MAKROÖKONÓMIA
GTK Emberi erőforrás menedzser
szak
2009.
Tanulási tanácsok
Sikeres tanulás feltételei:
– Rövidebb terjedelmű részek feldolgozása
(modulok)
– Időigény figyelembevétele
– Vastag betűvel szedett részek fontosak
– Ábrák áttanulmányozása
– Feldolgozás után a feladatok megoldása
– Visszalapozni a követelményekhez és
végiggondolni a válaszokat
1. A MAKROÖKONÓMIA ALAPJAI
Tananyag:
A közgazdaságtan II.- Makroökonómia
(Szerk: Dr. Tömpe Ferenc) 7-36.old.
„LEHETETLEN A RÉSZEKET AZ
EGÉSZ NÉLKÜL MEGISMERNI,
ÉS NEM ISMERJÜK AZ EGÉSZET
ADDIG, AMÍG MINDEN RÉSZT
EGYENKÉNT MEG NEM
ISMERTÜNK”
Pascal
John Maynard Keynes (kiejtése: kéjnsz)
A modern Makroökonómia megalapítója
(1883-1946)
John Maynard Keynes
Nagy-Britanniában született,
Angol matematikus és közgazdász,
A modern makroökonómia megteremtője,
A tőle eredő gazdasági szemléletet
keynesianizmusnak nevezzük.
Téma felépítése
A MAKROÖKONÓMIA ALAPJAI
1.1. Alapfogalmak
1.2. Makrokibocsátás mérése
1.3. Makrojövedelmek áramlása
1.1. ALAPFOGALMAK
MIKROÖKONÓMIA – MAKROÖKONÓMIA
egyes egész
elemzése
pl.: háztartás pl.:összes háztartás
1.1. ALAPFOGALMAK
• Mikroökonómia: Az egyes piaci szereplők
optimális cselekvését, és annak
feltételeit vizsgálja.
• Makroökonómia: aggregált gazdasági
szereplők kapcsolatainak elemzésével
foglalkozik.
1. ALAPFOGALMAK
NEMZETGAZDASÁG:
gazdasági szereplők + gazdasági
tevékenységet folytató egyének
szervezetek
- összessége
-kapcsolatrendszere
1. ALAPFOGALMAK
Makroökonómia tárgya: a
nemzetgazdaság egészének mozgását
jellemző törvények, jelenségek vizsgálata:
– Nemzetgazdaság teljesítménye
– Pénzfolyamatok
– Árszínvonal
– Munkanélküliség
– Gazdasági ingadozások
– Kormányzati gazdaságpolitika
1.1. ALAPFOGALMAK
MAKROÖKONÓMIA MÓDSZERE
• Aggregálás (összevonás)
• Modellezés (valóság leegyszerűsítése)
• Indexálás (összehasonlító viszonyszámok)
• Mérlegkészítés (kétoldalú kimutatás)
1.1. ALAPFOGALMAK
MAKROÖKONÓMIA MÓDSZERE-1.
Kettős aggregálás (kettős összevonás)
- Egyes termékekből termékhalmaz
(Pl.: coca cola…. üdítő italok .. …italok.….
élelem… fogyasztási cikkek…….
ÖSSZES KIBOCSÁTÁS)
- Egyes szereplőkből szféra
(Pl.: egy háztartás ……összes háztartás =
HÁZTARTÁSI SZFÉRA)
1.1. ALAPFOGALMAK
MAKROÖKONÓMIA SZEREPLŐI
• Háztartási szféra
• Vállalati szféra
• Kormányzati szféra
• Külföld
1.1. ALAPFOGALMAK
MAKROÖKONÓMIA SZEREPLŐI-1.
Háztartási szféra jellemzői:
• Fogyasztás (fogyasztási cikk kereslet)
• Megtakarítás (tőke kínálat)
• Munkaerő (kínálat)
• Cél: szükséglet kielégítés
1.1. ALAPFOGALMAK
MAKROÖKONÓMIA SZEREPLŐI-2.
Vállalati szféra jellemzői
- Termékek, szolgáltatások kínálata
- Cél: profitszerzés
- Racionális döntés
1.1. ALAPFOGALMAK
MAKROÖKONÓMIA SZEREPLŐI-3.
Kormányzat gazdasági szerepe:
- Erőforrások elosztása
- Jövedelmek újraelosztása
- Gazdaság stabilizálása
Lásd részletesen tananyag 4. fejezete
1.1. ALAPFOGALMAK
MAKROÖKONÓMIA SZEREPLŐI-4.
