NEV�

Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar



XIII. APÁCZAI – NAPOK

2009. október 15-16



Absztraktok

1. A HÁTRÁNYOK KOMPENZÁLÁSA A GYÓGYPEDAGÓGIAI ELLÁTÁSBAN



Bolla Veronika

NymE-AK Gyógypedagógia Intézeti Tanszék



A tanulási zavarral küzdő gyermekek hátránykompenzálása

A tanulási zavarral küzdő gyermekek hátránykompenzálása Bolla Veronika Nyugat-magyarországi Egyetem

Apáczai Csere János Kar Gyógypedagógia Intézeti Tanszék, Győr, Magyarország A tanulási zavar, a

részképesség zavar a közoktatási törvény értelmében sajátos nevelési igényt jelent. Ennek alapján különleges

gondozáshoz való joggal ruházza fel a tanulókat, gyermekeket. Részesülnek egészségügyi és pedagógiai célú

rehabilitációs, habilitációs foglalkozásban, méltányosságot kapnak a tanítás-tanulás folyamatában,

mentességet szereznek az értékelés, minősítés alól. Mindezek biztosítják a tanuló társak közötti

esélyegyenlőségét az oktatás területén. De a sorozatos kudarcok, frusztrációk megélését követően a lelki

tényezők változásait mely módon lehet korrigálni? Hogy segít a gyógypedagógiai pszichológia e tényezők

kompenzálásában? A konzultációk, a tanácsadások, az együttműködés különböző formái szülők,

szakemberek között, a szupervízió a gyermekkel foglalkozó pedagógusok számára meghatározó e

folyamatban és közvetett lehetőség a tanulási zavarral küzdő gyermekek hátránykompenzálásában.



Kulcsszavak: tanulási zavar, különleges gondozáshoz való jog, konzultáció, együttműködés, szupervízió





Csupor Zsolt Jánosné

Gyógypedagógia Intézeti Tanszék



Együttnevelünk - együtt nevelünk

A sajátos nevelési igényű, különösen a tanulásban akadályozott gyermekek integrált nevelésének megítélése

nem egységes a hazai (gyógy)pedagógiai gyakorlatban. A gyermeket fogadó pedagógus a legnagyobb

igyekezete mellett is gyakran marad magára nehézségeivel, kérdéseivel, tanácstalanságával. A

gyógypedagógiai megsegítés egy még kevéssé elterjedt módja, a kéttanáros óravezetés, egyszerre nyújthatja

az egyéni megsegítést a sajátos nevelési igényű gyermeknek és szolgálhat módszertani útmutatásokkal a

többségi pedagógus számára. Bár a kéttanáros tanítási óra tervezése, szervezése, lebonyolítása újszerű

helyzetek, feladatok és szervezési kihívások elé állítja az érintett gyermekkel foglalkozó szakembereket,

mégis mindegyik fél számára gyümölcsöző munkakapcsolatot jelenthet. Előadásomban az integráltan tanuló

sajátos nevelési igényű gyermekek tanórai megsegítésének lehetséges módjait, a kéttanáros óravezetés

előnyeit, hátrányait, nehézségeit, a munkafolyamat lépéseit, s az esetlegesen felmerülő problémák

kiküszöbölési lehetőségeit kívánom áttekinteni.



Kulcsszavak: gyógypedagógia, integrált oktatás, sajátos nevelési igény, kéttanáros óravezetés





Dr. Nagypatakiné Hajzer Anna

Arany János Általános Iskola és Gimnázium



Innováció és kreativitás az sni tanulók körében

A kreativitás és innováció fogalmainak értelmezése egy Comenius 1 Iskolai Projekt megvalósításában három

szinten. A sajátos nevelési igényű tanulásban és értelmileg akadályozott, valamint autizmussal élő tanulók

számára hátránykompenzálás és esély teremtés lehetőségeinek nemzetközi dimenziói. 1. Az esélyegyenlőség

politikájának megalkotása a projekt keretein belül. A projekt minőségirányítási kézikönyvének megalkotása

és a program működtetése. 2.A tanárok szakmai fejlődése, integráció és benchmarking nemzetközi

kapcsolatrendszerben. 3. A tanulók együttműködése és munkái. A hároméves hat ország

gyógypedagógusainak együttműködésén alapuló fejlesztési folyamat, mely egy előző projekt szerves

folytatása olyan eredményeket hozott, melyek tervezettek és kidolgozottak voltak és olyanokat is, amelyek

előre nem voltak tervezhetők. Pályázatírás, a projekt dokumentációja, mobilitások, kapcsolattartás, a tanulók

alprojektjei, az alkalmazottak együttes tanulási folyamata, beszámolók, disszemináció. Ennek rövid összegző

bemutatására szeretnék vállalkozni.



Kulcsszavak: sni, innováció, kretaivitás, együttműködés, fenntartható fejlődés

Dr. Varga Imre

SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet



Munkapiacra való bekerülés támogatása

Az eredményes munkavégzés lehetőség az akadályozottság kompenzálására. Eredményes azonban csak

akkor lesz, ha a személyt alkalmassá tesszük rá. Az értelmi fogyatékosok pedagógiája az utóbbi

évtizedekben jelentős változáson ment át. Előtérbe került és egyre intenzívebbé vált a fiatal és felnőtt

korúakra irányuló gyógypedagógiai tevékenység. Ennek következtében mára a felnőtt értelmi fogyatékosok

életminősége, életlehetősége nagymértékben átalakult. Az európai összehasonlításban is előremutató

„esélyegyenlőségi törvény” és az „Országos Fogyatékosügyi Program” megfogalmazza a fogyatékossággal

élő személyek jogait, illetve azokat az elveket és feladatokat, amelyek a jogok tényleges érvényesüléséhez

szükségesek. Ahhoz, hogy korszerű jogszabályokban foglaltak a mindennapi élet gyakorlatává váljanak,

ahhoz, hogy a fogyatékossággal élő emberek a társadalom többi tagjához hasonló életet élhessenek, számos

további szabályozásra és megfelelően, gazdaságosan szervezett szolgáltatásra van szükség. Fontos, hogy

ezek megalkotásánál és működésénél vegyék figyelembe az Önálló Élet Mozgalom, illetve az Országos

Fogyatékosügyi Program alapelveit.



Kulcsszavak: értelmi akadályozottság, rehabilitáció, esélyegyenlőség, speciális szakiskolai képzés,

védőmunkahely, munkaerőpiac





Dr. Zajdó Krisztina

Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar



A beszédkörnyezet vizsgálatának szerepe a beszédfogyatékosok logopédiai értékelésében

A beszédfogyatékosok állapota felmérésének részét képezi a gyermek beszédkörnyezetének vizsgálata. Ezen

vizsgálat általában indirekt módon, a logopédus percepciós vizsgálatára szorítkozva történik. Kettő és négy

év közötti tipikusan fejlődő, egynyelvű, magyarul tanuló gyermekek és édesanyjuk beszédvizsgálatának

eredményei azonban arra engednek következtetni, hogy az anyák gyermekük beszédhangminőségének

függvényében változtatják kiejtett magánhangzóik akusztikai jellegzetességeit. Eszközfonetikai

módszerekkel végzett vizsgálat során arra derült fény, hogy az anyák úgy ejtik ki magánhangzóikat, hogy

azok egyfajta hidat képezzenek a gyermek magánhangzói és az anya által tipikusan ejtett magyar

magánhangzók akusztikai jellegzetességei között. A vizsgálat eredményei rámutatnak a gondozói beszéd

eszközfonetikai vizsgálatának potenciális szerepére a beszédfogyatékos gyermekek beszédvizsgálatában és

logopédiai diagnosztikájában. További vizsgálatoknak kell majd rávilágítaniuk arra, vajon hogyan módosul a

gondozói beszéd során képzett magánhangzók minősége különböző típusú beszédfogyatékos gyermekekkel

történő kommunikáció esetén.



Kulcsszavak: logopédia, értékelés, beszédkörnyezet, gondozói beszéd, magánhangzók

Dr.Torda Ágnes

Apáczai Csere János Kar



Hátránykompenzálást támogató gyógypedagógiai innováció

Dr. Torda Ágnes Hátránykompenzálást támogató gyógypedagógiai innováció A kutatás előzménye az

„Utolsó padból...” program, s annak hatása a tanulási képességeket mérő diagnosztikus folyamatra.

Kutatásunkban arra kerestünk választ, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók nyelvi és

szocializációs hátrányai mennyiben befolyásolják a pszichodiagnosztikus megállapításokat és javaslatokat.

1000 fő, 1-3. osztályos sajátos nevelési igényű HHH gyermek felülvizsgálata során új gyógypedagógiai

tevékenységek gyakorlati bevezetésére került sor. A diagnosztika-esélyegyenlőségi szakértő, a

„visszahelyezési mentor” és az anyanyelvi segítő szerepének és tevékenységi profiljának kidolgozása az

esélyegyenlőségi kutatás és a gyógypedagógiai innováció közös terméke. Ismételten igazolódott, hogy a

Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok humán és tárgyi erőforrásainak

elégtelensége befolyásolja a diagnosztikus tevékenységet és növeli az indokolatlan fogyatékossá minősítés

előfordulásának veszélyét.



Kulcsszavak: gyógypedagógiai innováció, diagnosztika-esélyegyenlőségi szakértő, visszahelyezési mentor,

anyanyelvi segítő, HHH tanulók esélyegyenlősége a gyógypedagógiai ellátásban

Lechner Aranka

Arany János EGYMI és Nevelési Tanácsadó



Hátrányok kompenzálása az Arany János EGYMI és Nevelési Tanácsadó szolgáltatásaiban

Az Arany János EGYMI és Nevelési Tanácsadó fennállása óta a térség rászoruló gyermekeit segíti. Mindezt

olyan sérülésspecifikus módszerek, terápiák segítségével teszi, melyek megoldást kínálhatnak a sérülésekből,

egyéb problémákból adódó hátrányok következményeként kialakulható, illetve kialakult problémákra. Az

intézmény részletes bemutatása az óvodától az általános, és speciális szakiskola szakképzésein át ,a nevelési

tanácsadó munkájával bezárólag képet adhat az itt folyó hátránykompenzáló gyógypedagógiai és egyéb

ellátásokról. Az intézményben tanuló tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott gyermekeken kívül

szakmai tanácsadással a térség integrációs ellátásában is részt veszünk. Az általunk kínált gyógypedagógiai,

pedagógiai módszerek segítenek a beilleszkedési problémákkal küzdő gyermekek ellátásában, mely

elsősorban a nevelési tanácsadás feladata. Az intézmény évek óta gyakorlati lehetőséget biztosít a

gyógypedagógus, szociálpedagógus hallgatók képzésében. Az intézményi bemutatás során szélesebb kör

ismerheti meg munkánkat, és lehetőségeinket.



Kulcsszavak: Arany János EGYMI és Nevelési Tanácsadó bemutatása





Magyar Adél

SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet



A korai intervenció - mielőtt nő a hátrány

A korai intervenció, mint a legkorábbi gyógypedagógiai meghatározottságú komplex beavatkozás, attól a

legkorábbi időponttól segítheti a fogyatékos gyermeket és családját, amikor a gyermek állapotdiagnózisa

elkészül. A korai intervenció célja - figyelembe véve az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű

Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért 2005-ben megjelent „Kulcstényezők és ajánlások” c. európai

helyzetelemzésének tartalmát - a gyermekek és családjaik támogatása, a lehető legteljesebb körű

szolgáltatások biztosítása. Ezeket a szolgáltatásokat az elérhetőség, a költségfedezet, a közelség és a

változatosság kell, hogy jellemezze. A korai intervenciós tevékenység alapja az állampolgári - társadalmi

rehabilitációs modell, amely nem nélkülözheti a gyermekkel és a családdal közvetlenül kapcsolatban álló

szakember-csoport szoros együttműködését, emellett aktív meghatározója az egészségügy, az oktatáspolitika,

ill. a kapcsolódó társadalomtudományok. A szegedi KORINTA Alapítvány és az ODÚ Fejlesztő Központ 15

éves tevékenységét bemutatva előadásom azt az utat vázolja, ami Magyarország délkeleti régiójában a korai

fejlesztéstől a korai intervenció megvalósításáig tart. A modell illusztrálja a szakmai, elsősorban

gyógypedagógiai törekvéseket, team-tevékenységet, a civil kezdeményezést, annak előnyeivel és buktatóival

együtt.



Kulcsszavak: korai intervenció, prevenció, család, komplex ellátás, társadalmi helyzet





Meggyesné Hosszu Tímea

Kaposvári Egyetem



Tanulásban akadályozott gyermekek szexuális nevelése

Tanulásban akadályozott gyermekek szexuális nevelése Meggyesné Hosszu Tímea Kaposvári Egyetem

Pszichológia és Gyógypedagógia Tanszék, okleveles gyógypedagógus, tanársegéd, PhD hallgató A szexuális

nevelés szükségességéről kevés kutatás folyt Magyarországon. Jelen kutatás feladatai a tanulásban

akadályozott gyermekek, a gyógypedagógusok és a hatékony tanulásszervezés témakörei köré

csoportosulnak. A tanulásban akadályozott gyermekek vizsgálatai során a fő feladat elsősorban a szexualitás,

az ahhoz kapcsolódó érzelmekkel kapcsolatos tudás és neveltségi szint felmérése. A gyógypedagógusok

vizsgálata feltárja, mennyire érzik magukat kompetensnek a szexuális nevelésben. Az iskolai

egészségnevelési program a szexuális nevelés tekintetében akkor lehet eredményes, ha a nevelők

pszichoszexuális fejlettsége eléri a felnőttkornak megfelelő egészséges szintet, hiszen csak ez teszi szavaikat,

tanácsaikat hitelessé, így válhatnak pozitív modellekké, amivel a fiatalok azonosulhatnak. A pedagógia

hagyományos oktatás-központúságát világszerte kezdi felváltani a nevelés-centrikus tudás helyett a

kompetencia-fejlesztő beállítottság. A pedagógusok figyelmének az ismeretközlés mellett és azon túl

mindinkább a fiatal



Kulcsszavak: gyógypedagógia, tanulásban akadályozottak, szexuális nevelés, gyógypedagógus attitűd,

szociális képesség





Sebestyénné dr. Tar Éva - dr. Zajdó Krisztina

Kaposvári Egyetem Pedagógia Kar- Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar



Nemenkénti eltérések a 3-6 éves kor közötti variábilis beszédhang-produkcióban

A fonológiai fejlődés, ezen belül is a szegmentum-elsajátítás folyamatában fellelhető egy szakasz, mely

során a gyermek a felnőtt nyelvi szóalak korrekt produkciójára még nem képes, a szóalakot alkotó

szegmentumok egyikét-másikát inkorrekten, az adott szóalak hangkörnyezetétől befolyásoltan képezi. A

gyermeknyelvi kutatások arra is rámutatnak, hogy a fonémarendszer elsajátításában fellelhetők nemenkénti

különbségek. Az irodalmi adatok meglehetősen egységesek a tekintetben, hogy a lányok előrébb járnak a

fejlődésben, arra vonatkozólag viszont nincs egyértelmű megállapítás, hogy mely életkori szakaszra jellemző

ez a fejlődésbeli eltérés. Az előadás célja a szavak közti variabilitásban megfigyelt nemenkénti eltérések

bemutatása, az egyes korcsoportokra jellemző gyakoriság, valamint a minőségi jellemzők tekintetében. Az

alapul szolgáló kutatás 191 magyar anyanyelvű, 3;00-5;11 éves gyermek képmegnevezés során nyert

variábilis nyelvi adatait elemezte, nemenként hat korcsoport nyelvi adatainak feldolgozásával. Az

eredmények megerősítik a nemek eltérő fejlődési tempójáról tudósító kutatási eredményeket, s további

adatokkal szolgálnak a variábilis produkció megszűnésének időpontja, illetőleg az egyes hangcsoportok

érintettsége tekintetében egyaránt. A kutatás nyomán feltárt adatok a logopédus szakember diagnosztikai és

terápiás tevékenységébe is haszonnal beépíthetők.

Kulcsszavak: fonológiai fejlődés, gender, beszédhang, variabilitás, magyar nyelv





Somogyi Tímea

ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI KAR



Diszkalkulia előrejelzése óvodáskorban és iskolát kezdő gyermekek körében

Somogyi Tímea ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Fonetikai és Logopédiai Tanszék Budapest,

egyetemi tanársegéd A diszkalkulia-veszélyeztetettség tünetei csakúgy, mint a diszlexiáé/diszgráfiáé, már

legkésőbb nagycsoportos korban biztosan felismerhetők. Sajnos legtöbbször csak iskolás korban derül ki,

hogy hibás a mennyiségi relációk felismerése, alkotása, a számfogalmak kialakulatlanok stb. Így annak

érdekében, hogy a jelzőtünetek alapján minél előbb megkezdődhessen a diszkalkulia prevenciós terápia,

elengedhetetlen, hogy ezeket a gyermekeket helyesen, és még időben diagnosztizáljuk a minél

eredményesebb terápiás megsegítés céljából. Jelenleg nincsen hazánkban sztenderdizált mérőeszköz az

óvodáskorúak és az iskolát kezdők számára diszkalkulia-veszélyeztetettség tekintetében. Hipotéziseim

szerint a pedagógusok (óvodapedagógusok, tanítók, az intézményben lévő gyógypedagógusok) és a szülők

problémajelzése korrelál azzal, amit majd a vizsgálóeszköz is jelez; a diszkalkulia-veszélyeztetett gyermekek

és tanulók tünetei korrelálnak a tudományosan publikált adatokkal és ismérvekkel. Előadásomban

ismertetésre kerülnek a nemzetközi szakirodalom legfrissebb tudományosan publikált eredményei,

kutatásom elméleti háttere, kísérleti módszereim , és a kutatás egyes lépéseinek bemutatása.



Kulcsszavak: diszkalkulia-veszélyeztetettség, kérdőív, próbafeladatok, előrejelzés, diszkalkulia prevenció





Szabó Ákosné dr.

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar



Válaszok a tanulásukban akadályozott, hátrányos helyzetű cigány gyermekek nevelési szükségleteire

A kutatás célja az volt, hogy hozzájáruljon olyan oktatási, nevelési, szervezeti, legitimációs stb. tartalmak,

módszerek, rendszerek megalapozásához, amelyek segíthetik a tanulásban akadályozott cigány gyermekek

társadalmi integrációját. A földrajzi, települési, társadalmi, gazdasági stb. egyenlőtlenségek és a közoktatás

mechanizmusai következtében oktatási egyenlőtlenségek keletkeznek, melyek elsősorban iskolaszerkezeti,

finanszírozási és politikai problémaként értelmeződnek, nem a többszintű segítő beavatkozásoknak (köztük a

pedagógiai és/vagy gyógypedagógia, valamint a szociális megsegítéseknek) a minőséget befolyásoló, átfogó

kérdéseként. A kutatás az országos vizsgálatok állításait úgy igyekezett megfogalmazni, hogy a dogmatikus

és globális megállapítások igazolhatók-e a vizsgálati színtereken. Hétköznapi, emberközeli, antropológiai

szemléletű kérdésekkel kívánta kiegészíteni a meglévő kutatási tapasztalatokat: mit akarnak a szülők, hol,

milyen tényezők alapján elégedettebbek és alakul ki egy pozitív jövőképük, milyen megoldásokra nyitottak a

gyermekek és a pedagógusok stb. Az empirikus pedagógiai-szociológiai kutatás a cigány gyermekek tanulási

akadályozottságának fogalmi tisztázásával és az intervenció lehetőségeinek vizsgálatával a hátrányos

helyzetű kisebbségekkel kapcsolatos probléma-kezelési eljárásokhoz kívánt hozzájárulni.



Kulcsszavak: tanulási akadályozottság, cigány gyermekek, hátrányos helyzet, többszintű intervenciók,

egyéni tanulási út





Taufer Ildikó

NYME-AK



A hátrányok kompenzálása a felsőoktatásban

Az utóbbi évek statisztikai adatai alapján örvendetes tényként megállapítható, hogy a felsőoktatási

intézményekben növekszik a fogyatékossággal élő hallgatók létszáma. Amíg a közoktatásban mára az

integráció, az integratív pedagógia egyre hangsúlyosabb és elfogadottabb támogatottságot kap, addig a

felsőoktatásban a segítségnyújtás feltételei és lehetőségei a jogszabályi előírások ellenére is nehézkesen

valósulnak meg. Milyen szerepe van a felsőoktatási intézményeknek a fogyatékossággal élő hallgatók

társadalmi integrációjában? Milyen további teendők és megoldatlan kérdések merülnek fel a speciális

szükségletű hallgatók tanulmányainak segítésének érdekében? Miként valósulhat meg a hátrányok

kompenzálása a felsőoktatásban? Az előadás ezen kérdésekre keresi a lehetséges válaszokat, valamint

bemutatja a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kara által nyújtott támogatási formákat,

továbbá az előadó, mint a kar fogyatékossággal élő hallgatóinak koordinátora összegzi e területen szerzett

tapasztalatait.



Kulcsszavak: fogyatékossággal élő hallgató, speciális szükséglet, integráció, hátránykompenzálás





2. A NYELVTUDOMÁNY ÉS IRODALOMTUDOMÁNY A LEGÚJABB KUTATÁSOK

TÜKRÉBEN





Balla Andrea

II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola



Családnévkutatás Kárpátalján. Nagydobrony családnevei

Családnévkutatás Kárpátalján. Nagydobrony családnevei Balla Andrea, főiskolai tanársegéd II. Rákóczi

Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Pedagógia- és Pszichológia Tanszék, Beregszász, Ukrajna A

családnevek sokat elárulnak a település múltbéli életviteléről, gondolkodásmódjáról, értékrendjéről.

Tanulmányomban bemutatom, hogyan változott a kárpátaljai Nagydobrony község családnév-állománya a

XX. század folyamán. A névanyag rendszerezésekor a nevek etimológiájára, a névadás indítékára, a nevek

megterheltségére, gyakoriságára, szófaji sajátosságaira helyezem a fő hangsúlyt. A névállomány főleg

falvakban, a társadalmi fejlődés, a falusi életforma megváltozása folytán szinte teljesen átalakulóban van.

Időszerű lenne a határon túli területek névállományának minél teljesebb feltárása. Munkámmal ehhez

szeretnék hozzájárulni. A település családnév-állománya a század végére lényegesen megnövekedett. A

törzsökösnek tekinthető nevek száma mind a négy vizsgált időszakban túlsúlyban vannak. Az újabban

meghonosodott családnevek nagyobb arányban az 1980-as 1990-es évektől mutathatók ki. A családnevek

tipológiai osztályai közül a leggyakoribbak a személynévre, helynévre és a foglalkozásra utaló családnevek.

Ezek a nevek teszik ki a névállomány mintegy 72 %-t. A családnevek 22 %-a más nyelvből származik.

Legnagyobb számban e tájegység ukrán, orosz lakosságának családnevei kerültek át.



Kulcsszavak: Kulcsszavak: családnevek, nyelvi eredet, jelentéstani csoportosítás, morfológiai vizsgálat

Dőryné Zábrádi Orsolya - Dr. Lendvai-Décsy Kornélia PhD



Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar



Készség vagy nyelvtani tudatosság? - A karunkon tanuló hallgatók helyesírási felméréseinek elemzése

Dr. Lendvai-Décsy Kornélia PhD (egyetemi docens) - Dőryné Zábrádi Orsolya (tanársegéd) A helyesírás

készség vagy biztos morfológiai ismereteken alapuló tudás? Erre a fontos kérdésre keressük a választ. A

Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karának öt különböző szakján, nappali tagozaton

oldattuk meg ugyanazt a helyesírási feladatsort, illetve írattunk tollbamondást. Az említett szakok a tanító -

amelyből az első-, a másod- és a harmadévesek közül a magyar műveltségterületeseket vizsgáltuk -, valamint

az idegenforgalmi és vendéglátói szakmenedzser szak első évfolyama, a rekreáció szak első és második

évfolyama és a gyógypedagógia szak első évfolyama. A feladatok a magyar helyesírás legkritikusabb

pontjait ellenőrzik: összetett szavak, szótagolás, tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek, az igék

felszólító módja, j~ly, tulajdonnevek -val, -vel ragos alakjai, valamint a mondatközi és a mondatvégi

írásjelek alkalmazása. A szakok közül egyen van nyelvtan- és helyesírás-tanítás, a többi szakon a hallgatók a

középiskolában befejezték ezirányú tanulmányaikat. Vajon szinten tarthatók az ismeretek, vagy feledésbe

merültek a rég tanult szabályok, kivételek?



Kulcsszavak: helyesírás, készség, morfológiai ismereteken alapuló tudás





Dr. Varga Emőke

Szegedi Tudományegyetem JGYPK TOKI



Senkiföldje. Az irodalomkritika és az illusztráció

Senkiföldje. Az irodalomkritika és az illusztráció Előadásunkban az ezredforduló magyar

irodalomtudományi kutatásainak és kritikai gyakorlatának egy hiátusáról szólunk, nevezetesen az illusztrált

szépirodalmi könyvek néhány interreferenciális problémájáról és ezek kritikai reflektálatlanságáról. Vajon

miért mostohagyermek az ezredforduló könyvpiacán az illusztrált szépirodalom, s miért senkiföldje az

illusztrált könyv a kritikában? Árnyaltabban közelítve: miért van az, hogy miközben a kortárs magyar

irodalom fogékony az általános trendre, arra, hogy az önkényes (nyelvi) jelek világa és a kommunikáció

perceptív (képi) elemei között fennálló viszony átértékelődését a saját önkifejező formáiban érzékeltesse,

azon közben az illusztrált szépirodalom mennyisége jó ideje csökkenő tendenciát mutat, s ugyanebben a

negatív kontextusban szólhatunk az illusztráció recepciótörténetéről is. Két illusztrált verseskötet befogadói

horizontjának jellemzőiből (például a recenziók strukturáltsága, a kritikák beszédmódja, stb. szempontjából)

kiindulva és az intermediális kutatások módszertani elveire támaszkodva a feltételezhető okok felvázolására

törekszünk. Megállapításainkban érintjük napjaink diszciplináris átrendeződéseinek, a kritikusi

’ szokásrendszer’ változatlanságának, valamint a teória és a praxis fáziskülönbségeinek kérdését.



