NEV� by wTSxt1e

VIEWS: 0 PAGES: 50

									Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

             XIII. APÁCZAI – NAPOK
                 2009. október 15-16

                    Absztraktok
1. A HÁTRÁNYOK KOMPENZÁLÁSA A GYÓGYPEDAGÓGIAI ELLÁTÁSBAN

Bolla Veronika
NymE-AK Gyógypedagógia Intézeti Tanszék

A tanulási zavarral küzdő gyermekek hátránykompenzálása
A tanulási zavarral küzdő gyermekek hátránykompenzálása Bolla Veronika Nyugat-magyarországi Egyetem
Apáczai Csere János Kar Gyógypedagógia Intézeti Tanszék, Győr, Magyarország A tanulási zavar, a
részképesség zavar a közoktatási törvény értelmében sajátos nevelési igényt jelent. Ennek alapján különleges
gondozáshoz való joggal ruházza fel a tanulókat, gyermekeket. Részesülnek egészségügyi és pedagógiai célú
rehabilitációs, habilitációs foglalkozásban, méltányosságot kapnak a tanítás-tanulás folyamatában,
mentességet szereznek az értékelés, minősítés alól. Mindezek biztosítják a tanuló társak közötti
esélyegyenlőségét az oktatás területén. De a sorozatos kudarcok, frusztrációk megélését követően a lelki
tényezők változásait mely módon lehet korrigálni? Hogy segít a gyógypedagógiai pszichológia e tényezők
kompenzálásában? A konzultációk, a tanácsadások, az együttműködés különböző formái szülők,
szakemberek között, a szupervízió a gyermekkel foglalkozó pedagógusok számára meghatározó e
folyamatban és közvetett lehetőség a tanulási zavarral küzdő gyermekek hátránykompenzálásában.

Kulcsszavak: tanulási zavar, különleges gondozáshoz való jog, konzultáció, együttműködés, szupervízió


Csupor Zsolt Jánosné
Gyógypedagógia Intézeti Tanszék

Együttnevelünk - együtt nevelünk
A sajátos nevelési igényű, különösen a tanulásban akadályozott gyermekek integrált nevelésének megítélése
nem egységes a hazai (gyógy)pedagógiai gyakorlatban. A gyermeket fogadó pedagógus a legnagyobb
igyekezete mellett is gyakran marad magára nehézségeivel, kérdéseivel, tanácstalanságával. A
gyógypedagógiai megsegítés egy még kevéssé elterjedt módja, a kéttanáros óravezetés, egyszerre nyújthatja
az egyéni megsegítést a sajátos nevelési igényű gyermeknek és szolgálhat módszertani útmutatásokkal a
többségi pedagógus számára. Bár a kéttanáros tanítási óra tervezése, szervezése, lebonyolítása újszerű
helyzetek, feladatok és szervezési kihívások elé állítja az érintett gyermekkel foglalkozó szakembereket,
mégis mindegyik fél számára gyümölcsöző munkakapcsolatot jelenthet. Előadásomban az integráltan tanuló
sajátos nevelési igényű gyermekek tanórai megsegítésének lehetséges módjait, a kéttanáros óravezetés
előnyeit, hátrányait, nehézségeit, a munkafolyamat lépéseit, s az esetlegesen felmerülő problémák
kiküszöbölési lehetőségeit kívánom áttekinteni.

Kulcsszavak: gyógypedagógia, integrált oktatás, sajátos nevelési igény, kéttanáros óravezetés


Dr. Nagypatakiné Hajzer Anna
Arany János Általános Iskola és Gimnázium

Innováció és kreativitás az sni tanulók körében
A kreativitás és innováció fogalmainak értelmezése egy Comenius 1 Iskolai Projekt megvalósításában három
szinten. A sajátos nevelési igényű tanulásban és értelmileg akadályozott, valamint autizmussal élő tanulók
számára hátránykompenzálás és esély teremtés lehetőségeinek nemzetközi dimenziói. 1. Az esélyegyenlőség
politikájának megalkotása a projekt keretein belül. A projekt minőségirányítási kézikönyvének megalkotása
és a program működtetése. 2.A tanárok szakmai fejlődése, integráció és benchmarking nemzetközi
kapcsolatrendszerben. 3. A tanulók együttműködése és munkái. A hároméves hat ország
gyógypedagógusainak együttműködésén alapuló fejlesztési folyamat, mely egy előző projekt szerves
folytatása olyan eredményeket hozott, melyek tervezettek és kidolgozottak voltak és olyanokat is, amelyek
előre nem voltak tervezhetők. Pályázatírás, a projekt dokumentációja, mobilitások, kapcsolattartás, a tanulók
alprojektjei, az alkalmazottak együttes tanulási folyamata, beszámolók, disszemináció. Ennek rövid összegző
bemutatására szeretnék vállalkozni.

Kulcsszavak: sni, innováció, kretaivitás, együttműködés, fenntartható fejlődés
Dr. Varga Imre
SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet

Munkapiacra való bekerülés támogatása
Az eredményes munkavégzés lehetőség az akadályozottság kompenzálására. Eredményes azonban csak
akkor lesz, ha a személyt alkalmassá tesszük rá. Az értelmi fogyatékosok pedagógiája az utóbbi
évtizedekben jelentős változáson ment át. Előtérbe került és egyre intenzívebbé vált a fiatal és felnőtt
korúakra irányuló gyógypedagógiai tevékenység. Ennek következtében mára a felnőtt értelmi fogyatékosok
életminősége, életlehetősége nagymértékben átalakult. Az európai összehasonlításban is előremutató
„esélyegyenlőségi törvény” és az „Országos Fogyatékosügyi Program” megfogalmazza a fogyatékossággal
élő személyek jogait, illetve azokat az elveket és feladatokat, amelyek a jogok tényleges érvényesüléséhez
szükségesek. Ahhoz, hogy korszerű jogszabályokban foglaltak a mindennapi élet gyakorlatává váljanak,
ahhoz, hogy a fogyatékossággal élő emberek a társadalom többi tagjához hasonló életet élhessenek, számos
további szabályozásra és megfelelően, gazdaságosan szervezett szolgáltatásra van szükség. Fontos, hogy
ezek megalkotásánál és működésénél vegyék figyelembe az Önálló Élet Mozgalom, illetve az Országos
Fogyatékosügyi Program alapelveit.

Kulcsszavak: értelmi akadályozottság, rehabilitáció, esélyegyenlőség, speciális szakiskolai képzés,
védőmunkahely, munkaerőpiac


Dr. Zajdó Krisztina
Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

A beszédkörnyezet vizsgálatának szerepe a beszédfogyatékosok logopédiai értékelésében
A beszédfogyatékosok állapota felmérésének részét képezi a gyermek beszédkörnyezetének vizsgálata. Ezen
vizsgálat általában indirekt módon, a logopédus percepciós vizsgálatára szorítkozva történik. Kettő és négy
év közötti tipikusan fejlődő, egynyelvű, magyarul tanuló gyermekek és édesanyjuk beszédvizsgálatának
eredményei azonban arra engednek következtetni, hogy az anyák gyermekük beszédhangminőségének
függvényében változtatják kiejtett magánhangzóik akusztikai jellegzetességeit. Eszközfonetikai
módszerekkel végzett vizsgálat során arra derült fény, hogy az anyák úgy ejtik ki magánhangzóikat, hogy
azok egyfajta hidat képezzenek a gyermek magánhangzói és az anya által tipikusan ejtett magyar
magánhangzók akusztikai jellegzetességei között. A vizsgálat eredményei rámutatnak a gondozói beszéd
eszközfonetikai vizsgálatának potenciális szerepére a beszédfogyatékos gyermekek beszédvizsgálatában és
logopédiai diagnosztikájában. További vizsgálatoknak kell majd rávilágítaniuk arra, vajon hogyan módosul a
gondozói beszéd során képzett magánhangzók minősége különböző típusú beszédfogyatékos gyermekekkel
történő kommunikáció esetén.

Kulcsszavak: logopédia, értékelés, beszédkörnyezet, gondozói beszéd, magánhangzók
Dr.Torda Ágnes
Apáczai Csere János Kar

Hátránykompenzálást támogató gyógypedagógiai innováció
Dr. Torda Ágnes Hátránykompenzálást támogató gyógypedagógiai innováció A kutatás előzménye az
„Utolsó padból...” program, s annak hatása a tanulási képességeket mérő diagnosztikus folyamatra.
Kutatásunkban arra kerestünk választ, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók nyelvi és
szocializációs hátrányai mennyiben befolyásolják a pszichodiagnosztikus megállapításokat és javaslatokat.
1000 fő, 1-3. osztályos sajátos nevelési igényű HHH gyermek felülvizsgálata során új gyógypedagógiai
tevékenységek gyakorlati bevezetésére került sor. A diagnosztika-esélyegyenlőségi szakértő, a
„visszahelyezési mentor” és az anyanyelvi segítő szerepének és tevékenységi profiljának kidolgozása az
esélyegyenlőségi kutatás és a gyógypedagógiai innováció közös terméke. Ismételten igazolódott, hogy a
Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok humán és tárgyi erőforrásainak
elégtelensége befolyásolja a diagnosztikus tevékenységet és növeli az indokolatlan fogyatékossá minősítés
előfordulásának veszélyét.

Kulcsszavak: gyógypedagógiai innováció, diagnosztika-esélyegyenlőségi szakértő, visszahelyezési mentor,
anyanyelvi segítő, HHH tanulók esélyegyenlősége a gyógypedagógiai ellátásban
Lechner Aranka
Arany János EGYMI és Nevelési Tanácsadó

Hátrányok kompenzálása az Arany János EGYMI és Nevelési Tanácsadó szolgáltatásaiban
Az Arany János EGYMI és Nevelési Tanácsadó fennállása óta a térség rászoruló gyermekeit segíti. Mindezt
olyan sérülésspecifikus módszerek, terápiák segítségével teszi, melyek megoldást kínálhatnak a sérülésekből,
egyéb problémákból adódó hátrányok következményeként kialakulható, illetve kialakult problémákra. Az
intézmény részletes bemutatása az óvodától az általános, és speciális szakiskola szakképzésein át ,a nevelési
tanácsadó munkájával bezárólag képet adhat az itt folyó hátránykompenzáló gyógypedagógiai és egyéb
ellátásokról. Az intézményben tanuló tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott gyermekeken kívül
szakmai tanácsadással a térség integrációs ellátásában is részt veszünk. Az általunk kínált gyógypedagógiai,
pedagógiai módszerek segítenek a beilleszkedési problémákkal küzdő gyermekek ellátásában, mely
elsősorban a nevelési tanácsadás feladata. Az intézmény évek óta gyakorlati lehetőséget biztosít a
gyógypedagógus, szociálpedagógus hallgatók képzésében. Az intézményi bemutatás során szélesebb kör
ismerheti meg munkánkat, és lehetőségeinket.

Kulcsszavak: Arany János EGYMI és Nevelési Tanácsadó bemutatása


Magyar Adél
SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet

A korai intervenció - mielőtt nő a hátrány
A korai intervenció, mint a legkorábbi gyógypedagógiai meghatározottságú komplex beavatkozás, attól a
legkorábbi időponttól segítheti a fogyatékos gyermeket és családját, amikor a gyermek állapotdiagnózisa
elkészül. A korai intervenció célja - figyelembe véve az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű
Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért 2005-ben megjelent „Kulcstényezők és ajánlások” c. európai
helyzetelemzésének tartalmát - a gyermekek és családjaik támogatása, a lehető legteljesebb körű
szolgáltatások biztosítása. Ezeket a szolgáltatásokat az elérhetőség, a költségfedezet, a közelség és a
változatosság kell, hogy jellemezze. A korai intervenciós tevékenység alapja az állampolgári - társadalmi
rehabilitációs modell, amely nem nélkülözheti a gyermekkel és a családdal közvetlenül kapcsolatban álló
szakember-csoport szoros együttműködését, emellett aktív meghatározója az egészségügy, az oktatáspolitika,
ill. a kapcsolódó társadalomtudományok. A szegedi KORINTA Alapítvány és az ODÚ Fejlesztő Központ 15
éves tevékenységét bemutatva előadásom azt az utat vázolja, ami Magyarország délkeleti régiójában a korai
fejlesztéstől a korai intervenció megvalósításáig tart. A modell illusztrálja a szakmai, elsősorban
gyógypedagógiai törekvéseket, team-tevékenységet, a civil kezdeményezést, annak előnyeivel és buktatóival
együtt.

Kulcsszavak: korai intervenció, prevenció, család, komplex ellátás, társadalmi helyzet


Meggyesné Hosszu Tímea
Kaposvári Egyetem

Tanulásban akadályozott gyermekek szexuális nevelése
Tanulásban akadályozott gyermekek szexuális nevelése Meggyesné Hosszu Tímea Kaposvári Egyetem
Pszichológia és Gyógypedagógia Tanszék, okleveles gyógypedagógus, tanársegéd, PhD hallgató A szexuális
nevelés szükségességéről kevés kutatás folyt Magyarországon. Jelen kutatás feladatai a tanulásban
akadályozott gyermekek, a gyógypedagógusok és a hatékony tanulásszervezés témakörei köré
csoportosulnak. A tanulásban akadályozott gyermekek vizsgálatai során a fő feladat elsősorban a szexualitás,
az ahhoz kapcsolódó érzelmekkel kapcsolatos tudás és neveltségi szint felmérése. A gyógypedagógusok
vizsgálata feltárja, mennyire érzik magukat kompetensnek a szexuális nevelésben. Az iskolai
egészségnevelési program a szexuális nevelés tekintetében akkor lehet eredményes, ha a nevelők
pszichoszexuális fejlettsége eléri a felnőttkornak megfelelő egészséges szintet, hiszen csak ez teszi szavaikat,
tanácsaikat hitelessé, így válhatnak pozitív modellekké, amivel a fiatalok azonosulhatnak. A pedagógia
hagyományos oktatás-központúságát világszerte kezdi felváltani a nevelés-centrikus tudás helyett a
kompetencia-fejlesztő beállítottság. A pedagógusok figyelmének az ismeretközlés mellett és azon túl
mindinkább a fiatal

Kulcsszavak: gyógypedagógia, tanulásban akadályozottak, szexuális nevelés, gyógypedagógus attitűd,
szociális képesség


Sebestyénné dr. Tar Éva - dr. Zajdó Krisztina
Kaposvári Egyetem Pedagógia Kar- Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

Nemenkénti eltérések a 3-6 éves kor közötti variábilis beszédhang-produkcióban
A fonológiai fejlődés, ezen belül is a szegmentum-elsajátítás folyamatában fellelhető egy szakasz, mely
során a gyermek a felnőtt nyelvi szóalak korrekt produkciójára még nem képes, a szóalakot alkotó
szegmentumok egyikét-másikát inkorrekten, az adott szóalak hangkörnyezetétől befolyásoltan képezi. A
gyermeknyelvi kutatások arra is rámutatnak, hogy a fonémarendszer elsajátításában fellelhetők nemenkénti
különbségek. Az irodalmi adatok meglehetősen egységesek a tekintetben, hogy a lányok előrébb járnak a
fejlődésben, arra vonatkozólag viszont nincs egyértelmű megállapítás, hogy mely életkori szakaszra jellemző
ez a fejlődésbeli eltérés. Az előadás célja a szavak közti variabilitásban megfigyelt nemenkénti eltérések
bemutatása, az egyes korcsoportokra jellemző gyakoriság, valamint a minőségi jellemzők tekintetében. Az
alapul szolgáló kutatás 191 magyar anyanyelvű, 3;00-5;11 éves gyermek képmegnevezés során nyert
variábilis nyelvi adatait elemezte, nemenként hat korcsoport nyelvi adatainak feldolgozásával. Az
eredmények megerősítik a nemek eltérő fejlődési tempójáról tudósító kutatási eredményeket, s további
adatokkal szolgálnak a variábilis produkció megszűnésének időpontja, illetőleg az egyes hangcsoportok
érintettsége tekintetében egyaránt. A kutatás nyomán feltárt adatok a logopédus szakember diagnosztikai és
terápiás tevékenységébe is haszonnal beépíthetők.
Kulcsszavak: fonológiai fejlődés, gender, beszédhang, variabilitás, magyar nyelv


Somogyi Tímea
ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI KAR

Diszkalkulia előrejelzése óvodáskorban és iskolát kezdő gyermekek körében
Somogyi Tímea ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Fonetikai és Logopédiai Tanszék Budapest,
egyetemi tanársegéd A diszkalkulia-veszélyeztetettség tünetei csakúgy, mint a diszlexiáé/diszgráfiáé, már
legkésőbb nagycsoportos korban biztosan felismerhetők. Sajnos legtöbbször csak iskolás korban derül ki,
hogy hibás a mennyiségi relációk felismerése, alkotása, a számfogalmak kialakulatlanok stb. Így annak
érdekében, hogy a jelzőtünetek alapján minél előbb megkezdődhessen a diszkalkulia prevenciós terápia,
elengedhetetlen, hogy ezeket a gyermekeket helyesen, és még időben diagnosztizáljuk a minél
eredményesebb terápiás megsegítés céljából. Jelenleg nincsen hazánkban sztenderdizált mérőeszköz az
óvodáskorúak és az iskolát kezdők számára diszkalkulia-veszélyeztetettség tekintetében. Hipotéziseim
szerint a pedagógusok (óvodapedagógusok, tanítók, az intézményben lévő gyógypedagógusok) és a szülők
problémajelzése korrelál azzal, amit majd a vizsgálóeszköz is jelez; a diszkalkulia-veszélyeztetett gyermekek
és tanulók tünetei korrelálnak a tudományosan publikált adatokkal és ismérvekkel. Előadásomban
ismertetésre kerülnek a nemzetközi szakirodalom legfrissebb tudományosan publikált eredményei,
kutatásom elméleti háttere, kísérleti módszereim , és a kutatás egyes lépéseinek bemutatása.

Kulcsszavak: diszkalkulia-veszélyeztetettség, kérdőív, próbafeladatok, előrejelzés, diszkalkulia prevenció


Szabó Ákosné dr.
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Válaszok a tanulásukban akadályozott, hátrányos helyzetű cigány gyermekek nevelési szükségleteire
A kutatás célja az volt, hogy hozzájáruljon olyan oktatási, nevelési, szervezeti, legitimációs stb. tartalmak,
módszerek, rendszerek megalapozásához, amelyek segíthetik a tanulásban akadályozott cigány gyermekek
társadalmi integrációját. A földrajzi, települési, társadalmi, gazdasági stb. egyenlőtlenségek és a közoktatás
mechanizmusai következtében oktatási egyenlőtlenségek keletkeznek, melyek elsősorban iskolaszerkezeti,
finanszírozási és politikai problémaként értelmeződnek, nem a többszintű segítő beavatkozásoknak (köztük a
pedagógiai és/vagy gyógypedagógia, valamint a szociális megsegítéseknek) a minőséget befolyásoló, átfogó
kérdéseként. A kutatás az országos vizsgálatok állításait úgy igyekezett megfogalmazni, hogy a dogmatikus
és globális megállapítások igazolhatók-e a vizsgálati színtereken. Hétköznapi, emberközeli, antropológiai
szemléletű kérdésekkel kívánta kiegészíteni a meglévő kutatási tapasztalatokat: mit akarnak a szülők, hol,
milyen tényezők alapján elégedettebbek és alakul ki egy pozitív jövőképük, milyen megoldásokra nyitottak a
gyermekek és a pedagógusok stb. Az empirikus pedagógiai-szociológiai kutatás a cigány gyermekek tanulási
akadályozottságának fogalmi tisztázásával és az intervenció lehetőségeinek vizsgálatával a hátrányos
helyzetű kisebbségekkel kapcsolatos probléma-kezelési eljárásokhoz kívánt hozzájárulni.

Kulcsszavak: tanulási akadályozottság, cigány gyermekek, hátrányos helyzet, többszintű intervenciók,
egyéni tanulási út


Taufer Ildikó
NYME-AK

A hátrányok kompenzálása a felsőoktatásban
Az utóbbi évek statisztikai adatai alapján örvendetes tényként megállapítható, hogy a felsőoktatási
intézményekben növekszik a fogyatékossággal élő hallgatók létszáma. Amíg a közoktatásban mára az
integráció, az integratív pedagógia egyre hangsúlyosabb és elfogadottabb támogatottságot kap, addig a
felsőoktatásban a segítségnyújtás feltételei és lehetőségei a jogszabályi előírások ellenére is nehézkesen
valósulnak meg. Milyen szerepe van a felsőoktatási intézményeknek a fogyatékossággal élő hallgatók
társadalmi integrációjában? Milyen további teendők és megoldatlan kérdések merülnek fel a speciális
szükségletű hallgatók tanulmányainak segítésének érdekében? Miként valósulhat meg a hátrányok
kompenzálása a felsőoktatásban? Az előadás ezen kérdésekre keresi a lehetséges válaszokat, valamint
bemutatja a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kara által nyújtott támogatási formákat,
továbbá az előadó, mint a kar fogyatékossággal élő hallgatóinak koordinátora összegzi e területen szerzett
tapasztalatait.

Kulcsszavak: fogyatékossággal élő hallgató, speciális szükséglet, integráció, hátránykompenzálás


2. A NYELVTUDOMÁNY                 ÉS   IRODALOMTUDOMÁNY                A    LEGÚJABB        KUTATÁSOK
TÜKRÉBEN


Balla Andrea
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

Családnévkutatás Kárpátalján. Nagydobrony családnevei
Családnévkutatás Kárpátalján. Nagydobrony családnevei Balla Andrea, főiskolai tanársegéd II. Rákóczi
Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Pedagógia- és Pszichológia Tanszék, Beregszász, Ukrajna A
családnevek sokat elárulnak a település múltbéli életviteléről, gondolkodásmódjáról, értékrendjéről.
Tanulmányomban bemutatom, hogyan változott a kárpátaljai Nagydobrony község családnév-állománya a
XX. század folyamán. A névanyag rendszerezésekor a nevek etimológiájára, a névadás indítékára, a nevek
megterheltségére, gyakoriságára, szófaji sajátosságaira helyezem a fő hangsúlyt. A névállomány főleg
falvakban, a társadalmi fejlődés, a falusi életforma megváltozása folytán szinte teljesen átalakulóban van.
Időszerű lenne a határon túli területek névállományának minél teljesebb feltárása. Munkámmal ehhez
szeretnék hozzájárulni. A település családnév-állománya a század végére lényegesen megnövekedett. A
törzsökösnek tekinthető nevek száma mind a négy vizsgált időszakban túlsúlyban vannak. Az újabban
meghonosodott családnevek nagyobb arányban az 1980-as 1990-es évektől mutathatók ki. A családnevek
tipológiai osztályai közül a leggyakoribbak a személynévre, helynévre és a foglalkozásra utaló családnevek.
Ezek a nevek teszik ki a névállomány mintegy 72 %-t. A családnevek 22 %-a más nyelvből származik.
Legnagyobb számban e tájegység ukrán, orosz lakosságának családnevei kerültek át.

Kulcsszavak: Kulcsszavak: családnevek, nyelvi eredet, jelentéstani csoportosítás, morfológiai vizsgálat
Dőryné Zábrádi Orsolya - Dr. Lendvai-Décsy Kornélia PhD

Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

Készség vagy nyelvtani tudatosság? - A karunkon tanuló hallgatók helyesírási felméréseinek elemzése
Dr. Lendvai-Décsy Kornélia PhD (egyetemi docens) - Dőryné Zábrádi Orsolya (tanársegéd) A helyesírás
készség vagy biztos morfológiai ismereteken alapuló tudás? Erre a fontos kérdésre keressük a választ. A
Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karának öt különböző szakján, nappali tagozaton
oldattuk meg ugyanazt a helyesírási feladatsort, illetve írattunk tollbamondást. Az említett szakok a tanító -
amelyből az első-, a másod- és a harmadévesek közül a magyar műveltségterületeseket vizsgáltuk -, valamint
az idegenforgalmi és vendéglátói szakmenedzser szak első évfolyama, a rekreáció szak első és második
évfolyama és a gyógypedagógia szak első évfolyama. A feladatok a magyar helyesírás legkritikusabb
pontjait ellenőrzik: összetett szavak, szótagolás, tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek, az igék
felszólító módja, j~ly, tulajdonnevek -val, -vel ragos alakjai, valamint a mondatközi és a mondatvégi
írásjelek alkalmazása. A szakok közül egyen van nyelvtan- és helyesírás-tanítás, a többi szakon a hallgatók a
középiskolában befejezték ezirányú tanulmányaikat. Vajon szinten tarthatók az ismeretek, vagy feledésbe
merültek a rég tanult szabályok, kivételek?

Kulcsszavak: helyesírás, készség, morfológiai ismereteken alapuló tudás


Dr. Varga Emőke
Szegedi Tudományegyetem JGYPK TOKI

Senkiföldje. Az irodalomkritika és az illusztráció
Senkiföldje. Az irodalomkritika és az illusztráció Előadásunkban az ezredforduló magyar
irodalomtudományi kutatásainak és kritikai gyakorlatának egy hiátusáról szólunk, nevezetesen az illusztrált
szépirodalmi könyvek néhány interreferenciális problémájáról és ezek kritikai reflektálatlanságáról. Vajon
miért mostohagyermek az ezredforduló könyvpiacán az illusztrált szépirodalom, s miért senkiföldje az
illusztrált könyv a kritikában? Árnyaltabban közelítve: miért van az, hogy miközben a kortárs magyar
irodalom fogékony az általános trendre, arra, hogy az önkényes (nyelvi) jelek világa és a kommunikáció
perceptív (képi) elemei között fennálló viszony átértékelődését a saját önkifejező formáiban érzékeltesse,
azon közben az illusztrált szépirodalom mennyisége jó ideje csökkenő tendenciát mutat, s ugyanebben a
negatív kontextusban szólhatunk az illusztráció recepciótörténetéről is. Két illusztrált verseskötet befogadói
horizontjának jellemzőiből (például a recenziók strukturáltsága, a kritikák beszédmódja, stb. szempontjából)
kiindulva és az intermediális kutatások módszertani elveire támaszkodva a feltételezhető okok felvázolására
törekszünk. Megállapításainkban érintjük napjaink diszciplináris átrendeződéseinek, a kritikusi
’ szokásrendszer’ változatlanságának, valamint a teória és a praxis fáziskülönbségeinek kérdését.

