Helyi Vid�kfejleszt�si Strat�gia � V�rtes-Gerecse by HC111125231729

VIEWS: 0 PAGES: 115

									Helyi Vidékfejlesztési Stratégia –
Vértes-Gerecse

"Vértes–Gerecse Általél(r)ünk, kéz a kézben célhoz érünk!"




Budapest, 2008 Március 14.




A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni,
forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.
Tartalom




           ▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia
             összefoglalása

           ▪ Helyzetelemzés

           ▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési
             intézkedések, forrásallokáció

           ▪ Helyi gazdaságfejlesztési terv

           ▪ Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és
             településfejlesztési terv

           ▪ IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv




                                                                 1
 Vértes-Gerecse – Összefoglaló a térségről

             A(z) Vértes-Gerecse területe 38 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség
             lakossága 64,207 fő, a városokban élő lakosok száma 683 fő

             A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A
             legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-,
             vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0


             A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 14 db fejlesztési intézkedés
             fogalmazódott meg

             A térségben összesen 0 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a
             legtöbb – az összes javaslat %-a, db – a(z) szektorhoz kapcsolódik


             A térségben összesen 0 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat
             fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – db – a(z) mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik


             A térségben összesen 0 db IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési javaslat fogalmazódott
             meg, melyek közül a legtöbb – db – a(z) IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési témához
             kapcsolódik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                                             2
A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban
található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar,
villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

 Vértes-Gerecse – Általános áttekintés

 Általános információk                     Négy legnépesebb település         Vállalkozások, jelentős szektorok
 Népesség                       64,207     Csákvár                 5,283 fő   Vállalk. száma létszám szerint (db)        Legtöbb vállalk. adó szektor

                                                                                   1-9 fő                                Kereskedelem, javítás
 Települé-                           38    Környe                  4,587 fő                             3 810
 sek száma
                                                                                10-19 fő    83
                                                                                20-49 fő 66
 Városok                              1    Vértesszőlős            2,938 fő                                              Legnagyobb fogl. szektor
 száma                                                                         50-249 fő 18
                                                                                                                         Bányászat, feldolgozóipar,
                                                                              250-499 fő 1                               villamosenergia-, gáz-,
 33 leghátrányosabb                   0    Baj                     2,732 fő
 kistérség közé tartozó                                                          500- fő 0                               gőz-, vízellátás
 települések száma

 Települések száma, ahol...                                                   Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok
 ...nincs szélessávú                                                     2    Fő fejlesztési prioritások száma                                      6
 internet
                                                                              Fejlesztési intézkedések száma                                     14
 ...nem elérhető                                                         7
 mindhárom mobilhálózat
                                                                              Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma                        0
 ...nincs helyközi                                                       2
 autóbusz-megálló                                                             Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési                     0
                                                                              megoldási javaslatok száma
 ...van közművesített, köz-                                              3    IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési                          0
 úton elérhető ipari park                                                     javaslatok száma



Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                                                                                        3
A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása
jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára


 Vértes-Gerecse - Legfontosabb probléma és lehetőség


  Legfontosabb probléma                                       Legfontosabb lehetőség

  ▪ A vállalkozások zöme nem tőkeerős, a KKV-k nehéz          ▪ A Tatabánya–Székesfehérvár tengely a hazai GDP
    helyzetben vannak. Egyre inkább a városok a legfőbb         előállítás szempontjából meghatározó, aminek
    munkaadók, a falvak lassan csupán alvó                      köszönhetően a térség foglalkoztatottsági helyzete
    településekké válnak.                                       kedvező és egyúttal erős gazdasági potenciált
                                                                képvisel az „Innováció Régióján” belül. Ezt kell
  ▪ A klasszikus vidéki életformák iránti igény egyre           kihasználni a helyi munkalehetőségek
    nagyobb, de nincs mögöttük tőke vagy vállalkozó             megteremtésénél, szolgáltatások fejlesztésénél.
    kedv.
                                                              ▪ Gazdag természeti és építészeti örökség, mely
  ▪ A civil szektor „leült”, humán és anyagi erőforráshiány     megfelelő marketinggel, a Gerecsei Natúrpark
    nyomja rá bélyegét. A lakosság aktivitása, közéletben       kialakításával és a Vértesi Natúrpark további
    vállalt szerepe ezáltal csökken.                            működtetésével jelentős vonzerő lehet.

                                                              ▪ Új integrált közösségi terek létrehozása, ezáltal a
                                                                közösségi élet felélesztése. Sport, ifjúsági és
                                                                általános igényeken alapuló szabadidős programok
                                                                szervezése.

                                                              ▪ A térség iparosodottságának pozítív hatása, hogy
                                                                jelentős a térségben a magas iskolai végzettségűek
                                                                aránya. Erre alapozva - ösztönzőkkel - jelentős civil
                                                                mozgalmak indíthatók be és szakértői hálózat
                                                                alakítható ki.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis                                                             4
 Vértes-Gerecse – A stratégia alapvető célja

             "A Vértes–Gerecse–Által-ér térség erőforrásainak fenntartható hasznosításával egy olyan vidéki élettér
             megteremtése, ahol élni jó és élni érdemes."

             A térséget alkotó tájegységek közös természeti, történelmi és kulturális örökségére alapozva egy olyan
             vidékfejlesztési modell kidolgozása és megvalósítása, amely alkalmas arra, hogy a térséget körülölelő
             nagyvárosok globalozációs folyamatokat gerjesztő hatásának alternatívájaként ismét vonzóvá és értékkéssé
             tegye a vidéki életet úgy, hogy közben kiemelt hangsúlyt fektet a rendelkezésre álló erőforrások hosszú távú,
             tartamos hasznosítására, valamint a települések lakosságmegtartó-képességének erősítése érdekében a
             helyiek társadalmi és gazdasági előnyökhöz való juttatására.




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                                                             5
Tartalom




           ▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia
             összefoglalása

           ▪ Helyzetelemzés

           ▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési
             intézkedések, forrásallokáció

           ▪ Helyi gazdaságfejlesztési terv

           ▪ Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és
             településfejlesztési terv

           ▪ IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv




                                                                 6
 A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

             A Vértes-Gerecse térség területe 2 megyét (Komárom-Esztergom és Fejér), 6 kistérséget (Bicskei, Móri,
             Oroszlányi, Székesfehérvári, Tatai, Tatabányai), 38 települést és 64.209 lakost érint.

             A Vértes és Gerecse hegységek, az Által-ér völgye és a Mezőföld révén érintett térségek közötti kapocs mind
             természetföldrajzi-ökológiai, mind pedig történelmi-gazdasági-kulturális szempontból igen erős annak ellenére,
             hogy az ember alkotta mesterséges határok (közigazgatási egységek, nyomvonalas létesítmények) kisebb-
             nagyobb egységekre szabdalják.

             Természetföldrajzi-ökológiai szempontból nézve az összetartozást fejezi ki, hogy:
             •A 4 kistáj (így a 6 kistérség) ugyanazon tektonikai törésvonal (Tatai-árok, Bicskei-árok) mentén helyezkedik el;
             •A térséget észak-déli irányban átszelő madárvonulási útvonal szintén összeköti e tájakat a Dunától az Által-ér
             völgyén és a Zámolyi-medencén át a Sárvíz völgyéig (ezek egyúttal Érzékeny Természeti Területek is);
             •A kiemelkedő természeti értékek révén a legtöbb település határában országos vagy helyi jelentőségű védett
             területek, valamint NATURA 2000 területek találhatók.

             A történelmi-gazdasági-kulturális egységet jelentő közös pontok:
             •A Sopianae felől Brigetioba (délről észak felé), valamint az Aquincumból Savariába (keletről nyugat felé)
             vezető ókori hadi- és kereskedelmi utak a térségen haladtak keresztül, egymást Csákváron (Floriana)
             keresztezték. Egykori nyomvonalaikon mai is utak vezetnek;
             •A 18-19. század között az Eszterházy-uradalom szerves kapcsolatot jelentett a térség északi és déli területei
             (Tata és Csákvár), így a vértesi és gerecsei falvak között;
             •A mai tatai, tatabányai és oroszlányi kistérségeket összefűző Tatai-medence az 1930-as évek közigazgatás-
             szervezésének országos modellterülete volt (Magyary Zoltán munkássága);
             •Napjainkban az Által-ér Szövetség és Vértesi Natúrpark működési területe számos település tekintetében
             átfedésben van egymással.



Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                                                                 7
 A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

              A sorsközösség ma a közös példakeresésben is nyomon követhető: míg a térség „északi” területei a
             LEADER+ során gyűjtött tapasztalataikat tudják hozományként a többiek részére átadni, addig a „déli”
             települések az ország első hivatalos natúrparkjának, a Vértesi Natúrparknak a létrehozása és működtetése
             során szerzett ismereteikkel szolgálnak példaként mások számára;
             •A térség turizmusa két pólus köré szerveződik: a Velencei-tó-Vértes térség és a régió egyik legjelentősebb
             idegenforgalmi potenciállal rendelkező városa, Tata köré. A két királyi városon (Tata és Székesfehérvár) túl a
             térségben számos várrom, kastély, vallási emlékhely várja újból felvirágzását;
             •A „regélő kövek” mellett az elmúlt korok népeinek máig élő szellemi hagytéka; a magyar, német és szlovák
             ajkú lakosság által őrzött kulturális értékek, hagyományok gazdagsága az, ami a térség egésze számára
             meghatározza az identitáserősítő törekvéseket. A két megyén átívelő összefogás így jelképes értékkel is bír,
             amely révén a „hely szelleme” valóban láthatóvá, érzékelhetővé válik.




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                                                              8
 A térség környezeti állapota 1/2

             A Vértes és a Gerecse hegységek a Dunántúli-középhegység egymás melletti tagjai. Mindkettő tájvédelmi
             körzettel rendelkezik: A Vértesi Tájvédelmi Körzetre alapozva a Vértesi Natúrpark 2005-ben már megalakult, a
             Gerecsei Natúrpark pedig megalakulásra vár. Az országos védelem alatt álló természeti területek mellett sok
             az önkormányzatok által védetté nyilvánított, valamint a Natura 2000 területek száma. A térség erdősültsége a
             Vértes és Gerecse „rengetegeinek” köszönhetően magas, míg a Kisalföld és a Mezőföld vidékein a
             mezőgazdasági művelés a meghatározó. Mind a Vértes, mind a Gerecse mészkőhegysége bővelkedik – nem
             egy esetben ókori eredetű – kőbányákban, melyek bár tájsebek, de számos közülük már a táj szerves részévé
             vált, illetve a környezeti nevelés, bemutatás fontos színtere.

             A térség infrastruktúrája általában fejlettnek tekinthető, és ez környezeti értelemben is igaz. Mind a
             csatornázottság, mind a hulladékgazdálkodás tekintetében (egyelőre) jó helyzetben van a térség, ami persze
             nem jelenti azt, hogy ne lennének sürgető tennivalók: gondoljunk itt a rekultiválandó (ma már jórészt bezárt)
             szeméttelepekre, de az Európai Unió Víz Keretirányelve is számos konkrét lépést vár el tőlük a vizek védelme
             érdekében. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a települések zöme jó adottságúnak tekinthető, csupán a
             Komárom-Tatabánya-Esztergom légszennyezettségi agglomeráció érinti a térség néhány települését. Míg az
             oroszlányi erőmű néhány évvel ezelőtt Magyarország egyik legnagyobb kén-dioxid kibocsátójának számított,
             addig az elmúlt években elvégzett retrofit programja révén ez már a múlté, és ezáltal a környező vértesi
             települések levegőminősége is sokat javult. A Gerecse és Vértes karsztos kőzetei a térség fontos ivóvízbázisát
             jelentik. A felszín alatt rejlő hatalmas karsztvízkincs mellett a térség bővelkedik tavakban, vízfolyásokban is. A
             nemzeti és nemzetközi ökológiai hálózathoz nagy kiterjedésű területek tartoznak, ami részben fokozott
             felelősséget, körültekintést követel meg, részben pedig óriási lehetőségeket nyújt egy értékközpontú,
             fenntartható vidékfejlesztés számára. A térség településeinek java része csatlakozott a regionális
             hulladékgazdálkodási rendszerekhez (Duna-Vértes Köze illetve Közép-Duna Vidéke), amelyek keretében
             számos környezetvédelmi beruházás megvalósítását tervezik.




