kedvezően befolyásolja a gyermeki szervezet növekedését,
            ellenálló képességét.
          Fontos szerepe van az egészség megőrzésében, megóvásában


Az óvodai nevelés minden napján az egyéni szükségleteket és képességeket
figyelembe véve, minden gyermek számára mozgáslehetőséget kell biztosítani.




                                       39
Osztatlan csoportban a kortól függetlenül               mindenki részt vesz a
foglalkozáson. Így a gyakorlatlanabbaknak lehetőségük van arra is hogy a
fejlettebb társaikat utánozzák.
A főgyakorlatok feltétele a térbeli elhelyezkedés, amely szétszórt nem pedig kör
alakzat. Így a gyerekek szabadabban mozoghatnak és nem fontos, hogy a
mellettük vagy az előttük álló tempójához alkalmazkodjanak.
A főgyakorlat az ismert mozgások másfajta megjelenése. Ezért fontos szerepe
van:
            o a mozgásanyag kiválasztásának,
            o a bemutatásnak, amelyhez magyarázat tartozik,
            o mozgásirány kijelölésének,
            o az óvodapedagógus tartózkodási helyének,
            o az eszközök számának és elhelyezésére,
            o a személyhez kötött hibajavításnak,
            o a mozgás iránti érdeklődés felkeltésének és fenntartásának,
            o a testnevelési játékokra szánt időkeretnek,-
            o a foglalkozásokat átható játékosságnak
            o az intenzív mozgásokat felváltó lazításnak,
            o a gyerekek egyénenként differenciált bekapcsolódó részvételének.


A különböző életkorú és fejlettségű gyerekek számára egyaránt lehetséges, hogy
a szervezett mozgáson kívül is játszhassanak         mozgásos játékokat. A már
megismert játékokat többször is megismételhessék teremben és szabadban
egyaránt.
A szabadban lehetőség nyílik akár a játékok, akár a mozgásos gyakorlatok
variálására. Az ismert kézi szerek, eszközök más funkciót is betölthetnek.
A szabadban végezhető mozgásoknál, játékoknál a csoport megfelelő
öltözködéssel alkalmazkodjon         az időjáráshoz, ahol az edzés feltételei
megteremthetőek - levegő, víz, napfény - használja ki a lehetőségeket.




                                         40
A mozgás a testi képességeket a jellembeli tulajdonságokkal kölcsönhatásban
alakítja és formálja. Általa a gyerekek megismerik saját testüket, annak részeit,
funkcióit. A finommotorika fejlődése lehetővé teszi, hogy bizonyos
eszközökkel bánni tudjanak s azokat felhasználják különböző irányú
képességeik fejlesztésében.
A testi képességek : állóképesség, egyensúlyérzék, erő, ügyesség fejlődése
kiterjed az akarati, jellembeli tulajdonságaik alakulására is.


Ilyenek:
           o akaraterő
           o kitartás
           o fegyelmezettség
           o bátorság
           o társra figyelés


vagyis mindaz, ami a társakkal a világgal való együttélésben nélkülözhetetlen.
Nagyobb erőkifejtésre dinamikusabb mozgás, jobb eredmények várhatók.
Erősödik a gyerekekben az együttműködés igénye, jobban alkalmazkodnak a
szabályokhoz.
A mozgás fegyelmezettséget és ezzel együtt járó figyelemmegosztást igényel.
Feltételezi a feladattartás bizonyos szintjét, ami segíti a gyakorlatok pontosabb
végzését is. Mozgás közben a gyerekek egyidejűen figyelni képesek
nevelőjükre, társaikra, azok mozgására és a felhasznált eszközökre. Ez kihat
kezdeményező, szervező és irányító képességükre is.


Az óvónő feladatai a mozgás tevékenységgel kapcsolatban:
            Megszeretteti mozgást a gyermekek játékos kedvére építve
            Biztosítja a gyakorlatok differenciált elvégzését
            Mozgáson keresztül fejleszti a testi, érzelmi, szociális képességeket
            Gyakorlással alakítja a mozgáskészséget


                                         41
          Szabad mozgásos tevékenységet is szervez


A gyermek mozgásfejlettségének mutatói iskolába lépéskor
          Alakváltozás
          Megváltoznak testarányai, fogváltás
          Teste arányosan fejlett, teherbíró
          Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb
          Mozgáskoordinációja és finommotorikája erőteljesen fejlődik
          Irányítani képes mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek
             kielégítését
          Téri észlelés fejlettsége
          Testséma kialakulása


Külső világ tevékeny megismerése


A MINDI       program humanista értékrendje, koncepciója kifejezésre jut a
gyermekek    és   nevelőik     környezettel   való   kapcsolatában.   Abban   az
életszervezésben, életszeretetben, amely tevékeny kapcsolatot jelent, és a teljes
nevelési folyamatot áthatja.


A környezeti nevelés célja
       A gyermekek az őket közvetlenül szűkebb és tágabb természeti és
        társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek
        nélkülözhetetlenek       az    életkornak     megfelelő     biztonságos
        eligazodáshoz, tájékozódáshoz.
       Gyermekek ismerjék, szeressék, védjék környezetüket.
       Tanulja meg az olyan magatartásformákat, amely a természeti és
        társadalmi környezet megóvásához szükséges
       Ismerjék meg a népi hagyományokat, szokásokat a családi és tárgyi
        kultúra értékeit és tanulja meg ezek szeretetét és védelmét


A környezeti nevelésnek nincsenek időkeretei, egymástól mereven elhatárolódó
szervezeti, keretei, formái. Integrálódnak benne a műveltségi területek

                                        42
témakörei és a különböző tevékenységek. A foglalkozási tárgyak koncentrációt
alkotnak. A differenciálódást a csoporthoz és az egyéni fejlettségi szintekhez
való viszonyulást jelenti. Az ember és környezete harmóniájának megteremtését
már óvodás korban kell megkezdeni, ezért az embert állítva a központba, az
évszakok szerint osztottuk fel, a környezet megismerés témái.


A témakörök kidolgozása a környezetismeretbe:
     o A téma lebontása résztémára és tárgykörönként
     o Gyűjtőmunka
     o Tapasztalatszerzési lehetőséget: spontán, szervezett
                   Óvodán kívüli helyszíni tapasztalatok
                   Óvodán belül: játékidőben spontán és szervezett
                     helyzetekben
     o Résztémák: a tartalom mennyisége, minősége, sorrendje, időegysége
     o Kapcsolódási lehetőségek más környezeti témákhoz és a különböző
        foglalkozási tárgyakhoz
     o Lehetőségek az élménnyé vált tapasztalatok bekapcsolására a játékban


A témafeldolgozás szempontjai
   o Egy - egy téma feldolgozása mindig azzal kezdődjön amit a gyermekek
      már   ismernek.   A   sorrendiséget     befolyásolhatja   az   előző   téma
      kapcsolódási    lehetősége   és    az   aktuális   lehetőségek:   ünnepek,
      kirándulások
   o Az évszakok állandóan jelen vannak
   o A témafeldolgozás mélysége változó, függ a helyi sajátosságoktól, a
      csoport összetételétől, fejlettségi szintjétől, szociális helyzetétől és
      feltételektől
   o Az óvodapedagógus segíti a gyermekek önálló tájékozódását és a
      szülőkkel való együttműködés lehetőségét
   o A járatlanabbak akkor kapcsolódnak be a spontán, vagy szervezett
      tanulásba, amikor akarnak. Annyit dolgoznak fel belőle amennyit tudnak.
      A fejlettebbek igénylik a téma részletes, különböző irányú kifejtését,
      feldolgozását az újabb ismereteknek a meglévőhöz illesztését, rendezését.