Kulcsszavak: irodalomtudomány, komparatisztika, illusztrációelmélet, kritikai gyakorlat, interreferencialitás


Dr. Koós Ildikó
Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Tanítóképző Intézet

A nyelvelsajátítás kutatásának újabb kapcsolódási pontjai más diszciplínákkal
Az előadás az anyai beszéd (dajkanyelv) nyelvelsajátítási hatásaival foglalkozik. A kérdéskör újabb kutatási
eredményei az anya - csecsemő - kulturális környezet kapcsolatával foglalkoznak. Ezekre támaszkodva
érintjük az interakcionalista - kulturális megközelítések téziseit; a kulturális pszichológia fejlődési fülke
hipotézisét; a prenatális pszichológia magzati kommunikációra vonatkozó eredményeit; a csecsemőaktivitást
hangsúlyozó evolúciós pszichológia állításait. E modellek rendszerező ütköztetése alapján az anya -
csecsemő - környezet egymás mellé rendelése (a kölcsönösség hangsúlyozása) látszik olyan útnak, ami
mentén a nyelv birtokba vételéről pszicholingvisztikai értelemben ma gondolkodhatunk. Befolyásolják a
nyelvi kutatások irányát, és azokban az anyai beszéd szerepét, a beszédaktus-elmélet állításai is, melyek a
hangsúlyt a csecsemő korai sikeres kommunikációjára, annak megvalósulási okaira helyezik. Így a
preverbális kommunikációt interperszonális kontextusban értelmezve tárgyaljuk. Mindezekre reflektálva a
dajkanyelvvel foglalkozó jelenlegi kutatások vizsgálják a preverbális kommunikációs interakció
kölcsönösségét, hangsúlyozva a csecsemő aktívan irányító szerepét és az anya alkalmazkodását.
Figyelik,hogy az anya nyelvi magatartása miként rugalmas a csecsemő kognitív - szociális - nyelvi szintjéhez
igazodva; mennyiben határozza meg azt az adott kultúra.

Kulcsszavak:    dajkanyelv,    preverbális   kommunikáció,    kultúrafüggőség,   rugalmas     alkalmazkodás,
kölcsönösség


Herczog Krisztián
Nyugat-magyarországi Egyetem, Apáczai Csere János Kar

Tanító szakos, végzős hallgatók olvasási szokásai
Közismert probléma az olvasáshoz kapcsolódó mennyiségi és minőségi mutatók romlása, amelyre egyre
sürgetőbben kell megoldást találnunk. Ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy feltárjuk a probléma hátterét és
a további veszélyeket. Sokan a közoktatást hibáztatják, amely csak ellenszenvet vált ki a diákokból az
olvasás iránt. Ez a tanulmány a leendő alsó tagozatos tanítók olvasási szokásait vizsgálja, hiszen ők lesznek
azok, akiknek az elkövetkezendő évtizedekben el kell érniük, hogy a felnövekvő generációk ismét
könyvszeretők legyenek. Az összeállított kérdőívet 111 fő töltött ki az ország különböző tanítóképző
intézményeiből. Ezek alapján átfogó képet kaphatunk három fő kérdéskörről: 1. az olvasás és a könyv
szerepe a hallgatók életében; 2. az olvasmányok utóhatása a hallgatók életében; 3. a hallgatók hozzáállása az
olvasóvá neveléshez. A kérdőív feltárta, hogy a jövő pedagógusai számára elméleti szinten sokat jelent az
olvasás és közel felük elkötelezett e tevékenység iránt, így képesek lesznek a tanítványaikban is kialakítani
ezt a nemes szenvedélyt. A vizsgálat eredményei azonban több negatív jelenségre is rávilágítottak. A két
legfontosabb közülük, hogy kevés hallgató olvas szakmai folyóiratot, illetve a legtöbbjük módszertani
hiányosságokkal küzd.

Kulcsszavak: olvasásszociológia, olvasóvá nevelés, kötelező olvasmányok, tanító szak, módszertani kultúra


Ránki Sára
Szegedi Tudományegyetem

Nyelvészeti profilalkotás- egy elfeledett tudományág
A kriminalisztikai szövegnyelvészet egy mára némileg elfeledett ága a szövegnyelvészetnek. A
szövegvizsgálatnak ezt az ágát a büntetőeljárás során alkalmazzák nyelvész szakértő bevonásával. Ez azt
jelenti, hogy ha egy bármilyen szöveg ( névtelen vagy álnévvel ellátott levél, búcsúlevél, zsarolólevél vagy
csak egy üzenet) kerül a nyomozóhatósághoz, amely tartalmazhat a bűncselekmény elkövetőjének
szociodemográfiai adataira utaló bármilyen jelet, azt a hozzáértő szakember a szövegből ki tudja olvasni.
Fontos ezt a szakterületet elkülöníteni a grafológiától, az igazságügyi írásszakértéstől, a
kriminálpszichológiától,a pszicholingvisztikától. Ugyanakkor tudni kell, hogy a kriminalisztikai
szövegnyelvészet egy interdiszciplináris tudományág, integrálja a nyelvészeti, a lélektani és szociológiai
tudományokat. A kriminalisztikai nyelvészeti szövegvizsgálatokról az 1960-as évek óta jelentek meg
tanulmányok. 1980-ban megjelent dr. Nagy Ferenc Kriminalisztikai Szövegnyelvészet című kandidátusi
értekezése, amely a mai napig is az egyetlen átfogó értekezés a tárgykörben.

Kulcsszavak:       kriminalisztika,   profilalkotás,   kategóriaszótár,    igazságügyi      nyelvészszakértő,
interdiszciplinaritás


Sütő Csaba András
Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

Tolnai-triptichon. Romeltakarítás és restauráció Tolnai Ottó újabb könyveiben
Az előadás Tolnai Ottó újabb könyveivel foglalkozik. Azt a periódussá (és megjelent formájában triptichont
képező) terebélyesedő időszakot szeretném áttekinteni, ami a Költő disznózsírból óta - töredékesen, hogyan
máshogyan?! - megjelent Tolnai-könyvekben felfedezhető. Előadásom kiindulópontja az Ómama egy
rotterdami gengszterfilmben lesz, majd A pompeji szerelemesek és a Grenadírmars áttekintése következik;
intertextuális csellengés sem kizárt. Elsősorban azt mutatom meg, hogy a verses forma, illetőleg a hosszú- és
rövidpróza (Kurzprose) narratív és poétikai eljárásmódjai miként illeszkednek a Tolnai-oeuvre egészébe. A
romeltakarítás és a restauráció általam alkalmazott, bevezetendő fogalmak. Azt a folyamatot hivatottak
jelezni, ami Tolnai Ottó írásművészetét az elmúlt időszakban meghatározták; a délszláv állam, a jugoszláv
egység megbomlását, s az ehhez csatolható, átszituálódó identifikáció kérdését, a háborús sokk utáni
újrakezdést. Ezek a jelenségek az általam triptichonként emlegetett szövegek mindegyikében fellelhető.

Kulcsszavak: triptichon, Tolnai Ottó; romeltakarítás; restauráció, pompeji filatelista, grandírmars, ómama


Tálos Orsolya Márta
NYME AK

Lázár Ervin meséinek és meseregényeinek stílussajátosságai
Az előadás egy készülő szakdolgozat eredményeit mutatja be. A vizsgálat tárgya Lázár Ervin meséinek és
meseregényeinek stílusa volt. A kérdés az volt, hogy milyen stílusbeli változasokat eredményezett a 20.
századi modern meséknek és meseregényeknek a megújulása a klaszikus mintákhoz képest. Miután Lázár
Ervin írói stílusa karakteres, markáns, művei megfelelő kiindulási pontot teremtettek ahhoz, hogy a
stilisztika prózapoétikai eljárásmódjait a legújabb megközelítések mentén vizsgáljuk. A megközelítés
alapvetően nyelvi meghatározottságú. Azokra a stílusjegyekre fókuszáltunk, asmelyek megkülönböztetik
Lázár Ervint más szerzőktől, például szinonimafutamok, hapax legomenonok, névadási gyakorlata. Az
előadás a mesék, meseregények szereplőinek neveivel foglalkozik. A névalkotásban alapvetően a
gyermeknyelvi elszólások és a gyermeki gondolkodásmód logikája tükröződik; ehhez inspirációt jelentett
számára saját gyermekeinek, valamint a környezetében élő gyermekeknek a nyelvhasználata.

Kulcsszavak: Lázár Ervin, onomasztika, gyermeknyelv, mese, meseregény


3. TERMÉKFEJLESZTÉS A TURIZMUSBAN

Albert Tóth Attila
NYME Apáczai Kar, Hotel Rába, Győr.

A szállodaipari termékfejlesztések jelentősége a turisztikai területfejlesztésben
A szállodai termékfejlesztés nem csupán szállodai marketing kategória, az értékesítést elősegítő lehetőség
vagy a szállodai kötelező és fakultatív szolgáltatások bővítését szolgáló eszköz a színvonal emelésére. A
szállodai termékfejlesztések hozzájárulnak egy adott szálloda vonzerejének növekedéséhez, és a turisztikai
desztináció vonzerejének növekedéséhez is, ha az adott fogadóterületen több szálloda megfelelően
megjelenített és kommunikált jelentős termékfejlesztést hajt végre. A turisztikai kínálatra és a
fogadóképesség minőségi fejlesztésére pályázati formában támogatások igénybevételére van lehetőség,
amely a turisztikai területfejlesztést is nagyban elősegítheti. Kiemelten támogatható új szálláshelyek
létesítése olyan településeken, ahol még hasonló kategóriájú szálláshely nem létezik. Kulturális
rendezvények, konferenciák szervezése, a kínálatot bővítő szolgáltatások fejlesztése szintén támogatható,
ezek jelentősen hozzájárulhatnak a régió turisztikai fejlődésének elősegítésében. Kulcsszavak: - szállodai
termékfejlesztés - szállodai marketing és értékesítés - kötelező és fakultatív szolgáltatások - pályázati
lehetőségek - turisztikai területfejlesztés

Kulcsszavak: szállodai termékfejlesztés, szállodai marketing és értékesítés, kötelező és fakultatív
szolgáltatások , pályázati lehetőségek, turisztikai területfejlesztés


Bérczessy András
NYME

Vallás és turizmus - zarándoklat és búcsújárás az Egri Főegyházmegyében
Vallás és turizmus zarándoklat és búcsújárás az Egri Főegyházmegyében A legtöbb vallás életében nagyon
fontos rítusok a napi hitgyakorlaton túli különleges, kötelezően előírt, vagy vállalt tevékenységek. Ezek
idegenforgalmi vonzatának vizsgálata igen érdekes téma. Magyarországon a katolikus egyház gyakorlatában
a zarándoklat, búcsújárás hagyománya elég elmélyült, ez kétféle szempontból is hatással van a turizmusra: -
egyfelől a búcsújáróhelyek, zarándoklatok helyszínein lévő épített örökség, látnivalók kapcsán (bazilikák,
templomok, kápolnák, kegyhelyek, stb.), - másfelől maguk az események, rendezvények révén, melyek a
laikus közönség számára is programot jelentenek. Földrajzilag az egyik legkoncentráltabb terület az Egri
Főegyházmegye, itt számos ismert kegyhely, búcsújáróhely található. Történeti szempontból elmondható: a
II. világháborúig igen aktív búcsújárás volt jellemző, ezt követően a kommunizmus térhódításával nagy
mértékben visszaszorult, s csak az úgynevezett rendszerváltás utáni időkben indult újra virágzásnak. Ez a
téma igen fontos szerepet kaphat a turisztikai fejelsztéseknél, akár az épített örökségre vonatkozóan, akár a
programokat illetően. Ez utóbbihoz illeszkedik például a már alakulóban lévő Mária-út, mely régi
hagyományokra építve igyekszik a mai kor emberének megfelelő lelki és turisztikai programot adni.

Kulcsszavak: egyház, búcsújárás, zarándoklat, Eger, templom


Domán Gabriella
NYME-AK

"Termékfejlesztés" az oktatásban - különös tekintettel a Számvitel alapjai című tantárgyra
Termékfejlesztésre az oktatáson belül is szükség van! Tudásbázisú társadalomban élünk, a fejlődés oly nagy
léptékű, hogy szinte észrevétlenül változik a világ körülöttünk. Ez érvényes a társadalmi és a gazdasági
változásokra egyaránt. Ha ezek változnak, nekünk, akik oktatunk, szintén követni kell a változásokat!
Követni kell a gazdasági, társadalmi változással együtt változó munkaadói igényeket! A munkáltatók ma már
tudással, alapos tudással rendelkező alkalmazottakkal, munkavállalókkal szeretnék feltölteni az
idegenforgalmi kis-, közép- és nagyvállalkozásokat. Ma már más igényeket támasztanak az alkalmazottakkal
szemben, mint 20 évvel ezelőtt. Ezek miatt kell nekünk, tanároknak is számolni az innovációval, a
fejlődéssel! Fejleszteni kell a tudásanyagot, a módszertani kultúránkat. Emellett azt is figyelembe kell
vennünk, hogy amit tanítunk, az a leendő munkavállalók számára hasznos anyag legyen! Ezért szeretnék a
tantárgyamban egy új egy innovatív irányt vetni, hiszen előzetes kutatásaim egyértelműen igazolták, hogy
erre szükség van.

Kulcsszavak: innováció, oktatás, módszertanok, felsőoktatás, fejlődés

Dr. Darabos Ferenc Ph.D.
NYME AK Turizmus Intézet

A termékfejlesztés és a kulturális turizmus összefüggései a gazdasági szerkezetváltás folyamatában
Kutatásomban a termékfejlesztés kulturális turizmussal összefüggő lehetőségeit vizsgáltam európai minták
alapján. Ki tudja-e használni a kontinens a történelmi hagyományaiból fakadó potenciált, hol találhatók a
kitörés esélyei ? Kutatásom során az érdekelt, hogy létre tudnak e hozni egyes nyugat-európai, a
metropolisznál kisebb nagyságrendű városok versenyképes kulturális kínálatot. Milyen problémákkal
találkoztak és azt hogyan kezelték a gazdasági szerkezetváltás folyamatában? Milyen gazdasági, társadalmi,
kulturális egyéb térkapcsolatok kerültek hasznosításra? Ezen keresztül érdekelt a menedzsment szerepének
tanulmányozása a termékfejlesztésben, és a feladat megoldási módszerek hatékonyságának feltárása.
Kutatásom kiterjedt a magyarországi, helyi térségi viszonyok, adottságok hasznosításának vizsgálatára a
fenti kritériumok vetületében. Hol találhatók a kulturális turizmus termékfejlesztéssel összefüggő eddigi
gyenge pontjai, és milyen intézkedésekkel lehet a hatékonyabb működés feltételeit biztosítani. A kutatási
módszerek között szerepel az idegenforgalmi adatok összehasonlító elemzése, valamint szekunder kutatások
specifikus feldolgozása. Kialakításra került egy szerkezeti modell a turizmus ágazati fejlődésének
bemutatására. A kutatás konklúziói között szerepel a hazai innovációval összefüggő feladatok
meghatározása, és a fejlődési modell adaptálása a helyi viszonyokra.

Kulcsszavak: kulturális turizmus,        termékfejlesztés,    területfejlesztés,   menedzsment,    gazdasági
szerkezetváltás, kereslet, célterület
Dr.Bérczessy Lajos PhD
NYME Apáczai Csere János Kar

A kommunikációs csatornák szerepe a turizmusban
A kommunikációs csatornák szerepe a turizmusban A társadalmi kommunikáció gazdasági alrendszerének
része a kognitív marketingkommunikáció. Jellemzően, ahogy Buda Béla írja, a mai kor embere a szociális
viszonylatok olyan sűrű hálózatában él, hogy minden interaktív helyzetben, mindenféle megnyilvánulása
kommunikációnak számít. Így nem véletlen, a kommunikáció meghatározó szerepe az üzleti életben is, nem
csupán a folyamatokat irányítja, hanem lehetővé teszi, hogy csoportok,szervezetek hatékonyan működjenek
együtt. Bill Gates nevezetes indikátor prognózisában az átformálódó üzleti világgal párhuzamosan együtt
járónak tartja a mind tartalmasabbá váló emberi életet is. Ennek hatékony része a turizmus. A földrajzi
távolságok átjárhatóbbakká válnak, a társadalmi nyilvánosság terei jelentős paradigmaváltáson mennek át.
Az info-kommunikációs struktúrában a megálmodott McLuhan - féle „világfalu”mindinkább valósággá
válik. A kultúrák közötti kapcsolatteremtésnél - Hofstede szerint is- a kommunikációs csatornák mind jobban
kiszélesednek.

Kulcsszavak: társadalmi kommunikáció,üzleti élet,tartalmas emberi élet, turizmus,paradigmaváltás,világfalu


Happ Éva
NYME Apáczai Csere János Kar

Új kihívások a konferenciaturizmusban
2009 a globális rendezvénypiac meghatározó évének ígérkezik, amelyben a költségcsökkentés, az érték, a
rugalmasság, és az innováció lesznek a sikerességhez szükséges elemek. A kutatás kiterjed a
konferenciaturizmus hazai és a világpiacon jelentkező trendjeire, változásaira. Tanulmányomban vizsgálom,
hogy milyen tényezők fogják a legnagyobb hatást gyakorolni a piac alakulására, és ezen tényezők milyen
felkészülési feladatokat jelentenek a piac szereplői számára. Napjainkban megfigyelhető az innovatív
gondolkodás szerepének folyamatos növekedése mind a megrendelői, mind a szolgáltatói oldalon. A kutatás
választ keres az innováció fontosságáról a konferenciaturizmusban, bemutatja az újdonságokat, vonzó,
eredeti ötleteket, amelyek a \\”meetings és incentives\\” piacon megjelenhetnek. A tanulmány második része
azokat a jelenleg érezhető marketing trendeket mutatja be, amelyek a MICE piacot is befolyásolják. A piac
szereplői körében elvégzett kutatások eredménye segít megismerni a jelenlegi helyzetet és felmérni a
fejlődési lehetőségeket.

Kulcsszavak: konferenciaturizmus, innováció, trendek, marketing, MICE piac


Husz Anikó
NYME-AK

Kreativitás a városnézésben
Napjainkban a klasszikus gyalogos városnéző séták és a buszos városi körutazások már nem elégítik ki a
turisták igényeit. Ezenkívül egyre nagyobb a konkurrenciaharc a városok között a vendégek
odacsalogatásáért. A 2009-es gazdasági válság is 15 %-al csökkentette a városlátogatások számát, amelyek a
kulturális turizmusnak fontos meghatározó elemei. Európai nagyvárosainkban ezért alternatív városnéző
programokat kínálnak, amelyek vagy a témájukat - tematikus útvonalak -, vagy a városnézés eszközét -
elektromos jármű, kétéltű busz, luxusriksa - tekintve különlegesek. Szerencsére már Magyarország is egyre
jobban igyekszik az új trendek bevezetésére, de ez jelenleg még csak a fővárosunkra, Budapestre jellemző.
Vidéki városaink is próbálkoznak néhány alternatív útvonallal, de ezek kínálata még csekély. Előadásomban
olyan külföldi és magyar példákat szeretnék bemutatni, amelyek már sikeresen működnek. Remélem a jó
kezdeményezésekkel sikerül kedvet ébreszteni az új lehetőségek kipróbálásához.

Kulcsszavak: városnézés, alternatív, nagyváros, turista, kreativitás
Mag. Gabriele Hohensinner
Höhere Bundeslehranstalt für wirtschaftliche Berufe

Ausbildungsschwerpunkt Kulturtouristik - Projekte und eigenverantwortliches Arbeiten
Der Ausbildungsschwerpunkt Kulturtouristik an der Hlw hat das Ziel eine Vertiefung der Ausbildung im
Bereich des Tourismus und der Freizeitwirtschaft zu bieten. Die Hauptthemen befassen sich mit
österreichischer und internationaler Kultur sowie touristischem Marketing. Die SchülerInnen arbeiten in
konkreten Kooperationen mit Museen und touristischen Einrichtungen. Sie organisieren Events und
Tagungen an der Schule und bekommen dadurch einen Einblick in Projektentwicklung im Kulturbereich und
im Management von Veranstaltungen. Die Betreuung von Gästen wird auch im Form einer praktischen
Prüfung bewertet, bei der die SchülerInnen, die Aufgabe haben ein viergängiges Menu zuzubereiten bzw. die
Betreuung von vier Gästen inklusive Weinauswahl und Service zu übernehmen. Im Bereich des Unterrichts
den Gegenstand „Übungsfirma“ arbeiten sie in einer virtuellen Umgebung an Geschäftsfällen und nehmen
mindestens einmal an einer Übungsfirmenmesse teil, sowie in der 5-jährigen Ausbildungszeit wird auch eine
Auslandsreise mit kulturtouristischem Thema von den SchülerInnen selbst organisiert. Die Kulturtouristik
bietet neben einer intensiven wirtschaftlichen und gediegenen sprachlichen Ausbildung (2 Fremdsprachen
sind verpflichtend) eine intensive Beschäftigung mit Themen aus dem Bereich Kultur und Events und
vermittelt Kenntnisse im Bereich des Projektmanagements und Maketing.

Kulcsszavak: Kulturtouristik, Projektunterricht, Marketing, Gästebetreuung, Präsentation


Nagy Róbert
NYME Apáczai Kar

Borturisztikai termékek és fejlesztés a Pannonhalmi Borvidéken
A kicsinek mondható, de kiváló adottságokkal rendelkező Pannonhalmi Borvidéken lassan, de biztosan
beindult a borturizmus. Az egyszerű pincelátogatásoktól kiindulva, a községi boros rendezvényeken át,
tudatos marketinggel egyre összetettebb turisztikai termékek jelennek, jelenhetnek meg. Ezeket gyűjtöttem
egy csokorba, s megvizsgálom, miként lehet az Apátság „farvizén” hajózva, a kisebbeket is bevonni a
turizmus helyi aktívabb kiépítésébe. A pincészetek összefogása, közös fellépése, megjelenése, a borvidék
gasztronómiai megismertetése, a szálláshelyek számának és állapotának javítása, az egyéb látnivalók,
programok, bor álltal való összekapcsolása az egyetlen járható út. A végcél a szervezett borút működtetése,
akár nyugati példák átvételével, s a közeli Győr aktivitásának felkeltése. Arra is keressük a választ, vajon
hogyan lehetne a sok kisebb pincészet, település kínálatát Győrével összeegyeztetni, azzal kiegészíteni,
természetesen úgy, hogy a győri rendezvények kiegészítőprogramjaként működnének, illetve a pincészetek
Győrben folyamatosan helyet kapnának, akár egész éven át.

Kulcsszavak: Pannonhalma, Borkultúra, Markedting, Pincelátogatás, szálláshelyek, gasztronómia, kiegészítő
programok


Neher András
Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

A vendéglátás költséghatékonyság növelésének eszköze, a sous vide
A vendéglátásban folyamatosan új technikákkal találkozhatunk egy ideje. A magyar származású Kürti
Miklós és Hervé This francia tudós együtt kísérletezte ki az ételek készítéséhez szükséges hőfok és idő közti
összefüggéseket. Jelenleg világszinten egyre többen alkalmazzák ezt a módszert, aminek egyik irányvonala a
sous vide eljárás, mellyel jelentős költségmegtakarítás érhető el. Kutatásom alapját a témakörhöz
kapcsolódóan, a szaksajtóban megjelent magyar és nemzetközi cikkek képezték. Ennek kiegészítésére az
internetet használtam, mivel erről a modern eljárásról ide kerülnek fel először a vélemények és tapasztalatok.
Az idegenforgalomban megfigyelhető általános recesszió a piacot az alacsonyabb áron kapható magas
színvonalú szolgáltatás felé mozdította el. A sous vide eljárás költséghatékonysága messze meghaladja a
hagyományos konyhatechnológiai műveletekét. A vendéglátás jelentős főzési vesztesége ilyen módon
minimálisra csökkenthető, az egyszerre szükséges szakácsok száma is csökken, ami további
megtakarításokat tesz lehetővé. A vendég szempontjából az elkészült ételek élvezeti értéke magasabb, így az
általunk alkalmazott árak szinten tarthatóak vagy emelhetőek. Természetesen kezdetben nagyobb beruházást
igényel, hiszen az eljárás alkalmazásához speciális gépek szükségesek. A megfelelő finanszírozási
konstrukció megtalálása után viszont ez rövid- vagy középtávon is megtéríthető.

Kulcsszavak: sous vide vendéglátás költséghatékonyság vákuum főzés


Ponácz György Márk
Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

Feasibility study in the Hungarian tourism industry
Enterprises and institutions are facing continously growing requirements when applicating for EU grants or
bank loans. As part of this requirements, prior to make a comlete business plan package, it is expeceted to
compile a feasibility study. European Union grant schemes\' regulations contain also special requirements on
feasibility studies. This document can be defined as a controlled process for identifying problems and
opportunities, describing situations, determining aims, definig outcomes and evaluating the costs and
benefits assocciated with different alternatives for realizing a project. In Hungary, the use of this technical
tool for decision making and applying for grants, is spreading. In order to ensure the quality of the feasibility
studies, the paper describes methods of compilation, including rules, common traps, milestones and
suggestions for contents. Special features of tourism business need specific solutions in cost-benefit analysis
and proofing the actual project viability, which are described also with many practical recommendations.

Kulcsszavak: feasibility study, EU grant, application package, tourism industry, Hungary


Printz-Markó Erzsébet
Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

Innováció az egészségturizmusban
Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő turisztikai ágazata az egészségturizmus. Részben azért, mert
felismerték az emberek, hogy rohanó világunkban időt kell fordítaniuk saját magukra is, fel kell töltődniük
energiával. Másrészt - kínálati szemszögből a gazdaság felfedezte az egészségturizmusban rejlő
lehetőségeket. Magyarországon az egészségturisztikai termékek piacra vezetése 2000. második felében a
Széchényi Tervvel elkezdődött. Az egészségturizmus magyarországi térhódításához nagyban hozzájárul az
is, hogy az ország turisztikai marketingjéért felelős Magyar Turizmus Zrt. a 2003-as évet az
egészségturizmus, 2008-at pedig a Vizek évének szentelte, illetve 2011-ben is az egészségturizmusra
fókuszál majd. Tanulmányomban szeretném kifejteni az egészségturizmus témakörének jelentőségét,
trendjeit és hazánk egészségturizmusának kitörési lehetőségeit. A nemzetközi trendeknek magyarországi
párosítását a meglévő szakirodalmak és egy 100 főből álló kérdőív alapján végzem el, felkutatva ezzel az
egészségturizmus termékeit.