Kulcsszavak: irodalomtudomány, komparatisztika, illusztrációelmélet, kritikai gyakorlat, interreferencialitás





Dr. Koós Ildikó

Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Tanítóképző Intézet



A nyelvelsajátítás kutatásának újabb kapcsolódási pontjai más diszciplínákkal

Az előadás az anyai beszéd (dajkanyelv) nyelvelsajátítási hatásaival foglalkozik. A kérdéskör újabb kutatási

eredményei az anya - csecsemő - kulturális környezet kapcsolatával foglalkoznak. Ezekre támaszkodva

érintjük az interakcionalista - kulturális megközelítések téziseit; a kulturális pszichológia fejlődési fülke

hipotézisét; a prenatális pszichológia magzati kommunikációra vonatkozó eredményeit; a csecsemőaktivitást

hangsúlyozó evolúciós pszichológia állításait. E modellek rendszerező ütköztetése alapján az anya -

csecsemő - környezet egymás mellé rendelése (a kölcsönösség hangsúlyozása) látszik olyan útnak, ami

mentén a nyelv birtokba vételéről pszicholingvisztikai értelemben ma gondolkodhatunk. Befolyásolják a

nyelvi kutatások irányát, és azokban az anyai beszéd szerepét, a beszédaktus-elmélet állításai is, melyek a

hangsúlyt a csecsemő korai sikeres kommunikációjára, annak megvalósulási okaira helyezik. Így a

preverbális kommunikációt interperszonális kontextusban értelmezve tárgyaljuk. Mindezekre reflektálva a

dajkanyelvvel foglalkozó jelenlegi kutatások vizsgálják a preverbális kommunikációs interakció

kölcsönösségét, hangsúlyozva a csecsemő aktívan irányító szerepét és az anya alkalmazkodását.

Figyelik,hogy az anya nyelvi magatartása miként rugalmas a csecsemő kognitív - szociális - nyelvi szintjéhez

igazodva; mennyiben határozza meg azt az adott kultúra.



Kulcsszavak: dajkanyelv, preverbális kommunikáció, kultúrafüggőség, rugalmas alkalmazkodás,

kölcsönösség





Herczog Krisztián

Nyugat-magyarországi Egyetem, Apáczai Csere János Kar



Tanító szakos, végzős hallgatók olvasási szokásai

Közismert probléma az olvasáshoz kapcsolódó mennyiségi és minőségi mutatók romlása, amelyre egyre

sürgetőbben kell megoldást találnunk. Ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy feltárjuk a probléma hátterét és

a további veszélyeket. Sokan a közoktatást hibáztatják, amely csak ellenszenvet vált ki a diákokból az

olvasás iránt. Ez a tanulmány a leendő alsó tagozatos tanítók olvasási szokásait vizsgálja, hiszen ők lesznek

azok, akiknek az elkövetkezendő évtizedekben el kell érniük, hogy a felnövekvő generációk ismét

könyvszeretők legyenek. Az összeállított kérdőívet 111 fő töltött ki az ország különböző tanítóképző

intézményeiből. Ezek alapján átfogó képet kaphatunk három fő kérdéskörről: 1. az olvasás és a könyv

szerepe a hallgatók életében; 2. az olvasmányok utóhatása a hallgatók életében; 3. a hallgatók hozzáállása az

olvasóvá neveléshez. A kérdőív feltárta, hogy a jövő pedagógusai számára elméleti szinten sokat jelent az

olvasás és közel felük elkötelezett e tevékenység iránt, így képesek lesznek a tanítványaikban is kialakítani

ezt a nemes szenvedélyt. A vizsgálat eredményei azonban több negatív jelenségre is rávilágítottak. A két

legfontosabb közülük, hogy kevés hallgató olvas szakmai folyóiratot, illetve a legtöbbjük módszertani

hiányosságokkal küzd.



Kulcsszavak: olvasásszociológia, olvasóvá nevelés, kötelező olvasmányok, tanító szak, módszertani kultúra





Ránki Sára

Szegedi Tudományegyetem



Nyelvészeti profilalkotás- egy elfeledett tudományág

A kriminalisztikai szövegnyelvészet egy mára némileg elfeledett ága a szövegnyelvészetnek. A

szövegvizsgálatnak ezt az ágát a büntetőeljárás során alkalmazzák nyelvész szakértő bevonásával. Ez azt

jelenti, hogy ha egy bármilyen szöveg ( névtelen vagy álnévvel ellátott levél, búcsúlevél, zsarolólevél vagy

csak egy üzenet) kerül a nyomozóhatósághoz, amely tartalmazhat a bűncselekmény elkövetőjének

szociodemográfiai adataira utaló bármilyen jelet, azt a hozzáértő szakember a szövegből ki tudja olvasni.

Fontos ezt a szakterületet elkülöníteni a grafológiától, az igazságügyi írásszakértéstől, a

kriminálpszichológiától,a pszicholingvisztikától. Ugyanakkor tudni kell, hogy a kriminalisztikai

szövegnyelvészet egy interdiszciplináris tudományág, integrálja a nyelvészeti, a lélektani és szociológiai

tudományokat. A kriminalisztikai nyelvészeti szövegvizsgálatokról az 1960-as évek óta jelentek meg

tanulmányok. 1980-ban megjelent dr. Nagy Ferenc Kriminalisztikai Szövegnyelvészet című kandidátusi

értekezése, amely a mai napig is az egyetlen átfogó értekezés a tárgykörben.



Kulcsszavak: kriminalisztika, profilalkotás, kategóriaszótár, igazságügyi nyelvészszakértő,

interdiszciplinaritás





Sütő Csaba András

Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar



Tolnai-triptichon. Romeltakarítás és restauráció Tolnai Ottó újabb könyveiben

Az előadás Tolnai Ottó újabb könyveivel foglalkozik. Azt a periódussá (és megjelent formájában triptichont

képező) terebélyesedő időszakot szeretném áttekinteni, ami a Költő disznózsírból óta - töredékesen, hogyan

máshogyan?! - megjelent Tolnai-könyvekben felfedezhető. Előadásom kiindulópontja az Ómama egy

rotterdami gengszterfilmben lesz, majd A pompeji szerelemesek és a Grenadírmars áttekintése következik;

intertextuális csellengés sem kizárt. Elsősorban azt mutatom meg, hogy a verses forma, illetőleg a hosszú- és

rövidpróza (Kurzprose) narratív és poétikai eljárásmódjai miként illeszkednek a Tolnai-oeuvre egészébe. A

romeltakarítás és a restauráció általam alkalmazott, bevezetendő fogalmak. Azt a folyamatot hivatottak

jelezni, ami Tolnai Ottó írásművészetét az elmúlt időszakban meghatározták; a délszláv állam, a jugoszláv

egység megbomlását, s az ehhez csatolható, átszituálódó identifikáció kérdését, a háborús sokk utáni

újrakezdést. Ezek a jelenségek az általam triptichonként emlegetett szövegek mindegyikében fellelhető.



Kulcsszavak: triptichon, Tolnai Ottó; romeltakarítás; restauráció, pompeji filatelista, grandírmars, ómama





Tálos Orsolya Márta

NYME AK



Lázár Ervin meséinek és meseregényeinek stílussajátosságai

Az előadás egy készülő szakdolgozat eredményeit mutatja be. A vizsgálat tárgya Lázár Ervin meséinek és

meseregényeinek stílusa volt. A kérdés az volt, hogy milyen stílusbeli változasokat eredményezett a 20.

századi modern meséknek és meseregényeknek a megújulása a klaszikus mintákhoz képest. Miután Lázár

Ervin írói stílusa karakteres, markáns, művei megfelelő kiindulási pontot teremtettek ahhoz, hogy a

stilisztika prózapoétikai eljárásmódjait a legújabb megközelítések mentén vizsgáljuk. A megközelítés

alapvetően nyelvi meghatározottságú. Azokra a stílusjegyekre fókuszáltunk, asmelyek megkülönböztetik

Lázár Ervint más szerzőktől, például szinonimafutamok, hapax legomenonok, névadási gyakorlata. Az

előadás a mesék, meseregények szereplőinek neveivel foglalkozik. A névalkotásban alapvetően a

gyermeknyelvi elszólások és a gyermeki gondolkodásmód logikája tükröződik; ehhez inspirációt jelentett

számára saját gyermekeinek, valamint a környezetében élő gyermekeknek a nyelvhasználata.



Kulcsszavak: Lázár Ervin, onomasztika, gyermeknyelv, mese, meseregény





3. TERMÉKFEJLESZTÉS A TURIZMUSBAN



Albert Tóth Attila

NYME Apáczai Kar, Hotel Rába, Győr.



A szállodaipari termékfejlesztések jelentősége a turisztikai területfejlesztésben

A szállodai termékfejlesztés nem csupán szállodai marketing kategória, az értékesítést elősegítő lehetőség

vagy a szállodai kötelező és fakultatív szolgáltatások bővítését szolgáló eszköz a színvonal emelésére. A

szállodai termékfejlesztések hozzájárulnak egy adott szálloda vonzerejének növekedéséhez, és a turisztikai

desztináció vonzerejének növekedéséhez is, ha az adott fogadóterületen több szálloda megfelelően

megjelenített és kommunikált jelentős termékfejlesztést hajt végre. A turisztikai kínálatra és a

fogadóképesség minőségi fejlesztésére pályázati formában támogatások igénybevételére van lehetőség,

amely a turisztikai területfejlesztést is nagyban elősegítheti. Kiemelten támogatható új szálláshelyek

létesítése olyan településeken, ahol még hasonló kategóriájú szálláshely nem létezik. Kulturális

rendezvények, konferenciák szervezése, a kínálatot bővítő szolgáltatások fejlesztése szintén támogatható,

ezek jelentősen hozzájárulhatnak a régió turisztikai fejlődésének elősegítésében. Kulcsszavak: - szállodai

termékfejlesztés - szállodai marketing és értékesítés - kötelező és fakultatív szolgáltatások - pályázati

lehetőségek - turisztikai területfejlesztés



Kulcsszavak: szállodai termékfejlesztés, szállodai marketing és értékesítés, kötelező és fakultatív

szolgáltatások , pályázati lehetőségek, turisztikai területfejlesztés





Bérczessy András

NYME



Vallás és turizmus - zarándoklat és búcsújárás az Egri Főegyházmegyében

Vallás és turizmus zarándoklat és búcsújárás az Egri Főegyházmegyében A legtöbb vallás életében nagyon

fontos rítusok a napi hitgyakorlaton túli különleges, kötelezően előírt, vagy vállalt tevékenységek. Ezek

idegenforgalmi vonzatának vizsgálata igen érdekes téma. Magyarországon a katolikus egyház gyakorlatában

a zarándoklat, búcsújárás hagyománya elég elmélyült, ez kétféle szempontból is hatással van a turizmusra: -

egyfelől a búcsújáróhelyek, zarándoklatok helyszínein lévő épített örökség, látnivalók kapcsán (bazilikák,

templomok, kápolnák, kegyhelyek, stb.), - másfelől maguk az események, rendezvények révén, melyek a

laikus közönség számára is programot jelentenek. Földrajzilag az egyik legkoncentráltabb terület az Egri

Főegyházmegye, itt számos ismert kegyhely, búcsújáróhely található. Történeti szempontból elmondható: a

II. világháborúig igen aktív búcsújárás volt jellemző, ezt követően a kommunizmus térhódításával nagy

mértékben visszaszorult, s csak az úgynevezett rendszerváltás utáni időkben indult újra virágzásnak. Ez a

téma igen fontos szerepet kaphat a turisztikai fejelsztéseknél, akár az épített örökségre vonatkozóan, akár a

programokat illetően. Ez utóbbihoz illeszkedik például a már alakulóban lévő Mária-út, mely régi

hagyományokra építve igyekszik a mai kor emberének megfelelő lelki és turisztikai programot adni.



Kulcsszavak: egyház, búcsújárás, zarándoklat, Eger, templom





Domán Gabriella

NYME-AK



"Termékfejlesztés" az oktatásban - különös tekintettel a Számvitel alapjai című tantárgyra

Termékfejlesztésre az oktatáson belül is szükség van! Tudásbázisú társadalomban élünk, a fejlődés oly nagy

léptékű, hogy szinte észrevétlenül változik a világ körülöttünk. Ez érvényes a társadalmi és a gazdasági

változásokra egyaránt. Ha ezek változnak, nekünk, akik oktatunk, szintén követni kell a változásokat!

Követni kell a gazdasági, társadalmi változással együtt változó munkaadói igényeket! A munkáltatók ma már

tudással, alapos tudással rendelkező alkalmazottakkal, munkavállalókkal szeretnék feltölteni az

idegenforgalmi kis-, közép- és nagyvállalkozásokat. Ma már más igényeket támasztanak az alkalmazottakkal

szemben, mint 20 évvel ezelőtt. Ezek miatt kell nekünk, tanároknak is számolni az innovációval, a

fejlődéssel! Fejleszteni kell a tudásanyagot, a módszertani kultúránkat. Emellett azt is figyelembe kell

vennünk, hogy amit tanítunk, az a leendő munkavállalók számára hasznos anyag legyen! Ezért szeretnék a

tantárgyamban egy új egy innovatív irányt vetni, hiszen előzetes kutatásaim egyértelműen igazolták, hogy

erre szükség van.



Kulcsszavak: innováció, oktatás, módszertanok, felsőoktatás, fejlődés



Dr. Darabos Ferenc Ph.D.

NYME AK Turizmus Intézet



A termékfejlesztés és a kulturális turizmus összefüggései a gazdasági szerkezetváltás folyamatában

Kutatásomban a termékfejlesztés kulturális turizmussal összefüggő lehetőségeit vizsgáltam európai minták

alapján. Ki tudja-e használni a kontinens a történelmi hagyományaiból fakadó potenciált, hol találhatók a

kitörés esélyei ? Kutatásom során az érdekelt, hogy létre tudnak e hozni egyes nyugat-európai, a

metropolisznál kisebb nagyságrendű városok versenyképes kulturális kínálatot. Milyen problémákkal

találkoztak és azt hogyan kezelték a gazdasági szerkezetváltás folyamatában? Milyen gazdasági, társadalmi,

kulturális egyéb térkapcsolatok kerültek hasznosításra? Ezen keresztül érdekelt a menedzsment szerepének

tanulmányozása a termékfejlesztésben, és a feladat megoldási módszerek hatékonyságának feltárása.

Kutatásom kiterjedt a magyarországi, helyi térségi viszonyok, adottságok hasznosításának vizsgálatára a

fenti kritériumok vetületében. Hol találhatók a kulturális turizmus termékfejlesztéssel összefüggő eddigi

gyenge pontjai, és milyen intézkedésekkel lehet a hatékonyabb működés feltételeit biztosítani. A kutatási

módszerek között szerepel az idegenforgalmi adatok összehasonlító elemzése, valamint szekunder kutatások

specifikus feldolgozása. Kialakításra került egy szerkezeti modell a turizmus ágazati fejlődésének

bemutatására. A kutatás konklúziói között szerepel a hazai innovációval összefüggő feladatok

meghatározása, és a fejlődési modell adaptálása a helyi viszonyokra.



Kulcsszavak: kulturális turizmus, termékfejlesztés, területfejlesztés, menedzsment, gazdasági

szerkezetváltás, kereslet, célterület

Dr.Bérczessy Lajos PhD

NYME Apáczai Csere János Kar



A kommunikációs csatornák szerepe a turizmusban

A kommunikációs csatornák szerepe a turizmusban A társadalmi kommunikáció gazdasági alrendszerének

része a kognitív marketingkommunikáció. Jellemzően, ahogy Buda Béla írja, a mai kor embere a szociális

viszonylatok olyan sűrű hálózatában él, hogy minden interaktív helyzetben, mindenféle megnyilvánulása

kommunikációnak számít. Így nem véletlen, a kommunikáció meghatározó szerepe az üzleti életben is, nem

csupán a folyamatokat irányítja, hanem lehetővé teszi, hogy csoportok,szervezetek hatékonyan működjenek

együtt. Bill Gates nevezetes indikátor prognózisában az átformálódó üzleti világgal párhuzamosan együtt

járónak tartja a mind tartalmasabbá váló emberi életet is. Ennek hatékony része a turizmus. A földrajzi

távolságok átjárhatóbbakká válnak, a társadalmi nyilvánosság terei jelentős paradigmaváltáson mennek át.

Az info-kommunikációs struktúrában a megálmodott McLuhan - féle „világfalu”mindinkább valósággá

válik. A kultúrák közötti kapcsolatteremtésnél - Hofstede szerint is- a kommunikációs csatornák mind jobban

kiszélesednek.



Kulcsszavak: társadalmi kommunikáció,üzleti élet,tartalmas emberi élet, turizmus,paradigmaváltás,világfalu





Happ Éva

NYME Apáczai Csere János Kar



Új kihívások a konferenciaturizmusban

2009 a globális rendezvénypiac meghatározó évének ígérkezik, amelyben a költségcsökkentés, az érték, a

rugalmasság, és az innováció lesznek a sikerességhez szükséges elemek. A kutatás kiterjed a

konferenciaturizmus hazai és a világpiacon jelentkező trendjeire, változásaira. Tanulmányomban vizsgálom,

hogy milyen tényezők fogják a legnagyobb hatást gyakorolni a piac alakulására, és ezen tényezők milyen

felkészülési feladatokat jelentenek a piac szereplői számára. Napjainkban megfigyelhető az innovatív

gondolkodás szerepének folyamatos növekedése mind a megrendelői, mind a szolgáltatói oldalon. A kutatás

választ keres az innováció fontosságáról a konferenciaturizmusban, bemutatja az újdonságokat, vonzó,

eredeti ötleteket, amelyek a \\”meetings és incentives\\” piacon megjelenhetnek. A tanulmány második része

azokat a jelenleg érezhető marketing trendeket mutatja be, amelyek a MICE piacot is befolyásolják. A piac

szereplői körében elvégzett kutatások eredménye segít megismerni a jelenlegi helyzetet és felmérni a

fejlődési lehetőségeket.



Kulcsszavak: konferenciaturizmus, innováció, trendek, marketing, MICE piac





Husz Anikó

NYME-AK



Kreativitás a városnézésben

Napjainkban a klasszikus gyalogos városnéző séták és a buszos városi körutazások már nem elégítik ki a

turisták igényeit. Ezenkívül egyre nagyobb a konkurrenciaharc a városok között a vendégek

odacsalogatásáért. A 2009-es gazdasági válság is 15 %-al csökkentette a városlátogatások számát, amelyek a

kulturális turizmusnak fontos meghatározó elemei. Európai nagyvárosainkban ezért alternatív városnéző

programokat kínálnak, amelyek vagy a témájukat - tematikus útvonalak -, vagy a városnézés eszközét -

elektromos jármű, kétéltű busz, luxusriksa - tekintve különlegesek. Szerencsére már Magyarország is egyre

jobban igyekszik az új trendek bevezetésére, de ez jelenleg még csak a fővárosunkra, Budapestre jellemző.

Vidéki városaink is próbálkoznak néhány alternatív útvonallal, de ezek kínálata még csekély. Előadásomban

olyan külföldi és magyar példákat szeretnék bemutatni, amelyek már sikeresen működnek. Remélem a jó

kezdeményezésekkel sikerül kedvet ébreszteni az új lehetőségek kipróbálásához.



Kulcsszavak: városnézés, alternatív, nagyváros, turista, kreativitás

Mag. Gabriele Hohensinner

Höhere Bundeslehranstalt für wirtschaftliche Berufe



Ausbildungsschwerpunkt Kulturtouristik - Projekte und eigenverantwortliches Arbeiten

Der Ausbildungsschwerpunkt Kulturtouristik an der Hlw hat das Ziel eine Vertiefung der Ausbildung im

Bereich des Tourismus und der Freizeitwirtschaft zu bieten. Die Hauptthemen befassen sich mit

österreichischer und internationaler Kultur sowie touristischem Marketing. Die SchülerInnen arbeiten in

konkreten Kooperationen mit Museen und touristischen Einrichtungen. Sie organisieren Events und

Tagungen an der Schule und bekommen dadurch einen Einblick in Projektentwicklung im Kulturbereich und

im Management von Veranstaltungen. Die Betreuung von Gästen wird auch im Form einer praktischen

Prüfung bewertet, bei der die SchülerInnen, die Aufgabe haben ein viergängiges Menu zuzubereiten bzw. die

Betreuung von vier Gästen inklusive Weinauswahl und Service zu übernehmen. Im Bereich des Unterrichts

den Gegenstand „Übungsfirma“ arbeiten sie in einer virtuellen Umgebung an Geschäftsfällen und nehmen

mindestens einmal an einer Übungsfirmenmesse teil, sowie in der 5-jährigen Ausbildungszeit wird auch eine

Auslandsreise mit kulturtouristischem Thema von den SchülerInnen selbst organisiert. Die Kulturtouristik

bietet neben einer intensiven wirtschaftlichen und gediegenen sprachlichen Ausbildung (2 Fremdsprachen

sind verpflichtend) eine intensive Beschäftigung mit Themen aus dem Bereich Kultur und Events und

vermittelt Kenntnisse im Bereich des Projektmanagements und Maketing.



Kulcsszavak: Kulturtouristik, Projektunterricht, Marketing, Gästebetreuung, Präsentation





Nagy Róbert

NYME Apáczai Kar



Borturisztikai termékek és fejlesztés a Pannonhalmi Borvidéken

A kicsinek mondható, de kiváló adottságokkal rendelkező Pannonhalmi Borvidéken lassan, de biztosan

beindult a borturizmus. Az egyszerű pincelátogatásoktól kiindulva, a községi boros rendezvényeken át,

tudatos marketinggel egyre összetettebb turisztikai termékek jelennek, jelenhetnek meg. Ezeket gyűjtöttem

egy csokorba, s megvizsgálom, miként lehet az Apátság „farvizén” hajózva, a kisebbeket is bevonni a

turizmus helyi aktívabb kiépítésébe. A pincészetek összefogása, közös fellépése, megjelenése, a borvidék

gasztronómiai megismertetése, a szálláshelyek számának és állapotának javítása, az egyéb látnivalók,

programok, bor álltal való összekapcsolása az egyetlen járható út. A végcél a szervezett borút működtetése,

akár nyugati példák átvételével, s a közeli Győr aktivitásának felkeltése. Arra is keressük a választ, vajon

hogyan lehetne a sok kisebb pincészet, település kínálatát Győrével összeegyeztetni, azzal kiegészíteni,

természetesen úgy, hogy a győri rendezvények kiegészítőprogramjaként működnének, illetve a pincészetek

Győrben folyamatosan helyet kapnának, akár egész éven át.



Kulcsszavak: Pannonhalma, Borkultúra, Markedting, Pincelátogatás, szálláshelyek, gasztronómia, kiegészítő

programok





Neher András

Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar



A vendéglátás költséghatékonyság növelésének eszköze, a sous vide

A vendéglátásban folyamatosan új technikákkal találkozhatunk egy ideje. A magyar származású Kürti

Miklós és Hervé This francia tudós együtt kísérletezte ki az ételek készítéséhez szükséges hőfok és idő közti

összefüggéseket. Jelenleg világszinten egyre többen alkalmazzák ezt a módszert, aminek egyik irányvonala a

sous vide eljárás, mellyel jelentős költségmegtakarítás érhető el. Kutatásom alapját a témakörhöz

kapcsolódóan, a szaksajtóban megjelent magyar és nemzetközi cikkek képezték. Ennek kiegészítésére az

internetet használtam, mivel erről a modern eljárásról ide kerülnek fel először a vélemények és tapasztalatok.

Az idegenforgalomban megfigyelhető általános recesszió a piacot az alacsonyabb áron kapható magas

színvonalú szolgáltatás felé mozdította el. A sous vide eljárás költséghatékonysága messze meghaladja a

hagyományos konyhatechnológiai műveletekét. A vendéglátás jelentős főzési vesztesége ilyen módon

minimálisra csökkenthető, az egyszerre szükséges szakácsok száma is csökken, ami további

megtakarításokat tesz lehetővé. A vendég szempontjából az elkészült ételek élvezeti értéke magasabb, így az

általunk alkalmazott árak szinten tarthatóak vagy emelhetőek. Természetesen kezdetben nagyobb beruházást

igényel, hiszen az eljárás alkalmazásához speciális gépek szükségesek. A megfelelő finanszírozási

konstrukció megtalálása után viszont ez rövid- vagy középtávon is megtéríthető.



Kulcsszavak: sous vide vendéglátás költséghatékonyság vákuum főzés





Ponácz György Márk

Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar



Feasibility study in the Hungarian tourism industry

Enterprises and institutions are facing continously growing requirements when applicating for EU grants or

bank loans. As part of this requirements, prior to make a comlete business plan package, it is expeceted to

compile a feasibility study. European Union grant schemes\' regulations contain also special requirements on

feasibility studies. This document can be defined as a controlled process for identifying problems and

opportunities, describing situations, determining aims, definig outcomes and evaluating the costs and

benefits assocciated with different alternatives for realizing a project. In Hungary, the use of this technical

tool for decision making and applying for grants, is spreading. In order to ensure the quality of the feasibility

studies, the paper describes methods of compilation, including rules, common traps, milestones and

suggestions for contents. Special features of tourism business need specific solutions in cost-benefit analysis

and proofing the actual project viability, which are described also with many practical recommendations.



Kulcsszavak: feasibility study, EU grant, application package, tourism industry, Hungary





Printz-Markó Erzsébet

Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar



Innováció az egészségturizmusban

Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő turisztikai ágazata az egészségturizmus. Részben azért, mert

felismerték az emberek, hogy rohanó világunkban időt kell fordítaniuk saját magukra is, fel kell töltődniük

energiával. Másrészt - kínálati szemszögből a gazdaság felfedezte az egészségturizmusban rejlő

lehetőségeket. Magyarországon az egészségturisztikai termékek piacra vezetése 2000. második felében a

Széchényi Tervvel elkezdődött. Az egészségturizmus magyarországi térhódításához nagyban hozzájárul az

is, hogy az ország turisztikai marketingjéért felelős Magyar Turizmus Zrt. a 2003-as évet az

egészségturizmus, 2008-at pedig a Vizek évének szentelte, illetve 2011-ben is az egészségturizmusra

fókuszál majd. Tanulmányomban szeretném kifejteni az egészségturizmus témakörének jelentőségét,

trendjeit és hazánk egészségturizmusának kitörési lehetőségeit. A nemzetközi trendeknek magyarországi

párosítását a meglévő szakirodalmak és egy 100 főből álló kérdőív alapján végzem el, felkutatva ezzel az

egészségturizmus termékeit.



Kulcsszavak: egészségturizmus, innováció, trend, termékfejlesztés, „kitörési lehetőség”





Tóth - Kardos Krisztina

Széchenyi István Egyetem, Győr, RGDI



Az európai légiközlekedés változása - "fapadosok" térhódítása.