                                        43
     o Az utánzó és gyakorló szakasz után gyermekenként más-más időpontban
        és formában megkezdődik a tapasztalatok ismertekké válása, azok
        beépítése a gondolkodásba.
     o Az óvodapedagógusok a különböző keretek és formák közt részt vesznek
        a spontán és szervezett tanulási folyamatokban. Közben ha szükséges
        segítenek irányítják a folyamatot és a gyermekeket. Lehetőségük nyílik,
        hogy megállapítsák, hogy milyen készség szintig jutott el egy-egy
        gyermek, hogyan hatott értelmi fejlődése neveltségi szintjének,
        magatartásának alakulására


A nevelési folyamatban a gyermekek aktív résztvevők:


     o Megfigyelik játékos tevékenységen keresztül aktívan és fokozatosan
        megismerhetik természetes környezetüket
     o tapasztalatszerzési irányultságukat saját érdeklődésük befolyásolhatja
     o tapasztalatszerzésük módja és időtartama egyenként változó lehet
     o bekapcsolódhatnak            egy-egy       téma        feldolgozásába,      amikor   ennek
        szükségét érzik
     o Kísérletezgethetnek tapasztalataik alapján a számukra kialakított tanulási
        térben
     o Felfedezéseiket           megoszthatják             társaikkal,     óvodapedagógusokkal,
        családtagjaikkal
     o Frissen        szerzett    ismereteiket         a    közös       játékban   alkalmazhatják,
        továbbfejleszthetik


Az    óvodapedagógus             feladatai    a   külső         világ     tevékeny megismerése
tevékenységgel kapcsolatban
      Kialakítja a szűkebb és tágabb környezet megismerésének lehetőségeit,
        feltételeit




                                                  44
    Megfelelően tervezett szervezett környezeti feltételeket teremt, melyek
      között a gyermekek tapasztalatokat, ismereteket szerezhetnek.
    A      játékot   tanulási   lehetőségnek   tekintik,   ahol   a   gyermekek
      feldolgozhatják mindazt, ami a spontán vagy szervezett tanulás közben
      rájuk hatást gyakorol.
    A játékban integrált tanulásban környezetismereti témák állnak a
      középpontban, ehhez kapcsolja más műveltségi területek foglalkozási
      tárgyait és azok tartalmát.
    A környezetismeret témaköreit folyamatban láttatja és nem szabdalja szét
      az életkori képességbeli különbségek miatt
    Lehetőséget ad a gyermekeknek ahhoz, hogy az adott témakörök tartalmi
      feldolgozásakor minden gyermek annyit dolgozzon fel, amennyit
      képességei engednek.
    Végiggondolja és megtervezi a feldolgozásra szánt témákat
    A csoportot alkotó gyermekek ismeretében kiválasztja, bontja és
      feldolgozza a témákat
    Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek
      fejlődését a környezet alakításában




A gyermek az őt körülvevő világról szerzett ismereteinek mutatói az iskolába
lépéskor:
    Szereti, óvja, védi, gondozza a természetet
    Biztonságosan mozog és tevékenykedik az őt körülvevő közvetlen
      környezetben
    Ismeri lakcímét, szülei nevét, foglalkozását
    Ismeri tágabb környezetében néhány intézmény nevét, rendeltetését
    Felsorol alapvető foglalkozásokat, ismeri ezek munkaeszközeit
    Felsorolja az évszakokat, napszakokat, ismeri azok jellegzetességeit
    Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit

                                        45
       Csoportosítani tudja az állatokat jellemző tulajdonságai alapján,
         gondozását, védelmét
       Ismeri a növényre jellemző tulajdonságokat, valamint a növény fejlődése
         és az időjárás közötti összefüggéseket, gondozását, védelmét
       Ismeri a testrészeket és ezek funkcióit
       Ismeri és betartja az alapvető gyalogos közlekedési szabályokat
       Ismeri és csoportosítani tudja környezetünk közlekedési eszközeit és
         felsorolja ezek jellemzőit
       Tudja és alkalmazza azokat magatartásformákat, amely a természeti és
        társadalmi környezet megóvásához szükséges



Matematika


Az óvodás gyermekek matematikai műveltségtartalma nem választható el a
környezet megismerésétől. A folyamatosság az osztatlanság foglalkozási
tárgyak koncentrációja változásokat eredményez a matematika nevelés területén
is.




A matematikai nevelés célja:
          A környező világ mennyiségi, alaki, nagyságbeli, téri viszonyaival
            kapcsolatos      tapasztalatszerzés,      ismeretszerzés    és    azok
            tevékenységeiben való alkalmazása


A      különböző    tevékenységek     végzése      közben   számtalan   matematikai
tapasztalatot szereznek a gyermekek, többnyire spontán módon, amely alapjául
szolgál a tervszerű matematikai fejlesztésnek is.
A játék tere, a foglalkozások szervezeti kerete úgy épül fel, hogy a szituációkba
helyezett eszközök és feladatok minden egyes gyermek számára lehetőséget
adjanak a bekapcsolódásra, a saját szintjén. Egy adott témában és annak

                                          46
különböző tartalmi megközelítésével való játékos foglalkozás addig tart,
ameddig azt a csoport és az egyén érdeklődése, fejlettsége lehetővé teszi.


Az óvodapedagógus matematikai neveléssel kapcsolatos feladatai

       Megtervezi matematika fejlesztés feladatait, ezen belül az egyénre
         szabott feladatadást
       Kihasználja a fejlesztési lehetőségeket amelyben a gyermekek
         fejlettsége az irányadó
       Megszervezi a lehetőségét annak, hogy az adott szituációban a
         gyermekek spontán módon, az adott tevékenységbe differenciáltan
         bekapcsolódva irányítottan szerezzenek matematikai tapasztalatokat
       Irányítja a fejlesztés folyamatát, vagy résztvevőként segíti a probléma
         megoldását
       Eldönti, hogy a játéban milyen matematikai problémát oldanak meg,
         valamint megkeresi a segítés módját a gyermekek matematikai
         gondolkodásának fejlesztésére
       Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását és fejlessze döntési
         képességeit
       Tervező munkát követő szervezés során nem osztja korcsoportra a
         gyermekeket, az egyénekre koncentrál és azok között is differenciál


A gyermekek matematikai képességének mutatói iskolába lépéskor


       Szívesen részt vesz matematikai tevékenységekben
       Legyenek       képesek     tulajdonságok   szerinti   válogatásra,   sorba
         rendezésre, kiegészítésre
       Értsék meg és helyesen használják a tanult mennyiségekkel,
         halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező fogalmakat
       A számfogalom kialakulása a mennyiség állandóságában realizálódik


                                        47
       Vállalkozzon szívesen a problémák megoldására
       Matematikai helyzetekről, problémákról saját gondolataikat szabadon
         elmondhatják
       Követni tudják az irányokat, ismerik és használják a mennyiségi
         relációkat


Informatika
Az informatikai nevelés célja
       A környező világ mennyiségi, alaki, nagyságbeli, téri viszonyaival
         kapcsolatszerzés, ismeretszerzés a számítógép használatában.

Az informatika az információk szerzésével tárolásával, feldolgozásával,
továbbításával ennek módszereivel és eszközrendszerével foglalkozó tudomány.
Az óvodába lépéskor nagyon sok új információ éri a gyermekeket. Ezeket az
információkat érzékszervek útján szerzik meg.
Az informatika egyik fontos részterülete a számítógép. Óvodánkban a
nagycsoportosok matematikai nevelésének része a számítógéppel való
ismerkedés. Segítségünkre van ebben egy Izraeli számítógépes program (P. M.
D.), amit szakemberek, óvodapedagógusok dolgoztak ki        3 - 6 éves korú
gyermekek számára.