Kulcsszavak: egészségturizmus, innováció, trend, termékfejlesztés, „kitörési lehetőség”


Tóth - Kardos Krisztina
Széchenyi István Egyetem, Győr, RGDI

Az európai légiközlekedés változása - "fapadosok" térhódítása.
Magyarországon a rendszerváltás előtt a repülés luxusnak számított, csak kevesek engedhették meg
maguknak. A légiközlekedési piac liberalizációjának és a versenykorlátozások fokozatos enyhítésének
köszönhetően, a légi utak választékának bővülése, a repülés színvonalának javulása, és az árak csökkenése
volt megfigyelhető. Mára a repülés mindenki számára elérhetővé vált, melyben óriási szerepe volt az
úgynevezett fapados légitársaságok megjelenésének. Kialakult egy teljesen újszerű üzleti modell, mely
rendkívül olcsó árakkal és új desztinációkkal szólítja meg utasait. Ma már a forgalom majdnem 30%-át a
diszkont légitársaságok tudhatják magukénak. A hagyományos légitársaságoknak is újra kellett gondolni
stratégiájukat, útvonalhálózatukat, a légi piac teljes átrendeződése révén. Természetesen ezt a folyamatot
felgyorsítja az a gazdasági folyamat, mely korábban a magas kerozináraknak, jelenleg pedig a gazdasági
válságnak köszönhető elsősorban. Tanulmányomban keresem a választ, hogy az európai légiközlekedési piac
hogyan változott az elmúlt 15-20 év során, a két modelles légiközlekedési piac miként alakult át, illetve a
„fapados-modell” hogyan vált követendő példává jelenleg a nagyobb nemzeti légitársaságok számára is.

Kulcsszavak: légiközlekedés, légi termék, hagyományos és diszkont légitársaság, légiközlekedési modell


Varga Józsefné Horváth Mária
NyME Apáczai Cs. J. Kar

A vallási turizmus jelentősége
A vallási turizmus jelentősége A kulturális turizmus évében fontos hangsúlyoznunk a szakrális értékeink
iránt feléledő érdeklődést. A vallási turizmus szűkebb és tágabb értelmezése egyaránt magába foglalja a
kulturális turizmus jelentős részét alkotó szakrális építészeti emlékeket és az egyházi műkincseket. Esztétikai
értékükön túl egy kor dokumentumaként jelentkeznek, valamint a hit, az ember, a természet harmóniáját
hirdetik, és gyakran különböző kulturális programok helyszíneként részesítenek bennünket maradandó
élményben. Ezen túl egyre nagyobb érdeklődés övezi a zarándokturizmust mind Magyarországon, mind
pedig a világ más tájain. Hazánkban az idegenforgalom szakemberei, illetve az egyházi személyek szintén
arra törekednek, hogy az egykor eleven zarándoklati és búcsújáró helyeket ismét élettel töltsék meg (például
magyarországi Camino). Emellett új útvonalak kijelölésére is sor került már (Mária-út). A vallási turizmus
területéről vett példákat mutatok be, és ezek régiókon és határokon átnyúló jelentőségét hangsúlyozom.

Kulcsszavak: Kulturális turizmus; szakrális értékek; vallási turizmus; zarándoklat; búcsújárás


4. FENNTARTHATÓSÁG PEDAGÓGIÁJA


Albert Sándor
Selye János Egyetem

Minőségfejlesztés a szlovákiai magyar iskolákban
A Selye János Egyetem Neveléstudományi Tanszéke pedagógus-továbbképzéseket is kínál. A
legsikeresebbek közé tartozik az iskola önértékelésével és minőségbiztosításával foglalkozó program. Az
említett program iránt több, mint kétszáz iskola érdeklődött Szlovákia egész területéről. A magyar iskolákon
kívül főleg a Szepességben (Igló, Lőcse, Kézsmárk stb.) de Kassán és Rozsnyón is érdeklődtek. A képzés
keretén belül megismertettük a legismertebb minőségbiztosítási rendszerek (TQM, EFQM, ISO 9000)
alapelveit, és az önértékelési technikákat. A képzésben résztvevő mintegy kétszáz iskola elvégezte az
intézmény önértékelését, megfogalmazta az intézmény vízióját és küldetésnyilatkozatát. Néhány intézmény a
TQM alapú filozóiára építve megkezdte a folyamatok javítását a PDCA ciklus segítségével. A
továbbképzések sikeresnek bizonyultak, az iskolák nagyon pozitívan álltak hozzá az önértékeléshez. Szinte
kivétel nélkül hasznosnak tartják a minőségbiztosítás bevezetésére való ráhangolódást, ezért folytatni
kívánjuk ezt a munkát.

Kulcsszavak: minőség, színvonal, önértékelés, minőségbiztosítási rendszerek, minőségi díj


Csiszár Gyöngyi
Nyugat-magyarországi Egyetem, Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola

Kompetencia alapú oktatás szerepe az ökoiskolákban
1. Az ökoiskolák helye és szerepe a magyar közoktatásban, hálózati működésük - hangsúlyozandó, hogy az
ökoiskolák a fenntarthatóság pedagógiájának megvalósítói és az oktatást egy minőségi fokmérővel egészítik
ki 2. - Kompetencia központúság (fogalom tisztázása) - A fenntartható fejlődés szempontjából fontos
kompetenciák egyéb kompetenciaelemeket igényelnek + rendszerszerű -, kreatív -, kritikai gondolkodás + a
fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudáselemek + a globális, regionális, nemzeti és helyi környezeti
problémák ismerete + környezeti problémák gazdasági, ökológiai és társadalmi következményeinek ismerete
+ a fenntartható fejlődés etikai dimenziójának tudatosítása + a nemzedékek közötti és nemzedéken belüli
szolidaritás és felelősség - A környezeti kompetenciák helyzete a magyar oktatásban, lehetséges
megvalósítás egy angolórán keresztül - A kompetencia alapú oktatás révén tanulási motívumok, és stratégiák
formálására és erősítésére nyílik lehetőség - Az oktatási esélyegyenlőtlenség mérséklése (HEFOP 3.1 - Én és
a világom program) - Fejlesztő feladatok (heurisztikus tanulási modell) - hatoldalú gondolkodás; ideálisan
reflektív tanári magatartással és kritériumorientált értékeléssel társul 3. Ökoiskolák mint hatékony
tudásmenedzsment - ENSZ „Tanulás a fenntarthatóságért” évtized

Kulcsszavak: kompetencia, ökoiskola, fenntarthatóság, fejlesztés, oktatás


Dr. Gaál Gabriella
Eszterházy Károly Főiskola

A nevelés társadalmi alapjai gyakorlat a fenntarthatóság pedagógiájáért
A fenntarthatóság pedagógiája magába foglalja az egész életen át tartó tanulást, a természet- és a
társadalomtudományok integrálását, a pedagógusok és a tanulók kompetenciáinak fejlesztését, a differenciált
képességfejlesztést, a nevelés lokális rendszerével történő együttműködést. Ezek a nevelési és oktatási
törekvések, szándékok ötvöződnek „A nevelés társadalmi alapjai” gyakorlatban. A kurzus célja a tanári szak
iránt érdeklődő hallgatók motivációinak megerősítése a tanári pálya választásában, a sokrétű tanári
tevékenységrendszer bemutatása, reális kép közvetítése a pedagógiai területekről, képességek megalapozása
a mesterkurzushoz. A tananyag moduljai: az iskola cél- és kapcsolatrendszere; szülői társadalom, diák-
önkormányzatiság; vezetési feladatok és minőségirányítás; gyermekvédelem; pedagógus- és osztályfőnöki
szerep; a tanórán kívüli művelődési lehetőségek; környezeti nevelés. A modulok tematikus egységekből
állnak, feladatokat tartalmaznak, melyek megoldása konkrét gyakorlatok során valósul meg. A tanegység
teljesítésének követelménye portfólió készítése. Az előadás keretében dokumentumelemzés módszerének
alkalmazásával bemutatom a hallgatói gyakorlat színhelyeként megjelenő iskolák környezeti nevelési
tevékenységét. Az elemzés kitér az erőforrásokra, az alapelvekre és a célokra, a megvalósítás helyszíneire, az
iskolai környezetre, a kommunikáció sajátosságaira.

Kulcsszavak: fenntarthatóság, nevelés, társadalom, kompetenciák, portfólió



Dr. Molnár Béla
Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ

Pedagógiatanítás a tanítóképzőkben 1949-1959 között
Pedagógiatanítás a tanítóképzőkben 1949-1959 között Molnár Béla Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria
Egyetemi Központ Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar, Tanítóképző Intézet, Szombathely,
Magyarország, főiskolai docens A kutatás célja, hogy bemutassa a korszak tanítóképzőiben folyó
pedagógiatanítás helyzetét, a pedagógiaoktatás tankönyveit, a szovjet pedagógia magyar recepcióját. A
kutatás során tankönyveket használtunk fel primer forrásként, dokumentum- és tartalomelemzést
alkalmaztunk. 1949-től jelentek meg a tanítóképzéssel foglalkozó iskolákban a marxista szemléletű
pedagógiai tankönyvek. Az Egyetemes neveléstörténet és iskolaszervezettan, a Pedagógia I-II., a Módszertan
elemzésére vállalkozunk. A szocialista pedagógiai koncepció elemzéséhez, az átadott szovjet pedagógiai
nevelési modell belső összefüggéseinek feltárásához Bábosik István rendszerét használtuk fel. Az
elemzéshez hat kritériumot állítottunk fel, majd a tartalom- és dokumentumelemzéssel kapott eredmények
révén vázoltuk fel a szocialista nevelés modelljét. Az elemzés kritériumai a következők voltak: az életvezetés
minősége, a nevelési cél, a személyiségértelmezés, a nevelési folyamat szabályozottsága, a hatásszervezési
modell, a nevelésmetodikai koncepció. neveléstörténet, tanítóképzés, pedagógiatanítás, tanterv, tankönyv

Kulcsszavak: neveléstörténet, tanítóképzés, pedagógiatanítás, tanterv, tankönyv
Elekes Éva
Magyar Természettudományi Múzeum, ELTE PPK

Innovatív múzeumpedagógiai kísérlet a környezeti nevelés jegyében
A hazai szinten innovatív jellegű kutatás azt tanulmányozza, hogy miként járulhat hozzá a
múzeumpedagógia a nevelés eszközeivel Földünk környezeti problémainak megoldásához. A pedagógiai
kísérlet a múzeumpedagógiai foglalkozások alatt folyik, vizsgálja, miként lehet a gyerek természettudatos
magatartását megalapozni és továbbfejleszteni a Magyar Természettudományi Múzeumban a
Természetbúvár nevű terem sajátos körülményei között. Feltételezem, hogy a környezeti nevelési témával
foglalkozó múzeumpedagógiai órák módszereinek palettája gazdagítható, általuk a gyerek kulcsélményt kap,
és ezek az élmények befolyásolják a majdani környezettudatos döntéseit. A mintát azok a második-hatodik
osztályba járó, az ország különböző területeiről érkező, egészséges gyerekek alkotják, akik részt vesznek a
foglalkozáson, összlétszám kb. 300 fő. A mintavétel kérdőíves kikérdezéssel történik két alkalommal: 2009
tavaszán a múzeumban a múzeumi óra elején és végén, valamint három hónap múlva az iskolában. Az
adatgyűjtés és az adatfeldolgozás folyamatban van, a konferencia időpontjáig befejeződik. Ennek
eredményeként elkészül azoknak a pedagógiai módszereknek és eszközöknek a jegyzéke, amelyek még
hatékonyabbá tehetik a múzeumpedagógiai órákon a környezeti nevelést.

Kulcsszavak: múzeum, múzeumpedagógia, környezeti nevelés, pedagógiai kutatás, innováció


Kövecsesné Gősi Viktória
NYME ATFK Neveléstudományi Intézet

Fenntarthatóság elveinek megvalósulása az Erdőpedagógia Projektben
A környezeti kihívások, az emberiség előtt álló globális problémák szükségessé teszik az ezzel kapcsolatos
tartalmak megjelenését az oktatás minden szintjén. Az előadás a Ravazdi Erdei Iskolában működő
Erdőpedagógia Projekt gyakorlatát mutatja be különös tekintettel a fenntarthatóság pedagógiájának
megvalósulására. Egy hatékonyságvizsgálat eredményeinek prezentálása érzékelteti a fenntarthatóságra
nevelés jelentőségét, szerepét, a környezeti nevelés létjogosultságát. A hatékonyságvizsgálat a kutatási
módszerek komplex alkalmazásával nyújt képet az oktató-nevelő tevékenységek eredményességéről. A
vizsgálati módszerek: Kérdőíves adatfelvétel, fogalmi térképek elemzése, a gyermekek által elkészített
alkotások értékelése, attitűdvizsgálatok. A kutatás eredményeiből is jól látszik, hogy az egy hetes erdei
iskolai program hatékonyan járul hozzá a gyermekek környezeti kompetenciáinak fejlesztéséhez, melynek
eredményessége fél év elteltével is nyomon követhető volt. Mindezek tükrében elmondható, hogy a
környezeti nevelés terepe az erdei iskola az érzékszervi tapasztalatokra épülő tanulás középpontba állításával
hatékony segítsége lehet az iskolák környezeti nevelési programjainak.

Kulcsszavak: környezeti nevelés, hatékonyság vizsgálatok, fenntarthatóság pedagógiája, fogalmi térképek
elemzése, attitűdvizsgálat


Lampert Bálint Csaba
NYME Apáczai Csere János Kar

Az "Együtt a környezetért!" program gyakorlati eredményei
A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar sikeresen pályázott a Nemzeti Fejlesztési
Ügynökség által koordinált Új Magyarország Fejlesztési Tervében meg-hirdetett KEOP 6.1.0./A pályázatra,
melynek keretében fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kam-
pányokat szervez. A győztes pályázat az „Együtt a környezetért!” nevet kapta, melynek keretében tájbejárás
sorozatot, fenntarthatósági tematikájú rendezvényeket és nem fenntarthatósági tematikájú rendezvényeken
való részvételt vállaltunk. A pályázat 2009. március 5-től október 10-ig tartott. Az előadás keretében be
kívánom mutatni azokat a gyakorlati eredményeket, melyeket a 8 hónapos időtartamban sikerült elérnünk.
Röviden az eredményekről: az „Együtt a környezetért!” klub megalakítása, neves szakemberek bevonás a
programokba, diákok, szülők, családok számára fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek közvetítése,
tartalmas, a visszajelzések alapján érdekes és hasznos programok szervezése, új kapcsolatok kiépítése,
kölcsönös együttműködés kialakítása.
Kulcsszavak: Együtt a környezetért, fenntarthatóság, zöld napok, tájbejárás, erdei iskola


Szele Barna
Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola

50 éves a debreceni felsőfokú tanítóképzés
A Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola a Debreceni Református Kollégium lelkészképzésébe
integrált tanítókat képező hagyományait folytatva látja el hagyományosan a Tiszántúli Református
Egyházkerület, illetve az egész Észak-alföldi Régió tanítóképzési igényeit. Az egykori Református
Kollégium partikulái területére sugárzódik ki hatása, egyrészt az általános iskolai tanítók küldésével,
másrészt a pedagógusok számára folyamatosan hirdetett pedagógus továbbképzési programokon keresztül. A
magyarországi tanítóképzés legkiemelkedőbb állomása a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1958.
novemberében kiadott 26. számú rendelete, mely megszüntette a középfokú tanítóképzőket, nevében és
tartalmában átadva helyét a felsőfokú tanintézeteknek. Egy évvel később 1959. szeptemberében a 187/1958.
(M.K. 23) MM. számú utasításban foglaltak alapján az új képzési rendszerben országszerte megindult az
általános iskola alsó tagozatára történő tanítók érettségire épülő hároméves képzése. A rendelet 11 felsőfokú
intézetet hozott létre. A felsőfokú képzés gondolata nem előzmény nélküli. Az 1910-es években, valamint az
1930-as évek második felében is felvetődött a tanítóképzés felsőfokú szintre való fejlesztése, de mindkét
esetben a háború meghiúsította annak megvalósulását. Előadásommal szeretnék emléket állítani ennek a jeles
eseménynek.

Kulcsszavak: tanítóképzés, Református Kollégium, felsőfokúvá válás, rendszerváltás, egyházi fenntartás


5. IDEGENNYELVI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE A REFORMPEDAGÓGIAI
LEHETŐSÉGEK SEGÍTSÉGÉVEL


Aubreville Stefan
NYME Apáczai Kar, Győr, Liszt F. u. 42.

A többnyelvűség esélyei a reformpedagógia eszköztárával
Az Idegennyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék több EU- projektben vesz részt. A VISEUS-projekt
középpontjában az „új írásbeliség”-re való áttérés áll. Ennek keretében a résztvevő országok (DE, FI, AU,
IT, NE,HU) partner általános iskolái a „szövegvarázsló” műhelyeikkel elektronikusan összekapcsolódtak. és
a közös platformon (vis@vis) kommunikáltak egymással, miközben írásos műveiket is közszemlére
bocsátották. Technikai felszereltségtől és időbeosztástól függően chatelhettek is egymással. A szövegekből
összeállt egy szótár -My own dictionary-, ami a projekt egyik produktuma. A résztvevő felsőoktatási
intézmények továbbképzési modulokat dolgoztak ki. Tanszékünk a többnyelvűségi kompetenciák
fejlesztéséhez gyűjtött anyagot és ajánlásokat a közösségi és egyéni tanuláshoz. Ebben felhasználtuk a
reformpedagógiai lehetőségeket, kiemelve a tanulói autonómiát, az öntevékenységet, az önértékelési
képességet és a felelősségvállalást. Eszköztárunkban hangsúlyt fektettünk a nyelvi portfólió adta
lehetőségekre, mely hű tükörképet nyújt a fejlődési folyamatról.

Kulcsszavak: többnyelvűség, új írásbeliség, szövegvarázsló műhely, tanulói autonómia, nyelvi portfólió


Dr. Magocsa László
Eötvös József Főiskola, Baja

Off-task behavior in the L2 kindergarten classroom
This study explored off-task behavior of children aged 3;0-6;0 at two kindergartens (in Croatia and Hungary)
where second language acquisition (SLA) was in the main focus. I offer an analysis of English language
learning through participation in English language kindergarten classroom activities and, in the case of some
children, self-organited, i.e., off-task activities. These activities were going on in parallel with the ones
organized by the teacher. Carnivalesque elements can be traced on in this off-task behavior which might
seem either irrelevant or deleterious. For the observer it can suggest that this behavior takes away children
from what the teacher or curriculum planned to be relevant to the children\\\'s second language development.
While the children are acting according to their self-organized, carnivalesque moode, in this carnivalesque
world they create meaningful context for interaction. In order to organize off-task activities children use
hybrid language, i.e., their mother tongue and the target language interchangeably. I will investigate how L2
develops in this dialogically imagined and constructed world.

Kulcsszavak: off-task activities, carnivalesque behavior, chronotopes, grotesque realism, language play


Eiko Shimabukuro
Apaczai Csere janos

Ikebana
I would like to present Ikebana – the art of Japanese flower arranging. I would present this wearing a casual
japanese kimono and using seven chrysanthemums of the same colour, using a round suiban (a water basin),
a kenzan (a needle point holder), and a pair of flower scissors. In the hustle and bustle of our daily lives, we
feel peace of mind when we happen to see a beautiful flower arrangement. Ikebana is a Japanese traditional
art in which seasonal flowers, branches or grasses are arranged in vases, following various techniques, and
the appreciated. The fundamental structure of Ikebana symbolizes the harmony of Nature and Man, and in
the structure three main branches play an important role – TEN, CHI and JIN. TEN meaning heaven which is
arranged the highest, CHI meaning earth which is arranged the lowest and JIN meaning man which is in
between TEN and CHI. Ikebana, which used to be learned as one of women’s accomplishments is now being
introduced all over the world with great popularity.

Kulcsszavak: Ikebana, TEN, CHI, JIN, harmony, flower


FI. Dr. Mag. Franz Schimek
Europa Büro des Stadtschulrates für Wien

Grenzenlos kompetent - Sprachen lernen für Europa
Die Europäische Union setzt sich zum Ziel zum wettbewerbsfähigsten und dynamischsten Wirtschaftsraum
der Welt zu werden. Dabei ist die Kooperationsbereitschaft der Bürger und Bürgerinnen sehr gefragt, da trotz
vieler Unterschiedlichkeiten ein alltägliches grenzüberschreitendes Handeln vor allem in benachbarten
Regionen, wo Sprachen, Kulturen, verschiedene Gesellschaftssysteme und wirtschaftliche Begebenheiten
aufeinander treffen, notwendig ist. Aus diesem Grunde wurde in grenzüberschreitender Kooperation ein
Modell entwickelt, das sich die Vermittlung einer Europakompetenz, durch deren Erwerb die
Herausforderungen moderner Gesellschaften leichter zu meistern sind, zum Ziel setzt. In dem Vortrag wird
das Konzept dieses Kompetenzmodells zum Sprachenlernen für die Europäische Union vorgestellt. Im
Wesentlichen geht es darum zu definieren, welche Kenntnisse und Fertigkeiten für ein erfolgreiches,
grenzüberschreitendes Handeln notwendig sind. Dabei wird auch Bezug auf den vom Europarat entwickelten
„Gemeinsamen europäischen Referenzrahmen für Sprachen: lernen, lehren, beurteilen“ Bezug genommen.
Im Fokus steht auch die Präsentation einer grenzüberschreitenden Schulmodells, das auf diese neuen
Herausforderungen Rücksicht nimmt.

Kulcsszavak: Grundkompetenzen, Referenzrahmen, Sprachenlernen, grenzüberschreitend, Kommunikation


G. Dr. Muzsai Viktória
AK Idegen Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék

Nyelvi és kulturális sokszínűség- interkulturális tanulás
Magyarország és a Nyugat-Dunántúli Régió Európai Unióhoz való tartozása, valamint XXI. századi
fejlődése megköveteli az iskolai oktatás tartalmi és strukturális fejlesztését. Ebben igen nagy szerepet kell
kapnia az idegen nyelvek elsajátításának, használatának, a más nyelvű és kultúrájú emberek közötti
személyes és szakmai kapcsolatok kialakításának, fejlesztésének, hosszú távú fenntartásának, hogy az
erőszakmentes, békés, és sokféle kooperációt lehetővé tevő társadalom magas szinten teljesíthessen. Európa
nyugati felén az 1960-70-es években az első „vendégmunkások” gyermekeinek a fogadó országok oktatási
intézményeiben való tanulása vetette fel a téma alaposabb kutatását, elemzését. Az Európai Unió 2004 és
2007 évi bővítésével új szempontok és konfliktusok kerültek előtérbe. A „találkozások és ütközések”
nyomán keletkező tapasztalatok arra indítják a szakembereket, hogy fel-, és elismerjék az eddig ismeretlen
nyelvek és kultúrák létjogosultságát, és a sokszínűséget mint esélyt fogadják és kezeljék, amely Európát és
az egész emberi társadalmat gazdagít(hat)ja. A keletkező konfliktusokat oldani és feloldani szükséges,
amelynek egy lehetséges megoldását az intézményi keretek között gyakorlatba ültetett és jól működő
interkulturális nevelés-oktatás programok jelenthetik, melyek közül az előadás bemutat néhány külföldi és
hazai modellt.

Kulcsszavak: nyelvi és kulturális sokszínűség, interkulturális tanulás. interkulturális nevelés-oktatási
modellek


Dr. Lőrincz Ildikó
NYME Apáczai Csere János Kar

Reflexiv nyelvtanulás és többnyelvűségi programok - CARAP adatbázis
Az előadás ismerteti a metanyelvi célokat előtérbe helyező többnyelvűségi programok (nyelvi
fogékonyságfejlesztés, nyelvcsaládon belüli szövegértés, integrált nyelvoktatás és interkulturális programok)
lehetséges kapcsolódását a mai magyarországi nyelvoktatásban megfogalmazott célokhoz, a társadalmi
elvárásokhoz. Bemutatja a magyar nyelven is megjelent (ECML Kontaktpont) CARAP Referenciakeret a
nyelvek és kultúrák pluralisztikus megközelítéséhez című kompetenciagyűjtemény felhasználási lehetőségeit
: tantervkészítés, nyelvkönyvek írása, programértékelés, kurzusértékelés, portfóliók lészítése. Röviden kitér
egy készülő kompetencia-alapú többnyelvű tananyagokat tartalmazó adatbázis ismertetésére, amely a grazi
Élőnyelvi Központ gondozásában készül magyar, francia, katalán, svájci és máltai szakemberek
koordinálásában (CARAP-projekt). Az adatbázisban egy uniós hálózatos kutatás keretében 11 ország
nyelvtanárai, alkalmazott nyelvészei, neveléstudományi szakemberei gyűjtöttek-gyűjtenek össze
pluralisztikus szemléletű tananyagokat, amelyből a CARAP Referenciakeretben szereplő kompetenciák
valamint tematikus kulcsszavak alapján hívhatók elő on-line nyelvi tananyagok.

Kulcsszavak: többnyelvűségi kompetencia, metanyelvi képességek, többnyelvű társadalmi szereplő,
attitűdök, képességek, ismeretek


Szarvas Júlia
SZTE JGYPK Alkalmazott Humántudományi Intézet

PROJEKTMÓDSZER A SZAKNYELVOKTATÁSBAN
Cím: PROJEKTMÓDSZER A SZAKNYELVOKTATÁSBAN Szerző: Szarvas Júlia Főiskolai adjunktus
Intézmény: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Humántudományi
Intézet Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszék Szeged, Magyarország Az előadás a Dewey és Kilpatrick által
bevezetett projektmódszer mai alkalmazhatóságát mutatja be a szakmai idegen nyelv oktatásának keretein
belül Kagan kooperatív tanulásának bizonyos elemeinek ötvözésével. Az elméleti háttér két pillére
támaszkodik: egyrészt felvázolja a projektmunka célkitűzéseit és módszertani lépéseit, illetve annak idegen
nyelv oktatására vonatkoztatható elemeit. Másrészt Kagan kooperatív tanuláselméletének olyan elemeit
emeli ki és elemzi, amelyek ötvözhetőek a projektmódszerrel. A tanulmány maga a szegedi pedagógusképző
karon folyó egyik felsőfokú szakképzés szakmai kommunikációs kurzusára vonatkozóan mutat be egy
esettanulmányt. A vizsgálat során arra keretük a választ, hogy hogyan valósulhat meg a projektmódszer a
hagyományos oktatási forma részleges megtartása mellett, valamint milyen hozománya lehet a kiválasztott
reformpedagógiai módszer szisztematikus és hosszabb távú alkalmazásának. Konklúzióként levonható, hogy
az idegen nyelv oktatás és a projektmódszer célkitűzései számos ponton összeérnek, és a projektmódszer
alkalmazása izgalmas és hatékony lehetőségként jelenhet meg a szaknyelvoktatás palettáján.

Kulcsszavak: projektmódszer, kooperatív tanulás, idegen nyelv oktatás, szaknyelvoktatás, esettanulmány
Szilágyi Magdolna
NYME Apáczai Kar, Győr, Liszt F. u. 42.