Külföld :
- Külkereskedelem
- Nemzetközi tőkemozgás
- Nyitott gazdaság
Lásd részletesen:
Világgazdaságtan tantárgy
1.1. ALAPFOGALMAK
MAKROÖKONÓMIA MÓDSZERE-2.
MODELLEZÉS:
- a gazdaság leegyszerűsített mása
- feltétel rendszer
- 2., 3.,4 szereplős modell
Pl.: keynesiánus* modell, neoklasszikus
modell
1.1. ALAPFOGALMAK
MAKROÖKONÓMIA MÓDSZERE-3.
Indexálás:
Különböző időszakok adatainak
összehasonlítása indexszámokkal.
Pl.: Makrokibocsátás Magyarországon
2003-ban:……….., 2004-ben:………..
A kibocsátás %-os változása…………
1.1. ALAPFOGALMAK
MAKROÖKONÓMIA MÓDSZERE-4.
Mérlegek alkalmazása
- Kétoldalú kimutatás
- Bevételek-kiadások szembeállítása (eszköz-
forrás oldal)
- Pl.: háztartás mérlege, állam mérlege,
külkereskedelmi mérleg
K B
1.1. ALAPFOGALMAK
MAKROÖKONÓMIA FŐBB PIACAI
- Munkapiac (Lásd:tk.2.fejezet 1.modul)
- Termékpiac (Lásd: tk.2. fejezet 2. modul)
- Pénzpiac (Lásd: tk.2. fejezet 3. modul)
1.1. ALAPFOGALMAK
• Összkibocsátás= össztermelés
eredménye (Q)
• Kibocsátás formái:
– Nominális kibocsátás (folyó áron számolva)
– Reálkibocsátás (változatlan áron számolva)
– Potenciális kibocsátás (erőforrás optimális
felhasználásával)
1.1. ALAPFOGALMAK
Makrojövedelem (Y)= realizált kibocsátás
Fogyasztás
Megtakarítás
Beruházás (I)
- bruttó beruházás
- nettó beruházás
- pótló (amortizáció)
1.1. ALAPFOGALMAK
realizálódás
Kibocsátás Jövedelem
Termelés elosztása
Termelési tényezők
- Munkaerő munkabér
- Tőke kamat
- Természeti erőforrások járadék
- Vállalkozó profit
1.1. ALAPFOGALMAK
Jövedelem felhasználása:
Y=C+S
Beruházás elemei:
I bruttó = I pótló + I nettó
1.1. ALAPFOGALMAK
• Aggregált kereslet (AD vagy YD)
• Aggregált kínálat (AS vagy YS)
P AS
P (árszínvonal): a javak árainak
súlyozott számtani átlaga
AD
Q
1.1. ALAPFOGALMAK
Infláció:
– az árszínvonal tartós és állandó emelkedése
– Pénz vásárlóerejének romlása
1.1. ALAPFOGALMAK
Makroökonómia céljai:
– Kibocsátás növekedése
– Magas foglalkoztatás
– Árszínvonal stabilitás
– Belső (államháztartás) és a külső (fizetési)
mérleg egyensúlya
– Árfolyam stabilitás
1.1. ALAPFOGALMAK
Makroökonómia eszközei
(gazdaságpolitika):
– Költségvetési politika
– Monetáris politika
– Jövedelempolitika
– Külgazdasági politika
1.1. ALAPFOGALMAK
(1. modul vége)
Visszatérés a követelményekhez!!
- Makroökonómia: fogalma, tárgya, céljai,
eszközei, módszere, szereplői
- Fogalmak: kibocsátás (nominál, reál),
jövedelem,fogyasztás, megtakarítás,
beruházás (bruttó, nettó), aggregált
kereslet, aggregált kínálat,árszínvonal
1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE
A kibocsátás mérésének problémái:
• Nem anyagi jellegű szolgáltatások
• Háztartásban végzett tevékenység
• Külföldön végzett tevékenység
• Halmozódás
• Extern hatások
• Stb (infláció kiszűrése, stock, flow
mutatók)
1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE
SNA (Nemzeti Számlák Rendszere)
• ENSZ dolgozta ki
• 1953-ban vezették be,1993-ban korszerűsítés
• Minden létrehozott terméket, szolgáltatást mér
• Saját fogyasztás piaci ár alapján való becslése
• Társadalmilag szervezett, de nem értékesített
tevékenységeket költségeik alapján összesíti
• Európára átdolgozott változata :ESA95
Makrokibocsátás mérése
Bruttó kibocsátás-hozzáadott érték (ezer Ft)
BÚZA LISZT KENYÉR Összesen
Kibocsátás : 100 220 350 = 670 (GO)
- Anyag : ….
