III

Bevezetés





Köszöntjük a Tisztelt Olvasót!





Ön a nyírbátori Báthory István Gimnázium és Szakközépiskola Pedagógiai

programjából megismerheti iskolánk szellemiségét, arculatát, oktató- nevelő munkánk

alapelveit és céljait.

Helyzetelemzésünkből képet kap az intézmény múltjáról, jelenéről.

Az egyes fejezetek részleteiben elmerülve ismeri meg a nevelőtestület

pedagógiai hitvallását, amely az iskola jelmondatához hűen a “ Jót s jól! ”gondolatának

jegyében zajlik; az itt tanítók, dolgozók, tanulók, szülők, más külső partnerünk

kapcsolatrendszerét.

Eme törekvésünk, hogy a báthorys diákok tartalmas középiskolai évek után

biztos léptekkel haladjanak kitűzött céljuk felé.

A Pedagógiai program az intézmény egyik alapdokumentuma, amely

meghatározza oktató- nevelő munkánkat.









1

1. AZ INTÉZMÉNY ÉS A KÉPZÉSI STRUKTÚRA BEMUTATÁSA



1.1. HELYZETELEMZÉS





Az intézmény hivatalos elnevezése:



Báthory István Gimnázium és Szakközépiskola



Fenntartója:



Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, Nyíregyháza



Az intézmény működési engedélyének száma:

69/1999. (IX.23.) MKGY számú határozat,

55/2000. (VI.02.) MKGY számú határozat

egységes szerkezetben a 16/2004. (I.20.) MKGY határozat alapján



Engedélyt kiadta:

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés



A gimnázium 1954-ben, az akkor működő óvónőképző jogutódjaként jött létre,

egyben folytatva a polgári iskolai hagyományokat is. Alapításakor az Általános

Gimnázium nevet kapta, ahol humán és reál képzést folytattak.

1956-ban épült fel az Édesanyák útján az első gimnáziumi épület, ahol 1971

szeptemberéig folyt a középfokú oktatás. Ma márvány emléktábla őrzi az épület falán

ennek a másfél évtizednek az emlékét.

1958-ban vette fel a Báthory István Gimnázium nevet. E név felvétele

kötelességvállalás is volt, a nagy, európai mértékű uralkodó mércéjének való

megfelelés, a város és a régió történelmi gyökereihez való fonódás.

1971. szeptember 1-jén kezdődött a tanítás a jelenlegi, Ifjúság útja 2. szám alatt

épült épületben. A csaknem fél évszázad számos képzési formát honosított meg az

intézményben.

1971-1992 között gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokban folyt a tanítás.

Középfokú cipőipari szakembereket is képzett az iskola. Ezen időszakban hivatalos

neve: Báthory István Gimnázium és Cipőipari Szakközépiskola.

1992 szeptemberétől a Cipőipari Szakközépiskolát folyamatosan leépítve,

tisztaprofilú gimnáziumként működik, bevezetik a régi, nagy hagyományokkal

rendelkező nyolcosztályos gimnáziumi képzést a hagyományos négy évfolyamos mellé.

Az iskola vezetése és nevelőtestülete mindig figyelt a társadalmi változásokra, a

tanulói és szülői igényekre.



Fennállásának öt évtizede alatt mindig volt valamilyen tagozatos, illetve speciális

képzése:

 ’50-es évek: humán – reál,

 ’60-as, ’70-es évek: matematika, orosz nyelv, biológia tagozat,

 ’80-as évektől: ének-zene tagozat, német nyelvi tagozat,

 ’90-es évek: ének-zene, német nyelv, angol nyelv, számítás-

technikai tagozat, illetve emelt szintű képzés.





2

A felnőttoktatásnak is régi tradíciója van a gimnáziumban.

Az 1955/56-os tanévtől már indult levelező tagozatos képzés felnőttek számra a

dolgozók gimnáziuma és szakmunkások szakközépiskolája képzés formájában. Ezek a

formák ma esti tagozatos képzésben élnek tovább az intézményben.



A gimnáziumi képzésben résztvevő, távolról ideérkező tanulók ellátását a

megalakulás évétől, 1954-től kollégiumi elhelyezéssel oldották meg. Az akkor még

önállóan működő kollégium – különböző épületekben – szorosan a gimnáziumhoz

kötődve látta el gondoskodó, nevelő és tanító feladatait.

1987-től a kollégium a gimnáziummal közös igazgatás alatt működött 2001. június 30-

ig.

Az ott lakó tanulók nem csupán a gimnázium, hanem a Bethlen Gábor

Szakképző Iskola tanulói is. A gimnázium tanulóinak több, mint fele nyírbátori lakos,

kb. 10-15 % kollégista, a többiek bejárnak a környező településekről. Ma már nagyon

jók a bejárási lehetőségek, így csökkent az érdeklődés a kollégium iránt.



1999. augusztus 1-től addigi fenntartója, Nyírbátor Város Önkormányzata átadta

a fenntartói feladatokat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Önkormányzati

Hivatalának.

2000. június 2-án az új fenntartó profilbővítést engedélyezett az intézmény számára.

Lehetővé tette a szakképzésbe való újbóli bekapcsolódást. Az iskola új és jelenleg

érvényes elnevezése:



Báthory István Gimnázium és Szakközépiskola.







Az iskola igazgatója: Kaliba András

Az iskola telephelye, címe: 4300 Nyírbátor, Ifjúság útja 2.



Telefon- és fax száma: 42/281-025





A gimnázium tanulócsoportjainak száma a 2009/2010-es tanévben 22.





Ebből: 4 osztály négyévfolyamos gimnáziumi osztály,

8 osztály nyolcévfolyamos gimnáziumi osztály,

5 osztály ötévfolyamos gimnáziumi osztály,

4 osztály szakközépiskolai osztály

1 osztály érettségi utáni szakképzésben résztvevő 13. évfolyamos osztály.



Az 5-8. osztályokban az átlagos létszám 33 fő, évfolyamonként egy osztály működik

felmenő rendszerben.



A 9-10. osztályok átlaglétszáma 28 fő, maximális létszáma 32 fő.



A 11-13. osztályok átlaglétszáma 28 fő, maximális létszáma 33 fő.









3

A nyolcévfolyamos gimnáziumi képzésben résztvevő diákoknak 5-6. osztályban

napközis ellátást biztosítunk. Az iskolában 1 napközis csoport működik.



A 2001/2002-es tanévtől a felnőttképzés rendszere megváltozott az intézményben: esti

tagozatos képzés.



2000. szeptember 1-jén indult az érettségi utáni, ún. 13. évfolyamon az utazás-

ügyintézők képzése. A képzés egy éves, nappali rendszerű, OKJ 54 812 02 0010 számú

vizsgával zárul.

2001. szeptember 1-jén vendéglátás-idegenforgalom szakterületen szakközépiskola 9.

osztályában kezdhette meg tanulmányait 30 fő. E szakképzés bevezetésével a térségből

hiányzó, új képzési formát szeretett volna bevezetni az intézmény.





A 2009/2010-es tanévben a következő osztálytípusok és képzési formák találhatók

iskolánkban:





Nappali tagozaton:



 4 évfolyamos gimnáziumi képzés:

- 0,5 osztály emelt szintű német nyelvi képzés (10-12. évfolyam),

- 0,5 osztály emelt óraszámú informatikai ismeretek oktatásával (9-12.

évfolyam),

- 0,5 osztály emelt szintű reál képzés (9. évfolyam),



 5 évfolyamos gimnáziumi képzés, 9. nyelvi előkészítő évfolyammal

- minden évfolyamon 1 osztály



 8 évfolyamos gimnáziumi képzés:

- minden évfolyamon 1 osztály,



 szakközépiskolai képzés:



- minden évfolyamon 1 osztály



 szakképzés:

- 13. évfolyamon 1 osztály (utazás-ügyintéző szakmában)





- más szakképzési lehetőségek is adottak a vendéglátás-idegenforgalom

szakmacsoporton belül, az intézmény alapító okiratában elfogadottak szerint:

protokoll-ügyintéző OKJ 54 812 02 0010 52 01



- ráépülő szakképesítés lehetséges az alábbiak szerint:



rendezvény- és konferenciaszervező OKJ 54 812 02 0001 54 01

utazásszervező menedzser OKJ 54 812 02 0001 54 02









4

Felnőtt tagozaton:

- esti tagozatos képzés.



Az intézmény feladatköre a következőképpen fogalmazódik meg a többször

módosított 1993. évi LXXIX. törvény alaptevékenységet meghatározó előírásai alapján:



 A négyévfolyamos, illetve ötévfolyamos gimnáziumi képzés alapfeladata a tanulók

felkészítése a kétszintű érettségi vizsga követelményeinek való megfelelésre, s a

középfokú iskolai végzettség megszerzésén túl különféle felsőfokú intézményekbe

történő felvételin való sikeres szereplés, részben a munkába állás segítése.

Feladatunk továbbá, hogy az emelt szintű nyelvi képzést nyújtó osztályainkban a

tanulókat emelt szintű érettségi vizsgára készítsük fel idegen nyelvekből.

 A nyolcévolyamos gimnáziumi osztályokba bejutott tehetséges diákoknak

elsősorban a nyolc év alatt egységes és következetes nevelő-oktató munkával, emelt

szintű ismeretek megszerzésével a kétszintű érettségi vizsga követelményeinek való

minél magasabb szintű megfelelést, eredményes továbbtanulási lehetőséget,

széleskörű általános műveltséget, szintézisteremtő látásmódot kívánunk biztosítani.

 A szakközépiskolai osztályokban feladatunk a tanulók kétszintű érettségire történő

felkészítése, valamint a 9-10. évfolyamon szakmai orientációs, a 11-12. évfolyamon

szakmacsoportos alapozó oktatás biztosítása, illetve az érettségi vizsga letétele utáni

szakképzési évfolyamok indítása.

 Az esti tagozatos felnőttoktatás feladata az érettségi bizonyítvánnyal nem

rendelkező hallgatóknak a kétszintű érettségi vizsgára való felkészítése.









5

A Báthory István Gimnázium és Szakközépiskola működése során mindig kitűzött

célként fogalmazta meg legfontosabb pedagógiai alapelvként a beiskolázási térség

nyújtotta lehetőséggel élve a tehetséges, jó képességű tanulók segítését, versenyekre

történő felkészítését, a nyelvvizsgát szerzett diákok számának növelését; a hátrányos

helyzetű fiatalok felzárkóztatását.



Az iskola nevelő-oktató munkájának eredményeit támasztják alá az évtizedek alatt

elért felvételi vizsgák eredményei, az érettségik megbízható teljesítményei, a

nyelvvizsgák jelentős száma.



A gimnázium beiskolázási területe jól behatárolható, a Nyírség déli, mintegy 18

településéről jelentkeznek hozzánk diákok, tanulólétszámunk közel 50 %-át adva.

Nyírbátor város három általános iskolájából intézményünket igen nagy számban

választják a tanulók.

Az elmúlt másfél évtizedben – a csökkenő gyermeklétszámmal összefüggve –

versenyhelyzet alakult ki a térség középfokú intézményei között, erősödik a kollégiumi

kínálat, a jó bejárási lehetőséggel Nyíregyháza, Debrecen városok elszívó hatása, az

egyházi gimnáziumok kínálatának növekedése, a nagykállói kéttannyelvű gimnázium

erőteljesebb fellépése. Az utóbbi években azonban megfigyelhető tendencia, hogy jóval

kevesebb helyi, illetve környékbeli tanuló vállalja a bejárást, valamint a kollégiumi

életet, él a nyírbátori gimnázium képzési lehetőségeivel, és ebben az intézményben

kívánja folytatni tanulmányait. Ezt igazolja az egyes osztálytípusokban a két-

háromszoros túljelentkezés.

A versenyhelyzetet, a szülői-tanulói elvárásokat kezelnie kell az intézmény dolgozóinak

a változó igényeknek való megfelelés vállalásával:

- a minőség folyamatos biztosításával,

- a tehetségek segítésével,

- a nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatásával,

- az alapvető erkölcsi – emberi normák szem előtt tartásával,

- a magas színtű szakmai követelménnyel.



A különböző településekről, kisközségekből eltérő neveltségi- és tudásszinttel

érkeznek tanítványaink.

A térség gazdasági helyzetéből fakadóan igen magas a munkanélküli szülők száma.

A heterogén tanulói összetétel, a gazdasági-társadalmi különbözőségek miatt fokozottan

figyelünk a szintrehozásra, az iskolai követelményrendszer elfogadtatására.

A szülői házzal közösen szervezzük munkánkat, különösen igény van az

együttműködésre, a nevelés-oktatás terén a segítségnyújtásra.









6

1.2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK



A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés által jelenleg engedélyezett

dolgozói létszám 50 fő.



Az iskola személyi feltételeit meg kell feleltetni a képzés specialitásainak. Emelt

szintű oktatást folytatunk német nyelvből, angol nyelvből, informatikából,

matematikából, illetve a nyolcévfolyamos gimnázium 5-8. osztályaiban a magyar nyelv

és irodalom, valamint matematika oktatása az idegen nyelvek mellett csoportbontásban

valósul meg. Ezen tantárgyak magasabb heti kötelező óraszáma több idegen nyelv,

illetve magyar nyelv és irodalom szakos pedagógust kíván.

Az idegenforgalom-vendéglátás szakterületen folyó szakmai képzés feltételeinek

meg tudunk felelni, hiszen 2 fő szaktanár a megfelelő felsőfokú végzettséggel

rendelkezik.



A nem kötelező órakeret, illetve a csoportbontásban felhasználható órák

nagyobb részét az idegen nyelvek, az informatika, matematika, magyar nyelv és

irodalom tantárgyak bontására használjuk fel.

Sportolási lehetőségeinek javításához törekednünk kell arra, hogy meg tudjuk valósítani

a nemek szerinti csoportbontást testnevelés órákon, amennyiben megfelelő órakeret áll

rendelkezésre. A tanulókkal 3 fő férfi testnevelő tanár foglalkozik.



Pedagógiai képesítéssel 38 fő végez főállásban nevelő-oktató munkát a

gimnáziumban.



Egyéb munkakörben foglalkoztatott főállású dolgozók száma: 12 fő.



Az iskolavezetés:

igazgató: Kaliba András

általános igazgatóhelyettes: Péter István

pedagógiai igazgatóhelyettes: Barnáné Petrohán Krisztina

gazdasági vezető: Reha Mária



Az ügyviteli dolgozók a gazdasági vezető irányításával, az adott munkakör

ellátásához előírt felsőfokú szakképesítéssel, illetve középfokú képzettséggel

rendelkeznek.

A technikai dolgozók munkakörük ellátásához szükséges képesítése megfelelő.









7

1.3. TÁRGYI FELTÉTELEK



A gimnázium épületegysége Nyírbátor centrumában, az 1484-1511. között

megépült református műemléktemplom és fa harangtorony közvetlen közelében

található.

Az intézmény 1971-ben gimnáziumi célra épült, mely a ’70 –es évek során

folyamatosan kiegészült az akkor folyó cipőipari oktatáshoz szükséges osztály, raktár,

valamint műhelytermekkel.

Nagyobb belső átalakításra 1994-ben került sor, amikor is a cipőipari képzés

megszűnésével az egykori műhelytermekből négy osztálytermet alakítottak ki.

Ugyanakkor 1994-ben sor került az épület homlokzatának javítására, s a gázfűtésre való

áttérésre.

Az iskola tantermeinek száma 23, 1 természettudományi előadóterem, 1

tanirodai célokat is szolgáló multimédiás szaktanterem, 13000 kötetes könyvtár, egy jól

felszerelt tornaterem a hozzá csatlakozó szociális helyiségekkel, 1 rajz szaktanterem, két

számítógépes szaktanterem, ének-zene szaktanterem, stúdió, klubszoba, 1

természettudományos szaktanterem, s szertárak szolgálják az iskolában folyó oktató

munkát. Az iskolai rendezvények lebonyolítása a tágas aulában történik, ahol ízlésesen

kialakított színpad található. Az udvaron zöld környezet és sportlétesítmények –

sportpálya – teszik lehetővé a szabad levegőn lévő sportolást.









1.4. SZERVEZETI LEÍRÁS – IRÁNYÍTÁSI SZERVEK



A gimnázium vezetői szintjeit a tartalmi munka követelményeit a racionális és

gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények

határozzák meg.



A közoktatási törvény 54-55. §-a alapján a közoktatási intézmény vezetője

felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos

gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével

kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerződés

nem utal más hatáskörbe.

A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések

tekintetében a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja

munkáltatói jogát. Képviseli az intézményt. Megbízója a Szabolcs-Szatmár-Bereg

Megyei Közgyűlés.

Megbízási időtartama: 2009. augusztus 1-től 2014. július 31-ig.



Az igazgató közvetlen munkatársai:

- igazgatóhelyettesek (általános igazgatóhelyettes, pedagógiai

igazgatóhelyettes),

- gazdasági vezető,

- iskolatitkár,

- titkárnő.

Minden esetben megbízó a gimnázium igazgatója, a kinevezés időtartama határozatlan

időre szól. Munkaköri leírásukat a Szervezeti és Működési Szabályzat II. része

tartalmazza.





8

Az intézmény irányítási és szerkezeti felépítése:









IGAZGATÓ









ált.igazgatóhelyettes pedagógiai igh. gazdasági vezető

iskolatitkár titkárnő









mk.vez. mk.vez. mk.vez. . diák- ofői idegen- könyvelő

gondnok

önkorm. mk.vez. forgalom- pénztáros

vez. vendéglátás karbantartók

szakmai mk. takarítók

ofők vezető

tanárok tanárok tanárok









Az egyéb vezetők körét alkotják a szakmai munkaközösség-vezetők, akik a

rájuk bízott szakterületek felelős irányítói.



A gimnáziumban öt munkaközösség működik, úgymint:

 társadalomtudományi,

 természettudományi,

 idegen nyelvi + testnevelés

 osztályfőnöki munkaközösség

 idegenforgalom-vendéglátás szakmai munkaközösség.



A munkaközösségek tagjai titkos szavazással választják vezetőiket. A

munkaközösségek vezetőinek megbízója az intézmény igazgatója, megbízásuk

visszavonásig érvényes.









9

Vezető, irányító testületek:

 az iskolavezetőség tagjai,

 igazgató,

 általános igazgatóhelyettes,

 pedagógiai igazgatóhelyettes,

 Közalkalmazotti Tanács elnöke,

 szakszervezeti titkár,

 diákmozgalmat segítő tanár,

 a tantestület.



Az iskola vezetősége, irányító testületei együttműködnek a Szülői Szervezettel,

valamint a Nyolcosztályos Apród Alapítvány és a Négyosztályos Báthory Alapítvány

Kuratóriumaival.









1.5. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS,

AZ ÉRDEKVÉDELEM FÓRUMAI



Szakszervezet

Az intézményben működő szakszervezeti csoport az aktív és a nyugdíjas

szakszervezeti tagok érdekvédelmi fóruma.

A szakszervezeti tagsági viszony önkéntes.

A szakszervezeti alapszervezet egy csoportból áll, mely magába foglalja a

pedagógusokat, a gimnáziumi ügyviteli és technikai dolgozókat.

A szakszervezeti csoport legfelsőbb fóruma a taggyűlés, vezetője a szakszervezeti

bizalmi.

A szervezet működését a PSZ alapszabályzata alapján végzi. Az intézmény a Munka

Törvénykönyvében biztosított órakedvezményben részesíti a szakszervezeti bizalmit, az

iskola infrastruktúráját térítésmentesen használhatja.



Közalkalmazotti Tanács

A Kjt. és a Munka Törvénykönyve szellemében a gimnáziumban megalakult és

működik a Közalkalmazotti Tanács.

Tagjainak száma 3 fő, képviselik a gimnáziumi dolgozók érdekeit.

A Közalkalmazotti Tanács munkáját az elnök irányítja a Kjt. 33. tv. 13. § (1) – (2)

bekezdése alapján.

A Tanács működési rendjét a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza.

A Tanács elnöke a törvényben biztosított órakedvezményben részesül.





Tanulói érdekérvényesítés szervei (KT. 62-63 §)



Diákönkormányzat

A tanulók érdekeinek képviseleti szervezete a diákönkormányzat, melynek

tevékenysége az iskola tanulóit érintő összes kérdésre kiterjed.

A diákönkormányzat munkáját a diákmozgalmat segítő tanár fogja össze, megbízás

esetén képviselheti a diákönkormányzatot.







10

A diákönkormányzat saját működési rendjéről önállóan dönt, éves feladataik

teljesítéséhez a gimnázium helyiségeit, eszközeit ingyen használhatja.

A diákönkormányzat osztálybizalmikból álló, diákönkormányzati tanács irányításával

működik, élén az általuk megválasztott elnökkel.





A szülői érdekérvényesítés szervei (KT. 59-60 §)



Szülői Szervezet

Az intézményben a szülői oldal jogainak érvényesítése, kötelessége teljesítése

érdekében Szülői Szervezet működik. A Szülői Szervezet dönt saját működési rendjéről,

éves munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról

Az osztályközösségek szintjén szülői munkaközösségek alakulnak, az osztályközösség

munkájának segítésére. Ők delegálnak tagokat a Szülői Szervezetbe.









11

1.6. AZ ISKOLÁBAN ÉRDEKELT CSOPORTOK

ÉRDEKEGYEZTETÉSÉNEK FÓRUMAI,

AZ ÉRDEKALKU FOLYAMATA



A pedagógus szakszervezeti bizalmi tisztségviselője minden olyan

iskolavezetőségi ülésen jelen van, melyen a szakszervezeti tagság érdekében döntés

történik (a végzett munka elismerése, munkaviszonnyal összefüggő kérdések).



A közalkalmazotti tanács elnöke minden iskolavezetőségi ülésen jelen van, őt a

munkáltató az iskolával kapcsolatos döntések előkészítésébe bevonja.



A diákönkormányzat elnöke az egész tanulóközösséget érintő (házirend,

fegyelmi ügyek, stb.) a KT-ben előírt rendelkezéseknek megfelelően a tantestületi,

iskolavezetőségi tanácskozásokra hivatalosan meghívottként szerepel.



Évenként a diákönkormányzat több alkalommal ülésezik, melyen mint az

érdekegyeztetés legmagasabb fórumán jelen vannak az iskolavezetés tagjai, az

osztályok küldöttei. A Szülői Munkaközösség és a Szülői Szervezet elnökei a nevelő-

oktató munkát értékelő-elemző tantestületi értekezletekre meghívást kapnak.









1.7. A NYILVÁNOSSÁG ESZKÖZEI



A gimnázium vezetése, nevelőtestülete elvárásait, közleményeit, eredményeit,

valamint kéréseit írásos és szóbeli formában juttatja el az érdekeltekhez.



A fenntartó Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Testületet

folyamatosan – írásban és szóban – tájékoztatjuk

 az iskolai nevelő-oktató munka eredményeiről,

 a működéssel kapcsolatos kérésekről.





