Ingnyilv 1 by 8kebkY

VIEWS: 25 PAGES: 96

									Ingatlan-nyilvántartás I.
Az ingatlanok nyilvántartásának
jelentősége, a földadókataszter
és a telekkönyv
Az ingatlanok nyilvántartásának …
  Az ingatlanok nyilvántartásának …
• Ingatlan-nyilvántartás célja:
   – Megbízható leltára, nyilvános és hiteles adattára az ország
     ingatlanainak:
      • tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának adatait, az
        ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős
        tényeket,
      • a bejegyzett (jogi és természetes) személyek nyilvántartásához
        szükséges személyazonosító és lakcímadatokat.
      • az Inytv-ben felsorolt jogokon és tényeken kívül az ingatlan-
        nyilvántartásba más jog bejegyzését, vagy tény feljegyzését csak
        törvény rendelheti el.
   – A tulajdonszerzés egyik feltételének – a birtoklásnak –
     megvalósítása, virtuális pótlása.
• Ingatlan-nyilvántartás jelentősége:
   – Nemzetgazdasági, mezőgazdasági üzemi tervezés,
     földvédelem, rendeltetésszerű földhasználat,
     területrendezés, településrendezés, statisztikai adatgyűjtés
     alapja.
   – Egzisztencia mérvadója.
  Az ingatlanok nyilvántartásának …
• Ingatlan-nyilvántartás jelentősége:
   – Jogbiztonság szolgálata:
       • Tulajdonos védelme,
       • Jogot szerzők védelme,
       • Kötelezettséget vállalók védelme.
   – Tradicionális rendszer: tulajdonszerzés = megegyezés+a dolog
     tényleges átadása (ingók esetében), ingatlanok esetében egy
     jelzés, hatalomban tartás jelzése.
• Ingatlanszerzés megjelenítésének két rendszere:
   – Konstitutív rendszer: a jog megszerzése a nyilvántartásba való
     bejegyzéssel jön létre.
   – Deklaratív, ill. bejegyzéstől független rendszer:
       • Nincs tényleges nyilvántartás (a vevő tájékozódik a tulajdonlás iránt).
       • Jogcímnyilvántartás: a bejegyzés nem keletkeztet jogot, de a
         nyilvántartásban bízó, jóhiszemű személy védelemben részesül.
       • Hatósági közzétételi rendszer: a jogváltozást be kell jelenteni, melyről
         közokiratot állítanak ki.
 Az ingatlanok nyilvántartásának …
• Nyilvántartás módja:
  – Személy szerinti nyilvántartás (perszonálfólia)
     • Állami földkönyv
     • Telekkönyv
     • Földhasználati Nyilvántartási rendszer
  – Tárgy szerinti (ingatlanonkénti) nyilvántartás (reálfólia):
     • ingatlan-nyilvántartás. Minden önálló ingatlanról
       nyilvántartás (tulajdoni lap) készül.
  – Számítógépes nyilvántartás szempontjából mindegy,
    hogy melyik módot válasszuk.
  – Adatok összekapcsolása:
     • magánautonómia, magántitok sérelme – alkotmányos
       aggályok.
     • A rendszer még nincs automatikusan, integráltan
       összekötve az országos személyi adat- és lakcím-
       nyilvántartással.
 Az ingatlanok nyilvántartásának …
• A nyilvántartás kezdetei:
   – A hűbéri viszonyok az ingatlan tulajdonjoga alapján
     ítélhetők meg: honvédelmi kötelezettség, közteherviselés,
     közjogi állás megítélése.
   – Adósságok nyilvántartása: betáblázás (intabulatio)
     intézménye. Az ingatlanon fennálló terhek bejegyzésére
     szolgált. Jelzálogkönyv volt, mely később beolvad a városi
     telekkönyvekbe.
   – Az átruházás nyilvánosságának igénye: a tulajdonjog a
     közösség előtt is tisztázva legyen. Ingatlanszerzés külső
     megnyilvánulása: bevezetés. Királyi (főbírói)
     megbízott+hiteles hely
     képviselője+szomszédok+megadományozott. Városokban a
     városi tanács előtt zajlott le, ahol jegyzőkönyvet készítettek
     az eseményről. Regisztrálták a tulajdonjog változást, jogot
     nem keletkeztettek (az okiratot őrizték meg).
   – Társadalmi, gazdasági változások, a forgalom biztonsága.
 Az ingatlanok nyilvántartásának …
• Telekkönyv:
   – A telekkönyv, vagy nyilvánkönyv létrehozását a gazdasági
     fejlődés kényszerítette ki. A kezdeti tőkés gazdasági fejlődés
     alapját, motorját a föld tulajdona és az arra alapítható jogok
     (terhek) sokasága jelentette.
   – A magánszféra, a „magánügy” kikényszerítette egy mindenki
     által elfogadott, „közhiteles” nyilvántartás felállítását.
   – 1852. Osztrák Polgári Törvénykönyv bevezetése (OPTK). 43. § Az
     átruházáshoz az is szükséges, hogy a szerzési ügylet a
     nyilvánkönyvbe beiktattassék.
   – 1855. A telekkönyv felállításának, bevezetésének kezdete.
   – Az 1861. évi Országbírói értekezlet: fenntartotta a rendelet
     hatályát.
   – Az ingatlanokat településenként házról házra (helyszínelés)
     járva, személyi rendszer alapján írták össze. Az eredményt, a
     kialakított birtoktesteket hirdetményi úton közölték a
     lakossággal. Az érintettek kifogással élhettek. Meghatározott
     idő elteltével a helyszínelési jegyzőkönyveket
     telekjegyzőkönyvként hitelesítették.
   – A későbbiekben a telekjegyzőkönyvekből telekkönyvi
     betéteket szerkesztettek, azok átdolgozásával, egyeztetésével.
 Az ingatlanok nyilvántartásának …
• Telekkönyv:
  – A telekkönyv három részből állt:
     • „A” lap, birtokállási lap: az ingatlan tárgyi adatait tartalmazta
       (szolgalom, térmérték, minőség, jövedelem).
     • „B” lap, tulajdoni lap: tulajdonos neve, tulajdonszerzés alapja
       (jogcím), vételár. Tulajdonjog korlátozásai: zálogvisszavásárlási
       jog, elővásárlási jog.
     • „C” lap, teherlap: idegen dologbeli jogok. Zálog, szolgalom,
       bérlet, haszonbérlet stb.
  – 1886-ban a kataszterrel összhangba hozták  térképi
    alapok átvétele.
  – Betétszerkesztés: kiküldött
    bizottság+felek+érdekeltek+helyszíni meghallgatás+okiratok
     bevezetés a telekkönyvi betétbe.
  – Járásbíróságok vezették.
  Az ingatlanok nyilvántartásának …
• Földadókataszter, állami földnyilvántartás:
   – II. József próbálkozásai (1785) kudarccal végződnek: „A házakról
     eltávolították a számozást, a határjeleket és a mesgyekarókat
     kitaposták. … Számos megyében a földmérés munkarészeit máglyára
     hordták. Biharban pl. 10 szekérnyi irat égetését az akasztófa alatt vitték
     végbe.”
   – 1850. császári pátens: a földadókataszter bevezetése.
   – 1875. a földadókataszter legalizálása az OGY által.
   – A nyilvántartás perszonálfólia elve alapján került megszervezésre.
   – A földadó mértéke a földek jövedelmezőségéhez kapcsolódott:
     talajtani és agroökonómiai vizsgálatok.
   – A föld művelése azonos ráfordítás mellett eltérő hozadékot
     eredményez: átlagtermés (10 év) – gazdálkodó rendes költségei (6 év
     átlaga) = kataszteri tiszta jövedelem.
   – Művelési áganként (Sz, K, R, L, N = 10 év; Sző = 15 év; E = 25 év),
     becslőjárásonként (osztályozási vidékekként) határozták meg a 8
     minőségi osztályt, mely kataszteri holdra vetítve eltérő aranykorona
     értéket kapott  ma AK/ha.
• 1964-től az állami földnyilvántartás veszi át helyét, új szerepkört
  kap: nemzetgazdasági tervezés, rendeltetésszerű földhasználat
  ellenőrzése.
   – A nyilvántartás reálfólia elve alapján épült fel.
   – Tárgya az ország egész területe volt: belterület, külterület egyaránt.
  Az ingatlanok nyilvántartásának …
• Földadókataszter, állami földnyilvántartás:
   – Részei: kataszteri birtokív, kataszteri térkép, mintatérjegyzék,
     összesítők, részletes osztálykivonat, határleírási jegyzőkönyv.
   – Nyilvántartásba kerültek azok a a területek is, melyek földadó aló
     nem eső területekként (fanet) szolgáltak: épület, udvar, árok, folyó,
     tó, patak stb.
• A két rendszer összehasonlítása:
   – Mindkét nyilvántartás alapja az ingatlan, ennek ellenére
     hiányosak.
   – Kataszter a földrajzi, gazdasági és fizikai paramétereket, míg a
     telekkönyv a jogokat és jogilag jelentős tényeket tartalmazta.
   – Telekkönyv: járásbíróságok, kataszter: közigazgatási szervek
   – Telekkönyv: magánérdeket, kataszter: közérdeket szolgálja.
   – Nyilvánosság: adókataszter esetén korlátozott, telekkönyv
     nyilvános.
   – Telekkönyvi elvek nem érvényesültek a kataszteri nyilvántartásban.
Ingatlan-nyilvántartás I.
Az ingatlan-nyilvántartás
alapelvei
 Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei
• Az ingatlan-nyilvántartási törvényben nevesített
  alapelvek a következők:
   –   Bejegyzés elve
   –   Nyilvánosság elve
   –   Közhitelesség elve
   –   Kérelemhez kötöttség elve
   –   Rangsor elve
   –   Okirat elve
• Bejegyzés elve:
   – Egyes, az ingatlanokkal kapcsolatos fontosabb jogokat,
     azok bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba keletkezteti –
     konstitutív hatályú bejegyzések.
        • Az átruházáson alapuló tulajdonjogot.
        • A szerződésen alapuló vagyonkezelői, földhasználati,
          haszonélvezeti jogot, használat jogát, telki szolgalmi jogot és a
          jelzálogjogot.
Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei
 – Deklaratív hatályú bejegyzések – az ingatlan-
   nyilvántartásba történő bejegyzés nélkül is létrejönnek,
   fennállnak:
    • A tulajdonjog növedék, ráépítés, elbirtoklás, öröklés esetén.
    • Földhasználati jog, haszonélvezeti jog, szolgalmi jog törvény
      alapján keletkezik.
    • Egyéb bejegyezhető jogok esetén: lakásszövetkezeti tag
      állandó használati joga, bírósági határozaton alapuló
      földhasználati jog, földmérési jelek, villamos berendezések
      elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és
      bányaszolgalmi jog, elő- és visszavásárlási, vételi jog, tartási és
      életjáradéki jog, végrehajtási jog, termőföld haszonbérleti joga,
      halászati jog.
    • Következmény: bejegyzés után harmadik személy nem
      hivatkozhat sikeresen a fennálló joggal kapcsolatos nem
      tudásra.
Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei
 – A jogilag jelentős tényeket is két csoportba sorolhatjuk:
    • A bejegyzés elmaradása esetén is bekövetkező joghatásokat a
      deklaratív tények csoportja alkotja:
        – jogosult kiskorúsága,
        – gondokság alá helyezés,
        – végelszámolási és felszámolási eljárás.
    • A tényre vonatkozó joghatások csak a nyilvántartásba történő
      bejegyzéssel jönnek létre (konstitutív tények csoportja). A
      bejegyzés elmaradása esetén a jogosult ezeket nem
      érvényesítheti sikeresen jóhiszemű harmadik jogszerzővel
      szemben.
        – jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló tulajdoni
          korlátozás, telekalakítási és építési tilalom, kisajátítás és
          telekalakítás megindítása,
        – jogorvoslati kérelem, szerződésen vagy végintézkedésen alapuló
          elidegenítési és terhelési tilalom, perek és büntetőeljárás
          megindítása, árverés, zárlat, tulajdonjog fenntartással történő
          eladás,
        – törölt jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, ranghely
          megváltoztatása,
        – zálogjog érvényesítésével, átruházásával, megszűnésével
          kapcsolatos tények,
        – épület lebontásának és létesítésének ténye.
 Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei
• Nyilvánosság elve:
   – A tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető: azt bárki
     megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles másolatot kérhet.
     Formái:
       • Teljes másolat: valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint.
       • Szemle: csak a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint.
   – A tulajdoni lap tartalmáról analóg formában csak hiteles, míg
     elektronikus formában hiteles és nem hiteles másolat is kiadható.
   – A tulajdoni lap tartalmán túlmenő adatokat csak a jogosult vagy
     kötelezett engedélyével ismerhető meg, melyet teljes bizonyító
     erejű magánokiratba, vagy közokiratba kell foglalni.
   – Jogi érdek valószínűsítése esetén írásban kell az igénylőnek
     nyilatkoznia (joga érvényesítéséhez, jogszabályból, ill. hatósági
     határozatból eredő kötelezettsége teljesítéséhez szükséges).
   – Tehát korlátozott megismerhetőség vonatkozik a következőkre:
       • magán, vagy közokirat, hatósági határozat, mely bejegyzésül, vagy
         törlésül szolgált,
       • tulajdonosok jegyzéke (névmutató).
   – Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok,
     ill. feljegyzett tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló
     okiratnak az a része, mely a természetbeni részre vonatkozik,
     korlátozás nélkül megismerhető.
 Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei
• Közhitelesség elve:
   – Az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények
     fennállását hitelesen tanúsítja. A bejegyzett jog megilleti a
     jogosultként feltüntetett személyt. Senki sem hivatkozhat arra, hogy
     a bejegyzett jog, feljegyzett tény fennállásáról nem tudott.
   – Az ingatlanra nem vonatkozik több, más olyan jog, amely csak a
     telekkönyvi bejegyzéssel jön létre.
   – A törölt jogok, tények esetén azt kell feltételezni, hogy azok már
     nem állnak fenn.
   – A közhitelesség csak a jóhiszemű felet védi. Vélelmezni kell annak
     jóhiszeműségét, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték
     fejében szerez jogot.
   – A jogszerzők kötelesek az ingatlan-nyilvántartás tartalmáról
     meggyőződni, mulasztásuk rosszhiszeműséget és a
     következmények vállalását okozza.
   – Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy nem
     érvényesítheti megszerzett jogát az ingatlan-nyilvántartásba
     bejegyzett, ill. őt rangsorban megelőző jóhiszemű jogszerzővel
     szemben.
 Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei
• Közhitelesség elve:
   – Bizonyítási teher: az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal
     szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét,
     valósággal egyezőségét vitatja.
   – Ha a ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapja szerinti és a térkép
     alapján földmérési jogszabályok szerint meghatározott terület eltér
     egymástól, akkor az utóbbi az irányadó.
• Kérelemhez kötöttség elve:
   – Tulajdonnal való szabad rendelkezés + keresethez kötöttség elve.
   – A jogokra bejegyzésére és tények feljegyzésére irányuló ingatlan-
     nyilvántartási eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hatósági
     megkeresésre irányul.
   – Csak azok a jogok és tények jegyezhetők be, ill. fel, melyet a
     kérelem, ill. a megkeresés megjelöl.
   – Határozat, bejegyzés, feljegyzés javítása és kiegészítése csak a
     kérelemben foglaltaknak megfelelően lehetséges.
• Rangsor elve:
   – A ranghely a bejegyzés időpontját, a konstitutív hatály beálltát
     jelenti.
   – A rangsor a bejegyzések egymáshoz való viszonyát jelenti.
 Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei
• Rangsor elve:
  – Kizáró bejegyzések (pl. tulajdonjog) közül csak a későbbi
    hatályos, míg az összeférő jogok közül a rangsorban előrébb
    álló jog megelőzi a későbbit (pl. haszonélvezeti jog,
    jelzálogjog).
  – A bejegyzés ranghelyét, rangsorát a kérelem, megkeresés
    iktatási időpontja határozza meg.
  – A ranghelyek egymáshoz viszonyított sorrendje eljárási
    szempontból a beadványok elintézésének időbeli rendjét is
    jelenti.
  – Ranghelyet csak kérelemhez csatolt okirattal lehet alapítani.
  – Ranghely előzetes biztosításának, fenntartását tényét
    legfeljebb 1 évi időtartamra lehet a tulajdoni lapra
    feljegyezni.
  – A ranghely módosítása harmadik személy jogainak
    sérelmével nem járhat.
 Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei
• Okirati elv:
   – Jog, jogilag jelentős tény, ill. adatok átvezetése csak az Iny.
     törvényben meghatározott okirat vagy jogerős hatósági,
     vagy bírósági határozat alapján lehetséges.
   – Okirat  közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat,
     vagy ezek közjegyző által hitelesített másolata.
   – Az okirat igazolja a jog, tény keletkezését, megszűnését
     vagy módosulását + bejegyzési engedély (joggal azonos
     okiratban vagy külön is megadható azonos alakisággal).
   – Tulajdonjog, haszonélvezeti jog, használat joga, telki
     szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog keletkezésére,
     módosulására, megszűnésére vonatkozó bejegyzésre
     közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett (vagy
     ügykörében eljáró jogtanácsos által ellenjegyzett)
     magánokirat alapján van lehetőség: minősített okirati
     forma.
Ingatlan-nyilvántartás I.
Az ingatlan-nyilvántartás részei
 Az ingatlan-nyilvántartás részei
• Az ingatlan-nyilvántartás részei:
  – Tulajdoni lap (számítógépes adathordozón
    rögzített, olvasható formában megjeleníthető).
  – Törölt bejegyzések jegyzéke (tulajdoni lapról
    megszűnt bejegyzések jegyzéke).
  – Az ingatlan-nyilvántartási térkép (számítógépes
    adathordozón rögzített földmérési alaptérkép) +
    egyéb önálló ingatlanok alaprajza.
  – Okirattár (kérelmek, megkeresések, szerződések,
    társasház alapító okirat, közérdekű használati
    jogokat létesítő hatósági határozatok, bírósági
    ítéletek, közjegyzői hagyatékátadó végzések,
    egyéb határozatok stb.).
 Az ingatlan-nyilvántartás részei
• Tulajdoni lap tartalma:
   – ingatlan adatai,
   – ingatlanhoz kapcsolódó jogok, jogilag jelentős tények,
     jogosultak és adataik.
• A tulajdoni lapokat településenként 1-től kezdődően
  kell számozni. A tulajdoni lap száma mellett a
  település nevét (a terület fekvését) is fel kell tüntetni.
  Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes
  rendszerében az ingatlan tulajdoni lapjának száma
  megegyezik a helyrajzi számmal.
• Egyes ingatlanok sajátos nyilvántartási szempontjaira
  figyelemmel a tulajdoni lap törzslapként és
  különlapként is vezethető  társasház, szövetkezeti
  ház.
 Az ingatlan-nyilvántartás részei
• A tulajdoni lap részei:
   – A tulajdoni lap három (I. II. III.) részből áll.
   – A tulajdoni lap I. része az ingatlan következő adatait
     tartalmazza:
      • település neve, helyrajzi szám, fekvés megjelölése,
        területnagyság,
      • a bejegyzés, feljegyzés státuszát, sorszámát, bejegyző-törlő
        határozatszám.
      • belterületen és ha rendelkezésre áll külterületen az ingatlan
        címét (közterület megnevezése, közterület jellege, házszám),
      • alrészlet jelét (területét), művelési ágat, kivett terület esetén
        annak megnevezését,
      • minőségi osztályt (területét), kataszteri tiszta jövedelmet,
      • az épület jellegét, telki szolgalmi jogot, földhasználati jogot,
      • az ingatlan jogi jellegét (bányatelek, műemlék, társasház stb.),
      • földminősítési mintatér megjelölését (digitális iny. nem nevesíti),
      • egyéb szükséges adatokat (pl. lakóépületek száma, önálló
        szöveges bejegyzés).
Az ingatlan-nyilvántartás részei
 – A tulajdoni lap II. része a következő tartalommal rendelkezik:
     • A bejegyzés, feljegyzés státuszát, sorszámát, bejegyző-törlő
       határozatszám.
     • Tulajdonjogot, gondokság alá helyezés tényét, kiskorúság tényét.
     • Az állam esetében a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet
       megnevezését.
     • Tulajdoni hányad, szerzési hányad, jogcím, jogállás, tulajdonos
       megnevezését és adatait.
     • Vagyonkezelői jogot, vagyonkezelő megnevezését.
     • Utalás, megjegyzés.
 – A tulajdoni lap III. része a következő jogokat és tényeket
   tartalmazza:
     • A bejegyzés, feljegyzés státuszát, sorszámát, bejegyző-törlő
       határozatszám. Utalás, megjegyzés.
     • Megállapodáson vagy bírósági határozaton alapuló földhasználati
       jogot (Tul. lap I. része is), haszonélvezeti jogot, használat jogát.
     • Lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jogot.
     • Telki szolgalmi jogot  Tul. Lap I. része tartalmazza.
     • Állandó jellegű földmérési jelek, ill. villamosberendezések
       elhelyezését biztosító használati jogot.
     • Vezetékjogot, vízvezetési, bányaszolgalmi jogot, törvényen alapuló
       közérdekű használati jogot.
Az ingatlan-nyilvántartás részei
 – A tulajdoni lap III. részének további tartalmi elemei:
    • Elő- és visszavásárlási, vételi jog, tartási- és életjáradéki jog,
      jelzálogjog, végrehajtási jog.
    • III. részen bejegyzett jogosult kiskorúságának, ill. gondnokság
      alá helyezésének tényét.
    • Felszámolási, végelszámolási eljárás megindítását.
    • Bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és
      építési tilalmat, kisajátítási és telekalakítási eljárás
      megindításának tényét.
    • Perek, büntetőeljárás megindítását, árverés, nyilvános pályázat
      kitűzésének tényét.
    • Zárlatot, zár alá vételt.
    • Tulajdonjog fenntartással történt eladást.
    • Ranghely megváltoztatását, jogerős hatósági vagy bírósági
      határozattal megállapított környezetkárosodás tényét,
      mértékét és jellegét.
    • Épület létesítését, lebontását.
    • Olyan egyéb jog vagy tényt, melynek bejegyzését tv. rendeli
      el.
    • Jogosult megnevezését és adatait.
 Az ingatlan-nyilvántartás részei
• A bejegyzéseket, feljegyzéseket, adatváltozásra
  vonatkozó átvezetéseket a tulajdoni lap mindhárom
  részén sorszámozni kell. Ha több jogosult szerepel,
  mindegyiknek külön sorszámot kell adni.
• Minden bejegyzésben fel kell tüntetni a beadvány
  iktatószámát és érkezésének idejét. Meg kell nevezni
  a jogot vagy tényt és annak jogosultját.
• Az okirattár:
   – Bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat, ezek hitelesített
     másolatait, kérelmeket, megkereséseket, ill. az ingatlan-
     nyilvántartási ügyben keletkezett egyéb iratokat
     tartalmazza.
   – Az okirattárban szereplő iratokat az ingatlanügyi hatóság
     egyéb irataitól elkülönítetten kell kezelni.
 Az ingatlan-nyilvántartás részei
• Az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalma(méreta.?):
   – Ingatlan-nyilvántartás céljára az állami földmérési
     alaptérkép nyilvántartási példánya szolgál.
   – Ha a földmérési alaptérkép digitális formában
     adathordozón, hitelesített formában megtalálható, akkor
     azt kell ingatlan-nyilvántartási térképként használni.
   – Tartalma a következő:
      • Településnév, térképszelvény szám, a település közigazgatási
        határvonala, belterület, külterület, (zártkert) határvonala.
      • Földrészlet határvonala és helyrajzi száma.
      • Épület, építmény határvonala.
      • Alrészlet jele, határvonala, művelési ág megnevezése.
      • Földminősítési mintatér, földminősítéssel megállapított minőségi
        osztályok határvonalai és osztályozási száma.
      • Dűlőnév, utcanév, házszám.
      • Közterületről, ill. más ingatlanról nyíló pince bejárata.
 Az ingatlan-nyilvántartás részei
  – EÖI alaprajza 1:100 vagy nagyobb
    méretarányban:
     • Lakások és épülethelyiségek elhatároló vonalait.
     • Településnév, az ingatlan utca, házszám, emelet és
       ajtószám szerinti megjelölését, az önálló ingatlan
       sorszámát és alapterületét.
• Törölt bejegyzések jegyzéke
  – Gépi adathordozón meg kell őrizni a tulajdoni
    lapról törölt bejegyzéseket és adatokat is,
    valamint a törlésre vonatkozó határozat számát,
    amely alapján a törlés alapjául szolgáló okirat
    visszakereshető.
Ingatlan-nyilvántartás I.
Az ingatlan-nyilvántartás tárgya
és tartalma I.
 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya …
• Az ingatlan-nyilvántartás tárgya az önálló ingatlan,
  melynek formái:
   – Földrészlet:
      • Definíció:
          – A föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy
             belterületi határ által meg nem szakított területe, melynek minden
             részén azonosak a tulajdoni vagy vagyonkezelői viszonyok.
          – Építési telek a tulajdoni és vagyonkezelői viszonyoktól függetlenül.
          – Utak, vasutak, terek, csatornák elágazással és kereszteződéssel,
             valamint közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem
             szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelője azonos.
   – A földrészletet művelési ágak és művelés alól kivett
     területek szerint további részekre kell bontani
     (alrészletek). Az alrészleteket továbbá minőségi
     osztályfoltokra kell bontani, ha szükséges.
   – A földrészletet abban az esetben, ha 20-nál több
     alrészlet jönne létre, meg kell osztani.
Az ingatlan-nyilvántartás részei
    • A földrészlettel együtt kell nyilvántartani az épületet, építményt, a
      társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában lévő
      épületrészeket és a szövetkezeti háznál a szövetkezet
      tulajdonában lévő épületrészeket és helyiségeket, ha azok
      tulajdoni viszonyai a földrészletével megegyeznek.
    • Azt a pincét melynek tulajdonosa azonos a földrészlet
      tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince tulajdonosának
      földrészletén van, ugyanakkor átlóg szolgalmi jog alapján másik
      tulajdonú földrészlet alá.
 – Egyéb önálló ingatlanok:
    • Az épületet, pincét, föld alatti garázst és más építményt, ha az
      nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona:
      önálló tulajdonú épület jön létre.
        – Ha a földrészlet és a rajta lévő épület tulajdonjoga elválik egymástól, a
          földrészletet és az épületet külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. A
          földrészlet tulajdoni lapjára be kell jegyezni az épület tulajdonosát
          megillető földhasználati jogot.
    • A társasházban lévő öröklakást, ill. külön tulajdonban álló, nem
      lakás céljára szolgáló helyiséget és a közös tulajdonból megillető
      hányadot.
    • A szövetkezeti házban lévő szövetkezeti lakást, ill. nem lakás céljára
      szolgáló helyiséget.
    • A közterületről nyíló pincét, garázst.
 Az ingatlan-nyilvántartás részei
   – Nem lakás céljára szolgáló épületeket, melyeket a társasházakra, ill.
     szövetkezeti ház tulajdonra vonatkozó szabályok szerint létesítettek:
       • Társas garázs, társas üdülő,
       • Üdülőszövetkezeti ház, Garázsszövetkezeti ház.
• Az ingatlan-nyilvántartás módja:
   – Az ingatlan területét méterrendszerben (hektár, négyzetméter) kell