Magyarországon a rendszerváltás előtt a repülés luxusnak számított, csak kevesek engedhették meg

maguknak. A légiközlekedési piac liberalizációjának és a versenykorlátozások fokozatos enyhítésének

köszönhetően, a légi utak választékának bővülése, a repülés színvonalának javulása, és az árak csökkenése

volt megfigyelhető. Mára a repülés mindenki számára elérhetővé vált, melyben óriási szerepe volt az

úgynevezett fapados légitársaságok megjelenésének. Kialakult egy teljesen újszerű üzleti modell, mely

rendkívül olcsó árakkal és új desztinációkkal szólítja meg utasait. Ma már a forgalom majdnem 30%-át a

diszkont légitársaságok tudhatják magukénak. A hagyományos légitársaságoknak is újra kellett gondolni

stratégiájukat, útvonalhálózatukat, a légi piac teljes átrendeződése révén. Természetesen ezt a folyamatot

felgyorsítja az a gazdasági folyamat, mely korábban a magas kerozináraknak, jelenleg pedig a gazdasági

válságnak köszönhető elsősorban. Tanulmányomban keresem a választ, hogy az európai légiközlekedési piac

hogyan változott az elmúlt 15-20 év során, a két modelles légiközlekedési piac miként alakult át, illetve a

„fapados-modell” hogyan vált követendő példává jelenleg a nagyobb nemzeti légitársaságok számára is.



Kulcsszavak: légiközlekedés, légi termék, hagyományos és diszkont légitársaság, légiközlekedési modell





Varga Józsefné Horváth Mária

NyME Apáczai Cs. J. Kar



A vallási turizmus jelentősége

A vallási turizmus jelentősége A kulturális turizmus évében fontos hangsúlyoznunk a szakrális értékeink

iránt feléledő érdeklődést. A vallási turizmus szűkebb és tágabb értelmezése egyaránt magába foglalja a

kulturális turizmus jelentős részét alkotó szakrális építészeti emlékeket és az egyházi műkincseket. Esztétikai

értékükön túl egy kor dokumentumaként jelentkeznek, valamint a hit, az ember, a természet harmóniáját

hirdetik, és gyakran különböző kulturális programok helyszíneként részesítenek bennünket maradandó

élményben. Ezen túl egyre nagyobb érdeklődés övezi a zarándokturizmust mind Magyarországon, mind

pedig a világ más tájain. Hazánkban az idegenforgalom szakemberei, illetve az egyházi személyek szintén

arra törekednek, hogy az egykor eleven zarándoklati és búcsújáró helyeket ismét élettel töltsék meg (például

magyarországi Camino). Emellett új útvonalak kijelölésére is sor került már (Mária-út). A vallási turizmus

területéről vett példákat mutatok be, és ezek régiókon és határokon átnyúló jelentőségét hangsúlyozom.



Kulcsszavak: Kulturális turizmus; szakrális értékek; vallási turizmus; zarándoklat; búcsújárás





4. FENNTARTHATÓSÁG PEDAGÓGIÁJA





Albert Sándor

Selye János Egyetem



Minőségfejlesztés a szlovákiai magyar iskolákban

A Selye János Egyetem Neveléstudományi Tanszéke pedagógus-továbbképzéseket is kínál. A

legsikeresebbek közé tartozik az iskola önértékelésével és minőségbiztosításával foglalkozó program. Az

említett program iránt több, mint kétszáz iskola érdeklődött Szlovákia egész területéről. A magyar iskolákon

kívül főleg a Szepességben (Igló, Lőcse, Kézsmárk stb.) de Kassán és Rozsnyón is érdeklődtek. A képzés

keretén belül megismertettük a legismertebb minőségbiztosítási rendszerek (TQM, EFQM, ISO 9000)

alapelveit, és az önértékelési technikákat. A képzésben résztvevő mintegy kétszáz iskola elvégezte az

intézmény önértékelését, megfogalmazta az intézmény vízióját és küldetésnyilatkozatát. Néhány intézmény a

TQM alapú filozóiára építve megkezdte a folyamatok javítását a PDCA ciklus segítségével. A

továbbképzések sikeresnek bizonyultak, az iskolák nagyon pozitívan álltak hozzá az önértékeléshez. Szinte

kivétel nélkül hasznosnak tartják a minőségbiztosítás bevezetésére való ráhangolódást, ezért folytatni

kívánjuk ezt a munkát.



Kulcsszavak: minőség, színvonal, önértékelés, minőségbiztosítási rendszerek, minőségi díj





Csiszár Gyöngyi

Nyugat-magyarországi Egyetem, Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola



Kompetencia alapú oktatás szerepe az ökoiskolákban

1. Az ökoiskolák helye és szerepe a magyar közoktatásban, hálózati működésük - hangsúlyozandó, hogy az

ökoiskolák a fenntarthatóság pedagógiájának megvalósítói és az oktatást egy minőségi fokmérővel egészítik

ki 2. - Kompetencia központúság (fogalom tisztázása) - A fenntartható fejlődés szempontjából fontos

kompetenciák egyéb kompetenciaelemeket igényelnek + rendszerszerű -, kreatív -, kritikai gondolkodás + a

fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudáselemek + a globális, regionális, nemzeti és helyi környezeti

problémák ismerete + környezeti problémák gazdasági, ökológiai és társadalmi következményeinek ismerete

+ a fenntartható fejlődés etikai dimenziójának tudatosítása + a nemzedékek közötti és nemzedéken belüli

szolidaritás és felelősség - A környezeti kompetenciák helyzete a magyar oktatásban, lehetséges

megvalósítás egy angolórán keresztül - A kompetencia alapú oktatás révén tanulási motívumok, és stratégiák

formálására és erősítésére nyílik lehetőség - Az oktatási esélyegyenlőtlenség mérséklése (HEFOP 3.1 - Én és

a világom program) - Fejlesztő feladatok (heurisztikus tanulási modell) - hatoldalú gondolkodás; ideálisan

reflektív tanári magatartással és kritériumorientált értékeléssel társul 3. Ökoiskolák mint hatékony

tudásmenedzsment - ENSZ „Tanulás a fenntarthatóságért” évtized



Kulcsszavak: kompetencia, ökoiskola, fenntarthatóság, fejlesztés, oktatás





Dr. Gaál Gabriella

Eszterházy Károly Főiskola



A nevelés társadalmi alapjai gyakorlat a fenntarthatóság pedagógiájáért

A fenntarthatóság pedagógiája magába foglalja az egész életen át tartó tanulást, a természet- és a

társadalomtudományok integrálását, a pedagógusok és a tanulók kompetenciáinak fejlesztését, a differenciált

képességfejlesztést, a nevelés lokális rendszerével történő együttműködést. Ezek a nevelési és oktatási

törekvések, szándékok ötvöződnek „A nevelés társadalmi alapjai” gyakorlatban. A kurzus célja a tanári szak

iránt érdeklődő hallgatók motivációinak megerősítése a tanári pálya választásában, a sokrétű tanári

tevékenységrendszer bemutatása, reális kép közvetítése a pedagógiai területekről, képességek megalapozása

a mesterkurzushoz. A tananyag moduljai: az iskola cél- és kapcsolatrendszere; szülői társadalom, diák-

önkormányzatiság; vezetési feladatok és minőségirányítás; gyermekvédelem; pedagógus- és osztályfőnöki

szerep; a tanórán kívüli művelődési lehetőségek; környezeti nevelés. A modulok tematikus egységekből

állnak, feladatokat tartalmaznak, melyek megoldása konkrét gyakorlatok során valósul meg. A tanegység

teljesítésének követelménye portfólió készítése. Az előadás keretében dokumentumelemzés módszerének

alkalmazásával bemutatom a hallgatói gyakorlat színhelyeként megjelenő iskolák környezeti nevelési

tevékenységét. Az elemzés kitér az erőforrásokra, az alapelvekre és a célokra, a megvalósítás helyszíneire, az

iskolai környezetre, a kommunikáció sajátosságaira.



Kulcsszavak: fenntarthatóság, nevelés, társadalom, kompetenciák, portfólió







Dr. Molnár Béla

Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ



Pedagógiatanítás a tanítóképzőkben 1949-1959 között

Pedagógiatanítás a tanítóképzőkben 1949-1959 között Molnár Béla Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria

Egyetemi Központ Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar, Tanítóképző Intézet, Szombathely,

Magyarország, főiskolai docens A kutatás célja, hogy bemutassa a korszak tanítóképzőiben folyó

pedagógiatanítás helyzetét, a pedagógiaoktatás tankönyveit, a szovjet pedagógia magyar recepcióját. A

kutatás során tankönyveket használtunk fel primer forrásként, dokumentum- és tartalomelemzést

alkalmaztunk. 1949-től jelentek meg a tanítóképzéssel foglalkozó iskolákban a marxista szemléletű

pedagógiai tankönyvek. Az Egyetemes neveléstörténet és iskolaszervezettan, a Pedagógia I-II., a Módszertan

elemzésére vállalkozunk. A szocialista pedagógiai koncepció elemzéséhez, az átadott szovjet pedagógiai

nevelési modell belső összefüggéseinek feltárásához Bábosik István rendszerét használtuk fel. Az

elemzéshez hat kritériumot állítottunk fel, majd a tartalom- és dokumentumelemzéssel kapott eredmények

révén vázoltuk fel a szocialista nevelés modelljét. Az elemzés kritériumai a következők voltak: az életvezetés

minősége, a nevelési cél, a személyiségértelmezés, a nevelési folyamat szabályozottsága, a hatásszervezési

modell, a nevelésmetodikai koncepció. neveléstörténet, tanítóképzés, pedagógiatanítás, tanterv, tankönyv



Kulcsszavak: neveléstörténet, tanítóképzés, pedagógiatanítás, tanterv, tankönyv

Elekes Éva

Magyar Természettudományi Múzeum, ELTE PPK



Innovatív múzeumpedagógiai kísérlet a környezeti nevelés jegyében

A hazai szinten innovatív jellegű kutatás azt tanulmányozza, hogy miként járulhat hozzá a

múzeumpedagógia a nevelés eszközeivel Földünk környezeti problémainak megoldásához. A pedagógiai

kísérlet a múzeumpedagógiai foglalkozások alatt folyik, vizsgálja, miként lehet a gyerek természettudatos

magatartását megalapozni és továbbfejleszteni a Magyar Természettudományi Múzeumban a

Természetbúvár nevű terem sajátos körülményei között. Feltételezem, hogy a környezeti nevelési témával

foglalkozó múzeumpedagógiai órák módszereinek palettája gazdagítható, általuk a gyerek kulcsélményt kap,

és ezek az élmények befolyásolják a majdani környezettudatos döntéseit. A mintát azok a második-hatodik

osztályba járó, az ország különböző területeiről érkező, egészséges gyerekek alkotják, akik részt vesznek a

foglalkozáson, összlétszám kb. 300 fő. A mintavétel kérdőíves kikérdezéssel történik két alkalommal: 2009

tavaszán a múzeumban a múzeumi óra elején és végén, valamint három hónap múlva az iskolában. Az

adatgyűjtés és az adatfeldolgozás folyamatban van, a konferencia időpontjáig befejeződik. Ennek

eredményeként elkészül azoknak a pedagógiai módszereknek és eszközöknek a jegyzéke, amelyek még

hatékonyabbá tehetik a múzeumpedagógiai órákon a környezeti nevelést.



Kulcsszavak: múzeum, múzeumpedagógia, környezeti nevelés, pedagógiai kutatás, innováció





Kövecsesné Gősi Viktória

NYME ATFK Neveléstudományi Intézet



Fenntarthatóság elveinek megvalósulása az Erdőpedagógia Projektben

A környezeti kihívások, az emberiség előtt álló globális problémák szükségessé teszik az ezzel kapcsolatos

tartalmak megjelenését az oktatás minden szintjén. Az előadás a Ravazdi Erdei Iskolában működő

Erdőpedagógia Projekt gyakorlatát mutatja be különös tekintettel a fenntarthatóság pedagógiájának

megvalósulására. Egy hatékonyságvizsgálat eredményeinek prezentálása érzékelteti a fenntarthatóságra

nevelés jelentőségét, szerepét, a környezeti nevelés létjogosultságát. A hatékonyságvizsgálat a kutatási

módszerek komplex alkalmazásával nyújt képet az oktató-nevelő tevékenységek eredményességéről. A

vizsgálati módszerek: Kérdőíves adatfelvétel, fogalmi térképek elemzése, a gyermekek által elkészített

alkotások értékelése, attitűdvizsgálatok. A kutatás eredményeiből is jól látszik, hogy az egy hetes erdei

iskolai program hatékonyan járul hozzá a gyermekek környezeti kompetenciáinak fejlesztéséhez, melynek

eredményessége fél év elteltével is nyomon követhető volt. Mindezek tükrében elmondható, hogy a

környezeti nevelés terepe az erdei iskola az érzékszervi tapasztalatokra épülő tanulás középpontba állításával

hatékony segítsége lehet az iskolák környezeti nevelési programjainak.



Kulcsszavak: környezeti nevelés, hatékonyság vizsgálatok, fenntarthatóság pedagógiája, fogalmi térképek

elemzése, attitűdvizsgálat





Lampert Bálint Csaba

NYME Apáczai Csere János Kar



Az "Együtt a környezetért!" program gyakorlati eredményei

A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar sikeresen pályázott a Nemzeti Fejlesztési

Ügynökség által koordinált Új Magyarország Fejlesztési Tervében meg-hirdetett KEOP 6.1.0./A pályázatra,

melynek keretében fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kam-

pányokat szervez. A győztes pályázat az „Együtt a környezetért!” nevet kapta, melynek keretében tájbejárás

sorozatot, fenntarthatósági tematikájú rendezvényeket és nem fenntarthatósági tematikájú rendezvényeken

való részvételt vállaltunk. A pályázat 2009. március 5-től október 10-ig tartott. Az előadás keretében be

kívánom mutatni azokat a gyakorlati eredményeket, melyeket a 8 hónapos időtartamban sikerült elérnünk.

Röviden az eredményekről: az „Együtt a környezetért!” klub megalakítása, neves szakemberek bevonás a

programokba, diákok, szülők, családok számára fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek közvetítése,

tartalmas, a visszajelzések alapján érdekes és hasznos programok szervezése, új kapcsolatok kiépítése,

kölcsönös együttműködés kialakítása.

Kulcsszavak: Együtt a környezetért, fenntarthatóság, zöld napok, tájbejárás, erdei iskola





Szele Barna

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola



50 éves a debreceni felsőfokú tanítóképzés

A Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola a Debreceni Református Kollégium lelkészképzésébe

integrált tanítókat képező hagyományait folytatva látja el hagyományosan a Tiszántúli Református

Egyházkerület, illetve az egész Észak-alföldi Régió tanítóképzési igényeit. Az egykori Református

Kollégium partikulái területére sugárzódik ki hatása, egyrészt az általános iskolai tanítók küldésével,

másrészt a pedagógusok számára folyamatosan hirdetett pedagógus továbbképzési programokon keresztül. A

magyarországi tanítóképzés legkiemelkedőbb állomása a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1958.

novemberében kiadott 26. számú rendelete, mely megszüntette a középfokú tanítóképzőket, nevében és

tartalmában átadva helyét a felsőfokú tanintézeteknek. Egy évvel később 1959. szeptemberében a 187/1958.

(M.K. 23) MM. számú utasításban foglaltak alapján az új képzési rendszerben országszerte megindult az

általános iskola alsó tagozatára történő tanítók érettségire épülő hároméves képzése. A rendelet 11 felsőfokú

intézetet hozott létre. A felsőfokú képzés gondolata nem előzmény nélküli. Az 1910-es években, valamint az

1930-as évek második felében is felvetődött a tanítóképzés felsőfokú szintre való fejlesztése, de mindkét

esetben a háború meghiúsította annak megvalósulását. Előadásommal szeretnék emléket állítani ennek a jeles

eseménynek.



Kulcsszavak: tanítóképzés, Református Kollégium, felsőfokúvá válás, rendszerváltás, egyházi fenntartás





5. IDEGENNYELVI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE A REFORMPEDAGÓGIAI

LEHETŐSÉGEK SEGÍTSÉGÉVEL





Aubreville Stefan

NYME Apáczai Kar, Győr, Liszt F. u. 42.



A többnyelvűség esélyei a reformpedagógia eszköztárával

Az Idegennyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék több EU- projektben vesz részt. A VISEUS-projekt

középpontjában az „új írásbeliség”-re való áttérés áll. Ennek keretében a résztvevő országok (DE, FI, AU,

IT, NE,HU) partner általános iskolái a „szövegvarázsló” műhelyeikkel elektronikusan összekapcsolódtak. és

a közös platformon (vis@vis) kommunikáltak egymással, miközben írásos műveiket is közszemlére

bocsátották. Technikai felszereltségtől és időbeosztástól függően chatelhettek is egymással. A szövegekből

összeállt egy szótár -My own dictionary-, ami a projekt egyik produktuma. A résztvevő felsőoktatási

intézmények továbbképzési modulokat dolgoztak ki. Tanszékünk a többnyelvűségi kompetenciák

fejlesztéséhez gyűjtött anyagot és ajánlásokat a közösségi és egyéni tanuláshoz. Ebben felhasználtuk a

reformpedagógiai lehetőségeket, kiemelve a tanulói autonómiát, az öntevékenységet, az önértékelési

képességet és a felelősségvállalást. Eszköztárunkban hangsúlyt fektettünk a nyelvi portfólió adta

lehetőségekre, mely hű tükörképet nyújt a fejlődési folyamatról.



Kulcsszavak: többnyelvűség, új írásbeliség, szövegvarázsló műhely, tanulói autonómia, nyelvi portfólió





Dr. Magocsa László

Eötvös József Főiskola, Baja



Off-task behavior in the L2 kindergarten classroom

This study explored off-task behavior of children aged 3;0-6;0 at two kindergartens (in Croatia and Hungary)

where second language acquisition (SLA) was in the main focus. I offer an analysis of English language

learning through participation in English language kindergarten classroom activities and, in the case of some

children, self-organited, i.e., off-task activities. These activities were going on in parallel with the ones

organized by the teacher. Carnivalesque elements can be traced on in this off-task behavior which might

seem either irrelevant or deleterious. For the observer it can suggest that this behavior takes away children

from what the teacher or curriculum planned to be relevant to the children\\\'s second language development.

While the children are acting according to their self-organized, carnivalesque moode, in this carnivalesque

world they create meaningful context for interaction. In order to organize off-task activities children use

hybrid language, i.e., their mother tongue and the target language interchangeably. I will investigate how L2

develops in this dialogically imagined and constructed world.



Kulcsszavak: off-task activities, carnivalesque behavior, chronotopes, grotesque realism, language play





Eiko Shimabukuro

Apaczai Csere janos



Ikebana

I would like to present Ikebana – the art of Japanese flower arranging. I would present this wearing a casual

japanese kimono and using seven chrysanthemums of the same colour, using a round suiban (a water basin),

a kenzan (a needle point holder), and a pair of flower scissors. In the hustle and bustle of our daily lives, we

feel peace of mind when we happen to see a beautiful flower arrangement. Ikebana is a Japanese traditional

art in which seasonal flowers, branches or grasses are arranged in vases, following various techniques, and

the appreciated. The fundamental structure of Ikebana symbolizes the harmony of Nature and Man, and in

the structure three main branches play an important role – TEN, CHI and JIN. TEN meaning heaven which is

arranged the highest, CHI meaning earth which is arranged the lowest and JIN meaning man which is in

between TEN and CHI. Ikebana, which used to be learned as one of women’s accomplishments is now being

introduced all over the world with great popularity.



Kulcsszavak: Ikebana, TEN, CHI, JIN, harmony, flower





FI. Dr. Mag. Franz Schimek

Europa Büro des Stadtschulrates für Wien



Grenzenlos kompetent - Sprachen lernen für Europa

Die Europäische Union setzt sich zum Ziel zum wettbewerbsfähigsten und dynamischsten Wirtschaftsraum

der Welt zu werden. Dabei ist die Kooperationsbereitschaft der Bürger und Bürgerinnen sehr gefragt, da trotz

vieler Unterschiedlichkeiten ein alltägliches grenzüberschreitendes Handeln vor allem in benachbarten

Regionen, wo Sprachen, Kulturen, verschiedene Gesellschaftssysteme und wirtschaftliche Begebenheiten

aufeinander treffen, notwendig ist. Aus diesem Grunde wurde in grenzüberschreitender Kooperation ein

Modell entwickelt, das sich die Vermittlung einer Europakompetenz, durch deren Erwerb die

Herausforderungen moderner Gesellschaften leichter zu meistern sind, zum Ziel setzt. In dem Vortrag wird

das Konzept dieses Kompetenzmodells zum Sprachenlernen für die Europäische Union vorgestellt. Im

Wesentlichen geht es darum zu definieren, welche Kenntnisse und Fertigkeiten für ein erfolgreiches,

grenzüberschreitendes Handeln notwendig sind. Dabei wird auch Bezug auf den vom Europarat entwickelten

„Gemeinsamen europäischen Referenzrahmen für Sprachen: lernen, lehren, beurteilen“ Bezug genommen.

Im Fokus steht auch die Präsentation einer grenzüberschreitenden Schulmodells, das auf diese neuen

Herausforderungen Rücksicht nimmt.



Kulcsszavak: Grundkompetenzen, Referenzrahmen, Sprachenlernen, grenzüberschreitend, Kommunikation





G. Dr. Muzsai Viktória

AK Idegen Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék



Nyelvi és kulturális sokszínűség- interkulturális tanulás

Magyarország és a Nyugat-Dunántúli Régió Európai Unióhoz való tartozása, valamint XXI. századi

fejlődése megköveteli az iskolai oktatás tartalmi és strukturális fejlesztését. Ebben igen nagy szerepet kell

kapnia az idegen nyelvek elsajátításának, használatának, a más nyelvű és kultúrájú emberek közötti

személyes és szakmai kapcsolatok kialakításának, fejlesztésének, hosszú távú fenntartásának, hogy az

erőszakmentes, békés, és sokféle kooperációt lehetővé tevő társadalom magas szinten teljesíthessen. Európa

nyugati felén az 1960-70-es években az első „vendégmunkások” gyermekeinek a fogadó országok oktatási

intézményeiben való tanulása vetette fel a téma alaposabb kutatását, elemzését. Az Európai Unió 2004 és

2007 évi bővítésével új szempontok és konfliktusok kerültek előtérbe. A „találkozások és ütközések”

nyomán keletkező tapasztalatok arra indítják a szakembereket, hogy fel-, és elismerjék az eddig ismeretlen

nyelvek és kultúrák létjogosultságát, és a sokszínűséget mint esélyt fogadják és kezeljék, amely Európát és

az egész emberi társadalmat gazdagít(hat)ja. A keletkező konfliktusokat oldani és feloldani szükséges,

amelynek egy lehetséges megoldását az intézményi keretek között gyakorlatba ültetett és jól működő

interkulturális nevelés-oktatás programok jelenthetik, melyek közül az előadás bemutat néhány külföldi és

hazai modellt.



Kulcsszavak: nyelvi és kulturális sokszínűség, interkulturális tanulás. interkulturális nevelés-oktatási

modellek





Dr. Lőrincz Ildikó

NYME Apáczai Csere János Kar



Reflexiv nyelvtanulás és többnyelvűségi programok - CARAP adatbázis

Az előadás ismerteti a metanyelvi célokat előtérbe helyező többnyelvűségi programok (nyelvi

fogékonyságfejlesztés, nyelvcsaládon belüli szövegértés, integrált nyelvoktatás és interkulturális programok)

lehetséges kapcsolódását a mai magyarországi nyelvoktatásban megfogalmazott célokhoz, a társadalmi

elvárásokhoz. Bemutatja a magyar nyelven is megjelent (ECML Kontaktpont) CARAP Referenciakeret a

nyelvek és kultúrák pluralisztikus megközelítéséhez című kompetenciagyűjtemény felhasználási lehetőségeit

: tantervkészítés, nyelvkönyvek írása, programértékelés, kurzusértékelés, portfóliók lészítése. Röviden kitér

egy készülő kompetencia-alapú többnyelvű tananyagokat tartalmazó adatbázis ismertetésére, amely a grazi

Élőnyelvi Központ gondozásában készül magyar, francia, katalán, svájci és máltai szakemberek

koordinálásában (CARAP-projekt). Az adatbázisban egy uniós hálózatos kutatás keretében 11 ország

nyelvtanárai, alkalmazott nyelvészei, neveléstudományi szakemberei gyűjtöttek-gyűjtenek össze

pluralisztikus szemléletű tananyagokat, amelyből a CARAP Referenciakeretben szereplő kompetenciák

valamint tematikus kulcsszavak alapján hívhatók elő on-line nyelvi tananyagok.



Kulcsszavak: többnyelvűségi kompetencia, metanyelvi képességek, többnyelvű társadalmi szereplő,

attitűdök, képességek, ismeretek





Szarvas Júlia

SZTE JGYPK Alkalmazott Humántudományi Intézet



PROJEKTMÓDSZER A SZAKNYELVOKTATÁSBAN

Cím: PROJEKTMÓDSZER A SZAKNYELVOKTATÁSBAN Szerző: Szarvas Júlia Főiskolai adjunktus

Intézmény: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Humántudományi

Intézet Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszék Szeged, Magyarország Az előadás a Dewey és Kilpatrick által

bevezetett projektmódszer mai alkalmazhatóságát mutatja be a szakmai idegen nyelv oktatásának keretein

belül Kagan kooperatív tanulásának bizonyos elemeinek ötvözésével. Az elméleti háttér két pillére

támaszkodik: egyrészt felvázolja a projektmunka célkitűzéseit és módszertani lépéseit, illetve annak idegen

nyelv oktatására vonatkoztatható elemeit. Másrészt Kagan kooperatív tanuláselméletének olyan elemeit

emeli ki és elemzi, amelyek ötvözhetőek a projektmódszerrel. A tanulmány maga a szegedi pedagógusképző

karon folyó egyik felsőfokú szakképzés szakmai kommunikációs kurzusára vonatkozóan mutat be egy

esettanulmányt. A vizsgálat során arra keretük a választ, hogy hogyan valósulhat meg a projektmódszer a

hagyományos oktatási forma részleges megtartása mellett, valamint milyen hozománya lehet a kiválasztott

reformpedagógiai módszer szisztematikus és hosszabb távú alkalmazásának. Konklúzióként levonható, hogy

az idegen nyelv oktatás és a projektmódszer célkitűzései számos ponton összeérnek, és a projektmódszer

alkalmazása izgalmas és hatékony lehetőségként jelenhet meg a szaknyelvoktatás palettáján.



Kulcsszavak: projektmódszer, kooperatív tanulás, idegen nyelv oktatás, szaknyelvoktatás, esettanulmány

Szilágyi Magdolna

NYME Apáczai Kar, Győr, Liszt F. u. 42.



