K�MIA

KÉMIA

TANTÁRGY TANTERVE

A kémia tanterv felépítése





Gimnázium 7-11. évfolyamán



1. Tanterv a hatosztályos gimnázium 7-10. a négyosztályos gimnázium 9-10. és az

ötosztályos gimnázium 10-11. évfolyamára

2. Középszintű érettségire felkészítő órák tanterve

3. Emelt szintű érettségire felkészítő órák tanterve



Ötévfolyamos gimnázium 9. évfolyamán (természetismeret)



Szakközépiskola 9. évfolyamán



Szakközépiskola 11-12. évfolyamán



Szakiskola 9-10. évfolyamán



Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és

korlátai



Értékelés



A tankönyvkiválasztás elvei és gyakorlata









2

A kémia tantárgy óraterve



Hatosztályos gimnázium 7-10. évfolyamára



Ötévfolyamos gimnázium 10-11. évfolyamára



Négyosztályos gimnázium 9-10. évfolyamára



A tanterv tartalmazza a kerettantervben megjelölt mûvelõdési anyagot, követelményrendszere

megfelel a kerettantervben megfogalmazott valamennyi követelménynek, egyes részterületek

esetében meghaladja azt. Ezek a megfogalmazások a differenciált foglalkoztatáshoz, a

tehetséggondozáshoz kívánnak támpontokat adni.



7. oszt. 8. oszt. 9. oszt. 10. oszt.

Heti óraszám: 1,5 1,5 2 2

Évfolyamok óraszáma: 56 56 74 74



A rendelkezésre álló idõkeretek maximálisan hatékony felhasználását kívánják szolgálni a

Mozaik Kiadó által kiadott, a gazdagon illusztrált tankönyvek. Tartalmuk és

feldolgozásmódjuk mellett az élmények nyújtásán túl segíteni kívánják az órákon bemutatott

látványok otthon történõ felidézését is.



A tankönyvek és munkafüzetek együttes felhasználása a fejlesztési feladatok megvalósítását,

az ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztését teszik lehetõvé. A

belépõ tevékenységi formák elsajátításához, gyakoroltatásához és önálló alkalmazásához

gazdag választékot biztosítanak. Lehetõségeket kínálnak a változatos módszerekkel

megvalósítható ellenõrzéshez, a differenciált foglalkoztatást, a tehetséggondozást biztosító

tevékenységek végzéséhez.



A tanterv általános jellemzése



A Kémia tantárgy tanterve része a Mozaik Kiadó által kiadott tankönyvcsaládnak. A

tankönyvcsalád tartalma:



 tantervek,

 ajánlott tanmenetek,

 tankönyvek, munkafüzetek,

 kézikönyvek,

 feladatgyûjtemények, témazáró feladatlapok,

 tanári és tanulói segédletek.



Javasolt bármely iskola, tehát



 az általános iskola,

 a 4, 6, 8 osztályos gimnázium,

 a 9-10. tanévben kémiát tanító szakközépiskolák megfelelõ osztályaiban.







3

Óraterve az általános és reál profilú iskolák számára javasolt. A tanterv kidolgozása

témaszintû.

A tananyag tartalma olyan tudományosan megalapozott, korszerû, alapvetõ kémiai

ismereteket foglal magában, amelyek segítségével a tanulók egyrészt megértik az õket

körülvevõ anyagi világot, másrészt képessé válnak arra, hogy bekapcsolódjanak környezetük

életének gyakorlatába. Dönteni tudjanak adott helyzetekben, például továbbtanulási

irányukról, további életükrõl.



A kémiatanítás korábban a környezet- és természetismeret tantárgyakban elsajátított

ismeretekre és képességekre építve vezeti be a tanulókat a kémia tudományába. A tanterv és a

tankönyvek az elõzõekhez viszonyítva jobban építenek az anyagismeretre és szélesebb körben

tárgyalják az anyagok gyakorlati alkalmazásainak lehetõségeit.



Hangsúlyozottan szerepelnek a mûvelõdési anyagban a környezeti hatásokkal összefüggõ

kérdések. Azt a látásmódot kívánjuk a megfelelõ összefüggések bemutatásával kialakítani,

hogy civilizált életkörülményeink kialakításában nélkülözhetetlen szerepe van a kémia

tudományának, a nagyiparnak, ugyanakkor környezetkárosító hatásuk is jelentõs lehet. Ezek

felelõsségén túl, a mindennapi életben állandóan használt kémiai anyagok hozzá nem értõ,

felelõtlen alkalmazása is hosszú idõ alatt, nagy költségek árán helyrehozható károsodásokat

okozhat környezetünkben.

Nagyobb hangsúlyt kapnak és néhány kérdéssel kiegészítve szerepelnek az energiaforrások.

Külön fejezetbe kerültek azok az ismeretek, amelyek néhány, a mindennapi életünkben

gyakran használt anyagra vonatkoznak. Ezek a papír, az üveg, a kerámiaanyagok,

építõanyagok, építési kötõanyagok. A tankönyvekben a fenti anyagok felismerésére,

céltudatos, balesetmentes használatára vonatkozó ismereteket fogalmaztunk meg. A kémiai

anyagok a háztartásban címû anyagrész a háztartásban található kémiai anyagok

alkalmazására, veszélyeire irányítja a figyelmet.



A tanterv a fejlesztési feladatok közül kiemelt hangsúllyal a következõket tartalmazza:



 a kémiatanulás módszereinek bemutatása, a tanulási készség kialakítása, fejlesztése,

 a kommunikációs kultúra fejlesztése,

 a harmonikusan fejlett ember formálása,

 a környezetért érzett felelõsségre nevelés,

 a hon- és népismeret, hazaszeretetre nevelés, kapcsolódás Európához, a világhoz,

 a pályaorientáció,

 döntésképes személyiség fejlesztése olyan tárgyi ismeretek alapján, amelyek a

lakóhely, és az iskola közvetlen aktuális problémáinak, sajátos természeti adottságainak

megismerésén alapul.



A tanterv sajátos megközelítése, nézõpontja



A tanterv a megfigyelésekre, közvetlen tapasztalatokra épített szakmai tartalom feldolgozása

mellett nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a kémiát mint gyakorlati tudományt mutassa be,

igyekszik minden lehetõséget felhasználni arra, hogy az egyes témák keretében bemutassa

azok kapcsolatát a mindennapi élettel, a tudomány alapjaival, annak szemléletmódjával.



A tanterv által javasolt tanulási módszerek között jelentõs szerepet kap a tanulók

munkáltatása. A feldolgozásra kerülõ tartalomtól függõen számos esetben nyílik lehetõség

problémafelvetéssel történõ mukáltatásra, más esetekben tankönyvvel, feladatlapokkal,





4

tanulói kísérletekkel válik lehetõvé az önálló ismeretszerzés módszereinek gyakoroltatása. A

tanterv követelményeinek teljesítése során igényli az iskolán kívüli lehetõségek felhasználását

is: a valós élethelyzetekben történõ gyakorlással, az anyagok és változások bemutatásával

egyéni megfigyelések végeztetésével, népszerûsítõ irodalom, gyûjtemények, múzeumok, az

információhordozók (tv, video, számítógép, rádió) egyes anyagainak feldolgozásával.

Sajátos nevelési, képzési feladatainak teljesítése révén hozzájárul a természet

megszerettetéséhez, a természet kincseinek megóvása iránti felelõsség alakításához.



A tantervben a differenciált haladásra kínált megoldások



A tanterv átlagos képességû és érdeklõdésû tanulócsoport számára készült, ettõl mindkét

irányban az adaptáció megvalósítható, a tartalom bizonyos határok között változtatható. A

meglevõ ismeretekhez, képességekhez mért fokozatos fejlesztés, mind a haladási tempó, mind

a tanulás intenzitásának fejlesztése a tanulók tudásának, kommunikációs képességének és

személyiségének fokozatos fejlesztését szolgálja.



A tantervben a differenciált haladásra kínált megoldások a tartalmi részletek bõvítésére és

csökkentésére irányult, amelyek közül az iskola elhelyezkedésétõl és a tanulók

felkészültségétõl függõen lehet választani. Az alkalmazható módszerek a felzárkóztatás

mellett lehetõséget kínálnak a kiemelkedõ szellemi adottságokkal rendelkezõ tanulók

fejlesztésére: egyéni és csoportos munkáltatással, problémamegoldásokkal, számítási

feladatok végeztetésével, az iskolai könyvtár népszerûsítõ irodalmi anyagának

feldolgoztatásával, átgondolt szakmai, logikai struktúrával bíró elemzési feladatok adásával.

A fejlesztést elõsegíti a tartalmi összefüggések esetén az alkalmazott módszerek hasonlósága,

a közös alapelvek felismertetése.



A tantervi tartalom, az ismeretszerzés változatos módszerei lehetõvé teszik, hogy a tanár a

differenciált foglalkoztatás eszközeivel az elsajátítandó tudáselemek tudatossági szintjeit az

egyes tanulók felkészültségéhez, adottságaihoz alkalmazkodva legyen képes fejleszteni.

Fokozatosan bõvítse a mûvelõdési anyag tartalmán túl a ráismerés, az ismeret, a megértés, az

alkalmazás és a tudatosság szintjén elsajátított ismeretek körét. Ezzel párhuzamosan folyhat

az elvégzendõ mûveletek begyakoroltsági szintjeinek, a tájékozottság, a jártasság, a készség,

az automatizáltság szintjeinek mérése, amely megvalósítható a különféle ellenõrzési

módszerek alkalmazásával. A tartalom által kínált, változatosan felhasznált ismeretközvetítési

módszerek megválasztásával valósítható meg a tanulók differenciált fejlesztése.



Javasolt értékelési módok



1. Szóbeli.

2. Írásos (munkalapokkal, feladatlapokkal, tanórai, témazáró és évet lezáró

feladatlapokkal).

3. Tanulói tevékenységek a tanítás-tanulás folyamatában. (Anyagok tulajdonságainak

vizsgálata, kísérletek végzése, a tapasztalatok rögzítése, munkafüzetek,

jegyzõkönyvek vezetése, a kémiai jelrendszer alkalmazása, ismeretük gyakorlati

alkalmazása, feladatok megoldása, kiselõadások tartása).









5

Az értékelés fõbb szempontjai



A tanulók



 ismerik-e az anyagokat, a jelenségeket, a fogalmakat, a törvényeket?

 ismerik-e a hasonlóságokat és különbségeket, azok okait?

 ismerik és tudják-e a tulajdonságok és a szerkezet kapcsolatát, a megfelelõ

összefüggéseket?

 képesek-e ismereteik rendszerezésére?

 tudják-e ismereteiket alkalmazni?

 milyen szinten sajátították el a kémiai jelrendszer alkalmazását?

 milyen szinten sajátították el a tanulók a szaknyelvet, a megismerési algoritmusokat?

 miként tudnak önállóan ismereteket szerezni?

 milyen mértékben vált igényükké a permanens önmûvelés igénye?

 milyen mértékben vált személyiségük jellemzõjévé az egészséges életmód igénye és a

környezetért érzett felelõsség?



A tanterv alkalmazásának feltételei



A tanterv által feltételezett elõzetes tudás, meglevõ képességek az életkori sajátosságoknak

megfelelõ átlagos készségek és képességek, a környezet- és természetismeret tantárgyban

megfogalmazott továbbhaladási feltételeknek megfelelõ ismeretek.



Személyi feltétel:

Kémia szakos fõiskolai vagy egyetemi végzettségû tanár.



Tárgyi feltételek:



Tanterem: szaktanterem vagy elsötétíthetõ elõadóterem, a tanulók számára vízszintes

asztallapokkal berendezett, AV eszközökkel jól felszerelt tanterem.

Szertár: tanári bemutató, és tanulói kísérletekhez szükséges anyagok és kísérleti eszközök.

Zárható vegyszerszekrény.

Anyagok gyûjteménye (ásvány és kõzetgyûjtemény, technológiai gyûjtemények), modellek,

makettek, transzparensek, diaképek, faliképek, népszerûsítõ irodalom gyûjteménye.

Tankönyvek és munkafüzetek: a Mozaik Kiadó tankönyvei és munkafüzetei és egyéb

segédletek.



1. Kémia 7. Kémiai alapismeretek. Szerzõk: dr. Siposné dr. Kedves Éva, Péntek

Lászlóné, Horváth Balázs.

2. Kémia 8. Szervetlen kémia. Szerzõk: dr. Siposné dr. Kedves Éva, Péntek Lászlóné,

Horváth Balázs.

3. Kémia 9. Általános kémia. Szerzõk: dr. Siposné dr. Kedves Éva, Péntek Lászlóné,

Horváth Balázs.

4. Kémia 10. Szerves kémia. Szerzõk: dr. Siposné dr. Kedves Éva, Péntek Lászlóné,

Horváth Balázs.



A szertár felszereléséhez, a kísérletek elvégzéséhez szükséges eszközök és anyagok

mennyiségérõl hasznos információk találhatók Rózsahegyi Márta–Wajand Judit: 575 kísérlet

a kémia tanításához kísérletgyûjteményben (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1991. és







6

Rózsahegyi Márta és Wajand Judit: Látványos kémiai kísérletek (Mozaik Kiadó Szeged,

1999.).



A tantervet alkalmazni kívánó kollégák számára felkínált támogatások: szakfolyóiratokban

cikkek megjelentetése, felkérésre tanári továbbképzõ elõadások tartása, képes kémiai

fogalomtár megjelentetése, tanári kézikönyv készítése, bemutató foglalkozások tartása.



A kémia tanításának célja és feladatai

A tanulók fokozatosan sajátítsák el azt a kémiai mûveltségtartalmat és szemléletet, amely a

XXI. század kulturált emberét képessé teszi arra, hogy a környezetében megjelenõ és

mindennapi tevékenységében felhasználásra kerülõ anyagok kémiai tulajdonságait, azok

hatásait, a kémiai jelenségeket és azok összefüggéseit megértse, és segíti õt az anyagok

tudatos felhasználásában. Az anyag sokféleségének bemutatása mellett e sokféleség

osztályozásával meg kell mutatni, hogy az néhány egyszerû elv alapján jól megérthetõ és

kezelhetõ. A továbbfejleszthetõ ismeretanyag és a szemléletmód járuljon hozzá a tanulók

egységes természet- és társadalomképének formálásához, egyéni képességeik felismeréséhez

és fejlesztéséhez, a természettudományok iránti érdeklõdés és az önmûvelés iránti igény

felkeltéséhez. A tanulók tudjanak ismeretekhez jutni a természeti és technikai környezet

jelenségeinek, folyamatainak megfigyelése, mérése, kísérleti vizsgálata és értelmezése, illetve

az ismeretterjesztõ irodalom és a könyvtár révén. Legyenek képesek a természettudományok

körébe tartozó különbözõ problémák felismerésére. A kémia tanulása alakítson ki

felelõsségteljes tudást az élõ környezet megóvása és az egészséges életmód megvalósítása

érdekében.



A kémiai tananyag a lehetõségek maximális felhasználásával kapcsolódik a többi tantárgy

oktatásához. Az informatika tárgyban elsajátított képességek, készségek gyakoroltatása,

alkalmazása, továbbfejlesztése során alapvetõ önmûvelési, ismeretszerzési technikákat

gyakoroljanak a diákok. A kémiai eljárások alkalmazásának, valamint az egyes elemek,

vegyületek, módszerek felfedezésének történetével, neves kémikusok tevékenységének

tanításával alakuljon ki a tanulókban a kémia kultúrtörténeti szemlélete.