Az oktató csomag részei:
   o szoftver
   o cserélhető asztallapok
   o feladat-kártyák
   o feladatlapok
                 különböző 3 dimenziós eszközök
                 kockák (különböző méretben és színben)
                 egység rudak
   o kirakók
   o egyéb geometriai formák

                                      48
   o vonalzók ( segédeszköz a billentyűzet használatához)
   o világító gombos gyermek klaviatúra


A program használata során a gyermek lehetőséget kap a sokszínű tapasztalásra,
látás, hallás, tapintás útján történő információ szerzéshez.
Több érzékszerv adatai együttesen lehetővé teszik a megfigyelések általi
pontosítását, az ok - okozati összefüggések felismerését, ezáltal általánosítások,
következtetések levonását.
Mindezt alapos és változatos gyakorlások teszik még játékosabbá, érdekesebbé.
      A számítógép használata során az óvónő és a gyerek között folyamatos
kommunikáció zajlik, ezáltal a pedagógus több lényeges információt kap a
gyermek személyiségéről, értelmi, érzelmi állapotáról, amit a nevelés fejlesztés
egyéb területén is hasznosíthat.
Egyszerre mindig csak egy gyermek foglalkozik a programmal 10-15 percig,
egyéni fejlettségtől függően. Az óvónő mindenkiről füzetet vezet, amelyben
lejegyzi, hogy mit kell gyakorolni, milyen feladatokat végeztek már el, hol tart a
gyerek. Így lehetőség van arra, hogy maximálisan figyelembe vegyük az egyéni
fejlődési ütemeket, s ez alapján differenciáltan egyénre szabottan tervezzünk. A
folyamatos visszajelzés, dicséret növeli a gyermek önbizalmát megerősíti
ismereteit, ezáltal sikerélményhez jut önállósága növekszik. Fontos sajátossága
a programnak, hogy lehetőséget ad az önellenőrzésre (feladatkártyák) javításra.
A feladatol összetettsége, egymásra épülése magába hordozza az informatikai -
számítógépes ismeretek komplexitását más nevelési területekkel:


Munka jellegű tevékenységek


A játék szabadsága lehetővé teszi, hogy a gyerekek számára a különböző
tevékenységek együttesen jelen legyenek. Azokat játékként éljék át akkor is,


                                         49
amikor ez valamilyen konkrét feladatra irányul, és amikor a felnőtt fogalmai
szerint a gyerek munkát végez.
A MINDI a játékot és a munkajellegű tevékenységet összekapcsolja. A szabad
játékban megjelenő játék- témák feldolgozását a munkajellegű tevékenységek
alkalmazása nélkül elképzelhetetlennek tartja. Ez a személyiségfejlesztésnek
egy másfajta lehetősége, a cselekvő tapasztalatszerzésnek aktív formája, ami
önként, azaz örömmel és szívesen végzett tevékenységek hatására - pozitív
attitűdökkel épül be a személyiség, és ez által válik szükségletté.




A munka jellegű tevékenység célja
       A gyermekmunka megszerettetése
       Az önálló munkavégzéshez szükséges erkölcsi, akarati tulajdonságok,
         önállóság feladattudat, akarattudat, szociális érzékenység alakítása,
         kitartás, önállóság, felelősség alakítása
       A közösségi kapcsolatok és a szociális érzékenység formálása, saját és
         mások elismerésére nevelés
       A gyermek ismerje fel a munka értékét


A játék és a munkajellegű feladatok integrálódása az egyén és a közösség
együttműködését alakítja és erősíti. Ebben az egységben válik ösztönzővé. A
differenciálás, munkafajtánkként is, az egyén képességeihez és elért
eredményeihez kötött. A gyerek bizonyosságot szerezhet arról, hogy mit tud,
mire képes, mit gyakoroljon, kihez fordulhat segítségért, illetve ki az, akivel
már együttműködni is képes. Így jöhet létre a feladatok megosztásával az
együttmunkálkodás öröme, amely az alkotó életforma része. A munkajellegű
tevékenységek fajtái : önkiszolgálás, naposság, egyéni és alkalomszerű
megbízatások, növény és állatgondozás.
A MINDI óvodai programjában az alapelemek összekapcsolódásában a munka
tartalma átértékelődik, lényeges szerepet nyer a megismerés folyamatában, a


                                        50
készségek - képességek fejlődésében. Általa a gyerekek feladattudata,
személyisége és a közösséghez való viszonyulása is fejlődik.
A munka jellegű feladatok – átszőve a napirend teljes folyamatát – kialakítják
és formálják a humánus emberi magatartást. Elvezetnek egy aktív alkotó
életformához, amelyben egyedül és együtt munkálkodni jó.


A naposság


A naposság időtartamában és feladataiban leszűkül. Illeszkedik a folyamatos
napirend kereteihez - formáihoz . A reggeli és a délutáni étkezések idején
szerepét az önkiszolgálás veszi át, amely nem a munka jellegű tevékenységet,
hanem a gondozási műveletek közé tartozik.
A közösségért végzett naposi tevékenység a déli napszakhoz kapcsolódik:
    A naposok akkor kezdik el feladataik végzését, amikor az ebéd a
      csoportba megérkezik, és saját maguk elvégezték az egészségügyi
      szabályoknak megfelelő dajkai felügyelet melletti műveleteket.
    A naposi munka nem kötelező a gyerekek számára. Jelentkezésük és
      kiválasztásuk még a délelőtt folyamán történik.
    Az osztatlan csoportra való tekintettel       3 - 4, egymás képességeit
      kiegészítő gyereket válasszanak. A naposok lehetnek testvérek, jó
      barátok, vagy más szempont alapján jelentkezők, akik a naposi
      feladatokat vállalják, és elvégezni már képesek.
    A naposok ismerik feladataik folyamatának alapszabályait, melyektől egy
      megengedett határon belül eltérhetnek. Ez változhat a naposok
      személyétől és munkamegosztásától függően is.
    Követendő szempont, hogy az étkezéshez szükséges eszközöket
      hiánytalanul és esztétikusan helyezzék el.
    Legyenek figyelemmel társaik szokásaira, igényeire, hallgassák meg
      társaik reális véleményét, értékelését, amelyet az óvodapedagógus is
      kiegészíthet és segíthet.


                                       51
    Az étkezés megkezdése után a naposokat más feladat már nem terheli, az
      önkiszolgálás és a nyugodt étkezés feltételei számukra is biztosított.


Környezet rendezése


Egyéni alkalomszerű megbízatások


Az egyéni megbízatások a (csoporton belüli és kívüli) gyerekek önállóságához,
képességeihez, neveltségi szintjéhez igazodnak. Ily módon a gyermekek
megtapasztalják, hogy egy konkrét helyzet vagy feladat megoldása nem
életkorhoz, nemhez, hanem konkrét készségekhez képességekhez kötött.
       Az aktív és/ vagy mozgékony gyerekek a lehetőségekhez mérten olyan
          feladatokat     kapnak,   amelyek    alaposságot,   figyelmet    mások
          megsegítését igényli tőlük.
       A félénkek, vagy visszahúzódók, bizonyos           "ügyek"    intézésében
          járatlanok egyéni, esetleg     párosan végezhető feladatokat kapnak,
          hogy kipróbálhassák önmagukat.
A folyamatos napirend és az osztatlanság körülményei között számtalan
lehetőség nyílik arra, hogy a gyerektársak példája, valamint a feladatvégzéshez
szükséges        készségek,   tulajdonságok     kialakulhassanak     és    tovább
fejlődhessenek.


Növény és állatok védelme


Feltételei és az ebből adódó munka jellegű feladatok az óvodában csak bizonyos
értelemben adottak.
Az ilyen lehetőségeket a MINDI szervezeti keretei - formái nagymértékben
kitágíthatják:
    Bővíthetik a játék és a munkajellegű tevékenységek integrációját.
    Számtalan lehetőséget adhatnak a gyermekek differenciált fejlesztéséhez.


                                         52
   Megfelelően átalakíthatják és berendezhetik az esztétikus, de a
     felhasználás szempontjából kihasználatlan területeket, folyosókat, egyéb
     helyiségeket.
   Lehetőséget kaphatnak a gyerekek arra is, hogy munka közben maguk
     szervezzék meg és osszák el a részfeladatokat egymás között, segítsék
     egymást és alkalmazkodjanak egymáshoz.


Az óvodapedagógus feladatai a munkával kapcsolatban
      A munka játékkal megegyező sajátosságaira támaszkodik
      Megteremti a munkavégzés lehetőségeit, feltételeit
      Biztosítja munka állandóságát és folyamatosságát
      Figyelembe veszi az egyes gyermekek egyénenkénti sajátosságait
      Megtanítja a gyermekeket a feladatok elvégzésére
      Megteremti a lehetőséget arra, hogy az egyéni vagy közösen végzett
           tevékenységek során a gyermekek kipróbálhassák önmagukat
      Körültekintően jár el a segítséget nyújtó társ kiválasztásában
      A gyermeki munkát konkrétan reálisan, vagyis a gyermeket saját
           magához mérten fejlesztő értékelést nyújtson


A gyermekmunka jellegű tevékenységének fejlettségi mutatói az iskolába
lépéskor
      Önálló saját magával kapcsolatos feladatok elvégzésében
      Aktívan tevékenykedik környezete formálásában, szépítésében
      Önként vállalja a közösségért végzett tevékenységeket
      Elismeri és tiszteletben tartja saját és mások munkáját




                                        53
Tanulás


Az óvodai tanulás alapjai azok a különböző tevékenységek, amelyekben a
gyerekek az óvodában élnek. A tapasztalatok, amelyeket közvetlenül vagy
közvetve szereznek. Mindaz, ami a játék egésznapi folyamatában - spontán
vagy szervezett formában - integrálódik, a tanulás szervezeti kerete - formálja.
Ezzel elvileg és gyakorlatilag megszűnik a tanulás és nevelés mesterséges
különválasztása, kettőssége. A nevelési folyamat egységesebbé válik.