Tanulható-e a demokrácia? - Az EUBIS-projekt eredményei

Az EUBIS-projekt résztvevő intézményei (DE, FI, PL, SI, HU) az aktív állampolgári részvétel

tanulhatóságát vizsgálták a különböző iskolákban a 12-18 éves korosztály körében. A munkát kérdőíves

módszerrel indítottuk, hogy a véleményeket, szükségleteket felmérjük. A kiértékelés alapján döntöttük el,

országonként milyen továbbképzési modulokat dolgozunk ki a továbbképzések számára. A vizsgált három

magyar iskola kérdőíveinek feldolgozása után két modul elkészítését határoztuk el: 1. Az iskola- szülő-

tanuló háromszög kapcsolatrendszerének fejlesztését, úgyis mint iskolafejlesztési modellt. 2. A magyar, de

minden bizonnyal az európai társadalmak egyik feszítő és megoldatlan problémahalmaza a cigány/roma

lakosság integrációja. Felmérésünkhöz kapcsolódóan ez utóbbi témában készült a másik továbbképzési

modul: A roma kisebbség részvétele a többségi társadalom változásában. Ezt mutatom be, amelynek során

szeretnék rámutatni a többségi iskola megmerevedett önképe és a cigány közösségek iskolával szembeni

idegenkép attitűdjéből fakadó tartós problémákra. Kezelési módként a roma/cigány társadalom valóságos

megismerése és a többség-kisebbség közötti interaktív párbeszéd ajánlható.



Kulcsszavak: demokrácia, aktív állampolgár, iskolafejlesztés, cigány/roma integráció, interaktív párbeszéd





6. 20 ÉVES A „SOPRONI NORMA” – INNOVÁCIÓK A SZOCIÁLIS FELSŐOKTATÁSBAN





Dániel Dóra

Nyugat-magyarországi Egyetem-Apáczai Csere János Kar



A hagyományos iskola és a "nem hagyományos" gyermek

Dániel Dóra: A hagyományos iskola és a „nem hagyományos” gyermek NYME-AK Szociálpedagógia

Intézeti Tanszék-oktató Győr Kutatásom a hagyományos iskolarendszer azon több évtizedes problémáját

igyekezett részletesen feltérképezni, hogy a”nem hagyományos”gyermekekkel mely problémák fordulnak

elő leggyakrabban az általános iskolákban és ezt milyen mértékben képesek kezelni a pedagógusok. A

nyilvánosságot kapott esetek tükrében a mai iskolarendszer hagyományos nevelési módszereinek

hatékonysága további fejlesztéseket igényel, felvetődik viszont a kérdés, hogy a folyamatos kihívások és

újítások elé állított pedagógus társadalom képes-e a változtatásra és jelenlegi nevelési módszerükben

mutatkozik-e változás a korábbihoz képest? Feltételezéseim szerint a véletlenszerűen kiválasztott közoktatási

intézmények alkalmazott pedagógusainak hivatástudata alacsony az egyre több „nem hagyományos”

gyermek okozta nehézségek miatt, továbbá a megkérdőjelezhető hatékonyság ellenére is a korábbi, évtizedes

nevelési módszereket alkalmazza. A mintába tartozó pedagógusokkal félig strukturált interjú formájában

kerestem a választ a fent említett kérdésekre. Hipotézisem azon állítása, mely szerint a pedagógusok

hivatástudata alacsony, nem nyert bizonyítást, viszont az, hogy a hagyományos nevelési eszközök csekély

hatékonysága ellenére sem alkalmaznak mást, bebizonyosodott a kapott válaszok alapján.



Kulcsszavak: hagyományos, iskola, pedagógus, nevelési módszerek, hatékonyság





Dr. Benyák Anikó PhD

NYME-Apáczai Csere János Kar Szociálpedagógia Intézeti Tanszék



A kötődés vizsgálata hiperaktívnak minősíthető, gyermekotthonban, ill. családjukban élő

gyermekeknél

A kötődés vizsgálata hiperaktívnak minősíthető, gyermekotthonban, ill. családjukban élő gyermekeknél Dr.

Benyák Anikó PhD - Göncz Marietta Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

Szociálpedagógia Intézeti Tanszék, Győr, Magyarország A hiperaktivitás tekintetében Russel Barkley (1997)

átfogó elméletét vettük alapul, mely szerint a prefrontális kéreg által szabályozott gátlás zavara a végrehajtó

funkciók elégtelenségén keresztül vezet el a pontos mozgás-kivitelezésben és az összetett, kitartást igénylő

feladatmegoldásban tapasztalható nehézségekhez, vagyis a hiperaktivitás tüneteihez. Az elmélet jelzi az

önkontroll-funkcióknál adódó problémákat a kérdéses gyermekcsoportnál. Az önszabályozás fejlődésének

egyik fontos bázisa egy gondoskodó személlyel kialakítható biztos kötődés, a korai szociális depriváció, ill.

tartós szeparációs élmények pedig kedvezőtlen hatással bírhatnak ezen a területen. Kutatásunkban

gyermekotthonban (kiinduló minta elemszáma: 48 fő), ill. családjukban élő (kiinduló minta elemszáma: 91

fő) gyermekek körében mértük fel a hiperaktivitás viselkedéses jegyeinek előfordulását Conners rövidített

tanári minősítő skálájával és a kötődések jellegzetességeit (számuk, tárgyuk és azok ranghely szerinti

megoszlása, erejük, irányuk, motívumaik) a Zsolnai (1989)-féle kérdőív segítségével.



Kulcsszavak: hiperaktivitás, kötődés, gyermekotthon, prepubertáskor, család





Dr. Soós Zsolt PhD

NYME AK, Szociális Képzési Intézet



Elmélet versus gyakorlat Szociális munka módszerek alkalmazása a szociális alapellátásban

A két évtizede éppen csak elinduló szociális képzések képviselői 20 évvel ezelőtt alkották meg a „Soproni

Normát”, ami vitathatatlanul a szociális munkás és a szociálpedagógus képzések „preambulumának”

tekinthető. E neves évfordulón joggal vetődik fel, vajon e képzések elindulása és felfutása hogyan hatott a

segítő munkában alkalmazott gyakorlatra. Előadásomban először röviden bemutatom az NYME AK

szociálpedagógus képzésének az elmúlt években végbement fejlődését. Ezt követően ismertetem annak a

szakértői munkának a tapasztalatait, amelyet a Szociális és Munkaügyi Intézet szervezésében, 2009-ben,

három kistérség szociális és gyermekjóléti intézményeiben folytattunk le. A vizsgálat során folyamatosan

monitorizáltuk a dolgozók munkáját. Az eredmények sajnálatosan kevéssé biztatóak. A vizsgált kistérségek

gyermekjóléti és családsegítő szolgálataiban döntően „ügyintézést”, „információnyújtást” és „adminisztratív

tevékenységeket” (az összes tevékenység több mint 60%-a) végeznek. Ebből következően a szociális munka

hosszú távú céljának elérését („képessé tevés”) leginkább előmozdító „mentális segítés”, amely során a

szakemberek az elméletben megtanult módszereket alkalmaznák, valamennyi intézményben marginálisnak

tekinthető (az összes tevékenység kevesebb, mint 10%-a). Ez a gyakorlat és a képzések tartalmának és

módszereinek átgondolását és átdolgozását teszi szükségessé



Kulcsszavak: szociális képzés, elmélet, gyakorlati megvalósulás, ellentmondás, módszer és/vagy

tartalomváltoztatás





Gortka-Rákó Erzsébet

DE Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar



Szabadidő szervezéssel kapcsolatos szociálpedagógiai feladatok a gyermekvédelmi intézményekben

A szabadidő eltöltése jelentős hatással van a személyiség fejlődésére, lehetővé teszi az egyén számára a

pszichikai, fizikai feltöltődést. A szabadidő többféle funkcióját különbözteti meg Kiss (2004), így a

pszichoszociális, a társadalmi és a gazdasági funkciót. A szabadidő társadalmi funkciói között említi a szerző

a szabadidő szocializációs funkcióját, ami azt jelenti, hogy az egyének megszerzik azt a tudást, azokat a

képességeket, normákat, értékeket, viselkedési szabályokat, magatartási mintákat, attitűdöket, habitust,

konfliktus megoldási módokat, a viselkedés és tapasztalás lényeges elemeit, amelyek révén egy csoportban

élni, boldogulni tudnak. A szabadidő ezen szocializációs funkcióját különösen fontosnak tartjuk az

intézményben élő fiatalok körében, mivel ezeknek a gyerekeknek a szocializációja sajátos körülmények

között valósul meg. Az előadásban egy 2007/2008-ban, Hajdú-Bihar megyei gyermekvédelmi

intézményekben végzett kutatás eredményeit mutatjuk be. A kutatásban a gyerekek életkörülményeit

vizsgáltuk, aminek részét képezte a szabadidős szokások vizsgálata is. A kutatási eredmények alapján választ

adunk arra a kérdésre, hogy milyen szociálpedagógiai feladatok vannak a gyerekek szabadidejének

megszervezése terén.



Kulcsszavak: gyermekvéodelem, szabadidő, szociálpedagógia, szocializáció, továbbképzés

Klapcsik Zsuzsanna

DE Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar



Az interjútechnikák alkalmazásának lehetőségei és korlátai a segítő hivatás motivációjának vizsgálat

Doktori dolgozatom témája a segítő hivatást állítja a középpontba. A szociálpedagógusok, akik a szociális

ellátórendszer, továbbá az oktatás legnehezebb, és leginkább szerteágazó területén dolgozhatnak, a leginkább

veszélyeztetettek a pszichoszomatikus betegségek, a kiégés, és a pályaelhagyás jelenségkörében. Éppen ezért

nem mellékes, hogy milyen motivációval kerülnek erre a pályára, vagyis, mi a segítő hivatás, az altruista

magatartás indítéka. A segítő magatartás, a pályaválasztás indítékait többen vizsgálták már kérdőíves

módszerekkel, illetve személyiségtesztek segítségével, jelen dolgozatom, illetve előadásom célja viszont az,

hogy bemutassam egy másfajta módszer alkalmazásának lehetőségeit a témában. A mélyinterjú technikája

olyan módszer, amely rugalmasan alkalmazkodik az interjúvolt egyéni tempójához, képes élettörténetének,

pályaeseményeinek feltárására, majd a narratív pszichológiai feldolgozás segítségével olyan személyes

információk birtokába juthatunk, amely más módszerekkel elkerülték volna figyelmünket. Dolgozatom fő

célja, hogy a több évtizede, de legalább 10 éve a pályán dolgozó szociális szakemberekkel,

szociálpedagógusokkal készült interjúk során közelebb kerüljek a pályamotiváció kérdéséhez.



Kulcsszavak: interjú, szociálpedagógus, segítő viselkedés, tartalomelemzés, narratív pszichológia





Takács Anita

NYME-AK



A jó iskola- szociálpedagógus hallgatók véleményének tükrében

A tanulmány arra keresi a választ, milyen tényezők alapján tekintünk egy iskolát jó iskolának. 80

szociálpedagógia szakos hallgató írt a témában szemináriumi dolgozatot, melyek elemzésével

körvonalazódni látszik a "jó iskola" fogalma. Fontos tudnunk, mely szempontok érvényesülését tekinti

lényegesnek a leendő szociálpedagógus, hiszen egyik lehetséges jövőbeni munkahelye: az iskola. Iskolában

dolgozó szociálpedagógusként sokat tehetünk annak érdekében, hogy az adott intézmény az oktatás minden

szereplője szerint "jó iskola" legyen. Ehhez azonban fontos a képzésbe megfelelő tartalmak beépítése. Az

esszék összegzését követően kiderül, hogy a jó iskola sokak számára egyenlő a jó pedagógus fogalmával, de

a gazdag szabadidős programok és a minden igényt kielégítő tárgyi feltételek éppúgy megjelennek a jó iskola

kritériumai között, mint például a sajátos arculat vagy a "nagybetűs életre való felkészítés". De vajon mit

jelentenek ezek a nehezen megragadható kifejezések, és hogyan érhető el ezek gyakorlatban való

megvalósulása? A tanulmányban megpróbálunk ezekre a kérdésekre választ adni.



Kulcsszavak: jó iskola, módszertan, innováció, szociálpedagógia, képzés





7. GAZDASÁG, FELNŐTTKÉPZÉS, MUNKA





Dr. Barcsi Tamás

Pécsi Tudományegyetem Böcsészettudományi Kar



Válságjelenségek a nyugati kultúrában

Előadásomban napjaink nyugati kultúrájának néhány válságjelenségét tekintem át. Olyan folyamatokról lesz

szó, amelyek a globalizáció miatt a világ más kultúráiban is éreztetik hatásukat, méghozzá egyre erősebben,

de alapvetően a nyugati kultúrára fókuszálok. 1. Az újkapitalizmus és a munka válsága. Milyen főbb vonásai

vannak napjaink kapitalizmusának? A neoliberális gazdaságpolitika és gazdasági válság. Milyen hatásai

vannak mindennek a munka világára? Mit jelent a szociológusok által egyre többször emlegetett

\\”kapitalizmus munka nélkül\\” problémája? 2. A gazdasági-társadalmi átalakulások hatása a kultúrára.

Miért emlegetik annyit napjainkban Polányi Károly: A nagy átalakulás c. művét? Mit tanulhatunk belőle

manapság? 3. Identitás, közösség, morál. A válság értelmezhető az identitás válságaként is. Milyen

veszélyekkel jár az egydimenziós identitások kialakulása? Közösségek felbomlása, individualizáció.

Demokrácia-problémák. A konformitáson és a hatékonyságon alapuló morál. 4. Pozitív jelenségek és

kiútkeresés.

Kulcsszavak: válság, kultúra, munka, közösség, identitás, morál





Bárány Ildikó

Széchenyi István Egyetem RGDI



A MUNKAVÁLLALÁS ESÉLYEI A SENIOR FOGLALKOZTATÁSBAN

a munkaerőpiacról való leszakadás , a munkaerőpiacon való eredménytelen részvétel, egzisztenciális ,

mentális és jövőképet romboló negatív hatással van az egyénre és társadalmunkra. az objektív tények

figyelembevételével az országban a 45+ munkavállalók segítésére 50 un. senior foglalkoztatási klub

működik ,melyek célja ”újraéleszteni ” a generációk közötti együttműködést mind munkaerőpiacon mind a

társadalomban .ösztönzik az egyéni teljesítőképesség megtartását . a 45+ munkavállalóknak ,különösen a

nőknek gyakran szembesülniük kell az életkor szerinti diszkriminációval, a releváns szakmai tapasztalat és jó

referenciák ellenére. a munkaadók tartanak az idősebb korosztály rugalmatlanságától, dinamizmushiányától.

a 45+ női munkavállalókban sok eseteben rögzült negatív reflex szégyenérzettel párosul. különösen nehéz

helyzetbe kerülnek a hátrányos helyzetű munkavállalók, tartósan munkanélküliek, gyermeküket egyedül

nevelők. a jelenség nem magyar sajátosság de nálunk is megfigyelhető jelenség. az ország demográfiai

öregedése, ennek az un. ” szendvicsgenerációnak ” a sajátos munkerőpiaci helyzete, a statisztikailag

kimutatható idős ,sok esetebn marginalizált egyedül élő ,betegséggel küzdő nők helyzete összefüggésben van

a reintegrációs nehézségekkel . a probléma számos szociológiai, munkapszichológiai, gazdasági, andragógiai

megközelítést igényel.



Kulcsszavak: munkanélküliség, diszkrimináció, senior foglalkoztatás, esélyegyenlőség, outplacement





Mag. Dr. Rudolf Beer

Kirchliche Pädagogische Hochschule Wien/Krems (KPH)



Lehrer/innenbildung: Herausforderungen - Prinzipien - Fokussierungen

„Die Gesellschaft braucht in so gut wie allen Bereichen immer mehr und immer besser (oder anders)

qualifizierte Mitglieder, wofür insbesondere die Bildungsinstitutionen zu sorgen haben“1. Dies trifft im

Besonderen auf Lehrer/innen zu. Die Pädagogischen Hochschulen in Österreich stellen sich dieser Aufgabe

vor dem Hintergrund aktueller Herausforderungen. Fort-/Weiterbildung sieht sich damit im Spannungsfeld

verschiedener Ansprüche. Dies sind (a) eine durch gesellschaftspolitische Veränderungen beschleunigen

Dynamik der Veränderung, (b) bundesstaatliche und regionale Reformvorhaben, (c) eine durch internationale

Vergleichsuntersuchungen forcierte Globalisierung der Bildungsmärkte, (d) eine beunruhigende

demographische Entwicklungen des Lehrpersonals in Österreich und (e) die Ansprüche interne und externer

von Kunden.Der Beitrag versucht weiters ein hochschulisches Fort-/Weiterbildungs-Konzept abzubilden, das

sich vier Prinzipien verpflichtet fühlt: Dem dialogischnen2 Prinzip, dem utilitaristische Prinzip, dem

ökonomische Prinzip und dem Prinzip der Wissenschaftlichkeit.Abschließend wird auf die Angelpunkte

einer innovative und visionären Fort-/Weiterbildung fokussiert. Dr. Rudolf Beer

(http://homepage.univie.ac.at/rudolf.beer)



Kulcsszavak:Dialogische Fortbildung, Lehrer/innenbildung, Pädagogische Hochschule, Prinzipien der

Lehrer/innenbildung, Qualitätsmanagement





Dr. Björn Freiberg PhD

SZE Győr, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar



The Aftonbladet Crisis and the Alliance of Civilizations

FREIBERG Björn Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, Győr, Hungary The

Aftonbladet Crisis and the Alliance of Civilizations After the Cartoon Crisis in 2006 EU High Representative

Solana warned that Muslims should not be provoked, even for the sake of free speech and open thought. The

Netherlands has sharply criticised EU foreign policy chief Javier Solana for the allegedly apologetic tone he

had used when facing muslim countries in the row over Danish cartoons depicting the prophet Mohammed.

But now Israel blames to be threatened by a Swedish newspaper article and here Javier Solana shows just the

opposite reaction. In an interview in Al Arabiya on 2009, September 04, LINK, same Javier Solana refused

to condemn the Swedish newspaper Aftonbladet\\\'s blood libel against Israel, saying that what the paper did

falls under freedom of expression and one is free to agree or disagree with it. At the same time The European

Union also condemned the Israeli announcement, demanding an immediate end to settlement construction.

Now are there two ways of dealing with freedom of speech? The article examines also how these

developements relate to Obamas visit in Turkey in April 2009 and his famous Cairo speech and shows which

consequenses can be expected for the future.



Kulcsszavak: Kulcsszó: AoC, EU, Aftonbladet, Obama, Alliance of Civilizations





Horváth Csaba

Nyugat-magyarországi Egyetem



Helyi kulturális örökség - A Győr—(Veszprém)—Dombóvári HÉV műemléki védettséget kapott része

Előadásom témáját a Győr-(Veszprém)-Dombóvári helyi érdekű vasút műemléki védettséget kapott része, a

Győr-Veszprém vonal bakonyi szakasz képezi. A bevezető részben a kulturálisörökség-paradigmát mutatom

be, majd még itt kitérek a modernista nemzeti örökség kialakulására és az ezt követő prezentizmusra. A

következő, hosszabb egységben az adott vonal rövid történetét mutatom be, aztán kiemelem, hogy 2006-ban

egy a gazdasági miniszeter által benyújtott 28 vonalat érintő megszűntetési tervezetben Cuha-völgyi vasút is

szerepelt. Ennek a folyamatnak az ismertetése és ezt követő, főként a helyiek által létrejött, a vasút

megmentését célzó széles körű összefogás vázolása következik ezután. Az érintett szakasz 2007 nyarán

végül ideiglenes műemléki védettséget kapott a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól, de ez csak részben

jelentette a vonal megmenekülését. Ezen fejezet utolsó elemeként kettő a vasútért és annak megmentéséért

sokat tevő emberrel készített interjú bemutatása jön. Befejezésként a bevezetésben elhangzott elmélet alapján

a megfelelő konklúziót levonom és megemlítem azt, hogy milyen lehetőségek rejlenek az integrált

örökségvédelemmel kapcsolatban.



Kulcsszavak: modernizmus, prezentizmus, kulturális örökség, vasúttörténet, integrált örökségvédelem





Dr. Huszka Péter

Széchenyi István Egyetem Győr



Múlt és jövő - a hazai élelmiszerfogyasztás struktúrájának változása 2004 és 2009 között.

Az élelmiszerpiac napjainkban telített piacnak tekinthető. Jelen kutatás kiemelten a tejtermékek valamint a

hús és kenyérféleségek esetében vizsgálja azok fogyasztói megítélését, és fogyasztási gyakoriságának és

kedveltségének kapcsolatát. A vizsgálat több lépcsőben zajlott le. Ennek érdekében először (2004-ben) egy

országos reprezentatív mintavétel során 1000 fő került kiválasztásra. A kutatás folytatására ezt követően

2007-ben, 2008-ban illetve 2009 tavaszán került sor az ország különböző régióiban történt sor (200-220 fős

megkérdezések). A kapott adatokat SPSS matematikai-statisztikai programmal elemeztem.A kutatások

eredményeképpen megállapítható, hogy a vizsgált időszakban a hazai élelmiszerfogyasztás szerkezete és a

termékkiválasztás szempontjai némiképpen megváltoztak. Vajat átlagosan közel két és félnaponta tesszük

asztalunkra étkezéseink alkalmával. Ismerve a hazai fogyasztási adatokat feltételezhető, hogy a lakosság

jelentős része nincs tisztában azzal, hogy valójában mit is fogyaszt. A termék kiválasztását befolyásoló

tényezők vizsgálata alapján megállapítható, hogy a vásárló tehát először is azt a terméket választja, amelyik

számára megfizethető, és jó az íze. Az adott élelmiszer egészségességének viszonylag kedvező megítélése

ugyanakkor azt jelzi, hogy a lakosság számára az egészséges táplálkozás egyre fontosabbá váló tényező.



Kulcsszavak: fogyasztási gyakoriság, válság, árak megítélése, árérzékenység, egészségtudatosság

Kissné Zsámboki Réka

Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar, ELTE-PPK Neveléstudományi Doktori

Iskola



A Freinet pedagógia sajátos értékvilága a nemzetközi és hazai Freinet mozgalom tükrében

Előadásomban - kvalitatív kutatási metodológia keretei között - Célestin Freinet, francia reformpedagógus

tevékenységközpontú, a gyakorlatból építkező és általa fejlődő pedagógiájának sajátos értékvilágát kívánom

bemutatni a kezdetben francia pedagógusok körében szerveződő, majd a II. világháborút követően

nemzetközivé váló, később Magyarországon is kibontakozó Freinet mozgalom tükrében. Freinet

pedagógiájának alapelvei - a „kísérletező tapogatózás”, szabad önkifejezés, tartalmas közösségi élet -

magukban hordozzák a klasszikus és a reform iskolák értékrendjében és az értékekhez való viszonyában

bekövetkezett fordulatszerű változást. Célestin Freinet iskolája - a reformpedagógiai iskolákhoz hasonlóan -

vezető értékként nem a feltétlen engedelmességet, tekintélyt és normatiszteletet állította, hanem a tanulók

fejlődését, személyiségük, humán erejük, teljesítményképességük kibontakozását. Ezen sajátos értékvilág

közvetítőjévé nem csupán a Freinet által megalkotott szintézis pedagógia vált, hanem a hozzá szervesen

kapcsolódó és az 1920-as évektől egyre szélesebb körben kibontakozó, majd nemzetközivé váló mozgalom

(CEL, ICEM, FIMEM) , melynek mai fórumain, hazai és külföldi találkozók (RIDEF, Országos Freinet

Találkozó) során a Freinet pedagógusok szakmai fejlődése, személyiségük, kreativitásuk kibontakozása a

kooperativitás által válik napjainkban is meghatározó értékké.



Kulcsszavak: Célestin Freinet, reformpedagógia, értékvilág, nemzetközi és hazai Freinet mozgalom





Konczosné dr. Szombathelyi Márta

Széchenyi István Egyetem



Az innováció szerepének vizsgálata egy EU projekt eredményei kapcsán

2008-2009 során a szerző tagja egy EU projekt nemzetközi kutató csoportjának. A résztvevők hat ország hét

régiójából egy-egy kutatóintézetnek vagy egyetemnek a munkatársai. A kutatás célja a regionális és a

szervezeti kultúrák egymásra hatásának vizsgálata. A kutatás címe is a kapcsolatok fontosságát jelzi:

Corporate Culture & Regional Embeddedness. A cégek regionális beágyazódásának vizsgálata kiterjed a

tulajdonosi struktúrára (hazai, külföldi illetve egyéni, állami, multinacionális), az idő dimenzióra

(tradicionális, középkorú és fiatal), a piaci orientációra (regionális, nemzeti, nemzetközi), a klaszterekhez

való tartozásra, a szükséges tudásintenzitásra. Az eredmények alapján következtetések vonhatók le a régióba

való beágyazódottságra, a cég régió iránti elkötelezettségének mértékére, az iparágba, a tudáshálózatokba

való kapcsolódás intenzitására vonatkozóan. A fókuszba állított négy terület a következő: innováció,

életminőség, humán erőforrás, környezeti felelősség. A kutatás módszere egyrészt a régiónként kiválasztott

30 vállalat vezetőjével készített interjú, továbbá minden csoportnak egy választott területen készített mély

kutatás. A még jelenleg is folyó nemzetközi kutatás hazai eredményeiből a szerző az innováció szerepével

kapcsolatos eredményeket mutatja be és elemzi, különös tekintettel annak szerepére a vállalatok regionális

beágyazódásában, imázsában.



Kulcsszavak: innováció, regionális beágyazódottság, imázs, EU-projekt





Pinczésné dr. Palásthy Ildikó PhD

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola



Felsőoktatás és felnőttképzés

A magyar felsőoktatás átalakításának a képzőintézményekre gyakorolt következményei több dimenzió

mentén értelmezhetőek. Különösen az egyetemekbe nem integrálódó kis intézmények kerültek nehezen

kiszámítható helyzetbe: a hallgatói érdeklődés, s így a felvételi jelentkezések alakulását gyakorlatilag

képtelenség prognosztizálni. A felsőoktatási intézmények lépéskényszerbe kerültek, s a válságból az egyik

kivezető utat a felnőttképzés kínálta. A BA és MA szakokon túl megjelentek a képzési palettákon a

különböző felnőttképzési formák, a felsőfokú szakképzés, és bővült a szakirányú továbbképzési szakok köre.

Mindez azonban új típusú felkészültséget és megváltozott tanári jelenlétet, alkalmazott módszereket,

aktivitási formákat kíván az oktatóktól. Intézményünk, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola

megküzdési stratégiáját meghatározó paradigmaként kívánunk szólni az élethosszig tartó tanulásról, a

formális-nem formális-informális tanulásról, a korszerű tanulásszervezés kérdéseiről, a kompetenciaalapú

oktatásról, az élménypedagógiáról.