Az iskolai tantestület döntési jogosítványokkal bír:

 az intézmény működését szabályozó dokumentumokról (SZMSZ, Kollektív

Szerződés, stb.),

 az éves munkarendről,

 a havi feladatokról,

 a helyettesítésekről,

 az ellenőrzésről,

 a vizsgarendről,

 az iskolai élettel kapcsolatos rendezvényekről,

 a tanulmányi versenyekről.



A szülők tájékoztatása írásban és szóban történik.



Írásban elsősorban ellenőrző, vagy ha szükséges levél útján

 a fogadóóráról (három havonként központi fogadóóra),







12

 a szülői értekezletek időpontjáról,

 dicséretről,

 büntetésről, fegyelmi vétségekről,

 tantárgyi jegyekről,

 hiányzásról,

 félévi eredményről,

 iskolai rendezvényekről,

 bizonyítvány útján az év végi tanulmányi haladásról

 a tankönyvellátás rendjéről, az oktató-nevelő munkához szükséges eszközökről.



Szóban:

 a tanévnyitó ünnepségen,

 a tanévzáró alkalmával,

 a szalagavató és ballagási ünnepségen,

 évente legalább két alkalommal szülői értekezleten,

 fogadóórákon,

 esetenkénti családlátogatáson,

 a problémás esetekben szükség szerint.







A tanulók írásbeli tájékoztatást kapnak ellenőrzőben:

 a tantárgyi érdemjegyekről,

 a félévi munka eredményéről,

 dicséretről, elmarasztalásról.



Az éves munkáról a Bizonyítvány jelenti a hivatalos tájékoztatást.



Hirdetőkönyv útján értesülnek a diákok az iskolai élettel kapcsolatos döntésekről,

eseményekről.



Levélben kapnak a diákok tájékoztatást:

 az osztályozó-, javító-, különbözeti vizsgák idejéről,

 kérelemre törvény adta lehetőségek biztosításáról (nyelvvizsga, magántanulói

jogviszony, mentesség, stb.)

A szóbeli tájékoztatás formái a diákság részére:

 tanévnyitó – tanévzáró ünnepségek,

 szalagavató – ballagási ünnepségek,

 iskolai diákgyűlésen (aktuális esetben),

 évenként egy alkalommal diákközgyűlésen.

További tájékoztatási forma: iskolarádió, iskolaújság.



A gimnázium nyitott szellemű, korrekt informálásra, őszinte emberi kapcsolatok

megteremtésére törekszik a diákokkal, szülőkkel, fenntartóval, az iskolát körülvevő

mikro- és makrokörnyezettel.









13

1.8. GAZDÁLKODÁS



A BÁTHORY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

BEVÉTELE:



A pénzügyi források meghatározó része a normatív támogatásból, kisebb része

önkormányzati támogatásból áll. Az állami normatív támogatás teszi lehetővé az

oktatási törvényben meghatározott feladatok elvégzéséhez szükséges pénzügyi

fedezetet, az önkormányzati törvényben foglaltak alapján van lehetőségünk az iskolai

specialitásoknak megfelelő (nyelvi, informatikai, reál) csoportbontások, szakkörök

finanszírozására.



Az intézmény éves költségvetésében van betervezve a feladatok ellátására

szükséges pénzügyi fedezet, melynek végrehajtása a számviteli törvény és az intézmény

számviteli politikájában (számviteli szabályzat, pénzkezelési szabályzat, leltározási,

selejtezési szabályzat) realizálódik. A pályázatokat folyamatosan figyelemmel kísérjük,

és ha az intézmény a pályázati előírásoknak megfelel, élünk a lehetőséggel.

Intézményünk önálló, éves költségvetés alapján gazdálkodik, saját hatáskörű előirányzat

módosítást hajthat végre a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés rendeletében

meghatározottak alapján.

A számviteli törvény és a költségvetési rendeletben foglaltak alapján alakítja ki

intézményünk szakmai feladatait, a helyi sajátosságok figyelembevételével. A

gazdálkodás fő feladata, hogy a pénzügyi lehetőségek függvényében biztosítsa a

szakmai feladatokhoz a pénzügyi forrásokat.



A gazdálkodási folyamat egyik meghatározó része a tárgyi feltételek biztosítása:

az iskola 1971-ben épült, a folyamatos felújítások (a földszintes épület lapos tetejének

szigetelése 2000-ben, az álmennyezet készítése 2003-ban, a vizesblokk teljes felújítása

2005-ben, a homlokzat kijavítása 2008-ban, valamint a nyílászárók cseréje 2009-ben)

ellenére is nagyobb javításra szorul (pl. a fűtés korszerűsítése, külső szigetelés,

tornaterem parkettájának cseréje).



Jelenleg 23 tanterem,

1 természettudományi előadó,

1 tanirodai célokat is szolgáló multimédiás szaktanterem,

1 könyvtár,

1 tornaterem,

2 informatikai szaktanterem,

1 rajz szaktanterem,

1 ének-zene szaktanterem,

3 szertár

szolgálja az oktatás munkáját.



Tantermeink felújítására utoljára 2009-ben került sor, akkor a teljes „A”

épületszárnyban megvalósult a nyílászárók cseréje.

Az elmúlt öt év során korszerűsítettük a tantermek bútorzatát, kicseréltük a régi

típusú iskolapadokat asztalokra, illetve székekre. A belső felújítás, festés és teljes

karbantartás anyagiak hiányában elmaradt.

Az iskola karbantartói végzik a tőlük elvárható karbantartásokat, illetve a

mellékhelyiségek tisztasági, egészségügyi festését.





14

2000-ben összesen 6 millió forintot költöttünk a B épületszárnyban a lapos tető

újraburkolására, majd 2003-ban újabb 22 millió forintot a tetőszigetelésre. 2005-ben

közel 21 millió forintot sikerült a vizesblokk cseréjére fordítanunk. 2008-ban egy 1,4

milliós összegből az iskola homlokzatának javítása történt meg. 2009-ben pedig 38,5

millió forintot újra a tetőszigetelésre illetve az „A” épületszárny nyílászáróinak

cseréjére költöttünk.

Reményeink szerint a közeljövőben lehetőségünk lesz a „B” épületszárnyban is

a nyílászárók cseréjére, illetve az iskola külső felújítására.



A gazdálkodás személyi feltétele a szükségletnek megfelelő. Az ügyviteli, illetve

ügyintézői dolgozók a munkakörnek megfelelő képesítéssel rendelkeznek.

A technikai személyzetnek a munkavégzéshez szükséges eszközök rendelkezésre

állnak.

A gazdasági, pénzügyi ügyintézők, illetve a technikai személyzet megfelelően szolgálja

és biztosítja az oktatói munkát intézményünkben.





munkakör létszám (fő)

Gazdasági vezető 1

Főkönyvi könyvelő 1

Analitikus könyvelő, pénztáros 1

Iskolatitkár 1

Adminisztrátor 1

Gondnok 1

Fűtő, karbantartó 2

Takarító 4



Összesen: 12







1.9. A GAZDÁLKODÁSI FOLYAMAT

INFORMÁCIÓS RENDSZERE



 éves beszámoló,

 féléves beszámoló,

 negyedéves információs jelentés,

 havi információ (főkönyvi kivonat),

 ellenőrzések: - felügyeleti ellenőrzés,

- belső ellenőrzés,

- célellenőrzés,

- munkába épített ellenőrzés (utalványozás,

ellenjegyzés).



Az intézmény folyamatosan figyelemmel kíséri az eszköz-szükségleteket.

2000 és 2010 között 25,5 millió forintot költöttünk ügyviteli, számítástechnikai

eszközökre illetve informatikai fejlesztésre.







15

A szükséges szakmai eszközök beszerzése a következő forrásokból lehetséges:

felügyeleti szervtől, pályázati pénzeszközökből, valamint szakképzési hozzájárulásból,

amely 2007-től a TISZK-en keresztül érkezik hozzánk. 2000 és 2010 között ezen

szakképzési hozzájárulások összege 18.511500 Ft volt, melyet szemléltetőeszközökre

illetve számítástechnikai eszközök beszerzésére, valamint a számítástechnikai tantermek

fejlesztésére fordítottunk.

A szükségletek tervezése és prioritása az intézmény profiljának megfelelően a

nyelvi képzés (angol nyelv, német nyelv), az informatikai, természettudományi és a

szakképzés.









1.10. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE





Országos szintű kapcsolattartás:

- Oktatási Minisztérium

- Országos Közoktatási Intézet

- OKÉV Regionális Igazgatósága (Debrecen)

- Nemzeti Szakképzési Intézet



Megyei szinten:

- Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (fenntartó)

- Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Pedagógiai, Képzési

és Közművelődési Intézete



Felsőoktatási Intézmények:

- Debreceni Egyetem

- Nyíregyházi Főiskola



A felsőoktatási intézmények tanár szakos hallgatói részére külső tanítási

gyakorlóhelyként funkcionál iskolánk.

Ezen túl szoros szakmai együttműködés jellemzi az iskola tevékenységét különösen a

Nyíregyházi Főiskola egyes tanszékeinek a következő szakterületekkel:

- magyar nyelv és irodalom

- német nyelv

- angol nyelv

- pedagógia

- matematika

- idegenforgalom



Ez az együttműködés közös szakmai versenyek szervezését, kísérleti tankönyvek

tanítását, szakmai programokban való kölcsönös részvételt jelent, illetve a főiskola

tanárai részéről óraadói tanítási munkát az intézményben.

Tanulóink pályaorientációja, továbbtanulása szempontjából is számos lehetőséget

jelenthetnek az együttműködési formák.









16

NEVELÉSI PROGRAM



2.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA







2.1.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA

PEDAGÓGIAI ALAPELVEI,

AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI HITVALLÁSA





Pedagógiai hitvallásunkat meghatározza a gyermekszeretet.



Iskolánkat a nyitottság jellemzi. Közfeladatot lát el, pedagógusai, ügyintézői és

technikai dolgozói közfeladatot látnak el. Szolgáltatásainkat partnereink veszik igénybe.

Partnereinkhez fűződő kapcsolatainkat lásd az Intézményi minőségirányítási program

3.b fejezetében.



 Az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás

emberi méltóságát.

 Iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával.

 Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai

forradalommal.

 A kommunikációs- és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és

személyes világunkban való eligazodás képességét.

 Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási

irány, illetve pálya kiválasztását.

 Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében.

 Távol tartjuk értékszemléletünket az aktuális ideológiai, politikai irányvonaltól,

vannak örök emberi értékek, amelyeket – ha még nem élnek diákjainkban –

kialakíthatunk, majd erősíthetünk (humánum, tisztelet, becsület, őszinteség,

türelem).

 Hisszük, hogy helyünk van Európában, s történelmi múltunkat tekintve is volt. Az

Európai Unió polgáraiként is őrizzük hagyományainkat.

 Úgy alakítjuk diákjaink szemléletét, hogy legyenek büszkék magyarságukra. Ehhez

ismertetjük velük nemzetünk múltját, nemzeti értékeinket (aktuálisan történelem,

irodalom földrajz, ének, művészettörténet).

 Iskolánk pedagógiai programja emberközpontú, értjük ezalatt a tanár és diák

humánus kapcsolatát, az iskola barátságos légkörét.

 Valamennyi műveltségterület mindenki számára elérhető, hasznosítható ismereteket,

megfelelő szintű tudást ad.

 Széles látókörű, egészséges, reális szemléletű fiatalokat nevelünk. Próbáljuk

megvédeni őket a lelki torzulásoktól, a kilátástalanság érzésétől.

 Munkánk során következetesek vagyunk: a pedagógus megjelenésével,

viselkedésével, stílusával is nevel.

Közösséget szeretnénk teremteni, amely közösség személyiségei által színes. Itt

tanulhatja meg, hogyan illeszkedjék be egy közösségbe, később a társadalomba.







17

Mindezek alapján válhat a tanuló kiegyensúlyozott, harmonikus személyiséggé egy

demokratikus elvekre épülő iskolában.



Nem feledjük, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyírbátorban élünk

Hazánk mostohább sorsú vidéke ez, amely mégis tartogat értékeket, természeti

szépségeket, történelmi hagyományokat, perspektívát. Azt szeretnénk elérni, ha

diákjaink nem elvágyódnának innen, hanem felnőtt emberként visszatérnének ide.









2.1.2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA

PEDAGÓGIAI CÉLJAI





A középiskolás kort (18. életév) a közoktatási törvényben megszabott

vizsgarendszer, érettségi vizsga zárja le. A 2005-től bevezetésre kerülő kétszintű

érettségi vizsgáztatás követelményrendszerének való megfelelésre kell felkészítenünk

diákjainkat. Feladatunk, hogy lelkiismeretesen felkészítsük őket a képességeiknek

megfelelő érettségire, majd az egyetemi vagy főiskolai tanulmányokra; a szakképző

évfolyamon biztosítsuk a 13. évfolyamon tanulni kívánóknak a megfelelő

szakmaválasztás lehetőségét; felkészítsük őket az idegenforgalom-vendéglátás

munkaerőpiacának szakmai elvárásaira az Alapító Okiratban foglalt szakmák

színvonalas tanításával.





A legfontosabbak egyike, hogy diákjaink minél nagyobb hányadának adjunk

esélyt a sikeres felsőoktatási tanulmányokra, illetve a továbbtanulni nem szándékozókat

sikeres érettségivel bocsássuk el.

Mindezen kívánalmaknak kell tehát megfelelnünk.



Ennek érdekében:

 Magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlesszük a tanulók önálló

problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását!

 Tudatosítsuk a tanulókban a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető erkölcsi

értékeket, erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat; ily

módon formáljuk jellemüket!

 Segítsük diákjainkat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és

gazdag személyiséggé, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes

emberekké válhatnak!

 A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük

a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét,

szolidaritásérzését, empátiáját!

 A nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség,

szavahihetőség értékét!

 Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a

tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló

pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság.

 Keltsük fel az igényt tanulóinkban az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek

tanulása iránt!





18

 Erősítsük az oktatás-nevelés során a nyitottságot az új felé, a kreativitást, az igényt

az állandó, folyamatos önművelésre.

 Célként tűzzük ki három olyan alapvető készség kialakítását, amelyek nélkül a ma

társadalmában, gazdaságában nem tud az ember érvényesülni. Ezek a képességek a

következők:

- koncepció alkotása,

- kooperáció,

- a kommunikáció képessége.





Mindez elképzelhetetlen a fenntartó, a szülők és az iskola szoros kapcsolata

nélkül. Velük együtt nevelhetünk egészséges szemléletű gyerekeket. Célunk tehát a

szülők és az iskola közötti kapcsolat erősítése, a felvázolt programok fenntartói

segítséggel történő megvalósítása.









2.1.3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA

PEDAGÓGIAI FELADATAI



Képességfejlesztés, tehetséggondozás:

 A tanulók igényeinek megfelelően az iskolánk lehetőségeihez mérten minél

színesebb iskolai élet megteremtésére törekszünk: szakkörök, csoportos

összejövetelek, klubok, előadások, táncesték, énekkar, újság, iskolarádió, iskolatévé,

tevékenységi körök, mozi, színház, kirándulás, sport, hagyományápoló társaságok.

 A kiscsoportos tanítás feltételeinek minél szélesebb körű megteremtése (idegen

nyelvek, matematika, informatika, magyar nyelv és irodalom).

 Tárgyi és emberi feltételek biztosítása (pl.: megfelelő képzettségű tanárok, nyelvi

labor, számítógépek, könyvtár, stb.).

 Az iskolai könyvtárban hozzáférhetővé tesszük a szakirodalmat, a szépirodalmat, a

folyóiratokat, idegen nyelvű újságokat.

 A modern technikával felszerelt iskola a kor követelménye, melynek színvonala,

minőségi cseréje a gimnáziumban folyamatosan indokolt, hiszen ezen múlik az

oktatás, a társadalom jövője (számítástechnika szaktanterem, kémiai-, biológiai

előadó, nyelvi labor, osztálytermekben magnó, televízió, videó, projektor).

Ugyanakkor neveljük diákjainkat az őket körülvevő értékes tárgyak megbecsülésére.

 Személyi feltételek: biztosítani kell a lehetőséget a tanároknak a folyamatos

továbbképzésre, ismereteik bővítésére.

 Iskolánk tanulói több korosztályból és sokféle társadalmi rétegből kerülnek ki. Ezért

is elengedhetetlen, hogy differenciáltan foglalkozzunk velük. A gyengébb

képességűeket korrepetálni kell, a jobb képességűeket pedig még több ismerethez

kell juttatni.



A nyolcosztályos gimnáziumban a kétévente rendezendő vizsgáknak, valamint a

négyosztályos gimnázium 10. évfolyama számára szervezett ún. “kisérettséginek”

fontos szerepe van a tananyag rendszerező összefoglalásában, a vizsgarutin

kialakításában, a diákok sikerélményhez juttatásában.









19

Az iskola mikroközösségeiben folyó munkát, eseményeket megjelenítjük jeles

évfordulók alkalmával megjelenő iskolai évkönyvünkben, plakátokon, iskolaújságban,

iskolarádióban, városi újságban, televízióban vagy egyéb módon.



A tudás egyik mércéje lehet a verseny, amely sikerélményhez is juttat vagy

megtanít elismerni mások jobb teljesítményét.

Igyekszünk minél több diákot eljuttatni a korosztályának megfelelő versenyekre.

A műveltségi területek azonos ranggal bírnak, az általuk közvetített ismeretek segítsék a

másik műveltségi terület munkáját!



Az oktatás-nevelés tartalmi oldala tartalmazza a legfrissebb ismereteket, az előre

nem tervezhető aktualitások jelenjenek meg a tanítás során. Nem csak elvont

tudományokat tanítunk! Tanáraink számára az állandó ismeretszerzés, önképzés nem

csupán jog, hanem kötelesség.



Nagyon fontosnak tartjuk az esztétikai nevelést. Szeretnénk beszédkultúrát

tanítani, utat mutatni a szép felismerése felé, a zenei kultúra, az éneklés gyönyörűségét

kívánjuk megmutatni. Haszonelvű világunkban elengedhetetlen a szép iránti tisztelet

megismertetése.

A környezet kialakítása is az esztétikai nevelés része lehet – pl.: folyosók,

osztálytermek dekorálása, az egyéniség, a stílus megjelenítése ebben is.



A tovább nem tanulók számára lehetőségként kínálja az iskola pl.:

szövegszerkesztési ismeretekkel, alap- és középfokú nyelvvizsgával összefüggő

ismeretszerzési formákat.



Az iskolai BIG-NAPOK, kirándulások, színházlátogatások, filharmóniai

bérletsorozat iskolai hangversenyei, kiállítások látogatása nagyon nagy

közösségformáló erővel bírnak. Ezek kapcsán is igyekszünk tudatosítani tanulóinkban a

közösség demokratikus működésének értékét és általánosan jellemző feladatait.

Ugyanezt a célt is szolgálhatja az iskolai diáknap is.

Az iskolai “nyílt napok” elősegíthetik, hogy leendő diákjaink és szüleik betekintést

kapjanak munkánkba, megismerjék az iskola élet- és munkarendjét.









2.1.4. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA

PEDAGÓGIAI ESZKÖZEI





Iskolánk névadója Báthory István, erdélyi fejedelem és lengyel király, akinek

történelmi egyénisége, szellemisége meg kell hogy jelenjék az iskola falai között. 1999-

ben, amikor iskolánk fennállásának 45 éves évfordulóját ünnepeltük, megteremtettük a

BIG-NAPOK hagyományát. Azóta minden évben vetélkedő vagy kiállítás formájában

foglalkozunk iskolánk névadója életművével. Nagy szerepük van ebben a történelem és

az irodalom, valamint a művészettörténetet tanító tanároknak.









20

Hosszú évekre tekint vissza gimnáziumunkban a német nyelv, az angol nyelv,

informatika tantárgyak emelt óraszámban történő oktatása a négyévfolyamos

gimnáziumban. Ehhez csatlakozott a 2009/2010. tanévben indult emelt szintű reál

képzés. A magas szintű és eredményes oktatás, ezen osztályaink jó színvonala

mindennek bizonyítéka. Ehhez társul 2005 szeptemberétől a 9. nyelvi előkészítő

évfolyam, ahol az osztály egyik fele német nyelvet, a másik fele angol nyelvet tanulhat

heti 14 órában. A nyelvi előkészítő évfolyam nagy lehetőségeket rejt mind az idegen

nyelvek, mind az informatika tanulása területén. Ugyanakkor sajátos tantárgyi rendje

lehetővé teszi a tanulók önismeretét, személyiségfejlesztésének alakítását is.

Ugyancsak hagyománnyá vált a nyolcosztályos gimnázium, az ott tanuló diákok

egyfajta szellemisége, lelkesedése. Tanulmányi munkájuk, jó félévi és év végi

bizonyítványuk, a nagy számú közép- és felsőfokú nyelvvizsga, a szakmai tárgyak

számos területén elért versenyeredményeik a képzés jogosultságát, az itt folyó

tehetséggondozást bizonyítja.

A 2000-es évben bevezetett szakképzés a vendéglátás-idegenforgalom

szakterületén új lehetőségeket nyitott a Báthory István Gimnázium és

Szakközépiskolában tanulni vágyóknak.

Hagyományok adják a diáknap, az ünnepélyes és látványos szalagavató, ballagás

keretét. Hozzátartozik életünkhöz a veréb- és apródavatás rítusa.



A Báthory István Gimnázium és Szakközépiskola szerves része a városnak,

alakítja annak kulturális színvonalát, pl.: diákjaink szereplése városi művészeti

csoportokban.

Az iskolaújság több évtizedre tekint vissza, éppúgy, mint az iskolarádió működése is.

Az iskolai diáknap harsány diákigazgató-választással kezdődik, majd színes

programmal folytatódik.



Rendszeres látogatói vagyunk a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház és a

debreceni Csokonai Színház bérletes előadásainak. Minden tanévben valamennyi

tanulónk részvételével koncerteket hallgatunk a filharmóniai bérletsorozat keretein

belül.



Évente osztályaink 1-2-3 napos osztálykiránduláson vesznek részt, ahonnan

élményekkel gazdagon térnek haza. A kirándulások nevelési-oktatási és

közösségformáló célokat szolgálnak, melyek tudatosan tervezendők, korcsoportokhoz

igazítottak. Lehetőség szerint iskolai kirándulást szervezünk Bécsbe, ahol lehetőség van

a nyelvtanulásra, ugyanakkor számos történelmi látnivaló megtekintésére is. A részvétel

önköltséges, így önkéntes.





Iskolánk tanulóinak legszebb munkáiból állandó rajzkiállítás látható az iskola

aulájában.



A nyolcosztályos gimnázium tanulói kétévenként vizsgáznak, melynek több

célja és haszna is van. A vizsgákat pecsét igazolja a tanulók bizonyítványában, valamint

tanúsítványt kapnak. Évente vesznek részt a nyolcosztályos gimnáziumok régiós

versenyén, ahonnan szép számmal hozzák el a helyezéseket.