A tanulás célja:

       Az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Olyan tanulási
          tapasztalási helyzetet biztosítása, amely a gyermek meglévő
          ismereteire támaszkodva, lehetőséget biztosít a meglévő képességek
          és készségek fejlesztésére.
       A     gyermeki    kíváncsiságra      és   érdeklődésre   épülő   változatos
          tevékenységek felkínálásával a természeti és társadalmi környezet
          megismerésének elősegítése.
       A gyermekek tapasztalatainak bővítése, rendszerezése.
       Az iskolai élet megkezdéséhez szükséges pszichikus funkciók
          fejlesztése.
Megfelelő körülmények között - a gyerekek fejlődéséhez alkalmazkodó tanulási
térben, a játékban - a gyerekek aktívvá válnak. A tevékenységekbe összegződött
gyakorlati cselekvések előkészítik a gondolkodási struktúra kialakulását, a
tárgyi manipulációról a belső értelmi - fogalmi műveletekbe való átmenetet. A
cselekvés és a gondolkodás belső kapcsolata pszichológiai alappá válik és ez az
óvodai tanulás fogalmának, tágabb értelmezéséhez vezet:
          o a szenzoros
          o a motoros
          o a verbális
          o a szociális tanuláshoz.

                                        54
A gyerekek tanulási tevékenységeinek tere, szervezeti kerete - formája a játék,
amelynek nevelési alapelve és módszere a játékosság. Ezen belül juthatnak el a
gyerekek a meglevő tudásszintjükről különböző képességeik szerint, más-más
tempóban haladva a számukra lehetséges és várható szintre.


A gyerekek életkorának, egyéni fejlettségének megfelelő játékos tanulás
magába foglalja:
   o Tapasztalatok gyűjtését,
   o Az ebből származó ismeretek alkalmazását elősegítő műveletek tanulását,
   o A pszichomotoros készségek gyakorlását,
   o A tanulás elemi szintű technikáinak megismerését,
   o A gondolkodás képzeti, elemi, fogalmi használatát,
   o A társadalmilag és/vagy helyileg kívánatos és lehetséges elemi szokások ,
      szociális viszonyulások, magatartásformák megismerését.


A tanulás lehetséges formái az óvodában:
   o Utánzásos minta, modell követés
   o Spontán játékos tapasztalatszerzés
   o Cselekvéses tanulás
   o Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés
   o Irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés
   o Problémamegoldás


Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban:
Megteremti:
    A játék objektív és szubjektív feltételeit,




                                        55
    A       gyermek     egyéni        szükségletei,      adottságai,      képességei
      kibontakoztatásának lehetőségeit,
    Válaszható műveletek, szerepek, szabályok magatartás és viselkedés
      formáló értékrendjét,
    A pszichológiai értelmezés szerinti tanulási típusok - motoros,
         o szenzoros, verbális, szociális - érvényesülésének lehetőségeit,
             mintáit,
    A gyerekek érzelmi - akarati életének megnyilvánulási lehetőségeit
    Lehetőségét annak, hogy az óvodán kívül, vagy belül szerzett élmények,
      tapasztalatok a nevelés részévé váljanak


A felsoroltakon kívül és mellett a gyerekek tanulásának folyamatát, önállóságát
és szakszerűségét a következő tanulási típusok, fokozatok és/vagy lépések
számbavétele határozza meg.


      o A spontán tanulás amikor a gyerekek , megfigyelve, utánozva modellt,
         mintát követnek.      Tapasztalataikat        sajátosan    dolgozzák     fel.
         Különböző eszközökkel manipulálnak, műveleteket, szerepeket,
         szabályokat sajátítanak el.


      o A     szituativ (helyzethez kötött) tanulás, amelyben a gyerekek a
         cselekvésben ágyazott         gondolkodásukat             fejlesztik.     A
         tapasztalatokat ismereteket a megfelelő nevelési           helyzetben,
         folyamatban gyakorolják. Felismerve a problémákat, megoldásokat
         keresnek, amelyekhez a feladatokat is képesek meghatározni és
         másokkal        megosztani.


Különböző megoldási lehetőségeket találnak ki, ezeket gyakorolják, átalakítják,
kibővítik.




                                         56
Az óvodáskorú gyerek az egész nap folyamán tapasztalatokat szerez, tehát
tanul, de nem kötelezően tanul meg valamit. Tanulása játékban integrálódik,
amely két területre osztható : a spontán és a szervezett tanulási
tevékenységekre.
    A spontán tanulás, amint ezt a tanulást fent jelzett        /típusa is jelzi
      önkéntelen, bármikor, bárhol kialakulhat. Elégséges hozzá egy eszköz
      vagy tárgy, amely a gyereket meglévő tapasztalatai felidézésére,
      valamilyen formában való eljátszására készteti. Ugyanez fordított
      helyzetben is igaz. Egy gyerek a tapasztalatai. élményei hatására keresi és
      /vagy teremti meg azt a helyzetet amikor azokkal az eszközökkel,
      tárgyakkal játszhat amelyek benne azokat felidézik. Ilyenkor játszik a
      leggyakrabban egyedül, de nem kizárt, hogy társai közül akinek éppen
      hasonló tapasztalata van vagy éppen társat keres kapcsolódik hozzá.
    A folyamatos napirend hosszú, egybefüggő időt enged a spontán
      tevékenységnek. Számtalan lehetőséget kínál az óvodapedagógusnak,
      hogy bekapcsolódhat a gyerekek tevékenységébe, és a játékot
      differenciáltan továbbfejlessze.
    Osztatlan csoportban a gyerekek gyakran kezdeményeznek önként egy
      játékot, vagy belépnek annak a gyereknek a játékába, akit akár mint
      modellt is követhetnének. Lehetséges az is, hogy egy idő után a spontán
      játék is szervezetté alakul át, kezdeményezési alapot nyújtva az
      óvodapedagógusnak vagy a kapcsolódó gyerekeknek.
    A szervezett tanulás típusa szerint a szituatív tanulás alatt azokat a
      kötetlen foglalkozásokat           értjük, amelyeket az óvodapedagógus
      kezdeményez és vezet tudatosan. Ez a         szervezeti    keret      akkor
      eredményes, ha az, amit választott, az adott témakör tartalmi kifejtését
      több   irányból   teszi    tapasztalhatóvá   és   a   gyermekek    számára
      választhatóvá.
    Az      óvodapedagógustól ez a tanulási forma nagyfokú gyermekismeretet
      széleskörű tájékozottságot és beleélő képességet feltételez.


                                          57
A gyermek értelmi fejlettségének mutatói az iskolába lépéskor

    Testi, lelki és szociális érettség
    Ismerje fel az időbeli összefüggéseket
    Értelmezze az ok – okozati összefüggéseket
    Cselekvő, szemléletes és képi gondolkodás
    Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, növekszik a
       figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele
    Tanulás alapját képező szándékos figyelem


Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése


Programunk alapját       a humanista nevelés filozófiája képezi. Az ember
szeretetére, a közösség és az individum együttes elfogadására nevel. A
gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítésére ad lehetőséget. A nevelési
eljárásokat meghatározó problémák felismerésére épít. Nevelésünkben érvényt
szerzünk azon pedagógiai elveknek, melyek biztosítják a gyerekek mindenek
felett álló érdekének érvényesülését, az esélyegyenlőséget,         az egymás
megértésén és tiszteletén alapuló magatartást és az egyéni képességek
fejlesztését.
Mindezek megfelelő alapot teremtenek a sajátos nevelési igényű gyermekek
integrációjához, a speciális nevelés megvalósításához.
Integráció: fogadás – a nevelésben SNI gyermekek beilleszkedését jelenti a
többségi nevelési intézményt /óvodát/ látogató gyerekek közé.
Inklúzió: befogadás – az integráció fejlettebb formája, mely a gyermek
érdekében új módszereket keres. A differenciáló pedagógia jellemzi. Gondok
esetén a pedagógus megpróbál változtatni viselkedésén, módszerén. A
gyógypedagógus partner a megoldásokban, kiegészíti, segíti a csoportban
dolgozók munkáját. Szemléletváltás jellemzi az egész testületet, melyet



                                          58
felkészült nyitott pedagógusok alkotják. Ez a nyitottság jellemző az egész
intézményre, pedagógusokra, gyermekekre, szülőkre egyaránt.
Intézményünkben az integráció fejlettebb formáját igyekszünk megvalósítani.
Ezen belül a funkcionális integrációt érvényesítjük: együtt fejlesztjük a


gyerekeket a foglalkozásokon és az óvodai élet egész folyamán. Ezen belül is a
teljes funkcionális integráció valósul meg. Tehát a nevelés időtartamában
mindvégig differenciált együttes nevelés folyik és szükség esetén a fejlesztő
pedagógus, és a logopédus különböző megsegítéseket végez.