Kulcsszavak: bolognai szisztéma, képzési kínálat, paradigmaváltás, nem-formális tanulás, élménypedagógia





Remsei Sándor

NYME AK



Degree and prejudice - research into attitudes on the sample of NYME AK students

Title: Degree and prejudice - research into attitudes on the sample of NYME AK students Authors: Varga

Balázs - Makkos Anikó - Remsei Sándor Authors’ Institution/Profession: NYME AK, oktatók Short

summary: Our research team created a questionnaire about prejudice of our graduate students (teachers,

andragogists) and based on the result we worked out some methods, which can be useful for everybody.

Theoretical background: Social Distance Scale created by Emory S. Bogardus to empirically measure

people’s willingness to participate in social contacts of varying degrees of closeness with members of diverse

social groups. Our hypotheses - based on previous Hungarian researches we will find the strongest rejection

against homosexuals skinheads Romani - comparing with history major students, who proved to be

considerably anti-Semites in a previous research our students will be less anti-Semites - according to the

personality features needed for different jobs we thought our social pedagogy worker students would be the

most acceptable, the least prejudiced - based on age differences we thought younger people would be more

tolerant - looking at different ethnic groups we thought ethnic Hungarians would be the most accepted group

Methods: questionnaire/ statistical analyses Results: Some of our hypotheses were proved but we got some

astonishing results, too.



Kulcsszavak: prejudice, xenophobia, tolerance, interculturality, minorities





Trunkos Ildikó, Dr. habil Bencsik Andrea

Széchenyi István Egyetem RGDI, Győr



Az időskori tanulás motivációjának és igényének lenyomata a művészetekben és a tudományokban

Az idősödés folyamatának elfogadása ma különösen nehéz, mert a munkáltatók, a média, a XXI. századi élet

más tényezői folyamatosan azt sugallják, hogy öregnek lenni teher, igazából csak a fiatalokra van szüksége a

társadalomnak. Holott a természeti népeknél ma is megfigyelhető, mennyire elismerik az idősek tudásának és

élettapasztalatának szükséges voltát. A különbség az idősek hozzáállásában is megmutatkozik: úgy tűnik, az

öregséget igenis saját érdekünkben el lehet és el kell fogadni. Hogy milyenné válunk időskorunkra, rajtunk is

múlik, az azonban biztos, hogy érdemes tudatosan készülni életünknek erre a szakaszára. Költők, festők,

filozófusok, tudósok alkotásaikon, gondolataikon keresztül segíthetnek felkészülni az öregségre. Idősként,

idősödőként pedig feltétlenül érdemes valamilyen állandó elfoglaltságot keresni. Az egész életen át tartó

tanulás gondolata nem új keletű, hiszen minden korban jelen volt az igény a felnőtteknél is új ismeretek

megszerzésére, megértésére, a felvilágosító jellegű, humanisztikus tanításokra. A tanuló társadalom akkor

alakulhat ki, ha általánossá válik az élethosszig tartó tanulás paradigmája. Az idősek a felnőttoktatás jelentős

és speciális célcsoportját képezik, meglévő tudásuk, tapasztalatuk hatalmas jelentőségű. A rendszeres tanulás

abban is segíthet, hogy a nyugdíjazás után értelmét vesztett szabadidő új értelmet kapjon.



Kulcsszavak: élethosszig tartó tanulás, tanuló társadalom, nyugdíjazás, tanulás idős korban, művészet és

valóság





Dr. habil. Veszeli Tibor

NYME AK



A céltudatos vezetés módszertani aspektusai

A céltudatos vezetői munka a logikailag felépített szervezési, vezetési és irányítási tevékenységekre épül. Az

aktuális tevékenységrendszerek kidolgozásához szükségesek az elméletileg megalapozott és a gyakorlathoz

adaptálható módszertani ismeretek. A vezetői munkafolyamat felépítése előkészítési, tervezési és

végrehajtási szakaszokból áll, amelyek mindegyikét az adott vezetési szituációkhoz szükséges igazítani. Az

előkészítési szakasz legfontosabb eleme az a tájékozódás, amely alapját képezi a tervezési munkának és az

arra alapozott hatékony kivitelezésnek. A folyamatokat átszövő ellenőrzési rendszer is felveti azokat a

módszertani aspektusokat, amelyek szükségesek az eredményes vezetői munkához. A különböző szervezetek

külső és belső sajátosságai a megközelítésben különbözhetnek, de a vezetői munkafolyamat logikai

felépítése, mint alap, szükségszerű. A bonyolult társadalmi és gazdasági környezetben a vezetési szituációk

eredményes megoldása csak rendszerszemlélet problémamegközelítéssel lehetséges.



Kulcsszavak: céltudatosság, szervezés-vezetés módszertan, rendszerszemlélet





8. KULTÚRA, ÉRTÉK, VÁLSÁG





Dr. Bertók Rózsa

Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Filozófia Tanszék



A felvilágosodás angolszász értékei: David Hume és Adam Smith értékfelfogása

Az elmúlt évek során feldolgoztam a különböző filozófiai korszakok értékfelfogásait. Az első alkalommal az

arisztotelészi értékek táblája alaján vizsgáltam az értékhármasságot és hasonlítottam össze a mai értékek

preferenciáival. Majd a sztoikus értékek hármasságát hasonlítottam össze az új értékek és a kardinális

értékek megtartási relációiban. Ezt követte a reneszánsz értékrendből Petrarca-nak a Kétségeim titkos

küzdelme c. írásában megjelenő Ágoston képviselte értékrend és az újfajta költői büszkeséggel, szerelemmel

kapcsolatos értékek összehasonlítása. Jelen írásomban a felvilágosodás kori angolszász értékekre fókuszálok,

jelesül David Hume-ra és Adam Smith-re, akiknél próbálom bizonyítani, hogy az összes érték alapja mindig

valamiféle gazdaságorientált, gyakorlati megfontolásokat tartalmazó idea. A David Hume-i nagy értekezés

embrerképe, valamint az esszékben megmutatkozó tematikus sokféleség mégis valamiféle egységet mutat, ha

ezeket a különbözőségeket az emberi természet vizsgálata értékei mentén nézzük. Bizonyítani kívánom,

hogy Adam Smith-i erkölcsi fő mű, Az erkölcsi érzelmek elmélete és gazdasági alapvetése, a Nemzetek

gazdagsága az elfogulatlan szemlélettel és a láthatatlan kézzel ugyanarra a gondfolatra fut ki: az ember

harmónia-igényű lény és a harmóniát igyekszik kint is és magában is megteremteni.



Kulcsszavak: felvilágosodás, gazdasági prioritás, angolszász értékek, harmónia, moral sense





Bécsi Zsófia

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar



Dewey értékszemléletének vizsgálata a nevelési módszertanon keresztül

A neveléselmélet legnagyobb gondolkodói között többnyire filozófusokat tartanak számon. A legtöbb

filozófusként is számontartott gondolkodó értekezett az általa ideálisnak tartott nevelési módszertanról. Ezek

a módszertanok képet adnak az adott kor értékszemléletéről, problémáiról és a problémák által támasztott

kihívásokról. Előadásomban arra keresem a választ, hogy az angolszász filozófia egyik legmeghatározóbb

személyisége, John Dewey milyen értékek mentén építette fel nevelési elméletét. Vizsgálat alá kerülnek azok

a gondolkodók és társadalmi jelenségek, amelyek hatással voltak Dewey filozófiájára, továbbá említésre

kerülnek azok a jelenkori nevelési tendenciák, amelyek Dewey hatás-történetéhez köthetők. Mindezekkel

egy átfogó képet szándékozok az előadásomban adni arról, hogy miként függnek össze a társadalmi

történések, az aktuális értékrendek és a nevelés célkitűzései az egyes gondolkodástörténeti korszakokban.

Ehhez használom John Dewey élettörténetét, korszakának jellemzőit és gondolkodásmójából kiolvasható

értékrendjét.



Kulcsszavak: nevelés, változás, alkalmazható tudás, gyakorlatiasság, erkölcs

dr. Eged Alice

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola



A Reichstag története Paul Wallottól Norman Fosterig

A Reichstag története Wallottól Fosterig dr. Eged Alice Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola,

Idegennyelvi Tanszék, főiskolai docens, Debrecen, Magyarország A Reichstag történetének különleges

vonása, hogy az épület és vele az intézmény politikai és építészeti megoldása az idők folyamán újra és újra

megoldandó feladattá vált. A német nemzeti parlament helyszínének kijelölése korántsem volt magától

értetődő. Az 1871. januárjában kikiáltott Németország városainak sorában ugyanis Berlin nem szerepelt

előkelő helyen, illetve a városon belül a már létező kevés, de viszonylag reprezentatív helyszínekhez nem

illeszthető helyet, a Königsplatz közelében levő teret jelölték ki építésének helyszínéül. Komoly vitát

eredményezett az is, vajon miképpen hozzák összhangba a kor építészeti stílusához igazodó törekvéseket a

német hagyományokkal. Paul Wallot eredeti terveit jó néhányan ízléstelennek, mások jelentéktelennek, míg

nem kevesen arányait tévesztettnek tartották. Norman Foster elképzelései, amelyek már az egyesült

Németország megszületése után váltak valósággá, újjáélesztették a Reichstag-vitát, amely napjainkban sem

látszik csendesedni. Reichstag, parlament, Königsplatz, Paul Wallot, Norman Foster



Kulcsszavak: Reichstag, parlament, Königsplatz, Wallot, Foster





Dr. Gáspár Mihály; Domonkos Katinka; Kovács György

NYME Savaria Egyetemi Központ



Az erények a sikerfilmek nézettségének tükrében

Az elmúlt évszázadban a hagyományos erkölcsi értékekkel szemben egyre nyilvánvalóbban erősödött az

érdekelvűség, amit sokan haszonelvűségnek is neveznek. Ezt a tendenciát erősítette - akaratlanul is - a XX.

Század nagy pszichológiai irányzata a behaviorizmus. Mindezek ellenére - és ez mondanivalónk lényegi

pontja - a közgondolkodásban tovább él a jó és a rossz karakter fogalma. Seligman (2004) és munkatársai

leírták azokat az erényeket, amelyek a kultúrától függetlenek és meglátásuk szerint az emberi boldogság

forrásai. Kutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy az elmúlt néhány évtized sikerfilmjeiben a főhősök

erényességében találunk-e változást. Méréseink 1985., 1992. és 2003. év öt legnézettebb filmjére terjed ki.

Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a későbbi évek filmjeink főhőseire nagyobb mértékben

jellemző az erényesség, különösen növekszik a spiritualitás. Azt feltételezzük, hogy a haszonelvű valóságban

élő emberek legalább a moziban szeretnék megélni az erényességet és így közelíteni a boldogsághoz. Ezért

kifizetik az egyre drágább mozijegyeket is. Eredményeink megerősítik azt a feltételezést, hogy az

emberekben minden változás ellenére él a hagyományos erkölcsi értékek iránti vágy.



Kulcsszavak: pozitívpszichológia, erények, sikerfilmek, értékelvűség, boldogságelvűség





Horváth Nóra

NYME-AK



James McNeill Whistler és az amerikai esztéticizmus

Az esztéticizmus fogalmát meghallva sokan a XIX. századi angol költészetre, vagy francia szerzőkre

asszociálnak, s csak keveseknek jut eszébe az a rendkívüli mozgalom, ami az Egyesült Államokban

bontakozott ki a XIX. század végén. De vajon ugyanarra gondol-e egy angol és egy amerikai, mikor az

esztéticizmusról beszél, s kialakíthatunk-e egyáltalán egy egységes képet magáról az esztéticizmusról?

Milyen kapcsolat van a l\\\'art pour l\\\'art és az esztéticizmus, valamint Henry James, Robert de

Montesquiou és Whistler világa között? Mik azok az elméleti problémák, amiket e fogalom felvet és melyek

azok az új elméletek, melyek teljesen új szemszögből tekintenek a XIX. század végének művészi

törekvéseire? James McNeill Whistler amerikai származású festőművész megelégelve az őt ért sértéseket és

vádakat 1885 elején egy esztétikai előadással lépett a londoni közönség elé. A \\”\\\'Ten O\\\'Clock\\\'

lecture\\” fogadtatása sok mindent elárul a századforduló közönségének ízléséről, elvárásairól és újdonságok

iránti viszonyáról...



Kulcsszavak: esztéticizmus, amerikai kultúra, Whistler

Kolosai Nedda

ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola, ELTE TÓK



Értékek az 50-es évek kisiskolájában

Kutatásomban a pszichológia és a posztmodern pedagógiatörténet-írás legújabb módszereit felhasználva egy

társadalmi jelenség, az 50-es évek iskolájának individuális reprezentációját vizsgálom. Az életből vett

történetek, az oral history megszólaltatják azt a csendet, mellyel a klasszikus neveléstörténet-írás nem

foglalkozott, szemléltetik, hogy a múltnak több története van a jelen perspektívájából megfogalmazva.

Kutatásom egy kvalitatív megközelítésű, beavatkozásmentes kutatás. A kutatás tapasztalati anyagának

feldolgozásához használt módszer a tartalomelemzés módszere volt. Az alapvetően kvalitatív kutatás a

definitív kategóriák esetében kiegészült kvantitatív elemzésekkel. Az eddig feldolgozott interjúk alapján

három nagyobb témakör köré szerveződnek a megjelenő tartalmak: az iskola tárgyi- és téri struktúrája, az

iskola, mint közösségi élmények színtere, valamint a tanító személyiségének hatása. Az interjúalanyok

meglepő pontossággal emlékeznek bizonyos érzelmekkel kísért, élményszerűen átélt eseményekre,

kisikoláskori tárgyi emlékeikre 59-68 év távlatából. Emlékeikből az interjú helyzetének megfelelően

szelektálnak, konstruálják azokat. A kutatás legfontosabb eleme az egyéni tapasztalatok kategorizációja,

mely tartalmak egyediségének tiszteletben tartása mellett, általános adatokat, tényeket is kaptam az 50-es

évek társadalmáról, kultúrájáról, pedagógiai gyakorlatáról.



Kulcsszavak: oral history, posztmodern pedagógiatörténet-írás, epizodikus emlékezet





dr. Kmeczkó Szilárd

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola



A filozófia határmezsgyéin

A filozófia határmezsgyéin dr. Kmeczkó Szilárd Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola,

Kommunikáció- és Médiatudományi Intézet, főiskolai docens, Debrecen, Magyarország A napnyugati

filozófia közel két és félezer esztendeig az általános szférájában próbálta megfogalmazni a maga igazságait.

Ezért is lehetett tudománynak (pl. rendszeres teológia, természetfilozófia) vagy a szaktudományokat

megalapozó általános kutatásnak tekinteni. A huszadik század gyökeres fordulatot hozott e tekintetben. Az

abszolút bizonyosság elérésére törekvő tudományfilozófiák és a husserli fenomenológia „kudarca” is

hozzájárult annak belátásához, hogy a dolgok örökkévalóság szempontjából történő megragadása nem

lehetséges. Ez pedig a filozófia személyessé válását eredményezte. Voltak, akik a személyesség és a

transzcendens igazság összebékítésével kísérleteztek, mint Polányi Mihály, de kialakultak a filozófia

művelésének olyan stílusai is, amelyek nem csupán felrúgják a kialakult filozófiai diszciplínákat, hanem

kérdésessé válik, hogy a megszülető szövegek mennyiben tekinthetők még filozófiának, s mennyiben

személyes csapongásnak. Kortárs magyar filozófusok naplói, útleírásai és visszaemlékezései alapján

szemügyre vesszük, hogy milyen fontos témáknak engednek teret a szigorú értekezés műfaján túllépő

művek.



Kulcsszavak: szubjektivitás, személyesség, identitás, Heller Ágnes, Tatár György, Vajda Mihály





Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna

Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar



Egy gyilkosságballada viszhangja a korabeli sajtóban

Előadásom egy helyi (péri) gyilkosságballada valóságelemeit mutatja be a korabeli sajtó tükrében. Az igaz

történet és a belőle született ballada egy XIX. századi rablógyilkosságról szól, amelynek áldozata két

burgenlandi baromfikereskedő asszony volt. A történet nem csak a szájhagyomány műfajai őrizték meg,

hanem megtalálható ponyván sőt a korabeli sajtóban. Ugyanis az elkövetők egyikének akasztása rosszul

sikerült, így az jogi problémát okozott. Kutatásom a helyi (Győri Közlöny, Hazánk) és az országos

(Egyetértés, Függetlenség, Magyar Themis, Orvosi Hetilap, Pesti Napló, Technika Történeti Szemle,

Vasárnapi Újság) hasábjain megjelent tudósításokat dolgozza fel. Előadásomban összehasonlítom a sajtóban

megjelent írásokat, véleményeket, leveleket a korabeli levéltári dokumentumokkal (boncolási jegyzőkönyv,

börtönkönyv, ügyészi iratok). A vizsgálódásnak orvostörténeti kuriózuma is van: a kivégzett gyilkoson

ugyanis orvosi kísérletet hajtottak végre a „defibrilátor ősével”, ami miatt újra éledt. A korabeli sajtóban ez a

tény is megjelenik, valamint ennek orvostörténeti fejleményei, következményei.



Kulcsszavak: gyilkosság, ballada, jogtörténet, orvostörténet, sajtó





Szilas László

Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kar



Magyar mint nyelvünk mint összetartozó magyarságunk szimbóluma

Most, amikor egy megújulóban levő Magyarország alapköveit igyekeznek lerakni ,elengedhetetlenül fontos

figyelmeztetni önmagunkat ősműveltségünk minden paránya megőrzésének fontosságára. Sajnos gyakori az

a felfogás, hogy valóban tudományos dolgokat csak idegen szavakkal fejezhetünk ki. Ha így gondoljuk

akkor magyar tudatunkon esik csorba, melynek mielőbbi kiküszöbölése nemzetmentő feladat. Felhozhatjuk

azt is, hogy a ”meghonosodott” idegen szavakat magyarral felcserélni már nem lehet. Találkoztam olyan

írással, hogy egy nyolc szavas mondat hat szava idegen volt. Ilyen nyelvet akarunk gyermekeinkre hagyni?

Vajon hány idegen szóra volt Petőfi Sándornak szüksége nemzetmentő gondolatainak leirásához, vagy Arany

János bölcsessége tárházának megértéséhez? Tanácsolom a napjainkban készült Dr. Molnos Angéla

Magyarító könyvecskéjét segédeszközként. Kevés gondolkodás után rájöhetünk arra, hogy magunk is tudunk

jó néhány megfelelő magyar kifejezést találni az idegen szó helyettesítésére, melyek egyúttal kifejezőbbek is

ennél. Lélektani szaknyelv magyar szavait ugyancsak külön könyvbe gyűjtötte Dr. Molnos. Előadásaiban

hangoztatta, hogy jelenleg három féle magyar nyelvet használunk: a latin magyart, a zagyva magyart, s csak

igen kevesen a tiszta magyart; pillanatnyilag az első kettő éli fénykorát.



Kulcsszavak: magyar anyanyelvünk fontossága nemzetmegmaradásunk érdekében





Dr. Völgyesi Zoltán

Kölcsey Ferenc református Tanítóképző Főiskola



Vidéki önszerveződés és társadalmi víziók 1956-ban

Kutatásom során a magyar vidék 1956-os önszerveződését és jövőképét, vízióját vizsgáltam Hajdú-Bihar és

Veszprém megye területén, méghozzá kisvárosokra és községekre koncentrálva, 1956-ban ugyanis még az itt

lakók tették ki a népesség többségét. Feltételeztem, hogy az eltérő hagyományokkal és gazdasági-társadalmi

szerkezettel bíró tájak párhuzamos vizsgálata általánosítható következtetésekre ad lehetőséget. A kutatás

során összehasonlító társadalomtörténeti megközelítést alkalmaztam, széleskörű forrásgyűjtésre, továbbá

„oral history” interjúkra támaszkodva. Mivel a forradalomnak nem volt központi szervezete, ugyanakkor az

információhiány és a közlekedés akadozása magukra utalta a településeket, azok soha nem tapasztalt

önállósággal rendelkeztek. A szabadság „kényszere” megfontolt döntéshozatalra, kreativitásra ösztönözte a

megválasztott forradalmi bizottságokat, melyek külső irányítás nélkül is képesek voltak a helyi közösség

életét megszervezni. A helyi követelések sokszínűek, ám sok a közös vonás. Jellemző törekvés a települési

önkormányzatok és a civil szervezetek „felélesztése”, az 1945-47 közötti társadalmi viszonyokhoz való

visszatérés - megszálló csapatok és politikai rendőrség nélkül! A falvak és kisvárosok lakóinak változás-

igénye olyan indukáló erőt és hátteret jelentett, amely nélkül akár néhány nap alatt összeomolhatott volna a

főváros és a nagyvárosok forradalma.



Kulcsszavak:1956 forradalom vidék önszerveződés társadalomtörténet

9. HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS ÉS TANÁCSADÁS





Ádám Erzsébet

II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola



Pályakezdő pedagógusok problémái egy felmérés tapasztalatainak tükrében

A pedagógusképzés régi megoldatlan kérdésének tartják a gyakorlati felkészítést. Ugyanis a felsőoktatási

intézményekben ez kizárólag a gyakorló tanításra korlátozódik. A képzésben sokkal nagyobb óraszámban

szerepelnek az elméleti stúdiumok, mint a gyakorlati ismereteket adó órák. Így jogos a pályakezdők panasza

a nem megfelelő gyakorlati képzés színvonala miatt. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán

diplomát szerzett pályakezdő pedagógusok (107 fő) körében végzett kérdőíves felmérésem során

megkérdeztem, hogy mennyire elégedettek a főiskolai képzés különböző területeivel, valamint mi okozott

számukra legnagyobb problémát pályájuk kezdetén. A problémarangsor kiemelkedő helyén szerepelt az

elhelyezkedési nehézség, a kollektívába való beilleszkedés valamint a gyakorlat, a rutin hiánya.

Tanulmányomban a kezdő pedagógus legfontosabb problémáit ismertettem, összehasonlítva őket tapasztalt

kollégáik tervező, információ feldolgozó és gondolkodási folyamataival. Munkám befejező részeként pedig

megoldási lehetőségeket kerestem a pedagógusképzés továbbfejlesztési lehetőségeire. A „jó tanárrá” válás

titka magában a pedagógusban rejlik. A tudatos önelemző gondolkodásban, a pedagógiai jártasságrendszer

kiépülésében, mely lehetővé teszi a rutinszerű problémamegoldást.



Kulcsszavak: pályakezdés, gyakorlati képzés, elhelyezkedési nehézség, rutin hiánya





András István Ph. D.

Dunaújvárosi Főiskola



A szervezeti kommunikáció új paradigmái és a humánerőforrás-fejlesztés

Az előadás során röviden áttekintem azokat a kihívásokat, amelyekkel az Emberi Erőforrás Menedzsmentnek

az elmúlt 20 év során szembe kellett néznie. A kommunikációs terek és technológiák átalakulása, a

globalizálódott világgazdaság a szervezeteket olyan kihívások elé állítja, amelyek egyaránt jelentkeznek a

multikulturalitás, a regionalitás, a jog és a hatékonyság keresztmetszetében. A szervezeti kommunikációnak

hatékonynak kell lennie a humán kontrolling szegmensében, a személyes kommunikáció támogatásában, a

virtuális kommunikációban. A belső kommunikáció olyan közösség(csapat)-építő eszköz, amely újra

felértékelődik a válság időszakában. Vajon vannak-e új utak, vagy elakadtunk a „vezérigazgatói reggelinél”?

Vajon léteznek újabb kommunikációs eszközök, vagy elég, ha maradunk a faliújságnál? Vajon felértékelődik

az interperszonális kommunikáció szerepe, az egyéni problémakezelés, vagy elegendőek a ”csoportos

megoldások”? Vajon a cégek társadalmi felelősségvállalásának kommunikációja során eléggé figyelünk a

saját belső kommunikációnkra? Vajon a mobilkommunikáció sebessége megengedi-e az elmélyült személyes

törődést a szervezeti kommunikációban? Vajon eljött a szoftveremberek ideje?



Kulcsszavak: belső kommunikáció, kommunikációs terek, humán kontrolling, virtuális kommunikáció,

mobil kommunikáció





Dr. Barakonyi Eszter

PTE FEEK



Aktív öregedési stratégiák a munkaügyben

Az európai demográfiai trendeknek megfelelően hazánk is kénytelen lesz komoly változásokkal szembenézni

a társadalom kormegoszlása kapcsán. A trendek nyilvánvalóan a munkaerő-piaci folyamatokra is jelentős

hatást fognak gyakorolni, és erre feltétlenül fel kell készülni. Sajnálatos módon hazánkban mindezidáig e

kérdés elsősorban a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának vonatkozásában jelent meg, illetve evvel

párhuzamosan a nyugdíjba vonulás korcentrumának növelése kapcsán. A jövőben tehát szükségképpen

számolnunk kell nagyszámú idősödő munkavállaló munkaerő-piaci jelenlétével, így a munkavégzés

keretrendszerét is át kell gondolni. A munkavállalók foglalkoztathatóságának biztosítása ugyanis

alapfeltétele a munkavállalói aktív életkor kitolásának. A munkavállalói aktív öregedési stratégiáknak így

egyszerre kell aktívnak és proaktívnak lenni, és a nyugdíj szabályok szigorításán túlmenően a munkavégzési

képesség megtartására is törekedni kell. Az aktív öregedés eképpen egy folyamat, amelyre tehát fel kell

készülni mind a munkavállalói, mind pedig a munkáltatói oldalon. Ennek sikere érdekében azonban szükség

van az aktív öregedési stratégiák megalkotására a munka világában is.



Kulcsszavak: elöregedő társadalom, munkavállalói aktív életkor, egyensúly, aktív öregedés, prevenció





Dr. Edelényi Adél

Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Humánerőforrás-fejlesztési Intézeti Tanszék



A permanens művelődéstől az élethosszig tartó tanulásig

Az egész életen át tartó tanulás szükségessége már a múlt század 60-as éveiben felmerült, mint a munkaerő-

piaci egyensúly és a gazdasági fejlettség fontos feltétele. Előadásomban az elmúlt fél évszázad ide vonatkozó

elképzeléseit, kezdeményezéseit veszem sorra és rendszerezem (a tudományos-technikai forradalom hatásai,

a permanens művelődés gondolata és a tudás alapú társadalom paradigmája). Az időszak a munkaerő-piaci

képzések dominanciájával indul, majd a kultúra szerepe kerül előtérbe, mára pedig holisztikus

személyiségfejlesztéssel, valamint a társadalmi integrációt, beilleszkedést elősegítő, a kirekesztés

felszámolását célzó képzésekkel egészül ki (ez utóbbiak sok esetben a felnőttkori tanulás atipikus,

nonformális és informális elemei). A kutatás során elemeztem az ide vonatkozó hazai és európai

szakirodalmat, a nemzetközi felnőttoktatási világkonferenciák állásfoglalásait, az Európai Uniós

dokumentumok (cselekvési tervek, határozatok, projektek) ide vonatkozó részeit, valamint az utóbbi évtized

stratégiai dokumentumait.