A kémiaoktatás nyújtson maradandó és hasznosítható tudást, komplex természetbarát

szemléletet, biztosítson olyan kémiai alapmûveltséget, amely alkalmas a szakirányú képzés

megalapozására.



Fejlesztési feladatok



Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek.

A tanulók



 önállóan végzett megfigyeléseik és kísérleteik eredményeibõl, a megismert tények,

összefüggések birtokában legyenek képesek következtetések levonására, ítéletalkotásra,

 életkori sajátosságaiknak megfelelõen legyenek képesek a jelenségek közötti

hasonlóságok és különbségek felismerésére,

 gondolataikat világosan, szabatosan, a kémiai szakkifejezések helyes alkalmazásával

fogalmazzák meg,

 ábrákat, grafikonokat, táblázati adatokat tudjanak értelmezni, számítási feladatokat

megoldani,

 tudják magyarázni ismereteik mennyisége és mélysége szerint a természeti

jelenségeket és folyamatokat, valamint a technikai alkalmazásokat,

 használjanak modelleket,





7

 szerezzenek gyakorlottságot az információkutatásban,

 legyenek alkalmasak arra, hogy elméleti ismereteiket a mindennapok által felvetett

kérdések megoldásában alkalmazzák,

 ismerjék fel az ismereteikhez kapcsolódó környezeti problémákat,

 tudják, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték,

 legyenek tájékozottak arról, hogy a természettudomány fejlõdése a különbözõ népek,

országok tudósai, kutatói egymásra épülõ munkájának az eredménye, és e munkában

jelentõs szerepet töltenek be a magyar tudósok, kutatók is.



Tájékozottság az anyagról



 Az anyag részecske természetérõl rendelkezzenek a tanulók a koruknak megfelelõ

ismeretekkel. Ismerjék meg a környezetükben elõforduló fontosabb anyagok

részecskeszintû szerkezetét.

 A tanulók nyerjenek áttekintést a tápanyagok szerepérõl, értékérõl, a táplálkozás

egészségmegõrzõ szerepérõl és az egészséges étkezési szokásokról.

 A diákoknak ismerniük kell az õket különösen veszélyeztetõ egészségkárosító

anyagok közül a nikotin és a könnyen elérhetõ, tudatállapotot befolyásoló anyagok

hatásait, el kell utasítaniuk ezek fogyasztását.

 Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek



A részecskékrõl tanult ismeretek szintjén alakuljon ki a diákok elképzelése az atomon

belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhetõ méretû

testek méretének nagyságrendi eltérésérõl.



Tájékozottság a természettudományos megismerésrõl, a természettudomány fejlõdésérõl



A diákok általános iskolai tanulmányaik végén tudják, hogy a sokszínû anyagi világ egységes.

Értsék, hogy a természet egységes rendszer, melyet az emberi megismerés vizsgál különféle

szempontok és módszerek alapján. A tanulók legyenek tudatában annak, hogy a felhalmozott

tudás az egész emberiség közös eredménye. Ismerjék a kémiai ismeretekhez kapcsolódó

legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. Tudják, hogy a technika eredményei mögött a

természet törvényeinek tervszerû és alkotó jellegû alkalmazása áll.







7. évfolyam



KÉMIAI ALAPISMERETEK



Évi óraszám: 56



A kémiai alapismeretek oktatásának célja



A tanulók – felhasználva elemi ismereteiket – ismerjék meg a különféle anyagok alapvetõ

tulajdonságait, a kémiai alapfogalmakat a környezetükben elõforduló néhány természetes és

ipari termék vizsgálata alapján. A kémiaórák anyaga és szemlélete élményszerûsége révén

keltse fel a tanulók érdeklõdését, érdekes és látványos kísérletekkel mutassa be a tartalom

alkalmazhatóságát, értékét, azt, hogy a kémia mindenütt jelen van életünkben, mindennapi







8

tevékenységünk szerves része. Ismereteik alapján a tanulók ésszerûen tudjanak viselkedni

természeti és tárgyi környezetükben.



Belépõ tevékenységi formák



A tanulók



 ismerjék meg a kémia hatékony elsajátítását segítõ módszereket,

 lássák be, hogy az anyagok tulajdonságai különféle nézõpontok szerint vizsgálhatók,

 ismerjék fel a vizsgált anyagok lényeges fizikai és kémiai tulajdonságait,

 tudják megfigyeléseiket önállóan elmondani, írásban, rajzban rögzíteni,

 ismerjék fel megfigyeléseik során az azonosságokat és a különbségeket,

 tudják balesetmentesen használni az egyszerûbb laboratóriumi eszközöket, anyagokat,

 ismerjék meg az égés jelentõségét, veszélyét

 tudják csoportosítani az anyagokat, ismerjék és alkalmazzák az összetett anyagok

szétválasztási módjait,

 legyenek képesek megkülönböztetni a kémiai változásokat más anyagi változásoktól,

 legyenek képesek tudásuk alkalmazására nemcsak a tanítási órán, hanem a mindennapi

életben is,

 vegyék észre, és elemi szinten figyeljék meg a természeti jelenségeket és

folyamatokat,

 legyenek képesek az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és készségek

alkalmazására,

 végezzenek számítási feladatokat az oldatokkal, az anyagok tömegével és a

részecskeszámmal kapcsolatosan.



Témakörök:



1. Bevezetés

2. Az anyagok tulajdonságai és változásai

3. Néhány anyag és változás vizsgálata

4. Atomszerkezeti alapismeretek

5. Bepillantás a részecskék világába



Értékelés:



Folyamatosan szóban, esetenként írásban, témazáró dolgozatokkal.





1. Bevezetés

(óraszám: 3 óra)



Célok:



 A kémia tárgya iránti érdeklõdés felkeltése a tantárgy céljainak, feladatainak

megjelölése.

 A tankönyv bemutatása.

 Az iskolai könyvtár meglátogatásával néhány folyóiratra, könyvre irányítani a

figyelmet.







9

 A kémiai ismeretek jelentõségének bemutatása a megelõzõ történelmi korszakokból

egy-egy választott példa alapján, majd napjainkban betöltött szerepének,

jelentõségének ismertetése.



Feladatok:



A tanulók



 értsék a tantárgy célkitûzéseit,

 értsék a kémia tantárgy helyét a természet jelenségeivel foglalkozó tantárgyak között,

 tudják, hogy a kísérletezés a kémia fontos vizsgálódási módszere,

 ismerjék meg a kísérletezés elõvigyázatossági rendszabályait,

 ismerjék a kémia jelentõségét a múltban és mindennapjainkban,

 ismerjék a tankönyv felépítését, jelrendszerét, tudják a tankönyvet hatékonyan

használni.



Elõzmény, kapcsolódás:



A természetismereti alapfogalmak.



Tartalom:



A kémia tárgya, jelentõsége.

Így tanuld a kémiát!

A kísérletezés célja.

A laboratóriumi kísérletezés elõvigyázatossági rendszabályai.

Laboratóriumi edények és eszközök.

A tömegmérés.

A térfogatmérés.

A sûrûségmérés.



Értékelés:



Szóban frontális kérdések formájában.

Írásban.





2. Az anyagok tulajdonságai és változásai

(óraszám: 4 óra)



Célok:



Környezetünk néhány fontos anyagának érzékszervünkkel, méréssel, kölcsönhatással

megállapítható tulajdonságainak bemutatása. Néhány konkrét fizikai és kémiai változás és

ezek összefüggéseinek vizsgálata.









10

Feladatok:



A tanulók



 értsék, hogy a halmazállapot hõmérséklet- és anyagi minõség függõ tulajdonság,

 értsék, hogy a rendezetlen mozgás minden anyag belsõ tulajdonsága,

 legyenek képesek a rendelkezésükre bocsátott anyagok tulajdonságainak

megállapítására az anyagok érzékelhetõ tulajdonságai, és az (op., fp., sûrûség stb.)

adatokat tartalmazó táblázatok használatával,

 legyenek képesek az anyagok tanult kémiai tulajdonságainak megállapítására tanári

demonstrációk, illetve tanulói kísérletek alapján,

 szerezzenek jártasságot az ismeretszerzés, a vizsgálódás szempontjából lényeges és

lényegtelen jellemzõk, tényezõk elkülönítésében.



Elõzmény, kapcsolódás:



Természetismereti háttérismeretek.

Fizika: halmazállapotok, energia, energiatípusok, mozgások



Tartalom:



Az anyagok és tulajdonságaik.

Szerves és szervetlen anyagok.



Fizikai és kémiai változások, ezek összefüggései.

Fizikai és kémiai tulajdonságok.

Rendezetlen mozgás mint az anyag belsõ tulajdonsága.

Gázok, folyadékok, szilárd anyagok környezetünkben.

A halmazállapot-változásokat kísérõ energiaváltozások.



Értékelés:



Szóban: frontális és egyéni feleltetéssel, az anyagismeret hangsúlyozásával (kihelyezett

anyagok felismertetésével), a kísérletek elemzésével, esetenként végrehajtásával,

összehasonlításával, tanulói kiselõadás formájában.





3. Néhány anyag és változás vizsgálata

(óraszám: 23 óra)



Célok:



Mindennapi életünk két nélkülözhetetlen anyagának: a levegõnek és a víznek a vizsgálata.



Az egyik legfontosabb kémiai változás, az égés és feltételeinek ismertetése. A különféle

energiaforrások és azok környezeti hatásainak, az energiatakarékosság fontosságának és

lehetõségeinek bemutatása. A tanulók ismerjék meg a tüzelõanyagokat, a gazdaságos tüzelés

alapelveit, a tüzeléssel kapcsolatos veszélyeket. Táplálékaink ismertetése abból a

szempontból, hogy azok szervezetünk energiaforrásai és építõanyagai. Az oldatokkal

kapcsolatos tapasztalati ismeretek megfogalmazása, a tapasztalatok értelmezése, a szerzett





11

ismeretek alkalmazása. A háztartásban használt savas és lúgos kémhatású anyagok és azok

helyes kezelési módjainak megismertetése. A megfigyelõkészség fejlesztése, a tárgyalt

anyagok és változások vizsgálata során. Az anyagismeret bõvítése, a mindennapi életben

elõforduló anyagok és azok sajátosságainak megfigyeltetésével. A szövegelemzési képesség

fejlesztése, ismeretterjesztõ olvasmányok, kísérleti leírások, számítási feladatok

megfogalmazásainak értelmezése útján.



A tanulók legyenek képesek arra, hogy az eddigi kémiai tanulmányaik alapján vizsgált

anyagokat a megfelelõ anyagcsoportokba sorolják, és legyen elképzelésük arra vonatkozóan,

hogy a környezetükben elõforduló, de eddig még nem tárgyalt anyagok mely csoportokba

sorolhatók. Ismerjék a keverékek szétválasztási eljárásait.



Feladatok:



A tanulók



 tanulják meg a levegõ összetevõinek nevét, azok néhány tulajdonságát és százalékos

arányát,

 lássák be, hogy ez az arány kismértékben változhat, és az arányeltolódás súlyos

következményekkel járhat,

 ismerjék meg a levegõszennyezés fõ forrásait és anyagait,

 lássák be, hogy égéskor az égõ anyag oxigénnel reagál, az égéstermék oxid,

 tudjanak példákat mondani gyors és lassú égésre, ismerjék az égésfajták hasonló és

eltérõ sajátosságait,

 tanulják meg, hogy a tûzoltás kémiai lényege a gyors égés bármely feltételének

megszüntetése,

 értsék az energiaforrások csoportosításának lényegét,

 ismerjék meg az energiaforrások használatának környezeti hatásait, érezzék az

energiatakarékosság szükségességét,

 értsék, hogy az ásványi szenek keverékek,

 értsék, hogy a kõolaj szénbõl és hidrogénbõl álló anyagok keveréke,

 értsék a kõolaj-feldolgozás lényegét,

 ismerjék meg a cseppfolyós halmazállapotú fûtõanyag nevét, motorhajtó anyagok

nevét, tûzveszélyességüket, élettani hatásaikat,

 ismerjék a gázhalmazállapotú tüzelõanyagokat, a különféle gázzal mûködõ

berendezések használatának szabályait, tûzveszélyességüket, a fûtõgáz és az

égéstermékek élettani hatásait,

 lássák az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést,

 tudják, hogy a csapvíz mindig tartalmaz ásványi sókat, a desztillált víz tiszta anyag,

 tudják, hogy a víz az elektromos áram hatására hidrogénre és oxigénre bomlik, lássák

be, hogy a víz összetett anyag,

 a hidrogén égése segítségével értsék meg az egyesülés fogalmát,

 váljék tudatossá a víz életünkben betöltött szerepének fontossága, ismerjék meg a

vizek szennyezõdésének fõ forrásait,

 törekedjenek mikrokörnyezetükben a szennyezõ anyagok káros mértékû

felhalmozódásának megelõzésére, illetve csökkentésére,

 tudják értelmezni az oldószer, oldott anyag, oldat kifejezéseket,

 legyenek képesek telítetlen és telített oldatok készítésére,

 tudják, hogy a köznapi életben gyakran használt anyagok közül mely anyag melyik

oldószerben oldódik,





12

 tudják az oldatok alkotórészeit lepárlással, desztillálással, kristályosítással

szétválasztani,

 tudják, hogy az oldatok savas, lúgos és semleges kémhatásúak lehetnek,

 ismerjék néhány természetes indikátor (tea, céklalé, vöröskáposztalé) és néhány

laboratóriumban használt indikátor (fenolftalein, lakmusz, univerzál indikátor)

színváltozását,

 legyenek képesek a mindennapi életben elõforduló oldatok készítési és felhasználási

utasításában feltüntetett adatok értelmezésére,

 tudjanak az oldatok hígításával, töményítésével kapcsolatos számítási feladatokat

megoldani,

 tudjanak adott összetételû oldatot készíteni (mérleg, areométer, hõmérõ, mérõhenger

használata),

 ismerjék és tudják használni az univerzál-indikátort oldatok pH-értékének

megállapítására,

 tudják a háztartási anyagokon szereplõ pH adatokból a kémhatást megállapítani,

 szerezzenek jártasságot az egyszerûbb kísérletek elvégzésében,

 ismerjék néhány keverék szétválasztási módszereit,

 tudják szétválasztani az oldódó anyagokat ülepítéssel, szûréssel,

 ismerjék a folyadékelegyek szétválasztási módszerét,

 lássák és értsék az elválasztások alkalmazhatóságának feltételeit,

 értsék a példákkal kapcsolatban a fizikai, kémiai változások különbségét,

 tudják vizsgálataik, megfigyeléseik, vizsgálódásaik, kísérleteik során szerzett

ismereteiket pontosan megfogalmazni, írásban és rajzban rögzíteni,

 tudják feladataikat megfigyelések, mérések, kísérletek adataiból áttekinthetõen

felépíteni és megoldani.



Elõzmény, kapcsolódás:



Természetismeret: A témakör földrajzi vonatkozásai; az égés.

Matematika: Százalékszámítás, egyenes arányosság.



Tartalom:



Az anyagok változásai.

A levegõ összetételeinek jelentõsége.

A levegõszennyezés forrásai és anyagai.

Az égés. A lassú és gyors égés. A tûzoltás kémiai lényege.

Energiahordozók.

A nem megújuló energiaforrások.

Ásványi szenek.

A földgáz és a kõolaj.

A megújuló energiaforrások.

Táplálékaink mint energiaforrások és szervezetünk építõanyagai.