A négyosztályos gimnáziumi tanulók az OKTV versenyeibe, illetve egyéb

szaktárgyi versenyekbe kapcsolódhatnak be.





21

Mindkét alapítvány jutalomkönyvek vásárlásával teszi lehetővé év végén a

tanulók tanulmányi, közösségi munkájának elismerését.







Iskolánkban megemlékezünk

 Iskolánk névadójáról szeptember 28-án,

 az aradi vértanúkról október 6-án,

 a kenyérmezei csata évfordulójáról október 13-án,

 az 1956-os forradalom és szabadságharcról október 23-án,

 az 1848/49-es forradalom és szabadságharcról március 15-én,

 a kommunista diktatúrák áldozatairól (február 25.),

 holocaust áldozatairól (április 16.), valamint

 a pedagógusnapról.



A téli szünet előtti utolsó tanítási napunk meghitt karácsonyi hangulatban telik. Az

aulában karácsonyfát állítunk, a termekben karácsonyi asztalt terítünk.





A gimnázium egykori, ma már nyugdíjas pedagógusaival, dolgozóival,

tanítványokkal fontosnak ítéljük a régi alma materhez fűződő folyamatos, élő

kapcsolattartást. Nagy iskolai ünnepek, találkozó formájában, illetve minden iskolai

ünnepségre meghívjuk nyugdíjasainkat és régi diákjainkat.



A tanulóifjúság tanulmányi, sport, illetve a közösségi, az iskola jó hírnevét

öregbítő munkáját az érdemjegyeken túl, értékelési hagyományaink szerint az alábbi

dicséretben részesíti a tantestület a tanév folyamán:

- szaktanári dicséret,

- osztályfőnöki dicséret,

- igazgatói dicséret,

- nevelőtestületi dicséret.



A legjobbak a tanév során az egész esztendőben kiemelkedő munkát végzők és

példamutató magatartást tanúsító tanulók az ünnepélyes ballagás vagy a tanévzáró

alkalmával könyvjutalomban, valamint az alapítványoktól pénzjutalomban részesülnek.

A gimnáziumban töltött évek alatt kiemelkedő teljesítményt nyújtókat az

“Apród” Alapítvány a ballagási ünnepélyen emlékplakettel jutalmazza.

Immár hagyományosnak mondható az iskolai évkönyv kiadása, melyben a

nevelőtestületi dicséretben részesített diákok megörökítése is szerepel.



A tartós tanulmányi hanyatlás, a Házirend megszegése, az igazolatlan mulasztás

és a Báthory István Gimnázium és Szakközépiskola hírnevét súlyosan megsértő diák

elmarasztalásban részesül, az alábbi fokozatossági elv alapján:

- szaktanári figyelmeztetés,

- osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás,

- igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás,

- nevelőtestületi figyelmeztetés, intés, megrovás.









22

A Közoktatástól szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény 76. §-a

szerint az a diák, aki kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi büntetésben

részesül.







Pedagógiai eszközeink részét képezik:



 Iskolai programok, illetve szakkörök, énekkar, sportkör, közép- illetve emelt szintű

érettségire felkészítő foglalkozások (11-12-13. évfolyamon) megszervezésével

igyekszünk kielégíteni tanulóink érdeklődését, biztosítjuk számukra a megfelelő

tevékenységi formát.

 Az oktatás-nevelés folyamatában fontos szempontnak tartjuk az életkori jellemzők

figyelembe vételét.

 Személyes példamutatással neveljük tanulóinkat toleranciára, a másság

elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására.

 Gyűjtőmunka és egyénre szabott feladatok végeztetésével az önálló tanulás és az

önművelés igényét igyekszünk fejleszteni.

 Elsősorban osztályfőnöki, de más szaktárgyi órákon is időt szakítunk a nevelési

problémák megbeszélésére, kezelésére.

 Nevelési-oktatási módszereink között kitüntetett helyet kap a meggyőzés, a

felvilágosítás és a tudatosítás módszere.

 Valljuk, hogy az elismerés, dicséret, jutalmazás sokkal ösztönzőbben hat a

tanulókra, mint a kényszerítő módszerek. Oktatási-nevelési gyakorlatunkban ezért

inkább az előbbi módszerekkel élünk.







2.1.5. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA

PEDAGÓGIAI ELJÁRÁSAI





A Báthory István Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai tevékenységét

alapvetően a 10-19 éves korosztály nevelése és oktatása jelenti.

Mivel iskolánkban a tanulók életkora igen széles skálán mozog – a

gyermekkortól az ifjúkorig –, munkánkat a gyermekek fejlődési szakaszához igazodva,

differenciáltan kell végeznünk.

A nevelő-oktató munka folyamatában segítjük az intézménybe kerülő kis- és

nagydiákok beilleszkedését a közösségbe, segítjük a kamaszkorban lévő tanítványainkat

– az e korszakra jellemző – problémák megoldásában (magatartásformák kialakítása,

kortársakhoz és felnőttekhez való viszony, életcélok megfogalmazása, önmegvalósítás

és ennek veszélyei, toleráns etikai normák erősítése, pályaorientáció és

információszerzés, az ismeretszerzésre és önképzésre való igény kialakítása), szakma

szeretete, munkára való felkészülés.









23

2.1.5.1 A képzés szakaszai, képzési specialitások, irányok





Intézményünkben nappali gimnáziumi, szakközépiskolai és érettségit követő

egyéves szakképzés folyik.

A tanítási év rendjéről, a tanítási, képzési időről, a tanórán kívüli

foglalkozásokról a Közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény

52. § (1); (2) pontja, valamint évente az oktatási miniszter rendelkezik.



A tanítás hetes órarend szerint történik. Naponta 7.50 órakor kezdődik a munka, és

13.20, illetve 14.10 órakor ér véget.

A tanítási óra időtartama 45 perc.

A szünetek 10 percesek, a tízórai szünet 20 perces, a 6. és 7. óra között a szünet 5 perc.

A tanítási óra kezdetét és végét dallamcsengő jelzi. Az osztályfőnöki órák tömbösítve is

tarthatók, a tervezett programtól függően (pl. osztályrendezvény, múzeumlátogatás,

mozi, színház, uszoda, könyvtárlátogatás, ismeretterjesztő előadás, stb.)

A tömbösítést a tanmenetben fel kell tüntetni.

A tanév során a szabadon felhasználható tanítás nélküli munkanapokról és szünetekről a

tantestület a tanulókkal egyetértésben dönt.





A képzés ciklusai:





a) Nyolcévfolyamos gimnázium képzés (5-12. évfolyam)

Ezen belül: 5-6. évfolyamon nem szakrendszerű oktatás valósul meg a kötelező

óraszám 25%-ban, melyet alapvizsga zár le, a 7-10. évfolyamon lineáris képzés, a 10.

évfolyam végén vizsga. 2006-tól előrehozott érettségi vizsga lehetősége azokból a

tárgyakból, amelyeknek tanulása a 10. évfolyam végén befejeződik (földrajz, kémia). 8.

év utáni köztes vizsga átjárási lehetőséget biztosít a tanulónak más iskolatípusba. A 11-

12. évfolyam a kétszintű érettségire való felkészítés időszaka – emelt, illetve

középszintű oktatásban.

A tanulók az idegen nyelveket emelt óraszámban tanulják, lehetőségük van a

nyelvvizsgákra való felkészülésre. Az idegen nyelvek tanítása csoportbontásban

történik.

Az 5-6. évfolyam tanulóinak napközit biztosítunk. A vidéki tanulók számára kollégiumi

elhelyezés lehetséges.



b) Négyévfolyamos gimnáziumi képzés (9-12. évfolyam)

- a 2009/2010-es tanévtől az eddigi emelt szintű német oktatást felváltotta az

emelt szintű reál képzés (heti 5 matematika, 9-12. évfolyamon emelt

óraszámú fizika és kémia oktatással)

- emelt szintű informatika (OKJ-s szakmaszámos, illetve ECDL vizsgára való

felkészítéssel).

Az idegen nyelv tanítása valamennyi osztálytípusban csoportbontásban történik.

A 10. évfolyam végén a kötelező érettségi tárgyakból (vagy azok közül kettőből)

vizsgát szervezünk (ún. “kisérettségi” – az ismétlés valamennyi nehézségével, de

előnyeivel együtt). 2006-tól előrehozott érettségi vizsgára van lehetőség. A 11-12.

évfolyam a kétszintű érettségire és a továbbtanulásra készülés időszaka. Emelt illetve









24

közép szintű érettségire történő felkészítés az iskola lehetőségei és a tanulói igények

szerint (lásd: Helyi tantervben).



c) Ötévfolyamos gimnáziumi képzés (9-13. évfolyam)

- 9. nyelvi előkészítő évfolyam (0,5 angol + 0,5 német nyelv heti 14-14 órában

+ nyelvvizsgára való felkészítés)





d) Szakközépiskolai képzés (9-12. évfolyam)

- a NAT-ra épülő, valamint a szakképzési törvényben megfogalmazott

követelmények szerint,

- az idegen nyelvek tanítása csoportbontásban történik.









Az érettségi vizsgára történő jelentkezés







A 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet 4.§-a szerint a középiskolának a

tizenegyedik, tizenkettedik, ill. a tizenharmadik évfolyamon a kötelező

vizsgatárgyakból biztosítania kell, hogy a tanuló – választása szerint - mind a

középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni.

A 100/1997. Kormányrendelet ( 5 ) bekezdése alapján, ha a középiskola

központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyból érettségi vizsgára történő

felkészítést kíván biztosítani, középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén

legalább százharmincnyolc órát, emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés

esetén pedig legalább kettőszázhetvenhat órát a felkészítésre a helyi tantervében

biztosítania kell.



A tanulóknak a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül további két

vizsgatárgyból tesszük lehetővé az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítést.

Az emelt szintre történő felkészítés mellett a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül

legalább három vizsgatárgyból biztosítjuk a középszintű vizsgára történő felkészülést.

Az emelt és középszintű érettségi vizsgára felkészítő foglalkozások a tanulói igények

évenkénti felmérését követően, az alábbi tantárgyak esetén szervezhetők meg:



Emelt szintű vizsgára való felkészítés:

- magyar nyelv és irodalom

- történelem

- matematika

- idegen nyelv

- biológia

- kémia

Középszintű vizsgára való felkészítés:

- fizika

- kémia

- földrajz

- informatika





25

- rajz és vizuális kultúra

- mozgóképkultúra és médiaismeret

- biológia

- testnevelés



A tantárgyválasztással, annak módosításával összefüggő eljárási kérdéseket az iskola

házirendje szabályozza.





e) Szakképzés (13. évfolyamon)

- érettségi utáni szakképzés 13. évfolyamon,

- gazdasági szolgáltatás szakterületen,

- képzés az NSZFI által kiadott tantervek alapján.





f) Felnőttképzési Tagozat

- középiskola esti tagozaton.



A részletesebb pedagógiai és szakmai célokat a helyi tanterv tartalmazza.







Az alapképzést kiegészítő foglalkozások színesítik az iskola életét:

- énekkar

- színjátszókör (igény szerint, foglalkozást vezető tanár esetén),

- táncszakkör (igény szerint, foglalkozást vezető tanár esetén),

- iskolaújság szerkesztés, iskolarádió szerkesztés,

- sportkörök, rajzszakkör,

- informatikai/számítástechnikai szakkör,

- fotó- videó- multimédia szakkör, kerámia szakkör (önköltséges alapon),

- internetezési lehetőség meghatározott délutáni rend szerint.





A tehetségek kibontakoztatását, érvényesülését segítjük az előrehozott vizsgák,

előrehozott érettségi lehetőségének propagálásával, az ehhez szükséges feltételek (órák)

biztosításával.





Rendszeresen megszervezésre kerülő tanulmányi versenyek:



a) a nyolcosztályos gimnázium tanulói számára:

- regionális verseny tantárgyanként,

- sportversenyek,

- városi versenyek (versmondó, városismereti, vetélkedők)



b) a négyosztályos gimnáziumi tanulók számára:

- Arany Dániel Matematika Verseny,

- Irinyi János Kémiaverseny,

- az OKTV tantárgyanként,









26

- megyei szervezésű versenyek (matematika, fizika, nyelvek, sport, vers- és

prózamondás),

- megyei német illetve angol nyelvi versenyeken való részvétel.









2.1.5.2. A tanulói jogviszony



Belépés az iskolába



A tanuló felvételét a Közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX.

törvény 66-67. §-a, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata és az Alapító Okirat

részletesen szabályozza.

Iskolánkba felvételi vizsgával vagy vizsgamentességgel jutnak be a tanulók az

alábbiak szerint:

 a nyolcévfolyamos gimnáziumi osztályokba tanulmányi eredmény alapján

 az emelt szintű informatika osztályokba tanulmányi eredmény alapján;

 a szakközépiskolai osztályba tanulmányi eredmény alapján;

 9. nyelvi előkészítő osztályba írásbeli felvételi alapján (magyar nyelvből)

 az emelt szintű reál osztályba írásbeli felvételi alapján (matematikából)



A felvételi követelményeit meghatározott időben nyilvánosságra hozza az iskola.





Továbbhaladás az iskolában



A továbbhaladás szakaszhatárai az iskolában a tanévek. A tanulóknak minden

tanév végén meg kell felelniük a tantárgyi, illetve meghatározott osztályokban az előírt

tanévek végén a vizsgakövetelményeknek.

Elégtelen teljesítmény esetén a javítóvizsgák, évismétlés lehetőségeivel élhet a

tanuló.

Elővizsga, illetve előrehozott érettségi tehető 2005-től.

Más iskolából átvett tanuló esetén az iskola igazgatója szaktárgyi vizsgára kötelezheti a

tanulót.

A törvényben előírtak alapján az iskola igazgatója az óralátogatás alól felmentést

adhat, a tanuló osztályozó vizsgát tehet.

A hiányzás mértékének túllépésével a tanuló nem osztályozható, ha emiatt a

tanuló teljesítménye év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, kivéve ha a

nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló tanítási év

végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

A továbbhaladás szaktárgyi feltételeit lásd a Helyi tantervben.







Tanulói jogviszony megszűnése



Megszűnik a tanuló jogviszony:

b) ha a tanulót másik iskola átvette,







27

c) a tanköteles tanuló kivételével annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál

többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú esetén a szülőt legalább

kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás

következményeire,

d) valamilyen vétség miatt a tantestület erről nevelőtestületi határozattal dönt,

e) az iskolai tanulmányok befejezésekor.







Kapcsolat tanítványainkkal a tanulói jogviszony megszűnése után



Figyelemmel kísérjük tanítványaink további életpályájának alakulását,

pályamódosítások, illetve újabb továbbtanulásra jelentkezésük esetén segítjük őket.

Szívesen látjuk őket az iskola hagyományos rendezvényein, igazgatói engedéllyel a

tanítási órákon is.

Főiskolás, egyetemista tanítványainknak gyakorló tanítási lehetőséget

biztosítunk







2.1.5.3. Az iskola pedagógiai folyamata



Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői



Iskolánkban az alábbi képzési formák élnek egymás mellett:

 nyolcosztályos gimnázium,

 négyévfolyamos gimnázium (emelt szintű német nyelvi; emelt szintű

informatikai, emelt szintű reál képzés),

 ötévfolyamos gimnázium (9. nyelvi előkészítő évfolyammal),

 szakközépiskolai osztály

 érettségi utáni szakképző évfolyam.



Az iskola filozófiáját egyaránt meg kell valósítani valamennyi iskolatípusban.

Életkori sajátosságok jelentkeznek azonban a 10-14 éves korosztály esetében:

 ők még több személyes törődést, személyhez kötődést igényelnek,

 számukra biztosítja az iskola a napközis ellátását,

 számukra fontos a játék lehetőségének a biztosítása is (pl.: társasjátékok a

tanteremben),

 személyi feltétel, hogy osztályfőnökükkel minél többször találkozzanak

tanórán és azon kívül is, valamint a napköziben egy jól felkészült pedagógus

kísérje figyelemmel tevékenységüket, szabadidős programokat szervezzen

nekik.



Az iskola másik korcsoportját, a többséget a 14-19 éves korosztály alkotja. Az ő

életkoruk másfajta törődést igényel, ők már önállóságra is törekszenek. Itt kell

megtalálni a lehetőséget a kreativitásra, a közös gondolkodásra, a legjobb utat a felnőtté

válás nehézségeinek leküzdésére.



Iskolánk képe szociális szempontból igen változó képet mutat. Számolnunk kell

a társadalom bizonyos rétegeinek elszegényedésével, így az e rétegből kikerülő





28

gyermekek nevelésének gondját nagyrészt az iskolától várja majd el a szülői ház.

Képességeik szerint kell őket is segítenünk.

Ugyanakkor egy másik réteg anyagi lehetőségei révén is még több kiegészítő képzési

formát vár el tőlünk. A fakultációs kínálatban mindkettőnek meg kell jelennie,

gyakorlati képzés, mellyel érettségi után már munkalehetősei lehetnek – elméleti

képzés, amely a továbbtanulást kívánja inkább segíteni.



Az iskola élete nem korlátozódik a délelőtti tanítási órákra. A délutáni

diákkörök, csoportos foglalkozások, tudományos körök, gyakorlatiasabb foglalkozások,

mozi, színház, kirándulás – mind-mind emberformáló, fontos tényezők.



Az iskolában fellelhető technikai eszközöket hozzáférhetővé tesszük a

tanulóifjúság számára, mert csak így tudja megtanulni megbecsülni azt.

Az iskola nemcsak a tanároké, hanem a tanulóké is. Egy folyamatnak közösen vagyunk

részesei, amely mögött mindig ott húzódik a szülői háttér is.









2.1.5.4. Az iskola élet- és munkarendje



Az iskola élet- és munkarendjét, a tanév rendjét a megfelelő törvények,

miniszteri rendeletek szabályozzák.

Az iskola több évre meghatározó programját a tantestület, az iskola vezetése

alakítja ki, miután megkérdezte a szülők és a diákok véleményét is.

Az éves munkarendet ismételten szabályozzák a hatályban lévő törvények,

illetve az adott időszak aktualitásai (pl.: ünnepek, megemlékezések, szünetek,

továbbképzések, értekezletek).

Szülői értekezletet vagy fogadónapot általában minden félévben egyszer tartunk,

szükség esetén bármely osztály rendezhet szülő-tanár-diák találkozót, például egy

teadélután formájában.



Az iskolában működik a Szülői Szervezet, valamint két alapítvány, ahol a szülők

véleményt nyilváníthatnak, befolyásolhatják a döntéseket.



Az iskolai diákönkormányzatban minden osztály képviselteti magát, így hangot

adhat véleményének.

Mindezen fórumok, tanárok, iskolavezetés, diákok, szülők alakítják közösen az

iskola házirendjét.









29

2.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL

KAPCSOLATOS FELADATOK





A tanulók személyiségének kialakulásában döntő az a nyolc, négy, illetve öt év,

amit a Báthory István Gimnázium és Szakközépiskolában tölt. Minél fiatalabb korban

kerül az iskolába, annál inkább segíthetjük személyiségének kialakulását. Éreznie kell,

hogy az iskola falai között emberséges kezek formálják, hogy tudása megfelelő szintű,

modern, a korral lépést tartó tudás.



A gyermekkorból a serdülőkorba vezető életszakasz alapvető tevékenysége a

tanulás, amely differenciálttá és önállóvá válik. A játék része és kiegészítője a

tanulásnak. Az érdeklődés e periódusban kifejezetten a külvilágra irányul, a felfedezés,

a megismerés vágya mozgatja a gyermeket.

Iskolánk arra törekszik, hogy a gyermek érdeklődését, vállalkozó kedvét helyes

irányba terelje (önálló erőfeszítést, ugyanakkor sikert is ígérő tevékenységek).



Az iskolában folyó munka elemi formációja a tanulócsoport, de támogatunk – a

realitás határain belül – minden olyan tanulói csoportosulást, amely testi-lelki

fejlődésüket szolgálja. Nevelőmunkánkban mind a tanár, mind a tanuló részéről az

iskolai jogok és kötelességek együttes érvényesítése a cél.

Reális célokat kell a tanulók elé tűznünk, és rádöbbentenünk arra, hogy az

alacsony szint nem fejleszt. A tanulóknak fel kell ismerniük, hogy a sikerért meg kell

dolgozni. A kudarc elkerülésének legbiztosabb módja a képességeknek megfelelő,

rendszeres, kitartó munka.

Tanítványainkat a valódi értékek felé orientáljuk, hogy majd maguk is képesek

legyenek a valódi értékek felismerésére és megbecsülésére (pl.: legyen becsülete a

színvonalas alkotó munkának, a közösségért dolgozó embernek járjon tisztelet).



Segítjük a kreatív gyermekek kibontakoztatását, személyiségük fejlesztését,

hiszen ők abban különböznek társaiktól, hogy több fantázia, ötlet, szokatlan, eredeti

gondolat jellemzi őket, igen aktívak és kezdeményezőek. Különösen igaz ez a

nyolcosztályos gimnazistákra.

Életüket színesítik, szebbé teszik az érzelmek. Az érzelmekkel való helyes

bánásmód is személyiségfejlesztő erő.

Tanuljanak meg a gyerekek a közösségben örülni a kis sikereknek, a társaik

sikerének is, és örömet lelni a munkában.

A nevelési folyamat eredményeképpen a tanulókban kialakul az “énkép”:

felfogja saját helyzetét, szerepét, jelentőségét, értékeit a közösségben, kialakul benne

egy önirányítási, önszabályozási és önfejlesztési folyamat.



Olyan iskolát kívánunk teremti, ahol a tanulás mellett más tevékenységek

elsajátítására is lehetőség van. Ezáltal sokoldalú emberré válik a fiatal, határozott,

magabiztos, tettrekész közösségi életet tud élni.



Intézményünkbe hívjuk és várjuk mindazokat a gyerekeket, akik az

ismeretszerzésnek nemcsak a nehézségeit, küzdelmeit látják, hanem átélik a tudás

birtoklásának örömét, és az ehhez vezető úton társnak tekintik tanáraikat, bíznak

bennünk, és igénylik segítségünket, humanista, hazájukat és szűkebb pátriájukat szerető

polgárokká szeretnének válni.





30

Ahhoz, hogy milyen emberré, milyen értékekkel rendelkező személyiséggé válik

a tanuló, az iskola a maga eszközeivel és lehetőségeivel jelentősen hozzájárul.