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                                                                  9
 A térség környezeti állapota 2/2

              Zajvédelmi tekintetben szintén változatos a térség, hiszen miközben Vértesszőlős, Dunaalmás, Neszmély,
             Környe, Mór, Sárkeresztes számára a forgalmas főútvonalak közlekedési eredetű zajszennyezése nem kevés
             problémát jelent, addig a települések nagyobb részén még élvezhető az igazi csend. A települések egy másik
             – viszonylag szűk – körének a tatai NATO-lőtér is jelentős zajszennyezést okoz. Napjaink mind gyakrabban
             előtérbe kerülő problémája az ún. vizuális szennyezés, hiszen az átjátszó állomások, erősítő tornyok,
             magasfeszültségű vezetékek, kémények és egyéb objektumok mind meghatározóbb tájképi elemmé válnak.
             Ez alól térségünk sem mentesül, de szerencsére akadnak még tájak, ahol az „ég a földdel összeér”, ahol a
             tájképet nem bontják meg ilyen építmények. A térség mezőgazdasága fejlettnek (értsd: intenzívnek) tekinthető,
             elsősorban a Kisalföld, Bársonyos és Vértesalja magas aranykoronájú mezőgazdasági területein, de mind több
             vidéken (pl. Zámolyi-medence) láthatók az extenzív, tájfenntartó gazdálkodási formák is.




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                                                             10
 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozó települések bemutatása 1/2

             A Vértes–Gerecse Akciócsoportra nem vonatkozik.




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                 11
 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozó települések bemutatása 2/2




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                 12
 Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

                                      Bányászat,
     Mezőgazdaság,                    feldolgozóipar,                                              Szálláshely-
     erdő-, hal-,                     villamosenergia-,                            Kereskedelem,   szolgáltatás és
     vadgazdálkodás                   gáz-, gőz-, vízellátás   Építőipar           javítás         vendéglátás




     Szállítás,                                                Ingatlanügyletek,
     raktározás, posta                Pénzügyi                 gazdasági           Egyéb           Egyéb
     és távközlés                     közvetítés               szolgáltatás        szolgáltatás    tevékenység




Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis                                                                       13
A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások
számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani


 Az egyes szektorok jelentősége a térségben


 Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)
                                                                                         ▪ A településen azok a
 50                                                                                        legfontosabb szektorok,
          2. Néhány nagy vállalat                 1. Sok kis/közepes méretű vállalat
                                                                                           amelyek nagy mértékben
                                                                                           részesednek a
                                                                                           foglalkoztatásból és/vagy a
 40                                                                                        vállalkozások számából
                                                                                         ▪ Ebből a szempontból a
                                                                                           település legfontosabb
                                                                                           szektorai
 30
                                                                                            – Bányászat, feldolgozóipar,
                                                                                              villamosenergia-, gáz-,
                                                                                              gőz-, vízellátás
 20



 10


          4. Kevés kis vállalat                                   3. Sok kis vállalat
  0
      0                 10                  20      30             40               50

                         Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)



Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis                                                                             14
A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 21%-kal a(z) Kereskedelem,
javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel


 Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

    Aktív vállalkozások száma szektoronként                                            Szektorok
    (db)                                                                               részesedése

   Mezőgazdaság, erdő-, hal-,
                                                           247                              6%
   vadgazdálkodás
   Bányászat, feldolgozóipar,
                                                                   473                      12%
   villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás
   Építőipar                                                             708                18%

   Kereskedelem, javítás                                                         843        21%
   Szálláshely-szolgáltatás és
                                                           264                              7%
   vendéglátás
   Szállítás, raktározás, posta és
                                                           255                              6%
   távközlés
   Pénzügyi közvetítés                               141                                    4%
   Ingatlanügyletek, gazdasági
                                                                           745              19%
   szolgáltatás
   Egyéb szolgáltatás                                        301                            8%

   Egyéb tevékenység                             2                                          0%




Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis                                                       15
A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 36%-kal a(z) Bányászat,
feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a
legnagyobb részesedéssel

 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

    Foglalkoztatottak száma szektoronként                                                                    Szektorok
    (fő)                                                                                                     részesedése

   Mezőgazdaság, erdő-, hal-,                                                 2 172                               9%
   vadgazdálkodás
   Bányászat, feldolgozóipar,                                                                        8 520        36%
   villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás
   Építőipar                                                                 1 917                                8%

   Kereskedelem, javítás                                                             2 762                        12%
   Szálláshely-szolgáltatás és
                                                               615                                                3%
   vendéglátás
   Szállítás, raktározás, posta és                                                                                7%
                                                                         1 713
   távközlés
   Pénzügyi közvetítés                                       291                                                  1%
   Ingatlanügyletek, gazdasági
                                                                     1 124                                        5%
   szolgáltatás
   Egyéb szolgáltatás                                         587                                                 2%
   Közigazgatás, védelem, társadalom-
   biztosítás, oktatás, egészségügy                                                          4 284                18%

   Egyéb tevékenység                                     0                                                        0%

      * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak
Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis                                                                             16
Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 3%, ami 0
százalékpontos változást jelent 2003 óta


 Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül


    Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

                                                          4



             3                      3                                          3      3
                                                                                            ▪ Az álláskeresők
                                                                                              aránya az aktív korú
                                                                                              lakosságon belül
                                                                                              2007-ben 3%
                                                                                            ▪ Változás 2003-hoz
                                                                                              képest 0
                                                                                              százalékpont




          2003                   2004                  2005                   2006   2007



Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis                                          17
 A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

             A rendszerváltást követő nagy munkanélküliségi robbanás után mostanra a munkanélküliségi ráta az
             akciócsoport területén évről-évre csökkent és már 1995-től folyamatosan alacsonyabb volt az országosnál. A
             régióban az 1990-es évek elején megindult gazdasági növekedés következtében mára magasabb a
             foglalkoztatottak aránya és a gazdaságilag aktív népesség aránya az országosnál.

             Kedvezően alakulnak a foglalkoztatottsági lehetőségek, bár a helyi munkahelyekből nincs elegendő, sokan
             ingáznak. Az ingázás jelentős az akciócsoport területével határos városokba, melyek közül a jelentősebbek
             közé tartozik Komárom (Nokia, Perlos, Foxconn), Nyergesújfalu (Viscosa), Tatabánya (SCI, Vértesi Erőmű,
             Grundfos), Tata (Güntner). Az ingázás leginkább a fizikai dolgozókat érinti, főleg férfiakat, de sok összeszerelő
             üzem jelentős létszámban foglalkoztat nőket is. A munkaerőpiaci helyzetet tehát érzékenyen érintik az ingázó
             övezetbe tartozó városok egyes üzemeinél bekövetkező létszámleépítések (ezek főként ipari beszállító
             üzemek, melyek betanított, szakmunkásokat szívnak el a térségből).

             A térségben meghatározó a mezőgazdasági kistermelés szerepe. A termesztett növények: gabonák,
             cukorrépa, burgonya, szőlő. Az állattenyésztés területén minden húsállat megtalálható: marha, sertés és a
             szárnyasok. A családok megélhetéséhez nagymértékben hozzájárulnak a kertben megtermelt élelmiszerek.

             A térségben a lakosság 6%-a roma származású, foglalkoztatottságuk csupán 10 %. Elsősorban fizikai munkát
             tudnak vállalni, mely általában az alacsony iskolázottságnak tudható be. Nagyrészük szakképzettsége nem áll
             összhangban a térségi ipari nagyfoglalkoztatók igényeivel.

             A nők helyzetét az ingázás mellett az a tényező is nehezíti, hogy a nők munkaerőpiacra visszajutása a GYES
             után alig 30%.




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                                                                 18
 A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

              A családi feladatok, a gyereknevelés nehezen összeegyezethető a munkavállalással, főleg ha nem helyben
             történik, hanem akár napi 2-3 órát is utazással kell tölteni.

             A fiatalok – főként a felsőfokú végzettségűek – számára kevés helyi munkalehetőség nyílik – ezt jól mutatja a
             pályakezdő fiatalok viszonylag magas aránya a regisztrált munkanélkülieken belül, ezért vagy ingázni
             kényszerülnek, vagy az elvándorlók számát növelik.




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                                                             19
A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján
mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból


 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

                                 Leírás                                                               Érték

 Legjelentősebb                  ▪ A(z) Bányászat, feldolgozóipar,                                            6 db
 szektor                           villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás
                                   szektorban* működő vállalkozások
                                   száma
                                                                                                                     A térség 10
 Legjelentősebb                  ▪ Környe                                                                     2 db   legnagyobb
 település                         székhellyel/telephellyel/fiókteleppel**                                           foglalkoztató
                                   működő vállalkozások száma                                                        vállalkozása
                                                                                                                     15%-át adja a
                                                                                                                     térségen belüli
 Foglalkoztatás                  ▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató                                   3,659 fő   foglalkoztatás-
                                   vállalkozása által foglalkoztatottak                                              nak
 abszolút
 értelemben                        száma


 Foglalkoztatás                  ▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató                                       15%
 relatív értelemben                vállalkozása által foglalkoztatottak
                                   számának aránya a térség összes
                                   foglalkoztatásán belül

      * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada
     ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada
Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis                                                                             20
A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z)
Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban
működik

 A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2
                                              Működés helye a                                                 Fogl.      Árbevétel
                  Név                         térségben         Főtevékenység           Szektor               száma (fő) (ezer Ft)

     1            ▪ Gyermely Zrt.             ▪ Gyermely        ▪ 1581 Kenyér, friss    ▪ Bányászat,          ▪ 2,265
                                                                  tésztaféle gyártása     feldolgozóipar,
                                                                                          villamosenergia-,
                                                                                          gáz-, gőz-,
                                                                                          vízellátás
                  ▪ AGC Autóipari             ▪ Környe                                                        ▪ 440
     2
                    Magyarország
                    Kft.


                  ▪ Bridgestone               ▪ Környe          ▪ 2511 Gumiabroncs,     ▪ Bányászat,          ▪ 200
     3
                    Tatabánya Kft.                                gumitömlő gyártása      feldolgozóipar,
                                                                                          villamosenergia-,
                                                                                          gáz-, gőz-,
                                                                                          vízellátás
                  ▪ Aranykocsi Zrt.           ▪ Kocs            ▪ 1561 Malomipari       ▪ Bányászat,          ▪ 188      ▪ 1,467,66
     4
                                                                  termék gyártása         feldolgozóipar,                  4
                                                                                          villamosenergia-,
                                                                                          gáz-, gőz-,
                                                                                          vízellátás
                  ▪ Max-Magyar Kft.           ▪ Tarján          ▪ 2524 Egyéb            ▪ Bányászat,          ▪ 160      ▪ 2,624,60
     5
                                                                  műanyag termék          feldolgozóipar,                  4
                                                                  gyártása                villamosenergia-,
                                                                                          gáz-, gőz-,
                                                                                          vízellátás

Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis                                                                                 21
A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z)
Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban
működik

 A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2
                                              Működés helye a                                              Fogl.      Árbevétel
                  Név                         térségben         Főtevékenység        Szektor               száma (fő) (ezer Ft)

     6            ▪ Eurotrade Kft.            ▪ Dad             ▪ 5010 Gépjármű-     ▪ Kereskedelem,       ▪ 100
                                                                  kereskedelem         javítás



                  ▪ L&P                       ▪ Tarján          ▪ 2873 Huzaltermék   ▪ Bányászat,          ▪ 97       ▪ 1,378,18
     7
                    Magyarország                                  gyártása             feldolgozóipar,                  6
                    Kft.                                                               villamosenergia-,
                                                                                       gáz-, gőz-,
                                                                                       vízellátás
                  ▪ TB.ONE Kft. (Mc           ▪ Vértesszőlős    ▪ 5530 Étkezőhelyi   ▪ Szálláshely-        ▪ 76
     8
                    Donalds)                                      vendéglátás          szolgáltatás és
                                                                                       vendéglátás


                  ▪ Dolomit           ▪ Gánt                    ▪ 1413 Pala          ▪ Bányászat,          ▪ 68
     9
                    Kőbányászati Kft.                             bányászata           feldolgozóipar,
                                                                                       villamosenergia-,
                                                                                       gáz-, gőz-,
                                                                                       vízellátás
                  ▪ Agricola Zrt.             ▪ Vértesszőlős                                               ▪ 65
    10




Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis                                                                              22
 A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

             Az akciócsoport területét körülölelő régió Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, ezen belül a
             Vértes-Gerecse közösséget a gazdasági és társadalmi térszerkezeti sajátosságok tekintetében közepes
             helyzet jellemzi.

             A külső kapcsolatok, a közlekedési helyzetkép szempontjából a terület adottságai jók, azonban ez egyelőre a
             kifelé irányuló mozgást erősíti, főként a nagyvárosok (a Tatabánya-Komárom-Székesfehérvár ipari háromszög
             és egyben foglalkoztatási központ) munkaerőelszívó hatásának köszönhetően. A városok szélére települő ipari
             parkok munkahelyteremtő szerepe azonban nem elhanyagolható.