     nyilvántartani.
   – A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló területeket a
     rendszeres földhasználatra vonatkozó állapotnak megfelelően
     művelési ágakban kell nyilvántartani, melyek a következők:
       • Szántó, Kert, Gyümölcsös, Szőlő, Rét, Legelő, Halastó, Erdő, Fásított
         terület, (Művelés alól kivett terület), Nádas.
       • Azokat a területeket, melyek nem állnak mezőgazdasági, vagy
         erdőgazdasági művelés alatt művelés alól kivett területeknek
         nevezzük.
       • A település belterületének 1 ha meg nem haladó földrészletét akkor is
         művelés alól kivett területként kell nyilvántartani, ha az egyébként a
         valóságban művelés alatt áll.
       • A művelés alatt álló területeket termőképességük alapján1-8 közötti
         minőségi osztályba kell sorolni a becslőjárásnak, művelési ágnak
         megfelelően. A megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet minden esetben
         fel kell tüntetni, meg kell határozni.
 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya …
• Művelési ágak részletesen:
  – Szántó:
     • Rendszeresen szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül
       arra, hogy átmenetileg termelés nélkül termőképes
       állapotban tartják: ugarolják, parlagon hagyják.
     • Ritkábban telepített, gyümölcsfákkal, szőlővel
       rendszertelenül borított területeket, melyen szántóföldi
       művelést folytatnak.
     • Magnyerés céljából fűmaggal bevetett területeket.
     • Rizstelepek, spárgatelepek, földieper ültetvények.
     • Faiskolák területeit, ipari-, energia- ill. gyógynövényekkel
       betelepített területeket.
  – Rét:
     • Az a füves terület, melynek fűtermését rendszeres
       kaszálással hasznosítják.
 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya …
• Művelési ágak részletesen:
   – Legelő:
      • Az a füves terület, melynek fűtermését rendszeres
        lelegeltetéssel hasznosítják.
      • Az Erdőtörvény alapján: fás legelő és vadföld.
   – Szőlő:
      • A termesztett főnövény a szőlő.
      • Szőlő-alanytelepek.
      • A szőlőtőkék kivágásáig a területet szőlő művelési ágban kell
        nyilvántartani.
   – Kert:
      • Termesztett növények: zöldségfélék, virág-, vagy dísznövények.
        Szőlővel, gyümölcsfákkal és az előbb említettekkel vegyesen
        hasznosított területek.
      • Komlóültetvények, fóliasátrak, melegágyak, palántanevelő
        telepek, karácsonyfa, vadgyümölcs telepek.
      • Erdőtörvény alapján: erdészeti szaporítóanyag, karácsonyfa,
        díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelését szolgáló
        területeket.
      • Faiskola, csemetekert területét.
 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya …
• Művelési ágak részletesen:
   – Gyümölcsös:
      • Termesztett főnövény a gyümölcsfa, ill. gyümölcstermő bokor.
      • A legalább két gyümölcsfasorból álló pásztákat.
      • Gyümölcsfa-iskolai telepet: alany-, szemzőhajtás, oltóvessző- és
        magtermő ültetvény.
      • Egy gyümölcsfasorból álló sorfásítást abban a művelési ágban
        kell nyilvántartani, melyen a fasor található.
      • Az elhanyagolt (parlag) gyümölcsösöket addig kell az eredeti
        művelési ágban tartani, míg a területet más művelési ágban
        nem hasznosítják.
   – Nádas:
      • A főnövény az ipari, mezőgazdasági, építkezési célú nád, vagy
        gyékény.
   – Erdő:
      • Erdő művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amely
        az Erdőtörvény alapján erdőnek minősül.
      • Az erdőgazdálkodást közvetlenül szolgáló földterületeket:
             –   Tisztást,
             –   Kopárt,
             –   Erdei farakodó és készletező hely,
             –   Erdészeti létesítményhez tartozó területet,
             –   A 6 m-nél szélesebb nyiladékot és tűzpásztát.
 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya …
• Művelési ágak részletesen:
   – Fásított terület:
      • a nem erdei fafajokkal borított területet,
      • település külterületén az arborétum által elfoglalt területet,
      • az üzemmel, majorral, közüzemi létesítményekkel, továbbá
         úttal, vasúttal, töltéssel, árokkal, csatornával, valamint az
         egyéb vonalas műszaki létesítménnyel azonos földrészleten
         lévő olyan fával borított területet, amelynek
         területnagysága 1 ha-nál kisebb, vagy olyan 1 ha vagy
         annál nagyobb fával borított sáv területét, amelynek
         kiterjedése - a szélső fák egymástól mért tőtávolsága szerint
         – átlagosan 20 m-nél keskenyebb.
      • az Evt.-ben meghatározott szabad rendelkezésű erdő
         területét, facsoport és fasor (fásítások) által elfoglalt
         területet.
      • A hengeres típusú fás szárú energetikai ültetvények területe.
 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya …
• Művelési ágak részletesen:
   – Halastó:
      • Az a vízi létesítmény, amit a vízügyi hatóság engedélyével
        haltenyésztésre használnak + teleltető és ivadéknevelő tavak,
        töltések, csatornák.
   – Művelés alól kivett területek:
      • Településekkel kapcsolatosan művelés alól kivett területek (1
        ha-t meg nem haladó belterületi földrészlet; belterületen 1 ha-t
        meghaladó, valamint külterületi földrészletek azon részeit,
        melyeken építmény található a hozzá tartozó udvarral;
        közparkok, közkertek, arborétumok, gyógyhelyek, üdülőhelyek,
        táborok, sporttelepek stb.)
      • Termeléssel és szolgáltatással kapcsolatos kivett területek
        (üzemek, meddőhányók, bányatavak, bányák, vízművek,
        szennyvíztisztító telepek, állati hulladéktemetők, dögterek,
        növényházak, mezőgazdasági telephelyek, terméketlen
        területek, állandó jellegű erdészeti magánút, erdei vasúti
        pálya, erdészeti létesítmény, vásárterek, kiállítási területek,
        állatok kegyeleti temetője, hulladéklerakó, temető). 400 m2 –t
        elérő, az Erdőtörvény szerinti erdészeti magánút, erdei vasúti
        pálya, valamint az önálló földrészletként vagy alrészletként
        nyilvántartott egyéb erdészeti létesítmény és a hozzá tartozó
        terület.
 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya …
• Művelési ágak részletesen:
   – Művelés alól kivett területek:
       • Közlekedéssel és hírközléssel kapcsolatos területek (helyi és
         országos közutak, magánutak, utak műtárgyai, 3 m-nél szélesebb
         tanyai bejáró utak; szőlőben, gyümölcsösben szállítást, művelést
         segítő utak, ha a sortávolságnál 3 m-rel szélesebbek; vasutak,
         repülőterek, kikötők, távközlési építményhez szükséges terület stb.)
       • Vízgazdálkodással kapcsolatos területek (folyók, patakok,
         vízfolyások, természetes tavak, víztározók, horgásztavak, mocsarak,
         csatornák, árkok, védőtöltések, gátak, öntöző csatornák).
       • Honvédelemmel és rendészettel kapcsolatos területek.
           – Állami terület I. – HM vagyonkezelésében lévő területek.
           – Állami terület II. – BM vagyonkezelésében lévő területek.
           – Állami terület III. - KIM vagyonkezelésében lévő területek.
• Alrészlet:
   – A település belterületén az 1 ha meghaladó földrészleten és a
     külterületen valamennyi földrészleten belül a különböző
     művelési ágak területét, továbbá a művelés alól kivett területet
     alrészletként kell nyilvántartani, ha azok nagysága legalább
     400 m2.
   – Ha a földrészleten belül valamely művelési ág nem éri el a
     legkisebb területi mérték értékét, akkor a mellette lévő
     nagyobb területű művelési ágú területhez kell hozzácsatolni.
 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya …
• Alrészlet:
   – Az állandó jellegű épületek nyilvántartása:
      • lakó- és üdülőépületet a hozzá tartozó udvarral együtt
        területi megkötés nélkül külön alrészletként kell
        nyilvántartani + a területi mérték szerint többi művelési
        ág.
      • Állandó jellegű egyéb épületek udvarral együtt + a
        tényleges művelési ág. Ha az épület és udvar által
        elfoglalt terület nem éri el a legkisebb területi mértéket,
        akkor a mellette található művelési ággal együtt kell
        nyilvántartani.
      • Állandó jellegű építmény: 12 m2-nél nagyobb kőből,
        téglából, vályogból, tömött falból, vasbetonból, előre
        gyártott elemekből összeállított épület. Fa és vasvázas
        épületek közül az, amelynek szilárd alapja van.
Az ingatlan-nyilvántartás tárgya és tartalma
                     II.
• Tulajdonjogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre
  vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni. A
  bejegyzésben fel kell tüntetni a tulajdonszerzés jogcímét. Ha
  tulajdonosként a Magyar Állam szerepel, a bejegyzésnél
  meg kell jelölni az állam tulajdonosi jogait gyakorló
  szervezetet.
• Vagyonkezelői jogot a Magyar Állam tulajdonában lévő
  egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, ezek eszmei
  hányadára vagy az ingatlan természetben meghatározott
  vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni.
  Ha több vagyonkezelő van, akkor eszmei hányad szerint kell
  azokat a bejegyzésben meghatározni.
• Haszonélvezeti jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni
  illetőségre vagy ezek eszmei hányadára vagy az ingatlan
  természetben vagy területi mértékben meghatározott
  részére lehet bejegyezni. Meg kell jelölni a haszonélvezeti
  jog időtartamát (élete végéig – holtig tartó haszonélvezeti
  jog). A túlélő házastárs törvényes öröklésen alapuló
  haszonélvezeti jogát özvegyi jog néven kell bejegyezni.
Az ingatlan-nyilvántartás tárgya és tartalma
                     II.
• Használat jogát egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben
  meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet
  bejegyezni.
• Telki szolgalmi jogot egész ingatlanra, ill. annak természetben vagy
  területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni.
    – A bejegyzésben meg kell adni a szolgalmi jog tárgyát (átjárási, út-,
      vízvezetési, pinceszolgalom stb.).
    – Amely telek tulajdonosát megilleti a szolgalmi jog uralkodó teleknek,
      melyre a szolgalmi jog gyakorlása vonatkozik, szolgáló teleknek
      nevezzük.
• Elővásárlási jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre
  vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni.
• Vételi jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek
  eszmei hányadára lehet bejegyezni.
    – Vételi jog bejegyzése nem akadályozza további jogok és tények be-
      és feljegyzését.
    – A vételi jog gyakorlása esetén a jogosultnak igazolnia kell, hogy az
      ingatlan megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a
      kötelezett felé megtette.
Az ingatlan-nyilvántartás tárgya és tartalma
                     II.
• Közérdekű használati jogok: az állandó jellegű földmérési jelek,
  földminősítési mintaterek, a villamos berendezések elhelyezését
  biztosító használati jogot, továbbá a vezetékjogot, a vízvezetési és
  bányaszolgalmi jogot, valamint törvény rendelkezésén alapuló
  közérdekű szolgalmakat és használati jogokat egész ingatlanra,
  illetőleg annak természetben vagy területi mértékben meghatározott
  részére lehet bejegyezni az ezek gyakorlására jogosult szerv javára.
• Telekalakítási és építési tilalom tényét csak egész földrészletre,
• Egyéb építésügyi korlátozást egész ingatlanra vagy az ingatlan
  természetben meghatározott, illetőleg területileg kijelölt részére lehet
  feljegyezni.
    –   A bejegyzésben fel kell tüntetni azt, hogy a tilalom határozott vagy határozatlan időre
        szól, illetve, hogy valamely meghatározott feltétel bekövetkeztéig tart.
• Kisajátítási és telekalakítási eljárás megindításának a tényét egész
  ingatlanra lehet feljegyezni.
• Ingatlan jogi jellege lehet: társasház, szövetkezeti ház, bányatelek,
  műemlék, műemléki terület (műemléki jelentőségű terület, történeti táj,
  műemléki környezet), tanya, helyi vagy országos jelentőségű védett
  természeti terület, törvény erejénél fogva védett forrás, láp, barlang,
  víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár, természeti terület, Natura 2000
  terület, ökológiai folyosó, régészeti lelőhely, kiemelten vagy fokozottan
  védett régészeti lelőhely, az Országos Erdőállomány Adattárban
  erdőként nyilvántartott terület is.
    –    Jogi jelleget egész ingatlanra vagy annak területi mértékben meghatározott részére
        lehet feljegyezni.
Ingatlan-nyilvántartás I.
     Helyrajziszámozás
               06
                 82
                     belterület
                         0681
                                                                        Helyrajziszámozás
                    út
                                                                           • Domínium: önálló KSH
                                                                             kóddal rendelkező,