Az integrált nevelést befolyásoló tényezők és az integrált nevelés feltételei
intézményünkben:


       A program által biztosított szervezeti keretek
       Az Alapító Okirat alapján a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési,
         tanulási folyamatban tartósan akadályozott, beilleszkedési, magatartási
         nehézségekkel küzdő, valamint a nagyothalló és gyengén látó
         gyermekek integrált nevelése fejlesztése.
       A fogadó csoportban két fogadó kész felkészült pedagógus és egy
         szakképzett dajka
       Megfelelő felkészültségű gyógypedagógus szakemberek az óvoda
         alkalmazásában: 1 fő logopédus heti, 1 fő fejlesztőpedagógus, szak
         gyógypedagógus
       Kapcsolattartás az intézményen kívül megsegítést végző kollégákkal
       A fejlesztést segítő speciális eszközök /Melléklet/
       A pedagógusok részére szakirodalom és folyamatos képzés biztosítása


Az integráció hatása az SNI gyermekre:


   Átveheti az ép gyerekek magatartási és viselkedési formáit


                                       59
  Jobban fejlődik önállósága, mivel elvárjuk tőle, hogy önállóan végezze
  azokat a dolgokat, amelyekre képes
  Az énképe reálisabb lesz, mivel az ép gyerekek között lehetősége van, hogy
  reálisabban ítélje meg magát
  A gyermek hozzászokik, hogy valamiben más mint a többi, megtanulhat
  kompenzáló technikákat


Az integráció hatása az SNI gyermekek szüleire:


      Összevethetik gyermekük fejlődését a többiekével, reálisabb képet
        alakítanak ki róla
      Aktív részesei lehetnek a gyermekük fejlődésének
      Nem érzik elszigeteltnek magukat, szoros kapcsolattartásra van
        lehetőség a pedagógusokkal és a szülőtársakkal


Az integráció hatása az ép társakra:


      Megtanulják elfogadni az egyéni különbözőségeket
      Érzékenyebbek lesznek mások problémáira
      Alakul a társuk iránti felelősségérzet, figyelmesség, gondoskodás
      Pozitívan viszonyulnak a későbbiekben a sérültekhez


  Programunknak kettős célja van.
  Óvodánkba járó gyerekek körében elsődleges feladatunk, hogy a pszichés
  fejlődési zavarok körébe tartozó problémák tüneteit enyhítsük és az
  esetlegesen fellépő másodlagos tüneteket megelőzzük. Súlyosabb esetben a
  Nevelési Tanácsadó segítségét, vagy a Szakértői Bizottság vizsgálatát
  fejlesztési javaslatát kérjük a szülő beleegyezésével.
   Másik feladatunk, a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési folyamatban
  tartósan akadályozott gyermek befogadása. Ezeknél a gyermekeknél a


                                       60
   magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok (diszlexia, diszgráfia,
   diszkalkulia/ hiperkinetikus zavarokmagatartási zavarok) is állhatnak.
   Továbbá feladatunk a látáscsökkent és hallás csökkent gyermekek
   integrálása, segítése.


A tanulási nehézség vagy veszélyeztetettség tünetei:


   Motoros ügyetlenség, a nagymozgások koordinálatlansága
       Gyakori a mozgásfejlődés késése
       Az ügyetlenség megfigyelhető: lépcsőjárásnál, egyenes vonal melletti
         haladásnál, akadályok átlépésénél, átugrásnál.
       Labdajátékoknál sok a felesleges kapkodás.
       Görcsös testtartás, mozgás közben.
       Feltűnő nehézségek az önkiszolgálás területén: öltözködés, gombolás,
         masni kötés, terítés


   Egyensúly érzékelés zavara
   Szülők elmondása alapján:
       „Minden pillanatban azt hittem most esik el”
       „Olyan széles mozdulatokkal járt, hogy minden potyogott körülötte”


   Bizonytalan testséma
       A testrészek nevét képtelen megjegyezni
       A gyakorlás ellenére állandóan „kacsalábas” cipőhúzás


   Finommotoros koordináció zavarai
       Megfigyelhető vágás, gyurmázás, gyöngyfűzés, építés, hajtogatás
         közben


                                      61
Grafomotoros éretlenség
    Görcsös rossz ceruzafogás
    Éretlen emberábrázolás (5-6 évesen még fej láb ember rajz)
    Minta utáni rajzuk a lényeges elemeket nem tartalmazza


Kialakulatlan lateralitás
    Gyakori mindkét kéz használata rajzolás, étkezés közben – váltogat
    Rizikótényező a keresztezett preferencia (bal kéz és jobb szem a
      domináns, vagy fordítva), és az átszoktatott balkezesség.


A téri tájékozódás zavara, irányzavarok
 A jobb-bal elkülönítése ötéves korra alakul ki, a keresztirányú
   asszociációk (a vele szemben álló személy oldaliságát helyesen mutatja)
   csak hétéves kortól várhatók el.
 Az iránytévesztés szembetűnő jele, ha:
      o a soralkotást, rajzolást jobbról balra végzik
      o tükörírással (átfordítva) másolnak ábrákat, írnak esetleg ismert
         betűket,
      o számokat


A beszéddel kapcsolatban jelentkező tünetek
 Megkésett beszédfejlődés
      o Kevés    gagyogás,    mutogatás    beszéd       helyett,   szótorzítások,
         hangátvetések,
      o 5-6 évesen is.
 Hibás artikuláció




                                      62
      o Nehezen javítható, elhúzódó pöszeség /A logopédiai kezelések
         eredménye a spontán




      o beszédben nem érzékelhető/
      o Elmosódott artikuláció, motyogó beszéd, vagy hadarás, tagolatlan
         artikuláció
 Szűkös szókincs /A megfelelő szókincs az értő olvasás feltétele/
      o A gyermekeknek szómegtalálási nehézségük van
      o A szavakat gyakran körülírják megnevezés helyett (pl. horgászbot –
         halat fogó)
      o Utánmondó képességük, verbális emlékezetük gyenge
 A spontán beszédre jellemző:
 Nem beszélnek szívesen./ előfordul, hogy a gyermek bőbeszédű, de
   mondandójában lényeges információ, illetve nem az adott témáról
   beszél./. Jellemző a tőmondatok használata: inkább az alany változik,
   kevés az ige, határozó, jelző.
 Rosszul használják a toldalékot, szókincsükből hiányoznak a relációs
   viszonyokat kifejező névutók, helyette ragozott főnevet használnak. /pl.
   ház előtt helyett háznál/
 Nem szeretik, nehezen jegyzik meg a meséket.
 Figyeljünk oda, ha a gyerek inadekvát módon reagál környezete verbális
   ingerekre
 Prozódiai elemek hiánya
 Rossz ritmusérzék, a dallamvisszaadás nehézsége.


