Google Chrome:
2008. szeptember az első nyilvános próbaverzió, 2008. december 11-én az első stabil verzió
2010 szeptemberében már a 3. legnépszerűbb böngésző volt 7,98%-kal.
2008 szeptemberében a Google kiadta a Chrome teljes forráskódját, beleértve a V8
JavaScript-motort egy nyílt forrású (BSD licencű) fejlesztési projektként, Chromium néven.
Ez lehetővé tette a külső fejlesztők részvételét a projektben, megkönnyítve a böngésző
átültetését Linux és Mac OS X alá.
A „fülek” felpakolása a böngésző címsorába. Így kézre esnek, és tökéletesen átlátható, hogy
éppen milyen oldalak vannak megnyitva.
Az új fül nyitásakor megjelenő „leggyakrabban látogatott webhelyek” lista is ötletes,
kényelmesebben választhatjuk ki a gyakran meglátogatott oldalak közül az éppen szükségeset,
mintha a könyvjelzők között kellene keresgélni. Amúgy alapértelmezett honlapként – az
Internet Explorerhez hasonlóan – itt is többet adhatunk meg, ezeket a böngésző megnyitja az
induláskor, mindet külön lapokon.
Érdekesség, hogy a Shift + Esc gombokkal megnyithatunk egy integrált feladatkezelőt,
amelyben láthatjuk, hogy a megnyitott oldalak közül melyik, mennyi memóriát és CPU időt
foglal le magának.
Fejlesztés
A Chrome-ot a Google 26 különböző kódkönyvtárából és néhány más külső forrásból
fordították le, mint a Mozilla Netscape Portable Runtime-ja, a Network Security Services, az
NPAPI, továbbá az SQLite és néhány más open source projekt. A JavaScript virtuális gépet
(V8) kellően fontosnak ítélték ahhoz, hogy külön projektben kezeljék – ahogy az
Adobe/Mozilla-féle Tamarin JavaScript-engine-nel is történt. A JavaScript-fejlesztői csapat
Dániában, Aarhusban található, Lars Bak vezeti. A Google szerint az addigi JavaScript-
implementációkat főleg „kis programok futtatására tervezték, ahol a rendszer teljesítménye és
válaszkészsége kevésbé fontos”, de a webes alkalmazások, mint a Gmail „maximálisan
kihasználják a webböngésző képességeit a DOM-manipuláció és a JavaScript terén”, így
határozottan jól jön a számukra egy gyorsabban működő JavaScript-futtatómotor.
A Chrome az oldalak megjelenítéséhez a WebKit motort használja. Ahogy más böngészőket,
úgy a Chrome-ot is megjelenése előtt unit testingnek, „szkriptelt felhasználói akciókkal való
automatizált tesztelésnek” és fuzz testingnek (véletlenszerű és/vagy hibás bemeneti adatokkal
tesztelés) vetették alá. Később a WebKit elrendezés - (layout) - tesztjeinek is (melyek 99%-át
a Chrome állítólag teljesítette). Az új böngészőverziókat 20-30 perc alatt automatikusan
tesztelik a Google indexében megtalálható weboldalak közül több tízezerrel.
Webkit:
Egy nyílt forráskódú. Ez a motor képes a HTML, XML és CSS formátumot dokumentum-
reprezentációvá alakítani.
A Chrome tartalmazza a Gearst, ami webfejlesztők számára hasznos eszközöket, köztük a
webes alkalmazások által használható offline támogatást is nyújt. Azonban a Google
abbahagyta a Gears fejlesztését, a HTML5 használatát preferálja helyette.
A Chrome első nyilvános bétaváltozata 43 nyelven jelent meg, Microsoft Windows
platformra (azóta Mac OS X- és Linux-verziók is megjelentek). Megjelenési dátuma magyar
idő szerint 2008.szeptember 2. este 9 óra volt.