Az eddig megismert kémiai alapismeretek áttekintése.

A víz.

A víz a környezetünkben.

A hidrogén.

Az oldatok.

Az oldatok töménysége.

Vizes oldatok kémhatása.





13

Az anyagok csoportosítása.

A keverékek szétválasztása.

A kémiai alapismeretek összefoglalása.



A megismert környezetvédelmi fogalmak áttekintése (üvegházhatás, szmog, savas esõk,

ózonréteg, az élõvíz öntisztulása, szerves szennyezõ anyagok, eutrofizáció, mérgezõ anyagok,

a természetben le nem bomló hulladékok, hõszennyezés).



Értékelés:



Szóban: frontális/egyéni feleltetéssel, az anyagismeret hangsúlyozásával (kihelyezett anyagok

felismertetésével), a kísérletek elemzésével, esetenként végrehajtásával, összehasonlításával,

tanulói kiselõadás formájában.





4. Bepillantás a részecskék világába

(óraszám: 7 óra)



Célok:



 A tanulók tudják, hogy az elemek azonos atomokat tartalmaznak, ezért lehet azonos az

atom és az elem kémiai jellemzõje, a vegyjel.

 Ismerjék meg a periódusos rendszer elsõ húsz atomjának vegyjelét, a vegyjel

jelentéseit.

 Ismerjék az anyagmennyiség mértékegységét.

 A tanulók szerezzenek alapvetõ ismereteket az atomok felépítésérõl,

elektronszerkezetük kiépülésérõl, periodikusan változó tulajdonságaikról.

Alapismereteiket a késõbbi tanulmányok során tudják alkalmazni.

 A tanulók legyenek képesek molekulákat és ionokat tartalmazó vegyületek képletének

megállapítására.



Feladatok:



A tanulók



 számára váljék meggyõzõdéssé, hogy az anyagok láthatatlan apró részecskékbõl

épülnek fel, amelyek alapegységei az atomok,

 ismerjék az atomokat felépítõ elemi részecskéket, valamint tömegüket és

elhelyezkedésüket az atomban, az izotópok gyakorlati jelentõségét,

 ismerjék a periodikus tulajdonságokat,

 értsék, hogy elektromosan miért semlegesek az atomok, miért rendelkeznek töltéssel

az ionok,

 a periódusos táblázat segítségével tudják jelölni az atomokat egyszerû jelöléssel,

 tudják, hogy minden anyagi test atomok valamilyen halmaza,

 tudják a periódusos rendszer elsõ húsz elemének vegyjelét,

 tudják a vegyjel jelentését,

 tudják, hogy az anyagmennyiség mértékegysége: a mol, (mint darabszám bármiféle

részecskére vonatkoztatható),

 ismerjék az elsõrendû kötéseket.







14

Elõzmény, kapcsolódás:



Kémia: Az anyagok tulajdonságai és a kémiai változás.

Fizika: Elektromosságtani alapfogalmak.



Tartalom:



Az anyag atomos szerkezete, az atomok mérete.

Az atom és az elem jele: a vegyjel.

Az anyagmennyiség

Egyszerû számítások az anyagmennyiséggel.

Az atomok felépítése.

Az elemi részecskék.

Az izotópok és gyakorlati jelentõségük.

A radioaktivitás.

Az atomenergia.

Az anyagszerkezeti ismeretek fejlõdése.

Az elektronszerkezet jelölése.

Az atomtörzs és a vegyértékelektronok.

Az atomszerkezet és a periódusos rendszer.



Elemek és vegyületek.

A képlet.

Atomok, molekulák, a vegyérték.

A kovalens kötés.

A kémiai egyenlet.

A tömegmegmaradás törvénye.

Az ionok és az ionkötés.

Kristályrácsok.



Értékelés:



Szóban és írásban (fogalmak, elvek). Írásban hangsúlyt kap a jelrendszer alkalmazása.





5. Környezetünk néhány fontos anyaga

(óraszám: 16 óra)



Célok:



A tanulók mindennapjaik során számos nagyipari termékkel találkoznak, ilyen pl. a papír és a

különféle kerámiai anyagok sora. A fejezet célja ezeknek az anyagoknak és elõállításuknak,

felhasználhatóságuknak bemutatása.



Feladatok:



A tanulók



 ismerjék meg a papír fontosabb tulajdonságait, a papírgyártás lényegét,







15

 ismerjék meg a különféle üvegfajták tulajdonságait, a tulajdonságok és szerkezetük

kapcsolatát,

 ismerjék a kerámiai ipar fõbb alapanyagait, terméktípusait,

 elõállításuk lényegét.



Elõzmény, kapcsolódás:



Földrajz: agyagféleségek, a kaolin elõfordulása hazánkban.



Tartalom:



A papír története, tulajdonságai.

Az üveg. Különleges üvegek.



A kerámiai anyagok elõállítása.

A kerámiai anyagok csoportosítása.

A porcelán.

Építõanyagok és építési kötõanyagok.

Vegyszerek a háztartásban.

Néhány jó tanács a folttisztításhoz.



Értékelés:



Szóban: az ismeretek önálló kifejtésével, kiselõadások formájában.

Írásban: kisdolgozat, képgyûjtemény készítés formájában.





Év végi ismétlés

(óraszám: 3 óra)



A továbbhaladás feltételei:



A tanulók



 tudják felsorolni az atomot felépítõ elemi részecskéket,

 alkalmazzák a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma

közötti összefüggést,

 tudják megnevezni a megismert atomokat, ionokat, molekulákat és tudják felírni

kémiai jelüket,

 használják a molekulamodelleket,

 ismerjék fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján,

 tudják, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi

életben, ismerjék helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat.









16

8. évfolyam



SZERVETLEN KÉMIA



Évi óraszám: 56



Célok:



A tanulók a megismert anyagszerkezeti alapfogalmak alkalmazásával bõvítsék ismereteiket a

környezetükben elõforduló, a mindennapi tevékenységben felhasznált, életünket meghatározó

és befolyásoló anyagok körében, sajátítsák el azok legfontosabb tulajdonságait, az alapvetõ

természeti törvényeket, az anyagok biztonságos felhasználásának módjait. Az elsajátított

mûvelõdési tartalom alakítson ki átfogó természetbarát szemléletet, felelõsségteljes és

hasznos tudást az élõ környezet megóvására.



Belépõ tevékenységi formák



A tanulók



 az atom felépítésének ismerete alapján olvassanak be a periódusos rendszerbõl

adatokat, állapítsanak meg tendenciákat,

 csoportosítsák a periódusos rendszerbõl kiolvasott adatok alapján az elemeket adott

szempontok szerint,

 az egyes elem-, illetve vegyületcsoportok tipikus képviselõjének tulajdonságaiból a

csoport tulajdonságaira következtessenek,

 legyenek jártasak a kémiai elemek és szervetlen vegyületek körében a kémiai

jelrendszer használatában,

 a tanultak alapján jelöljék a fontosabb kémiai reakciókat egyenletekkel, valamint

legyenek jártasak az egyszerûbb sztöchiometriai számítások végzésében,

 ismerjék fel és értelmezzék a mindennapi életben gyakrabban elõforduló kémiai

változásokat,

 legyen áttekintésük a biológiailag fontos anyagok körforgásáról,

 legyenek képesek tudásuk alkalmazására a mindennapi életben, ismerjék a kémiai

anyagok környezeti hatásait, a természet és a környezet védelmének lehetõségeit.



Elõzmények, kapcsolódás:



Kémia: Az anyagszerkezeti alapok biztos tudása.

Földrajz: Fontos ásványok és kõzetek ismerete.



Tartalom:



Témák:



1. A nemfémes elemek és vegyületek

2. A fémes elemek és vegyületeik



Értékelés:



Folyamatosan szóban, esetenként írásban, témazáró dolgozattal.





17

1. A nemfémes elemek és vegyületek

(óraszám: 28 óra)



Célok:



Az eddigi ismeretek alkalmazása az egyes fõcsoportbeli elemek és fontosabb vegyületeik

leírásakor. Az anyagok jellemzése és csoportosítása a periódusos rendszer alapján. Az

anyagok és jelenségek szemléltetésével anyagismeret nyújtása, a szintetizáló készség

fejlesztése, a differenciált látásmód alakítása. A környezetvédelmi problémák felvetésével és

tárgyalásával a környezetért felelõs magatartás formálása, a helyes szemlélet megalapozása.



Feladatok:



A tanulók



 ismerjék az egyes elemcsoportok elhelyezkedését a periódusos rendszerben,

 legyenek képesek értelmezni az elemek és vegyületek jellemzõ kémiai tulajdonságait,

 ismerjék az egyes elemek és vegyületek élettani, környezeti hatásait,

 legyen áttekintésük a nemfémes elemek oxidjainak, a savaknak és sóiknak szerepérõl

a természeti folyamatokban, a mesterséges anyagok körében, a háztartásban és

iparban,

 ismerjék fel az anyagok tulajdonságai és élettani, illetve környezeti hatásai közötti

összefüggéseket,

 tudják a mindennapi életben elõforduló anyagokhoz mellékelt használati utasításokat

értelmezni kémiai szempontból,

 ismerjék a mérgezõ anyagok jelét,

 tudják balesetmentesen használni a háztartási vegyszereket,

 kísérjék figyelemmel, és értelmezzék a tömegkommunikáció útján közzétett

környezetszennyezettségre vonatkozó adatokat,

 gyûjtsenek információkat lakóhelyük levegõ- és vízminõségével kapcsolatosan,

 érezzenek személyes felelõsséget, keressenek cselekvési lehetõségeket közvetlen

környezetük megóvására,

 tudják a háztartási vegyszerek takarékos és szakszerû felhasználásának módjait,

 értsék az elemek és vegyületek körforgását a természetben, az élettelen és az élõvilág

fontosabb kapcsolatait,

 lássák a környezetvédelmi kérdések összefüggését,

 legyenek képesek a különféle ismerethordozók (videó- és tv-filmek, folyamatábrák)

felhasználására az ismeretszerzésben,

 ismerjék a hazai vegyipar fontosabb termékeit.



Elõzmény, kapcsolódás:



Kémia: A korábban szerzett ismeretek alkalmazása: az elektronszerkezet, a periódusos

rendszer.

Természetföldrajzi alapok: Cseppkõképzõdés, mészkõ-, dolomitképzõdés, a márvány

kialakulása.

Biológia: A nátrium-klorid élettani jelentõsége, környezetvédelmi problémája (utak sózása;

szikesek).

A víz, a levegõ, a talaj mint környezeti tényezõk, életterek: a kén-dioxid, a kénessav, a szén-

monoxid és a szén-dioxid élettani hatása, savas esõk.





18

Tartalom:



Az elemek rövid, általános jellemzése.

Az anyagok jellemzésének szempontjai:



fizikai tulajdonságok,

kémiai tulajdonságok,

élettani hatások,

elõfordulás (esetenként elõállítás),

gyakorlati alkalmazások,

környezetvédelmi, természetvédelmi szempontok.

A nemesgázok.

A hidrogén.

A periódusos rendszer VII. fõcsoportjának fontosabb elemei és vegyületeik.

A klór. A hidrogén-klorid. A nátrium-klorid. Az ionos kötés.

A periódusos rendszer VI. fõcsoportjának fontosabb elemei és vegyületeik.

Az oxigén. Az ózon.

A víz. A hidrogén-peroxid.

A kén.

A kén-dioxid, a kén-trioxid, a kénsav és gyártása, A kénsav sói.

A periódusos rendszer V. fõcsoportjának fontosabb elemei és vegyületeik.

A nitrogén. Az ammónia, a nitrogén-dioxid, a salétromsav, az ammónium-nitrát,

az ammónium-klorid, a nitrogén körforgása.

A foszfor. Irinyi János. A foszforsav. Mûtrágyák.

A periódusos rendszer IV. fõcsoportjának fontosabb elemei és vegyületeik.

A szén. A gyémánt, a grafit, a fullerének. A 14-es szénizotóp.

A szén-monoxid, a szén-dioxid, a szénsav és a karbonátok. A szóda.

A sóhidrolízis.

Nemfémes elemek és vegyületeik összefoglalása.

Technológiai alapismeretek:

katalizátorok,

sósavgyártás, kénsavgyártás, ammóniaszintézis, salétromsav-gyártás.



Értékelés:



Szóban:



 óra eleji kérdésekkel,

 kísérleti eredmények elemzõ értékelésével;

 az anyagok és kémiai változások ismerete alapján, az összehasonlítást, a

szakkifejezések megfelelõ alkalmazását is értékelve.



Írásban:



 a jelrendszer alkalmaztatásával,

 példamegoldásokkal,

 az összefüggések ismeretének és a szintézis mértékének ellenõrzésével.









19

2. A fémes elemek és vegyületeik

(óraszám: 24 óra)



Célok:



 Ismerjék meg a fémek és néhány vegyületük fontos tulajdonságait.

 Az általános ismeretek alkalmazása a fontosabb fémek és vegyületek bemutatásakor.

 A periódusos rendszer használatának elmélyítése.

 A mindennapi életben elõforduló anyagok és jelenségek, alkalmazások kémiai

hátterének bemutatása. Az önálló gondolkodás fejlesztése.

 A fémek és néhány vegyületük élettani hatásának bemutatása különös tekintettel a

környezetszennyezõ anyagokra. A környezetvédelmi szempontból kiemelt vegyületek,

folyamatok tárgyalása.

 Az elméletben megismert és a mindennapok gyakorlatában tapasztalt korróziós

jelenségek kapcsolatának megteremtése.

 A korrózióvédelem módszereinek, eljárásainak megismertetése.

 A kísérleteket értékelõ, az általános ismereteket alkalmazni tudó szakszerû

megfogalmazások, érvelések fejlesztése.



Feladatok:



A tanulók



 ismerjék meg a fontosabb fémek fizikai, kémiai tulajdonságait, elõfordulásukat,

elõállításukat és gyakorlati jelentõségüket,

 értsék meg a fémes tulajdonságok változatosságának okait,

 legyenek képesek általános ismereteiket alkalmazni egyes fémek tárgyalásakor,

 tudjanak példákat mondani az eltérõ tulajdonságú fémekre; indoklással,

 ismerjék a környezetükben elõforduló alkálifém- és alkáliföldfém vegyületek

gyakorlati jelentõségét, a vizek lágyításának módjait,

 legyenek átfogó ismereteik a p-mezõ fémeirõl, kiemelten az alumíniumról, az ónról,

az ólomról,

 értsék az s- és a d- mezõ fémeinek tulajdonságbeli különbözõségeit,

 ismerjék a legfontosabb ipari fémek elõállításának eljárásait, a technológiák

környezeti hatásait,

 lássák a vas- és acélgyártás gazdaságossági kérdéseit,

 ismerjék a réz- és a cink-csoport elemeit,

 ismerjék a fenti fémek fontosabb vegyületeinek felhasználási területeit, az

alkalmazással kapcsolatos környezetvédelmi problémákat,

 ismerjék az ötvözés, a korrózió lényegét, a korrózióvédelem hátterét,

 legyenek képesek értelmezni a mindennapok egyes kémiai folyamatait (pl.:

fémtárgyak átalakulásai, mészoltás, a gipsz megkötése, fényképezés),

 ismerjék az egyes anyagokhoz kapcsolódó kémiatörténeti vonatkozásokat,

 tudjanak feladatokat megoldani a témakörben.