Tanulható-e a demokrácia? - Az EUBIS-projekt eredményei
Az EUBIS-projekt résztvevő intézményei (DE, FI, PL, SI, HU) az aktív állampolgári részvétel
tanulhatóságát vizsgálták a különböző iskolákban a 12-18 éves korosztály körében. A munkát kérdőíves
módszerrel indítottuk, hogy a véleményeket, szükségleteket felmérjük. A kiértékelés alapján döntöttük el,
országonként milyen továbbképzési modulokat dolgozunk ki a továbbképzések számára. A vizsgált három
magyar iskola kérdőíveinek feldolgozása után két modul elkészítését határoztuk el: 1. Az iskola- szülő-
tanuló háromszög kapcsolatrendszerének fejlesztését, úgyis mint iskolafejlesztési modellt. 2. A magyar, de
minden bizonnyal az európai társadalmak egyik feszítő és megoldatlan problémahalmaza a cigány/roma
lakosság integrációja. Felmérésünkhöz kapcsolódóan ez utóbbi témában készült a másik továbbképzési
modul: A roma kisebbség részvétele a többségi társadalom változásában. Ezt mutatom be, amelynek során
szeretnék rámutatni a többségi iskola megmerevedett önképe és a cigány közösségek iskolával szembeni
idegenkép attitűdjéből fakadó tartós problémákra. Kezelési módként a roma/cigány társadalom valóságos
megismerése és a többség-kisebbség közötti interaktív párbeszéd ajánlható.

Kulcsszavak: demokrácia, aktív állampolgár, iskolafejlesztés, cigány/roma integráció, interaktív párbeszéd


6. 20 ÉVES A „SOPRONI NORMA” – INNOVÁCIÓK A SZOCIÁLIS FELSŐOKTATÁSBAN


Dániel Dóra
Nyugat-magyarországi Egyetem-Apáczai Csere János Kar

A hagyományos iskola és a "nem hagyományos" gyermek
Dániel Dóra: A hagyományos iskola és a „nem hagyományos” gyermek NYME-AK Szociálpedagógia
Intézeti Tanszék-oktató Győr Kutatásom a hagyományos iskolarendszer azon több évtizedes problémáját
igyekezett részletesen feltérképezni, hogy a”nem hagyományos”gyermekekkel mely problémák fordulnak
elő leggyakrabban az általános iskolákban és ezt milyen mértékben képesek kezelni a pedagógusok. A
nyilvánosságot kapott esetek tükrében a mai iskolarendszer hagyományos nevelési módszereinek
hatékonysága további fejlesztéseket igényel, felvetődik viszont a kérdés, hogy a folyamatos kihívások és
újítások elé állított pedagógus társadalom képes-e a változtatásra és jelenlegi nevelési módszerükben
mutatkozik-e változás a korábbihoz képest? Feltételezéseim szerint a véletlenszerűen kiválasztott közoktatási
intézmények alkalmazott pedagógusainak hivatástudata alacsony az egyre több „nem hagyományos”
gyermek okozta nehézségek miatt, továbbá a megkérdőjelezhető hatékonyság ellenére is a korábbi, évtizedes
nevelési módszereket alkalmazza. A mintába tartozó pedagógusokkal félig strukturált interjú formájában
kerestem a választ a fent említett kérdésekre. Hipotézisem azon állítása, mely szerint a pedagógusok
hivatástudata alacsony, nem nyert bizonyítást, viszont az, hogy a hagyományos nevelési eszközök csekély
hatékonysága ellenére sem alkalmaznak mást, bebizonyosodott a kapott válaszok alapján.

Kulcsszavak: hagyományos, iskola, pedagógus, nevelési módszerek, hatékonyság


Dr. Benyák Anikó PhD
NYME-Apáczai Csere János Kar Szociálpedagógia Intézeti Tanszék

A kötődés vizsgálata hiperaktívnak minősíthető, gyermekotthonban, ill. családjukban élő
gyermekeknél
A kötődés vizsgálata hiperaktívnak minősíthető, gyermekotthonban, ill. családjukban élő gyermekeknél Dr.
Benyák Anikó PhD - Göncz Marietta Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar
Szociálpedagógia Intézeti Tanszék, Győr, Magyarország A hiperaktivitás tekintetében Russel Barkley (1997)
átfogó elméletét vettük alapul, mely szerint a prefrontális kéreg által szabályozott gátlás zavara a végrehajtó
funkciók elégtelenségén keresztül vezet el a pontos mozgás-kivitelezésben és az összetett, kitartást igénylő
feladatmegoldásban tapasztalható nehézségekhez, vagyis a hiperaktivitás tüneteihez. Az elmélet jelzi az
önkontroll-funkcióknál adódó problémákat a kérdéses gyermekcsoportnál. Az önszabályozás fejlődésének
egyik fontos bázisa egy gondoskodó személlyel kialakítható biztos kötődés, a korai szociális depriváció, ill.
tartós szeparációs élmények pedig kedvezőtlen hatással bírhatnak ezen a területen. Kutatásunkban
gyermekotthonban (kiinduló minta elemszáma: 48 fő), ill. családjukban élő (kiinduló minta elemszáma: 91
fő) gyermekek körében mértük fel a hiperaktivitás viselkedéses jegyeinek előfordulását Conners rövidített
tanári minősítő skálájával és a kötődések jellegzetességeit (számuk, tárgyuk és azok ranghely szerinti
megoszlása, erejük, irányuk, motívumaik) a Zsolnai (1989)-féle kérdőív segítségével.

Kulcsszavak: hiperaktivitás, kötődés, gyermekotthon, prepubertáskor, család


Dr. Soós Zsolt PhD
NYME AK, Szociális Képzési Intézet

Elmélet versus gyakorlat Szociális munka módszerek alkalmazása a szociális alapellátásban
A két évtizede éppen csak elinduló szociális képzések képviselői 20 évvel ezelőtt alkották meg a „Soproni
Normát”, ami vitathatatlanul a szociális munkás és a szociálpedagógus képzések „preambulumának”
tekinthető. E neves évfordulón joggal vetődik fel, vajon e képzések elindulása és felfutása hogyan hatott a
segítő munkában alkalmazott gyakorlatra. Előadásomban először röviden bemutatom az NYME AK
szociálpedagógus képzésének az elmúlt években végbement fejlődését. Ezt követően ismertetem annak a
szakértői munkának a tapasztalatait, amelyet a Szociális és Munkaügyi Intézet szervezésében, 2009-ben,
három kistérség szociális és gyermekjóléti intézményeiben folytattunk le. A vizsgálat során folyamatosan
monitorizáltuk a dolgozók munkáját. Az eredmények sajnálatosan kevéssé biztatóak. A vizsgált kistérségek
gyermekjóléti és családsegítő szolgálataiban döntően „ügyintézést”, „információnyújtást” és „adminisztratív
tevékenységeket” (az összes tevékenység több mint 60%-a) végeznek. Ebből következően a szociális munka
hosszú távú céljának elérését („képessé tevés”) leginkább előmozdító „mentális segítés”, amely során a
szakemberek az elméletben megtanult módszereket alkalmaznák, valamennyi intézményben marginálisnak
tekinthető (az összes tevékenység kevesebb, mint 10%-a). Ez a gyakorlat és a képzések tartalmának és
módszereinek átgondolását és átdolgozását teszi szükségessé

Kulcsszavak: szociális képzés, elmélet, gyakorlati megvalósulás, ellentmondás, módszer és/vagy
tartalomváltoztatás


Gortka-Rákó Erzsébet
DE Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar

Szabadidő szervezéssel kapcsolatos szociálpedagógiai feladatok a gyermekvédelmi intézményekben
A szabadidő eltöltése jelentős hatással van a személyiség fejlődésére, lehetővé teszi az egyén számára a
pszichikai, fizikai feltöltődést. A szabadidő többféle funkcióját különbözteti meg Kiss (2004), így a
pszichoszociális, a társadalmi és a gazdasági funkciót. A szabadidő társadalmi funkciói között említi a szerző
a szabadidő szocializációs funkcióját, ami azt jelenti, hogy az egyének megszerzik azt a tudást, azokat a
képességeket, normákat, értékeket, viselkedési szabályokat, magatartási mintákat, attitűdöket, habitust,
konfliktus megoldási módokat, a viselkedés és tapasztalás lényeges elemeit, amelyek révén egy csoportban
élni, boldogulni tudnak. A szabadidő ezen szocializációs funkcióját különösen fontosnak tartjuk az
intézményben élő fiatalok körében, mivel ezeknek a gyerekeknek a szocializációja sajátos körülmények
között valósul meg. Az előadásban egy 2007/2008-ban, Hajdú-Bihar megyei gyermekvédelmi
intézményekben végzett kutatás eredményeit mutatjuk be. A kutatásban a gyerekek életkörülményeit
vizsgáltuk, aminek részét képezte a szabadidős szokások vizsgálata is. A kutatási eredmények alapján választ
adunk arra a kérdésre, hogy milyen szociálpedagógiai feladatok vannak a gyerekek szabadidejének
megszervezése terén.

Kulcsszavak: gyermekvéodelem, szabadidő, szociálpedagógia, szocializáció, továbbképzés
Klapcsik Zsuzsanna
DE Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar

Az interjútechnikák alkalmazásának lehetőségei és korlátai a segítő hivatás motivációjának vizsgálat
Doktori dolgozatom témája a segítő hivatást állítja a középpontba. A szociálpedagógusok, akik a szociális
ellátórendszer, továbbá az oktatás legnehezebb, és leginkább szerteágazó területén dolgozhatnak, a leginkább
veszélyeztetettek a pszichoszomatikus betegségek, a kiégés, és a pályaelhagyás jelenségkörében. Éppen ezért
nem mellékes, hogy milyen motivációval kerülnek erre a pályára, vagyis, mi a segítő hivatás, az altruista
magatartás indítéka. A segítő magatartás, a pályaválasztás indítékait többen vizsgálták már kérdőíves
módszerekkel, illetve személyiségtesztek segítségével, jelen dolgozatom, illetve előadásom célja viszont az,
hogy bemutassam egy másfajta módszer alkalmazásának lehetőségeit a témában. A mélyinterjú technikája
olyan módszer, amely rugalmasan alkalmazkodik az interjúvolt egyéni tempójához, képes élettörténetének,
pályaeseményeinek feltárására, majd a narratív pszichológiai feldolgozás segítségével olyan személyes
információk birtokába juthatunk, amely más módszerekkel elkerülték volna figyelmünket. Dolgozatom fő
célja, hogy a több évtizede, de legalább 10 éve a pályán dolgozó szociális szakemberekkel,
szociálpedagógusokkal készült interjúk során közelebb kerüljek a pályamotiváció kérdéséhez.

Kulcsszavak: interjú, szociálpedagógus, segítő viselkedés, tartalomelemzés, narratív pszichológia


Takács Anita
NYME-AK

A jó iskola- szociálpedagógus hallgatók véleményének tükrében
A tanulmány arra keresi a választ, milyen tényezők alapján tekintünk egy iskolát jó iskolának. 80
szociálpedagógia szakos hallgató írt a témában szemináriumi dolgozatot, melyek elemzésével
körvonalazódni látszik a "jó iskola" fogalma. Fontos tudnunk, mely szempontok érvényesülését tekinti
lényegesnek a leendő szociálpedagógus, hiszen egyik lehetséges jövőbeni munkahelye: az iskola. Iskolában
dolgozó szociálpedagógusként sokat tehetünk annak érdekében, hogy az adott intézmény az oktatás minden
szereplője szerint "jó iskola" legyen. Ehhez azonban fontos a képzésbe megfelelő tartalmak beépítése. Az
esszék összegzését követően kiderül, hogy a jó iskola sokak számára egyenlő a jó pedagógus fogalmával, de
a gazdag szabadidős programok és a minden igényt kielégítő tárgyi feltételek éppúgy megjelennek a jó iskola
kritériumai között, mint például a sajátos arculat vagy a "nagybetűs életre való felkészítés". De vajon mit
jelentenek ezek a nehezen megragadható kifejezések, és hogyan érhető el ezek gyakorlatban való
megvalósulása? A tanulmányban megpróbálunk ezekre a kérdésekre választ adni.

Kulcsszavak: jó iskola, módszertan, innováció, szociálpedagógia, képzés


7. GAZDASÁG, FELNŐTTKÉPZÉS, MUNKA


Dr. Barcsi Tamás
Pécsi Tudományegyetem Böcsészettudományi Kar

Válságjelenségek a nyugati kultúrában
Előadásomban napjaink nyugati kultúrájának néhány válságjelenségét tekintem át. Olyan folyamatokról lesz
szó, amelyek a globalizáció miatt a világ más kultúráiban is éreztetik hatásukat, méghozzá egyre erősebben,
de alapvetően a nyugati kultúrára fókuszálok. 1. Az újkapitalizmus és a munka válsága. Milyen főbb vonásai
vannak napjaink kapitalizmusának? A neoliberális gazdaságpolitika és gazdasági válság. Milyen hatásai
vannak mindennek a munka világára? Mit jelent a szociológusok által egyre többször emlegetett
\\”kapitalizmus munka nélkül\\” problémája? 2. A gazdasági-társadalmi átalakulások hatása a kultúrára.
Miért emlegetik annyit napjainkban Polányi Károly: A nagy átalakulás c. művét? Mit tanulhatunk belőle
manapság? 3. Identitás, közösség, morál. A válság értelmezhető az identitás válságaként is. Milyen
veszélyekkel jár az egydimenziós identitások kialakulása? Közösségek felbomlása, individualizáció.
Demokrácia-problémák. A konformitáson és a hatékonyságon alapuló morál. 4. Pozitív jelenségek és
kiútkeresés.
Kulcsszavak: válság, kultúra, munka, közösség, identitás, morál


Bárány Ildikó
Széchenyi István Egyetem RGDI

A MUNKAVÁLLALÁS ESÉLYEI A SENIOR FOGLALKOZTATÁSBAN
a munkaerőpiacról való leszakadás , a munkaerőpiacon való eredménytelen részvétel, egzisztenciális ,
mentális és jövőképet romboló negatív hatással van az egyénre és társadalmunkra. az objektív tények
figyelembevételével az országban a 45+ munkavállalók segítésére 50 un. senior foglalkoztatási klub
működik ,melyek célja ”újraéleszteni ” a generációk közötti együttműködést mind munkaerőpiacon mind a
társadalomban .ösztönzik az egyéni teljesítőképesség megtartását . a 45+ munkavállalóknak ,különösen a
nőknek gyakran szembesülniük kell az életkor szerinti diszkriminációval, a releváns szakmai tapasztalat és jó
referenciák ellenére. a munkaadók tartanak az idősebb korosztály rugalmatlanságától, dinamizmushiányától.
a 45+ női munkavállalókban sok eseteben rögzült negatív reflex szégyenérzettel párosul. különösen nehéz
helyzetbe kerülnek a hátrányos helyzetű munkavállalók, tartósan munkanélküliek, gyermeküket egyedül
nevelők. a jelenség nem magyar sajátosság de nálunk is megfigyelhető jelenség. az ország demográfiai
öregedése, ennek az un. ” szendvicsgenerációnak ” a sajátos munkerőpiaci helyzete, a statisztikailag
kimutatható idős ,sok esetebn marginalizált egyedül élő ,betegséggel küzdő nők helyzete összefüggésben van
a reintegrációs nehézségekkel . a probléma számos szociológiai, munkapszichológiai, gazdasági, andragógiai
megközelítést igényel.

Kulcsszavak: munkanélküliség, diszkrimináció, senior foglalkoztatás, esélyegyenlőség, outplacement


Mag. Dr. Rudolf Beer
Kirchliche Pädagogische Hochschule Wien/Krems (KPH)

Lehrer/innenbildung: Herausforderungen - Prinzipien - Fokussierungen
„Die Gesellschaft braucht in so gut wie allen Bereichen immer mehr und immer besser (oder anders)
qualifizierte Mitglieder, wofür insbesondere die Bildungsinstitutionen zu sorgen haben“1. Dies trifft im
Besonderen auf Lehrer/innen zu. Die Pädagogischen Hochschulen in Österreich stellen sich dieser Aufgabe
vor dem Hintergrund aktueller Herausforderungen. Fort-/Weiterbildung sieht sich damit im Spannungsfeld
verschiedener Ansprüche. Dies sind (a) eine durch gesellschaftspolitische Veränderungen beschleunigen
Dynamik der Veränderung, (b) bundesstaatliche und regionale Reformvorhaben, (c) eine durch internationale
Vergleichsuntersuchungen forcierte Globalisierung der Bildungsmärkte, (d) eine beunruhigende
demographische Entwicklungen des Lehrpersonals in Österreich und (e) die Ansprüche interne und externer
von Kunden.Der Beitrag versucht weiters ein hochschulisches Fort-/Weiterbildungs-Konzept abzubilden, das
sich vier Prinzipien verpflichtet fühlt: Dem dialogischnen2 Prinzip, dem utilitaristische Prinzip, dem
ökonomische Prinzip und dem Prinzip der Wissenschaftlichkeit.Abschließend wird auf die Angelpunkte
einer     innovative    und     visionären   Fort-/Weiterbildung     fokussiert.  Dr.    Rudolf      Beer
(http://homepage.univie.ac.at/rudolf.beer)

Kulcsszavak:Dialogische Fortbildung, Lehrer/innenbildung, Pädagogische Hochschule, Prinzipien der
Lehrer/innenbildung, Qualitätsmanagement


Dr. Björn Freiberg PhD
SZE Győr, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar

The Aftonbladet Crisis and the Alliance of Civilizations
FREIBERG Björn Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, Győr, Hungary The
Aftonbladet Crisis and the Alliance of Civilizations After the Cartoon Crisis in 2006 EU High Representative
Solana warned that Muslims should not be provoked, even for the sake of free speech and open thought. The
Netherlands has sharply criticised EU foreign policy chief Javier Solana for the allegedly apologetic tone he
had used when facing muslim countries in the row over Danish cartoons depicting the prophet Mohammed.
But now Israel blames to be threatened by a Swedish newspaper article and here Javier Solana shows just the
opposite reaction. In an interview in Al Arabiya on 2009, September 04, LINK, same Javier Solana refused
to condemn the Swedish newspaper Aftonbladet\\\'s blood libel against Israel, saying that what the paper did
falls under freedom of expression and one is free to agree or disagree with it. At the same time The European
Union also condemned the Israeli announcement, demanding an immediate end to settlement construction.
Now are there two ways of dealing with freedom of speech? The article examines also how these
developements relate to Obamas visit in Turkey in April 2009 and his famous Cairo speech and shows which
consequenses can be expected for the future.

Kulcsszavak: Kulcsszó: AoC, EU, Aftonbladet, Obama, Alliance of Civilizations


Horváth Csaba
Nyugat-magyarországi Egyetem

Helyi kulturális örökség - A Győr—(Veszprém)—Dombóvári HÉV műemléki védettséget kapott része
Előadásom témáját a Győr-(Veszprém)-Dombóvári helyi érdekű vasút műemléki védettséget kapott része, a
Győr-Veszprém vonal bakonyi szakasz képezi. A bevezető részben a kulturálisörökség-paradigmát mutatom
be, majd még itt kitérek a modernista nemzeti örökség kialakulására és az ezt követő prezentizmusra. A
következő, hosszabb egységben az adott vonal rövid történetét mutatom be, aztán kiemelem, hogy 2006-ban
egy a gazdasági miniszeter által benyújtott 28 vonalat érintő megszűntetési tervezetben Cuha-völgyi vasút is
szerepelt. Ennek a folyamatnak az ismertetése és ezt követő, főként a helyiek által létrejött, a vasút
megmentését célzó széles körű összefogás vázolása következik ezután. Az érintett szakasz 2007 nyarán
végül ideiglenes műemléki védettséget kapott a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól, de ez csak részben
jelentette a vonal megmenekülését. Ezen fejezet utolsó elemeként kettő a vasútért és annak megmentéséért
sokat tevő emberrel készített interjú bemutatása jön. Befejezésként a bevezetésben elhangzott elmélet alapján
a megfelelő konklúziót levonom és megemlítem azt, hogy milyen lehetőségek rejlenek az integrált
örökségvédelemmel kapcsolatban.

Kulcsszavak: modernizmus, prezentizmus, kulturális örökség, vasúttörténet, integrált örökségvédelem


Dr. Huszka Péter
Széchenyi István Egyetem Győr

Múlt és jövő - a hazai élelmiszerfogyasztás struktúrájának változása 2004 és 2009 között.
Az élelmiszerpiac napjainkban telített piacnak tekinthető. Jelen kutatás kiemelten a tejtermékek valamint a
hús és kenyérféleségek esetében vizsgálja azok fogyasztói megítélését, és fogyasztási gyakoriságának és
kedveltségének kapcsolatát. A vizsgálat több lépcsőben zajlott le. Ennek érdekében először (2004-ben) egy
országos reprezentatív mintavétel során 1000 fő került kiválasztásra. A kutatás folytatására ezt követően
2007-ben, 2008-ban illetve 2009 tavaszán került sor az ország különböző régióiban történt sor (200-220 fős
megkérdezések). A kapott adatokat SPSS matematikai-statisztikai programmal elemeztem.A kutatások
eredményeképpen megállapítható, hogy a vizsgált időszakban a hazai élelmiszerfogyasztás szerkezete és a
termékkiválasztás szempontjai némiképpen megváltoztak. Vajat átlagosan közel két és félnaponta tesszük
asztalunkra étkezéseink alkalmával. Ismerve a hazai fogyasztási adatokat feltételezhető, hogy a lakosság
jelentős része nincs tisztában azzal, hogy valójában mit is fogyaszt. A termék kiválasztását befolyásoló
tényezők vizsgálata alapján megállapítható, hogy a vásárló tehát először is azt a terméket választja, amelyik
számára megfizethető, és jó az íze. Az adott élelmiszer egészségességének viszonylag kedvező megítélése
ugyanakkor azt jelzi, hogy a lakosság számára az egészséges táplálkozás egyre fontosabbá váló tényező.

Kulcsszavak: fogyasztási gyakoriság, válság, árak megítélése, árérzékenység, egészségtudatosság
Kissné Zsámboki Réka
Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar, ELTE-PPK Neveléstudományi Doktori
Iskola

A Freinet pedagógia sajátos értékvilága a nemzetközi és hazai Freinet mozgalom tükrében
Előadásomban - kvalitatív kutatási metodológia keretei között - Célestin Freinet, francia reformpedagógus
tevékenységközpontú, a gyakorlatból építkező és általa fejlődő pedagógiájának sajátos értékvilágát kívánom
bemutatni a kezdetben francia pedagógusok körében szerveződő, majd a II. világháborút követően
nemzetközivé váló, később Magyarországon is kibontakozó Freinet mozgalom tükrében. Freinet
pedagógiájának alapelvei - a „kísérletező tapogatózás”, szabad önkifejezés, tartalmas közösségi élet -
magukban hordozzák a klasszikus és a reform iskolák értékrendjében és az értékekhez való viszonyában
bekövetkezett fordulatszerű változást. Célestin Freinet iskolája - a reformpedagógiai iskolákhoz hasonlóan -
vezető értékként nem a feltétlen engedelmességet, tekintélyt és normatiszteletet állította, hanem a tanulók
fejlődését, személyiségük, humán erejük, teljesítményképességük kibontakozását. Ezen sajátos értékvilág
közvetítőjévé nem csupán a Freinet által megalkotott szintézis pedagógia vált, hanem a hozzá szervesen
kapcsolódó és az 1920-as évektől egyre szélesebb körben kibontakozó, majd nemzetközivé váló mozgalom
(CEL, ICEM, FIMEM) , melynek mai fórumain, hazai és külföldi találkozók (RIDEF, Országos Freinet
Találkozó) során a Freinet pedagógusok szakmai fejlődése, személyiségük, kreativitásuk kibontakozása a
kooperativitás által válik napjainkban is meghatározó értékké.

Kulcsszavak: Célestin Freinet, reformpedagógia, értékvilág, nemzetközi és hazai Freinet mozgalom


Konczosné dr. Szombathelyi Márta
Széchenyi István Egyetem

Az innováció szerepének vizsgálata egy EU projekt eredményei kapcsán
2008-2009 során a szerző tagja egy EU projekt nemzetközi kutató csoportjának. A résztvevők hat ország hét
régiójából egy-egy kutatóintézetnek vagy egyetemnek a munkatársai. A kutatás célja a regionális és a
szervezeti kultúrák egymásra hatásának vizsgálata. A kutatás címe is a kapcsolatok fontosságát jelzi:
Corporate Culture & Regional Embeddedness. A cégek regionális beágyazódásának vizsgálata kiterjed a
tulajdonosi struktúrára (hazai, külföldi illetve egyéni, állami, multinacionális), az idő dimenzióra
(tradicionális, középkorú és fiatal), a piaci orientációra (regionális, nemzeti, nemzetközi), a klaszterekhez
való tartozásra, a szükséges tudásintenzitásra. Az eredmények alapján következtetések vonhatók le a régióba
való beágyazódottságra, a cég régió iránti elkötelezettségének mértékére, az iparágba, a tudáshálózatokba
való kapcsolódás intenzitására vonatkozóan. A fókuszba állított négy terület a következő: innováció,
életminőség, humán erőforrás, környezeti felelősség. A kutatás módszere egyrészt a régiónként kiválasztott
30 vállalat vezetőjével készített interjú, továbbá minden csoportnak egy választott területen készített mély
kutatás. A még jelenleg is folyó nemzetközi kutatás hazai eredményeiből a szerző az innováció szerepével
kapcsolatos eredményeket mutatja be és elemzi, különös tekintettel annak szerepére a vállalatok regionális
beágyazódásában, imázsában.

Kulcsszavak: innováció, regionális beágyazódottság, imázs, EU-projekt


Pinczésné dr. Palásthy Ildikó PhD
Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola

Felsőoktatás és felnőttképzés
A magyar felsőoktatás átalakításának a képzőintézményekre gyakorolt következményei több dimenzió
mentén értelmezhetőek. Különösen az egyetemekbe nem integrálódó kis intézmények kerültek nehezen
kiszámítható helyzetbe: a hallgatói érdeklődés, s így a felvételi jelentkezések alakulását gyakorlatilag
képtelenség prognosztizálni. A felsőoktatási intézmények lépéskényszerbe kerültek, s a válságból az egyik
kivezető utat a felnőttképzés kínálta. A BA és MA szakokon túl megjelentek a képzési palettákon a
különböző felnőttképzési formák, a felsőfokú szakképzés, és bővült a szakirányú továbbképzési szakok köre.
Mindez azonban új típusú felkészültséget és megváltozott tanári jelenlétet, alkalmazott módszereket,
aktivitási formákat kíván az oktatóktól. Intézményünk, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola
megküzdési stratégiáját meghatározó paradigmaként kívánunk szólni az élethosszig tartó tanulásról, a
formális-nem formális-informális tanulásról, a korszerű tanulásszervezés kérdéseiről, a kompetenciaalapú
oktatásról, az élménypedagógiáról.