             Az ipari parkokban megtelepülő nagyobb cégek mellett jelen vannak a kisebb léptékű (régiós vagy helyi)
             működési területen tevékenykedő közepes és kisvállalkozások is mind a mezőgazdasági, az ipari és a
             szolgáltatói szektorban. A beszállítói feladatokat ellátó KKV-k általában kedvező helyzetben vannak. A
             mezőgazdaságból élők száma azonban évről-évre kevesebb, amelynek oka részben a jól ismert
             piacvesztésük, illetve támogatottságuk csökkenése, valamint kiszámíthatatlansága. A regisztrálásra kerülő
             adatokból ennek ellenére kitűnik, hogy a térségben egy igen erős őstermelő közösség működik. A kisebb
             vállalkozások nagy része a szolgáltató szektorban próbál érvényesülni. A helyi igényeket kielégítő méretű és
             színvonalú ipari tevékenységet végző, valamint szolgáltatásokat nyújtó szakvállalkozások sok esetben
             hiányoznak a településekről, mivel a munkavállalók nagy része a közeli városokba jár dolgozni. Aggodalomra
             ad okot a viszonylag nagy számban megtalálható kényszervállalkozások helyzete, ezért piaci esélyeik
             erősítése az egyik kiemelt feladat.




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                                                             23
 A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis   24
A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg



 Non-profit szervezetek a térségben

                                                               Számuk a                                            Számuk a
 Non-profit szervezet típusa                                   térségben   Non-profit szervezet típusa             térségben

 Kultúrával kapcsolatos tevékenység                                38      Környezetvédelemmel kapcsolatos             3
                                                                           tevékenység
 Vallással kapcsolatos tevékenység                                 8
                                                                           Településfejlesztéssel, lakásüggyel        37
 Sporttal kapcsolatos tevékenység                                  54      kapcsolatos tevékenység
                                                                           Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel          3
 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység                              62      kapcsolatos tevékenység
 Oktatással kapcsolatos tevékenység                                44      Jogvédelemmel kapcsolatos                   1
                                                                           tevékenység
 Kutatással, tudományokkal                                         0       Közbiztonság védelmével kapcsolatos        22
 kapcsolatos tevékenység                                                   tevékenység
 Egészségüggyel kapcsolatos                                        4       Többcélú adományosztással                   3
 tevékenység                                                               kapcsolatos tevékenység
                                                                           Nemzetközi kapcsolatok                      0
 Szociális ellátással kapcsolatos                                  8
                                                                           Szakmai, gazdasági érdekképviselettel      14
 tevékenység
                                                                           kapcsolatos tevékenység
 Polgárvédelemmel, tűzoltással                                     15      Politikai tevékenység                       1
 kapcsolatos tevékenység

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                                                               25
 A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

             A térségben bejegyzett civil szervezetek száma több mint 300. Ezen szervezetek kb. 50%-a valamely helyi
             település, iskola, óvoda fejlődése érdekében létrehozott alapítvány, egyesület; további 40%-a sportegyesület,
             nyugdíjasklub, természetvédelmi egyesület; kb. 10%-a helyi népdalkör, táncegyesület, melyek fő célja a
             hagyományápolás. A településeken számos olyan civil kezdeményezés található, melyek ugyan fontos
             szerepet töltenek be a településeken, de csak klubszerűen működnek, nincsenek bejegyezve. Összességében
             tehát elmondható, hogy a civil szerveződések magas aktivitást mutatnak, de többségüknek még meg kell
             erősödni.

             A térségben működő, már jelentős múlttal rendelkező civil szervezetek működési területe széles palettát ölel
             fel.
             Az Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség az Által-ér vízgyűjtő tágabb (mintegy 800 km2
             nagyságú és csaknem 160 ezer lakosú) térségének 1994-ben megalakult érdekérvényesítő közhasznú civil
             szervezete. Tagságát 21 önkormányzat, 13 non-profit szervezet és 21 gazdasági társaság alkotja. Fő
             célkitűzése a tatai Öreg-tó és az Által-ér vízgyűjtőjének rehabilitációja, összehangolt környezetorientált vidék-
             és gazdaságpolitika kialakítása. A LEADER+ programban az Által-ér Völgye Helyi Akciócsoport
             megalakulásának kezdeményezője, a helyi vidékfejlesztési terv kidolgozója, a gesztori feladatok ellátója.
             A Pro Vértes Közalapítvány 1991-ben alakult meg. Alapítói között a civil és az önkormányzati szféra is
             képviselteti magát. Céljai között a Vértes és térségének természeti értékeinek átfogó védelme, a
             természetvédelmi kutatás, az oktatás és szemléletformálás, a műemlékvédelem, az ökoturizmus, valamint
             ezeken keresztül a térség gazdaságának fenntartható módon történő előmozdítása szerepelnek. A Vértesi
             Natúrpark létrehozásával és működtetésével turisztika-orientált térségfejlesztést valósít meg. A Zámolyi-
             medencében működő mintagazdaság, valamint a környezeti nevelési program révén hozzájárul a térségben a
             környezettudatosság erősítéséhez mind a lakosság, mind a gazdálkodók körében.
             A Szép Jelen Alapítványt 1991-ben egy magánszemély hozta létre.




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                                                                 26
 A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

              A sérült, egészségkárosodott és idős személyek életminőségének javítása, a hozzátartozók és szakemberek
             képzése, az esélyegyenlőség, szolidaritás, integráció elvének térségi erősítése szerepel a célkitűzések között.
             A Vértes-Gerecse területén, Gánt településen működik a Fecskepalota – az ország egyetlen alapítványi
             fenntartású üdülője –, mely évente 1600 fő sérült, fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személy
             számára nyújt szolgáltatást.
             A Természetes Életmód Alapítvány hitvallása: a természet jobban tudja. A Magyar Humánökológus Társaság
             és magánszemélyek által alapított civil szervezet a Tatai-medencét és a Gerecse peremvidékét reprezentáló
             művelési ágakból, élőhelyekből mintegy 130 ha terület kezelését végzi, erdei iskolát működtet, táborokat,
             pedagógus továbbképzéseket szervez. Célja a humánökológiai alapelvekre építve a természetes életmód
             egyéni lehetőségeinknek, közösségi és regionális formáinak megteremtése a természeti-környezeti nevelés,
             oktatás és képzés eszközeivel egy önfenntartó rendszer keretein belül.
             A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság 1995-ben alakult meg azzal a céllal, hogy őrizze és ápolja Magyary
             Zoltán szellemi hagyatékát, és újraindítsa a népfőiskolai képzést. Elsődleges feladatának tekinti az
             önkormányzati képviselők és a civil szervezetek vezetőinek képzését, amelyet igyekszik kiterjeszteni a
             munkanélküliekre is. Célja a széles körű és sokrétű tájékoztatás.




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                                                               27
A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,066 fővel nőtt, ami arányosítva
2%-os növekedést jelent


 A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben




                             2002 (fő)             2003 (fő)        2004 (fő)        2005 (fő)     2006 (fő)

  Térség                        63,141                63,281           63,755           64,096       64,207
  összlakossága



  Éves változás                                          139             474                 341        111




                                             ▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006
                                               között 1,066 fővel nőtt
                                             ▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006
                                               között 2%-kal nőtt



Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis                                                                 28
A térségben az aktív korú lakosság aránya 66%, ami 6 százalékponttal magasabb
az országos átlagnál


 A lakosság kor szerinti összetétele a térségben                            Aktív korú
                                                                            lakosság


    Lakosság kor szerinti összetétele                                     Országos
    (fő)                                                     Megoszlás    átlag


   0-2 év                      1 756                             3%             3%



   3-5 év                      1 822                             3%             3%



   6-14 év                          6 165                       10%             13%



   15-59 év                                         42 113      66%             60%



   59 év felett                            12 351               19%             21%




Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis                                           29
A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel
képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő


 Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

    7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele                                          Országos
    (fő)                                                                                    Megoszlás   átlag

   0 általános                                   975                                            2%          2%

   1-5 általános                                               5 229                            9%          9%

   6-7 általános                                                  6 667                        11%          9%

   8 általános                                                                     16 420      28%         26%

   Középiskolai, érettségi és szakmai
                                                       2 567                                    4%          4%
   oklevél nélkül
   Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai
                                                                          12 334               21%         17%
   oklevéllel
   Középiskolai, érettségivel, általános
                                                         3 764                                  6%          9%
   oklevéllel
   Középiskolai, érettségivel, szakmai
                                                                 6 175                         11%         12%
   oklevéllel
   Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül       731                                            1%          2%

   Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel                  3 379                                   6%         10%




Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis                                                                     30
 A térség demográfiai helyzete 1/2

             A Vértes-Gerecse akciócsoport 38 településén a 2006. évi KSH adatok alapján a népesség száma 64.207 fő.
             A települések lakossága jellemzően 1000-3000 fő között mozog, de előfordul 200 és 5000 fős település is.

             A térségben a népesség száma ugyan kis mértékben, de folyamatosan nő. A települések sokat tesznek azért,
             hogy népességvonzó és -megtartó képességüket megteremtsék, illetve erejét növeljék. Új lakótelkek
             kialakításával, közterületeinek megújításával érnek el eredményeket mindamellett, hogy a települések
             adottságaik jellemzően jók. A lakosság életkora jellemzően fiatal, a 15-59 évesek aránya közel 65%.

             Magyar, roma, szlovák és német színezetű települések egyaránt megtalálhatók a 38 település e téren igazán
             színes palettáján. Nagyszámú, hagyományait hűen őrző német és szlovák kisebbség található a térségben. A
             kevesebb lelket számláló településeken gyakran magasabb a kisebbség aránya, mint a magyaroké, ezért ott
             kisebbségi települési önkormányzatok működnek. A térség lakosságának becslések szerint 6%-át alkotja roma
             kisebbség. Nagyobb arányban 3-4 településen élnek, megélhetésük rendkívül megnehezedett. A romák aránya
             tehát jellemzően kicsi, az országos problémák azonban itt is jelentkeznek.

             A nők helyzetét nehezíti az ingázás és a gyerekvállalással összefüggő feladatok megoldatlansága. A fiatalok
             jelenleg a városban jobban megtalálják az elképzeléseiknek megfelelő munkát és lakóhelyet.




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                                                           31
 A térség demográfiai helyzete 2/2




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis   32
Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést
támogató infrastruktúra sem, 0%


 A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

                                        Azon települések   Azon települések
Infrastrukturális                       száma, ahol nem    aránya, ahol nem
adottság                                érhető el (db)     érhető el (%)

▪ Szélessávú                                     2                5%
  Internet

                                                                              A térségben 0
▪ Mindhárom                                      7                18%         db olyan
  mobilhálózat                                                                település van,
                                                                              ahol a fejlődést
                                                                              támogató
▪ Helyközi                                       2                5%          infrastruktúra
  autóbusz-                                                                   közül egyik sem
  megállóhely                                                                 található meg,
                                                                              ez a térség
▪ Közművesített,                                 31               82%         településeinek
  közúton elérhető                                                            0%-a
  ipari park

▪ Fenti infrastruk-                              0                0%
  turális adottsá-
  gok együttesen


Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis                                                   33
A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra
fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg


 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

Mozgatórugó                 Egyik településen sem megtalálható                       Mozgatórugó                Egyik településen sem megtalálható
alcsoport                   infrastruktúra                                           alcsoport                  infrastruktúra

 Közlekedés                                                                           Közmű
                                                                                      ellátottság




 Adminisztratív                                                                       Oktatás                   ▪Kollégiumi feladat-ellátási hely
 és kereskedelmi
 szolgáltatások



 Ipari parkok                                                                         Kultúra




 Pénzügyi                                                                             Telekommuni-
 szolgáltatások                                                                       káció




Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források                                        34
A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra
fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg


 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

Mozgatórugó                 Egyik településen sem megtalálható                       Mozgatórugó                Egyik településen sem megtalálható
alcsoport                   infrastruktúra                                           alcsoport                  infrastruktúra

 Szociális ellátás                                                                    Gazdaságfej-              ▪Gazdaságfejlesztési szervezet
                                                                                      lesztési                  ▪Ipari kamara
                                                                                      szervezetek               ▪Agrárkamara
                                                                                                                ▪Rotary típusú klub


 Egészségügyi                                                                         Természeti
 ellátás                                                                              adottságok




 Szabadidős te-                                                                       Natura 2000
 vékenységre és                                                                       területek
 sportolásra al-
 kalmas infrastr.


 Egyéb                      ▪Életház                                                  Közbiztonsági
 infrastruktúra                                                                       szolgálat




Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források                                        35
 A térség infrastrukturális adottságai 1/2

             A Vértes-Gerecse térségre vonatkozó infrastruktúra megítélése csak elfogadhatónak minősíthető, ami
             elsősorban a kül- és belterületi utak rossz állapotának köszönhető.