A felsorolt célok elérése érdekében:

 folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük a gyerekek

személyiségfejlődését,

 az osztályfőnöki órák beszélgetéseivel, egyéni elbeszélgetésekkel segítjük

tanítványainkat saját képességeik megismerésében, reális önértékelésre neveljük

őket (tesztek, dramatikus játékok alkalmazása, szereplési lehetőségek kihasználása),

 az osztályfőnöki órák segítségével rendszeres napirend kialakítására neveljük

tanulóinkat, megismertetjük őket a helyes tanulási módszerekkel, a helyes

viselkedési normákkal,

 az egészséges életmód megismertetéséhez szakember segítségét kérjük (pl.: orvos,

védőnő, pszichológus, rendőr, továbbképzésen részt vett diákok előadása, stb.)

 kiállítások megtekintését, színházlátogatásokat és osztálykirándulásokat szervezünk,

hogy művelt, kulturált, hazája értékeit ismerő és becsülő emberekké váljanak,

 a különösen tehetséges tanulóink számára szakköri, illetve fakultációs órák

keretében egyéni, testre szabott feladatok kijelölésével segítjük különleges

képességeik kibontakozását.









2.3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL

KAPCSOLATOS FELADATOK





A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot

kialakítja.



1. A diákönkormányzati munka pedagógiai feladatainak megfogalmazása,

rendezvények, újságszerkesztés, iskolarádió működtetése.





2. A tanórán kívüli foglalkozások rendszere

a) A törvényben előírt feltételek mellett kötött:

- napközis illetve tanulószobai foglalkozások,

- iskolai sportkör működtetése.

b) A tantestület dönt a tanórán kívüli foglalkozások további formáiról.

Rögzíteni kell a tanórán kívüli osztály- vagy csoportfoglalkozásokat, mint

például:

- tanulmányi kirándulás (múzeumlátogatás),

- környezeti nevelés (erdei iskola),

- kulturális rendezvény (vetélkedők),

- sportrendezvény (Bertók-kupa)

Az időkeret egy része biztosított, másrész a nem kötelező tanórai

foglalkozásokra szánt időkeret, amit az iskola nem használ fel tanítási órák

szervezésére. Ha a foglalkozási órák száma eléri a három órát, a tanítási napok

teljesítésébe beszámítható.







31

3. A műveltségi területek oktatásának közös követelményei:

a) A hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti

és társadalmi környezettel.

A szülőföldhöz való ragaszkodás erősítése, hazánk tájainak megismerése és az

összetartozás hangsúlyozása céljából osztálykirándulásokat, nyári táborokat,

erdei iskolát szervezünk.

Tanulóink legyenek nyitottak a sokszínű világra (kultúrák, szokások, életmódok,

vallások, másság). Utazások, ismeretterjesztő és egészségügyi, életviteli

előadások révén is szükséges látókörük bővítése, a tolerancia kialakítása és

permanens erősítése.

b) Nemzetközi kapcsolatok ápolása

Törekednünk kell nemzetközi kapcsolatok kialakítására és azok ápolására

(német nyelvterület, Erdély)

c) A közvetlen környezet értékeinek megőrzése és gyarapítása.

d) A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés,

véleményformálás.

Vélemények, érvek kifejtése, értelmezése: segítsük tanulóinkat abban, hogy az

iskolai közösségben gyakorolhassák, fejleszthessék a véleményalkotási, érvelési

készségeiket, s tevékenyen vegyenek részt a konfliktusok megoldásában.

A vélemények megvédésének képessége: alkalmazásképes tudás birtokában

tudjanak eligazodni a világban, ugyanakkor fogadják el embertársaikat azok

esetleges fogyatékosságaival együtt. Az empátia és a segítőkészség jellemezze

magatartásukat.

Az információs környezetben igazodjanak el, azt kritikus módon kezeljék.



4. Az egyéni és közösségi joggyakorlás módjai

Az iskolában működő diákönkormányzat él a törvény adta jogaival, egyeztetési-

és véleményezési jogkörével. A diákönkormányzat a tanulói csoportok által

választott képviselőkből áll. A tanulók képviselőik által érvényesíthetik tanulói

jogaikat, avagy egyéni jogérvényesítést gyakorolhatnak szaktanáraikhoz,

osztályfőnökeikhez vagy közvetlenül az iskola vezetéséhez fordulva.

Az intézmény az iskolai élet szervezésében, működésében, feladatainak

végrehajtásában, intézkedéseik meghozatalakor a tanulók mindenek felett álló

érdekét veszi figyelembe. Személyiségüket, személyiségi jogaikat tiszteletben

kell tartani. A tanulói jogok gyakorlásában a a Közoktatásról szóló többször

módosított 1993. évi LXXIX. törvény 11. §-a szerint járunk el, részletesebben az

iskolai Házirendben szabályozzuk. Ugyanakkor elvárjuk tőle, hogy

kötelességeinek (a Közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX.

törvény 12. §) eleget tegyen, az iskolai Házirend szabályait betartsa.







2.4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL

ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG





Mindennapi iskolai gyakorlatunkban előfordul, hogy megmagyarázhatatlannak

találjuk a gyerek viselkedését. Ezt a megmagyarázhatatlan viselkedést nevezzük

magatartási zavarnak, magatartási nehézségnek. Ezek közül az alábbiak fordulnak elő a

leggyakrabban:





32

Hiperaktivitás főbb jellemzői:

- feltűnően gyorsan vált egyik cselekvésből a másikba,

- feladatait, munkáját képtelen megszervezni,

- életkorához képest túlzottan ellenőrzést igényel,

- játékban, a csoportban nehezen tudja kivárni, amíg sorra kerül,

- gyakran nem tudja befejezni, amit elkezdett,

- gyakran észrevehető, hogy nem figyel oda,

- figyelme könnyen elterelhető,

- képtelen koncentrálni iskolai munkájára, más figyelmet érdemlő feladatra,

- nem tud tartósan játszani egy játékkal, egy játékszerrel.



Kognitív funkciók zavarai:

A figyelem nem megfelelő működése súlyos tanulási problémákhoz vezethet.

Ezek a figyelemzavarból adódó gondok tanévről tanévre súlyosbodnak, hiszen az

alapvető fogalmakban készségekben keletkező hiányosságok a további évek

tananyagának elsajátítását egyre nehezebbé teszik. Gyakran tapasztaljuk, hogy a

tanulási zavarok és az agresszió között szoros összefüggés van. Az agresszív gyerekek

társaik körében tapasztalt népszerűtlenségének talán legfőbb oka az, hogy ezek a

gyerekek sajátos hiányosságokat mutatnak a szociális információk kognitív

kezelésében. Az életkornak megfelelő átlagnál sokkal gyengébben ismerik fel egy-egy

szociális helyzet oksági hátterét, a szociális problémamegoldási készségük erősen

korlátozott.

A magatartászavaros tanulók különleges bánásmódot igényelnek. Célunk az,

hogy az ismeretek elsajátításában, a szociális kultúrában való lemaradásukat behozzuk,

teljesítményüket növeljük.

Ennek érdekében:

- szoros kapcsolatot tartunk a nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti

szolgálattal,

- körültekintő, alapos környezettanulmányt végzünk,

- igyekszünk a magatartási zavarok okait feltárni, a fejlesztési stratégiát

egyénre szabottan, a szülőket is bevonva meghatározni,

- ha szükségesnek tartjuk, a témát napirendre tűzzük nevelési értekezleten,

- az egyéni képességekhez igazodva szervezzük meg a tanórai tanulást,

- szükség esetén felzárkóztató, illetve egyéni foglalkozásokat szervezünk.



Magatartási nehézségek két egyéb forrásból is táplálkozhatnak:

- a tanuló szociokulturális háttere ingerszegény; a család anyagi helyzete

alacsony színvonalon van, így nehezen tudja követni megjelenésében,

öltözködésében, felszerelésében a nála jobb anyagi körülmények közül

érkező társait. A pedagógusoknak tapintatosan kutatni kell a magatartási

zavar okait. A műveltségi hiányokat az iskolai, a városi könyvtár

gyűjteményének ajánlásával, az iskolai lehetőségek bemutatásával (pl.:

számítógépek, az iskolai Internet használata)) lehet bizonyos szintig pótolni.

- A tehetősebb társadalmi rétegből érkező tanulók hajalmosak anyagi javaik

fitogtatására, az értékek fogalmának az anyagi értékek felé történő

eltorzítására. Ebben a magatartási formában a pedagógusnak igyekeznie kell

felfedezni az okokat, és lehetőségei szerint az igaz érték bemutatására. Az

iskolában a legfőbb érték az ember, az átadható legfőbb értékek pedig a

tudás, a helyes erkölcsi normák, a tisztességes életre nevelés.





33

Tevékenységünkben dominál a segítés szándéka, a hozzáértő iránymutatás, de

mindez nem leereszkedő vagy parancsolgató stílusban. A merev és törékeny, feltétlen

tekintély helyett a hozzáértésen és kölcsönös bizalmon alapuló, igazi tekintély

kialakítására törekszünk, amellyel együtt kell hogy járjon a tantárgyunk

megszerettetésének igénye.



Igyekszünk meg- és felismerni az életkori sajátosságokból adódó viselkedési

jellemzőket, ezeket tolerálni, illetve az általános erkölcsi normákkal ellentétes

magatartást jó irányba terelni.



A gyermek olykor önmagával szemben még meglehetősen kritikátlan, hajlamos

arra, hogy önmagát túlbecsülje. Ezért figyelmet fordítunk az osztály erkölcsi légkörének

megismerésére és irányítására.

Munkánkban szem előtt tartjuk, hogy a 10-14 éves korosztály más-más munkatempót,

több türelmet és másfajta odafigyelést, törődést igényel, mint a 16-18 évesek. A

pedagógus bánásmódja és módszerei változnak a nevelés folyamán, és alkalmazkodnak

a gyerek életkorához, alkatához, reakciójához. Jó helyzetfelismerő, döntéshozó,

konfliktuskezelő készséggel kell rendelkeznünk. Fontos hitelességünk, az elfogadás és

az empátia készségünk is. Szeretetteljes légkör biztosítására törekszünk. Támogatjuk a

gyerekekben eleve bennük rejlő felfedezésvágyat és a tudás megszerzésére, a fejlődésre

való igényt.





A felsorolt célok elérése érdekében:

 tapasztalatainkat megosztjuk a szülőkkel, a problémákat megbeszéljük velük,

folyamatos kapcsolattartásra törekszünk (szülői értekezlet, fogadóóra, egyéni

beszélgetések),

 nem hatalmi tekintéllyel, hanem személyes vonzerővel, hitelességgel, értékeink

vállalásával személyes példamutatással kívánunk hatni tanulóinkra,

 olyan iskolai életrend, légkör kialakítására törekszünk, amely az iskolai közösség

mindennapi életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az

egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének

előnyeit, hiányuk káros következményeit (különösen fontos az osztályközösség

személyiségformáló ereje a négy illetve nyolcosztályos képzésben egyaránt),

 iskolai házirendünk áttekinthető, mindenki által betartható és betartandó,

 a személyes példamutatás mellett minden tanítási órán élünk a személyiségformálás

lehetőségeivel (pl.: történelmi személyiségek, irodalmi hősök tetteinek,

magatartásának vizsgálata, értékelése, megbeszélése),









34

2.5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT

SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG





Iskolánk fontos alapelvei közé tartozik a tehetséggondozás.

A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóinknak lehetőséget kell

biztosítanunk tehetségük kibontakoztatására.

Célunk, hogy a képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy

keretében kiemelt szempont legyen.

Feladatunk, hogy a tehetséges gyerekek önfejlesztő stratégiáját kidolgozzuk,

velük együtt megvalósítsuk.



A fenti alapelvek, célok, feladatok elérése érdekében iskolánkban a következő

eljárásokat alkalmazzuk:



 a tanórai tehetséggondozást minden szaktanár a tantárgyán belül változatos

módszerekkel és eszközökkel végezze,

 a kiscsoportos (csoportbontás) tanítás feltételeinek széleskörű megteremtése (idegen

nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, informatika),

 tárgyi és személyi feltételek biztosítása (megfelelő képzettségű tanárok, nyelvi

labor, számítógép, könyvtár, stb.), emelt szintű tantárgyak esetén a magasabb

óraszám biztosítása, az adott pedagógus kvalifikált személyisége, a diákok

versenyeztetése, pályázatok eljuttatása, nyelvvizsga elérésének biztosítása,

 az iskolai könyvtárban tegyük hozzáférhetővé a szakirodalmat, szépirodalmat,

folyóiratokat, idegen nyelvű újságokat,

 a modern technikával felszerelt iskola a kor követelménye, melynek színvonala,

minőségi cseréje folyamatosan indokolt a középfokú oktatásban,

 biztosítsuk a lehetőséget a tanárok folyamatos továbbképzésére, önképzésére,

ismereteik korszerű bővítésére,

 a tehetséggondozás figyelemmel kísérése, ellenőrzése az iskolavezetés részéről,

 a nem emelt szintű tantárgyak körében a tantárgy megszerettetése, a tanulók

sikerélményhez juttatása minden esetben fontos feladat. Magasabb szintű

információszerzés ezekből a tantárgyakból is lehetséges: szakkörök formájában,

illetve 11-12-13. évfolyamon emelt szintű érettségire történő felkészítés formájában,

lehetőség szerint.





Iskolánk tanulói több korosztályból és sokféle társadalmi rétegből kerülnek ki.

Elengedhetetlen, hogy differenciáltan foglalkozzunk velük. A gyengébb képességűeket

korrepetálni kell, szűkíteni a bukás lehetőségét, minden tanulót meg kell tartani,

érettségihez juttatni.









35

2.6. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL

KAPCSOLATOS FELADATOK





Pedagógiai hitvallásunk egyik alapköve az emberközpontú – gyermekközpontú

iskola. Ebből következik, hogy figyelemmel kell kísérnünk diákjaink szociális

helyzetét, társadalmi hátterét, tanulmányi hátrányait.

Környékünkön igen nagy a munkanélküliség, amiből hátrányosabb helyzet

adódik.

Az iskolánkban működő alapítványok részben támogathatják ezeket a tanulókat:

az alapítványi alapító okiratok céljainak megfelelően, pl.: külföldi és hazai nyelvi

táborok részvételi díjának hozzájárulásával, a megszerzett nyelvvizsgák után

pénzadománnyal.



Azonban nemcsak gazdasági jellegű fenyegetettségről kell szólnunk, hanem az

erkölcsök romlásából következő veszélyhelyzetekről.

Feltétlenül fel kell világosítanunk a fiatalokat az alkohol, a drog s a cigaretta

káros következményeiről. A gazdasági körülmények és az erkölcsi romlás, ami a

társadalomban felütötte a fejét, különösen a középiskolás korosztályt veszélyezteti.

Segítségül hívjuk az iskolai védőnőt, az iskolai gyermekvédelmi feladatokat ellátó

pedagógust, a városi családsegítő központot, a rendőrséget, esetleg pszichológust

felvilágosító előadások tartására.



Fontosnak tartjuk a kapcsolattartást a szülői ház és az iskola között. Egyre több a

hátrányos helyzetű tanuló, a szülői gondoskodást sokszor az iskola, illetve osztályfőnök

pótolja.



Eszközök a célhoz vezető úton:

 szülőkkel való együttműködés változatos formái: fogadóórák, szükség esetén

családlátogatások, szülői értekezletek, telefonos kapcsolattartás, Szülői Szervezet,

nyílt napok szervezése,

 szociális szolgáltatások lehetősége: étkezési lehetőség biztosítása a kollégiumban,

állami tankönyvtámogatás, eseti alapítványi támogatás.









SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS, EGÉSZSÉGVÉDŐ

PROGRAMOK, MENTÁLHIGIÉNÉS LEHETŐSÉGEI

AZ ISKOLAI NEVELÉS FOLYAMATÁBAN



 csoportos filmvetítések,

 beszélgetések osztályfőnöki órákon, négyszemközt, fiúk, lányok külön-külön,

 előadások tervezése külső előadókkal (rendőrség, gyermekvédő, szociális munkás),

 kortárs segítők képzése, előadásaik megtartásának ellenőrzése, lehetősége,

 drogmegelőző program megvalósítása,

 prevenció – egészséges életmód igénye, egészségnevelő programok megvalósítása,

fitness

 szabadidős tevékenységek szervezése, a hasznos időtöltés fontosságának

tudatosítása.





36

2.7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK

FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM





Minden iskolában találkozhatunk olyan gyerekkel, akivel nehéz bánni, akinek

figyelmét nehéz a tanórán lekötni, akinek komoly nehézségei vannak a tanulásban.

Meghatározó okként azonosítható a gyermek születésével kapcsolatos

rendellenesség, rossz lakásviszonyok, depresszív anyai magatartás, elhanyagoltság,

kevés idő eltöltése családi környezetben, stb.

A törvény meghatározta az érintettek körét, lefektette jogaikat, szabályozta

ellátásuk mikéntjét.

Sajátos rehabilitációs szükségletet írt elő a mozgási, értelmi, érzékszervi és más

fogyatékosságok esetére, melynek értelmezése szerint a “más” körbe utalta a nagyon

súlyos tüneteket mutató tanulási, magatartási zavarokat. Az ilyen tanuló a közösségi

életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult, mely

az iskolai nevelés és oktatás, a nevelési tanácsadás kereteiben valósítható meg.

Az ilyen tanulókkal való foglalkozás, a róluk való gondoskodás problémát

jelent, és sajátos bánásmódot kíván az iskola és a szülő részéről egyaránt.



A 30. § (9). bekezdése szerint szakértői vélemény alapján az ilyen tanulók egyes

tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesíthetők az értékelés alól.

Az alapműveltségi és az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett – a

vizsgaszabályzatban megjelölt módon – másik tantárgyat választhatnak.

Bármilyen vizsgán hosszabb felkészülési időt kell biztosítani, írásbeli esetén lehetővé

kell tenni az írógép vagy számítógép használatát. Szükség esetén az írásbeli beszámolót

szóbelivel, a szóbelit írásbelivel kell felváltani (pl.: dyslexiás tanulónál az első, dadogó

tanulónál a második variációt kell felajánlani).

Az 1999. törvénymódosításban ez a bekezdés kiegészült az egyes tantárgyakból

az értékelés, minősítés alóli felmentés esetén egyéni foglalkozás keretében (1-3 fővel),

egyéni fejlesztési terv alapján kell segíteni a tanuló felzárkóztatását a többiekhez.

A törvény lehetőséget ad a magántanulói jogviszony létesítésére is.



Az ilyen tanulókkal a nevelési tanácsadók véleményezése alapján kell

foglalkozni. A nevelési tanácsadó véleményezésében konkrétan megnevezi a

magatartászavar és a várható tanulási probléma okát (pl.: dyslexia, dysgrafia,

dyscalculia, magatartászavar, beszédhiba, hiperaktivitás, figyelemzavar, stb.), illetve

megfogalmazza ajánlását (pl.: kis létszámú tanulócsoportba utalás; normál létszámú

tanulócsoport – különleges bánásmód; egyéni továbbhaladás, stb.).

A vizsgálati vélemény tartalmát meg kell ismernie azoknak a pedagógusoknak,

akik a gyerekkel foglalkoznak.



A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását a következő módon segítjük:

 az iskola lehetőséget biztosít pedagógusai számára, hogy az ilyen jellegű problémák

felismerésére irányuló továbbképzéseken vehessenek részt,

 a tanítási órákon differenciáltan foglalkozunk ezekkel a tanulókkal,

 osztályfőnöki órák és egyéni beszélgetések során tudatosítjuk és elfogadtatjuk

tanulóinkkal ezt a fajta “másságot”,

 szükség esetén kiscsoportos foglalkozásokat szervezünk számukra,









37

 a szakintézményekkel (pl.: nevelési tanácsadó, egészségügyi szervezetek,

gyógypedagógiai intézetek, stb.), a tanulók szüleivel, az osztályban tanító

szaktanárokkal való folyamatos kapcsolattartást elengedhetetlennek tartjuk,

 a tanulói teljesítmények értékelésénél figyelembe vesszük a többiekétől eltérő

képességeiket,

 különleges figyelmet fordítunk pályaválasztásukra,

 az iskolai munkában folyamatosan egyéni bánásmódot érvényesítünk,

 a korábban felsorolt problémákkal küzdő tanulók között elég nagy számban

találhatók a jó vagy éppen kiemelkedő intellektusú gyerekek, s az ő esetükben

legalább ilyen fontos feladatnak tekintjük a tehetséggondozást is,

 az iskolai felzárkóztatás kiemelt területe a szakközépiskolai képzés, ahol a

leggyakrabban jelentkezik a gyengébb képességű tanulók esetében, hogy 9.

évfolyamon az általános iskolákból hiányos tudással érkezőket fel kell zárkóztatni a

továbbhaladáshoz eredményes szintre. Ennek segítésére a Helyi tantervben +1 órát

adunk magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából. Szükség esetén a

délutáni órákban korrepetálást tartunk az arra rászorulóknak.









2.8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT

SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG





Iskolánk tanulói Nyírbátorban és környékén élnek. Hazánknak ezen a vidékén

nagyfokú a munkanélküliség, sokan lakóhelyüktől távol dolgoznak, így kénytelenek

hetente vagy naponta ingázni. Ez a körülmény hátrányosan befolyásolja sok család

életét úgy anyagilag, mint mentálisan. Ennek gyakran a gyerekek is kárát látják.



Iskolánk figyelemmel kíséri diákjaink szociális helyzetét, társadalmi hátterét,

tanulmányi hátrányait és lehetőségeihez mérten igyekszik segítséget nyújtani a

rászorulóknak.

 Legkisebbjeink, az 5-6. osztályos tanulók számára napközis ellátást biztosítunk.

 Az iskolánkban működő alapítványok támogatást nyújtanak a nyári szakmai

táborozáshoz, illetve az Apród-alapítvány egy alkalommal a nyolc év során a

tanulmányi kirándulásokhoz.

 Figyelemmel követjük a pályázati felhívásokat és diákjainkat a pályázatokon való

részvételre serkentjük.

 Szülői értekezleten tájékoztatást adunk a szülőknek szociális juttatások

lehetőségeiről.

 Szükség esetén felzárkóztatási foglalkozásokat szervezünk a tanulási hátrányokkal

küszködők számára.

 Iskolánk kulturális rendezvényein, szabadidős programjain, a sportrendezvényeken

tanulóink ingyenesen vehetnek részt.

 Iskolai könyvtárunkat minden diák látogathatja.

 Elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk felvilágosító mentálhigiénés tájékoztatók

megtartását. Fel kell világosítani a fiatalokat az alkohol, a drog és a cigaretta káros

következményeiről. Segítségünkre van ebben az iskolai védőnő, a városi





38

családsegítő központ, esetenként a rendőrség, valamint pszichológus felvilágosító

előadások tartásával.



Részletesebben lásd az iskola Egészségnevelési programjában.









39

1. számú függelék



EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM





Az iskolai környezeti nevelés fontos és elengedhetetlen része az egészségnevelés.

Az egészségnevelés a nevelés azon területe, melynek célja az egészség megőrzésére,

illetve visszaszerzésére, a betegségmentes életévek kiterjesztésére, az egészségkárosító

életmódelemek kiküszöbölésére irányuló magatartás kialakítása.