A Google Chrome megjelenésekor sikeresen teljesítette az Acid1 és Acid2 teszteket, de nem
ment át az Acid3 teszten. Mindenesetre 79/100 pontot ért el rajta, ami magasabb az Internet
Explorer 7, vagy a Firefox 3 eredményénél – kevesebb viszont az Opera által elért 84/100
pontnál. Összehasonlítva a konkurens böngészők előzetes, vagy bétaváltozataival, a Chrome
gyengébb eredményt ért el, mint a Firefox (85/100), az Opera (91/100) és a Safari (100/100),
de még mindig magasabbat az Internet Explorernél (21/100). A 2009. augusztus 7-én
megjelent 3.0.197.11-es változat 100%-ig jut el az Acid3 tesztben. Azonban egy 'X' látszik a
jobb felső sarokban, mert biztonsági aggályok miatt a letölthető betűkészletek támogatása
még nem szerepelt abban a verzióban. A fejlesztői változatok a 4.0.249.4-es változattól
kezdve futtatják le tökéletesen az Acid3 tesztet, beleértve a linktestet és a letölthető
betűkészleteket is.
A publikus stabil változat megjelenési dátuma 2008. december 11. volt.
A 2.0 változat alfaverziója 2009. január 13-án jelent meg, tesztváltozata pedig 2009. március
17-én került nyilvánosságra. A végleges Chrome 2.0 2009. május 21-én jelent meg,
megnövelt sebességgel és stabilitással. Az új funkciók között volt az űrlapok automatikus
kitöltése, a feljavított „Új lap” oldal és a teljes képernyős üzemmód.
A Chrome 3 stabil változata 2009. szeptember 15-én jelent meg, részleges HTML 5-
támogatással (video tag), jelentősen (~25%) tovább gyorsulva. Az új képességek között
volt a HTML 5 video és audio tagek támogatása; natív támogatással az Ogg Theora
videóhoz, Ogg Vorbis hanglejátszáshoz, H.264 videóhoz, AAC- és MP3 lejátszásához);
továbbfejlesztett Omnibox; témák támogatása; újratervezett „Új lap” oldal.
A stabil 4.0 verzió 2010. január 25-én jelent meg; az újdonságok közé tartozik a könyvjelző-
szinkronizáció, a kiterjesztések (extension) támogatása, javított fejlesztői eszközök, jobb
HTML 5-támogatás, megnövelt teljesítmény, javított biztonság.
2010. május 25-én jelent meg a Chrome 5.0, az első stabil verzió, ami a Windows, Mac
OS X és Linux platformot is támogatja. A főbb újdonságok közé tartozik a JavaScript
gyorsítása, a böngésző beállításainak szinkronizálása több gép között, új HTML5-
funkciók támogatása és egy újraírt könyvjelzőkezelő.
Biztonság
A Chrome periodikusan frissítéseket tölt le két feketelistához (egyet az adathalászat, egyet a
malware-ek ellen), és figyelmezteti a felhasználót, ha kártékony weboldalt próbál megnyitni.
Ez a szolgáltatás mások számára is hozzáférhető egy ingyenes és nyilvános API-n keresztül
(„Google Safe Browsing API”). A Google a listázott weboldalak tulajdonosait is értesíti, akik
sokszor nincsenek is tudatában, hogy oldaluk kártékony kódot tartalmaz.
A Chrome tipikusan minden fület külön processzként indít el, hogy „megakadályozza a
malware-ek települését” és azt, hogy az egyes fülek egymásra tudjanak hatni. A legkisebb
jogosultság elvét követve a processzek alacsony jogosultságokkal indulnak; nincs joguk
fájlokat írni, vagy olvasni érzékeny területekről (Dokumentumok, Asztal stb.) – hasonlóan a
Windows Vista vagy Windows 7 alatt futó „védett módú” Internet Explorerhez.
