A_vam

							                                                      A vám

A vám az egyik legrégebbi állami bevételi forrás. Már az ókori görög városállamok honvédő-zsákmányszerző
háborúinak krónikásai utaltak rá: amikor elfogyott a „fizetségként” szétosztható föld, a kincstári bevételek között
megjelent a vám...
Az adószedők rendszerint a fontosabb kereskedelmi útvonalak főbb pontjain (kikötők, hidak, városkapuk stb.)
munkálkodtak, azaz vámolták meg az áthaladó kereskedők áruit. (A köznyelvben a „megvámolni” kifejezés a
„jószág” egy részének valamilyen jogcím alapján történő elbirtoklását jelenti.) Később, a rabszolgaság
kialakulásával, a nemzetközi kereskedelem terebélyesedésével a külföldről érkező kereskedők váltak a vámszedés fő
„célpontjaivá”. Évszázadokon, évezredeken át törvény rögzítette például a só utáni vámfizetési kötelezettséget.


Bevételi forrás és…
A vám leginkább a közvetett adókhoz (általános forgalmi adó, fogyasztási, jövedéki adó) hasonlít; vámot az állam a
nemzeti határon kivitt és behozott áruk után szedhet. Eszerint beszélhetünk kiviteli és behozatali vámról. Ezeken
kívül létezik átviteli vám is, ezt valamilyen úton vagy területen történő áthaladáskor kell fizetni. (Hazánk határain
csak behozatali vámot szednek.)
Kezdetben a vámkivetés egyedüli célja a kincstári bevételek gyarapítása volt, aztán – a gazdaság erősödésével – a
hazai ipar védelme lett a fő funkciója. Hazánkban – Kossuth Lajos javaslatára – az 1843–44-es országgyűlésen az
alsótábla megszavazta az önálló magyar védővámrendszert szorgalmazó törvényjavaslatot. Kossuth Lajos
felismerte, hogy a Monarchia egészét magába foglaló közös vámterület a magyar ipart sújtaná: a fejlettebb cseh és
osztrák ipar csírájában megfojtaná.
A vám, a vámrendszer – mint a nemzetközi kereskedelempolitika „közös nyelve” – az importot hatékonyan
szabályozhatja is. Bizonyos országok például olyan vámszerződést kötnek, amely áruikat kölcsönösen a
„legnagyobb kedvezményben” részesíti. A legnagyobb kedvezmény elve lényegében azt jelenti, hogy az érintett
országok megadnak egymásnak minden olyan kereskedelmi előnyt, amelyet bármely harmadik országnak is
megadnak, bizonyos feltételek teljesülése esetén. Röviden: egymás áruival szemben mellőzik a diszkriminatív
vámtételeket. Magyarországnak az összes GATT-országgal létezik ilyen megállapodása.
(A GATT-ot keretes cikkünkben mutatjuk be.)