Az egészségnevelés lehetőséget teremt, és képessé teszi az embereket arra, hogy egyre

fokozódó kontrollt szerezzenek saját egészségi állapotuk felett, és ez által képessé

váljanak annak javítására, alakítására. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét

állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra,

hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy kielégítse

megfogalmazódott szükségleteit, valamint környezetével változzék vagy

alkalmazkodjék ahhoz.

Az iskolai egészségnevelés azonban nemcsak a fizikai, hanem a mentálhigiénés és a

társas viszonyok terén is átfogó feltétel együttest kell, hogy biztosítson a felnőttek és

gyerekek életminősége, jóléte érdekében.

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és

tanórán kívüli foglalkozás feladata.

Intézményünkben fokozott figyelemmel kell lennünk az egészségnevelési program

tökéletes működésére tanulóink korosztálybeli különbözőségének szem előtt tartásával.

(lásd Pedagógiai program helyzetelemzése)

Az iskolában a testi-lelki egészségnevelésben résztvevő szakemberek:



 Dr. Gaálné Dr. Józsa Borbála iskolaorvos

 Deák Éva védőnő

 Dr. Lazókné Tóth Amanda, Rácz Tiborné gyermek- és ifjúságv. felelős

 Dr. Lazókné Tóth Amanda szociálpedagógus



Az iskolai környezeti nevelés fontos és elengedhetetlen része az egészségnevelés. Ez a

pedagógiai folyamat is kétrétegű. Egyrészt az iskolák tantervében, tanítási

gyakorlatában szerepet kapnak az egészségre, az egészség megőrzésére vonatkozó

ismeretek, fogalmak, adatok és összefüggések. Másrészt az iskolai élet mindennapos

gyakorlatában - az iskola üzemeltetésében, fenntartásában- kell gondoskodni az

iskolában dolgozók és tanulók, egészségéről. Az egészség a WHO meghatározása

szerint egybefoglalja a testi, a mentális-lelki és a szociális jólétre való képességeket,

állapotokat. Az egészségpedagógia - amely a prevencióra épül - ezért figyelembe kell,

hogy vegye a személyességnek és az intimitásnak lényegét jelentő nevelési

követelményeket. Az egészségnevelés nem korlátozódhat előadásokra vagy

szórólapokra, hanem személyes életviteli tapasztalatokhoz, felismerésekhez is kell

segítse a benne részesítendőket. Itt is érvényes összefüggés van a pedagógus

egészségtudatos életvitele és egészségnevelési hatékonysága között. Az

egészségállapotok és a környezet kölcsönhatásai be kell épüljenek a tananyagba, azaz a

diákok kell, hogy ismerjék a helyi környezeti kockázatok egészségükre gyakorolt

hatását. A környezeti kockázatok észlelése azt segíti elő, hogy megelőzhetővé váljanak

a megbetegedést okozó helyzetek.

A környezeti kockázatok sokfélék lehetnek, észlelésüket és hatásmechanizmusaikat

társadalmi kulturális konvenciók és hagyományok alakítják ki. Az egészségnevelés





40

során fel kell tárni a tanulók kockázat-észlelési sajátosságait, és azokat összhangba kell

hozni a tudományosan igazolt tényismeretekkel.

A kockázat észlelés tudatosságának növelése, a tudományosan hiteles információk

tananyagban való beépítése elősegítheti a megfelelő megelőzési viselkedésmódok

kialakulását. Ezért is fontossá válik az együttműködés a helyi ÁNTSZ és az

egészségügyi intézmények, szakemberek és az iskola között.

A szakemberekkel való együttműködés segítheti az iskolát abban, hogy beépüljenek a

szakismeretek a tananyag összeállítási, fejlesztési folyamatba.

Az egészségnevelés - a mi értelmezésünkben tehát olyan - a közösségi (és ezen

keresztül az egyéni) magatartás befolyásolására irányuló tevékenység, melynek

életminőség javítása, az egészség megerősítése és a betegségek meg a hiedelmek, a

beállítódások és a magatartás befolyásolásán keresztül. Az egészségnevelés e célját

hatékonyan úgy érheti el, ha abban segíti a közösségeket/ egyéneket, hogy nagyobb

kontrollal rendelkezzenek saját életük és egészségük felett. Ehhez pedig valóban

szükségük van megfelelő tudásra és olyan jártasságokra, amelyek képessé teszik őket e

kontrollra és a megfelelő döntéshozatalra.

Az egészség nevelés program arra való, hogy hozzásegítse a tanulókat kellő

ismeretek birtokában, az egészséges életvitel kialakításához, a helyes értékrend

felépítéséhez. Szerepet kap benne szülő, a testvér, a kortárs, a nevelő, az orvos, az

ifjúságvédő, a szociális munkás, a vallási közösség, a ifjúsági egyesület, a rádió, a TV, a

könyv, a folyóirat és más nevelési tényezők. Az egészséges nevelésért kiemelt

felelősséggel tartozik az oktatási intézmény, amely a "NAT"- ba építi az

egészségvédelmet. A személyiségfejlődés, a társadalmi lénnyé formálás (szocializáció)

nélkülözhetetlen kelléke az élet és egészség védelme. Az egészség védelem egyben

értékvédelmet is magába foglal. Szoros és lényegi kapcsolatban áll az erkölcsi

értékekkel, megítélésekkel magatartással. Az egészségi értékközvetítés az alapvető

emberi értékek közvetítéséből nem maradhat ki.



Az egészségnevelés kiemelt témakörei, célja és feladata



Témakörei:

 Családi életre nevelés fejlesztése.

 Ifjúsági egészségnevelés:

 Személyi hygiéne, párkapcsolati kultúra, problémái, mozgás, balesetvédelem,

egészségkultúra, dohányzás, alkohol, drog, egészséges táplálkozás, kortárs

kapcsolatok sport, környezet egészségügyi gondok,



WHO szerinti egészségnevelő feladatok:

 Legalapvetőbb, egészségvédelmi ismeretek megismertetése,

ismeretközlés, oktatás, egyéb információ útján.

 Az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra,

tevékenységre történő aktivizálás.









Az egészségnevelési program célja:



o A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdését

o Az életkorral járó biológiai - pszichohygiénes életmódi tennivalókat.





41

o Erősítse és fejlessze az egészséges életvitelhez szükséges képességeket.

o Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai - élettani - pszichés

összetevőit, alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen

táplálkozás, drogfogyasztás.

o Társas kapcsolatok egészségi - etikai kérdéseit.

o Legyen figyelemfelkeltő, tájékoztató, motiváló, aktivizáló szerepe az egészség -

érték tudatosításában.

o Ezen értékek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, betegségek

megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás

kialakítására.

o Magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlesszük a tanulók önálló

problémamegoldó képességét, készségét, a kreativitását

o Tudatosítsuk a tanulókban a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető

erkölcsi értékeket, erősítsük a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat,

ily módon formáljuk jellemüket

o Segítsük diákjainkat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és

gazdag személyiséggé, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra

képes emberekké válhatnak

o A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során

fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát,

segítőkészségét, szolidaritás érzését, empátiáját

o Erősítsük az oktatás-nevelés során a nyitottságot az új felé, a kreativitást, az

igényt az állandó, folyamatos önművelésre

o Célként tűzzük ki három olyan alapvető készség kialakítását, amelyek nélkül a

ma társadalmában, gazdaságában nem tud az ember érvényesülni. Ezek a

képességek a következők: - koncepció alkotása

- kooperáció

- a kommunikáció képessége



Mindez elképzelhetetlen a szülők és az iskola szoros együttműködése nélkül. Velük

együtt nevelhetünk egészséges szemléletű gyerekeket. Célunk tehát, a szülők és az

iskola közötti kapcsolat erősítése.



Az értékrendszer kiépülése



A család szerepe az értékrendszer kiépüIésében:

Az egészségnevelés egyik alapvető feladata az értékközvetítés. A

gyermekszemélyiségének megalapozását a családi hatások indítják el, ezért a családi

környezet az egyén lényegének kialakításában meghatározó jellegű. Itt éli át azokat a

hatásokat, amelyek értékrendje kialakulását alapvetően meghatározzák.



A pedagógus szerepe a tanuló értékrendszerének kiépülésében:

A pedagógus alkotó munkája az emberformálás. Ebben pedig nemcsak szakismereteit,

tapasztalatait, hanem saját személyiségét használja fel munkaeszközként. Személyes

példamutatás a fiatalok társadalmi magatartásának kialakításában általában alapvető

jelenség. A nevelő mint magatartási modell az autonómiát, az egyenrangúság tudatát, a

szabad együttműködés képességét fejleszti a tanulókban. Nem csupán az a fontos, amit

a pedagógus mond, hanem a példa, a magatartási modell, amit akarva - akaratlan nyújt a

gyerekeknek.









42

Iskolánk prevenciós tevékenysége



1. Tanulóinkat az alkohollal, dohányzással, drogokkal kapcsolatos ellenállásra, a

dohány és alkoholfogyasztást ösztönző ingerekkel szemben aktív elutasításra

neveljük.

2. A megfelelő iskolai légkör megteremtéséhez együttműködünk a családokkal,

hisz közösen kell vállalni, hogy a tanulókból egészséges, kiegyensúlyozott ifjak

legyenek.

3. Az egészséges életmódra nevelés, felvilágosítás terén együttműködünk az

iskolaorvossal, a városi Rendőrséggel, a városi Családsegítő Központtal és a

városi Gyermekjóléti Szolgálattal

4. Az iskolaorvosi rendelésen egészségügyi szűrővizsgálatra, tanácsadásra van

lehetőség.

5. Önismereti, problémamegoldó csoportfoglalkozások, osztályfőnöki órák

keretében kerül sor a káros szenvedélyek, azok hatásainak, a megelőzés

fontosságának megvitatására.

6. Pedagógiai eszközeinkkel igyekszünk a tanulóinkban tudatosítani az egészséges

életmód, higiénia, testápolás, környezetápolás fontosságát, szükségességét.

Módszereink elsősorban az ismeretek gyakorlati alkalmazását biztosító

készségeket fejlesztik, az ismeretek teljes alkalmazását segítik elő.









43

Prevenciós program:







Mottó: Megőrizni könnyebb, mint visszaszerezni...



1. A mentálhigiénés programok és tevékenység keretei:

Szemléleti kerete és vezérfonala: - az egészség-megőrzésre, betegség-megelőzésre

helyezzük a fő hangsúlyt.

Az életkornak megfelelő testi - lelki önismeret birtokában hozott helyes döntés - ami

belső elhatározáson alapszik -, a leghatásosabb módja annak, hogy bármilyen anyaghoz,

droghoz vagy tevékenységhez kötődő káros szokás, szenvedély kialakulását megelőzzük.

Az ehhez szükséges készségek, képességek kialakításához, fejlesztéséhez kívánunk

segítséget nyújtani a gyerekek és a felnőttek számára egyaránt.

A foglalkozások elsősorban osztályfőnöki órák, valamint délutáni fakultatív órák, DÖK

napok, “BIG-napok", Bertók-kupa keretében zajlanak.

Időkeretek: az egyes témakörök minimális idő igénye - 2 óra. Ezen felül - egyedi

igények alapján - plusz órák tervezhetők. Különösen az önismeret, konfliktuskezelés,

relaxáció, tanulásmódszertan témakörökben javasolt a minél nagyobb (5-10-15) óraszám.





2. Alkalmazott módszerek és technikák

 Ismeretközlés, felvilágosítás, tévhitek, téves ismeretek tisztázása,

korrekciója.

 A témával kapcsolatos magatartás, viselkedés, értékek, érzelmek

feltárására és alakítására irányuló beszélgetések, játékok,

helyzetgyakorlatok.

 Készség- és kommunikáció-fejlesztő gyakorlatok, helyzetteremtés,

játékok.

 Pozitív életmód minták, értékek kialakításának elősegítése,

gyakoroltatása.



Általánosan fontos készségek, képességek, magatartásmódok, viselkedésformák -

amelyeket mindegyik témakörnél segítenünk kell alakítani:

 Mások véleményének, álláspontjának

meghallgatása, figyelembe vétele;

 Mások igényeinek tolerálása; Saját magunk és

mások megbecsülése;

 Kudarcok, stressz - distressz helyzetek

elviselésének, pozitív megélésének képessége.

Bánni tudás sikereinkkel.

 "Az igényeink azonnali kielégítése iránti vágy..." -

késleltetésének képessége (energiáink átmeneti

időre történő átcsoportosításával);

 Reális test-kép, Én-kép, Más-kép kialakítása.



1. Káros szokások, szenvedélyek - A drogok titokzatos világa...

 Mértékletesség, mértéktelenség Önkontroll és

kontrollvesztés;

 Anyaghoz kötődő szenvedélyek, függőségek: - Dohányzás,





44

kávézás (Cola- és édesség-függőség), nyugtató-, altató- és

élénkítő szerek használata, alkohol- és kábítószer-fogyasztás;

 Tevékenység szenvedélyek: - Játékszenvedélyek

(szerencsejátékok, pénznyerő automaták számítógépes

játékok), kóros étkezési-, videózási szokások; stb.

 Legális (tolerált) drogok (élvezeti szerek) - mértékletes

használat (felnőtt korban kialakítható kulturált kávé-, és

alkoholfogyasztási szokások); káros mértékû, ill. mértéktelen

használat (nikotin-, koffein-, alkohol- és gyógyszer-

függőség);

 Illegális (tiltott) drogok (kábítószerek) -

mértéktelen, ill. káros mértékû használat;

 A drogok, kábítószerek fajtái, tulajdonságai –

különbségeik.

2. "Saját álláspontom, magatartásom, viselkedésem..."

 ...kialakítása a különböző szenvedélyekkel kapcsolatban

(dohányzás, alkohol-fogyasztás, gyógyszerek- és a tiltott

drogok használata);

 Azonosulás, elutasítás, megértés, elfogadás mások

álláspontjával kapcsolatban;

 Kommunikációs helyzetgyakorlatok.



3. Mikor mondjunk NEMET és HOGYAN...?

 Hogyan viselkedjünk, döntsünk nehéz

helyzetekben?

 Csábítás, "kísértés", kínálás, kipróbálás...

 "Bajkeverő - áldozat"-típusú helyzetek

megélésének, megoldásának gyakorlása;

 "Hogyan lesz egy 15 éves fiúból a kábítószer

áldozata?" - egy "hétköznapi" történet

továbbgondolása és a megoldás keresése (4-5 fős

csoportokban) különböző szerepek szerint.



4. Szenvedélyeink, lelki életünk jelenségei:

 Irodalomban - Csáth Géza, Bulgakov, Hajnóczy Péter, A.

Huxley, és mások mûvei nyomán;

 ... zenében - Jim Morrison, Müller Péter Sziámi,

Tankcsapda és mások zenéi, szövegei kapcsán;

 ... és filmben - "A halászkirály legendája", Michael Ende:

Végtelen történet, "Trainspotting"; "Meztelen ebéd"; "Egy

kosaras naplója"; stb.

 Saját olvasmány és filmélmények, ill. saját alkotások (vers,

novella, stb.) - elhozhatók, bemutathatók.



5. Hogyan őrizhetjük meg egészségünket, hogyan előzhetjük meg a betegségeket?

 Mit jelent a helyes életmód, a testi - lelki - szellemi

egészség, teljesség, harmónia - és hogyan

törekedhetünk rá?

 Fontos szerepe van ebben életünk minden

tevékenységének: a megfelelő táplálkozásnak,





45

testmozgásnak, pihenésnek, lazításnak, a szexnek, a

testi - lelki önismeret alakulásának.

 Életszemlélet, lelki beállítódás - pozitív és negatív

gondolkodásunk hatása egészségünkre.



6. ÉN-KÉP - Testi - lelki önismeretünk, önértékelésünk, önbizalmunk

 Tematikus önismereti, önbizalom-erősítő játékok;

helyzetgyakorlatok;

 Empátiás készséget fejlesztő gyakorlatok - bizalomerősítő

játékok;

 Relaxáció - zenével - a biztonságérzetet, önbizalmat,

pozitív beállítódást erősítő formulákkal.



7. "Gubancok" - "Kinek van igaza?" - Konfliktusok kezelése

 Mit tegyünk, hogyan viselkedjünk, ha mégis

konfliktusba kerülünk másokkal, "a világgal", ha

"összeakadunk", veszekszünk szüleinkkel,

tanárainkkal, partnerünkkel, barátainkkal, stb.



8. Lazítás - aktív pihenés - relaxációs módszerek

 A relaxáció - (autogén tréning) egészség-megőrző,

betegség-megelőző és gyógyító módszer, eljárás, amely az

izomtónus szabályozásán alapszik.

 Mit nyújthat nekünk a relaxáció, ha rendszeresen

gyakoroljuk?

 Az egészség szinten tartását; testi fájdalmak csillapítását;

alvászavarok megszüntetését;

 A koncentrációs képesség, memória javulását; a tanulási

képességek fejlesztését;

 A testi - lelki - szellemi aktivitási szint, teljesítő-képesség

növelését;

 Indulati feszültségek, szorongásos állapotok oldását;

pozitívabb lelki beállítottságot.

 Hogyan segíthet a relaxáció a tanulásban, különös

tekintettel az idegen nyelvekre?



9. Módosult tudatállapotok elérése - drogok, kábítószerek nélkül...

 Különböző tudatállapotok - és szerepük mindennapi életünkben -

ébrenlét, alvás, relaxált, hipnotikus és más meditatív állapotok;

Bevezetés a meditáció világába...



10. Tanulási képességfejlesztés - gyorsolvasás – relaxáció

Tanulásmódszertan - tanulási technikák

 Koncentráció-, és memória-fejlesztő gyakorlatok;

 Tanulást segítő módszerek;

 Gondolkodásfejlesztő gyakorlatok;

 Problémakezelő, témafeldolgozó módszerek, technikák.

 Dinamikus olvasás - számítógépes olvasásfejlesztés.

 Relaxáció - autogén tréning.





46

 A tanulást, aktív pihenést, koncentráció-fejlesztést segítő

módszerek.

 A relaxáció közvetett és közvetlen szerepe a tanulásban.



Szexuális felvilágosító órák, AIDS prevenció általános és középiskolásoknak

 A nő és a férfi nemi szerveinek felépítése és

mûködése (anatómiai és élettani ismeretek).

 A serdülőkor. Anatómiai-, élettani-, és lelki

változások. Menstruáció, tüszőrepedés, magömlés,

önkielégítés, párkapcsolat, szerelem, csókolózás,

petting. Az első szeretkezés időpontja.

 Nemi úton terjedő fertőzések, AIDS.

 Fogamzás-terhesség. Családtervezés.

Fogamzásgátlás. Terhesség megszakítás.

 Női rosszindulatú daganatok (rákbetegségek).

 Normálistól eltérő szexuális irányultság,

pornográfia, prostitúció.









47

2.sz. függelék



KÖRNYZETI NEVELÉSI PROGRAM





1. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai



1.1. Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere

A pedagógiai program mellékletei tartalmazzák azokat a törvényi kereteket, illetve

megyei és iskolai dokumentumokat, amelyeket a környezeti nevelési program

elkészítésénél figyelembe kell venni.



1.2. Helyzetelemzés, helyzetkép



 Az iskola



Az iskola rövid története

1954-től a korábban Óvónőképző jogutódjaként, 1958-ban felvéve a “Báthory István

Gimnázium” nevet, működik az intézmény Nyírbátorban.

1954 és 1958 között régi polgári iskola – Szabadság téren található épületében - , 1958

és 1971 között az Édesanyák útja 7. számú épületben, majd az 1971/72-es tanévtől

jelenlegi helyén, az Ifjúság útja 2. szám alatt folyik az oktatás.



Az iskola helye és épülete

A gimnázium épülete a város központjában, a református műemléktemplom

szomszédságában található.

23 tanterem, egy természettudományi előadó, két informatikai szaktanterem, egy

multimédiás szaktanterem-taniroda, egy ének-zene szaktanterem, egy rajz szaktanterem,

egy tornaterem, iskolai könyvtár, 3 szertár, büfé szolgálják az itt folyó munkát.

Az épület adott, de mindig van néhány teendő azért, hogy kellemesebb, otthonosabb

legyen a mindennapi iskolai élet.



Az iskola működése környezeti nevelési szempontból

Az iskolában jelenleg a tantestület törekszik arra, hogy foglalkozzon környezeti nevelési

kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. A környezeti nevelés az a területe az iskolai

életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további

munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák

együttműködésére. Iskolánk tanárai készek a megújulásra, a modern irányzatok

befogadására.



 A környezeti nevelés színterei iskolánkban



Hagyományos tanórai oktatásszervezésben



Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei



 Testnevelés



Tudatosítsa a diákokban az egészség és a környezet komplexitását. A testnevelés és a

sport az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az





48

együttműködés és a tolerancia fejlesztésében rengeteg alkalmat ad. A szabadtéri

foglalkozások sokszínűsége szintén lehetőségeket és feladatokat biztosít a

környezetszennyezettség problémáinak egészségügyi veszélyeire is utalva. Lehetőségek

szerint természetes anyagokból készült eszközöket, tornaszereket használjunk.



A tanulók

 fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben

befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket;

 legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az

élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és

a tolerancia fejlesztésében;

 értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a

környezetszennyezés az egészségre veszélyes;

 igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból

készüljenek az eszközök, és a tornaszerek;



A tanulókban

 tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását.







 Magyar nyelv és irodalom



Az emberi gondolkodásmód, viselkedés alakításában elengedhetetlenül fontos, hogy a

magyartanítás az érzelmi fejlesztés színtere legyen. Az ember és a természet kapcsolatát

olyan irodalmi műveken keresztül mutassa be, amelyek erősítik a természet és a

környezet értékeihez való kötődést, a harmonikus kapcsolatok fejlődését. Az irodalmi

alkotások tudatos értelmezése a környezethez való viszonyulás szempontjából történjen.

A tanár tudatosan válasszon olyan szövegeket (cikkértelmezéshez, nyelvi

gyakorláshoz), amelyek az ember és a környezet kapcsolatát világítják meg. Ezek

kiindulópontjai lehetnek a problémafelvetés, a vitakészség fejlesztésének,

véleményalkotásnak. A hivatalos iratok (petíciók, kérvények, javaslatok) elkészítésének

gyakorlása.



A tanulók

 legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre,

 ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket,

harmonikus kapcsolatokat;

 legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára,

véleményalkotásra, érvelésre;

 tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni;

 tudatosan készüljenek a “nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére;



A tanulókban:

 fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet

 alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés

 növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a

környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával

 fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével.









49

Szakképzés



A tanulók

 törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban

egyaránt.