 Akusztikai területen a hallási észlelés zavarával találkozhatunk.
 Pontatlan a zöngés, zöngétlen hangzók megkülönböztetése
 Nem érzékelik a hosszú és a rövid hangzók közötti különbségeket



                                     63
    Rosszul érzékelik a hangok egymásutániságát /szerialitás/. Hallás után
       tanított versek dalok torzítása.


   Vizuális percepció és emlékezet
    Hat éves korra alakul ki a vizuális észlelésnek: alak, forma, nagyság, szín
       differenciálásának felismerésének képessége. Az írás, olvasás, számolás
       elsajátításához ezek nélkülözhetetlenek.
    Sérült az alakállandóság – ha egy forma más helyzetű, vagy más méretű,
       már nem ismeri fel.
      Sérült alak-háttérfelfogás /képtelen megtalálni az adott formát a többi
       között, eltéved
    a rajzos útvesztőben /
    Egymásutániság, sorrendiség kialakulatlansága. /Sorritmusok/


   Tünetek a magatartásban is jelentkeznek
    A gyermekek figyelme csapongó, nehezen tud összpontosítani.
    Feladattudatuk kialakulatlan
    Nehezen motiválhatók
    A motoros, vizuális, akusztikus észlelés funkcióinak összerendezetten kell
       működniük ahhoz, hogy a későbbiekben az iskolai haladás is sikeres és
       örömteli legyen.
    A felsorolt jelzések néha csak egy vezértünettel, máskor variációkban is
       jelentkezhetnek.


A fejlesztés területei
Diszlexia, diszgráfia


    Mozgásfejlesztés – magába foglalja a mozgásos, utánzó játékokat, az
       izomtónus fejlesztő gyakorlatait, egyensúlyfejlesztő és koordinációs
       gyakorlatokat. Ennek alapját képezik azok a természetes mozgások,

                                          64
     amelyek a gyermek életkori és fejlődési sajátosságaiból adódnak, s
     melyeket az egész nap folyamán végez.
   Grafomotoros fejlesztés – a már korábban említett nagymozgásokra épül.
     A majdani helyes írástechnika kialakulásához szükség van a hát, a nyak
     valamint a vállizmok kellő készültségére. Rendszeres vállöv és ujjerősítő
     játékos gyakorlatok segítenek ebben.
   Téri       tájékozódás   –   nagyon     fontos   az    irányok   tudatosítása,
     megkülönböztetése, megnevezése. A sorrendezés gyakorlását segítő
     játékok, feladatok napi megjelenése mellett alkalmat kell teremteni a
     balról jobbra és a föntről lefelé történő soralkotásra.
   Hallásfigyelem – az auditív differenciálás fejlődését segíthetik a zörejek,
     zenei és beszédhangok megkülönböztetése.
   Ritmusérzék fejlesztés – fontos szerepe van a későbbiekben, a szótagoló
     olvasásban.


Diszkalkulia


   A számolási nehézségek kialakulásának megelőzésére illetve a kialakult
     tünetek enyhítésére a korábban említett fejlesztéseken túl figyelmet kell
     fordítani a következőkre:
   Szerialitás – erősítése érdekében a mindennapokban használni kell az
     alapvető matematikai kifejezéseket. A számfogalom alakulását változatos
     eszközökkel és a manipulációval lehet fejleszteni.


Hiperkinetikus zavarok - /HKZ/ -tünetei:


   A szüléstől jellemző motoros nyugtalanság minden élethelyzetben,
     túlmozgások




                                       65
 Nem célvezérelt mozgások
 Az egész test folytonos helyváltozási mellett az egyes végtagok
   célszerűtlenül sok mozgása
 Felfokozott mozgás, evés és alvás közben is
 Mértéktelen hangos beszéd
 Szabályoknak való megfelelés képtelensége, alkalmazkodóképesség
   hiányossága
 Ellenállás a direkt utasításokkal szemben
 Monotónia frusztráló hatása, motivációvesztés
 Éretlen emocionális és szociális viselkedés, dacosság, erős egoizmus,
   rugalmatlanság
 A középpontba kerülés állandó igénye
 Emocionális problémák /labilitás, hangulatingadozás, érzelmi kitörések,
   kiszámíthatatlanság, ingerelhetőség/
 Szociális problémák /uralomra, vezető szerepre törekvés, kötekedés/
 Nyelv és beszédfejlődés zavarai /megkésett beszédfejlődés az esetek nagy
   százalékában/
 Fokozott hang és zajérzékenység
 Koordinációs nehézségek /mozgásfejlődési elmaradás/
 Észlelési zavar /tapintás és térészlelése mindig hiányos, forma, irány és
   térészlelési problémák/
 Sorozat megjegyzési gyengeség /szerialitás/
 Erős         fáradékonyság,       szélsőséges      teljesítményingadozás,
   frontérzékenység, gyakoribb szükséglet a pihenésre, egyedüllétre
 Igény az életritmust meghatározó állandó keretekre, érthető és követhető
   szabályok
 Többnyire normál vagy magasabb intelligencia
 Gyakran figyelemzavar




                                    66
A HKZ-s gyerekek kevésbé ismert tulajdonságai:


 Empátia,      segítőkézség,    gondoskodás,      nyitottság,   gondoskodás,
   önzetlenség, lelkesedés, jó szociális érzék, jó intuíciós képesség,
   önállóságigény, átlag feletti memória, mentális érettség, morális érzék,
   kreativitás, fejlett humorérzék, verbális intelligencia


Feladataink a HKZ esetén:


 A gyerekkel szembeni előítéleteink leküzdése
 A gyerek elfogadásával mintát adni a társaknak az elfogadásban
 Bizalomra épülő gyermek-pedagógus kapcsolat kialakítása
 Elfogadó, bátorító, segítő szándékú pedagógusszerep
 Alkotó, korlátozó és türelmes, megértő környezet megteremtése


Feladataink magatartászavarral párosuló HKZ esetén:


 Egyszerű, érthető szabályok felállítása
 Határozottság, következetesség az elvárásokban
 A pedagógusok elvárásainak koordinálása
 A jó magatartás azonnali elismerése, pozitív megerősítés
 A dicséret az adott cselekvésre vonatkozzon, a dicséret okának
   megfogalmazása
 Szerető figyelem, odafordulás a gyerekhez
 Negatív viselkedés esetén a kifogásolható magatartást és nem a gyereket
   kell büntetni
 A nevelés hatásos eszköze lehet az alku /én segítek neked, ha te…/




                                     67
Gyengén és alig látó
  Fejlesztésük    gyógypedagógus         szakember       bevonásával     preventív
  korrekcióval történik. A fejlesztés komplex nemcsak a látás sérülésből adódó
  különleges nevelési szükségletek kielégítésé célozza, hanem a gyermek
  egyéb fejlődésben elmaradt képességeinek, személyiségének fejlesztését is.
  A gyengén látó gyermek főleg látásuk útján tájékozódnak a világban, de az
  épp látásúakhoz képest sokkal közelebbről és kisebb térben tudják ezt
  használni. Nevelésüknél jelentős szerephez jut a hallás, tapintás, érzékelés
  fejlesztése. Mivel a gyermek gondolkodását, beszédfejlesztését a látásos
  élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, különösen fontos a környezet
  vizuális megismerése.
  A sérülés következtében megváltozhat a megismerő alkalmazkodó képesség.
  A gyengén látók életvitelét korlátozza a csökkentlátás teljesítmény.
   A pedagógiai fejlesztés szempontjából fontos a látás élesség, s a
     látásfunkciók ismerete
   A látássérüléshez társulhat egyéb fogyatékosság is, részképesség kiesés



  Fejlesztés területei
   Látásnevelés: feladata a vizuális érdeklődés felkeltése, a megfigyelő
     képesség, a differenciáló képesség, az alaklátás, rész-egész látás,
     memória és képzelet fejlesztése
   A    nagymozgás       fejlesztése:   a    mozgásos   gátlásosság   leküzdése,
     mozgáskoordináció, térben való tájékozódás
   Finommozgás fejlesztése: a kéz célirányos mozgása, távolságra nyúlás,
     manipuláció tapintás, két kéz koordinációja, rajzolás, másolás, színezés




                                         68
   Kommunikáció, beszédfejlesztés, az artikuláció vizuális megerősítésének
     és a metakommunikáció, mimika, szemkontaktus korlátozott voltából
     való fejlesztése




   Érdeklődés felkeltése a környezet iránt
   Tapintás domború képekkel


Hallás sérült gyermek
  Az enyhén hallás sérült gyermek hallás         vesztesége következtében, a
  beszédnek hallás útján történő megértésére csak részben képesek. A hallás
  károsodás miatt a beszédkommunikációban az érthető ejtés erősen sérült.
  Ezért sérülhet a nyelvi alapokon történő fogalmi gondolkodás kialakulása,
  aminek következtében módosul a gyermek megismerő tevékenysége.