                                                                                     Tarifák
                                                                                     Hazánkban a vámszabályokat
Vámszótár                                                                            az 1995. évi C., az érvényes
 Vám: olyan közvetett adó, amelyet az állam szed be a nemzeti határon behozott       vámtarifákat a CI.
 áruk után, az arra létrehozott (Magyarországon a VPOP) szervezete útján.            Vámtörvény (Vt) rögzíti.
 Vámáru: az a vámterületre behozott termék, amelyet a vámszervek még nem             A vámtarifákat összehangolt
 vámkezeltek.                                                                        áruleíró kódrendszer rögzíti;
 Vámérték: az az ár, amelyet a Magyarországra behozott áruért ténylegesen            ez több mint tizenegyezer (!)
 fizettek vagy fizetni fognak.                                                       áru megnevezését,
 Vámteher: a behozott árut terhelő közkiadások és egyéb kötelezettségek: általános vámtarifaszámát és vámtételét
 forgalmi adó, fogyasztási adó, jövedéki adó, különféle illetékek (például           tartalmazza. A vámtarifa
 statisztikai illeték), díjak (vámkezelési díj, szemledíj) és egyéb fizetési         az árukat huszonegy
 kötelezettségek; a kivitelre kerülő adózatlan jövedéki termékek esetében a forgalmi áruosztályba, ezen belül pedig
 adók.                                                                               kilencvenkilenc árucsoportba
 Vámterület: a vámhatár (az államhatár) által övezett terület. A vámellenőrzés       sorolja.
 szempontjából vámterület a tranzitterület és a vámszabadterület is.                 A vámtarifa-táblázatban a
 Vámút: az a földrajzi pont vagy terület, amelyen a vámáru a vámhatáron              vámtételek tizenegy
 átszállítható. A vámút megnyitása, megszüntetése a kormány hatáskörébe tartozik. oszlopban sorakoznak, az
 Vámszabadterület: a vámterület elkülönült része. A vámszabadterületre az állam oszlopok három nagy hasábra
 a vámellenőrzés jogát fenntartja, azonban a vámszedés jogával, amíg                 oszthatók: az első hasáb
 az árut e területen tárolják, nem él.                                               tartalmazza az úgynevezett
 Nem kereskedelmi mennyiség: a természetes személy által vámmentesen                 preferenciális vámokat. Ilyen
 behozható vagy kivihető áru. A vámtörvény szerint vámmentesen 1 liter tömény        vámot az Európán kívüli
 alkohol, 100 darab szivar stb. hozható be. Fontos tudni, hogy családonként és       fejlődő országban termelt és
 évente egy gépjármű hozható be, de a járművet a kereskedelmi forgalomban            onnan vásárolt árura vetnek
 érvényes vámteherrel (vám, áfa, fogyasztási adó stb.) kezelik.                      ki, feltéve, hogy az adott
                                                                                     ország hazánkat a legnagyobb
kedvezmény elvének megfelelő elbánásban részesíti, vagyis Magyarországgal szemben nem alkalmaz hátrányos
                                                          1
megkülönböztetést. A második hasáb vámtételeit – az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a GATT) és
jogutódja, a Világkereskedelmi Szervezet (a WTO) megállapodásai alapján – azon országokból érkező áruk
vámkezelésében alkalmazzák, amelyek a magyar árukat a legnagyobb kedvezmény elvének megfelelően bírálják el.
A harmadik hasáb a két vagy többoldalú nemzetközi szerződések, szabadkereskedelmi megállapodások alapján
megállapított vámtételeket tartalmazza. Ez tovább tagolódik az Európai Közösségekkel 1991-ben, illetőleg az
Európai Szabadkereskedelmi Társulással 1993-ban kötött megállapodáson alapuló vámtételekre, és a
Törökországgal, Izraellel, Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiával, Szlovéniával és Romániával kötött
kétoldalú megállapodások alapján rögzített vámtételekre.
Vegyünk egy egyszerű példát a vám megállapítására! Létfontosságú ruházati terméket, csokornyakkendőt
szeretnénk kereskedelmi mennyiségben importálni. Tudni szeretnénk a vámtételeket, hogy a hazai árat
kalkulálhassuk. A csokornyakkendőt a VI. áruosztályban a 6215 számon, a 6215 1000, 6215 2000 és 6215 9000
alszámon találjuk. Ezekhez összesen 33 (!) vámtétel tartozik: a vám ugyanis attól függően más és más, hogy a
csokornyakkendő milyen anyagból (selyemből, műszálból vagy egyéb anyagból) készült.
A műszálból készült csokornyakkendő vámtétele a legmagasabb (11,4 százalék), feltéve, hogy ezt a GATT-tal kötött
szerződés alapján – a legnagyobb kedvezmény elvét érvényesítve – állapítjuk meg. A lengyel, cseh és szlovén
csokornyakkendőket (anyaguktól függetlenül) 0 százalékos vámmal „terheli”. Az uniós vámtételek 4,5–5,1, a
preferenciális vámtételek 8,2–9,4 százalék közöttiek. A hazai eladási ár a forintra átszámított beszerzési árból, a
szállítási költségből, a vám- és egyéb költségekből számítható ki…
Nagyon sok terméket – különböző megfontolásokból – nulla százalékos vám terhel (vagyis vámmentesen hozható
be). A vám mértéke többnyire 10 százalék, vagy ez alatti. Az úgynevezett büntető vám mértéke a szokványos vám
háromszorosa, de legalább 20 százalék. (Ezt azokkal az országokkal szemben alkalmazzák, amelyek a magyar áruk
számára nem biztosítják a legnagyobb kedvezmény elvét.)