 Történelem



A történelem tantárgy elemezze az embernek a fejlődéstörténete során a természetre

gyakorolt átalakító hatását, s ennek következményeit, viszonyrendszerét. Mutassa be az

egyes történelmi korokban az ember és környezete viszonyának alakulását, a földrajzi

környezet hatását egy térség fejlődésére, a környezet emberalkotta értékeit és a

környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeket. Ismertesse meg a helyi történelmi

értékeket, neveljen a hagyományok tiszteletére. A természeti népek példáját bemutatva

keressünk megoldásokat a jövőre nézve. Az egész világot érintő, globális problémákban

hangsúlyozza az egyén, az állam és a társadalom felelősségét, feladatait.



A tanulók

 értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a

természet;

 tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az

életmódra, a közösségi normák alakulására;

 ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok

tisztelete;

 értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan

az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák

elhárításában, csökkentésében.







 Idegen nyelv



Rendkívül alkalmas arra, hogy a jól megválasztott szövegekkel a természet szeretetére

neveljen, felvessen környezeti problémákat. Helyzetéből adódóan más népek ilyen

irányú tevékenységeivel és szervezeteivel megismertet, fejleszti a nemzetközi

felelősséget. A nyelvi kommunikáció fejlesztése során lehetőség van arra, hogy a

környezetvédelmi problémákra a tanulók önállóan, csoportmunkában, projekt-

munkában keressék a választ. Ez alkalmas az állampolgári felelősségtudat növelésére is.







A tanulók

 váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek

feldolgozásának segítségével;

 legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv

segítségével más országok hasonló problémáit;

 ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok

környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;









50

 legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában,

projekt-munkában választ keresni;

 állampolgári felelősségtudata fejlődjön.



A tanulókban

 alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben;

 fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek

lehetőségeit.







 Matematika



A matematika kiválóan alkalmas arra, hogy számítási feladatokkal más tantárgyakban

tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstráljon. A

statisztikai módszerek alkalmazásával lehetőséget ad a környezeti mérések

eredményeinek értelmezésére, elemzésére. A táblázatok grafikonok készítésével és

elemzésével fejlessze a logikus gondolkodást, a szintetizáló és lényegkiemelő

képességet, rendszerben való gondolkodást.

Figyeltessük meg tanulóinkkal az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli

viszonyait. Gyűjtessünk adatokat környezetünkről. Alakítsunk ki a környezeti

rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Használjunk a

valóságból kiinduló példákat, s ezek eredményeit elemezzük, vonjuk le a

tapasztalatokat. (pl. statisztikák készítése, értékelése; táblázat és grafikonkészítés,

átlagszámítás, gazdálkodás a családban, mérések, becslések terepen…)



A tanulók

 váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket

matematikai módszerekkel demonstrálják;

 legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére

statisztikai módszerek alkalmazásával;

 tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni;

 logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön;

 tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait;

 váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és

feldolgozására;

 ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket

elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni;

 legyenek képesek reális becslésekre;

 tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.



A tanulókban

 alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás;

 alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási

készségeket.









51

 Fizika



Adja meg a környezeti változások fizikai magyarázatát. Ismertesse meg az élő

szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, neveljen

ezek kibocsátásának csökkentésére. Ismertesse fel a fizikai törvényszerűségek és az

élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti

kölcsönhatásokat. Értelmezze a környezet változásának törvényszerűségeit, s ennek

tudatában keresse a megoldásokat a globális környezeti válságokra. A természeti

ismeretek alapján a környezeti erőforrásokat felelősséggel használó, tetteinek

következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá neveljen.



A tanulók

 váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;

 ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés)

 egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;

 ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti

analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat;

 tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában

legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra;

 mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad

csak felhasználni;

 ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó

állampolgárrá váljanak.







 Földrajz



A tanulók

 szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen

környezetükről;

 érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és

társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;

 ismerjék meg a világ globális problémáit;

 ismerjék meg és őrizzék a természeti és az emberalkotta táj szépségeit.







 Biológia



A tanulók

 ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve

mérséklési lehetőségeit;

 ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet;

 ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel

azok között az ok-okozati összefüggéseket;

 ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;

 legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;

 sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.









52

A tanulókban

 alakuljon ki ökológiai szemléletmód.







 Kémia



A tanulók

 rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;

 törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;

 legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények

értelmezésére;

 értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre,

valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.







 Ének-zene



Helyi népdalok, népi játékok, hangszerek, táncformák, népzenei motívumok

továbbélése a klasszikus és modern zenében, összegyűjtésük. Zenei irányzatok

kulturális hátterének kutatása (pl. rap zene) a természet hangjainak, ritmusainak,

motívumainak feldolgozása. A zene felhasználása a közösségfejlesztésében.

Globalizáció a zenében, zenei környezetszennyezés.



A tanulók

 ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;

 ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;

 fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;

 vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét;

 tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban

egyaránt akusztikus élményt jelentenek;

 fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.







 Etika



Alakítsuk ki tanulóinkban azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi

hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek. Úgy kell ezek között az

értékek között élnünk, hogy a lehető legkevesebb károsodás történjen amellett, hogy

azért boldog, teljes életet tudjunk élni, s majdan utódainknak is megfelelő életteret

hagyjunk. Személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel

kapcsolatban. Társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért.



A tanulók

 legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a

lehető legkevesebb károsodást okozzák;

 tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni;









53

 mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő

életteret kell hagyniuk.



A tanulókban

 alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától

függetlenül is értéket képviselnek;

 alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel

kapcsolatban;

 fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges

környezetért.







 Filozófia



A filozófia történetén keresztül megmutatható

- az ember és természet egységének megbomlása

- az ember természet feletti uralomra jutása

- a posztindusztriális társadalmak manipulált fogyasztása

- a tudás hatalmi kérdéssé válása.

(pl. erények az ókorban és napjainkban) Értessük meg tanulóinkkal, hogy csak akkor

őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha alázattal közelítünk hozzá. Meg kell előbb

ismerni törvényszerűségeit és csak azok által adott lehetőségeken belül változtatni,

jobbítani az emberiség érdekében.



A tanulók

 értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és

természet egységének megbomlása;

 lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra jutása;

 érzékeljék, hogyan alakult ki a posztindusztriális társadalmak “manipulált

fogyasztása”;

 fedezzék fel a tudás hatalmi kérdéssé válásának folyamatát;

 legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban;

 értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha alázattal

közelítünk hozzájuk;

 legyenek képesek megismerni a törvényszerűségeket, és csak az azok által adott

lehetőségeken belül akarjanak változtatni, jobbítani az emberiség érdekében.





 Rajz és vizuális kultúra



A tanulók

 ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;

 ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit;

 ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére;

tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira;

 ismerjék a természetes alapanyagok használatát;

 legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően

elemezni;









54

 legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek

megfelelően;

 ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését;

 tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti

formatervezésre;

 kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.







 Tánc és dráma



A tanulók

 tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel;

 legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok

segítségével (árvíz, erdőtűz stb.);

 sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket.







 Szakképzés (IX-X. évfolyam; szakmai alapozó elmélet és gyakorlat)



A tanulók

 ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi

ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni;

 ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a

gyakorlatban alkalmazni;

 tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az

 egészségkárosodás megelőzésére;

 ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását; tudják

ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit.







 Szakképzés (XI-XII. ill. XIII. évfolyam; szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek)



A tanulók

 sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi

ismereteknek;

 tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés

lehetőségeit (hulladékkezelés stb.);

 ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek

használatát;

 sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat;

 látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a

helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban;

 tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel.



A tanulókban

 erősödjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket

szakmaspecifikusan kiegészíteni;





55

 alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem;

 alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás

során.







 A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel



A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a

különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. A tanulók számos

attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége,

értékrendje. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és - feldolgozó képessége

segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására,

egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja.

A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására

való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a

megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a

közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére.

Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket

megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és

megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata,

a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság. A

közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők,

különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes

szaktárgyakat.

Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de

inkább négy/öt évre tervezett (a nyolcosztályos gimnáziumi képzés esetén 4+4 évre),

sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító

valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. (lsd. Helyi tanterv)









IX. évfolyam

Életvezetés, életvezetési szokások a családban; életviteli szokásaink a múltban, a

jelenben, és merre haladunk?

A felgyorsult változások az életvezetésre is kihatnak. Sokszor a régi tapasztalat már

nem használható. Át kell tekinteni az egyes folyamatokat, s fel kell vázolni a lehetséges

forgatókönyveket.



X. évfolyam

Testi, lelki problémák; a megoldás módjai

Iskolai egészségügyi nap keretében részletesen kapott információk osztályszintű

megbeszélése. A szükségszerűen felmerülő problémákra – részben az értékrendek

bizonytalanná válása miatt – sokszor hibás válaszok születnek: búskomorság, lelki

betegség, depresszió, alkohol, drog. Az okok keresése mellett a fiziológiai hatások

ismerete, a nehézségek érzékeltetése támpontokat adhat.

Szemléltethető statisztikákon, videofilmeken, személyes találkozásokon keresztül.









56

XI. évfolyam

A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám.

A reklám-pszichológia tudománya. Szinte nincs perc, hogy mindez ne lenne jelen

életünkben. A hatásmechanizmus megismerése helyrebillentheti a befolyásolhatóságot.

Az elemzés csökkenti e technikák erejét. Az iskolaújság, az iskolarádió jó terep a

gyakorlásra. Az előzőekben összegyűlt tapasztalatok környezetünkről és a médiahírek

összehasonlítása fontos útmutatás az alapos

odafigyelésre, kritikai értékelésre.



XII. évfolyam

Intézmények. Civil szervezetek.

Mennyire hatékony azok feladata, hatásköre és struktúrája? Hibáink kiküszöbölésére

különböző törvényeket hozunk, ám olykor áthágják azokat. Felelős állampolgárként

tiltakozunk ez ellen.

Miképpen gyakorolhatjuk környezeti jogainkat? A drámajáték segítheti a különböző

szerepek tartalmi megközelítését, az álláspontok, vélemények, lehetőségek

átgondolását:

 a tanulók közvetlen környezeti problémáinak, megoldási javaslatainak eljuttatása az

 önkormányzathoz;

 városunk civil szervezeteinek megismertetése;

 megelőző környezetvédelemmel foglalkozó helyi, és országosan ismert

szervezetekkel való együttműködés.







Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások



A komplexitás jellemzői:

- tantárgyakon átívelő;

- sokoldalú megközelítése egy adott tartalomnak;

- a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése;

- kölcsönös kapcsolat;

- sokféleség összekapcsolódása;

- különféle tevékenységek;

- kapcsolatközpontú;

- rendszerező;

- projekt;

- értelem és érzelem;

- változás;

- ismeretek összekapcsolása;

- módszerek sokfélesége;

- “egység”;

- integrált;

- globális gondolkodásmód;

- komplementáris.



Középiskolai lehetőségek:

a) terepen:

- tábor;





57

- tanulmányi kirándulás;

- akadályverseny;

- városismereti vetélkedő;



b) játékok:

- érzékelést fejlesztő;

- szituációs;

- stimulációs;

- drámajáték.



c) kézműves foglalkozások

Főként természetes anyagokkal, építve a népi mesterségek hagyományaira.





d) “akciók”:

- vetélkedők;

- pályázatok;

- kiállítás rendezése;

- kérdőív;

- iskolarádió működtetése;

- faültetés;

- “nemzetközi akciók”.



e) “látogatás”:

- múzeum;

- állatkert;

- botanikus kert;

- szeméttelep;

- szennyvíztisztító;

- nemzeti park;

- tanya;



f) versenyek;

g) szakkör;

h) iskolazöldítés;

j) “DÖK-nap”;

k) “BIG Napok”;

l) Bertók István Röplabda Emléktorna

j) Apród-, Veréb- és Lovagavató.







A városi környezeti nevelés komplex gondolata



 Természeti környezet vizsgálata a parkokban, az előkertekben és a temetőben. A

városi környezet zöldterületei és természetszerű élőhelyei segítségével ismerteti

meg a természetet és tanítja annak megbecsülését.

 Az épített környezet tanulmányozása (pl. milyen volt a városkép 50, 100 éve,

milyenek az épületek, a város fényei, milyen a közlekedés, hova kerül a szemét,









58

honnan érkezik az energia?). A hangsúlyt arra helyezi, hogyan hat az ember a

környezetre, beleértve a város építészetét, tervezését és infrastruktúráját.

 Környezetvédelmi akciók, közösségfejlesztő programok. Egyesíti a

környezettudatos és öntudatos polgári ismereteket és készségeket.







1.3. Erőforrások



A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az

iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó

munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló

együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

Az iskolának a következő tanévben – az alábbiakat figyelembe véve – ki kell dolgoznia

részletesen is az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerét.





 Nem anyagi erőforrások



Iskolán belüli együttműködés



 Tanárok.

Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával,

munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti

nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk,

illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a

kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési

munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka

áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az iskolai gyermek és

ifjúságvédelmi felelős látja el.



 Diákok.

Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse

társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai

diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek.



 Tanárok és diákok.

A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös

munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és

tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet

létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek

határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése

igazgatóhelyettesi feladat.



 Tanárok és szülők.

Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola

harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a

környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez t azon

keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is

alkalmazzák a tanulók.





59

 Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak.

Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti

nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy

csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata,

kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan

gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók

látják, hogy az iskola épületének takarítása során törekszünk környezetkímélő, az

egészségre nem ártalmas tisztítószerek használatára. Ezek felkutatása és beszerzése az

iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a

takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van.





Iskolán kívüli együttműködés



 Fenntartó.

Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és

költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész

életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos.

Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető

legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező

támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.



 Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények.

A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a

különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból

kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek. Ezeket a látogatásokat a tanórákon

készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti

témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a

munkaközösségek egy megbízott tanára tartja.



 Civil szervezetek.

A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési

munkánkat. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú

előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű

kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki

kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel.



 Hivatalos szervek.

A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és

egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra,

véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.



Iskolai büfé

Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata.

Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat

része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy

bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen kínálat (gyümölcs,

tejtermékek). Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás

érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai





60

diákönkormányzat, a szülők közt az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az

eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével.



 Anyagi erőforrások



Saját erőforrások

 Költségvetés.

Az iskola az éves közoktatási normatívából lehetőség szerint évenként meghatározott

összeget biztosít környezeti nevelési feladatok ellátására. Ennek az összegnek a felét –

rászorultsági alapon – belépőkre és az utazási költségekre lehet fordítani. A tanulók

közötti elosztás elvét minden tanév elején a nevelőtestület határozza meg. Az összeg

másik feléből a környezeti nevelési munkához szükséges kisebb eszköz- és

szakkönyvvásárlás, valamint iskolai környezeti témájú versenyek lebonyolítása,

jutalmazása lehetséges. A pénzösszeg felhasználásáról minden tanév elején a környezeti

nevelési munkacsoport dönt.

Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a

környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő

működtetést szolgálják.



Külső erőforrások

 Saját bevétel.

Az iskolának teremkiadásból és szakképzési támogatásból van saját bevétele, melyek

összege változó. A továbbiakban is folytatni kívánjuk azt a gyakorlatot, hogy az iskolai

beszerzési egyeztetések során határozzuk meg, mekkora összeg fordítható környezeti

nevelési célokra. A tanárok kéréseit összegyűjtve a környezeti munkacsoport vezetője

képviseli a megbeszéléseken a környezeti nevelési munka érdekeit.



 Pályázat.

A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes

tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében.

Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.







2. Alapelvek, jövőkép, célok

2. 1. Alapelvek, jövőkép



 A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk.

- a fenntartható fejődés;

- a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;

- a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;

- alapvető emberi szükségletek;

- emberi jogok;

- demokrácia;

- elővigyázatosság;

- biológiai és társadalmi sokféleség;

- az ökológiai lábnyom.



Fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki!









61

 Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak

tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:

- a környezettudatos magatartást és életvitelt;

- a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és

életvitelt;

- a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak

megőrzésének igényét és akaratát;

- a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;

- a rendszerszemléletet;

- tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;

- az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat,

módszereket.



 A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek

például:

- alternatív, problémamegoldó gondolkodás;

- ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;

- szintetizálás és analizálás;

- problémaérzékenység, integrált megközelítés;

- kreativitás;

- együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;

- vitakészség, kritikus véleményalkotás;

- kommunikáció, média használat;

- konfliktuskezelés és megoldás;

- állampolgári részvétel és cselekvés;

- értékelés és mérlegelés készsége.



 Az iskola környezeti nevelési szemlélete

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az

élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken

is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk.

A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai

képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód.

Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős

magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes

készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását,

kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását.

A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat

tudunk kialakítani.



Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén

alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk.

Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha

minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy

diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a

természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak

összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk.

Tanórán vagy táborokban megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk

az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a

természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő





62

összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet

féltő, óvó felnőttekké.



2. 2. Konkrét célok

Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok

megvalósításához milyen lépések vezetnek.



 Új tervek:

 az egészségnevelési program elkészítése;

 a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához;

 tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek

bemutatása;

 új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése:



 Hagyományok ápolása:

 iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára;

 a város és a megye nevezetességeinek feltérképezése;

 az iskola hírességeinek élete – kutatás;

 drog-prevenciós program folytatása;

 osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában

 Bertók István Röplabda Emléktorna szervezése

 Veréb-, Apród- és Lovag-avató.



 Szaktárgyi célok:

 a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és

környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési

módszerei);

 a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és

megoldási lehetőségeik);

 a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a

környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre);

 interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet,

problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok);

 tanórán kívüli szakórák szervezése;

 multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon;

 a számítógép felhasználása a tanórákon.







A szakképzés szempontjainak beépítése

A hatékony környezeti nevelőmunkához elengedhetetlen a környezeti nevelés

alapelveinek széleskörű beépítése a tantárgyi struktúrába, illetve az iskolai élet

egészébe. A képzés során (IX-XIII. évfolyamig) tudatosítani kell a jövő szakembereivel,

hogy az ember termelő-fogyasztó tevékenysége során valamennyi földi szférában

változásokat okoz.



 Ezen változások csökkentéséhez, megelőzéséhez vezető céljaink, feladataink:

- életkoruknak megfelelően bővíteni látókörüket a lokális ismereteken keresztül a

globális felé;





63

- a közvetlen és tágabb környezetük élő és élettelen elemeinek azok kölcsönös

kapcsolatának, szépségeinek és értékeinek megismertetése;

- a szokások kialakításával, az értékek tudatos formálásával, széleskörű ismeretekkel

alátámasztva a környezetéért felelősséget érző, cselekvőképes szakemberek

nevelése;

- az esztétikus környezet és egészséges életmód iránti igény kialakítása tanulóinkban;

- megismertetni a helyi környezetvédelmi programokat, terveket, melyben koruknak

megfelelően aktív részesek lehetnek;

- legyenek tisztában a történelmi, gazdasági változásokkal, tanulmányozzák a múltat,

különös figyelemmel a szakmájukhoz kapcsolódóan;

- ismerjék meg, tiszteljék, illetve kapcsolódjanak be az iskola és a város

hagyományőrző programjaiba;

- tudatosítani a természeti és társadalmi környezet változásait az urbanizáció, az ipari

és mezőgazdasági termelés emberi egészséget veszélyeztető hatásait;

- a szakmai képzésben ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák

fontosságát;

- kialakítani a környezetvédelmet, az ergonómiát, a munkavédelmet, a

biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsoló szemléletmódot;

- szakmacsoportoknak megfelelően a korábban tanult általános ismeretekre építve

megismertetni a szakma speciális környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésköreit;

- legyen számukra természetes a takarékos anyag-, víz és energia felhasználás (!);

- képesek legyenek szakmájuk káros környezeti hatásainak csökkentésére,

elkerülésére;

- a szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számukra;

- ismerjék meg a szakmájuk veszélyes hulladékait és kezelésükre vonatkozó

szabályokat;

- törekedjenek a munkájuk során keletkező maradékok, hulladékok felhasználására,

újrahasznosítására;

- környezetbarát szemlélet, magatartás, viselkedés, életvitel kialakítása és

megszilárdítása.



Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok



Rövid távú célok Feladatok Sikerkritériumok

A környezeti nevelés az A helyi tantervben műveltségi Az iskolai élet egészét átfogó

oktatás és nevelés valamennyi területenként és a környezeti nevelés valósul

területén jelenjen meg tanmenetekben is konkrétan meg:

jelöljük meg a feladatokat és - átdolgozott tanmenetek,

az alkalmazni kívánt - több környezeti nevelési

módszereket tartalom a tanórákon,

- változatosabb tanítási,

tanulássegítési környezeti

nevelési módszerek

Erősítsük a tantárgyközi Projektek kidolgozása A széttagolt ismeretek

kapcsolatokat, hogy a tanulók rendszerszemlélettel

egységben lássák az egy összekapcsolódnak, egyre

témához tartozó ismereteket több tanuló vesz részt tanulási

projektekben, a gyerekek

örömmel készülnek a

következő projektre.





64

A pedagógusok, a felnőtt Képzések, továbbképzések, A felnőttek rendelkeznek

dolgozók és a szülők szülői értekezletek tartása az mindazon ismeretekkel,

személyes példájukkal adott témában. szakmai hozzáértéssel és

legyenek a környezettudatos személyiségvonásokkal,

életvitel hiteles terjesztői amelyek a

környezettudatosság alakítása

során mintaként szolgálnak.

Egyre több szülő, tanár vesz

részt s programokon. Az

iskolai programok

tervezésekor szempont, hogy

a lehetőségekhez képest minél

környezetkímélőbb legyen a

program.

Az iskola tisztaságának Tisztasági őrjárat szervezése Javul az iskola tisztasága. A

javítása, a szemét Szelektív hulladékgyűjtés tanulók és az iskola dolgozói

mennyiségének csökkentése. Helyes vásárlói szokások szelektíven kezelik a

kialakulása papírhulladékot. Csökken az

elszállított szemét

mennyisége. Kevesebb a

csomagolási hulladék a

szemetesekben.

Takarékoskodás a vízzel és a Rendszeres, majd Nem lesznek nyitva felejtett

villannyal. alkalmankénti ellenőrzések. vagy csöpögő csapok, égve

Mérések, számítások, felejtett villanyok.

következtetések. Észrevehetően csökken az

iskola víz- és

villanyszámláján szereplő

összeg.

A tanulók ismerjék meg Részvétel pályázatokon. Ha ismeri környezetét, jobban

szűkebb környezetüket, lássák A természetben, környezetben szereti, kötődik hozzá és

az értékeket, problémákat, végzett szemlélődés, megóvja.

ápolják a hagyományokat. vizsgálódás, kutatómunka;

kiállítások, vetélkedők

szervezése a BIG Napokon és

a Diáknapon.