? 100 220 = 320 (Cf)
Anyagmentes termelés (hozzáadott érték):
100 120 130 = 350 (GDP)
-Amortizáció : 30 30 20 = 80 (Ca)
Jövedelem : 70 90 110 = 270 (NDP)
1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE
Végtermék= végső fogyasztásra szánt termék =
anyagmentes termelési érték =hozzáadott érték
kenyér: 350 ezer
összes anyagmentes termelési érték:
100 ezer + 120 ezer+ 130 ezer = 350 ezer
Bruttó kibocsátás- termelő fogyasztás:
(100 ezer+ 220 ezer+ 350 ezer)- (100 ezer+
220 ezer) = 350 ezer
1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE
SNA legfőbb mutatói
Halmozódás Hazai mutatók Nemzeti mutatók
szintje
Bruttó GO
Félnettó GDP GNI GNDI
Nettó NDP NNI NNDI
1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE
SNA legfőbb mutatói
• GO = teljes kibocsátás
• GDP= bruttó hazai termék
• NDP= nettó hazai termék
• GNI= bruttó nemzeti jövedelem
• NNI= nettó nemzeti jövedelem
• GNDI= rendelkezésre álló bruttó nemzeti
jövedelem
• NNDI= rendelkezésre álló nettó nemzeti
jövedelem
1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE
SNA legfőbb mutatóinak kiszámítása
• GDP = GO- Cf
• NDP = GDP- Ca
• GNI = GDP +Ier –Ier
• NNI = GNI – Ca
• NNI = NDP + Ier- Ier
• GNDI = GNI+ Isz-Isz
• NNDI = GNDI-Ca
1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE
Mit és hogyan mér a GDP ?
• Illegális tevékenységek: beletartoznak
• Rejtett tevékenységek: becsléssel
• Természeti jelenségek: ha gazdasági
alany irányítása mellett történik: Pl.
erdőtelepítés,
• Kimarad: negatív termelés
– környezetszennyezés
– háborús pusztítás
1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE
Mit és hogyan mér a GDP ?
• Új érték csak a termelésben keletkezik
• A piaci termelés értékelése: piaci áron
• A nem-piaci termelés értékelése: a
költségek összegeként Pl : oktatás
Háztartáson belül végzett tevékenység:
– méri: a saját fogyasztásra szánt termékeket
– nem méri:a háztartás saját tagjainak nyújtott
szolgáltatást
1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE
GDP mérése
Termékáramlás oldalról Jövedelemáramlás
+ Fogyasztás (C) oldalról
+ Bruttó magánberuházás + Bér, egyéb munkajöv .
(I)
+ Kormányzati vásárlások
+ Kamat, járadék
(G) + Közvetett adók
+ Nettó export + Értékcsökkenés
+ profit
GDP = GDP = GDP
Végső felhasz- = végső ki- = tényezők
nálás bocsátás jövedelme
1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE
Hogyan tudjuk meghatározni a reál GDP
értékét?
• Nominál GDP
• Reál GDP
• GDP deflátor árindex:
Nominál GDP * 100
Reál GDP
1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE
Net Economic Welfare – NEW
• W. D. Nordhaus és J. Tobin (1972).
• GDP korrigálása,
• környezeti változások beépítése,
• a társadalmilag nem szervezett munka mérése,
• a feketegazdaságban folyó tevékenység
figyelembevétele,
• a szabadidő figyelembe vétele,
• a környezeti károk, az egészségkárosodásból, a
városiasodásból származó hátrányok levonása.
1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE
Nemzeti vagyon
Az ország történelmi fejlődése során
felhalmozott vagyon.
Részei:
• Termelő és nem termelő állóalapok
• Háztartások tartós fogyasztási cikkei
• Természeti erőforrások
• Egyéb vagyon (deviza, műkincs tartalék stb)
• Kiművelt emberfő
1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE
(2. modul vége)
Visszatérés a követelményekhez!!