Zöld folyosó
A vámtörvény előírja, hogy a vámhatáron áthaladva a
vámhivatalnál jelentkezni kell, s az árut be kell jelenteni,
illetőleg be kell mutatni. Általános szabály, hogy a
kivitelre szánt és a külföldről beérkező árut egyaránt alá
kell vetni vámellenőrzésnek, függetlenül attól, kelle utána
vámot fizetni vagy sem, ennek eldöntésében ugyanis a
vámhatóság (vám- és pénzügyőrség) az illetékes. Másmás
szabályok vonatkoznak a kereskedelmi mennyiségű és a
nem kereskedelmi mennyiségű árura. Nem kereskedelmi
forgalmon a természetes személy – például a turista –
által kivitt és behozott termékek forgalmát értjük, feltéve
persze, hogy mennyiségük nem halad meg egy bizonyos
értéket.
A repülőtereken működő „zöld folyosó”-n történő
áthaladás azt vélelmezi, hogy az utasnak nincs elvámolni
valója; ha van, akkor vámkezelésre kell jelentkeznie a
„piros folyosó”-n. Aki ezt elmulasztja, vámigazgatási
bírsággal sújtható. A bírság a vámhiány 50 százaléka, de szervezet esetében legalább 50 000, természetes személy
esetében pedig legalább 5000 forint. (Ha a kötelezettségszegés következtében vámhiány nem keletkezik, akkor a
vámigazgatási bírság szervezet esetében 150, természetes személy esetében 15 ezer forintig terjedhet.) Sokszor a
tévedés forrásai a repülőtéri „free shop”-boltok (ezek az EU repülőterein nemrég megszüntek), mert sokan úgy
gondolják, hogy az ott vásárolt termékek korlátozás nélkül behozhatók.
Ez nincs így. A turista, aki „olcsón, reklámáron” négy üveg whiskyt vásárol, már kereskedelmi mennyiségű italt
„importál”, és a vámhatáron három üveg whiskyre meg kell fizetnie a vámterhet (1 liter ital vámmentesen hozható
be).
A vámeljárás az ügyfél kérelmére indul, és az áru beléptetésétől a vám behajtásán keresztül a vámáru
felszabadításáig valamennyi tevékenységet magában foglalja.




                                                        2
                                     A GATT és a WTO
              A második világháborút követően, az európai újjáépítés időszakában nyilvánvalóvá
              vált, hogy a gazdaság dinamikus fejlődése érdekében célszerű növelni az amerikai
              áruk európai exportját, liberalizálni a kereskedelmet. Az 1947-ben létrehozott
              Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményhez (ennek rövidítése a GATT)
              kedvezményes listákat csatoltak. Az egyezmény, amelyet huszonhárom ország írt alá,
              1948. január 1-jén lépett életbe. Magyarország 1973-ban csatlakozott a GATT-hoz,
              ezt követően fokozatosan csökkentette a vámot. A GATT jogutódjaként alakult meg
              a Világkereskedelmi Szervezet (WTO). Az ehhez csatlakozó országok kötelezettséget
              vállalnak arra, hogy az egymással való kereskedelemben nem alkalmaznak
              diszkriminációt és érvényesítik a legnagyobb kedvezmény elvét.
              A GATT-tagság nem zárja ki, hogy a tagországok a fejlődő országok számára
              további preferenciákat nyújtsanak. Az idén január végén a svájci Davosban üléseztek
              a WTO-tagállamok képviselői. Évek óta érződik, hogy bizonyos feszültségek vannak
              a tagországok között. Ezek abból fakadnak, hogy a liberalizáció globalizálódó
              világunkban nem minden ország számára kedvező. A nagyvállalatok többsége már
              régóta nem nemzeti keretek között működik; ezek költségeiket (adó, vám,
              környezetvédelmi kiadások stb.) úgy mérséklik, hogy ott, abban az országban
              létesítenek telephelyet, ahol az adózási feltételek a legkedvezőbbek. Ennek egyik
              legsúlyosabb következménye az, hogy a fejlett országokból kitiltott technológia
              megjelenik a fejletlenebb régiókban, s az ott olykor tragédiához vezet. Például
              néhány évvel ezelőtt az indiai Bhopalban egy amerikai érdekeltségű, vegyi anyagokat
              előállító gyárban történt robbanás több ezer ember halálát követelte.
              A liberalizáció másik következménye: a fejletlenebb országok gyenge hazai tőkéjét
              megfojtja az erős külföldi; így az ország gazdasági, politikai szempontból
              kiszolgáltatottá válik, a nemzeti kormányzat mozgástere beszűkül.