Kulcsszavak: bolognai szisztéma, képzési kínálat, paradigmaváltás, nem-formális tanulás, élménypedagógia


Remsei Sándor
NYME AK

Degree and prejudice - research into attitudes on the sample of NYME AK students
Title: Degree and prejudice - research into attitudes on the sample of NYME AK students Authors: Varga
Balázs - Makkos Anikó - Remsei Sándor Authors’ Institution/Profession: NYME AK, oktatók Short
summary: Our research team created a questionnaire about prejudice of our graduate students (teachers,
andragogists) and based on the result we worked out some methods, which can be useful for everybody.
Theoretical background: Social Distance Scale created by Emory S. Bogardus to empirically measure
people’s willingness to participate in social contacts of varying degrees of closeness with members of diverse
social groups. Our hypotheses - based on previous Hungarian researches we will find the strongest rejection
against homosexuals skinheads Romani - comparing with history major students, who proved to be
considerably anti-Semites in a previous research our students will be less anti-Semites - according to the
personality features needed for different jobs we thought our social pedagogy worker students would be the
most acceptable, the least prejudiced - based on age differences we thought younger people would be more
tolerant - looking at different ethnic groups we thought ethnic Hungarians would be the most accepted group
Methods: questionnaire/ statistical analyses Results: Some of our hypotheses were proved but we got some
astonishing results, too.

Kulcsszavak: prejudice, xenophobia, tolerance, interculturality, minorities


Trunkos Ildikó, Dr. habil Bencsik Andrea
Széchenyi István Egyetem RGDI, Győr

Az időskori tanulás motivációjának és igényének lenyomata a művészetekben és a tudományokban
Az idősödés folyamatának elfogadása ma különösen nehéz, mert a munkáltatók, a média, a XXI. századi élet
más tényezői folyamatosan azt sugallják, hogy öregnek lenni teher, igazából csak a fiatalokra van szüksége a
társadalomnak. Holott a természeti népeknél ma is megfigyelhető, mennyire elismerik az idősek tudásának és
élettapasztalatának szükséges voltát. A különbség az idősek hozzáállásában is megmutatkozik: úgy tűnik, az
öregséget igenis saját érdekünkben el lehet és el kell fogadni. Hogy milyenné válunk időskorunkra, rajtunk is
múlik, az azonban biztos, hogy érdemes tudatosan készülni életünknek erre a szakaszára. Költők, festők,
filozófusok, tudósok alkotásaikon, gondolataikon keresztül segíthetnek felkészülni az öregségre. Idősként,
idősödőként pedig feltétlenül érdemes valamilyen állandó elfoglaltságot keresni. Az egész életen át tartó
tanulás gondolata nem új keletű, hiszen minden korban jelen volt az igény a felnőtteknél is új ismeretek
megszerzésére, megértésére, a felvilágosító jellegű, humanisztikus tanításokra. A tanuló társadalom akkor
alakulhat ki, ha általánossá válik az élethosszig tartó tanulás paradigmája. Az idősek a felnőttoktatás jelentős
és speciális célcsoportját képezik, meglévő tudásuk, tapasztalatuk hatalmas jelentőségű. A rendszeres tanulás
abban is segíthet, hogy a nyugdíjazás után értelmét vesztett szabadidő új értelmet kapjon.

Kulcsszavak: élethosszig tartó tanulás, tanuló társadalom, nyugdíjazás, tanulás idős korban, művészet és
valóság


Dr. habil. Veszeli Tibor
NYME AK

A céltudatos vezetés módszertani aspektusai
A céltudatos vezetői munka a logikailag felépített szervezési, vezetési és irányítási tevékenységekre épül. Az
aktuális tevékenységrendszerek kidolgozásához szükségesek az elméletileg megalapozott és a gyakorlathoz
adaptálható módszertani ismeretek. A vezetői munkafolyamat felépítése előkészítési, tervezési és
végrehajtási szakaszokból áll, amelyek mindegyikét az adott vezetési szituációkhoz szükséges igazítani. Az
előkészítési szakasz legfontosabb eleme az a tájékozódás, amely alapját képezi a tervezési munkának és az
arra alapozott hatékony kivitelezésnek. A folyamatokat átszövő ellenőrzési rendszer is felveti azokat a
módszertani aspektusokat, amelyek szükségesek az eredményes vezetői munkához. A különböző szervezetek
külső és belső sajátosságai a megközelítésben különbözhetnek, de a vezetői munkafolyamat logikai
felépítése, mint alap, szükségszerű. A bonyolult társadalmi és gazdasági környezetben a vezetési szituációk
eredményes megoldása csak rendszerszemlélet problémamegközelítéssel lehetséges.

Kulcsszavak: céltudatosság, szervezés-vezetés módszertan, rendszerszemlélet


8. KULTÚRA, ÉRTÉK, VÁLSÁG


Dr. Bertók Rózsa
Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Filozófia Tanszék

A felvilágosodás angolszász értékei: David Hume és Adam Smith értékfelfogása
Az elmúlt évek során feldolgoztam a különböző filozófiai korszakok értékfelfogásait. Az első alkalommal az
arisztotelészi értékek táblája alaján vizsgáltam az értékhármasságot és hasonlítottam össze a mai értékek
preferenciáival. Majd a sztoikus értékek hármasságát hasonlítottam össze az új értékek és a kardinális
értékek megtartási relációiban. Ezt követte a reneszánsz értékrendből Petrarca-nak a Kétségeim titkos
küzdelme c. írásában megjelenő Ágoston képviselte értékrend és az újfajta költői büszkeséggel, szerelemmel
kapcsolatos értékek összehasonlítása. Jelen írásomban a felvilágosodás kori angolszász értékekre fókuszálok,
jelesül David Hume-ra és Adam Smith-re, akiknél próbálom bizonyítani, hogy az összes érték alapja mindig
valamiféle gazdaságorientált, gyakorlati megfontolásokat tartalmazó idea. A David Hume-i nagy értekezés
embrerképe, valamint az esszékben megmutatkozó tematikus sokféleség mégis valamiféle egységet mutat, ha
ezeket a különbözőségeket az emberi természet vizsgálata értékei mentén nézzük. Bizonyítani kívánom,
hogy Adam Smith-i erkölcsi fő mű, Az erkölcsi érzelmek elmélete és gazdasági alapvetése, a Nemzetek
gazdagsága az elfogulatlan szemlélettel és a láthatatlan kézzel ugyanarra a gondfolatra fut ki: az ember
harmónia-igényű lény és a harmóniát igyekszik kint is és magában is megteremteni.

Kulcsszavak: felvilágosodás, gazdasági prioritás, angolszász értékek, harmónia, moral sense


Bécsi Zsófia
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Dewey értékszemléletének vizsgálata a nevelési módszertanon keresztül
A neveléselmélet legnagyobb gondolkodói között többnyire filozófusokat tartanak számon. A legtöbb
filozófusként is számontartott gondolkodó értekezett az általa ideálisnak tartott nevelési módszertanról. Ezek
a módszertanok képet adnak az adott kor értékszemléletéről, problémáiról és a problémák által támasztott
kihívásokról. Előadásomban arra keresem a választ, hogy az angolszász filozófia egyik legmeghatározóbb
személyisége, John Dewey milyen értékek mentén építette fel nevelési elméletét. Vizsgálat alá kerülnek azok
a gondolkodók és társadalmi jelenségek, amelyek hatással voltak Dewey filozófiájára, továbbá említésre
kerülnek azok a jelenkori nevelési tendenciák, amelyek Dewey hatás-történetéhez köthetők. Mindezekkel
egy átfogó képet szándékozok az előadásomban adni arról, hogy miként függnek össze a társadalmi
történések, az aktuális értékrendek és a nevelés célkitűzései az egyes gondolkodástörténeti korszakokban.
Ehhez használom John Dewey élettörténetét, korszakának jellemzőit és gondolkodásmójából kiolvasható
értékrendjét.

Kulcsszavak: nevelés, változás, alkalmazható tudás, gyakorlatiasság, erkölcs
dr. Eged Alice
Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola

A Reichstag története Paul Wallottól Norman Fosterig
A Reichstag története Wallottól Fosterig dr. Eged Alice Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola,
Idegennyelvi Tanszék, főiskolai docens, Debrecen, Magyarország A Reichstag történetének különleges
vonása, hogy az épület és vele az intézmény politikai és építészeti megoldása az idők folyamán újra és újra
megoldandó feladattá vált. A német nemzeti parlament helyszínének kijelölése korántsem volt magától
értetődő. Az 1871. januárjában kikiáltott Németország városainak sorában ugyanis Berlin nem szerepelt
előkelő helyen, illetve a városon belül a már létező kevés, de viszonylag reprezentatív helyszínekhez nem
illeszthető helyet, a Königsplatz közelében levő teret jelölték ki építésének helyszínéül. Komoly vitát
eredményezett az is, vajon miképpen hozzák összhangba a kor építészeti stílusához igazodó törekvéseket a
német hagyományokkal. Paul Wallot eredeti terveit jó néhányan ízléstelennek, mások jelentéktelennek, míg
nem kevesen arányait tévesztettnek tartották. Norman Foster elképzelései, amelyek már az egyesült
Németország megszületése után váltak valósággá, újjáélesztették a Reichstag-vitát, amely napjainkban sem
látszik csendesedni. Reichstag, parlament, Königsplatz, Paul Wallot, Norman Foster

Kulcsszavak: Reichstag, parlament, Königsplatz, Wallot, Foster


Dr. Gáspár Mihály; Domonkos Katinka; Kovács György
NYME Savaria Egyetemi Központ

Az erények a sikerfilmek nézettségének tükrében
Az elmúlt évszázadban a hagyományos erkölcsi értékekkel szemben egyre nyilvánvalóbban erősödött az
érdekelvűség, amit sokan haszonelvűségnek is neveznek. Ezt a tendenciát erősítette - akaratlanul is - a XX.
Század nagy pszichológiai irányzata a behaviorizmus. Mindezek ellenére - és ez mondanivalónk lényegi
pontja - a közgondolkodásban tovább él a jó és a rossz karakter fogalma. Seligman (2004) és munkatársai
leírták azokat az erényeket, amelyek a kultúrától függetlenek és meglátásuk szerint az emberi boldogság
forrásai. Kutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy az elmúlt néhány évtized sikerfilmjeiben a főhősök
erényességében találunk-e változást. Méréseink 1985., 1992. és 2003. év öt legnézettebb filmjére terjed ki.
Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a későbbi évek filmjeink főhőseire nagyobb mértékben
jellemző az erényesség, különösen növekszik a spiritualitás. Azt feltételezzük, hogy a haszonelvű valóságban
élő emberek legalább a moziban szeretnék megélni az erényességet és így közelíteni a boldogsághoz. Ezért
kifizetik az egyre drágább mozijegyeket is. Eredményeink megerősítik azt a feltételezést, hogy az
emberekben minden változás ellenére él a hagyományos erkölcsi értékek iránti vágy.

Kulcsszavak: pozitívpszichológia, erények, sikerfilmek, értékelvűség, boldogságelvűség


Horváth Nóra
NYME-AK

James McNeill Whistler és az amerikai esztéticizmus
Az esztéticizmus fogalmát meghallva sokan a XIX. századi angol költészetre, vagy francia szerzőkre
asszociálnak, s csak keveseknek jut eszébe az a rendkívüli mozgalom, ami az Egyesült Államokban
bontakozott ki a XIX. század végén. De vajon ugyanarra gondol-e egy angol és egy amerikai, mikor az
esztéticizmusról beszél, s kialakíthatunk-e egyáltalán egy egységes képet magáról az esztéticizmusról?
Milyen kapcsolat van a l\\\'art pour l\\\'art és az esztéticizmus, valamint Henry James, Robert de
Montesquiou és Whistler világa között? Mik azok az elméleti problémák, amiket e fogalom felvet és melyek
azok az új elméletek, melyek teljesen új szemszögből tekintenek a XIX. század végének művészi
törekvéseire? James McNeill Whistler amerikai származású festőművész megelégelve az őt ért sértéseket és
vádakat 1885 elején egy esztétikai előadással lépett a londoni közönség elé. A \\”\\\'Ten O\\\'Clock\\\'
lecture\\” fogadtatása sok mindent elárul a századforduló közönségének ízléséről, elvárásairól és újdonságok
iránti viszonyáról...

Kulcsszavak: esztéticizmus, amerikai kultúra, Whistler
Kolosai Nedda
ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola, ELTE TÓK

Értékek az 50-es évek kisiskolájában
Kutatásomban a pszichológia és a posztmodern pedagógiatörténet-írás legújabb módszereit felhasználva egy
társadalmi jelenség, az 50-es évek iskolájának individuális reprezentációját vizsgálom. Az életből vett
történetek, az oral history megszólaltatják azt a csendet, mellyel a klasszikus neveléstörténet-írás nem
foglalkozott, szemléltetik, hogy a múltnak több története van a jelen perspektívájából megfogalmazva.
Kutatásom egy kvalitatív megközelítésű, beavatkozásmentes kutatás. A kutatás tapasztalati anyagának
feldolgozásához használt módszer a tartalomelemzés módszere volt. Az alapvetően kvalitatív kutatás a
definitív kategóriák esetében kiegészült kvantitatív elemzésekkel. Az eddig feldolgozott interjúk alapján
három nagyobb témakör köré szerveződnek a megjelenő tartalmak: az iskola tárgyi- és téri struktúrája, az
iskola, mint közösségi élmények színtere, valamint a tanító személyiségének hatása. Az interjúalanyok
meglepő pontossággal emlékeznek bizonyos érzelmekkel kísért, élményszerűen átélt eseményekre,
kisikoláskori tárgyi emlékeikre 59-68 év távlatából. Emlékeikből az interjú helyzetének megfelelően
szelektálnak, konstruálják azokat. A kutatás legfontosabb eleme az egyéni tapasztalatok kategorizációja,
mely tartalmak egyediségének tiszteletben tartása mellett, általános adatokat, tényeket is kaptam az 50-es
évek társadalmáról, kultúrájáról, pedagógiai gyakorlatáról.

Kulcsszavak: oral history, posztmodern pedagógiatörténet-írás, epizodikus emlékezet


dr. Kmeczkó Szilárd
Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola

A filozófia határmezsgyéin
A filozófia határmezsgyéin dr. Kmeczkó Szilárd Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola,
Kommunikáció- és Médiatudományi Intézet, főiskolai docens, Debrecen, Magyarország A napnyugati
filozófia közel két és félezer esztendeig az általános szférájában próbálta megfogalmazni a maga igazságait.
Ezért is lehetett tudománynak (pl. rendszeres teológia, természetfilozófia) vagy a szaktudományokat
megalapozó általános kutatásnak tekinteni. A huszadik század gyökeres fordulatot hozott e tekintetben. Az
abszolút bizonyosság elérésére törekvő tudományfilozófiák és a husserli fenomenológia „kudarca” is
hozzájárult annak belátásához, hogy a dolgok örökkévalóság szempontjából történő megragadása nem
lehetséges. Ez pedig a filozófia személyessé válását eredményezte. Voltak, akik a személyesség és a
transzcendens igazság összebékítésével kísérleteztek, mint Polányi Mihály, de kialakultak a filozófia
művelésének olyan stílusai is, amelyek nem csupán felrúgják a kialakult filozófiai diszciplínákat, hanem
kérdésessé válik, hogy a megszülető szövegek mennyiben tekinthetők még filozófiának, s mennyiben
személyes csapongásnak. Kortárs magyar filozófusok naplói, útleírásai és visszaemlékezései alapján
szemügyre vesszük, hogy milyen fontos témáknak engednek teret a szigorú értekezés műfaján túllépő
művek.

Kulcsszavak: szubjektivitás, személyesség, identitás, Heller Ágnes, Tatár György, Vajda Mihály


Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna
Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

Egy gyilkosságballada viszhangja a korabeli sajtóban
Előadásom egy helyi (péri) gyilkosságballada valóságelemeit mutatja be a korabeli sajtó tükrében. Az igaz
történet és a belőle született ballada egy XIX. századi rablógyilkosságról szól, amelynek áldozata két
burgenlandi baromfikereskedő asszony volt. A történet nem csak a szájhagyomány műfajai őrizték meg,
hanem megtalálható ponyván sőt a korabeli sajtóban. Ugyanis az elkövetők egyikének akasztása rosszul
sikerült, így az jogi problémát okozott. Kutatásom a helyi (Győri Közlöny, Hazánk) és az országos
(Egyetértés, Függetlenség, Magyar Themis, Orvosi Hetilap, Pesti Napló, Technika Történeti Szemle,
Vasárnapi Újság) hasábjain megjelent tudósításokat dolgozza fel. Előadásomban összehasonlítom a sajtóban
megjelent írásokat, véleményeket, leveleket a korabeli levéltári dokumentumokkal (boncolási jegyzőkönyv,
börtönkönyv, ügyészi iratok). A vizsgálódásnak orvostörténeti kuriózuma is van: a kivégzett gyilkoson
ugyanis orvosi kísérletet hajtottak végre a „defibrilátor ősével”, ami miatt újra éledt. A korabeli sajtóban ez a
tény is megjelenik, valamint ennek orvostörténeti fejleményei, következményei.

Kulcsszavak: gyilkosság, ballada, jogtörténet, orvostörténet, sajtó


Szilas László
Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kar

Magyar mint nyelvünk mint összetartozó magyarságunk szimbóluma
Most, amikor egy megújulóban levő Magyarország alapköveit igyekeznek lerakni ,elengedhetetlenül fontos
figyelmeztetni önmagunkat ősműveltségünk minden paránya megőrzésének fontosságára. Sajnos gyakori az
a felfogás, hogy valóban tudományos dolgokat csak idegen szavakkal fejezhetünk ki. Ha így gondoljuk
akkor magyar tudatunkon esik csorba, melynek mielőbbi kiküszöbölése nemzetmentő feladat. Felhozhatjuk
azt is, hogy a ”meghonosodott” idegen szavakat magyarral felcserélni már nem lehet. Találkoztam olyan
írással, hogy egy nyolc szavas mondat hat szava idegen volt. Ilyen nyelvet akarunk gyermekeinkre hagyni?
Vajon hány idegen szóra volt Petőfi Sándornak szüksége nemzetmentő gondolatainak leirásához, vagy Arany
János bölcsessége tárházának megértéséhez? Tanácsolom a napjainkban készült Dr. Molnos Angéla
Magyarító könyvecskéjét segédeszközként. Kevés gondolkodás után rájöhetünk arra, hogy magunk is tudunk
jó néhány megfelelő magyar kifejezést találni az idegen szó helyettesítésére, melyek egyúttal kifejezőbbek is
ennél. Lélektani szaknyelv magyar szavait ugyancsak külön könyvbe gyűjtötte Dr. Molnos. Előadásaiban
hangoztatta, hogy jelenleg három féle magyar nyelvet használunk: a latin magyart, a zagyva magyart, s csak
igen kevesen a tiszta magyart; pillanatnyilag az első kettő éli fénykorát.

Kulcsszavak: magyar anyanyelvünk fontossága nemzetmegmaradásunk érdekében


Dr. Völgyesi Zoltán
Kölcsey Ferenc református Tanítóképző Főiskola

Vidéki önszerveződés és társadalmi víziók 1956-ban
Kutatásom során a magyar vidék 1956-os önszerveződését és jövőképét, vízióját vizsgáltam Hajdú-Bihar és
Veszprém megye területén, méghozzá kisvárosokra és községekre koncentrálva, 1956-ban ugyanis még az itt
lakók tették ki a népesség többségét. Feltételeztem, hogy az eltérő hagyományokkal és gazdasági-társadalmi
szerkezettel bíró tájak párhuzamos vizsgálata általánosítható következtetésekre ad lehetőséget. A kutatás
során összehasonlító társadalomtörténeti megközelítést alkalmaztam, széleskörű forrásgyűjtésre, továbbá
„oral history” interjúkra támaszkodva. Mivel a forradalomnak nem volt központi szervezete, ugyanakkor az
információhiány és a közlekedés akadozása magukra utalta a településeket, azok soha nem tapasztalt
önállósággal rendelkeztek. A szabadság „kényszere” megfontolt döntéshozatalra, kreativitásra ösztönözte a
megválasztott forradalmi bizottságokat, melyek külső irányítás nélkül is képesek voltak a helyi közösség
életét megszervezni. A helyi követelések sokszínűek, ám sok a közös vonás. Jellemző törekvés a települési
önkormányzatok és a civil szervezetek „felélesztése”, az 1945-47 közötti társadalmi viszonyokhoz való
visszatérés - megszálló csapatok és politikai rendőrség nélkül! A falvak és kisvárosok lakóinak változás-
igénye olyan indukáló erőt és hátteret jelentett, amely nélkül akár néhány nap alatt összeomolhatott volna a
főváros és a nagyvárosok forradalma.

Kulcsszavak:1956 forradalom vidék önszerveződés társadalomtörténet
9. HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS ÉS TANÁCSADÁS


Ádám Erzsébet
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

Pályakezdő pedagógusok problémái egy felmérés tapasztalatainak tükrében
A pedagógusképzés régi megoldatlan kérdésének tartják a gyakorlati felkészítést. Ugyanis a felsőoktatási
intézményekben ez kizárólag a gyakorló tanításra korlátozódik. A képzésben sokkal nagyobb óraszámban
szerepelnek az elméleti stúdiumok, mint a gyakorlati ismereteket adó órák. Így jogos a pályakezdők panasza
a nem megfelelő gyakorlati képzés színvonala miatt. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán
diplomát szerzett pályakezdő pedagógusok (107 fő) körében végzett kérdőíves felmérésem során
megkérdeztem, hogy mennyire elégedettek a főiskolai képzés különböző területeivel, valamint mi okozott
számukra legnagyobb problémát pályájuk kezdetén. A problémarangsor kiemelkedő helyén szerepelt az
elhelyezkedési nehézség, a kollektívába való beilleszkedés valamint a gyakorlat, a rutin hiánya.
Tanulmányomban a kezdő pedagógus legfontosabb problémáit ismertettem, összehasonlítva őket tapasztalt
kollégáik tervező, információ feldolgozó és gondolkodási folyamataival. Munkám befejező részeként pedig
megoldási lehetőségeket kerestem a pedagógusképzés továbbfejlesztési lehetőségeire. A „jó tanárrá” válás
titka magában a pedagógusban rejlik. A tudatos önelemző gondolkodásban, a pedagógiai jártasságrendszer
kiépülésében, mely lehetővé teszi a rutinszerű problémamegoldást.

Kulcsszavak: pályakezdés, gyakorlati képzés, elhelyezkedési nehézség, rutin hiánya


András István Ph. D.
Dunaújvárosi Főiskola

A szervezeti kommunikáció új paradigmái és a humánerőforrás-fejlesztés
Az előadás során röviden áttekintem azokat a kihívásokat, amelyekkel az Emberi Erőforrás Menedzsmentnek
az elmúlt 20 év során szembe kellett néznie. A kommunikációs terek és technológiák átalakulása, a
globalizálódott világgazdaság a szervezeteket olyan kihívások elé állítja, amelyek egyaránt jelentkeznek a
multikulturalitás, a regionalitás, a jog és a hatékonyság keresztmetszetében. A szervezeti kommunikációnak
hatékonynak kell lennie a humán kontrolling szegmensében, a személyes kommunikáció támogatásában, a
virtuális kommunikációban. A belső kommunikáció olyan közösség(csapat)-építő eszköz, amely újra
felértékelődik a válság időszakában. Vajon vannak-e új utak, vagy elakadtunk a „vezérigazgatói reggelinél”?
Vajon léteznek újabb kommunikációs eszközök, vagy elég, ha maradunk a faliújságnál? Vajon felértékelődik
az interperszonális kommunikáció szerepe, az egyéni problémakezelés, vagy elegendőek a ”csoportos
megoldások”? Vajon a cégek társadalmi felelősségvállalásának kommunikációja során eléggé figyelünk a
saját belső kommunikációnkra? Vajon a mobilkommunikáció sebessége megengedi-e az elmélyült személyes
törődést a szervezeti kommunikációban? Vajon eljött a szoftveremberek ideje?

Kulcsszavak: belső kommunikáció, kommunikációs terek, humán kontrolling, virtuális kommunikáció,
mobil kommunikáció


Dr. Barakonyi Eszter
PTE FEEK

Aktív öregedési stratégiák a munkaügyben
Az európai demográfiai trendeknek megfelelően hazánk is kénytelen lesz komoly változásokkal szembenézni
a társadalom kormegoszlása kapcsán. A trendek nyilvánvalóan a munkaerő-piaci folyamatokra is jelentős
hatást fognak gyakorolni, és erre feltétlenül fel kell készülni. Sajnálatos módon hazánkban mindezidáig e
kérdés elsősorban a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának vonatkozásában jelent meg, illetve evvel
párhuzamosan a nyugdíjba vonulás korcentrumának növelése kapcsán. A jövőben tehát szükségképpen
számolnunk kell nagyszámú idősödő munkavállaló munkaerő-piaci jelenlétével, így a munkavégzés
keretrendszerét is át kell gondolni. A munkavállalók foglalkoztathatóságának biztosítása ugyanis
alapfeltétele a munkavállalói aktív életkor kitolásának. A munkavállalói aktív öregedési stratégiáknak így
egyszerre kell aktívnak és proaktívnak lenni, és a nyugdíj szabályok szigorításán túlmenően a munkavégzési
képesség megtartására is törekedni kell. Az aktív öregedés eképpen egy folyamat, amelyre tehát fel kell
készülni mind a munkavállalói, mind pedig a munkáltatói oldalon. Ennek sikere érdekében azonban szükség
van az aktív öregedési stratégiák megalkotására a munka világában is.

Kulcsszavak: elöregedő társadalom, munkavállalói aktív életkor, egyensúly, aktív öregedés, prevenció


Dr. Edelényi Adél
Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Humánerőforrás-fejlesztési Intézeti Tanszék

A permanens művelődéstől az élethosszig tartó tanulásig
Az egész életen át tartó tanulás szükségessége már a múlt század 60-as éveiben felmerült, mint a munkaerő-
piaci egyensúly és a gazdasági fejlettség fontos feltétele. Előadásomban az elmúlt fél évszázad ide vonatkozó
elképzeléseit, kezdeményezéseit veszem sorra és rendszerezem (a tudományos-technikai forradalom hatásai,
a permanens művelődés gondolata és a tudás alapú társadalom paradigmája). Az időszak a munkaerő-piaci
képzések dominanciájával indul, majd a kultúra szerepe kerül előtérbe, mára pedig holisztikus
személyiségfejlesztéssel, valamint a társadalmi integrációt, beilleszkedést elősegítő, a kirekesztés
felszámolását célzó képzésekkel egészül ki (ez utóbbiak sok esetben a felnőttkori tanulás atipikus,
nonformális és informális elemei). A kutatás során elemeztem az ide vonatkozó hazai és európai
szakirodalmat, a nemzetközi felnőttoktatási világkonferenciák állásfoglalásait, az Európai Uniós
dokumentumok (cselekvési tervek, határozatok, projektek) ide vonatkozó részeit, valamint az utóbbi évtized
stratégiai dokumentumait.