A homokozót fejlesztő „Sandbox Team” a processzek közötti határvonalat börtönrács-szintre
(jail) emelte, így például az egyik böngészőfülön megnyitott kártékony weboldal képtelen
hozzáférni a másik fülön bevitt hitelkártyaszámhoz, hozzáférni az egér állapotához vagy
beállítani, hogy rendszerindításkor lefusson valamilyen script, és a fül becsukásakor leállításra
fog kerülni. Ez egy egyszerű biztonsági modellt határoz meg, kétszintű biztonsággal, ami a
„felhasználóból” és a „homokozóból (sandbox)” áll, ahol a homokozó kizárólag a felhasználó
által kezdeményezett kommunikációra válaszolhat.
A pluginek, mint pl. az Adobe Flash Player, általában nincsenek felkészítve a homokozóban
való futtatásra. Ezeket gyakran a böngésző biztonsági szintjén, vagy afelett kell futtatni. A
támadási felület csökkentése érdekében a pluginek külön processzekben futnak, amik a
megjelenítővel (renderer) kommunikálhatnak, ami maga is fülönként dedikált, igen csekély
jogosultságú szinten fut. A plugineket módosítani kell, hogy képesek legyenek ebben az
architektúrában futni, és a legkisebb jogosultság elvét betartani. A Chrome támogatja az
NPAPI-t, de nem támogatja az ActiveX-vezérlőket. A Java appletek támogatása a Java 6
update 12 és újabb változatokban elérhető. A Java Mac OS X alatti támogatását egy 2010.
május 18-án megjelentetett Java Update oldotta meg.
A Chrome-ban megtalálható egy privát böngészési funkció, az „inkognitó üzemmód”. Az
ilyen üzemmódú böngészőablak nem tárol előzményeket vagy HTTP-süti-ket a látogatott
weboldalakról. Az inkognitó üzemmód hasonló a Safari, a Mozilla Firefox 3.5, az Opera 10.5
és az Internet Explorer 8 privát böngészési funkcióihoz.
Garbage collection
A számítástechnikában a garbage collection (szemétgyűjtés) egy formája a biztonságos
memóriakezelésnek. A garbage collector (GC, szemétgyűjtő) megkísérli eltávolítani a
memóriából azokat az objektumokat, amelyeket az alkalmazás már nem használ.
A szemétgyűjtés alapelve:
Meghatározni mely objektumok nincsenek már használatban
Felszabadítani az általuk elfoglalt memóriát
Azáltal, hogy a fejlesztőknek nem kell törődnie a memória helyes kezelésével több időt
fordíthatnak az alkalmazásfejlesztésre és a futásidejű hibák száma is csökken, így stabilabb
lesz a program. Elkerülhetőek azok a hibák, amelyek az esetlegesen rosszul kezelt
memóriából adódtak (felszabadított objektumra való hivatkozás, lefoglalatlan memóriára való
hivatkozás, etc). Napjainkban sok programnyelvnek része a szemétgyűjtő (C#, Java,
scriptnyelvek) és vannak programnyelvek, amelyeket manuális memóriakezelésre terveztek,
de van GC-t alkalmazó implementációjuk (pl.: C, C++). Néhány nyelv - mint a Modula-3 -
lehetővé teszi a kettő egyidejű alkalmazását (más-más halmot(heap) használva).
Előnyök
Megszabadítja a programozót a memóriamenedzseléstől, így kiküszöböl néhány gyakori
hibát:
Dangling ("lógó") pointer -ek: a mutatott memóriahely már felszabadult, de még van rá
hivatkozás
Többszörös felszabadítás: a már felszabadított memóriát ismét felszabadítja a program
Memóriaszivárgás (memory leak): a már nem használt memória lefoglalva marad,
anélkül, hogy felszabadulna
Utóbbinál megkülönböztetünk fizikai és logikai memóriaszivárgást. Fizikainak nevezzük, ha a
lefoglalt memória törlésre került, de nem szabadult fel. Logikai szivárgásról beszélünk, ha a
területre van élő hivatkozás, de azt nem használjuk. Ebben az esetben a GC sem tehet semmit.