                                A Vám- és Pénzügyőrség
              Az adóbeszedés hatósági szerve az adó-hivatal (APEH), a vámé pedig a Vám-
              és Pénzügyőrség (VPOP és szervei). A mai szervezet elődjének az 1867-ben – az
              akkori pénzügyminiszter, Lónyai Menyhért által – alapított Magyar Királyi
              Pénzügyőrség tekinthető. Ez a szervezet az önálló magyar gazdaság megteremtését,
              az országnak az Osztrák– Magyar Monarchiától történő elszakadását segítette elő. Az
              első vámtörvényt – amely akkor Európában a legkorszerűbbek közé számított –
              1924-ben fogadta el a Parlament.
              A második világháborút követően egészen 1990-ig a vámnak csekély volt a
              gazdasági hatása, s a költségvetési bevételekben sem játszott fontos szerepet. A
              vámosokat, a „fináncokat” főleg a zugpálinkafőzdék és -forgalmazók „rettegték”.
              Jellemző, hogy amíg 1991-ben a VPOP 140 milliárd forint vámot és egyéb fizetési
              kötelezettséget vetett ki, 1999-ben már 1500 milliárd forint költségvetési bevétel
              származott ebből a körből.
              1995-ben született meg a vámtörvény, amely 1996. január 1-jétől hatályos.
              A vámszervezetnek – az Országos Parancsnokságon (VPOP) kívül – nyolc megyei és
              egy fővárosi parancsnoksága, valamint tizenhárom egyéb hivatala van. A vámúttá
              nyilvánított határátkelőhelyek száma összesen nyolcvanegy: a magyar–szlovák
              határon huszonnégy, az ukrán határon hét, a román szakaszon tizenkettő, a szerb
              határon nyolc, a horvát szakaszon nyolc, a szlovén szakaszon hat, az osztrák határon
              pedig tizenhat határátkelőhely – vámút – működik.) A vámszervek dolgozóinak
              száma ma országosan megközelíti a nyolcezret.

Kedvezmények és mentesség
A magyar vámjog az úgynevezett értékvám típusú vámot alkalmazza, vagyis nálunk a vám alapja az áru számlával
igazolt értéke. Az árunyilatkozatot az ügyfél tölti ki, a vámértéket a vámhatóság a mellékelt dokumentumok
(számlák, vámérték-bevallás) alapján felülvizsgálhatja. (Vám-értékbevallást csak a kereskedelmi forgalomban

                                                       3
beérkező vámáruhoz kell csatolni.) A vámértéket nem mindig tudjuk megállapítani (a behozott holmit például
ajándékba kaptuk), olykor pedig a „vámhatóságban” felmerül a gyanú, hogy a számlán túlontúl kis összeg szerepel.
Ilyenkor a vámértéket az azonos vagy hasonló áru értéke alapján, illetőleg számítással vagy becsléssel állapítják
meg.
A használt termék – például a használt személygépkocsi – hazai ára gyakran eltér
a külfölditől. Ez esetben is érvényes az a szabály, miszerint a vámérték az ügyleti érték (a számla) alapján
számítandó. Ám ha felmerül a gyanú, hogy a számlán fiktív ár szerepel, a vámhatóságnak jogában áll például
becsléssel megállapítani a vámértéket. A vámmentességek egy része nemzetközi szerződéseken alapul. Például az
oktatási, tudományos és kulturális jellegű tárgyak behozataláról szóló – Lake Success-ben 1950. november 22-én
kelt, nálunk az 1979. évi 12. törvényerejű rendelettel kihirdetett – megállapodás alapján vámmentesek az
iskoláknak, egyetemeknek, kutatóintézeteknek szállított számítógépek, műszerek és készülékek, amennyiben azok
az oktatást, a tudományos kutatást vagy a kultúrát szolgálják. Vagyis a vámmentesség jogcíme: a műszerek és
készülékek felhasználása. A vámszabályok egy része gazdasági megfontolásból született: vámmentes például a
műemlékek felújítására, templomok, imaházak építésére szolgáló áru, feltéve, hogy az ellenszolgáltatás nélkül
érkezett az országba. Vámmentesek a diplomáciai képviseletek, illetőleg az ezekkel azonos elbírálás alá tartozó
nemzetközi szervezetek részére behozott áruk.
A jogszabály a mentességet olykor a termék visszaviteléhez kapcsolja, előírja, hogy a vámmentesen behozott
műszer termelési célra nem használható stb. A vámmentesség csak a vámkötelezettségek alól mentesít; a vámteher
egyéb elemeiről (áfa, fogyasztási adó) az adótörvények rendelkeznek.
Vámkedvezményeket – tarifális kedvezményeket – a gazdasági és pénzügyminiszter közös rendeletben adhat;
megszabhatja a kedvezményezett áru vámértékét vagy mennyiségét, csökkentheti
a vámtételeket bizonyos százalékkal. Ha
a rendelet a vámcsökkentést meghatározott felhasználáshoz köti, a vámhivatal ellenőrzési joga mindaddig fennáll,
amíg a kedvezményezett az áru felhasználását nem igazolja. Ha az engedélyjegy birtokosa – aki a vámkedvezményt
igénybe veszi –
az árut nem az engedélyezett célra használja fel, akkor a vámteher-különbözetet kamattal együtt meg kell fizetni.
A vámkedvezményeket a vámkezeléskor kérelmezni kell, vagyis a vámhatóság ezeket nem „önműködően”
érvényesíti.