- Makrokibocsátás mérésének problémái
- Hazai-nemzeti mutatók közti különbség
- Bruttó-nettó mutatók közti különbség
- SNA rendszer főbb mutatói (GO,GDP,
NDP, GNI, NNI,GNDI,NNDI)
- NEW mutató
- Nemzeti vagyon fogalma, elemei
1.3. MAKROJÖVEDELMEK ÁRAMLÁSA
• Modell alapján történő elemzés
• 2 szektoros modell: háztartás, vállalat
• 4 szektoros modell: háztartás, vállalat,
állam
1.3. MAKROJÖVEDELMEK ÁRAMLÁSA
Nyitott makrogazdaság szereplői közötti
jövedelem áramlás
Állam
Adó
Adó
Megtakarítás Transzfer
Transzfer Megtakarítási
Háztartás számla Vállalat
S
Magtaka- Megtaka-
rítás (S) rítás (S)
Kibocsátási
Fogyasztás számla
Jövedelem
Külföld
Bér
1.3. MAKROJÖVEDELMEK ÁRAMLÁSA
4 szektoros modell
Modell feltételei:
- 4 szektor
- 6 mérleg (kibocsátás számla,
megtakarítási számla)
1.3. MAKROJÖVEDELMEK ÁRAMLÁSA
4 szektoros modell
Rövidítések:
– Fogyasztás: C
– Megtakarítás: S
– Beruházás: I
– Kormányzati vásárlások: G ,Transzferek: TR,
Adó: T
– Export: EX, Import: IM
– Bér: W
– H, V,Á, K a szektorok rövidítése az indexben
1.3. MAKROJÖVEDELMEK ÁRAMLÁSA
4 szektoros modell
Háztartás Vállalat Állam
C W W Y G Th
Th TRh Tv TRv TRv Tv
Sh Sv TRh
Sa
Tőkepiac Árupiac Külföld
I Sh Y C EX IM
Sv IM I Sk
Sa G
Sk EX
GDP számla
1.3. MAKROJÖVEDELMEK ÁRAMLÁSA
4 szektoros modell egyenletei
• Y = C+I+G+EX-IM
• I= Sh+Sv+Sá+Sk
• Y+TRv=W+Tv+Sv
• W+TRh=C+Th+Sh
• Im+Sk=EX
• Tv+Th=TRv+TRh+G+Sá
1.3. MAKROJÖVEDELMEK ÁRAMLÁSA
Kérdések
Szerepelnek-e a magyar GDP-ben az
alábbiak? Ha nem, akkor miért nem?
• A Gundel étterem főszakácsának otthon
készített étele
• Eredeti Munkácsy festmény megvásárlása
• Földterület megvásárlása
• Az iparvállalat által okozott környezetei kár
• Sony vállalat magyarországi profitja
1.3. MAKROJÖVEDELMEK ÁRAMLÁSA
(3. MODUL VÉGE)
Visszatérés a követelményekhez!!
• 4 szektoros modell szereplői
• Fogalmak rövidítései
• Állam mérlege
• Háztartás mérlege
• Vállalat mérlege
• Megtakarítási mérleg
• Makrojövedelem egyenlete
GYAKORLÓ FELADATOK
I. témakör: Makrogazdasági kibocsátás mutatói
1. Egy gazdaság adatai:
GO: 5 000 Md, Termelőfogyasztás: 2 000 Md,
amortizáció: 400 Md, hazai állampolgárok külföldi
munka jövedelme: 450 Md, külföldiek belföldön
szerzett tőkejövedelme: 600 Md, külföldről beáramló
jövedelemtranszfer: 200 Md, belföldről kiáramló
jövedelemtranszfer: 10 Md
Számítsa ki az alábbi kibocsátási mutatók értékét!
GDP:....................................NDP:...................................
GNI:......................................NNI:..................................
GNDI:................................. .NNDI: ..............................
GYAKORLÓ FELADATOK
2. Egy gazdaság adatai:
-Összes kibocsátás: 7,0 milliárd,
-Termelőfogyasztás: 2,5 milliárd,
-A munka és tőkejövedelem áramlás
egyenlege: - 0,5 milliárd,
- NNI: 3,8 milliárd
Számítsa ki:
GDP-t:……………
NDP-t: ……………
GNI-t:………………
Amortizációt: ………
GYAKORLÓ FELADATOK
GDP deflátor index számítása:
- a nominál GDP:5600 (2005-ben, 2005 évi áron)
- a reál GDP: 5200 (2005-ben, 2004. évi áron)
- GDP deflátor index?
Nominál GDP *100
Reál GDP
5600/5200=1,077 7,7 %-os az árszínvonal
változása