  Fejlesztés területei:
   Gyermek elfogadása
   Szájról olvasási lehetőség biztosítása
   Hallókészülék viseléséhez fokozatosan szoktatás
   Korai pedagógiai audiológiai gondozás
   Nyelvi kommunikáció megindítása, fejlesztése
   A kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése
   A beszédértés és a szókincs fejlesztés folyamatos javítása, bővítése


  A segítő munka fő területei:
   A gyermek személyiségére és a részképesség zavarok csökkentésére
     irányuló fejlesztés
   A családon belüli konfliktusok megoldásának segítése
   A gyermek csoporton belüli helyzetének alakulásához segítségadás



                                      69
A gyermek fejlődéséről, fejlesztéséről készülő dokumentáció:


 Az óvónő tervező munkájának alapja a gyermek Fejlődési         Naplója,
   melynek pontos és folyamatos vezetése hármas célt szolgál.
 Az óvónők és a fejlesztő pedagógus, valamint a logopédus a gyermek
   fejlődésének fázisait követve és feljegyzéseikre támaszkodva határozzák
   meg fejlesztési feladataikat.
 A Fejlődési Napló szolgálhat alapul a szülő tájékoztatásának gyermeke
   fejlődésével kapcsolatban.
 Alapját képezi a vezető ellenőrző, értékelő munkájának, mely kiterjed a
   gyermek fejlődésére is.
 A „Fejlődési Napló” formailag mobil, kiemelhető lapokból és fejezetekből
   álló dossziét
 jelent, melyet gyermekenként vezetünk.


A dosszié tartalma:


 Beszoktatással kapcsolatos tapasztalatok.
 Családlátogatással kapcsolatos feljegyzések
 Beszélgetése a szülővel /fogadóóra/
 A gyermek megfigyelését segítő szempontsor
 A gyermek néhány rajza, munkája


A Fejlődési naplóban tartalmilag és formailag is fontos helyet foglal el a
Gyermek fejlődésének nyomon követését segítő szempontsor, mely a
következő részeket tartalmazza:


                                   70
   Adatlap
   Feljegyzések a családról
   Anamnézis
   A gyermek testi állapota
   Megismerő funkciók megfigyelése
   A gyermek jellemzése a különböző óvodai tevékenységekben
   A jól és rendszeresen vezetett fejlődési napló visszajelzést ad az
     óvónőnek arról, hogy a választott pedagógiai módszerek eredményre
     vezettek-e vagy változtatni kell azokon. Segíti a felidézést /pl. a szülővel
     történt    beszélgetésről,   a   fejlesztést   segítő   kollégákkal   történt
     megbeszélésről/. A több éves nevelési folyamatban, egységben látható a
     gyermek fejlődésének menet /estleges pedagógus váltás esetén fontos
     segítség a fejlesztés menetében/.


Az óvodapedagógus feladata:


   Megfigyeléseket végez
   Folyamatosan rögzíti a gyermek fejlődésében bekövetkezett változásokat
   Figyelemmel kíséri, és tiszteletben tartja a gyermek fejlődésének egyéni
     tempóját
   A fejlesztést egyénre szabottan tervezi meg
   A Fejlődési Napló vezetésének eredményeként az óvónő és a fejlesztést
     segítő kollégák pontos ismeretekkel rendelkeznek a gyerekről.
   A fejlesztést végző gyógypedagógus és logopédus a Tanulási Zavarokat
     Vizsgáló Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján egyéni fejlesztési
     tervet készít, amely nem más mint a részképesség-zavar tüneteit mutató
     gyerekek fejlesztési ütemterve. A tervek 3-6 hónapos időszakra
     készülnek, melynek végén az eredmények értékelése után újabb terv
     készül.



                                         71
   /Egészségügyi és pedagógiai habilitáció, rehabilitáció: Egyéni fejlesztési
     lap- külív és belív/


Az óvodai élet megszervezésének elvei


         A      nevelőmunkát    a    törvényeknek    megfelelően    gyermek
           csoportonként két főiskolai oklevéllel rendelkező óvodapedagógus
           látja el.
         Az óvodapedagógusok munkáját gyermekcsoportonként egy dajka
           segíti.
         Az óvodapedagógust a beszédfejlesztés területén logopédus segíti.
         A sajátos nevelési igényű gyermekeket integráltan nevelő
           csoportban fejlesztő pedagógus segíti és a gyermekek speciális
           fejlesztését csoporton kívül végzi
         A program koncepciójának megfelelően a csoportok osztatlanok, a
           3 - 8 éves korú gyermekek együtt nevelődnek. Alap egységesen a
           folyamatos napirend, amely rugalmas időkereteivel a gyermekek
           fejlődési üteméhez igazodik.
         A csoportok összetételét nem befolyásoljuk mesterségesen. A
           lányok - fiúk aránya évenként változik. A csoportok nyitottak az
           átjárhatóság udvaron - épületben adott.
         A csoportszervezés szempontjai, testvérek, rokonok, barátok,
           ismerősök egy csoporton belül maradhatnak
           o Nemek szerinti optimális arány
           o Életkor szerinti optimális arány




                                      72
Személyi feltételek


Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus
A csoportokban a gyerekek a személyi állandóságot érzelmileg igénylik.


   o Alapkövetelmény, hogy minden csoportban két szakmailag jól képzett -
      ha lehetséges fejlesztő pedagógiai ismeretekkel is rendelkező -
      óvodapedagógus nevelje a gyerekeket, egymással összhangban.
   o Hangsúlyos az óvodapedagógus személyisége, nevelési szemlélete,
      stílusa.
   o A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyerekek
      tiszteletben tartása, elfogadása alapkövetelmény és modell a különböző
      korú és fejlettségű gyermekeknek. Érzékenység a másik emberre,
      nyitottság a kapcsolatépítésben.
   o Az     óvodapedagógus     értelmiségi    státuszának   megfelelően   legyen
      tájékozott a különböző műveltség területeken, mert az integrált
      műveltségtartalmakat óvodai szinten csak így tudja beépíteni a spontán és
      szervezett pedagógiai szituációkba.
   o Az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt
      munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.
   o Migráns gyermekeket is nevelő óvodában a dolgozóknak feladatuk, hogy
      megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit
   o A MINDI-ben jól hasznosítható az óvodapedagógusok különböző irányú
      szakmai végzettsége.




                                         73
Tárgyi feltételek


Az óvodánk       rendelkezik      a helyi nevelési program megvalósításához
szükséges tárgyi feltételekkel.
Az óvoda berendezési tárgyai épületben, udvaron a gyerekek fejlesztésének
eszközei, a fejlődést szolgáló környezet elemei, amelyek a gyermekek sokféle
egyéni és közös tevékenységét szolgálják.


      o Épületben: a terem – fürdőszoba, öltöző berendezései otthonos
         környezetet, családias hangulatot biztosítanak.
      o Udvaron: rögzített és mobil tárgyak, eszközök a mozgásfejlődést
         segítik, sokféle mozgás gyakorlására adnak módot. A feltételek között
         pihenés is megvalósítható
      o Lehetőséget biztosítunk, megfelelő munkakörnyezetet alakítottunk ki
         az óvodai munkatársaknak (nevelői) és ugyan így lehetőséget
         biztosítunk a szülők fogadására
      o A berendezési tárgyak természetes anyagokból készülnek. Színek,
         formák harmóniája az esztétikai igény belsővé válást segíti.
      o A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak úgy
         alakítottuk ki, hogy a gyermekek biztonságát, kényelmét szolgálják
      o A berendezések alakíthatósága a gyermek kreativitását fejleszti
      o A játékeszközök a gyerekek fejlődéséhez tevékenységeihez igazodnak.
      o A csoportok játék és eszközkészletének összeállítását segítő eszközök
                     Változatos tevékenységre késztessen
                     Variálható, kombinálható legyen
                     Különböző képességek fejlődését segítsék
                     Különböző méretű, anyagú tárgyak, természetes anyagok
                      álljanak rendelkezésre
                     Az anyagok barkácsolásra ösztönözzenek