             A térség földrajzi fekvése több szempontból is kedvezőnek tekinthető. A Tatai-árok már a középkorban az
             Észak-Dunántúl kulcsfontosságú közlekedési és kereskedelmi folyosója volt, amelyen át a Budáról Győr és
             Bécs felé irányuló áruforgalom jelentős hányada bonyolódott. A Vértes-Gerecse területét átszeli az M1-es,
             Bécs és Budapest közötti (E60, E75) autópálya és az 1-es számú országos főút is. A térség településeinek
             szempontjából fontos autópálya-lejárók: a két tatabányai, a zsámbéki, a bicskei és a tatai lejáró. Településközi
             úthálózati kapcsolatok az adottságokhoz képest fejlettnek mondhatók, bár vannak e téren kifejezetten
             hátrányos helyzetű települések is (pl. a székesfehérvári kistérségen belül Pátka). Tatabányától 10 km-re,
             Kecskéd határában található egy füves repülőtér, amely belföldi személy- és teherforgalom lebonyolítására
             alkalmas A Budapest-Bécs vasútvonal is keresztülhalad az akciócsoporttal érintett területen. Tatabányáról indul
             a vasúti szárnyvonal Pápa és Oroszlány irányába. A térség déli részét, a Vértesi Natúrpark területét elkerülik a
             fontosabb főközlekedési útvonalak, de ott a vonzerőt éppen ez az érintetlenség jelenti.

             A szolgáltató szektorban működtetett vonalas infrastruktúrák jelentős része kiépült, számos esetben
             megvalósult a teljes közművesítettség. A közműhálózatok hossza az elmúlt időszakban gyakorlatilag nem
             változott, csak az igénybe vevő háztartások száma emelkedett. Örvendetes tény, hogy a szennyvízcsatorna-
             hálózatra való rákötések száma is minden településen jelentősen emelkedett, mutatva a lakosság növekvő
             környezettudatosságát és csökkentve a derítők okozta talaj és élővíz szennyezéseket. Ezen hálózatok
             bővítése a közeljövő feladata.

             A külterületek infrastrukturális fejlesztése elsősorban a mezőgazdaságban és a turizmusban érdekeltek
             helyzetét erősítheti.




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                                                                36
 A térség infrastrukturális adottságai 2/2

              A belterületi illetve üdülőövezetek vonalas szolgáltatásit szintén bővíteni, illetve felújítani szükséges ahhoz,
             hogy a kistelepülések népességmegtartó ereje erősödhessen. Elsősorban a kistelepüléseken a humán
             infrastruktúra szektor is hiányos, ezért szintén fejlesztésre, korszerűsítésre, felújításra szorul.




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                                                                 37
A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már
rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással


 Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus
                                    Egy főre jutó szálláshelyek száma                     Egy főre jutó vendégéjszakák száma
                                    (db/fő)                                               (vendégéjszaka/fő)

                                    Magas kategóriájú                 Alacsonyabb kate-   Magas kategóriájú   Alacsonyabb kate-
                                    szállás*                          góriájú szállás**   szállás*            góriájú szállás**


 Térségi adat                                  0.00                           0.04              0.12                1.57




 Országos átlag                                0.02                           0.04              1.81                0.68




 Térségi adat az                               19%                            94%                6%                 230%
 országos átlag
 százalékában


      * Szálloda, gyógyszálloda, panzió
     ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás
Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis                                                                                    38
A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák
és lehetőségek lokalizálásához


 Települések főbb jellemzői 1/6

                                                    Lakosság Legnagyobb            Munknélküli- Jövedelmi                Magas** Alacsony**
                               Jogállás             (fő)     foglalkoztató szektor ségi ráta (%) helyzet* (Ft)           kat. (db/fő) kat. (db/fő)
                               ▪ Község             ▪ 2,732        ▪ Bányászat,                    ▪ 5.00%   ▪ 635,741   ▪ 0.000     ▪ 0.000
 Baj                                                                 feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Község             ▪ 250          ▪ Bányászat,                    ▪ 0.40%   ▪ 484,090   ▪ 0.000     ▪ 0.000
 Bodmér                                                              feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Község             ▪ 2,270        ▪ Bányászat,                    ▪ 2.27%   ▪ 680,592   ▪ 0.000     ▪ 0.000
 Bokod                                                               feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Község             ▪ 1,221        ▪ Bányászat,                    ▪ 3.97%   ▪ 590,320   ▪ 0.000     ▪ 0.147
 Csákberény                                                          feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Nagyközség ▪ 5,283                ▪ Közszféra                     ▪ 2.90%   ▪ 590,155   ▪ 0.000     ▪ 0.123
 Csákvár

                               ▪ Község             ▪ 1,243        ▪ Bányászat,                    ▪ 1.97%   ▪ 657,475   ▪ 0.000     ▪ 3.225
 Csókakő                                                             feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Község             ▪ 1,097        ▪ Bányászat,                    ▪ 3.16%               ▪ 0.000     ▪ 0.000
 Dad                                                                 feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...



      * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra
     ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma
Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                                                                                     39
A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák
és lehetőségek lokalizálásához


 Települések főbb jellemzői 2/6

                                                    Lakosság Legnagyobb            Munknélküli- Jövedelmi                Magas** Alacsony**
                               Jogállás             (fő)     foglalkoztató szektor ségi ráta (%) helyzet* (Ft)           kat. (db/fő) kat. (db/fő)
                               ▪ Község             ▪ 1,523        ▪ Bányászat,                    ▪ 3.13%   ▪ 620,285   ▪ 0.000     ▪ 1.066
 Dunaalmás                                                           feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Község             ▪ 416          ▪ Kereskedelem,                 ▪ 2.00%   ▪ 653,278   ▪ 0.000     ▪ 22.615
 Dunaszentmiklós                                                     javítás

                               ▪ Község             ▪ 829          ▪ Bányászat,                    ▪ 1.80%   ▪ 482,299   ▪ 0.000     ▪ 7.396
 Gánt                                                                feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Község             ▪ 1,388        ▪ Bányászat,                    ▪ 3.91%   ▪ 777,990   ▪ 0.000     ▪ 0.919
 Gyermely                                                            feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Község             ▪ 1,073        ▪ Bányászat,                    ▪ 2.82%   ▪ 522,321   ▪ 0.000     ▪ 0.000
 Héreg                                                               feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Község             ▪ 1,982        ▪ Bányászat,                                          ▪ 0.000     ▪ 1.219
 Kecskéd                                                             feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Község             ▪ 2,694        ▪ Mezőgazdaság,                 ▪ 3.07%   ▪ 552,916   ▪ 0.000     ▪ 0.000
 Kocs                                                                erdő-, hal-,
                                                                     vadgazdálkodás



      * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra
     ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma
Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                                                                                     40
A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák
és lehetőségek lokalizálásához


 Települések főbb jellemzői 3/6

                                                    Lakosság Legnagyobb            Munknélküli- Jövedelmi                Magas** Alacsony**
                               Jogállás             (fő)     foglalkoztató szektor ségi ráta (%) helyzet* (Ft)           kat. (db/fő) kat. (db/fő)
                               ▪ Község             ▪ 1,105        ▪ Közszféra                     ▪ 3.61%   ▪ 530,004   ▪ 0.000     ▪ 0.000
 Kömlőd

                               ▪ Község             ▪ 4,587        ▪ Bányászat,                    ▪ 3.04%   ▪ 649,345   ▪ 0.358     ▪ 0.000
 Környe                                                              feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Község             ▪ 1,538        ▪ Bányászat,                    ▪ 0.36%   ▪ 698,538   ▪ 0.000     ▪ 0.000
 Magyaralmás                                                         feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Község             ▪ 2,397        ▪ Bányászat,                    ▪ 2.90%   ▪ 532,929   ▪ 0.000     ▪ 0.000
 Naszály                                                             feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Község             ▪ 1,424        ▪ Bányászat,                    ▪ 3.56%   ▪ 548,476   ▪ 0.594     ▪ 2.342
 Neszmély                                                            feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Község             ▪ 1,663        ▪ Bányászat,                    ▪ 6.33%   ▪ 528,669   ▪ 0.000     ▪ 0.000
 Pátka                                                               feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Község             ▪ 2,554        ▪ Bányászat,                    ▪ 4.60%   ▪ 699,476   ▪ 0.000     ▪ 0.000
 Pusztavám                                                           feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...



      * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra
     ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma
Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                                                                                     41
A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák
és lehetőségek lokalizálásához


 Települések főbb jellemzői 4/6

                                                    Lakosság Legnagyobb            Munknélküli- Jövedelmi                Magas** Alacsony**
                               Jogállás             (fő)     foglalkoztató szektor ségi ráta (%) helyzet* (Ft)           kat. (db/fő) kat. (db/fő)
                               ▪ Község             ▪ 1,571        ▪ Bányászat,                    ▪ 2.56%   ▪ 768,970   ▪ 0.000     ▪ 0.000
 Sárkeresztes                                                        feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Község             ▪ 504          ▪ Bányászat,                    ▪ 0.72%   ▪ 568,722   ▪ 0.000     ▪ 0.000
 Söréd                                                               feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Község             ▪ 1,573        ▪ Bányászat,                    ▪ 3.16%   ▪ 597,286   ▪ 0.000     ▪ 0.000
 Szákszend                                                           feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Község             ▪ 1,693        ▪ Bányászat,                    ▪ 2.40%   ▪ 616,053   ▪ 0.000     ▪ 0.107
 Szár                                                                feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Község             ▪ 2,255        ▪ Bányászat,                    ▪ 2.86%   ▪ 602,817   ▪ 0.000     ▪ 0.000
 Szárliget                                                           feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Község             ▪ 2,079        ▪ Bányászat,                    ▪ 3.20%   ▪ 684,436   ▪ 0.000     ▪ 0.075
 Szomód                                                              feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Község             ▪ 1,114        ▪ Bányászat,                    ▪ 3.60%   ▪ 655,522   ▪ 0.000     ▪ 0.000
 Szomor                                                              feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...



      * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra
     ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma
Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                                                                                     42
A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák
és lehetőségek lokalizálásához


 Települések főbb jellemzői 5/6

                                                    Lakosság Legnagyobb            Munknélküli- Jövedelmi                Magas** Alacsony**
                               Jogállás             (fő)     foglalkoztató szektor ségi ráta (%) helyzet* (Ft)           kat. (db/fő) kat. (db/fő)
                               ▪ Község             ▪ 1,679        ▪ Bányászat,                    ▪ 4.88%   ▪ 463,085   ▪ 0.000     ▪ 0.019
 Tardos                                                              feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Község             ▪ 2,661        ▪ Bányászat,                    ▪ 2.32%   ▪ 618,904   ▪ 0.986     ▪ 0.020
 Tarján                                                              feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Város              ▪ 683          ▪ Bányászat,                    ▪ 5.10%   ▪ 739,027   ▪ 1.533     ▪ 1.037
 Tata                                                                feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Község             ▪ 397          ▪ Építőipar                     ▪ 0.19%   ▪ 142,806   ▪ 0.000     ▪ 0.000
 Újbarok

                               ▪ Község             ▪ 586          ▪ Bányászat,                    ▪ 3.50%   ▪ 703,426   ▪ 0.000     ▪ 117.468
 Várgesztes                                                          feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Község             ▪ 976          ▪ Bányászat,                    ▪ 0.40%   ▪ 627,989   ▪ 0.000     ▪ 0.000
 Vértesboglár                                                        feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Község             ▪ 1,388        ▪ Bányászat,                    ▪ 2.69%   ▪ 600,080   ▪ 0.000     ▪ 0.442
 Vértessomló                                                         feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...



      * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra
     ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma
Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                                                                                     43
A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák
és lehetőségek lokalizálásához


 Települések főbb jellemzői 6/6

                                                    Lakosság Legnagyobb            Munknélküli- Jövedelmi                Magas** Alacsony**
                               Jogállás             (fő)     foglalkoztató szektor ségi ráta (%) helyzet* (Ft)           kat. (db/fő) kat. (db/fő)
                               ▪ Község             ▪ 526          ▪ Bányászat,                    ▪ 6.32%   ▪ 517,334   ▪ 0.000     ▪ 0.249
 Vértestolna                                                         feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Község             ▪ 2,938        ▪ Bányászat,                    ▪ 1.80%   ▪ 16,585    ▪ 0.437     ▪ 0.363
 Vértesszőlős                                                        feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...
                               ▪ Község             ▪ 2,315        ▪ Bányászat,                    ▪ 4.43%   ▪ 540,935   ▪ 0.000     ▪ 0.000
 Zámoly                                                              feldolgozóipar,
                                                                     villamosenergia...




      * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra
     ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma
Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                                                                                     44
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos
jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


 Települések egy mondatos jellemzése 1/13

Település                  Legfontosabb probléma a településen                      Legfontosabb lehetőség a településen
▪ Baj                      ▪ „A fiatalok, gyerekek és a Tóvárosi úti lakótelepen    ▪ „A település az Ászár-Neszmélyi borvidék tagja,
                             élők számára nincs megfelelő közösségi tér               nagy hagyományai voltak a borászatnak, kedvező,
                             (játszóterek), szabadtéri és fedett                      kiváló bortermő vidék ma is. Jó lehetőséget kínál
                             sportlétesítmények, kultúrált vendéglátóhelyek           borutak kialakításához. A Gerecse kirándulási,
                             (fiataloknak is). A túristautak megfelelő                túrázási, horgászási lehetőséget rejt magában.”
                             kiépítettségének hiánya, tájékoztató táblák hiánya.”




▪ Bodmér                   ▪ „A település kereskedelmi ellátása nincs megoldva, ▪ „Rendezvények: Óceánrepülők emlékünnepsége,
                             szolgáltatási szektor tevékenységi köre szűk,         több önkormányzat összefogásával; Falunap,
                             melynek egyik oka a település kis lélekszáma (256     helytörténeti kiállítás. A lakótelkek kialakításához az
                             fő). Felszíni vízelvezetés nem megoldott. Turisztikai önkormányzat rendelkezik földterülettel. Fiatalok
                             lehetőségek kihasználatlanok.”                        részére a Faluháza tetőterében teleház kialakítása.
                                                                                   Díjak a településért: Kultúrált lakókörnyezetért díj,
                                                                                   Közösségi munkában részvételi díj.”



▪ Bokod                    ▪ „A főúthálózat rossz minősége, a csökkenő              ▪ „A település jó elhelyezkedéséből adódó
                             gyermeklétszám, idősek és csonka családok                lehetőségek, környező városok elérhetősége,
                             körében jelentkező szociális problémák,                  környező ipari parkok elérhetősége, nagy
                             közbiztonság, vagyonvédelem, fiatalok szabadidős         kiterjedésű erdőterület, közeli horgásztó,
                             foglalkoztatása.                                         vadászház, bakancsos turizmus, lovastúrák,
                           ▪ Egészségház létrehozása, faluház felújítása,             szekérút, bortúrák, kirándulás lehetőségei.”
                             kistérségek településeit összekötő kerékpárút
                             kiépítése”



Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis                                                                                  45
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos
jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


 Települések egy mondatos jellemzése 2/13

Település                  Legfontosabb probléma a településen                     Legfontosabb lehetőség a településen
▪ Csákberény               ▪ „A község úthálózata elöregedett, gyalogjárdák      ▪ „A turisztikai vonzerő fokozása (bor, bakancsos,
                             tönkrementek, középülete állapota leromlott,          falusi turizmus), (golfpálya, villapark és rekreációs
                             üzemeltetésük gazdaságtalan /fűtés, világítás, nagy   üdülőközpont építése folyamatban), valamint
                             hőveszteség/. Belterületi vízelvezetés nincs          környezetbarát ipar telepítése. A falufejlesztés
                             megbízhatóan kiépítve. A Vértesi Tájvédelmi           (belterületi utak, járdák felújítása, középületek és
                             Körzet, a Natura 2000 terület és a Vértesi            vízelvezetés korszerűsítése) is fontos, valamint a
                             Natúrparknak csak negatív hatásai érik a              lakótelkek és ipari telkek kialakítása. Virágosításra
                             lakosságot és az önkormányzatot. Ezért a              és parkosításra is szükség van.”
                             népesség állandóan csökken.”

▪ Csákvár                  ▪ „Zárt szennyvízcsatorna hálózat hiányzó 20 %-ának ▪ „Foglalkoztatottság növekedéséhez külterületen
                             kiépítése, nem szilárd burkolatú utak fedése,        iparterület kialakítása /logisztikai raktárbázis, stb./,
                             felszíni vízelvezetés és járdahálózat kiépítése-     alternatív energia biztosítása kisebb szélerőműpark
                             felújítása, külterületi lakott részek vízellátása,   létrehozásával.”
                             külterületi utak felújítása, kerékpárutak kiépítése,
                             elkerülő út építése. Vállalkozói infrastruktúra és
                             kapcsolódó szolgáltatások hiánya. Játszóterek
                             rossz állapota.”


▪ Csókakő                  ▪ „Elöregedés, az ingázók nagy száma, a humán           ▪ „Elöregedés, az ingázók nagy száma, a humán
                             infrastuktúra részleges hiánya, kül és belterületi      infrastuktúra részleges hiánya, kül és belterületi
                             utak elavult állaga. Járdák, árkok kiépítése. A         utak elavult állaga. Járdák, árkok kiépítése. A
                             gasztronómiai és vendégfogadók hiánya. A vár            gasztronómiai és vendégfogadók hiánya. A vár
                             teljes rekonstukciója. A Jordán Parkerdő és az          teljes rekonstukciója. A Jordán Parkerdő és az
                             ahhoz kapcsolódó tájrehabilitáció, ehhez                ahhoz kapcsolódó tájrehabilitáció, ehhez
                             kapcsolódó infrastruktúra hiánya.                       kapcsolódó infrastruktúra hiánya.
                             Sportlétesítmények bővítése, és az ehhez                Sportlétesítmények bővítése, és az ehhez
                             szükséges építmények hiánya.”                           szükséges építmények hiánya.”


Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis                                                                                  46
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos
jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


 Települések egy mondatos jellemzése 3/13

Település                  Legfontosabb probléma a településen                     Legfontosabb lehetőség a településen
▪ Dad                      ▪ „Településünk a kis létszámú települések közé         ▪ „A település szép és csendes környezetben van,
                             tartozik, szűkös anyagi lehetőségekkel. Ami             több műemlékkel,lovaglási lehetőséggel.
                             hiányzik: Nincs megfelelő tornacsarnok, a               Fejlesztésre érdemes: falusi és
                             sportpálya és környéke is felújításra vár, hiányzik     kerékpárosturizmus, ifjúsági turizmus (nyári
                             egy központi rendezvénytér és pihenőparkok. Az          táborok). A falu központjában olyan
                             utca és közterületek állapota is javításra szorul.      ingatlanrészekkel rendelkezünk, ahová közösségi
                             Hiányzik vendégfogadásra alkalmas szálláshely,          épületet szeretnénk építeni és köréje különböző
                             nyári táborokhoz szükséges infrastrutúra.”              kikapcsolódási lehetőséget biztosítani.”


▪ Dunaalmás                ▪ „A nagy hagyományokkal rendelkező dunaalmási          ▪ „Kénes langyos forrásvízre épülő fürdő kiépítése és
                             fürdőkultúra, strandfürdő 1986 óta nem működik,         turizmus fejlesztése, energia központ létrehozása
                             ezáltal csökkent a helyben foglalkoztatottak száma      (bioetanol üzem, bio erőmű, krakkoló üzem, KEG
                             és a község vonzereje. A községi utak rossz             fejlesztései stb.), fejlett civil szféra és sok kulturális
                             állapota, tornaterem hiánya.”                           program a helyben élők számára. A kedvező
                                                                                     természeti adottságok fenntartható hasznosítása.”




▪ Dunaszentmikló ▪ „Kistelepülésből és zsáktelepülésből adódó                      ▪ „A település fekvése jó lehetőséget kínál. A működő
  s                problémák: nehezen megközelíthető a település;                    és új turisztikai szolgáltatások fejlesztése,
                   kevés a vállalkozó, ezért az önkormányzat bevételi                befektetők településre csábítása és vállalkozások
                   forrása is kevés, valamint nincs elegendő                         elindítása, a természeti adottságok fenntartható
                   munkahely a településen. A település lakosság                     hasznosítása a turizmus fellendítéséhez vezethet,
                   létszáma is kevés, fiatalok nem találnak helyben                  jövedelem kiegészítő tevékenység folytatására ad
                   megfelelő munkát.”                                                lehetőséget, új munkahelyeket teremt, valamint a
                                                                                     település számára is bevételi forrás.”



Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis                                                                                       47
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos
jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


 Települések egy mondatos jellemzése 4/13

Település                  Legfontosabb probléma a településen                     Legfontosabb lehetőség a településen
▪ Gánt                     ▪ „Helyi kis és középvállalkozások hiánya.              ▪ „Természeti környezet turisztikai hasznosítása.
                             Szakemberek, mesteremberek hiánya (lakatos,             Német nemzetiségi kultúra és hagyományok
                             asztalos, ács stb.). Nagysebességű átmenő               lehetőségei. Történelmi emlékek és helyek,
                             forgalom. Természeti értékek védtelensége.              mondavilág. Település jó infrastruktúrális helyzete.
                             Fiatalok inaktivitása. Nem megfelelő felszíni           Erős lakhelyhez kötődés és identitástudat. Szép
                             csapadékvíz elvezetés. Szennyvíztisztítómű rossz        falukép. Lovarda, éves lovasrendezvények. Erdei
                             kibocsátási értékei. Néprajzi értékeknek nincs          iskola, bakancsosturizmus. Civil mozgalmak
                             gyűjtőhelye. Település erős megosztottsága.             (polgárőrség, kerekasztal társaság).”
                             Üdülőteleppé válás veszélye.”

▪ Gyermely                 ▪ „Községi belterületi utak felőjítása a hozzá          ▪ „A helyi ipar erőssége, a vállalkozások nagy száma.
                             kapcsolódó csapadékvíz-elvezetési problémák             A Gerecse hegység nyúlványai által adott
                             megoldása. A falut átszelő országos közút               természeti szépség. A falu környezetében lévő 3
                             állapotának helyzete.”                                  területegységen található Szőlőhegy. Vadászati,
                                                                                     horgászati lehetőség.”




▪ Héreg                    ▪ „Belvíz elvezetés, belterületi és külterületi utak,   ▪ „,A Főváros és a megyeszékhely közelsége. A
                             középületek állapota, új építési telkek                 települést körbe ölelő erdőségek, a Gerecse
                             közművesítése.”                                         hegység a turizmus kiépítését tenné lehetővé. Az
                                                                                     itt lévő természeti értékek és látnivalók az erdőkben
                                                                                     lévő gazdag vadállomány nagy lehetőséget
                                                                                     jelenthet a jövőben.”




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis                                                                                  48
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos
jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


 Települések egy mondatos jellemzése 5/13

Település                  Legfontosabb probléma a településen                     Legfontosabb lehetőség a településen
▪ Kecskéd                  ▪ „Intézmények                                          ▪ „Az előzőekben felsorolt problémák megoldását
                             felújítása(energiaracionalizálás,akadálymentesítés)     elkezdtük,megtörtént azok felmérése, anyagi
                             úthálózat és gyalogjárda felújítása és                  lehetőségekhez mérten részben a szükséges tervek
                             kiépítése,csapadékvíz elvezetés,közterületek            elkészítettése. A település kedvező elhelyezkedése
                             szilárd burkolattal ellátása.Intézmények                (optimális megközelíthetősége) alkalmas a
                             eszközfejlesztése. Ravatalozó építése.Templom           továbbfejlesztésre (előny a városok közelsége). A
                             felújítás. Rendezési terv felülvizsgálata.”             település német nemzetiségi voltából adódóan
                                                                                     nyelvi és kultúrális továbbfejlesztése.”


▪ Kocs                     ▪ „Egyoldalú a gazdaságszerkezet (mezőgazdasági     ▪ „Tata és Komárom idegenforgalmi központok
                             termelés), egészségtelen ivóvízbázis, korlátozott   közlesége, autópálya közelsége, európai hírű
                             tömegközlekedés (csak busz), nincs idegenforgalmi   hagyomány ("kocsi"), műemléki jellegű épület
                             célú vállalkozás (szálláshely, vendéglátás).”       (Kúria), közösségi célokra hasznosítható zöldterület
                                                                                 megléte, jó termőhelyi adottságok (virág, bor,
                                                                                 malom, tejipar).”




▪ Kömlőd                   ▪ „Iskola fenntartása, mivel jelentős összeggel kell az ▪ „Amennyiben földrajzi adottságainkat ki tudjuk
                             önkormányzatnak kiegészítenie az állami                 használni a turizmus, előny még az autópálya
                             normatívát. Ezért osztály összevonásra van              közelsége is. A községben található egy
                             szükség az iskola fenntartásáért. Az utak állapota      fogyatékosokkal foglalkozó intézet is, amit
                             nagyon rossz, ez egyrészt a közelmúltban elvégzett      szeretnénk továbbfejleszteni és bekapcsolni a
                             beruházásoknak is köszönhető (csatorna, gáz), az        turizmusba. Kerékpár turizmus.”
                             útfelbontások jelentős károkat okoztak. Az utcák
                             utjainak állapota mára már veszélyes.”



Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis                                                                             49
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos
jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


 Települések egy mondatos jellemzése 6/13

Település                  Legfontosabb probléma a településen                     Legfontosabb lehetőség a településen
▪ Környe                   ▪ „Infrastrukturális hiányosságok: külterületi          ▪ „A legfőbb fejlesztési prioritás: turizmus,
                             infrastruktúra hiányos, kerékpárutak hiánya a           gazdaságfejlesztés. Ipari Park továbbfejlesztése.
                             településen belül, illetve a térségben.                 Turisztikai infrastruktúrafejlesztés (kerékpáros
                           ▪ Nagy az átmenő forgalom a településen, mivel            túraútvonalak kiépítése -térségi látnivalók felfűzése;
                             országos főutak találkozásának központjában             Mária-út kiépítése -Környén található a mariazelli
                             helyezkedik el.”                                        Mária-szobor másolata). Helyi kistermelők,
                                                                                     vállalkozók támogatása, piacra segítése (pl.
                                                                                     biotermékek előállítása (méhészet).”


▪ Magyaralmás              ▪ „A település legfontosabb problémái a közterületek,   ▪ „A civil szervezeteket megerősítve, és velük
                             intézmények fenntartása, üzemeltetése,                  összefogva terek, parkok kialalakítása,
                             karbantartása, felújítása. A településkép               rendbetétele, hagyományok, rendezvények,
                             rendezetlen, az úthálózat elavult. A turizmus           (falunap, búcsú, Alkotó tábor) felkarolása,
                             kihasználatlan, civil szervezetek működése eseti,       támogatása, lebonyolítása, így a helyiek
                             még nem kiforrott. A játszótereink elavultak,           identitástudata is erősödik. A turizmus adta
                             parkosítás hiánya. Rendezvények szervezésére            lehetőségek kihasználása, fellendítése. A
                             nincs elég forrásunk.”                                  közintézmények, az utak korszerűsítése, a
                                                                                     településkép rendezése.”

▪ Naszály                  ▪ „A vállalkozások alacsony száma és a helyben          ▪ „Régi épületegyüttes felújítása, hasznosítása, a
                             foglalkoztatottak száma kevés, ezért az                 hagyományok felélesztése, egyedi tájértékek új
                             embereknek ingázniuk kell és kevés a község ilyen       funkcióval való felruházása, széles körű
                             forrásból származó bevétele. Kevés a megfelelő          megismertetése, Gerecse Natúrpark, Natura 2000-
                             közösségi hely. A település belterületén kevés az       es és védett területek fejlesztése, bevonása a
                             építésre alkalmas terület, ez gátolja a falu            község vérkeringésébe. Alternatív mezőgazdaság
                             fejlődését, új közösségi helyek kialakítását.”          és ipar lehetőségeit megteremteni, és a hozzá
                                                                                     kapcsolódó infrastruktúrát biztosítani.”



Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis                                                                                   50
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos
jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


 Települések egy mondatos jellemzése 7/13

Település                  Legfontosabb probléma a településen                         Legfontosabb lehetőség a településen
▪ Neszmély                 ▪ „A belterületi utak és járdák kritikus állapota, mely a   ▪ „A határmenti együttműködésből fakadó lehetőség
                             korábban elvégzett közművesítésből fakadó                   az Európa Falu, a Wellness-szálló és a kompkikötő
                             helyreállítás elmaradásából fakad.”                         megépítése, mely megteremti a magasszintű
                                                                                         turisztikai szolgáltatások lehetőségét.”




▪ Pátka                    ▪ „Funkciót vesztett közösségi épületek felújítása,         ▪ „A település kedvező földrajzi fekvésének
                             hasznosítása /Ivánka Kúria, Művelődési Ház,                 kihasználása /Budapest közelsége, Székesfehérvár
                             Óvoda, Polgármesteri Hivatal, Sport öltöző/.                és Velencei-tó vonzása, Vértes-Gerecse természeti
                             Település zsákjellege /összekötő út Zámoly-                 területe közelsége, valamint a település különleges
                             Csákvár-Pákozd/. Kevés a településen a                      természeti jelenségének bemutatása/. A település
                             munkahely. Nincs melegkonyhás vendéglátás.                  műemlékeinek bemutatása /Római kori kőgát,
                             Település természetes értékei nincsenek                     Ivánka Kúria/, a Natúra 2000 területek bemutatása.
                             kihasználva /horgászat, vadászat, víztározó                 A Vértesi Natúrpark vonzásának kihasználása.”
                             sportcélú hasznosítása/.”

▪ Pusztavám                ▪ „A település kül- és belterületi úthálózata, járdái   ▪ „A biztonságos közlekedés megteremtése, a
                             valamint a vízelvezetés felújításra, korszerűsítésre    vízelvezetés korszerűsítése, a középületek
                             szorulnak. Az infrastruktúra nincs teljesen kiépítve.   rendbetétele az egyik legfontosabb feladatunk. A
                             A középületek, műemlékek leromlott állapotban           település lakosság megtartó erejének növelése
                             vannak, kevés a parkosított rész a településen. A       érdekében új lakótelkek kialakítása lenne a
                             turizmus egyes szegmensei kihasználatlanok. A civil     megoldás, játszóterek, megfelelő közösségi
                             szféra még nem tudott megerősödni.”                     életterek kialakítása is terveink között szerepel.
                                                                                     Turizmus lehetőségeinek kiaknázása a civil
                                                                                     szervezetek bevonásával.”


Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis                                                                                    51
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos
jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


 Települések egy mondatos jellemzése 8/13

Település                  Legfontosabb probléma a településen                        Legfontosabb lehetőség a településen
▪ Sárkeresztes             ▪ „Nincs faluközpont, nem biztosított a kulturált          ▪ „A mezőgazdasági üzem kiköltözésének és egy új
                             szórakozás, szabadidő eltöltés, sportolás,                 telephely létrehozásának támogatásával lehetőség
                             kikapcsolódás. A községben szétszórtan                     nyílna az új faluközpont kialakítására, ahol helyet
                             elhelyezkedő, leromlott állapotú intézmények               kapnának a sportolásra, művelődésre, pihenésre
                             vannak. A település közepén mezőgazdasági üzem             alkalmas multifunkcionális intézmények mellett az
                             működik, ahol a leendő faluközpont kialakítását            oktatást és közigazgatás szolgáló épületek is.
                             tervezzük. A terület megszerzése nehézségekbe              Lakosságszám nő, közösségi rendezvények,
                             ütközik. A közterületek, utak, járdák állapota rossz.”     borfesztiválok rendezése.”


▪ Söréd                    ▪ „Utak, járdák elhasználódtak, a közterületek és          ▪ „Kedvező földrajzi helyzet, város közelsége, ebből
                             közintézmények rossz állapotban vannak. A                  adódóan új építési területeket lehet kialakítani a
                             településnek kevés a lakosságszáma, nincs a fiatal         betelepülő családok számára. A lakosság
                             családok számára közösségi tér, játszótér, sport-és        megtartására a közintézmények, és közterületek
                             szabadidős létesítmények. Rendezvényekre, és               felújítása, akadálymentesítése jelenthet megoldást.
                             pályázatokra kevés önerő marad, sokszor nem                Ezen kívül a turizmus fellendítése a helyi értékekre
                             elég. A turizmus lehetőségei nagyon                        alapozva, bor-, falusi- és bakancsos turizmus.”
                             kezdetlegesek.”


▪ Szákszend                ▪ „Nincsenek a fiatalok számára közösségi terek,      ▪ „Önkormányzati ingatlanok gazdasági célra való
                             programok, hiányzik egy központ a településen         hasznosítása, faluközpont kialakítása és új óvoda,
                             belül, ahol több fajta szolgáltatás is elérhető. A    sportpálya kialakítása öltözővel, rendezvények
                             parkolás, csapadékvíz elvezetés sem megoldott, a      lebonyolításához színpad és fedett "épület",
                             járda és útburkolat rossz állapotban van. Nincsenek   gyülekezeti terem kialakítása, mely a fiatalok,
                             egyházi közösségi épületek (gyülekezeti terem).”      idősek és gyermekes családok számára jelentős
                                                                                   életminőség javulást jelentene.”




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis                                                                                    52
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos
jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


 Települések egy mondatos jellemzése 9/13

Település                  Legfontosabb probléma a településen                     Legfontosabb lehetőség a településen
▪ Szár                     ▪ „Infrastruktúrális lemaradás - közösségi hely hiánya, ▪ „A település vasútvonal és közúti főközlekedési
                             járdahálózat állapota, a felszíni                       útvonal melletti fekvésének és természeti
                             csapadékvízelvezetés megoldatlansága.”                  környezetének kihasználása: környezetbarát
                                                                                     turisztikai, kereskedelmi, szolgáltató befektetések.”




▪ Szárliget                ▪ „Alulfinanszírozottság. Magánvállalkozások hiánya,    ▪ „Turisztikai fejlesztések a településen, vállalkozások
                             nincs tőke és lehetőségük az induláshoz. Fiatalok       helyzetbe hozása, természeti környezet
                             nem találnak megfelelő munkát a településen.”           fenntartható használata. Kék túra útvonal
                                                                                     közelsége, Gerecse 50 végpontja. Jó a település
                                                                                     megközelíthetősége.”




▪ Szomód                   ▪ „A településen élő fiatalok helyben tartása, az ő     ▪ „A település jó természeti adottságokkal(turista
                             életfeltételeik megteremtése, kevés közösségi tér       útvonalak, tavak, Natura 2000 területek)
                             léte, óvoda, iskola már nem korszerű, nincs             rendelkezik, közel van Tatához, érdemes
                             tornaterem, helyi étkeztetés nem megoldott.”            kihasználni a földrajzi elhelyezkedést, új
                                                                                     lakórészeket bevonni belterületbe, közösségi
                                                                                     tereket létrehozni. Iskola és óvodabővítéssel a
                                                                                     faluba csalogatni a környék fiatal családjait, és a
                                                                                     helyieket maradásra bírni.”



Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis                                                                                  53
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos
jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


 Települések egy mondatos jellemzése 10/13

Település                  Legfontosabb probléma a településen                    Legfontosabb lehetőség a településen
▪ Szomor                   ▪ „Közintézményeink felújítása még nem fejeződött         ▪ „Településünk fekvése, földrajzi elhelyezkedése,
                             be, közterületeink - út, járda, buszmegálló,              természeti értékei mind kedvezőek a bakancsos és
                             csapadékvíz elvezetés - rendbetétele még sok              a falusi túrizmus fellendítésére.”
                             feladatot ró az önkormányzatra. A műemlékfelújítás
                             - templom, szobor - és a közösségi helyek
                             kialakítása is jelentős terhet ró a településen élőkre.
                             A vállakozásaink erősítésére is szükség lenne a
                             nagyobb foglalkoztatottság reményében.”


▪ Tardos                   ▪ „Elöregedés, több a halálozás, mint a születés.      ▪ „Természet adta lehetőségek kihasználása,
                             Oktatási intézmények létszámgondjai. Fiatalok          bevonása a falu életéba: turizmus fellendítése, új
                             elköltöznek, mert nincs számukra helyben               rendezvények és a már meglévők fejlesztése,
                             megfelelő munkahely, nincs kultúrált szórakozóhely     nyugodt környezet ideális a letelepedéshez. Ipari
                             és vendéglátóipari egység.”                            park beépítésre készen áll kisebb vállalkozók
                                                                                    részére, új munkahelyeket teremthet helyben, a
                                                                                    fiatalok helyben is munkát találnak.”



▪ Tarján                   ▪ „Tornyópuszta vízellátása már régóta húzódó       ▪ „A valamikor jól menő turizmus visszaállítása,
                             probléma. Nincs a településen tájház. A             ehhez kapcsolódóan a Fő tér felújítása a templom
                             településen keresztül halad a Tatabánya-Esztergom   körül, tájház kialakítása, Héreggel közösen borút
                             főútvonal. Az egészségügyi szolgáltatások a         kialakítása.”
                             faluban szétszórva helyezkednek el, hiányzik egy
                             egészségcentrum.”




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis                                                                               54
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos
jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


 Települések egy mondatos jellemzése 11/13

Település                  Legfontosabb probléma a településen                       Legfontosabb lehetőség a településen
▪ Tata                     ▪ „A település megtartó erejét jelentő fiatal korosztály ▪ „A közigazgatásilag 1985. óta Tatához tartozó
                             számára a szabadidős tevékenységek helyszíne             Agostyán, kedvező fekvésű és természeti
                             nem biztosított, nincs sportlétesítmény és               adottságokkal rendelkező településrész a Gerecse
                             sportpálya, valamint nagyobb tömeget megmozgató          kapujában, közkedvelt kirándulóhely. A településen
                             rendezvények helyszínéül szolgáló                        található ökofaluból adódó ökoturizmus sok
                             rendezvényház.”                                          lehetőséget rejt és országszerte mind többször
                                                                                      hivatkozott példája a természetszerű
                                                                                      gazdálkodásnak és környezeti nevelésnek.”