Hátrányok
Lassú, folyamatosan figyelni kell az objektumokat, ez számításigényes feladat.
Nem determinisztikus. Minden objektum törlődni fog, de nem tudni mikor.
Opera
Az Opera fejlesztése során mindvégig szem előtt tartotta a kis méret és a gyorsaság
megőrzését, valamint a könnyű használhatóságot.
Az Opera böngésző vezette be elsőként az egérmozdulatokat, de a böngésző minden funkciója
elérhető a billentyűzetről is. Ezek a funkciók ráadásul testre szabhatóak a felhasználó ízlése
szerint.
Az Opera beépített hangvezérléssel is rendelkezik, így a korlátozott képességű felhasználók
(vakok, gyengén látók vagy mozgáskorlátozottak) akár a hangjukkal is irányíthatják a
böngészőt, vagy felolvastathatják vele a weblapokat.
Az Opera 8 egyik újdonsága az illeszkedés, amely úgy formázza át a weblapokat, hogy azok
(oldalirányban) ne lógjanak le a képernyőről, szükségtelenné téve ezáltal a vízszintes
görgetősávot. Az Opera egyedülálló nagyításával kombinálva ez a funkció igen hasznos
segédeszköz (az Opera a nagyítás során a weblap minden elemét, beleértve a képeket, egyenlő
mértékben nagyítja).
Az Opera a legtöbb jelenlegi internetes szabványt támogatja, mint például a CSS2, HTML
4, XHTML 1, HTTP 1.1, DOM2, JavaScript, PNG, SVG, Unicode, és Unicode Bidi.
Az Opera feldolgozási sebesség tekintetében a legjobbak között van, több teszt szerint is a
leggyorsabb. Az Opera korábban is a leggyorsabb böngészők közé tartozott, azonban
a Sunspider, aCeltic Cane és a V8 2009 márciusi eredményei szerint a Google Chrome,
a Safari és részben a Firefox is megelőzte. Csupán az Internet Explorer maradt le mögötte. Az
Opera 10.50 az előző verzióhoz képest nyolcszor gyorsabb, ezzel újra az élvonalba került.
Az Opera a böngészés gyorsítása érdekében folyamatosan tárolja a gyorsítótárban a
megnyitott weblapokat, így visszalépéskor az új lap azonnal megjelenik, ráadásul az
űrlapokba írt információk sem vesznek el. A véletlenül bezárt lapok és ablakok egy
kattintással újranyithatók a képernyő jobb felső sarkában található Bezárt fülek gombra
kattintva.
Az Opera volt az első böngésző, amely képes volt a zavaró felugró ablakokat letiltani.
Jelenleg az alapbeállítás szerint az Opera minden olyan felugró ablakot blokkol, amelyet nem
a felhasználó nyitott meg.
Az Opera 9-es verziójától olyan kis AJAX alkalmazások kaptak helyet a szoftverben, amelyek
a böngészőn kívül, de annak motorját felhasználva működnek, és különböző változatos
funkciókat valósítanak meg. Az Opera widgetes honlapján rengeteg ilyen minialkalmazást
lehet letölteni, többek között a magyar érdekeltségű időkép minialkalmazást is.
Az Opera legnagyobb kritikája 2005 őszéig, a 8.5-ös verzió megjelenéséig az volt, hogy az
ingyenes verziót reklámokkal tartották fenn, míg más böngészők ingyenesek és
reklámmentesek. Ez azonban már a múlté, hiszen az említett verzió megjelenése óta teljesen
ingyenes és reklámmentes az Opera.
Kifogásolni szokták még a forráskód zártságát is, ez azonban kevésbé indokolt, mivel a
felmerülő hibákat mindig pár napon belül orvosolták javítócsomaggal, amellett a zárt
forráskód is szerepet játszik a biztonságosságában.