20

Elõzmény, kapcsolódás:



Kémia



 kovalens kötés,

 ionos kötés,

 másodrendû kötés,

 redoxireakciók, sav-bázis reakciók, sók hidrolízise



Fizika



 elektromos alapjelenségek,

 mágnesezhetõség,



Földrajz



 a bauxit képzõdése, elõfordulása hazánkban, néhány jelentõs külföldi elõfordulás,

 az alumínium gyártása szempontjából kiemelt jelentõségû államok, hazai helységek,

 a vasércek elõfordulása,

 jelentõsebb vas- és acélgyártó államok,



Biológia



 néhány elem és vegyület élettani hatása,

 a nátrium, a kálium, a kalcium, a magnézium és a vas szerepe az élõ szervezetben



Történelmi háttér



 a vas-, a réz- és bronzkorszak,

 a vasérc feldolgozásának története.



Tartalom:



A fémek szerepe az ember életében.

A fémek általános jellemzése.

A fémek kémiai tulajdonságai (reakciókészség, redoxireakciók, a fémek redukálása).

Az ötvözetek.

A fémek korróziója, aktív, passzív korrózióvédelem.

A fémek csoportosítása a periódusos rendszer alapján.

Az s-mezõ fémei és fontosabb vegyületeik.

Az alkálifémek.

Az alkálifémek fontosabb vegyületei. Nátriumot tartalmazó sók oldatainak kémhatása.

A nátrium-karbonát, a nátrium-hidroxid.

Néhány, a mindennapokban elõforduló vegyület kiemelése, gyakorlati jelentõségük

megadása: konyhasó, hypo, marónátron, szóda, szódabikarbóna, Glauber-só, fixírsó,

Chilei-salétrom, trisó, kálisó, hamuzsír, kálisalétrom.

Alkáliföldfémek.

Az alkáliföldfémek fontosabb vegyületei.

A mindennapi életben elõforduló vegyületek, folyamatok: mészkõ, mészégetés,

mészoltás, habarcskészítés, a habarcs megkötése, gipsz, ,,égetett,, gipsz, a gipsz





21

megkötése, égetett magnézia, klórmész, foszforit, kalcium-karbid, keserû-só,

magnezit, dolomit,

A természetes vizek keménysége, a vízlágyítás.

A p-mezõ fémei és fontosabb vegyületeik.

Az alumínium és gyártása. Az amfotéria megfigyeltetése.

A kémiai technológiai alapelvek ismertetése.

A fontosabb alumínium-, ón- és ólomvegyületek.

A vascsoport, a rézcsoport és a cinkcsoport elemei.

A vas- és acélgyártás. A kémiai technológiai alapismeretek szélesítése.

A fényképezés alapismeretei.



Értékelés:



Szóban



 óra eleji frontális kérdésekkel,

 az anyagismereti és a tanári bemutató és a tanulókísérletek alapján,

 önálló gondolatok kifejtésével,



Írásban



 átfogóbb anyagrészekbõl összehasonlítás útján,

 példamegoldásokkal,

 a mindennapok kémiáját magyarázó egyenletek és mennyiségi összefüggések révén,

 az elõállítások és a felhasználási területek minõségi és mennyiségi leírásával.



Egyénileg elkészített kiselõadások értékelésével.





Év végi ismétlés

(óraszám: 4 óra)



A továbbhaladás feltételei:



A tanulók



 ismerjék fel a tanult elemek helyét a periódusos rendszerben,

 nevezzék meg és írják fel kémiai jelekkel a tanult elemeket és vegyületeket, ismerjék

környezeti, élettani hatásukat,

 használják a molekulamodelleket a tanult molekulák bemutatására,

 értelmezzék a kémiai reakció lényegét az elvégzett kísérletek alapján,

 legyenek képesek csoportosítani a megismert anyagokat és változásokat,

 leírás alapján mutassák be a tanulókísérleteket,

 tulajdonságaik alapján azonosítsák a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat,

 tudják felsorolni a levegõ és a természetes vizek szennyezéseit.









22

9. évfolyam



ÁLTALÁNOS KÉMIA



Évi óraszám: 74



Célok:



Az anyagszerkezeti alapok nyújtásával és az összefüggések, törvények feltárásával adjon

magyarázatot az anyagok tulajdonságaira. Tudatosítsa, hogy az anyagok átalakítása és

felhasználása az emberi társadalom létérdeke, mutassa meg a kémia és az ember természetes

és szükséges kapcsolatát. Érzékeltesse azt, hogy a kémia milyen szerepet töltött be az

emberiség, és milyen meghatározó a modern társadalom életében.



Belépõ tevékenységi formák



A tanulók



 gyakorolják az elõzõ évfolyamokon elsajátított anyagszerkezeti ismeretek

alkalmazását a tulajdonságok és a szerkezet kapcsolatának bemutatására,

 szerezzenek jártasságot a kémiai reakciók osztályozásának elvégzésében, a

redoxifolyamatok irányának becslése, a standardpotenciálok összehasonlítása alapján,

 a kísérletezésben ismerjenek meg új, az elõzõeknél összetettebb eszközöket,

 használjanak modelleket a bonyolultabb szerkezetek megismeréséhez,

 gyakorolják az igényesen fogalmazott ismeretterjesztõ irodalom, a sajtó, a lexikonok,

kézikönyvek és a digitális média használatát.



Elõzmény, kapcsolódás:



Fizika: Elektromosságtani és mágneses alapfogalmak. Elektromosságtan.



Tartalom:



Témák:



1. Az atom felépítése, szerkezete

2. A kémiai kötések – anyagi halmazok

3. Kémiai reakciók

4. Elektrokémiai alapismeretek





1. Az atom felépítése, szerkezete

(óraszám: 12 óra)



Célok:



A tanulók szerezzenek átfogó ismereteket az atomok felépítésérõl, elektronhéj szerkezetük

kiépülésérõl. A mikrovilágba való bepillantás, amellyel egyidejûleg a megismerhetõség

eszközi korlátai is bemutathatók. Az atomokról alkotott ismeretek bõvítése, egyben a

periódusos rendszerben való tájékozódás megalapozása. A kémiatanulás megkönnyítése a





23

periodicitás felfedeztetésével. A periódusos rendszer alkalmazási lehetõségeinek bemutatása,

az alkalmazás gyakorlása, fokozatosan készségszintre emelése. Az önálló irodalmazás,

anyaggyûjtés gyakoroltatása kiselõadások kapcsán.



Feladatok:



A tanulók



 ismerjék meg az atomokat felépítõ elemi részecskéket, az izotópok gyakorlati

jelentõségét,

 a tömegszám és a rendszám ismeretében tudják megadni az elektronok, a protonok és

a neutronok számát,

 értsék az atomok elektronszerkezetének kiépülését, ismerjék a periodikus

tulajdonságokat,

 értsék meg a különféle atommodellek problematikáját,

 értsék meg a periódusos rendszer használatának elõnyeit,

 legyenek képesek az atomok elektronszerkezete és periódusos rendszerbeli helye

közötti összefüggés alkalmazására,



Elõzmény, kapcsolódás:



Kémia: Az anyagok szerkezetére vonatkozó alapismeretek.

Fizika: Az elektromosságtani alapfogalmak.



Tartalom:



Az atomok felépítése. Izotópok.

Az alapállapotú atom és gerjesztése.

Atommodellek történeti áttekintése.

Az elektronfelhõ szerkezete.

A periódusos rendszer atomszerkezeti értelmezése.

Periodikus tulajdonságok, a rendszer használata.



Értékelés:



Óra elején kérdésekkel, önálló kifejtéssel.

Írásbeli feleletekkel, elektronszerkezet felrajzoltatásával.





2. Kémiai kötések – anyagi halmazok

(óraszám: 15 óra)



Célok:



 A tanulók értsék az ionkötés fogalmát. Tudjanak megnevezni mindennapi életükben

elõforduló ionvegyületeket.

 Értsék a kovalens kötés kialakulásának módját, a molekula kifejezést.

 Tudjanak megnevezni mindennapi életükben elõforduló molekulákból álló anyagokat.

 Értsék a fémes kötés kifejezést.







24

 A tanulók értsék és tudják, hogy az anyagok tulajdonságait az alkotórészek és a

közöttük levõ kölcsönhatások határozzák meg. Váljon igényükké a mindennapi

tapasztalatok hátterének mélyebb értelmezése.



Feladatok:



A tanulók



 elektronszerkezeti ismereteik alapján értsék, hogy miért és hogyan keletkeznek az

atomokból ionok,

 értsék az ionkötés fogalmát. Tudják, hogy az indexszám nem mennyiséget, hanem

arányt jelent,

 ismerjék a mindennapi életükben elõforduló ionkötésû vegyületek néhány

tulajdonságát,

 legyenek képesek az ionvegyületek képletének megszerkesztésére az ionok töltése és

az arány közötti összefüggés felhasználásával,

 értsék a kovalens kötés kifejezést,

 értsék a molekulák polaritásának okait, a másodrendû kötésekbõl adódó

tulajdonságokat,

 megadott összegképletük alapján tudják elem- és vegyületmolekulák modelljeit

összeállítani,

 ismerjék az anyagi halmaz fogalmát, a halmazállapotok jellemzõit, a moláris térfogat

fogalmát,

 a folyadékokban és a kristályos anyagokban elõforduló elsõ- és másodrendû

kötõerõket,

 tudják, hogy az ionvegyületek és a kovalens vegyületek vízben való oldásának az

alapja a dipólus vízmolekulák és az oldódó anyag részecskéi közötti vonzás,

 ismerjék fel, hogy az oldhatóság az oldott anyag és az oldószer anyagi minõségétõl

függ,

 tudják összekapcsolni, értelmezni a makroszkopikus jelenségeket a halmazt képezõ

részek szerepével,

 értsék a kolloidállapot lényegét,

 értsék a homogén keverék és a heterogén anyagok fogalmát, tudjanak példát mondani,

 ismerjék az anyagok részecskeméret szerinti csoportosítását,

 ismerjék az anyagok közeg és az eloszlatott anyag halmazállapota szerinti

csoportosítást,

 legyenek képesek a különféle kolloid rendszerek felépítésére, megkülönböztetésére,

 ismerjék fel a mindennapi életünkben elõforduló kolloid rendszereket,

 tudják ismereteiket a mindennapi életben elõforduló anyagokkal kapcsolatban

alkalmazni, értsék a kolloid rendszerek jelentõségét,

 legyenek képesek a keverékek tulajdonságait felsorolni, indokolni, kísérletekkel

igazolni,

 tudjanak egyszerû vizsgálatokat megtervezni, végrehajtani a keverékek

szétválasztásával kapcsolatosan,

 használják az anyagok, mennyiségek konvencionális jeleit,

 legyenek képesek a vizsgálatok, kísérletek eredményeit értelmezni, azokból

következtetéseket levonni és általánosítani,

 legyenek képesek az atomok között kialakuló kémiai kötés fajtájának megállapítására

periódusos rendszerbeli elektronszerkezetük alapján.







25

Elõzmények, kapcsolódás:



Kémia: A tanulók alkalmazzák az elõzõ fejezetek anyagát, rendelkezzenek megfelelõ

absztrakciós képességekkel.

Matematika: Emlékezzenek a matematikában megtanult ismeretekre.

Fizika: Elektromosságtani alapismeretek. Halmazállapot-változások a természetes és

mesterséges környezetben. Kristályosítás. Hétköznapi ismeretek (só, cukor oldódása hideg,

illetve meleg ételben keveréssel vagy anélkül), a korábban tanult alapfogalmak (oldószer,

oldott anyag, telített, telítetlen oldat).



Tartalom:



Az elsõrendû kötések.

A molekulák térbeli alakja, a kovalens kötés polaritása.

Ionok képzõdése atomokból, az ionkötés.

A másodrendû kötések.

Anyagi halmazok, halmazállapotok.

Kolloidok.

Avogadro törvénye.

Kristályrácstípusok.

Anyagmennyiség – százalékos és térfogatszázalékos összetétel, koncentráció.



Értékelés:



Szóban, hangsúlyt adva a kísérletek értelmezésének.

Témazáró dolgozatban: a mindennapokra utaló ismeretek értelmezése, példamegoldás.





3. Kémiai reakciók

(óraszám: 26 óra)



Célok:



A kémiai reakciók több szempontból történõ megközelítése.

Különféle anyagok és a kémiai változások összefüggéseinek bemutatása. Az elmélet és a

gyakorlat kölcsönösségének ismertetése.

Az elméleti ismeretek alkalmazása a kísérletek elemzésekor, az ipari folyamatok

bemutatásakor.



Feladatok:



A tanulók



 tudják használni a kémiai jeleket a reakciók anyagainak jelölésére,

 értsék és tudják alkalmazni a reakcióegyenlet-írás elemi lépéseit,

 tudják a tanult reakciókat a reakciótípusok szerint csoportosítani,

 tudják a reakcióban szereplõ kiindulási és keletkezett anyagokat megnevezni és

ismertetni a halmazok kötését,

 legyenek képesek a reakciókban szereplõ anyagok szerkezetváltásának

megállapítására,





26

 adekvátan alkalmazzák az elsajátított fogalmakat,

 gondolataikat, problémamegoldásaikat, érveléseiket szakszerûen fogalmazzák meg,

 tudjanak önállóan elvégezni egyszerûbb kísérleteket, és azok eredményét értelmezzék,

 szerezzenek jártasságot a kémiai folyamatok jelölésére szolgáló egyenletek írásában,

 tudják, hogy a kémiai folyamatokra jellemzõ a tömegmegmaradás,

 váljék szemléletükké, hogy a kémiai változások során a rendszer és a környezete

között mindig történik energiacsere,

 tudják, hogy a kémiai reakciók sebessége több tényezõtõl függ,

 ismerjék néhány jelentõs kémiai átalakulás gyakorlati jelentõségét,

 az átalakulásokat kísérõ energiaváltozások típusait,

 tudjanak készíteni az energiaváltozást feltüntetõ diagramokat.



Elõzmény, kapcsolódás:



Kémia: Az elõzõekben megismert fontosabb kémiai változások.

A mindennapi életben megfigyelhetõ kémiai változások.

Fizika: Energiaváltozás, energiamegmaradás törvénye.



Tartalom:



A kémiai reakciók.

Kémiai számítások (sztöchiometria).

A kémiai reakciók energiaváltozásai (reakcióhõ).

A kémiai reakciók feltételei.

A reakciósebesség és befolyásolása.

A kémiai folyamatok iránya, egyensúlyi reakciók.

Az egyensúlyi állapot befolyásolása.

Protonátmenettel járó reakciók.

Erõs és gyenge savak és bázisok.

A víz disszociációja, a kémhatás.

Közömbösítés (a pH jelentõsége).

Elektronátmenettel járó reakciók.

Oxidációs állapot és az oxidációs szám.

A redoxireakciók, mint oxidációszám-változással járó reakciók.

A szervetlen vegyületek elemzése.



Értékelés:



Szóbeli értékelés frontális feleltetéssel, az óra eleji villámkérdésekkel, egy-egy altémához

kapcsolódóan feladatmegoldáshoz kötve, gyakorlati problémát adva a számonkérés témájául.

Írásban témazáró dolgozattal.





4. Elektrokémiai alapismeretek

(óraszám: 15 óra)



Célok:



A különféle energiafajták átalakíthatóságának bemutatása. Az elméleti ismeretek és a

gyakorlat kapcsolatának szemléltetése. A hétköznapi tapasztalatok szakmai hátterének





27

megadása, az ismeretek elemzése. Az oknyomozó gondolkodásmód fejlesztése.