Kulcsszavak: élethosszig tartó tanulás, permanens művelődés, paradigma, felnőttkori tanulás, munkaerő-piac


Dr. Élő Gábor
Széchenyi István Egyetem

Motiváció szerepe a \\
A ”mai fiatalok” generációja sok valódi és mesterségesen képzett problémával küzd a pályaválasztás során.
A pályaválasztás szoros kapcsolatban van a karriertervezéssel, ezek viszonyát pontosan meg lehet és kell
határozni. A karriertervezés vállalati modelljeiből át lehet venni sikeres elemeket úgy, hogy egyénre
szabható és hasznos megoldások alakíthatók ki. Érdekes ellenpontként a művészek pozitív példáiból is lehet
gyakorlatban is használható ötleteket átemelni. A karriertervezés kulcsszempontjának a motiváció bizonyul.
A motiváció térben is időben sok szereplő által befolyásolt folyamatként tekintendő. Az egyes fázisokban
meghatározhatók a döntő befolyást gyakorló szereplők. Az előadás során áttekintjük a napi gyakorlatból
leszűrt forgatókönyveket, a választott és tanácsolható eljárásokat, különös figyelemmel a vidéki egyetemek
és hallgatók helyzetére. Kitekintést teszünk az ausztriai lehetőségek által nyújtott alternatívákra és az ehhez
szükséges kompetenciák időbeni követelményeire.

Kulcsszavak: karriertervezés, motiváció, modell, gyakorlat


Dr. habil. Vass Csaba
Dunaújvárosi Főiskola

A humángazdaság szerepe a humánerőforrás-fejlesztésben
A közgazdasági Nobel- díj bizottság az utóbbi fél évszázadban több alkalommal adott díjat a humántőkével,
humánerőforrásokkal kapcsolatos kutatásokért. Napjainkban a humánerőforrással való gazdálkodás
problémáját a humánvagyonnal való gazdálkodás irányába fejlesztették tovább. Ennek a megközelítésnek a
központi gondolata az, hogy nemcsak a humánerőforrás tulajdonosok munkaerőpiaci beruházásai képezik a
gazdaság részét, hanem a nemzeti vagyonnak meghatározó részét képezi a humánvagyon egésze. Az újabb,
az Európai Unió Gazdasági Kutató Intézete által is alkalmazott, a nemzeti jövedelem hiányosságait pótolni
szándékozó mutatója is figyelembe veszi a humánerőforrásokat. A nemzeti jövedelem számításainak
hiányosságát abban látják, hogy a piaci vállalkozások a humánerőforrás megtermelésével kapcsolatos
költségeket externáliának tekintik, aminek következtében lehetségessé válik, hogy a vállalkozói profitot a
humánvagyon csökkentésével érik el. Ebből következik, hogy a humángazdasági szemlélet alapján számított
nemzeti vagyonnal való gazdálkodás idézett mutatóiban már ezeket a hiányosságokat is kiküszöbölik. A
humángazdaság eredményeit a humánerőforrással kapcsolatba kerülők eredményesen alkalmazhatják
munkájuk során.

Kulcsszavak: humánvagyon, humántőke, humánerőforrás, nemzeti vagyon, humángazdaság


Dr. Mészáros Attila
Széchenyi István Egyetem

A brit NIACE képzési rendszer bemutatása humánerőforrás fejlesztés aspektusából
A bemutatandó civil szervezet - a NIACE (National Institute of Adult Continuing Education) - a
felnőttképzés legfőbb támogatója Anglia és Wales területén. A szervezet széles tagsággal rendelkezik; a
tagságot egyéni támogatók (kb. 236 fő) és együttműködő szervezetek (egyetemek, helyhatóságok, BBC, stb.)
alkotják. A szervezet alapvető célkitűzése: elősegíteni a folyamatos felnőttképzés tudományának fejlődését.
A szervezet tagjai hisznek abban, hogy a felnőttképzésen keresztül megteremthető és fenntartható a sokkal
magasabban képzett, jól informált munkaerő; mindeközben a kialakuló tanulóközösségekben a résztvevők
felfedezhetik a közös lelkesedés élményét, és a társadalom aktív tagjaként dolgozhatnak együtt. Bizonyított,
hogy a tanulás jótékony hatással van az egyén egészségére, önbecsülésére, munkavállalási lehetőségeire. A
NIACE azon munkálkodik, hogy támogatásával növelje a formális és informális oktatásban résztvevő
felnőttek számát úgy, hogy az oktatás színvonala az elérhető legmagasabb legyen. A szervezet tevékenysége
során kiemelt figyelmet fordít az egyenlő esélyek megteremtéséért folytatott küzdelemre. 2006 óta a
szervezet keretei között működik a CROW (Centre for Research into Older Workforce), ami egy
kimondottan az időskorú munkaerővel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó kutatóközpont.

Kulcsszavak: Humánerőforrás-fejlesztés, felnőttképzés, nem formális képzés, gerontológia


Dr. Molnár László
NYME ACSJK

A civil társadalom fejlesztése az információs korban
A világháló lényegéből következően participatorikus. Az internet használata, a benne zajló interakciók
lényegi különbséget mutatnak a televízió-használathoz képest, ezért is alkalmasak a helyi közösség
fejlesztésére. Míg a tv-használat leírható a pay-per-view eszköz - pay-per-use társadalom összefüggésében,
vagyis az uralkodó közgazdasági paradigma szerint elválasztjuk a szolgáltatót és a (ki)szolgáltatottat, addig
az internet használata során olyan javak cseréje zajlik, amelyekre nem érvényesek a materiális
közgazdaságtannak a szűkösség elvére épülő szabályai. A hálózati tanulás az információ új terét jelenti,
amelyben a tudás válik a legalapvetőbb termelőeszközzé, és ennek a kistársadalmak vonatkozásában is
mélyreható következményei vannak. Egy olyan rendszer jön létre, ahol a kapcsolatnak elsőbbsége van az
általa összekötött pontokkal szemben. A hálózati tanulás és kapcsolatépítés nem hierarchikus, ezért
decentralizált természete okán újra kell gondolni a tartalomfejlesztés, intézménytervezés és a
kontrollmechanizmusok kérdését is. A hálózati társadalom legfontosabb vonása, hogy átfogja az élet egész
területét, ezért is alkalmas a közösségfejlesztés és civil társadalom építésére és fejlesztésére.

Kulcsszavak: hálózati tanulás, részvétel, virtuális közösségi terek, tudásalakzatok autonóm generálása


Dr. Nemeskéri Zsolt
PTE FEEK

Esélyegyenlőség és sokszínűség a HR képzésben
Az előadás a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának (CSR) és az egyenlő esélyek biztosításának
kérdéseit vizsgálja az emberi erőforrás menedzsment nézőpontjából. A fenntartható fejlődés hármas elvéből
kiindulva mutatja be a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának emberi erőforrás konzekvenciáit,
ismerteti a stratégiai emberi erőforrás menedzsment szerepét a CSR programok megvalósításában. A téma
bemutatásánál alapvetően támaszkodik annak a tananyagnak a megismertetésére és megközelítésére, amelyet
az emberi erőforrás tanácsadó képzéshez egy civil, kormányzati és felsőoktatási szakértőket tartalmazó
munkacsoport készített. Természetesen az előadás nem térhet ki valamennyi, a tananyagban érintett
témakörre, kiemelten a munka és magánélet egyensúlyát elősegítő innovatív és kreatív HR technikákat
megvalósító hazai jó gyakorlatok, szervezetek, minősítési és díjmodellek ismertetésén keresztül irányt kíván
mutatni az egyetemi hallgatók és a gyakorlati szakemberek számára egyaránt.

Kulcsszavak: esélyegyenlőség, diversity management, emberi erőforrás menedzsment, vállalati társadalmi
felelősségvállalás, CSR


Dr. Pongrácz Attila
NyME-AK

Vázlat a határon túli magyarság humánerőforrás-tartalékairól
Az 1989/90-ben Európában és Magyarországon bekövetkezett politikai és gazdasági változások számos
hatása figyelhető meg a humánerőforrás-fejlesztés- és gazdálkodás területén is. Figyelembe véve, hogy mind
a Kárpát-medencében, a jelenlegi, Magyarországot körülvevő államhatárok mentén és közelében, mind pedig
az ún. nyugati világban (Nyugat-Európától az amerikai kontinensen át Ausztráliáig, vagy Izraelig) milliós
nagyságrendben élnek magyarok, magyar származású, kötődésű, vagy magyarul is beszélő, tehát a mi
kultúránkat valamilyen formában hordozó és elfogadó emberek, fontos lenne számba venni ezen
humánerőforrás-tartaléknak a nagyságát és jellegét. Az előadás azt igyekszik felvázolni, hogy milyen
lehetőségeket (kultúra, oktatás, gazdaság, politika, turizmus) tartogathat a 21. század első évtizedeiben a
magyarság ilyen arányú jelenléte a szűkebb és a tágabb környezetünkben. A felvetések célja egy olyan
átfogó kutatás ösztönzése, amely számba venné az elmúlt két évtized magyar-magyar kapcsolatainak az
alakulását. Megfontolva a magyarság évszázados „világjelenlétét”, kialakítható lenne egy olyan
nemzetstratégia, amely segítene megtalálni a magyarság helyét és szerepét az előttünk álló, számos nemzeti
és nemzetközi konfliktustól terhelt időszakban. Az előadás elkészítéséhez és a felvetések
megfogalmazásához könyvtári irodalom, statisztikai adatok és személyes tapasztalatok szolgáltak

Kulcsszavak: határon túli és nyugati magyarság, humánerőforrás-fejlesztés- és gazdálkodás, nemzetstratégia


Dr. Poór József
Pécsi Tudományegyetem

Globalizáció és a válság hatása a HR-re
Az előadásban arra keresem választ, hogy a nemzetköziesedés - beleértve a globalizációt - különböző
szintjeit elérő vállalatok emberi erőforrás menedzselésének milyen sajátosságai vannak. Közel 40 éve
beszélhetünk arról, hogy megjelent a HR szakirodalomban a nemzetköziesedéssel - később globalizációval -
kapcsolatos kérdéskör. Fontos hangsúlyozni, hogy egészen eddig az ideig a cégek nemzetköziesedésével
kapcsolatban inkább csak a külkereskedelmi, a befektetés-pénzügyi és marketing kérdések játszottak kiemelt
szerepet a szakirodalmi publikációkban. A közel múltban bekövetkezett válság jelentős mértékben hatott a
vállalatok menedzselésére, és nem utolsó sorban a HR tevékenységre. Számosan felvetik, hogy a
menedzselés korábbi években kialakult paradigmái jelentősen módosulhatnak a válság lefolyása
következtében. A korábbi válságokhoz képest a mostani krízis sokban különbözik a megelőzőktől. Nagyon
gyorsan terjedt ki a világ minden országára és véleménye szerint, nagyon közel vagyunk a globális
összeomláshoz. Ez az első igazi globális válság. Tanulmányunk arra keresi a választ, hogy a magyarországi
cégek milyen intézkedéseket kívánnak tenni a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban az emberi erőforrás
menedzsment területén, és ehhez kapcsolódóan a tudásmenedzsmentben.

Kulcsszavak: HR, globalizáció, nemzetköziesedés, válság, empirikus tapasztalatok
Dr. Szretykó György
NYME-AK HefIT

A nagycsaládosok különleges erőforrásai
A nagycsaládosok gazdasági és szociális helyzetének alakulása a rendszerváltás óta magyarországon,
empirikus szociológiai kutatások alapján. Lakóhely, lakáskörülmények. Anyagi helyzet, kiadások, egészségi
állapot. Társadalmi kapcsolatok, kölcsönös segítségnyújtás, kapcsolati kultúra. Az anya elégedettsége és lelki
erőforrásai. Az anya támogatottsága szűkebb környezetében. Az anya elégedettsége az élettel. Az élettel való
elégedetltéget az iskolai végzettség is befolyásolja. Az elégedetlenség egyik oka az egészség hiánya, másik
jelentős forrása a munka-munkavégzés lehetőségének hiánya. Hasonló súlyú okként szerepelnek az anyagi
nehézségek is. A lelki béke, az egyensúly, a harmónia jelentősége a mindennapokban. A gyermekvállalás
motívumai és a testvér szerepe. A családi kohézió alapja az egymásért vállalt áldozatvállalás, szolgálat. A
nagycsaládosok lelki erőforrásai és érdekképviseletük intézményes lehetőségei. Az egyházak szerepe a
nagycsaládosok segítésében. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének lehetőségei a nagycsaládosok
érdekeinek védelmében és érvényesítésében.

Kulcsszavak: gazdasági szociális helyzet, kapcsolati kultúra, családi kohézió, lelki erőforrások,
érdekképviselet


Hübler Nóra
Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola

RFKB - szakképzés - támogatás
Napjainkban a közoktatás számára kiemelkedően fontos feladatot jelent a gazdaság igényeinek megfelelő
szakképzés biztosítása. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok a szakképzés fejlesztési irányainak,
illetve a beiskolázási arányok meghatározásával közreműködnek a munkaerő-piaci igények és a
közoktatásban folyó szakképzés összehangolásában. A magas színvonalú (gyakorlati) tudás elsajátításának és
a szakképzés megújításának lényeges eszköze az oktatáshoz szükséges megfelelő technológia biztosítása. Az
elmúlt évek során a szakképzési hozzájárulás jelentős forrást biztosíthatott a középiskoláknak az
eszközbeszerzéshez. A 2008. szeptember 1-én bevezetett jogszabályváltozások azonban nagymértékben
megváltoztatták a szakképzési hozzájárulás rendszerét. Az iskolák a változtatások bevezetése óta nem
juthatnak közvetlenül hozzá a szakképzési támogatáshoz. A szakképzés-szervezési társulások megalakulása
elengedhetetlen a forrásokhoz jutáshoz. Vizsgálatom célja e rendkívül összetett rendszer működésének
nyomon követése és áttekintése.

Kulcsszavak: szakképzés, munkaerő-piac, támogatás, elosztás, fejlesztés


Kaiser János
8s Tanácsadó Kft

A coachok és educoachok innovatív tevékenysége az oktatásban
Baracskai professzor szavaival élve „a coach a pálya szélén hevesen hadonászó, ordibáló szabad ember, aki a
csapatából a győzelmet akarja kicsikarni úgy, hogy sohasem rúg labdába”. A lényeg nem sokat változott
amióta az 1980-as években a sport világából a kifejezés átkerült az üzleti életbe. Jól érzékelhető, hogy a
coach munkája egyszerre több támogató, inspiráló és gondolkodtató tevékenység feladatkörével
szinonimaként egybecseng. Pl.:tanácsadó, tréner, szupervisor, mentor. De a coach az előbb felsoroltak
egyike sem. A coach, aki kívülről nézni, belülről megpróbálja érzékelni az arányokat, az adott
problémahelyzetet. A szövevényes hálózati kölcsönhatásokban igyekszik látni a lényeget, próbálja másként
láttatni ügyfelével a helyzet korábbi kontextusát. Mi a coach missziója? Szinte mindig más: hol a döntés
megszületésénél, hol a probléma megoldásánál bábáskodik. Van, hogy tudást frissít és van, hogy a
kompetenciát fejleszt. Ötleteket generál, visszajelzéseket fogalmaz meg, tükröt tart vagy feszültséget old.
Hogy honnan mindez? A transzdiszciplináris tudásából és világképéből, melyet folyamatosan újrakonstruál.
Ő sem tévedhetetlen, nem osztja észt, és nem Ő a nagy Bölcs, csupán együtt-gondolkodik coachee-jával,
hogy együtt jobbá váljanak. Ma már az oktatásban is megjelentek az educoachok, akik hazánkban a
„Dobbantó program” keretein belül támogatják az oktatási intézmények vezetőit.
Kulcsszavak: coaching, döntés, problémamegoldás, kompetencia, tudásfrissítés


Dr. Krisztián Béla
PTE FEEK

Humánerőforrás és tanácsadás
Prioritás-változások a felnőttképzésben. Bizonyos poziciót elfoglalva, az egyénnek, akarva-akaratlanul átt
kell vennie a szervezetnek megfelelő szerepbe foglalt cselekvéssort. A felnőttképzésben ez a cselekvéssor
csak lassan tisztázódott, ma az andragógus körülhatárolásával sem csökkent a szerepértelmezés és szakmai
tevékenység értelmezési bizonytalansága. Mindez azokkal a változásokkal függ össze, amely a gazdasági
átalakulások menetében a tudásintenzivitás kettős megjelenéséhez kapcsolódik. A felnőttképző
tudás/ismeretterjesztő tanitó jellege idővel a kulturaelosztó/oktató/képző funkciókat elégitette ki.
Fokozatosan vált azonban ez a szerep a rendszerelvűen felfogott oktatási feladatokban tényleges képző-
szereppé. A felnőttképzés/andragógia leágazásaival több irányban kinál változatokat. Ennek következtében a
szakmai meghatározottságnak és a szerepértelmezéseknek nagyobb a jelentősége, mint másutt. Az
andragógia (egyik) alaptétele a fejlesztő tipusu befolyás, elsősorban a személyre orientáltan a
foglalkoztathatóság érdekében, az együttműködés során keres meghaladásra érdemes pontokat.

Kulcsszavak: főttképzés, andragógiai szerepfelfogás, tudástranszfer, prioritás változás, fejlesztő befolyásolás.


Molnár Csilla
NYME Benedek Elek Pedagógiai Kar

Tudásközpont-fejlesztés kistérségek számára
A tudásalapú társadalom kialakulása a 21. századi oktatás számára alapvetően két területen teremtett új
kihívást: − A sikeres foglalkoztatás megteremtéséhez és a társadalmi életben tipikus szerepek
betöltéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése (magasabb rendű szükségletrendszer fejlesztése,
önszabályozás- és fejlesztés, szociális készségek). − A tudásalapú technológiák terjesztése minél
szélesebb körben. Mind a köz- és szakoktatásban, mind pedig a felnőttoktatásban a folyamatos
művelődéshez szükséges rugalmas szolgáltatási rendszerek meghatározó tényezővé váltak napjainkra.
Napjaink kulcsszava a tudás, amelynek része az a fajta lokális értéktudat is, amit csak rendszeres oktató-
nevelő munka során, kisgyermekkortól kezdve lehet kialakítani. Ez lehet az alapja a későbbi
környezettudatosságnak, amely csak helyi szinten valósítható meg, és tehető a hatékony egyéni és közösségi
cselekvés alapjává. Szükség van arra, hogy egy helyi társadalom, kistérség rendelkezzen annak
lehetőségével, hogy a felnőttképzés területén valamilyen önálló képzési központot hozzon létre. Mindez
amellett képzelhető el, hogy a város esetleg együttműködik valamelyik egyetemmel, mondjuk az andragógia
területén. Úgy tűnik, hogy az új évszázad leginkább potenciális tanulási stratégiájának az e-learninggel
történő kompetencia fejlesztése tekinthető.

Kulcsszavak: tudásaalapú társadalom, új komptenciák, digitális tudásház, mater learning strategy


10. KREATIVITÁS: VIZUALITÁS, ZENEMŰVÉSZET


Dr. Dombi Józsefné
SZTEJGYPK Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék

Kreativitás a zenetanításban
Kreativitás a zenetanításban. Az előadás azokat a tapasztalatokat foglalja össze, melyet az előadó a 2008-ban
rendezett ISME Zenei Világkonferencián gyűjtött össze. Középpontba helyezi a Dalcroze módszer
különböző országokban való alkalmazását. A világkonferenciát két évente rendezik a különböző
kontinenseken. Európában ritkán kerül megrendezésre. 2008-ban Bologna-ban tartották, ahol lehetőség volt a
különböző új irányzatok áttekintésére. Ezeknek az ismereteknek továbbadása hasznos lehet a tanítóképzés
zenei oktatásában is. Több területen ad új ötleteket ad a gyakorlat számára, így a tanári munkához, a
tanárjelöltek tanításához, és az iskolai gyakorlathoz. Az előadás egyben kultúrtörténeti értékeket is
felsorakoztat, utal a Bologna-ban rendezett konferenciához kapcsolódó zeneszerzők és zeneművek
bemutatására, a különböző kontinensekről érkező zenekarokban fellelhető érdekes hangszerek bemutatására.
A konferenciához kapcsolódó kotta és technikai kiállítás új eredményei hasznos információt nyújthatnak a
tanárképzés számára.

Kulcsszavak: Kreativitás, zene, módszerek, tapasztalatok alkalmazások


Dr. Kismartony Katalin
ELTE TÓK Ének-Zenei Tanszék
ELSŐ KÉTTANNYELVŰ ÉNEKKÖNYVEM (ÉNEKKÖNYVSOROZAT AZ 1-4. OSZTÁLY
SZÁMÁRA)

Kodály halála (1967) óta sok változás történt az oktatásban. Néhány éve angol-magyar kéttannyelvű
általános iskolák jöttek létre. Ezek igénye sürgette új tankönyvek megalkotását. A forgalomban lévő magyar
énekkönyvek, megjelent értékes kiadványok és a mintegy 20 angol nyelvű gyűjtemény válogatása, zenei és
tartalmi párhuzamba állítása nagy kihívás volt. A legtöbb segítséget a Kecskeméti Kodály Intézet
könyvtárának anyagából kaptuk, érdekes más angol kiadványok mellet. Lehetőség szerint évszakoknak
megfelelően és szöveg szerint is illesztettük a dalokat. Arra is ügyeltünk, hogy nagyjából azonos szerkezetű
legyen az oldalpár pl.: kézjel, betűjel és hangjegyes lejegyzés mindkét oldalon legyen. A Kodály-koncepció
alapján az angol és afro-amerikai (nép)dalok illesztése a magyar struktúrához néhány esetben zenei és nyelvi
okok alapján nem volt lehetséges, és ezért korábban kellett bevezetni a nyolcadmérőt és a felütést. Alsó
tagozatos használatra (1-4. osztályok) elkészült és megjelent a kéttannyelvű énekkönyv-sorozat. A
kéttannyelvű iskolákon túl alkalmazható általános iskolában és nyelvtanuláshoz is. A tanári kézikönyvek
módszertani ötletekkel segítik a gyermekek könyvének felhasználását. A kodályi elvek alkalmazása a XXI.
század elején nemzetközileg is egyedülálló, és jelentős érdeklődést keltett (XIX International Kodály
Symposium, Katowice, 2009. aug. 10-17.).

Kulcsszavak: Kodály-koncepció, kéttannyelvű, nyolcadmérő, felütés, tanári kézikönyv


Orsovics Yvette
Konstantin Filozófus Egyetem - Közép-Európai Tanulmányok Kara - Nyitra

Az alsó tagozatos ének-zene tankönyvek koncepciója, használatának előnyei Szlovákiában
Az általános iskolai oktatás, az oktató-nevelői munka reformációja, az újabb, hatékonyabb módszerek és
lehetőségek bevezetése arra ösztönzi a pedagógusokat, oktatókat, hogy minél jobban megkönnyítsék az
ismeretanyag átadását, emeljék és tökéletesítsék az oktatási folyamat hatékonyságát különféle inovációs
segédeszközök és hatékony módszerek alkalmazásával. Mint zenepedagógus fontosnak tarom, hogy a
gyermek fejlődésének legmaradandóbb időszakában ne csak elméleti tudásra tegyen szert, hanem lelkiekben
is gazdagodjon, mely nem képzelhető el az esztétikai nevelés egyes ágai nélkül.A szlovákiai magyar tanítási
nyelvű alapiskolák alsó tagozata számára írott zenei nevelés tankönyveim készítése során jelentős
külömbségeket véltem felfedezni a magyarországi és hazai oktatás követelményrendszere, a segédeszközök
mennyisége és minősége, valamint a tankönyvválasztás terén. Hazánkban 2008 június 19-én fogadták el az
új országos oktatási programot (tátny vzdelávací program), mely meghatározza az egyes iskolatípusok fő
céljait, leírja a gyermek személyiségfejlődésének kompetenciáit, s magába foglalja a képzés, művelődés
tartalmát is. Az új iskolai program konkrét tankönyvhasználatot ír elő, mellyel korlátozza a pedagógus
tankönyvválasztási szabadságát.

Kulcsszavak: Zenei nevelés, tanterv, módszertan, koncepció, tantárgyi követelményrendszer
Varjasi Gyula
SZTEJGYPK Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék

Bárdos Lajos pedagógiai módszerei az egyházi kórusműveiben
A zenepedagógus Bárdos Lajos zenepedagógiai munkásságát 1925-ben az Attila utcai gimnáziumban kezdi.
Ez az az iskola, ahol ő maga is tanult, így élénken élnek emlékezetében a régi énekórák, ahol a hivatalos
énekkönyvből a hivatalos tanmenetek szerint tanultak, főként száraz ismeretekre redukálva a zene
megismerését - az akkori szokásnak megfelelően - ”fegyelmező tanár” segítségével. Bárdos ez utóbbi
segítséget nem igényli, óráit olyan élettel és értékes zenével tölti meg, ami önmagában felkelti a 10-12 éves
fiúk érdeklődését. Népdalok, kánonok, értékes zenei szemelvények tanításával - a tankönyvet mellőzve -
kezdi meg legendássá vált zenepedagógiai pályáját. Bárdos közel 40 évig tanít a Zeneakadémia különböző
tanszakain. 1928-tól - megszűnéséig tanára és tanszakvezetője az Egyházzene és egyházkarnagy szaknak,
1949-től a Zeneszerző tanszak, 1951-től pedig - Kodály javaslatára - a Zenetudományi tanszak tanára.
Egyházzenei, zeneelméleti tárgyakat oktat, valamint kargyakorlatot és prozódiát. Tárgyai nagy részének
anyagát ő alkotja meg. Bárdos pedagógiai sikerei ars poetica szerű felismerésének köszönhetőek. ”Ha a
Tanító szereti a Tanítványát és szereti a Tantárgyát, akkor indukciós áram keletkezik, és a tanítvány
menthetetlenül megszereti a Tárgyat.” - s tegyük hozzá, a tanár is. (Gách Marianna Muzsika 1969) Hasonló
vezérelvet követ évtizedekig tartó karnagyi pályáján is.