Turbó mód csak lassú internethez
Az új, 10-es verzió legfontosabb újdonságának a lassú, 1-2 megabites
internetkapcsolattal, csak lassú mobilinterneten vagy túlzsúfolt wifi-
hálózaton keresztül böngészők vehetik hasznát. A
hangzatos Opera Turbo névre hallgató funkciót ilyen esetben érdemes
bekapcsolni - megfelelő beállítások mellett erre egyébként a böngésző
automatikusan is képes: ilyenkor ugyanis az adatok a norvég cég
szerverein keresztül, tömörítve továbbítódnak a felhasználó PC-
jére, kibontásukat maga a böngésző végzi. Mivel a tömörítés révén az
átvitt adatmennyiség csökken, az oldalak gyorsabban töltődnek be: a
cég Opera Mini nevű mobiltelefonos böngészője ugyanezt a megoldást
használja, abban pedig a technológia már bizonyított.
Az, hogy mennyi sávszélességet lehet megtakarítani az Opera tömörítő
algoritmusával, tartalmanként eltérő: a cég közlése szerint elérheti akár a
80 százalékot is, de mondjuk, egy eleve tömörített beágyazott videót a
megoldás sem tud még kisebbre változtatni, ellenben az oldalt felépítő
kódokat hatékonyan össze tudja sűríteni, amellyel a fejlesztők mérései
szerint egy lassú kapcsolaton nyolcszor gyorsabbá teszi a böngészést. A
böngésző alapját képező szoftvermotor optimalizálásának köszönhetően
egyébként eleve fürgébb lett az Opera működése.
Függőleges böngészőfülek szélesvásznú monitorhoz
Az új verzióval lehetségessé vált akár az is, hogy a megnyitott
honlapok böngészőfüleit ne vízszintesen, hanem függőlegesen
rendezzük el (ez szélesvásznú monitoron különösen praktikus), a
menüből pedig akár az is bekapcsolható, hogy ezekben ne csak az oldalak
címei, hanem tartalmuk is látszódjon egy miniatűr betekintőablakban.
A 10-es Operában emellett a Google-keresőmező hosszát is szabadon
lehet állítani az egérrel, így azt óriásira vagy picikére is lehet állítani.
Megújult és tetszetősebbé vált a böngésző kezelőfelülete is, emellett az
újonnan megnyíló böngészőlapokra - a Safarihoz és a Chrome-
hoz hasonlóan - a kedvenc honlapokat is be lehet pakolni egyetlen
egérmozdulattal. Ezt a funkciót itt Gyorshívónak hívják, és a jobb alsó
sarokban lévő Gyorshívó beállítása gombra kattintva lehet elvégezni a
testre szabását: háttérképet is lehet tölteni hozzá, valamint meg lehet
adni, hány oldal kerüljön ki ide.
Beépített magyar nyelvű helyesírás ellenőrzőt is tartalmaz az új Opera,
ennek aktiválása azonban igényel némi felhasználói közreműködést.
Valamiért alapesetben az angol nyelvű ellenőrzés aktív még abban az
esetben is, ha a nemzetközi verziót töltjük le a Szoftverbázisról, a magyar
nyelvű szótár adatbázisát manuálisan kell kiválasztani. Ehhez egy
szövegbeviteli mezőre kell kattintani az Operában, ott kiválasztani a
Szótárak menüpontot, majd a felbukkanó listán kiválasztani a magyar
nyelvet, és rákattintani a Tovább gombra. Ezt követően a program
automatikusan letölti a hétszáz megabájtos nyelvi fájlt, bár a premier után
nem sokkal a nagy terheltség miatt ez akadályokba ütközhet - ha nem
sikerülne elsőre a letöltés, érdemes többször megpróbálni. Az új verziók
letöltésével az Opera 10-et használóknak már nem kell majd vesződniük,
ebbe a verzióba ugyanis már belekerült az automatikus frissítési funkció,
amely elvégzi helyettük a feladatok.