Kulcsszavak: élethosszig tartó tanulás, permanens művelődés, paradigma, felnőttkori tanulás, munkaerő-piac





Dr. Élő Gábor

Széchenyi István Egyetem



Motiváció szerepe a \\

A ”mai fiatalok” generációja sok valódi és mesterségesen képzett problémával küzd a pályaválasztás során.

A pályaválasztás szoros kapcsolatban van a karriertervezéssel, ezek viszonyát pontosan meg lehet és kell

határozni. A karriertervezés vállalati modelljeiből át lehet venni sikeres elemeket úgy, hogy egyénre

szabható és hasznos megoldások alakíthatók ki. Érdekes ellenpontként a művészek pozitív példáiból is lehet

gyakorlatban is használható ötleteket átemelni. A karriertervezés kulcsszempontjának a motiváció bizonyul.

A motiváció térben is időben sok szereplő által befolyásolt folyamatként tekintendő. Az egyes fázisokban

meghatározhatók a döntő befolyást gyakorló szereplők. Az előadás során áttekintjük a napi gyakorlatból

leszűrt forgatókönyveket, a választott és tanácsolható eljárásokat, különös figyelemmel a vidéki egyetemek

és hallgatók helyzetére. Kitekintést teszünk az ausztriai lehetőségek által nyújtott alternatívákra és az ehhez

szükséges kompetenciák időbeni követelményeire.



Kulcsszavak: karriertervezés, motiváció, modell, gyakorlat





Dr. habil. Vass Csaba

Dunaújvárosi Főiskola



A humángazdaság szerepe a humánerőforrás-fejlesztésben

A közgazdasági Nobel- díj bizottság az utóbbi fél évszázadban több alkalommal adott díjat a humántőkével,

humánerőforrásokkal kapcsolatos kutatásokért. Napjainkban a humánerőforrással való gazdálkodás

problémáját a humánvagyonnal való gazdálkodás irányába fejlesztették tovább. Ennek a megközelítésnek a

központi gondolata az, hogy nemcsak a humánerőforrás tulajdonosok munkaerőpiaci beruházásai képezik a

gazdaság részét, hanem a nemzeti vagyonnak meghatározó részét képezi a humánvagyon egésze. Az újabb,

az Európai Unió Gazdasági Kutató Intézete által is alkalmazott, a nemzeti jövedelem hiányosságait pótolni

szándékozó mutatója is figyelembe veszi a humánerőforrásokat. A nemzeti jövedelem számításainak

hiányosságát abban látják, hogy a piaci vállalkozások a humánerőforrás megtermelésével kapcsolatos

költségeket externáliának tekintik, aminek következtében lehetségessé válik, hogy a vállalkozói profitot a

humánvagyon csökkentésével érik el. Ebből következik, hogy a humángazdasági szemlélet alapján számított

nemzeti vagyonnal való gazdálkodás idézett mutatóiban már ezeket a hiányosságokat is kiküszöbölik. A

humángazdaság eredményeit a humánerőforrással kapcsolatba kerülők eredményesen alkalmazhatják

munkájuk során.



Kulcsszavak: humánvagyon, humántőke, humánerőforrás, nemzeti vagyon, humángazdaság





Dr. Mészáros Attila

Széchenyi István Egyetem



A brit NIACE képzési rendszer bemutatása humánerőforrás fejlesztés aspektusából

A bemutatandó civil szervezet - a NIACE (National Institute of Adult Continuing Education) - a

felnőttképzés legfőbb támogatója Anglia és Wales területén. A szervezet széles tagsággal rendelkezik; a

tagságot egyéni támogatók (kb. 236 fő) és együttműködő szervezetek (egyetemek, helyhatóságok, BBC, stb.)

alkotják. A szervezet alapvető célkitűzése: elősegíteni a folyamatos felnőttképzés tudományának fejlődését.

A szervezet tagjai hisznek abban, hogy a felnőttképzésen keresztül megteremthető és fenntartható a sokkal

magasabban képzett, jól informált munkaerő; mindeközben a kialakuló tanulóközösségekben a résztvevők

felfedezhetik a közös lelkesedés élményét, és a társadalom aktív tagjaként dolgozhatnak együtt. Bizonyított,

hogy a tanulás jótékony hatással van az egyén egészségére, önbecsülésére, munkavállalási lehetőségeire. A

NIACE azon munkálkodik, hogy támogatásával növelje a formális és informális oktatásban résztvevő

felnőttek számát úgy, hogy az oktatás színvonala az elérhető legmagasabb legyen. A szervezet tevékenysége

során kiemelt figyelmet fordít az egyenlő esélyek megteremtéséért folytatott küzdelemre. 2006 óta a

szervezet keretei között működik a CROW (Centre for Research into Older Workforce), ami egy

kimondottan az időskorú munkaerővel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó kutatóközpont.



Kulcsszavak: Humánerőforrás-fejlesztés, felnőttképzés, nem formális képzés, gerontológia





Dr. Molnár László

NYME ACSJK



A civil társadalom fejlesztése az információs korban

A világháló lényegéből következően participatorikus. Az internet használata, a benne zajló interakciók

lényegi különbséget mutatnak a televízió-használathoz képest, ezért is alkalmasak a helyi közösség

fejlesztésére. Míg a tv-használat leírható a pay-per-view eszköz - pay-per-use társadalom összefüggésében,

vagyis az uralkodó közgazdasági paradigma szerint elválasztjuk a szolgáltatót és a (ki)szolgáltatottat, addig

az internet használata során olyan javak cseréje zajlik, amelyekre nem érvényesek a materiális

közgazdaságtannak a szűkösség elvére épülő szabályai. A hálózati tanulás az információ új terét jelenti,

amelyben a tudás válik a legalapvetőbb termelőeszközzé, és ennek a kistársadalmak vonatkozásában is

mélyreható következményei vannak. Egy olyan rendszer jön létre, ahol a kapcsolatnak elsőbbsége van az

általa összekötött pontokkal szemben. A hálózati tanulás és kapcsolatépítés nem hierarchikus, ezért

decentralizált természete okán újra kell gondolni a tartalomfejlesztés, intézménytervezés és a

kontrollmechanizmusok kérdését is. A hálózati társadalom legfontosabb vonása, hogy átfogja az élet egész

területét, ezért is alkalmas a közösségfejlesztés és civil társadalom építésére és fejlesztésére.



Kulcsszavak: hálózati tanulás, részvétel, virtuális közösségi terek, tudásalakzatok autonóm generálása





Dr. Nemeskéri Zsolt

PTE FEEK



Esélyegyenlőség és sokszínűség a HR képzésben

Az előadás a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának (CSR) és az egyenlő esélyek biztosításának

kérdéseit vizsgálja az emberi erőforrás menedzsment nézőpontjából. A fenntartható fejlődés hármas elvéből

kiindulva mutatja be a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának emberi erőforrás konzekvenciáit,

ismerteti a stratégiai emberi erőforrás menedzsment szerepét a CSR programok megvalósításában. A téma

bemutatásánál alapvetően támaszkodik annak a tananyagnak a megismertetésére és megközelítésére, amelyet

az emberi erőforrás tanácsadó képzéshez egy civil, kormányzati és felsőoktatási szakértőket tartalmazó

munkacsoport készített. Természetesen az előadás nem térhet ki valamennyi, a tananyagban érintett

témakörre, kiemelten a munka és magánélet egyensúlyát elősegítő innovatív és kreatív HR technikákat

megvalósító hazai jó gyakorlatok, szervezetek, minősítési és díjmodellek ismertetésén keresztül irányt kíván

mutatni az egyetemi hallgatók és a gyakorlati szakemberek számára egyaránt.



Kulcsszavak: esélyegyenlőség, diversity management, emberi erőforrás menedzsment, vállalati társadalmi

felelősségvállalás, CSR





Dr. Pongrácz Attila

NyME-AK



Vázlat a határon túli magyarság humánerőforrás-tartalékairól

Az 1989/90-ben Európában és Magyarországon bekövetkezett politikai és gazdasági változások számos

hatása figyelhető meg a humánerőforrás-fejlesztés- és gazdálkodás területén is. Figyelembe véve, hogy mind

a Kárpát-medencében, a jelenlegi, Magyarországot körülvevő államhatárok mentén és közelében, mind pedig

az ún. nyugati világban (Nyugat-Európától az amerikai kontinensen át Ausztráliáig, vagy Izraelig) milliós

nagyságrendben élnek magyarok, magyar származású, kötődésű, vagy magyarul is beszélő, tehát a mi

kultúránkat valamilyen formában hordozó és elfogadó emberek, fontos lenne számba venni ezen

humánerőforrás-tartaléknak a nagyságát és jellegét. Az előadás azt igyekszik felvázolni, hogy milyen

lehetőségeket (kultúra, oktatás, gazdaság, politika, turizmus) tartogathat a 21. század első évtizedeiben a

magyarság ilyen arányú jelenléte a szűkebb és a tágabb környezetünkben. A felvetések célja egy olyan

átfogó kutatás ösztönzése, amely számba venné az elmúlt két évtized magyar-magyar kapcsolatainak az

alakulását. Megfontolva a magyarság évszázados „világjelenlétét”, kialakítható lenne egy olyan

nemzetstratégia, amely segítene megtalálni a magyarság helyét és szerepét az előttünk álló, számos nemzeti

és nemzetközi konfliktustól terhelt időszakban. Az előadás elkészítéséhez és a felvetések

megfogalmazásához könyvtári irodalom, statisztikai adatok és személyes tapasztalatok szolgáltak



Kulcsszavak: határon túli és nyugati magyarság, humánerőforrás-fejlesztés- és gazdálkodás, nemzetstratégia





Dr. Poór József

Pécsi Tudományegyetem



Globalizáció és a válság hatása a HR-re

Az előadásban arra keresem választ, hogy a nemzetköziesedés - beleértve a globalizációt - különböző

szintjeit elérő vállalatok emberi erőforrás menedzselésének milyen sajátosságai vannak. Közel 40 éve

beszélhetünk arról, hogy megjelent a HR szakirodalomban a nemzetköziesedéssel - később globalizációval -

kapcsolatos kérdéskör. Fontos hangsúlyozni, hogy egészen eddig az ideig a cégek nemzetköziesedésével

kapcsolatban inkább csak a külkereskedelmi, a befektetés-pénzügyi és marketing kérdések játszottak kiemelt

szerepet a szakirodalmi publikációkban. A közel múltban bekövetkezett válság jelentős mértékben hatott a

vállalatok menedzselésére, és nem utolsó sorban a HR tevékenységre. Számosan felvetik, hogy a

menedzselés korábbi években kialakult paradigmái jelentősen módosulhatnak a válság lefolyása

következtében. A korábbi válságokhoz képest a mostani krízis sokban különbözik a megelőzőktől. Nagyon

gyorsan terjedt ki a világ minden országára és véleménye szerint, nagyon közel vagyunk a globális

összeomláshoz. Ez az első igazi globális válság. Tanulmányunk arra keresi a választ, hogy a magyarországi

cégek milyen intézkedéseket kívánnak tenni a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban az emberi erőforrás

menedzsment területén, és ehhez kapcsolódóan a tudásmenedzsmentben.



Kulcsszavak: HR, globalizáció, nemzetköziesedés, válság, empirikus tapasztalatok

Dr. Szretykó György

NYME-AK HefIT



A nagycsaládosok különleges erőforrásai

A nagycsaládosok gazdasági és szociális helyzetének alakulása a rendszerváltás óta magyarországon,

empirikus szociológiai kutatások alapján. Lakóhely, lakáskörülmények. Anyagi helyzet, kiadások, egészségi

állapot. Társadalmi kapcsolatok, kölcsönös segítségnyújtás, kapcsolati kultúra. Az anya elégedettsége és lelki

erőforrásai. Az anya támogatottsága szűkebb környezetében. Az anya elégedettsége az élettel. Az élettel való

elégedetltéget az iskolai végzettség is befolyásolja. Az elégedetlenség egyik oka az egészség hiánya, másik

jelentős forrása a munka-munkavégzés lehetőségének hiánya. Hasonló súlyú okként szerepelnek az anyagi

nehézségek is. A lelki béke, az egyensúly, a harmónia jelentősége a mindennapokban. A gyermekvállalás

motívumai és a testvér szerepe. A családi kohézió alapja az egymásért vállalt áldozatvállalás, szolgálat. A

nagycsaládosok lelki erőforrásai és érdekképviseletük intézményes lehetőségei. Az egyházak szerepe a

nagycsaládosok segítésében. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének lehetőségei a nagycsaládosok

érdekeinek védelmében és érvényesítésében.



Kulcsszavak: gazdasági szociális helyzet, kapcsolati kultúra, családi kohézió, lelki erőforrások,

érdekképviselet





Hübler Nóra

Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola



RFKB - szakképzés - támogatás

Napjainkban a közoktatás számára kiemelkedően fontos feladatot jelent a gazdaság igényeinek megfelelő

szakképzés biztosítása. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok a szakképzés fejlesztési irányainak,

illetve a beiskolázási arányok meghatározásával közreműködnek a munkaerő-piaci igények és a

közoktatásban folyó szakképzés összehangolásában. A magas színvonalú (gyakorlati) tudás elsajátításának és

a szakképzés megújításának lényeges eszköze az oktatáshoz szükséges megfelelő technológia biztosítása. Az

elmúlt évek során a szakképzési hozzájárulás jelentős forrást biztosíthatott a középiskoláknak az

eszközbeszerzéshez. A 2008. szeptember 1-én bevezetett jogszabályváltozások azonban nagymértékben

megváltoztatták a szakképzési hozzájárulás rendszerét. Az iskolák a változtatások bevezetése óta nem

juthatnak közvetlenül hozzá a szakképzési támogatáshoz. A szakképzés-szervezési társulások megalakulása

elengedhetetlen a forrásokhoz jutáshoz. Vizsgálatom célja e rendkívül összetett rendszer működésének

nyomon követése és áttekintése.



Kulcsszavak: szakképzés, munkaerő-piac, támogatás, elosztás, fejlesztés





Kaiser János

8s Tanácsadó Kft



A coachok és educoachok innovatív tevékenysége az oktatásban

Baracskai professzor szavaival élve „a coach a pálya szélén hevesen hadonászó, ordibáló szabad ember, aki a

csapatából a győzelmet akarja kicsikarni úgy, hogy sohasem rúg labdába”. A lényeg nem sokat változott

amióta az 1980-as években a sport világából a kifejezés átkerült az üzleti életbe. Jól érzékelhető, hogy a

coach munkája egyszerre több támogató, inspiráló és gondolkodtató tevékenység feladatkörével

szinonimaként egybecseng. Pl.:tanácsadó, tréner, szupervisor, mentor. De a coach az előbb felsoroltak

egyike sem. A coach, aki kívülről nézni, belülről megpróbálja érzékelni az arányokat, az adott

problémahelyzetet. A szövevényes hálózati kölcsönhatásokban igyekszik látni a lényeget, próbálja másként

láttatni ügyfelével a helyzet korábbi kontextusát. Mi a coach missziója? Szinte mindig más: hol a döntés

megszületésénél, hol a probléma megoldásánál bábáskodik. Van, hogy tudást frissít és van, hogy a

kompetenciát fejleszt. Ötleteket generál, visszajelzéseket fogalmaz meg, tükröt tart vagy feszültséget old.

Hogy honnan mindez? A transzdiszciplináris tudásából és világképéből, melyet folyamatosan újrakonstruál.

Ő sem tévedhetetlen, nem osztja észt, és nem Ő a nagy Bölcs, csupán együtt-gondolkodik coachee-jával,

hogy együtt jobbá váljanak. Ma már az oktatásban is megjelentek az educoachok, akik hazánkban a

„Dobbantó program” keretein belül támogatják az oktatási intézmények vezetőit.

Kulcsszavak: coaching, döntés, problémamegoldás, kompetencia, tudásfrissítés





Dr. Krisztián Béla

PTE FEEK



Humánerőforrás és tanácsadás

Prioritás-változások a felnőttképzésben. Bizonyos poziciót elfoglalva, az egyénnek, akarva-akaratlanul átt

kell vennie a szervezetnek megfelelő szerepbe foglalt cselekvéssort. A felnőttképzésben ez a cselekvéssor

csak lassan tisztázódott, ma az andragógus körülhatárolásával sem csökkent a szerepértelmezés és szakmai

tevékenység értelmezési bizonytalansága. Mindez azokkal a változásokkal függ össze, amely a gazdasági

átalakulások menetében a tudásintenzivitás kettős megjelenéséhez kapcsolódik. A felnőttképző

tudás/ismeretterjesztő tanitó jellege idővel a kulturaelosztó/oktató/képző funkciókat elégitette ki.

Fokozatosan vált azonban ez a szerep a rendszerelvűen felfogott oktatási feladatokban tényleges képző-

szereppé. A felnőttképzés/andragógia leágazásaival több irányban kinál változatokat. Ennek következtében a

szakmai meghatározottságnak és a szerepértelmezéseknek nagyobb a jelentősége, mint másutt. Az

andragógia (egyik) alaptétele a fejlesztő tipusu befolyás, elsősorban a személyre orientáltan a

foglalkoztathatóság érdekében, az együttműködés során keres meghaladásra érdemes pontokat.



Kulcsszavak: főttképzés, andragógiai szerepfelfogás, tudástranszfer, prioritás változás, fejlesztő befolyásolás.





Molnár Csilla

NYME Benedek Elek Pedagógiai Kar



Tudásközpont-fejlesztés kistérségek számára

A tudásalapú társadalom kialakulása a 21. századi oktatás számára alapvetően két területen teremtett új

kihívást: − A sikeres foglalkoztatás megteremtéséhez és a társadalmi életben tipikus szerepek

betöltéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése (magasabb rendű szükségletrendszer fejlesztése,

önszabályozás- és fejlesztés, szociális készségek). − A tudásalapú technológiák terjesztése minél

szélesebb körben. Mind a köz- és szakoktatásban, mind pedig a felnőttoktatásban a folyamatos

művelődéshez szükséges rugalmas szolgáltatási rendszerek meghatározó tényezővé váltak napjainkra.

Napjaink kulcsszava a tudás, amelynek része az a fajta lokális értéktudat is, amit csak rendszeres oktató-

nevelő munka során, kisgyermekkortól kezdve lehet kialakítani. Ez lehet az alapja a későbbi

környezettudatosságnak, amely csak helyi szinten valósítható meg, és tehető a hatékony egyéni és közösségi

cselekvés alapjává. Szükség van arra, hogy egy helyi társadalom, kistérség rendelkezzen annak

lehetőségével, hogy a felnőttképzés területén valamilyen önálló képzési központot hozzon létre. Mindez

amellett képzelhető el, hogy a város esetleg együttműködik valamelyik egyetemmel, mondjuk az andragógia

területén. Úgy tűnik, hogy az új évszázad leginkább potenciális tanulási stratégiájának az e-learninggel

történő kompetencia fejlesztése tekinthető.



Kulcsszavak: tudásaalapú társadalom, új komptenciák, digitális tudásház, mater learning strategy





10. KREATIVITÁS: VIZUALITÁS, ZENEMŰVÉSZET





Dr. Dombi Józsefné

SZTEJGYPK Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék



Kreativitás a zenetanításban

Kreativitás a zenetanításban. Az előadás azokat a tapasztalatokat foglalja össze, melyet az előadó a 2008-ban

rendezett ISME Zenei Világkonferencián gyűjtött össze. Középpontba helyezi a Dalcroze módszer

különböző országokban való alkalmazását. A világkonferenciát két évente rendezik a különböző

kontinenseken. Európában ritkán kerül megrendezésre. 2008-ban Bologna-ban tartották, ahol lehetőség volt a

különböző új irányzatok áttekintésére. Ezeknek az ismereteknek továbbadása hasznos lehet a tanítóképzés

zenei oktatásában is. Több területen ad új ötleteket ad a gyakorlat számára, így a tanári munkához, a

tanárjelöltek tanításához, és az iskolai gyakorlathoz. Az előadás egyben kultúrtörténeti értékeket is

felsorakoztat, utal a Bologna-ban rendezett konferenciához kapcsolódó zeneszerzők és zeneművek

bemutatására, a különböző kontinensekről érkező zenekarokban fellelhető érdekes hangszerek bemutatására.

A konferenciához kapcsolódó kotta és technikai kiállítás új eredményei hasznos információt nyújthatnak a

tanárképzés számára.



Kulcsszavak: Kreativitás, zene, módszerek, tapasztalatok alkalmazások





Dr. Kismartony Katalin

ELTE TÓK Ének-Zenei Tanszék

ELSŐ KÉTTANNYELVŰ ÉNEKKÖNYVEM (ÉNEKKÖNYVSOROZAT AZ 1-4. OSZTÁLY

SZÁMÁRA)



Kodály halála (1967) óta sok változás történt az oktatásban. Néhány éve angol-magyar kéttannyelvű

általános iskolák jöttek létre. Ezek igénye sürgette új tankönyvek megalkotását. A forgalomban lévő magyar

énekkönyvek, megjelent értékes kiadványok és a mintegy 20 angol nyelvű gyűjtemény válogatása, zenei és

tartalmi párhuzamba állítása nagy kihívás volt. A legtöbb segítséget a Kecskeméti Kodály Intézet

könyvtárának anyagából kaptuk, érdekes más angol kiadványok mellet. Lehetőség szerint évszakoknak

megfelelően és szöveg szerint is illesztettük a dalokat. Arra is ügyeltünk, hogy nagyjából azonos szerkezetű

legyen az oldalpár pl.: kézjel, betűjel és hangjegyes lejegyzés mindkét oldalon legyen. A Kodály-koncepció

alapján az angol és afro-amerikai (nép)dalok illesztése a magyar struktúrához néhány esetben zenei és nyelvi

okok alapján nem volt lehetséges, és ezért korábban kellett bevezetni a nyolcadmérőt és a felütést. Alsó

tagozatos használatra (1-4. osztályok) elkészült és megjelent a kéttannyelvű énekkönyv-sorozat. A

kéttannyelvű iskolákon túl alkalmazható általános iskolában és nyelvtanuláshoz is. A tanári kézikönyvek

módszertani ötletekkel segítik a gyermekek könyvének felhasználását. A kodályi elvek alkalmazása a XXI.

század elején nemzetközileg is egyedülálló, és jelentős érdeklődést keltett (XIX International Kodály

Symposium, Katowice, 2009. aug. 10-17.).



Kulcsszavak: Kodály-koncepció, kéttannyelvű, nyolcadmérő, felütés, tanári kézikönyv





Orsovics Yvette

Konstantin Filozófus Egyetem - Közép-Európai Tanulmányok Kara - Nyitra



Az alsó tagozatos ének-zene tankönyvek koncepciója, használatának előnyei Szlovákiában

Az általános iskolai oktatás, az oktató-nevelői munka reformációja, az újabb, hatékonyabb módszerek és

lehetőségek bevezetése arra ösztönzi a pedagógusokat, oktatókat, hogy minél jobban megkönnyítsék az

ismeretanyag átadását, emeljék és tökéletesítsék az oktatási folyamat hatékonyságát különféle inovációs

segédeszközök és hatékony módszerek alkalmazásával. Mint zenepedagógus fontosnak tarom, hogy a

gyermek fejlődésének legmaradandóbb időszakában ne csak elméleti tudásra tegyen szert, hanem lelkiekben

is gazdagodjon, mely nem képzelhető el az esztétikai nevelés egyes ágai nélkül.A szlovákiai magyar tanítási

nyelvű alapiskolák alsó tagozata számára írott zenei nevelés tankönyveim készítése során jelentős

külömbségeket véltem felfedezni a magyarországi és hazai oktatás követelményrendszere, a segédeszközök

mennyisége és minősége, valamint a tankönyvválasztás terén. Hazánkban 2008 június 19-én fogadták el az

új országos oktatási programot (tátny vzdelávací program), mely meghatározza az egyes iskolatípusok fő

céljait, leírja a gyermek személyiségfejlődésének kompetenciáit, s magába foglalja a képzés, művelődés

tartalmát is. Az új iskolai program konkrét tankönyvhasználatot ír elő, mellyel korlátozza a pedagógus

tankönyvválasztási szabadságát.



Kulcsszavak: Zenei nevelés, tanterv, módszertan, koncepció, tantárgyi követelményrendszer

Varjasi Gyula

SZTEJGYPK Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék



Bárdos Lajos pedagógiai módszerei az egyházi kórusműveiben

A zenepedagógus Bárdos Lajos zenepedagógiai munkásságát 1925-ben az Attila utcai gimnáziumban kezdi.

Ez az az iskola, ahol ő maga is tanult, így élénken élnek emlékezetében a régi énekórák, ahol a hivatalos

énekkönyvből a hivatalos tanmenetek szerint tanultak, főként száraz ismeretekre redukálva a zene

megismerését - az akkori szokásnak megfelelően - ”fegyelmező tanár” segítségével. Bárdos ez utóbbi

segítséget nem igényli, óráit olyan élettel és értékes zenével tölti meg, ami önmagában felkelti a 10-12 éves

fiúk érdeklődését. Népdalok, kánonok, értékes zenei szemelvények tanításával - a tankönyvet mellőzve -

kezdi meg legendássá vált zenepedagógiai pályáját. Bárdos közel 40 évig tanít a Zeneakadémia különböző

tanszakain. 1928-tól - megszűnéséig tanára és tanszakvezetője az Egyházzene és egyházkarnagy szaknak,

1949-től a Zeneszerző tanszak, 1951-től pedig - Kodály javaslatára - a Zenetudományi tanszak tanára.

Egyházzenei, zeneelméleti tárgyakat oktat, valamint kargyakorlatot és prozódiát. Tárgyai nagy részének

anyagát ő alkotja meg. Bárdos pedagógiai sikerei ars poetica szerű felismerésének köszönhetőek. ”Ha a

Tanító szereti a Tanítványát és szereti a Tantárgyát, akkor indukciós áram keletkezik, és a tanítvány

menthetetlenül megszereti a Tárgyat.” - s tegyük hozzá, a tanár is. (Gách Marianna Muzsika 1969) Hasonló

vezérelvet követ évtizedekig tartó karnagyi pályáján is.