                                                  02
        0603-0680
                                                           03-038
                                                                             földrajzilag különálló




                                                  út
        02
                           02
                                  0262-0601




                                              köz
           6   1c        06
                    sa
                      to r
                             na                                              egység
    0152-0260
                                                                           • Különleges külterület
                                                                             = zártkert (1994. évi
                                                           039
            51




 0117                                                            vasú
                                                                     t
          01




belt.           0118-0150            központi
                                     belterület                              LV. tv.)
               0116                      01
                                                                           • Központi belterület:
    068-0114
                                                       040-065
                                                                             (közigazgatási
                                                                             egység központi
                    0115 kk.
                                                                             részén helyezkedik el,
                         kö
                            zú
                               t                                             közigazgatási szervek
                    06
                       6 067 kk.
                                                                             elhelyezkedési
                                                                             helye), különálló
                                                                             belterület (egymással
                                                                             nem összefüggőek)
                 Helyrajziszámozás
• A településeken minden egyes földrészletet egyedi
  azonosítóval kell ellátni, ez a helyrajzi szám.
• Közigazgatási egységen belül egy helyrajzi szám csak egyszer
  fordulhat elő.
• A település vagy annak egy részének újfelmérésekor a
  földrészletek helyrajzi számozását csak indokolt esetben szabad
  megváltoztatni.
• A 01 hrsz-ot minden esetben a központi belterület kapja.
• A belterületen áthaladó vonalas létesítményeket a
  fekvéshatárnál le kell zárni.
• Különleges külterületet csak vasút, országos közút, folyó vagy
  hajózható csatorna szakíthatja meg.
• Ha a vonalas létesítmény belterületen és különleges
  külterületen 1500 m-nél, míg külterületen 3000 m-nél hosszabb
  lenne, alkalmas helyen (útkereszteződés, híd stb.) le kell zárni.
                     Helyrajziszámozás
• Vonalas létesítmények:
   – Ha a vonalas létesítmények egy szintben keresztezik egymást,
     akkor az alacsonyabb rendű területét a csatlakozásnál le kell zárni.
     Rendűség sorrendje:
       •   Közforgalmi vasút
       •   Út  országos közút, önkormányzati közút, saját használatú út, talajút
       •   Gazdasági vagy iparvasút
       •   Folyó, csatorna, árok.
   – Ha a vonalas létesítmények több szintben metszik egymást, akkor a
     földfelszíni létesítményt kell ellátni egy helyrajzi számmal, a másikat
     pedig meg kell osztani.
• Helyrajzi szám: alfanumerikus változó, max. 18 karakter lehet.
• Önálló épület: Az abc nagybetűivel jelöljük őket, kivéve a
  magánhangzókat (kivéve A-t), a többjegyű mássalhangzókat
  és Q, W, X, Y és Z-t (összesen 17 betű felhasználása lehetséges).
  Ha a betűk elfogytak, a jelölést AA, AB … stb. jelöléssel kell
  folytatni.
• A lakások helyrajzi számozását 1-999-ig lehet végezni.
                  Helyrajziszámozás
• A belterületi földrészleteket a központi belterület központjából
  kiindulva az óramutató járásával egyezően, körkörösen kell
  eggyel kezdődő folytatólagos egész számokkal ellátni.
• A különálló belterületeket a 0-s számuknak megfelelő
  sorrendben, a legmagasabb felhasznált helyrajzi szám után
  következő 101-el kezdve, de legalább 50 szám kihagyásával
  kell helyrajziszámozni. Pl. központi belterületen utolsó hrsz: 1774,
  a következő belterületi egység hrsz-a: 1901. (Megyei városok
  esetében: megfelelő kihagyott számmennyiség + követő 1001.).
• Az utakat, utcákat, egyéb közterületeket általában egy hrsz-al
  kell ellátni.
• Utcák kereszteződésénél a keskenyebb utcát, egyenlő
  szélességű utcáknál a rövidebb utcát kell megszakítani és
  külön-külön hrsz-okkal ellátni.
• A különleges külterületeket a 0-s számuknak megfelelő
  sorrendben, a legmagasabb felhasznált helyrajzi szám után
  következő 101-el kezdve, de legalább 50 szám kihagyásával
  kell helyrajziszámozni. Pl. utolsó belterületi hrsz: 4562, a
  következő különleges külterületi egység hrsz-a: 4701.
• Több különleges külterület esetén az előbbi irányadó.
                                    Helyrajziszámozás
                                       • Az említett, kihagyandó
                          0144
központi belterület                      (legalább 50 db) helyrajzi
    1-1562
                          belterület     számok darabszámát a
    01
                          1701-2502      megyei földhivatal indokolt
                                         esetben külön is
                                         megállapíthatja.
                                       • A külterületi földrészleteket a
      0177                               központi belterület 01 hrsz-át
különleges külterület                    követő nullás hrsz-okkal kell
    2601-3666            0256
                        kül. külterület
                                         megjelölni figyelembe véve az
                        3801-4502        egyéb belterület és különleges
                                         külterület számozását is (02, 03
                                         … 0122, 0123 ... stb.)
• A helyrajzi számot lehetőleg a
  földrészlet közepébe,            Helyrajziszámozás
  merőlegesen az északi iránnyal
  kell elhelyezni.
                                                      356
• Keskeny földrészletbe a                                   6