                                       74
      o Gyermeklexikonok, képeskönyvek széles kínálata a gyermek látókörét
         bővíti.
      o A technikai eszközök a technikai érdeklődést keltik fel.
      o A sportszerek az önálló gyakorlások során a kis és nagymozgások
         fejlődését segítik.
      o Szertári eszközök, valamint a testneveléshez használt eszközök,
         mobilok naponta a játék alakulásától és a gyermekek igényeitől
         függően kerülhetnek be a csoportba


Az óvodai élet megszervezése
Az óvoda működését az óvodai munkarend, a házirend és az SZMSZ biztosítja.
Az óvoda munkarendjét a vezető készíti a törvényi előírások alapján a szülők
igényeinek és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembe vételével. A házirendet a
szülők és az óvodapedagógusok közösen készítik.
   o A munkarend úgy alakul, hogy egész nap folyamán megfelelő létszámú
      dolgozó legyen a gyermekek körüli szervezési, nevelési feladatok
      ellátására. A nyitva tartás idejére a gyerekek felügyeletét és ellátását az
      óvoda dolgozóinak lépcsőzetes munkakezdése és befejezése teszi
      lehetővé.
   o A    házirend    tartalmazza   a   szülők   (mint   az    óvodás   gyermek
      képviselőjének) jogait és kötelességeit az óvodai életrenddel -
      munkarenddel kapcsolatban.
   o A heti rend kialakítása az óvodapedagógus felelős szabadsága,
      figyelembe véve a csoport igényeihez való rugalmas alkalmazkodást
      valamint a többi csoporttal együttműködés összhangját.
   o A napirendet folyamatos életszervezés jellemzi, amely a játékban kerete
      és színtere az integrált tevékenységeknek,      az egészséges életmódra
      nevelés folyamatának.
   o Az óvodai nevelés tervezése valamint a gyermekek megismerését és
      fejlesztését, különböző óvodai dokumentumok szolgálják.


                                        75
Az óvoda kapcsolatai


A pedagógiai kapcsolatok alapja a 0 - 7 éves korú gyermekek egységes
szemléletű nevelése a „bölcsőde – óvoda - iskola” közötti intézményváltás
átmeneti    problémáinak     megoldása,       egymás   nevelési   gyakorlatának
megismerése, valamint egyénenként differenciált fejlődés, fejlesztés elfogadása
és alkalmazása. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait,
szokásait, szükség esetén segítséget nyújt.


Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere

Az óvoda feladatainak elvégzéséhez, valamint a hatékonyság fokozásához
rendszeresen tart fenn kapcsolatot más intézményekkel, cégekkel.
Az intézmény képviselete az óvodavezető jogköre és feladata.

Jeszenák – Jerney utcai Bölcsőde

Kapcsolattartó az óvoda vezetője és az óvoda pedagógusai.

Kapcsolat tartalma: a gyermekek óvodai beilleszkedésének segítése a bölcsőde-
óvoda átmenet megkönnyítésével.

A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, nevelési évenként az óvodai
jelentkezés előtt, illetve a beszoktatást követően.

Általános Iskolákkal

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője és az óvoda pedagógusai.

Kapcsolat tartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda-
iskola átmenet megkönnyítésével.
Kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, óvodapedagógusok látogatása.

Gyakoriság: látogatás nevelési évenként az iskolai beiratkozás előtt, az első
osztályosoknál a második félévben

Az óvoda orvosával, fogorvosával, védőnőjével


                                        76
Kapcsolattartó: az óvoda vezetője, a törvényi előírásoknak megfelelően
kapcsolatot tart az óvoda orvosával és védőnőjével.

Kapcsolat tartalma:
        o gyermekek fejlődésének mérése, regisztrálása a védőnő által, az
            intézményben
        o Védőoltással kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok végzése
            járvány idején
Gyakoriság:
        o fogorvosi szűrés évente,
        o felvételkor illetve nevelési év elején esetleges tetvesség
            felderítésére irányvizsgálat végzése és negyedévenkénti
            megismétlése.

Az alkalmazottak alkalmassági vizsgálatát végző szolgáltatás tekintetében a
munkába állás előtti orvosi vizsgálatra és az időszakos orvosi vizsgálatra
történő beutalás.



Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, és a
Nevelési Tanácsadóval

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője, illetve egyeztetést követően az
óvodapedagógus, logopédus.
A kapcsolat tartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a
beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben.

A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés,
konzultáció, szülői értekezleten való részvétel.

Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a
fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség
szerint.

Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal, Gyámügyi Hivatallal

Kapcsolattartó: óvodavezető, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi
felelős.

A kapcsolattartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és
megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása.

A kapcsolat formája, lehetséges módjai:


                                      77
         o Az intézmény segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a
           gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja
           megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a
           gyermekközösség védelme miatt ez indokolt.
         o A Gyermekjóléti Szolgálat értesítése - ha az óvoda a szolgálat
           beavatkozását szükségesnek látja.
         o Amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda
           megkeresésére a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy
           az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen
           intézkedést tegyen.
         o Esetmegbeszélés - az óvoda részvételével a szolgálat felkérésére.
         o Szülők tájékoztatása révén (a Gyermekjóléti Szolgálat címének és
           telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a
           közvetlen megkeresését.

Gyakoriság: szükség szerint.


Zuglói Benedek Elek EGYMI Pedagógiai Szakmai Csoporttal

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője

Kapcsolat tartalma: a pedagógusok szakmai ismereteinek frissítse, bővítése,
valamint szaktanácsadói szakmai segítés.

A kapcsolat formája: továbbképzések, konferenciák,             konzultációk,
szaktanácsadói hospitálás, szaktanácsadói javaslat

Gyakoriság: nevelési évenként a Szakmai Csoport által meghirdetett
időpontokban és gyakorisággal, illetve nevelési évenként 1-2 alkalommal
szaktanácsadói látogatás.

Fenntartóval és a GESZ-szel

Kapcsolattartó: óvodavezető, óvodavezető-helyettes, gazdasági ügyintéző

Kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói
elvárásoknak való megfelelés, illetve az intézmény érdekeinek képviselete.

Kapcsolattartás területei különösen:
        o Az óvoda átszervezése, tevékenységi körének módosítása,
        o Az óvoda nevével kapcsolatos eljárás alkalmazása,
        o Az óvoda pénzügyi, gazdálkodási tevékenysége,
        o Az óvoda belső szabályzó dokumentumainak jóváhagyása,
        o Az óvoda működésének törvényességi ellenőrzése,


                                     78
         o A magasabb vezető teljesítményértékelése,
         o Az óvodában folyó szakmai munka ellenőrzése közoktatási
           szakértő bevonásával.

A kapcsolattartás formája: kerületi vezetői értekezletek,          kiállítások,
rendezvények, központi ünnepségeken való intézményi                képviselet,
munkamegbeszélések, adatszolgáltatás, beszámoló írásban.

Gyermek programokat ajánló kulturális intézményekkel

Kapcsolattartó: az óvodavezető helyettese, illetve a kulturális programok
szervezője

Kapcsolat tartalma: színvonalas gyermek műsorok, előadások szervezése,
lebonyolítása.

Kapcsolat formája: intézményen belül, és intézményen kívüli kulturális
programok látogatása a gyermekekkel, illetve ajánlása a szülők felé.

Gyakorisága: nevelési évenként minimum 3-4 alkalommal, a szülői szervezet
véleményének kikérésével.



Más nevelési és oktatási intézményekkel és a szakmai munkát segítő
szolgálatokkal való kapcsolattartás:

Kapcsolattartó: óvodavezető, óvodavezető helyettes

Kapcsolatok formája: A kapcsolatok szakmai, kulturális és egyéb területeken
realizálódnak: megbeszélések, értekezletek, szakanyagok, rendezvények,
bemutatók, hospitálások.

Gyakorisága: Változó a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat.

Cseperedő óvodát támogató szervezetettel való kapcsolattartás

Kapcsolattartó: óvodavezető, óvodavezető helyettes

Kapcsolat formája: értekezletek, beszélgetések, melynek célja, hogy a támogató
megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, a támogatással
megvalósítandó elképzelésekről.

Gy

akorisága: Fabula Alapítvány ügyrendi szabályozása szerint


                                        79

								
To top