10 helyesirasi alapelvek

							                                                                           Kemerle Regina 13. B


                                   Helyesírási alapelvek


A kiejtés szerinti írásmód
- köznyelvi kiejtésnek megfelelően írjuk
- nem veheti figyelembe az egyéni kiejtési sajátosságokat és nyelvjárási eltéréseket
Magánhangzók:
- í, ú, ű: - alakőrző szavakban mindig hosszú (cím, szív, szín; gyűjt; súly)
          - alakváltoztató szavakban: - víz, út, tűz, híd stb. szavakban: mint az e-é a kéz szóban
          - tíz, húsz toldalékolva hosszú marad, megrövidül az összetett, tört- és sorszámnévben
- kiejtés ingadozik: árboc, dicsér, irigy, posta; szelíd, tanú stb.
- mindig rövid az –ul, -ül, -dul, -dül, -stul, -stül, -kor, -szor, -ször, -ig
- mindig hosszú: -ít, -sít, -ból, -ből, -tól, -től, -ról, -ről
Mássalhangzók:
- ingadozik a kiejtés: bakancs, csat, köpeny, szalag; guggol, mállik


A szóelemző írásmód
- ragos, jeles, képzős szavakat, szóösszetételeket máshogy írjuk, mint ejtjük; írásban
feltüntetjük bennük az alkotóelemeket: a szótőt és a toldalékokat
- egyrészt a szóelemek eredeti alakját tükrözi, másrészt a szóelemek módosult alakváltozatait
tünteti fel (csónakkal)
- írásban jelölt teljes hasonulás:        -val, -vel, -vá, -vé v-je hasonul
                                          - ez, az mutató nm. + told. = hasonul
- összeolvadás: tj, dj, nj, ts, ds, gys, tsz stb.
- msh.-rövidülés: otthon, mondd meg
- msh.-kiesés: mindnyájan
- részleges hasonulás: lökdös, különbözik
-stb.


A hagyományos írásmód
- hagyományos írásmódról akkor beszélünk, ha a máig megőrzött írásmód sem a kiejtés, sem
a szóelemzés elvével nem magyarázható
- magyar történelmi családnevek (Batthyány, Dessewffy, Kossuth, Thököly)
- j/ ly: köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg az ly hang, írásunk azonban megtartotta


Az egyszerűsítő írásmód
- helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítéseket alkalmaz

- többjegyű betűk kettőzött alakját a tőszókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk:
hosszú, meggy, loccsan, rosszal, briddzsel
      * nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak határán találkozó azonos kétjegyű
      betűket: kulcscsomó, jegygyűrű, díszszázad

- toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos msh.-t jelölő betűt
kettőzöttre egyszerűsítjük: toll + lal = tollal, könny + nyé = könnyé, Bernadett + től =
Bernadettől
                                                                          Kemerle Regina 13. B

      * nem érvényes a magyar családnevekre, az idegen tulajdonnevekre és a
      szóösszetételekre, itt kötőjellel kapcsoljuk a hosszú msh.-s betűhöz a vele azonos
      újabbat: Széll-lel, Mann-nal; sakk-kör, balett-táncos, rossz-szívű

- a –szerű utótag sz-ét általában csonkítva kapcsoljuk az sz végű szavakhoz: ésszerű,
mésszerű
      * nem egyszerűsítünk viszont akkor, ha a –szerűt kettőzött ssz-re végződő szavakhoz
      kapcsoljuk: dzsessz-szerű, expressz-szerű; hasonlóképpen: puff-féle

- számneves szerkezetekben: 8-12. számú, XVI-XVII. század


A magyar helyesírás
- betűíró jellegű: legkisebb elemei a hangokat jelölő betűk
- latin betűs: betűkészletünk a latin ábécéből alakult ki (XV. századig rovásírást használtak)
- hangjelölő: a magyar betűk legtöbbször a kiejtett hangokat jelölik, kevésbé tér el a kiejtéstől
- értelemtükröző (szóösszetételek, kis és nagy kezdőbetűk)
- nyelvkövető jellegű:
         - követi a nyelvtörténetben végbement változásokat (kesztyű, lagzi)
         - idegen szavak jövevényszavakká válnak, magyaros írásmódra térünk át(zsűri, diszkó)


A magyar helyesírás kézikönyvei
- A magyar helyesírás szabályai
       - 11. kiadás (1984; 1994-ben korszerűsített, újabb kiadás)
- Magyar helyesírási szótár (1999, betűrendbe szedve)
- szakmai helyesírási szótárak (kémiai, műszaki, orvosi)