  hossztengellyel párhuzamosan          1252

  kell a helyrajzi számot elhelyezni.          0266



• Amennyiben a helyrajzi szám a                   102
                                                        22


  földrészlet geometriájában nem
  helyezhető el, akkor
  megengedett az ún. zászlózás
  megoldása is.
• Az EÖI ingatlanok azonosítóját a
  befoglaló földrészlet helyrajzi
  számából kiindulva kell képezni:
  1222/1/A/12, 1556/5/BB (lásd
  ingatlan-nyilvántartás gyakorlati
  óra).
                   Helyrajziszámozás
• Az alrészleteket a magyar abc kisbetűivel kell jelölni.
  Megjelölésre a magánhangzók közül csak az a-t,
  mássalhangzók közül pedig csak az egyjegyűeket
  használhatjuk fel.
• Ha azonos művelési ágú területek többször fordulnak elő egy
  földrészleten belül, és egymással nem határosak, akkor külön
  alrészletként kell őket megjelölni.
• Alrészletként kell kezelni a művelés alól kivett területeket is, ha
  a legkisebb területi mértéket elérik.
• Ha a művelési ág területe nem éri el a legkisebb területi
  mértéket, akkor a szomszédos művelési ágú területhez kell
  csatolni.
• Ha egy földrészleten belül az alrészletek száma a huszat
  meghaladja, akkor a földrészletet úgy kell megosztani, hogy
  egyik újonnan keletkező földrészletben se haladják meg a 20-
  at.
                   Helyrajziszámozás
• Az alrészletek betűjelét poligonjuk közepén kell elhelyezni. Irányuk a
  helyrajzi száméval azonos, míg vonalas létesítmények esetén a
  hossztengelyre merőleges.
• A művelési ágak betűjelét az alrészletjel mellett kell elhelyezni.
• Ha az egész földrészlet egy művelési ágba tartozik, akkor a hrsz alatt
  kell a művelési ág betűjelét megírni.


                                b Gy




            a Sz
                             0256
                                                  c Sz
                                    d R


                     f mk
                                                           0257
                                                             Gy



                                       Gy
               Helyrajziszámozás
• Földrészletek megosztása:
   – Egész helyrajzi számú földrészlet megosztása esetén tört helyrajzi
     szám jön létre. A számláló az eredeti helyrajzi szám, míg
     alátörései 1-től kezdődő számok.
   – Tört helyrajzi szám megosztása esetén az új helyrajzi szám szintén
     tört helyrajzi szám lesz, melynek számlálója az eredeti földrészlet
     helyrajzi számának számlálójával azonos, míg nevezője az érintett
     helyrajzi számok legnagyobb alátörése után következő szám.
   – A megosztás után keletkező földrészletek számozását a
     szomszédos kisebb helyrajzi számú földrészlettől kezdve, a
     szomszédos nagyobb helyrajzi számú földrészlet felé kell végezni.



                 0144/1




                                              144/1

                                                      144/4

                                                              144/5

                                                                      144/6

                                                                              144/3
        0144     0144/2

                 0144/3




                                                              144/2
                Helyrajziszámozás
• A szomszédos földrészletek közötti határvonal módosítása
  esetén az érintett helyrajzi számok nem változnak.
• Az összevonás esetén keletkezett földrészlet helyrajzi száma
  az érintett földrészletek helyrajzi számai közül a legkisebb
  egésznek, míg tört hrsz-ok esetén a legkisebb számlálójú hrsz
  legnagyobb alátörésű hrsz-ának felel meg.



                                                          0145/9
                              0145

                                                 0140/3
144/5

        144/6




                     0144/3

                                                                   0152/10
                                     0152   0140/2
                0140/2
                       Helyrajziszámozás
• Házhelyosztás:
   – Az 50 db-nál kevesebb házhely kialakítása esetén tört helyrajzi
     számozást alkalmazunk.
   – Ha a házhelyeket több földrészlet összevonása után alakították ki,
     akkor a földrészleteket először össze kellett vonni, majd megosztani.
   – Ha a kialakított földrészletek száma az ötvenet eléri vagy
     meghaladja, akkor a belterületi egység földrészleteinek
     legmagasabb helyrajzi számát követi számmal kell kezdeni a
     számozást.
   – Ha az érintett belterületnél a tartalékolt számcsoport nem
     elegendő, és a további belterület, ill. különleges külterület tartalék
     számcsoportjai sem állnak rendelkezésre, akkor a legmagasabb
     belterületi, ill. külterületi helyrajzi számot követő helyrajzi számtól kell
     a számozást folytatni. Az osztás a legmagasabb helyrajzi számtól
     számított 101-es számmal kezdődik, viszont itt is érvényes, hogy
     minimum ötven számot ki kell hagyni a már említett szabályok
     szerint.
                      Helyrajziszámozás
• Vonalas létesítmények:
   – új vonalas létesítmény keletkezésekor a megosztott földrészlet helyrajzi
     számának számlálója az érintett földrészlet eredeti helyrajzi száma, a
     nevezője pedig 1-től kezdődő sorszám, vagy az addig felhasznált
     legmagasabb alátörés után következő számmal kezdődő sorszám;
   – az egyes földrészletekben bekövetkezett tulajdonjog-változás ingatlan-
     nyilvántartási átvezetése után az új vonalas létesítményben lévő
     helyrajzi számokat össze kell vonni, és a vonalas létesítmény
     helyrajziszámozására a legkisebb számlálójú tört helyrajzi számának
     legnagyobb nevezőjű alátörését kell felhasználni. A vonalas
     létesítménnyel megosztott földrészletek helyrajzi számát változatlanul
     kell hagyni;
   – ha az új vonalas létesítmény elhelyezkedése olyan, hogy csak részben
     osztja meg a földrészleteket, az érintett földrészletekben lévő legkisebb
     helyrajzi számot alapul véve kell a vonalas létesítmény
     helyrajziszámozását elvégezni.
                            Helyrajziszámozás
                 067 út                                         067 út



                                               055/3    056/3      057/3   058/3
055/3    056/3      057/3   058/3


                                               055/2   056/2       057/2   058/2   csatorna
055/2   056/2       057/2   058/2   csatorna
                                                055     056         057    058
 055     056         057    058