▪ Újbarok                  ▪ „Sportolásra alkalmas területek kialakítása,            ▪ „A település infrastrukturális fejlettsége, rendezett,
                             egységes, környezetbeillő járda kiépítése,                tiszta település, jó megközelíthetőség, Bicske és
                             telekalakítás, faluház, közösségi helyiség építése        Tatabánya városok között azonos távolságra
                             (civil szervezetek részére is), kerékpárút kiépítése,     fekszik, német nemzetiségi csoportok működése,
                             önkormányzati területen idősek otthona                    hagyományőrzés.”
                             létrehozása.”




▪ Várgesztes               ▪ „Kistelepülésből és zsáktelepülésből adódó              ▪ „A természeti környezet páratlan lehetőséget kínál a
                             problémák: kevés a munkahelyek száma a                    falu számára, a természeti adottságok megfelelő,
                             településen, nehezen megközelíthető a település.          fenntartható hasznosítása, értékként történő
                             Infrastruktúra nem megfelelő állapota, az utak            kezelése hosszú távon a turizmus fellendítéséhez
                             nincsenek kiépítve, illetve rossz állapotban vannak.      vezethet, és ezzel jövedelem kiegészítő
                             Az esővíz elvezetés nem megoldott, a környező             tevékenység folytatására ad lehetőséget, új
                             hegyekből lezúduló csapadék rendszeresen                  munkahelyeket teremt.”
                             elárasztja a települést.”



Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis                                                                                     55
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos
jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


 Települések egy mondatos jellemzése 12/13

Település                  Legfontosabb probléma a településen                  Legfontosabb lehetőség a településen
▪ Vértesboglár             ▪ „Turisztikai fejlesztések hiánya, építési telkek   ▪ „Természeti adottságok jobb kihasználása,
                             hiánya, község szintű közösségi tér-községház        turisztikai célú infrastruktúra kiépítése,
                             rossz állapota, csökkenő lakosságlétszám, és         környezetbarát technológiájú üzemek szoltáltatások
                             munkahelyek hiánya, kevés a helyi termelő és         számára lehetőség biztosítása.”
                             szolgáltató vállalkozások száma.”




▪ Vértessomló              ▪ „Infrastrukturális hiányosságok. A félig mér       ▪ „Új építési területek kialakítása, üdülőfalu
                             rekultivált bányaterületek hasznosítása.”            fejlesztése. Bányaterületek, (bányató) rekultivációja
                                                                                  és hasznosítása. Sport és kulturális létesímények
                                                                                  fejlesztése. Speciális mezőgazdasági termesztés
                                                                                  (bio, gyógynövény, méhészet) ösztönzése. Tájház
                                                                                  kialakítása.”




▪ Vértestolna              ▪ „Helyi vállalkozások nem tőkeerősek, nincs         ▪ „A település fekvése, természeti környezete
                             befektető és munkahelyteremtő a településen.         vonzóvá teheti a települést a befektetők és a
                             Elsősorban a nők számára nincs munkalehetőség.       turisták számára, megfelelő marketinggel. A helyi
                             Nincs még kialakult szerkezete a helyben működő      identitástudatot erősítő lenne a sváb hagyományok
                             szolgáltatások, termelők összefogásának.”            felélesztése, bemutatása a kialakításra kerülő
                                                                                  Sváb-házban, valamint a helyi német dialektus
                                                                                  megőrzése, továbbadása a fiatalok számára.”




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis                                                                               56
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos
jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


 Települések egy mondatos jellemzése 13/13

Település                  Legfontosabb probléma a településen                     Legfontosabb lehetőség a településen
▪ Vértesszőlős             ▪ „Nagy az átmenő forgalom a településen az 1-es        ▪ „Elkerülő út építése; zajvédő fal a vasút mellett;
                             számú főúton; Budapest-Hegyeshalom vasúti               kerékpárút építése; külterületi lakók szociális
                             forgalom zajhatása; Nincsen kerékpáros, gyalogos        támogatása és infrastruktúra fejlesztés; gazdasági-
                             kapcsolat a kereskedelmi, szolgáltató területekhez;     kereskedelmi területek fejlesztése”
                             külterületi ingatlanokon lakók problémái; kevés az
                             ingatlan gazdasági-kereskedelmi tevékenységhez.”




▪ Zámoly                   ▪ „Hiányzik a felszíni csapadékvíz-elvezető rendszer,   ▪ „Szélerőműpark létesítése, az iskola és faluház
                             szennyvíztisztítónál kapacitási és minőségi             bővítése, faluközpont fejlesztése, régi magtár
                             problémák jelentkeztek, a faluközpont leromlott         épületének felújítása, majd többfunkciós
                             állapotban van, nincs terület az újabb ingatlanok       kihasználtsága (kultúra, turisztika), új lakótelkek
                             beépítésére.”                                           kialakítása.”




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis                                                                                57
Tartalom




           ▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia
             összefoglalása

           ▪ Helyzetelemzés

           ▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési
             intézkedések, forrásallokáció

           ▪ Helyi gazdaságfejlesztési terv

           ▪ Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és
             településfejlesztési terv

           ▪ IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv




                                                                 58
A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 14
db fejlesztési intézkedés tartozik


 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1
                                                                           Intézkedé-   Összes allokált
Fő fejlesztési prioritás                                                   sek száma    forrás
▪ „A társadalmi kohézió és az érdekérvényesítő képesség erősítése a Vértes– ▪ 2 db      ▪ millió Ft
  Gerecse térségben”
▪ „A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának     ▪ 2 db       ▪ millió Ft
  támogatása”
▪ „A Vértes–Gerecse térség integrált turisztikai fejlesztése”              ▪ 3 db       ▪ millió Ft

▪ „A Vértes–Gerecse térség jövedelemtermelő és versenyképességének         ▪ 2 db       ▪ millió Ft
  növelése, valamint önellátó képességének”
▪ „A Vértes–Gerecse térség természeti, épített és kulturális értékeinek    ▪ 3 db       ▪ millió Ft
  megmentése és hosszú távú megőrzése”
▪ „A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése”     ▪ 2 db       ▪ millió Ft




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                               59
A legtöbb forrás – millió Ft – a(z) A Vértes–Gerecse térség mező- és
erdőgazdálkodásának fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva


 Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/2

Fő fejlesztési prioritás                            Fejlesztési intézkedés                               Allokált forrás

 A társadalmi kohézió és az                         ▪ A Vértes–Gerecse térség társadalmi tőkéjének ...
 érdekérvényesítő képesség                          ▪ A Vértes–Gerecse térségben rendelkezésre álló...
 erősítése a Vértes–Gerecse
 térségben




 A Vértes–Gerecse térség                            ▪ A Vértes–Gerecse térség adottságira építő táj...
 erőforrásainak fenntartható                        ▪ Megújuló és megújítható energiaforrásokra épü...
 hasznosításának
 támogatása




 A Vértes–Gerecse térség                            ▪ A Vértes–Gerecse térség arculatát meghatározó...
 integrált turisztikai                              ▪ A Vértes–Gerecse térség turisztikai fogadókép...
 fejlesztése                                        ▪ A Vértes–Gerecse térség turisztikai termékein...




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                                60
A legtöbb forrás – millió Ft – a(z) A Vértes–Gerecse térség mező- és
erdőgazdálkodásának fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva


 Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/2

Fő fejlesztési prioritás                            Fejlesztési intézkedés                               Allokált forrás

 A Vértes–Gerecse térség                            ▪ A Vértes–Gerecse térség iparának fejlesztése
 jövedelemtermelő és                                ▪ A Vértes–Gerecse térség mező- és erdőgazdálko...
 versenyképességének
 növelése, valamint önellátó
 képességének


 A Vértes–Gerecse térség                            ▪ A Vértes–Gerecse térség épített örökségének m...
 természeti, épített és                             ▪ A Vértes–Gerecse térség kulturális értékeinek...
 kulturális értékeinek                              ▪ A Vértes–Gerecse térség természeti értékeinek...
 megmentése és hosszú távú
 megőrzése


 A Vértes-Gerecse térségben                         ▪ A Vértes–Gerecse térség településeinek életmi...
 vonzó települési környezet                         ▪ A Vértes–Gerecse térség településeinek infras...
 megteremtése




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                                61
Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások
támogatotti csoportonként eltérőek


 Támogatás intenzitása támogatott csoportonként

A társadalmi kohézió és az érdekérvényesítő képesség erősítése a Vértes–Gerecse térségben fő
fejlesztési prioritás
A Vértes–Gerecse térségben rendelkezésre álló humán erőforrás fejlesztése fejlesztési intézkedés
   Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék)          Allokált forrás (millió Ft)

   Mezőgazdasági
   termelők és
   társulásaik
   Vállalkozások

   Egyéni
   vállalkozók
   Természetes
   személyek
   Nonprofit
   szervezetek
   Önkormányzatok
   és társulásaik
   Egyéb
   szervezetek


Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                          62
Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások
támogatotti csoportonként eltérőek


 Támogatás intenzitása támogatott csoportonként

A társadalmi kohézió és az érdekérvényesítő képesség erősítése a Vértes–Gerecse térségben fő
fejlesztési prioritás
A Vértes–Gerecse térség társadalmi tőkéjének erősítése fejlesztési intézkedés
   Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék)            Allokált forrás (millió Ft)

   Mezőgazdasági
   termelők és
   társulásaik
   Vállalkozások

   Egyéni
   vállalkozók
   Természetes
   személyek
   Nonprofit
   szervezetek
   Önkormányzatok
   és társulásaik
   Egyéb
   szervezetek


Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                            63
Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások
támogatotti csoportonként eltérőek


 Támogatás intenzitása támogatott csoportonként

A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása fő fejlesztési
prioritás
Megújuló és megújítható energiaforrásokra épülő fejlesztések és hasznosítások támogatása a Vértes–
Gerecse térségben fejlesztési intézkedés
   Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék)         Allokált forrás (millió Ft)

   Mezőgazdasági
   termelők és
   társulásaik
   Vállalkozások

   Egyéni
   vállalkozók
   Természetes
   személyek
   Nonprofit
   szervezetek
   Önkormányzatok
   és társulásaik
   Egyéb
   szervezetek


Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                          64
Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások
támogatotti csoportonként eltérőek


 Támogatás intenzitása támogatott csoportonként

A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása fő fejlesztési
prioritás
A Vértes–Gerecse térség adottságira építő táj- és természetgazdálkodási programok támogatása
fejlesztési intézkedés
   Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék)          Allokált forrás (millió Ft)

   Mezőgazdasági
   termelők és
   társulásaik
   Vállalkozások

   Egyéni
   vállalkozók
   Természetes
   személyek
   Nonprofit
   szervezetek
   Önkormányzatok
   és társulásaik
   Egyéb
   szervezetek


Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                          65
Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások
támogatotti csoportonként eltérőek


 Támogatás intenzitása támogatott csoportonként

A Vértes–Gerecse térség integrált turisztikai fejlesztése fő fejlesztési prioritás
A Vértes–Gerecse térség turisztikai termékeinek piacra vitelének támogatása fejlesztési intézkedés

    Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék)          Allokált forrás (millió Ft)

   Mezőgazdasági
   termelők és
   társulásaik
   Vállalkozások

   Egyéni
   vállalkozók
   Természetes
   személyek
   Nonprofit
   szervezetek
   Önkormányzatok
   és társulásaik
   Egyéb
   szervezetek


Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                           66
Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások
támogatotti csoportonként eltérőek


 Támogatás intenzitása támogatott csoportonként

A Vértes–Gerecse térség integrált turisztikai fejlesztése fő fejlesztési prioritás
A Vértes–Gerecse térség turisztikai fogadóképességének javítása fejlesztési intézkedés

    Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék)         Allokált forrás (millió Ft)

   Mezőgazdasági
   termelők és
   társulásaik
   Vállalkozások

   Egyéni
   vállalkozók
   Természetes
   személyek
   Nonprofit
   szervezetek
   Önkormányzatok
   és társulásaik
   Egyéb
   szervezetek


Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                          67
Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások
támogatotti csoportonként eltérőek


 Támogatás intenzitása támogatott csoportonként

A Vértes–Gerecse térség integrált turisztikai fejlesztése fő fejlesztési prioritás
A Vértes–Gerecse térség arculatát meghatározó vonzerők turisztikai termékké fejlesztése fejlesztési
intézkedés
   Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék)                Allokált forrás (millió Ft)

   Mezőgazdasági
   termelők és
   társulásaik
   Vállalkozások

   Egyéni
   vállalkozók
   Természetes
   személyek
   Nonprofit
   szervezetek
   Önkormányzatok
   és társulásaik
   Egyéb
   szervezetek


Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                68
Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások
támogatotti csoportonként eltérőek


 Támogatás intenzitása támogatott csoportonként

A Vértes–Gerecse térség jövedelemtermelő és versenyképességének növelése, valamint önellátó
képességének fő fejlesztési prioritás
A Vértes–Gerecse térség mező- és erdőgazdálkodásának fejlesztése fejlesztési intézkedés
  Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék)          Allokált forrás (millió Ft)

   Mezőgazdasági
   termelők és
   társulásaik
   Vállalkozások

   Egyéni
   vállalkozók
   Természetes
   személyek
   Nonprofit
   szervezetek
   Önkormányzatok
   és társulásaik
   Egyéb
   szervezetek


Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                         69
Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások
támogatotti csoportonként eltérőek


 Támogatás intenzitása támogatott csoportonként

A Vértes–Gerecse térség jövedelemtermelő és versenyképességének növelése, valamint önellátó
képességének fő fejlesztési prioritás
A Vértes–Gerecse térség iparának fejlesztése fejlesztési intézkedés
  Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék)        Allokált forrás (millió Ft)

   Mezőgazdasági
   termelők és
   társulásaik
   Vállalkozások

   Egyéni
   vállalkozók
   Természetes
   személyek
   Nonprofit
   szervezetek
   Önkormányzatok
   és társulásaik
   Egyéb
   szervezetek


Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                       70
Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások
támogatotti csoportonként eltérőek


 Támogatás intenzitása támogatott csoportonként

A Vértes–Gerecse térség természeti, épített és kulturális értékeinek megmentése és hosszú távú
megőrzése fő fejlesztési prioritás
A Vértes–Gerecse térség természeti értékeinek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése fejlesztési
intézkedés
   Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék)           Allokált forrás (millió Ft)

   Mezőgazdasági
   termelők és
   társulásaik
   Vállalkozások

   Egyéni
   vállalkozók
   Természetes
   személyek
   Nonprofit
   szervezetek
   Önkormányzatok
   és társulásaik
   Egyéb
   szervezetek


Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                           71
Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások
támogatotti csoportonként eltérőek


 Támogatás intenzitása támogatott csoportonként

A Vértes–Gerecse térség természeti, épített és kulturális értékeinek megmentése és hosszú távú
megőrzése fő fejlesztési prioritás
A Vértes–Gerecse térség kulturális értékeinek megőrzése, a helyi identitástudat erősítése fejlesztési
intézkedés
   Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék)            Allokált forrás (millió Ft)

   Mezőgazdasági
   termelők és
   társulásaik
   Vállalkozások

   Egyéni
   vállalkozók
   Természetes
   személyek
   Nonprofit
   szervezetek
   Önkormányzatok
   és társulásaik
   Egyéb
   szervezetek


Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                             72
Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások
támogatotti csoportonként eltérőek


 Támogatás intenzitása támogatott csoportonként

A Vértes–Gerecse térség természeti, épített és kulturális értékeinek megmentése és hosszú távú
megőrzése fő fejlesztési prioritás
A Vértes–Gerecse térség épített örökségének megőrzése, helyreállítása, fejlesztése fejlesztési
intézkedés
   Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék)           Allokált forrás (millió Ft)

   Mezőgazdasági
   termelők és
   társulásaik
   Vállalkozások

   Egyéni
   vállalkozók
   Természetes
   személyek
   Nonprofit
   szervezetek
   Önkormányzatok
   és társulásaik
   Egyéb
   szervezetek


Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                           73
Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások
támogatotti csoportonként eltérőek


 Támogatás intenzitása támogatott csoportonként

A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése fő fejlesztési prioritás
A Vértes–Gerecse térség településeinek infrastrukturális fejlesztése fejlesztési intézkedés

    Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék)         Allokált forrás (millió Ft)

   Mezőgazdasági
   termelők és
   társulásaik
   Vállalkozások

   Egyéni
   vállalkozók
   Természetes
   személyek
   Nonprofit
   szervezetek
   Önkormányzatok
   és társulásaik
   Egyéb
   szervezetek


Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                          74
Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások
támogatotti csoportonként eltérőek


 Támogatás intenzitása támogatott csoportonként

A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése fő fejlesztési prioritás
A Vértes–Gerecse térség településeinek életminőség-javító fejlesztése fejlesztési intézkedés

    Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék)          Allokált forrás (millió Ft)

   Mezőgazdasági
   termelők és
   társulásaik
   Vállalkozások

   Egyéni
   vállalkozók
   Természetes
   személyek
   Nonprofit
   szervezetek
   Önkormányzatok
   és társulásaik
   Egyéb
   szervezetek


Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                           75
Tartalom




           ▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia
             összefoglalása

           ▪ Helyzetelemzés

           ▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési
             intézkedések, forrásallokáció

           ▪ Helyi gazdaságfejlesztési terv

           ▪ Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és
             településfejlesztési terv

           ▪ IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv

           ▪ Települések részletes helyzetelemzése




                                                                 76
A vidékfejlesztési kezdeményezések során a helyi szinten már meglévő
adottságokra kell építeni a siker nagyobb valószínűsége érdekében


 Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – helyi gazdaság fejlesztése



  Adottságok                                                 Fejlesztési lehetőségek

  ▪ Legtöbb vállalkozást adó szektor                         ▪ A(z) Kereskedelem, javítás szektorban, a(z)
    – Kereskedelem, javítás                                    Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-,
                                                               gáz-, gőz-, vízellátás szektorban történő
                                                               kezdeményezések nagyobb eséllyel
  ▪ Legnagyobb foglalkoztató szektor                           vezetnek sikerre abból adódóan, hogy a
    – Bányászat, feldolgozóipar,                               térségben már van gazdasági aktivitás az
    villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás                   adott szektorban

  ▪ Azon szektor, amelyben a térség 10                       ▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató
    legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül                vállalkozásának valamelyikéhez kapcsolódó
    a legtöbb tevékenykedik                                    kezdeményezések nagyobb eséllyel lesznek
     – Bányászat, feldolgozóipar,                              sikeresek, mivel egy már működő vállalatra
     villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás                  építenek




Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis                                                    77
A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik
a térség legjelentősebb szektoraihoz


 Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése
                                                        Szektoronkénti megoszlás

                                                        Vállalkozások          Foglalkozta-   10 legna-                     10 legfonto-
Szektor                                                 száma                  tottság        gyobb vállalk.   Javaslatok   sabb javaslat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-,
                                                                6%                 11%             0%
vadgazdálkodás
Bányászat, feldolgozóipar,
                                                               12%                 43%            75%
villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Építőipar                                                      18%                 10%             0%

Kereskedelem, javítás                                          21%                 14%            13%

Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás                         7%                  3%            13%

Szállítás, raktározás, posta és távközlés                       6%                  9%             0%

Pénzügyi közvetítés                                             4%                  1%             0%

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás                       19%                  6%             0%

Egyéb szolgáltatás                                              8%                  3%             0%

Egyéb tevékenység                                               0%                  0%             0%




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis                                                                78
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db –
a(z) szektorhoz kapcsolódik


 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési probléma/lehetőség 1/5

               Probléma/Lehetőség                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Szektor
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    1




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    2




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                 79
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db –
a(z) szektorhoz kapcsolódik


 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési probléma/lehetőség 2/5

               Probléma/Lehetőség                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Szektor
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    3




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    4




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                 80
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db –
a(z) szektorhoz kapcsolódik


 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési probléma/lehetőség 3/5

               Probléma/Lehetőség                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Szektor
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    5




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    6




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                 81
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db –
a(z) szektorhoz kapcsolódik


 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési probléma/lehetőség 4/5

               Probléma/Lehetőség                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Szektor
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    7




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    8




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                 82
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db –
a(z) szektorhoz kapcsolódik


 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési probléma/lehetőség 5/5

               Probléma/Lehetőség                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Szektor
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    9




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
   10




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                 83
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db –
a(z) szektorhoz kapcsolódik


 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/5

               Megoldási javaslat                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Szektor
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    1




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    2




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                 84
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db –
a(z) szektorhoz kapcsolódik


 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/5

               Megoldási javaslat                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Szektor
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    3




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    4




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                 85
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db –
a(z) szektorhoz kapcsolódik


 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/5

               Megoldási javaslat                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Szektor
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    5




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    6




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                 86
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db –
a(z) szektorhoz kapcsolódik


 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/5

               Megoldási javaslat                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Szektor
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    7




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    8




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                 87
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db –
a(z) szektorhoz kapcsolódik


 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/5

               Megoldási javaslat                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Szektor
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    9




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
   10




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                 88
Tartalom




           ▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia
             összefoglalása

           ▪ Helyzetelemzés

           ▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési
             intézkedések, forrásallokáció

           ▪ Helyi gazdaságfejlesztési terv

           ▪ Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és
             településfejlesztési terv

           ▪ IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv




                                                                 89
A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési
problémából/lehetőségből a legtöbb – db – településhez kapcsolódik


 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési probléma/lehetőség 1/5

               Probléma/Lehetőség                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Település
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    1




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    2




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                   90
A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési
problémából/lehetőségből a legtöbb – db – településhez kapcsolódik


 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési probléma/lehetőség 2/5

               Probléma/Lehetőség                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Település
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    3




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    4




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                   91
A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési
problémából/lehetőségből a legtöbb – db – településhez kapcsolódik


 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési probléma/lehetőség 3/5

               Probléma/Lehetőség                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Település
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    5




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    6




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                   92
A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési
problémából/lehetőségből a legtöbb – db – településhez kapcsolódik


 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési probléma/lehetőség 4/5

               Probléma/Lehetőség                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Település
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    7




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    8




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                   93
A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési
problémából/lehetőségből a legtöbb – db – településhez kapcsolódik


 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési probléma/lehetőség 5/5

               Probléma/Lehetőség                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Település
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    9




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
   10




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                   94
A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási
javaslatból a legtöbb – db – településhez kapcsolódik


 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/5

               Megoldási javaslat                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Település
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    1




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    2




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                   95
A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási
javaslatból a legtöbb – db – településhez kapcsolódik


 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/5

               Megoldási javaslat                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Település
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    3




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    4




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                   96
A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási
javaslatból a legtöbb – db – településhez kapcsolódik


 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/5

               Megoldási javaslat                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Település
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    5




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    6




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                   97
A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási
javaslatból a legtöbb – db – településhez kapcsolódik


 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/5

               Megoldási javaslat                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Település
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    7




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    8




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                   98
A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási
javaslatból a legtöbb – db – településhez kapcsolódik


 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/5

               Megoldási javaslat                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Település
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    9




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
   10




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                   99
Tartalom




           ▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia
             összefoglalása

           ▪ Helyzetelemzés

           ▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési
             intézkedések, forrásallokáció

           ▪ Helyi gazdaságfejlesztési terv

           ▪ Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és
             településfejlesztési terv

           ▪ IV. tengely forrásaira vonatkozó
             fejlesztési terv




                                                         100
A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési problémából/lehetőségből a
legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik


 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési probléma/lehetőség 1/5

               Probléma/Lehetőség                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Fejlesztési téma
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    1




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    2




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                          101
A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési problémából/lehetőségből a
legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik


 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési probléma/lehetőség 2/5

               Probléma/Lehetőség                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Fejlesztési téma
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    3




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    4




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                          102
A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési problémából/lehetőségből a
legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik


 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési probléma/lehetőség 3/5

               Probléma/Lehetőség                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Fejlesztési téma
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    5




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    6




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                          103
A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési problémából/lehetőségből a
legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik


 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési probléma/lehetőség 4/5

               Probléma/Lehetőség                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Fejlesztési téma
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    7




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    8




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                          104
A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési problémából/lehetőségből a
legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik


 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési probléma/lehetőség 5/5

               Probléma/Lehetőség                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Fejlesztési téma
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    9




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
   10




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                          105
A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslatból a
legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik


 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslat 1/5

               Megoldási javaslat                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Fejlesztési téma
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    1




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    2




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                          106
A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslatból a
legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik


 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslat 2/5

               Megoldási javaslat                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Fejlesztési téma
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    3




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    4




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                          107
A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslatból a
legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik


 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslat 3/5

               Megoldási javaslat                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Fejlesztési téma
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    5




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    6




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                          108
A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslatból a
legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik


 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslat 4/5

               Megoldási javaslat                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Fejlesztési téma
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    7




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    8




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                          109
A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslatból a
legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik


 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslat 5/5

               Megoldási javaslat                             Kapcsolódó fejlesztési intézkedés   Fejlesztési téma
                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
    9




                ▪ „”                                          ▪ „”                                ▪ „”
   10




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis                                                          110
 Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/1




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                          111
 Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/1




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                     112
 Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis             113
 Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1




Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis                          114

								
To top