Kulcsszavak: Bárdos Lajos a Zeneakadémia tanára


Várszeginé Gáncs Erzsébet
NYME-AK

Aktualizálhatóak-e a népszokások?
Problémafelvetés: A 70-es évek táncházmozgalma, magával hozva a népzenei együttesek létrejöttét, amely
megmutatta a politika számára, hogy van igény a hagyományőrzésre, a népi kultúra értékeire. Ez az
érdeklődés a néphagyományok iránt nem jelentett konzerválást, nem változatlan szentségként akarták
megőrizni egy már megváltozott világban, hanem e formák felhasználásával és megújításával kívántak a mai
ember mindennapjaiba szervesen illeszkedő közösségi fogantatású művészetet teremteni. (S a művészetek
egységének jegyében ugyanerre törekszik a népzenét és a néptáncot a mai fiatalok szórakozásába
visszaplántáló ún. táncház-mozgalom). Andrásfaly Bertalan 1977-ben így fogalmazott: „a népművészet
oktatásának, a helyes szemlélet kialakítására történő kísérletnek elmulasztása könnyelműség.” Ugyanebben
az írásában azonban különválasztja a régi és az új stílust mind a tárgyak, mind a népdalok, mind a
népszokások esetében. De nekünk vajon melyik stílust kell szem előtt tartanunk, amikor a visszatanításról
beszélünk. Előadásomban arra keresem a választ, hogy vajon aktualizálhatók-e a népszokások? Ha igen,
melyek ezek és milyen formában tudjuk a mai kor gyermekeihez közelebb vinni a népszokásokat. Módszer:
A kutatáshoz a kérdőíves módszert választottam, amelynek eredményéről is beszámolok.

Kulcsszavak: nevelés, népszokások, tradíció, aktualitás, kérdőív


Dr. Bodács Emil
NYmE Mezőgazdaság- és Élelmiszertud. Kar, Mosonmagyaróvár

Reklám és/vagy művészet? A művészi kreativitás lehetőségei a reklám világában
Reklám és/vagy művészet? A művészi kreativitás lehetőségei a reklám világában Bodács Emil dr. Nyugat-
magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Társadalomtudományi Intézeti
Tanszék Mosonmagyaróvár, Magyarország Egyetemi docens A reklám nemcsak gazdasági funkcióval
rendelkezik, hanem olyan tömegkulturális áru, amely esetenként kapcsolatba kerülhet a magaskultúrával, a
művészettel is. A kutatás célja a reklám és a művészet funkcióinak, feladatainak, jellegzetességeinek
feltárása. A munka során megtörténik a két terület összehasonlító vizsgálata annak érdekében, hogy
kiderüljön: vannak-e, lehetnek-e a reklámnak és a művészetnek közös vonásai, szolgálhat-e a művészet
reklámcélokat, illetve emelkedhet-e a reklám esetenként a művészet rangjára. A dolgozat abból a
munkahipotézisből indul ki, hogy a reklám - minőségtől, igénytől, tehetségtől vagy pénzügyi lehetőségtől
függően - nem mindig és nem szükségképpen csak kereskedelmi (kommerciális) és tömegkulturális szerepet
tölt be, hanem művészi produktumokat is eredményezhet, illetve beépülhet művészi alkotásokba. Reklám és
művészet - különösen a modern korban - gyakran hatottak egymásra, meríthettek egymás értékeiből és
kölcsönösen gyarapíthatták is egymás értékeit.

Kulcsszavak: reklám, művészet, kreativitás, értékek, magaskultúra


Dr. Pajorné Kugelbauer Ida
ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola, ELTE-TÓFK

Alkotás vagy másolás? A művészettörténet felhasználási lehetősége a vizuális nevelés gyakorlatában
A vizuális nevelés alkotási gyakorlataiban a művészettörténeti példákat régóta és igen változatos módon
használják. Ha egy vizuális probléma bemutatását egy korszakhoz kapcsolódó alkotásokkal szemléltetik,
akkor a szemlélő, elemező befogadás után következik a korszakhoz kapcsolódó feladat elkészítése, és ebben
az esetben egy művészettörténeti kor mélyebb megismerésére is lehetőség nyílik a vizuális képességek
fejlesztésén túl. Az alkotási gyakorlatok kapcsán arra a kérdésre kerestem a választ, hogy mit tekintünk
alkotásnak, és mit másolásnak, ha egy művészettörténeti korhoz kapcsolódó feladatot készítenek a gyerekek.
Oktatási kísérlet során az ókori görög kultúrát komplex módon feldolgozó tábor munkájában a felhasznált
szemléltetőanyag és az elkészült gyermekmunkák közötti összefüggéseket tártam fel, és a képességfejlesztés
lehetőségeit kutattam. A műalkotás elemző szemlélése, befogadása és azt követően az alkotó munka, a
vizuális megismerési, gondolkodási és alkotói képességeket egyaránt fejleszti, és a műtárgy másolásánál
magasabb szintű, egyéni, kreatív megoldásokat eredményez. Az oktatási kísérlet során 400 alkotást
megvizsgálva öt esetben találtam tartalmi hasonlóságot, és két esetben a műalkotás modell helyzetbe került,
a gyermekek megoldása kevésbé volt egyéni, de a vizuális képességeik, készségeik így is fejlődtek, és
kudarc helyett átélhették az alkotás örömét.

Kulcsszavak: művészettörténet, szemléltetés, alkotás, kreativitás, képességfejlesztés


11. MATEMATIKA ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNY


Barla Ferenc
Petz Aladár Megyei Oktató Kórház

Játékelmélet és evolúció
Bizonyos játékok nyerő stratégiájának keresésével régóta foglalkoznak a matematikusok. A játékelmélet
története igazából a XVIII. században kezdődött. Egységes rendszerbe foglalását Neumann János adta meg a
XX. század közepén. A fogoly dilemma, a nemek harca, a gyáva nyúl és a vezérürü példáin keresztül
bemutatjuk a játékelmélet alap problémáit és azoknak különböző megoldásait. További esetek: az egy dollár
árverés, a közlegelők problémája, az egy szám játék, a torta felezés, kő-papír-olló. Ezeknek a példáknak a
logikája sok - látszólag távol eső - területen alkalmazható. Ha megadjuk az említett példák matematikai
leírását, akkor annak segítségével más helyzetek kimenetelére adhatunk valószinűségi becsléseket például a
gazdasági élet területén. A játékelmélet a valószinűségszámítás és az emberi pszichológia keveréke.
Felmerül a kérdés: hogyan alkalmazhatóak a játékelmélet eredményei az evolúcióban? Megvizsgáljuk, hogy
a csoportszelekció és a génszelekció hogyan illeszkedik az evolúció Darwin-i elméletébe.

Kulcsszavak: játékelmélet, evolúció, csoportszelekció, génszelekció, altruizmus


Bontovics Ignác
Szent István Egyetem - Pedagógiai Kar Szarvas

Számítógép alkalmazásának lehetősége a matematikai képességek mérésében és fejlesztésében.
A számítógép mint eszköz egyre nagyobb teret foglal el életünkbe és így az oktatásban is. Az általános iskola
alsó tagozatába járó gyerekek nagy többségének otthon is rendelkezésére áll és szívesen foglalkoznak vele.
Az otthoni internet kapcsolat sem minősül már annyira luxusnak, mint néhány évvel ezelőtt. Az iskolákban
az aktív tábla remélhetőleg rövidesen ugyanúgy része lesz az oktatásnak, mint a hagyományos tábla. A jól
ismert Manó sorozaton és a folyamatosan gyarapodó interaktív tananyagokon kívül, az internet adta
lehetőséget kihasználva rengeteg matematikai képességet fejlesztő és gyakoroló programot lehet találni.
Ezen lehetőségeket kihasználva kezdtem el fejleszti olyan flash animációkat, aminek segítségével nem csak
fejleszteni lehet a gyerekek matematikai képességeit, hanem mérni is, képet kapva arról, hogy mely
területeken kell még több időt áldozni a fejlesztésre a jobb eredmény érdekében. Az elkészült animációk
interneten keresztül weboldalon is elérhetőek, így a mérés, a fejlesztés és a gyakorlás már nem helyszínhez
kötött. Előadásomban ezen eredményeimet vázolnám.

Kulcsszavak: oktatás, informatika, mérés, fejlesztés, interaktív tananyag


Dr. Bagota Mónika
SZTE, JGYPK, Tanító- és Óvóképző Intézet, Matematika Szakcsoport

Játékok a tanítóképzésben
Az előadás célja a „Játékok a matematika órán” c. tárgy oktatása során szerzett tapasztalatok bemutatása. A
játékok a matematikai órákon is rendkívül fontosak, hiszen „a tanulás tevékenységgel kezdődik, ebből
szavakba és fogalmakba megy át, és végül a logikus gondolkodáshoz vezet.” A tárgyat választó hallgatók
(tanítók és óvodapedagógusok vegyesen) meglepően tájékozatlanok voltak abban, hogy a matematika anyag
különböző részeihez mely játékok kapcsolódnak vagy kapcsolhatók. Szinte minden tanító szakos hallgató
(szerencsére az óvodapedagógusokat kivéve) úgy gondolta, hogy a matematikai játék csak valamilyen
logikai feladat vagy rejtvény lehet. Érdeklődve és csodálkozva tekintettek a jól ismert Hanoi toronyra, az
Órajátékokra, a Kockapókerre vagy a Matematico-ra éppúgy, mint a Trioker játékra vagy a Csoszogóval
előállított állatokra. A hallgatók a játékok kipróbálása során megtapasztalták, hogy játékos technikákkal a
rutinszerű gyakorlás is élvezetessé tehető, rájöttek arra, hogy a tanulási folyamat lehet annyira érdekes, mint
egy jó játék, amikor a gyermek önállóan csodálkozik rá a világ dolgaira, jelenségeire s ez által tapad meg
benne az ismeretanyag.

Kulcsszavak: matematika, játékok szerepe, játékos technikák


Dr. Csóka Géza
NYME AK

Töröttvonal egyszerűsítő eljárások
Töröttvonal egyszerűsítő eljárások Olyan P0, P1,......., Pn töröttvonalakat vizsgálunk, amelyek egy alkalmas
síkbeli koordinátarendszerben teljesítik a monotonitási feltételt: xi < xi+1 , i=0, 1, ....., n-1 Pp
egyszerűsítésének nevezzük azt a töröttvonalat, amelyet az eredetiből bizonyos csúcspontok elhagyásával (a
megmaradók sorrendje változatlan) kapunk. Követelmény, hogy az új töröttvonal jól közelítse az eredetit,
tehát annak csúcsaitól ne haladjon nagyon messze. Ezt egy d> 0 küszöbértékkel adjuk meg, amelynek
jelentése: a Ps és Ps+k csúcsok szakasza akkor vehető be az új töröttvonalba, ha a köztük levő Ps+1, Ps+2 ...
összesen k-1 pont mindegyikére igaz, hogy tőlük az új Ps Ps+k él d-nél kisebb távolságra halad. Ezzel a
poligonális approximációval bizonyos töröttvonalakat egyszerűbbé, kezelhetőbbé tehetünk. Ezek a
módszerek alkalmazást nyernek a számítógépes grafikában, alakfelismerésben, térképészetben (partvonalak,
utak, vonalas tereptárgyak ábrázolása). Négy algoritmust ismertetünk.

Kulcsszavak: algoritmus, poligonális, approximáció, d-környezet


Dr. Halbritter András Albert
Győri Szeszgyár és Finomító Zrt.

Bioetanol: akadályok és lehetőségek a fenntarthatóság szempontjából
Az alkohol üzemanyagcélú használata a II. világháború előtt is jellemző volt. Világméretekben elterjedté az
elmúlt évtized olajár-növekedése következtében vált. A 125 éves Győri Szeszgyár és Finomító mindkét
korszakban megpróbálta kiaknázni a bioetanolban rejlő lehetőségeket. A bioüzemanyagoknak a gyártás és a
felhasználás lépései során, a melléktermékeket is figyelembe véve, gazdasági és környezeti szempontból
fenntarthatónak kell lenniük. Ez alatt azt értik, hogy a jellemző gyakorlattal (a kőolaj-alapú közlekedés)
szemben előnyös alternatívát kínáljanak. Ez az alternatíva valóban létezik, bár ökológiai és gazdasági
korlátait nem szabad figyelmen kívül hagyni. A bioüzemanyagok fenntarthatósága körüli viták nyomán az
EU fenntarthatósági kritériumokat fogalmazott meg. A jelenlegi válság háttérbe szorította mind a
bioüzemanyag-gyártást, mind az ezzel kapcsolatos, sokszor túlzó várakozásokat. A várható gazdasági
átalakulások és a kőolajkészletek fogyása új lendületet adhat a bioüzemanyagok felhasználásának, immár
szigorú fenntarthatósági szabályozás alatt. A jelenlegi kihívások a mezőgazdasági alapanyag-előállítás, az
energiaellátás, az erjesztés, az alkohol-kinyerés, a melléktermékek és az üzemintegráció területein kínálnak
innovációs lehetőségeket.

Kulcsszavak: bioetanol, bioüzemanyag, fenntarthatóság, Győri Szeszgyár és Finomító, klímaváltozás


Dr. Kiss Sándor
Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola

Automobil mindenkinek
A kerék mintegy ötezer éve könnyíti meg a helyváltoztatást. A mozgatást kezdetben az ember vagy állat
végezte. Erőgépeket az ember kb. háromszáz éve használ. Közel kétszáznyegyven éve, hogy a kerekes jármű
önálló kezdett lenni. Kezdetben a gőzgép hajtotta, de ez túl robusztus és nehézkes volt. A villanymotor 170
éve szállt be a versenybe és idővel csúcsokat döntött. A XIX. százsd végéig többféle belsőégésű motorral is
próbálkoztak (gáz, benzin, olaj). Ezek mind egyedi kísérletek voltak, találmányok, fejlesztések, de nem
üzemszerű termelés. Az igazi autógyártás, a szervezett és tervszerű fejlesztés az 1900-as évekkel kezdődött.
A biztonság és a kényelem megkövetelte a kormány, a fék, a világítás, a fűtés stb. fejlesztését is a motorok
mellett. A gazdaságosságot pedig a szalagszerű termelés hozta meg. kialakultak a jórészt ma is ismert nagy
márkák. Azután pedig jöttek az úgynevezett népautók: Detroitban Henry Ford üzemeiben az abc betűivel
jelzett modellek születtek. Közülük a Galamb József tervezte T modell volt a legsikeresebb. Húsz éven át
gyártották. A VW Bogár a német népautó, melyből legalább húszmillió készült. A Kacsa, a Citroen
kényelmes kiskocsija. Mindezeket képekkel illustrálva kívánom a konferencián bemutatni.

Kulcsszavak: autómobil, motor, népautó, sorozatgyártás, gazdaságosság


Dr. Sós Katalin
SZTE JGYPK Általános és Környezetfizikai Tanszék

Energiaválság - energiatakarékosság
Dr. Sós Katalin - Dr. Nánai László Energiaválság - energiatakarékosság A világ energiaigénye a civilizációs
fejlődés miatt rohamosan nő. Az eddigi legfontosabb energiaforrások, a fosszilis energiahordozók, viszont
kiapadóban vannak, emellett ezek felhasználását a környezetkárosító hatásuk miatt csökkenteni kell. Ez
komoly válságot idéz elő az energiatermelés terén. A megoldással kapcsolatban még jelentős vita folyik.
Vannak, akik a megújuló energiaforrások térhódításában bíznak, míg mások - hivatkozva ezek kis
energiasűrűségére - inkább az atomenergia mellett érvelnek. Egy harmadik csoport továbbra is a fosszilis
energiahordozók használatát támogatja, de új, sokkal hatékonyabb és környezetkímélőbb bányászati és
energiakinyerési technológia mellett. A tudósok egy része viszont a fúziós reaktorokban látja a megoldás
kulcsát. Abban azonban mindenki egyetért, hogy sikert az energiaválság terén csak akkor lehet elérni, ha
jelentősen csökkentjük az energiafelhasználás mértékét. Ehhez nélkülözhetetlen az energiatakarékosabb
szemléletmód és életforma kialakítása, amelyben az oktatásnak is jelentős szerep jut. Az energiavita
eldöntése nem a mi feladatunk, de az ezzel kapcsolatos tényeket és szempontrendszereket be kell mutatni a
diákjainknak. Előadásunkban erre mutatunk néhány lehetőséget.

Kulcsszavak: energiaválság, alternatív energiaforrások, atomenergia, energiatakarékosság, oktatás
Dr. Szabó Péter
NYME - AK

Xántus János, a gyűjtő
Tudomásunkra jutott , hogy Xántus János az osztrák-magyar Kelet-Ázsia expedíció volt résztvevője 1870.
május végén megvásárolta 600 forintért, a Friedrich korvett orvosának, dr. Emanuel Weiss-nek herbáriumát.
Weiss doktor saját érdeklődésétől indítatva gyűjtött növényeket az expedíció során, így azok a
magántulajdonát képezték. Miután 1870. május 20-án a hajón öngyilkosságot követett el, herbáriumát - a
hajó horvát tisztjeinek közvetítésével - Xántusnak sikerült megszereznie. A vételről beszámolt Pulszky
Ferencnek, az MNM igazgatójának . Ebből a levélből tudjuk, hogy a gyűjtemény 50 000 lapon, 8000 fajból
állt. Azt feltételezzük, hogy ebből a 65 000-ből 50 000 a Weiss gyűjtemény anyaga, de a fennmaradó 15 000
Xántus gyűjtése. Meghatároztuk Xántus útjának nagyobb gyűjtőpontjait, területeit. Figyelembe véve ott
tartózkodásának évszakait, az akkor nyíló feltűnő növényeket, egy szűkített fajlistához jutottunk. A Xántus
gyűjtemény kérdését akkor tudjuk eldönteni, ha megvizsgáljuk van-e ezekből a fajokból példány a kutatott
időpontból és helyszínekről az MTTM Növénytárában?

Kulcsszavak: Xántus, herbárium, Weiss, Friedrich, Jáva


Dr. Szalay István
SZTE JGYPK Tanító- és Óvóképző Intézet, Matematika Szakcsoport

A tanítóképzés Általános matematika tárgya vizsgáinak tapasztalatai
A tanítóképzés Általános matematika tárgya (Matematika I. heti 2 óra előadás + heti két óra gyakorlat,
Matematika II. heti 1 óra előadás + heti 2 óra gyakorlat) oktatása segédanyagaként készült \\”Matematika
előadások és gyakorlatok tanító szakon\\” címet viselő kísérleti tankönyv (facsimile kiadásban kiadta a
Bonifert Domonkos alapítvány) 2008 szeptemberétől (tehát a 2008/2009 -es tanév két félévén keresztül) állt
a hallgatók rendelkezésére, úgy hogy minden hallgató térítésmentesen kapta meg. A 2009/2010 -es tanévet
még kísérleti évnek szánjuk a \\”végleges\\” tankönyvet 2010 szeptemberétől tervezzük bevezetni. A kísérleti
tankönyv a \\”Kevesebbet, de mélyebben és egyszerűbben\\” célkitűzés jegyében készült. A vizsgák
tapasztalatainak áttekintésével arról kívánunk képet adni, hogy a kísérleti tankönyv eredetileg 60 tételbe
foglalt anyaga mennyire homogén módon sajátítható el. Melyek azok a témák, amelyeket a hallgatók
könnyen fogtak fel, melyek azok amelyeket nehezen, melyek azok, amelyeket nehézségük ellenére
elengedhetetlennek ítélünk a tanítóképzős hallgatók általános matematikai ismeretei között és melyek azok,
amelyeket olvasmány szinten adunk közre, gondolva a matematika műveltségi területet választani kívánó
hallgatókra.

Kulcsszavak: kevesebbet, mélyebben, egyszerűbben, tananyag osztályozás kötelező és olvasmány bontásban


Dr.Vármonostory Endre
SZTE JGYPK Tanító-és Óvóképző Intézet Matematikai Szakcsoport

A végtelen fogalma a tanítóképzésben
A végtelen fogalma a tanítóképzésben Vármonostory Endre SZTE JGYPK Tanító-és Óvóképző Intézet
Matematika Szakcsoport Szeged főiskolai tanár A végtelen fogalma már az általános iskolában is szerepel.
Ezt a fogalmat használják a hétköznapi értelemben, a fizikában, a matematikában, filozófiában, stb. Ezek az
értelmezések még egyes tudományágakon belül is általában különbözőek. Mi elsősorban a végtelen
matematikai értelmezésével foglalkozunk. A matematikai analízisben, a geometriában és a halmazelméletben
is más - más értelemben használják a fogalmat. Gyakori hiba, hogy a tanulók a végtelent számként kezelik.
Oktatás szempontjából a matematikai műveltségi területen két lehetőség között választhatunk: a) vagy a
véges halmaz fogalmát vezetjük be, és utána belátjuk, hogy bármely végtelen halmaznak van olyan
részhalmaz, amelyre kölcsönösen egyértelmű (bijektív) módon leképezhető, b) vagy először a végtelen
halmazt definiáljuk, mint olyan halmazt, amelynek van olyan valódi részhalmaza, amelyre kölcsönösen
egyértelmű módon leképezhető. E két lehetőség közül az elsőt érdemes választanunk. Mutatunk példát olyan
síkbeli zárt görbe vonalra, amelynek a kerület végtelen, de a területe véges (pl. a fraktálokhoz tartozó Koch-
féle görbe vagy hópehely. ) Mindezek nagyon fontosak a tanítóképzésben.
Kulcsszavak: végtelen, véges, végtelen halmaz, bijektív leképezés, Koch-féle görbe.


Farkas Péter
Társasház Bt.

Győr, Király-domb flórájának bemutatása, különös tekintettel a szárazság tűrésre.(csak poszter)
Győr, Király-domb flórájának bemutatása, különös tekintettel a szárazság tűrésre. (Bevezetés Győr
szárazságtűrő növényeinek bemutatására) A Győr É-i területén elhelyezkedő Kiráy-domb területe érdekes
szinfolt a városon belül. A teljes éven át történt felvételezések alapján kimunkálhatóvá vált ezen rész virágos
növényeinek meghatározása. Az ilyen részletességgel még fel nem tárt Kiráy-domb, a magyarországon
található futó homok borította területek északnyugati területén helyezkedik el. A megtalált és beazonosított
fajok alapján megtörtént azon fajok kiválasztása, melyek kifejezetten a szárazságtűrésre specializálódtak
valamilyen szinten. Ismertetésre kerül minden fellelt Faj mellett a Flóraelem, a Cönoszisztematikai
besorolás, az Életforma, T-érték azaz a hőklíma, hőháztartás számai; a W-érték oszlop szerinti vízháztartás
számai; az R-érték oszlop (talajreakció) számai; valamint a természetvédelmi értékkategóriák (TVK) illetve
a táblázatosan használt rövidítések és magyarázatuk. A feltérképezett fajok közül kiemelten, grafikus módon
ábrázolásra kerültek a szárazságot tűrő növényzet néhány táblázati adata és képei.

Kulcsszavak: Győr, Kiráy-domb, szárazságtűrő, faj, klíma,


FEHÉR András
Széchenyi István Egyetem

Új programozási nyelv születik?
ÚJ PROGRAMOZÁSI NYELV SZÜLETIK? Fehér András, Nagy Szilvia Ph.D. Széchenyi István Egyetem,
Távközlési Tanszék, Győr Az első magasszintű programozási nyelv 1950-es évekbeni megjelenése óta
többször történt kísérlet olyan, elsősorban programozás oktatásának bevezetését megcélzó nyelv
kialakítására, amely természetesen más, általános célokra is használható. Az első ilyen nyelv az 1964-ben
született BASIC volt, mely azóta is nagy hatással van a ma használatos programozási nyelvekre.
Napjainkban a BASIC nyelv újjászületésénél bábáskodhatunk a Microsoft fejlesztő laboratóriumának
jóvoltából, melynek első teszt változata közel egy éve jelent meg a publikum előtt, és a szakmai vélemények
hatására még ma is formálódik. A SMALL BASIC nyelv kialakításánál elsődleges szempont volt az
egyszerűség. Az újonnan létrehozott programozási nyelv 15 kulcsszóval rendelkezik, és a programozási
környezet használata is a gyermekek számára könnyen elsajátítható. A Microsoft technikai háttérként a
jelenlegi legkorszerűbb technológiáit vetette be, így sajnos már a környezet telepítése is gondot jelenthet
egy-egy elmaradottabb iskolában. A fejlesztői rendszerrel elkészített programok viszont csodákra képesek.
Ez az új programfejlesztői környezet már a betűk megismerése után lehetővé teszi a programozás első
lépéseinek megtételét a legkisebbek számára is.

Kulcsszavak: SMALL BASIC, programozás, oktatás, teknősgrafika


Krisztin Német István
SZTE JGYPK Tanító- és Óvóképző Intézet Matematika szakcsoport

A Matematika műveltségi terület Geometria tárgyának oktatásáról
Az SZTE JYGPK tanító Matematika VMT hálótervében a 4. és 5. félévben szerepel geometria; mindkétszer
heti 2 óra gyakorlat. Lehetne az első félévben sík-, a másodikban térgeometriát oktatni, de más megosztást
választottunk. Az első félév: „Geometriai alakzatok - keletkezésük, szemléltetésük”; a második: „Geometriai
függvények - transzformációk, mértékek”. Az elsőt volt módunkban tanítani, erről számolunk be. Célunk
volt a fogalmak minél több irányból való megismertetése, a sík- és térgeometria egyidejű tárgyalása. A
tananyagot nem a tanárszakos tematika „tömörítésével” állítottuk össze és dolgoztuk fel, hanem a tanító
szakosoknak való, szemléletesebb megközelítéssel. Előzményként a hallgatók általános és középiskolai
matematikai ismereteire, továbbá az első két félév általános „Matematika” előadására támaszkodtunk. A
tananyag elméleti részét elektronikus formában megkapták a hallgatók. A gyakorlati részt táblai és füzetbeli
szerkesztés, papír és más fizikai modellek készítése, számítógépes szemléltetés jelentette. Az ellenőrzés
kötelező és szorgalmi házi feladatokon keresztül történt. Az első tapasztalatok biztatók, a hallgatók
kedvezően fogadták a kurzust. A legproblémásabbnak a perspektív ábrázolás tárgyalása bizonyult. Továbbá,
szerencsésebb lesz az elméleti anyag és a szerkesztések, rajzok, modellek fizikai értelemben vett jobb
összekapcsolása, „munkafüzet” formájában.