Kulcsszavak: Bárdos Lajos a Zeneakadémia tanára





Várszeginé Gáncs Erzsébet

NYME-AK



Aktualizálhatóak-e a népszokások?

Problémafelvetés: A 70-es évek táncházmozgalma, magával hozva a népzenei együttesek létrejöttét, amely

megmutatta a politika számára, hogy van igény a hagyományőrzésre, a népi kultúra értékeire. Ez az

érdeklődés a néphagyományok iránt nem jelentett konzerválást, nem változatlan szentségként akarták

megőrizni egy már megváltozott világban, hanem e formák felhasználásával és megújításával kívántak a mai

ember mindennapjaiba szervesen illeszkedő közösségi fogantatású művészetet teremteni. (S a művészetek

egységének jegyében ugyanerre törekszik a népzenét és a néptáncot a mai fiatalok szórakozásába

visszaplántáló ún. táncház-mozgalom). Andrásfaly Bertalan 1977-ben így fogalmazott: „a népművészet

oktatásának, a helyes szemlélet kialakítására történő kísérletnek elmulasztása könnyelműség.” Ugyanebben

az írásában azonban különválasztja a régi és az új stílust mind a tárgyak, mind a népdalok, mind a

népszokások esetében. De nekünk vajon melyik stílust kell szem előtt tartanunk, amikor a visszatanításról

beszélünk. Előadásomban arra keresem a választ, hogy vajon aktualizálhatók-e a népszokások? Ha igen,

melyek ezek és milyen formában tudjuk a mai kor gyermekeihez közelebb vinni a népszokásokat. Módszer:

A kutatáshoz a kérdőíves módszert választottam, amelynek eredményéről is beszámolok.



Kulcsszavak: nevelés, népszokások, tradíció, aktualitás, kérdőív





Dr. Bodács Emil

NYmE Mezőgazdaság- és Élelmiszertud. Kar, Mosonmagyaróvár



Reklám és/vagy művészet? A művészi kreativitás lehetőségei a reklám világában

Reklám és/vagy művészet? A művészi kreativitás lehetőségei a reklám világában Bodács Emil dr. Nyugat-

magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Társadalomtudományi Intézeti

Tanszék Mosonmagyaróvár, Magyarország Egyetemi docens A reklám nemcsak gazdasági funkcióval

rendelkezik, hanem olyan tömegkulturális áru, amely esetenként kapcsolatba kerülhet a magaskultúrával, a

művészettel is. A kutatás célja a reklám és a művészet funkcióinak, feladatainak, jellegzetességeinek

feltárása. A munka során megtörténik a két terület összehasonlító vizsgálata annak érdekében, hogy

kiderüljön: vannak-e, lehetnek-e a reklámnak és a művészetnek közös vonásai, szolgálhat-e a művészet

reklámcélokat, illetve emelkedhet-e a reklám esetenként a művészet rangjára. A dolgozat abból a

munkahipotézisből indul ki, hogy a reklám - minőségtől, igénytől, tehetségtől vagy pénzügyi lehetőségtől

függően - nem mindig és nem szükségképpen csak kereskedelmi (kommerciális) és tömegkulturális szerepet

tölt be, hanem művészi produktumokat is eredményezhet, illetve beépülhet művészi alkotásokba. Reklám és

művészet - különösen a modern korban - gyakran hatottak egymásra, meríthettek egymás értékeiből és

kölcsönösen gyarapíthatták is egymás értékeit.



Kulcsszavak: reklám, művészet, kreativitás, értékek, magaskultúra





Dr. Pajorné Kugelbauer Ida

ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola, ELTE-TÓFK



Alkotás vagy másolás? A művészettörténet felhasználási lehetősége a vizuális nevelés gyakorlatában

A vizuális nevelés alkotási gyakorlataiban a művészettörténeti példákat régóta és igen változatos módon

használják. Ha egy vizuális probléma bemutatását egy korszakhoz kapcsolódó alkotásokkal szemléltetik,

akkor a szemlélő, elemező befogadás után következik a korszakhoz kapcsolódó feladat elkészítése, és ebben

az esetben egy művészettörténeti kor mélyebb megismerésére is lehetőség nyílik a vizuális képességek

fejlesztésén túl. Az alkotási gyakorlatok kapcsán arra a kérdésre kerestem a választ, hogy mit tekintünk

alkotásnak, és mit másolásnak, ha egy művészettörténeti korhoz kapcsolódó feladatot készítenek a gyerekek.

Oktatási kísérlet során az ókori görög kultúrát komplex módon feldolgozó tábor munkájában a felhasznált

szemléltetőanyag és az elkészült gyermekmunkák közötti összefüggéseket tártam fel, és a képességfejlesztés

lehetőségeit kutattam. A műalkotás elemző szemlélése, befogadása és azt követően az alkotó munka, a

vizuális megismerési, gondolkodási és alkotói képességeket egyaránt fejleszti, és a műtárgy másolásánál

magasabb szintű, egyéni, kreatív megoldásokat eredményez. Az oktatási kísérlet során 400 alkotást

megvizsgálva öt esetben találtam tartalmi hasonlóságot, és két esetben a műalkotás modell helyzetbe került,

a gyermekek megoldása kevésbé volt egyéni, de a vizuális képességeik, készségeik így is fejlődtek, és

kudarc helyett átélhették az alkotás örömét.



Kulcsszavak: művészettörténet, szemléltetés, alkotás, kreativitás, képességfejlesztés





11. MATEMATIKA ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNY





Barla Ferenc

Petz Aladár Megyei Oktató Kórház



Játékelmélet és evolúció

Bizonyos játékok nyerő stratégiájának keresésével régóta foglalkoznak a matematikusok. A játékelmélet

története igazából a XVIII. században kezdődött. Egységes rendszerbe foglalását Neumann János adta meg a

XX. század közepén. A fogoly dilemma, a nemek harca, a gyáva nyúl és a vezérürü példáin keresztül

bemutatjuk a játékelmélet alap problémáit és azoknak különböző megoldásait. További esetek: az egy dollár

árverés, a közlegelők problémája, az egy szám játék, a torta felezés, kő-papír-olló. Ezeknek a példáknak a

logikája sok - látszólag távol eső - területen alkalmazható. Ha megadjuk az említett példák matematikai

leírását, akkor annak segítségével más helyzetek kimenetelére adhatunk valószinűségi becsléseket például a

gazdasági élet területén. A játékelmélet a valószinűségszámítás és az emberi pszichológia keveréke.

Felmerül a kérdés: hogyan alkalmazhatóak a játékelmélet eredményei az evolúcióban? Megvizsgáljuk, hogy

a csoportszelekció és a génszelekció hogyan illeszkedik az evolúció Darwin-i elméletébe.



Kulcsszavak: játékelmélet, evolúció, csoportszelekció, génszelekció, altruizmus





Bontovics Ignác

Szent István Egyetem - Pedagógiai Kar Szarvas



Számítógép alkalmazásának lehetősége a matematikai képességek mérésében és fejlesztésében.

A számítógép mint eszköz egyre nagyobb teret foglal el életünkbe és így az oktatásban is. Az általános iskola

alsó tagozatába járó gyerekek nagy többségének otthon is rendelkezésére áll és szívesen foglalkoznak vele.

Az otthoni internet kapcsolat sem minősül már annyira luxusnak, mint néhány évvel ezelőtt. Az iskolákban

az aktív tábla remélhetőleg rövidesen ugyanúgy része lesz az oktatásnak, mint a hagyományos tábla. A jól

ismert Manó sorozaton és a folyamatosan gyarapodó interaktív tananyagokon kívül, az internet adta

lehetőséget kihasználva rengeteg matematikai képességet fejlesztő és gyakoroló programot lehet találni.

Ezen lehetőségeket kihasználva kezdtem el fejleszti olyan flash animációkat, aminek segítségével nem csak

fejleszteni lehet a gyerekek matematikai képességeit, hanem mérni is, képet kapva arról, hogy mely

területeken kell még több időt áldozni a fejlesztésre a jobb eredmény érdekében. Az elkészült animációk

interneten keresztül weboldalon is elérhetőek, így a mérés, a fejlesztés és a gyakorlás már nem helyszínhez

kötött. Előadásomban ezen eredményeimet vázolnám.



Kulcsszavak: oktatás, informatika, mérés, fejlesztés, interaktív tananyag





Dr. Bagota Mónika

SZTE, JGYPK, Tanító- és Óvóképző Intézet, Matematika Szakcsoport



Játékok a tanítóképzésben

Az előadás célja a „Játékok a matematika órán” c. tárgy oktatása során szerzett tapasztalatok bemutatása. A

játékok a matematikai órákon is rendkívül fontosak, hiszen „a tanulás tevékenységgel kezdődik, ebből

szavakba és fogalmakba megy át, és végül a logikus gondolkodáshoz vezet.” A tárgyat választó hallgatók

(tanítók és óvodapedagógusok vegyesen) meglepően tájékozatlanok voltak abban, hogy a matematika anyag

különböző részeihez mely játékok kapcsolódnak vagy kapcsolhatók. Szinte minden tanító szakos hallgató

(szerencsére az óvodapedagógusokat kivéve) úgy gondolta, hogy a matematikai játék csak valamilyen

logikai feladat vagy rejtvény lehet. Érdeklődve és csodálkozva tekintettek a jól ismert Hanoi toronyra, az

Órajátékokra, a Kockapókerre vagy a Matematico-ra éppúgy, mint a Trioker játékra vagy a Csoszogóval

előállított állatokra. A hallgatók a játékok kipróbálása során megtapasztalták, hogy játékos technikákkal a

rutinszerű gyakorlás is élvezetessé tehető, rájöttek arra, hogy a tanulási folyamat lehet annyira érdekes, mint

egy jó játék, amikor a gyermek önállóan csodálkozik rá a világ dolgaira, jelenségeire s ez által tapad meg

benne az ismeretanyag.



Kulcsszavak: matematika, játékok szerepe, játékos technikák





Dr. Csóka Géza

NYME AK



Töröttvonal egyszerűsítő eljárások

Töröttvonal egyszerűsítő eljárások Olyan P0, P1,......., Pn töröttvonalakat vizsgálunk, amelyek egy alkalmas

síkbeli koordinátarendszerben teljesítik a monotonitási feltételt: xi 0 küszöbértékkel adjuk meg, amelynek

jelentése: a Ps és Ps+k csúcsok szakasza akkor vehető be az új töröttvonalba, ha a köztük levő Ps+1, Ps+2 ...

összesen k-1 pont mindegyikére igaz, hogy tőlük az új Ps Ps+k él d-nél kisebb távolságra halad. Ezzel a

poligonális approximációval bizonyos töröttvonalakat egyszerűbbé, kezelhetőbbé tehetünk. Ezek a

módszerek alkalmazást nyernek a számítógépes grafikában, alakfelismerésben, térképészetben (partvonalak,

utak, vonalas tereptárgyak ábrázolása). Négy algoritmust ismertetünk.



Kulcsszavak: algoritmus, poligonális, approximáció, d-környezet





Dr. Halbritter András Albert

Győri Szeszgyár és Finomító Zrt.



Bioetanol: akadályok és lehetőségek a fenntarthatóság szempontjából

Az alkohol üzemanyagcélú használata a II. világháború előtt is jellemző volt. Világméretekben elterjedté az

elmúlt évtized olajár-növekedése következtében vált. A 125 éves Győri Szeszgyár és Finomító mindkét

korszakban megpróbálta kiaknázni a bioetanolban rejlő lehetőségeket. A bioüzemanyagoknak a gyártás és a

felhasználás lépései során, a melléktermékeket is figyelembe véve, gazdasági és környezeti szempontból

fenntarthatónak kell lenniük. Ez alatt azt értik, hogy a jellemző gyakorlattal (a kőolaj-alapú közlekedés)

szemben előnyös alternatívát kínáljanak. Ez az alternatíva valóban létezik, bár ökológiai és gazdasági

korlátait nem szabad figyelmen kívül hagyni. A bioüzemanyagok fenntarthatósága körüli viták nyomán az

EU fenntarthatósági kritériumokat fogalmazott meg. A jelenlegi válság háttérbe szorította mind a

bioüzemanyag-gyártást, mind az ezzel kapcsolatos, sokszor túlzó várakozásokat. A várható gazdasági

átalakulások és a kőolajkészletek fogyása új lendületet adhat a bioüzemanyagok felhasználásának, immár

szigorú fenntarthatósági szabályozás alatt. A jelenlegi kihívások a mezőgazdasági alapanyag-előállítás, az

energiaellátás, az erjesztés, az alkohol-kinyerés, a melléktermékek és az üzemintegráció területein kínálnak

innovációs lehetőségeket.



Kulcsszavak: bioetanol, bioüzemanyag, fenntarthatóság, Győri Szeszgyár és Finomító, klímaváltozás





Dr. Kiss Sándor

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola



Automobil mindenkinek

A kerék mintegy ötezer éve könnyíti meg a helyváltoztatást. A mozgatást kezdetben az ember vagy állat

végezte. Erőgépeket az ember kb. háromszáz éve használ. Közel kétszáznyegyven éve, hogy a kerekes jármű

önálló kezdett lenni. Kezdetben a gőzgép hajtotta, de ez túl robusztus és nehézkes volt. A villanymotor 170

éve szállt be a versenybe és idővel csúcsokat döntött. A XIX. százsd végéig többféle belsőégésű motorral is

próbálkoztak (gáz, benzin, olaj). Ezek mind egyedi kísérletek voltak, találmányok, fejlesztések, de nem

üzemszerű termelés. Az igazi autógyártás, a szervezett és tervszerű fejlesztés az 1900-as évekkel kezdődött.

A biztonság és a kényelem megkövetelte a kormány, a fék, a világítás, a fűtés stb. fejlesztését is a motorok

mellett. A gazdaságosságot pedig a szalagszerű termelés hozta meg. kialakultak a jórészt ma is ismert nagy

márkák. Azután pedig jöttek az úgynevezett népautók: Detroitban Henry Ford üzemeiben az abc betűivel

jelzett modellek születtek. Közülük a Galamb József tervezte T modell volt a legsikeresebb. Húsz éven át

gyártották. A VW Bogár a német népautó, melyből legalább húszmillió készült. A Kacsa, a Citroen

kényelmes kiskocsija. Mindezeket képekkel illustrálva kívánom a konferencián bemutatni.



Kulcsszavak: autómobil, motor, népautó, sorozatgyártás, gazdaságosság





Dr. Sós Katalin

SZTE JGYPK Általános és Környezetfizikai Tanszék



Energiaválság - energiatakarékosság

Dr. Sós Katalin - Dr. Nánai László Energiaválság - energiatakarékosság A világ energiaigénye a civilizációs

fejlődés miatt rohamosan nő. Az eddigi legfontosabb energiaforrások, a fosszilis energiahordozók, viszont

kiapadóban vannak, emellett ezek felhasználását a környezetkárosító hatásuk miatt csökkenteni kell. Ez

komoly válságot idéz elő az energiatermelés terén. A megoldással kapcsolatban még jelentős vita folyik.

Vannak, akik a megújuló energiaforrások térhódításában bíznak, míg mások - hivatkozva ezek kis

energiasűrűségére - inkább az atomenergia mellett érvelnek. Egy harmadik csoport továbbra is a fosszilis

energiahordozók használatát támogatja, de új, sokkal hatékonyabb és környezetkímélőbb bányászati és

energiakinyerési technológia mellett. A tudósok egy része viszont a fúziós reaktorokban látja a megoldás

kulcsát. Abban azonban mindenki egyetért, hogy sikert az energiaválság terén csak akkor lehet elérni, ha

jelentősen csökkentjük az energiafelhasználás mértékét. Ehhez nélkülözhetetlen az energiatakarékosabb

szemléletmód és életforma kialakítása, amelyben az oktatásnak is jelentős szerep jut. Az energiavita

eldöntése nem a mi feladatunk, de az ezzel kapcsolatos tényeket és szempontrendszereket be kell mutatni a

diákjainknak. Előadásunkban erre mutatunk néhány lehetőséget.



Kulcsszavak: energiaválság, alternatív energiaforrások, atomenergia, energiatakarékosság, oktatás

Dr. Szabó Péter

NYME - AK



Xántus János, a gyűjtő

Tudomásunkra jutott , hogy Xántus János az osztrák-magyar Kelet-Ázsia expedíció volt résztvevője 1870.

május végén megvásárolta 600 forintért, a Friedrich korvett orvosának, dr. Emanuel Weiss-nek herbáriumát.

Weiss doktor saját érdeklődésétől indítatva gyűjtött növényeket az expedíció során, így azok a

magántulajdonát képezték. Miután 1870. május 20-án a hajón öngyilkosságot követett el, herbáriumát - a

hajó horvát tisztjeinek közvetítésével - Xántusnak sikerült megszereznie. A vételről beszámolt Pulszky

Ferencnek, az MNM igazgatójának . Ebből a levélből tudjuk, hogy a gyűjtemény 50 000 lapon, 8000 fajból

állt. Azt feltételezzük, hogy ebből a 65 000-ből 50 000 a Weiss gyűjtemény anyaga, de a fennmaradó 15 000

Xántus gyűjtése. Meghatároztuk Xántus útjának nagyobb gyűjtőpontjait, területeit. Figyelembe véve ott

tartózkodásának évszakait, az akkor nyíló feltűnő növényeket, egy szűkített fajlistához jutottunk. A Xántus

gyűjtemény kérdését akkor tudjuk eldönteni, ha megvizsgáljuk van-e ezekből a fajokból példány a kutatott

időpontból és helyszínekről az MTTM Növénytárában?



Kulcsszavak: Xántus, herbárium, Weiss, Friedrich, Jáva





Dr. Szalay István

SZTE JGYPK Tanító- és Óvóképző Intézet, Matematika Szakcsoport



A tanítóképzés Általános matematika tárgya vizsgáinak tapasztalatai

A tanítóképzés Általános matematika tárgya (Matematika I. heti 2 óra előadás + heti két óra gyakorlat,

Matematika II. heti 1 óra előadás + heti 2 óra gyakorlat) oktatása segédanyagaként készült \\”Matematika

előadások és gyakorlatok tanító szakon\\” címet viselő kísérleti tankönyv (facsimile kiadásban kiadta a

Bonifert Domonkos alapítvány) 2008 szeptemberétől (tehát a 2008/2009 -es tanév két félévén keresztül) állt

a hallgatók rendelkezésére, úgy hogy minden hallgató térítésmentesen kapta meg. A 2009/2010 -es tanévet

még kísérleti évnek szánjuk a \\”végleges\\” tankönyvet 2010 szeptemberétől tervezzük bevezetni. A kísérleti

tankönyv a \\”Kevesebbet, de mélyebben és egyszerűbben\\” célkitűzés jegyében készült. A vizsgák

tapasztalatainak áttekintésével arról kívánunk képet adni, hogy a kísérleti tankönyv eredetileg 60 tételbe

foglalt anyaga mennyire homogén módon sajátítható el. Melyek azok a témák, amelyeket a hallgatók

könnyen fogtak fel, melyek azok amelyeket nehezen, melyek azok, amelyeket nehézségük ellenére

elengedhetetlennek ítélünk a tanítóképzős hallgatók általános matematikai ismeretei között és melyek azok,

amelyeket olvasmány szinten adunk közre, gondolva a matematika műveltségi területet választani kívánó

hallgatókra.



Kulcsszavak: kevesebbet, mélyebben, egyszerűbben, tananyag osztályozás kötelező és olvasmány bontásban





Dr.Vármonostory Endre

SZTE JGYPK Tanító-és Óvóképző Intézet Matematikai Szakcsoport



A végtelen fogalma a tanítóképzésben

A végtelen fogalma a tanítóképzésben Vármonostory Endre SZTE JGYPK Tanító-és Óvóképző Intézet

Matematika Szakcsoport Szeged főiskolai tanár A végtelen fogalma már az általános iskolában is szerepel.

Ezt a fogalmat használják a hétköznapi értelemben, a fizikában, a matematikában, filozófiában, stb. Ezek az

értelmezések még egyes tudományágakon belül is általában különbözőek. Mi elsősorban a végtelen

matematikai értelmezésével foglalkozunk. A matematikai analízisben, a geometriában és a halmazelméletben

is más - más értelemben használják a fogalmat. Gyakori hiba, hogy a tanulók a végtelent számként kezelik.

Oktatás szempontjából a matematikai műveltségi területen két lehetőség között választhatunk: a) vagy a

véges halmaz fogalmát vezetjük be, és utána belátjuk, hogy bármely végtelen halmaznak van olyan

részhalmaz, amelyre kölcsönösen egyértelmű (bijektív) módon leképezhető, b) vagy először a végtelen

halmazt definiáljuk, mint olyan halmazt, amelynek van olyan valódi részhalmaza, amelyre kölcsönösen

egyértelmű módon leképezhető. E két lehetőség közül az elsőt érdemes választanunk. Mutatunk példát olyan

síkbeli zárt görbe vonalra, amelynek a kerület végtelen, de a területe véges (pl. a fraktálokhoz tartozó Koch-

féle görbe vagy hópehely. ) Mindezek nagyon fontosak a tanítóképzésben.

Kulcsszavak: végtelen, véges, végtelen halmaz, bijektív leképezés, Koch-féle görbe.





Farkas Péter

Társasház Bt.



Győr, Király-domb flórájának bemutatása, különös tekintettel a szárazság tűrésre.(csak poszter)

Győr, Király-domb flórájának bemutatása, különös tekintettel a szárazság tűrésre. (Bevezetés Győr

szárazságtűrő növényeinek bemutatására) A Győr É-i területén elhelyezkedő Kiráy-domb területe érdekes

szinfolt a városon belül. A teljes éven át történt felvételezések alapján kimunkálhatóvá vált ezen rész virágos

növényeinek meghatározása. Az ilyen részletességgel még fel nem tárt Kiráy-domb, a magyarországon

található futó homok borította területek északnyugati területén helyezkedik el. A megtalált és beazonosított

fajok alapján megtörtént azon fajok kiválasztása, melyek kifejezetten a szárazságtűrésre specializálódtak

valamilyen szinten. Ismertetésre kerül minden fellelt Faj mellett a Flóraelem, a Cönoszisztematikai

besorolás, az Életforma, T-érték azaz a hőklíma, hőháztartás számai; a W-érték oszlop szerinti vízháztartás

számai; az R-érték oszlop (talajreakció) számai; valamint a természetvédelmi értékkategóriák (TVK) illetve

a táblázatosan használt rövidítések és magyarázatuk. A feltérképezett fajok közül kiemelten, grafikus módon

ábrázolásra kerültek a szárazságot tűrő növényzet néhány táblázati adata és képei.



Kulcsszavak: Győr, Kiráy-domb, szárazságtűrő, faj, klíma,





FEHÉR András

Széchenyi István Egyetem



Új programozási nyelv születik?

ÚJ PROGRAMOZÁSI NYELV SZÜLETIK? Fehér András, Nagy Szilvia Ph.D. Széchenyi István Egyetem,

Távközlési Tanszék, Győr Az első magasszintű programozási nyelv 1950-es évekbeni megjelenése óta

többször történt kísérlet olyan, elsősorban programozás oktatásának bevezetését megcélzó nyelv

kialakítására, amely természetesen más, általános célokra is használható. Az első ilyen nyelv az 1964-ben

született BASIC volt, mely azóta is nagy hatással van a ma használatos programozási nyelvekre.

Napjainkban a BASIC nyelv újjászületésénél bábáskodhatunk a Microsoft fejlesztő laboratóriumának

jóvoltából, melynek első teszt változata közel egy éve jelent meg a publikum előtt, és a szakmai vélemények

hatására még ma is formálódik. A SMALL BASIC nyelv kialakításánál elsődleges szempont volt az

egyszerűség. Az újonnan létrehozott programozási nyelv 15 kulcsszóval rendelkezik, és a programozási

környezet használata is a gyermekek számára könnyen elsajátítható. A Microsoft technikai háttérként a

jelenlegi legkorszerűbb technológiáit vetette be, így sajnos már a környezet telepítése is gondot jelenthet

egy-egy elmaradottabb iskolában. A fejlesztői rendszerrel elkészített programok viszont csodákra képesek.

Ez az új programfejlesztői környezet már a betűk megismerése után lehetővé teszi a programozás első

lépéseinek megtételét a legkisebbek számára is.



Kulcsszavak: SMALL BASIC, programozás, oktatás, teknősgrafika





Krisztin Német István

SZTE JGYPK Tanító- és Óvóképző Intézet Matematika szakcsoport



A Matematika műveltségi terület Geometria tárgyának oktatásáról

Az SZTE JYGPK tanító Matematika VMT hálótervében a 4. és 5. félévben szerepel geometria; mindkétszer

heti 2 óra gyakorlat. Lehetne az első félévben sík-, a másodikban térgeometriát oktatni, de más megosztást

választottunk. Az első félév: „Geometriai alakzatok - keletkezésük, szemléltetésük”; a második: „Geometriai

függvények - transzformációk, mértékek”. Az elsőt volt módunkban tanítani, erről számolunk be. Célunk

volt a fogalmak minél több irányból való megismertetése, a sík- és térgeometria egyidejű tárgyalása. A

tananyagot nem a tanárszakos tematika „tömörítésével” állítottuk össze és dolgoztuk fel, hanem a tanító

szakosoknak való, szemléletesebb megközelítéssel. Előzményként a hallgatók általános és középiskolai

matematikai ismereteire, továbbá az első két félév általános „Matematika” előadására támaszkodtunk. A

tananyag elméleti részét elektronikus formában megkapták a hallgatók. A gyakorlati részt táblai és füzetbeli

szerkesztés, papír és más fizikai modellek készítése, számítógépes szemléltetés jelentette. Az ellenőrzés

kötelező és szorgalmi házi feladatokon keresztül történt. Az első tapasztalatok biztatók, a hallgatók

kedvezően fogadták a kurzust. A legproblémásabbnak a perspektív ábrázolás tárgyalása bizonyult. Továbbá,

szerencsésebb lesz az elméleti anyag és a szerkesztések, rajzok, modellek fizikai értelemben vett jobb

összekapcsolása, „munkafüzet” formájában.