Legyenek a tanulók “Örökbefogadási” akciók:

Változik az osztály

környezetük, szülőföldjük egy-egy fát, területet, szobrot,

közvéleménye, morálja.

védelmezői. amihez Beszélgetéseken,

rendszeresen

visszajárnak, osztályfőnöki

figyelik órákon,

változásait, kirándulásokon

gondozzák. egyre

Faültetés. többször téma a szülőföld

értékei. A tanuló kötődik

környezete egy darabkájához,

és ezen keresztül átérzi

környezetünk megóvásának

fontosságát.

Fejlesszük a tanulók “Zöld sarok” kialakítása az Egyre több gyerek kér

problémamegoldó iskolai könyvtárban, feladatot, tart kiselőadást,

gondolkodásmódját, az önálló szakkönyvek, folyóiratok, tudja használni a





65

ismeretszerzés képességét – videó-anyagok és CD-k szakirodalmat. Szép

megalapozva az élethosszig beszerzése. Internet- eredményeket érünk el

tartó tanulást. hozzáférés biztosítása. különböző versenyeken.





2. 3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet

közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen.

Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes

képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:

- terepi munka során: terep, táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek,

városismereti vetélkedők stb.;

- kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, diáknapokon stb.;

- “akciók”: pályázatok, újságkészítés, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése,

- “látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, vízmű, szennyvíztisztító stb.;

- versenyek;

- iskolazöldítés;

- DÖK-nap;

- “BIG Napok”;

- programok, vetélkedők,



2. 4. Módszerek

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra

van szükség.

Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési

céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt,

ezért olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket.

Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A

foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé.

Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport:



 Játékok - térképkészítés; térképolvasás

- szituációs; - egyszerű megfigyelések;

- memóriafejlesztő; - célzott megfigyelések, mérések.

- kombinációs;

- érzékelést fejlesztő;

- ráhangolást segítő;

- bizalomerősítő;

- kapcsolatteremtést segítő;

- drámapedagógia.



 Riport módszer

- kérdőíves felmérés;

- direkt riportok;



 Projekt módszer

- analízis – akcióprojektek



 Terepgyakorlati módszerek





66

 Aktív, kreatív munka

- természetvédelmi és fenntartási munkák;

- rekonstrukciós munkák;

- szelektív hulladékgyűjtés;

- rend- és tisztasági verseny.

 Közösségépítés

- csoportszervezés a környezeti nevelés

érdekében.



 Művészi kifejezés

- vizuális művészet a környezeti

nevelésben;

- irodalmi alkotások;

- zeneművészet;

- esztétikai érzékenység és élmény

fejlesztése;

- a tanulók önkifejezése a művészetek

nyelvén.









67

2. 5. Taneszközök



Az iskola folyamatosan törekszik azon alapvető oktatási eszközök, szakkönyvek

beszerzésére, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Emellett pótolni kell

az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új

eszközöket kell beszerezni.

Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell,

hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill.

multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő

eszközök, és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális

eszközigénye is.

A fent említett feltételek kialakítására az anyagi fedezetet az “Anyagi erőforrások” című

alfejezet tartalmazza.



2. 6. Iskolai környezet

Az iskola épületének helyzetképe, a javulást szolgáló célok és a változást segítő

feladatok:



A helyzetből adódó Célok Tevékenység, feladat

jellemzők

Központi fekvés - a kerékpáros és - közlekedésbiztonsági

gyalogosközlekedés növelése ismeretek tanítása,

- kerékpárral közlekedők

számára biciklitároló

- biztonsági felszerelések

viselésének ösztönzése

Légszennyezés - csökkentés - zöldesítés az iskola

környékén, az

iskolakertben,

- a növények gondozása,

pótlása,

- gyomtalanítás

Szemét - tiszta, egészséges - szeméttárolók sűrítése

környezet - szelektív hulladékgyűjtés,

- felvilágosító előadások az

egészségkárosító

anyagokról és a fertőzési

veszélyekről

- járdák, parkolók sózása

helyett ásványi őrlemény

használata

Az iskolabelső - tiszta, meghitt környezet - festések, felújítások, a

- higiénikus mosdók, dekorációkhoz falitáblák,

öltözők élősarkok,





68

- a mellékhelyiségekben

szappan, WC papír,

- dohányzásra külön

helyiség kialakítása,

- portalanítás,

- gyakori szellőztetés

- lábtörlők alkalmazása

Energia-felhasználás - takarékos fűtés - gázkazán szabályozása,

- nyílászárók javítása, tető

szigetelése

világítás - egészséges, takarékos - a hagyományos

- természetes fény fénycsövek cseréje energia-

preferálása takarékos, kompakt izzókra a

tornateremben is

vízfelhasználás - egészséges ivóvíz - víztakarékos öblítés,

- a vízfogyasztás - csapok karbantartása

csökkentése

csatorna - a csatorna karbantartása - biológiai lebontók

alkalmazása

- környezetbarát

takarítószerek

alkalmazása

Iskolabüfé - egészséges életek, italok - gyümölcslevek és teák

- joghurtok, sajtok,

gabonapelyhes édességek

udvar - biztonságos aljzat - az aszfaltozott rész

felújítása

- portalanítás

Az iskola eszközellátottsága - a tanítás-nevelés - a tantermekben írásvetítő,

élményközpontúságának TV, videó és számítógép,

növelése, - esztétikus dekorációk,

- az esztétikai érzék falitáblák,

fejlesztése szemléltetőanyagok,

- egészséges személyiség - digitális fényképezőgép,

kifejlődése - az étkező konyhája a

HACCP-nek megfelelően,

- ismeretterjesztő

folyóiratok, könyvtár,

médiatár.







2. 7. Kommunikáció

A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a

kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink

a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan





69

mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a

szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől

különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások

módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen

képesség napjainkban nélkülözhetetlen.



Iskolán belüli kommunikáció formái

- kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel;

- házi dolgozat készítése;

- poszterek készítése és bemutatása;

- iskolarádió felhasználása híradásra;

- interneten történő levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal;

- faliújságon közölt információk készítése.



Iskolán kívüli kommunikáció formái

- környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból;

- környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása;

- környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;



2. 8. Minőségfejlesztés

Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az

iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a

szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy

viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről.

Az ifjúságvédelmi felelős segítségével környezeti attitűdvizsgálatot végzünk az iskolába

érkező tanulók között. Az osztályfőnök és a szaktanárok megbeszélik a mérés eredményét,

majd felhasználják azt további munkájuk tervezésében. Az attitűdvizsgálatot a X. évfolyam

elején és – lehetőség szerint – a XII. évfolyam végén is elvégezzük.

A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében

kerülnek mérésre is.









70

HELYI TANTERV

Tartalom





 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanulói

foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények. (lásd CD

melléklet)



 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának

elvei



 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei



 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a

tanuló magatartása, szorgalma, értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló

teljesítménye, magatartása és szorgalma, értékelésének és minősítésének formái



 A középszintű érettségi vizsga követelményei tantárgyanként



 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek









71

3.1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK,

A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANULÓI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK

ÓRASZÁMAI,

AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK

A BÁTHORY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

emelt szintű német – emelt szintű informatika osztályának óraterve

(a 2009/2010. tanévtől emelt szintű reál-emelt szintű inf. osztály váltotta fel)

11. A 12. A

Tantárgy Tantárgy

Német Számtech. Német Számtech.

magyar nyelv és magyar nyelv és

4 4 4 4

irodalom irodalom

történelem 3 3 történelem 3 3

etika - - etika 1 1

német nyelv * 6 3 német nyelv * 6 3

angol nyelv * 3 3 angol nyelv * 3 3

matematika 3 3 matematika 4 4

informatika - 3 informatika - 3

filozófia - - filozófia 1 1

fizika 2 2 fizika - -

biológia 1 1 biológia 2 2

kémia - - kémia - -

földrajz - - földrajz - -

ének-zene 1 1 ének-zene - -

rajz és vizuális - - rajz és vizuális - -

kultúra kultúra

testnevelés 2 2 testnevelés 2 2

osztályfőnöki 1 1 osztályfőnöki 1 1

társadalomism. 1 1 társadalomism. - -

mozgókép és 1 1 mozgókép és - -

médiaismeret médiaismeret

művészetek 1 1 művészetek 1 1

Összesen: 29 29 Összesen: 28 28



*-gal jelzett tantárgyakat csoportbontásban tanulják



A 11-12. évfolyamon a tanuló választása szerint közép- és emelt szintű érettségire történő

felkészítés folyik.









72

A BÁTHORY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

emelt szintű reál – emelt szintű informatika osztályának óraterve

(a 2009/2010. tanévtől felmenő rendszerben)

9. A 10. A

Tantárgy Tantárgy

Reál Inform. Reál Inform.

magyar nyelv és magyar nyelv és

4 4 4 4

irodalom irodalom

történelem 2 2 történelem 2 2

etika - - etika - -

német nyelv * 3 3 német nyelv * 3 3

angol nyelv * 3 3 angol nyelv * 3 3

matematika* 5 3 matematika 5 3

informatika* 1,5 4 informatika - 4

filozófia - - filozófia - -

fizika* 2 1,5 fizika 3 1,5

biológia 1 1 biológia 1 1

kémia* 2 1,5 kémia 2 1,5

földrajz 2 2 földrajz 2 2

ének-zene - - ének-zene 1 1

rajz és vizuális 2 2 rajz és vizuális 1,5 1,5

kultúra kultúra

testnevelés 2 2 testnevelés 2 2

osztályfőnöki 1 1 osztályfőnöki 1 1

társadalomism. - - társadalomism. 1 1

mozgókép és - - mozgókép és - -

médiaismeret médiaismeret

tánc és dráma 1 1 tánc és dráma - -

Összesen: 31,5 31 Összesen: 31,5 31,5



*-gal jelzett tantárgyakat csoportbontásban tanulják









73

A BÁTHORY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

emelt szintű reál – emelt szintű informatika osztályának óraterve

(a 2009/2010. tanévtől felmenő rendszerben)

11. A 12. A

Tantárgy Tantárgy

Reál Inform. Reál Inform.

magyar nyelv és magyar nyelv és

4 4 4 4

irodalom irodalom

történelem 3 3 történelem 3 3

etika - - etika 1 1

német nyelv * 3 3 német nyelv * 3 3

angol nyelv * 3 3 angol nyelv * 3 3

matematika* 5 3 matematika 5 4

informatika - 4 informatika - 4

filozófia - - filozófia 1 1

fizika* 3 2 fizika 3 -

biológia 1 1 biológia 2 2

Kémia 1 - kémia 1 -

földrajz - - földrajz - -

ének-zene 1 1 ének-zene - -

rajz és vizuális - - rajz és vizuális - -

kultúra kultúra

testnevelés 2 2 testnevelés 2 2

osztályfőnöki 1 1 osztályfőnöki 1 1

társadalomism. 1 1 társadalomism. - -

mozgókép és 1 1 mozgókép és - -

médiaismeret médiaismeret

művészetek 1 1 művészetek 1 1

Összesen: 30 30 Összesen: 30 29



*-gal jelzett tantárgyakat csoportbontásban tanulják









74

A BÁTHORY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

Nyolcévfolyamos gimnáziumi osztályainak óraterve

(a 2010/2011. tanévtől felmenő rendszerben)

Tantárgy 5. F 6. F 7. F 8. F

magyar nyelv és ir. * 3+1 3+1 3+1 3+1

történelem 2 2 2 2

német nyelv * 3,5+1,5 3,5+1,5 4,5+2,5 4,5+2,5

angol nyelv * 1,5+3,5 1,5+3,5 2,5+4,5 2,5+4,5

matematika* 4 3 3 3

informatika * - 0,5 1 1

természetismeret 1,5 2 - -

fizika - - 1,5 1,5

biológia - - 1,5 1,5

kémia - - 1,5 1,5

földrajz - - 1,5 1,5

ének-zene 1 1 1 1

rajz 1,5 1 1 1

technika 1 1 0,5 0,5

testnevelés 2,5 2,5 2 2

osztályfőnöki 1 1 1 1

tánc és dráma 1 - - -

hon- és népism. - 1 - -

ember és - - 0,5 -

társadalomism., etika

mozgókép és vizuális - - - 0,5

kultúra

egészségtan - 0,5 - -

Összesen: 24,5 24,5 29 29



*-gal jelzett tantárgyakat csoportbontásban tanulják









75

A BÁTHORY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

Nyolcévfolyamos gimnáziumi osztályainak óraterve

(a 2009/2010. tanévben indult utoljára)

Tantárgy 5. F 6. F 7. F 8. F

magyar nyelv és ir. * 3+1 3+1 3+1 3+1

történelem 2 2 2 2

német nyelv * 4 4 4,5 4

angol nyelv * - - 2,5 3

matematika* 4 3 3 3

informatika * - 0,5 1 1

természetismeret 1,5 2 - -

fizika - - 1,5 1,5

biológia - - 1,5 1,5

kémia - - 1,5 1,5

földrajz - - 1,5 1,5

ének-zene 1 1 1 1

rajz 1,5 1 1 1

technika 1 1 0,5 0,5

testnevelés 2,5 2,5 2 2

osztályfőnöki 1 1 1 1

tánc és dráma 1 - - -

hon- és népism. - 1 - -

ember és - - 0,5 -

társadalomism., etika

mozgókép és vizuális - - - 0,5

kultúra

egészségtan - 0,5 - -

Összesen: 23,5 23,5 29 29









76

A BÁTHORY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

Nyolcévfolyamos gimnáziumi osztályainak óraterve

Tantárgy 9. F 10. F 11. F 12. F

magyar nyelv és ir. 4 4 4 4

Történelem 2 2 3 3

Etika - - - 1

német nyelv * 4 4 4 4

angol nyelv * 4 4 4 4

Matematika 3 3 3 4

informatika * 1,5 - - -

Filozófia - - - 1

Fizika 1,5 2 2 -

Biológia 1 1 1 2

kémia 1,5 2 - -

földrajz 2 2 - -

ének-zene - 1 1 -

rajz 1,5 1,5 - -

testnevelés 2 2 2 2

osztályfőnöki 1 1 1 1

társadalomismeret - 1 1 -

tánc és dráma 1 - - -

mozgókép - - 1 -

művészetek - - 1 1

Összesen: 31,5 31,5 29 28



*-gal jelzett tantárgyakat csoportbontásban tanulják



A 11-12. évfolyamon a tanuló választása szerint közép- illetve emelt szintű érettségire

történő felkészítés









77

A BÁTHORY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

szakközépiskolai osztályainak óraterve



Tantárgy 9. B 10. B 11. B 12. B

magyar nyelv és

4 4 4 4

irodalom

történelem és

állampolgári 2 2 2 3

ismeretek

társadalomismeret,

- - 1 -

etika

német nyelv * 4 4 5 5

angol nyelv - - - -

matematika 3 3 3 4

ének-zene 1 1 - -

rajz - - 1 1

osztályfőnöki 1 1 1 1

testnevelés 2 2 2 2

fizika 1 1 - -

földrajz 1,5 1,5 - -

biológia 1 1 - -

kémia 1 1 - -

informatika * 2 2 2 2

szakmai orientáció 5 5 - -

szakmacsoportos

- - 8 8

alapozó

Összesen: 28,5 28,5 29 30



*-gal jelzett tantárgyakat csoportbontásban tanulják



A 11-12. évfolyamon a tanuló választása szerint közép- illetve emelt szintű érettségire

történő felkészítés









78

NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM ÓRATERVE

9 – 13. ÉVFOLYAM

Tantárgy/ 9. 10. 11. 12. 13.



Osztály ANGOL NÉMET ANGOL NÉMET ANGOL NÉMET ANGOL NÉMET ANGOL NÉMET

Magyar nyelv és - - 4 4 4 4 4 4 4 4

Irodalom

Anyanyelvi 2 2 - - - - - - -

beszédkultúra

Történelem - - 2 2 2 2 3 3 3 3

Állampolgári

1 1 - - - - - - - -

nevelés

Etika - - - - - - - - 1 1

Német nyelv * - 14 4 5 4 5 4 5 4 5

Angol nyelv * 14 - 5 4 5 4 5 4 5 4

Matematika 2 2 3 3 3 3 3 3 4 4

Természetismeret 1 1 - - - - - - - -

Informatika * 4+1 4+1 1,5 1,5 - - - - - -

Filozófia - - - - - - - - 1 1

Fizika - - 1,5 1,5 2 2 2 2 - -

Biológia - - 1 1 1 1 1 1 2 2

Egészséges életre 1 1 - - - - - - - -

nevelés

Kémia - - 1,5 1,5 2 2 - - - -

Földrajz - - 2 2 2 2 - - - -

Ének-zene - - - - 1 1 1 1 - -

Rajz és vizuális

- - 2 2 1,5 1,5 - - - -

kultúra

Testnevelés 2,5 2,5 2 2 2 2 2 2 2 2

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Társadalomismeret - - - - 1 1 1 1 - -

Tanulásmódszertan 2 2 - - - - - - - -

Mozgókép és

- - - - - - 1 1 - -

médiaismeret







79

Művészetek - - - - - - 1 1 1 1

Tánc és dráma - - 1 1 - - - - - -

Összesen: 31,5 31,5 31,5 31,5 31,5 31,5 29 29 28 28

*-gal jelzett tantárgyakat csoportbontásban tanulják









80

A BÁTHORY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

UTAZÁS-ÜGYINTÉZŐ (KÉPZÉSI IDŐ 1 ÉV)

(OKJ: 54 812 02 0010 52 02)

Tantárgy 1/13. Évfolyam

Sor- Összesen

Megnevezés Elmélet Gyakorlat

szám (32 hét)

1. Osztályfőnöki óra 1

2. Idegenforgalmi és vendéglátó ismeretek 1

3. Szállodai ismeretek 1

5. Általános kommunikáció 1,5

7. Üzleti kommunikáció 2

8. Idegenforgalmi földrajz 2

9. Turizmus rendszere 1,5

10. Banktevékenységi ismeretek 1

11. Szervezett aktív belföldi és nemzetközi 2

forgalmi tevékenység

12. Szervezett passzív belföldi és 2

nemzetközi forgalmi tevékenység

13. Idegen nyelv * 4

14. Ügyintézői tevékenység 1

15. Ügyviteli tevékenység 1

16. Alaptevékenység üzletágszervezés 2

17. Nem alaptevékenység üzletágszervezés 0,5

18. Pénzügyi tevékenység 1

19. Gasztronómia 0,5

20. Adminisztráció 2

21. Testnevelés 2



*-gal jelzett tantárgyakat csoportbontásban tanulják



A gyakorlati oktatás megszervezése intézményi órakereten belül valósul meg.



Az intézményi rendezvények szervezésében, lebonyolításában a csoport aktívan

közreműködik.









81

A BÁTHORY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

esti tagozatának óraterve

Évfolyam/

9. 10. 11. 12.

Tantárgy

Anyanyelv/

1+1 1+1 1+1 1+1

Kommunikáció

Magyar irodalom 2 2 2 2



Matematika 3 3 3 3

Fizika 1 1 1 -

Kémia 1 1 1 -

Földünk és

1 1 - 1

környezetünk

Biológia 1 1 1 1

Történelem 1 1 1 2

Művészeti

1 1 1 1

ismeretek

Társadalom-

1 1 1 -

ismeret

Informatika - - 1 1

Filozófia/etika - - - 1

Idegen nyelv

3+1 3+1 3+1 3+1

(angol/német) *

Szabadon

tervezhető

(modulok: 2 2 2 3

környezeti

nevelés)

Összesen: 18 18 18 18



*-gal jelzett tantárgyakat csoportbontásban tanulják









82

Számítási adatok a feladat ellátásához szükséges óraszámokról



A közoktatásról szóló 1996. évi LXII. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. törvény,



Kötelező tanítási óra Nem kötelező tanítási óra Napközis foglalkozás

52. § (3) bekezdés 52. § (7) bekezdés 53. § (4) bekezdés

Osztály Óra Százalék Óraszám

5. F 22,5 25 5,62 15

6. F 22,5 25 5,62 15

7. F 25 30 7,5

8. F 25 30 7,5

9. F 27,5 45 12,37

9. A 27,5 45 12,37

9. B 27,5 45 12,37

9. D 27,5 45 12,37

10. F 27,5 45 12,37

10. A 27,5 45 12,37

10. B 27,5 45 12,37

10. D 27,5 45 12,37

11. F 30 60 18

11. A 30 60 18

11. B 30 60 18

11. D 30 60 18

12. F 30 60 18

12. A 30 60 18

12. B 30 60 18

12. D 30 60 18

13. D 30 60 18

13. évfolyam 35 5 1,75

Összesen: 620 288,95 30









83

Működéshez szükséges időkeret





Kötelező tanítási óra 620

Nem kötelező óra 289

Tehetséggondozás 12 % 52. § (10) bekezdés c. pont 74,4

Napközi-otthonos ellátás 30





Órakedvezmények

Igazgató 20

Általános igazgatóhelyettes 18

Pedagógiai igazgatóhelyettes 18

KTV. 1. sz. melléklet harmadik rész II. fej. (7). bek. 31

5%

Munkatörvénykönyv által szabályozott

- Közalkalmazotti tanács elnöke (2 óra) 2

- Közalkalmazotti tanács tagjai (4 óra) -

Gyermek és ifjúságvédelmi felelős

Esti tagozat működtetése 54

Működéshez szükséges időkeret 1156,4









Megjegyzés: mind a nappali, mind az esti tagozaton az idegen nyelv és az informatika

oktatása csoportbontásban történik.









84

3.2. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK,

TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK

ELVEI





Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok olyan nyomtatott

taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához,

amelyeket az oktatási miniszter tankönyvvé nyilvánított, valamint a minden évben

aktuálisan közzétett tankönyvlistán szerepelnek. A tankönyvlistán esetlegesen nem szereplő

tankönyvek (elsősorban idegen nyelv oktatását szolgáló tankönyvek) választása esetén

minden alkalommal kérjük a Diákönkormányzat és a Szülői Szervezet egyetértését.

Iskolánk helyi tanterve alapján a szakmai munkaközösségek választják ki a tanév

során szükséges tankönyveket és taneszközöket.

Az egyes osztályokban használatos tankönyvekről a szülőket minden tanévben az

oktatási miniszter által meghatározott időpontban írásban tájékoztatjuk. A szülők írásban

nyilatkoznak a megvásárolni kívánt tankönyvekről.

A tankönyvek megvásárlásához a mindenkori költségvetésben előírt tanulói

normatívát a tanulók rendelkezésére bocsátjuk, valamint a törvény értelmében eljárva az

összeg 25 %-át tartós tankönyvek vásárlására használjuk, amelyeket a tanulók az iskolai

könyvtárból kölcsönözhetnek ki.







3.3. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA

LÉPÉS FELTÉTELEI

- Felsőbb évfolyamon folytathatja tanulmányait az a tanuló, aki az adott évfolyamra

vonatkozó tantervi minimum követelményeket teljesítette, tanév végén valamennyi

tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott.

- Tanév végén elégtelen osztályzat esetén a tanuló javító vizsgát tehet.