Kulcsszavak: VMT, geometria, alakzatok, ábrázolás, szemléltetés


Mészáros Péter
Krúdy Gyula Középiskola

Természettudományi óriásprojektek megvalósítása - a Fizika Napja a Krúdy Gimnáziumban
A győri Krúdy Gimnáziumban minden tanévben megszervezzük az interaktív, tematikus
természettudományos kísérleti napot, a Fizika Napját. A Csodák Palotája jellegű esemény egy fogalom vagy
jelenségkör köré fűz fel problémákat, kísérleteket, amelyeket független, párhuzamos helyszíneken,
tetszőleges sorrendben tekinthetnek meg az egyéni és csoportos látogatók. Feltárjuk a témakör egyéb
természettudományi, technikai, gazdasági, kulturális, művészeti szerepét, vonatkozásait is. Az egyes
kísérleteket diákjaink készítik elő és mutatják be, magyarázzák az érdeklődőknek, sok ötletet, eszközt maguk
fejlesztenek ki. A diákok egyszerre játszanak, szórakoztatnak, és komoly tudományos kutatómunkát is
végeznek. Eddig a Foucault-inga és a forgó mozgás, az IDŐ, a VÍZ és a TŰZ volt a központban, következőre
a CSILLAGÁSZAT lesz. A rendezvény térben és időben alapvetően egy természettudományi óriásprojekt,
amelynek informatikai, szervezési, médiaháttere, belső és külső kommunikációs hálózata, tantárgyi
koncentrációi nem csak szűken vett oktatási, hanem összetett nevelési célokat is megvalósítanak. A reál és
humán tudományok, illetve a klasszikus iskolai természettudományok értelmes szintézisére adunk
megvalósítható példákat. A kompetencia alapú projektpedagógiák idején rámutatunk a természettudományi
bemutatóközpontok és tantárgyak létjogosultságára, a szintetizálás mellett az analízis fontosságára is.

Kulcsszavak: természettudomány projekt kísérlet fizika kompetencia


Molnár Zsolt
Czuczor Gergely Bencés Gimnázium

A bencés gimnázium herbáriuma
A XIX. században hazánkban jelentős közgyűjtemények jöttek létre. Győrött 1859-ben hozták létre az első
vidéki múzeumot, melynek helyet a bencés gimnázium adott. A múzeum vezetői (őrei) nem csak múltunk
emlékeit gyűjtötték, hanem az oktatásban felhasználható szemléltető anyaagokat is. Így jött létre a kőzet-, és
ásványgyűjtemény, az őslénytár is. Ezek a gyűjtemények manapság is védettséget élveznek. A szemléltetés
során felhasználták a kitömött állatokat, s a herbáriumokat is. A múzeum profiljába tartozó anyagok adták a
második világháború során elkülönült,majd államosított, s manapság Xántus János Múzeumnak nevezett
intézmény alapállományát. Az oktatásban is használható gyűjtemények intézményünkben (Czuczor Gergely
Bencés Gimnáziumban) maradtak. Idén tavasszal kezdtem a gimnázium herbáriumát tanulmányozni.
Egyelőre a két legrégibb, Sadler és Milkovits féle gyűjteményt vizsgáltam meg. Nyár folyamán nagy
felbontású digitális képeket készítettem a növényekről, hogy a vizsgálódásom során a lehető legkisebb
károsításnak tegyem ki őket. Előadásomban ki szeretnék térni ennek a két herbáriumi testnek a történetére,
faji összetételének ismertetésére.

Kulcsszavak: múzeum, herbárium, Sadler, Milkovits, Czuczor Gergely Bencés Gimnázium
Petz Tiborné
NYME-AK

Matematika érettségi az EU-ban
Előadásomban a matematika érettségik rendszerét mutatom be az EU-álamaiban. Kitérek néhány különleges
esetre, főbb típusra, igyekszem csoportosítani az egyes országokat a matematika érettségi szempontjából
(központi-e, milyen egységekből áll, helyettesíti-e a felvételit, milyen témaköröket tartalmaz, nehézségi
szint, stb.). Manapság minden változik, ez kihatással van az oktatásra is. Új elvárások jelennek meg
világszerte (kompetencia alapú oktatás), aminek minden ország próbál megfelelni. Néhány példa
bemutatásával igyekszem szemléltetni, hogy az egyes országokban milyen feladatok segítségével mérik a
tanulók tudását. Mennyire kötődnek az élethez, a valósághoz a feladatok, hogy a középiskolában elsajátított
ismertanyag segítséget nyújt-e a tanulóknak a mindennapokban felmerülő problémákat megoldani.
Felismerik-e, hogy az iskolában elsajátított matematikai problémák az élet mely területén bukkanak fel és a
tanult sémát tudják-e alkalmazni. Vizsgálnám mennyire sajátítják el a probléma-megoldó gondolkodást.

Kulcsszavak: matematika, érettségi, összehasonlítás, gyakorlatias, valóságközeli


Pintér Klára
SZTE JGYPK Tanító- és Óvóképző Intézet

A szöveges feladatok tanítása
A szöveges feladatok tanítása Pintér Klára SZTE JGYPK TOKI Matematika Szakcsoport, Szeged,
Magyarország A matematika tanításában napjainkban kiemelt fontosságú a problémamegoldással,
szövegértéssel kapcsolatos kompetenciák fejlesztése. Ezek a képességek leginkább a szöveges feladatok
megoldása során fejlődnek. Éppen ezért fontos kérdés a szöveges feladatok tanításának módszertana.
Áttekintettük a szöveges feladatok megoldásával kapcsolatos problémákat, és ezek lehetséges okait. A
legnagyobb gond egyrészt a műveletek értelmezésével van, amikor algoritmusokat tanítunk a fogalom
helyett, másrészt a korai szimbolizmussal, amikor már alsó tagozatban nyitott mondatokkal kell a
gyerekeknek szöveges feladatokat megoldani. Fontos lenne ezeket a fogalmakat, módszereket, gondolatokat
cselekvésekkel, képi reprezentációval bevezetni, és 12 éves kor után ezekre építeni a szimbolikus
reprezentációt. Beszámolunk arról, hogy a Mozaik Kiadó tankönyveiben hogyan valósulnak meg ezek az
elvek 1-8. osztályig. Megmutatjuk, a folyamatosságot, ahogyan a szövegek végigkísérik a műveletek
tanítását a számoktól az algebrai kifejezésekig. Látható a szöveges feladatok megoldási módszereinek
fejlődése a szakaszokkal való ábrázolás tanításától a következtetéses megoldásokon át az egyenletekig.
Problémamegoldás, szöveges feladatok, képi reprezentáció, szimbolikus gondolkodás, nyitott mondatok.

Kulcsszavak: problémamegoldás, szöveges feladatok, képi reprezentáció, szimbolikus gondolkodás, nyitott
mondatok.


Szabó Krisztina
NYME Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Növényvédelmi Tanszék

Cirsium arvense (L.) Scop. csírázásgátló tulajdonságának vizsgálata bioteszteken
Az allelopátia kifejezést elsőként Molisch, bécsi növényélettan professzor alkalmazta, azóta azonban a
fogalom szélesebb körű értelmezést nyert. Ma már nem csak növények, hanem mikroorganizmusok és
gombák közti kölcsönhatásokra is alkalmazzuk. Az allelopatikus hatás fajonként, azok morfológiai és
fiziológiai eltéréseinek megfelelően másként jelentkezik, eltérő koncentrációban serkentő vagy gátló hatást is
kiválthat. Az allelopatikus hatások közül a legismertebb a csírázásgátló hatás, de a csírázást ill.
gyökérnövekedést késleltető hatás is ugyanilyen hasznos lehet a növény számára, hiszen jelentős magassági
növekedést vagy kiterjedt gyökérzetet érhet el, ami előnybe hozza „vetélytársával” szemben. Célkitűzésünk
az volt, hogy vizsgáljuk a mezei acat Cirsium arvense (L.) Scop. kukorica és búza csírázására gyakorolt
allelopatikus hatását foltszerű állományból és magányos egyedekből vett mintákon, fiatal és idős levelek,
valamint gyökérkivonatokból készített kivonatok hatását vizsgáltuk kukorica és búza csíranövekedésére
nézve. Megállapítottuk, hogy szignifikáns gátló hatás mutatható ki a búza csírájának növekedése esetében.
Kulcsszavak: Cirsium arvense (L.) Scop., allelopátia, biotesztek


12. SPORTTUDOMÁNY


Dr. Bánhidi Miklós
NYME AK

Leisure science - avagy a szabaidő tudománya nemzetközi nemzetközi megközelítésben
A Leisure Science a szabadidő területeivel foglalkozó tudományágágak közös kérdésfeltevései jött létre,
mintegy 57 éve az Egyesült Államokban. Képviselői között számos szociológus, pszichológus, földttudós,
területfejlesztő, építész, egészség- és sporttudós stb. van akik azt kutatják, hogy a szabaidős tér, az abban
zajló aktívitások milyen hatással vannak a társadalmi folyamatokra, a közösségek és az egyének fejlődésére.
A tudományág fejlődése nyomán számos kutatási projekt jött létre nemzetközi színtéren, ugyanakkor
megalakultak a területhez kapcsolódó felsőfokú szakirányú képzések, amelyhez jelenleg is számos egyetem
kapcsolódik. A tudományág szakmai koordinálására 1952-ben egy nemzetközi szervezet alakult a World
Leisure Organization, amely számos egyetem, civil szervezet működését koordinálja a tudományok
különböző fórumain, valamint érdekképviseletet gyakorol a politikai döntéshozók felé, többek között az
ENSZ felé küld szakértői javaslatokat.Előadásunkban elsősorban egy nemzetközi szakirodalmi összefoglalót
szeretnénk prezentálni a tudományág fejlődéséről, valamint annak képviseleteiről. Egyben szeretnénk kitérni
az NYME AK-n működő „Rekreációszervezés és egészségfejlesztés” szak nemzetközi szakmai
együttműködési lehetőségeire.


Dr. Hodossi Sándor
Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola

Csehszlovákiai magyar sportegyesületek eszmei háttere a két világháború között
A sportélet megszervezése Csehszlovákiában 1918 után nemzetiségi alapon történt. A már korábban is
működő és az államfordulat után alakult sportegyesületekre is igaz, hogy szerepük nemcsak a sportéletre
korlátozódott. Legalább ennyire fontos volt a felvidéki magyarságnemzeti identitásának fenntartásában,
erősítésében is. A Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetségben (CsMTSz) 1928 után egy szervezetbe
tömörültek a különböző társadalmi és eszmei alapon szerveződő egyesületek. Az előadás igyekszik
áttekintést adni a kor magyar sportegyesületeiről, csoportosítva azokat szellemi hátterük alapján.
Legnagyobb hangsúly a korban meghatározó szerepet játszó labdarúgásra kerül, de vázlatosan bemutatja a
korban működött magyar szakszövetségeket is. A legjelentősebb magyar sportélettel rendelkező városok,
Kassa, Komárom, Léva, Losonc és Pozsony egyesületeinek bemutatása is hozzátartozik a témához. Az
előadás elsősorban Turczel Lajosnak a csehszlovákiai magyar sportéletet feldolgozó monográfiájára és
Szegedi Péter sportszociológiai tipológiájára épül.

Kulcsszavak: sportirányítás, labdarúgás, szakszövetségek, nemzetiség, sportszociológia


Dr. Király Tibor
NyME Apáczai Csere János Kar

A mozgásos tevékenységek szerepe az egészséges életmód kompetencia-összetevőinek kialakulásában
Az NyME Apáczai Csere János Kar dolgozói életmódjának, fizikai teljesítményeinek és egészségi
állapotának vizsgálatát végeztük el a 2008-2009-es tanévben. Ezen összefüggések feltárását, és ennek
megfelelő mozgásprogram adását tűztük ki célul. Különösen fontosnak ítéltük, hogy a résztvevők próbálják
meg folyamatosan és rendszeresen végezni a számukra ajánlott, a keringési rendszer fejlesztésére vontakozó
mozgásprogramot. Célunk vol, hogy a nyolc hónapon keresztül folyó program maradandó sikerélményt
nyújtson a résztvevőknek úgy, hogy közben megismerjék saját teljesítőképességüket, tűréshatárukat és ennek
megfelelően végezve a programot elégdettek legyenek! Törekedtünk arra, hogy a minél több sikerélményt
nyújtó aktivitás rendszeressé váljon, beépüljön életvitelükbe. A program során megtanítottuk a polar órák
használatát és bátorítottuk a részvevőket, hogy az edzéseiken nyújtott teljesítményeiket „edzésnaplóban”
rögzítsék a későbbi összegzési, összehasonlítási lehetőség miatt. A program végén tapasztalatainkat
módszertani szempontból összefoglaltuk annak érdekében, hogy azt az oktatásban minél hamarabb
hallgatóink rendelkezésére tudjuk bocsájtani.

Kulcsszavak: egészség, életmód, keringési rendszer, mozgásprogram, közérzet, munkateljesítmény,
pulzusmérés


Konczos Csaba
Nyugat-magyarországi Egyetem Apácszai Csere János Kar

Kollégiumi hallgatók egészségmagatartásának vizsgálata egyetemisták körében
Kollégiumi egészségnevelő program keretében kutatómunka indult el az Apáczai Karon, a sporttudományi
Intézet gondozásában is. Jelen tanulmány egy kérdőíves vizsgálat részeredményéről számol be. Vizsgálatra
került a hallgatók egészségmagatartása, magukról alkotott egészségképe és a szociális státuszának
minősítése. A kérdőívet – mely nyílt- és zártvégű kérdéseket, skálákat tartalmaz - a Nyugat-magyarországi
Egyetem Apáczai Csere János Kar Cuha úti kollégiumának hallgatói töltötték ki. A kutatásban résztvevők
random módon kerültek kiválasztásra (n=106). A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek nagy
többsége (70%) egészségesnek érzi magát, nem teljesen egészségesnek 26%, a fele szeretne fogyni, és csak
1/10-e szeretne pár kilóval gyarapodni. A hallgatók több mint a fele (51%) hypoaktív. Az alkohol
tekintetében a többször fogyasztók és az egyáltalán nem fogyasztók száma közelít egymáshoz (61% és 39%),
de a fogyasztók százalékos aránya még mindig magas, ugyanígy a dohányzó hallgatók száma is (53%). A
barátok, társak dohányzási szokásai 42%-os, az alkohol fogyasztási szokások területén 75%-os arányt mutat.
A hallgatók erősen átlagosnak érzik saját, illetve családi státuszukat (86%). A kutatás részeredménye alapján
is megállapítható, hogy pedagógiai szempontból fontos hangsúlyozni az egészség dinamikus jellegét, az
aktív egészségvédelmet és az egyén egészsége érdekében kifejtett tevékenységét.

Kulcsszavak: kollégiumi hallgató, egészségmagatartás, egészségvédelem, pedagógiai aspektus


Dr. Szakály Zsolt
Nyugat-magyarországi Egyetem Apácszai Csere János Kar

Szekuláris változások az ezredforduló után
Szekuláris változások az ezredforduló után *Szakály Zs.-**Mészáros J.- *Konczos Cs. *Nyugat
Magyarországi Egyetem Apáczai Csere Kar, Győr **Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi
Kar, Budapest A gyors társadalmi és gazdasági változások és az alapvetően ebből levezethető szekuláris
növekedési különbségek indokolttá teszik az országos és a regionális referenciák megújítását. Vizsgálatunk
célja: Jellemezni a Győrben tanuló általános iskolás fiúk szomatikus és motorikus fejlődését, testi felépítését
és testösszetételét. A testi felépítés és a testösszetétel jellemzésére szakirodalmilag elfogadott antropometriai
eljárásokat alkalmaztunk. A motorikus teljesítményeinek jellemzésekor Szabó (1977) gondolatmenete szerint
jártunk el. A vizsgált győri gyermekek testmagasság és testtömeg átlaga minden korcsoportban
szignifikánsan nagyobb, mint a korábbi évtizedekben jellemző. A testtömeg különbsége értékelhetően
nagyobb, mint amely hányadot arányos különbségek esetén, a magasabb termet eredményezett volna. A
vizsgált fiúk motorikus teljesítménye nagyon gyenge. E minősítés akkor sem változik lényegesen, ha az
elemzésből a bizonyítottan túlsúlyos és elhízott gyermekek és serdülők eredményeit kivonjuk. A fizikai
teljesítmények generációnkénti különbözősége szintén része lehet a nemzedéki változás néven összefoglalt
humánbiológiai jelenségnek, de kialakulása megelőzhető.

Kulcsszavak: szekuláris trend, életmód, relatív zsírtartalom, testi felépítés, motorikus teljesítmény
Dr. Ozsváth Károly* - Bertók Szabolcs**
NYME AK

A fizikai aktivitás néhány jellemzője győri egyetemistáknál
A fizikai aktivitással (PA, physical aktivity) kapcsolatos kutatások a sporttudomány egyik leggyorsabban
fejlődő területét fedik le napjainkban. Nemzetközi kooperáció keretében az NYME AK rekreáció szakos
hallgatóinál kipróbáltuk az IPAQ kérdőív egy eredetileg spanyol szakemberek által módosított változatát. A
83 kérdésből álló kérdőívet mintegy 50 hallgatónk töltötte ki. Az előadásban az elővizsgálatnak tekintett
felmérésünk (pilot study) legérdekesebb eredményeiről számolunk be. A kérdőívnek távlatokban online
elérhetőséget és értékelhetőséget szeretnénk biztosítani. A „papír-ceruza” megoldást már ezúttal is
megkerültük, bár időhiány miatt „igazi” online kérdőív kialakítására nem volt lehetőségünk. A kismintás
elővizsgálat lebonyolításának kezdeti tapasztalatai ennek ellenére kedvezőek. Előzetes várakozásaink szerint
rekreációs hallgatóink fizikai aktivitása összességében megfelelő, és az egészséges életmódra törekvés
kitűnik a kapott adatokból. Az alacsony elemszám ellenére kísérletet tettünk a vizsgálati személyek
csoportosítására is fizikai aktivitásuk szempontjából. A vizsgálatokat folytatni kívánjuk, és széleskörű
kooperációra törekedünk a szakterület kutatóival.

Kulcsszavak: fizikai aktivitás, rekreáció, életmód, kérdőív, pilot study


Dr. Ihász Ferenc
NYME-AK

Kardiovaszkuláris jellemzők változása különböző életkorú (40-60 éves) férfiak és nők esetében
Előzmények: Számos vizsgálatban kimutatták, hogy a kardiovaszkuláris kockázattal rendelkezők aránya igen
magas a magyar populációban. Azt is tudjuk, hogy a jól ismert szív-érrendszeri indikátorok önállóan is
veszélyes hatással lehetnek a keringési rendszer működésére. Ezen rizikófaktorok értékelése, elemzése
nagymértékben segít abban, hogy célzott prevenciós programokat indítsunk el a lakosság körében.
Módszerek: Kardiovaszkuláris jellemzőket mértünk nyugalmi (fekvő) helyzetben szisztolés, diasztolés
vérnyomást (Hgmm) jobb-és balkaron, ennek alapján a program artéria rugalmasság minősítést végezett
(ASI). Pulzusnyomást számoltunk, jobb-és balboka nyomást mértünk, majd (RABI, LABI értéket
számoltunk) CardioVision2000 típusú oscillometrikus vérnyomásmérő segítségével. Vizsgált személyek:
Véletlenszerűen kiválasztott (n=870), (n=360), férfi és (n=510), nő 40-60 év között. Eredmények: A vizsgált
férfiak életkor szerinti csoportjaiban, (amelyet tíz éves bontásban végeztünk, enyhén emelkedett (1F)
(142,56ą16,06), (2F) (143,57ą14,81), (3F) 147,56ą18,42) szisztolés nyomásról beszélhetünk, míg a
diasztolés nyomás átlagai nem haladják meg 80 Hgmm-t, egyik nem tekintetében sem. Az életkor
előrehaladtával a vérnyomás átlagok közötti külömbségek nőnek, minden esetben magasabbak a férfiak
között, mint a nők esetében.

Kulcsszavak: kardiovaszkuláris kockázat, prevenciós programok, ABI becslés, pulzusnyomás


Kovács T. László
Eötvös József Föiskola Baja

Az általános iskolai testnevelés és a sport szülői szemmel Baján
Kovács T. László Eötvös József Főiskola Baja Bognár József Semmelweis Egyetem Testnevelés és
Sporttudományi Kar Az általános iskolai testnevelés és a sport szülői szemmel Baján Sajnálatos, de nem
csökken az iskolás korú gyerekek egészségi állapotának romlása. Ennek egyik oka a mozgásszegény
életmód. A diákok és szüleik körében kevés vizsgálatot végeztek eddig arról, hogy mi a véleményük az
iskolai testnevelésről, a sportról. Ezt fontosnak tartjuk az okok egy részének megismerése érdekében. Négy
városban 3300 tanulót kérdeztünk meg.. A kérdések a sportolási szokásikra, testnevelés céljára, a végzett
mozgásanyagra, az értékelésre, valamint néhány kapcsolódó fogalomra irányultak. A gyerekek fejlődését a
látott minta erősen meghatározhatja. Ezért Baján hasonló kérdéskörökben megkérdeztük az általános
iskoláskorú gyerekek szüleit is. Több mint 600 kérdőívet kaptunk vissza. A szülők iskolás korukban szívesen
vettek részt a testnevelés órákon és nagyobb számban jártak az iskolában szervezett délutáni
sportfoglalkozásokra. Jelentős része azonban nem tudja pontosan milyen lehetőségeket kínál az iskola a
rendszeres mozgás terén. Érdekes, hogy sportági edzésre az iskolába szívesebben járatná gyermekét, mint
külső egyesületbe. A kérdőíveket az SPSS statisztikai program segítségével dolgoztuk fel. A kérdéskörrel
kapcsolatban szeretném elmondani, statisztikai adatokra támaszkodva, gondolataimat

Kulcsszavak: szülői példa, érdeklődés, iskola, lehetőségek, rendszeresség


Morvay-Sey Kata
Pécsi Tudományegyetem TTK TSI

Szemléletváltás a küzdősportok iskolai oktatásában
A kutatás célja a NAT-ba és a Kerettantervekbe beépített „Küzdősportok és önvédelem” tantervi tartalommal
kapcsolatos testnevelő tanári szemléletváltás vizsgálata. Az adatfelvételt 2003-ban és 2008-ban végeztük a
pécsi általános- és középiskolák testnevelői körében. Háttér: Az új típusú tantervek testnevelés és sport
műveltségterületének témakörei közé olyan sportágak kerültek be, amelyek követik a kor elvárásait, és
lehetőséget biztosítanak az élménypedagógiai megközelítésre. Ahhoz azonban, hogy a tantervek által kínált
lehetőségeket kihasználjuk szemléletváltásnak kell kialakulni a testnevelő társadalmon belül. Joggal
merülhet fel a kérdés hányan élnek a felkínált lehetőségekkel, hogy a testnevelést érdekesebbé, vonzóbbá
tegyék. Hipotézisek: Mindkét vizsgálat esetében azt feltételeztük, hogy sem a személyi, sem pedig a tárgyi
feltételek nem állnak rendelkezésre a küzdősportok oktatására, illetve, hogy az említett témakör nem képezi
az órák anyagát. Módszerek: Ankét módszer / leíró és következtetéses statisztika Eredmények, konklúzió: A
vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy Pécsett a küzdősportok oktatásában szemléletváltás
következett be. A testnevelő tanárok ma már felvállalják az említett témakör oktatását, korábban
megközelítően ugyanennyien nyilatkoztak ennek ellenkezőjéről. A megkérdezettek szerint adottak a témakör
oktatásához a tárgyi feltételek.

Kulcsszavak: tantervi változások, NAT, Kerettantervek, küzdősportok és önvédelem, személyiségfejlesztés


Prof. Mag. DDr. Rudolf LEBER
Institut für Sportwissenschaft und Universitätssport an der Universität Wien, Wiener Schulen - Camp

Sportkommunale Entwicklung
Die Kommune hat einen wesentlichen Auftrag zu erfüllen, und Entwicklungen in den oft heftigen Wellen
sich widersprechender Interessen, natürlich von den realen Rahmenbedingungen der Ökonomie geprägt, sehr
erfolgreich zwischen den Kräften der Ökonomie und den Kräften der Sozialisation und Integration nicht nur
zielstrebig zu vermitteln, sondern auch steuernd einzugreifen. Ein erfolgreicher Breitensport ist die
Grundlage für spätere Spitzenleistungen und -sport kann ohne entsprechenden Breitensport langfristig nicht
existieren. Zentrales Thema ist, die sportkommunale Entwicklung der nächsten zehn Jahre zu
prognostizieren, wobei die Sozialisation, die Integration und die Kulturarbeit eine wesentliche Rolle spielen
könnte. Ein großer Schritt könnte die Umsetzung von Bildungs- und Sportprojekten werden. Aus heutiger
Sicht und bei knapper werdenden budgetären Mitteln steht auch der Sport mit seinen Ansprüchen auf
Flächen, Standorte für Sportstätten und auch auf finanzielle Fördermittel ganz im Wettstreit mit anderen
kommunalen Aufgabenfeldern wie Spitals-, und Bildungswesen, Sozialhilfe, Jugendbetreuung etc. Es wird
daher auch in Zukunft eine vorrangige Aufgabenstellung aller an diesem Thema Beteiligten sein, im
Spannungsfeld kommunaler Herausforderungen vor allem auch dem Sport in der Großstadt seinen wichtigen
gesundheitlichen, sozialen und integrativen Stellenwert zu sichern

Kulcsszavak: Breitensport / Gesundheit / Integration / Schulsport / Sozialisation
Rikk János
NYME-AK

Pocak nélkül nem élet az élet
A XX. század, utolsó harmadától kezdődően az életszínvonal és az életmód együttes változása bizonyítottan
azt eredményezte, hogy csökkent a fizikai teljesítőképesség és értékelhetően nőtt a testtömeg százalékában
kifejezett testzsírtartalom. „Az elhízás genetikai, idegrendszeri, endokrin és környezeti hatásokra kialakuló
anyagcserezavar, amely az energiaháztartás eredeti egyensúlyának módosulását okozza. A folyamat a
táplálékfelvétel növekedésével és/vagy az energia leadás csökkenésében nyilvánul meg, amely az elhízott
személy zsírtömegének növekedéséhez vezet. A nagyobb zsírtömeg viszont további anyagcsere- és
szabályozási zavarokat, majd betegséget okoz” (Halmy 1996). Más megközelítésben a fejlett világ talán
leginkább „demokratikus” jelensége az elhízás. A különböző mértékű elhízottság minden társadalmi réteg
harmadát, jobb esetben „csak” a negyedét érinti, jelezve e gond mélységét, súlyosságát és egyben
összetettségét is. A népesség elhízottsága földrészenként, országonként de akár országrészenként is eltérő
mértékű lehet, de gyakorisága egyaránt növekszik a gyermekek és a felnőttek között, függetlenül a nemi
vagy emberfajtánkénti hovatartozástól, a szülők iskolai végzettségétől, továbbá a családok szoció-ökonómiai
státusától (WHO 1998).

Kulcsszavak: életmód együttes változása, genetikai, idegrendszeri, endokrin és környezeti hatások

								
To top