Kulcsszavak: VMT, geometria, alakzatok, ábrázolás, szemléltetés





Mészáros Péter

Krúdy Gyula Középiskola



Természettudományi óriásprojektek megvalósítása - a Fizika Napja a Krúdy Gimnáziumban

A győri Krúdy Gimnáziumban minden tanévben megszervezzük az interaktív, tematikus

természettudományos kísérleti napot, a Fizika Napját. A Csodák Palotája jellegű esemény egy fogalom vagy

jelenségkör köré fűz fel problémákat, kísérleteket, amelyeket független, párhuzamos helyszíneken,

tetszőleges sorrendben tekinthetnek meg az egyéni és csoportos látogatók. Feltárjuk a témakör egyéb

természettudományi, technikai, gazdasági, kulturális, művészeti szerepét, vonatkozásait is. Az egyes

kísérleteket diákjaink készítik elő és mutatják be, magyarázzák az érdeklődőknek, sok ötletet, eszközt maguk

fejlesztenek ki. A diákok egyszerre játszanak, szórakoztatnak, és komoly tudományos kutatómunkát is

végeznek. Eddig a Foucault-inga és a forgó mozgás, az IDŐ, a VÍZ és a TŰZ volt a központban, következőre

a CSILLAGÁSZAT lesz. A rendezvény térben és időben alapvetően egy természettudományi óriásprojekt,

amelynek informatikai, szervezési, médiaháttere, belső és külső kommunikációs hálózata, tantárgyi

koncentrációi nem csak szűken vett oktatási, hanem összetett nevelési célokat is megvalósítanak. A reál és

humán tudományok, illetve a klasszikus iskolai természettudományok értelmes szintézisére adunk

megvalósítható példákat. A kompetencia alapú projektpedagógiák idején rámutatunk a természettudományi

bemutatóközpontok és tantárgyak létjogosultságára, a szintetizálás mellett az analízis fontosságára is.



Kulcsszavak: természettudomány projekt kísérlet fizika kompetencia





Molnár Zsolt

Czuczor Gergely Bencés Gimnázium



A bencés gimnázium herbáriuma

A XIX. században hazánkban jelentős közgyűjtemények jöttek létre. Győrött 1859-ben hozták létre az első

vidéki múzeumot, melynek helyet a bencés gimnázium adott. A múzeum vezetői (őrei) nem csak múltunk

emlékeit gyűjtötték, hanem az oktatásban felhasználható szemléltető anyaagokat is. Így jött létre a kőzet-, és

ásványgyűjtemény, az őslénytár is. Ezek a gyűjtemények manapság is védettséget élveznek. A szemléltetés

során felhasználták a kitömött állatokat, s a herbáriumokat is. A múzeum profiljába tartozó anyagok adták a

második világháború során elkülönült,majd államosított, s manapság Xántus János Múzeumnak nevezett

intézmény alapállományát. Az oktatásban is használható gyűjtemények intézményünkben (Czuczor Gergely

Bencés Gimnáziumban) maradtak. Idén tavasszal kezdtem a gimnázium herbáriumát tanulmányozni.

Egyelőre a két legrégibb, Sadler és Milkovits féle gyűjteményt vizsgáltam meg. Nyár folyamán nagy

felbontású digitális képeket készítettem a növényekről, hogy a vizsgálódásom során a lehető legkisebb

károsításnak tegyem ki őket. Előadásomban ki szeretnék térni ennek a két herbáriumi testnek a történetére,

faji összetételének ismertetésére.



Kulcsszavak: múzeum, herbárium, Sadler, Milkovits, Czuczor Gergely Bencés Gimnázium

Petz Tiborné

NYME-AK



Matematika érettségi az EU-ban

Előadásomban a matematika érettségik rendszerét mutatom be az EU-álamaiban. Kitérek néhány különleges

esetre, főbb típusra, igyekszem csoportosítani az egyes országokat a matematika érettségi szempontjából

(központi-e, milyen egységekből áll, helyettesíti-e a felvételit, milyen témaköröket tartalmaz, nehézségi

szint, stb.). Manapság minden változik, ez kihatással van az oktatásra is. Új elvárások jelennek meg

világszerte (kompetencia alapú oktatás), aminek minden ország próbál megfelelni. Néhány példa

bemutatásával igyekszem szemléltetni, hogy az egyes országokban milyen feladatok segítségével mérik a

tanulók tudását. Mennyire kötődnek az élethez, a valósághoz a feladatok, hogy a középiskolában elsajátított

ismertanyag segítséget nyújt-e a tanulóknak a mindennapokban felmerülő problémákat megoldani.

Felismerik-e, hogy az iskolában elsajátított matematikai problémák az élet mely területén bukkanak fel és a

tanult sémát tudják-e alkalmazni. Vizsgálnám mennyire sajátítják el a probléma-megoldó gondolkodást.



Kulcsszavak: matematika, érettségi, összehasonlítás, gyakorlatias, valóságközeli





Pintér Klára

SZTE JGYPK Tanító- és Óvóképző Intézet



A szöveges feladatok tanítása

A szöveges feladatok tanítása Pintér Klára SZTE JGYPK TOKI Matematika Szakcsoport, Szeged,

Magyarország A matematika tanításában napjainkban kiemelt fontosságú a problémamegoldással,

szövegértéssel kapcsolatos kompetenciák fejlesztése. Ezek a képességek leginkább a szöveges feladatok

megoldása során fejlődnek. Éppen ezért fontos kérdés a szöveges feladatok tanításának módszertana.

Áttekintettük a szöveges feladatok megoldásával kapcsolatos problémákat, és ezek lehetséges okait. A

legnagyobb gond egyrészt a műveletek értelmezésével van, amikor algoritmusokat tanítunk a fogalom

helyett, másrészt a korai szimbolizmussal, amikor már alsó tagozatban nyitott mondatokkal kell a

gyerekeknek szöveges feladatokat megoldani. Fontos lenne ezeket a fogalmakat, módszereket, gondolatokat

cselekvésekkel, képi reprezentációval bevezetni, és 12 éves kor után ezekre építeni a szimbolikus

reprezentációt. Beszámolunk arról, hogy a Mozaik Kiadó tankönyveiben hogyan valósulnak meg ezek az

elvek 1-8. osztályig. Megmutatjuk, a folyamatosságot, ahogyan a szövegek végigkísérik a műveletek

tanítását a számoktól az algebrai kifejezésekig. Látható a szöveges feladatok megoldási módszereinek

fejlődése a szakaszokkal való ábrázolás tanításától a következtetéses megoldásokon át az egyenletekig.

Problémamegoldás, szöveges feladatok, képi reprezentáció, szimbolikus gondolkodás, nyitott mondatok.



Kulcsszavak: problémamegoldás, szöveges feladatok, képi reprezentáció, szimbolikus gondolkodás, nyitott

mondatok.





Szabó Krisztina

NYME Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Növényvédelmi Tanszék



Cirsium arvense (L.) Scop. csírázásgátló tulajdonságának vizsgálata bioteszteken

Az allelopátia kifejezést elsőként Molisch, bécsi növényélettan professzor alkalmazta, azóta azonban a

fogalom szélesebb körű értelmezést nyert. Ma már nem csak növények, hanem mikroorganizmusok és

gombák közti kölcsönhatásokra is alkalmazzuk. Az allelopatikus hatás fajonként, azok morfológiai és

fiziológiai eltéréseinek megfelelően másként jelentkezik, eltérő koncentrációban serkentő vagy gátló hatást is

kiválthat. Az allelopatikus hatások közül a legismertebb a csírázásgátló hatás, de a csírázást ill.

gyökérnövekedést késleltető hatás is ugyanilyen hasznos lehet a növény számára, hiszen jelentős magassági

növekedést vagy kiterjedt gyökérzetet érhet el, ami előnybe hozza „vetélytársával” szemben. Célkitűzésünk

az volt, hogy vizsgáljuk a mezei acat Cirsium arvense (L.) Scop. kukorica és búza csírázására gyakorolt

allelopatikus hatását foltszerű állományból és magányos egyedekből vett mintákon, fiatal és idős levelek,

valamint gyökérkivonatokból készített kivonatok hatását vizsgáltuk kukorica és búza csíranövekedésére

nézve. Megállapítottuk, hogy szignifikáns gátló hatás mutatható ki a búza csírájának növekedése esetében.

Kulcsszavak: Cirsium arvense (L.) Scop., allelopátia, biotesztek





12. SPORTTUDOMÁNY





Dr. Bánhidi Miklós

NYME AK



Leisure science - avagy a szabaidő tudománya nemzetközi nemzetközi megközelítésben

A Leisure Science a szabadidő területeivel foglalkozó tudományágágak közös kérdésfeltevései jött létre,

mintegy 57 éve az Egyesült Államokban. Képviselői között számos szociológus, pszichológus, földttudós,

területfejlesztő, építész, egészség- és sporttudós stb. van akik azt kutatják, hogy a szabaidős tér, az abban

zajló aktívitások milyen hatással vannak a társadalmi folyamatokra, a közösségek és az egyének fejlődésére.

A tudományág fejlődése nyomán számos kutatási projekt jött létre nemzetközi színtéren, ugyanakkor

megalakultak a területhez kapcsolódó felsőfokú szakirányú képzések, amelyhez jelenleg is számos egyetem

kapcsolódik. A tudományág szakmai koordinálására 1952-ben egy nemzetközi szervezet alakult a World

Leisure Organization, amely számos egyetem, civil szervezet működését koordinálja a tudományok

különböző fórumain, valamint érdekképviseletet gyakorol a politikai döntéshozók felé, többek között az

ENSZ felé küld szakértői javaslatokat.Előadásunkban elsősorban egy nemzetközi szakirodalmi összefoglalót

szeretnénk prezentálni a tudományág fejlődéséről, valamint annak képviseleteiről. Egyben szeretnénk kitérni

az NYME AK-n működő „Rekreációszervezés és egészségfejlesztés” szak nemzetközi szakmai

együttműködési lehetőségeire.





Dr. Hodossi Sándor

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola



Csehszlovákiai magyar sportegyesületek eszmei háttere a két világháború között

A sportélet megszervezése Csehszlovákiában 1918 után nemzetiségi alapon történt. A már korábban is

működő és az államfordulat után alakult sportegyesületekre is igaz, hogy szerepük nemcsak a sportéletre

korlátozódott. Legalább ennyire fontos volt a felvidéki magyarságnemzeti identitásának fenntartásában,

erősítésében is. A Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetségben (CsMTSz) 1928 után egy szervezetbe

tömörültek a különböző társadalmi és eszmei alapon szerveződő egyesületek. Az előadás igyekszik

áttekintést adni a kor magyar sportegyesületeiről, csoportosítva azokat szellemi hátterük alapján.

Legnagyobb hangsúly a korban meghatározó szerepet játszó labdarúgásra kerül, de vázlatosan bemutatja a

korban működött magyar szakszövetségeket is. A legjelentősebb magyar sportélettel rendelkező városok,

Kassa, Komárom, Léva, Losonc és Pozsony egyesületeinek bemutatása is hozzátartozik a témához. Az

előadás elsősorban Turczel Lajosnak a csehszlovákiai magyar sportéletet feldolgozó monográfiájára és

Szegedi Péter sportszociológiai tipológiájára épül.



Kulcsszavak: sportirányítás, labdarúgás, szakszövetségek, nemzetiség, sportszociológia





Dr. Király Tibor

NyME Apáczai Csere János Kar



A mozgásos tevékenységek szerepe az egészséges életmód kompetencia-összetevőinek kialakulásában

Az NyME Apáczai Csere János Kar dolgozói életmódjának, fizikai teljesítményeinek és egészségi

állapotának vizsgálatát végeztük el a 2008-2009-es tanévben. Ezen összefüggések feltárását, és ennek

megfelelő mozgásprogram adását tűztük ki célul. Különösen fontosnak ítéltük, hogy a résztvevők próbálják

meg folyamatosan és rendszeresen végezni a számukra ajánlott, a keringési rendszer fejlesztésére vontakozó

mozgásprogramot. Célunk vol, hogy a nyolc hónapon keresztül folyó program maradandó sikerélményt

nyújtson a résztvevőknek úgy, hogy közben megismerjék saját teljesítőképességüket, tűréshatárukat és ennek

megfelelően végezve a programot elégdettek legyenek! Törekedtünk arra, hogy a minél több sikerélményt

nyújtó aktivitás rendszeressé váljon, beépüljön életvitelükbe. A program során megtanítottuk a polar órák

használatát és bátorítottuk a részvevőket, hogy az edzéseiken nyújtott teljesítményeiket „edzésnaplóban”

rögzítsék a későbbi összegzési, összehasonlítási lehetőség miatt. A program végén tapasztalatainkat

módszertani szempontból összefoglaltuk annak érdekében, hogy azt az oktatásban minél hamarabb

hallgatóink rendelkezésére tudjuk bocsájtani.



Kulcsszavak: egészség, életmód, keringési rendszer, mozgásprogram, közérzet, munkateljesítmény,

pulzusmérés





Konczos Csaba

Nyugat-magyarországi Egyetem Apácszai Csere János Kar



Kollégiumi hallgatók egészségmagatartásának vizsgálata egyetemisták körében

Kollégiumi egészségnevelő program keretében kutatómunka indult el az Apáczai Karon, a sporttudományi

Intézet gondozásában is. Jelen tanulmány egy kérdőíves vizsgálat részeredményéről számol be. Vizsgálatra

került a hallgatók egészségmagatartása, magukról alkotott egészségképe és a szociális státuszának

minősítése. A kérdőívet – mely nyílt- és zártvégű kérdéseket, skálákat tartalmaz - a Nyugat-magyarországi

Egyetem Apáczai Csere János Kar Cuha úti kollégiumának hallgatói töltötték ki. A kutatásban résztvevők

random módon kerültek kiválasztásra (n=106). A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek nagy

többsége (70%) egészségesnek érzi magát, nem teljesen egészségesnek 26%, a fele szeretne fogyni, és csak

1/10-e szeretne pár kilóval gyarapodni. A hallgatók több mint a fele (51%) hypoaktív. Az alkohol

tekintetében a többször fogyasztók és az egyáltalán nem fogyasztók száma közelít egymáshoz (61% és 39%),

de a fogyasztók százalékos aránya még mindig magas, ugyanígy a dohányzó hallgatók száma is (53%). A

barátok, társak dohányzási szokásai 42%-os, az alkohol fogyasztási szokások területén 75%-os arányt mutat.

A hallgatók erősen átlagosnak érzik saját, illetve családi státuszukat (86%). A kutatás részeredménye alapján

is megállapítható, hogy pedagógiai szempontból fontos hangsúlyozni az egészség dinamikus jellegét, az

aktív egészségvédelmet és az egyén egészsége érdekében kifejtett tevékenységét.



Kulcsszavak: kollégiumi hallgató, egészségmagatartás, egészségvédelem, pedagógiai aspektus





Dr. Szakály Zsolt

Nyugat-magyarországi Egyetem Apácszai Csere János Kar



Szekuláris változások az ezredforduló után

Szekuláris változások az ezredforduló után *Szakály Zs.-**Mészáros J.- *Konczos Cs. *Nyugat

Magyarországi Egyetem Apáczai Csere Kar, Győr **Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi

Kar, Budapest A gyors társadalmi és gazdasági változások és az alapvetően ebből levezethető szekuláris

növekedési különbségek indokolttá teszik az országos és a regionális referenciák megújítását. Vizsgálatunk

célja: Jellemezni a Győrben tanuló általános iskolás fiúk szomatikus és motorikus fejlődését, testi felépítését

és testösszetételét. A testi felépítés és a testösszetétel jellemzésére szakirodalmilag elfogadott antropometriai

eljárásokat alkalmaztunk. A motorikus teljesítményeinek jellemzésekor Szabó (1977) gondolatmenete szerint

jártunk el. A vizsgált győri gyermekek testmagasság és testtömeg átlaga minden korcsoportban

szignifikánsan nagyobb, mint a korábbi évtizedekben jellemző. A testtömeg különbsége értékelhetően

nagyobb, mint amely hányadot arányos különbségek esetén, a magasabb termet eredményezett volna. A

vizsgált fiúk motorikus teljesítménye nagyon gyenge. E minősítés akkor sem változik lényegesen, ha az

elemzésből a bizonyítottan túlsúlyos és elhízott gyermekek és serdülők eredményeit kivonjuk. A fizikai

teljesítmények generációnkénti különbözősége szintén része lehet a nemzedéki változás néven összefoglalt

humánbiológiai jelenségnek, de kialakulása megelőzhető.



Kulcsszavak: szekuláris trend, életmód, relatív zsírtartalom, testi felépítés, motorikus teljesítmény

Dr. Ozsváth Károly* - Bertók Szabolcs**

NYME AK



A fizikai aktivitás néhány jellemzője győri egyetemistáknál

A fizikai aktivitással (PA, physical aktivity) kapcsolatos kutatások a sporttudomány egyik leggyorsabban

fejlődő területét fedik le napjainkban. Nemzetközi kooperáció keretében az NYME AK rekreáció szakos

hallgatóinál kipróbáltuk az IPAQ kérdőív egy eredetileg spanyol szakemberek által módosított változatát. A

83 kérdésből álló kérdőívet mintegy 50 hallgatónk töltötte ki. Az előadásban az elővizsgálatnak tekintett

felmérésünk (pilot study) legérdekesebb eredményeiről számolunk be. A kérdőívnek távlatokban online

elérhetőséget és értékelhetőséget szeretnénk biztosítani. A „papír-ceruza” megoldást már ezúttal is

megkerültük, bár időhiány miatt „igazi” online kérdőív kialakítására nem volt lehetőségünk. A kismintás

elővizsgálat lebonyolításának kezdeti tapasztalatai ennek ellenére kedvezőek. Előzetes várakozásaink szerint

rekreációs hallgatóink fizikai aktivitása összességében megfelelő, és az egészséges életmódra törekvés

kitűnik a kapott adatokból. Az alacsony elemszám ellenére kísérletet tettünk a vizsgálati személyek

csoportosítására is fizikai aktivitásuk szempontjából. A vizsgálatokat folytatni kívánjuk, és széleskörű

kooperációra törekedünk a szakterület kutatóival.



Kulcsszavak: fizikai aktivitás, rekreáció, életmód, kérdőív, pilot study





Dr. Ihász Ferenc

NYME-AK



Kardiovaszkuláris jellemzők változása különböző életkorú (40-60 éves) férfiak és nők esetében

Előzmények: Számos vizsgálatban kimutatták, hogy a kardiovaszkuláris kockázattal rendelkezők aránya igen

magas a magyar populációban. Azt is tudjuk, hogy a jól ismert szív-érrendszeri indikátorok önállóan is

veszélyes hatással lehetnek a keringési rendszer működésére. Ezen rizikófaktorok értékelése, elemzése

nagymértékben segít abban, hogy célzott prevenciós programokat indítsunk el a lakosság körében.

Módszerek: Kardiovaszkuláris jellemzőket mértünk nyugalmi (fekvő) helyzetben szisztolés, diasztolés

vérnyomást (Hgmm) jobb-és balkaron, ennek alapján a program artéria rugalmasság minősítést végezett

(ASI). Pulzusnyomást számoltunk, jobb-és balboka nyomást mértünk, majd (RABI, LABI értéket

számoltunk) CardioVision2000 típusú oscillometrikus vérnyomásmérő segítségével. Vizsgált személyek:

Véletlenszerűen kiválasztott (n=870), (n=360), férfi és (n=510), nő 40-60 év között. Eredmények: A vizsgált

férfiak életkor szerinti csoportjaiban, (amelyet tíz éves bontásban végeztünk, enyhén emelkedett (1F)

(142,56ą16,06), (2F) (143,57ą14,81), (3F) 147,56ą18,42) szisztolés nyomásról beszélhetünk, míg a

diasztolés nyomás átlagai nem haladják meg 80 Hgmm-t, egyik nem tekintetében sem. Az életkor

előrehaladtával a vérnyomás átlagok közötti külömbségek nőnek, minden esetben magasabbak a férfiak

között, mint a nők esetében.



Kulcsszavak: kardiovaszkuláris kockázat, prevenciós programok, ABI becslés, pulzusnyomás





Kovács T. László

Eötvös József Föiskola Baja



Az általános iskolai testnevelés és a sport szülői szemmel Baján

Kovács T. László Eötvös József Főiskola Baja Bognár József Semmelweis Egyetem Testnevelés és

Sporttudományi Kar Az általános iskolai testnevelés és a sport szülői szemmel Baján Sajnálatos, de nem

csökken az iskolás korú gyerekek egészségi állapotának romlása. Ennek egyik oka a mozgásszegény

életmód. A diákok és szüleik körében kevés vizsgálatot végeztek eddig arról, hogy mi a véleményük az

iskolai testnevelésről, a sportról. Ezt fontosnak tartjuk az okok egy részének megismerése érdekében. Négy

városban 3300 tanulót kérdeztünk meg.. A kérdések a sportolási szokásikra, testnevelés céljára, a végzett

mozgásanyagra, az értékelésre, valamint néhány kapcsolódó fogalomra irányultak. A gyerekek fejlődését a

látott minta erősen meghatározhatja. Ezért Baján hasonló kérdéskörökben megkérdeztük az általános

iskoláskorú gyerekek szüleit is. Több mint 600 kérdőívet kaptunk vissza. A szülők iskolás korukban szívesen

vettek részt a testnevelés órákon és nagyobb számban jártak az iskolában szervezett délutáni

sportfoglalkozásokra. Jelentős része azonban nem tudja pontosan milyen lehetőségeket kínál az iskola a

rendszeres mozgás terén. Érdekes, hogy sportági edzésre az iskolába szívesebben járatná gyermekét, mint

külső egyesületbe. A kérdőíveket az SPSS statisztikai program segítségével dolgoztuk fel. A kérdéskörrel

kapcsolatban szeretném elmondani, statisztikai adatokra támaszkodva, gondolataimat



Kulcsszavak: szülői példa, érdeklődés, iskola, lehetőségek, rendszeresség





Morvay-Sey Kata

Pécsi Tudományegyetem TTK TSI



Szemléletváltás a küzdősportok iskolai oktatásában

A kutatás célja a NAT-ba és a Kerettantervekbe beépített „Küzdősportok és önvédelem” tantervi tartalommal

kapcsolatos testnevelő tanári szemléletváltás vizsgálata. Az adatfelvételt 2003-ban és 2008-ban végeztük a

pécsi általános- és középiskolák testnevelői körében. Háttér: Az új típusú tantervek testnevelés és sport

műveltségterületének témakörei közé olyan sportágak kerültek be, amelyek követik a kor elvárásait, és

lehetőséget biztosítanak az élménypedagógiai megközelítésre. Ahhoz azonban, hogy a tantervek által kínált

lehetőségeket kihasználjuk szemléletváltásnak kell kialakulni a testnevelő társadalmon belül. Joggal

merülhet fel a kérdés hányan élnek a felkínált lehetőségekkel, hogy a testnevelést érdekesebbé, vonzóbbá

tegyék. Hipotézisek: Mindkét vizsgálat esetében azt feltételeztük, hogy sem a személyi, sem pedig a tárgyi

feltételek nem állnak rendelkezésre a küzdősportok oktatására, illetve, hogy az említett témakör nem képezi

az órák anyagát. Módszerek: Ankét módszer / leíró és következtetéses statisztika Eredmények, konklúzió: A

vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy Pécsett a küzdősportok oktatásában szemléletváltás

következett be. A testnevelő tanárok ma már felvállalják az említett témakör oktatását, korábban

megközelítően ugyanennyien nyilatkoztak ennek ellenkezőjéről. A megkérdezettek szerint adottak a témakör

oktatásához a tárgyi feltételek.



Kulcsszavak: tantervi változások, NAT, Kerettantervek, küzdősportok és önvédelem, személyiségfejlesztés





Prof. Mag. DDr. Rudolf LEBER

Institut für Sportwissenschaft und Universitätssport an der Universität Wien, Wiener Schulen - Camp



Sportkommunale Entwicklung

Die Kommune hat einen wesentlichen Auftrag zu erfüllen, und Entwicklungen in den oft heftigen Wellen

sich widersprechender Interessen, natürlich von den realen Rahmenbedingungen der Ökonomie geprägt, sehr

erfolgreich zwischen den Kräften der Ökonomie und den Kräften der Sozialisation und Integration nicht nur

zielstrebig zu vermitteln, sondern auch steuernd einzugreifen. Ein erfolgreicher Breitensport ist die

Grundlage für spätere Spitzenleistungen und -sport kann ohne entsprechenden Breitensport langfristig nicht

existieren. Zentrales Thema ist, die sportkommunale Entwicklung der nächsten zehn Jahre zu

prognostizieren, wobei die Sozialisation, die Integration und die Kulturarbeit eine wesentliche Rolle spielen

könnte. Ein großer Schritt könnte die Umsetzung von Bildungs- und Sportprojekten werden. Aus heutiger

Sicht und bei knapper werdenden budgetären Mitteln steht auch der Sport mit seinen Ansprüchen auf

Flächen, Standorte für Sportstätten und auch auf finanzielle Fördermittel ganz im Wettstreit mit anderen

kommunalen Aufgabenfeldern wie Spitals-, und Bildungswesen, Sozialhilfe, Jugendbetreuung etc. Es wird

daher auch in Zukunft eine vorrangige Aufgabenstellung aller an diesem Thema Beteiligten sein, im

Spannungsfeld kommunaler Herausforderungen vor allem auch dem Sport in der Großstadt seinen wichtigen

gesundheitlichen, sozialen und integrativen Stellenwert zu sichern



Kulcsszavak: Breitensport / Gesundheit / Integration / Schulsport / Sozialisation

Rikk János

NYME-AK



Pocak nélkül nem élet az élet

A XX. század, utolsó harmadától kezdődően az életszínvonal és az életmód együttes változása bizonyítottan

azt eredményezte, hogy csökkent a fizikai teljesítőképesség és értékelhetően nőtt a testtömeg százalékában

kifejezett testzsírtartalom. „Az elhízás genetikai, idegrendszeri, endokrin és környezeti hatásokra kialakuló

anyagcserezavar, amely az energiaháztartás eredeti egyensúlyának módosulását okozza. A folyamat a

táplálékfelvétel növekedésével és/vagy az energia leadás csökkenésében nyilvánul meg, amely az elhízott

személy zsírtömegének növekedéséhez vezet. A nagyobb zsírtömeg viszont további anyagcsere- és

szabályozási zavarokat, majd betegséget okoz” (Halmy 1996). Más megközelítésben a fejlett világ talán

leginkább „demokratikus” jelensége az elhízás. A különböző mértékű elhízottság minden társadalmi réteg

harmadát, jobb esetben „csak” a negyedét érinti, jelezve e gond mélységét, súlyosságát és egyben

összetettségét is. A népesség elhízottsága földrészenként, országonként de akár országrészenként is eltérő

mértékű lehet, de gyakorisága egyaránt növekszik a gyermekek és a felnőttek között, függetlenül a nemi

vagy emberfajtánkénti hovatartozástól, a szülők iskolai végzettségétől, továbbá a családok szoció-ökonómiai

státusától (WHO 1998).



Kulcsszavak: életmód együttes változása, genetikai, idegrendszeri, endokrin és környezeti hatások