A kísérleti eredményeket feldolgozó önálló elemzés gyakorlása.



Feladatok:



A tanulók



 legyenek képesek a redoxireakciókról tanultak alkalmazására,

 legyenek képesek a tanult elektromosságtani fogalmak alkalmazására,

 tudjanak egyszerû kísérleteket önállóan megtervezni és végrehajtani,

 ismerjék az elektrolízis gyakorlati alkalmazásait,

 ismerjék a galvánelemek felhasználási lehetõségeit,

 szerezzenek jártasságot a redoxifolyamatokat jelölõ egyenletek írásában,

 legyenek képesek megállapítani, hogy a kísérletek során az egyik tényezõ mennyiségi

változása következtében miként változik meg a vele összefüggésben lévõ másik

mennyiségi tényezõ,

 gyakorolják a reakcióegyenleten alapuló kémiai számításokat,

 a standardpotenciál táblázatot használva tudjanak redoxireakciókat értelmezni.



Elõzmény, kapcsolódás:



Kémia: Elektronátmenettel járó reakciók, oxidációs szám alkalmazása.

Fizika: A feszültség, az áramerõsség, a töltésmennyiség ismerete.

Bomlásfeszültség fogalma, energiafajták, az energiamegmaradás feltétele.



Tartalom:



Galvánelemek.

Elektródpotenciál.

A redoxireakciók irányának meghatározása.

Az elektrolízis.

Az elektrolízis.

Faraday törvényei.

A galvánelem és az elektrolizáló cella összehasonlítása.



Értékelés:



Óra eleji frontális feleléssel.

Szóban és írásban



kísérletek értelmezésével,

feladatok megoldásával.





Év végi ismétlés

(óraszám: 5 óra)



A továbbhaladás feltételei:



A tanulók





28

 ismerjék az anyagok atomos szerkezetét,

 a periódusos rendszer használatával tudják megállapítani a tanult atomok

elektronszerkezetét,

 tudjanak következtetni az atom vegyértékelektron-számából a belõle keletkezõ ion

töltésszámára,

 ismerjenek példákat a radioaktív folyamatok alkalmazására, ismerjék ezek

kockázatait, veszélyeit,

 tudják megszerkeszteni az egyszerûbb vegyületek képletét,

 leírás alapján tudjanak kísérleteket elvégezni,

 ismerjék a tanult elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét, és magyarázzák meg

ezek tulajdonságait,

 ismerjék fel a hétköznapi életben elõforduló redoxireakciókat, sav-bázis reakciókat,

 mondjanak példákat az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására,

ismerjék ezek veszélyeit, környezetbarát alkalmazásukat.







10. évfolyam



SZERVES KÉMIA



Évi óraszám: 74



Célok:



A tanulók a megismert anyagszerkezeti alapfogalmak alkalmazásával bõvítsék ismereteiket a

szerves vegyületek körében. Tudatosodjon bennük, hogy ezeknek az anyagoknak milyen

meghatározó szerepe van mindennapi életünkben, nyújtson elegendõ ismeretet az egészséges

életmód folytatásához, járuljon hozzá a személyiség minél teljesebb fejlõdéséhez, a tanulók

egységes természet- és társadalomképének formálódásához.



Belépõ tevékenységi formák



A tanulók



 ismerjék meg a szerves vegyületek fizikai és kémiai sajátságait igazoló kísérleteket,

 legyenek képesek az új jelenségek önálló értelmezésére a korábbi ismereteik alapján,

 a szerkezeti képlet alapján legyenek képesek az izoméria fajtáinak felismerésére,

 gyakorolják a szerves anyagok molekulamodelljének elkészítését és jellemzését,

 ismerjék fel a szerves anyagok által kiváltott környezeti problémákat, azok okait és

következményeit,

 alkossanak önálló véleményt a biológiai hatással rendelkezõ anyagokról, a

szenvedélybetegségek kémiai vetületeirõl,

 a számítástechnikában elsajátított ismereteiket alkalmazzák az információszerzés, -

feldolgozás és -átadás folyamán,

 legyenek képesek megfelelõen illusztrált elõadás tartására a szaknyelv szabatos

használatával, a rendelkezésre álló audiovizuális eszközök alkalmazásával.



Elõzmény, kapcsolódás:







29

Kémia: Anyagszerkezeti ismeretek, kémiai kötések, kémiai reakciók.

Biológia: Anyagcsere, élõ szervezetek felépítése.



Tartalom:



Témák:



1. Bevezetés a szerves kémiába.

2. A szénhidrogének.

3. Egy funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek.

4. A legfontosabb természetes szénvegyületek.

5. A mûanyagok.

6. A kémia és az egészség, a drogok veszélye.





1. Bevezetés a szerves kémiába

(óraszám: 4 óra)



Célok:



A szerves kémia történetének rövid bemutatása. Ismerjék meg a tanulók a szerves vegyületek

csoportosítását.



Követelmény:



A tanulók



 értsék meg, hogy nincs elvi különbség a szervetlen és a szerves vegyületek között,

 tudják, hogy a szén lánc- és gyûrûképzõ tulajdonságú, és értsék ennek atomszerkezeti

alapjait,

 értsék a szénvegyületek sokféleségének okait,

 ismerjék a szerves vegyületek alaptípusait,

 legyenek képesek a kémiai változások tudatos megfigyelésére,

 legyenek képesek a kísérleti eszközök és anyagok balesetmentes használatára.



Elõzmény, kapcsolódás:



Kémia: Általános kémiai alapismeretek.



Tartalom:



Szerves kémia kialakulása, tárgya.

A szénatom különleges tulajdonságai, a szénvegyületek nagy száma.

A szénvegyületek csoportosítása.

A szénvegyületek kémiai analízise.



Értékelés:



Szóban, óra eleji, frontális kérdésekkel.







30

2. A szénhidrogének

(óraszám: 10 óra)



Célok:



Alapfogalmak gyakoroltatása. Az egyes homológsortagok fizikai és kémiai jellemzõinek

megismertetése. A környezetünkben leggyakrabban elõforduló szénhidrogének és

felhasználási módjaik ismertetése, környezeti hatásaik bemutatása.



Feladatok:



A tanulók



 tudják alkalmazni az elnevezések szabályait,

 értsék a telített kifejezést, ismerjék a metánsorozat tagjainak szerkezetét,

tulajdonságait,

 ismerjék a kõolajlepárlás fontosabb termékeit,

 értsék a telítetlen kifejezést, tudják az etilén képletét, szerkezetét és fontosabb

tulajdonságait,

 értsék a szerkezet és a jellemzõ reakció közötti kapcsolatot (szubsztitúció, addíció,

polimerizáció),

 értelmezzék a fizikai tulajdonságokat,

 tudják felírni a megismert kémiai reakciókat,

 ismerjék a gyakorlati élet szempontjaiból fontos szénhidrogéneket, alkalmazási

területüket, környezetszennyezõ hatásukat,

 tudjanak alapfeladatokat megoldani,

 szerezzenek jártasságot a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen

jellemzõk elkülönítésében,

 tudjanak kísérleti adatokat diagramon, grafikonon ábrázolni, illetve grafikonok adatait

értelmezni,

 tudjanak az anyaghoz kapcsolódó tudománytörténeti eseményekrõl

(természettudományos ismeretterjesztés),

 részletes ismeretekkel rendelkezzenek a következõ anyagokról: metán, etilén, benzol,

 legyenek képesek az anyagban nem feldolgozott természeti jelenségeket értelmezni.



Elõzmény, kapcsolódás:



Kémia: Általános kémia, kémiai kötések.

Földrajz: A kõolaj keletkezése és elõfordulása.



Tartalom:



A szénhidrogének összetétele és csoportosítása.

Telített szénhidrogének.

A metán.

Egyéb telített szénhidrogének.

A telített szénhidrogének fizikai és kémiai tulajdonságai.

Az izoméria, az izomer vegyületek szerkezete, összetétele, jelölése és tulajdonságai.

A telített szénhidrogének fizikai és kémiai tulajdonságai.

A kõolaj és a földgáz.





31

Gyakorlati jelentõségük, feldolgozásuk.

Telítetlen szénhidrogének.

Az etilén. A polietilén és a PVC.

Egyéb olefinek (alkének).

Több kettõs kötést tartalmazó szénhidrogének. A butadién és az izoprén.

A kaucsuk és a gumi. A gumigyártás.

Az alkinek (Acetilén-szénhidrogének). Az acetilén.

Aromás szénhidrogének.

A benzol.

A benzol reakciói.

Egyéb aromás szénhidrogének.



Értékelés:



Szóban a szakkifejezések szabatos alkalmazását, az összefüggések felderítését, a képletek,

egyenletek pontos felírását értékelve.

Írásban témazáráskor.





3. Egy funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek

(óraszám: 25 óra)



Célok:



A különbözõ funkciós csoportok jellegzetes hatásának bemutatása, a különbözõ funkciós

csoportú vegyületek közötti kapcsolatok megismertetése.

A hétköznapjainkban elõforduló anyagok és fontos reakciók megismertetése, a célszerû és

tudatos felhasználáshoz szükséges alapismeretek nyújtása, ezeknek az anyagoknak hatékony,

de anyagtakarékos alkalmazása, környezeti hatásaik bemutatása.



Feladatok:



A tanulók



 tudják elnevezni a különbözõ homológ sorokba tartozó vegyületeket,

 ismerjék az egyszerû funkciós csoportokat (alkoholok, fenolok, éterek,

oxovegyületek), illetve az összetett funkciós csoportokat (karbonsavak, észterek)

tartalmazó vegyületeket,

 értsék az alkoholos hidroxilcsoport kifejezést,

 tudják az etil-alkohol (és a metil-alkohol) képletét és fontosabb tulajdonságait,

legyenek tisztában a szeszesitalok egészségre ártalmas hatásával,

 tudják, hogy a folyamatok egyik alapvetõ jellemzõje az idõ (gyors és lassú reakciók),

 tudják a szerves savak funkciós csoportjának nevét, képletét,

 tudják az ecetsav (és a hangyasav) képletét és fontosabb tulajdonságait,

 ismerjék a sztearinsav képletét,

 tudják, hogy a sztearinsav alkálisói a szappanok,

 ismerjék az általánosan használt mosó- és tisztítószereket,

 legyen képük a mosószerek hatásmechanizmusáról, értsék a sok vízzel vízzel történõ

öblítés fontosságát,

 ismerjék a testápolást szolgáló szerek felhasználási módjait,





32

 értsék meg a glicerin és a sztearinsav reakciójának példáján, hogyan képzõdnek

kondenzáció útján a zsírok és az olajok,

 ismerjék az aminocsoport és az aminok fogalmát,

 értsék a funkciós csoportok szerkezete és a vegyületek tulajdonságai közötti

kapcsolatot,

 ismerjék mindennapjaink anyagainak jellemzõit, élettani hatásait, felhasználási

területeit, környezeti hatásaikat,

 alkalmazzák ismereteiket egyszerû kísérletek és számítási feladatok elvégzésére,

 ismerjék a tanult szerves vegyületek köznapi elnevezéseit,

 gyûjtsenek információkat a kiemelkedõ tudósok munkásságáról (Nobel Alfréd, Szent-

Györgyi Albert...),

 ismerjék meg a következõ anyagok képleteit, s fõbb tulajdonságaikat: glicerin,

formaldehid, acetaldehid, aceton, tejsav, citromsav, olajsav, palmitinsav, dietil-éter,

etil-acetát.



Elõzmény, kapcsolódás:



Kémia: szénhidrogének, anyagszerkezeti ismeretek, kémiai kötések.



Tartalom:



Halogéntartalmú szénvegyületek.

Halogéntartalmú szénvegyületek reakciói.

Gyakorlati szempontból fontos halogénezett szénhidrogének.



Oxigéntartalmú szénvegyületek. Az oxigénatom beépülésének módjai, funkciós csoportok, a

vegyületek csoportosítása.

Az alkoholok. A metil- és az etil-alkohol.

Az alkoholok csoportosítása. Glikol, glicerin.

A fenolok.

Az éterek, éterképzés. A dietil-éter.

Az aldehidek. Formaldehid, acetaldehid. Az aldehidek kimutatása.

A ketonok. Az aceton.

A karbonsav.

A telített monokarbonsavak. A hangyasav és az ecetsav. Egyéb fontos karbonsavak.

Egyéb funkciós csoportot is tartalmazó karbonsavak.

Zsírsavak, illetve ezek sói.

Az észterek. Az etil-acetát.

Kis és nagy széntartalmú észterek.

Gliceridek (zsírok, olajok).

Ásványi savak észterei (foszforsavészterek).

Mosószerek.

Kolloidrendszer.

Gélek.

Nitrogéntartalmú szénvegyületek.

Az aminok.

Nitrogéntartalmú heterociklusok.

Az amidok.









33

Értékelés:



Rendszeres szóbeli és írásbeli ellenõrzés (házi feladatok: egyenletek írása, feladatok

megoldása) különös tekintettel az élõ szervezetekben elõforduló vegyületekre.





4. A legfontosabb természetes szénvegyületek

(óraszám: 18 óra)



Célok:



Az élõvilágban elõforduló fõbb molekulák bemutatása, jelentõségük, szerepük ismertetése.

Ismerjék meg az élõvilág és annak különbözõ szintjeit jellemzõ anyagokat. Ismerjék meg az

emberi szervezet számára értékes, és azt veszélyeztetõ vegyületeket, azok hatásait.



Feladatok:



A tanulók



 ismerjék a több funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek fõbb csoportjait,

 ismerjék meg a szénhidrátok felosztását, a felépítésükben résztvevõ funkciós

csoportokat,

 tudják jellemezni az élõlényekben is elõforduló fontosabb képviselõiket,

 tudják a cukorszerû szénhidrátok közül a szõlõcukor és a fruktóz képletét és fontosabb

tulajdonságait, valamint a répacukor összetételét,

 ismerjék a cukor biológiai keletkezésének folyamatát, jelentõségét az élõlények

energiaháztartásában, ipari felhasználását,

 tudják a nem cukorszerû szénhidrátok közül a keményítõ és cellulóz összetételét,

 ismerjék ezek felépítésének és lebontásának folyamatát,

 legyen áttekintésük a keményítõ és a cellulóz ipari felhasználásáról,

 tudják, hogy a keményítõ jóddal kék színezõdést ad, és ez mindkettõ kölcsönös

kimutatására alkalmas,

 értsék, hogy mi a különbség a molekula és a makromolekula között,

 ismerjék az aminosavak szerkezetét általánosságban, vagyis a két funkciós csoportot

(az ikerionos szerkezetet),

 ismerjék a fehérjéket felépítõ aminosavak peptidképzõ reakcióját, a fehérjék

jelentõségét,

 ismerjék a ,,nukleinsav-építõköveket,,, élettani jelentõségüket,

 tudják, hogy a fehérjék is makromolekulák, amelyeknek sokféleségét az alkotó

aminosavak variációja adja,

 tudják, hogy a fehérjék szerkezetének erõteljes megváltoztatása kicsapódást hoz létre,

és hogy ezt melegítéssel, erõs savakkal és nehézfémek ionjaival is kiválthatjuk,

 ismerjék fel az életfolyamatokban a megfordíthatóságot,

 tudjanak mennyiségi és minõségi szempontról is helyes étrendet összeállítani,

 igényeljék az egészséges élet feltételeit,

 gyûjtsenek információkat az anyaghoz kapcsolódó tudománytörténeti eseményekrõl és

tudósokról.