                                               055/1   056/1       057/1   058/1
055/1   056/1       057/1   058/1


                                                                047 út

                 047 út
Helyrajziszámozás


 142/1   145     147    149
 142


         142/2     út




 144     146     148    150
                      Helyrajziszámozás
• Közigazgatási egységek határvonalának változása:
    – Külterület földrészletek esetén a számozást a közigazgatási egység
      külterületi földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követő egész
      számmal kell kezdeni. Ha az átcsatolt földrészletek száma nem haladja
      meg a 20-at, akkor a csatlakozó földrészletek helyrajzi számának
      alátörésével is szabad számozni.
    – Belterületi és/vagy különleges külterületi földrészletek átcsatolása
      esetén a meglévő belterület, ill. különleges külterület földrészleteinek
      legmagasabb helyrajzi számát követő 101-el, de legalább 50 szám
      kihagyásával kell a helyrajzi számozást végezni. Ha belterület és
      különleges külterület is átcsatolásra került, akkor először az átcsatolt
      belterület majd utána az átcsatolt különleges külterület helyrajzi
      számozását kell elvégezni (követő 101, legalább 50 szám
      kihagyásával).
    – Ha az átcsatolt belterület és különleges külterület csatlakozik a
      növekvő közigazgatási egység bel-, ill. különleges külterületéhez, akkor
      a bel- és különleges külterület legnagyobb helyrajzi számát követő 101-
      es számmal kezdve kell helyrajzi számozni.
• Új közigazgatási egység keletkezése esetén az új település
  valamennyi földrészletét újból kell helyrajzi-számozni. A
  megmaradó település helyrajzi számait változatlanul kell hagyni.
                  Helyrajziszámozás
• Fekvéshatár változás:
   – Külterületből belterületbe csatolás esetén a belterület
     legmagasabb helyrajzi számát követő helyrajzi számmal
     kell a számozást kezdeni. Ha megkezdett százas
     számcsoport nem elegendő, ill. a következő százas
     számcsoport már fel van használva, akkor a belterületi,
     ill. különleges külterületi helyrajzi számok legmagasabb
     helyrajzi számától kell a számozást kezdeni, betartva a
     101-es és legalább 50 kihagyásos szabályt.
   – Ha az átcsatolt földrészletek száma nem haladja meg a
     20-at, akkor a csatlakozó földrészletek helyrajzi
     számának alátörésével is szabad helyrajzi számozni.
• Önálló belterületté nyilvánítás esetén:
   – Az érintett földrészleteket a belterületi, ill. különleges
     külterületi földrészletek legmagasabb helyrajzi számát
     követő 101-el, de legalább 50 szám kihagyásával kell
     helyrajzi számozni.
                   Helyrajziszámozás
• Belterületből külterületbe csatolás:
   – A földrészletek helyrajzi számozásához a csatlakozó külterületi
     földrészletek helyrajzi számát kell megfelelően alátörni.
   – Önálló belterületi egység külterületté nyilvánítása esetén a
     belterületi egység 0-s számát kell megfelelően alátörésekkel
     ellátni és felhasználni.
• Alrészlet változások:
   – Földrészletek megosztása esetén az alrészleteket az egyes új
     földrészleteken az eredeti alrészletjelzéstől függetlenül kell
     megjelölni.
   – Földrészletek összevonása esetén az azonos művelési ágba
     tartozó területeket össze kell vonni, míg az alrészletezést a
     régitől függetlenül, újonnan el kell végezni.
   – Ha valamely alrészlet művelési ága teljes egészében a vele
     szomszédos alrészlet művelési ágára változik, akkor a kérdéses
     alrészlet területét bele kell olvasztani a szomszédos alrészlet
     területébe, a jelölést pedig elölről kell kezdeni.
                 Helyrajziszámozás
• Alrészlet változások:
   – Ha valamely alrészlet művelési ága csak részben változik
     a szomszédos alrészlet művelési ágára, betűjelzésüket
     változatlanul kell hagyni.
   – A művelési ág változás után keletkezett új alrészletet az
     abc soron következő – a földrészleten belül eddig fel
     nem használt – kisbetűjével kell megjelölni.
Helyrajziszámozás
Ingatlan-nyilvántartás I.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárás
      Ingatlan-nyilvántartási eljárás
• Alapfogalmak:
  – Ket., Főbb eljárási alapelvek:
     • A jogszabályokhoz kötöttség elve.
     • A hatáskör rendeltetésszerű használatának elve (európai
       ország, vasutassztrájk, behívja őket katonának, majd saját
       munkakörükbe osztja be őket; Mo.: önkormányzat, azért,
       hogy telkeket tudjon osztani, az ellenálló gazdára
       méltánytalan mértékű telekadót vet ki).
     • Mérlegelés és méltányosság elve (csak ha a jogszabály
       megengedi, az abban foglalt szempontoknak
       megfelelően).
     • Hatáskörrel való visszaélés tilalma (pl. hatósági ellenőrzések
       zaklatási, politikai célból, vállalkozók egymást jelengetik fel
       az egyes szerveknél).
     • Az szakszerűség, gyorsaság, ügyféllel való együttműködési
       kötelezettség elve (atomerőmű és egy gazdasági épület
       engedélyeztetése, ügyintézési határidő betartása, az
       ügyfelet emberként kezeljük).
      Ingatlan-nyilvántartási eljárás
• Alapfogalmak:
  – Ket., Főbb eljárási alapelvek:
     • Törvény előtti egyenlőség, egyenlő bánásmód elve: az
       indokolatlan kivételezést, diszkriminációt tiltja az elv. Azonos
       tényállás mellett, azonos paraméterekkel rendelkező
       ügyfelek esetén, hasonlóan kell dönteni.
     • Jogorvoslathoz való jog.
     • Az ügyfelek kötelező tájékoztatásának elve, kitanítási
       kötelezettség. (pl. eljárási cselekmények, tanúvallomás
       megtagadásának lehetősége, milyen adatok, mellékletek
       szükségesek az eljárás megindításához stb.)
     • Az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni (a hatóságot nem
       tévesztheti meg, az eljárást indokolatlanul nem
       késleltetheti).
     • Az anyanyelv használatának joga.
      Ingatlan-nyilvántartási eljárás
• Alapfogalmak:
  – Joghatóság: azt fejezi ki, hogy az adott ügyben, mely
    ország hatósága járhat el, ill. mely ország jogát kell
    alkalmazni. Országok közötti ügymegosztást jelent. Fő
    szabály szerint a Magyar Köztársaság területén magyar
    hatóság jár el.
  – Hatáskör: egy szervezet, szerv, ill. személy feladatának, a
    feladathoz kapcsolódó jogosítványainak
    meghatározását jelenti. A közigazgatási szervek
    társadalmi munkamegosztását jelenti: ki milyen, döntést
    hozhat. Vertikális ügyelosztást jelenti.
  – Illetékesség: horizontális ügyelosztást jelent. Azt
    határozza meg, hogy az adott ügyben, azonos szinten
    elhelyezkedő hatósági szervek közül, melyik jár el
    (területileg mely hatóságnak kell eljárnia).
      Ingatlan-nyilvántartási eljárás
• Alapfogalmak:
  – Hatásköri, illetékességi vita, összeütközés:
     • Pozitív hatásköri kollízió: ha több közigazgatási szerv
       állapítja meg hatáskörét, ill. illetékességét az adott
       ügyben.
     • Negatív hatásköri kollízió: egyik közigazgatási szerv
       sem állapítja meg hatáskörét, ill. illetékességét az
       adott ügyben, hatáskörük hiányát állapítják meg.
     • Megoldás: a hatóságoknak egyeztetniük kell.
       Illetékességi vita esetén a közös felügyeleti szerv,
       vagy közigazgatási hivatal dönt. Hatásköri vita
       esetén a Fővárosi Ítélőtábla.
  – Belföldi, vagy nemzetközi jogsegély
        Ingatlan-nyilvántartási eljárás
• Ingatlan-nyilvántartási eljárás:
   – Jogforrások:
       •   1997. évi CXLI. törvény
       •   109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet
       •   338/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet
       •   2004. évi CXL. Törvény (Ket.)
   – Az ingatlan-nyilvántartási eljárás tárgya: ingatlanokkal
     kapcsolatos jogok bejegyzése, tények feljegyzése, ingatlanok
     adataiban történt változások átvezetése.
   – Az ingatlan-nyilvántartás jellege: közigazgatási eljárás, melyre
     fő szabály szerint a Ket. vonatkozik, kiegészítő szabályozása az
     Inytv-ben található.
   – Ügyfél: természetes vagy jogi személyek, jogi személyiséggel
     nem rendelkező szervezetek, amelyet az ingatlan-
     nyilvántartásba jogosultként bejegyeztek, vagy a bejegyzés
     által jogosulttá, kötelezetté válna, ill. az iny. eljárás bejegyzése,
     feljegyzése által joga, kötelezettsége megváltozna, vagy
     megszűnne (törlődne). Eljárást indító hatóság, adatváltozást
     bejelentő személy.
   – Az a beadvány, melyhez melléklet nem tartozik, elektronikus
     űrlapon alkalmazásával elektronikus úton is benyújtható.
    Ingatlan-nyilvántartási eljárás
– Ingatlanhoz kapcsolódó jog, vagy tény keletkezését,
  módosulását, megszűnését jogszabályban meghatározott
  nyomtatványon benyújtott kérelemre, vagy megkeresésre kell
  bejegyezni.
– Ahol a jogváltozás alapja közjegyző által készített közokirat,
  vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, ott jogi
  képviselet kötelező (aki lehet ügyvéd, jogtanácsos vagy
  közjegyző).
– A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés keltétől
  számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz
  BENYÚJTANI.
– Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése
  vagy/és hatósági jóváhagyás szükséges, akkor a 30 napot a
  beleegyezés megadásától, ill. a hatósági jóváhagyástól kell
  számítani. <-- Jogbiztonság kérdése.
– A fenti határidő elmulasztása esetén mulasztási bírságot kell
  fizetni.
– Az eljárás megindításáról azt az ügyfelet kell értesíteni, akinek
  tulajdonjogának törlését, ill. vele szemben vételi jog
  bejegyzését kérik.
       Ingatlan-nyilvántartási eljárás
– A kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell az okiratokat
  csatolni.
– A bejegyzést annak kell – fő szabály szerint – kérnie, aki jogosulttá válik.
  Kérheti az is, akinek a bejegyzett jogát érinti.
– A megkereső hatóság a jogra vagy tényre vonatkozó határozat jogerőre
  emelkedése után azt az ingatlanügyi hatóság részére megküldi
  (megkeresés).
– A kérelem mindaddig visszavonható, míg az ingatlanügyi hatóság
  határozatot nem hozott (ha harmadik személy vált volna jogosulttá, akkor
  az ő beleegyezése is szükséges).
– IKTATÁS: az ügyiratokat a beérkezés napján, de legkésőbb a következő
  munkanapon az ügyfélfogadási idő előtt kell beiktatni.
– SZÉLJEGYZÉS: az iktatással egyidejűleg az érintett ingatlanokat széljegyezni
  kell. Nem kell széljegyezni azokat a beadványokat, melyek a tulajdoni lapot
  nem érintik. Ha téves széljegyzés történt, arról a földhivatal feljegyzést készít,
  és törli a széljegyet.
– SZIGNÁLÁS: az iktatás után az ügyhöz ingatlan-nyilvántartási ügyintézőt kell
  rendelni, kijelölni.
– BEADVÁNYOK, OKIRATOK ALAKI és TARTALMI VIZSGÁLATA:
    • A kérelem megfelel-e a jogszabályban mellékelt mintának (tartalmi vizsgálat)?
    • Az okirat esetlegesen érvénytelen-e? (Csak akkor nyilváníthatja azzá, ha az a
      tartalmából kiderül.)
    • A benyújtott hatósági határozat nem ütközik-e hatályos jogszabályba?
    • Számbavétel: a bejegyzéshez szükséges igazolások, okiratok rendelkezésre állnak-
      e?
    • A beérkezett okiratok és a tulajdoni lap tartalmának összehasonlítása.
      Ingatlan-nyilvántartási eljárás
– HIÁNYPÓTLÁS:
   • Ha a kérelemnek, ill. a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható
     hiányossága van, a földhivatal felszólítja a kérelmezőt, hogy a kérelem
     beérkezésétől számított 10 munkanapon belül tegyen eleget a hiány
     pótlásának. 1× +10 munkanappal meghosszabbítható.
– ELUTASÍTÁS:
   • A kérelem részben, vagy egészében is elutasítható.
   • A kérelmet határozattal kell elutasítani, ha a benyújtott okirat szenved
     „helyrehozhatatlan” hibában (pl. jogcímet kellene pótolni, módosítani, a
     szerződő felek személyét kellene módosítani, a szóban forgó ingatlan
     megjelölése változna, a szerződő felek aláírását kellene utólag pótolni,
     bejegyzési engedélyt kellene pótolni, az ellenjegyzést, közjegyzői
     hitelesítést kellene pótolni, az okirat keletkezési helyét, időpontját kellene
     pótolni, változási vázrajzot kellene pótolni).
   • A kérelmet végzéssel kell elutasítani, ha ingatlan-nyilvántartási
     szempontból érthetetlen, ellentmondó (pl. a kérelem nem tartalmazza a
     kérelmező nevét, lakcímét, az érintett ingatlan helyrajzi számát, a be-, ill.
     feljegyezni kívánt jog, ill. tény megnevezését, a kérelmet arra nem
     jogosult nyújtotta be, a kérelem olya jogra vagy tényre vonatkozik, mely
     nem tárgya az ingatlan-nyilvántartásnak; vagy ha tárgya is, de nem
     szerepel az ingatlan-nyilvántartásban).
   • Ha a megadott határidőn belül a hiányosságokat nem pótolják, akkor a
     kérelmet elutasítják.
   • A kérelem teljesíthető részében foglaltaknak a földhivatal helyt ad, míg a
     többi részét elutasítja..
      Ingatlan-nyilvántartási eljárás
– ÜGYÉSZ ÉRTESÍTÉSE: ha a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági
  határozatot nem a hatáskörében eljáró szerv hozza, vagy a
  határozat jogszabályt sért, az ügyészt értesíteni kell.
– BEADVÁNYOK INTÉZÉSE:
    • A beadványokat az iktatószámok sorrendjében kell elintézni.
    • Egyazon napon érkezett beadványok bejegyzésének ranghelyét, a
      bejegyzés alapjául szolgáló okirat keltezése határozza meg.
    • A beadványok rangsorának megváltoztatása valamennyi érdekelt
      hozzájárulásával lehetséges.
    • Az érdemi határozatot a beadvány beérkezésétől számított 30 napon
      belül kell meghozni. Ha a beadvány 30-nál több önálló ingatlant érint,
      akkor az érdemi határozatot 3 hónapon belül kell meghozni.
– SORONKÍVÜLISÉG:
    • Törvényi rendelkezésre, ill. az ügyfél kérelmére rendelhető el írásban. A
      döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.
    • Ugyanarra az ingatlanra vonatkozó megelőző beadványokat felül kell
      vizsgálni, és ha bármelyik elintézésének akadálya van, akkor a
      soronkívüliség nem alkalmazható.
    • A soronkívüliség tárgyában a körzeti földhivatal vezetője 2 munkanapon
      belül dönt.
     Ingatlan-nyilvántartási eljárás
– Az eljárás FELFÜGGESZTÉSE:
   • Ha a bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat valódiságát,
     jogszerűségét, ill. a jog vagy tény jogosultjának személyét
     valamelyik fél vitatja.
   • Ha az okirat jogszerűsége, és a bejegyezni kívánt jogosult
     személye tekintetében jogvita merül fel a felek között.
– FÜGGŐBEN TARTÁS lehetséges:
   • A rangsorban előrébb álló beadvány elintézéséig.
   • A bejegyzett jogosult által a bejegyzési engedély megadására
     kitűzött határidő végéig (max. 6 hónap).
   • Az ügyészi tájékoztatás beérkezéséig.
   • Ha a törvény ezt előírja.
   • A kérelmezőt a függőben tartásról a beadvány beérkezésétől
     követő 8 napon belül értesíteni kell.
   • A tulajdoni lapra nem kell feljegyezni.
Ingatlan-nyilvántartás I.
         Okiratok
                               Okiratok
• Az adatváltozás átvezetéséhez szükséges okiratok:
   – Hatósági engedély, igazolás, jóváhagyás (erdészeti hatóság
     döntése, vízügyi hatóság üzemeltetési engedélye,
     használatbavételi engedély, fennmaradási engedély, bontási
     engedély, telekalakítási engedély, jegyző határozata, épület
     rendeltetését megjelölő hatósági bizonyítvány, halotti
     anyakönyvi kivonat stb.).
   – Az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmában bekövetkezett
     változás (ingatlan határvonalában, területében, művelési
     ágában, földminőségében történt változás; építmény létesítése,
     ill. lebontása) érvényesítéséhez szükséges lehet változási vázrajz
     csatolása is.
   – A benyújtás előtt a vázrajzot az ingatlanügyi hatóság
     lezáradékolja (I. és II. kör értelme).
   – Nem kell változási vázrajzot mellékelni művelési ág változás
     esetében, ha
       • a változás a földrészleten belül nem éri el a 400 m2-t,
       • a földrészlet egész területe egy más művelési ágra változik,
       • egy vagy több alrészlet területe azonos művelési ágra változik, és
         így a földrészlet egy művelési ágba kerül,
       • egy alrészlet egész területe más művelési ágra változik.
                                     Okiratok
• Az okiratok fajtái a hordozó anyag szempontjából:
    – Papír alapú, vagy
    – Elektronikus okiratok.
• Tartalmuk szerint:
    – Tanúsító (múltban megtörtént tényre vonatkozik),
    – Rendelkező (jogviszony, keletkezik, megszűnik),
    – Beismerő okirat (a kiadó a vele szemben fennálló követelést tanúsít).
• Keletkezés módja szerint:
    – Eredeti,
    – Másolat.
• Bizonyító erejük alapján:
    – Közokirat,
    – Magánokirat,
        • Egyszerű magánokirat,
        • Teljes bizonyító erejű magánokirat.
• Az emberi gondolattartalomnak a gondolatok kifejezésére szolgáló
  jelekkel, főként írásjegyek vagy írásjegyekké alakítható jelek útján
  történő megörökítése, melynél a hordozó anyag vagy eszköz és a
  rögzítés módja önmagában nem releváns, de összességében alkalmas
  a gondolattartalom tartós megőrzésének és hitelt érdemlő
  visszaadásának biztosítására.
                                Okiratok
• Közokiratnak nevezzük azon okiratot, melyet
   – Bíróság, közjegyző vagy más hatóság, ill. közigazgatási szerv
   – ügykörében eljárva,
   – az arra megszabott alakban állít ki.
• Teljes bizonyító erejű magánokirat:
   – a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta.
   – Két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem
     általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű
     aláírásnak ismerte el, és az okiraton a tanúk lakóhelyét is
     feltüntették.
   – A kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy
     közjegyzőileg hitelesítve van.
   – A gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot
     szabályszerűen aláírták.
   – Ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű
     ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot
     előtte írta alá, vagy aláírását saját kezű aláírásnak ismerte el.
   – Az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást
     helyezett el.
                           Okiratok
• Egyszerű magánokirat:
   – Azok az okiratok, melyek nem minősülnek sem köz-, sem teljes
     bizonyító erejű magánokiratnak (pl. géppel írt okirat, melyet
     kézzel aláírtak stb.).
• Jogok, tények feljegyzéséhez csak közokirat, vagy teljes
  bizonyító erejű magánokirat, vagy ezek közjegyző általi
  hitelesített másolata alapján van helye.
• A bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmazza a jog, vagy
  tény létrejöttét, módosulását, vagy megszűntét igazolja, ill.
  tartalmazza a bejegyzési engedélyt.
• Az okiratok kellékeit az ingatlan-nyilvántartási törvény
  pontosan felsorolja (érdekeltek adatait, a statisztikai
  számjellel rendelkező szervezet adatait, az ingatlan pontos
  megjelölését, jog vagy tény pontos megjelölését,
  jogváltozás címét stb.).
                               Okiratok
• Minősített okirati forma:
   – Tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog,
     vételi jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására és
     megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, vagy ügyvéd
     által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye (Jogtanácsos
     ellenjegyzését is el kell fogadni, ha valamelyik érdekelt fél
     jogtanácsos által képviselt).
• Jelzálogjogra vonatkozó bejegyzés olyan okirat alapján is
  tehető, melyet hitelintézet állított ki és szabályszerűen írt alá.
• Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írt alá,
  akkor a meghatalmazást is mellékelni kell az okiratnak
  megfelelő alakszerűségekkel.
• Írásra, vagy olvasásra képtelen személy nyilatkozatát
  közokiratba kell foglalni.
• Jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek
  bejegyzési kérelméhez mellékelni kell a keletkezésüket tanúsító
  bejegyzési határozatot, a képviseleti jogosultságot igazoló
  okiratot eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatát
  (cégkivonat, cégmásolat, bírósági nyilvántartási adatokról szóló
  kivonat, aláírási címpéldány).
Ingatlan-nyilvántartás I.
        Döntések
                            Döntések
• A közigazgatási szervek egyik legfontosabb feladata: döntések
  meghozatala.
• A közigazgatási aktus, döntés közigazgatási jogi hatást kiváltó
  cselekmény (következmény).
• Az ingatlanügyi hatóság döntése ingatlan-nyilvántartási
  joghatást vált ki.
• Az ingatlanügyi hatóság az ügy érdemében történt döntés
  esetében határozatot hoz (jog bejegyzése, tény feljegyzése,
  adatok átvezetése esetén), az eljárás során eldöntendő egyéb
  kérdésekben végzést bocsát ki.
• Az ingatlan-nyilvántartásba jog vagy tény azzal szemben
  jegyezhető be, aki ott jogosultként szerepel, vagy akit
  egyidejűleg jogosultként bejegyeznek.
• A Határozat formáját tekintve lehet:
   – Ügyiratra rávezetett záradék,
   – Alakszerű határozat,
   – Tulajdoni lap másolatán alapuló egyszerűsített határozat.
                             Döntések
• Az ingatlanügyi hatóság a jogok, tények ,adatok változásakor
  nem mérlegelhet. Ha a feltételek fennállnak, a kérelemben
  foglaltakat teljesíteni kell. Adatváltozás esetén a természetbeni
  állapot a döntést meghatározza.
• A határozat tartalmának megfelelő változást a hatóság
  bejegyzi, ill. feljegyzi a tulajdoni lapra, ill. átvezeti az ingatlan-
  nyilvántartási térképen, ha tartalmát érinti.
• Helytadó döntés a tulajdoni lap másolatával is közölhető
  (egyszerűsített határozat) indoklást nem tartalmaz, a
  jogorvoslatra vonatkozó figyelmeztetést viszont tartalmaznia
  kell. Az egyszerűsített határozat tulajdoni lap másolatként nem
  használhatók.
• Külön szövegezett alakszerű határozattal dönt a hatóság a
  részleges vagy teljes elutasításról. Az elutasító határozatról az
  indoklás és a jogorvoslati figyelmeztetés sem hiányozhat.
                                 Döntések
• A határozatnak tartalmaznia kell:
    –   Az ingatlan helyrajzi számát,
    –   A bejegyzés, feljegyzés és átvezetés alapjául szolgáló okiratokat,
    –   Bejegyzett jogot, feljegyzett tényt, átvezetett adatot,
    –   A jogosult magánszemély adatait (lásd gyakorlati óra),
    –   Más jogosult adatait,
    –   Jogi személy jogosult adatait,
    –   A korábbi bejegyzés, ill. feljegyzés jogosultját és sorszámát,
    –   Az ingatlan eszmei hányadát, vagy természetben meghatározott részét, ha
        a bejegyzés nem vonatkozik az egész ingatlanra,
    –   Függő hatályú bejegyzést, ha valamely korábbi bejegyzéssel kapcsolatos
        eljárás eredményétől függ.
    –   A körzeti földhivatal megnevezését,