A browser korábbi verzióihoz hasonlóan tartalmaz IRC-chatklienst,
levelezőprogramot, és alapból képes Bittorrent fájlok letöltésére is.
Képességeit widgetekkel, vagyis ingyenes miniprogramokkal lehet
bővíteni. Bár kétségkívül sok látványos miniprogram található meg.
Mindig harcos kisebbség volt
Opera-felhasználónak sosem volt rossz lenni. Az északi cég volt az első,
amelyik elkötelezte magát a W3C szabványügyi testület ajánlásai mellett,
így a program felhasználói biztosak lehettek abban, hogy az Opera jól
jeleníti meg az igényesen kódolt weboldalakat. Elsőként jelent meg a CSS
stíluslap-támogatás, a weblapok vonzó funkcióit lehetővé tevő
JavaScriptek kezelése, valamint a több füles böngészőablak is a
norvég böngészőben. Sőt, akkor sem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy az
összes modern funkció, amit a Firefox vagy az Internet Explorer
felvonultat, először a legkisebb alternatív browserben mutatkozott be. A
sors iróniája, hogy a számtalan lehetőség az Opera legijesztőbb funkciója:
hosszú megszokást vagy tanulást igényel, míg az ember profin
kiigazodik köztük.
A cég mostani mottója - a legjobb böngészési élményt nyújtani
bármilyen platformon - úgy tűnik nem hatotta meg igazán a
felhasználókat. A mindenre elszánt, böngészőjüket az utolsó leheletükig
védő fanatikusok mellől hiányzik az operás törzsgárda. A rankings.hu
adatai szerint jelenleg a felhasználók 2,5 százaléka használja a norvég
browsert - igaz, Macintosh gépeket pedig csak 0,53 százalék, és ők sem
keseredtek el - és semmi nem mutat arra, hogy ez az arány a
közeljövőben rohamosan megemelkedne.
Folyamatos harc
Nem csak az ismeretlenséggel és a türelmetlen felhasználókkal kellett
megküzdenie az Operának, a számítástechnika Nagy Testvére is ott
igyekezett keresztbe tenni a norvégoknak, ahol tudott. Először 2001
októberének a végén zárta ki az MSN.com az alternatív böngészőket -
köztük az Operát - használó felhasználókat, majd 2004-ben is
megpróbálkoztak egy hasonló akcióval. A norvégok kiállása miatt azonban
mindkét esetben meg kellett hátrálniuk.
A böngésző fejlesztőit sem kell azonban félteni. Több alkalommal jelezték
a világ felé, hogy elégedetlenek a Microsoft gyakorlatával. 2007 végén a
webes szabványok hanyagolása miatt támadták a céget, a közelmúltban
pedig az Internet Explorer eltávolítását kérték a Microsofttól. Az utóbbi
ügy végül a norvégok részleges győzelmével zárult, a Windows 7-et
feltelepítő felhasználókat már egy választófelület köszönti, amin
eldönthetik, melyik browsert szeretnék rendszerükre.
Verdikt: lassú gépre remek
Az Opera 10-es verziója elődjeihez hasonlóan nem valószínű, hogy porba
tiporná az Internet Explorert vagy a Firefoxot, bár netgyorsító funkciója
sokak számára hasznos lehet. Használata ellen komoly érvet jelent az,
hogy még mindig nem lehet vele rendesen használni a Google
Dokumentumokat - ezt a cikkünk publikálását követő napon úgy tűnik,
orvosolták -, egyes oldalak pedig szétcsúsznak rajta - még ha ez nem
is feltétlenül a készítők sara. Gyenge gépen és Linux alatt továbbra is
nyerő az Opera, az átlagfelhasználóknál azonban szerintünk még nem rúg
labdába.