Elõzmény, kapcsolódás:







34

Kémia: Egyszerû funkciós csoportok, összetett funkciós csoportok

Biológia: Az élõvilágban elõforduló fõbb szerves molekulák.



Tartalom:



A szénhidrátok.

A szõlõcukor.

Kiralitás, konformáció, konfiguráció.

Fontosabb monoszacharidok (ribózok, fruktóz).

Diszacharidok.

Fontosabb diszacharidok (maltóz, cellulóz, szacharóz).

Poliszacharidok.

A cellulóz és a keményítõ. A szénhidrátok élettani szerepe.

Az aminosavak. Az amino-ecetsav.

A peptidkötés. A dipeptid kialakulása.

A fehérjék szerkezete, szerepük az élõ szervezetben.

A nukleinsavak. A nukleotidok

Az RNS és a DNS felépítése.

Az RNS és a DNS biológiai szerepe.



Értékelés:



Szóban összehasonlító elemzéseket igényelve.

Írásban a molekulaszerkezet, a reakció felírásával.

Témazáró dolgozat íratásával.





5. A mûanyagok

(óraszám: 6 óra)



Célok:



A mindennapjainkban oly gyakran használt mûanyagok elõnyeinek, sokoldalúságának,

alkalmazási körének bemutatása mellett környezeti hatásaiknak ismertetése.

A szerkezet és a tulajdonságok közötti összefüggések hangsúlyozása.



Feladatok:



A tanulók



 ismerjék a mûanyagok fogalmát, csoportosítását, jelentõségét napjainkban,

 tudják, hogy a mûanyagok makromolekuláris felépítésûek,

 értsék, hogy a mûanyagok hõ hatására bekövetkezõ viselkedése molekuláik

szerkezetével függ össze,

 ismerjék a fontosabb mûanyagokat, fõbb felhasználási területeiket,

 ismerjék a hazai vegyipari néhány termékét,

 használják az anyagok konvencionális jeleit.

 törekedjenek környezetükben a szennyezõ anyagok káros mértékû felhalmozásának

megelõzésére, illetve csökkentésére,







35

Elõzmény, kapcsolódás:



Kémia: Polimerizáció.



Tartalom:



Természetes alapanyagú mûanyagok.

Mesterséges alapanyagú mûanyagok.

Polimerizációs és polikondenzációs mûanyagok.

A mûanyagok és a környezetszennyezés.



Értékelés:



Szóban, a tartalom önálló kifejtésével kiselõadások formájában.





6. A kémia és az egészség, a drogok veszélye

(óraszám: 4 óra)



Célok:



A történelembõl vett adatok alapján bemutatni a gyógynövények használatát, továbbá azt,

hogy a betegségek elleni harcban mai kutatási eredményeinknek milyen kiemelkedõ szerepe

van.

Ismertetni a legfontosabb alapvetõ gyógyszertípusokat, a gyógyszerek dózisaival kapcsolatos

fontos általános szabályokat, kiemelve a túladagolás következményeit.



Feladatok:



A tanulók



 ismerjék a kiemelkedõ eredményeket elért (magyar) tudósok munkásságát,

 ismerjék a korábban is alkalmazott fontosabb gyógynövényeket és azok alkalmazási

módjait,

 tudják azt, hogy a gyógyszer használatának célja nem a tünetek, hanem a betegség

okának megszüntetése,

 ismerjenek néhány baktériumfertõzés elleni gyógyszert,

 értsék az antibiotikumok fogalmát,

 ismerjenek láz- és fejfájás-csillapításra alkalmas szereket,

 legyen fogalmuk a hormonalapú készítményekrõl,

 tudják, hogy a természettudományok ágainak kutatói ugyanazt az anyagi világot írják

le különbözõ szempontból és módszerekkel, így közöttük szoros kapcsolat van,

egymás munkáját segítik.



Tartalom:



Az emberiség történelmébõl vett néhány járvány ismertetése.

Az õsi kultúrnépek néhány feljegyzése a gyógynövények használatáról.

Napjainkban gyakran alkalmazott gyógynövények.

Az egészség megõrzésének módjai.





36

A gyógyszerek adagolásának célja.

Baktériumfertõzés elleni gyógyszerek.

Antibiotikumok.

Hormonok és fogamzásgátlók.

A drogok és egészségkárosító hatásaik.

Táplálkozás.



Értékelés:



Szóban: a mindennapi életbõl vett példák kiegészítésével, kiselõadás formájában.

Írásban: képekkel illusztrált kisdolgozat formájában.





Ismétlés, a kémiai ismeretek rendszerezése

(óraszám: 7 óra)



A továbbhaladás feltételei



A tanulók



 tudják felsorolni a szerves vegyületeket felépítõ elemeket, a szerves vegyületek fõbb

alaptípusait,

 az elvégzett tanulókísérleteket mutassák be,

 értelmezzék a kémiai reakciókat,

 szerkesszenek egyszerû szerves kémiai egyenleteket,

 ismerjék a tanult, köznapi életben is elõforduló szerves vegyületeket, ismertessék

környezeti és élettani hatásukat,

 használják szakszerûen, balesetmentesen, környezet- és egészségvédõ módon a

szervesvegyipari termékeket,

 ismerjék fel a mindennapi életben elõforduló kolloid rendszereket,

 a szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolják fel, és ismerjék az emberi

szervezetre gyakorolt hatásukat,

 ismerjék a fenntartható ipari fejlõdés fogalmát.









37

Középszintű érettségi felkészítő 11. évfolyam



A 11-12. évfolyamon, heti egy órában történik a felkészülés a középszintű érettségi vizsgára,

így az alább felsorolt témaköröknél a követelményrendszer teljesen megegyezik a középszintű

érettségi vizsga követelményrendszerével. Ezek a témakörök a 7-10. évfolyam során már

előkerültek így ez már ismétlés, melynek során több időt lehet szánni a feladatmegoldásra és a

kísérletezésre.



1. Atomszerkezet 3 óra

atom, elektronszerkezet, periódusos rendszer, ionok képződése

2. Kémiai kötések 2 óra

első- és másodrendű kötések,

3. Molekulák, anyagi halmazok 2 óra

molekulák szerkezete

4. Kémiai átalakulások 2 óra

egyensúly, sav-bázis és redoxi reakciók,

5. Elektrokémia 2 óra

galvánelemek, elektrolízis, standardpotenciál

6. Hidrogén és nemesgázok 2 óra

7. Halogének és vegyületeik 2 óra

8. A VI. főcsoport elemei és vegyületei 3 óra

9. Az V. főcsoport elemei és vegyületei 3 óra

10. A IV. főcsoport elemei és vegyületei 3 óra

11. A fémek általános jellemzői 2 óra

12. Az s-mező fémei és vegyületeik 2 óra

13. A p-mező fémei és vegyületeik 2 óra

14. A d-mező fémei és vegyületeik 4 óra



A továbbhaladás feltételei:



A tanulók



 ismerjék fel a tanult elemek helyét a periódusos rendszerben,

 nevezzék meg és írják fel kémiai jelekkel a tanult elemeket és vegyületeket, ismerjék

környezeti, élettani hatásukat,

 használják a molekulamodelleket a tanult molekulák bemutatására,

 értelmezzék a kémiai reakció lényegét az elvégzett kísérletek alapján,

 legyenek képesek csoportosítani a megismert anyagokat és változásokat,

 tulajdonságaik alapján azonosítsák a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat,

 tudják felsorolni a levegő és a természetes vizek szennyezéseit.

 ismerjék az anyagok atomos szerkezetét,

 a periódusos rendszer használatával tudják megállapítani a tanult atomok

elektronszerkezetét,

 tudjanak következtetni az atom vegyértékelektron-számából a belőle keletkező ion

töltésszámára,

 tudják megszerkeszteni az egyszerűbb vegyületek képletét,

 leírás alapján tudjanak kísérleteket elvégezni,

 ismerjék a tanult elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét, és magyarázzák meg

ezek tulajdonságait,

 ismerjék fel a hétköznapi életben előforduló redoxireakciókat, sav-bázis reakciókat,





38

 mondjanak példákat az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására,

ismerjék ezek veszélyeit, környezetbarát alkalmazásukat.



12. évfolyam



1. A szerves vegyületek 1 óra

2. Szénhidrogének 3 óra

3. Halogéntartalmú szerves vegyületek 1 óra

4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 5 óra

5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3 óra

6. Szénhidrátok 2 óra

7. Fehérjék, nukleinsavak 1 óra

8. Műanyagok 1 óra

9. Energiagazdálkodás 1 óra

10. Számítási feladatok

1. Anyagmennyiség 1 óra

2. Gázok 1 óra

3. Oldatok 3 óra

4. Sztöchiometria 1 óra

5. Termokémia 1 óra

6. Kémhatás 1 óra

7. Elektrokémia 1 óra

11. Érettségi feladatsorok megoldása 4 óra





A továbbhaladás feltételei



A tanulók



 tudják felsorolni a szerves vegyületeket felépítő elemeket, a szerves vegyületek főbb

alaptípusait,

 az elvégzett tanulókísérleteket mutassák be,

 értelmezzék a kémiai reakciókat,

 szerkesszenek egyszerű szerves kémiai egyenleteket,

 ismerjék a tanult, köznapi életben is előforduló szerves vegyületeket, ismertessék

környezeti és élettani hatásukat,

 használják szakszerűen, balesetmentesen, környezet- és egészségvédő módon a

szerves vegyipari termékeket,

 ismerjék fel a mindennapi életben előforduló kolloid rendszereket,

 a szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolják fel, és ismerjék az emberi

szervezetre gyakorolt hatásukat,

 ismerjék a fenntartható ipari fejlődés fogalmát.









39

Az ötosztályos gimnáziumi képzés természetismeret tantárgy, kémiai vizsgálatok

részének óraterve:



Balesetvédelem, laboratóriumi eszközök 2 óra

Oldatok 4 óra

Gázok vizsgálata 2 óra

Elválasztási műveletek 2 óra

Sav-bázis reakciók 4 óra

Redoxireakciók, elektrokémia 4 óra









40

KÉMIA

Szakközépiskola 9. évfolyamára





Célok és feladatok

A szakközépiskolai kémia tantárgy tematikája lényegében ugyanaz, mint a gimnáziumé,

a különbség a feldolgozás módjában van. A szakközépiskolában a kémia oktatásának az

általános képzés és a szakképzés igényeinek megfelelő, hasznosítható tudást kell közvetíteni.

A szakközépiskola 9–10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább

építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással

egyre több ponton érintkezünk e folyamat során: részben alapozunk rá, részben megerősítjük

a más szempontú megközelítéssel, és tovább fejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét,

világképét és képességeit.

A diákok ebben a korban már képesek az elvontabb fogalmak befogadására és igényük

is van rá, ezért a megértés dominál a kémiatanulásában. Korábbi fizikai ismereteik és az

általános kémia tudományos igényű tárgyalása a diákok korábbi szervetlen kémiai tudását is

értelmezi, és olyan alapot ad a jelenségek megértéséhez, ami az élő rendszerekben lezajló

bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja. A hétköznapi életből vett példák

teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé.

A diákok anyagismerete középiskolai tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a

közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagok

tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit

(alkohol, nikotin, koffein, drogok), és ezek biológiai, társadalmi hatását.

Tanári felügyelet mellett, leírás alapján önállóan készítenek össze és hajtanak végre,

esetenként értelmeznek is kísérleteket.

A molekulamodellek használata a kovalens és a másodrendű kémiai kötések, valamint a

szerves kémia feldolgozása során elengedhetetlen. A modellezés segít megérteni a

bonyolultabb térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet és nagyon szívesen végzik a

gyerekek. A bonyolultabb molekulák modelljeinek elkészítése izgalmas kihívás számukra.

A szakmai gyakorlatok fontos szerepe az ipar és a mindennapi élet eddig ismeretlen

vetületének bemutatása, a pályaorientáció előkészítése. Élmény és megerősítés a diákoknak,

amikor a termelő üzem szakemberei az általuk ismert kémiai fogalmakkal írják le a gyártás

folyamatát, a felmerülő problémákat, a környezeti gondokat.

A tantárgyi koncentráció egymást erősítő hatása eredményeként a 10. évfolyam végére

színvonalas szóbeli és írásbeli szövegalkotásra képesek. Ki kell használni, hogy ezeket a

tevékenységeket szívesen és nagy hozzáértéssel végzik számítógép segítségével.

A 14–16 éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti

gondokra a gyerekek. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, erős

a kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egyben

lehetőség a szakközépiskolai környezeti nevelés érdekében a biológia, a földrajz és a fizika

tárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok

világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásaik tekintetében is.

A kémiatanulás négy éves folyamata során olyan ismeretrendszert és képességkészletet

sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok

és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez, amely ismétlés és gyakorlás után sikeres

kémia érettségi vizsgára készít fel és amely kevés kiegészítéssel lehetővé teszi az

alaptudományok vagy az alkalmazott tudományok területén eredményes felsőfokú

tanulmányok folytatását.









41

Fejlesztési követelmények



Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek

Szerezzenek jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média

kritikus használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a

helyi audiovizuális lehetőségeket kiaknázva legyenek képesek előadás tartására,

tanulmány megírására.

A kísérletek sokaságának megismétlése után, legyenek képesek új kísérleteket

leírás alapján elvégezni.

A molekulamodellek elkészítésében szerezzenek a diákok rutinszintű gyakorlatot.

Az elkészített modellek segítségével legyenek képesek értelmezni a molekulák

szerkezetét, fizikai és kémiai sajátságait.

Látniuk kell, hogy a környezeti problémák hátterében a tudományos-technikai

fejlődés, az ipari, gazdasági, társadalmi folyamatok állnak, és kérdéses, hogy a

társadalom meg tudja-e oldani ezeket a gondokat a tudomány segítségével. Legyenek

tudatában annak, hogy a lehetséges megoldások egy részének politikai, gazdasági

ellenérdekeltségből eredő akadályai vannak. Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi

életükben a környezeti problémákat, és tanárok segítségével keressenek megoldást az

egyszerűbb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel

minél több eleme.

Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes

tapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak meg kell érteniük, hogy az

egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a kisebb-

nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket és

életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Legyen

ezekről a kérdésekről saját véleményük.

Tájékozottság az anyagról

Az anyag részecsketermészetéről a tanulók rendelkezzenek a koruknak,

elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik

eredményeként ismerjék a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen és szerves

anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos

tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat.

Legyenek tájékozottak a diákok a szervezetükbe kerülő természetes és

mesterséges eredetű tápanyagról. Legyen áttekintésük ezen anyagok szerepéről,

értékéről, veszélyeiről. Legyenek tudatában a táplálkozás egészségmegőrző szerepével,

ismerjék az egészséges táplálkozási szokásokat.

Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és az egyéb

tudatállapotot befolyásoló drogok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra.

Olyan formát kell találnunk ezen anyagok veszélyeinek, személyes és társadalmi hosszú

távú következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatárolják

magukat ezen anyagok használatától. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető

anyagok hatásait.

Legyenek képesek a diákok saját környezetükben felismerni a káros anyagokat.

Önállóan vagy megfelelő segítséggel előzzék meg és csökkentsék felhalmozódásukat.

Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek

Az idő alapvető tényező a természeti, technikai, társadalmi jelenségekben éppúgy,

mint mindannyiunk személyes hétköznapjaiban. Lássák, hogy a kémiai folyamatok

időbeli lefolyása különböző lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig). Tudják, hogy

egyes kémiai folyamatok megfordíthatók.