    –   Iktatószámot, ügyintéző nevét, tárgy megnevezését,
    –   Határozat szót, alatta a rendelkező részt,
    –   Jogorvoslatra vonatkozó figyelmeztetés, tájékoztatás,
    –   Indoklás,
    –   Keletezés helye és ideje, körbélyegző,
    –   A döntést az ingatlanügyi hatóság vezetője, vagy az általa kijelölt személy
        írhatja alá.
    –   A határozatot kapó személyek (hatóság, jogi és természetes személyek)
        felsorolása.
                             Döntések
• Az ingatlanügyi hatóság az ügy érdemére nem vonatkozó
  kérdésekben végzéssel dönt.
• A végzésnek is tartalmaznia kell a jogorvoslatra vonatkozó részt,
  valamint a kérelem elutasítása esetén az indoklást.
• A végzés tartalmi elemei:
   – A körzeti földhivatal megnevezését,
   – Iktatószámot, ügyintéző nevét, tárgy megnevezését,
   – Végzés szót, alatta a rendelkező részt,
   – Jogorvoslatra vonatkozó figyelmeztetés, tájékoztatás,
   – Indoklás,
   – Keletezés helye és ideje, körbélyegző,
   – Az ügyintéző aláírása,
   – A határozatot kapó személyek (hatóság, jogi és természetes
     személyek) felsorolása.
   – Jogszerző személy adatai.
• Az ingatlanügyi hatóság végzéssel dönt:
   – A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról,
                            Döntések
• Az ingatlanügyi hatóság végzéssel dönt:
  –   A képviselet visszautasításáról,
  –   Az eljárási költségekről,
  –   Soron kívüli eljárásra irányuló kérelem elutasításáról,
  –   Költségmentességről,
  –   Az eljárás felfüggesztéséről,
  –   Az eljárás megszüntetéséről,
  –   Igazolási kérelemről,
  –   Iratbetekintési kérelemről stb.
• A végzés az érdemi döntés elleni fellebbezésben
  támadható meg, kifogásolható, kivéve
  –   A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról,
  –   Az eljárás felfüggesztéséről,
  –   Az eljárás megszüntetéséről,
  –   Az eljárási költség viseléséről hozott döntésről.
Ingatlan-nyilvántartás I.
      Jogorvoslatok
                       Jogorvoslatok
• A Ket. alapján a jogorvoslati eljárások két nagy
  csoportba sorolhatók:
   – Az ügyfél kérelmére lefolytatható eljárások:
      • A fellebbezési eljárás,
      • A döntés módosítása, visszavonása a fellebbezés alapján,
      • Bírósági felülvizsgálat.
   – Hivatalból kerül sor a döntés felülvizsgálatára:
      • Felügyeleti eljárás keretében az ingatlan-nyilvántartási adatok
        tekintetében,
      • Az Alkotmánybíróság határozata alapján,
      • Ügyészi óvás nyomán,
      • Semmisség esetén.
   – Mind kérelemre, mind hivatalból lehetőség van a döntés
     kijavítására, kicserélésére és kiegészítésére.
                         Jogorvoslatok
• A határozat, végzés, ill. bejegyzés, feljegyzés, átvezetés
  kijavítása, kiegészítése
   – Kijavítás: hibás névírást, szám-, vagy számítási, vagy más elírást saját
     hatáskörben ki lehet javítani.
   – Kiegészítés: a határozat kiegészítésre kerül, ha a határozat nem
     rendelkezett a kérelemben foglaltak, ill. a bejegyzés alapjául
     szolgáló okirat valamely részéről, továbbá ha a bejegyzés,
     feljegyzés, vagy átvezetés az okiratban és a kérelemben
     foglaltakhoz képest hiányos.
   – Ha időközben harmadik jóhiszemű személy jogot szerzett az
     ingatlanra, akkor a fenti műveletekhez annak hozzájárulása is
     szükséges.
   – Bírósági felülvizsgálati kérelem esetén a hatóság határozatát a
     kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül saját hatáskörében
     módosíthatja, ill. visszavonhatja.
   – A kijavítás, kiegészítés, módosítás és visszavonásról minden esetben
     új határozatot (végzést) kell hozni, ill. a bejegyzéseket létrehozni,
     módosítani vagy törölni kell a tulajdoni lapon.
   – Jogok bejegyzése, tények feljegyzése, ill. ezek törlése iránti eljárás
     során hozott határozat ellen felügyeleti eljárásnak nincs helye.
                           Jogorvoslatok
• A végzés kijavításáról, módosításáról, kiegészítéséről,
  visszavonásáról ugyancsak újabb végzést kell hozni.
• A határozat, végzés visszavonása, módosítása.
   – Alap esetben az ingatlanügyi hatóság nem módosíthatja, ill. nem
     vonhatja vissza döntését.
       • Kivéve:
           – Lásd előző dián bírósági felülvizsgálat kérelmének esetét.
           – Fellebbezés esetén, ha a hatóság rájön arra, hogy döntése jogszabályt sért.
           – Nem jogszabálysértő döntést visszavonhatja, módosíthatja, ha a
             fellebbezésben foglaltakkal egyetért.
       • Az új döntés csak határozat, ill. végzés formájában jelenhet meg.
• Fellebbezés:
   – Az elsőfokú ingatlanügyi hatóság határozata ellen a kézbesítéstől
     számított 30 napon belül lehet a másodfokú szervhez fordulni.
   – I. fokú szerv: körzeti földhivatal, II. fokú szerv: X Megyei
     Kormányhivatal Földhivatala.
   – A fellebbezést az I. fokú szervnél kell benyújtani.
   – A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül jogorvoslati
     (fellebbezési) jogáról szóban (jkv-ba foglalják), ill. írásban
     lemondhat, mely vissza nem vonható.
                             Jogorvoslatok
• Fellebbezés:
    – 8 napja van a körzeti földhivatalnak a kijavításra, kiegészítésre, módosításra,
      visszavonásra.
    – A II. fokú szerv a határozatot helyben hagyhatja, megváltoztathatja,
      megsemmisítheti és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasíthatja.
    – A másodfokú ingatlanügyi hatóság első fokon hozott döntése ellen
      fellebbezésnek nincsen helye.
• Bírósági jogorvoslati kérelem:
    – Az ügyfél a jogerős határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva
      kérheti közigazgatási per keretében a megyei bíróságtól.
    – Csak akkor lehetséges kérni, ha az ügyfél fellebbezési jogát kimerítette,
      vagy a fellebbezés kizárt.
    – A jogszabálysértés lehet eljárásjogi vagy anyagi jogi jellegű.
    – A bírósági jogorvoslati kérelmet a körzeti földhivatalnál, vagy az illetékes
      bíróságnál kell benyújtani a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 15
      napon belül.
    – A bíróság a keresetet elutasíthatja, a határozatot megváltoztathatja, ill.
      hatályon kívül helyezi és a hatóságot új eljárásra utasíthatja.
    – A bíróság ítélete ellen perújítás, ill. felülvizsgálati kérelem nyújtható be.
                          Jogorvoslatok
• Felülvizsgálati kérelem:
   – A bíróság jogerős ítélete ellen a kézbesítéstől számított 60 napon
     belül felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani jogszabálysértés
     esetén.
   – Közigazgatási perben csak akkor van lehetőség rá, ha az ítélet
     ellen nem lehet fellebbezni.
   – A felülvizsgálati kérelemről a Legfelsőbb Bíróság dönt.
   – A bírósági határozatot részben vagy egészben hatályon kívül
     helyezheti, új határozatot hozhat, az első vagy másodfokú szervet új
     eljárásra utasíthatja.
• Újrafelvételi és méltányossági eljárás ingatlan-nyilvántartási
  ügykörben nem lehetséges.
• Felügyeleti eljárás:
   – Bejegyzés, feljegyzés, ill. azok törlése esetén felülvizsgálati eljárásnak
     nincs helye.
   – Adatok átvezetése esetén a következőket teheti a felügyeleti szerv:
       • Megváltoztathatja a jogszabálysértő döntést,
       • Megsemmisítheti a jogszabálysértő döntést,
       • A szervet új eljárásra utasíthatja.
   – Felügyeleti szerv: X. Megyei Kormányhivatal Földhivatala. Az eljárás
     hivatalból történhet.
Ingatlan-nyilvántartás I.
Az ingatlan-nyilvántartás átalakítása
                 Ingatlan-nyilvántartás
• Ingatlan-nyilvántartás átalakítása: a körzeti földhivatal az
  ingatlan adatainak megváltozását eredményező eljárást folytat
  le, majd az ezen eljárás eredményeként létrejövő adatokat az
  ingatlan-nyilvántartásban átvezeti. Az átvezetés érinti az EÖI-kat
  is.
• Az ingatlan-nyilvántartás átalakításának előzetes
  engedélyezésének tárgyában az illetékes miniszter dönt.
• Az átalakítás az érintett település kül- és belterületére együtt, ill.
  külön-külön is lefolytatható.
• A helyrajzi számok, területek és egyéb adatok megváltozása a
  bejegyzett jogokat és feljegyzett tényeket nem érintheti.
• Az átalakítást megelőzően a következő munkarészeket kell
  elkészíteni, az átalakításhoz mellékelni: térkép, területjegyzék,
  azonosítási jegyzék az áthelyrajzi-számozáshoz.
• A munkarészekben található adatokat felül kell vizsgálni (össze
  kell hasonlítani) az ingatlan-nyilvántartásban szereplő
  adatokkal.
                 Ingatlan-nyilvántartás
• Az új adatokat kell elfogadni, ha az egyes adatok
  megváltozása ellenére az ingatlan azonossága megállapítható.
  Azonosnak kell tekinteni az ingatlant
   –  ha a földrészletnek az új térképen feltüntetett határvonalai
     hasonlóan helyezkednek el vagy egybeesnek a korábbi térképen
     feltüntetett határvonalakkal, és
   – a földrészletnek az új területe azonos az ingatlan-nyilvántartásban
     feltüntetett régi területtel, vagy az eltérés a külön jogszabályban
     meghatározott mértéket nem lépi túl, vagy
   – a felmérési, térképezési vagy területszámítási hibából eredő területi
     eltérés a megengedett mértéket túllépi, de az eltérés a szomszédos
     földrészletekben nem mutatható ki.
• Azonosnak kell tekinteni az ingatlant akkor is, ha
   – az új térképen lévő határvonalak nem helyezkednek hasonlóan, ill.
     nem esnek egybe a korábbi térképen feltüntetett határvonalakkal,
     de
   – a régi és új területek között eltérés nincs, vagy
   – ha van is az telekalakításból vagy kisajátításból eredő eltérés.
                 Ingatlan-nyilvántartás
• Ha az ingatlan azonossága nem állapítható meg, az eltérés
  okát az érdekeltek meghallgatásával, ill. helyszíni ellenőrzéssel ki
  kell vizsgálni.
   – Ha az eltérés jogváltozásból ered, közölni kell a felekkel annak
     rendezési módját.
   – Ha a meghallgatástól számított 30 napon belül nem
     kezdeményezték a változás átvezetését, akkor a régi, ingatlan-
     nyilvántartásban feltüntetett adatokat kell elfogadni.
   – Ha a területi változás nem jogváltozásból ered, akkor az új
     területeket kell elfogadni.
• Az átalakítás során az érintett területre vonatkozóan általános
  helyszínelést is le kell folytatni, mely kiterjed a művelési ágak és
  minőségi osztályok megállapítására is.
• Az átvétel során készített adatokat át kell vezetni a tulajdoni lap
  I. részén.
                 Ingatlan-nyilvántartás
• Az elkészült, változással érintett tulajdoni lapokat, az állami
  földmérési térképet és az elkészült területjegyzéket 30 napra
  közszemlére kell bocsátani.
• A közszemléről az érintett feleket a helyben szokásos módon, ill.
  egy országos napilapban közlemény útján értesíteni kell.
• A közszemle ideje alatt az érdekeltek a kifogásolt térképi és
  ingatlan-nyilvántartási tartalommal szemben felszólalással
  élhetnek.
• A felszólalásban foglaltakat a körzeti föld soron kívül kivizsgálja,
  és határozatot hoz. A körzeti földhivatal határozata ellen
  fellebbezéssel lehet élni.
• Ha a felszólalásnak, vagy a fellebbezésnek a földhivatal helyt
  ad, az érintett ingatlanra vonatkozó munkarészeket a
  felszólalásnak, ill. a fellebbezésnek megfelelően kijavítja.
• Az átalakított ingatlan-nyilvántartásról (a közszemle utolsó
  napját követő napon) a földhivatal határozatot hoz, mely
  fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

								
To top