Docstoc

lazar_bertok

Document Sample
lazar_bertok Powered By Docstoc
					Charles Babbage (26 December 1791 – 18 October 1871)
1822 – Difference Engine 1: polinomiális függvények értékeit számító
Később tervezte ennek a továbbfejlesztett változatát: Difference Engine 2 1989-1991 építették
Babbage tervei alapján, ma a London Science Museum-ban látható (31 számjegyig számol)
Analytical Engine: még komplexebb, programozható: lyukkártyával, a nyelv tartalmazott
volna ciklusokat, elágaztatást, ez lett volna az első Turin-teljes nyelv.

Első magas szintű programozási nyelvnek a Plankalkül-t tartják, a német Z3 számítógép
nyelve (1943-1945) Konrad Zuse először 1948 publikálta a nyelvet. (Z3 nem Neumann elvű
gép)

1G (1950-): gépi kód, a nyelv gépfüggő volt jellemzően a kor számítógépeire: UNIVAC I,
IBM 701. Nagy előnye volt a gyorsaság – semmilyen fölösleges utasítást nem tartalmazott

2G: Assembly nyelvek megjelenése. Segédeszköz a gépi kódú utasítások
megfogalmazásához. A gépi kódú út.-okhoz egy-egy mnemonikus kódot rendel hozzá.
tárcímeket pedig a memória kezdetéhez viszonyított relatív címekkel számították. Compiler
típusú fordítók. 1:1 típusú nyelv: a legtöbb utasítás egy gépi kódot szimbolizált. Volt néhány
utasítás, ami több gépi kódot jelentett: Makrók, ezek vezették elő a 3. gen-t.

3G: 60-as évek, magas szintű prog nyelvek megjelenése. 1:N típusú nyelvek
FORTRAN, LISP, COBOL

FORTRAN(Formula Translation): IBM 1957. Első magas szintű prog nyelv. Eljárás orientált,
imperatív. Elsősorban műszaki, tudományos. IO, string kezelés gyenge. FORTRAN 66,
77(ANSI), 90, 2003(OO, generikus)

LISP: 1958 (LISt Processing language) alapja a Lambda kalkulus

COBOL: információs rendszerekhez, adatfeldolgozáshoz. 1959: CODASYL (Conference on
Data Systems Language) -> COBOL(Common Business Oriented Language) 1963. 74-ben
szabványos. Adatfeldolgozás terén ma is jelentős. 89-ben strukturált, később OO változat.
Több kritika érte: szintaxis miatt, sokak szerint csak az a célja, hogy növelje a program
méretét Edsger Dijkstra szerint az oktatása bűncselekmény. Alapvető műveleteken kívül nem
támogat bonyolultabb számításkokat.

ALGOL(ALGOrithmic Language) 1958. Ez lett a de facto szabvány az elkövetkezendő 30
évre az algoritmusok megadására. Első végleges változat 1960-ban párizsi konferencián.
Gyakorlatilag minden mai nyelv a leszármazottjának tekinthető. Moduláris programozás,
dinamikus tárkezelés (mutatókhoz hasonlóan). Blokkok.

BASIC (Beginners All-Purpose Symbolic Instruction Code): Kemény János – Thomas Kurtz.
60-as évek első időosztásos rendszerek. Olyan nyelv amivel megvalósítható az interaktív
hozzáférés. A FORTRAN egyszerűsített változata, korl. utasításkészlet, egyszerűsített
szimbólumrendszer. Interpreteres nyelv. QBasic, Visual Basic.

4G: Általános célú, magas szintű nyelvek. A 3G nyelvei inkább vmilyen spec célra.

PL/I (Programming Language I.): IBM 1964. FORTAN, COBOL, ALGOL előnyeit hivatott
egyesíteni. Adatfeldolgozás, rekurzió, strukturált programozás, mutatók. Korában nem lett túl
népszerű, nem akartak váltani F,C,A-ról a fejlesztők. Csak IBM gépek körében terjedt el.
Fordulópontnak tartják a nyelvek fjlődésének történetében. Érd: pl elfogadja, h. a változók
nevei kulcsszavak legyenek pl ez helyes:
IF IF = THEN THEN THEN = ELSE; ELSE ELSE = IF;

APL (A Programming Language): Többcélú, de nem általános nyelv. 1957 Kenneth Iverson
amerikai matematikus. Speciális karakterkészlet, kezeli a görög betűket. Tömb programozás
nylev(vektor v. többdimenziós nyelvek). A műveleteket nem csak skalár, hanem tömbökön,
mátrixokon is értelmezi. Nagyon rövid(adott esetben egysoros) programokkal egoldhatóak
olyan problémák, amihez más nyelven több oldalnyi kód szükséges.
Általában interpreteres interaktív megvalósításai jellemzőek. A mai implementációk közül
sok támogatja a struktúrált programozást, OO-t.
A 90-es évek elején Iverson és Roger Hui áttervezték a nyelvet -> J nyelv

PASCAL: az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű
programozás elveinek. Niklaus Wirth 70-es évek. ALGOL-hoz hasonló, de általános célú
nyelv. Elősorban oktatásban, műszaki-tudományos, komplex progr. Rendszerek fejlesztése.
Moduláris programozás, blokkok, függvények, eljárások

MODULA 2: Magas szinten támogatja a moduláris progr-t. A modulok tartalmazzák az
utasításokat, valtozókat, konstansokat. A modulok hierarchikus felépítésűek.

ADA: Amerikai védelmi minisztérium 1977-1983. A nyelv Augusta Ada Byron-ról kapta a
nevét, akit Charles Babbage munkatársaként az első női programozóként említ az informatika
története. Pascal-hoz hasonló nyelv, multitasking. A programok moduláris felépítésűek
(package), amodulok függetlenül fordíthatóak. GENERIC és NEW kulcsszavakkal az
egymástól csak néhány ponton eltérő modulok egymásból származtathatóak. Multitasking.
1983-band ANSI, 1987-ben ISO standard. Ada95: az első ISO standard OO nyelv.

C: 1972 Dennis Ritchie. Eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánták. Egyesíti
magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit. Viszonylag kevés
utasítást tartalmaz. Erősen támaszkodik a mutatókra, dinamikus memória kezelés.

Simula 67: Az első OO nyelv. Ole-Johan Dahl és Kristen Nygaard. Osztályok, objektumok,
alosztályok, garbage collector

SmallTalk: 70-es évek elején Adele Coldberg és Alan Kay. Maga. Valódi objektum orientált
programozás.

Eiffel: 1988-banBertold Meyer, OO, C-re is lefordítható, szakemberek szerint legjobb OO
nyelv.

5G: 80-as évektől Japánban hatalmas pénzeket ruháznak be új elvű nyelvek fejlesztésébe.
Főleg logikai, funkcionális, AI nyelvek.

90-es évektől az internet elterjedésével új nyelvek: Perl, PHP, Java

Más értelmezések szerint a 4G nyelvek azok, amik egy tartományon dolgoznak pl: SQL

Ma a 10 legelterjedtebb nyelv: C, C++, C#, Java, JavaScript, Perl, PHP, Python, Ruby, SQL
Ruby: Perl, Smalltalk, Eiffel, Ada, and Lisp. 1995: Yukihiro Matsumoto

				
DOCUMENT INFO
Shared By:
Categories:
Tags:
Stats:
views:24
posted:12/14/2011
language:Hungarian
pages:3