42

Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek

Legyen a diákoknak ismeretük az atomon belüli méretarányokról, valamint a

kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi

eltéréséről. Rendelkezzenek ismeretekkel a molekulák térbeli alakjáról.

Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről

A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő

részecskék és a kapcsolatukban érvényesülő törvények, szabályszerűségek tekintetében.

Érteniük kell, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés

vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell

lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. A

felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűnt

generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának

szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék meg kémiai ismereteikhez kapcsolódó

legnevesebb hazai és külföldi kutatókat.



Belépő tevékenységek

Az általános iskola kémia kerettantervében szereplő ismeretek, tevékenységek,

képességek közül használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók azokat, amelyek

kapcsolódnak a szakközépiskolában szereplő tartalomhoz.

Ismeretek gyűjtése szakkönyvekből, folyóiratokból, a napi sajtóból és az elektronikus

médiából.

A megfigyeléssel, méréssel és a szakirodalomból összegyűjtött információk

összehasonlítása.

A világ kémiai hátterű aktuális eseményeinek, híreinek (pl. balesetek, katasztrófák,

tudományos és technikai sikerek) rendszeres megbeszélése.

Az új eseményekről megjelenő hírek követése, összekapcsolása, összehasonlítása és

értékelése.

Rendszerezést igénylő feladatok önálló elvégzése.

Információk megjelenítése vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok,

ábrák, rajzok formájában, és ezek értelmezése, használata.

A verbális és a képi információk egymásba alakítása.

A számítástechnikai készségek és az elérhető programok adta lehetőségek alkalmazása a

fenti tevékenységekben.

Segítséggel vagy önállóan szerkesztett, szemléltető eszközöket is alkalmazó előadás

tartása az ismeretekről.

A magyarázatra szoruló egyszerű vagy összetettebb problémák felismerése, és ezek egy

részének önálló magyarázata.

A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos használata írásban és szóban.

A periódusos rendszer és az atomok elektronszerkezete közötti összefüggések, az

atomok vegyértékelektron szerkezetének meghatározása a főcsoportokban.

Következtetés a vegyértékelektronok számából az ion töltésszámára.

Egyszerű esetekben következtetés az anyag szerkezetéből tulajdonságára,

tulajdonságából a szerkezetére.

Hogyan tükrözi az elemek elektronegativitása azok kémiai tulajdonságait.

Az ismert anyagok tulajdonságainak összehasonlítása a bennük lévő első- és

másodrendű kötések alapján.

Az egyes anyagok besorolása tulajdonságaik alapján a megfelelő rácstípusba.

Az anyagot összetartó erők okozta energiaviszonyok megismerése, ezekből

következtetés a lejátszódó folyamatokat kísérő energiaváltozásokra.

A reakcióhő felhasználása a sztöchiometriai számításokban.





43

Kísérletek, megfigyelések a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján.

A kísérletben felhasznált és keletkezett anyagok egészségügyi, környezeti hatásainak

megfelelő kezelése.

A kísérlet és a tanult ismeret összekapcsolása.

Egyszerű kémiai reakciók szerkesztése.

A megismert kémiai reakciók besorolása típusuk szerint, a besoroláshoz szükséges

lényeges tulajdonságok ismerete.

A megismert vegyületek sav-bázis sajátságainak megállapítása.

Sav-bázis reakciók értelmezése Brönsted elmélete alapján.

Adott reakcióban az oxidáló- és redukálószer meghatározása.

Az elektrolízis során és a galvánelemekben végbemenő elektródfolyamatok azonosítása.

A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek

alkalmazása.

A különböző szerves vegyületek besorolása a tanult szempontok szerint.

A vegyület szerkezeti képletében a jellegzetes funkciós csoport felismerése és

besorolása a megfelelő vegyületcsaládba.

A nevezéktani szabályok használata.

A vegyület összegképlete alapján egyszerű esetben a konstitúciós izomerek felrajzolása.

Molekulamodell készítése.

A szerves vegyületek fizikai és kémiai sajátosságainak vizsgálata kísérletekkel.

A szerves vegyületek kémiai sajátosságainak megismerése (az adott vegyületcsoportra

jellemző reakciók, a tanult sav-bázis és redoxi-átalakulások).

A tanult reakciótípusok (szubsztitúcó, addíció, polimerizáció stb.) jellemzése.

Az egyenletszerkesztéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása a szerves kémiai

reakciókban.

Mindennapi életünk során megjelenő szénhidrogének számbavétele.

A tanult vegyületek élettani hatásának, felhasználásának és előállításának megismerése.

A mindennapi életben gyakran előforduló, az egészségre ártalmas szerves anyagok

megismerése.

Az élő rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik ismerete.

A tanult makromolekulás anyagok besorolása a vegyületek fajtáiba (szénhidrátok,

fehérjék, nukleinsavak), jellegzetes építőköveik és a felépülés elvének megadása.

A környezetünkben előforduló műanyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználási

lehetőségeik, esetleges környezetkárosító hatásuk magyarázata felépítésük alapján.

Előadás tartása az összegyűjtött és megszerkesztett információk alapján a kémiai

szaknyelv szabatos használatával és az iskolában rendelkezésre álló audiovizuális

eszközök alkalmazásával.

A globális és a közvetlen környezetünkben megjelenő helyi környezeti problémák

okainak, következményeinek feltárása.



Témakörök Tartalmak



Tájékozódás a Atomszerkezet:

részecskék világában Alapállapotú atom.

Az elektronfelhő szerkezete: elektronhéjak, alhéjak, atompályák,

párosítatlan elektron, elektronpár.

Vegyértékelektronok, atomtörzs.



Molekulaszerkezet:

Elektronegativitás.





44

Kovalens kötés, szigma- és pi-kötés, delokalizált-kötés.

Poláris és apoláris kötés.

A molekulák téralkatát meghatározó főbb tényezők.

Apoláris molekula, dipólus molekula, a dipólusosság feltételei.



Anyagi halmazok:

Avogadro-törvénye.

Gázok moláris térfogata.

Első- és másodrendű kötés fajtái, jellemzői és kialakulásuk feltételei.

Kristályrács típusok, szerkezetük és fizikai tulajdonságaik kapcsolata.

Oldatok,oldódás.

Térfogatszázalékos összetétel, koncentráció (mol/dm3).



A kémiai reakciók a Termokémia:

részecskék Reakcióhő (exoterm és endoterm reakciók), képződéshő, Hess-tétele.

ismeretében

Reakciósebesség és egyensúly:

A reakciósebességet befolyásoló tényezők (koncentráció, hőmérséklet,

katalizátorok).

Megfordítható folyamatok.

Kémiai egyensúly.



A sav-bázis reakciók:

A sav és a bázis fogalma Brönsted szerint.

Erős és gyenge savak és bázisok.

A víz autoprotolízise, vízionszorzat (25 °C-on), kémhatás, pH.

Közömbösítés, semlegesítés.



Redoxireakciók:

Oxidáció és redukció értelmezése elektronátadással, oxidáló- és

redukálószer.



Galvánelemek:

A galvánelem működési elve.

Elektród, katód és anód.

Katód- és anódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros erő.

A galvánelemek gyakorlati jelentősége (pl. zsebtelepek,

ólomakkumulátor) és környezetvédelmi vonatkozások.



Elektrolízis:

Katód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatok

esetében).

Az elektrolízis gyakorlati jelentősége (pl. alumíniumgyártás, kősó

elektrolízise stb.).



Szénhidrogénkincsün Szerves kémia.

k, mint A szén központi szerepe.

energiahordozó A földgáz összetevői.

Szénhidrogének.

A metán, égése.





45

PB-gáz.

A kőolaj, kőolaj feldolgozás.

Kőolajpárlatok és felhasználásuk, különös tekintettel a környezeti

problémákra (olajszennyeződés vizekben, talajban, kipufogó gázok).

A szerves vegyületek csoportosítása.

A telített szénhidrogének, homológ sora, általános képlet, összegképlet,

szerkezeti képlet, konstitúció, konstitúciós izoméria, elnevezések.

Telített szénhidrogének égése, reakciója halogénekkel.

Benzol (részletesen), mérgező hatása.

Fontosabb halogénezett szénhidrogének.



Legfontosabb Telítetlen szénhidrogének.

műanyagaink Etén (részletesen).

Addició, polimerizáció.

Az alkének ipari jelentősége (polietilén, polipropilén, polisztirol).

Izoprén, kaucsuk, gumi.

Polimerizációs műanyagok tulajdonságaik, jelentőségük.

A halogénezett szénhidrogének (freon, vinil-klorid, PVC, teflon)

élettani és környezeti hatásuk.



Szerves vegyületek a Funkciós csoport.

kamrától a Alkohol – alkoholok:

laboratóriumig Általános szerkezetük.

A metanol, az etanol (részletesen).

Az alkoholizmus.

Az alkoholok lebontásának termékei a szervezetben az aldehidek.

A formaldehid (a fehérjékre gyakorolt káros hatása).



Ecet – karbonsavak:

A karbonsavak szerkezete.

A hangyasav, az ecetsav (részletesen).

Biológiai szempontból fontos karbonsavak (tejsav, borkősav,

citromsav).



Illat- és aromaanyagok, viaszok – karbonsavészterek:

A gyümölcsésztereket és a viaszokat alkotó vegyületek, képződésük,

főbb tulajdonságaik.



Zsírok, olajok – gliceridek:

A képződésükben résztvevő vegyületek: glicerin, zsírsavak

(palmitinsav, sztearinsav, olajsav).

A zsírok és az olajok tulajdonságai.

Margaringyártás.

A szappanok, a tisztítóhatás mechanizmusa.



Cukor és liszt papírzacskóban – szénhidrátok:

Egyszerű cukrok, funkciós csoportjaik.

A szőlőcukor, a gyümölcscukor szerkezetük, tulajdonságaik, biológiai

jelentőségük.

A fotoszintézis, az erjedés.





46

Kettős cukrok: répacukor (részletesen), biológiai jelentősége.

Nagymolekulájú szénhidrátok: a keményítő, a cellulóz.



Tej, tojás, hús – fehérjék:

A természetes eredetű aminosavak általános szerkezete, az

aminocsoport bázikussága, amfotéria.

A fehérjék képződése, szerkezete, tulajdonságaik, csoportosításuk.

A fehérjék tulajdonságának változása fizikai és kémiai hatásokra.

A fehérjék biológiai szerepe.



A biológia határán Nukleinsavak:

A DNS és az RNS alkotórészei, nukleotidok, a nukleotidok kapcsolódása,

bázissorrend.

A DNS kettős hélix.

A nukleinsavak jelentősége.



A teától a heroinig A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves

vegyületek (nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus,

hozzászokás, függőség.



Környezeti szerves Ólomtartalmú üzemanyagok.

kémia Katalizátor a gépjárművekben.

Környezetbarát gépjámű-üzemanyagok.

A kipufogógázok szerepe az üvegházhatásban.

Az ózonpajzs vékonyodása.

Szennyvíz.

Háztartási veszélyes hulladékok (elem, akkumulátor, gyógyszer,

festék).

A hulladékégetés problémái.

Veszélyes hulladékok a mezőgazdaságban.







Továbbhaladás feltételei



A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat. Ismerje az

anyagok atomos szerkezetét. Számolja ki adott összegképletű anyag moláris tömegét.

Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata

segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektronjainak számából az atomból kelet-

kező ion töltésszámára. Ismerje a fontosabb elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét és

tulajdonságait. Tudja a tanult molekulák szerkezetét, térbeli alakját, polaritását. Ismerje az

anyagi halmazok jellemző sajátosságait. Tudja a megismert reakciók egyenletét rendezni.

Ismerje fel egyszerű esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxi- és a sav-bázis

reakciókat. Mondjon példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására.

Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Értelmezzen egyszerű, kémiai

ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat.

A tanuló ismerje a szerves vegyületek elemi összetételét. Tudja a szerves vegyületek

alaptípusait. Ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg

köznapi nevüket, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti

és élettani hatásukat. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel és ismerje

hatásukat az emberi szervezetre. Szerkesszen egyszerű szerves kémiai egyenleteket. Használja





47

szakszerűen és balesetmentesen a háztartási vegyszereket. Értse, hogyan kell a

szervesvegyipari termékeket környezet- és egészségvédő módon felhasználni.









48

Szakközépiskola

11. évfolyam



A 11-12. évfolyamon, heti két órában történik a felkészülés a középszintű érettségi vizsgára,

így az alább felsorolt témaköröknél a követelményrendszer teljesen megegyezik a középszintű

érettségi vizsga követelményrendszerével. Ezek a témakörök a 7-10. évfolyam során már

előkerültek így ez már ismétlés, melynek során több időt lehet szánni a feladatmegoldásra és a

kísérletezésre.



1. Atomszerkezet 6 óra

atom, elektronszerkezet, periódusos rendszer, ionok képződése

2. Kémiai kötések 4 óra

első- és másodrendű kötések,

3. Molekulák, anyagi halmazok 4 óra

molekulák szerkezete

4. Kémiai átalakulások 6 óra

egyensúly, sav-bázis és redoxi reakciók,

5. Elektrokémia 3 óra

galvánelemek, elektrolízis, standardpotenciál

6. Hidrogén és nemesgázok 3 óra

7. Halogének és vegyületeik 4 óra

8. A VI. főcsoport elemei és vegyületei 6 óra

9. Az V. főcsoport elemei és vegyületei 6 óra

10. A IV. főcsoport elemei és vegyületei 6 óra

11. A fémek általános jellemzői 3 óra

12. Az s-mező fémei és vegyületeik 5 óra

13. A p-mező fémei és vegyületeik 4 óra

14. A d-mező fémei és vegyületeik 8 óra



A továbbhaladás feltételei:



A tanulók



 ismerjék fel a tanult elemek helyét a periódusos rendszerben,

 nevezzék meg és írják fel kémiai jelekkel a tanult elemeket és vegyületeket, ismerjék

környezeti, élettani hatásukat,

 használják a molekulamodelleket a tanult molekulák bemutatására,

 értelmezzék a kémiai reakció lényegét az elvégzett kísérletek alapján,

 legyenek képesek csoportosítani a megismert anyagokat és változásokat,

 tulajdonságaik alapján azonosítsák a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat,

 tudják felsorolni a levegő és a természetes vizek szennyezéseit.

 ismerjék az anyagok atomos szerkezetét,

 a periódusos rendszer használatával tudják megállapítani a tanult atomok

elektronszerkezetét,

 tudjanak következtetni az atom vegyértékelektron-számából a belőle keletkező ion

töltésszámára,

 tudják megszerkeszteni az egyszerűbb vegyületek képletét,

 leírás alapján tudjanak kísérleteket elvégezni,

 ismerjék a tanult elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét, és magyarázzák meg

ezek tulajdonságait,





49

 ismerjék fel a hétköznapi életben előforduló redoxireakciókat, sav-bázis reakciókat,

 mondjanak példákat az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására,

ismerjék ezek veszélyeit, környezetbarát alkalmazásukat.