- A tanulónak félévi és év végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell

tennie, ha:

a) felmentették a tanórai foglalkozások alól, engedéllyel a tantárgyi

követelményeknek az előírtaknál rövidebb idő alatt tesz eleget,

b) magántanuló,

c) más iskolából történő átvételnél az igazgató előírja,

d) a meghatározott időnél többet mulasztott és a nevelőtestület határozata

alapján osztályozó vizsgát tehet,

e) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Az iskola osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet. Osztályozó vizsga

esetén a vizsgát megelőző 3 hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. Osztályozó

vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni.

A javító vizsga időpontját minden év augusztus 15-31. terjedő időszakban az igazgató

határozza meg.

A javító- és osztályozó vizsgára a bizottságot az igazgató jelöli ki.

A vizsgabizottság tagjai: az adott évfolyamon tanító szaktanár, a felmenő osztály megfelelő

szaktanára. A vizsgán a bizottságon kívül az igazgató és az igazgatóhelyettes vehet részt.







85

A javító- és osztályozó vizsgán az akkor nyújtott teljesítményt kell figyelembe venni. A

minimum követelmények teljesítése indokolt a továbbhaladáshoz.

A javító- és osztályozó vizsgáról a tanuló szüleit a vizsga előtt nyolc nappal levélben

értesíteni kell.

Ha a tanuló a javító- és osztályozó vizsgán nem jelenik meg, az osztályt ismételni köteles.

Minden fent vázolt esetben a Közoktatásról szóló törvény az irányadó.

A tanuló év végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát tehet, ha 1 év alatt

több tanév anyagából kíván osztályzatot szerezni.

Osztályozó vizsgát a tanuló írásban benyújtott kérésére az iskola igazgatója engedélyezhet.

Osztályozó vizsgára történő tanulói kérelem benyújtását indokolhatja, hogy a tanuló

valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni.

Az osztályozó vizsga vizsgabizottságát az intézmény igazgatója jelöli ki. A vizsgabizottság

tagjai:

 2 fő szaktanár, közülük egyik a kérdező tanár szerepét tölti be.

 az iskolavezetés képviseletében jelen van elnökként az iskola igazgatója vagy

helyettese.

A tanuló számára az osztályozó vizsgán a Helyi tantervben szereplő tantárgyi

követelmények az irányadóak.





3.4. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS,

AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK

KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI,

A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA, ÉRTÉKELÉSÉNEK

ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI,

A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA,

ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI





ALAPELVEK



a) Pedagógiai munkánk szerves része, nélkülözhetetlen eleme az ellenőrzés és

értékelés. Kiinduló pontnak tekinthetjük a helyi tantervben a követelmények

egyértelmű és világos megfogalmazását. Ez jelent viszonyítási alapot és fejleszti a

tanulók ítélőképességét, amely saját munkájuk eredményeinek és kudarcainak

felismeréséhez szükséges



b) Az iskolánkban folyó értékelési tevékenység az alábbi feltételeknek kell, hogy

megfeleljen:

- tájékoztassa a pedagógust, a tanulót, a szülőt a végzett munka eredményeiről,

- fejezze ki a tanuló önmagához viszonyított előrehaladását,

- tükrözze a lényeges elemeket.





c) Az értékelés – minősítés formái:

- számszerű: feladatlap pontozása, a pontozásnak megfelelő érdemjegy adása,







86

- a pontozással történő értékelés esetében a szaktanárnak követnie kell a kétszintű

érettségi pontozási alapelveit,

- szöveges minősítő értékelés (különös tekintettel 5-8. évfolyamokon),

- kommunikációs jelzés,

- szóbeli értékelés (kötelező minden feleltetés alkalmával).



d) Az írásbeli értékelés formái:

- minden órán az aznapra feladott tananyagból írásbeli felelet formájában, néhány

tanulótól vagy az egész tanulócsoporttól a feladott tananyag számonkérése (az

értékelés szempontjából egy érdemjegynek számít),

- nagyobb tananyagegységek lezárása, összefoglalása után az adott fejezetből ún.

összefoglaló írásbeli dolgozat, amely meghatározó értékkel bír a félévi, illetve

év végi osztályzat szempontjából (a naplóba piros színnel kerül). Összefoglaló

írásbeli dolgozatok száma egy tanév során heti 1 órás tantárgy esetén 1 félévben

1, heti 2-3 órás tantárgy esetén 1 félévben 2, heti 4-6 órás tantárgy esetén 1

félévben 3.

- Írásbeli beszámoltatás történhet házi dolgozat formájában is, a szaktanár által

kijelölt témában. A félévi, illetve az év végi osztályzat szempontjából az

összefoglaló írásbeli iskolai dolgozat értékével egyenlő. Házi dolgozat bármely

tantárgy esetében íratható (1 félév során 1).

- Amennyiben a szaktanár. önálló felkészülést igénylő ún. kiselőadást vagy

gyűjtőmunkát kér a tanulótól, és azt a tanuló érdemben elvégzi, egy

érdemjeggyel jutalmazni kell.

- Az intézmény mérési-értékelési rendszerében szereplő írásbeli méréseket

érdemjeggyel nem értékeljük.

- 5-9. évfolyam tájékozódó jellegű mérése szövegértésből, matematikából,

idegen nyelvből (részletesebben lásd az intézmény mérési-értékelési

programjában)



e) Az egyes tanítási napokon, így a hét első munkanapján is témazáró írásbeli dolgozat

egy adott tanulócsoportban legfeljebb kettő íratható. Az összefoglaló, témazáró

írásbeli dolgozatokat a szaktanár egy héttel korábban köteles bejelenteni.



f) A tanuló számára hétvégére vagy az őszi-téli-tavaszi szünet idejére nem adható több

házi feladat, mint amennyi egyik tanítási napról a másikra elvárható, azaz plusz házi

feladatot nem kaphat a tanuló.







AZ ÉRDEMJEGYEK – OSZTÁLYZATOK RENDSZERE



 Iskolánk megőrzi a hagyományos értékelési kategóriákat. A tanuló tudásának értékelése

1-5-ig érdemjeggyel és szöveges értékeléssel történik (az iskolán belüli

vizsgarendszerhez kapcsolódó belső vizsgák szabályzatának megfelelően, lásd:

minőségirányítási program 3.c.1. pontja 20. oldal).

A tanuló szorgalmának értékelése:

példás, jó, változó, hanyag.





87

A tanuló magatartásának értékelése:

példás, jó, változó, rossz.

 Félévi és év végi értékelésnél az évközi érdemjegyek alapján a tanuló fejlődésének

figyelembevételével történik az osztályozás. A minősítés, a záró érdemjegy mindig azt

fejezze ki, milyen mértékben tett eleget a tanuló a követelményeknek. Az osztályzat

kialakításakor a tanuló fejlődése meghatározó legyen.

 A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 2-3 órás tantárgyakból félévente

három-négy, az ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból félévente öt-hat érdemjegy

alapján osztályozható a tanuló. A heti 1 órás tantárgyakból félévente legalább két

érdemjegye legyen.



 A kilencedik nyelvi előkészítő évfolyamon a Helyi tantervben szereplő tantárgyakból

mind félévkor, mind év végén osztályzattal minősítjük a tanulók teljesítményét, kivéve

félévkor a tanulásmódszertan, valamint az egészséges életre nevelés tantárgyakat,

melyekből szövegesen minősítjük a tanulók teljesítményét az alábbiak szerint:



- kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul (például az

egyéb órakeret terhére).



 A Közoktatásról szóló törvény 70. §. (1.) kimondja, hogy: “Az érdemjegy, illetőleg az

osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor,

minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.”



Azaz nem adható a tanulónak elégtelen, amennyiben például felszerelését nem hozta el,

vagy elkésett óráról. Ugyancsak nem büntethető a tanuló feleltetéssel, vagy úgynevezett

cetli írásával, amennyiben késett, vagy órai magatartása fegyelmezetlen volt.



Ez utóbbi magatartásformákat, valamint a kapcsolódó fegyelmezési eszközöket az iskolai

Házirend szabályozza. E szerint, ha egy tanév során három alkalommal nincs a tanulónak

teljes felszerelése, szaktanári figyelmeztetésben, ha egy tanév során öt alkalommal nincs a

tanulónak teljes felszerelése, osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.



Amennyiben a tanuló egy tanév során folyamatosan nem hozza a felszerelését órára, abban

az esetben a tantestület nem tanköteles tanulót – a szülő kétszeri írásban történt értesítése

után – eltanácsolhat az iskolából, hiszen folyamatosan nem vesz részt a szaktárgyi óra

munkájában.



A tanköteles tanuló esetében a harmadik alkalom után az osztályfőnök köteles erről írásban

értesíteni a szülőt, és a segítségét kérni.





ÉRTÉKELÉSI RENDSZERÜNK



Értékelési rendszerünk alapja az évközbeni folyamatos szóbeli és írásbeli ellenőrzés.



A teljesítmény objektív értékelését befolyásolja a tanuló:







88

- órán való aktivitása, tanuláshoz való viszonya,

- gyűjtőmunkája, szorgalmi feladat megoldása,

- szakköri munkában, versenyeken való részvétele,

- dolgozatok, témazárók, feladatlapok eredményei,

- pályázatokon való részvétel.



Az egyes a tantárgyaknál az évközi számonkérés módjait a Helyi tanterv tartalmazza.







AZ ELLENŐRZÉSI RENDSZERÜNK



A kerettanterv ismeretanyagának, követelményeinek tagolását figyelembe véve a következő

záróvizsgákat tervezzük:



a nyolcévfolyamos gimnáziumi osztályokban az alábbi rendszer szerint:

 a 6. évfolyam végén

magyar irodalom írásbeli+szóbeli

matematika írásbeli -

idegen nyelv írásbeli+szóbeli



 a 8. évfolyam végén

magyar irodalom - szóbeli

történelem írásbeli -

idegen nyelv írásbeli+szóbeli

egy szabadon választott természet

tudományos tantárgy (kémia, fizika,

biológia, földrajz, matematika) írásbeli –



 a 10. évfolyam végén

matematika írásbeli -

magyar irodalom írásbeli+szóbeli

idegen nyelv írásbeli+szóbeli

egy szabadon választott

természettudományos tárgy - szóbeli



 osztálytípustól függetlenül minden tanuló a tizedik/tizenegyedik évfolyam végén ún.

kisérettségi vizsgát tesz,





 a 12. évfolyam végén érettségi vizsga (2005-től közép- vagy emelt szinten),

 a 13. évfolyam végén szakmai képesítő vizsga.









89

A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA GYERMEKÜK ELŐMENETELÉRŐL



Az iskola az értékelés közlésére az ellenőrzőt és a bizonyítványt használja.







A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK

ISKOLAI KÖVETELMÉNYEI



A magatartás és a szorgalom minősítésére félévkor és év végén a diák önértékelése

mellett az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok és az osztály gyermekszervezete

véleményének kikérése alapján tesz javaslatot.

A nevelőtestület félévkor és év végén az alábbi feltételek megléte esetén minősíti a

tanuló magatartását, szorgalmát példásnak, jónak, változónak, hanyagnak, rossznak.





Magatartás:

A viselkedés különböző viszonyulásokból tevődik össze.

Magában foglalja a diák viszonyát társaihoz, nevelőihez, szüleihez, környezetéhez, stb.

Meghatározó részei a fegyelmezettség, munkafegyelem, segítőkészség, ellenséges,

agresszív viszonyulás, tisztelettudás, önmegbecsülés és mások megbecsülése, hiányzás,

késés, pontosság, megbízhatóság, értékteremtő és értékeket megóvó beállítódás, hetesi

feladatok végzése, kulturális igénye, iskolai rendezvényekhez való viszonya, az iskolai,

városi, nemzeti hagyományokhoz való viszonyulása, viselkedéskultúrája.



Ezen elemekből tevődik össze a tanuló értékeléséhez a féléves, illetve év végi minősítése.





Példás:

- az a tanuló, aki az önként vállalt, vagy rábízott feladatokat maradéktalanul

elvégezte,

- az osztályközösségben kezdeményező, segítőkész,

- az iskolai HÁZIREND-et maradéktalanul betartja és a tanulótársaival is

betartatni igyekszik,

- viselkedése iskolában és iskolán kívül példamutató, tanulótársaival és a

felnőttekkel szemben udvarias, tanulótársaira jó hatással van.

Jó:

- az a tanuló, aki a rábízott és képességeinek megfelelő feladatokat kevés

irányítással és ellenőrzéssel elvégzi,

- önként kezdeményező,

- az iskolai HÁZIREND-et betartja,

- az iskolai és iskolán kívüli viselkedése jó,

- rendszerető, tisztelettudó, fegyelmezett,

- az elbírálási időszakában szaktanári figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi

büntetést nem kapott.



Változó:





90

- az a tanuló, aki a rábízott feladatot alkalmanként pontatlanul, felületesen végzi,

- nem kezdeményező,

- az iskolai és iskolán kívüli viselkedése több esetben kifogásolható,

- a tanítási órákról (foglalkozásokról) önhibájából igazolatlanul hiányzott,

- az elbírálás időszakában osztályfőnöki figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi

büntetésben nem részesült.



Rossz:

- az a tanuló, aki a rábízott feladatokat irányítás és ellenőrzés ellenére is

rendszertelenül, csekély eredménnyel végzi,

- fegyelmezetlen, rendbontó magatartásával zavarja a tanítási órát (foglalkozást),

- tiszteletlen, udvariatlan,

- az iskolai és iskolán kívüli viselkedése kifogásolható,

- tanítási órákról önhibájából többször igazolatlanul mulasztott,

- az elbírálás időszakában igazgatói intésben, nevelőtestületi fegyelmi büntetésben

részesült.





Szorgalom:

Az egyéni adottságok, képességek és az elért tanulmányi teljesítmény szerint alakul.



Meghatározó elemei:

- Reálisan ismeri –e a képességeit?

- Megfelel –e eredménye a képességeinek?

- Kitartó –e munkája?

- Milyen tantárgyakból legkiemelkedőbb?

- Milyen a motiváltsága?

- Milyen önművelő képessége, igénye?

- Részt vesz –e a pályázatokon, versenyeken?

- Minősítési fokozatok alapján.



Példás:

- az a tanuló, aki tanulmányi munkáját képességeinek megfelelően, példamutatóan

végzi,

- állhatatos, aktívan kapcsolódik az órai és órán kívüli munkába,

- öntevékenyen gyarapítja tudását,

- felszereléseit rendben tartja és a szükségeseket az órákra magával hordja.



Jó:

- az a tanuló, akinek tanulmányi eredménye megközelíti képességeit,

- az órákon aktívan bekapcsolódik az ismeretszerzésbe,

- felszerelését rendben tartja, és a szükségesek a tanítási órákon nála vannak,

- tanulmányi kötelezettségeinek eleget tesz.



Változó:

- az a tanuló, akinek tanulmányi eredménye elmarad képességeitől,

- aktvitása ingadozó,





91

- felszerelését, taneszközeit rendszeresen nem hozza magával a tanítási órákra.



Hanyag:

- az a tanuló, akinek tanulmányi eredménye messze elmarad képességeitől,

- rendszeresen passzív,

- nem tesz eleget iskolai és iskolán kívüli kötelezettségeinek,

- felszerelése rendetlen, a tanítási órákra taneszközeit nem hozza magával,

- tanulmányi tevékenységét felelőtlenség, nemtörődömség, érdektelenség

jellemzi.





A továbbhaladáshoz szükséges ismereteket, képességeket, a tudás

alapkövetelményeit a Pedagógiai Programmal együtt jóváhagyott Helyi tanterv tartalmazza.



A magatartással, szorgalommal és viselkedéssel kapcsolatos elvárások, kívánalmak

a Házirendben találhatók.



A nevelőtestülettel szemben támasztott követelmények alapvetően a Szervezeti és

Működési Szabályzatban rögzítettek.

Alapvetőnek tartjuk a teljesítmény objektív értékelését, de fontosnak tartjuk, hogy a

tanuló fejlődéséről alkotott nevelői vélemény is kifejezésre jusson.





Iskolánk pedagógusainak feladata:



a) a tantárgyi követelményrendszer egységes értelmezése,

b) a folyamatos ellenőrzés és az önellenőrzés alkalmainak biztosítása,

c) az objektív, ugyanakkor segítő szándékú és nevelő hatású értékelés.



A pedagógusok munkájának ellenőrzési kötelezettsége:

- a nevelő munkájára,

- szaktanári ténykedésére,

- adminisztrációjára, általános munkafegyelmére,

- a szabályok betartására irányul.



Ellenőrzési jogkörrel rendelkeznek:

- a nevelőtestület,

- az igazgató,

- az igazgatóhelyettesek,

- diákönkormányzat,

- a munkaközösségvezetők,

- a gazdasági vezető.



Az ellenőrzés irányai:

1. pedagógiai jellegű tevékenységek,

2. szabadidős programok,

3. ünnepségek, rendezvények,





92

4. iskolai szervezési feladatok,

5. tanügyigazgatási feladatok,

6. az intézményi vagyon szabályszerű működtetése, a tulajdon védelme.









3.5. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS

EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI,

TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGE





Az oktatás, a tanítás folyamatában mindig benne volt és van a hármas

együttműködés (szülő-tanuló-pedagógus) lehetősége, amely koronként más és más

feltételeket és igényeket támasztott a megvalósításra.

Jelen oktatási folyamatban különösen fontos, kiemelkedő feladat a jó

együttműködés megszervezése. Erről már több fejezetben szóltunk, de egy terület, a

kollégiumi élet, a kollégium pedagógusai, és az ott élő tanulók, illetve szüleik kapcsolata

még néhány gondolatot kíván. Szervezzük meg jól együttműködésünket.



A kapcsolattartás színterei:

 szülői értekezlet a kollégiumban (ha szükséges, legyen vendég az iskolai pedagógus),

 fogadóórák,

 szülők meghívása a kollégium ünnepi rendezvényeire (avatás, ballagás, Mikulás,

Karácsony, farsang, stb.),

 a kollégium által szervezett kirándulásokon vegyen részt a szülő és az iskola

pedagógusa, az osztályfőnök is,

 a kollégiumi nevelők részvétele iskolai rendezvényeken, órai hospitálásokon,

osztálykirándulásokon,

 korrepetálások megszervezése, különórák, zeneiskolai, stb. órák látogatásának

biztosítása.









A középszintű érettségi vizsga követelményeit lásd a Helyi tanterv egyes tantárgyi

programjában.









93

3.6. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE





1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés szakos tanárok végzik el a

testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal, szeptemberben-október illetve

május-június hónapokban. (A felmérés a Mini Hungarofit teszt alapján került

összeállításra. Lásd: www.hungarofit.hu)



2. A mérés eredménye alapján a testnevelők a tanulók fizikai állapotát, általános

teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják.





Mini Hungarofit 9 éves kortól alkalmazható úgynevezett 4+1-es motorikus próbái



I. Aerob állóképesség



2000m síkfutás



II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése



1. Helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérésére)

2. Hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő-állóképességének mérésére)

3. Hason-fekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére)

4. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (a vállövi és a karizmok dinamikus erő-

állóképességének mérésére)



A tesztek pontos leírását, az eredményekhez tartozó pontértékeket a…….. melléklet

tartalmazza!









94

4. SZAKMAI PROGRAM







ÁLTALÁNOS ALAPELVEK



Intézményünkben vendéglátás-idegenforgalom szakterületen folyik

szakközépiskolai képzés, évfolyamonként egy-egy osztályban.

9-12. évfolyamon általános műveltséget megalapozó oktatás keretein belül szakmai

előkészítő oktatás is folyik. A 9-10. évfolyamon szakmacsoportos orientáció heti 5 órában,

a 11-12. évfolyamon szakmacsoportos alapozó oktatás, heti 8 órában.

A cél nem a szakmai képzés, hanem a pályaválasztási döntés megalapozása, a szakképesítés

kiválasztása. Ezáltal a tanulók megismerik az OKJ-ban szereplő megfelelő

szakképesítéseket és az ehhez kapcsolódó tevékenységformákat.

Intézményünkben lehetőség van érettségi utáni szakképzésre, az Alapító

Okiratunkban elfogadott, a vendéglátás-idegenforgalom szakterülethez kapcsolódó

szakmák megszerzésére.

A szakközépiskolai osztályainkban megjelenő szakmai előkészítő oktatás részletes

programját, valamint követelményrendszerét lásd az intézményi Helyi tantervben, a

szakközépiskolai szakmai tantárgyak programjában.









95

A PEDAGÓGIAI PROGRAM

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA





Iskolánk Pedagógiai programja nyilvános, az érdeklődők számára az iskolai könyvtárban

megtekinthető.



Pedagógiai program található:



 a fenntartónál

 a nevelői szobában

 az igazgatói, illetve igazgatóhelyettesi irodákban

 a diákönkormányzat elnökénél

 az iskolai Szülői Szervezet elnökénél

 az iskola honlapján









96

A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI ALAPJAI





1) 1993. évi LXXIX. törvény (többször módosított)

A közoktatásról



2) 130/1995. (X.26.) Kormányrendelet

A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról



3) 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet

A nevelési-oktatási intézmények működéséről



4) 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet

Az iskola-egészségügyi ellátásáról



5) 20/1997. (II. 13.) Kormányrendelet

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról



6) 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet

Érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról



7) 63/2000. (V.5.) Kormányrendelet

A kerettantervi szabályozásról



8) 28/2000. (IX.21.) OM rendelet

A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról





9) 40/2002. (V. 24.) OM rendelet

Az érettségi vizsga részletes követelményeiről





10) 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet

A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról





11) 17/2004. V. 20.) OM rendelet

A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint

egyes oktatási jogszabályok módosításáról





12) 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet

A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai

tankönyvellátás rendjéről









97

13) 2/2005. (III. 1.) OM rendelet

A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve

és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

kiadásáról









98

PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA







Pedagógiai programunkat iskolánk Diákönkormányzata 2010. június 8-án véleményezte, és

elfogadásra ajánlotta.





Nyírbátor, 2010. június 9.





Dorogi László

diákönkormányzati elnök









Pedagógiai programunkat iskolánk Szülői Szervezete 2010. június 8-án véleményezte,

elfogadását, jóváhagyását támogatta.





Nyírbátor, 2010. június 9.



Makrancziné Jarabek Erika

Szülői Szervezet vezetője









Nevelőtestületünk 2010. június 9-én a Báthory István Gimnázium és Szakközépiskola

Pedagógiai programját 100 %-os támogatottsággal elfogadta.





Nyírbátor, 2010. június 9.





Gégényné Tóth Éva Tóthné Nagy Éva

hitelesítő hitelesítő





Kaliba András

igazgató









99

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés





……………… (……...) MKGY. számú határozatával









jóváhagyta a fenntartásában működő Báthory István Gimnázium és Szakközépiskola

(4300 Nyírbátor, Ifjúság útja 2.) Pedagógiai Programját.









……………. 2010. …………









Seszták Oszkár

a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés

elnöke









100