Fizet, aztán viheti
Általános szabály, hogy a vámterhet a vámáru kiadása előtt (a közlést követő öt munkanapon belül) meg kell fizetni
– ezt nevezzük azonnali vámfizetésnek. Így megakadályozható, hogy a külföldről behozott áru forgalomba
kerülhessen az utána esedékes köztartozások megfizetése nélkül.
A vámtartozás kiegyenlíthető készpénzben, postautalvány felhasználásával, banki átutalással és bankkártyával is.
Bizonyos esetekben kérvényezhető az úgynevezett halasztott vámfizetés, ez 15 munkanapra bővíti a fizetési
kötelezettség teljesítését.
A halasztott vámfizetésre az engedélyt
a vámhatóság csak nagyon szigorú feltételek mellett adja meg. Például fontos feltétel, hogy a „fizetésre kötelezett”
számlavezető fiókja az előző évi vámteher egy hónapra eső átlagának erejéig kezességet vállaljon (jövedéki termék
esetében 400 millió forintig).
A vámtörvény a fizetésre kötelezettek körét szélesen értelmezi, lényegében kizárja a vámfizetés alóli kibújás
lehetőségét. Fizetésre első fokon az kötelezett, aki a vámáru felett rendelkezik: aki saját nevében, saját számlája
terhére rendelte meg az árut. Ha ez nem állapítható meg, akkor fizetésre azt kötelezik, aki kéri az áru vámkezelését
saját nevében, megbízója számlájának terhére (a fuvarozó, szállítmányozó cégek ilyen megbízás alapján dolgoznak),
végül azt, aki a vámteher megfizetésére kezességet vállal.
A vámhatóság nem kereskedelmi forgalomban behozott áru esetében méltányossági alapon mérsékelheti, sőt
elengedheti a vámot, a kamatot.

Biztató jelek
Mi várható vámügyekben? Az Európai Unió-ban a vámhatárok azonosak az Unió határaival. Magyarország
csatlakozását követően a magyar áruk szabadon áramolhatnak az Unió országaiban, és persze az osztrák, a német, a
francia stb. termékek is vámmentesen érkeznek majd hazánkba. A vám szerepe eltörpülhet a globalizálódó világban,
ennek jelei már mutatkoznak. Talán még mi is megérhetjük, hogy a vám gazdaságtörténeti kuriózummá válik,
miként a kémények száma alapján kivetett középkori füstadó. De az is lehetséges, hogy átalakul és más szerepe lesz,
mint ma, hasonlóan a nagy „visszatérő”-ként emlegetett útadóhoz, amely napjainkban az autópályaépítés
finanszírozásában jelentkezik új szerepkörben.
                                                                                               Dr. Kurtán Lajos –
                                                                              Dr. Kurtánné dr. Vadászlaki Ilona


                                                         4