12. évfolyam



1. A szerves vegyületek 2 óra

2. Szénhidrogének 6 óra

3. Halogéntartalmú szerves vegyületek 2 óra

4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 10 óra

5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 5 óra

6. Szénhidrátok 4 óra

7. Fehérjék, nukleinsavak 2 óra

8. Műanyagok 2 óra

9. Energiagazdálkodás 2 óra

10. Számítási feladatok

1. Anyagmennyiség 2 óra

2. Gázok 2 óra

3. Oldatok 6 óra

4. Sztöchiometria 2 óra

5. Termokémia 2 óra

6. Kémhatás 2 óra

7. Elektrokémia 2 óra

11. Érettségi feladatsorok megoldása 8 óra





A továbbhaladás feltételei



A tanulók



 tudják felsorolni a szerves vegyületeket felépítő elemeket, a szerves vegyületek főbb

alaptípusait,

 az elvégzett tanulókísérleteket mutassák be,

 értelmezzék a kémiai reakciókat,

 szerkesszenek egyszerű szerves kémiai egyenleteket,

 ismerjék a tanult, köznapi életben is előforduló szerves vegyületeket, ismertessék

környezeti és élettani hatásukat,

 használják szakszerűen, balesetmentesen, környezet- és egészségvédő módon a

szerves vegyipari termékeket,

 ismerjék fel a mindennapi életben előforduló kolloid rendszereket,

 a szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolják fel, és ismerjék az emberi

szervezetre gyakorolt hatásukat,

 ismerjék a fenntartható ipari fejlődés fogalmát.



A szakmacsoporton kívüli szakközépiskolai osztályban természetesen nem jelennek meg új

ismeretek, hanem a felsorolt témákban több óra jut az ismeretek gyakorlására, feladatok

megoldására, kísérletezésre.









50

KÉMIA



Szakiskola



9–10. évfolyam



Célok és feladatok

Az alapvizsgára felkészítő szakiskolák tanulói a szakma elsajátítása közben biztos

kémiai ismeretekre tesznek szert. Természetesen ez a tudás nem az elméleti alapok

elmélyítését, hanem a felhasználás szintjét jelenti.

A szakiskolába járó diákoknak is meg kell tanulniuk az anyagokkal való takarékos,

fegyelmezett, gondos és körültekintő bánásmódot, a vészhelyzetek elkerülését, illetve a

vészhelyzetekben a helyes magatartást. Elsődleges cél és feladat az ismeretek rendszerezése,

stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése, ugyanakkor kívánatos a mindennapi életben a

kémiai folyamatokkal kapcsolatos ismeretek bővítése, elmélyítése is. Tudatosítanunk kell a

diákokban önmaguk és embertársaik egészsége iránti felelősséget, az egészségvédelem

fontosságát.



Fejlesztési követelmények

A szakiskolai kémiatanítás során a tanulókban olyan kémiai tájékozottság alakul ki,

amely a többi természettudományos tárgy anyagával együtt korszerű természetképet alkot. A

tanulókban tudatosulnia kell annak, hogy a természet törvényei megismerhetőek a jelenségek

megfigyelése alapján.

A korábban észlelt és megmagyarázott jelenségek ismeretében értelmezzenek önállóan

új jelenségeket.

Gyűjtsenek ismereteket szakkönyvekből, folyóiratokból, a napi sajtóból és az

elektronikus médiából. A számítástechnikában elsajátított ismereteiket alkalmazzák az

információszerzés, -feldolgozás és -átadás folyamán.

A szakiskolában a tanulók végezzenek kísérleteket, megfigyeléseket a tanár szóbeli

vagy írásbeli útmutatása alapján. Fejtsék ki a bemutatott vagy elvégzett kísérletek és a tanult

ismeretek kapcsolatát.

Alkossanak önálló véleményt a kémia mindennapi életünket érintő problémáiról

(környezeti, élettani hatások, ezek mindennapi kezelése, háztartási felhasználásuk előnye és

veszélyessége). Végezzenek egyszerű számítási feladatokat (keverékek, elegyek összetétele

stb.). Vegyék számba a mindennapokban gyakran előforduló, egészségre ártalmas szerves

anyagokat. Ismerjék ezek hatásait az élő rendszerekre és a környezetre, és tájékozódjanak

szakszerű használatukról a mellékelt tanácsok, utasítások alapján.

Szerezzenek információt arról, hol vannak lakóhelyükhöz közel gyűjtőhelyek, ahol

háztartási veszélyes hulladékokat és az újrahasznosítható anyagokat átveszik.

Szerezzenek információkat és alakítsanak ki önálló véleményt a szenvedélybetegségek

kémiai vetületeiről, az oxigén- és nitrogéntartalmú vegyületek narkotikus és egészségkárosító

hatásairól, személyiségre és társadalomra irányuló veszélyeiről.

A tantárgyhoz kapcsolódóan ismerjék meg a kiemelkedő magyar kémikusok, mérnökök,

természettudósok munkáját.









51

9. évfolyam

Belépő tevékenységformák

Gyakorlatszerzés a mindennapi mérésekben.

Önálló véleményalkotás a kémia mindennapi életünket érintő problémáiról (környezeti,

élettani hatások, ezek mindennapi kezelése, háztartási felhasználások előnye és

veszélyessége).

A hétköznapi anyagokról elsajátított ismeretek szakszerű felhasználása.

A keverékek szétválasztására alkalmas műveletek végzése.

A konyhai műveletek és a kertművelés során szükséges egyszerű számítások végzése az

oldatkészítéssel kapcsolatban.

A víz és a szerves oldószerek közötti különbség felismerése, ezek egészségre és

környezetre való hatásainak figyelembevétele a felhasználás során.

Az ivóvíz megbecsülésének és a víztakarékosság szokásának kialakítása.

Annak mérlegelése, hogy a kémiai reakciók energiaváltozással járnak, és a hirtelen

felszabaduló reakcióhő veszélyt okozhat.

Az égés feltételeinek és a tűzoltás módjainak ismerete (elektromos tűz, olaj vagy benzin

okozta tűz oltása stb.).

Tömény és híg oldatok használatának előnyei és hátrányai.

A pH-érték és a kémhatás kapcsolatának felismerése és hasznosítása a mindennapi

gyakorlatban.

A vízlágyítás szükségességének és lehetőségeinek ismerete és alkalmazása példákon.

Használati utasítások értelmezése (mosószerek, növényvédő szerek).

A fémedények használatakor annak figyelembevétele, hogy egyes fajtái reakcióba

léphetnek ételeinkkel.

A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos megfogalmazása írásban és szóban.

A fémes és a nem fémes elemek, az egyszerű és az összetett anyagok

megkülönböztetése tulajdonságaik alapján.

A fizikai és kémiai változások megkülönböztetése.

(A témakörök nem feltétlenül jelentenek tanítási témaköröket. A témakörökben szereplő

ismeretek más logikai sorrendben is elképzelhetők, illetve felépíthetők.)



Témakörök Tartalmak

Az eddig tanultak

ismét- Anyagszerkezet

lése Kémiai jelrendszer, tájékozódás a periódusos rendszerben.





Fémek

Fontos fémek (alumínium, vas, réz, arany).



Nemfémek

Nem fémes elemek (szén, oxigén, hidrogén, klór, nitrogén).



Vegyületek

Vegyületek (víz, szén-dioxid, szén-monoxid).



Oldatok, oldhatóság, Oldatkészítés, hígítás, keverék szétválasztása (szűrés, bepárlás).

kolloidok Emulzió, szuszpenzió, aeroszol, gél.







52

Kémiai reakciók a

háztartásban Anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai és változásai

Reakciósebesség, reakcióhő, katalizátor.



Sav-bázis reakciók

Savak és lúgok kimutatása (szódabikarbóna, szappan, mosó- és

mosogatószerek, vízlágyítás, ecet, sósav, indikátor hatású növények),

fémek reakciója savval (ételeinkkel).

Redoxi-reakciók

Lassú és gyors égés, rozsdásodás, emésztés, fémek oldása savakban,

fertőtlenítőszerek, fehérítőszerek (hypo, hidrogén-peroxid).





A továbbhaladás feltételei

A tanuló legyen képes megkülönböztetni a fémes és nem fémes elemeket, az egyszerű

és összetett anyagokat. Tudja megkülönböztetni a fizikai és kémiai változásokat. Legyen

képes olyan oldatkészítési számításokat végezni, amelyekre szüksége lesz szakmai

tanulmányai, valamint konyhai műveletek és kertművelés során. Tudja a háztartásban

előforduló sav-bázis- és redoxifolyamatokat.







10. évfolyam

Belépő tevékenységformák

A mindennapokban is használatos mérések végzése.

Önálló véleményalkotás a kémia mindennapi életünket érintő problémáiról (környezeti,

élettani hatások, ezek mindennapi kezelése, háztartási felhasználások előnye és

veszélyessége).

A hétköznapi anyagokról elsajátított ismeretek szakszerű használata a mindennapi

munka során.

A megújuló és a nem megújuló energiaforrások közötti különbségek ismerete, az egyes

energiaforrások előnyeinek és hátrányainak kifejtése, a környezetvédelem és az

energiatakarékosság szempontjai.

A túlzott műanyaghasználat (pl. csomagolóanyagok) veszélyeinek felismerése, a helyes

magatartás kialakítása.

A növényvédő szerek használati utasítás szerinti biztonságos kezelése, a felhasznált

mennyiség ésszerű csökkentése a környezeti megóvása érdekében.

A háztartási veszélyes hulladékok felismerése és biztonságos kezelése.

A hulladékok újrahasznosítási lehetőségeinek bemutatása.

A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos használata írásban és szóban.

A legfontosabb építőanyagok tulajdonságainak bemutatása.

Tápanyagaink főbb alkotóelemeinek felismerése és besorolása a szerves vegyületek

csoportjaiba.

(A témakörök nem feltétlenül jelentenek tanítási témaköröket. A bennük szereplő

ismeretek más logikai sorrendben is elképzelhetők, illetve felépíthetők.)



Témakörök Tartalmak



Környezeti és háztartási anyagok





53

Energiaforrásaink Megújuló energiaforrások (víz-, szén-, nap-, geotermikus energia).

Meg nem újuló energiaforrások (szén, kőolaj és földgáz), ezek környezeti

Építkezésnél használt kárai.

anyagok Mészkő, égetett mész, mészoltás, gipsz, cement, festékek és oldószereik,

üveg.

Műanyagok



Növényvédő szerek Polietilén, PVC, gumi, teflon.



Használati utasítások elemzése.



Az élő szervezetet Szénhidrátok: szőlőcukor, répacukor, fotoszintézis, keményítő, cellulóz.

felépítő anyagok, Fehérjék: felépítésük, tulajdonságainak változása fizikai, kémiai

tápanyagaink hatásokra.

Zsírok, olajok: összetétel, romlás.

Vitaminok: vízben, zsírban oldódás, élettani hatás.

Nyomelemek: élettani hatásuk.

Alkohol: erjedés, oxidáció, zsíroldás, hatásuk a szervezetre.

Karbonsavak: ecetsav, tejsav.



Egészség- és Levegőben: szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, savas eső,

környezet-károsító üvegházhatás, szmog, ózonlyuk.

anyagok Vízben: ivóvízszennyezés, eutrofizáció.

Talajban: nitrátosodás, nehézfémek feldúsulása.

Szenvedélybetegséget okozó vegyületek: drogok, alkohol, nikotin.



Hulladékok, Növényi, állati eredetű konyhai hulladék, nem veszélyes, le nem bomló

hulladék- hulladékok.

kezelés Veszélyes hulladékok: akkumulátor, szárazelem, fáradtolaj, festékek,

hígítók, gyógy-

szerek.





A továbbhaladás feltételei

Legyen képes különbséget tenni a megújuló és meg nem újuló energiaforrások között.

Ismerje a tananyagban szereplő, háztartásban előforduló szerves anyagok tulajdonságait.

Legyen képes besorolni tápanyagainkat a szerves vegyületek csoportjaiba. Tudja az

egészségkárosító anyagok hatását.



Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és

korlátai



-elvei: A tanuló kötelező szóbeli házi feladata, hogy a tanítási órán elhangzott ismereteket

folyamatosan tanulja, és az adott témakörben ezeket szinten tartsa. Kötelező írásbeli

házi feladatként adható az órán megismert új feladattípus(ok) otthoni gyakorlása, és

ezáltal rutin megszerzése az adott feladattípus(ok) megoldásában. Az elméleti

ismeretek gyakorlásaként adható még a megtanultak alkalmazását igénylő feladat.









54

-korlátai: Kötelező írásbeli házi feladatként nem adható az adott feladattípusból az órán

megoldott feladatszámnál több. Ez a mennyiség egyaránt vonatkozik a tanítási

napokra és a szünetekre is.









Értékelés



Szóbei felelet



Tartalma: adott tananyag (szóbeli, vagy írásbeli házi feladat) összefüggő, esetleg kérdések

alapján történő elmondása.

Jeles: Összefüggő, kérdésekre adott önálló felelet, ismétlő és legfeljebb egy segítő tanári

kérdéssel.

Jó: Több segítő kérdéssel elmondott önálló felelet (90%)

Közepes: Kérdések alapján a tananyag elmondása (70%)

Elégséges: A kerettanterv minimum szintjének teljesítése adott tananyagból segítő

kérdésekkel (30%)

Elégtelen: minimumszint alatti teljesítmény.



Írásbeli számonkérés

Az írásbeli számonkérés lehet írásbeli felelet vagy témazáró dolgozat. Az írásbeli felelet

tartalma adott tananyag, vagy néhány tananyag ismereteinek ellenőrzése. A témazáró dolgozat

tartalma egy témakör ismeretét ellenőrzi elméleti és számítási feladatokon keresztül.

Értékelése:

Jeles: 90-100%

Jó: 70-89%

Közepes: 50-69%

Elégséges: 30-49%

Elégtelen: 0-29%



Mivel a témazáró dolgozatok nagyobb ismeretanyagot kérnek számon, ezért a témazáró

dolgozatokat a félévi és az év végi értékelésnél kétszeres szorzóval számítjuk.

A 12. évfolyamon alapórákon és emelt szintű érettségire előkészítő órákon több témakörből

íratott ismétlő dolgozatok esetén a középszintű, illetve az emelt szintű érettségi vizsga

értékelésének elveit kell figyelembe venni.







Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének

osztályzatban történő kifejezése a következő:

Jeles: 80-100%

Jó: 60-79%

Közepes: 40-59%

Elégséges: 20-39%

Elégtelen: 0-19%









55

Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének

osztályzatban történő kifejezése a következő:

Jeles: 60-100%

Jó: 47-59%

Közepes: 33-46%

Elégséges: 20-32%

Elégtelen: 0-19%









A tankönyvkiválasztás elvei és gyakorlata



Elvek:

- A tankönyv megfelelő színvonalú információt nyújtson az elsajátítandó ismeretekről. Az

érdeklődő diákok számára nyújtson többletismeretet, kellő mértékben motiválja és irányítsa a

tanulót, legyen alkalmas önálló tanulásra és feleljen meg a tudományos, szakmai

követelményeknek.

- A függvénytáblázatot az érettségi követelményeinek megfelelően választjuk ki.

Az írásos taneszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük, hogy minél kevesebb anyagi

megterhelést jelentsen a tankönyvek és feladatgyűjtemények beszerzése.

Ezeknek az igényeknek a gimnáziumi osztályokban a MOZAIK Kiadó tankönyvei felelnek

meg leginkább. A szakközépiskolában – ahol csak egy évig kötelező a kémia – olyan

tankönyvre van inkább szükség, amely egyben tartalmazza a szükséges ismereteket és ennek

jelenleg a Kónya Józsefné által írt Kémia I. felel meg. Új tankönyvek megjelenése esetén

természetesen megtörténhet a váltás, de csak felmenő rendszerben.









56